(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenőrzésen túl a pénztárnál és a szolgáltatónál egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több pénztárnál felmerülő probléma esetén témavizsgálatot végezhet.

(5) A Felügyelet – külföldi felügyeleti hatóság kérésére – adatszolgáltatást kérhet, valamint elvégezheti a helyszíni ellenőrzést, a viszonosság elérhetőségének mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azokat a hozzájárulást kérő külföldi felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

64/C. § A pénztár és a szolgáltató a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít.

64/D. § (1) A Felügyelet kérésére a pénztár köteles megküldeni részére

a) az alapszabályt és annak módosításait,

b) a közgyűlési jegyzőkönyvet a csatolt iratokkal együtt,

c) a jogszabályban felsorolt szolgáltatókkal kötött szerződéseket, és azok módosításait,

d) a 64. § (1)–(3) bekezdések szerinti személyi és tárgyi feltételekben történő változást igazoló dokumentumokat.

64/E. § A pénztár és a szolgáltató köteles a Felügyelet számára az ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.

64/F. § (1) A Felügyelet – feladata teljesítéséhez – kérheti a pénztártól és a szolgáltatótól a rendkívüli beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását, továbbá felvilágosítást kérhet a pénztár és a szolgáltató a pénztárral kapcsolatos tevékenységének valamennyi üzleti ügyéről, valamint betekinthet könyveikbe, irataikba és adathordozóikba.

(2) A Felügyelet képviselője az ellenőrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet.

64/G. § (1) Az ellenőrzés tartásáról a Felügyelet annak megkezdése előtt legalább 15 nappal értesíti a pénztárat, illetve a szolgáltatót.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.

(3) Az ellenőrzések lefolytatásának időtartamát a Felügyelet elnöke határozza meg, amely 6 hónapnál nem lehet hosszabb.

(4) Az ellenőrzést végző személy megállapításait az ellenőrzés befejezését követő 60 napon belül írásban rögzíteni köteles.

(5) A megállapításokat a Felügyeletnek a pénztárral és a szolgáltatóval a felügyeleti intézkedés előtt írásban kell közölnie.

(6) A vizsgált pénztár és szolgáltató a megállapításokra 15 napon belül – írásban – észrevételeket tehet.

64/H. § (1) A Felügyelet az ellenőrzési feladatokkal – indokolt esetben – külső szakértőt is megbízhat. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben.

(2) A szakértői névjegyzékbe való kerülés feltételeit a Felügyelet határozza meg.

(3) A szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A szakértő a helyszíni vizsgálat lezárását követően nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggő dokumentumot, adatot.

(4) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minősül.”

186. § Az Öpt. 65. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Felügyelet a pénztár tevékenységének korlátozásával megtilthatja a pénztár szolgáltatási körében szereplő egyes szolgáltatások nyújtását, ha valamely szolgáltatás nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A tevékenységet korlátozó határozatban megjelölt szolgáltatáson kívül a pénztár a többi szolgáltatását továbbra is nyújthatja.”

187. § Az Öpt. 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a pénztárak egyes gazdálkodási szabályait, a pénztárak beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a felügyeleti eljárási szabályokat, a felügyeleti eljárási igazgatási díjak kiszabásának feltételeit, valamint az egészségpénztárak és az önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokra, ezek nyújtására, és ezen szolgáltatások szakmai ellenőrzésére vonatkozó egyes szabályokat.”

188. § Az Öpt. 81. §-a (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul, és egyidejűleg a következő (4)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A pénztári minősítésű könyvvizsgálói névjegyzékbe történő nyilvántartásba vétel 64/A. § (9) bekezdésének a)–c) pontjában foglalt feltételeinek 2007. január 1-jéig kell megfelelni.”

„(4) Az 51. § (4) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően az egyes szolgáltatások fedezetét az egészségpénztár több pénztártag egyéni egészségszámlájának az alapszabályban foglaltak szerint történő egyidejű megterhelésével is biztosíthatja, ha a fedezet a pénztártagok egyéni számláján 2004. január 1-jét megelőzően már jóváírásra került.

(5) Az egészségpénztárak a 2003. december 31-én hatályos alapszabályi rendelkezések alapján a szolgáltatásaik közül a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ártámogatásának fedezetét 2003. december 31. után is biztosíthatják több pénztártag egyéni számlájának az alapszabályban foglaltak szerint történő egyidejű megterhelésével.

(6) Az egészség- és önsegélyező pénztáraknak 2004. május 31-ig kell alapszabályukat és szolgáltatásaikat a jogszabályi előírásoknak megfelelően módosítani.

(7) Az egészségpénztáraknak biztosítani kell, hogy a tagsági jogviszony 2003. december 31-ét követő megszűnése esetén a jogosult részére az egyéni számlán nyilvántartott teljes összeg kifizetésre, illetve átutalásra kerüljön.

(8) A nyugdíjpénztár tagja által tett, 2003. december 31-én hatályos kedvezményezett-jelölés a 16/A. §-a (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól függetlenül 2003. december 31-e után is érvényes, azonban azokra is alkalmazandók 16/A. § (3)–(10) bekezdéseinek előírásai.”

XI. Fejezet

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

189. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 4. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény alkalmazásában tagsági okirat: a pénztár által kiállított, legalább a belépési nyilatkozaton szereplő adatokat tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokirat.

(4) Magánnyugdíjpénztári tevékenységnek minősül a tagok számára kötelezően fizetendő tagdíjak gyűjtése, a tagdíjakból származó vagyon befektetése, nyugdíjszolgáltatás nyújtása és egyösszegű kifizetés teljesítése egyéni számla vezetés alapján.”

190. § Az Mpt. 24. § (4) bekezdésének b) pontja, illetve a (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„b) aki a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerint megállapodást köthet az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervvel társadalombiztosítási nyugellátásra. Ez esetben a pénztártag az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodást köteles a magánnyugdíjpénztárnak bemutatni, illetőleg annak megszűnéséről a pénztárat haladéktalanul értesíteni. A társadalombiztosítási nyugellátásra kötött megállapodás megszűnésével a tagdíjfizetésre kötött megállapodás is megszűnik.”

„(7) A 23. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról a pénztártag a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjigény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és a magánnyugdíjpénztár részére. A visszalépés legkésőbb a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető. A magánnyugdíjpénztár a visszalépés kezdeményezését megelőzően kérésére haladéktalanul, írásban tájékoztatja a pénztártagot az egyéni számlakövetelés alapján számított nyugdíjjáradék várható összegéről.

(8) A rokkantsági nyugellátás összegének – a Tny. 12. §-a (6) bekezdésén alapuló – megállapításáról a nyugdíjbiztosítási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A pénztár az értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszerű követelésének megfelelő összeget köteles átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alapba.”

191. § Az Mpt. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A pénztártag halála esetén az egyéni számla hagyatékának nem része. A tag a halála esetére természetes személy kedvezményezettet jelölhet a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (haláleseti kedvezményezett).

(2) A kedvezményezett-jelölés a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a tagot a záradékolt belépési nyilatkozat átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat megküldésével értesíti. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját.

(3) Amennyiben a pénztártag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá.

(4) A pénztártag az (1) bekezdésben meghatározott formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet.

(5) A kedvezményezettjelölés hatályát veszti, ha

a) a pénztártag a korábbi kedvezményezett jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl,

b) a kedvezményezett a tag halála előtt meghal,

c) a tag a kedvezményezett – a bíróság jogerős ítélete szerint – szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet.

(6) Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részére a pénztártag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a részesedésük arányában lesznek jogosultak.

(7) Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az (5) bekezdésben foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét öröklése arányában kell tekinteni. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az öröklés alá eső összeg a pénztárra száll és a pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni.

(8) A kedvezményezett(ek) a pénztártag a felhalmozási időszakban bekövetkező halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett (9) bekezdés szerinti választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést.

(9) A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt

a) egy összegben felveszi,

b) a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére,

c) ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájára átvezetteti,

d) más pénztárnál vezetett egyéni számlájára átutaltatja.

(10) A (9) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a hozzátartozói nyugellátás összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti megállapításáról a nyugdíjbiztosítási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A magánnyugdíjpénztár az egyéni számlán lévő, tagdíjkiegészítéssel csökkentett összeget az értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül utalja át a Nyugdíjbiztosítási Alapba.”

192. § Az Mpt. 32. § (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) biztonsági tartalékot képez,”

193. § Az Mpt. 40. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, kiegészül a következő (5) bekezdéssel és egyidejűleg az (5)–(9) bekezdések számozása (6)–(10) bekezdésekre változik:

„(4) Az igazgatótanács az SzMSz-ben meghatározott időközönként, de legalább háromhavonként ülést tart. Ülést kell tartania ezen időszakon belül akkor is, ha azt közgyűlési határozat vagy a Felügyelet előírta, illetve az ellenőrző bizottság, az igazgatótanács tagjainak egyharmada vagy az ügyvezető kéri. Az ügyvezető az igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal részt vesz.

(5) Az igazgatótanács ülés megtartása nélkül távbeszélőn, telefaxon, telexen, elektronikus levélben (e-mail) is hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatótanácsi tagok SzMSz-ben meghatározott hányada, de legalább a fele szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és az SzMSz-ben meghatározott időtartamon, de legfeljebb 8 napon belül megküldi a pénztár székhelyére.”

194. § Az Mpt. 46. §-a a következő (14)–(17) bekezdésekkel egészül ki:

„(14) A Felügyelet a könyvvizsgáló társaságot akkor veszi nyilvántartásba a pénztári minősítésű könyvvizsgáló társaságok névjegyzékébe, ha a könyvvizsgáló társaság a Magyar Könyvvizsgálói Kamara névjegyzékében szerepel és munka- vagy tagsági viszony keretében foglalkoztat a Felügyelet által vezetett pénztári minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékében szereplő könyvvizsgálót.

(15) A Felügyelet a könyvvizsgáló társaságot törli a névjegyzékből, ha

a) a könyvvizsgáló társaságot a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a névjegyzékéből törli,

b) ha a könyvvizsgáló társaság nem rendelkezik a Felügyelet által vezetett pénztári minősítési könyvvizsgálók névjegyzékében szereplő könyvvizsgálóval.

(16) Ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a pénztári minősítésű könyvvizsgáló társaságot törli nyilvántartásából, erről egyidejűleg értesíti a Felügyeletet.

(17) A pénztári minősítésű könyvvizsgáló társaság haladéktalanul köteles bejelenteni a Felügyeletnek a pénztári minősítésű könyvvizsgáló munka-, illetve tagsági viszonyának megszűnését és ezzel egy időben igazolnia kell a nyilvántartásba vétel feltételeinek meglétét.”

195. § Az Mpt. 67. §-ának (6)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Azt a pénznemet, amelyben a pénztár a felhalmozási időszakban lévő tagok követeléseinek fedezetéül szolgáló tartalékot tartani köteles, a mindenkori devizaszabályoknak megfelelően a következők szerint kell meghatározni:

a) a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a felhalmozási időszakban lévő tagok egyéni számlaköveteléseit abban a pénznemben fennállónak kell tekinteni, amelyben az egyéni számla követeléseit nyilvántartják,

b) az egyéni számlák fedezetéül szolgáló tartalékot az a) pontban meghatározott pénznemben fennálló eszközökbe kell fektetni,

c) a pénztárnak lehetősége van arra, hogy az egyéni számlák fedezetéül szolgáló tartalék 30 százalékát meg nem haladó összeget ne a b) pont szerinti eszközben tartson.

(7) Azt a pénznemet, amelyben a pénztár a saját maga által végzett járadékszolgáltatásban részesülő tagok számára történő kifizetések fedezetéül szolgáló tartalékot tartani köteles, a mindenkori devizaszabályoknak megfelelően a következők szerint kell meghatározni:

a) a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a pénztárak kötelezettségeit abban a pénznemben fennállónak kell tekinteni, amelyben a pénztár szolgáltatási kötelezettsége keletkezik,

b) a pénztár szolgáltatási tartalékai fedezetéül szolgáló eszközöket az a) pontban meghatározott pénznemben fennálló követelésekbe kell fektetni,

c) a pénztárnak lehetősége van arra, hogy egy bizonyos pénznemben fennálló kötelezettségei 30 százalékát meg nem haladó összeget ne a b) pont szerinti eszközben tartson, a különböző pénznemekben tartott eszközök összege azonban nem lehet kisebb a különböző pénznemekben lévő összes kötelezettség összegénél.”

196. § Az Mpt. a következő 67/A. §-sal egészül ki:

„67/A. § (1) Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződés érvényességéhez a letétkezelő ellenjegyzése szükséges. A letétkezelő az adott ügyletet csak a pénztárakra vonatkozó jogszabályok szerint minősítheti, ellenjegyzése során a pénztár döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli.

(2) A pénztár a tulajdonában álló biztosítható ingatlanokra köteles teljes körű vagyonbiztosítást kötni.

(3) A pénztár a tulajdonában álló ingatlanokat kizárólag bérbeadás, továbbértékesítés, valamint fejlesztés útján hasznosíthatja.

(4) A pénztár az ingatlant vállalkozási tevékenység folytatására harmadik személy részére bérbe adhatja, azonban a pénztár maga azzal kapcsolatban a befektetési kockázaton túli kockázatot jelentő, haszonszerzésre irányuló, üzleti tevékenységet nem végezhet.

(5) Az ingatlanok bérbeadása, forgalmazása és fejlesztése (a továbbiakban: ingatlanhasznosítás) a pénztári befektetési tevékenység részét képezi. A befektetési üzletmenet kihelyezése az ingatlanok tulajdonjogával és hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatalára nem vonatkozik, azt a pénztár kizárólag saját maga végezheti.”

197. § Az Mpt. 70. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A pénztár köteles a 106. § (2) bekezdésében szereplő, a gazdálkodás szempontjából érdemi információval bíró adatait, továbbá éves beszámolóját internetes honlapján évente a tárgyévet követő év június 30-áig nyilvánosságra hozni.”

198. § Az Mpt. 78. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Pénztártitok minden olyan, a pénztártagról a pénztár vagy a pénztári szolgáltató szervezet rendelkezésére álló, a tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, járulékbefizetéseire és a részére járó nyugdíjszolgáltatásra vonatkozik. A pénztártagok nyilvántartható személyes adatainak körét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza. A pénztár üzleti és pénztártitkot kizárólag a pénztári tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet.”

199. § Az Mpt. 79. §-ának (1) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg kiegészül a következő l) ponttal:

„(1) A pénztártitok és üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,”

„l) a gazdálkodás nyilvántartásához szükséges adatok tekintetében a gazdálkodás nyilvántartását végző szolgáltatóval.”

200. § Az Mpt. a következő alcímmel és 81/A–81/B. §-sal egészül ki:

„Ágazatok vegyes pénztárrá alakulása, szétválása

81/A. § (1) Tevékenységi engedéllyel rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár, valamint tevékenységi engedéllyel rendelkező magánnyugdíjpénztár, magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztárrá (vegyes nyugdíjpénztár) alakulhat át (ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása). Az átalakulás során a bírósági bejegyzéssel a magánnyugdíjpénztár önálló jogi személyisége megszűnik, valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként az újonnan létrejövő vegyes pénztár magán-nyugdíjpénztári ágazatát illeti, illetve terheli.

(2) Ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása esetén a tevékenységi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 50. § (4) bekezdésében, valamint az 56. §-ban előírtaknak való megfelelést igazoló dokumentumokat is.

81/B. § (1) Tevékenységi engedéllyel rendelkező vegyes nyugdíjpénztár ágazatai szétválhatnak, és az egyes ágazatok külön-külön önálló jogi személyként működhetnek tovább (ágazatok szétválása). A vegyes pénztár önkéntes nyugdíjpénztári ágazatának valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként a létrejövő önkéntes nyugdíjpénztárat illeti, illetve terheli. A vegyes pénztár magán-nyugdíjpénztári ágazatának valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként az újonnan létrejövő magánnyugdíjpénztárat illeti, illetve terheli.

(2) Az ágazatok szétválásának elhatározásához az szükséges, hogy a vegyes nyugdíjpénztár mindkét ágazata külön-külön a közgyűlésén a szétválás mellett döntsön.

(3) Vegyes nyugdíjpénztár ágazatainak szétválása esetén a szétválásról szóló határozatban rögzíteni kell a közös vagyon, illetve közös kötelezettségek megosztását.

(4) A vagyonmérleg-tervezeteket elfogadó közgyűlésen ágazatonként külön-külön el kell fogadni mindkét ágazat alapszabályát, illetve SzMSz-ét, továbbá meg kell választani a vezető tisztségviselőket.

(5) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül köteles a jogutód magánnyugdíjpénztár az e törvényben előírt személyi és tárgyi feltételeknek, valamint egyéb jogszabályi előírásoknak való megfelelésre, valamint a szükséges szerződéses kapcsolatok kialakítására.”

201. § Az Mpt. 85. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A pénztárak fizetőképességük biztosítására, tagi követeléseik és szolgáltatásaik biztonsága érdekében a szövetségen keresztül garanciarendszert hozhatnak létre.”

202. § Az Mpt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) külön megállapodás alapján működteti a pénztárak szövetségének erre irányuló kezdeményezése esetén a 85. § (4) bekezdésében meghatározott garanciarendszert.”

203. § Az Mpt. a következő 103/B. §-sal egészül ki:

„103/B. § (1) A Felügyelet a hozzá beérkezett, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység folytatójára vonatkozó írásos bejelentéseket köteles az érintettnek érdemi ügyintézésre továbbítani.

(2) Az érintett köteles a Felügyelettől továbbított írásos bejelentést harminc napon belül érdemben kivizsgálni, és annak eredményéről az ügyfelet és a Felügyeletet tájékoztatni.

(3) A Felügyelet az ügy során keletkezett iratokat betekintés végett bekérheti.

(4) Ha a tájékoztatás alapján a Felügyelet az e törvényben foglaltaktól, a pénztári tevékenységet szabályozó egyéb jogszabályoktól vagy a pénztári szabályzatoktól való rendszeres, illetve súlyos eltérést tapasztal, az e törvényben meghatározott intézkedések megtételére jogosult.”

204. § Az Mpt. 109. §-át megelőző címe, továbbá a 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg az Mpt. a következő 109/A–109/G. §-okkal, valamint 109/G. §-át követő címmel egészül ki:

„Felügyeleti ellenőrzés

109. § (1) A Felügyelet jogosult – helyszínen kívül, illetőleg a helyszínen – ellenőrizni az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott – a pénztár alapítására, tevékenységének engedélyezésére, működésére, a tagok érdekeinek védelmére, a pénztárpiac biztonságos működésére, valamint a szolgáltatónak a pénztárral kapcsolatos tevékenységére vonatkozó – szabályok, valamint intézkedések és határozatok megtartását.

(2) A Felügyelet felhívására a pénztár, és a pénztárral kapcsolatos tevékenységére vonatkozóan a szolgáltató köteles a jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatótanácsi, ellenőrző bizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, valamint a könyvvizsgálati jelentést magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.

(3) A Felügyelet – az általa összeállított vizsgálati terv és vizsgálati munkaprogram szerint – a pénztárat a tevékenységet jellemző kockázatok figyelembevételével, legalább kétévenként átfogóan ellenőrzi.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenőrzésen túl a pénztárnál és a szolgáltatónál egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több pénztárnál felmerülő probléma esetén témavizsgálatot végezhet.

(5) A Felügyelet – külföldi felügyeleti hatóság kérésére – adatszolgáltatást kérhet, valamint elvégezheti a helyszíni ellenőrzést, a viszonosság elérhetőségének mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azokat a hozzájárulást kérő külföldi felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

109/A. § A pénztár és a szolgáltató a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít.

109/B. § (1) A Felügyelet kérésére a pénztár köteles megküldeni részére

a) az SzMSz-t és annak módosításait,

b) a szolgáltatási szabályzatot,

c) a közgyűlési jegyzőkönyvet a csatolt iratokkal együtt,

d) a jogszabályban felsorolt szolgáltatókkal kötött szerződéseket, és azok módosításait,

e) a jogszabályban rögzített személyi és tárgyi feltételekben történő változást igazoló dokumentumokat.

109/C. § A pénztár és a szolgáltató köteles a Felügyelet számára a ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.

109/D. § (1) A Felügyelet – feladata teljesítéséhez – kérheti a pénztártól és a szolgáltatótól a rendkívüli beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását, továbbá felvilágosítást kérhet a pénztár és a szolgáltató a pénztárral kapcsolatos tevékenységének valamennyi üzleti ügyéről, valamint betekinthet könyveikbe, irataikba és adathordozóikba.

(2) A Felügyelet képviselője az ellenőrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet.

109/E. § (1) Az ellenőrzés tartásáról a Felügyelet annak megkezdése előtt megfelelő módon értesíti a pénztárat, illetve a szolgáltatót.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.

(3) Az ellenőrzések lefolytatásának időtartamát a Felügyelet elnöke határozza meg, amely 6 hónapnál nem lehet hosszabb.

(4) Az ellenőrzést végző személy megállapításait az ellenőrzés befejezését követő 60 napon belül írásban rögzíteni köteles.

(5) A megállapításokat a Felügyeletnek a pénztárral és a szolgáltatóval a felügyeleti intézkedés előtt írásban kell közölnie.

(6) A vizsgált pénztár és szolgáltató a megállapításokra 15 napon belül – írásban észrevételeket tehet.

109/F. § (1) A Felügyelet az ellenőrzési feladatokkal – indokolt esetben – külső szakértőt is megbízhat. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben.

(2) A szakértői névjegyzékbe való kerülés feltételeit a Felügyelet határozza meg.

(3) A szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A szakértő a helyszíni vizsgálat lezárását követően nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggő dokumentumot, adatot.

(4) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minősül.

109/G. § A Felügyelet információs rendszert működtet, amelyen keresztül közvetlen kapcsolatban áll a pénztárak, az Alap információs rendszerével. A közös információs adatbázis adataira vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.

A Felügyelet intézkedési és bírságolási jogköre”

205. § Az Mpt. 123/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„123/B. § (1) A pénztáraknak a likviditási tartalék igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalékaként 2003. január 1-jén kimutatott összegét a 2002. december 31. napját követő első hozamfelosztás során a hozamfelosztás szabályai szerint kell az egyéni számlákra és a szolgáltatási tartalékokra felosztani.

(2) A pénztári minősítésű könyvvizsgálói névjegyzékbe történő nyilvántartásba vétel 46. § (10) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételeinek első ízben 2007. január 1-jén kell megfelelni.

(3) A 46. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamot 2002. december 31-ét követően kell számítani. A 2003. január 1-jén hatályban lévő könyvvizsgálatra kötött szerződések legfeljebb ötéves időtartamra meghosszabbíthatók.

(4) A 2003. december 31-én hatályos kedvezményezett jelölés a 29. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól függetlenül 2004. január 1-je után is érvényes, azonban ebben az esetben is alkalmazni kell a 29. § (3)–(10) bekezdéseinek előírásait.”

206. § Az Mpt. 2. számú melléklete a következő 8. ponttal egészül ki:

„8. az egyéni számlára vonatkozó adatok”

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

207. § Ez a törvény – a 208–230. §-ban foglaltak figyelembevételével – 2004. január 1-jén lép hatályba.

208. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit – a (2)–(19) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 3. §-a 18. pontjának ba) alpontjában a „kamarai nyilvántartási számát” szövegrész, 3. §-a 18. pontjának bb) alpontja, 3. §-a 54. pontjának második mondata, 3. §-ának 59. pontja, 5. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondata, 7. §-a (1) bekezdésének g) pontjában az „a kifizető által” szövegrész, 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 9. §-ának (4) bekezdése, 14. §-ának (4) bekezdése, 33/A. §-a és a § előtti cím, 43. §-a és a § előtti cím, 49/A. §-ának (1) bekezdésében az „osztalékból származó jövedelemből” szövegrész, 49/B. §-a (7) bekezdésének b) pontja, 49/B. §-a (14) bekezdésének a) pontjában az „(ide nem értve az ültetvényt)” szövegrész, 49/C. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „ , továbbá a nyilvántartott pénztartalék” szövegrész, 49/C. §-ának (3)–(5) bekezdése, 49/C. §-a (6) bekezdésének c) pontja, 56. §-ának (1) bekezdése, 65. §-ának (8) bekezdése, 69. §-ának (5)–(6) bekezdése, 69. §-a (8) bekezdésének első mondatában az „a reprezentáció, az üzleti ajándék értékének meghatározására egyebekben az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni, azzal, hogy” szövegrész, 82. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 83. §-a (12) bekezdésének második mondata, 3. számú melléklete IV. fejezetének 10. pontja, 8. számú melléklete, 11. számú melléklete III. fejezetének 13. pontja, 11. számú melléklete IV. fejezetének 1. pontja, 11. számú melléklete II. fejezete 3. pontja e) alpontjának második francia bekezdése és 12. számú melléklete.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szja tv. 3. §-a 21. pontja d) alpontjában az „álláskeresést ösztönző juttatás, keresetpótló juttatás, pályakezdők munkanélküli segélye” szövegrész helyébe „álláskeresést ösztönző juttatás, keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás” szövegrész, 3. §-a 21. pontjának f) alpontjában az „a munkaviszonyból származó jövedelmet” szövegrész helyébe az „az a)–e) pontban meghatározott jövedelmet” szövegrész, 3. §-ának 57. pontjában a „4. § (4)–(5) bekezdése” szövegrész helyébe a „4. § (5)–(6) bekezdése” szövegrész, 3. §-ának 60. pontjában a „nevelési ellátást” szövegrész helyébe a „családi pótlékot”, a „nevelési ellátásra” szövegrész helyébe a „családi pótlékra” szövegrész, 4. §-ának (5) bekezdésében az „a (4) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (5) bekezdésben” szövegrész, 7. §-a (1) bekezdésének g) pontjában az „a kifizető részére” szövegrész helyébe az „a juttató részére” és az „a kifizető utólag” szövegrész helyébe az „a juttató utólag” szövegrész, 11. §-a (5) bekezdésének c) pontjában a „magánnyugdíjpénztár szolgáltatása” szövegrész helyébe a „magánnyugdíjpénztár kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetése” szövegrész, 23. §-ában a „400 ezer forintot” szövegrész helyébe a „600 ezer forintot” szövegrész, 40. §-ának (4) bekezdésében a „nevelési ellátást” szövegrész helyébe a „családi pótlékot” szövegrész, a „nevelési ellátásra” szövegrész helyébe a „családi pótlékra” szövegrész, 40. §-ának (5) bekezdésében a „nevelési ellátás” szövegrész helyébe a „családi pótlék” szövegrész, 40. §-ának (6) bekezdésében a „nevelési ellátásra” szövegrész helyébe a „családi pótlékra” szövegrész és a „nevelési ellátást” szövegrészek helyébe a „családi pótlékot” szövegrész, 49/B. §-ának (9) bekezdésében a „18 százaléka” szövegrész helyébe a „16 százaléka” szövegrész, 49/B. §-ának (18) bekezdésében az „a (9)–(11) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (9)–(11) és (15) bekezdés” szövegrész, 49/C. §-a (6) bekezdésének felvezető rendelkezésében az „a (2)–(3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdésben” szövegrész, 73. §-ának (1) bekezdésében az „5000 forintot” szövegrész helyébe a „15 000 forintot” szövegrész, 74. §-ának (6) bekezdésében a „600 ezer forintot” szövegrész helyébe a „700 ezer forintot” szövegrész, 77/A. §-ának (1) bekezdésében az „a felek között” szövegrész helyébe az „a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között” szövegrész, 77/A. §-a (8) bekezdése felvezető szövege második mondatában a „nem minősül bevételnek” szövegrész helyébe az „adómentes” szövegrész, 77/B. §-a (1) bekezdésében az „a magánszemély és a jogot alapító személy között” szövegrész helyébe a „a felek (a magánszemély és a jogot alapító személy, valamint az említett személyek és más személy) között” szövegrész, 77/B. §-ának (4) bekezdésében az „a jog gyakorlása” szövegrész helyébe az „a vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása” szövegrész, 77/C. §-a (15) bekezdésének felvezető rendelkezésében az „a letétbe helyezett értékpapír” szövegrész helyébe az „az elismert program keretében megszerzett értékpapír” szövegrész, 77/C. §-a (24) bekezdésének b) pontjában az „a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott elfogadott országban” szövegrész helyébe az „a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában” szövegrész, 78/A. §-ának (4) bekezdésében a „400 ezer forintot” szövegrész helyébe az „az adómentesség értékhatárát (23. §)” szövegrész, 84. §-ának (2) bekezdésében a „Gazdasági Együttműködési Szervezet (OECD)” szövegrész helyébe a „Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)” szövegrész, 1. számú melléklete 1.2. alpontjában a „nevelési ellátás” szövegrész helyébe a „családi pótlék” szövegrész, 1. számú melléklete 1.6. alpontjában a „nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás” szövegrész helyébe a „juttatott bevétel” szövegrész, 1. számú melléklete 4.12. alpontjában a „600 ezer forintot” szövegrész helyébe a „700 ezer forintot” szövegrész, 1. számú melléklete 5.5. alpontjában a „továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a magánszemélyt” szövegrész helyébe a „továbbá – legfeljebb a törvényben előírt kötelező mértékig – a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a magánszemélyt” szövegrész, 1. számú melléklete 8.6. alpontjában a „nyújtott természetbeni juttatás” szövegrész helyébe a „nem pénzben nyújtott juttatás” szövegrész, 1. számú melléklete 8.16. alpontjában a „természetbeni juttatása” szövegrész helyébe a „nem pénzbeli ellátása” szövegrész, 1. számú melléklete 8.20. alpontjában a „természetbeni juttatás (ellátás)” szövegrész helyébe a „juttatás” szövegrész és a „pénzbeli vagy természetbeni juttatás” szövegrész helyébe a „pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás” szövegrész, 1. számú melléklete 8.22. alpontjában a „természetbeni juttatás” szövegrész helyébe a „nem pénzbeli juttatás” szövegrész lép.

(4) Amennyiben az egyéni vállalkozó a kisvállalkozói kedvezményt vagy a kisvállalkozások adókedvezményét az Szja tv. 2003. december 31-ig hatályos szabályai alapján igénybe vette, az e kedvezmények visszafizetési kötelezettségével összefüggésben szintén az Szja tv. 2003. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmaznia.

(5) Ha a magánszemély az Szja tv. 38. §-ának 2003. december 31-én hatályos rendelkezései szerint adókedvezményre jogosult, akkor az adókedvezményt a 2004. és a 2005. évi összevont adóalap utáni adóból az Szja tv. 38. §-a (1)–(6), (8)–(10) bekezdésének 2004. január 1-jén hatályos rendelkezései szerint, de az Szja tv. 38. §-a (7) bekezdésének 2004. január 1-jén hatályos rendelkezésében meghatározott időbeli korlát figyelmen kívül hagyásával veheti igénybe.

(6) E törvénynek az Szja tv. 77/A. §-ának (2) és (4) bekezdését módosító rendelkezését a 2003. évben megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre is alkalmazni kell. E rendelkezés alapján nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség az átalakuló társas vállalkozás jogutódját, ha e törvény kihirdetéséig megszűnt, de ebben az esetben az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdésének c) pontját az átalakuló társas vállalkozás tagja sem alkalmazhatja.

(7) A magánszemély a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján részére folyósított támogatással összefüggő adókötelezettségeit az Szja tv. 2003. december 31-én hatályos rendelkezései szerint teljesíti, ha a támogatás folyósítása az említett napig megtörtént, vagy a támogatás folyósításának alapjául szolgáló igényét eddig az időpontig a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseinek megfelelően bejelentette.

(8) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a 2004. évi vállalkozói osztalékalap megállapításánál az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli az Szja tv. 2003. december 31-én hatályos rendelkezései szerint a 2003. évre megállapított tartalékolt pénz összege. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó 2002. december 31-én pénztartalékszámlával rendelkezett.

(9) Az átalányadózási alkalmazó egyéni vállalkozónál 2004-ben vállalkozói osztalékalapnak minősül az átalányadózás megkezdésekor – az Szja tv. akkor hatályos rendelkezései szerint – nyilvántartásba vett pénztartaléknak az a része, amely korábban nem minősült vállalkozói osztalékalapnak. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó 2002. december 31-én pénztartalékszámlával rendelkezett.

(10) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2002. évi XLII. törvény 302. §-a (13) bekezdésének a) pontja és 304. §-a.

(11) E törvény kihirdetésével egyidejűleg az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2002. évi XLII. törvény 302. §-a (16) bekezdésének a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(2004. január 1-jén az Szja tv.)

„a) 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:

0–800 000 forint	18 százalék,
800 001–1 500 000 forint
144 000 forint és a 800 000 forinton felüli rész	26 százaléka,
1 500 001 forinttól
326 000 forint és az 1 500 000 forinton felüli rész	38 százaléka.”

b) 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 ezer forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban, az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg az 1 350 000 forintot (a továbbiakban: jogosultsági határ).

(2) Ha a magánszemély (1) bekezdés szerinti éves összes jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 600 ezer forinttal növelt összegét, az adójóváírás egyenlő az (1) bekezdés alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti jövedelem 18 százalékát meghaladó részével.

(3) Ha a magánszemély (1) bekezdés szerinti éves összes jövedelme nem haladja meg a 720 ezer forintot (a továbbiakban: kiegészítő jogosultsági határ), az adójóváírás – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az (1) bekezdés szerint meghatározott összeg, növelve az adóévben megszerzett bérből a jogosultsági hónapok száma és 50 ezer forint szorzatát meghaladó rész 18 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 540 forinttal.

(4) Ha a magánszemély (1) bekezdés szerinti éves összes jövedelme meghaladja a 720 ezer forintot, de nem éri el a 756 ezer forintot, az adójóváírás – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – egyenlő a (3) bekezdés szerint meghatározott összegnek a kiegészítő jogosultsági határ feletti jövedelem 18 százalékát meghaladó részével.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben említett értékhatár megállapítása szempontjából a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál az e tevékenységéből származó jövedelemként a vállalkozói kivétet és a vállalkozói osztalékalapot kell együttesen figyelembe venni.

(6) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.”

c) 73. §-ának (2) bekezdésében a „40 százalék” szövegrész helyébe az „az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték)” szövegrész lép;”

(12) E törvény kihirdetésével egyidejűleg az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2002. évi XLII. törvény 302. §-ának (10) bekezdésében a „66. §-a (2)–(3) bekezdésének” szövegrész helyébe a „66. § (2)–(3), (6) bekezdésének” szövegrész lép.

(13) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az Szja tv. 3. §-ának 17. pontja a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

17. Egyéni vállalkozó:)

„h) az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységet ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottként végzi).”

(14) E törvény kihirdetésével az Szja tv. 1. számú melléklete 5.5. alpontjában a „továbbá a köztisztviselőt törvény előírása alapján” szövegrész helyébe a „továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a magánszemélyt” szövegrész lép; e rendelkezést a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(15) E törvénynek a Szja tv. 3. számú mellékletének II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezetének 5. pontját megállapító rendelkezése a kihirdetés napján lép hatályba, de előírásait a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre kell alkalmazni.

(16) Ha kifizető a magánszeméllyel a hitel (kölcsön) szerződést 2003. november 30-ig megkötötte, a hitel (kölcsön) futamideje alatt, de legfeljebb 2005. december 31-ig keletkező kamatkedvezményből származó jövedelem adókötelezettségét az Szja tv. 72. §-ának 2003. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni.

(17) Ha a magánszemély 2003-ban vagy az azt megelőző három évben lakás célú felhasználásra munkáltatójától adómentes vissza nem térítendő támogatást (ideértve a munkáltató által lakás célú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) kapott, akkor az első folyósítástól számított ötödik év végéig lakás célú felhasználásra nyújtott újabb vissza nem térítendő támogatás(ok) adómentességét az Szja tv. 1. számú melléklete 2.7. alpontjának 2003. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megítélni.

(18) Az Szja tv.-nek az általános forgalmi adó összegének figyelembevételére irányadó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell az általános forgalmi adónak megfelelő, külföldi állam joga szerinti adóra is.

(19) A Szja tv. e törvénnyel megállapított 65. §-a (1) bekezdése a) pontjának rendelkezését nyereménybetét esetében bármely korábbi adóévben alkalmazni kell.

209. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit – a (2)–(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – első ízben a 2004. évben kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2004. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tao. 2. §-ának (6) bekezdésében az „a külföldi szervezet,” és az „a külföldi szervezettel,” szövegrész, 4. §-a 9. pontjának c) alpontja, 4. §-ának 13., és 32. pontja, 5. §-ának (4) bekezdésében a „(kivéve a külföldi szervezetet)” szövegrész, 7. §-a (1) bekezdésének v) pontjában a „fele” szövegrész, 7. §-a (1) bekezdése w) pontjának wb) alpontjában az „a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírása szerinti” szövegrész, 7. §-ának (13) bekezdése, 15. §-a, 16. §-ának (5) bekezdésében az „ , azzal, hogy az ötéves időtartamot a veszteség keletkezésének időpontjától kell számításba vennie” szövegrész, 17. §-ának (2) bekezdése, 26. §-a (6) bekezdésének első mondata, 29. §-a (5) bekezdésének a) pontja, 29. §-ának (10) és (14) bekezdése, 29/B. §-ának (4) bekezdése, 29/C. § (9) bekezdése, 30. §-ának (2) bekezdése, 3. számú melléklete A) fejezetének 1. pontja, B) fejezetének 6–7. és 13. pontja.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a „gazdasági társaságnál és a szövetkezetnél” szövegrész helyébe „gazdasági társaságnál, a külföldi vállalkozónál és a szövetkezetnél” szövegrész, 7. §-a (8) bekezdésének c) pontjában az „árengedmény összegével” szövegrész helyébe az „engedmény összegével” szövegrész, 8. §-a (1) bekezdésének ne) pontjában az „árengedményként számolta el az adózó,” szövegrész helyébe az „engedményként számolta el az adózó,” szövegrész, 9. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „d), e), g),” szövegrész helyébe a „d), g),” szövegrész, 9. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „h), i), j),” szövegrész helyébe a „h), j),” szövegrész, 13. §-a (1) bekezdésének felvezető rendelkezésében a „d), e), g),” szövegrész helyébe a „d), g),” szövegrész és a „h), i), j),” szövegrész helyébe a „h), j),” szövegrész, 31. §-ának (2) bekezdésében a „Gazdasági Együttműködési Szervezet” szövegrész helyébe a „Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet” szövegrész lép.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az adókról járulékról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 303. §-ának (5) bekezdésében mindkét helyen a „2001” szövegrész helyébe „2001–2002” szövegrész lép.

(5) A Tao. e törvénnyel megállapított 7. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja, 8. § (1) bekezdésének a) és a 16. § (2) bekezdés h) pontja 2003. január 1-jétől alkalmazható.

(6) A 2003. december 31-éig benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem elbírálására és igénybevételére a 2003. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alkalmazandóak.

(7) Az adózó az általa vagy jogelődje által 2004. január 1. napja előtt nyilvántartásba vett üzleti vagy cégértékre – a (8) bekezdésre is figyelemmel – a Tao. 2003. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazza.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakat a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózónak is a megjelölt időpontot figyelembe véve kell alkalmazni.

(9) Az adózó a Tao. e törvénnyel megállapított 22/A. § rendelkezéseit a 2003. december 31. napját követően kötött hitelszerződés alapján fizetett kamatra alkalmazza.

(10) A Tao. 29/E. §-a a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(11) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti az adókról, járulékról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2002. évi XLII. törvény 303. §-ának (11) bekezdése.

(12) Az adókról, járulékról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 304. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat – az egyszeri támogatás kiutalásának 2003. évre történő áthúzódása esetén – a magánszemély a 2003. évi, a Tao. szerinti adózó a 2003-ban kezdődő adóévi adókötelezettségére alkalmazhatja.

(13) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 92. §-a.

210. § (1) E törvénynek az Eva tv.-t módosító rendelkezéseit – a (2)–(12) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a 2004. január 1-jétől megszerzett bevételre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eva tv. 1. §-ának (1) bekezdésében a „vállalkozási” szövegrész helyébe a „vállalkozási (gazdasági)” szövegrész, az 1. § (5) bekezdésében a „a személyi jövedelemadóval és a társasági adóval összefüggő adókötelezettségei” szövegrész helyébe „a személyi jövedelemadóval, a társasági adóval és a szakképzési hozzájárulással összefüggő adókötelezettségei” szövegrész, továbbá a 2. § (5) bekezdésének a) pontjában és a 3. § (1) bekezdésének d) pontjában a „15 millió” szövegrész helyébe a „25 millió” szövegrész lép.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Eva tv. 2. §-ának (6) bekezdése, a 21. §-ának 1. a) pontjában az „(ideértve az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőzően kiadott magánkereskedői és iparigazolványt, működési engedélyt is)” szövegrész.

(4) E törvénynek az Eva tv. 6. §-a (3) bekezdését módosító rendelkezése a kihirdetés napján lép hatályba, de előírásait az adózó 2003. január 1-jétől alkalmazhatja.

(5) E törvénynek az Eva tv. 11. §-ának (5) bekezdését és 22. §-ának (4)–(6) bekezdését megállapító rendelkezése a kihirdetés napján lép hatályba, de a hatálybalépést megelőzően indult eljárást az adóhatóság az eljárás megindításakor hatályos előírásaik szerint folytatja le, és az adózó az Eva tv. 22. § (4) bekezdése szerint köteles eljárni a törvény kihirdetésének időpontjától.

(6) E törvénynek az Eva tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontját, 3. §-ának (2) bekezdését és 10. §-át módosító, valamint 21. §-ának (2)–(3) bekezdését, 22. §-a (3) bekezdésének második mondatát és 22. §-ának (9)–(10) bekezdését megállapító rendelkezése a kihirdetés napján lép hatályba, előírásait ettől az időponttól kell alkalmazni.

(7) E törvénynek az Eva tv. 2. §-a (5) bekezdésének c) pontját, 6. §-ának (8) bekezdését, 7. §-ának (7) bekezdését, 13. §-ának (4) bekezdését, 14. §-át, valamint Mellékletének I. 1., 4. pontját megállapító rendelkezés a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napján lép hatályba.

(8) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az Eva tv. 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózó adóalanyisága megszűnik:)

„d) a kapott előlegről kibocsátott utolsó számla, egyszerűsített számla kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 25 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki számlát, egyszerűsített számlát;”

(9) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napján hatályát veszti az Eva tv. 13. § (2)–(3) bekezdése, továbbá 17. §-ának (1) bekezdésében a „vagy számlát helyettesítő okmány” szövegrész.

(10) Az az adózó, akinek adóalanyisága a 2003. évben az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladása miatt (ideértve azt az esetet is, ha az adóalanyiság megszűnése a kapott előlegről kibocsátott bizonylatra előírt értékhatár meghaladása miatt következett be) szűnt meg – az Eva tv. 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a 2004. évre jogszerűen bejelentkezhet az Eva tv. hatálya alá, ha a bejelentés időpontjában megfelel az Eva tv. 10. §-ának (2) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek.

(11) Ha az egyéni vállalkozó adóalany a kisvállalkozói kedvezményt vagy a kisvállalkozások adókedvezményét az Szja tv. 2003. december 31-ig hatályos szabályai alapján igénybe vette, akkor e kedvezmény(ek)re vonatkozó visszafizetési kötelezettségével összefüggésben az Szja tv. 2003. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmaznia.

(12) Egyéni vállalkozó adóalany esetében a 2004. évben vállalkozói osztalékalapnak minősül az Szja tv. 2003. december 31-én hatályos rendelkezései szerint a 2003. évre megállapított tartalékolt pénz összege. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó 2002. december 31-én pénztartalék-számlával rendelkezett.

211. § (1) E törvénynek az áfa-törvényt módosító rendelkezései – a (2)–(8) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével – 2004. január hónap 1. napján lépnek hatályba, rendelkezéseit azokra az esetekre kell először alkalmazni, melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jogosultság keletkezésének időpontja 2003. december hónap 31. napját követi.

(2) 2003. október 31. napját követően, de még e törvény hatálybalépését megelőzően, valamint 2004. január 31. napját követően teljesített, azon áfa-törvény 11. § (1) bekezdésében meghatározott termékexport esetében, mely olyan állam területére irányul, amely Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának napján annak tagállamát képezi, a külföldre történő kiléptetésre rendelkezésre álló határidő utolsó napja 2004. április 30. napja.

(3) Folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén, ha a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, és nincs a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti díjfizetés, e törvény adómérték-változással kapcsolatos rendelkezését az első olyan számlálóleolvasás napjától kezdődően kell alkalmazni, amelynél a teljes leolvasási időszak 2003. december hónap 31. napját követi. Ha a teljesítés mérése nem számlálóleolvasás útján történik, illetve, ha a teljesítésért járó ellenérték a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár (díj) fizetése ellenében történik, az e törvény adómérték-változással kapcsolatos rendelkezését az esedékes időszak 2004. január hónap 1. napjától kezdődő részére időarányosan kell alkalmazni.

(4) Azon termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén, melyeknél az adófizetési kötelezettség megállapítására az áfa-törvény 16. § (11) bekezdését kell alkalmazni és melyeknél a felek közötti elszámolási időszak kezdő napja 2004. január 1. napja előtti, az adómérték tekintetében az áfa-törvény 2003. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Az e törvénnyel beiktatott, az áfa-törvény 2004. január hónap 1. napjától hatályos 4/A. §-a alapján általános forgalmi adó alanyiságát elvesztő szervezetnek, személynek a 2004. január hónap 1. napja előtt keletkezett adókötelezettség és adólevonási jogosultság tekintetében az áfa-törvény 2003. december hónap 31. napján hatályos rendelkezéseit – az áfa-törvény 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja, és 20. §-a (4) bekezdésének b) pontja, valamint 39. §-a kivételével – még alkalmazni kell. Az így megállapított adófizetési kötelezettséget az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint még teljesíteni kell. Az általános forgalmi adó alanyiságát elvesztő szervezet, személy az adófizetési kötelezettsége tekintetében – ha az elszámolandó adója pozitív – az elszámolandó adót jogosult legkésőbb 2004. február 29-ig rendezni.

(6) Az e törvénnyel megállapított, az áfa-törvény 2004. január hónap 1. napjától hatályos 4/A. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában a 2003. év vonatkozásában nem tekinthető gazdasági tevékenységből származó bevételnek a 30. § (1) bekezdése szerinti tárgyi adómentes tevékenységből, a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységből, valamint az olyan vagyon, vagyoni értékű jog, továbbá tevékenység gyakorlásának átengedéséből származó bevétel, amelyre külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerződést lehet kötni.

(7) Az áfa-törvény 2003. december 31. napján hatályos rendelkezései alapján az olyan adóalany, akinek (amelynek) adóalapot nem képező államháztartási támogatásáról 2004. január 1. napját megelőzően adólevonási jogának figyelembevételével született jóváhagyó döntés, továbbá amelynek 2003. április 25. napjáig benyújtott címzett támogatási beruházási koncepciója alapján a beruházás indításáról az Országgyűlés 2004. évi új címzett támogatásokról szóló törvényben az adólevonási jogának figyelembevételével dönt, a beruházás rendeltetésszerű használatbavételének évét követő tizedik év utolsó napjáig kizárólag ezen beruházása és az ehhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági tevékenysége tekintetében adókötelezettségét az áfa-törvény 2003. december 31. napján hatályos rendelkezései szerint teljesíti.

(8) A (7) bekezdés alá nem tartozó beruházások esetén az áfa-törvény 2004. január 1-jétől hatályos 38. § (1) bekezdésének a 22. § (1) és (2) bekezdése alapján adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesülő adóalanyra vonatkozó rendelkezése, a 38. § (3) bekezdése és a 3. számú melléklet I. rész 2/b. pontja nem alkalmazandó az olyan folyamatban lévő, részben vagy egészben – adókötelezettséget nem keletkeztető – államháztartási támogatásból finanszírozott beruházásokra, amelyeknek kezdő napja 2004. január 1-jét megelőzi. A beruházás kezdő napjának építési beruházásnál az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja, építési tevékenységet nem tartalmazó beruházásnál a beruházáshoz kapcsolódó első termékbeszerzést, illetve igénybe vett szolgáltatást kísérő bizonylat kibocsátásának napja minősül.

(9) Annak az adóalanynak, aki (amely) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló 2002. évi XLII. törvény 305. §-ának (13) bekezdése alapján lakóingatlan-kezelési tevékenységére 2003. évre a tárgyi adómentességet választotta, nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a 2003. évben végzett, de 2003. december hónap 31. napja után elszámolt lakóingatlan-kezelési tevékenység ellenértéke után.

(10) Az áfa-törvény XI. fejezetében meghatározott egyéb feltételek betartása mellett élhet az alanyi adómentesség választásának jogával az az adóalany is, akinek (amelynek) 2002., illetve 2003. évben a gazdasági tevékenységéből származó tényleges bevétele időarányosan meghaladta a 2 000 000 forintot, de nem haladta meg a 4 000 000 forintot.

(11) A személytaxi-szolgáltatást nyújtó adóalany köteles a gépi nyugtaadásra szolgáló taxamétert az adómérték változása miatt az arra jogosult szervizzel legkésőbb 2004. március 31. napjáig átállíttatni. Az átállításig az adóalanynak nyugtaadási kötelezettségét kézi nyugta kibocsátásával kell teljesítenie.

(12) Az általános forgalmi adó mértékének kezelésére is alkalmas pénztárgépeket az adóalany köteles az adómérték változása miatt az arra jogosult szervizzel legkésőbb 2004. március 31. napjáig átállíttatni. A számla, egyszerűsített számla adására is alkalmas pénztárgépet alkalmazó adóalany az átállításig a vevő kérésére kézi kibocsátású számlát, egyszerűsített számlát ad.

(13) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az áfa-törvény 12. §-ának l) pontja, 13. §-a (1) bekezdésének 21. pontjából „a lakóépülethez tartozó földrészlet, valamint az azon létesített,” szövegrész, a könyvtári dokumentumok beszerzése esetén igénybe vehető általános forgalmi adó visszatérítési támogatásról szóló 45/2000. (IV. 7.) Korm. rendelet, a PHARE és ISPA előcsatlakozási eszközökből finanszírozott beszerzések általános forgalmi adó alóli mentesítésének szabályairól szóló 51/2002. (XII. 29.) PM–MeHVM együttes rendelet a hatályát veszti, azzal, hogy a PHARE és ISPA előcsatlakozási eszközökből finanszírozott, valamint a könyvtári dokumentumok 2004. január 1-jét megelőző beszerzések tekintetében ezeket a rendeleteket még alkalmazni kell.

(14) Beépítésre szánt terület, építési telek, lakóingatlan befejezés előtti, vagy azt követő első értékesítése esetén, feltéve, hogy az arról szóló adásvételi szerződést a földhivatalhoz 2004. január 1. napját megelőzően benyújtották, a telek, illetve a lakóingatlanhoz tartozó telekhányad tárgyi adómentesként kezelendő.

(15) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-ának (1) bekezdésében a „ , mely összeg az általános forgalmi adót tartalmazza” szövegrész hatályát veszti.

212. § (1) Az az áfa-törvény szerinti adó fizetésére kötelezett adóalany, aki (amely) a Jöt. 3. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, e törvény 17. számú mellékletében megjelölt terméket e törvény hatálybalépése előtt továbbértékesítési céllal jövedéki adóval növelt áron szerezte be, illetve a jövedéki termék belföldi előállítója, illetve importálója a jövedéki termékét nem adóraktárban készletezi, és azokat e törvény hatálybalépésétől kezdődően értékesíti, köteles a 2003. év december hónap 31. napját követő első adómegállapítási időszakot tartalmazó adóbevallásában a fizetendő adót a (2) bekezdésben meghatározott összeggel növelni.

(2) A fizetendő adót növelő tétel annak a szorzatnak az eredménye, melynek

a) egyik tényezője a terméknek a 2004. év január hónap 1-jei fordulónappal leltározással alátámasztott nyitókészlete a termék Jöt. szerinti mértékegységében;

b) másik tényezője a termékre az e törvény 17. számú mellékletével előírt, a 2004. év január hónap 1. napján hatályos Jöt. szerint érvényes jövedékiadó-tétel, illetve a 2003. év december hónap 31. napján hatályos Jöt. szerint érvényes jövedékiadó-tétel különbözeteként meghatározott összeg.

213. § Nem keletkezik általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség 2004. január 1. napja és 2004. április 30. napja között kezdeményezett, a vámszabad területen feldolgozás vagy raktározás céljából lévő vámáruk belföldi forgalom számára történő vámkezelése esetén, ha azt azért indítványozzák, mert Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása miatt a vámszabad terület megszűnik, feltéve hogy az adóalany adólevonási joggal rendelkezne ezen termékek után fizetendő import áfa tekintetében, amennyiben a belföldi forgalom számára történő vámkezelés adóköteles lenne.

214. § (1) E törvénynek a Jöt.-öt módosító rendelkezései – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2004. január 1-jén lépnek hatályba.

(2) A Jöt. e törvénnyel megállapított 5. §-ának (10) bekezdése, 8. §-ának (1) bekezdése, 18. §-ának (5) bekezdése, 32. §-ának (20)–(22) bekezdése, 41. §-ának (5)–(6) bekezdése, 48. §-ának (3)–(4) bekezdése, 48/B. §-ának (3) bekezdése, 49. §-ának (4) bekezdése, 50. §-ának (10) bekezdése, 64. §-a (7) bekezdésének első mondata, 68. §-a (2) bekezdésének 4. pontja, 71. §-a (6) bekezdésének b) pontja, 72. §-a (10) bekezdésének első mondata, 73. §-a (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdésének a), d) és h) pontja, (3) és (5) bekezdése, 74. §-ának (3) bekezdése, 76. §-a (2) bekezdésének a), f) és g) pontja, (3)–(4) bekezdése, 81. §-ának (6)–(7) bekezdése, 89. §-a (2) bekezdésének n)–o) pontja e törvény kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy a 18. § (5) bekezdésének és 81. § (6)–(7) bekezdésének rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A Jöt. 33. §-ának (6) bekezdésében az „az adóhatóság tevékenysége szempontjából” szövegrész és 73. §-a (1) bekezdésének c) pontja e törvény kihirdetésének napján hatályát veszti.

(4) A Jöt. 43. §-ának (3) bekezdése 2004. január 1-jén hatályát veszti.

(5) 2004. január 1-jével a Jöt. 23. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 73. §-ának (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) 171. §-ának (2) bekezdése” szövegrész, 27. §-a (6) bekezdésének b) pontjában az „Art. 73. §-ának (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „Art. 171. §-ának (2) bekezdése” szövegrész, 32. §-ának (17) bekezdésében az „Art. 1. számú melléklet I/1. pontjában” szövegrész helyébe az „Art. 1. számú melléklet I/A/1. pontjában” szövegrész, 50. §-ának (1) bekezdésében a „fémdoboz csomagolású” szövegrész helyébe a „legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű” szövegrész, 50. §-ának (5) bekezdésében az „500 Ft” szövegrész helyébe a „800 Ft” szövegrész, 69. §-a (14) bekezdésének b) pontjában az „Art. 73. §-ának (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „Art. 171. §-ának (2) bekezdése” szövegrész, 71. §-ának (1) bekezdésében a „fémdoboz csomagolású” szövegrész helyébe a „legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű” szövegrész, 74. §-ának (1) bekezdésében az „Art. 72. §-a” szövegrész helyébe az „Art. 170. §-a” szövegrész, 75. §-ának (1) bekezdésében az „Art. 74. §-a” szövegrész helyébe az „Art. 172. §-a” szövegrész, 79. §-ának (1) bekezdésében az „Art. 74/B. §-ában” szövegrész helyébe az „Art. 174. §-ában” szövegrész, 81. §-ának (11) bekezdésében az „Art. 66/B. §” szövegrész helyébe az „Art. 103. §” szövegrész, 88/A. §-ában a „2003. december 31-éig” szövegrész helyébe az „a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját megelőző napig” szövegrész lép.

215. § Amennyiben a hatósági felügyeletet ellátó vámhatóság az adóraktár engedélyesnél és az adómentes felhasználónál az adóbevallás alapjául szolgáló tények, körülmények, illetve a termékmérleg Jöt. 32. § (4) bekezdésében foglalt ellenőrzése során az elszámolást, illetve a keretengedélyben engedélyezett adómentes célra történt felhasználást a termékre olyan vámtarifaszámmal fogadta el, amely az adóraktári engedélyben vagy a keretengedélyben szerepelt, a Vegyvizsgáló Intézet ettől eltérő vámtarifaszámról szóló és nem a Jöt. 32. § (20) bekezdése szerint kiadott szakvéleménye alapján visszamenőlegesen az adóraktár engedélyes és az adómentes felhasználó terhére adókötelezettség, illetve jogkövetkezmény nem állapítható meg. E bekezdés rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

216. § (1) Az a személy, aki a teljesen denaturált alkohol kiszerelésére a Jöt. 48. §-a szerinti felhasználói engedély iránti kérelmét legkésőbb 2003. december 31-éig benyújtja, a teljesen denaturált alkohol kiszerelését az engedélykérelme elutasításáról hozott határozat jogerőre emelkedéséig, de legkésőbb 2004. február 15-éig felhasználói engedély nélkül tovább folytathatja azzal, hogy e személyt a Jöt. 15. § (2) bekezdés e) pontja, 17. § (2) bekezdés g) pontja, 48/A–48/B. §-a és e paragrafus (3) bekezdése rendelkezésének alkalmazásában felhasználói engedélyesnek kell tekinteni.

(2) Az a személy, aki a teljesen denaturált alkohol 2 liter vagy annál nagyobb űrtartalmú göngyölegben, tankautóban történő beszerzéséhez, felhasználásához a Jöt. 48/B. §-ban előírt, vámhatóság általi nyilvántartásba vételt 2003. december 31-éig írásban kérte, e tevékenységét a nyilvántartásba vétel vámhatósági visszaigazolása nélkül legfeljebb 2004. január 31-éig tovább folytathatja.

(3) A kereskedelmi tevékenységet végző személynél 2003. december 31-én készleten lévő, 2 liter vagy annál nagyobb kiszerelésű, teljesen denaturált alkohol 2004. január 1-jétől csak a Jöt. 48/B. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vett felhasználó részére értékesíthető a készlet kifogyásáig, de legfeljebb 2004. június 30-áig, amennyiben a 2003. december 31. fordulónappal leltározással alátámasztott tényleges készletet a vámhatóságnak legkésőbb 2004. január 31-éig írásban bejelentik.

217. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Htv. 40/A. §-a és annak alcíme hatályát veszti, valamint az 52. §-a 26. pontja b) alpontjában a „400 000 forintot” szövegrész „600 000 forintot” szövegrészre változik.

(2) A Htv. e törvénnyel beiktatott 52. §-a 31. pontjának c) alpontja 2005. január 1-jén lép hatályba.

218. § (1) E törvénynek az Itv. vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezéseit azokban a vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, amelyeket e törvény hatálybalépését követően jelentettek be illetékkiszabásra a földhivatalhoz, vagy amelyek e törvény hatálybalépését követően más módon jutottak az illetékhivatal tudomására. Az eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezéseket e törvény hatálybalépését követően kezdeményezett első fokú államigazgatási és bírósági eljárások eljárási illetékére kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Itv. 23/A. §-a (2) és (3) bekezdésében az „Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet” szövegrész helyébe a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész, 24. §-a (1) bekezdésében a „13 forint” szövegrész helyébe a „15 forint” szövegrész, a 26. §-a (7) bekezdésében az „Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet” szövegrész helyébe a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész, a 33. §-a (2) bekezdésének 23. pontjában „az adóhatóságnál” szövegrész helyébe „az adó és járulék ügyben az adóhatóságnál” szövegrész, a 34. § (1) bekezdésében és a 65. § (1) bekezdésében a „fizetési módot” szövegrész helyébe a „fizetési módot – ideértve az elektronikus illetékfizetés módját –” szövegrész, a 73. §-a (3) bekezdésében az „A bélyeges űrlap és illetékbélyeg” szövegrész helyébe az „Az illetékbélyeg” szövegrész lép, továbbá az 57. §-a (1) bekezdésének m) pontja kiegészül a „valamint az Európai Unió külföldi tagállamában hozott bírósági ítélet végrehajtását kezdeményező eljárás” szövegrésszel,

b) hatályát veszti az Itv. 8. §-ának (1) bekezdéséből az „a magánnyugdíjpénztár-tag egyéni számláján felhalmozott összeg kedvezményezett (örökös) általi megszerzését,” szövegrész, a 16. §-a (1) bekezdésének c) és h) pontja, a 26. §-ának (10) bekezdése, a 33. §-a (2) bekezdésének 23. pontjából a „továbbá társadalombiztosítási járulék ügyben a társadalombiztosítási szervnél” szövegrész, az 54. §-a (4) bekezdéséből a „(84–85. §)” szövegrész, a 63. §-a, a 65. §-a (2) bekezdéséből a „(84. §, 85. §)” szövegrész, a 73. §-a (1) bekezdéséből a „bélyeges űrlappal” szövegrész, a 74. §-ának (1) bekezdése, a 75. §-a (1) bekezdéséből a „(84–85. §)” szövegrész, a 77. §-a c) pontjából a „bélyeges űrlappal vagy illetékbélyeggel” szövegrész, a 93. §-a, a 95. §-a és 96. §-a, továbbá a 100. §-ából az „illetőleg szükség szerint bélyeges űrlap forgalombahozataláról” szövegrész.

(3) Ha az öröklési illetékkötelezettség 2004. január 1-je előtt keletkezett, akkor az öröklési illeték megállapítására a 2003. december 31-én hatályos illetékrendelkezéseket kell alkalmazni, feltéve, hogy ezek a rendelkezések az örökös számára kedvezőbb fizetési kötelezettséget eredményeznek.

(4) Az Itv. e törvénnyel megállapított 13. § (8) bekezdését azokban az ajándékozási ügyekben kell alkalmazni, amelyekben az ingatlan első tulajdoni hányadának megszerzése 2003. december 31-ét követően történt.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény 24. §-a hatályát veszti.

219. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Gjt. 13. §-ának (3) bekezdésében az „áruszállításra” szövegrész „árufuvarozásra” szövegrészre, továbbá a 18. §-ának 11. pontjában lévő „a menetrend szerinti” szövegrész „kizárólag menetrend szerinti” szövegrészre, a 20. pontjában lévő „forgalmi engedélyben” szövegrész „esetében a hatósági nyilvántartásban” szövegrészre változik.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Gjt. 5. §-ának d), e), h) és i) pontja, a 12. §-ának (2) és (3) bekezdése, a 18. §-ának 1. pontjából a „valamint forgalmi engedéllyel”, 2. pontjából az „és forgalmi engedéllyel”, a 19. §-ának (6) bekezdéséből a „ , valamint a bevallási nyomtatványt” szövegrészek, a 18. §-ának 3. és 15. pontja, továbbá az 1995. évi V. törvény 8. §-ának (2) és (3) bekezdése, az 1997. évi CIX. törvény 26. §-ának (4) bekezdése és a 2002. évi XLII. törvény 185. §-a.

(3) A Gjt. e törvénnyel megállapított 11., 15. és 17. §-ai 2004. május 1-jén lépnek hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Gjt. 13. §-ának (1) és (2) bekezdése, a 14. §-a és annak alcíme.

220. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A járműnyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos (üzemben tartó):

a) személyazonosító adatát, adóazonosító számát,

b) lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyét, telephelyét,

c) saját kezű aláírását,

d) külföldi esetén állampolgárságát, továbbá a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

e) megnevezését,

f) székhelyének (telephelyének) címét,

g) cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási, továbbá adóazonosító számát.”

„(3) A járműnyilvántartás tartalmazza a külön jogszabályban meghatározottak szerint a régi tulajdonos (átruházó) tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentésikötelezettség-teljesítésének időpontját.”

(2) A Kknyt. 33. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés a), b), c), továbbá a (2) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésikötelezettség-teljesítés alkalmával az adóazonosító számot is közölni kell.”

221. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/D. §-a a következő mondattal egészül ki:

„A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók által jogszabály alapján nyitott külön számlán elhelyezett, a foglalkoztatottak egészségbiztosítási ellátása céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá.”

222. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 4. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett]

„a) azon – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti – társadalmi szervezet (kivéve a pártot, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, és

b) azon alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, továbbá

c) azon kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel kiemelkedő közhasznú szervezetként, illetve közalapítványként

nyilvántartásba vett és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel – a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjában meghatározott – közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;”

(2) Az Szftv. 4. § (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(2) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában megjelöltek közül kizárólag az a szervezet lehet kedvezményezett, amely]

„b) magyarországi közösség, illetőleg a határon túli magyarság érdekében működik, és”

„(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglaltaktól függetlenül, az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában, valamint a (4) bekezdésben megjelölt szervezetek közül az is lehet kedvezményezett, amely – ha a (2) bekezdés rendelkezéseinek egyébként megfelel – hozzájárul az őt e törvény szerint megillető összegből a köztartozásainak kiegyenlítéséhez; pontosan megjelölve az összeg címzettjeit és a kiegyenlítés sorrendjét. Ebben az esetben az adóhatóság a köztartozás kiegyenlítéséről levélben tájékoztatja a kedvezményezettet.”

(3) Az Szftv. 5. §-ának (1) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A magánszemély rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) lezárt, nevével, lakcímével és adóazonosító jelével ellátott, de egy postai szabvány méretű borítékban elhelyezett, külön-külön kitöltött, az APEH által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező méretű és adattartalmú lapon) tehet. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon) fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát (a 4/A. §-ban említettek esetében a technikai számot), továbbá feltüntethető a kedvezményezett elnevezése is. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot

a) az adóbevallási csomagjában helyezi el, vagy

b) az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás esetén legkésőbb az adóévet követő március 25-éig közvetlenül a munkáltatójának adja át, illetőleg

c) adóhatósági adómegállapítás esetén az adózó nyilatkozatához csatolva január 15-éig küldi meg az adóhatóságnak.”

„(6) Az adóhatóság a magánszemélyek

a) adóbevalláshoz, vagy

b) az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámoláshoz, illetőleg

c) adóhatósági adómegállapítás esetén a kérelemhez fűzött rendelkező nyilatkozatai alapján minden év szeptember 1. napjáig felhívja a 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezettet a 4. § (2)–(3) bekezdésében meghatározottak 30 napon belüli teljesítésére. A határidő elmulasztása esetén az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény 40. § előírásai az irányadók.”

(4) Az Szftv. 7. §-ának (4) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A 4. §-ban említett kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. A közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználás megállapítása esetén az adóhatóság erről határozatot hoz, és ennek alapján ezt az összeget – az Art. előírása szerinti elévülési időn belül – visszafizetteti.”

„(6) A rendelkező nyilatkozattal kapcsolatos ügyben rendelkezéseit az Art. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell.”

(5) Az Szftv. 7. § (7) bekezdése hatályát veszti.

(6) A (3) bekezdésben foglaltakat első ízben a 2004. évről szóló adóbevallásnál, illetve adóhatósági adómegállapításnál kell alkalmazni.

223. § (1) Az adóellenőrzés során a munkáltató terhére utólagos adómegállapítás keretében munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése miatt visszamenőleg megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozat nem hajtható végre, amennyiben a kötelezett adóalany a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályokat alkalmazza, és e szerződés alapján foglalkoztatottakat társadalombiztosítási biztosítottakként 2004. június 30-ig nyilvántartásba veszi.

(2) A színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályok alkalmazásáról, és a foglalkoztatottak társadalombiztosítási nyilvántartásba vételéről a kötelezett 2004. július 30-ig az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény elvesztésének terhével köteles az ellenőrzést végző adóhatóságot értesíteni.

(3) Az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek megfizetése alóli mentesüléshez az (1) bekezdésben megjelölt feltételeket nem kell teljesítenie a munkáltatónak, ha az utólagos adómegállapítás alapjául szolgáló jogviszony a munkaügyi, illetőleg az adóellenőrzéstől függetlenül 2004. június 30-ig megszűnt. A jogviszony megszűnéséről a munkáltató 2004. július 30-ig az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény elvesztésének terhével köteles az ellenőrzést végző adóhatóságot értesíteni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény nem vonatkozik azokra a színlelt szerződésekre, amelyeket a foglalkoztató e törvény hatálybalépése után kötött.

224. § (1) E törvény – kivéve a (2) bekezdést – 2004. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg

1.1. a Tbj. 4. §-a d) pontjának 2. alpontja a „tagja” előtt kiegészül „a szabadalmi ügyvivői iroda” szövegrésszel, 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja „a” kezdőbetűvel egészül ki, az „áll” kifejezés helyébe az „álló személy” kifejezés lép, 10. §-a (2) bekezdésének a) pontja a „szabadalmi ügyvivői társaság” után kiegészül a „szabadalmi ügyvivői iroda”, 16. §-a (1) bekezdésének c) pontja a „részesül” előtt kiegészül a „fogyatékossági támogatásban, valamint rokkantsági járadékban” felsorolással, 21. §-a b) pontjának „amely havonta nem haladja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegét” szövegrésze helyébe az „amelyet az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének ka)–kc) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni” szövegrész lép, 29/A. §-ának (1) bekezdése a „szerint adózó” szövegrész után kiegészül a „(továbbiakban: eva adózó)” szövegrésszel, (2) bekezdésében az „(1) bekezdés alapján járulékot fizető” szövegrész helyébe az „eva adózó”, (3)–(4) bekezdésében az „egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint” szövegrész helyébe az „eva” szövegrész lép, 31. §-a (2) bekezdésében az „igazolja” helyébe a „nyilatkozik” szövegrész, 31. § (5) bekezdésében „a 29. § (1) bekezdése” szövegrész kiegészül „illetőleg 29/A. § (1) bekezdése” szövegrésszel, 34. §-a (3) bekezdésében a „14” százalékos mérték „15”-re módosul, 35. §-ának (3) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási járulékot” szövegrész kiegészül a „nyugdíjjárulékot” szövegrésszel, 45. §-a (4) bekezdésében a 24. § „(7)” bekezdésre hivatkozás „(8)”-ra, a 29. § „(2)” bekezdésre hivatkozás „(9)”-re módosul, második mondata az „50 napon belül” után kiegészül „ , az Mpt. 24. § (8) bekezdése és a 29. § (9) bekezdése szerinti átutalás esetén a nyugdíjbiztosítási szerv értesítésének kézhezvételétől számított 60 napon belül” szövegrésszel, 47. §-ának (3) bekezdése a „tárgyévben” után kiegészül a „fennállt biztosítási idő „tól-ig” tartamáról,” szövegrésszel, 50. §-a második mondatának a „nyugdíjjárulék összegével” szövegrésze helyébe „nyugdíjjárulék”, „és az így kiszámított tárgyhavi járulékot” helyébe az „ , illetőleg egészségbiztosítási járulék összegével és az így kiszámított tárgyhavi járulékot kell” szövegrész lép, a zárójeles szó utáni „nyugdíjjárulékról” kifejezés „járulékokról” kifejezésre módosul, 51. §-a (6) bekezdésének első mondatában a „havonta, egyéni vállalkozó esetében negyedévente” szövegrésze helyébe a „bevallási, befizetési időszakonként”, második mondatában a „foglalkoztatót (egyéni vállalkozót)” szövegrész helyébe a „bevallásra kötelezettet” szövegrész, gondolatjeles részében a „bevallás beérkezését” után a „(bevallás elmulasztása esetén a bevallásra előírt határidőt)” szövegrész, (7) bekezdésének első mondatában a „foglalkoztatót (egyéni vállalkozót)” szövegrész helyébe a „befizetésre kötelezettet” szövegrész, második mondatában a „Ha a foglalkoztató a tartozást nem fizeti meg, a” szövegrész helyébe az „A” határozott névelő, második mondatában a „foglalkoztató (egyéni vállalkozó)” helyébe a „befizetésre kötelezett” szövegrész lép,

1.2. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 5. §-a (1) bekezdése d) pontjának „amely havonta nem haladja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegét” szövegrésze helyébe az „amelyet az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének ka)–kc) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni” szövegrész lép, 6. §-a (3) bekezdése b) pontjának zárójeles szövegrésze helyébe a „(ide nem értve a szövetkezeti tagi jogviszonyt)” szövegrész lép, 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „folyósításának” szövegrésze helyébe „a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt,” szövegrész lép, továbbá a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki: „h) az ötven év feletti tartósan munkanélküli személy foglalkoztatása esetén.”, 11. §-ának (8) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: „A személyi jövedelemadó adóhatósági adó megállapítását választó magánszemély adózó az egészségügyi hozzájárulás-bevallási kötelezettségének külön nyomtatványon a tárgyévet követő február 15-éig tesz eleget.”,

1.3. az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 25. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegrészében a „j) pontja” megjelölés helyébe a „j) pontjának 1. alpontja” szövegrész lép, a módosított rendelkezés „j)” jelölése „1.” jelölésre változik, 28. §-a (1) bekezdésének c) pontja a „részesül” előtt kiegészül a „fogyatékossági támogatásban, valamint rokkantsági járadékban”, m) pontja a „továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy” szövegrésszel,

2. hatályát veszti a Tbj. 4. §-a x) 2. alpontjában a „családi együttélés biztosítása céljából kiadott” szövegrész, 5. §-a (1) bekezdése felvezető mondatának „az aki” fordulata, b) pontja, 20. §-ának második mondata, 26. §-a (3) bekezdésének „és a szerzetesrend tagja (a továbbiakban: egyházi személy)” szövegrésze, 29/A. §-a (1) bekezdésének a „(a továbbiakban: eva)” szövegrésze, 32. §-ának második mondata, 33. §-a (1) bekezdésének a „2003. évben 7 százalék, 2004. évben” szövegrésze, 51. §-a (5) bekezdése c) pontjában a „(fokozott biztonságú)” szövegrész, az Eho. 7. §-a (1) bekezdése c) pontjának a „gyermekgondozási segély,” és „a gyermeknevelési támogatás” szövegrésze.

(2) E törvény 149. §-ának (2) bekezdése a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján, 160. §-a, valamint 161. §-ának (3) bekezdése 2004. május 1. napján lép hatályba.

(3) E törvénnyel megállapított járulékot a 2004. január 1-jétől kezdődő időszakra juttatott és megszerzett jövedelmek után első ízben február hónapban kell megfizetni.

(4) A Tbj. 45. §-a (3) bekezdésének hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, alkalmi munkavállaló, aki e törvény hatálybalépésekor már rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, illetőleg alkalmi munkavállalói könyvvel, de magánnyugdíjpénztárnak még nem tagja, a magánnyugdíjpénztári-belépési kötelezettségének az e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül köteles eleget tenni.

(5) A Tbj. 51. § (5) bekezdése c) pontjának a 2002. évi XLII. törvény 204. § (2) bekezdésével megállapított kiegészítését az elektronikus dokumentumban, számítógépes hálózat útján teljesíthető bevallás fogadására, feldolgozására és nyilvántartására a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rend. 17/A. § (6) bekezdésében előírt határidőt követően kell alkalmazni.

225. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a foglalkoztatás elősegítéséről, és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2004. január 1-jétől 117 600 Ft/fő/év. Az ezt követő időszakban a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 8 százaléka.”

226. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Öpt. 9/A. § (2) bekezdésének a)–c) pontja, 45/A. § (3) bekezdésének b) pontjában az „és jövedelemnek tekintendő” szövegrész, 47. §-ának (7) bekezdése, 48. §-a, 62. § (4) bekezdésének e) pontja, 65. §-t megelőző címben az „ellenőrzési” szövegrész, valamint a 65. §-ának (1) és (2) bekezdése.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Öpt. 9/A. § (2) bekezdésében az „együttes összegének (a továbbiakban: pénztári befizetés)” szövegrész kiegészül a „kettő és fél” szövegrésszel, 40/A. §-ának (6) bekezdésében „A (3) bekezdésben” szövegrész helyébe „Az (5) bekezdésben” szövegrész lép, 41. § (1) bekezdésének első mondata kiegészül a „továbbá az ágazatok vegyes pénztárrá alakulása és szétválása.” szövegrésszel, 47/A. §-ának (2) bekezdésében a „számlájának” szövegrész helyébe a „nyugdíjszámlájának” szövegrész lép, 47/B. §-ának (2) bekezdésében „az átlépés fordulónapja” szövegrész helyébe „a tagsági jogviszony megszűnése esetén a jogviszony megszűnésének időpontja” szövegrész lép, 49/A. §-ának (4) bekezdésében a „számlái” szövegrész helyébe a „nyugdíjszámlái” szövegrész lép, a 49/B. §-ának (1) bekezdésében a „számlájukon” szövegrész helyébe a „nyugdíjszámlájukon” szövegrész lép, 49/C. §-ának (4) bekezdésében a „számlára” szövegrész helyébe a „nyugdíjszámlára” szövegrész lép.

227. § (1) Az Mpt. e törvénnyel megállapított 24. §-ának (7) bekezdését az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Mpt. 24. § (6) bekezdés utolsó mondatában „a számlatulajdonos örökösére is, illetve” szövegrész, a 26. § (4) bekezdésének második mondata, az 58. §-ának (1) bekezdésében a „vagyonkezelési és” szövegrész, a 66. § (5) bekezdésének c) pontja, valamint a 117. § (2) bekezdésének a)–c) pontja.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Mpt. 24. §-ának (3) bekezdésében „az átutalás napja” szövegrész helyébe „a tagi követelés átutalására vonatkozó megbízás feladásának napja” szövegrész lép, 27. § (1) bekezdésének utolsó mondatában a „nyugdíjszolgáltatás” szövegrész helyébe a „szolgáltatás” szövegrész lép, 78. §-ának (5) bekezdésében „A (3) bekezdésben” szövegrész helyébe „A (4) bekezdésben” szövegrész lép, 79/A. §-ának (1) bekezdése kiegészül a „továbbá az ágazatok vegyes pénztárrá alakulása és szétválása.” szövegrésszel, 79/A. § (2) bekezdése c) pontjának cc) alpontjában az „alapszabályát” szövegrész helyébe az „SzMSz-ét” szövegrész lép, 79/C. § (1) bekezdésének c) pontjában az „alapszabályt” szövegrész helyébe az „SzMSz-t” szövegrész lép, 117. § (2) bekezdésében a „felügyeleti díj a tagdíjbevétel” szövegrész kiegészül a „kettő és fél” szövegrésszel.

228. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 6. § (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló, illetve a végelszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás (51. §) elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül.”

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 29. § a) pontja hatályát veszti.

229. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 2. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az 1. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenység végzésének feltétele, hogy a tevékenységet folytató rendelkezzen a kamarai nyilvántartásba vételi igazolással.”

(2) Az Szjtv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény 16. §-ában foglaltak kivételével, más nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a. A sorsjáték játékadója a 30. § (3) bekezdése szerinti havi nyereményalap 16%-a, a lottójáték játékadója a 30. § (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 24%-a, a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a, a jokerjáték játékadója pedig a havi nyereményalap 17%-a. A kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a.”

(3) Az Szjtv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként – a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével – az I. és a II. kategóriába tartozó pénznyerő automaták esetén havi 75 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.”

(4) Az Szjtv. e törvénnyel megállapított 2. § (1) bekezdését a pénznyerő automatákat üzemeltetők kamarájának létrehozásáról szóló külön jogszabály hatálybalépését követő 3. hónap első napjától kell alkalmazni.

230. § Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter arra, hogy 2003. december 31. napjáig rendeletben határozza meg az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a közvetlen lakossági fogyasztásra szolgáló hagyományos gyógynövény drogok körét, és a kiskereskedelmi kiszerelés mennyiségi határait.

1. számú melléklet a 2003. évi XCI. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklete 2.7. alpontjának felvezető rendelkezése a következők szerint módosul, és egyidejűleg a 2.7. alpont d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.7. a munkáltató által lakás célú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakás célú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is az utolsó folyósítástól számított 5 évenként legfeljebb 750 ezer forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakás célú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt; a hitelintézet az adóévben a közvetítésével nyújtott támogatásról a kifizetőre, a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről a munkáltatóra az adózás rendjéről szóló törvényben előírt határidőig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak; lakás célú felhasználás:”

„d) a lakás célú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés.”

2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.6. és 4.7. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.6. a Nobel-, továbbá a Kossuth- és a Széchenyi-díjhoz, az olimpiai játékokon és a fogyatékos sportolók világjátékán (Paralimpia, Siketek Világjátéka, Speciális Olimpia, Transzplantáltak Világjátéka) szerzett arany-, ezüst- és bronzéremhez, 4–6. helyezéshez, valamint az életmentő emlékéremhez, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjhoz, a nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozott, jogszabályban meghatározott művészeti és szakmai díjhoz kapcsolódó, a díj (érem) tulajdonosának a díjat (érmet) adományozó szervezet által, illetve állami (miniszteri) elismerésként adott pénzjutalom, valamint az említett díj (érme) és a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt tárgyi formája, továbbá a Kormány, a miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, valamint a büntetés-végrehajtást, a vám- és pénzügyőrséget felügyelő miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű stb.) értékéből a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom 1/10-ed részét meg nem haladó mértékű összeg;

4.7. a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá kormányrendeletben szabályozott feltételek alapján két- és többoldalú nemzetközi oktatási együttműködési megállapodás keretében az oktatási miniszter által a Magyar Ösztöndíj Bizottság vagy a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája javaslatára adományozott ösztöndíj, egyéb juttatás, valamint a külföldiek magyarországi, és a magyarok külföldi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet alapján külföldi felsőoktatási intézményben tanuló hallgató, külföldi hallgató, vagy külföldi oktató, kutató részére folyósított juttatás, nyújtott kedvezmény, illetve az oktatási miniszter által adományozott – a kormányrendeletben meghatározott – Deák Ferenc ösztöndíj;”

3. Az Szja tv. 1. számú melléklete 4.11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.11. a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány által a sportról szóló törvény alapján folyósított tanulmányi ösztöndíj és sportösztöndíj, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kiírt pályázat keretében elnyert ösztöndíj;”

4. Az Szja tv. 1. számú melléklete 5.6. alponttal egészül ki:

(5. Költségtérítés jellegű bevételek közül adómentes:)

„5.6. a bírót, ügyészt, bírósági, ügyészségi alkalmazottat törvény előírása alapján megillető ruházati költségtérítés.”

5. Az Szja tv. 1. számú melléklete 6.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)

„6.3. a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja;”

6. Az Szja tv. 1. számú melléklete 6.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)

„6.5. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár (ide nem értve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárat) törvényben, törvényi felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel jogszerűen nyújtott szolgáltatása;”

7. Az Szja tv. 1. számú melléklete 7.1., 7.2., valamint 7.8. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.1. a magánszemély által örökség, hagyomány vagy meghagyás címén megszerzett vagyoni érték, a magánszemély által más magánszeméllyel kötött tartási vagy életjáradéki szerződés révén megszerzett vagyoni érték, valamint a nyugdíjban részesülő magánszemély által központi költségvetési szervvel vagy helyi önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés révén megszerzett vagyoni érték, továbbá a szövetkezet nyugdíjas tagjának a saját szövetkezetével kötött életjáradéki szerződés keretében a vagyonnevesítés során szerzett szövetkezeti üzletrésze átruházásából származó jövedelme, feltéve, hogy annak összege évente az átalakulás befejezésekor lezárt névérték egytized részét, de legfeljebb havonta a 10 ezer forintot nem haladja meg;

7.2. a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték; nem alkalmazható e rendelkezés, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik (így különösen nem adómentes a magánszemély által borravaló, hálapénz címén megszerzett vagyoni érték);”

„7.8. a magánszemély számára államháztartási forrásból, pályázat útján biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását, valamint az internethasználathoz szükséges számítógép beszerzésére jogosító – évi 50 ezer forintot meg nem haladó összegű – utalvány biztosítását);”

8. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 7.15. alponttal egészül ki:

„7.15. A fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója által elengedett követelés, amennyiben a követelés elengedésére a szolgáltató üzletszabályzatában rögzített feltételek szerint – az azonos helyzetben lévők egyenlő elbánásának elve alapján kerül sor.”

9. Az Szja tv. 1. számú melléklete 8.17. alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetbeni juttatások közül adómentes:)

„8.17. a munkáltató által a munkavállaló részére vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi 6000 forintot meg nem haladó része, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában juttatott bevételnek a havi 3500 forintot meg nem haladó része; e rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint – ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást – a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 6000 forintig, vagy a 3500 forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon, a 69. § (1) bekezdésének c)–e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;”

10. Az Szja tv. 1. számú melléklete 8.19. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetbeni juttatások közül adómentes:)

„8.19. a kifizető által a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott, az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott kis értékű ajándék, valamint a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.), adott ajándék; a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor az előzőeket külképviselet által közvetve nyújtja;”

11. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.30. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a melléklet 8. pontja a következő 8.33. alponttal egészül ki:

(A természetbeni juttatások közül adómentes:)

„8.30. az, amelyet a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára a – rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult – szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján a tanév első napját megelőző 60 és az azt követő 30 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában évi 15 ezer forint értékig terjedően juttat (adómentes iskolakezdési támogatás); a munkáltató, a bér kifizetője az adómentes iskolakezdési támogatás összegéről magánszemélyenként – az adóazonosító jel, valamint a magánszemély útján adómentes iskolakezdési támogatásban részesített gyermek(ek), tanuló(k) adóazonosító jelének (ennek hiányában természetes azonosító adatainak) feltüntetésével – nyilvántartást vezet, amelyet az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőriz; az iskolakezdési támogatásnak az adómentesség értékhatárát meghaladó része, valamint a munkáltató, a bér kifizetője által a szülővel vagy házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel az említett feltételeknek nem megfelelő módon vagy pénzben a gyermeknek juttatott támogatás a szülő, illetve házastársa munkaviszonyból származó jövedelmének minősül;”

„8.33. a munkavállaló és a vele együtt üdülő közeli hozzátartozó részére a munkáltató (ideértve a munkáltató cégben közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tagot, költségvetési szerv esetében a felügyeleti szervet és a Miniszterelnöki Hivatal Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatóságát is) vagy szakszervezet által a tulajdonában, kezelésében lévő belföldi üdülőben biztosított üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből évente legfeljebb magánszemélyenként az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó rész; a munkavállalónak (és a közeli hozzátartozójának) az e rendelkezésben foglalt értékhatárt meghaladóan juttatott bevételre az adóköteles természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, továbbá nem minősül adómentesnek a természetbeni juttatás, ha a munkáltató az adóévben üdülési csekk formájában is nyújt adómentes természetbeni juttatást a munkavállaló részére; a kifizető az üdülési szolgáltatás adómentes és adóköteles részéről magánszemélyenkénti bontásban (a magánszemély nevének és adóazonosító jelének, ennek hiányában természetes azonosító adatainak feltüntetésével) nyilvántartást vezet; e rendelkezések alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a nyugdíjban részesülő magánszemély is, ha volt munkáltatója (annak jogutódja) vagy szakszervezet nyújtja részére e szolgáltatást.”

2. számú melléklet a 2003. évi XCI. törvényhez

1. Az Szja tv. 3. számú mellékletének I. Jellemzően előforduló költségek fejezete a következő 16. ponttal egészül ki:

(Költségként elszámolható kiadások – feltéve, hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel, részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését – különösen a következők:)

„16. a tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás jogszerű felhasználásával teljesített kiadás alapján meghatározott költség, akkor is, ha a kiadás részben a magánszemély személyes vagy családi szükségletét szolgálja (ha azonban a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, akkor e rendelkezés alapján a kiadásnak csak a támogatásból fedezett része alapján számolható el költség);”

2. Az Szja tv. 3. számú mellékletének I. Jellemzően előforduló költségek fejezete a következő 23. ponttal egészül ki:

(Költségként elszámolható kiadások – feltéve, hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel, részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését – különösen a következők:)

„23. az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában.”

3. Az Szja tv. 3. számú mellékletének II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezete a következő 5. ponttal egészül ki:

„5. az Európai Parlament által az európai parlamenti megfigyelő és az európai parlamenti tag számára fizetett költségtérítés;”

4. Az Szja tv. 3. számú melléklete III. Az értékcsökkenési leírás elszámolása fejezete 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra csak a kormányrendeletben meghatározott regisztrált mezőgazdasági termelő, valamint a mezőgazdasági őstermelő jogosult értékcsökkenési leírást elszámolni. Ennek során a kormányrendeletben meghatározott regisztrált mezőgazdasági termelő, valamint a mezőgazdasági őstermelő az egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza, azzal az eltéréssel, hogy a kormányrendeletben meghatározott regisztrált mezőgazdasági termelő, valamint az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaság részét képező, vagy ahhoz tartozó tárgyi eszköznek, nem anyagi javaknak az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét – választása szerint – az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni. Más önálló tevékenységet végző magánszemély (ide nem értve az egyéni vállalkozót) a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra a 2. pont rendelkezéseit alkalmazza.”

5. Az Szja tv. 3. számú melléklete III. Az értékcsökkenési leírás elszámolása fejezete a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. A magánszemély – az 1–2. pontban foglaltaktól függetlenül – a tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás felhasználásával megszerzett (előállított) tárgyi eszköz, nem anyagi jószág beszerzési (előállítási) árának azt a részét, amely egyenlő a megszerzéséhez (előállításához) felhasznált támogatás összegével, az eszköz üzembe helyezésének (rendeltetésszerű használatba vételének) – az üzembe helyezés elmaradása esetén kiselejtezésének, elidegenítésének vagy a nyilvántartásból bármely más ok miatt történő kivezetésének – időpontjában értékcsökkenési leírásként számolja el. A nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz, nem anyagi jószág esetén ezen túlmenően nincs lehetőség értékcsökkenési leírás elszámolására.”

6. Az Szja tv. 3. számú melléklete V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások fejezete a következő 11. ponttal egészül ki:

„11. a magánszemély bevétele (jövedelme) után külföldön megfizetett, a személyi jövedelemadónak megfelelő adó.”

3. számú melléklet a 2003. évi XCI. törvényhez

1. Az Szja tv. 5. számú mellékletének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A magánszemély – a 9/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – nyilvántartási kötelezettségei teljesítése során e melléklet rendelkezései szerint jár el.”

2. Az Szja tv. 5. számú mellékletének I. Alapnyilvántartások fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

„I. Alapnyilvántartások

1. Közös szabályok

1.1. Alapnyilvántartás a naplófőkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi és költségnyilvántartás, valamint a bevételi nyilvántartás, továbbá az őstermelői igazolvány részét képező értékesítési betétlap (az alapnyilvántartás típusai).

1.2. Alapnyilvántartást vezet az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő. A magánszemély más (egyéni vállalkozói tevékenységnek vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek nem minősülő) önálló tevékenysége tekintetében csak akkor vezet alapnyilvántartást, ha az e tevékenységből származó bevételével szemben az adóelőleg vagy a jövedelem meghatározásakor költséget (ide nem értve a jövedelem meghatározásakor e törvény rendelkezései szerint igazolás nélkül elszámolható elismert költséget) számol el vagy az adóévben nem (nem csak) kifizetőtől szerez ilyen bevételt. A magánszemély nem önálló tevékenysége tekintetében csak akkor vezet alapnyilvántartást, ha az e tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítéssel szemben az adóelőleg vagy a jövedelem meghatározásakor költséget (ide nem értve a jövedelem meghatározásakor e törvény rendelkezései szerint igazolás nélkül elszámolható elismert költséget) számol el, vagy az adóévben nem (nem csak) kifizetőtől, munkáltatótól szerez nem önálló tevékenységből származó bevételt. Az előző rendelkezések szerint alapnyilvántartás vezetésére nem kötelezett magánszemély a más önálló tevékenységből, illetve a nem önálló tevékenységből származó bevételével összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti.

1.3. A magánszemély egyéni vállalkozói tevékenysége, őstermelői tevékenysége, más önálló tevékenysége és nem önálló tevékenysége tekintetében külön-külön – választása szerint a négy tevékenység esetében akár eltérő típusú – alapnyilvántartást vezet. Tételes költségelszámolás esetén a más önálló tevékenységre vonatkozó alapnyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelem tevékenységenként megállapítható legyen.

1.4. Az alapnyilvántartás típusát a magánszemély adóévenként határozza meg, és e választását az adóévben saját elhatározásból később sem változtathatja meg. Ha a magánszemély e törvény rendelkezései szerint az adóév során veszíti el az általa választott alapnyilvántartás vezetésének a jogát, akkor a változás napját megelőző nappal köteles az addig vezetett alapnyilvántartást lezárni, és a lezárt alapnyilvántartásban összesített adatokat az új alapnyilvántartásba nyitó adatként bejegyezni. E rendelkezés nem mentesíti a magánszemélyt a lezárt nyilvántartással és az azt alátámasztó bizonylatokkal összefüggő megőrzési kötelezettsége teljesítése alól.

1.5. Az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő alapnyilvántartásában az élő állatok és állati termékek értékesítéséből származó bevételét más őstermelői tevékenységéből származó bevételétől elkülönítve tartja nyilván.

1.6. Az alapnyilvántartást az adó, az adóelőleg megállapítására előírt időszakonként az alapnyilvántartás egyes adatsorainak összesítésével le kell zárni.

2. A naplófőkönyv

2.1. Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét – választása szerint, bármely más alapnyilvántartás helyett – naplófőkönyv vezetésével is teljesítheti.

2.2. Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő köteles a naplófőkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével, illetve őstermelői tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt.

2.3. A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani.

3. A pénztárkönyv

3.1. Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét pénztárkönyv vezetésével teljesíti, ha más alapnyilvántartás vezetését nem választhatja, vagy a más alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó választási jogával nem élt.

3.2. Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő köteles a pénztárkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján – a kiegészítő nyilvántartásokat is figyelembe véve – minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével, illetve őstermelői tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt.

3.3. A pénztárkönyv legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) sorszám;

b) a gazdasági esemény időpontja;

c) a bizonylat sorszáma;

d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés, tárgyi eszköz beszerzése, nyújtott vagy kapott kölcsön);

e) bevételek, ezen belül külön feltüntetve

ea) az adóköteles bevételeket,

eb) a fizetendő általános forgalmi adót,

ec) a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek;

f) kiadások, ezen belül külön feltüntetve

fa) a költségként elszámolható kiadásokat a következő bontásban

– anyag- és árubeszerzés,

– a közvetített szolgáltatások értéke,

– az alkalmazottak bére és közterhei,

– vállalkozói kivét (csak a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében),

– egyéb költségként elszámolható kiadás;

fb) a költségként el nem számolható kiadásokat a következő bontásban

– beruházási költség,

– a levonható általános forgalmi adó,

– egyéb, költségként el nem számolható kiadás.

4. A bevételi és költségnyilvántartás

4.1. A magánszemély az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét – választása szerint – bevételi és költségnyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben

a) az általános forgalmi levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti, valamint

b) a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját.

4.2. A magánszemély a bevételi és költségnyilvántartásban kizárólag az adóköteles bevételeket és a költségként elszámolható kiadásokat rögzíti.

4.3. A bevételi és költségnyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) sorszám;

b) a gazdasági esemény időpontja;

c) a bizonylat sorszáma;

d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés);

e) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles alkalmazni);

f) a bevétel összege;

g) a bevételből levont adóelőleg;

h) a költség összege;

i) a jövedelem.

5. A bevételi nyilvántartás

5.1. A magánszemély az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét – választása szerint – bevételi nyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben

a) tételes költségelszámolást (egyéni vállalkozóként vállalkozói jövedelem szerinti adózást) nem alkalmaz, valamint

b) az általános forgalmi levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti, továbbá

c) a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját.

5.2. A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) sorszám;

b) a bevétel megszerzésének időpontja;

c) a bizonylat sorszáma;

d) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles alkalmazni);

e) a bevétel összege;

f) a bevételből levont adóelőleg;

g) a jövedelem.

6. Az értékesítési betétlap

6.1. A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége ellenértékeként megszerzett bevétele tekintetében az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét – választása szerint – az őstermelői igazolvány részét képező értékesítési betétlap vezetésével teljesítheti, ha az adóévben egyébként bevételi nyilvántartás vezetésére lenne jogosult.

6.2. Az értékesítési betétlapra a mezőgazdasági őstermelő vagy helyette – az e törvényben és a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel – a kifizető jegyezhet be adatot.

6.3. A mezőgazdasági őstermelő negyedévenként, a negyedév utolsó napjára összesíti minden olyan, a negyedévben megszerzett őstermelői tevékenységből származó bevételét, amely nem kifizetőtől származik, vagy amelynek kifizetésekor (juttatásakor) nyilatkozott a kifizető részére, hogy a bevételt maga jegyzi be az értékesítési betétlapra. Az értékesítési betétlapra az így összesített bevételt kell a negyedév utolsó napjára bejegyezni. A mezőgazdasági őstermelő az elszámolásnál készített feljegyzést az őstermelői igazolvány mellékleteként a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályok szerint megőrzi.”

4. számú melléklet a 2003. évi XCI. törvényhez

1. Az Szja tv. 6. számú mellékletének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[II. MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐI TERMÉKEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK:

A) Állat, állati termék]

	„7.	Propolisz (méhszurok), továbbá	130190 90 99-ből
		Méhpempő	0410-ből
		nyers virágpor	121299 80 00-ből
		Méhméreg	300190 99 00-ből
		máshova nem sorolt méhészeti termék	210690 98 99-ből”

2. Az Szja tv. 6. számú mellékletének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[II. MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐI TERMÉKEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK:

B) Növény, növényi termék]

	„12.	Fűszernövények és fűszerek:
		Fűszerpaprika	0904 20-ból
		Borókabogyó	0909 50-ből
		Sáfrány	0910 20
		Kakukkfű	0910 40-ből
		Ánizsmag	0909 1000
		Köménymag	0909 30
		Kapormag	0910 99-ből
		egyéb hazai fűszernövények	0709 90-ből 1211 90-ből”

3. Az Szja tv. 6. számú mellékletének 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[II. MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐI TERMÉKEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK:

B) Növény, növényi termék]

„13.	Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres rozs, árpa, zab, kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles, kanárimag, triticale és más hibrid	1001–1005, 100610, 1007–1008
	kivéve:
	a malomiparban megmunkáltakat”

4. Az Szja tv. 6. számú mellékletének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[II. MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐI TERMÉKEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK:

B) Növény, növényi termék]

„21.

Állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termék: makk, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, -csuhé, -levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb.

2308 00 40, 2308 00 90-ből

5. számú melléklet a 2003. évi XCI. törvényhez

1. Az Szja tv. 10. számú melléklete II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek fejezetének felvezető rendelkezése és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adóévében a megszűnés napján megszerzett vállalkozói bevételnek minősül:”

„3. a megszűnés napjáig az egyéni vállalkozó által kiállított, az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylaton feltüntetett, egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel őt megillető ellenérték (bevétel).”

2. Az Szja tv. 10. számú melléklete II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek fejezetének a pontok utáni első mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adóévében megszerzett vállalkozói bevétellel szemben a soron kívüli adóbevallás benyújtásáig, vagy az adó soron kívüli megállapítására irányuló eljárás megindításáig teljesített kiadás alapján számolható el vállalkozói költség. A volt egyéni vállalkozó – halála esetén a vállalkozói tevékenységét nem folytató özvegye, örököse – által az egyéni vállalkozói tevékenység korábbi folytatására tekintettel az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napját követően megszerzett bevétel önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, és az azzal összefüggő adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni.”

6. számú melléklet a 2003. évi XCI. törvényhez

1. Az Szja tv. 11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a fejezet a következő 18. ponttal egészül ki:

„Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:”

„18. az egyéni vállalkozói tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás jogszerű felhasználásával teljesített kiadás alapján meghatározott költség, akkor is, ha a kiadás részben a magánszemély személyes vagy családi szükségletét szolgálja (ha azonban a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, akkor e rendelkezés alapján a kiadásnak csak a támogatásból fedezett része alapján számolható el költség);”

2. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. Jellemzően előforduló költségek fejezete a következő 28. ponttal egészül ki:

(Költségként elszámolható kiadások – feltéve, hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel, részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését – különösen a következők:)

„28. az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában.”

3. Az Szja tv. 11. számú melléklete II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezetének 2. pontja a következő n) ponttal egészül ki:

(2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)

„n) Az egyéni vállalkozó a kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.”

4. Az Szja tv. 11. számú melléklete II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezetének 2. pontja a következő o) alponttal egészül ki:

(2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)

„o) A tárgyi eszköz üzembe helyezésének (rendeltetésszerű használatba vételének) – az üzembe helyezés elmaradása esetén kiselejtezésének, elidegenítésének vagy a nyilvántartásból bármely más ok miatt történő kivezetésének – időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni – és az egyedi részletező nyilvántartásban is ennek megfelelően kell rögzíteni – a tárgyi eszköz megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelően a fejlesztési tartalék alapjául szolgáló lekötött számlakövetelésből feloldott összeget.”

5. Az Szja tv. 11. számú melléklete II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezetében a b) Építmények cím alatti táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:

[b) Építmények]