„(7) Az e törvényben foglalt tevékenységet engedély, illetve felügyeleti nyilvántartásba vétel nélkül végző személlyel, vagy szervezettel szemben kiszabható bírság 40 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.”
(14) A Bit. a 197. §-t követően a következő 197/A. §-sal egészül ki:
„197/A. § Amennyiben a 169. § (3) bekezdése alapján eljárás alá vont személy, illetve szervezet a Felügyelet felszólításának nem tesz eleget, illetve akadályozza a felügyeleti ellenőrzést, 5 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírsággal sújtható.”
(15) A Bit. 234. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„f) a gépjárműverseny szervezőjének felelősségbiztosítási szerződésére vonatkozó minimális tartalmi követelményeket
[rendeletben állapítsa meg.]
(16) A Bit. e törvény 2. mellékletében lévő 13. számú melléklettel egészül ki.
156. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 177. § (2) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
„Tilos a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeseinek, illetve jegyzett tőkéjének nyilvános felhívás útján történő gyűjtése”
(2) A Gt. 177. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A részvénytársaság elnevezését, a működési forma megnevezésével („nyilvánosan működő részvénytársaság”; „zártkörűen működő részvénytársaság”), illetve rövidített elnevezésében „nyrt.” vagy „zrt.” rövidítésével a társaság cégnevében fel kell tüntetni.”
(3) A Gt. 250. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Ha az alaptőke-emelés új részvények zártkörű forgalomba hozatalával pénzbeli hozzájárulás ellenében történik, az alapító okirat, illetve az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell határozni azokat a személyeket, akiket a közgyűlés - amennyiben a 246/A. § szerint arra jogosultak nem éltek a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jogukkal - feljogosít az általuk tett vételi szándéknyilatkozatra figyelemmel, a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra. A közgyűlési határozatban rendelkezni kell az e személyek által átvenni vállalt részvények fajtájáról, illetve osztályáról, számáról, a részvény sorozatáról, névértékéről, illetve kibocsátási értékéről.”
157. § Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságokból törlésre kerül a HUNGEXPO Vásár és Reklám Rt., ezzel egyidejűleg a Magyar Államot a HUNGEXPO Vásár és Reklám Rt.-ben megillető szavazatelsőbbségi részvény a törvény erejénél fogva törzsrészvénnyé alakul át.
158. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 157. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak a szolgáltatás teljesítése után - a (2) és a (9) bekezdésben foglaltak kivételével - törölniük (ideértve az anonimizálást is) kell az előfizetőkre és a felhasználókra vonatkozó személyes adatokat, amelyeket a hívások létrehozása céljából feldolgoznak.”
(2) Az Eht. 157. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetők és a felhasználók részére történő számlázás és a kapcsolódó díjak beszedése, valamint az előfizetői szerződések figyelemmel kísérése céljából a következő adatokat kezelheti:]
„a) a 129. § (6) bekezdés b)-d) pontjában foglalt adatok;”
(3) Az Eht. 157. §-ának (5)-(8) bekezdése helyébe a következő (5)-(9) bekezdés lép:
„(5) Bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély nélküli szolgáltatás végzése ügyében indított eljárás keretében a (2) bekezdés b), e) és g) pontjában meghatározott adatok átadhatók a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének.
(6) A (2) bekezdés szerinti adatok közül azok, amelyek az adatkezelés céljához szükségesek, átadhatók:
a) azoknak, akik az elektronikus hírközlési cég megbízása alapján a számlázást, a követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, illetőleg az ügyfél-tájékoztatást végzik;
b) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervek részére;
c) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények, valamint az elektronikus hírközlési rendszer jogosulatlan vagy jogsértő felhasználásának üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak;
d) a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásai szerint a végrehajtónak.
(7) Az (5)-(6) bekezdés alapján átadott adatokkal kapcsolatban az adatokat átvevőket a szolgáltatóval azonos titoktartási kötelezettség terheli.
(8) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott adatszolgáltatás biztosítása céljából köteles
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a szerződés megszűnését követő három évig,
b) a (2) bekezdés b)-j) pontja szerinti adatokat három évig
megőrizni.
(9) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott adatszolgáltatás biztosítása céljából - legfeljebb három évig - kezelheti az előfizetői szolgáltatás igénybevételéhez jogellenesen alkalmazott - így különösen a tulajdonosa által letiltott - előfizetői végberendezések használatára, illetve annak kísérletére vonatkozóan a szolgáltató elektronikus hírközlő hálózatában keletkező és rendelkezésre álló adatokat.”
(4) Az Eht. 158. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott célból csak a 129. § (6) bekezdésének b)-f) pontjában foglalt előfizetői adatokat adhatja tovább.”
(5) Az Eht. 158. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adatállományból adatot igényelhet]
„b) a 157. § (5)-(6) bekezdésében megjelölt szerv, illetve hatóság,”
159. § E törvény 2005. július 1-jén lép hatályba.
160. § (1) Amennyiben e törvény hatálybalépésekor a kibocsátónak internetes honlapja nincs, az internetes honlapon történő közzétételre vonatkozó kötelezettségnek 2006. június 30-ig kell eleget tenni.
(2) A befektetési vállalkozás termékértékesítője, befektetési tanácsadója, portfóliókezelést végző személye, valamint ezek közeli hozzátartozója az e törvény 56. §-ával módosított Tpt. 113. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségnek 2006. március 31-ig köteles eleget tenni.
(3) E törvénynek az értékpapírok forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépést követően zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, illetőleg a hatálybalépést követően a Felügyeletnek benyújtott tájékoztató, illetve alaptájékoztató alapján megvalósuló nyilvános forgalomba hozatal során kell alkalmazni.
(4) E törvény rendelkezései nem érintik a hatálybalépését megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítését.
(5) E törvény hatálybalépését megelőzően a cégjegyzékbe már bejegyzett részvénytársaságok az e törvény 156. § (2) bekezdésével módosított Gt. 177. §-ának új (4) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, de legkésőbb 2006. június 30-ig kötelesek alapító okiratuk, illetve alapszabályuk módosításáról gondoskodni, és az erre vonatkozó változásbejegyzés iránti kérelmet a cégbírósághoz beterjeszteni.
(6) A kibocsátó, illetve a befektetési alapkezelő az általa kezelt alapok vonatkozásában az általa igénybe vett közzétételi helyet e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül bejelenti a Felügyeletnek. Ennek elmulasztása esetén a Felügyelet a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályok szerint jár el.
(7) Ahol jogszabály „elismert (szabályozott) piac”-ot, „elismert piac”-ot vagy „elismert értékpapírpiac”-ot említ, azon a továbbiakban „szabályozott piac”-ot kell érteni.
(8) Az a kibocsátó, aki e törvény hatálybalépésekor a Felügyelet által jóváhagyott és érvényes kibocsátási programmal rendelkezik, az érvényes kibocsátási programok számával megegyező számú új kibocsátási program engedélyezési eljárása során mentesül az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése alól, amennyiben e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül kezdeményezi a kibocsátási program engedélyezését.
(9) A Tpt. 52. § (5) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdésében és a 66. §-ban meghatározott közzétételi kötelezettségnek 2006. december 31-ig egy, a Felügyelet által kiadott vagy a Felügyelet által ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyomtatott napilapban is eleget kell tenni.
161. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Tpt. 5. § (1) bekezdésének 28. pontja, 13. §-át megelőző cím, 21. §-át megelőző cím, 22. §-át megelőző cím, 23. §-át megelőző cím, 27. §-át megelőző cím, 30. §-át megelőző cím, 31. §-át megelőző cím, 32. §-át megelőző cím, 35. §-át megelőző cím, 36. §-át megelőző cím, 37. §-át megelőző cím, 38. §-át megelőző cím, 40. §-át megelőző cím, 43/A. §-át megelőző cím, 43/A. §-a, 44. §-át megelőző cím, 46. §-át megelőző cím, 48. §-át megelőző cím, 50. §-át megelőző cím, 51. §-át megelőző cím, 58-64. §-ai, 156. §-ának (3) bekezdése, 170. § (2) bekezdésének g) pontja, 207. §-a, 213. §-ának (4) bekezdése, 242/A. §-ának (7) bekezdése, 406. §-a (2) bekezdésének e) és j) pontja, 3. számú melléklete, 23. számú melléklete és 24. számú melléklete;
b) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 100. §-a, 126. §-ának (3) bekezdése;
c) az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 74. §-ának (2) és (4) bekezdése, 78. §-ának (1) bekezdése, 79-80. §-ai, 82. §-a, 83. §-a, 84-90. §-ai, 95. §-a, 110. §-a, 114. §-a, 121. §-ának (1) bekezdése, 135-140. §-ai, 149. §-ának (2) bekezdése, 156. §-a, 158-160. §-ai, 172. §-ának (1) bekezdése, 182. §-a, 191. §-ának (3) bekezdése, 212. §-ának (1) és (7) bekezdése, 213. §-a, 214. §-ának (1) bekezdése;
d) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XL. törvény 4. §-a, 38. §-a, 56. §-ának (2) bekezdése;
e) a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XLVIII. törvény 32. §-a, 37. §-a, 40. §-a, 46. §-ának (2) bekezdése, 48. §-ának (1) bekezdése, 58. §-a, 59. §-ának (2) bekezdése, 60. §-a, 63. §-a, 80. §-ának (1) bekezdése;
f) a Bit. 235. §-ának b) pontja;
g) a Gt. 175. §-ának (2) bekezdése;
h) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete tekintetében egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi LXXXIV. törvény 36. §-ának (1) bekezdése, 64. §-ának (2) bekezdése, 5. számú melléklete.
„25. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1. A Tanács 1985. december 20-i 85/611/EGK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
2. A Tanács 1988. március 22-i 88/220/EGK irányelve, amely az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK irányelvet módosítja bizonyos ÁÉKBV-k befektetési politikájának vonatkozásában.
3. A Tanács 1993. március 15-i 93/6/EGK számú irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről.
4. A Tanács 1993. május 10-i 93/22/EGK irányelve az értékpapírok területén nyújtott befektetési szolgáltatásokról.
5. Az Európai Parlament és a Tanács 1995. június 29-i 95/26/EK irányelve, amely a prudenciális felügyelet megerősítése céljából módosítja a 77/780/EGK és a 89/646/EGK irányelvet a hitelintézetek területén, a 73/239/EGK és a 92/49/EGK irányelvet a nem-életbiztosítás területén, a 79/267/EGK és a 92/96/EGK irányelvet az életbiztosítás területén, a 93/22/EGK irányelvet a befektetési szolgáltatók területén, valamint a 85/611/EGK irányelvet az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozások (ÁÉKBV) területén.
6. Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetővédelmi rendszerekről.
7. Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/31/EK irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 93/6/EGK tanácsi irányelv módosításáról.
8. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 28-i, 2001/34/EK irányelve az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információról.
9. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i, 2001/107/EK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek a befektetési alapokat kezelő társaságok és egyszerűsített jegyzési felhívások szabályozása tekintetében történő módosításáról.
10. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i 2001/108/EK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek az ÁÉKBV befektetéseinek tekintetében történő módosításáról.
11. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.
12. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról, és a 2001/34/EK irányelv módosításáról.
13. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/6/EK irányelve a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés).
14. A Bizottság 2003. december 22-i 2003/124/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bennfentes információ meghatározása és közzététele, valamint a piaci manipuláció meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról.
15. A Bizottság 2003. december 22-i 2003/125/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési ajánlások tisztességes ismertetése és az összeférhetetlenség közzététele tekintetében történő végrehajtásáról.
16. A Bizottság 2004. április 29-i 2004/72/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó bennfentes információ fogalom meghatározása, a bennfentesek jegyzékének összeállítása, a vezetői ügyletek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében történő végrehajtásáról.”
„13. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez
1. A 33. § (4) bekezdésében meghatározott függő biztosításközvetítői (ügynöki, vezérügynöki) tevékenységet azon természetes személy végezhet, aki rendelkezik
a) „biztosításközvetítő” szakképesítéssel; vagy
b) „függő biztosításközvetítői” szakképesítéssel; vagy
c) „független biztosításközvetítői” szakképesítéssel; vagy
d) „biztosítási tanácsadó” szakképesítéssel.
2. Amennyiben a függő biztosításközvetítő kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 17. pontjában foglalt „Jogvédelem” biztosítási ágazat termékeinek közvetítését végzi, akkor rendelkeznie kell
a) „biztosításközvetítő” szakképesítéssel; vagy
b) „jogvédelmi biztosításközvetítő” szakképesítésével; vagy
c) „függő biztosításközvetítői” szakképesítéssel; vagy
d) „független biztosításközvetítői” szakképesítéssel; vagy
e) „biztosítási tanácsadó” szakképesítéssel.
3. A 45. §-ban meghatározott független biztosításközvetítői (alkuszi, többes ügynöki) tevékenységet azon természetes személy végezhet, aki rendelkezik
a) „biztosításközvetítő” szakképesítéssel; vagy
b) „független biztosításközvetítői” szakképesítéssel; vagy
c) „biztosítási tanácsadó” szakképesítéssel.
4. Az 51. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási szaktanácsadói tevékenységet azon természetes személy végezhet, aki rendelkezik
a) „biztosítási tanácsadó” szakképesítéssel; vagy
b) „biztosítási szakjogász” szakképesítéssel; vagy
c) „aktuárius” szakképesítéssel.”
