1.6. Az FB tagjai tanácskozási joggal részt vesznek az EBÖ Közgyűlésén, annak napirendjére indítványt tehetnek.
1.7. Az FB jogosult feladatai ellátásához szakértőket, illetve szakértői szervezeteket igénybe venni.
1.8. Az FB a hatáskörébe tartozó ügyekben végzett ellenőrzése során az EBÖ és szervei irataiba, bizonylataiba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatokat készíthet, illetve az EBÖ és szervei alkalmazásában állóktól információt, felvilágosítást, jelentést kérhet. A vizsgálatba bevont szervezet, személy köteles az FB-vel együttműködni.
1.9. Az FB vizsgálatai során megállapított jogsértést az érintett szervezet vezetőjének tudomására hozza, és felszólítja a jogellenesen működő szervet a jogszerű működés helyreállítására, illetőleg a jogsértő döntés visszavonására. Ha a jogsértést nem a Közgyűlés követte el és a felszólított szerv a jogszerű működést nem állítja helyre, az FB kezdeményezi a Közgyűlés összehívását.
A Közgyűlés jogsértő döntése vagy működése esetén az FB köteles a jogsértést a törvényességi ellenőrzést gyakorló szervnél jelezni.
1.10. Az FB jogait a hatáskörébe tartozó ügyekben testületileg vagy tagja útján gyakorolja.
1.11. Az FB ellenőrzési tevékenységéről félévente beszámolót készít, melyet tájékoztatásul megküld az Országgyűlés illetékes bizottságainak, az Állami Számvevőszéknek, a Közgyűlésnek, a törvényességi ellenőrzést gyakorló minisztereknek (jelenleg: népjóléti miniszter, pénzügyminiszter), továbbá az EBÖ-be delegálási joggal rendelkező szervezeteknek.
1.12. Az FB tagjainak tiszteletdíját, valamint az FB működésének egyéb költségeit az EBÖ működési költségvetésén belül, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzat fedezi. Az előirányzat felhasználásáról az FB éves költségvetési tervet készít. Az FB működési előirányzatának felhasználását az E. Alap éves zárszámadására vonatkozó törvény - az EBÖ működési költségeire vonatkozó zárszámadáson belül - elkülönítetten tartalmazza.
2.1. Az FB testületének létszámára, tagjainak delegálására és visszahívására, megbízatásának idejére, elnökének megválasztására, illetőleg az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozó előírásokat az Öit. 11. §-a rögzíti.
2.2. Az FB 9 főből álló testület, melynek 3 tagját a munkavállalói szervezetek (1 főt az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, 1 főt a LIGA, 1 főt az MSZOSZ), 3 tagját a munkáltató szervezetek (1 főt az IPOSZ, 2 főt a STRATOSZ), 3 tagját pedig a Kormány jelölte ki.
2.3. Az FB munkáját az FB közvetlen irányítása alá tartozó Felügyelő Bizottság Titkársága (a továbbiakban: FBT) segíti elő.
2.4. Az FBT az OEP-en belül - 1998. január 1-jétől - működő szervezeti egység, amelynek feladata az FB működési feltételeinek közvetlen biztosítása, az FB működésével összefüggő ügyviteli, iratkezelési feladatok ellátása, az FB elnökének utasításai szerint az FB ülések előkészítése.
2.5. A Titkárság önálló bérgazdálkodó és ügykezelő egység, amely az OEP szervezeti egységeként működik.
E szervezeti egység munkavállalóit FB határozat alapján - az FB elnök megkeresésére - OEP főigazgatója nevezi ki és hívja vissza, illetve a kinevezéssel egyidejűleg kirendeli munkavégzésre az FB elnökének közvetlen irányítása alá. Az FBT szervezeti egységében dolgozó köztisztviselők felett a munkáltatói jogokat a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 71. §-a (2) bekezdésének a) pontja, valamint a Munka Törvénykönyve 106. §-ának előírásai alapján az FB elnöke gyakorolja.
2.6. Az FBT működési költségeinek forrását az OEP működési költségvetése biztosítja, amelynek mértékére az FB a saját működési költségvetési előirányzatával egyidejűleg hoz határozatot.
2.7. Az FBT működésének fő szabályait jelen ügyrend 1-es számú mellékletét képező Felügyelő Bizottság Titkársága Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti.
3.1. Az FB tagját - jogállását tanúsító - igazolvánnyal kell ellátni, melyet megbízásának megszűnésekor vissza kell vonni. Az FB tagja a törvényben és az ügyrendben meghatározott jogosítványának gyakorlása során igazolványát köteles felmutatni.
3.2. Az FB tag jogai:
- részt vehet és szavazhat az FB ülésein,
- írásos és szóbeli előterjesztéseket tehet az FB ülés napirendjére, valamint a meghívottakra vonatkozóan,
- írásos és szóbeli indítványt, határozati javaslatokat tehet az FB-nek
- napirend előtti felszólalás jogával élhet,
- betekinthet az EBÖ és szervei, valamint az FB bármely dokumentumába,
- írásos indoklással kezdeményezheti az FB összehívását az 5.2. pont szerinti feltétel mellett,
- az FB hatáskörébe tartozó vizsgálatokat, ellenőrzéseket kezdeményezhet, azokban tevőlegesen részt vehet,
- tanácskozási joggal részt vehet az EBÖ Közgyűlésén, annak napirendjére indítványt tehet,
- részt vehet az EBÖ Koordináló Testülete, valamint bizottságai tagozatai ülésein.
3.3. Az FB tag kötelezettségei:
- köteles az FB ülésein - a meghívóban rögzített időpontban - megjelenni és munkájában konstruktívan részt venni,
- köteles az FB üléseiről történő távolmaradást bejelenteni, és az FB elnökének indokolni,
- köteles a személyével kapcsolatos összeférhetetlenséget az ok bekövetkezése napját követő három napon belül az FB elnökének bejelenteni,
- köteles a személyével kapcsolatosan felmerült etikai összeférhetetlenség esetén mandátumáról lemondani,
- köteles az önkormányzat és szervei működésével kapcsolatban tudomására jutott jogsértésekről az FB-t tájékoztatni.
3.4. Az FB tagjának megbízatása megszűnik:
- az FB megbízatása lejártával,
- a tag halálával,
- lemondással,
- visszahívással,
- összeférhetetlenség megállapításával,
- az FB feloszlatásával.
4.1. Az FB elnöke a tagok közül jelölhető. A delegáló szervezetek közötti jelölés joga egy-egy költségvetési év időtartamára a Öit. vonatkozó előírásai szerint az alakuló ülésen sorsolással dőlt el. A sorsolás eredményeként az FB törvényesen delegált tagjaiból az elnök jelölésére 1997. évre a munkavállalói oldal, 1998. évre a munkaadói oldal, 1999. évre pedig a kormányzati oldal jogosult.
4.2. Az adott költségvetési évben az elnök személyére a soros oldal által tett javaslat alapján a tagok nyílt szavazással, egyszerű többséggel választják meg az elnököt.
4.3 Az FB elnökének fő feladatai:
- koordinálja, szervezi és irányítja az FB munkáját,
- képviseli az FB-t az EBÖ Közgyűlésén, az EBÖ Koordináló Testülete ülésén, hatóság, bíróság és harmadik személy előtt,
- kapcsolatot tart az EBÖ törvényességi felügyeletét ellátó szervekkel, az EBÖ elnökével, az OEP főigazgatójával és a könyvvizsgálóval,
- összehívja és vezeti az FB üléseit, gondoskodik az ülések jegyzőkönyveinek szabályszerű vezetéséről és hitelesítéséről,
- figyelemmel kíséri, és gondoskodik az FB határozatainak végrehajtásáról,
- gondoskodik az FB féléves beszámolóinak összeállításáról,
- összeférhetetlenség esetén kezdeményezi az érintett FB tag visszahívását,
- ismerteti az EBÖ Közgyűlésén az FB-nek az előterjesztéssel kapcsolatos döntéseit,
- megvizsgálja, és döntésre az FB elé terjeszti az újonnan delegált FB tag mandátumát,
- indokolt esetben felhívja az FB tagot kötelezettségei teljesítésére,
- gondoskodik arról, hogy az FB tagok jogaikat gyakorolhassák,
- az elnök akadályoztatása esetén - az adott költségvetési évben soros delegáló oldalon belüli FB tagot - írásban megbízza a helyettesítéssel, melyről az FB tagokat értesíti,
- gyakorolja az FBT szervezeti egységében dolgozók felett a munkáltatói jogokat,
- képviseli az FB-t a működési költségvetését érintő tárgyalásokon,
- gyakorolja az FB kötelezettségvállalási és utalványozási jogait az FB által megbízott tag (a 2. számú melléklet szerinti) ellenjegyzési jogosultsága mellett.
5.1. Az FB üléseit munkaterve alapján, illetve szükség szerint, de legalább kéthetente tartja.
5.2. Az FB ülését soron kívül össze kell hívni, ha azt legalább két tagja az ok és a cél megjelölésével kéri.
5.3. Az FB ülését annak elnöke vagy megbízottja hívja össze.
5.4. Az FB ülésein az FB határozata alapján meghívottak is részt vehetnek.
5.5. Az FB üléseire az adott napirendi ponthoz tartozó témával kapcsolatban az ülésre meghívottak tájékoztatást adhatnak, kérdésekre válaszolhatnak, de az FB érdemi vitájában és a határozathozatalban nem vehetnek részt.
5.6. Az FB ülései nem nyilvánosak.
5.7. Az FB tagoknak az értesítést a hely, az időpont és a napirend megjelölésével - a soron kívüli ülés kivételével - az ülés időpontját megelőzően legalább 8 munkanappal, míg a napirenddel kapcsolatos dokumentációt legalább 5 munkanappal korábban meg kell kapniuk.
Soron kívüli ülés esetén a meghívót és a szükséges dokumentációt az ülést megelőzően legalább 2 nappal korábban meg kell küldeni.
5.8. Soron kívüli ülés összehívása esetén a meghívóban fel kell tüntetni a rendkívüli FB ülés kezdeményezőjét(it), valamint az ülés összehívásának okát és célját.
5.9. Az FB ülését az elnök, akadályozatása esetén az általa - saját oldalán belül - írásban megbízott FB tag (a továbbiakban: elnök) vezeti.
Az elnök gondoskodik jegyzőkönyv, hangfelvétel készítéséről, az FB határozatainak írásba foglalásáról és az érdekeltekhez - 8 napon belül - történő eljuttatásáról.
5.10. Az FB határozatképes, ha ülésén a tagok kétharmada jelen van.
5.11. Az FB ülésének napirendjeit egyszerű szótöbbséggel állapítja meg, illetve hagyja jóvá.
5.12. A jegyzőkönyvvezető és hitelesítő személyéről az elnök javaslata alapján az FB dönt.
5.13. Az egyes napirendi pontok tárgyalásakor az elnök valamennyi tagnak - szókérés sorrendjében köteles szót adni.
Az FB a hozzászólások időtartamát egyszerű szótöbbséggel 2, illetve 3 perces hozzászólásokban maximálhatja.
5.14. Az FB üléseiről jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni.
5.15. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
- az FB jelenlévő tagjainak nevét,
- az FB ülés helyét és idejét, határozatképességét,
- a megtárgyalt napirendi pontok felsorolását,
- az FB elnökének, a jegyzőkönyv vezetőjének és a hitelesítőjének nevét,
- a meghívottak nevét és meghívotti minőségét,
- az FB ülésen elhangzott indítványokat,
- a vita lényegét, az egyes felszólalók - kérés szerint szó szerinti - állásfoglalását, különvéleményeket,
- a határozatokat szó szerinti megfogalmazásban,
- a szavazás arányát az egyes határozati javaslatokkal kapcsolatban, az ellenszavazatok és a szavazástól tartózkodók számát,
- a határozatok elleni esetleges tiltakozásokat, név szerinti megjelöléssel.
A jegyzőkönyvet az elnök, a hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető írják alá.
A határozati javaslat ellen való szavazás és a szavazástól való tartózkodás önmagában nem jelent tiltakozást, a tiltakozásra kifejezetten utalni szükséges, és kérni kell annak jegyzőkönyvben történő rögzítését.
5.16. Szó szerinti jegyzőkönyvet kell az FB üléséről készíteni, ha arról bármely tag javaslata alapján az FB egyszerű szótöbbséggel dönt.
5.17. A jegyzőkönyvben név szerint rögzíteni kell azon FB-tag(ok) véleményét, nyilatkozatát, aki, illetve akik a szavazáskor kisebbségben maradtak.
A kisebbségben maradt FB tag vagy tagok a jegyzőkönyvhöz mellékeltethetik saját írásbeli nyilatkozatukat, ebben az esetben a jegyzőkönyvben csak ezt a tényt kell rögzíteni.
5.18. Az FB határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve a 11.2. pontban rögzített, az ügyrend módosításával kapcsolatos határozatot.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Az FB elnöke a tagok több mint felének a kérésére titkos szavazást is elrendelhet.
5.19. Az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozati javaslatokat az elnök külön-külön szavaztatja meg, és minden szavazás után megállapítja az elfogadás, illetve elutasítás arányát.
5.20. A határozatnak szó szerint, a szavazás eredményének az 5.15.-5.17. pontban rögzített formájában kell a jegyzőkönyvbe kerülni.
5.21. A határozatokat évente újrakezdett, emelkedő számsorrendben kell nyilvántartani az év és EFB megjelöléssel (pl. EFB-2/025/1997.).
5.22. A határozatokat az FB valamennyi tagjának és - az FB döntésétől függően - a döntésben érintett személyeknek/intézményeknek legkésőbb az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni.
5.23. A hangfelvételek és jegyzőkönyvek archiválásának szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza.
6.1. Az FB ellenőrzéseit éves munkaterv alapján végzi. A munka- és ellenőrzési terv összeállításánál kiemelt figyelmet fordít az Állami Számvevőszék és a költségvetési beszámolót auditáló könyvvizsgáló megállapításaira.
6.2. Az FB munka- és ellenőrzési tervének pontjaira, illetőleg évközi módosítására minden FB tag tehet javaslatot.
6.3. Az FB éves munka- és ellenőrzési tervének fejezetei:
a) az FB üléseinek tervezett időrendje,
b) az FB folyamatos vizsgálati tevékenysége,
c) az FB célvizsgálatai.
A b) pont szerinti ellenőrzési tevékenységében kiemelt szerepe van:
- az EBÖ vagyonnal való gazdálkodás feladatkörének.
A c) pont szerinti ellenőrzési tevékenység irányai különösen:
- az E. Alap bevételeivel és kiadásaival összefüggő tevékenységek vizsgálata;
- az E. Alapot érintő jogszabályok maradéktalan végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése;
- a járuléktartozások rendezésére irányuló eljárások, a részletfizetés, a fizetési halasztás, a késedelmi pótlék, a járulékbírság, a mulasztási bírság, az eljárási költség mérséklése, elengedése, a csődeljárásban a tartozásokról való lemondás, illetve az engedményezés gyakorlatának az ellenőrzése;
- járuléktartozás fejében az adós által felajánlott vagyon elfogadásának ellenőrzése;
- járulék behajtási-beszedési tevékenység ellenőrzése a beszedési hatékonyság javítása érdekében;
- a méltányossági jogkör gyakorlásának ellenőrzése;
- az egészségügyi finanszírozási rendszer működésének ellenőrzése;
- a gyógyszertámogatási rendszer ellenőrzése;
- a készpénzellátások és természetbeni ellátások ellenőrzési rendszere működésének vizsgálata.
6.4. Az FB a 6.2. b) pont szerinti folyamatos ellenőrzési tevékenység végrehajtását az FBT elemző, rendszerező és előkészítő munkája alapján szervezi.
6.5. Az FB a 6.2. c) pont szerinti célvizsgálatok eredményes végrehajtásának segítésére külső szakértők, illetőleg szakértő szervezetek közreműködését veheti igénybe az FB működési költségvetésének terhére. A szakértői megbízások kérdésében az FB testületi ülésen, határozattal dönt.
7.1. Az FB működésének feltételeit az Öit. 11. §-ának (10) bekezdése alapján az önkormányzat hivatali szervezetének (OEP) főigazgatója biztosítja.
7.2. Az FB működésének személyi feltételeit jelen ügyrend 1. számú melléklete rögzíti.
8.1. Az FB működési költségvetési előirányzatának fedezetet kell biztosítani az FB tagok tiszteletdíjaira (és azok járulékaira), a költségtérítésekre, a szakértők és szakértő szervezetek megbízási díjaira és egyéb költségekre.
8.2. Az FB működési költségvetési előirányzatait testületi határozatban hagyja jóvá, az 1.12. pontban rögzített előírásoknak megfelelően.
8.3. Az FB működési költségvetési előirányzatainak felhasználási és bizonylatolási rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza.
9.1. Az FB tagjai kötelesek betartani az 1995. évi LXV. törvényt, a Btk.-t és egyéb, titoktartási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásokat. Az ellenőrzési munka során tudomásukra jutott adatokat, információkat kötelesek megőrizni, azt illetéktelennek nem szolgáltathatják ki (szolgálati titok). A szolgálati titokkal való visszaélésre a Ptk.-nak a személyhez fűződő jogok megsértése esetére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az FB tag titoktartási kötelezettsége a megbízatás megszűnését követően is fennáll az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint.
9.2. Az ellenőrzési feladatellátás során úgy kell eljárni, hogy a személyiségi jogok védelme biztosított legyen.
10.1. Az FB iratkezelésével és -megőrzésével kapcsolatos feladatait az FBT látja el jelen ügyrend 3. számú mellékletét képező iratkezelési és iratmegőrzési szabályzat alapján.
10.2. Az FB hivatalos irataiba és egyéb dokumentumaiba (pl. hanganyagok, videofelvételek stb.) az FB tagokon, illetve az FBT szervezetében dolgozó munkatársakon (Munkaköri leírás alapján) kívül más nem tekinthet bele. Az FB határozatban rögzítheti azon dokumentumok körét, amelyekbe való betekintést - az általános szabályokon túlmenően - az FB elnöke is engedélyezheti.
11.1. Az FB ügyrendje módosításának kezdeményezéséhez minimálisan hét FB tag közös előterjesztése szükséges.
11.2. Az FB ügyrendjének módosítását elrendelő határozathoz minimálisan hét FB tag igenlő szavazata szükséges.
11.3. Az FB módosított ügyrendjét az Országgyűlésnek jóváhagyásra megküldi.
12.1. A Felügyelő Bizottság Titkárságának Szervezeti Működési Szabályzata (1. számú melléklet).
12.2. A Felügyelő Bizottság működési előirányzatának felhasználási és bizonylatolási rendje (2. számú melléklet).
12.3. A Felügyelő Bizottság iratkezelési és iratmegőrzési szabályzata (3. számú melléklet).
12.4. A Felügyelő Bizottsághoz érkezett bejelentések kivizsgálásának eljárási rendje (4. számú melléklet).
12.5. A mellékletek a jelen ügyrend szerves részét képezik.
1. Az FBT szervezeti keretei és fő feladatai
1.1 Az FBT létrehozásáról, működésének lényegi jogi kereteiről, valamint a működésének kezdeti időpontjáról az FB Ügyrendjének 2.3-2.7. pontja rendelkezik.
1.2. Az FBT-nek az OEP-en belüli létrehozását, valamint az OEP szervezeti működési rendjéhez kapcsolódó előírásokat az FB és az OEP közötti megállapodás rögzíti.
1.3. Az FBT fő feladatai
- biztosítja az FB működésének személyi és tárgyi feltételeit,
- előkészíti a bizottsági üléseket, gondoskodik a meghívók kiküldéséről, előterjesztések összegyűjtéséről, sokszorosításáról, az FB tagokhoz és a meghívottakhoz történő eljuttatásáról,
- közreműködik az FB munkatervének, szabályzatainak kialakításában,
- igény szerint szakértői anyagokat, véleményt, értékelést, elemzést készít a bizottsági munkához,
- gondoskodik az ülések hangfelvételéről, a hitelesített hangfelvételi példány biztonságos őrzéséről,
- nyilvántartja a bizottsági ülések anyagait, jegyzőkönyveit, határozatait,
- figyelemmel kíséri a határozatokban rögzített feladatok teljesítését, határidejét,
- intézi az FB levelezését, gondoskodik az ügyiratkezelésről, őrzésről, ellátja a bejelentésekkel összefüggő feladatokat,
- nyilvántartást vezet az FB tagjairól, a változásokat naprakészen regisztrálja,
- nyilvántartja és kifizeti a tiszteletdíjakat, költségtérítéseket, őrzi az ezekkel kapcsolatos dokumentációt,
- létrehozza és folyamatosan kezeli az FB Határozatok Tárát,
- folyamatosan kapcsolatot tart különböző kormányzati szervekkel, érdek-képviseleti szervek képviselőivel,
- kapcsolatot tart az EBÖ Koordináló Testületével, bizottságaival, TEB-ekkel
- munkája során együttműködik az EBÖ és az OEP Titkárságaival és a Sajtóirodával,
- munkakapcsolatot alakít ki és együttműködik a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal és Felügyelő Bizottságával,
- ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az FB elnöke feladatkörébe utal,
- az FBT vezetője szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal beszámol munkájáról az FB-nek.
2. Az FBT személyi állománya
2.1. Az FBT szervezete hat főből állhat:
- titkárságvezető,
- titkárnő,
- ügyviteli alkalmazott,
- közgazdasági referens,
- jogi referens,
- informatikai referens.
2.2. Az FBT munkavállalóinak alkalmazásáról az FB elnökének előterjesztése alapján az FB határozatban dönt.
2.3. Az FBT munkavállalói felett a kinevezés és a visszahívás kivételével - figyelembe véve a kirendelésre vonatkozó, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 71. §-ának (2) bekezdése és a Munka Törvénykönyv 106. §-a rendelkezéseit - minden egyéb munkáltatói jogot az FB elnöke gyakorolja.
2.4. Az FBT munkavállalóinak munkaköri leírásait az FB elnökének előterjesztése alapján az FB hagyja jóvá.
2.5. Az FBT munkavállalói közötti munkamegosztás
2.5.1. Titkárságvezető (felsőfokú végzettség) főbb feladatai:
- elkészíti az FBT ügyrendjét,
- felel az FBT szabályszerű működéséért,
- elkészíti az FBT munkavállalóinak munkaköri leírásait,
- a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat gyakorol az FBT munkavállalói felett,
- irányítja, szervezi a titkárság munkáját,
- beszámoltatja és ellenőrzi az FBT munkavállalóit,
- előkészíti az FB és az FBT működési költségvetését,
- felel az FB és az FBT működési költségvetési előirányzatainak szabályszerű felhasználásáért,
- képviseli az FBT-t harmadik személlyel szemben,
- gondoskodik az FBT-nek az EBÖ-vel, illetőleg az OEP-pel való szabályszerű kapcsolattartásáról,
- leltári felelősséggel tartozik az FBT kizárólagos használatában lévő leltári tárgyakért.
2.5.2. Titkárnő (szakirányú végzettség):
- általános titkárnői feladatok,
- postabontás,
- levelezés,
- postázás,
- jegyzőkönyvvezetés,
- az FB pénzügyi adminisztrációjának intézése,
- szerződésnyilvántartás,
- bizonylatok nyilvántartása,
- irattározás.
2.5.3. Ügyviteli alkalmazott
2.5.4. Közgazdasági referens (közgazdász):
- az E. Alap kezelésének közgazdasági elemzése,
- az E. Alap vagyongazdálkodásának elemzése,
- általános szervezési feladatok,
- előterjesztések véleményezése,
- vizsgálatok előkészítése,
- vizsgálatok ügyintézése,
- az FB pénzügyi adminisztrációjának felügyelete,
- az FB közgazdasági nyilvántartásainak adatkarbantartása.
2.5.5. Jogi referens (jogász):
- az E. Alap kezelésével kapcsolatos szabályozási és jogi gyakorlat elemzése,
- általános szervezési feladatok,
- előterjesztések véleményezése,
- vizsgálatok előkészítése,
- vizsgálatok ügyintézése,
- az FB szerződéseinek előkészítése és jogi ellenjegyzése,
- az FB jogi és szabályozási nyilvántartásainak adatkarbantartása.
2.5.6. Informatikai referens (rendszerszervező):
- az E. Alap kezelésével kapcsolatos informatikai és szervezési gyakorlat elemzése,
- általános szervezési feladatok,
- előterjesztések véleményezése,
- vizsgálatok előkészítése,
- vizsgálatok ügyintézése,
- az FB informatikai nyilvántartásainak adatkarbantartása.
3. Az FBT működésének tárgyi feltételei
3.1. Az FBT szervezeti működésének tárgyi feltételeire vonatkozó javaslatról az FB elnökének előterjesztése alapján az FB határozatban dönt.
3.2. Az FBT szervezeti működésének tárgyi feltételeit az OEP főigazgatója biztosítja.
4. Az FBT ügyrendjét az FBT titkárságvezetője készíti el, amelyet az FB határozatban hagy jóvá az FB elnökének előterjesztése alapján.
5. Az FBT Határozatok Tárában tartja nyilván az FB határozatait.
1. Az FB működési költségvetésének előirányzataira vonatkozó javaslatokat a tárgyévet megelőző év július 31-éig megtárgyalja és határozatot hoz. Az FB elnöke eljár annak érdekében, hogy az FB határozatában rögzített költségvetési előirányzatnak megfelelő összeget külön tételként az EBÖ működési költségvetésének tervezési és jóváhagyási fázisaiban figyelembe vegyék és az E. Alap költségvetésébe beépítsék.
2. Az FB működési költségvetésének felhasználásával kapcsolatos pénzügyi, számviteli adminisztrációt az OEP illetékes szakapparátusa végzi. Az ezzel összefüggő eljárási és ügyrendi szabályokat, amelyeket az FB-nek, az FBT-nek és az OEP illetékes szervezetének be kell tartani az FB és az OEP külön megállapodásban rögzíti. E megállapodás létrejöttéig jelen ügyrend határozatban történő jóváhagyásának időpontjában hatályos idevonatkozó eljárási szabályok az irányadók.
3. Szakértői megbízásokkal kapcsolatos szabályok
3.1. Szakértői megbízással kapcsolatos jogviszony (szakértővel vagy szakértői szervezettel) létesítését megfelelő indoklással bármely FB tag javasolhat.
3.2. Szakértői megbízással kapcsolatos jogviszony kizárólagosan írásos szerződés és FB határozat alapján létesíthető.
3.3. Az FB minden egyes szakértői megbízással kapcsolatos döntésénél köteles meggyőződni arról, hogy elegendő fedezet áll-e rendelkezésre a költségvetési előirányzatokból a kötelezettségvállalás teljesítésére.
3.4. Szakértői megbízással kapcsolatos szerződéseket az FB képviseletében az FB elnöke írja alá az FB határozatban kijelölt tagjának ellenjegyzése mellett.
3.5. Az FB elnöke a szakértői megbízással kapcsolatos szerződésben a szakértői munka irányítására és a teljesítés igazolására FB tagot (mint a témavezetőt) jelöl ki.
3.6. A szakértői megbízással kapcsolatos szerződésekhez jogi ellenjegyzés szükséges.
3.7. A témavezető FB tag kötelessége és joga a szakértő által végzett munkát mennyiségi és minőségi szempontból ellenőrizni, és megfelelő teljesítés esetén a szerződő fél részéről benyújtott teljesítésigazolást aláírni.
3.8. Szakértői megbízással kapcsolatos szerződések és bizonylatok nyilvántartása az FBT feladata.
3.9. A szakértői szerződésekkel kapcsolatos kifizetések teljesítéséről az FBT gondoskodik a 2. pontban említett megállapodás eljárási szabályai alapján.
4. Az FB tagjait megillető tiszteletdíjak, költségtérítések
4.1. Az FB tagjait az Öit. vonatkozó előírása szerint a köztisztviselői illetményalap háromszorosának megfelelő tiszteletdíj illeti meg havonta.
4.2. Az FB elnökének vezetői pótléka - havonta - a köztisztviselői illetményalap kétszeresének megfelelő tiszteletdíj.
4.3. Az FB tagot mindazon költségek térítése megilleti, amelyek megbízatásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során az FB tagnál szükségesen és indokoltan merültek fel. Az FB tagot az FB érdekében felmerült egyéb költségtérítés is megilleti, ha az FB elnöke előzetesen hozzájárult. Az FB tagoknak a felügyelő bizottsági munka ellátásával kapcsolatban felmerült - igazolás alapján - megtérítendő költségei különösen:
4.3.1. Az FB feladatok ellátásával kapcsolatos utazási és szállásköltségek bizonylat alapján teljes egészében elszámolhatók.
4.3.2. A saját telefon és fax használata esetén a felmerült költség számlával bizonylatolt díjának 75%-a, de maximum 12 000 Ft/hó elszámolható.
4.3.3. Az FB tag feladatainak ellátásához esetenként igényelheti a saját tulajdonú vagy üzemeltetésű gépkocsija üzemanyag-felhasználásának költségtérítését. A költségtérítés elszámolásának feltétele az FB elnökének előzetes engedélye, valamint az útvonal- és kilométer-nyilvántartás bizonylatolása. A költségtérítés mértékét a vonatkozó előírások alapján kell kiszámítani.
4.4. Az FB tagoknak járó tiszteletdíjakat és egyéb kifizetéseket - az Ügyrend 4.3. pontja szerint - az FB elnöke engedélyezi. Az ügyintézést az FBT végzi a 2. pontban említett megállapodásban rögzített eljárási rend szerint.
5. Az FB elnöke jogosult havi tízezer forint értékű reprezentáció felhasználására és az ilyen célú beszerzések, kifizetések igazolására.
1.1. Az iratkezelési szabályzat az FB iratkezelési tevékenységének - az iratok átvétele, felbontása, érkeztetése, iktatása, kiosztása, sokszorosítása, továbbítása, irattározása, biztonságos őrzése, selejtezése, megsemmisítése, levéltárnak történő átadása - szabályait határozza meg.
1.2. Az iratkezelési szabályzat jogszabályi alapját az 1995. évi LXVI. törvény képezi.
1.3. Az iratkezelési szabályzat hatálya kiterjed az FB által készített és kezelt ügyiratra és az FBT dolgozóira.
1.4. Iratnak minősül e szabályzat tekintetében a megjelenés formájától, a hordozóanyagtól, a keletkezés módjától, az elnevezéstől függetlenül, minden írott szöveg, számadat, feljegyzés, előterjesztés, jelentés, átirat, tájékoztató, tervezet stb., rajz, vázlat, film, dokumentáció, számítógépes adathordozó, hangszalag, amely az FB működésével kapcsolatban bármely anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával keletkezett, kivéve a nyilvános megjelentetés szándékával készült kéziratot.
2.1. Az iratok kezelésével kapcsolatos feladatokat az FBT iratkezelésével megbízott alkalmazottja látja el.
2.2. Feladata: a postán érkező, valamint személyesen benyújtott levelek, beadványok, csomagok stb. (a továbbiakban: küldemények) átvétele, érkeztetése, iktatása (előzményezése), határidő-nyilvántartás vezetése, címzettekhez továbbítása, irattárba helyezése, selejtezése, továbbá a kimenő küldemények postára adása és e feladattal kapcsolatos teendők ellátása.
2.3. Az iratkezelés felügyeletét az FBT titkárságvezetője látja el.
3.1. Az FB-hez a küldemény érkezhet posta vagy hivatali kézbesítés, futárszolgálat, telefax és számítógépes adathordozó útján.
3.2. Az FB-hez érkezett küldemény átvételére jogosult:
- FBT kijelölt alkalmazottja,
- a címzett vagy az általa felhatalmazott személy.
3.3. A küldeményt átvevő köteles ellenőrizni:
- a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságát,
- a kézbesítőokmányon és a küldeményen az iktatószám azonosságát,
- az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlenségét,
- ha a küldemény nem borítékban érkezett, az iraton feltüntetett mellékletek, illetve lapok számát.
3.4. Az átvevő a kézbesítőokmányon (könyvben) olvasható aláírásával és az átvétel idejének pontos feltüntetésével, a kézbesítő kérésére hivatali bélyegző lenyomatával az átvételt elismeri.
3.5. A „sürgős” és az „azonnal továbbítandó” jelzésű küldemények átvételét óra, perc pontossággal kell megjelölni, azokat a címzettnek soron kívül bemutatni, illetve átadni.
3.6. Ha a küldemény sérült, annak tényét az átvételi okmányon rögzíteni kell, és ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. Irathiány esetén jegyzőkönyvet kell felvenni.
3.7. A küldemények felbontására az FB elnöke, FBT vezetője vagy az ezzel megbízott alkalmazottja jogosult.
3.8. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani:
- azon küldeményeket, melyek bontásának jogát a vezető fenntartotta,
- névre szóló küldeményeket.
3.9. A vezető és a névre szóló küldemény címzettje az általa felbontott hivatalos küldeményt köteles iktatásra átadni.
3.10. Az FB-hez beérkezett küldeményeket iktató bélyegzőlenyomattal és a felbontást végző dolgozó kézjegyével el kell látni.
3.11. Az iktató bélyegzőlenyomatának tartalmaznia kell:
Egészségbiztosítási Önkormányzat
Felügyelő Bizottsága
Érkezett: ..................
Iktatószám: ............../ alszám:...........
Melléklet: ..............db
3.12. A borítékot az irathoz kell csatolni. A borítékról a bélyeget eltávolítani nem lehet.
3.13. Ha a küldemény panaszt vagy közérdekű bejelentést tartalmaz, annak nyilvántartása a „panaszügyek és bejelentések”-re vonatkozó eljárási rend szerint történik.
4.1. A küldeményeket és a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó iratokat - az iktatási tilalom alá eső iratfajták kivételével - az érkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon, a bejegyzés napjának keltével kell beiktatni.
4.2. A küldeményeket felbontás után, témakörönként csoportosítva ún. vezérszámra kell iktatni (pl. EFB-2/1997. határozatok).
4.3. Az iratok - csoportosítás után - a beérkezés sorrendjében alszámot kapnak (pl. EFB-2/1997/001.).
4.4. Soron kívül kell iktatni a „sürgős” iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket.
4.5. A telefaxon érkező, illetve kimenő iratokat ugyanúgy kell kezelni és iktatni mint a postán érkezett küldeményeket.
4.6. Nem kell iktatni:
- hivatalos lapokat, szaklapokat, folyóiratokat, reklám célját szolgáló kiadványokat,
- meghívókat (kivéve, ha az iktatásra a vezető utasítást ad).
4.7. Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy az ügynek van-e előzménye, ha van a folyó évben beérkezett előzmény, az újonnan érkezett iratot ugyanannak az iktatószámnak egymást követő alszáma alatt kell iktatni.
4.8. Ha az ügyben több éven át keletkeznek iratok, az új évben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok iktatását.
4.9. Ha az ügyben korábban már iktattak iratot, azt csatolni kell az utóbb érkezett irathoz.
4.10. Az iratok iktatására bekötött, oldalszámozott és hitelesített iktatókönyvet kell használni.
4.11. Az iktatókönyvben felhasznált lapokat összeragasztani, az iktatókönyv bejegyzéseit olvashatatlanná tenni nem szabad. Esetleges helyesbítésnél a téves szöveget, számot egy vonallal át kell húzni úgy, hogy az eredeti bejegyzés olvasható maradjon. A javítást kézjeggyel és keltezéssel igazolni kell.
4.12. Téves iktatás esetén a jegyzést tintával történő áthúzással meg kell semmisíteni. Ugyanakkor a „kezelési feljegyzések” rovatban meg kell jelölni, hogy a tévesen iktatott ügy iratanyagát mely számra iktatták át. A megsemmisített sorszámra újabb ügyet nem szabad iktatni.
4.13. Az FB iktatókönyvének szabályszerű vezetéséért az FBT vezetője a felelős.
4.14. Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet az iktatásra felhasznált utolsó sorszámot követő aláhúzással az utolsó iktatási szám feltüntetésével, keltezéssel, aláírással és a hivatalos bélyegző lenyomatával le kell zárni.
5.1. Az elintézés történhet az eredeti irat továbbításával illetékességből történő ügyintézésre való felhívással. Ebben az esetben az intézkedést kérőt értesíteni kell arról, hogy ügyiratának továbbítása - illetékességből - mikor, mely szervezethez történt. Az ügyintézésre illetékes szervezetet az FB felhívja, hogy az ügyben megtett intézkedésről - határidő megjelöléssel - adjon tájékoztatást az FB részére.
5.2. Az elintézés történhet tudomásul vétel után, - intézkedés nélkül - az irat irattárba helyezésével is.
6.1. Az FB ülésekről hangfelvétel készül két példányban, az ülés dátumával ellátva.
6.2. A hangfelvétel első példánya archiválásra kerül. Az archiválás során a kazettát le kell ragasztani és az FB körbélyegzőjével kell ellátni. A kazetta felbontására - szükség esetén bizottsági határozathozatal után - az FB elnöke adhat utasítást.
6.3. A hangfelvétel második példánya ún. munkapéldány. A munkapéldányról készül az FB ülés szó szerinti jegyzőkönyve. A munkapéldány meghallgatása, azokról másolat készítése az FB tagok részére biztosított. A munkapéldányról történő egyéb másolat készítéséhez FB határozat szükséges.
7.1. Az aláírt leveleket az iratokkal együtt az ügyintéző átadókönyvvel adja át az iratkezelőnek, aki intézkedik az expediálásról.
7.2. Az iratkezelőnek ellenőriznie kell, hogy a kimenő iraton az iktatószám és a címzés megfelelő-e, megvannak-e a szükséges mellékletek.
7.3. A szervezeti egységek egymás közötti iratforgalmában az átvétel igazolására átadókönyv használata kötelező.
8.1. Azokat az iratokat, amelyeknek az irattározását az iraton elrendelték és az őrzési időt feltüntették irattárban kell elhelyezni.
8.2. Az FBT kezeli és őrzi a két évnél nem régebbi iratokat, a kézi irattár kezelése az ügyviteli alkalmazott feladata.
8.3. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában a hónap és a nap bejegyzésével fel kell tüntetni.
8.4. Az iratot a postázás napján, de legkésőbb a postázást követő napon irattárba kell helyezni.
8.5. Az államtitok és a szolgálati titok védelméről szóló rendelkezésnek megfelelően, ha az irat már nem tartalmaz államtitkot, szolgálati titkot, az iratot e jogszabályi rendelkezésnek megfelelően visszaminősítve kell az irattárban elhelyezni, és az általános szabályok szerint kezelni.
8.6. A két évnél régebbi iratokat az FB irattárában kell elhelyezni, átadási jegyzék alapján. A jegyzéknek tartalmaznia kell az iratok keletkezésének évét, számát, iratok selejtezési határidejét.
9.1. Az FB irattári anyagának azt a részét, amely nem levéltári anyag, és amelyre az ügyvitel érdekében nincs szükség, selejtezni kell.
9.2. A selejtezés során egyes iratok tartalmának és őrzési idejének elbírálásánál felmerülő kétely esetén ügyviteli szempontból az FB elnöke, FBT vezetője, tudományos, történelmi szempontból a Magyar Országos Levéltár szakértőjének véleménye a döntő.
9.3. A selejtezés alkalmával selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell:
- a szervezet nevét, székhelyét,
- az érintett évet,
- az iratanyag tételes felsorolását (illetve azokból mely iratokat tartották vissza),
- a selejtezést végző és ellenőrző nevét.
9.4. A selejtezés megkezdéséről - 30 nappal korábban - a Magyar Országos Levéltárat értesíteni kell. A Levéltárnak a selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni. A selejtezés végrehajtására (iratok megsemmisítése) csak a jegyzőkönyvre vezetett levéltári hozzájárulás után kerülhet sor.
9.5. A nem selejtezhető iratokat legalább 15 évi őrzés után - 5 évenként egy alkalommal - jegyzék alapján a Levéltárnak át kell adni.
9.6. A Levéltárnak csak teljes, lezárt évfolyamú anyagot lehet átadni, az iratok közül azonban az ügyvitelhez szükségesek visszatarthatók. A visszatartott iratokról tételes jegyzéket kell készíteni, amelynek egy aláírt példányát a Levéltárnak kell átadni.
9.7. Az FB iratanyagaiból nem selejtezhető:
- az FB alakulásával, működésével összefüggő teljes iratanyag (adatlapok, személyi változások dokumentumai),
- ügyrend és mellékletei,
- vizsgálati, ellenőrzési jelentések és mellékletei,
- a bizottság üléseivel kapcsolatos iratanyagok, ideértve az ülésről készült jelenléti ívet is,
- jegyzőkönyvek, hanganyagok, határozatok, állásfoglalások.
10.1. Az FB-nél használatos bélyegzők:
- körbélyegző,
- téglalap alakú bélyegző.
10.2. A körbélyegző felirata: Egészségbiztosítási Önkormányzat Felügyelő Bizottsága, - középen - Elnök és/vagy szám.
A téglalap alakú bélyegző felirata: Egészségbiztosítási Önkormányzat Felügyelő Bizottsága, postacím, telefon- és faxszám.
10.3. A bélyegző használatára jogosultak:
- FB elnöke,
- FBT vezetője,
- FBT kijelölt alkalmazottja.
10.4. A bélyegzők nyilvántartásba vételéért és rendeltetésszerű használatáért az FBT vezetője felelős.
10.5. A használatra alkalmatlanná vált bélyegzők selejtezését az FBT végzi, a selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
1. Az FB elnökéhez vagy az FB bármely tagjához érkezett írásbeli bejelentést az FB következő ülésére határozathozatal céljából az FB elé kell terjeszteni.
A bejelentést minden esetben csatolni kell az előterjesztéshez.
2. Az FB a bejelentéssel kapcsolatban a vizsgálat elrendeléséről vagy megtagadásáról határozatot hoz. Amennyiben a vizsgálat elrendelése mellett dönt, az FB határozatban megnevezi a vizsgálatot koordináló FB tagot, és a vizsgálati jelentés elkészítésének határidejét.
3. Az FB a vizsgálati jelentésről határozatot hoz.
Az FB elnöke a bejelentést tevőt és a vizsgálattal érintett személyeket tájékoztatja az ügyben tett eljárásáról.
Elfogadva a Felügyelő Bizottság: 9/1997. (X. 7.), 11/1997. (X. 14.) és az 1/1998. (I. 19.) számú határozatai alapján.
1.1. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Felügyelő Bizottságának (a továbbiakban: Felügyelő Bizottság) székhelye: Budapest XIII., Visegrádi u. 49.
1.2. A Felügyelő Bizottság feladata a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) alapján a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és szervei gazdálkodásának és pénzügyi tevékenységének folyamatos ellenőrzése, a gazdálkodásra, a pénzügyi rendre vonatkozó jogszabályok, az alapszabály, egyéb szabályzatok, a közgyűlési határozatok betartásának ellenőrzése, az ezeknek megfelelő működés elősegítése.
1.3. A Felügyelő Bizottság 9 főből áll, amelynek 3 tagját az Öit. szerint delegálásra jogosult munkavállalói szervezetek, 3 tagját a delegálásra jogosult munkaadói szervezetek, további 3 tagját a Kormány jelöli ki. A Felügyelő Bizottság tagja nyilatkozik a megbízatás elfogadásáról, illetve arról, hogy személyével összefüggésben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. A Felügyelő Bizottság megbízatása 2000. január 1. napjáig tart.
1.4. A Felügyelő Bizottság elnöki tisztségét az Öit. 12. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Felügyelő Bizottság 1997. augusztus 18-i alakuló ülésén közjegyző jelenlétében megtartott sorshúzásnak megfelelően:
a) 1997. december 31. napjáig a munkáltatói oldal,
b) 1998. január 1. és 1998. december 31. napja között a munkavállalói oldal,
c) 1999. január 1. és 1999. december 31. napja között a kormányzati oldal
által delegált képviselő látja el.
A delegálás joga az adott oldal egyetértésének hiányában hatvan napon belül a következő soros oldalra száll át.
A Felügyelő Bizottság soros elnökének akadályoztatása esetén a soros oldal állít helyettesítő elnököt. Amennyiben egy delegálásra jogosult oldal mindhárom képviselője akadályoztatott, helyettesítő elnököt a két másik oldal állít közös megállapodással. A helyettesítő elnök ilyenkor a soros elnök jogkörében jár el.
1.5. A Felügyelő Bizottság tagjának megbízatása megszűnik:
a) a Felügyelő Bizottság megbízatásának lejártával,
b) a tag halálával,
c) lemondással,
d) visszahívással,
e) összeférhetetlenség megállapításával,
f) a Felügyelő Bizottság feloszlatásával.
A Felügyelő Bizottság tagját a delegáló szervezet hívhatja vissza.
2.1. A Felügyelő Bizottság tagja nem lehet:
a) országgyűlési képviselő; köztársasági elnök; az Alkotmánybíróság tagja; az állampolgári jogok országgyűlési biztosa; az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője; a Kormány tagja, államtitkár, minisztérium vezető megbízatású köztisztviselője; a Közbeszerzési Tanács tagja;
b) pénzintézet, biztosítóintézet, magánnyugdíj-pénztár vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztár vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, Felügyelő Bizottságának tagja;
c) a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vagy az általa irányított igazgatási szerv dolgozója (ideértve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt is);
d) akinek a delegálást megelőző egy éven belül köztartozása volt, illetőleg a delegálást követően köztartozása keletkezik;
e) aki a Nyugdíjbiztosítási Alap vagyonába tartozó gazdasági társaság igazgatóságának, illetve Felügyelő Bizottságának tagja;
f) akit a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Közgyűlésébe biztosítási képviselőként delegáltak;
g) aki választójoggal nem rendelkezik, illetve nem magyar állampolgár.
2.2. A Felügyelő Bizottság tagja köteles haladéktalanul bejelenteni a Felügyelő Bizottság soros elnökének (az elnök a Felügyelő Bizottságnak), ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. Az összeférhetetlenség megállapítását a Felügyelő Bizottság bármely tagja is kezdeményezheti.
2.3. Az összeférhetetlenség megállapításáról a Felügyelő Bizottság kétharmados szótöbbséggel (azaz legalább hat egyetértő szavazattal) határozatot hoz, amelyben az 1.5. e) pont alapján megállapítja a Felügyelő Bizottsági tagság megszűnését. A Felügyelő Bizottság ülésén az érintett tag szavazati jogával nem élhet. A felügyelő bizottsági tagság ez esetben a határozat írásba foglalásának napjával szűnik meg.
2.4. A 2.3. pontban foglaltaktól eltérően az összeférhetetlenség megállapítása helyett a Felügyelő Bizottság legalább hét tagjának egyetértésével meghozott határozata legfeljebb hatvan napi határidőt adhat az összeférhetetlenség felszámolására.
3.1. A Felügyelő Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább havi gyakorisággal tartja. Szükség esetén soron kívüli ülést kell tartani a Közgyűlés időpontját közvetlenül megelőzően. Legalább három tag írásbeli indítványára nyolc napon belül a Felügyelő Bizottság ülését soron kívül össze kell hívni. A Felügyelő Bizottság összehívását az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője, valamint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke is kezdeményezheti. Az ülést a Felügyelő Bizottság soros elnöke, akadályoztatása esetén az 1.4. pont szerinti helyettesítő elnök hívja össze.
A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök (akadályoztatása esetén a helyettesítő elnök) vezeti.
3.2. Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha legalább öt tagja jelen van az ülésen. A határozatok elfogadásához - amennyiben jogszabály vagy az ügyrend másként nem rendelkezik - legalább öt tag igenlő szavazata szükséges. Az ügyrend elfogadásához és módosításához legalább hét tag igenlő szavazata szükséges. A Felügyelő Bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza.
A szavazásban nem vehet részt az a tag, akinek saját vagy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ügyét, illetve tulajdoni, vagyoni és egyéb érdekeltségét a döntés érinti. A szavazásból kizárt tagot a határozatképesség és a határozathozatalra előírt többség szempontjából figyelembe venni nem lehet.
3.3. A 3.2. pontban foglaltaktól eltérően - amennyiben ezt az ügyrend egyébként nem zárja ki - az előzetesen írásban kiküldött és határozati javaslattal is ellátott napirendi ponthoz a Felügyelő Bizottság akadályoztatott tagja legkésőbb az ülés megkezdéséig szavazatát írásban is leadhatja a Felügyelő Bizottság elnökénél. Ez esetben az érvényesen leadott szavazat a határozatképességbe, illetve az ügyrendben előírt szavazatokba beszámít.
3.4. Határozatképtelenség megállapítása esetén a Felügyelő Bizottság elnöke hét napon belül a Felügyelő Bizottság ülését ismételten összehívja.
3.5. A Felügyelő Bizottság az írásban előterjesztett és határozati javaslattal ellátott napirendi pontok felett akkor határoz, ha azt a tagok legkésőbb az ülés napját megelőző 8 naptári napon belül kézhez kapták.
3.6. A 3.5. pontban foglaltaktól eltérően a Felügyelő Bizottság - kivételes és halasztást nem tűrő esetben - akkor tárgyalja a naprendi pontot, ha az egyébként határozatképes ülésen az ellen egyetlen jelen lévő felügyelő bizottsági tag sem tiltakozik. Tiltakozás esetén a 3.4. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
3.7. A Felügyelő Bizottság üléseiről rövidített jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a folyamatosan sorszámozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a soros elnök hitelesíti aláírásával. A Felügyelő Bizottság tagja részére a határozatokat írásban ki kell adni, a határozatokról és a Felügyelő Bizottság egyéb iratairól feljegyzést és másolatot készíthet, az iratokat azonban nem veheti magához.
3.8. A Felügyelő Bizottságot a soros elnök képviseli, a Felügyelő Bizottság határozatait, hivatalos álláspontját a Közgyűlésen a soros elnök ismerteti. A Felügyelő Bizottság tagja a Közgyűlésen - ideértve az elrendelt zárt üléseket is - tanácskozási joggal részt vesz, jogosult az esetleges kisebbségi véleményt, álláspontját és javaslatait a Közgyűlés előtt - az alapszabályban foglalt szabályok keretein belül - ismertetni.
3.9. A Felügyelő Bizottság költségvetési évenként - első ízben 1998. január 1-jétől - működési költségvetési javaslatot készít. A működési költségvetés az önkormányzati működési költségvetés elkülönített része. A költségvetési keret felhasználását a Felügyelő Bizottság soros elnöke utalványozási jogkörében ellenőrzi. A Felügyelő Bizottság és tagjai tevékenységét és működését Önkormányzati Titkárság segíti. A Titkárság dolgozó(i) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság állományába tartoznak. Az Önkormányzati Titkárság Felügyelő Bizottsághoz rendelt munkatársa(i) felett a munkáltatói jogokból a munkáltatói utasítási jogkört a Felügyelő Bizottság soros elnöke gyakorolja.
4.1. A Felügyelő Bizottság tevékenységét külön éves munkaprogram és féléves munkaterv alapján végzi, amelynek összeállításánál figyelembe veszi az Állami Számvevőszék megállapításait is. Gondoskodik arról, hogy az 1.2. pontban foglaltak minden fontosabb területe, illetőleg a költségvetés teljesítése, a Nyugdíjbiztosítási Alapba tartozó ellátások, egyéb ellátások folyósítása és pénzügyi elszámolása, a központi költségvetéssel történő elszámolások évente legalább egyszer átfogó ellenőrzésre kerüljenek. A Felügyelő Bizottság az éves munkaprogramot legalább hat egyetértő szavazattal fogadja el. A Felügyelő Bizottság indokolt esetben a munkatervtől eltérően soron kívül is végezhet ellenőrzést.
4.2. Az éves munkaprogramban meghatározott egyes tevékenységek a Felügyelő Bizottság tagjai között feloszthatók. A Felügyelő Bizottság tagja a munkatervben meghatározott tevékenységek ellenőrzésében jogosult és köteles legjobb tudása és felkészültsége szerint személyesen közreműködni. Az ellenőrzés tapasztalatairól és megállapításairól jelentés készül, amelynek alapján a döntést a soros elnök készíti elő a 3.5. pontban meghatározott határozathozatalra.
4.3. A Felügyelő Bizottság a vizsgálat eredményeiről és azok tapasztalatairól rendszeresen - legalább félévente - tájékoztatja a Közgyűlést. A Felügyelő Bizottság a közgyűlési tárgyalást megelőzően írásban véleményezi a Nyugdíjbiztosítási Alap éves költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámoló tervezetét. Az éves munkaprogramról, annak módosításáról, illetőleg a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló tervezetéről a 3.3. ponttól eltérően írásban szavazni nem lehet.
4.4. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat választott vezetői, illetve igazgatási szerveinek dolgozói kötelesek a Felügyelő Bizottság által kért információkat, iratokat és adatokat, az ellenőrzött terület egyéb dokumentációit rendelkezésre bocsátani, illetve a felvetett kérdésekre a kért formában nyilatkozni. A vizsgálat végzéséhez a megfelelő helyiséget és egyéb feltételeket a vizsgált szerv vezetője biztosítja.
4.5. A Felügyelő Bizottság tagját igazolvánnyal kell ellátni. Az igazolvány a személyi igazolvány számát is tartalmazza, az igazolvány a személyi igazolvány felmutatásával érvényes. Az igazolvány tulajdonosa az ellenőrzött igazgatási szerv helyiségébe beléphet, az igazgatási szerv dolgozójától - ellenőrzési tevékenységével összefüggő ügyben - felvilágosítást és tájékoztatást kérhet. A Felügyelő Bizottság tagjának írásbeli kérésére az igazgatási szerv vezetője a kért felvilágosítást, tájékoztatást nyolc munkanapon belül írásban megadja.
A Felügyelő Bizottság tagja az igazolvány elvesztése vagy megsemmisülése esetén a Felügyelő Bizottság elnökét haladéktalanul értesíti, a Felügyelő Bizottság elnöke a tagsági jogviszony megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodik az igazolvány bevonásáról.
4.6. A Felügyelő Bizottság szükség esetén ellenőrző munkájába külső szakértőket is bevonhat. A külső szakértő a Felügyelő Bizottság elnöke által kiadott megbízólevélben foglaltak alapján jogosult eljárni. A külső szakértők díjazása a 3.9. pont szerinti működési költségvetésben biztosított keretek között történhet. Külső szakértőként nem kérhető fel olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, valamint a Felügyelő Bizottság bármely tagjával, továbbá az ONYF munkatársával érdekeltségi összefüggésben áll. Az érdekeltségi összefüggést az 5.4. pontban meghatározott Etikai Szabályzat rögzíti.
4.7. Amennyiben a Felügyelő Bizottság pénzügyi vagy működési szabálytalanságot észlel [az Öit. 12. § (3) bekezdése szerinti jogsértés], felszólítja a jogellenesen működő önkormányzati igazgatási szervet - megfelelő határidő kitűzésével - a jogszerű működés helyreállítására, illetőleg a jogsértő határozat (döntés) visszavonására. Amennyiben a jogsértést nem a Közgyűlés követte el és a felszólított szerv a jogszerű működést a megadott határidőn belül nem állítja helyre, a Felügyelő Bizottság kezdeményezi a Közgyűlés összehívását. A Közgyűlés jogsértő döntése vagy működése esetén - amennyiben a Felügyelő Bizottság jelzése ellenére a Közgyűlés a jogsértést nem szünteti meg - a Felügyelő Bizottság a jogsértést - a Kormány erre kijelölt tagja útján - írásban jelzi az Öit. 23. §-ában meghatározott törvényességi ellenőrzést gyakorló szervnél.
5.1. A Felügyelő Bizottság elnöke a Felügyelő Bizottság határozatait az Önkormányzat elnökének, az Önkormányzat elnöke pedig a Közgyűlés határozatait a Felügyelő Bizottság elnökének nyolc napon belül tájékoztatásul megküldi. A Közgyűlés tervezett napirendjét, a napirenden szereplő előterjesztéseket a Közgyűlés ülését megelőzően meg kell küldeni a Felügyelő Bizottság tagjainak, a Közgyűlés időpontját megelőzően, a 3.5. pontban meghatározott időn belül.
5.2. A Felügyelő Bizottság az Egészségbiztosítási Önkormányzat Felügyelő Bizottságával együttműködik, a mindkét társadalombiztosítási ágba tartozó közös ügyek [így különösen a járulékfizetés, járuléktartozás fejében átvett vagyon, egyéb közös érdekeltségű vagyontárgy, -nyilvántartás, -behajtás, informatika, társadalombiztosítási szakellenőrzés] területén együttes vizsgálatok is tarthatók. A két Felügyelő Bizottság együttműködése külön megállapodásba foglalható.
5.3. A Felügyelő Bizottság tagjának kiküldetése esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél alkalmazott kiküldetési szabályok szerinti kiküldetési díj jár, illetőleg ellenőrzési tevékenységével összefüggő egyéb költség - utazási, szállásköltség stb. - elszámolása kizárólag számla alapján történik.
5.4. A Felügyelő Bizottság tagja köteles a Felügyelő Bizottság elnökének (az elnök a Felügyelő Bizottságnak) haladéktalanul bejelenteni az összes olyan tevékenységét, munkáját, tulajdonosi vagy egyéb érdekeltségét, továbbá ezek változásait, amely kapcsolatban áll a nyugdíjbiztosítás vagyongazdálkodásával. A bejelentési kötelezettség vonatkozik a tag közvetlen hozzátartozójára [Ptk. 685. § b) pont] is. A bejelentett tevékenységet az esetenként megalakítandó - az egyes oldalak által kijelölt személyekből álló - háromtagú Etikai Bizottság vizsgálja. Az Etikai Bizottság javaslata alapján a Felügyelő Bizottság legalább hat egyetértő szavazattal etikai kifogást tehet. Az etikai kifogás részletes szabályait, a vizsgálandó tulajdonosi, illetve egyéb érdekeltség meghatározását a Felügyelő Bizottság - legalább hét egyetértő szavazattal elfogadott - Etikai Szabályzatában kell rendezni.
5.5. A Felügyelő Bizottság tagja köteles a Felügyelő Bizottság ülésein és ellenőrző tevékenységében személyesen részt venni, akadályoztatása esetén erről a Felügyelő Bizottság elnökét haladéktalanul értesíteni. A Felügyelő Bizottság tagját titoktartási kötelezettség terheli. E szabályok megszegése - amennyiben súlyosabb szankció alá nem esik - etikai kifogás tárgya is lehet.
5.6. A Felügyelő Bizottság ülései nem nyilvánosak. A Felügyelő Bizottság elrendelheti nyilvános ülés tartását is. A Felügyelő Bizottság ülésére a tárgyalt napirenddel összefüggésben meg lehet hívni az Önkormányzat vezető tisztségviselőit, az igazgatási szerv vezetőjét, helyettesét, illetőleg más - a téma szerint érintett - vezető beosztású dolgozóját. A Felügyelő Bizottság dönthet más személy esetenkénti meghívásáról is.
5.7. Amennyiben a Felügyelő Bizottság valamely tagjának megbízatása megszűnik, és az Öit. rendelkezései szerint új tagot kell delegálni, az új mandátum érvényességét az új tag összeférhetetlenségi nyilatkozatának becsatolását követően a Felügyelő Bizottság állapítja meg.
5.8. A Felügyelő Bizottság soros elnökét a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnökével azonos személygépkocsi-használat illeti meg.
5.9. A jelen ügyrendben nem szabályozott kérdésekben az Öit. szabályai az irányadók.
6.1. Az ügyrendet a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Felügyelő Bizottsága 1997. október hó 7. napján megtartott ülésén, a 9/1997. (X. 7.) számú, valamint a 11/1997. (X. 14.) számú határozataival fogadta el. A 4.6. és 5.4. pontok utolsó mondatának kiegészítését az 1998. január hó 19. napján megtartott ülésén, az 1/1998. (I. 19.) számú határozatával fogadta el. Az ügyrend az országgyűlési jóváhagyást követően visszamenőleg a Felügyelő Bizottság által történő elfogadása napjától érvényes.
6.2. Az ügyrendet, illetőleg annak esetleges módosítását a mindenkori soros elnök az erről szóló felügyelő bizottsági határozat csatolása mellett terjeszti az Országgyűlés elé jóváhagyásra.
6.3. Az ügyrendet az országgyűlési jóváhagyást követően meg kell küldeni:
- a Magyar Köztársaság Kormányának,
- a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Közgyűlése tagjainak,
- az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Főigazgatójának és a megyei, (fővárosi) igazgatóknak,
- az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Felügyelő Bizottsága elnökének.
