által kötött ügyleteket.

201/C. § (1) A szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója köteles haladéktalanul nyilvánosságra hozni, illetőleg internetes honlapján közzétenni a rá vonatkozó bennfentes információkat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előírások teljesítése során a kibocsátó nem kötheti össze a bennfentes információ nyilvánosságra hozatalát tevékenysége reklámozásával.

(3) A kibocsátó, amennyiben másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésre, ezzel egy időben köteles ugyanazt az információt teljes mértékben a kibocsátó honlapján nyilvánosságra hozni.

(4) A kibocsátó nevében vagy a javára eljáró személy, amennyiben másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésre, ezzel egy időben erről köteles értesíteni a kibocsátót, aki az érintett információt honlapján az értesítést követően haladéktalanul, teljes mértékben nyilvánosságra hozza.

(5) Nem kell alkalmazni a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat, ha az információt megszerző személyt titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy ez a kötelezettség jogszabályon, létesítő okirat rendelkezésén vagy szerződésbe foglalt megállapodáson alapul-e.

201/D. § (1) A bennfentes kereskedelemhez kapcsolódó hatósági ellenőrzés elősegítése érdekében a kibocsátó, illetve a javára vagy nevében eljáró személy a munkaviszony vagy egyéb jogviszony alapján részére tevékenységet végző és bennfentes információhoz hozzáférő személyekről nyilvántartást vezet, amelyet a Felügyelet kérésére, a 378. § i) pontjában foglalt feladatának ellátása érdekében a nyilvántartást vezető személy köteles átadni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésére kötelezett személy más javára vagy nevében eljárva több kibocsátóra vonatkozóan fér hozzá bennfentes információhoz, a nyilvántartást kibocsátónként elkülönítve köteles vezetni.

(3) A bennfentes információhoz hozzáférő személyekről vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) természetes személy esetén

aa) családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét,

ab) lakcímét,

ac) születési helyét, idejét,

ad) állampolgárságát,

ae) anyja születési nevét,

af) külföldi természetes személy esetében az aa)-ae) pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén

ba) nevét, rövidített nevét,

bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,

bc) azonosító okiratának számát; és ezeken felül legalább

c) a nyilvántartásba vétel okát;

d) a nyilvántartás összeállításának, illetve frissítésének időpontját.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a bennfentes információhoz való hozzáférést követően haladéktalanul nyilvántartásba veszi az általa munkaviszony keretében vagy egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott, bennfentes információhoz hozzáférő személyt.

(5) Amennyiben a nyilvántartásba vett személy bennfentes információhoz való hozzáférése bármilyen módon megszűnt, a hozzáférés megszűnését követően a személyt haladéktalanul törölni kell a nyilvántartásból.

(6) Az (1) bekezdésben említett, a bennfentes információhoz hozzáférő személy köteles a nyilvántartást vezető kérésére, a nyilvántartásba vételkor a (3) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott adatokról a nyilvántartást vezetőt haladéktalanul - majd ezt követően írásban is - tájékoztatni. A nyilvántartásban szereplő személy a (3) bekezdés a)-b) pontjában foglalt adatainak változásáról 5 munkanapon belül értesíti a nyilvántartást vezetőt.

(7) A nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a szabályzatban

a) meghatározza

aa) a javában vagy nevében eljáró, nyilvántartást vezető természetes nyilvántartást vezető személy kijelölésének szabályait;

ab) a nyilvántartás vezetésére kijelölt személyt;

ac) a nyilvántartásba vétel, és törlés eljárási szabályait; és

b) tájékoztatja a javában vagy nevében eljáró személyeket

ba) a nyilvántartásba vétellel összefüggő jogi és közigazgatási kötelezettségekről; továbbá

bb) a bennfentes információval való visszaélésnek és az ilyen információ nem megfelelő továbbításának következményeiről.

(8) A nyilvántartást vezető személy a (7) bekezdésben említett szabályzatot a bennfentes információhoz hozzáférő személy számára - az adatszolgáltatását megelőzően - rendelkezésre bocsátja.

(9) A nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a nyilvántartásba vételt vagy a nyilvántartásból való törlést követően e tényről haladéktalanul értesíti a nyilvántartásba vett és a nyilvántartásból törölt személyeket.

(10) A nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás frissítése során a bennfentes információkhoz hozzáférő személy az adatok egyeztetése céljából bemutatja:

a) természetes személy esetén

aa) ha a személy belföldi, személyazonosító igazolványát és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát, vagy útlevelét és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát, vagy kártya formátumú vezetői engedélyét és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát,

ab) ha a személy külföldi, útlevelét, személyi azonosító igazolványát vagy érvényes tartózkodási engedélyét;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén azt a harminc napnál nem régebben kiállított okiratot, amely igazolja, hogy

ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta,

bb) más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta,

bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).

(11) A nyilvántartásban foglalt adatok frissítése esetén a legutolsó frissítést közvetlenül megelőző állapotot a frissítés évének utolsó napját követő öt évig meg kell őrizni.”

82. § A Tpt. 202. §-a elé a következő cím kerül:

„Piacbefolyásolás”

83. § A Tpt. 202. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„202. § Piacbefolyásolásnak minősül

a) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely hamis vagy félrevezető jelzéseket ad vagy adhat az adott pénzügyi eszköz keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról;

b) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére való megbízásadás, amely az adott pénzügyi eszköz árfolyamát mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti;

c) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely színlelt, illetve amelyben bármilyen más formájú megtévesztéshez, manipulációhoz folyamodnak; vagy

d) megalapozatlan, félrevezető, hamis információ közlése, híresztelése, nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, feltéve, hogy az információt terjesztő személy az információ hamis vagy félrevezető mivoltának tudatában van vagy az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie.”

84. § A Tpt. 203. §-át megelőző cím a következőre változik:

„Kivételek a tilalom alól”

85. § A Tpt. 203. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„203. § (1) Nem minősül bennfentes kereskedelemnek

a) az az ügylet, amelyet a bennfentes információ birtokba jutásának időpontját megelőzően kötött megállapodás alapján teljesítenek;

b) a bennfentes információ átadása, amennyiben azt a bennfentes személy beosztásából kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során szolgáltatta.

(2) Nem minősül piacbefolyásolásnak, ha a 202. § a)-b) pontjában foglaltak megvalósulása esetén:

a) az ügyletet kötő, illetve a megbízást adó bizonyítja, hogy az ügylet megkötéséhez, illetve a megbízás adásához méltányolható érdeke fűződött, és

b) a megbízás megfelel az adott szabályozott piac elfogadott piaci gyakorlatának.

(3) Nem minősül bennfentes kereskedelemnek és piacbefolyásolásnak a részvény-visszavásárlási program keretében történő ügyletkötés, és pénzügyi eszközök árfolyamának stabilizálása érdekében kötött ügylet, ha azt a Bizottság 2273/2003/EK rendeletében szabályozott módon hajtják végre.

(4) A kibocsátó - jogos érdekei sérelmének megelőzése érdekében - saját felelősségére késleltetheti a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalát, ha

a) a késleltetés nem okozza a nyilvánosság félrevezetését,

b) a kibocsátó haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek a késleltetés tényét, és

c) a kibocsátó biztosítja a szóban forgó információ bizalmas kezelését.

(5) A bennfentes információ nyilvánosságra hozatalának a (4) bekezdés alapján történő, kibocsátó általi késleltetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(6) Nem kell alkalmazni e rész rendelkezéseit azokra az ügyletekre, amelyeket monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politika keretében az MNB, az ÁKK, a Központi Bankok Európai Rendszere vagy bármely más, erre feljogosított szerv, illetve nevükben eljáró személy hajt végre.”

86. § A Tpt. 204. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„204. § (1) E rész alkalmazásában elfogadott piaci gyakorlat azon eljárások és cselekmények összessége, amelyek a piaci résztvevők által ismertek és alkalmazottak, az adott piacon az általánosan elfogadott szakmai elvek alapján elvárhatóak.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben, valamint a 202. §-ban meghatározott magatartások vizsgálatakor a körülmények összességét mérlegelve jár el, s az általa figyelembe veendő körülményeket külön jogszabály állapítja meg.

(3) Az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó információnak minősül az olyan információ, amely

a) a mindennapos gyakorlat szerint a piaci szereplők részére rendelkezésre áll, vagy

b) a jogszabályok, piaci szabályzatok, piaci szokványok, szerződési kötelezettség szerint a szabályozott piacon közzéteendő.

(4) A befektetési ajánlást tárgyilagosan kell elkészíteni, s annak nyilvánosságra hozatala vagy nyilvános közlése esetén a befektetési ajánlás készítőjének fel kell tárni érdekeit, illetve összeférhetetlenségét azokkal a pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan, amelyekre az ajánlás vonatkozik.

A befektetési ajánlás készítésének és nyilvánosságra hozatalának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

(5) E rész rendelkezéseinek alkalmazása során pénzügyi eszköznek minősül:

a) a befektetési eszköz, az egyéb tőzsdei termék és bármilyen más eszköz, amelynek a forgalmazását valamely szabályozott piacon engedélyezték, vagy amelyre vonatkozóan az ilyen piacon történő forgalmazás engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be,

b) az a befektetési eszköz, amely nincs jelen a szabályozott piacon, de értéke valamely az a) pontban felsorolt pénzügyi eszköz értékétől, illetve árfolyamától függ,

c) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír a rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszűnéséig.

(6) E rész rendelkezéseinek alkalmazása során a befektetési jegy kibocsátójának a befektetési alap kezelője minősül.”

87. § A Tpt. 205. §-a elé a következő cím kerül:

„Bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyletek bejelentése”

88. § A Tpt. 205. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„205. § (1) Bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet végző személy (a továbbiakban: bejelentésre kötelezett személy) köteles azt a Felügyeletnek a tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenteni. Ha a bejelentés nem írásban történt, azt öt munkanapon belül írásban is meg kell ismételni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt bejelentés tartalmazza:

a) az ügylet leírását, ideértve a megbízás típusát, és a kereskedés piacának megnevezését;

b) a bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény rövid ismertetését;

c) megbízó és az ügylet lebonyolításában közreműködő személy azonosítására alkalmas adatokat, azaz természetes személy közreműködő esetében annak

ca) családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét,

cb) lakcímét,

cc) születési helyét és idejét,

cd) anyja születési nevét,

ce) állampolgárságát;

d) hogy a bejelentő személy milyen minőségben jár el;

e) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyeletek vizsgálata szempontjából fontos minden egyéb adatot.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt adatok a bejelentés időpontjában nem állnak rendelkezésre, a bejelentésnek tartalmaznia kell legalább azt, hogy milyen okból merült fel a bejelentőben az a gyanú, hogy az ügylet bennfentes kereskedelemnek vagy piacbefolyásolásnak minősülhet. Minden további információt - mihelyt rendelkezésre áll - haladéktalanul meg kell küldeni a Felügyeletnek.

(4) A bejelentésre kötelezett személy kijelöl - a szervezet sajátosságától függően - egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az (1) bekezdésben előírt bejelentést a Felügyeletnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a bejelentésre kötelezett személy a kijelöléstől számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatást küldeni a Felügyelet részére.

(5) A bejelentésre kötelezett személy, ideértve a kijelölt személyt is, a bejelentési kötelezettség teljesítéséről, annak tartalmáról és a kijelölt személyről - kivéve a büntetőeljárás lefolytatására jogosult hatóságot és a bíróságot - harmadik személynek vagy szervezetnek, ideértve az ügyfelet is, tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.

(6) A bejelentésre kötelezett személyt, illetve a kijelölt személyt - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

(7) A bejelentésre kötelezett személy köteles gondoskodni arról, hogy alkalmazottai a bennfentes kereskedelemre és a piacbefolyásolásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatokat, ügyleti megbízásokat megtanulják felismerni, és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás gyanújára okot adó esetekben megfelelően tudjanak eljárni.

(8) A Felügyelet a bejelentésre kötelezett személy, illetve a kijelölt személy személyazonosságát, az (1) bekezdés alapján tett bejelentés tényét, illetve annak tartalmát harmadik személynek - kivéve a büntetőeljárás lefolytatására jogosult hatóságot, bíróságot, illetve törvény felhatalmazása alapján a külföldi felügyeleti hatóságot - nem adhat át.

(9) A Felügyelet az (1) bekezdés alapján tett bejelentések révén tudomására jutott információt kizárólag a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás elleni küzdelem céljaira, feladatainak ellátása érdekében használhatja fel, és az adatokat három évig köteles megőrizni úgy, hogy azokból a változás dátuma és a változás előtti adatok is megállapíthatóak legyenek.

(10) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján történő felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályokat a Felügyelet eljárásáról szóló külön törvény határozza meg.”

89. § A Tpt. XXII. Fejezetének címe a következő címre változik:

„FELÜGYELETI EGYÜTTMŰKÖDÉS”

90. § A Tpt. 206. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„206. § (1) A Felügyelet a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tárgyában kért adatokat. Ha a Felügyelet nem tudja átadni a kért információkat, ennek okairól értesíti a megkereső hatáskörrel rendelkező hatóságot.

(2) A Felügyelet a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tárgyában külföldi felügyeleti hatóság adatátadás iránti megkeresésének teljesítését megtagadhatja, ha:

a) a megkeresés a Magyar Köztársaság szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét sérti,

b) az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban, illetőleg

c) az adott ügyben már jogerős ítéletet hoztak.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott megkeresés megtagadása esetén a külföldi felügyeleti hatóságnak tájékoztatást ad a (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásról, illetve a (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogerős ítéletről.

(4) Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy az Európai Unió másik tagállamában bennfentes kereskedelemmel, illetőleg piacbefolyásolással kapcsolatos cselekményeket követnek vagy követtek el, értesíti az illetékes felügyeleti hatóságot.

(5) A Felügyelet adatkezelésére, adatközlésére és adattovábbítására e törvény 392-394. §-ában foglaltakat és külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.”

91. § A Tpt. 210. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektető-védelem terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezetnek az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelepe kiegészítő biztosítás érdekében önként csatlakozhat az adott ország befektető-védelmi rendszeréhez. A biztosított tevékenységet végző szervezet a fióktelep létesítésének szándékáról a Felügyelet felé tett bejelentéssel, a befogadó ország befektető-védelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételeiről pedig a tudomásszerzéssel, illetve a kérelemmel egy időben köteles tájékoztatni az Alapot.”

92. § A Tpt. 225. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Alap köteles szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen, illetve saját honlapján nyilvánosságra hozni. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az Alap eltekinthet.”

93. § A Tpt. 236. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A befektetési alapkezelő az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni a befektetők tekintetében. Nem jelenti ezen elv sérelmét az ugyanazon alapon belüli különböző befektetési jegy sorozatokat alkotó befektetési jegyek által megtestesített jogok és kötelezettségek sorozatonkénti különbözősége és a befektetési alapkezelő ennek megfelelő, a jogszabályokkal és az alap kezelési szabályzatával összhangban álló eljárása.”

94. § A Tpt. 239. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési alapkezelő egymástól elkülönítetten több befektetési alapot is létrehozhat és kezelhet, és befektetési alaponként több, különböző befektetési jegy sorozatba tartozó befektetési jegy forgalomba hozásáról is dönthet.”

95. § A Tpt. 241. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„241. § (1) A befektetési alapkezelő a tőke megóvására (tőkegarancia), illetve a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia) ígéretet tehet. A hozamgarancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.

(2) A tőke-, illetve hozamgaranciát a befektetési alapkezelő köteles

a) bankgaranciával biztosítani, vagy

b) a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre, tőzsdei termékekre vonatkozó befektetési politikával alátámasztani az ügyfél részletes tájékoztatása mellett.”

96. § A Tpt. 242/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelőnek az (1) bekezdés a)-b), valamint a 229. § b)-d) és f) pontjában meghatározott tevékenységére alkalmazni kell a 108-110. §, a 113-116. §, a 120. §, a 173-175. §, a 177-178. § rendelkezéseit is azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást vagy befektetési szolgáltatót említ, az alatt befektetési alapkezelőt kell érteni, valamint ahol a 113. § vezető állású személyt említ, az alatt vezető tisztségviselőt kell érteni.”

97. § (1) A Tpt. 243. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési jegy kötelező tartalmi kellékei:]

„a) a befektetési alap megnevezése és a befektetési jegy sorozat megjelölése;”

(2) A Tpt. 243. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A befektetőt a tulajdonában lévő, adott sorozatba tartozó befektetési jegy mennyisége után az alap kezelési szabályzata szerint az adott sorozatra eső felosztott hozam olyan arányban illeti meg, ahogy befektetési jegyei összesített névértéke a hozam felosztásakor az adott sorozatban forgalomban lévő befektetési jegyek összesített névértékéhez viszonyul.”

98. § A Tpt. 244. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„244. § (1) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy kibocsátására, forgalomba hozatalára, a tájékoztatóra és a rövidített tájékoztatóra az e törvény Második Részében foglalt rendelkezéseket az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Zárt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy kibocsátására, forgalomba hozatalára, a tájékoztatóra és a rövidített tájékoztatóra az e törvény Második Részében foglalt rendelkezéseket az e fejezetben az alapokra vonatkozó általános értelmű rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

(3) Zártkörű befektetési alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatala esetén e törvény Második Részét az e fejezetben az alapokra vonatozó általános értelmű rendelkezésekkel, valamint a XXVI. Fejezet zártkörű befektetési alapokra vonatkozó rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

(4) A dematerializált formában előállított befektetési jegyeket a befektetési alapkezelő kezdeményezésére az általa megállapított értéknappal a központi értéktár keletkezteti, illetve törli. Nyílt végű befektetési alap által kibocsátott dematerializált formában előállított befektetési jegy esetében a központi értéktár naponta állítja elő, illetve vonja ki a forgalomból a befektetési jegyeket az alapkezelő utasítása alapján.

(5) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy tulajdonosát a jegyzési időszak kivételével nem illeti meg a 33. § (1) bekezdésében meghatározott elállási jog.

(6) Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. Az egyazon alapon belüli befektetési jegy sorozatok az alábbiak tekintetében különbözhetnek egymástól:

a) a felszámított díjak, költségek, jutalékok mértéke;

b) a befektetési jegyek névértéke, a forgalomba hozatal pénzneme;

c) a forgalomba hozatal módja, a forgalomba hozatal és a forgalmazás helye, az értékesíthető mennyiség minimuma;

d) a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének szabályozása.

(7) A már nyilvántartásba vett, nyílt végű befektetési alap által kibocsátott újabb befektetési jegy sorozat nyilvános forgalomba hozatalához jegyzési eljárás lefolytatása nem kötelező.”

99. § (1) A Tpt. 245. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„245. § (1) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy az alapkezelő a 17. számú mellékletnek megfelelő tartalommal nyilvános tájékoztatót, illetve a 16. számú mellékletnek megfelelő tartalommal kezelési szabályzatot és a 18. számú mellékletnek megfelelő tartalommal rövidített tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tegyen közzé a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon. A nyilvános ajánlattétel tartalmazza:

a) a tájékoztató közzétételét engedélyező felügyeleti határozat számát és időpontját;

b) a forgalomba hozandó értékpapír és a kibocsátó megnevezését;

c) a forgalomba hozandó értékpapír mennyiségét (darabszámát), névértékét és értékesítési árát vagy az ármeghatározás módját;

d) a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a forgalomba hozatali helyeket;

e) a forgalomba hozatal és a fizetés módját;

f) a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját.

A nyilvános tájékoztató a befektetési alap megszűnéséig érvényes.”

(2) A Tpt. 245. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát és rövidített tájékoztatóját a befektetőknek térítésmentesen át kell adni, az alap tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani.”

100. § A Tpt. 248/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az alapkezelő a nyílt végű befektetési alap tájékoztatójában és kezelési szabályzatában a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (kibocsátási maximum), és a forgalomban lévő befektetési jegyek mennyisége ezt a korlátot elérte, akkor a befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala szünetel. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a befektetési jegyek visszaváltása a folyamatos forgalomba hozatal szünetelése esetén sem korlátozható. Kibocsátási maximum a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyének jegyzési eljárással történő forgalomba hozatalára is meghatározható.”

101. § (1) A Tpt. 249. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy adott sorozatába tartozó befektetési jegy folyamatos forgalmazását az alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a befektetők érdekében, az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha

a) az alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy

b) a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak.”

(2) A Tpt. 249. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az alapkezelő az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztésről haladéktalanul tájékoztatja valamennyi olyan tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, amelyben a befektetési jegyet forgalmazzák.”

102. § A Tpt. 251. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„251. § A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti az adott sorozatot alkotó befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha az alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi.”

103. § A Tpt. 252. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:

„Külföldön forgalomba hozott nyílt végű kollektív befektetési értékpapírok belföldi forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása”

104. § A Tpt. 252. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„252. § (1) A külföldön létrehozott befektetési alap vagy más kollektív befektetési forma által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír nyilvános belföldi forgalomba hozatalához és forgalmazásához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - az Európai Unió másik tagállamában létrehozott európai befektetési alap vagy annak megfelelő kollektív befektetési forma által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír kivételével - a Felügyelet engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárásra a befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat a (2)-(10) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A forgalomba hozatal kezdő napját legkésőbb tíz munkanappal megelőzően a kibocsátó a (3) bekezdésben szereplő információval kibővített - a 17. számú mellékletnek megfelelő tartalommal elkészített - nyilvános tájékoztatót, a 16. számú mellékletnek megfelelő tartalommal elkészített kezelési szabályzatot és a 18. számú mellékletnek megfelelő tartalommal elkészített rövidített tájékoztatót és azok hiteles magyar fordítását és a székhelye szerinti felügyeleti hatóság engedélyét benyújtja a Felügyeletnek.

(3) A nyilvános tájékoztatóban ki kell térni a magyar befektetők tájékoztatásának módjára, helyére és idejére, a forgalomba hozatali helyek megnevezésére, az értékpapírral kapcsolatos adófizetési kötelezettségre, a befektetés kockázatára vonatkozó információkra, valamint az alappal, illetőleg kollektív befektetési formával kapcsolatos - e törvény rendelkezéseitől eltérő - gyakorlatra.

(4) Ha a kibocsátó rendelkezik a székhelye szerint hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által közzétételre engedélyezett tájékoztatóval, úgy a belföldi forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztatót a hatályos tájékoztató alapján kell elkészíteni, kiegészítve a belföldi forgalomba hozatal adataival, így különösen a (3) bekezdésben meghatározott részletekkel.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha

a) a külföldi székhelyű kibocsátó a Felügyeletnek benyújtja a székhelyének joga által a forgalomba hozatalra meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, illetve - ha a külföldön történő forgalomba hozatal a székhely szerinti államban engedélyköteles - az engedélyt és annak hiteles magyar nyelvű fordítását;

b) a befektető kibocsátóval szembeni jogérvényesítése megfelelően biztosított;

c) a kibocsátó teljesíti a befektetési jegyek belföldi nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó feltételeket;

d) a kibocsátó székhelye szerinti ország rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal.

(6) Nemzetközi szerződés vagy együttműködési megállapodás alapján a Felügyelet elfogadja a külföldi felügyeleti hatóság által megkövetelt és ott közzétételre engedélyezett tájékoztatót.

(7) A külföldi kibocsátó kollektív befektetési értékpapírjának belföldön történő forgalomba hozatalára, illetőleg forgalmazására az Európai Unió tagállamában bejegyzett forgalmazó igénybevételével kerülhet sor.

(8) A külföldi kibocsátó által készített, a Felügyelet által engedélyezett vagy elfogadott tájékoztatót magyar nyelven kell közzétenni.

(9) A külföldi befektetési alap, illetőleg más kollektív befektetési forma köteles megfelelni a 245. § (4) bekezdésében, a 248. §-ban, a 289. §-ban, a 290. §-ban és a 293. §-ban meghatározott tájékoztatási követelményeknek, ideértve a folyamatos forgalmazásához készült tájékoztató tartalmi felépítésére és rendszeres közzétételére vonatkozó előírásokat is. A magyar ügyfelek tájékoztatását magyar nyelven kell biztosítani.

(10) A Felügyelet a külföldi kollektív befektetési értékpapír nyilvános folyamatos forgalmazását felfüggeszti, ha az nem felel meg az (1) és a (9) bekezdésben előírt szabályoknak. A Felügyelet a folyamatos forgalmazást megtilthatja, ha a felfüggesztést követően harminc napon belül a folyamatos forgalmazás törvényi feltételei nem állnak helyre, illetve amennyiben második ízben kerülne sor a forgalmazás felfüggesztésére.”

105. § A Tpt. a 252. §-t követően a következő címmel és új 252/A. §-sal egészül ki:

„Nyílt végű befektetési alap által belföldön forgalomba hozott befektetési jegy külföldi forgalomba hozatala, szabályozott piacra történő bevezetése

252/A. § (1) Nyílt végű befektetési alap által belföldön forgalomba hozott befektetési jegy külföldi forgalomba hozatalát, szabályozott piacra történő bevezetését a Felügyeletnek be kell jelenteni.

(2) A bejelentéssel egyidejűleg a Felügyeletnek meg kell küldeni a forgalomba hozatal helyének joga által előírt tájékoztató tervezetét.”

106. § A Tpt. 253. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési alap - az alapkezelő kérelmére - a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a letétkezelő által kiállított igazolást arról, hogy a tájékoztatóban, illetőleg a kezelési szabályzatban meghatározott saját tőkét a befektetők befizették, illetve ingatlanapport esetében az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó okiratokat az alap rendelkezésére bocsátották. A saját tőke eredményes befizetését követően az alapkezelő köteles haladéktalanul intézkedni a befektetési alap nyilvántartásba vétele iránt. Amennyiben több sorozatba tartozó befektetési jegy kerül forgalomba hozatalra, a jogszabályban, illetve a kezelési szabályzatban az alapra vonatkozóan meghatározott legkisebb induló saját tőke összegyűjtésére vonatkozó feltételt az esetben is teljesítettnek kell tekinteni, ha ezen tőkeösszeget a különböző sorozatokat alkotó befektetési jegyekre szóló, elfogadott jegyzésekre befizetett összegek, illetve - ingatlanapport esetén - teljesített hozzájárulások értékének együttes összege eléri.”

107. § A Tpt. 254. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A zártkörű ingatlanalap befektetési jegyei ingatlanapport ellenében is jegyezhetőek. Az apportálandó ingatlanokat részletesen be kell mutatni az alap kibocsátási tájékoztatójában. Az apportálandó ingatlanok értékét az alap könyvvizsgálója és az ingatlanértékelője együttesen állapítja meg. Az apport összértéke nem haladhatja meg az alap induló saját tőkéjének ötven százalékát.”

108. § A Tpt. 257. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a 256. § (6) bekezdésében foglalt határidő elteltét követően öt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, a Felügyelethez benyújtani és ezzel egyidejűleg a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon a befektetők rendelkezésére bocsátani. A letétkezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A megszűnési jelentés - a 19. számú mellékletben foglaltakon túlmenően - legalább az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit tartalmazza. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzé tenni.”

109. § (1) A Tpt. 262. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„262. § (1) A beolvadásról szóló tájékoztatóban be kell mutatni a beolvadás indokát, a beolvadó alapok befektetési politikáját, a beolvadás határnapját, a beolvadás feltételeit, a befektetésijegy-tulajdonosok teendőit, valamint - befektetésijegy-sorozatonként - az alapok nettó eszközértékeinek és az egy jegyre jutó nettó eszközértékek alakulását, az értékelési szabályokat, és az átváltási névérték meghatározását. A beolvadási tájékoztatónak tartalmaznia kell a jogutód befektetési alap e törvény szerinti teljes kezelési szabályzatát.”

(2) A Tpt. 262. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A beolvadás értéknapján befektetésijegy-sorozatonként meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek - a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított - egy jegyre jutó napi nettó eszközértékét. Az alapkezelő és a forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit - az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban - jóváírja a beolvadó befektetési alap befektetésijegy-tulajdonosainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján.

(4) A jogutód alapkezelő a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfóliójáról jelentést készít, amelyet a beolvadást követő nyolc munkanapon belül köteles megküldeni a Felügyeletnek, közzétenni a jogutód befektetési alap forgalmazójának honlapján, valamint a befektetők rendelkezésére bocsátani mind a jogutód, mind a jogelőd befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfóliókban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; továbbá - befektetési jegy sorozatonként - az összesített nettó eszközértékeket; a befektetési jegyek darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód befektetési alap letétkezelője és könyvvizsgálója is aláírja.”

110. § A Tpt. 263. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvánosan működő zárt végű alapok esetében az alapkezelő köteles a befektetési alap létrehozatalát, a már nyilvántartásba vett befektetési alap által kibocsátott új sorozat forgalomba hozatalát, illetve a nyilvánossá válását követő egy hónapon belül a befektetési jegy szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményezni.”

111. § A Tpt. 264. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„264. § Befektetési alap zártkörű létrehozatalának minősül, ha a befektetési jegyek forgalomba hozatala kielégíti a 14. § (1) bekezdésének a)-e) pontjában foglalt feltételek valamelyikét.”

112. § A Tpt. 265. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„265. § (1) A zártkörű befektetési alap létrehozatalakor az alapkezelő kezelési szabályzatot köteles készíteni. A zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatának kötelező tartalmi elemeit a 16. számú melléklet tartalmazza. A kezelési szabályzatot az alapkezelő a zártkörű alap nyilvántartásba vételére irányuló kérelemhez csatoltan, a kezelési szabályzatban meghatározott saját tőke rendelkezésre állását igazoló letétkezelői igazolással együtt benyújtja a Felügyelethez, amely ezek alapján nyilvántartásba veszi a zártkörű alapot.

(2) A kezelési szabályzatot a forgalomba hozatali eljárás megkezdését megelőzően legalább hét nappal a kezelési szabályzatban meghatározott befektetői kör részére hozzáférhetővé kell tenni.

(3) Ha a kezelési szabályzat módosítására kerül sor, a módosított kezelési szabályzatot öt nappal a módosítás hatálybalépését követően tájékoztatásul meg kell küldeni a Felügyeletnek.

(4) A kezelési szabályzatban az alapkezelő a kezelési szabályzat módosítását a módosítással érintett befektetésijegy-sorozatot alkotó befektetési jegyek tulajdonosai kezelési szabályzatban meghatározottak szerint számított és ott meghatározott mértékű többségének jóváhagyásától teheti függővé.

(5) A zártkörűen forgalomba hozott befektetési jegy az alap nyilvánossá válásáig kizárólag a kezelési szabályzatban meghatározott befektetők körében ruházható át, illetőleg nyílt végű befektetési alap esetén kizárólag e körben forgalmazható, minden esetben kizárólag a 14. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban foglalt kereteken belül.

(6) Az alapkezelő a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatában a 266. §-ban, valamint a 289-290. §-okban foglaltaktól eltérő módon határozhatja meg a befektetők részére nyújtandó rendszeres és rendkívüli, valamint a nettó eszközértékkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeit.

(7) Zártkörű befektetési alap esetében az alapkezelő a 358. § (2) bekezdésében foglalt előírástól eltérően az alap éves beszámolójának ellenőrzésére nem köteles könyvvizsgálót megbízni. Erre a tényre a kezelési szabályzatban fel kell hívni a befektetők figyelmét.”

113. § (1) A Tpt. 266. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alap nettó eszközértékét befektetési jegy sorozatonként, az alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján, az alap kezelési szabályzatában írtak szerint kell meghatározni.”

(2) A Tpt. 266. §-ának (7) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:

„e) ingatlan tulajdonának kölcsönös átruházása esetén (csere)

ea) az ingatlanalap által tulajdonba adott ingatlan beszámítási értékének legalacsonyabb összegét,

eb) az ingatlanalap által megszerzett ingatlan beszámítási értékének legmagasabb összegét.”

114. § A Tpt. 271. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az alapkezelő az ingatlanbefektetési alap által vásárolt egyes ingatlanok, illetve adott ingatlanberuházások nettó eszközérték számításakor figyelembe vehető értékének ötven százaléka erejéig jelzálog vagy óvadék fedezete mellett, ingatlanfinanszírozás, illetve ingatlanberuházás finanszírozása céljából kölcsönt vehet fel az alap nevében, amennyiben ez az alapkezelési szabályzatban foglalt általános feltételeknek megfelel. Az ilyen kölcsön fedezeteként az alap

a) a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosításon,

b) az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelező bank számára történő engedményezésén, vagy

c) óvadékon

túlmenően egyéb biztosítékot nem nyújthat. Az alap letétkezelője jelzáloggal fedezett kölcsön esetén hitelezőként nem szerepelhet.”

115. § (1) A Tpt. 280. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ingatlanalap portfóliója az ingatlanokon felül kizárólag látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve OECD-tagállam által kibocsátott állampapírt - beleértve ezen értékpapírok repo ügylettel történő vásárlását is -, valamint devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek árfolyamkockázatának fedezése céljából kötött határidős ügyleteket tartalmazhat.”

(2) A Tpt. 280. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ingatlanalap az ingatlanok átruházása (elidegenítése, megszerzése) körében köthet adásvételi, csere, valamint más, adásvételre irányuló, azzal vegyes szerződéseket, így különösen a Ptk.-ban az adásvétel különös nemeiként nevesített szerződéseket, illetve időpont vagy feltétel bekövetkezésétől függő hatályú szerződéseket.”

116. § (1) A Tpt. 288. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Felügyelet a részére megküldött értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül a forgalmazás megkezdését megtilthatja, ha nem látja biztosítottnak a feltételek meglétét, így különösen a befektetők megfelelő tájékoztatását.”

(2) A Tpt. 288. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Felügyelet a folyamatos forgalmazást felfüggeszti, ha az nem felel meg a (2) bekezdésben előírt szabályoknak. A Felügyelet a folyamatos forgalmazást megtilthatja, ha a felfüggesztést követően harminc napon belül a folyamatos forgalmazás feltételei nem állnak helyre, illetve amennyiben második ízben kerülne sor a forgalmazás felfüggesztésére.”

117. § A Tpt. 289. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt - külföldi befektetési alapkezelő esetén hatvan - napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül az általa kezelt befektetési alapokról egyenként a 21. számú mellékletben foglaltak szerinti jelentést készít, és azt a Felügyeletnek megküldi. Az alapkezelő a jelentést a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg közzéteszi a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon.”

118. § A Tpt. 290. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alapkezelő az általa kezelt alapok működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni, és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni:

a) az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt;

b) a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt;

c) a futamidőnek határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt;

d) a befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésőbb a hatálybalépés előtt öt nappal;

e) a kezelési szabályzat egyéb módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján;

f) az alapkezelő engedélyének visszavonását, két munkanapon belül;

g) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt;

h) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján;

i) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két munkanapon belül;

j) az alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül;

k) a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg;

l) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül;

m) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet két munkanapon belül.”

119. § A Tpt. 295. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az értékpapírszámla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla vezetését az egyes alapok és portfóliók tekintetében kizárólag egyazon letétkezelő végezheti.”

120. § (1) A Tpt. 313. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Értékpapír kereskedésével foglalkozó tőzsdén kereskedési joggal rendelkezhet olyan külföldi vállalkozás, amely]

„a) a székhelye szerinti ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik értékpapírral végzett kereskedési, illetőleg bizományosi tevékenység végzésére vonatkozóan, és

b) tagsági vagy kereskedési joggal rendelkezik egy olyan szabályozott piacon, amellyel a tőzsdének a kölcsönös kereskedésre vonatkozó megállapodása van, valamint”

(2) A Tpt. 313. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező vállalkozás az (1) bekezdéstől függetlenül rendelkezhet a tőzsdén kereskedési joggal, amennyiben befektetési eszközzel és tőzsdei termékkel végzett kereskedési, illetőleg bizományosi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik, illetve a székhelye szerinti tagállamban lévő szabályozott piacon, e tagállam joga szerint kereskedési jogot szerzett.”

121. § A Tpt. 317. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A tőzsde a szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen közzéteszi. A (4) bekezdés i) pontjában foglalt szabályzat közzétételétől a tőzsde eltekinthet.”

122. § A Tpt. 325. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsde szabályzatában meghatározott személy legfeljebb tíz tőzsdenapra felfüggesztheti meghatározott tőzsdei termék forgalmazását, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes kereskedelmet, ha gyanú merül fel, hogy a kibocsátó megsérti a tájékoztatásra vonatkozó előírásokat, illetve a tőzsdei kereskedés elszámolása nem biztosított. Értékpapír tőzsdei forgalmazásának felfüggesztése esetén a felfüggesztésről történő döntésről a kibocsátót értesíteni kell.”

123. § A Tpt. 327. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Felügyelet felfüggeszti valamely értékpapír tőzsdei forgalmazását a jogsértő állapot megszüntetéséig, ha a kibocsátó megsérti az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára, illetve a tájékoztatásra vonatkozó előírásokat.”

124. § A Tpt. 329. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsde, illetve a Felügyelet a felfüggesztésre vagy a kereskedés visszaállítására vonatkozó döntéséről haladéktalanul értesíti a másik felet és döntését a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza.”

125. § A Tpt. 332. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejűleg a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozni”

„d) a 307-308. §-okban, valamint a 356. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;”

126. § A Tpt. 335. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységnek minősül

a) az informatikai,

b) az adatszolgáltatási,

c) a részvénykönyv-vezetési,

d) az oktatási tevékenység, és

e) a közgyűlés szervezése, lebonyolítása.”

127. § A Tpt. 337. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag tőzsdei ügylettel, tőzsdén kívüli értékpapírügylettel, értékpapír forgalomba hozatalával, az értékpapíron alapuló fizetés, megbízás alapján végzett elszámolással, befektetési szolgáltatással, kiegészítő befektetési szolgáltatással, az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel, megbízás alapján végzett elszámolással, árutőzsdei szolgáltatással, valamint törvényben meghatározott szervezett piac számára nyújtott szolgáltatással kapcsolatos elszámolás lebonyolítása érdekében végezhet.”

128. § A Tpt. 343. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Elszámolóházzal, illetőleg a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársasággal munkaviszonyban álló személy befektetési szolgáltatóban közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett értékpapír tulajdonjogának megszerzését.”

129. § A Tpt. 345. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az üzletszabályzatát, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza. A (2) bekezdés e) és l) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az elszámolási tevékenységet végző szervezet eltekinthet.”

130. § A Tpt. 368. §-a a (4) bekezdést követően a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a korábbi (5)-(6) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik:

„(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése.”

131. § A Tpt. 370. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az általa foganatosított korlátozó intézkedésekről

a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok;

b) az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok

alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot.

(12) A Pénzügyminisztérium jogosult a (11) bekezdés alapján tudomására jutott adatokat:

a) az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek továbbítani,

b) kölcsönös ellenőrzés céljából öt évig megőrizni, és

c) statisztikai adatszolgáltatás céljából - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználni.”

132. § A Tpt. 372. §-a az alábbi f) és g) ponttal egészül ki:

[A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla]

„f) bennfentes kereskedelemmel,

g) piacbefolyásolással”

[áll összefüggésben.]

133. § (1) A Tpt. 374. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]

„h) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési szolgáltatóban, az árutőzsdei szolgáltatóban, a befektetési alapkezelőben, a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személynek (társaságnak), az üzletág átvételét tervező társaságnak, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás;”

(2) A Tpt. 374. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]

„m) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele;”

(3) A Tpt. 374. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]

„n) a 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése.”

134. § (1) A Tpt. 378. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet feladatkörében]

„i) bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja esetén hatósági ellenőrzést végez;”

(2) A Tpt. 378. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet feladatkörében]

l) eljárva szükség esetén határozatot hoz arról, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, tőzsdei, központi értéktári, illetőleg elszámolóházi tevékenységnek minősül-e.”

135. § (1) A Tpt. 389. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Engedélyezésre irányuló eljárásban, az alapítási, illetve a működési engedély iránti kérelem esetében a Felügyelet eljárásának időtartama hatvan nap, egyéb esetekben - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - harminc nap. A határidő egy esetben legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.”

(2) A Tpt. 389. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:

„(3) Tájékoztató, illetőleg alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama tíz munkanap. Ha a kibocsátó első alkalommal hoz értékpapírt nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama húsz munkanap. Tájékoztató, illetőleg alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló kérelem esetében a Felügyelet tíz munkanapon belül kérhet hiánypótlást. A határidő meghosszabbításának a tájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló eljárásban nincs helye.”

136. § A Tpt. 390. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 378. § i) és l) pontjában foglalt feladat ellátása érdekében a Felügyelet felszólítására az ellenőrzés alá vont személy köteles bemutatni a tényállás tisztázásához szükséges szerződést, okiratot, jelentést, kimutatást, bankszámla, ügyfélszámla, értékpapírszámla forgalmára vonatkozó kivonatát, könyvvizsgálói jelentést. A Felügyelet szükség esetén helyszíni ellenőrzést végezhet.”

137. § (1) A Tpt. 391. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:]

„g) a termékértékesítők, üzletkötők, befektetési tanácsadók, portfóliókezelést végző személyek személyazonosító adatai;”

(2) A Tpt. 391. §-a (1) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:]

„q) a forgalomba hozatal adatai, befektetési alap esetében befektetésijegy-sorozatonként;”

(3) A Tpt. 391. §-ának (1) bekezdése a következő t)-y) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:]

„t) a 97. § (1) bekezdése szerinti ügyvezető, a 97. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti üzletág-irányító, a 109. § (3) bekezdése szerinti belső ellenőr, valamint a 11. számú mellékletben meghatározott személyek személyazonosító adatai;

u) a minősített befektetőnek minősített természetes személy személyazonosító adatai;

v) a minősített befektetőnek minősített kis- és középvállalkozás neve, székhelye;

x) az engedélyezett tájékoztató;

y) a közzétételre kötelezett által megjelölt közzétételi hely.”

138. § A Tpt. 392. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatótól - a felhasználás céljának megjelölésével - e törvényben meghatározott adatkörben elektronikus adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell.”

139. § (1) A Tpt. 394. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]

„e) annak a természetes személynek az adatait, akivel kapcsolatosan bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélkül végzett tevékenység gyanúja miatt bejelentést tettek, illetőleg akivel szemben bennfentes kereskedelemmel, piacbefolyásolással, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésével kapcsolatos eljárást folytat;”

(2) A Tpt. 394. § (1) bekezdés f) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]

[f) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében]

„2. a befektetési szolgáltató vezető állású személye, termékértékesítője, üzletkötője, befektetési tanácsadója, üzletág-irányítója, továbbá a befektetési vállalkozás ügyvezetője, belső ellenőre és a 11. számú mellékletben meghatározott személyek;” [adatait;]

(3) A Tpt. 394. §-ának (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]

„l) a minősített befektetőnek nyilvánított természetes személy adatait.”

(4) A Tpt. 394. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]

„m) bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély nélküli szolgáltatás végzése ügyében indított eljárás keretében az elektronikus hírközlési szolgáltatótól kapott, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 157. §-a (2) bekezdésének b), e) és g) pontjában meghatározott adatokat.”

(5) A Tpt. 394. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés, a 391. § (1) bekezdésének t) és u) pontja, valamint a 391. § (2) bekezdése vonatkozásában a Felügyelet az érintett személyazonosító adatait (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, állampolgárság) és lakcímét (tartózkodási helyét), valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség és a 357. §-ban meghatározott kizáró okok megállapításához szükséges adatokat kezeli.”

(6) A Tpt. 394. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet az adatot]

„d) a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás és ügyféllel kapcsolatos eljárás esetén a felügyeleti eljárás lezárásától számított tíz évig,”

140. § (1) A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és a k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:]

„d) a 97. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, a 98. § (1) bekezdésében, a 356. §-ban és a 11. számú mellékletben meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;”

(2) A Tpt. 395. § (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és a k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:]

„g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával;”

141. § A Tpt. 399. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(3) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy valamely más tagállamban székhellyel rendelkező kibocsátó, illetőleg forgalmazó a nyilvános forgalomba hozatal szabályait megsértette, illetőleg hogy a Magyarországon szabályozott piacra bevezetett értékpapír más tagállamban székhellyel rendelkező kibocsátója megsértette a forgalomban tartással kapcsolatos kötelezettségeit, értesíti a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

(4) Ha a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a (3) bekezdésben meghatározott értesítés alapján megtett intézkedése ellenére, vagy intézkedése hiányában a kibocsátó, illetőleg a forgalmazó nem szünteti meg jogsértő magatartását, a Felügyelet megteszi a szükséges intézkedést a befektetők védelme érdekében. Az intézkedésről, annak megtétele előtt tájékoztatja a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát. A Felügyelet a megtett intézkedésről tájékoztatja az Európai Bizottságot.”

142. § (1) A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]

„a) a kibocsátót, a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint ezek vezető állású személyét és alkalmazottját az értékpapírok forgalomba hozatalára, a befektetési szolgáltatási tevékenységre, az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységre, a befektetési alapkezelési tevékenységre, a letétkezelési tevékenységre, a tőzsdei tevékenységre, az elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságokban történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja és egyidejűleg figyelmezteti;”

(2) A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]

„u) a termékértékesítőt, üzletkötőt, befektetési tanácsadót és a portfóliókezelést végző személyt törölheti a Felügyelet által vezetett névjegyzékből.”

(3) A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]

„v) ha a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely alapján a tájékoztató közzétételének engedélyezését meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja és határidő kitűzésével kötelezi a kibocsátót, valamint a forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat leállítására.”

(4) A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]

„w) az e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a közzétenni elmulasztott információt a 40. §-ban foglaltak szerint, a mulasztó költségén nyilvánosságra hozza.”

(5) A Tpt. 400. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet az (1) bekezdés h), i), n), o), q), r), s) és v) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.”

143. § A Tpt. 404. §-át követően a következő 404/A. §-sal egészül ki:

„404/A. § (1) A Felügyelet együttműködik más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával. Az együttműködés különösen a következő esetekre terjed ki:

a) valamely Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója más értékpapírfajtát más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével hozott forgalomba;

b) a Felügyelet a tájékoztató, illetőleg a hirdetmény közzétételére vonatkozó engedélykérelmet más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyezésre átadta, más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától tájékoztató, illetőleg hirdetmény közzétételére vonatkozó engedélykérelmet engedélyezésre átvett;

c) a Felügyelet valamely értékpapírral a szabályozott piacon történő kereskedést felfüggeszti vagy megtiltja, ha az érintett értékpapírt más tagállamban is bevezették szabályozott piacra;

d) új típusú vagy ritkán előforduló értékpapírra vonatkozó tájékoztató, illetőleg hirdetmény közzétételére vonatkozóan nyújtanak be hozzá engedélykérelmet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Felügyelet e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében információt adhat át más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, illetőleg információt vehet át más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától a kibocsátóra, az értékpapírra, illetőleg más tagállam piacának sajátosságaira vonatkozóan.”

144. § A Tpt. 405. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet a kibocsátót, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelési tevékenységet végző személyt, tőzsdét, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes és a piacbefolyásolást elkövető személyt e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a pénzmosásról szóló törvény, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint, illetőleg külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.”

145. § (1) A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírság összege:]

„d) bennfentes kereskedelem, illetőleg piacbefolyásolás esetén 100 000-100 000 000 forint, vagy a kimutatható vagyoni előny legfeljebb 400 százaléka,”

(2) A Tpt. 406. §-ának (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

[A bírság összege:]

„u) amennyiben a 390. § alapján eljárás alá vont személy, illetve szervezet a Felügyelet felszólításának nem tesz eleget, vagy akadályozza a felügyeleti ellenőrzést, 5000-1 000 000 forint.”

146. § A Tpt. 415. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától 2007. december 31-ig]

„a) Magyarországon székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet által az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelep kiegészítő biztosítás érdekében köteles csatlakozni a fogadó ország befektető-védelmi rendszeréhez;”

147. § (1) A Tpt. 451. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

„n) a befektetési ajánlás készítésének és nyilvánosságra hozatalának részletes szabályait,”

(2) A Tpt. 451. §-ának (2) bekezdése az alábbi p)-s) pontokkal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

„p) a Felügyelet által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelveket,

q) a piacbefolyásolásra utaló magatartások minősítésekor figyelembe veendő körülményeket,

r) az elfogadott piaci gyakorlat megállapításának részletes szabályait,

s) a bennfentes információ nyilvánosságra hozatalának kibocsátó általi késleltetésére vonatkozó részletes szabályokat.”

148. § (1) A Tpt. 6. számú mellékletének I. 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. ha a kibocsátó érdekkörébe tartozó konszolidációba bevont, magyarországi székhelyű, zártkörűen működő társaság nem köteles e törvény alapján rendszeres és rendkívüli tájékoztatást közzétenni, akkor ezen társaság rendkívüli információit is a kibocsátónak kell közzétennie,”

(2) A Tpt. 6. számú melléklete a következő új I. 29. ponttal egészül ki, egyidejűleg a I. 29. pont számozása I. 30. pontra változik:

„29. A kibocsátó által a Felügyeletnek bejelentett, az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségek teljesítésére szolgáló hely, illetve annak változása,”

149. § A Tpt. 11. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Portfóliókezelésre, befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedésére olyan szakembert kell alkalmazni, aki büntetlen előéletű, legalább kétéves szakmai gyakorlattal, valamint a külön jogszabályban előírt vizsgával rendelkezik és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.”

150. § (1) A Tpt. 14. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. A lehetséges befektetési eszközök, tőzsdei termékek köre, különös tekintettel a származtatott eszközökre.”

(2) A Tpt. 14. számú mellékletének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. A befektetési eszközök, tőzsdei termékek értékelésének szabályai.”

(3) A Tpt. 14. számú mellékletének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. A portfólióba tartozó, a befektető tulajdonában lévő befektetési eszközök, tőzsdei termékek kölcsönzésének, azok terhelhetőségének szabályai.”

151. § A Tpt. 17. számú mellékletének I. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A nyilvános ajánlattétel, eladási ajánlattétel adatai:

a) a létrehozandó, eladásra kínált, illetve az újabb befektetésijegy-sorozatot kibocsátó befektetési alap rövid bemutatása;

b) jegyzési hely, eladási hely és forgalmazási hely meghatározása;

c) fizetés módja, új alap létrehozatalát célzó befektetésijegy-sorozat forgalomba hozatala esetén a jegyzés módja;

d) jegyzési ár, vételi ár; forgalomba hozatali ár (az újabb sorozatot jegyzési eljárás lefolytatása nélkül kibocsátó befektetési alap esetében az első forgalmazási napon érvényes forgalomba hozatali ár);

e) a jegyzési időszak kezdete és vége;

f) túl-, illetve aluljegyzés esetén követendő eljárás, amennyiben a forgalomba hozatal jegyzési eljárással történik;

g) a joghatóság, háttérszabályok megnevezése:

h) a befektetési jegyekhez fűződő jogok bemutatása, sorozatonként.”

152. § A Tpt. 25. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.

153. § (1) A Tpt. 10. §-ának (1) bekezdésében, 52. §-ának (5) bekezdésében. 54. §-ának (1) bekezdésében, 57. §-ának (2) és (5) bekezdésében, 216. §-ának (3) bekezdésében, 221. §-ának (3) bekezdésében, 228. §-ának (1) bekezdésében, 266. §-ának (3), (4) és (5) bekezdésében, 309. §-ának (2) bekezdésében, 342. §-ának (4) bekezdésében, valamint 431. §-ának (1) bekezdésében a „37. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „34. § (4) bekezdésében” szövegrész lép.

(2) A Tpt. 89. §-ának (5) bekezdésében, 94. §-ában, 102. §-ának (3), (4), (6) és (8) bekezdéseiben, 103. §-ának (3), (5) és (6) bekezdéseiben, 104. §-ában, 107/A. §-ában, 181/J. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 181/Q. §-ának (6) bekezdésében, 211. §-ának (7) bekezdésében, 231. §-ában, 232. §-ának (1) bekezdésében, 287. §-ának (2), (3) és (4) bekezdéseiben, 300. §-ának (3) bekezdésében, 301. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, 338. §-a (7) bekezdésének g) pontjában és 404. §-ának (3) bekezdésében az „illetékes” szövegrész helyébe a „hatáskörrel rendelkező” szövegrész lép.

(3) A Tpt. 287. §-ának (5) bekezdésében a „tagország illetékes felügyeleti hatósága” szövegrész helyébe a „tagország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága” szövegrész, az „az illetékes felügyeleti hatóságok” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok” szövegrész és a „fogadó ország illetékes felügyeleti hatóságai” szövegrész helyébe a „fogadó ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága” szövegrész lép.

(4) A Tpt. 287. §-ának (6) bekezdésében a „tagország illetékes felügyeleti hatóságai” szövegrész helyébe a „tagország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága” szövegrész és a „tagállama illetékes felügyeleti hatóságának” szövegrész helyébe a „tagállama hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának” szövegrész lép.

(5) A Tpt. 404. §-ának (2) bekezdésében az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel rendelkező” szövegrész lép.

(6) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 52. és 118. pontjában, 173. §-a (2) bekezdése d) pontjának 4. alpontjában az „elismert (szabályozott)” szövegrész helyébe a „szabályozott” szövegrész lép.

(7) A Tpt. 67. §-ának (11) bekezdésében, 275. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 285. §-a (2) bekezdésének a) és f) pontjaiban, 301. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 302. §-ának (4) bekezdésében és 305. §-ában az „elismert piac” szövegrész helyébe a „szabályozott piac” szövegrész lép.

(8) A Tpt. 136. §-ának (4) bekezdésében, 270/A. §-ának (3) bekezdésében, 276. §-ának (1), (2) és (4) bekezdésében az „elismert értékpapírpiac” szövegrész helyébe a „szabályozott piac” szövegrész lép.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

154. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 51. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény az általa foganatosított korlátozó intézkedésekről

a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok;

b) az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok

alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot.

(10) A Pénzügyminisztérium jogosult a (9) bekezdés alapján tudomására jutott adatokat:

a) az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek továbbítani,

b) kölcsönös ellenőrzés céljából öt évig megőrizni, és

c) statisztikai adatszolgáltatás céljából - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználni.”

(2) A Hpt. 141. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„141. § (1) A 138. § i) pontjában foglalt feladat ellátása érdekében a Felügyelet felszólítására az ellenőrzés alá vont személy köteles bemutatni a helyzet tisztázásához szükséges szerződést, okiratot, jelentést, kimutatást, bankszámlát, könyvvizsgálati jelentést. A Felügyelet szükség esetén helyszíni ellenőrzést végezhet.”

(3) A Hpt. 146. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzügyi intézmény, a bankképviselet, valamint a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző személy köteles a Felügyelet számára a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva az üzleti könyvek, jelentések ellenőrzését, valamint a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.”

(4) A Hpt. 146. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében vizsgálhatja a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző ügyfelére vonatkozó adatokat.”

(5) A Hpt. 146. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A Felügyelet felhívására a pénzügyi intézmény, a bankképviselet, valamint a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző köteles a tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelő bizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint belső ellenőrzésének jelentéseit, jegyzőkönyveit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.”

(6) A Hpt. 148. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - kérheti a pénzügyi intézménytől, bankképviselettől, valamint a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását, továbbá felvilágosítást kérhet a pénzügyi intézménytől, bankképviselettől, valamint a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől valamennyi üzleti ügyéről, valamint betekinthet könyveikbe, irataikba és adathordozóikba.”

(7) A Hpt. a 175. §-t követően a következő 175/A. §-sal egészül ki:

„175/A. § Amennyiben a 141. § (1) bekezdése alapján eljárás alá vont személy, illetve szervezet a Felügyelet felszólításának nem tesz eleget, illetve akadályozza a felügyeleti ellenőrzést, ötezertől tízmillió forintig terjedő bírsággal sújtható.”

(8) A Hpt. 201. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Hirdetést csak Magyarországon bejegyzett és pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, a 3. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ügynök, valamint az Európai Unióban székhellyel rendelkező hitelintézet és a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás tehet közzé.”

(9) A Hpt. 201. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha hirdetést a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontja szerint meghatározott ügynök tesz közzé, a hirdetésében meg kell jelölnie azt a pénzügyi intézményt, amelynek ügynökeként a 3. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenységet végzi.”

(10) A Hpt. 235. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő b) ponttal egészül ki:

[235. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]

„a) a 3. § (1) bekezdésének a)-c) és e)-n) pontjában, valamint a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott szolgáltatások végzésére, valamint a szolgáltatások nyújtása során kötött szerződések kötelező tartalmi elemeire,

b) a 3. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott szolgáltatás vonatkozásában - ideértve az MNB által nyújtott pénzforgalmi szolgáltatást is - a számla megnyitására, a számla feletti rendelkezésre, a rendelkezés korlátozására vonatkozó követelményeket, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok közötti átutalások külön szabályaira, valamint a szolgáltatások nyújtása során kötött szerződések kötelező tartalmi elemeire,”

[vonatkozó részletes szabályokat.]

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

155. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. §-a (1) bekezdésének 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„15. szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom;”

(2) A Bit. 35. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A biztosításközvetítő nyilvántartására vonatkozó szabályokat abban az esetben sem kell alkalmazni, ha a biztosításközvetítői tevékenységet]

„e) a Vám- és Pénzügyőrséggel szolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy - kizárólag az EU területén érvényes felelősségbiztosítási fedezettel nem rendelkező harmadik országbeli gépjármű üzembentartójának (vezetőjének) külön jogszabályban meghatározott kötelező felelősségbiztosítási szerződésének értékesítésével kapcsolatban - végzi.”

(3) A Bit. 36. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítést az első nyilvántartásba vételt követő 24 hónapon belül köteles megszerezni, és azt a foglalkoztató biztosító, illetve független biztosításközvetítő részére 15 napon belül bejelenteni. A függő biztosításközvetítőként nyilvántartott természetes személy a független biztosításközvetítőként történt nyilvántartásba vételét követő 24 hónapon belül köteles az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítést megszerezni és azt a foglalkoztató független biztosításközvetítő részére 15 napon belül bejelenteni.”

(4) A Bit. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Független biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet - független biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeten, illetve az e gazdálkodó szervezettel egyéb jogviszonyban álló gazdálkodó szervezeten belül -, aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.”

(5) A Bit. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig a Felügyeletnek meg kell küldeni.”

(6) A Bit. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet (beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetve e szervezettel megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett tevékenységet is), aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.”

(7) A Bit. 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szaktanácsadói tevékenységet folytató természetes személy, gazdálkodó szervezet és a külföldi szaktanácsadó magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: szaktanácsadói fióktelep) köteles e tevékenységére káreseményenként és évente legalább 50 millió forint összegű felelősségbiztosítással, vagy 50 millió forint összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezni. A szaktanácsadó felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg. A felügyeleti nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a szaktanácsadó igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.”

(8) A Bit. 52. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Szaktanácsadóként és szaktanácsadó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, illetve szaktanácsadó fióktelepnél a szaktanácsadói tevékenység irányítójaként kizárólag az a személy járhat el, aki]

„c) az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.”

(9) A Bit. 157. §-a a következő (7) és (8) bekezdésekkel egészül ki:

„(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az általa foganatosított korlátozó intézkedésekről

a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok,

b) az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok

alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot.

(8) A Pénzügyminisztérium jogosult a (7) bekezdés alapján tudomására jutott adatokat:

a) az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek továbbítani,

b) kölcsönös ellenőrzés céljából öt évig megőrizni, és

c) statisztikai adatszolgáltatás céljából - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználni.”

(10) A Bit. 170. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet felhívására a biztosító, a független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó, valamint a 169. § (3) bekezdése alapján ellenőrzés alá vont személy vagy szervezet köteles az e tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, bankszámlát, számviteli nyilvántartásokat, szabályzatokat, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációkat, igazgatósági, felügyelő bizottsági és közgyűlési előterjesztéseket, jegyzőkönyveket, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit 15 napon belül magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.”

(11) A Bit. 174. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosító, a független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó, valamint a 169. § (3) bekezdése alapján ellenőrzés alá vont személy vagy szervezet köteles a Felügyelet számára az ellenőrzést lehetővé tenni, illetve azt segíteni és biztosítani az ellenőrzéshez szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.”

(12) A Bit. 175. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„175. § A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - a biztosítótól, a független biztosításközvetítőtől és a szaktanácsadótól, valamint a 169. § (3) bekezdése alapján ellenőrzés alá vont személytől, vagy szervezettől rendkívüli beszámolót, meghatározott formában és tagolásban kimutatást, könyvvizsgálati jelentést, továbbá felvilágosítást kérhet a biztosító, a független biztosításközvetítő, illetve a 169. § (3) bekezdése alapján ellenőrzés alá vont személytől, vagy szervezettől szaktanácsadó valamennyi üzleti ügyéről, továbbá betekinthet könyveikbe, irataikba és adathordozóikba.”

(13) A Bit. 197. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: