(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak az érintett személynek a befektetési ajánlás tárgyát képező pénzügyi eszközhöz fűződő pénzügyi érdekeltségére vonatkozó adatra.”
68. § A Tpt. 222. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben az Alap tagja a díjfizetési kötelezettségét nem, vagy nem az Alap igazgatósága által a jelen törvény keretei között meghatározott szabályok szerint teljesíti, az Alap kezdeményezheti a Felügyelet intézkedését.”
69. § A Tpt. 229. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Befektetési alapkezelő - a 242/A. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel - kizárólag az alábbi tevékenységet végezheti a Felügyelet engedélyével:)
„g) értékpapír-kölcsönzés.”
70. § (1) A Tpt. 236. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alap kezelése során az alap kezelésének különös szabályait a 16. számú mellékletnek megfelelő - a Felügyelet által jóváhagyott - kezelési szabályzatba kell foglalni, amely az alapkezelő és a befektetők közötti általános szerződési feltételeket tartalmazza. A befektető a befektetési jegyek vásárlásakor nyilatkozik arról, hogy ismeri a kezelési szabályzatban foglalt feltételeket.”
(2) A Tpt. 236. §-a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvános alap tájékoztatójában és kezelési szabályzatában foglalt feltételeket az alapkezelő egyoldalúan a Felügyelet engedélyével módosíthatja. Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az)
„e) az alapkezelő, illetőleg letétkezelő vezető állású személyei, a forgalmazó, illetve az ingatlanértékelő körében, cégadataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti,”
71. § A Tpt. 239. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ingatlanalap kezelése esetén a befektetési alapkezelő köteles gondoskodni az alap portfóliójában lévő, biztosítható ingatlanokra vonatkozó, az alap mint kedvezményezett javára szóló, a teljes kockázati körre kiterjedő vagyonbiztosítás folyamatos fennállásáról.”
72. § A Tpt. 245. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy az alapkezelő a forgalomba hozatali eljárást megelőzően, a Felügyelet által jóváhagyott, a 17. számú mellékletnek megfelelő tartalommal nyilvános tájékoztatót, illetve a 16. számú mellékletnek megfelelő tartalommal kezelési szabályzatot, valamint a 18. számú mellékletnek megfelelő tartalommal rövidített tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tegyen közzé a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon, azzal, hogy a nyilvános ajánlattételt valamely, a 34. § (4) bekezdésében meghatározott közzétételi helyen is közzé kell tenni. A nyilvános ajánlattétel tartalmazza
a) a tájékoztató közzétételét engedélyező felügyeleti határozat számát és időpontját;
b) a forgalomba hozandó értékpapír és a kibocsátó megnevezését;
c) a forgalomba hozandó értékpapír mennyiségét (darabszámát), névértékét és értékesítési árát vagy az ármeghatározás módját;
d) a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a forgalomba hozatali helyeket;
e) a forgalomba hozatal és a fizetés módját; és
f) a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját.
A nyilvános tájékoztató a befektetési alap megszűnéséig érvényes.”
73. § A Tpt. 247. § (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, a (3)-(4) bekezdés számozása pedig (5)-(6) bekezdésre változik:
„(1) A nyilvános nyílt végű alapok esetében az alap futamideje alatt az alapkezelő - a forgalmazó útján - minden forgalmazási napon köteles elfogadni és a kezelési szabályzatban meghatározott értéknapra megállapított egy jegyre jutó eszközértéken elszámolni a befektetési jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat (e fejezet alkalmazásában előbbiek együttesen: befektetési jegyek folyamatos forgalmazása), kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartást, valamint a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, melyek időtartamába tartozó napok nem minősülnek forgalmazási napnak. Az engedélyezett zárva tartás vagy a forgalmazás felfüggesztése vagy a forgalmazás szünetelése előtt felvett és még el nem számolt megbízások elszámolására az alap kezelési szabályzata szerint irányadó határidő számításakor az előbbiek időtartama figyelmen kívül marad. Határozott futamidejű alap esetében a megbízások felvételére nyitva álló utolsó napot úgy kell meghatározni, hogy az e napon felvett megbízások elszámolására és a fizetésre az alap futamidejének eltelte előtt sor kerülhessen.
(2) Az alap adott sorozata forgalmazási napjának tekintendő minden olyan nap, amely az alap adott sorozata forgalmazási helyén munkanapnak minősül, kivéve az (1) és (4) bekezdésben meghatározott eseteket.
(3) A nyilvános nyílt végű alapok befektetési jegyére vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti időköz - értékpapíralap tekintetében - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb három, ingatlanalap tekintetében legfeljebb kilencven forgalmazási nap lehet. Az értéknap meghatározására, a megbízások elszámolására, valamint az elszámolásnál figyelembe vett egy jegyre jutó nettó eszközérték megállapítására vonatkozó egyéb szabályokat, közte a kifizetés napját az alap kezelési szabályzata tartalmazza.
(4) A származtatott ügyletekbe fektető nyilvános, nyílt végű alap és a zártkörű, nyílt végű alap esetében a befektetési jegyre vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti időköz legfeljebb harmincegy nap lehet. Ezen alapok tekintetében az alap kezelési szabályzata rendelkezhet akként, hogy egy meghatározott időszakon, de legfeljebb egy naptári hónapon belül felvett vételi vagy visszaváltási megbízások az időszak egy, előre meghatározott napjával - mint értéknappal - kerüljenek elszámolásra. Eltérő meghatározás hiányában az elszámolás értéknapja az időszak utolsó forgalmazási napja.”
74. § A Tpt. 254. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A zártkörű ingatlanalap befektetési jegyei ingatlanapport ellenében is jegyezhetőek. Az apportálandó ingatlanokat részletesen be kell mutatni az alap kezelési szabályzatában. Az apportálandó ingatlanok értékét az alap könyvvizsgálója és az ingatlanértékelője együttesen állapítja meg. Az apport összértéke nem haladhatja meg az alap induló saját tőkéjének ötven százalékát.”
75. § (1) A Tpt. 257. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 255. § a)-c) pontjában foglalt esetben a portfólióban lévő befektetési eszközöket egy hónapon belül, az ingatlanokat hat hónapon belül értékesíteni kell.”
(2) A Tpt. 257. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a 256. § (7) bekezdésében foglalt határidő elteltét követően öt, ingatlanalap esetében tizenöt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, a Felügyelethez benyújtani és ezzel egyidejűleg a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon a befektetők rendelkezésére bocsátani. A letétkezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A megszűnési jelentés - a 19. számú mellékletben foglaltakon túlmenően - legalább az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit tartalmazza. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzétenni.”
76. § A Tpt. 260. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Zártkörű befektetési alap az átalakulásáról kezelési szabályzatának módosításával a 265. § (3) bekezdése szerint határoz. A zártkörű alap nyilvános alappá történő átalakulása esetén az átalakulás napjára igazolnia kell a Felügyelet felé a 254. § (1) bekezdésében meghatározott legkisebb induló saját tőke meglétét.”
77. § A Tpt. 271. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az alapkezelő kizárólag a származtatott termékekbe befektető alap, illetve zártkörű alap javára jogosult értékpapírt kölcsönbe venni. Az alapkezelő jogosult a kölcsönvett értékpapírok fedezeteként az alap nevében az alap vagyona terhére óvadékot nyújtani.”
78. § A Tpt. 276. §-ának (1)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapíroknak, illetve a 275. § b) pontja szerinti értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „b” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket, kivéve az OECD tagállam által kibocsátott állampapírokat, a (8) bekezdésben meghatározott kötvényeket és a (2) bekezdésben foglalt esetet.
(2) Az OECD tagállam által kibocsátott állampapírok és a (8) bekezdésben meghatározott kötvények kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett, megfelelő likviditással rendelkező értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „a” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket. Megfelelő likviditással rendelkezőnek minősül az a tőzsdén jegyzett vagy szabályozott piacon forgalmazott értékpapír, amelynek az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt korlátot meghaladó (2) bekezdés szerinti értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „d” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.
(4) Az OECD tagállam által kibocsátott állampapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon nem jegyzett értékpapíroknak és egyéb pénzpiaci eszközöknek az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „c” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.
(5) A (4) bekezdés szerinti értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „e” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.
(6) A kollektív befektetési értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „f” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.
(7) Az OECD-tagállam által kibocsátott azonos sorozatba tartozó állampapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „g” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.”
79. § A Tpt. a 279. §-át követően a következő 279/A. §-sal egészül ki:
„279/A. § (1) Nyílt végű, nyilvános, indexkövető befektetési alap, illetve annak adott sorozata az alábbi feltételek együttes alkalmazásával is létrehozható:
a) az alapkezelő a befektetési jegyek általa meghatározott számát tömörítő forgalmazási egységet határozhat meg a jegyzés, illetve a folyamatos forgalomba hozatal céljaira, s az elsődleges forgalmazás során a befektető általi, egyazon alkalommal történő vásárlás, valamint a visszaváltás tárgyát csak a forgalmazási egységet vagy annak egész számú többszörösét kitevő befektetési jegyek képezhetik;
b) az a) pont szerinti forgalmazási egység ellenértéke (vételára, illetve visszaváltási ára) az alapkezelő által meghatározott összetételű értékpapírcsomag szolgáltatásával is teljesíthető, ahol a megvásárolt vagy visszaváltott számú forgalmazási egységet kitevő darabszámú befektetési jegyek összértéke és az ellenértékként szolgáltatott értékpapírcsomag összértéke közti különbözet készpénzben teljesítendő; és
c) az alapkezelő az intézményi befektetőkre korlátozhatja azon befektetők körét, amelyek a befektetési jegyeket az elsődleges forgalmazás során az a) pont szerinti forgalmazási egységenként megvásárolhatják, illetve visszaválthatják, ez esetben azonban az alap nyilvántartásba vételétől számított harminc napon belül köteles gondoskodni az alap adott sorozata szabályozott piacra való bevezetésének kezdeményezéséről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az alapkezelő minden forgalmazási napra köteles meghatározni az (1) bekezdés a) pontja szerinti forgalmazási egység ellenértékét kitevő értékpapírcsomag összetételét. A folyamatos forgalmazás során ezen információ, valamint a nettó eszközérték közzétételére a 266. § (3) bekezdése megfelelően irányadó. A forgalmazásra az alapkezelő által az alap kezelési szabályzatában meghatározott rendszerességgel, de legalább havonként egy forgalmazási napon kerül sor.
(3) Az (1) bekezdés szerinti indexkövető befektetési alap létrehozása esetén jegyzési összeg befizetésén a jegyzési ellenérték rendelkezésre bocsátása értendő.”
80. § A Tpt. 280. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlanalap portfóliója az ingatlanokon felül kizárólag látra szóló és lekötött bankbetétet, OECD-tagállam által kibocsátott állampapírt, illetve más alapkezelő által kezelt, ingatlanokba fektető kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt - beleértve ezen értékpapírok repo ügylettel történő vásárlását is -, valamint devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek árfolyamkockázatának, továbbá hitelfinanszírozás deviza- és kamatkockázatainak fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket tartalmazhat. Az ingatlanalap portfóliójában lévő kollektív befektetési értékpapírok aránya nem haladhatja meg az ingatlanalap saját tőkéjének húsz százalékát.”
81. § A Tpt. 283. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Építés alatt állónak minősül az a telekingatlan, illetőleg felépítmény, amelyen az ingatlanalap kizárólag saját kockázatára, saját nevére szóló építési engedély alapján az építési naplót megnyitották és az ingatlanalap kivitelezési munkát folytat, illetve végeztet, és amelyre használatbavételi engedélyt még nem adtak ki. Az alap - az (5) bekezdésben írt kivétellel - kizárólag olyan ingatlanon folytathat, illetve végeztethet kivitelezési tevékenységet, amelyre a használatbavételt követően teljesül az (1) bekezdésben meghatározott feltétel.
(5) Az alap a tulajdonát képező ingatlanokhoz funkcionálisan kapcsolódó, vagy azzal határos közterületen is folytathat, illetve végeztethet kivitelezési tevékenységet, ha erre vonatkozóan a tulajdonában álló ingatlanokra kiadott építési engedély rendelkezést tartalmaz vagy ha ezen munkák elvégzése az alap tulajdonában álló ingatlanok rendeltetésszerű használata feltételeinek biztosításához szükséges.”
82. § A Tpt. 288. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó köteles gondoskodni a forgalmazás feltételeinek folyamatos biztosításáról, illetőleg arról, hogy a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a rendszeres és rendkívüli jelentés magyar nyelven a befektetők rendelkezésére álljon. A kibocsátó a forgalmazás feltételeiről köteles hirdetményben tájékoztatni a magyarországi befektetőket, továbbá a forgalmazás feltételeinek biztosítását a Felügyeletnek is köteles igazolni.”
83. § (1) A Tpt. 290. §-ának (1) bekezdése a következő n) és o) pontokkal egészül ki:
(Az alapkezelő az általa kezelt alapok működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni, és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni:)
„n) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; és
o) az ügynökök felsorolásában bekövetkezett bármely változást, a felsorolás bővülése esetén legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, a felsorolás szűkülése esetén a legkésőbb a változás napját követő két munkanapon belül.”
(2) A Tpt. 290. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a korábbi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) A befektetési alapra mint kibocsátóra vonatkozó, az alapkezelőt terhelő tájékoztatási kötelezettség körében a 34. § (4) bekezdés b) pontja alkalmazásában a kibocsátó honlapja alatt az alapkezelő honlapja értendő.”
84. § A Tpt. 293. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„293. § (1) A befektetési alapra mint kibocsátóra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeknek az alap nevében az alapkezelő köteles eleget tenni.
(2) A befektetési alapról, az alapkezelőről szóló, a befektetőknek szánt minden olyan dokumentum, így különösen hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát tervezetét, amely a befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával, forgalmazásával összefüggésbe hozható, a Felügyeletnek legkésőbb a befektetők részére való hozzáférést megelőzően öt nappal be kell nyújtani.
(3) A Felügyelet a dokumentum nyilvánosságra hozatalát megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest.
(4) A befektetési alapkezelő az elért hozam bemutatásánál, illetve közzétételénél a 15. számú mellékletben megfogalmazott elvek szerint köteles eljárni.
(5) Tilos a tájékoztató és a kezelési szabályzat tartalmától eltérő adatok közlése, valamint a befektetési alap hozamára, tőkéjének növekedésére vonatkozó ígéret tétele a 241. §-ban foglalt esetek kivételével.”
85. § A Tpt. a 296. §-t követően a következő nyolcadik/A. résszel és XXXI/A. fejezettel egészül ki:
„NYOLCADIK/A. RÉSZ
A KOCKÁZATI TŐKEALAPOK
XXXI/A. Fejezet
A KOCKÁZATI TŐKEALAP-KEZELŐ”
86. § A Tpt. az e törvényben megállapított XXXI/A. Fejezetet követően a következő 296/A. §-sal egészül ki:
„296/A. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő a Felügyelet e törvényben meghatározott engedélye alapján kezdheti meg tevékenységét.
(2) A kockázati tőkealap-kezelő kizárólag az alábbi tevékenységet végezheti:
a) az e törvényben meghatározott kockázati tőke-alapkezelés;
b) az a) pontban megjelölt tevékenységhez kapcsolódó tanácsadás.”
87. § A Tpt. az e törvénnyel megállapított 296/A. §-t követően a következő 296/B. §-sal egészül ki:
„296/B. § (1) Kockázati tőkealap-kezelő, illetőleg kockázati tőkealap nem szerezhet részesedést olyan vállalkozásban, amelyben
a) a kockázati tőkealap alapkezelője vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, könyvvizsgálójának; és
b) tulajdonosa vezető tisztségviselőjének vagy felügyelőbizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, vagy
c) az a)-b) pontban meghatározott személlyel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak
részesedése van.
(2) A kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy egyidejűleg legfeljebb három más, e törvény szerint alapított kockázati tőkealap-kezelőnél lehet vezető állású személy. A kockázati tőkealap-kezelő köteles az általa kezelt kockázati tőkealap befektetőit tájékoztatni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban e körülmény fennáll.
(3) A kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy nem lehet a kockázati tőkealap-kezelő részére befektetési szolgáltatást, kiegészítő befektetési szolgáltatást végző gazdálkodó szervezetnél vezető állású személy.
(4) A kockázati tőkealap-kezelő nem adhat a kockázati tőkealap vagyonértékelésére megbízást olyan vagyonértékelő szervezetnek,
a) amelyben a kockázati tőkealap-kezelő;
b) amelyben a kockázati tőke-alapkezelőnél vezető állású személy; illetőleg
c) amely a kockázati tőkealap-kezelőben
közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
(5) A kockázati tőkealap-kezelő vezető tisztségviselői közül legalább egy személynek ötéves szakmai gyakorlattal kell rendelkezni.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában szakmai gyakorlatként kell figyelembe venni:
a) Magyarországon vagy külföldön bejegyzett tőkebefektetési tevékenységet végző vállalkozásnál, vagy ehhez szorosan kapcsolódó tanácsadói vagy vagyonkezelői tevékenységet végző vállalkozásnál (kockázati vagy magántőke alapkezelő, tanácsadó, befektető vagy holdingtársaság) tulajdonosként, vezető állású személyként vagy alkalmazottként;
b) az a) pontban meghatározott vállalkozás kijelölése alapján az a) pontban meghatározott vállalkozások tőkebefektetésének céltársaságánál vezető állású személyként eltöltött időt.”
88. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/B. §-t követően a következő 296/C. §-sal egészül ki:
„296/C. § (1) A kockázati tőkealap-kezelőre a Gt., a fióktelepre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kockázati tőkealap-kezelő kizárólag részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet. A kockázati tőkealap-kezelő jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulásból állhat.”
89. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/C. §-t követően a következő 296/D. §-sal egészül ki:
„296/D. § (1) A kérelmezőnek a kockázati tőkealap-kezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez be kell nyújtania:
a) a társasági szerződést (alapító okiratot), illetve ennek módosítását;
b) a jegyzett tőke teljes összegének befizetését és rendelkezésre állását tanúsító iratokat;
c) részvénykönyvének másolatát;
d) a szervezeti és működési szabályzatát;
e) az olyan gazdasági társaságok megnevezését, amelyben részesedése van, a részesedés mértékének megjelölésével;
f) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását;
g) könyvvizsgálója nevét és engedélyének számát;
h) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmező informatikai rendszere, számviteli politikája és számviteli rendje mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására alkalmas;
i) a vezető állású személy büntetlen előéletére vonatkozó igazolást és a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet vezető személy felsőfokú végzettségét igazoló dokumentumot;
j) az üzleti tervét; és
k) az e törvényben foglalt előírásoknak való megfelelést tanúsító egyéb okiratokat.
(2) A Felügyelet a tevékenységi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg, ha a kérelmező
a) az e törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg és azt hiánypótlásra történt felszólítás ellenére sem pótolja; vagy
b) az eljárás során megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
(3) A Felügyelet a kockázati tőkealap-kezelő tevékenységi engedélyét visszavonja, ha
a) a kockázati tőkealap-kezelő részére kiadott tevékenységi engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók; vagy
b) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;
c) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy;
d) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;
e) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezte meg.”
90. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/D. §-t követően a következő 296/E. §-sal egészül ki:
„296/E. § (1) A „kockázati tőkealap-kezelő”, illetve a „kockázati tőkealap” elnevezést csak az e törvény szerinti tevékenységi engedéllyel rendelkező társaság, illetve az e törvény szerint nyilvántartásba vett alap használhatja.
(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt szabály a külföldön bejegyzett gazdasági társaságra és más jogi személyre, ha a saját joga szerint jogosult a „kockázati tőkealap-kezelő”, illetve a „kockázati tőkealap” elnevezés használatára.”
91. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/E. §-t követően a következő 296/F. §-sal egészül ki:
„296/F. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő egymástól elkülönítetten több alapot is létrehozhat és kezelhet.
(2) A kockázati tőkealap-kezelő a kockázati tőkealapok vagyonát a saját vagyonától, illetve a kockázati tőkealapok vagyonát egymástól elkülönítetten kezeli és tartja nyilván.
(3) A kockázati tőkealap-kezelő az általa végzett kezelői tevékenységért az alapkezelési szabályzatban meghatározott díjat számíthat fel.
(4) A kockázati tőkealap-kezelő az általa kezelt alap működésének időtartama alatt végelszámolással nem szűnhet meg.
(5) Kockázati tőkealap-kezelő felszámolójának a bíróság csak a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaságot jelölheti ki.
(6) A kockázati tőkealap-kezelő által kezelt portfólióban lévő eszközök nem képezik a kockázati tőkealap-kezelő tulajdonát, azok a kockázati tőkealap-kezelő hitelezőinek kielégítésére nem vehetők igénybe.
(7) A kockázati tőkealap-kezelő a kockázati tőkealap kezelését kizárólag más kockázati tőkealap-kezelő részére adhatja át. Az átadáshoz a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok hetvenöt százalékának jóváhagyó nyilatkozata szükséges. Ha az alapkezelési szabályzat előírja, a jóváhagyás a tőkealap-jegy tulajdonosok többségi szavazatával is megadható, ez esetben a kockázati tőkealap átadásához a Felügyelet jóváhagyása is szükséges.
(8) Ha a kockázati tőkealap-kezelő ellen felszámolási eljárás indul és az általa kezelt kockázati tőkealap új kockázati tőkealap-kezelő részére nem kerül átadásra, a Felügyelet a kockázati tőkealap törlését kezdeményezi.”
92. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/F. §-t követően a következő XXXI/B. Fejezettel egészül ki:
„XXXI/B. Fejezet
A KOCKÁZATI TŐKEALAP”
93. § A Tpt. a XXXI/B. Fejezetet követően a következő 296/G. §-sal egészül ki:
„296/G. § (1) A kockázati tőkealap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre, illetve a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A kockázati tőkealap kizárólag zárt végű alapként, vissza nem váltható kockázati tőkealap-jegyek zártkörű forgalomba hozatalával hozható létre.
(2) Egy alapra eltérő névértékű és eltérő jogokat megtestesítő kockázati tőkealap-jegyek is forgalomba hozhatóak.
(3) A kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalára, a kibocsátó kötelezettségeire az e törvény Második Részében foglalt rendelkezéseket az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni
(4) A kockázati tőkealap jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb kettőszázötvenmillió forintnál.
(5) A kockázati tőkealap saját tőkéje nem lehet kevesebb a (4) bekezdésben előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.
(6) A kockázati tőkealap jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat.
(7) A kockázati tőkealap-jegyek össznévértékének legalább tíz százalékát, de legkevesebb kettőszázötvenmillió forintot a kockázati tőkealap-jegyek megvásárlásakor be kell fizetni. A fennmaradó összeget a kockázati tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint, de legkésőbb az alapítást követő hat éven belül kell befizetni.
(8) Ha a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosa a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulását a kockázati tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint nem teljesíti, a kockázati tőkealap-kezelő harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a kockázati tőkealap-jegyhez fűződő jogainak megszűnését eredményezi.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén a kockázati tőkealap-jegyhez fűződő jogok a határidő lejártát követő napon megszűnnek, erről a kockázati tőkealap-kezelő a tagot írásban értesíti.
(10) A (8) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követően a kockázati tőkealap-kezelő - a kezelési szabályzatban meghatározottak szerint - elszámol a kockázati tőkealap-jegy korábbi tulajdonosával.”
94. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/G. §-t követően a következő 296/H. §-sal egészül ki:
„296/H. § (1) A kockázati tőkealap átalakulásának minősül a kockázati tőkealapok egyesülése (beolvadás, összeolvadás) és szétválása (különválás, kiválás). Az átalakulással létrejövő kockázati tőkealap az átalakult kockázati tőkealap jogutódja.
(2) Az egyesüléshez az egyesülésben részt vevő kockázati tőkealapok kockázati tőkealap-jegy tulajdonosainak írásbeli, egyhangú jóváhagyó nyilatkozata szükséges.
(3) A jogutód kockázati tőkealapot kezelő kockázati tőkealap-kezelő az egyesülés indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtja.
(4) Az egyesülés értéknapján meg kell állapítani az egyesülésben részt vevő kockázati tőkealapok egy kockázati tőkealap-jegyre jutó nettó eszközértékét.
(5) Az egyesülés során a (3) bekezdésben megjelölt tájékoztatóban meg kell jelölni a jogutód kockázati tőkealapot. A jogutód kockázati tőkealap kockázati tőkealap-jegyeket bocsát ki, amelyeket - az érvényes, egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban - az egyesülésben részt vevő kockázati tőkealap kockázati tőkealap-jegy tulajdonosai szerzik meg.
(6) A jogutód kockázati tőkealap kezelője az egyesülésről, az egyesülés napjára érvényes portfóliójáról jelentést készít, amelyet az egyesülést követő nyolc munkanapon belül megküld a Felügyeletnek. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólióban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; az összesített nettó eszközértékeket; a kockázati tőkealap-jegyek darabszámát, az egy kockázati tőkealap-jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód kockázati tőkealap kezelője és könyvvizsgálója is aláírja.
(7) A (2)-(6) bekezdéseket a kockázati tőkealapok szétválására is megfelelően alkalmazni kell.”
95. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/H. §-t követően a következő 296/I. §-sal egészül ki:
„296/I. § (1) A kockázati tőkealap kizárólag előre meghatározott, de legalább hat teljes naptári éves futamidőre hozható létre.
(2) A kockázati tőkealap-kezelő a kockázati tőkealap futamidejét - amennyiben azt a kockázati tőkealap-kezelési szabályzat lehetővé teszi - meghosszabbíthatja, legfeljebb az eredeti futamidőt nem meghaladó időtartammal.
(3) A kockázati tőkealap futamidejének megváltoztatásakor a 296/K. § (1)-(5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”
96. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/I. §-t követően a következő 296/J. §-sal egészül ki:
„296/J. § (1) A kockázati tőkealap-jegy kötelező tartalmi kellékei:
a) a kockázati tőkealap megnevezése és a kockázati tőkealap-jegy sorozat megjelölése;
b) a kockázati tőkealap fajtája (zárt végű), típusa (zártkörű), futamideje;
c) a kockázati tőkealap-jegy névértéke, értékpapírkódja és sorszáma;
d) a tulajdonos neve;
e) a tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a kockázati tőkealap-jegyhez fűződő, a kockázati tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott jogai;
f) a kibocsátás időpontja;
g) az alap kezelését végző kockázati tőkealap-kezelő cégneve és székhelye; és
h) az alap kezelését végző kockázati tőkealap-kezelő cégszerű aláírása.
(2) A dematerializált kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalához kiállított okirat a 7. § (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott adatokat nem tartalmazza.
(3) A kockázati tőkealap-jegyek összevont címletű kockázati tőkealap-jegyként is kibocsáthatók, továbbá a kibocsátást követően - a kockázati tőkealap-jegy tulajdonos kérésére és költségére - összevont címletű tőkealapjeggyé alakíthatóak át. Az összevont címletű kockázati tőkealap-jegy - a kockázati tőkealap-jegy tulajdonos kérésére és költségére - utóbb kisebb címletű összevont kockázati tőkealap-jegyekre, illetve az eredeti névértékű kockázati tőkealap-jegyekre bontható.
(4) Az e törvényben meghatározottaktól eltérő módon forgalomba hozott kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatala semmis.
(5) A kockázati tőkealap-kezelő a befektető által jegyzett kockázati tőkealap-jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegének megállapítására, a kockázati tőkealap-jegy tulajdonos és a tulajdonában lévő kockázati tőkealap-jegy azonosítására alkalmas nyilvántartást vezet.
(6) A kockázati tőkealap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételét követően a kockázati tőkealap-jegyre eső vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig terjedő időszakra, a befektető által jegyzett kockázati tőkealap-jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről a kockázati tőkealap-kezelő igazolást állít ki. A befektető a vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig a szavazati jogát a kockázati tőkealap-kezelő által kiállított igazolás alapján gyakorolhatja.
(7) A kockázati tőkealap kezelési szabályzata előírhatja, hogy a kockázati tőkealap-jegy átruházásához a kockázati tőkealap-kezelő beleegyezése, illetőleg a többi befektető egyhangú vagy többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges. A kockázati tőkealap kezelési szabályzata az átruházáshoz egyéb feltételeket is meghatározhat.”
97. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/J. §-t követően a következő 296/K. §-sal egészül ki:
„296/K. § (1) A kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalának feltétele a kockázati tőkealap-kezelő által készített kezelési szabályzat Felügyelet által történő jóváhagyása. A kockázati tőkealap kezelési szabályzatának kötelező elemeit a 26. számú melléklet tartalmazza.
(2) A kockázati tőkealap jóváhagyott kezelési szabályzatát legalább a jegyzést, átvételt megelőző tizenöt nappal a kockázati tőkealap-jegy átvételére szándéknyilatkozatot tett befektetők részére meg kell küldeni.
(3) A kockázati tőkealap nyilvántartásba vételére a kockázati tőkealap-kezelő kérelmére akkor kerül sor, ha a kockázati tőkealap-kezelő - a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének összegyűjtésére nyitott számlát vezető hitelintézet által kiállított nyilatkozattal - igazolja, hogy a 296/G. § (7) bekezdésében meghatározott összeget a befektetők befizették.
(4) A kockázati tőkealap kezelési szabályzatának módosításához a Felügyelet jóváhagyása és ha az alapkezelési szabályzat előírja, a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok egyhangú vagy többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges. Az alapkezelési szabályzat a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok jóváhagyását az egész alapkezelési szabályzatra vagy egyes szabályozási területekre nézve is előírhatja és egyes szabályozási kérdésekhez eltérő mértékű többséget is előírhat.
(5) Ha a kockázati tőkealap kezelési szabályzatának módosításához a kezelési szabályzat előírásai szerint a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok előzetes jóváhagyása szükséges, a jóváhagyásról a Felügyeletet az alapkezelő a módosítás benyújtásával tájékoztatja. A kezelési szabályzatnak a kockázati tőkealap futamidejének meghosszabbítását tartalmazó módosítását a kockázati tőkealap eredeti futamideje letelte előtt legalább hat hónappal kell a Felügyeletnek benyújtani.”
98. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/K. §-t követően a következő 296/L. §-sal egészül ki:
„296/L. § (1) A kockázati tőkealap hozamot csak akkor fizethet, ha annak fedezete a kockázati tőkealap rendelkezésére áll. Hitelből vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásából származó forrásból hozamfizetés nem teljesíthető.
(2) Nem fizethető hozam, ha ennek következtében a kockázati tőkealap saját tőkéje a számviteli szabályok szerint számított módon nem éri el a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének befizetett hányadát.”
99. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/L. §-t követően a következő 296/M. §-sal egészül ki:
„296/M. § A kockázati tőkealap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A Felügyelet törli a kockázati tőkealapot a nyilvántartásból
a) a pozitív saját tőkéjű kockázati tőkealap megszüntetésekor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal;
b) a negatív saját tőkéjű kockázati tőkealap megszüntetésekor a vagyon értékesítéséből származó ellenérték teljes kifizetésekor;
c) másik kockázati tőkealappá történő átalakulás esetén az átalakulás napjával; vagy
d) más kockázati tőkealapba történő beolvadás esetén a beolvadás napjával.”
100. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/M. §-t követően a következő 296/N. §-sal egészül ki:
„296/N. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg a kockázati tőkealap-kezelő tevékenységi engedélye visszavonásakor - ha a kockázati tőkealap kezelését másik kockázati tőkealap-kezelő nem vállalja el - a kockázati tőkealapot meg kell szüntetni.
(2) A kockázati tőkealap megszüntetését, nyilvántartásból való törlését a Felügyelet határozatban rendeli el.
(3) A kockázati tőkealap (1)-(2) bekezdés szerinti megszüntetését a kockázati tőkealap-kezelő a megszüntetésről szóló felügyeleti határozat kézhezvételét követő kettő munkanapon belül köteles közzétenni.
(4) A kockázati tőkealap hitelezői a (3) bekezdés szerinti közzététel napjától számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jelenthetik be követeléseiket a kockázati tőkealap-kezelőnél.
(5) Ha a megszüntetési eljárás során a kockázati tőkealap saját tőkéje a (4) bekezdés alapján bejelentett kötelezettségek figyelembevételével együtt negatívvá válik, akkor a kockázati tőkealap-kezelő köteles azt a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni.”
101. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/N. §-t követően a következő 296/O. §-sal egészül ki:
„296/O. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a kockázati tőkealap megszűnésekor felmerülő feladatokat a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap-kezelő akadályoztatása, illetve felszámolása esetén a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaság végzi.
(2) A 296/M. §-ban meghatározott esetben a kockázati tőkealap portfóliójában lévő eszközöket tizennyolc hónapon belül értékesíteni kell. E határidő indokolt esetben - a Felügyelet engedélyével - legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. A kockázati tőkealap tulajdonában lévő, szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosai között - a kockázati tőkealap-kezelési szabályzatban rögzített szabályoknak megfelelően - természetben is fel lehet osztani.
(3) A kockázati tőkealap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a 296/N. § (3) bekezdésében meghatározott határidőt követően öt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, azt be kell nyújtani a Felügyelethez és a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosainak rendelkezésére kell bocsátani. A kockázati tőkealap-kezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzétenni.
(4) A megszűnési jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a működés időtartamának lejáratakor a kockázati tőkealap tulajdonában álló vagyon nyilvántartási értéke;
b) a vagyontárgyak értékesítése során befolyt ellenérték;
c) az esetleges egyéb bevétel (pl. kamat);
d) a végelszámolás során felmerült költségek;
e) a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok között felosztható tőke, a felosztás elvei; és
f) az egy kockázati tőkealap-jegyre kifizethető összeg.
(5) A kockázati tőkealap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből a kockázati tőkealap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket kockázati tőkealap-jegyeik névértékének az összes forgalomban lévő kockázati tőkealap-jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg.
(6) A befektetők részére kifizetendő összeget a kockázati tőkealap-kezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig.”
102. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/O. §-t követően a következő 296/P. §-sal egészül ki:
„296/P. § (1) Negatív saját tőkével rendelkező kockázati tőkealap megszüntetését a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaság végzi.
(2) A kockázati tőkealap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását követően a közhasznú társaság a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki.”
103. § A Tpt. az e törvényben megállapított 296/P. §-t követően a következő címmel és a 296/Q. §-sal egészül ki:
„A befektetési, kölcsönnyújtási szabályok
296/Q. § (1) A kockázati tőkealap vagyona terhére egy vállalkozásban, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásban együttesen szerzett részesedése a befektetéskor nem haladhatja meg a kockázati tőkealap befizetett jegyzett tőkéjének húsz százalékát.
(2) A kockázati tőkealap vagyona terhére ingatlan tulajdonjoga nem szerezhető meg.
(3) A (2) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a kockázati tőkealap tulajdonába csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy bírósági végrehajtási eljárás során került ingatlanra. A kockázati tőkealap az így megszerzett ingatlant a szerzés időpontjától számított két éven belül köteles elidegeníteni vagy nem pénzbeli hozzájárulásként olyan társaságba apportálni, amelyben a kockázati tőkealap legalább tíz százalék tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
(4) A kockázati tőkealap-kezelő az általa kezelt alapok között - a több alap által közösen végrehajtott befektetések kivételével - a kockázati tőkealapok vagyoni helytállási kötelezettségével járó szerződést nem hozhat létre.
(5) A kockázati tőkealap szabályozott piacra bevezetett részvényt akkor szerezhet, ha a kibocsátóban az első szerzéstől számított tizenkét hónapon belül legalább tízszázalékos részesedéssel rendelkezik. Az így megszerzett részvények hat hónapon belül nem idegeníthetők el.
(6) A kockázati tőkealap a portfóliójában lévő vállalkozás szabályozott piacra történő bevezetését követően annak részvényeit tulajdonában tarthatja.
(7) A kockázati tőkealap csak olyan vállalkozásnak nyújthat pénzkölcsönt, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
(8) A kockázati tőkealap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásoknak nyújtott pénzkölcsön együttes összege nem haladhatja meg a vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba a kockázati tőkealap által befektetett tőke összegének kétszeresét.
(9) A kockázati tőkealap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásoknak nyújtott pénzkölcsön, valamint az e vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba befektetett tőke együttes összege nem haladhatja meg a kockázati tőkealap befizetett jegyzett tőkéjének huszonöt százalékát.
(10) A kockázati tőkealap által folyósított összes kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátását is - együttes összege nem haladhatja meg a befizetett jegyzett tőkéjének ötven százalékát.
(11) A pénzkölcsön időtartama nem haladhatja meg a kockázati tőkealap működéséből a kölcsönnyújtás időpontjában hátralévő időtartamot.
(12) A kockázati tőkealap szabad pénzeszközeit csak OECD tagállamok által kibocsátott állampapírban vagy bankbetétben tarthatja.
(13) A kockázati tőkealap-kezelő a Felügyelet felhívására köteles nyilvántartásait, szabályzatait, igazgatósági, felügyelőbizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, valamint azok jegyzőkönyveit, belső ellenőrzési jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.”
104. § A Tpt. 298. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde - a 335. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - kizárólag tőzsdei tevékenységet, illetve azt segítő kiegészítő tevékenységet folytathat.”
105. § A Tpt. 304. §-a c) pontjának 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tőzsdei tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 303. § (2) bekezdés b) és c) pontjai elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, számítógépes kereskedési rendszer esetén a próbafuttatások eredményeit, melyből megállapítható, hogy a kérelmező]
„5. informatikai rendszere alkalmas a tőzsdei ügyletek elszámolására (amennyiben a tőzsdei ügyletek elszámolása nem a tőzsde által történik, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetve a központi értéktárral kötött megállapodást kell benyújtani);”
106. § (1) A Tpt. 324. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsdei forgalom elszámolása a tőzsde vagy attól szervezetileg független, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi értéktár által történhet.”
(2) A Tpt. 324. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az elszámolás nem a tőzsde által történik, a tőzsde köteles szerződést kötni elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetve központi értéktárral.”
107. § A Tpt. 330. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tőzsdére bevezetett és forgalmazott tőzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tőzsde, a tőzsdei elszámolást végző elszámolóház és központi értéktár, valamint az elszámolóházban és a központi értéktárban részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaság által kibocsátott részvényt.”
108. § A Tpt. 334. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„334. § Elszámolóházi tevékenység
a) a klíring;
b) a klíringelt ügylet pénzügyi teljesítése;
c) a klíringelt ügylet nem pénzbeli (termékkel történő) teljesítése, ide nem értve az értékpapírral történő teljesítést;
d) a klíringelt ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás; és
e) az értékpapír kölcsönzési rendszer működtetése.”
109. § A Tpt. 335. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„335. § (1) Az elszámolóházi tevékenységek közül
a) a 334. §-ban meghatározott valamennyi tevékenységet kizárólagos tevékenységként szakosított hitelintézet (a továbbiakban: elszámolóház);
b) a 334. § a), c) és e) pontjában meghatározott tevékenységet tőzsdei tevékenységet végző társaság végezheti.
(2) Külföldi szervezet elszámolóházi tevékenységet Magyarországon fióktelepe útján folytathat.
(3) Az elszámolóház elszámolóházi tevékenységen kívül kizárólag
a) a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet;
b) értékpapír-kölcsönzést;
c) nemesfém letéti őrzését és letétkezelését;
d) az elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységként
da) informatikai,
db) adatszolgáltatási,
dc) részvénykönyv-vezetési,
dd) oktatási és
de) közgyűlés szervezésére és lebonyolítására kiterjedő
tevékenységet végezhet.
(4) Elszámolóházi tevékenységet is végző tőzsdei tevékenységet végző társaság a 298. §-ban, valamint az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységeken kívül, elszámolóházi tevékenységével összefüggésben a 81. § (2) bekezdésének a)-b) és h) pontjaiban meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet, a 336. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenységet, valamint értékpapír-kölcsönzést folytathat.”
110. § A Tpt. a 335. §-át követően a következő címmel és 335/A. §-sal egészül ki:
„Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szolgáltatásai
335/A. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az e § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 335. § (3) bekezdésének d) pontjában foglaltak kivételével szolgáltatásokat
a) tőzsdének, ideértve a külföldi tőzsdét;
b) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, ideértve a külföldi elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet;
c) központi értéktárnak, ideértve a külföldi központi értéktári tevékenységet végző szervezetet;
d) befektetési szolgáltatónak, ideértve a külföldi befektetési szolgáltatót;
e) hitelintézetnek, ideértve a külföldi hitelintézetet;
f) árutőzsdei szolgáltatónak, ideértve a külföldi árutőzsdei szolgáltatót;
g) befektetési alapkezelőnek, ideértve a külföldi befektetési alapkezelőt, kizárólag az általa kezelt befektetési jegy vonatkozásában;
h) törvény által meghatározott szervezett piac szereplőjének;
i) értékpapír-kibocsátónak, ideértve a külföldi értékpapír-kibocsátót;
j) a Magyar Állam számára;
k) a Magyar Állam vagyonát kezelő szervezetek számára; és
l) az MNB számára
nyújthat.
(2) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt ügylet teljesítése érdekében végezheti.
(3) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag tőzsdei ügylettel, tőzsdén kívüli értékpapírügylettel, értékpapír forgalomba hozatalával, az értékpapíron alapuló fizetéssel, befektetési szolgáltatással, kiegészítő befektetési szolgáltatással, az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel vagy erre vonatkozó szolgáltatással, árutőzsdei szolgáltatással, valamint törvényben meghatározott szervezett piac számára nyújtott szolgáltatással kapcsolatos elszámolás lebonyolítása érdekében végezhet.”
111. § A Tpt. 336. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„336. § (1) A központi értéktári tevékenység:
a) a központi értékpapír-nyilvántartás vezetése;
b) az ISIN azonosító kiadása;
c) a dematerializált értékpapír-előállítása, -nyilvántartása és -törlése;
d) a belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása; és
e) a külföldön kibocsátott értékpapírról belföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása.
(2) A központi értéktár központi értéktári tevékenységen kívül kizárólag
a) a 81. § (2) bekezdésének a)-b) és h) pontjaiban meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet;
b) kizárólag tőzsdén kívüli szállítás fizetés ellenében történő elszámolással lezáruló értékpapírügylet esetén a 334. § a) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet;
c) kizárólag értékpapírral történő teljesítés esetén a 334. § c) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet;
d) a 334. § e) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet;
e) a 335. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet segítő kisegítő tevékenységet; és
f) értékpapír-kölcsönzést
folytathat.”
112. § (1) A Tpt. 338. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Elszámolóházi tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt a 335. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt elszámolóház és a 335. § (2) bekezdésében foglalt fióktelep részére a 334. §-ban meghatározott tevékenységek teljes körére; a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint elszámolóházi tevékenységet végző tőzsde részére a 334. § a), c) és e) pontjaiban meghatározott tevékenységekre adja meg.”
(2) A Tpt. 338. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges, a 335. § (3) bekezdésének a), c) és d) pontjaiban foglalt tevékenységek végzésére jogosító felügyeleti engedély az (1) bekezdésben foglalt engedélyezéssel egy eljárásban is megadható.”
(3) A Tpt. 338. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elszámolóház alapítására és működésére, felügyeletére a Hpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(4) A Tpt. 338. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Elszámolóház legalább kettőmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható.”
(5) A Tpt. 338. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kérelmező kaphat, amely megfelel a következő feltételeknek:
a) káreseményenként legalább százmillió forintos felelősségbiztosítással rendelkezik;
b) legalább egy tőzsdei tevékenységet végző szervezettel előszerződést kötött a részére nyújtandó szolgáltatásokról;
c) legalább egy befektetési szolgáltatóval, vagy árutőzsdei szolgáltatóval előszerződést kötött a részükre nyújtandó szolgáltatásokról;
d) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekkel; és
e) rendelkezik a 345. §-ban meghatározott szabályzatokkal.”
(6) A Tpt. 338. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a fióktelep akkor kaphat, ha a fióktelepet létesítő külföldi kérelmező igazolja a (4)-(6) bekezdésben foglaltak teljesítését, továbbá
a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között;
b) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal;
c) a külföldi kérelmező rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal;
d) a külföldi kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;
e) a külföldi kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát;
f) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens, biztonságos működését;
g) a külföldi kérelmező székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolja, hogy a kérelmező székhelye és főirodája is az adott államban van; és
h) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogrendszere a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek megfelelően rendezi a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességének kérdését.”
113. § (1) A Tpt. 339. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elszámolóházi tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)
„c) legalább egy befektetési szolgáltatóval, vagy árutőzsdei szolgáltatóval kötött, a részükre nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó, valamint - ha tőzsdei tevékenységet nem végez - tőzsdei tevékenységet végző szervezettel kötött előszerződést;”
(2) A Tpt. 339. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elszámolóházi tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)
„f) a 338. § (5) bekezdés d) pontja elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, melyből megállapítható, hogy a kérelmező
1. által üzemeltetett elszámolási rendszer biztosítja a pontos, megbízható és átlátható elszámolási rendet,
2. adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetőség) feltételeinek;”
114. § A Tpt. 340. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg;”
115. § A Tpt. a 340. §-át követően a következő fejezettel és 340/A. §-sal egészül ki:
„XLIV/A. Fejezet
A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE
340/A. § (1) A központi értéktári tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt a 336. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körére adja meg.
(2) Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet annak a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező, legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező részvénytársaságnak adja meg, amely rendelkezik
a) káreseményenként legalább százmillió forintos felelősségbiztosítással;
b) a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekkel;
c) a 350/B. §-ban foglalt szabályzatokkal.
(3) Az (2) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet az MNB elnökének egyetértésével adja ki, módosítja, illetve vonja vissza.
(4) A központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges, a 336. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott tevékenységek végzésére jogosító felügyeleti engedély az (1) bekezdésben foglalt engedélyezéssel egy eljárásban is megadható.
(5) Külföldi központi értéktári tevékenységet végző szervezet fióktelepe Magyarországon központi értéktári tevékenység végzésére akkor kaphat engedélyt, ha
a) a kérelmező igazolja az (2) bekezdésben foglaltak teljesítését;
b) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között;
c) a kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal, valamint a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogrendszere a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek megfelelően rendezi a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességének kérdését;
d) a kérelmező rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal;
e) a kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;
f) a kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát;
g) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens, biztonságos működését; és
h) a kérelmező székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolja, hogy a kérelmező székhelye és főirodája is az adott államban van.”
116. § A Tpt. a 340/A. §-át követően a következő 340/B. §-sal egészül ki:
„340/B. § A központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a magyarországi székhelyű részvénytársaságnak
aa) a részvénytársaság hatályos alapító okiratát, alapszabályát, három hónapnál nem régebbi cégkivonatát,
ab) igazolást a jegyzett tőke befizetéséről,
ac) legalább egy - azonos elszámolási rendszerbe tartozó - befektetési szolgáltatóval, vagy árutőzsdei szolgáltatóval kötött, a részükre nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó, valamint tőzsdei tevékenységet végző szervezettel kötött előszerződést,
ad) szervezeti felépítésének, irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat nem tartalmazza;
b) külföldi központi értéktári tevékenységet végző szervezet magyarországi fióktelepének a 340/A. § (3) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést igazoló dokumentumokat;
c) a 340/A. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezések teljesítését szolgáló, rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, melyből megállapítható, hogy a kérelmező
ca) a 336. § (1) bekezdése a) és c) pontjában szereplő központi értékpapír-nyilvántartás vezetését, valamint a dematerializált értékpapír-előállítást, -törlést és -nyilvántartást pontos, megbízható és átlátható módon valósítja meg,
cb) adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetőség) feltételeinek;
d) a 350/B. §-ban foglalt szabályzatokat;
e) a működés első három évére vonatkozó üzleti tervet;
f) a felelősségbiztosításról szóló szerződést;
g) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a központi értéktári tevékenységét mikor kívánja megkezdeni; és
h) a vezető állású személyek megnevezését.”
117. § A Tpt. a 340/B. §-át követően a következő 340/C. §-sal egészül ki:
„340/C. § (1) A Felügyelet a központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha
a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg;
b) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével sem állíthatók helyre;
c) a központi értéktár a tevékenységét az engedély kiadásától számított hat hónap elteltével nem kezdte meg;
d) a központi értéktár a jogszabályban meghatározott rendelkezéseket ismétlődően vagy súlyosan megszegi;
e) a központi értéktári tevékenység végzésére jogosult fióktelep engedélyét, a fióktelep létesítésére vonatkozó hozzájárulását, tudomásulvételét a székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság visszavonta.
(2) Ha a központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg e tevékenység e törvényben foglaltak szerinti ellátása nem biztosítható, a Felügyelet a 336. §-ban meghatározott tevékenységekre vonatkozó engedélyt - kérelemre - elszámolóház részére is kiadhatja. Az elszámolóház az engedély iránti kérelméhez a 340/B. §-ban meghatározottakon kívül mellékeli arra vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatát, hogy a központi értéktári tevékenységet egy éven belül külön részvénytársaságként, az e törvényben foglaltaknak megfelelően szervezi meg.”
118. § A Tpt. XLV. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„XLV. Fejezet
A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRBAN TÖRTÉNŐ TULAJDONSZERZÉS SZABÁLYAI”
119. § A Tpt. 341. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„341. § (1) A központi értéktárban - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - tulajdoni részesedést szerezhet:
a) az MNB;
b) központi értéktári tevékenységet végző szervezet, ideértve a külföldi központi értéktári tevékenységet végző szervezetet;
c) tőzsdei tevékenységet végző szervezet, ideértve a külföldi tevékenységet végző szervezetet;
d) hitelintézet, ideértve a külföldi hitelintézetet;
e) befektetési vállalkozás, ideértve a külföldi befektetési vállalkozást;
f) elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, ideértve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet; és
g) Hpt. szerinti pénzügyi holding társaság.
(2) A központi értéktárban a Magyar Állam, illetőleg a Magyar Állam többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet közvetlen tulajdoni részesedésének mértéke legalább ötven százalék és egy szavazat.”
120. § A Tpt. 342. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„342. § (1) A központi értéktárban befolyásoló részesedést szerző, vagy meglévő részesedését módosító személy, amelynek közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedése vagy szavazati joga eléri a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven vagy százszázalékos mértéket, a befolyásszerzést két munkanapon belül
a) bejelenti a Felügyeletnek;
b) tudomására hozza az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, amellyel hatályos megállapodása van.
(2) A központi értéktárban az (1) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező személy, amelynek közvetett vagy közvetlen tulajdonosi részesedése vagy szavazati joga a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencvenszázalékos mérték alá csökkent vagy megszűnt, két munkanapon belül - a fennmaradó részesedés vagy szavazati jog megjelölésével -
a) bejelenti a Felügyeletnek;
b) tudomására hozza az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, amellyel hatályos megállapodása van.
(3) A központi értéktár két munkanapon bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomást szerez az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértékű részesedés megszerzéséről, módosulásáról, elidegenítéséről, illetve megszűnéséről, és ezzel egyidejűleg a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen közzéteszi.”
121. § A Tpt. 343. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A központi értéktárral, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy befektetési szolgáltatónál, a központi értéktár, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfelénél és szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál - ide nem értve az értéktárban, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben tulajdonosi részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaságot -
a) nem állhat munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban; és
b) nem lehet vezető állású személy.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha
a) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár ugyanazon pénzügyi holding társaság tulajdonában van,
b) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a központi értéktár egyszemélyes részvényese.
(3) A központi értéktárnál, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy befektetési szolgáltatóban, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben közvetlen tulajdont nem szerezhet, kivéve a szabályozott piacra bevezetett részvény tulajdonjogának megszerzését.”
122. § A Tpt. XLVII. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„XLVII. Fejezet
AZ ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZET SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK”
123. § (1) A Tpt. a 344. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:
„Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szolgáltatási kötelezettsége”
(2) A Tpt. 344. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„344. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szerződést köt azzal a személlyel, aki
a) megfelel az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatában rögzített pénzügyi követelményeknek;
b) vállalja az előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;
c) megfelel az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatában rögzített tárgyi, technikai feltételeknek; és
d) magára nézve kötelezőnek elfogadja az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatait.
(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által nyújtott szolgáltatásra irányuló szerződést írásba kell foglalni.”
124. § (1) A Tpt. 345. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 334. §-ban meghatározott elszámolóházi tevékenységek, a 335. § (3) bekezdésében meghatározott elszámolóházi tevékenység mellett végezhető tevékenységek, valamint a 336. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzat, szabályzatok alapján folytathatóak.”
(2) A Tpt. 345. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolóházi üzletszabályzatban, szabályzatokban meg kell határozni:
a) az ügyfelekkel szembeni jogviszony keletkezésének, megszűnésének rendjét, az ügyfelekkel szemben támasztott pénzügyi és technikai feltételeket;
b) a klíring és az elszámolás rendjét;
c) a pénzszámlák számlavezetésének rendjét és szabályait;
d) a pénz- és értékpapír-kölcsönzés szabályait;
e) a kockázatok kezelésének módját;
f) a kötelező biztosíték képzésének, felhasználásának módját;
g) a tőzsdei ügylet elszámolásához kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait;
h) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének rendjét;
i) az ügyfelek által az elszámolóház részére nyújtandó információ körét, az információnyújtás rendjét;
j) az elszámolóház által alkalmazható szankciók körét és a jogorvoslat rendjét;
k) az elszámolóház vezető tisztségviselői és alkalmazottai által végezhető befektetési tevékenység szabályait;
l) elszámolóház által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjat;
m) az értékpapír-kölcsönzés szabályait.”
125. § A Tpt. 346. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„346. § (1) Az elszámolóház az általa elszámolt ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében, szabályzatában meghatározott garanciarendszert működtet, ennek keretében garanciaalapok, kötelező biztosítékok képzését, óvadék elhelyezését írja elő. Az elszámolóház szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 270. § (2) bekezdése szerinti átadásnak minősül.
(2) Az ügyletek teljesítéséhez az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzata által meghatározott módon és mértékben biztosítékként megkövetelt és az ügyfelek elszámolóház, illetve központi értéktár által vezetett számláin elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál. A garanciaalap képzésére és felhasználására is az óvadékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.”
126. § A Tpt. 347. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elszámolóház nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, a Befektető-védelmi Alaphoz.”
127. § A Tpt. a 350. §-át követően a következő XLVII/A. Fejezettel és címmel egészül ki:
„XLVII/A. Fejezet
A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁR SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A központi értéktár szolgáltatási kötelezettsége”
128. § A Tpt. a 350. §-t követően a következő 350/A. §-sal egészül ki:
„350/A. § (1) A központi értéktár szerződést köt azzal a személlyel, aki
a) megfelel a központi értéktár szabályzatában rögzített pénzügyi követelményeknek;
b) vállalja az előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;
c) megfelel a központi értéktár szabályzatában meghatározott tárgyi, technikai feltételeknek; és
d) magára nézve kötelezőnek elfogadja a központi értéktár szabályzatait.
(2) A központi értéktár által nyújtott szolgáltatásra irányuló szerződést írásba kell foglalni.
(3) A központi értéktár köteles a szolgáltatását igénybe venni kívánó ügyféllel szerződést kötni, ha az megfelel a más jogszabályban meghatározott feltételeknek.
129. § A Tpt. a 350/A. §-t követően a következő címmel és 350/B. §-sal egészül ki:
„A központi értéktári tevékenységhez szükséges szabályzatok
350/B. § (1) A 336. § (1) bekezdésében foglalt központi értéktári tevékenységek, a 336. § (2) bekezdésében meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási, illetve az ott felsorolt egyéb tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott, (2) bekezdésben foglaltak szerinti szabályzatok alapján végezhetők. A szabályzat módosítása esetén a szabályzat készítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A központi értéktár szabályzata tartalmazza
a) az ügyfelekkel szembeni jogviszony keletkezésének, megszűnésének rendjét, az ügyfelekkel szemben támasztott pénzügyi és technikai feltételeket;
b) a központi értékpapírszámlák számlavezetésének rendjét és szabályait;
c) az ügyfelek által a központi értéktár részére nyújtandó információ körét, az információnyújtás rendjét;
d) a központi értéktár által alkalmazható szankciók körét és a jogorvoslat rendjét;
e) a letéti szolgáltatás igénybevételének szabályait;
f) a központi értéktár által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjat; és
g) az értékpapír-kölcsönzés szabályait.
(3) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek elszámolásával kapcsolatosan azt az időpontot, melyet követően a klíring, illetve elszámolási utasítás visszavonhatatlan.
(4) Az üzletszabályzatnak és a szabályzatoknak a központi értéktár ügyfeleire nézve biztosítania kell az egyenlő bánásmód követelményének megtartását.
(5) A Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt szabályzatok alkalmazhatóságához szükséges jóváhagyást a Felügyelet az MNB elnökének egyetértésével adja meg. Az MNB elnöke az egyetértést akkor tagadja meg, ha a szabályzat a tárgyban kiadott jogszabály által előírt követelményeknek nem felel meg.
(6) A Felügyelet a jóváhagyást megtagadja, ha
a) a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek;
b) a szabályzat nincs összhangban más szabályzatok rendelkezéseivel; vagy
c) az MNB elnöke a (6) bekezdés szerinti jóváhagyást nem adja meg.
(7) A központi értéktár a Felügyelet (5) bekezdés szerinti jóváhagyását követően kezdeményezi a (2) bekezdésben foglalt szabályzatok 34. § (4) bekezdése szerinti közzétételét.
(8) A Felügyelet különösen indokolt esetben elrendelheti a szabályzat, illetve módosításának a (7) bekezdésben meghatározott határidőtől legfeljebb harminc nappal későbbi hatálybalépését.
(9) A központi értéktár szabályzata bíróság előtt megtámadható, ha az e törvényben foglaltakkal, vagy más jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz.”
130. § A Tpt. a 350/B. §-t követően a következő címmel és 350/C. §-sal egészül ki:
„A központi értéktári tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok
350/C. § (1) A központi értéktár az ügylet teljesítésének biztosítása érdekében, a szabályzatában óvadék elhelyezését írhatja elő. A központi értéktár szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 270. § (2) bekezdése szerinti átadásnak minősül.
(2) Az ügylet teljesítéséhez az ügyfél központi értéktár által vezetett számláján elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(3) A központi értéktár ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi az ügyfél központi értéktárnál, illetve elszámolóháznál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(4) Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén a központi értéktár ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.”
131. § A Tpt. 351. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„351. § Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, valamint a központi értéktár nem szerezhet olyan részesedést, illetőleg nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel.
(2) A központi értéktár közvetlen tulajdoni részesedést - a (3) bekezdés kivételével - kizárólag az általa folytatott tevékenység végzésével összefüggésben
a) pénzügyi intézményben, ideértve a külföldi pénzügyi intézményt;
b) befektetési vállalkozásban, ideértve a külföldi befektetési vállalkozást;
c) tőzsdei tevékenységet végző társaságban, ideértve a külföldi tőzsdei tevékenységet végző társaságot;
d) elszámolóházban, valamint központi értéktárban, ideértve a külföldi elszámolóházi, valamint központi értéktári tevékenységet végző szervezetet; illetve
e) olyan járulékos vállalkozásban szerezhet, amelynek kizárólag pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, központi értéktárban, elszámolóházban, illetve tőzsdében lehet tulajdoni részesedése.
(3) A központi értéktár másodlagos értékpapír kibocsátása céljából jogosult nyilvánosan kibocsátott értékpapír tulajdonjogának megszerzésére.
(4) Az ügyfél központi értéktárral szemben fennálló tartozása fejében megszerzett részesedést a központi értéktár egy éven belül köteles elidegeníteni.
(5) A központi értéktár saját tőkéje részét képező szabad pénzeszközei terhére
a) az „A” zónába tartozó ország által kibocsátott állampapírt szerezhet;
b) az „A” zónába tartozó országban bejegyzett hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt szerezhet;
c) betétet helyezhet el az MNB-nél, és az „A” zónába tartozó országban bejegyzett hitelintézetnél; valamint
d) repóügyletet köthet.”
132. § A Tpt. 352. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„352. § (1) A központi értéktár és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához azon ügyletek tekintetében, amelyeknél szerződő félként szerepel, személyes adatot kezelhet.
(2) A központi értéktár és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az e törvényben szabályozott feladata ellátása érdekében jogosult az e § alapján kezelt személyes adatokat külön felhatalmazás nélkül egymásnak átadni.
(3) A központi értéktár és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet működése során az üzleti titokra, a banktitokra, az értékpapírtitokra és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(4) Ha a központi értéktár és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet feladatkörében eljárva e törvény, illetőleg e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértését észleli, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.”
133. § A Tpt. XLIX. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
