„(4) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt esetekben az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, azonban kérelmére különös méltánylást érdemlő egyéni érdekét figyelembe kell venni.”
94. § A Hjt. 52. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az állomány tagját az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után a 3 hónapot meghaladó külföldi szolgálatra a miniszter, rövidebb időtartamra a jogszabályban meghatározott elöljáró vezényelheti.”
95. § A Hjt. a következő 52/A. §-sal egészül ki:
„52/A. § Nem szükséges az állomány tagjának beleegyezése a 2. § (32) bekezdés a), d), i) és j) pontok szerinti esetekben, továbbá a szövetséges fegyveres erőkkel történő együttműködésre felajánlott katonai szervezetben külföldi katonai feladat végrehajtásában való részvételhez.”
96. § A Hjt. 53. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ideiglenesen megüresedett beosztás ellátásáért, a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítéséért, illetve a beosztáshoz nem tartozó feladatok ellátásáért az illetményalap 25–100%-ig terjedő díjazás jár az állomány tagja részére.”
97. § (1) A Hjt. 59. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha:]
„b) az általános előmeneteli rendbe tartozó beosztás betöltése esetén a rendfokozatára megállapított maximális időtartamot leszolgálta és előléptetésére nincs lehetőség;”
(2) A Hjt. 59. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[(2) Az állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha:]
„d) az 51. § szerinti kinevezést, beosztásba, illetve állományba helyezést alapos indok nélkül elutasítja.”
(3) A Hjt. 59. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén az állomány tagja akkor menthető fel, ha iskolai végzettségének (szakképesítésének) és rendfokozatának megfelelő más – akár átképzés után – betölthető beosztás, illetőleg más helységben levő ilyen beosztás nem biztosítható számára, továbbá, ha az átképzéshez, illetve a más helységbe, illetőleg más beosztásba való áthelyezéséhez – figyelemmel az 51. § (1) és (4) bekezdésére is – nem járult hozzá.”
98. § A Hjt. 67. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A végkielégítés összegének felére jogosult az állomány tagja, ha az 59. § (2) bekezdésének d) pontja alapján mentették fel, vagy az 59. § (3), illetve (5) bekezdése szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg.”
99. § A Hjt. 69. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Azon 47 évesnél idősebb, de a hivatásos szolgálat felső korhatárát el nem érő személy, aki a 41. §-ban meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, hivatásos állományba visszavehető.”
100. § A Hjt. 78. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A 44. §-ban foglaltakat az állomány tagjának magasabb rendfokozati állománycsoportba történő kinevezésekor is megfelelően alkalmazni kell.”
101. § A Hjt. 82. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az állományilletékes parancsnok az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatot, valamint a felülvizsgálatot végző szerv számára külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal a vizsgálathoz szükséges adatokat szolgáltat.”
102. § A Hjt. 84. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állomány speciális beosztást betöltő tagja – az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig – kizárólag a (2) bekezdés szerinti meghatározott várakozási idő leteltekor lép elő a következő rendfokozatba”
103. § A Hjt. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A hivatásos állomány legalább századosi vagy főtörzsőrmesteri rendfokozatot elért tagját, aki az adott rendfokozatban a maximális várakozási időt letöltötte, de szolgálati nyugdíjra való jogosultságot nem szerzett, annak megszerzéséig – beleegyezésével – beosztásában kell tartani. A hivatásos állomány speciális beosztást betöltő tagja – beleegyezésével – a hivatásos szolgálat felső határáig tartható beosztásában.”
„(4) A nyugállományba helyezéssel egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet előléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésre a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével vagy azt követően, illetőleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel összefüggő rokkantság miatt került sor, és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.”
104. § A Hjt. 89. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bizottság elnökének rendfokozata legalább kettővel, a bizottság tagjának rendfokozata pedig legalább eggyel magasabb az állomány rangsorolt tagjának rendfokozatánál.”
105. § (1) A Hjt. 91. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszter által meghatározott készenléti jellegű beosztásokban az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, de heti 54 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.”
(2) A Hjt. 91. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban a szolgálatteljesítési időt éves keretben kell meghatározni.”
106. § A Hjt. 92. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat után egy nap pihenőidőt, a pihenőnapon és a munkaszüneti napon teljesített szolgálat után ezen túlmenően még egy szabadnapot kell biztosítani. A legalább 24 órás lakáson kívül teljesített készenléti szolgálat első 24 órája után egy nap, ezen túl 48 óránként további egy-egy nap szabadnapot kell biztosítani. Amennyiben a lakáson kívül töltött készenlét legalább egyik napja pihenő- vagy munkaszüneti napra esik, azért még egy szabadnapot kell biztosítani. Az állomány külföldi szolgálatot ellátó tagjai részére a külföldi szolgálati helyen teljesített 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat után egy nap pihenőidőt kell biztosítani, készenléti szolgálat után viszont sem pihenőidő, sem szabadnap nem jár.
(4) A pihenőidőt a szolgálat leadása után, a szabadnapot pedig legkésőbb 90 napon belül kell kiadni. Amennyiben a szolgálati elfoglaltság miatt a szabadnapot, illetve az 58. § (1) bekezdésében, illetve külön jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben a pihenőidőt kiadni nem lehet, az ezekre járó távolléti díjat legkésőbb a tárgyhónapot követő negyedik havi illetménnyel együtt kell kifizetni.”
107. § A Hjt. 94. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A (2) bekezdésben írt korlátozás nem alkalmazható, ha a túlszolgálatra az 58. § (1) bekezdésében felsorolt rendkívüli esetekben kerül sor.
(4) Nem minősül túlszolgálatnak a külföldi szolgálatot ellátó személy más ország területén eltöltött heti tevékenységének 40 óra időtartamot meghaladó része, feltéve, ha azért a hazai illetményen túl külön díjazás (külföldi napidíj, devizaellátmány stb.) jár.”
108. § A Hjt. 104. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Nappali tagozatos képzésben való részvétel esetén a szabadság kiadása szempontjából a tanítás nélküli munkanapokat az éves szabadság 75%-áig figyelembe kell venni.”
109. § A Hjt. 111. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az állomány I. besorolási osztályába tartozó, külön rendeletben meghatározott parancsnoki (vezetői) beosztást betöltő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult a következők szerint:”
110. § (1) A Hjt. 112. §-ának (2)–(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az idegen nyelv tudását államilag elismert nyelvvizsga, illetve a hatályos NATO szabványnak megfelelő (STANAG 6001 követelményrendszer szerinti) eredményt igazoló bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.
(3) A képzés szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is felsőfokú nyelvvizsgának minősül a külföldön szerzett felsőfokú végzettség vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzésen, illetve a vezetőképzésen szerzett végzettség, ha a képzés időtartama az egy évet meghaladta.
(4) A STANAG 6001 követelményrendszer szerinti nyelvvizsga esetén a 3 3 3 3 vagy annál magasabb szint „C” típusú felsőfokú nyelvvizsgának a 3 3 3 3-nál alacsonyabb, de legalább 2 2 2 2 szint pedig „C” típusú középfokú nyelvvizsgának felel meg.”
(2) A Hjt. 112. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően angol, francia vagy német nyelvtudás alapján, „C” típusú nyelvvizsga esetén a pótlék alanyi jogon jár. A pótlék mértéke:]
„b) középfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 60%-a,”
(3) A Hjt. 112. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az állomány tagja az idegen nyelvből „A” vagy „B” típusú nyelvvizsgával rendelkezik, az (5), illetve (6) bekezdésben foglalt mérték 50%-ának megfelelő összegben jogosult a nyelvpótlékra.”
111. § (1) A Hjt. 114. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép.
[(1) Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ban meghatározva a következők:]
„j) orvosi ügyeleti díj óránként 0,45–4,5%;”
(2) A Hjt. 114. §-ának (1) bekezdése a következő s) és t) ponttal egészül ki:
[(1) Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ban meghatározva a következők:]
„s) a honvédségi kórházakban és szanatóriumokban három műszakban foglalkoztatott egészségügyi tiszthelyettes délutáni, illetőleg éjszakai pótlékának óránkénti mértéke a délutáni műszakban 0,5%, az éjszakai műszakban pedig 1,0%,
t) a jogszabályban meghatározott beosztásban szolgálatot teljesítő egészségügyi tiszt, tiszthelyettes és tisztes munkahelyi pótléka havonta 15–80%.”
112. § A Hjt. 123. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„...Rendszeres illetménypótlékként a 111–113. §-okban, valamint a 114. § (1) bekezdés l)–q) és t) pontjaiban felsorolt pótlékokat, továbbá a 252. § (2) bekezdésében meghatározott titkosszolgálati pótlékot kell figyelembe venni.”
113. § A Hjt. a következő 126/A. §-sal egészül ki:
„126/A. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló – hitelintézeten keresztül veheti igénybe.
(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál vállalhat:
a) akinek a szolgálati viszonyban töltött ideje meghaladta a három évet;
b) aki ellen nem folyik fegyelmi eljárás;
c) aki ellen nem folyik büntetőeljárás;
d) akinek nincs folyamatban a hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetése;
e) aki korábban vagy egyidejűleg lakhatási támogatásként vissza nem térítendő juttatásban nem részesült, illetve nem részesül;
f) aki az általa és a vele együtt költöző hozzátartozója által bérelt (használt) HM rendelkezésű lakást kiürítve visszaadja a bérbeadónak;
g) aki az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa – az igénylés időpontjában – az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a c) és g) pontok kivételével, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló hivatásos szolgálati viszony fennállását a jogszabályban meghatározott központi szerv igazolja.
(4) A (2) bekezdés c) és g) pontjaiban foglalt feltételek teljesüléséről a hivatásos állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(5) A hivatásos állomány tagja a jogszabályban meghatározott központi szervnek köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül
a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;
c) a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles tájékoztatni a jogszabályban meghatározott központi szervet.
(6) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya az 56. § b), e), f) pontjai, valamint a 62. § (1) bekezdésének b), d), e), i) pontjai, vagy méltatlanság alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.
(7) A hivatásos állomány tagja a hitelintézettel kötött szerződésben vállalja, hogy a hitelintézetet 8 napon belül értesíti a hivatásos jogviszonyában bekövetkezett (6) bekezdést érintő változásról.
(8) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja az Államháztartási Hivatalt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról.
(9) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, akkor a hivatásos állomány tagja ezen tartozása a Magyar Állammal szembeni köztartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani.
(10) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti.”
114. § A Hjt. 132. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni az állomány tagja által
a) szolgálati helyén, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést, valamint
b) külföldi szolgálati ideje alatt külföldön elkövetett bármely szabálysértést, ha annak elbírálását nemzetközi szerződés lehetővé teszi.”
115. § A Hjt. 217. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi számozatlan bekezdés jelölése (1) bekezdésre módosul:
„(2) A szolgálati panaszt a döntés, intézkedés vagy mulasztás tudomásra jutásától számított 30 napon belül lehet előterjeszteni:
a) a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró egyoldalú intézkedésével végrehajtott állományba vételi, illetve kinevezési okmány módosításával,
b) a szolgálati viszony megszüntetésével,
c) a fizetési felszólítással [116. § (3) és (4) bekezdés] kapcsolatban.”
116. § A Hjt. 224. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.”
117. § (1) A Hjt. 228. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:]
„d) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző, illetve a jogi képviseletet ellátó szervezet vezetője és feljogosított ügyintézője;”
(2) A Hjt. 228. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:]
„f) a miniszter, az államtitkár és a Honvéd Vezérkar főnöke, továbbá feladatai ellátása körében a más állami vezető, valamint az ilyen juttatásra jogosult személy;”
118. § A Hjt. 259. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1996. szeptember hó 1-je után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban eltöltött időként csak a sor-, a tartalékos-, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, a fegyveres szervnél hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött, továbbá a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézménynél 1996. szeptember 1-jét megelőzően hallgatói, növendéki, illetve a tiszthelyettesképző szakközépiskolában hallgatói jogviszonyban eltöltött idő vehető figyelembe.”
119. § A Hjt. 270. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi számozatlan bekezdés jelölése (1) bekezdésre módosul:
„(2) Ha az állomány tagja 2002. január 1-jén viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, a viselt rendfokozatának megfelelő beosztásba 2006. december 31-ig áthelyezhető.”
120. § A Hjt. 272. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az állomány tagja 2002. január 1-jén viselt rendfokozatánál magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be – a beosztásra rendszeresített rendfokozat eléréséig – az egyéb feltételek megléte esetén az egyes rendfokozatokra meghatározott minimális várakozási idő elteltével lép elő.”
121. § A Hjt. 287. §-a a következő új (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi számozatlan bekezdés jelölése (2) bekezdésre módosul:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami készfizető kezesség vállalásra vonatkozó további szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
122. § (1) A Hjt. 3. számú mellékletének 4.2. pontjában (Magasabb beosztásba kinevezés) szereplő katonai attasé helyettes sor helyébe a következő rendelkezés lép:
| A jogkör gyakorlója | |||||
| (A hatáskör területe | A munkáltatói jogkör megnevezése | miniszter | Honvéd Vezérkar főnöke | országos parancsnok) | |
| „– katonai attasé helyettes | X” | ||||
(2) A Hjt. 3. számú mellékletének 5.5.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
| A jogkör gyakorlója | |||||
| (A hatáskör területe | A munkáltatói jogkör megnevezése | miniszter | Honvéd Vezérkar főnöke | országos parancsnok) | |
| „5. Vezénylés | 5.1. Külszolgálatra | ||||
| – tiszt, tiszthelyettes, tisztes 3 hónapon túl terjedő időtartamra | X” | ||||
(3) A Hjt. 3. számú melléklete kiegészül a következő 7.7.10. ponttal:
| A jogkör gyakorlója | |||||
| (A hatáskör területe | A munkáltatói jogkör megnevezése | miniszter | Honvéd Vezérkar főnöke | országos parancsnok) | |
| „7.10. Szolgálati idő módosítása | |||||
| – tábornok | X | ||||
| – tiszt | X” | ||||
123. § A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a pályázatot a hivatásos állomány Hszt. hatálya alá tartozó tagja nyeri el, határozott vagy határozatlan időre rendelkezési állományba kerül a beosztás, illetve a munkakör elfoglalásának napjától.”
124. § A Hft. mellékletét képező katonai felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatói illetményének havi összegét megállapító I. táblázata a következők szerint egészül ki:
(I. Havi alapilletmény
| Évfolyam | Szorzószám) | |
| „V. | 0,33” |
125. § A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 103. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Nem hívható be sorkatonai szolgálatra az a hadköteles, aki]
„n) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó fegyveres szervek, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény szerinti fegyveres erő, hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, illetve e szervek hivatásos vagy szerződéses állományában legalább egy évet eltöltött.”
126. § A Hvt. 114. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A váltási rendtől eltérő időpontban kell leszerelni azt a sorkatonát, akinek]
„j) a sorkatonai szolgálatából legalább 2 hónap letelt és vele a Hszt. vagy a Hjt. hatálya alá tartozó fegyveres szervnél hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony létesül.”
127. § (1) Ez a törvény a (2)–(5) bekezdés kivételével 2003. július 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg
a) a Ktv. 19. §-a (4) bekezdésének első mondata, 42. §-ának (3) bekezdése, IV/A. fejezete, a 65/B. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a 65/C. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata, (3) bekezdésének a) pontja, 80. §-a (1) bekezdésének d) pontja,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 4. számú melléklete,
c) a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvénynek a Ktv. 47. §-ának (1) bekezdését megállapító 76. §-ának (4) bekezdése,
d) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/S. §-a (2) bekezdésének első mondata és (3) bekezdése,
e) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 4. §-a (1) bekezdésének első mondatában az „...önkormányzati rendeletben megállapított...” szövegrész,
f) a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 41. §-ában a „...továbbá idegennyelv-tudási pótlékra...” szövegrész,
g) a Hszt. 99. §-ának (3) bekezdése, a 245/G. §-ának (1) bekezdése, a 245/H. §-ának (4) bekezdése, a 245/I. §-a, a 245/O. §-a, a 260. §-ának (2) bekezdése, a 269. §-ának (1) bekezdése,
h) a Hjt. 46. §-ának (5) bekezdésében a „...hivatásos...” szövegrész, 75. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „...készültségi,...” szövegrész, 92. §-ának (1) bekezdésében a „...készültségi...” szövegrész, 119. §-ának (4) bekezdésében a „...és a szolgálati viszony szüneteltetésének...” szövegrész, a 224. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata, 266. §-a, valamint a Hjt. 3. számú mellékletének 6.6.2. pontjában a második gondolatjeles bekezdése
hatályát veszti.
(2) Az e törvény 28. §-ával megállapított Ktv. 49/G. §-ának (1) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 110–111. §-a 2004. január 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 71. §-ával megállapított Hszt. 187. §-ának (3) bekezdése, valamint e törvény 127. §-a (6) bekezdésének c) pontjával módosított Hszt. 190. §-ának (6) bekezdése 2003. november 1-jén lép hatályba.
(5) 2003. november 1-jén a Hjt. 209. §-ának (3) bekezdésében a „...24%-a...” szövegrész helyébe „...30%-a...” szövegrész, 211. §-ának (6) bekezdésében a „...28%-a...” szövegrész helyébe „...50%-a...” szövegrész lép.
(6) Az e törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 107. §-ának (4) bekezdésében a „...Ktv. 17. § (1) bekezdésének a)–d) pontjaiban...” hivatkozás helyébe a „...Ktv. 17. § (1) bekezdésének a)–f) pontjaiban...” hivatkozás,
b) a Ktv. 65/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[(2) A KÉT hatáskörébe az államigazgatásban foglalkoztatott köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. Ezekkel kapcsolatban]
„d) a Köztisztviselői Etikai Kódex szabályait az Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanáccsal együtt állapítja meg és adja ki.”
c) a Hszt. 32. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe „A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen – eltérő megállapodás hiányában – minden 3., a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után havi 2 óra.”, továbbá a 190. §-a (6) bekezdésében a „...28 százaléka,...” szövegrész helyébe a „...50 százaléka,...” szövegrész,
d) a Hjt. 49. §-ának (6) bekezdésében a „...vezényelni...” szövegrész helyébe a „...kinevezni vagy áthelyezni...” szövegrész
lép.
(7) Az e törvény
– 7. §-ával megállapított Ktv. 17. § (2) bekezdésének e) pontját az e törvény hatálybalépése után kezdeményezett kérelmekre,
– 16. §-ával megállapított Ktv. 31. § (6)–(8) bekezdését az e törvény hatálybalépése után közölt vezetői megbízásról lemondásra, vezetői megbízás visszavonására,
– 23. §-ával megállapított Ktv. 44/A. §-a (1)–(2) és (5) bekezdésének, valamint az e törvény 25. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 46. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően megállapított illetménykiegészítésre, illetve vezetői illetménypótlékra,
– 27. §-ával megállapított Ktv. 48. § (5)–(8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépésétől,
– 30. §-ával megállapított Ktv. 49/I. §-ában foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépése után igényelt kezességvállalásokra
kell alkalmazni.
(8) Az e törvényben szereplő Ptv. módosítások költségtérítésre, díjazásra és közszolgálati járadékra vonatkozó rendelkezéseit 2004. január 1. napjától kell kötelezően alkalmazni, a helyi önkormányzat képviselő-testülete a rendelkezéseket e törvény hatálybalépésének napjától is alkalmazhatja.
128. § Ha e törvény hatálybalépésekor a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja az e törvény hatálybalépésekor az államigazgatásban érvényes illetményalapot, akkor annak mértéke nem csökkenthető. A polgármester illetményének [Ptv. 3. § (2) bekezdés], tiszteletdíjának [Ptv. 4. § (1) bekezdés], továbbá az önkormányzati képviselő tiszteletdíjának [Ptv. 15. § (1) bekezdés] megállapítása során mindaddig a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalapot kell alkalmazni, amíg az államigazgatásban érvényes illetményalap azt el nem éri.
129. § (1) E törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója – 2003. július 1-jei hatállyal – köteles e törvény szabályai szerint a köztisztviselő illetményét megállapítani.
(2) A köztisztviselő alapilletményét az államigazgatásban érvényes illetményalap és a Ktv. 2. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószám alapján kell megállapítani.
(3) E törvény hatálybalépésével a Ktv. 43. §-ának (4)–(5) bekezdésében foglaltak alapján megállapított illetményeltérítésekről a hivatali szervezet vezetője a (2) bekezdés szerint megállapított alapilletmény alapulvételével az alapilletmény eltérítéséről ismételten határoz.
(4) A vezető – a minisztert, politikai államtitkárt kivéve – alapilletményét az államigazgatásban érvényes illetményalap és a Ktv. 45. § (1) bekezdésében megállapított szorzószám alapulvételével kell megállapítani. Vezető esetében a (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.
(5) Ha a vezető és a köztisztviselő 2001. július 1-jét megelőzően megállapított személyi illetménye – figyelembe véve az azóta bekövetkezett emeléseket is – magasabb, mint az e törvény szerint megállapítható illetménye, akkor a korábbi illetményére jogosult, s az nem csökkenthető azon közszolgálati jogviszonya fennállásáig, amely alapján a személyi illetményre jogosultságot szerzett. Ez esetben az illetményemelés mértékét (%-át) az éves költségvetési törvény állapítja meg. Az illetménymegállapítás során mindaddig így kell eljárni, ameddig a korábban megállapított személyi illetmény összege az illetményrendszer szerint megállapítható illetményét el nem éri.
(6) Ha e törvény hatálybalépésekor a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja az e törvény hatálybalépésekor az államigazgatásban érvényes illetményalapot, akkor annak mértéke nem csökkenthető, s mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amíg az államigazgatásban megállapított illetményalap azt el nem éri.
(7) Az e törvény hatálybalépésétől a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában a jegyző, vezető és köztisztviselő alapilletményét – a (8)–(9) bekezdés esetét kivéve – az államigazgatásban érvényes illetményalappal, az illetményalaphoz kötődő illetményelemeket és juttatásokat a (6) bekezdés szerinti illetményalap figyelembevételével kell megállapítani.
(8) Ha e törvény hatálybalépésekor a jegyző, vezető és köztisztviselő a (6) bekezdés szerinti illetményalap és a 2001. június 30-án hatályos Ktv. 45. §-a és a 2. számú melléklete szerinti szorzószámmal számított alapilletménye – figyelembe véve az azóta bekövetkezett emeléseket is – magasabb az e törvény szerint megállapítható alapilletményénél, akkor a magasabb alapilletményre jogosult. Ez esetben az illetményemelés mértékét (%-át) az éves költségvetési törvény állapítja meg. Az alapilletmény-megállapítás során mindaddig így kell eljárni, ameddig a korábban megállapított alapilletmény összege az illetményrendszer szerint megállapítható alapilletményt el nem éri.
(9) Ha a jegyző, vezető és a köztisztviselő 2001. július 1-jét megelőzően megállapított személyi illetményre jogosult, illetményének megállapításánál az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
130. § Felhatalmazást kapnak a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetői, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői arra, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozók ruházati költségtérítési, illetve az étkezési hozzájárulás összegének emelésével összefüggésben keletkező kiadási többletek miatt saját hatáskörben – ezen összegek erejéig – átcsoportosítást hajtsanak végre a kiemelt előirányzatok között.
131. § (1) A 2001. június 30-án a Ktv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél foglalkoztatott ügykezelő munkaviszonya 2003. július 1-jén közszolgálati jogviszonnyá alakul át. Az átalakulás tényéről a munkáltatói jogkör gyakorlója kinevezési okiratban – e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül – intézkedni köteles.
(2) Az (1) bekezdés szerint alakul át a munkaviszonya közszolgálati jogviszonnyá annak a Ktv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél 2001. július 1. és e törvény hatálybalépése között munkaviszonyt létesített ügykezelőnek is, aki a Ktv.-ben foglalt alkalmazási feltételeknek megfelel.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti kinevezésben rendelkezni kell a munkaviszony közszolgálati jogviszonnyá történő átalakulásáról azzal, hogy az átalakulás időpontjában érvényes alapilletmény és – ha erre jogosult – az illetménykiegészítés összege a személyi alapbérnél nem lehet kevesebb. Az ügykezelő alapilletményét az államigazgatásban érvényes illetményalap és az e törvény 2. számú mellékletében meghatározott szorzószámok figyelembevételével kell megállapítani. A helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában az illetményalaphoz kötődő illetményelemeket és juttatásokat az e törvény 129. § (6) bekezdés szerinti illetményalap figyelembevételével kell megállapítani. Ha az ügykezelő 2003. június 30-án érvényes személyi alapbére magasabb az e törvény szerint megállapítható illetményénél, az illetményemelés mértékét (%-át) az éves költségvetési törvény állapítja meg. Az illetménymegállapítás során mindaddig így kell eljárni, ameddig a korábban megállapított személyi alapbér összege az illetményrendszer szerint megállapítható illetményt el nem éri.
(4) Az e törvény hatálybalépésétől a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalába kinevezett ügykezelő alapilletményét az államigazgatásban érvényes illetményalappal, és az e törvény 2. számú mellékletében meghatározott szorzószámok figyelembevételével, az illetményalaphoz kötődő illetményelemeket és juttatásokat az e törvény 129. § (6) bekezdés szerinti illetményalap figyelembevételével kell megállapítani.
(5) Az (1) és (2) bekezdés szerint kinevezett ügykezelő a Ktv. 12. § (2) bekezdése szerint a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül esküt tesz. Ha az ügykezelő az esküt – önhibáján kívüli okból – határidőre nem tudja letenni, akkor a határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Eskütétel hiányában a munkaviszony közszolgálati jogviszonnyá nem alakul át, s a munkavállaló munkaviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg.
(6) Az (1) és (2) bekezdés szerint kinevezett ügykezelő esetében a jogviszony átalakulását megelőzően a közigazgatási szervnél munkaviszonyban töltött időt úgy kell tekinteni, mint ha azt az ügykezelő az átalakítással létesített közszolgálati jogviszonyban töltötte volna.
(7) Ha az ügykezelő nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, akkor a munkaviszonyát az e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül rendes felmondással meg kell szüntetni.
(8) Ha az (1) és (2) bekezdés szerint kinevezett ügykezelő 2001. július 1. és e törvény hatálybalépése között a közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítása alapján a jubileumi jutalom valamely fokozatát elérte, azt e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül, a kifizetéskor esedékes illetménye alapulvételével ki kell fizetni. Nem jogosult a jubileumi jutalomra, ha azt ez alatt az idő alatt már megkapta. A jubileumi jutalomra való jogosultság megszerzése szempontjából a munkaviszonyban töltött időt olyannak kell tekinteni, mintha a munkavállaló közszolgálati jogviszonyban töltötte volna el.
(9) A közigazgatási szervnél az ügykezelő közszolgálati jogviszonya fennállásáig továbbra is biztosítani kell részére azokat a juttatásokat és egyéb jogosultságokat, amelyekre e törvény hatálybalépése előtt a közigazgatási szervnél munkaviszonyban állóként a kollektív szerződés alapján jogot szerzett.
(10) Az e törvény hatálybalépése napján felmondási idejét töltő ügykezelőt a közszolgálati jogviszonnyá alakulásra vonatkozó szabályok nem érintik, a jogviszonya megszüntetésére a Munka Törvénykönyve rendelkezései az irányadók.
132. § (1) Az e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül – a 2002. december 31-i állapotnak megfelelően – vagyonnyilatkozatot kell tennie a törvény hatálybalépésekor munkaviszonyból közszolgálati jogviszonnyá átalakult vagyonnyilatkozat tételére kötelezett ügykezelőnek. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
(2) Az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója az e törvény 131. § (1) és (2) bekezdés szerint kinevezett ügykezelőről a Ktv. 61. §-a szerinti közszolgálati alapnyilvántartást köteles felfektetni.
(3) A közigazgatási szervek az e törvény 131. § (1) és (2) bekezdés szerint kinevezett ügykezelő alapadatairól első alkalommal az e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül, ezt követően a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok alapulvételével adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás részére.
133. § (1) Az e törvény hatálybalépése napján az ügykezelő ellen folyamatban lévő hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásával összefüggő munkaügyi pert – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – meg kell szüntetni.
(2) Ha a per rendkívüli felmondás tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál – a jog gyakorlására nyitva álló határidők kivételével – a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha az ügykezelő jogviszonya a per tartama alatt e törvény erejénél fogva közszolgálati jogviszonnyá alakul át.
134. § (1) Az ügykezelő munkaviszonyával kapcsolatban e törvény hatálybalépését megelőzően keletkező igényre az igény keletkezésekor hatályos jog, az igény érvényesítésére a Ktv. szabályai az irányadóak.
(2) Amennyiben az ügykezelő munkaviszonyának megszüntetése tárgyában az e törvény hatálybalépésének alapján munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt már megszűnt, a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítása esetén
– ha az ügykezelő a perben visszahelyezést kér, visszahelyezése esetén jogviszonyára a Ktv. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell;
– ha az ügykezelő a perben visszahelyezését nem kéri, a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit illetően a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.
135. § Amennyiben az ügykezelő munkaviszonyának megszüntetése tárgyában az e törvény hatálybalépése napján munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt még nem szűnt meg, a jogviszony tekintetében a közszolgálati jogviszonnyá alakulásra vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.
136. § (1) Az Mt. 170–170/D. §-ának szabályai szerint leltárhiányért felelős ügykezelő közszolgálati jogviszonnyá alakult jogviszonya tekintetében az Mt. 170–170/D. §-ainak rendelkezéseit 2003. december 31-ig lehet alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a leltárhiányért való kártérítési igényt közvetlen kártérítésre kötelezés helyett, az Mt. 173. §-a szerint kell érvényesíteni.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb 2003. október 31-ig köteles gondoskodni a leltározás elrendeléséről. A leltározást követően kezdődő leltáridőszak tekintetében a Ktv. szabályait kell alkalmazni.
137. § (1) A hivatali szervezet vezetőjének általános szabályozási hatáskörébe tartozó tárgykörökről egységesen a közszolgálati szabályzatban kell rendelkezni. A közszolgálati szabályzatot e törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül kell elkészíteni. A szabályzatban foglaltakról a köztisztviselőket tájékoztatni kell.
(2) A képviselő-testület a Ktv. alapján hozott rendeleteit az e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül köteles felülvizsgálni.
138. § Aki részére az e törvény hatálybalépését megelőzően „A” vagy „B” típusú nyelvvizsga alapján a Hszt. 104. § (4) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó nyelvtudási pótlékot állapítottak meg, az a törvény hatálybalépésétől számított két éven belül köteles az adott nyelvből „C” típusú nyelvvizsgát tenni. Ennek elmulasztása esetén ezt követően a meglévő vizsga típusának megfelelő mértékű nyelvtudási pótlékot kell részére megállapítani.
139. § (1) Öregségi nyugdíjra jogosult az a polgármester – az egyéb jogosultsági feltételek esetén –, akinek a megbízatása a 2002. október 20-i polgármesteri választások során a Ptv. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnt meg, feltéve, hogy legalább három választási ciklus során – de legalább tizenegy évig – foglalkoztatási jogviszonyban polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget töltött be, és a tisztségének megszűnését követő hetedik naptári év végéig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 7. §-ának (1), (4) és (5) bekezdésében meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt elérte. *
(2) Az (1) bekezdés hatálya nem terjed ki arra a társadalmi megbízatású polgármesterre, foglalkoztatási jogviszonyban álló vagy társadalmi megbízatású alpolgármesterre, akinek a megbízatása a 2002. október 20-i polgármesteri választások során szűnt meg.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt jogosultság igénybevételéről a polgármester e törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül dönthet.
„2. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez
ILLETMÉNYRENDSZER
I. BESOROLÁSI OSZTÁLY (felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők)
| Besorolási fokozat megnevezése | Fizetési fokozat | Közszolgálati jogviszony időtartama (év) | Szorzószám | |
| Gyakornok | 1 | 0–1 | 3,1 | |
| Fogalmazó | 2 | 1–2 | 3,2 | |
| 3 | 2–3 | 3,3 | ||
| Tanácsos | 4 | 3–4 | 3,5 | |
| 5 | 4–6 | 3,7 | ||
| 6 | 6–8 | 3,9 | ||
| Vezető-tanácsos | 7 | 8–10 | 4,2 | |
| 8 | 10–12 | 4,4 | ||
| 9 | 12–14 | 4.6 | ||
| 10 | 14–16 | 4,8 | ||
| Főtanácsos | 11 | 16–19 | 5,1 | |
| 12 | 19–22 | 5,2 | ||
| 13 | 22–25 | 5,3 | ||
| Vezető-főtanácsos | 14 | 25–29 | 5,6 | |
| 15 | 29–33 | 5,7 | ||
| 16 | 33–37 | 5,8 | ||
| 17 | 37 év felett | 6,0 |
II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségű köztisztviselők)
| Besorolási fokozat megnevezése | Fizetési fokozat | Közszolgálati jogviszony időtartama (év) | Szorzószám | |
| Gyakornok | 1 | 0–2 | 1,6 | |
| Előadó | 2 | 2–4 | 1,9 | |
| 3 | 4–6 | 2,0 | ||
| 4 | 6–8 | 2,2 | ||
| 5 | 8–10 | 2,25 | ||
| 6 | 10–12 | 2,3 | ||
| Főelőadó | 7 | 12–15 | 2,5 | |
| 8 | 15–18 | 2,6 | ||
| 9 | 18–21 | 2,65 | ||
| 10 | 21–24 | 2,7 | ||
| 11 | 24–27 | 2,8 | ||
| 12 | 27–29 | 2,85 | ||
| 13 | 29–31 | 2,9 | ||
| Főmunkatárs | 14 | 31–33 | 3,3 | |
| 15 | 33–35 | 4,0 | ||
| 16 | 35–37 | 4,2 | ||
| 17 | 37 év felett | 4,4 |
III. BESOROLÁSI OSZTÁLY (ügykezelők)
| Besorolási fokozat megnevezése | Fizetési fokozat | Közszolgálati jogviszony időtartama (év) | Szorzószám | |
| Ügykezelő | 1 | 0–2 | 1,55 | |
| 2 | 2–10 | 1,85 | ||
| 3 | 10–20 | 2,0 | ||
| 4 | 20–30 | 2,25 | ||
| 5 | 30–37 | 2,5 | ||
| 6 | 37 év felett | 2,75” |
„2. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez
TÁBLÁZAT
a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjéről
| A hatáskör területe | A munkáltatói intézkedés tartalma | A munkáltatói jogkör gyakorlója | ||
| miniszter | országos parancsnok | |||
| Szolgálati | Hivatásos állományba vétel | |||
| viszonnyal kapcsolatos | – tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz | x | ||
| intézkedések | – főtiszt, tiszt esetében | x | x | |
| Szolgálati viszony megszüntetése | ||||
| – tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz | x | |||
| Hivatásos szolgálat meghosszabbítása | ||||
| – tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | x | |||
| Szolgálati viszony szüneteltetése | ||||
| – tábornokok esetében | x | |||
| – főtisztek, tisztek, zászlósok, tiszthelyettesek esetében | x | x | ||
| Hivatásos állományba visszavétel | ||||
| – tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz | x | |||
| – főtiszt, tiszt esetében | x | x | ||
| Rendfokozatot | Első tiszti kinevezés | x | ||
| érintő döntések | Magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés | |||
| | – tábornoki kinevezés előterjesztése a KE-höz | x | ||
| – ezredesi előléptetés | x | |||
| – főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése | x | x | ||
| Szolgálati beosztásra vonatkozó döntések | Minisztériumi szerveknél hivatásos szolgálati beosztások meghatározása | x | ||
| Beosztásba történő kinevezés | ||||
| – Határőrség parancsnokának kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesztés a KE-höz | x | |||
| – országos rendőrfőkapitány kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesztés a miniszterelnökhöz | x | |||
| – tábornoki beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás | x | |||
| – ezredesi beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás | x | x | ||
| – tábornokok, főtisztek, tisztek más fegyveres szervhez történő áthelyezése | x | |||
| – zászlósok, tiszthelyettesek más fegyveres szervhez történő áthelyezése | x | x | ||
| Fegyelmi hatáskörök | Rendfokozatot, szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kiszabása | |||
| – tábornokokra vonatkozó előterjesztés a KE-höz | x | |||
| – főtisztek, tisztek esetében | x | x | ||
| Egyéb fegyelmi fenyítések kiszabása | ||||
| – tábornokok esetében | x | |||
| Vezényléssel kapcsolatos intézkedések | – tábornokok, főtisztek, tisztek, zászlósok, tiszthelyettesek külszolgálatra történő vezénylése | x | ||
| – tábornokok, főtisztek, tisztek, zászlósok, tiszthelyettesek külföldi tanintézetbe, tanfolyamra történő vezénylése | x | |||
| hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés | ||||
| – tábornokok esetében | x | |||
| – főtisztek, tisztek esetében | x | x | ||
| – zászlósok, tiszthelyettesek esetében | x | x | ||
| Egyéb döntések | Egyenruha viselési jog engedélyezése, megvonása | |||
| – tábornokok esetében | x | |||
| Illetménynélküli szabadság engedélyezése | ||||
| – tábornokok esetében | x | |||
| Elhunytak minősítése | ||||
| – hősi halottá, szolgálati halottá nyilvánítás | x | |||
| – a fegyveres szerv halottjává nyilvánítás | x | |||
| Elismerések adományozása | ||||
| – kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a KE-höz | x | |||
| miniszteri elismerések odaítélése | x | |||
| Összeférhetetlenség feloldása | x | |||
| Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés | x” | |||
„6/A. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez
I. BESOROLÁSI OSZTÁLY
| Beosztási kategória | Fizetési fokozat | Beosztásban eltöltött idő | Szorzószám | |
| Pályakezdő | 1 | 0–1 | 3,10 | |
| I. | 2 | 2–3 | 3,20 | |
| 3 | 4–6 | 3,30 | ||
| 4 | 7–9 | 3,40 | ||
| 5 | 10– | 3,50 | ||
| II. | 6 | 0–3 | 3,60 | |
| 7 | 4–6 | 3,85 | ||
| 8 | 7–9 | 4,00 | ||
| 9 | 10– | 4,25 | ||
| III. | 10 | 0–3 | 4,45 | |
| 11 | 4–6 | 4,70 | ||
| 12 | 7–9 | 4,90 | ||
| 13 | 10– | 5,10 | ||
| IV. | 14 | 0–3 | 5,30 | |
| 15 | 4–6 | 5,40 | ||
| 16 | 7– | 5,60 | ||
| V. | 17 | 0–3 | 5,70 | |
| 18 | 4– | 5,80 | ||
| VI. | 19 | 0–3 | 5,90 | |
| 20 | 4– | 6,00 |
II. BESOROLÁSI OSZTÁLY
| Beosztási kategória | Fizetési fokozat | Beosztásban eltöltött idő | Szorzószám | |
| Pályakezdő | 1 | 0–1 | 1,60 | |
| I. | 2 | 2–3 | 1,90 | |
| 3 | 4–6 | 2,00 | ||
| 4 | 7–9 | 2,10 | ||
| 5 | 10– | 2,20 | ||
| II. | 6 | 0–3 | 2,30 | |
| 7 | 4–6 | 2,40 | ||
| 8 | 7–9 | 2,50 | ||
| 9 | 10– | 2,60 | ||
| III. | 10 | 0–3 | 3,00 | |
| 11 | 4–6 | 3,20 | ||
| 12 | 7–9 | 3,40 | ||
| 13 | 10– | 3,60 | ||
| IV. | 14 | 0–3 | 4,10 | |
| 15 | 4–6 | 4,20 | ||
| 16 | 7–9 | 4,30 | ||
| 17 | 10– | 4,40” |
