(3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.

(4) A pénztárnak ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.

(5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:

a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,

b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,

c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események),

d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,

e) a távadatátvitel, valamint a kizárólag elektronikus úton megvalósuló pénzügyi tranzakciók bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,

f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,

g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.

(6) A pénztárnak tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket és rendelkeznie kell legalább a következőkkel:

a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,

b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését – még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is – biztosítja,

c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb – a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító – megoldásokkal,

d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,

e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés védelméről,

f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább az adott tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő 5 évig, bármikor visszakereshetően, eredeti állapot szerint helyreállíthatóan megőrizzék, olyan módon, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét,

g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

(7) A pénztárnál mindenkor rendelkezésre kell állnia:

a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,

b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,

c) az informatikai rendszer elemeinek a pénztár által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,

d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,

e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,

f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek,

g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

(8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább:

a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,

b) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására,

c) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.

(9) A pénztár belső szabályzatában meg kell határozni az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.

Kiszervezés

40/D. § (1) A pénztár a tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, kiszervezheti a 36. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A kiszervezett tevékenységet végző a 40/B. § (1) bekezdése alapján adatkezelést végezhet. Adatkezelésen és adatfelhasználáson a személyes adaton, illetve pénztártitkot képező adaton elvégzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott tevékenységeket kell érteni.

(2) A kiszervezett tevékenységet végzőnek – a kockázattal arányos mértékben – rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a pénztárra vonatkozóan előír.

(3) A nyilvántartás kiszervezésére vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesítését,

b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a pénztár ellenőrző bizottsága, külső könyvvizsgálója, és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,

c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások érvényesítéséért, a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés pénztár részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés ismételt vagy súlyos megsértése esetére,

d) a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket,

e) a pénztár és a kiszervezett tevékenységet végző szervezet közötti adatátadás-átvétel rendjét.

(4) A pénztárnak rendelkeznie kell a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel. A nyilvántartást végző szervezet köteles negyedévente az adatállomány teljes körű mentésének egy példányát a pénztár részére átadni.

(5) A pénztár ellenőrző bizottsága köteles a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.

(6) A pénztár felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és az ilyen tevékenységet végző személyektől általában elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, a pénztár az általa szükségesnek tartott intézkedést megteszi, és erről a Felügyeletet haladéktalanul értesíti.

(7) A Felügyelet a pénztár (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja, illetve más szolgáltatóval való szerződéskötésre kötelezhet.

(8) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több pénztár részére végez kiszervezett tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni.

(9) A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha az igénybe vett közreműködő megfelel a (2) bekezdésben előírtaknak, és a közöttük létrejövő szerződés – melyet a pénztárnak jóvá kell hagynia – biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet, a pénztár ellenőrző bizottsága, valamint könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.

(10) A pénztár vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenységet folytató társaságban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal nem rendelkezhet, illetve a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg. A pénztár ellenőrző bizottságának tagja nem állhat alkalmazotti vagy megbízási jogviszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel.

(11) A pénztár a kiszervezett tevékenységek körét az alapszabályban köteles feltüntetni.

(12) A pénztár, illetve a pénztár nyilvántartását végző szolgáltató informatikai rendszerének fejlesztésére, üzemeltetésére megbízott szervezet, illetve személy – kizárólag az informatikai rendszer fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatban, e célból és az ehhez szükséges mértékben – az informatikai rendszerben tárolt adatokat megismerheti.”

256. § (1) Az Öpt. 47. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő d) ponttal egészül ki:

(A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag írásban nyilatkozik arról, hogy)

„c) a tagdíjat fizeti, és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy

d) az egyéni nyugdíjszámláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja, és a tagdíjat tovább nem fizeti.”

(2) Az Öpt. 47. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A pénztártag – a várakozási idő letelte, illetve a nyugdíjkorhatár elérése után – egyéni számlakövetelésének legfeljebb 50%-át a Hpt. hatálya alá tartozó hitelintézettel kötött szerződésben fedezetként felajánlhatja, amennyiben rendelkezik arról, hogy a pénztár az egyéni nyugdíjszámlájára tagi lekötést vezessen fel. A tagi lekötés a pénztár által kiadott, a tagi lekötésnek a tag egyéni nyugdíjszámlájára vezetéséről szóló nyilatkozattal jön létre. A tagi lekötés törlését a pénztárnál a tag, a tag halála esetén a kedvezményezett, valamint a hitelszerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén a tagi lekötés jogosultja kezdeményezheti a tagi lekötéssel biztosított követelés megszűntének egyidejű igazolása mellett. A tagi lekötés szabályai egyebekben a jelzálog szabályaival azonosak.”

257. § Az Öpt. 47/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Pénztárak közötti átlépés esetén az átlépő tag egyéni számlájára vezetett tagi lekötésről, annak mértékéről és jogosultjáról a befogadó pénztárat az egyéni számlát vezető pénztár köteles értesíteni. A tagi lekötés jogosultját az átlépésről és a tagi lekötés egyéni számlára vezetéséről a befogadó pénztár köteles értesíteni a befogadó nyilatkozat kiállításával egyidejűleg.”

258. § Az Öpt. az 59/B. §-a után a következő 59/C–59/D. §-sal egészül ki:

„59/C. § (1) A Felügyelet az egyes pénztárak alábbi dokumentumait, adatait az érdeklődők számára folyamatosan és térítésmentesen hozzáférhetővé teszi:

a) alapszabály,

b) közgyűlések jegyzőkönyvei,

c) székhely, telephely(ek), fiók(ok), kirendeltség(ek),

d) adószám,

e) a pénztár negyedéves jelentésekben szereplő adatok szerinti taglétszáma, vagyona (befektetések negyedév végi záróállományának piaci értéke),

f) vezető tisztségviselők neve,

g) könyvvizsgáló neve, lakcíme,

h) az éves beszámolók.

(2) A Felügyelet a vezető tisztségviselők, a kötelező alkalmazottak és megbízottak, valamint természetes személy szolgáltatók az alábbiakban felsorolt személyes adatait a pénzügyi szervezetek felügyeleti tevékenységének ellátása céljából kezelheti:

a) név (házasságkötést megelőző név),

b) születési hely és idő,

c) anyja leánykori neve,

d) lakcím (tartózkodási hely),

e) szakképzettség, végzettség, szakmai gyakorlat,

f) büntetlen előélet,

g) betöltött tisztség.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt adatokat a Felügyelet kérésére a pénztár, illetve az érintett személy köteles a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.

59/D. § A pénztárak a tevékenységi engedély iránti kérelmet; a pénztár, illetve a vezető tisztségviselők, a kötelező alkalmazottak és megbízottak, a könyvvizsgáló, illetve a szolgáltatók adatainak bejelentését a Felügyelet által meghatározott formában kötelesek elkészíteni.”

259. § Az Öpt. 78. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az önsegélyező és az egészségpénztári pénztári kártya kibocsátására, felhasználására, valamint a kártyás elszámoló rendszerek működtetésére vonatkozó szabályokat rendeletben szabályozza.”

XXI. Fejezet

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

260. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló, többször módosított 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Törvény alapján az a természetes személy válik pénztártaggá (a továbbiakban: pályakezdő),]

„b) aki első alkalommal 2004. április 30-át követően létesít a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét, feltéve, hogy más államban ezt megelőzően nem volt nyugdíjbiztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonya. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) a tanulói (hallgatói) jogviszonya – több szakképzettség megszerzése esetén az első alapképzés (közép-, illetőleg felsőfokú szakképesítés) megszerzésére irányuló tanulói (hallgatói) jogviszonya – megszűnését követően első ízben Magyarországon létesített, illetőleg a tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnésének napján fennálló biztosítási jogviszonya tekintetében minősül pályakezdőnek. A tanulószerződés alapján szakképzőiskolai tanulmányokat folytató tanuló a biztosítottá válása napjától minősül tagságra kötelezett pályakezdőnek;”

(2) Az Mpt. 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Pénztártaggá válhat önkéntes döntése alapján az a természetes személy, aki)

„c) első ízben 2004. április 30-át követően létesít Magyarországon a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, illetve nyugellátásra jogosultságot első alkalommal a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésével szerez és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét, feltéve, hogy az (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján nem minősül tagságra köteles pályakezdőnek, és a magyarországi biztosítási jogviszony létrejöttének, illetve a megállapodás megkötésének első napjától számított három hónapon belül magán-nyugdíjpénztári tagságát írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) a tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követően első ízben Magyarországon létesített, illetőleg a tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnésének napján fennálló biztosítási jogviszonya tekintetében is jogosult a magán-nyugdíjpénztári tagság kezdeményezésére.”

(3) Az Mpt. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tagságra kötelezett pályakezdő az (1) bekezdés b) pontja esetén a biztosítási jogviszony létrejöttének napját követő 15 napon belül foglalkoztatójának, illetve az (1) bekezdés c) pontja esetén a megállapodás megkötését megelőzően az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek nyilatkozik arról, hogy megelőzően nyugdíjbiztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonya nem volt.”

261. § Az Mpt. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) A pénztártag tagsági jogviszonya

a) más pénztárba való átlépéssel, az átlépés napját megelőző nappal;

b) elhalálozással, az elhalálozás napjával;

c) zárt pénztárban a tagsági viszony SzMSz szerinti feltételének megszűnésével; vagy

d) a Tny. szerint megállapított rokkantsági nyugdíjra jogosulttá válásával, a rokkantsági nyugdíj megállapításának napját megelőző nappal, a tag döntése szerint; illetőleg

e) a törvény 123. §-ának (2) bekezdése szerinti visszalépéssel;

f) a törvény 123. §-ának (6) bekezdése szerinti visszalépéssel, a nyugellátás megállapításának napját megelőző nappal

szűnik meg.”

262. § Az Mpt. 24. §-ának (7)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A 23. § (1) bekezdés d) és f) pontjaiban meghatározott esetekben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról a pénztártag a társadalombiztosítási nyugdíjigény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a benyújtást követően írásban értesíti az érintett magánnyugdíjpénztárat a pénztártag visszalépési szándékának bejelentéséről és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjáról, valamint a megállapítást követően a társadalombiztosítási nyugellátás összegének a Tny. 12. § (7) bekezdése alapján számított összegéről. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a társadalombiztosítási nyugellátás összegéről szóló értesítését követően a magánnyugdíjpénztár haladéktalanul, írásban tájékoztatja a pénztártagot az egyéni számlakövetelés alapján számított életjáradék várható összegéről. A pénztár a 23. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott esetben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv társadalombiztosítási nyugellátás összegéről szóló értesítése alapján megvizsgálja a visszalépés feltételeit, és arról írásban igazolást ad ki a pénztártag részére. Amennyiben a pénztártag a visszalépésről dönt, a pénztárhoz benyújtja visszalépési kérelmét, melyet az haladéktalanul továbbít a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A 23. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott esetekben a pénztárnak ezzel egyidejűleg az igazolást is továbbítania kell. A visszalépési kérelem a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat kézhezvételét követő legfeljebb 30 napon belül nyújtható be.

(8) A társadalombiztosítási nyugellátás összegének – a Tny. 12. §-a (6) bekezdésén alapuló – megállapításáról a nyugdíjbiztosítási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, a tagsági jogviszony megszűnése napját magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének a tagdíjkiegészítéssel csökkentett összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap részére köteles átutalni a fordulónapot követő 50 napon belül, illetve amennyiben erre nincs lehetőség, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítése alapján az értesítést követő 15 napon belül.”

263. § Az Mpt. 44. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A pénztár a nevében, székhelyében, vezető tisztségviselőiben, és a (2) bekezdésben meghatározott személyekben bekövetkező változást annak időpontját követő 30 napon belül a Felügyeletnek bejelenti. A pénztár a megalakulásakor és a vezető tisztségviselők, illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén csatolja az érintett személy

a) három hónapnál nem régebbi, eredeti erkölcsi bizonyítványát és nyilatkozatát arról, hogy ellene büntetőeljárás nem folyik,

b) nyilatkozatát arról, hogy vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,

c) a jogszabály által előírt végzettségét, vagy gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát,

d) vezető tisztségviselők esetén nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.”

264. § Az Mpt. 66. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Pénztári vagyonkezelő csak olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi intézmény, biztosító részvénytársaság vagy befektetésialap-kezelő lehet, amely

a) tevékenységét a Felügyelet engedélye alapján végzi, vagy

b) az Európai Unió más tagállamában rendelkezik székhellyel és tevékenységét egyéb jogszabályban foglaltaknak megfelelően határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy magyarországi fióktelepe útján folytatja.”

265. § Az Mpt. 73. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a pénztárakra vonatkozó gazdálkodási, számviteli, biztosításmatematikai és befektetési előírások szerint végzi tevékenységét, és – a vagyonkezelő kivételével – a pénztár nevében és érdekében jár el.”

266. § Az Mpt. 74. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Semmis a vagyonkezelői szerződés akkor, ha)

„a) a vagyonkezelő nem rendelkezik a vagyonkezelési tevékenység végzéséhez szükséges felügyeleti engedéllyel és a Felügyelet által jóváhagyott, a tevékenységére vonatkozó üzletszabályzattal, valamint nem felel meg a 66. § (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeknek.”

267. § Az Mpt. 75. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Valamely pénztári tevékenység szolgáltatóhoz történő kihelyezése, a kihelyezési szerződés módosítása vagy a kihelyezés megszüntetése esetén arról a pénztártagot tájékoztatni kell.”

268. § Az Mpt. a 77. §-t követően a következő címmel, valamint 77/A–77/B. §-sal egészül ki:

„Informatikai rendszer védelme

77/A. § (1) A pénztárnak ki kell alakítania a tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről, amely kiterjed a bűncselekményekkel kapcsolatos kockázatok kezelésére is. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.

(2) A pénztár köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.

(3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.

(4) A pénztárnak ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.

(5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:

a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,

b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,

c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események),

d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,

e) a távadatátvitel, valamint a kizárólag elektronikus úton megvalósuló pénzügyi tranzakciók bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,

f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,

g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.

(6) A pénztárnak tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket és rendelkeznie kell legalább a következőkkel:

a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,

b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését – még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is – biztosítja,

c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb – a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító – megoldásokkal,

d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,

e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés védelméről,

f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább az adott tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő 5 évig, bármikor visszakereshetően, eredeti állapot szerint helyreállíthatóan megőrizzék, olyan módon, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét,

g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

(7) A pénztárnál mindenkor rendelkezésre kell állnia:

a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,

b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,

c) az informatikai rendszer elemeinek a pénztár által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,

d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,

e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,

f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek,

g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

(8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább:

a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,

b) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására,

c) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.

(9) A pénztár belső szabályzatában meg kell határozni az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.

Kiszervezés

77/B. § (1) A pénztár a tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, kiszervezheti a 73. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A kiszervezett tevékenységet végző a 79. § (1) bekezdése alapján adatkezelést végezhet. Adatkezelésen és adatfelhasználáson a személyes adaton, illetve pénztártitkot képező adaton elvégzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott tevékenységeket kell érteni.

(2) A kiszervezett tevékenységet végzőnek – a kockázattal arányos mértékben – rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, amelyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a pénztárra vonatkozóan előír.

(3) A nyilvántartás kiszervezésére vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesítését,

b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a pénztár ellenőrző bizottsága, külső könyvvizsgálója, és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,

c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások érvényesítéséért, a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés pénztár részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés ismételt vagy súlyos megsértése esetére,

d) a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket,

e) a pénztár és a kiszervezett tevékenységet végző szervezet közötti adatátadás-átvétel rendjét.

(4) A pénztárnak rendelkeznie kell a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel. A nyilvántartást végző szervezet köteles negyedévente az adatállomány teljes körű mentésének egy példányát a pénztár részére átadni.

(5) A pénztár ellenőrző bizottsága köteles a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.

(6) A pénztár felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és az ilyen tevékenységet végző személyektől általában elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, a pénztár az általa szükségesnek tartott intézkedést megteszi, és erről a Felügyeletet haladéktalanul értesíti.

(7) A Felügyelet a pénztár (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja, illetve más szolgáltatóval való szerződéskötésre kötelezhet.

(8) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több pénztár részére végez kiszervezett tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni.

(9) A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha az igénybe vett közreműködő megfelel a (2) bekezdésben előírtaknak, és a közöttük létrejövő szerződés – melyet a pénztárnak jóvá kell hagynia – biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet, a pénztár ellenőrző bizottsága, valamint könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.

(10) A pénztár vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenységet folytató társaságban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal nem rendelkezhet, illetve a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg. A pénztár ellenőrző bizottságának tagja nem állhat alkalmazotti, vagy megbízási jogviszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel.

(11) A pénztár a kiszervezett tevékenységek körét az alapszabályban köteles feltüntetni.

(12) A pénztár, illetve a pénztár nyilvántartását végző szolgáltató informatikai rendszerének fejlesztésére, üzemeltetésére megbízott szervezet, illetve személy – kizárólag az informatikai rendszer fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatban, e célból és az ehhez szükséges mértékben – az informatikai rendszerben tárolt adatokat megismerheti.”

269. § Az Mpt. 106. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet az egyes pénztárak alábbi dokumentumait, adatait az érdeklődők számára folyamatosan és térítésmentesen hozzáférhetővé teszi:

a) alapító okirat,

b) SzMSz,

c) szolgáltatási szabályzat,

d) közgyűlések jegyzőkönyvei,

e) székhely, telephely(ek), fiók(ok), kirendeltség(ek),

f) adószám,

g) a pénztár negyedéves jelentésekben szereplő adatok szerinti taglétszáma, vagyona (befektetések negyedév végi záróállományának piaci értéke),

h) vezető tisztségviselők neve,

i) könyvvizsgáló neve, lakcíme,

j) az éves beszámolók.”

270. § Az Mpt. a 107. §-t követően a következő 107/A. §-sal egészül ki:

„107/A. § A pénztárak az alapítási és a tevékenységi engedély iránti kérelemhez; a pénztár, illetve a vezető tisztségviselők, kötelező alkalmazottak és megbízottak, a könyvvizsgáló, illetve a szolgáltatók adatainak bejelentését a Felügyelet által meghatározott formában kötelesek elkészíteni.”

271. § Az Mpt. 123. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Azok a 120 hónapot meg nem haladó – különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított – tagsági jogviszonnyal rendelkező pénztártagok, akik – a 23. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eset kivételével – nyugdíjszolgáltatásra szereznek jogosultságot, 2012. december 31-ig kezdeményezhetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést. A visszalépésre abban az esetben van lehetőség, ha a magánnyugdíjpénztár tájékoztatása szerint a pénztártag részére megállapítható, a 27. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt járadéktípusnak megfelelően számított magán-nyugdíjpénztári járadékszolgáltatás várható összege nem éri el a pénztártag Tny. 12. § (7) bekezdése szerinti nyugellátásának 25 százalékát.”

KILENCEDIK RÉSZ

XXII. Fejezet

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

272. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szf. tv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) Az Szja tv. 45. §-ára is figyelemmel, e törvény alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély

a) adóbevallásában, vagy

b) az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolásban, vagy

c) az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása szerint,

az összevont adóalap adójának összegéből a kedvezmények levonása után fennmarad, feltéve, hogy ezt az adót a magánszemély

– a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig – az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása esetén június 20-ig –, vagy

– az esedékességet megelőzően benyújtott kérelmére az adóhatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és a magánszemély az engedélyező határozatban foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget téve az adót és késedelmi pótlékát hiánytalanul megfizette.”

273. § Az Szf. tv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) Ha a magánszemély a befizetett adójának az 1. §-ban meghatározott bármely részéről e törvény szabályai szerint rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, akkor a teljesítés szerinti összeg sem az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapításának módosítása, sem adóhatósági ellenőrzés, sem önellenőrzés következményeként utóbb nem módosítható.

(2) Ha a magánszemély rendelkező nyilatkozatot tartalmazó

a) adóbevallásának, vagy

b) az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolásának, vagy

c) az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapításának módosítása, önellenőrzése vagy adóhatósági ellenőrzése az összevont adóalap adójának a kedvezmények levonása után fennmaradó részére kevesebbet állapít meg a bevallott összegnél, akkor a különbözetnek az 1. § (2) bekezdésének a)–b) pontjában rögzített hányadát – ha az legalább ezer forint, és a rendelkezés teljesítése a kedvezményezett javára megtörtént – az adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek meg kell fizetnie.”

274. § Az Szf. tv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a magánszemély

a) adóbevallásához, vagy

b) az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámoláshoz, vagy

c) az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapításának nyilatkozatához fűzött rendelkezések és

– az adóbevallásában, vagy

– az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámoláshoz, vagy

– az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapításában feltüntetett adatok alapján utalja át a 4. §-ban említett kedvezményezettek javára az 1. § rendelkezései szerint meghatározott összeget.”

275. § Az Szf. tv. 4. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában kedvezményezett)

„h) az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- és előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az előző kategóriákba.”

276. § (1) Az Szf. tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magánszemély rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) lezárt, nevével, lakcímével és adóazonosító jelével ellátott]

„b) az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolás esetén legkésőbb az adóévet követő április 25-éig közvetlenül a munkáltatójának adja át, illetőleg”

(2) Az Szf. tv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot

a) az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolás, vagy

b) az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása esetén, annak ragasztott felületére átnyúlóan a magánszemélynek saját kezűleg alá kell írnia. Munkáltatói elszámolás esetén a munkáltató kísérőjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatás előírásainak megfelelően, az adatszolgáltatással együtt, zárt csomagban küldi meg az illetékes adóhatóságnak.”

(3) Az Szf. tv. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adóhatóság a magánszemélyek

a) adóbevalláshoz, vagy

b) az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámoláshoz, vagy

c) az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása esetén a rendelkező nyilatkozatai alapján minden év szeptember 1. napjáig felhívja a 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezettet a 4. § (2)–(3) bekezdésében meghatározottak 30 napon belüli teljesítésére. A határidő elmulasztása esetén az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény 40. §-ának előírásai az irányadók.”

277. § Az Szf. tv. az 5. § után a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) Az adóhatóság az adómegállapítást kérő nyilatkozattal együtt – az 5. §-ban foglaltak szerint – benyújtott rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot felbontás nélkül kódjellel látja el, biztosítva az 5. § (4) bekezdése szerinti feltételeket.

(2) Azon rendelkező nyilatkozatot, melyet olyan magánszemély nyújtott be, aki jogszabály alapján nem választhatta volna az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítását, az 1. § előírása szerint benyújtott adóbevallással együtt érkezettnek kell tekinteni, ha az 1. § bevallásra vonatkozó feltételeit a magánszemély teljesíti.”

278. § Az Szf. tv. 6. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha az adóbevallás, vagy a munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra – az 5. § (4) bekezdésére is figyelemmel lefolytatott ellenőrzés megállapítása alapján – alkalmatlan, úgy az utalást akkor kell teljesíteni,

a) amikor a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül az említett iratok helyesbítése alapján az lehetséges,

b) illetve abban az esetben, ha a rendelkező magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett és – figyelemmel az 1. § (1) bekezdésében foglaltakra – az utalás már jogszerűen lehetségessé válik.

Az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása esetén az utalást akkor kell teljesíteni, amikor a rendelkező nyilatkozat megtételének éve utolsó napját követő egy éven belül az adóhatósági adómegállapítás jogerőre emelkedése alapján az lehetséges.”

279. § (1) Az Szf. tv. 7. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolás esetén a munkáltatói elszámoláshoz fűzött rendelkező nyilatkozat feldolgozását, valamint a nyilatkozat alapján a rendelkező személlyel kapcsolatos eljárást a munkáltató székhelye, telephelye szerint illetékes adóhatósága folytatja le.”

(2) Az Szf. tv. 7. §-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása esetén a (8) bekezdés szerinti eljárást a magánszemélynek az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapításáról tett nyilatkozata benyújtásának időpontjában illetékes adóhatóság folytatja le.”

TIZEDIK RÉSZ

XXIII. Fejezet

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény módosítása

280. § (1) A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktd.) 5. §-ának a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem terheli díjfizetési kötelezettség:)

„a) a bejelentésre köteles lakossági tüzelőberendezést üzemeltetőt, illetve a tüzelőberendezést üzemeltető költségvetési szervet,

b) a távhőtermelőt és a távhőszolgáltatást végző kibocsátót olyan levegőterhelő anyag után, amelyet a lakosság, illetve költségvetési szervek részére értékesített hőenergia miatt bocsátott ki, valamint”

(2) A Ktd. 5. §-a c) pontjának ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem terheli díjfizetési kötelezettség

c) a kibocsátót az után a levegőterhelő anyag kibocsátása után, amelyet]

„ca) a külön jogszabály szerinti kiegyenlítő vagy időszakos fogyasztói szerződés alapján a csökkentett gázfelhasználási lehetőséggel ténylegesen érintett időszak alatt, vagy”

(bocsát ki.)

281. § A Ktd. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Vízterhelési díjat a felszíni vizeket terhelő, e törvény 2. számú mellékletében meghatározott vízterhelő anyagok kibocsátása után kell fizetni.”

282. § A Ktd. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót:

a) a felhasznált vízben levő vízterhelő anyag kibocsátás után, ha a felhasznált vizet újrahasználja és a használat során nem terheli a befogadót,

b) az általa felhasznált, illetve a vízszolgáltatás alapjául szolgáló nyers vízben eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után,

c) az elvezetett csapadékvíz mennyisége után,

d) a nehézfémek csoportjába tartozó vízterhelő anyag kibocsátása után, amennyiben a kibocsátó által alkalmazott technológiából adódóan az ilyen típusú vízterhelő anyag kibocsátása kizárt,

e) az extenzív módon üzemeltetett halastavak esetén.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti vízterhelő anyagok mennyiségét a vízszolgáltató köteles hiteles mérésekkel igazolt módon a kibocsátó rendelkezésére bocsátani. Amennyiben nem teljesíti fenti kötelezettségét, akkor az illetékes környezetvédelmi hatóság a méréseket elvégzi és a mérési díj ötszörösében állapítja meg a vízszolgáltatót ezért terhelő térítési kötelezettséget.”

283. § A Ktd. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § A közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a szennyvíztisztító telepet, illetve a közüzemi csatornahálózatot működtető szolgáltató a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre. Ha a szennyvíztisztító telepet és a csatornahálózatot üzemeltető szolgáltató személye különbözik, akkor a csatornahálózatot üzemeltető szolgáltató jogosult a rá áthárított díjat a szolgáltatást igénybe vevőkre továbbhárítani. A gazdálkodó szervezet által kibocsátott szennyvíz mennyiségének és minőségének meghatározása a szolgáltató feladata.”

284. § A Ktd. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

(2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket.

(3) A (2) bekezdés szerinti felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.”

285. § A Ktd. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a (3) bekezdésben meghatározott egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.

(2) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.”

286. § A Ktd. 15. §-át megelőző alcím és a 15. § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Díjkedvezmény igénybevétele

15. § (1) 50%-os levegőterhelési díjkedvezménnyel élhet a légszennyező anyag kibocsátásának csökkentését szolgáló beruházást megvalósító beruházó az ilyen célú beruházás kivitelezési időtartama alatt időarányosan, de legfeljebb 2 évig.

(2) 50%-os vízterhelési díjkedvezménnyel élhet a felszíni vizet közvetlenül terhelő vízterhelést csökkentő beruházást megvalósító beruházó a beruházás kivitelezése időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb öt évig. Önkormányzat esetén a Ktd. 20. §-ában meghatározott bevallással egyidejűleg történhet díjvisszaigénylés.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjkedvezményre a közszolgáltató és az önkormányzat írásos megállapodása alapján a közszolgáltató abban az esetben is jogosult, ha a beruházást nem a közszolgáltató, hanem az önkormányzat valósítja meg.

(4) A díjfizetéssel kapcsolatos vízminőségi és mennyiségi mérőműszerek beszerzési értékének 80%-át a díjfizetésre kötelezett a beszerzés évében a fizetendő díjelőlegből vonhatja le.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott díjkedvezmény a beruházással érintett környezetterhelő anyag és a beruházással érintett telephely vonatkozásában vehető igénybe.

(6) A vízterhelési díjkedvezmény igénybevételének feltétele a beruházásra vonatkozó jogerős elvi vízjogi vagy vízjogi létesítési engedély, illetve a levegőterhelési díj esetében a beruházásra vonatkozó jogerős létesítési engedély megléte.

(7) A díjkedvezmény első alkalommal a (6) bekezdésben meghatározott engedély jogerőre emelkedését követő díjelőleg fizetésénél vehető igénybe.”

287. § A Ktd. 16. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A levegőterhelési díj, a vízterhelési díj és a vízjogi engedély hatálya alá tartozó tevékenységhez kapcsolódó talajterhelési díj befizetése”

288. § A Ktd. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § A kibocsátó a levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által vezetett 10032000–01076040 APEH Környezetterhelési díj bevételi számla javára fizeti be.”

289. § (1) A Ktd. 20. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A levegőterhelési díj, a vízterhelési díj és a vízjogi engedély hatálya alá tartozó tevékenységhez kapcsolódó talajterhelési díjfizetési kötelezettség bevallása, adatszolgáltatás”

(2) A Ktd. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről, továbbá az önkormányzat a díjvisszaigényléséről évente, a tárgyévet követő év március 31-éig tesz bevallást.”

(3) A Ktd. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kibocsátó negyedévenként a nettó díjelőleget megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított díjelőleget a tárgyévre vonatkozó bevallásában bevallja.”

290. § A Ktd. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § A kibocsátó tevékenysége során a levegőterhelő, a vízterhelő anyagok kibocsátásáról, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelésről a külön jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatásra köteles. Amennyiben a környezetvédelmi felügyelőség a kibocsátási adatok ellenőrzése során az adatszolgáltatásban eltérést tapasztal, erről az adóhatóságot tájékoztatja.”

291. § A Ktd. 21. §-át követően a következő alcímmel és 21/A–21/B. §-sal egészül ki:

„A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos sajátos szabályok

21/A. § (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-éig.

(2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos megállapítási, bevallási, befizetési, ellenőrzési, adatszolgáltatási, eljárási szabályokat, valamint a díjkedvezmények és mentességek eseteit a települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – rendeletben állapítja meg. A kibocsátó a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjat az önkormányzati rendeletben közzétett számla javára fizeti meg.

(3) A közszolgáltató helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat a települési önkormányzat – fővárosban a kerületi önkormányzat – rendelkezésére bocsátja.

21/B. § (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.

(2) A települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – a talajterhelési díjból származó bevételt – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.”

292. § A Ktd. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A települési önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatban a 12. §-ban meghatározott átalány megállapításának szempontjait, valamint a 21/A. §-ban meghatározottakat.”

293. § A Ktd. 1–3. számú melléklete helyébe e törvény 17–19. számú melléklete lép.

TIZENEGYEDIK RÉSZ

EGYÉB MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK

XXIV. Fejezet

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

294. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 31. §-a után a következő 31/A–31/F. §-sal egészül ki:

„31/A. § (1) A közjegyző közjegyzői iroda keretében is folytathatja tevékenységét.

(2) A közjegyzői iroda a közjegyzői tevékenység végzésének elősegítésére határozatlan időre alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet.

(3) A közjegyzői iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, megszűnésére és tagjainak felelősségére – e törvényben foglalt eltérésekkel – a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénynek a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) A közjegyzői iroda tagja a közjegyzői irodában őt megillető vagyoni hányadot csak olyan személyre ruházhatja át, aki megfelel az e törvényben a közjegyzői iroda tagjára előírt feltételeknek és a területi kamara elnökségétől az irodai tagság létesítésére az engedélyt megkapta.

(5) A közjegyzői iroda az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok szerint nem működhet.

31/B. § (1) Közjegyzői irodát természetes személyek alapíthatnak olyan módon, hogy a szavazati jog több mint 50%-át közjegyző tag (e címben a továbbiakban: közjegyző tag), a (3) bekezdésben foglalt esetben a közjegyző tagok együttesen gyakorolják, és vezető tisztségviselő is csak közjegyző tag lehet.

(2) Nem lehet a közjegyzői iroda tagja az a közjegyző, közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt, akivel szemben a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabott ki, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig. Ha az alapítási engedély megadása iránti eljárás időpontjában a közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, az engedélyezési eljárást a fegyelmi vétség elbírálásáig fel kell függeszteni.

(3) Két vagy több közjegyző csak akkor lehet ugyanannak a közjegyzői irodának a tagja, ha őket azonos székhelyre nevezték ki.

(4) A közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt csak az őt alkalmazó közjegyző tagságával működő jogi személyiségű közjegyzői irodának lehet tagja.

(5) A nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy akkor válhat közjegyzői iroda tagjává, ha

a) magyar állampolgár,

b) büntetlen előéletű,

c) választójoggal rendelkezik és

d) az igazságügyminiszter a bűnügyi nyilvántartásnak a rá vonatkozó teljes körű adatait beszerezte, és ezek vizsgálata alapján a tagsághoz hozzájárult.

31/C. § (1) Közjegyzői irodaként a cégjegyzékbe bejegyzett és a közjegyzői irodáknak a területi kamara elnöksége által vezetett nyilvántartásába felvett közjegyzői iroda működhet. A közjegyzői iroda az előtársaságra vonatkozó szabályok alapján nem kezdheti meg működését.

(2) A közjegyzői iroda alapító okiratában meg kell határozni

a) a közjegyzői iroda nevét és székhelyét,

b) a közjegyzői iroda tagjait nevük és lakóhelyük feltüntetésével; a közjegyző tag esetében székhelyét és hivatali helyiségének (a 30. §-a szerinti irodájának) címét is, közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt tag esetében az őt alkalmazó közjegyző nevét és székhelyét is,

c) az irodavezető közjegyző tag nevét és székhelyét, több irodavezető esetén az irodavezetés és képviselet szabályait,

d) a tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,

e) a szavazati jog terjedelmét és gyakorlásának módját,

f) a taggyűlés és a megismételt taggyűlés működésének szabályait, ideértve az összehívás módját, a határozatképesség szabályait és a határozathozatal módját, a taggyűlésen kívüli határozathozatal szabályait,

g) annak az értékhatárnak a megjelölését, amelytől függően a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik,

h) az eredmény felosztásának szabályait,

i) a közjegyzői iroda megszűnése esetére a tagok közötti elszámolás szabályait.

(3) A közjegyzői iroda neve a következő lehet:

a) az egyetlen közjegyző tag neve és a „közjegyzői irodája” kifejezés,

b) több közjegyző tagságával működő iroda esetén mindegyik közjegyző teljes neve, vagy mindegyik közjegyző családi neve és a „közjegyzői iroda” kifejezés.

31/D. § (1) A közjegyzői iroda alapításához a területi kamara elnökségének az engedélye szükséges (alapítási engedély), az engedélyezés iránti kérelmet az alapító okirat elfogadásától számított 8 napon belül kell a területi kamara elnökségéhez előterjeszteni. Így kell eljárni a közjegyzői irodai tagság létesítése esetén is.

(2) A területi kamara elnöksége a közjegyzői iroda részére az alapítási engedélyt 60 napon belül megadja, ha

a) alapító okirata megfelel az irányadó jogszabályoknak,

b) tagja megfelel a közjegyzői irodai tagságra e törvényben meghatározott követelményeknek.

(3) A területi kamara elnöksége a (2) bekezdésben foglalt eljárása során megvizsgálja az alapító okiratban foglaltakat, beszerzi az igazságügyminiszternek a közjegyzői irodai tagság létesítésére vonatkozó hozzájárulását, és – szükség esetén a helyszínen – ellenőrzi az alapító okiratban foglalt adatok valódiságát.

(4) A közjegyzői iroda köteles az alapítási engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül az iroda alapítását bejegyzés és közzététel végett bejelenteni a cégjegyzéket vezető megyei bíróságnak, mint cégbíróságnak; a közjegyzői iroda a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.

(5) A cégjegyzékbe bejegyzett közjegyzői irodát a területi kamara elnöksége kérelemre felveszi a közjegyzői irodák nyilvántartásába.

31/E. § (1) A közjegyzői iroda alapítása és működése nem érinti a közjegyző (a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt) e törvény szerinti jogállását, így a hivatás személyes gyakorlására vonatkozó kötelezettségét, valamint a fegyelmi és anyagi felelősségét sem.

(2) A közjegyzői iroda vagy tagja (a tag ebben a minőségében) a jogszolgáltató hatósági tevékenységet illetően (1. §) utasítást sem a közjegyzőnek, sem a közjegyzőhelyettesnek, sem a közjegyzőjelöltnek nem adhat.

(3) A közjegyzői iroda üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a közjegyzői tevékenység elősegítésére folytathat.

(4) A közjegyzői iroda tagjának a közjegyzői (közjegyzőhelyettesi, közjegyzőjelölti) minőségére tekintettel rendelkezésre álló adatok csak a közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás során és annak céljára használhatók fel, az adatokhoz egyéb célból történő hozzáférés tilos.

31/F. § (1) A közjegyzői irodai tagsági jogviszony megszűnik:

a) a közjegyző tag szolgálatának megszűnésével, kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet,

b) a tag halálával,

c) a közjegyzői irodai tagsághoz e törvényben előírt valamelyik követelmény megszűnésének bekövetkezésével,

d) a tagot megillető vagyoni hányad átruházásával,

e) a közjegyző tag rendes vagy rendkívüli felmondásával,

f) a nem közjegyző tag kizárásával.

(2) Ha a közjegyző tag szolgálata nem hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása miatt szűnik meg, és a közjegyző tag (ha a tagság a közjegyzői szolgálatnak a közjegyző tag halála miatti megszűnésével szűnt meg, akkor a közjegyző tag örököse) egyébként megfelel a nem közjegyző taggal szemben támasztott követelményeknek, a tagság – kérelmére – a taggyűlés határozatával nem közjegyzői tagságként fennmaradhat.

(3) A volt taggal (örökösével) – ha a tagsága nem az őt megillető vagyoni hányad átruházásával szűnt meg – a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. A tagot megillető vagyonrészt – eltérő megállapodás hiányában – a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetni.

(4) A közjegyzői iroda megszűnik akkor is, ha

a) tagjainak száma egy főre csökkent, vagy

b) az egyetlen közjegyző tag tagsági jogviszonya vagy közjegyzői szolgálata megszűnt, továbbá ha a közjegyző tag (közjegyző tagok) szavazati joga nem több, mint 50%.

(5) A közjegyzői iroda csak másik közjegyzői irodával egyesülhet, vagy közjegyzői irodákká válhat szét, gazdasági társasággá vagy más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át.

(6) A területi kamara elnöksége a közjegyzői irodával szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál.”

XXV. Fejezet

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény módosítása

295. § A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 26. §-ának c) pontja a következő 23. alponttal egészül ki:

[26. § E törvény alkalmazásában

c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő – a szervezet létesítő okiratában szereplő – cél szerinti tevékenységek:]

„23. bűnmegelőzés és az áldozatvédelem;”

XXVI. Fejezet

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

296. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 2. §-ának 24. és 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„24. nem megrendelésre készülő filmalkotás: minden olyan filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt, illetve gyártásához magyar vállalkozás vagy természetes személy támogatást nyújt.

25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója, megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásban részt vevő magyar vállalkozás által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.”

(2) Az Mktv. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere és a pénzügyminiszter, hogy közös rendeletben állapítsa meg a Nemzeti Filmiroda szervezetének, működésének és eljárásának részletes szabályait, a közvetlen filmgyártási költségre vonatkozó részletes feltételeket és a 19. § (3) bekezdésében meghatározott igazgatási szolgáltatási díj mértékét.”

(3) Az Mktv. 37. §-ának (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy rendeletben állapítsa meg]

„a) a 25. § (2) bekezdése szerinti „art” mozivá minősítés, a filmalkotások korhatár szerinti megjelölésének, valamint a moziknak a fogyatékkal élő emberek számára való hozzáférhetőségének feltételeit,”

XXVII. Fejezet

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

297. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtörvény) 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az Eximbank által)

„b) kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt garanciaügyletek esetleges beváltásából fakadó fizetési kötelezettségekért.”

(2) Az Eximtörvény 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kamatkiegyenlítési rendszer és az Eximbank által a központi költségvetés terhére vállalható exportcélú garanciaügyletek feltételeit és részletes szabályait rendeletben szabályozza.”

XXVIII. Fejezet

Az áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához szükséges, Brüsszelben 1961. december 6-án kötött A.T.A.-igazolványról, valamint a kereskedelmi minták E.C.S. igazoló füzeteire vonatkozó, Brüsszelben 1956. március 1-jén megkötött és a Vámegyüttműködés Tanács ajánlására 1960. június 15-én módosított Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1966. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása

298. § Az áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához szükséges, Brüsszelben 1961. december 6-án kötött A.T.A.-igazolványról, valamint a kereskedelmi minták E.C.S. igazoló füzeteire vonatkozó, Brüsszelben 1956. március 1-jén megkötött és a Vámegyüttműködés Tanács ajánlására 1960. június 15-én módosított Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1966. évi 5. törvényerejű rendelet 2. §-ában az I. rész IV. Fejezete 6. cikkének 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. A jótálló testület nem kötelezhető a behozatali vám tíz százalékkal megnövelt összegét meghaladó összeg kifizetésére.”

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

299. § Ez a törvény – a 300–326. §-ban foglaltak figyelembevételével – 2005. január 1-jén lép hatályba.

300. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit – a (2)–(18) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvény 4. számú mellékletének 2., 4. és 5. pontjában foglalt rendelkezései a 2004. december 31-ét követően beszerzett kortárs képzőművészeti alkotások esetén alkalmazhatóak.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja, 7. §-a (1) bekezdésének x) pontjában a „társadalombiztosítási” szövegrész, valamint a „biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos” szövegrész, 7. §-ának (3) bekezdése, 38. §-a (9) és (10) bekezdésében az „(ennek hiányában a természetes azonosító adatait)” szövegrész, 48. §-a (12) bekezdésének b) pontja, 50. §-a (1) bekezdés c) pontjában „az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint alanyi adómentes – és/vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat –, feltéve, hogy” szövegrész, 55. §-ának (2) és (3) bekezdése, 58. §-a (8) bekezdésében a „rendszeresen vagy” szövegrész, valamint a „végzett tevékenység (gazdasági tevékenység) keretében” szövegrész, 62. §-ának (6)–(8) bekezdései, 1. számú melléklete 2.1. alpontjában a hiteltámogatás szóösszetételből a „támogatás” szövegrész, 1. számú melléklete 8.3. alpontjában az „ellen” szövegrész, 3. számú melléklete felvezető szövegének b) pontjában az „első ízben történő” szövegrész, 3. számú melléklete II. Igazolás nélkül elszámolható költségek Fejezetének 7. pontja, 6. számú melléklete II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek Fejezetének B) Növény, növényi termék pontja 19. alpontjában a „2 litert meghaladó kiszerelésben” szövegrész, 11. számú melléklete II. Az értékcsökkenési leírás szabályai Fejezete 2. pontjának (i) alpontjában a „mindkét esetben, feltéve, hogy a magánszemély nem vesz igénybe a 13. számú melléklet 3. és/vagy 8. pontja szerinti adókedvezményt” szövegrész, valamint a 13. számú melléklete 9. pontjának utolsó mondata.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

1. az Szja tv. 4. §-a (1) bekezdésében a „meghatározott hányada.” szövegrész helyébe „meghatározott hányada. Nem keletkezik bevétel az olyan dolog (eszköz, berendezés stb.) használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelyet valamely személy a tevékenységében közreműködő magánszemély részére a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében a feladat(ok) ellátásának feltételeként biztosít, ideértve a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítását is. Ha az említett feladat(ok) ellátására tekintettel történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett valamely dolog, szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas és/vagy egyébként a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel nem zárható ki, a magánszemély adóköteles bevételt csak abban az esetben szerez, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.” szövegrész,

2. az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdés b) pontjában a „ha azonban a magánszemély csak a szokásos piaci érték egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci értékből a fizetési kötelezettség összegének levonásával megállapított rész – hacsak e törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik – a magánszemély olyan bevétele, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni” szövegrész helyébe a „ha azonban a magánszemély semmit nem köteles fizetni, vagy csak a szokásos piaci érték egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci érték vagy annak a fizetési kötelezettség levonásával megállapított része – hacsak e törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik – a magánszemély olyan bevétele, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni; ilyen esetben a vagyoni érték átruházásakor annak megszerzésére fordított értékként – e törvény külön rendelkezése hiányában is – a szerzéskori szokásos piaci értéket kell figyelembe venni” szövegrész,

3. az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdés p) pontjában a „rendelkezéseket kell alkalmazni;” szövegrész helyébe a „rendelkezéseket kell alkalmazni; bármely esetben feltéve, hogy az említett költségek elszámolása olyan bizonylat, számla alapján történt, amelyre annak kiállítója adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiállításának tényét nem tüntette fel;” szövegrész,

4. az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdés v) pontjában a „folyósított támogatást,” szövegrész helyébe a „folyósított támogatást (ideértve azt a támogatást is, amelyet a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján az önálló tevékenységének megkezdésével összefüggésben, a megkezdést megelőzően, továbbá gazdasági társaságba történő belépésével, gazdasági társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei fedezetére kap),” szövegrész,

5. az Szja tv. 10. §-a (3) bekezdésében a „(függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, vagy sem)” szövegrész helyébe a „(függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, vagy sem), ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a megszerzés időpontja a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja” szövegrész,

6. az Szja tv. 10. §-a (6) bekezdésében „a rendelkezési jog gyakorlásának napja” szövegrész helyébe „a rendelkezési jog gyakorlásának napja, ha azonban a bevétel tárgyát képező vagyoni érték miatti kiadást a magánszemély a juttatónak megelőlegezi, és/vagy a kiadást igazoló bizonylattal elszámolni köteles, az előzőektől eltérően az elszámolás napja” szövegrész,

7. az Szja tv. 14. §-a (1) bekezdésében az „adóelőleget” szövegrész helyébe az „adót, adóelőleget” szövegrész,

8. az Szja tv. 14. §-a (2) bekezdésében az „állapítja meg és vonja le, akkor a jövedelem és az adó megállapításáért, levonásáért és befizetéséért az adólevonásra kötelezett kifizető a felelős, az adóhatóság – kivéve a (3) bekezdés szerinti esetet – a magánszemélytől azt nem követelheti” szövegrész helyébe az „állapítja meg és az adó levonására nincs lehetőség, a kifizetőnek és a magánszemélynek az adóelőlegre irányadó szabályok szerint kell eljárnia” szövegrész,

9. az Szja tv. 16. §-ának (4) bekezdésében a „jellemzően előforduló költségként.” szövegrész helyébe a „jellemzően előforduló költségként. E rendelkezést a lakástól elkülönített telephelyen vagy egyébként más, a lakáson kívüli helyen folytatott egyéni vállalkozói tevékenység hatókörében és feltételeként (ideértve az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit is) szükséges dolog (eszköz, berendezés) használata, szolgáltatás igénybevétele esetén csak akkor kell alkalmazni, ha e törvény a személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas dolog, szolgáltatás magáncélú hasznosítását, használatát, igénybevételét vagy annak lehetőségét egyébként adóztatható körülményként határozza meg. Ilyen körülménynek kell tekinteni az úthasználatra jogosító bérlet, jegy magáncélú használatát, azzal, hogy az e címen elszámolt költségből – az egyéni vállalkozó döntése szerint – vagy a magáncélú használatra jutó tételes elkülönítéssel megállapított rész, vagy az elszámolt költség 50 százaléka minősül vállalkozói kivétnek, kivéve, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó az adott személygépkocsi után cégautó adót fizetett.” szövegrész,

10. az Szja tv. 21. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és a 49/B. §-a (6) bekezdésének e) pontjában a „25 százalékával” szövegrész helyébe az „50 százalékával” szövegrész,

11. az Szja tv. 21. §-a (2) bekezdésében a „munkanélküli személyt” szövegrész helyébe a „munkanélküli személyt, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személyt, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személyt” szövegrész,

12. az Szja tv. 22. §-a (2) bekezdésében a „– döntése szerinti megosztásban – elszámolhatja.” szövegrész helyébe a „döntése szerinti megosztásban – a 2003. december 31-éig keletkezett, az őstermelői tevékenységből származó jövedelemmel szemben még nem érvényesített elhatárolt veszteséget a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint – számolhatja el.” szövegrész,

13. az Szja tv. 22. §-a (7) bekezdése c) pontjában „a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania, ha tételes költségelszámolást, illetőleg vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz, azzal, hogy – ha e törvény másként nem rendelkezik – a mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket a bevételek arányában kell megosztani” szövegrész helyébe „az egyes tevékenységek folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania, ha tételes költségelszámolást, illetőleg vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz;

d) ha e törvény másként nem rendelkezik, a tevékenységek közös költségeit a bevételek arányában kell megosztani, azzal, hogy

az a)–d) pont rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, ha a magánszemély a családi gazdaságban őstermelői tevékenységből származó bevétele mellett önálló tevékenységből származó bevételt is szerez” szövegrész,

14. az Szja tv. 24. §-a (1) bekezdésében a „választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége,” szövegrész helyébe a „választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,” szövegrész,

15. az Szja tv. 35. §-a (3) bekezdésében az „(annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a 130 ezer forintot)” szövegrész helyébe az „(annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a 130 ezer forintot), és a (2) bekezdés a) pontja szerint érvényesített kedvezményt is figyelembe véve az összes levonás nem lehet több a (2) bekezdésben együttesen meghatározott összegnél” szövegrész,

16. az Szja tv. 35. §-a (5) bekezdésében a „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe a „a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részéről a munkáltató által, egyébként az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész,

17. az Szja tv. 36. §-a (1) bekezdésében az „igazolása ellenében.” szövegrész helyébe az „igazolása ellenében, feltéve, hogy a befizetésről kiállított, költségelszámolásra alkalmas bizonylaton, számlán az igazolás kiadásának tényét feltüntette.” szövegrész,

18. az Szja tv. 36/A. §-a (1) bekezdésében az „igazolás bizonyítja.” szövegrész helyébe az „igazolás bizonyítja, feltéve, hogy a befizetésről kiállított, költségelszámolásra alkalmas bizonylaton, számlán az igazolás kiadásának tényét feltüntette.” szövegrész,

19. az Szja tv. 36/A. §-a (3) bekezdésében az „igazolás bizonyítja.” szövegrész helyébe az „igazolás bizonyítja, azzal, hogy az ilyen igazolás kiadásának tényét a termékről kiállított számlára a számla kiállítójának rá kell vezetnie. Ilyen számla alapján költség, értékcsökkenési leírás csak abban az esetben érvényesíthető, ha a magánszemély (kivéve az e törvény szerint a távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezések szerint költséget érvényesítő munkavállalót) az igazolást az adókedvezmény érvényesítésére részben sem használja, használta fel.” szövegrész,

20. az Szja tv. 40. §-a (1) bekezdésében a „havi 2000 forint” szövegrész helyébe a „havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény)” szövegrész,

21. az Szja tv. 40. §-a (9) bekezdésében a „megoszthatja azt, feltéve” szövegrész helyébe a „megoszthatja azt (ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni), feltéve” szövegrész,

22. az Szja tv. 42. §-a (2) bekezdésében az „adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 100 ezer forintot” szövegrész helyébe az „adókedvezményre jogosító befizetést a magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján érvényesíti” szövegrész,

23. az Szja tv. 46. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „igazolványát; a kifizető ilyenkor adatszolgáltatásában feltünteti az őstermelői igazolvány számát is;” szövegrész helyébe az „igazolványát vagy regisztrációját tanúsító iratát; a kifizető ilyenkor adatszolgáltatásában feltünteti az őstermelői igazolvány vagy a regisztrációt tanúsító irat számát is;” szövegrész,

24. az Szja tv. 49. §-a (10) bekezdése c) pontjában a „havonta 2000 forint” szövegrész helyébe a „havonta a személyi kedvezmény” szövegrész,

25. az Szja tv. 49. §-a (19) bekezdésében „az említett értékhatár túllépését követő 15 napon belül köteles befizetni az adóhatósághoz azt az összeget, amennyivel az adóévben a túllépésig a kifizetői adóelőleg-levonás szabályai szerint kifizetett (juttatott) összes bevétele alapján meghatározott adóelőleg-alapnak az adótábla szerinti legmagasabb adókulcsnak (százalékos adómértéknek) a szorzata meghaladja a kifizető(k) által az adóév során ezen bevételek után megállapított adóelőlegek összegét. Ha a magánszemély a különbözetet az említett időpontig nem fizeti meg, akkor a különbözet 12 százalékát” szövegrész helyébe „az említett értékhatár túllépését eredményező minden bevételének kifizetését megelőzően nyilatkozik a kifizető(k)nek, hogy az adóelőleget a kifizetőre vonatkozó általános szabály szerint vonja le, ekkor a kifizető a magánszemély nyilatkozata szerint jár el. Ilyen nyilatkozat hiányában az adóév végén emiatt mutatkozó befizetési különbözet 12 százalékát” szövegrész,

26. az Szja tv. 49/B. §-a (6) bekezdésének b) pontjában a „munkanélküli személy után” szövegrész helyébe a „munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után” szövegrész,

27. az Szja tv. 49/B. §-a (12) bekezdésében az „E rendelkezés alkalmazásakor a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, valamint az üzemkörön kívüli ingatlan és az ültetvény alapján beruházási költség nem vehető figyelembe. A kisvállalkozói kedvezményt nem érvényesítheti a tevékenysége alapján mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágba sorolt adózó. A kisvállalkozói kedvezmény nem érvényesíthető a szállítási tevékenységet végző adózó nemzetközi szállítási tevékenységéhez használt tárgyi eszköze beruházási költségére.” szövegrész helyébe az „E rendelkezés alkalmazásakor a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék – ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az egyéni vállalkozó a kisvállalkozási kedvezményt érvényesítette –, valamint az üzemkörön kívüli ingatlan és az ültetvény alapján beruházási költség nem vehető figyelembe.” szövegrész,

28. az Szja tv. 49/C. §-a (7) bekezdésében, 58. §-a (6) bekezdésében, 63. §-a (1) bekezdésében, 64/A. § (1) bekezdésében, 64/A. §-a (6) bekezdés c) pontjában, 65/A. §-a (2) bekezdésében, 66. §-a (6) bekezdésében, 66. §-a (10) bekezdésében, 68. §-a (6) bekezdésében, 74. §-a (1) bekezdésében, 75. §-a (5) bekezdésében, 76. §-a (2) bekezdésében, 77. §-a (1) bekezdésében a „20 százalék” szövegrészek helyébe a „25 százalék” szövegrész,

29. az Szja tv. 50. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 50. §-a (1) bekezdésének c) pontjában és 52. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „4 millió forintot” szövegrészek helyébe a „8 millió forintot” szövegrész,

30. az Szja tv. 50. §-a (4) bekezdésében és 52. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „22 millió forintot” szövegrészek helyébe a „40 millió forintot” szövegrész,

31. az Szja tv. 50. §-a (8) bekezdésében a „tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe a „tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó” szövegrész,

32. az Szja tv. 52. §-a (2) bekezdésében a „jogosultság megszűnik, és ekkor az egyéni vállalkozónak” szövegrész helyébe a „jogosultság megszűnik. Ekkor, valamint ha az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a tevékenységének megszüntetését követően az adóévben azt újrakezdi, az egyéni vállalkozónak” szövegrész,

33. az Szja tv. 55. §-a (1) bekezdésében az „: az adó mértéke a jövedelem teljes összegére, ha az 53. § rendelkezései szerint számított évi jövedelem

a) legfeljebb 200 000 Ft, akkor 12,5%,

b) 200 000 Ft-nál több, de legfeljebb 600 000 Ft, akkor 25%,

c) 600 000 Ft-nál több, de legfeljebb 800 000 Ft, akkor 30%,

d) 800 000 forintnál több, akkor 35%.” szövegrész helyébe a „(átalányadó-tábla): az átalányadó mértéke, ha az 53. § rendelkezései szerint számított évi jövedelem

0–1 500 000 forint	18 százalék,
1 500 001 forinttól
270 000 forint és az 1 500 000 forinton felüli rész	38 százaléka,

azzal, hogy

a) ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel, akkor a külföldi telephelynek betudható bevétel alapján az 53. § rendelkezései szerint kiszámított jövedelem e § alkalmazásában adóterhet nem viselő jövedelemnek minősül, feltéve, hogy törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján ezt a jövedelmet a Magyar Köztársaság mentesíti, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető; ekkor az átalányadót csökkenti az adóterhet nem viselő jövedelem összegének az átalányadó-tábla szerint kiszámított adója;

b) az a) pontban nem említett esetben, amennyiben az 53. § rendelkezései szerint kiszámított jövedelem alapjául szolgáló vállalkozói bevételnek olyan bevétel is részét képezi, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozó külföldön a személyi jövedelemadónak megfelelő adót fizetett, akkor – ha nemzetközi szerződésből vagy viszonosságból más nem következik – az átalányadót csökkenti a bevétel alapján meghatározott jövedelemre külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb a bevétel alapján az 53. § rendelkezései szerint kiszámított évi jövedelemre az átalányadó-tábla átlagos adókulcsa szerint kiszámított adó; az átlagos adókulcs az átalányadónak az 53. § rendelkezései szerint kiszámított jövedelem elosztásával kiszámított, két tizedesre kerekített hányadosa;

c) a külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével, ha az adót olyan pénznemben állapították meg, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, akkor az MNB által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.” szövegrész,

34. az Szja tv. 58. §-a (4) bekezdésében az „ajándékozás esetén az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke” szövegrész helyébe az „ingyenes szerzés esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke, és – vagy egyébként – ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része” szövegrész,

35. az Szja tv. 58. §-a (8) bekezdésében az „Ekkor az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” szövegrész helyébe az „Ekkor – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg – az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E rendelkezés alkalmazásában üzletszerű az átruházás, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik.” szövegrész,

36. az Szja tv. 61. §-a (1) bekezdésében a „megszerez.” szövegrész helyébe a „megszerez. A bevételnek nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összeg.” szövegrész,

37. az Szja tv. 66. §-a (2) bekezdésében a „c) a magánszemélynek osztalék címén kifizetett összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 20 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.

E rendelkezés alkalmazásában a társas vállalkozás saját tőkéje alatt arról az időszakról készült számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkét kell érteni, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt.” szövegrész helyébe a „c) a magánszemélynek osztalék címén jóváhagyott összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 25 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.

Az a)–b) pont szerinti számításnál a társas vállalkozás saját tőkéje alatt arról az időszakról készült számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkét kell érteni, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt. A jóváhagyott, de az eredményfelosztás évében részben vagy egészben ki nem fizetett osztalék után a c) pontban meghatározott adót – bármely későbbi adóévben és/vagy bármilyen részletekben történik annak (további) kifizetése, az egyes adóévekben jóváhagyott osztalék(ok)ra külön-külön az a)–b) pont rendelkezése szerint meghatározott rész alapján – a korábban már kifizetett összegek beszámításával – kell meghatározni, azzal, hogy a beszámításnál a korábbi kifizetés(eke)t mindig a legkorábban jóváhagyott osztaléknál kell figyelembe venni.” szövegrész,

38. az Szja tv. 66. §-a (4) bekezdésében, 66. §-a (8) bekezdésében a „20 százaléka” szövegrész helyébe a „25 százaléka” szövegrész,

39. az Szja tv. 66. §-a (9) bekezdésében és a 68. §-a (6) bekezdésében a „százalékánál.” szövegrész helyébe a „százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.” szövegrész,

40. az Szja tv. 70. §-a (1) bekezdésében a „keletkező jövedelem” szövegrész helyébe a „keletkező jövedelem (ideértve az úthasználat díját és a cégautó használatával összefüggő más kiadásokat is)” szövegrész,

41. az Szja tv. 70. §-a (3) bekezdésében az

„5 000 000 felett

42 000

21 000”

szövegrész helyébe az

„5 000 001–8 000 000	42 000	21 000
8 000 001–10 000 000	60 000	30 000
10 000 001–15 000 000	82 000	41 000
15 000 000 felett	112 000	56 000”

szövegrész,

42. az Szja tv. 72. §-a (3) bekezdésében a „kamatkedvezmény” szövegrész helyébe a „kamatkedvezmény, kivéve, ha a (4) bekezdés e) pontjában említett követeléssel összefüggésben és az ott meghatározott határidőt követően keletkezett” szövegrész,

43. az Szja tv. 74. §-a (1) bekezdésében „A magánszemély” szövegrész helyébe „Ha e törvény másként nem rendelkezik, a magánszemély” szövegrész,

44. az Szja tv. 74. §-a (6) bekezdésében a „700 ezer” szövegrész helyébe a „800 ezer” szövegrész,

45. az Szja tv. 76. §-a (3) bekezdésében a „25 százalékát” szövegrész helyébe a „33 százalékát” szövegrész,

46. az Szja tv. 76. §-a (4) bekezdésében a „sorsolásos játékból” szövegrész helyébe a „sorsolásos játékból, a 2005. január 1-jét követően engedélyezett sorsjátékból” szövegrész,

47. az Szja tv. 77/B. §-a (1) bekezdésében a „jog megszerzésére fordított” szövegrész helyébe a „jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is)” szövegrész,

48. az Szja tv. 77/C. §-a (8) bekezdésének felvezető szövegében a „munkaviszonyból származó jövedelemnek” szövegrész helyébe a „– a gazdasági társaság munkavállalója esetében –, munkaviszonyból származó jövedelemnek, – vezető tisztségviselője esetében nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek –” szövegrész,

49. az Szja tv. 78/A. §-a (4) bekezdésében a „3 millió” szövegrész helyébe a „4 millió” szövegrész,

50. az Szja tv. 83. §-a (11) bekezdésében a „tagjára is alkalmazni kell.” szövegrész helyébe a „tagjára, valamint a közjegyzői irodára, a közjegyzőre, illetve a közjegyző iroda tagjára is alkalmazni kell.” szövegrész,

51. az Szja tv. 3. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek Fejezet 20. pontjában az „összegét az értékesítéskor” szövegrész helyébe az „összegét, az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszköz, nem anyagi javak esetében a nyilvántartásba vett beruházási költséget az értékesítéskor” szövegrész,

lép, azzal, hogy e bekezdés 1., 4. és 12. pontjainak rendelkezéseit 2004. január 1-jétől kell alkalmazni, továbbá azzal, hogy a 2004. évben teljesített adóelőleg-fizetésnél figyelembe vett elhatárolt veszteségre választhatóak az Szja tv. 2004. január 1-jén hatályos rendelkezései.

(5) Az e § (4) bekezdésének 16. pontja a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2004. évről kiadott igazolásra is alkalmazni kell.

(6) Az e törvény 3–4. §-a a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2004. évre vonatkozó adóelszámolással, adómegállapítással összefüggésben is alkalmazni kell.

(7) Az e törvény 2. §-ának (4) bekezdése, valamint 5. §-ának (4) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit 2004. január 1-jétől kell alkalmazni.

(8) Az Szja tv. 63/A. §-a 2004. január 1-jén hatályát veszti, azonban, ha a magánszemély számára az e törvény kihirdetése napját megelőző napon hatályban volt Szja tv. 63/A. §-ának előírásai kedvezőbbek, akkor a 2004. évi adókötelezettsége megállapítása során az Szja tv. e törvény kihirdetése napját megelőző napon hatályban volt Szja tv. 63/A. §-ának rendelkezéseit még alkalmazhatja.

(9) Az e törvény 9. §-ával megállapított, az Szja tv. 41. §-a (6) bekezdését módosító rendelkezés a kihirdetés napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezései a 2003. december 31. napját követően keletkezett jövedelmekre is alkalmazhatók.

(10) Az e törvény 14. §-a (4) bekezdésével az Szja tv. 49/B. §-ának (7) bekezdésébe iktatott h) pontja a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit 2004. január 1-jétől kell alkalmazni, azzal, hogy a 2004. évben teljesített adóelőleg-fizetésnél figyelembe vett elhatárolt veszteségre választhatóak az Szja tv. 2004. január 1-jén hatályos rendelkezései.

(11) A társas vállalkozás által a 2004-ben kezdődő üzleti évről szóló beszámoló mérlegében vagy egyszerűsített mérlegében – az említett vagy bármely korábbi évre jóváhagyott osztalék, részesedés alapján – a kötelezettségek között kimutatott összegből a tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére, továbbá a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő, 2005. december 31-ig kifizetett osztalék utáni adó mértékét az Szja tv. 66. §-a 2004. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani.

(12) Az e törvény 1. számú mellékletének 1. pontja a törvény kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2003. január 1-jétől megszerzett bevételre kell alkalmazni.

(13) Az e törvény 1. számú mellékletének 8., 9. és 15. pontjai a törvény kihirdetése napján lépnek hatályba, rendelkezéseit 2004. január 1-jétől megszerzett bevételre kell alkalmazni.

(14) Az Szja tv. 35. §-a 2006. január 1-jétől hatályát veszti azzal, hogy ha a magánszemély az Szja tv. 2006. január 1-je előtt hatályos 35. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján adókedvezményt érvényesített, az ezzel összefüggő adókötelezettséget a magánszemély és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár az említett időpont előtt hatályos szabályok szerint teljesíti, továbbá azzal, hogy a 2005. évvel összefüggő igazolás-kiállítási kötelezettséget a munkáltató, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár az Szja tv. 2005. december 31-én hatályos szabálya szerint teljesíti.

(15) Nem kell személyi jövedelemadó-előleget levonni az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap forrásaiból is finanszírozott, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által folyósított területalapú támogatások 2004-ben kifizetett összegéből, azzal, hogy e rendelkezés a kihirdetés napján lép hatályba.

(16) Ha a magánszemély az Szja tv. 2004. december 31-én hatályos 7. § (3) bekezdésében említett (családi gazdálkodóként tett) nyilatkozata megtétele mellett megszerzett termőföldet a megszerzés alapjául szolgáló szerződés földhivatalhoz történő benyújtásának adóévében vagy az azt követő öt adóévben elidegeníti, akkor az e termőföld átruházásából származó jövedelemnek kell tekinteni az elidegenítésről szóló szerződés alapján a 61. § (1) bekezdése szerint megállapított összeget, de legalább a termőföld megszerzésének alapjául szolgáló szerződésben meghatározott ellenértéket, azzal, hogy

a) az e bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a magánszemély a nyilatkozata mellett megszerzett termőföld értékesítéséből származó jövedelemnek megfelelő teljes összeget a termőföld elidegenítését követő 12 hónapon belül más, a gazdasághoz tartozó termőföld tulajdonjogának megszerzésére használja fel;

b) ha ez az elidegenítés adóévéről szóló adóbevallásának benyújtását követően, de még az említett 12 hónapon belül történik meg, akkor az e bekezdés alapján meghatározott jövedelemre megfizetett adót a magánszemély önellenőrzéssel igényelheti vissza;

c) ha a magánszemély az a) pont szerint az eredeti termőföld helyett megszerzett termőföld tulajdonjogát az eredeti termőföld megszerzésének alapjául szolgáló szerződés földhivatalhoz történő benyújtásának adóévében, vagy az azt követő öt adóévben elidegeníti, akkor az eredeti termőföld helyett megszerzett termőföld (ideértve az e termőföld helyett megszerzett más termőföldet is) elidegenítésével összefüggő adókötelezettségre az a)–b) pontokban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(17) Az e törvény 4. számú mellékletének 3. pontjával az Szja tv. 11. számú melléklete II. Az értékcsökkenési leírás szabályai Fejezet 1. Fogalmak pontjának b) alpontjaként beiktatott rendelkezés irányadónak tekinthető bármely korábbi adóévre, ha az egyéni vállalkozó a rendelkezés hatálya alá tartozó nem anyagi jószág után értékcsökkenést számolt el.

(18) E törvény hatálybalépésével az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 208. §-ának (16) bekezdésében a „ , de legfeljebb 2005. december 31-ig” szövegrész hatályát veszti.

301. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit – a (2)–(11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – első ízben a 2005. évi adóalap megállapítására és a 2005-ben kezdődő adóév társasági adó és osztalékadó kötelezettségére kell alkalmazni.

(2) E törvény 21. §-ának (3) bekezdése, 23. §-ának (1) bekezdése, továbbá az e törvény 30. §-ával beillesztett Tao. 29/G. § (1) bekezdése e törvény kihirdetését követően 8. napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Tao. 4. §-ának 37. pontja, a 7. §-a (1) bekezdésének q) pontja és a 22. §-ának (2) bekezdése.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének ny) pontja, a 7. §-ának (9) bekezdése, a 16. §-a (1) bekezdésének cd) alpontja, a 22/A. §-ának (6) bekezdése és a 22/B. §-ának (17) bekezdése.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tao. 16. §-a (2) bekezdésének e) pontja, azzal, hogy a jogutódnak ezt a 2005. évben kezdődő adóévében még alkalmaznia kell, ha a jogelőd a Tao. 7. § (1) bekezdés ny) pontjának 2004. december 31-én hatályos előírását alkalmazta.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tao. 7. §-a (11) bekezdésének b) pontjában a „ ,valamint a szállítási tevékenységet végző adózó a nemzetközi szállítási tevékenységhez használt tárgyi eszközre, illetve ha az adózó a tevékenysége alapján mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágba sorolt” szövegrész.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tao. 7. §-a (17) bekezdésében „– a tevékenysége alapján mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágba sorolt adózó kivételével –” szövegrész.

(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tao. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontjában „a behajthatatlan követelés (kivéve hitelintézetnél a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó, befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) adóévben leírt összege, valamint” szövegrész.

(8) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tao.

a) 2. §-a (1) bekezdésében a „(2) és a (3) bekezdésben meghatározott személy.” szövegrész helyébe a „(2)–(4) bekezdésben meghatározott személy.” szövegrész,

b) 2. §-a (2) bekezdésének d) pontjában „a szabadalmi ügyvivői iroda,” szövegrész helyébe „a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda,” szövegrész,

c) 4. §-a 24. pontjában a „kis- és középvállalkozás:” szövegrész helyébe a „mikro-, kis- és középvállalkozás:” szövegrész, a „szabadalmi ügyvivői irodát” szövegrész helyébe „szabadalmi ügyvivői irodát, közjegyzői irodát” szövegrész,

d) 5. §-a (2) bekezdésének első mondatában a „megkezdheti, más esetben” szövegrész helyébe a „megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben” szövegrész,

e) 7. §-a (1) bekezdésének i) és v) pontjában az „érvényes minimálbér” szövegrész helyébe az „adóév első napján érvényes minimálbér” szövegrész,

f) 7. §-a (1) bekezdésének j) pontjában „korábban munkanélküli személy után” szövegrész helyébe a „korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után” szövegrész,

g) 7. §-a (1) bekezdésének x) pontjában az „elszámolt összeg 25 százaléka” szövegrész helyébe az „elszámolt összeg 50 százaléka” szövegrész,