„XLIX. Fejezet
AZ ELSZÁMOLÓHÁZI, ILLETVE A KÖZPONTI ÉTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZET FELSZÁMOLÁSA”
134. § A Tpt. 353. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„353. § (1) Az elszámolóház elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó általános szabályokat a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet felszámolási vagyonába a 346. §-ban meghatározott biztosíték és óvadék.
(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni számlakövetelések kielégítésére - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően kerül sor.
(4) A központi értéktár felszámolása során az ügyfelek által a központi értéktárnál letétbe helyezett értékpapír, az ügyfelek értékpapírszámláin, illetőleg értékpapír-letéti számláin nyilvántartott értékpapír nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás során az ügyfél értékpapír-követelése helyébe lépő pénzkövetelés az eredeti értékpapír-követeléssel azonos módon kezelendő. A központi értéktár ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik a központi értéktár felszámolási vagyonába a 350/C. §-ban meghatározott óvadék.
(5) Ha az ügyfelek tulajdonát képező, a (4) bekezdésben meghatározott ügyfélvagyon részben, vagy egészben nem adható vissza az ügyfeleknek, akkor - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően a központi értéktár vagyonából először ezen ügyfelek követelését kell kielégíteni.
(6) Nem kell alkalmazni az (4)-(5) bekezdésben meghatározott előírást a központi értéktár befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező értékpapír és pénzeszköz esetében.
(7) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetén a felszámolási eljárás során az elsődleges értékpapír a másodlagos értékpapír tulajdonosai által letétbe helyezett, az ügyfelek tulajdonát képező értékpapírként kezelendő, és az nem képezi a felszámolási vagyon részét.
(8) A központi értéktár felszámolása esetén a Hpt. 5. számú mellékletében meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.”
135. § A Tpt. 354. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„354. § (1) A központi értéktár a szabályzatában meghatározottak szerint értékpapír-kölcsönzési rendszert működtethet. A központi értéktár által működtetett kölcsönzési rendszer keretében kötött kölcsönügyletek esetében a felek a 168. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaktól eltérő feltételekben is megállapodhatnak.
(2) Az ISIN azonosítót értékpapír esetében a kibocsátó, egyéb tőzsdei termék esetén az a tőzsdei tevékenységet végző szervezet köteles megkérni, amely által működtetett tőzsdén azt forgalmazzák.”
136. § A Tpt. 355. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi értéktár részvényeiről és a részvények tulajdonosairól olyan részvénykönyvet köteles a befektetési vállalkozás igazgatósága vezetni, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) a részvénytulajdonos nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén székhelyét;
b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait;
c) a részvény értékpapírkódját, illetőleg sorozatát és névértékét;
d) a részvény fajtáját;
e) a részvényszerzés időpontját;
f) a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját;
g) a felülbélyegzés időpontját;
h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját; és
i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.”
137. § A Tpt. 356. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Befektetési szolgáltatónál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki
a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
b) legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;
c) büntetlen előéletű;
d) akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.”
138. § (1) A Tpt. 358. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi értéktár által - a Gt.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha
a) a Felügyelet az általa - a Hpt. szabályai alapján - vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette;
b) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a befektetési vállalkozásban, a befektetési alapkezelőben, a kockázati tőkealap-kezelőben, a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, illetve a központi értéktárban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal;
c) a könyvvizsgálónak nincs a befektetési vállalkozással, a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetve a központi értéktárral szemben fennálló tartozása; valamint
d) a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár és annak befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.”
(2) A Tpt. 358. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1) és a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény, hogy a könyvvizsgálói társaságon belül az (1), illetőleg a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgálói társaság egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint központi értéktártól a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól származó összesített bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát.”
139. § A Tpt. 359. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a könyvvizsgálót akkor veszi nyilvántartásba a befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékébe, ha
a) a könyvvizsgáló legalább három éven át befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, kockázati tőkealap-kezelőnél, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél vagy központi értéktárnál számviteli, ellenőrzési vagy a Felügyeletnél befektetési vállalkozással kapcsolatos felügyeleti, ellenőri munkakörben dolgozott, és legalább kétéves könyvvizsgálói gyakorlata van, amely utóbbi magába foglalja a könyvvizsgálói kamaráról szóló 1997. évi LV. törvény 26. § (2) bekezdésében foglalt tevékenységeket; vagy
b) legalább három éven át könyvvizsgálói tevékenységet folytatott és befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapnál, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél vagy központi értéktárnál tevékenykedő könyvvizsgáló mellett legalább két évig beosztott könyvvizsgálóként tevékenykedett.”
140. § A Tpt. 360. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár által választott, illetőleg a befektetési alapkezelő által a befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel, illetőleg az alapkezelővel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;
b) bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár belső szabályzatának, illetőleg a befektetési alap, kockázati tőkealap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetőleg az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
c) e törvény vagy más jogszabályok, az MNB rendelkezései, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;
d) a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;
e) úgy ítéli meg, hogy a befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;
f) a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;
g) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vezetése között a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, az intézmény működése szempontjából lényeges kérdésekben.”
141. § A Tpt. 361. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„361. § Ha a könyvvizsgáló jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a befektetési vállalkozást, befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott intézkedésként a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a befektetési alap, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgálót a pénzügyi intézményi, illetőleg a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékéből törölni.”
142. § A Tpt. 362. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A könyvvizsgálónak a befektetési vállalkozás éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat is meg kell vizsgálnia:
a) az értékelés szakmai helyességét;
b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését;
c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét;
d) a kockázatkezelési modellek megfelelőségét;
e) a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, a tőkemegfelelésre, a folyamatos fizetőképességre, valamint az egyes befektetési szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartását;
f) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár szabályzatai, illetve a felügyeleti és jegybanki határozatok betartását; valamint
g) a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.”
143. § (1) A Tpt. 363. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.”
(2) A Tpt. 363. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a befektetési vállalkozásnál, a befektetési alapkezelőnél, a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetőleg a központi értéktárnál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.”
(3) A Tpt. 363. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást, a befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a központi értéktárat az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár köteles a Felügyeletnek bemutatni.”
144. § (1) A Tpt. 367. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó hirdetést csak Magyarországon bejegyzett és befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, illetőleg elszámolóházi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tehet közzé.
(2) A Tpt. 367. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményeken kívül a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó hirdetést csak az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg központi értéktár - engedélyezett tevékenysége körében - tehet közzé.”
(3) A Tpt. 367. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E § alkalmazásában hirdetés: a befektetési szolgáltatóra, árutőzsdei szolgáltatóra, befektetési alapkezelőre, kockázati tőkealap-kezelőre, tőzsdére, elszámolóházi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező szervezetre, központi értéktárra, illetőleg befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységre, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi tevékenységre, központi értéktári tevékenységre vonatkozó, kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az országban megjelenő sajtótermék vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, az ország területén sugárzott, belföldi műsorszolgáltató rendelésére közvetített televízió- vagy rádióműsor előadásával vagy elektronikus úton vagy bármi más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a szolgáltatás kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre.”
145. § A Tpt. 368. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles az e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.”
146. § A Tpt. 369. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„369. § (1) Értékpapírtitok minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési szolgáltatóval, árutőzsdei szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, kockázati tőkealap-kezelővel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.
(2) Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki (amely) befektetési szolgáltatótól, árutőzsdei szolgáltatótól, befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől szolgáltatást vesz igénybe.”
147. § (1) A Tpt. 370. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Értékpapírtitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha)
„c) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg központi értéktár érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.”
(2) A Tpt. 370. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, Befektetővédelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, és a központi értéktárral, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF);
b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
c) csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval;
d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a feladatkörében eljáró ügyészséggel;
e) a büntető, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal;
f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;
g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
h) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal
szemben, e szerveknek a befektetési szolgáltatóhoz, az árutőzsdei szolgáltatóhoz, a befektetési alapkezelőhöz, a kockázati tőkealap-kezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez és a központi értéktárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.”
(3) A Tpt. 370. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha)
„a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési szolgáltatótól, az árutőzsdei szolgáltatótól, a befektetési alapkezelőtől, a kockázati tőkealap-kezelőtől, a tőzsdétől, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetve a központi értéktártól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási nyilatkozatot;”
(4) A Tpt. 370. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár az (1)-(3) bekezdésben, valamint a 371. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségre hivatkozva - nem tagadhatja meg.”
(5) A Tpt. 370. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési szolgáltatótól, az árutőzsdei szolgáltatótól, a befektetési alapkezelőtől, a kockázati tőkealap-kezelőtől, a tőzsdétől, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, a központi értéktártól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot.”
(6) A Tpt. 370. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, valamint a központi értéktár számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult értékpapírtitokhoz jutni.”
(7) A Tpt. 370. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár az általa foganatosított korlátozó intézkedésekről
a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok;
b) az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok
alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot.”
148. § (1) A Tpt. 371. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a befektetési szolgáltatónak, árutőzsdei szolgáltatónak, befektetési alapkezelőnek, a kockázati tőkealap-kezelőnek, tőzsdének, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, és a központi értéktárnak vagy azok ügyfeleinek hátrányt okozzon.”
(2) A Tpt. 371. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és központi értéktár jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnt szervezet által kezelt üzleti, illetőleg értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.”
149. § A Tpt. 372. § felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és központi értéktár a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla”
150. § A Tpt. 374. §-ának c)-h) és j) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)
„c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás;
d) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítóintézetnek a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás;
e) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár - a tevékenységükhöz szükséges mértékben és körben történő - adattovábbítása, ide nem értve a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató és a befektetési alapkezelő egymás között történő adattovábbítását;
f) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő által a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha az ügyfél (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve biztosítottak a külföldi félnél, valamint az annak székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal;
g) a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza a külföldi felügyeleti hatóság által aláírt titoktartási záradék szükségességét;
h) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési szolgáltatóban, az árutőzsdei szolgáltatóban, a befektetési alapkezelőben, a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személynek (társaságnak), az üzletág átvételét tervező társaságnak, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás;”
„j) a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési szolgáltatókról, az árutőzsdei szolgáltatókról, a befektetési alapkezelőkről, a kockázati alap-kezelőkről, a tőzsdéről, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről és a központi értéktárról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása
1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal;
2. a pénz- és tőkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium
részére;”
151. § A Tpt. 375. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„375. § A Felügyelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más személynek vagy hatóságnak befektetési szolgáltatóról, árutőzsdei szolgáltatóról, befektetési alapkezelőről, kockázati tőkealap-kezelőről, tőzsdéről, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről, központi értéktárról vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről csak egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.”
152. § A Tpt. 376. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye)
„g) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzataival;”
(kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.)
153. § A Tpt. 378. §-ának d)-g) és l) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet feladatkörében)
„d) rendszeresen figyelemmel kíséri a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár tevékenységét;
„e) ellenőrzi, illetőleg vizsgálja a befektetési szolgáltatási tevékenység, az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, a befektetési alapkezelési tevékenység, a kockázati tőkealap-kezelési tevékenység, a letétkezelési tevékenység, a tőzsdei tevékenység, az elszámolóházi tevékenység, illetőleg a központi értéktári tevékenység végzését meghatározó jogszabályok érvényesülését;
f) vizsgálja, elemzi és értékeli a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a letétkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és központi értéktár üzletvitelének irányítását;
g) ellenőrzi a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a letétkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár információszolgáltatásának működését;”
„l) eljárva szükség esetén határozatot hoz arról, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, központi értéktári, illetőleg elszámolóházi tevékenységnek minősül-e.”
154. § A Tpt. 379. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet által az e törvényben meghatározott esetekben a befektetési szolgáltatóra, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetre, a központi értéktárra, valamint az Alapban tagsággal rendelkező befektetési alapkezelőre és árutőzsdei szolgáltatóra kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát az Alapba kell befizetni.”
155. § A Tpt. 382. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„382. § (1) A portfóliókezelési tevékenységet végző, a befektetési alap, valamint a kockázati tőkealap felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére.
(2) A portfóliókezelési tevékenység esetén a felügyeleti díj mértéke a kezelt vagyon negyedéves átlagos összegének 0,075 ezreléke.
(3) Befektetési alap és a kockázati tőkealap esetében a felügyeleti díj számításának alapja az alap nettó eszközértékének negyedéves számtani átlaga.
(4) Azon alapok esetében, amelyek két vagy több sorozat befektetési jegyet bocsátottak ki, és ezek valamelyike a sorozatra jutó tőkenövekményt teljes egészében újra befekteti, a díjalap számítása során a nem újrabefektető sorozatra megállapított egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket kell az alapra kibocsátott összes befektetési jegy darabszámával szorozni. Az így kiszámolt nettó eszközérték negyedéves átlaga képezi a díjalapot.
(5) A felügyeleti díj mértéke befektetési alapok, kockázati tőkealapok esetében a (3)-(4) bekezdés szerint kiszámított díjalap 0,075 ezreléke.
(6) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező portfóliókezelési tevékenységet végző befektetési szolgáltató a fióktelepe után a (2) bekezdésben meghatározott felügyeleti díj mértékének ötven százalékát köteles megfizetni.”
156. § A Tpt. 384. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„384. § (1) Az elszámolóház és a központi értéktár felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére.
(2) Az elszámolóház és a központi értéktár által fizetendő díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,25 ezreléke.
(3) A központi értéktár az (1)-(2) bekezdésben, a 380. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti díjat fizeti az értékpapír letétkezelési, értékpapír számlavezetési, illetve befektetési alap-kezelési tevékenységet nem folytató ügyfeleivel szemben az értékpapír árfolyamértékében fennálló kötelezettségei után.
(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező elszámolóház és a központi értéktár a fióktelepe után a (2)-(3) bekezdésben meghatározott felügyeleti díj mértékének ötven százalékát köteles megfizetni.”
157. § A Tpt. 386. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„386. § A kibocsátó, a nyilvános részvénytársaságban befolyást szerezni kívánó személy, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a alapján a felügyeleti eljárási, szakértői szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizet. A fizetendő díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.”
158. § A Tpt. 388. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet - a bírságot megállapító határozata kivételével - határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el, ha)
„b) annak hiányában a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár intézkedésre okot adó helyzetében további romlás várható.”
159. § A Tpt. 390. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Engedély nélküli befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet
a) bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál,
b) azonnali hatállyal megtiltja az engedély nélküli befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenység végzését, továbbá
c) a felügyelete alá tartozó intézmény esetében felügyeleti intézkedést hoz, illetőleg pénzbírságot szab ki.”
160. § A Tpt. 391. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:
a) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár neve, székhelye;
b) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár alapításának időpontja;
c) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár tevékenységi köre;
d) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;
e) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosai;
f) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vezető állású személyei;
g) a termékértékesítők, üzletkötők, befektetési tanácsadók, portfóliókezelést végző személyek személyazonosító adatai;
h) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;
i) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;
j) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye;
k) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő ügynökének neve, székhelye, fióktelepe;
l) a kibocsátó neve, székhelye;
m) a kibocsátó alapításának időpontja;
n) a kibocsátó jegyzett tőkéjének nagysága;
o) a kibocsátó vezető állású személyeinek neve, a kibocsátóban fennálló részesedésük (ideértve a részesedés megszerzésére vonatkozó opciót és egyéb jogokat is) mértéke;
p) a kibocsátó tulajdonosainak neve (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedése;
q) a forgalomba hozatal adatai, befektetési alap esetében befektetésijegy-sorozatonként;
r) a bennfentes személyek azonosító adatai;
s) a nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonosainak a 67. §-ban szabályozott, a befolyásszerzéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettség alapján tudomására jutott adatai;
t) a 97. § (1) bekezdése szerinti ügyvezető, a 97. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti üzletág-irányító, a 109. § (3) bekezdése szerinti belső ellenőr, valamint a 11. számú mellékletben meghatározott személyek személyazonosító adatai;
u) a minősített befektetőnek minősített természetes személy személyazonosító adatai;
v) a minősített befektetőnek minősített kis- és középvállalkozás neve, székhelye;
x) az engedélyezett tájékoztató;
y) a közzétételre kötelezett által megjelölt közzétételi hely.”
161. § (1) A Tpt. 394. §-a (1) bekezdésének a), c) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)
„a) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő vezető állású személyének és alkalmazottjának, az egyéni kereskedőnek a 92-94. §-ban és a 97-99. §-ban, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vezető állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;”
„c) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár ügyfelének adatait;”
„f) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében
1. a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy,
2. a befektetési szolgáltató vezető állású személye, termékértékesítője, üzletkötője, befektetési tanácsadója, üzletág-irányítója, továbbá a befektetési vállalkozás ügyvezetője, belső ellenőre és a 11. számú mellékletben meghatározott személyek,
3. a befektetési vállalkozás tulajdonosa, illetve a tulajdonosnál vezető állású személy,
4. a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja,
5. az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vezető állású személye és alkalmazottja,
6. az ügynök,
7. a befektetési alapkezelési, a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végző szervezet vezető állású személye és alkalmazottja,
8. a befektetési alapkezelési tevékenységet végző szervezet tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó letétkezelő, ingatlanértékelő, ingatlanforgalmazó vezető tisztségviselője, vezető állású személye és a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja
adatait;”
(2) A Tpt. 394. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép;
(A Felügyelet az adatot)
„c) a befektetési vállalkozásban, tőzsdében, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, a központi értéktárban meglévő tulajdon elidegenítésétől számított tíz évig,”
(kezelheti.)
162. § (1) A Tpt. 395. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:
a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését;
b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat;
c) a járulékos vállalkozásban [5. § (1) bekezdés 54. pont] történő befolyásszerzést, illetőleg a befolyás megszűnését;
d) a 97. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, a 98. § (1) bekezdésében, a 356. §-ban és a 11. számú mellékletben meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;
e) az ügynökkel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését;
f) fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését;
g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával;
h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét;
i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;
j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult; és
k) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó hitelfelvételét és hitelfelvételnek minősülő ügyletét.”
(2) A Tpt. 395. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói záradékot.”
(3) A Tpt. 395. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és az MNB-nek adatot szolgáltatni.”
163. § A Tpt. 396. §-ának (4)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti átfogó vizsgálatot az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a központi értéktárnál a működési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése tekintetében az MNB bevonásával végzi.
(5) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenőrzésen túl a befektetési szolgáltatónál, az árutőzsdei szolgáltatónál, a befektetési alapkezelőnél, a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a központi értéktárnál egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több befektetési szolgáltatónál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a központi értéktárnál felmerülő probléma esetén témavizsgálatot végezhet. Befektetési vállalkozás esetében a célvizsgálatnak, illetve a témavizsgálatnak ki kell terjednie a 181/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokra is.”
164. § (1) A Tpt. 397. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az értékpapír forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályok betartását, a nyilvánosan működő részvénytársaságban való befolyásszerzés e törvényben meghatározott szabályainak való megfelelést, valamint a kibocsátó által a törvényben, felügyeleti határozatban előírt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség, valamint a központi értéktár és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a Felügyelet eseti adatbekéréssel, illetve a kibocsátó hivatalos helyiségeiben is jogosult ellenőrizni.”
(2) A Tpt. 397. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Felügyelet képviselője jogosult a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár igazgatósági ülésein és közgyűlésein jelen lenni.”
165. § A Tpt. 399. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött, tőzsdei kereskedési joggal rendelkező vállalkozások felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás alapján a külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére külföldi jogszabályban, külföldi felügyeleti hatóság határozatában, külföldi tőzsde alapszabályában vagy szabályzatában, külföldi elszámolóház alapszabályában vagy szabályzatában, illetve külföldi központi értéktár alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott előírások megsértése esetén is alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat.”
166. § (1) A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének b), d)-g), j)-l), r) és s) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„b) az engedély nélküli befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenység folytatását megtilthatja;”
„d) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;
e) kötelezheti a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;
f) a befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, tőzsdét, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a központi értéktárat határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;
g) a kibocsátót, a nyilvánosan működő részvénytársaságban ötszázalékos vagy azt meghaladó befolyással rendelkező részvényest, a befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve a központi értéktárat meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;”
„j) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár tevékenységi engedélyét visszavonhatja;
k) a befektetési szolgáltatót, az árutőzsdei szolgáltatót, a befektetési alapkezelőt és a kockázati tőkealap-kezelőt meglévő szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására kötelezheti;
l) felügyeleti biztost rendelhet ki befektetési vállalkozáshoz, a 89. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott árutőzsdei szolgáltatóhoz, a befektetési alapkezelőhöz, a kockázati tőkealap-kezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez, illetőleg a központi értéktárhoz;”
„r) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár
1. osztalékának kifizetését,
2. vezető állású személyének történő kifizetést,
3. tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetőleg, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,
4. tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,
5. hitel vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
6. új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését;
s) kötelezheti a befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt, kockázati tőkealap-kezelőt, tőzsdét, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a központi értéktárat
1. belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetőleg alkalmazására,
2. az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetőleg megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
3. a működési költségek csökkentésére,
4. megfelelő nagyságú tartalék képzésére;”
(2) A Tpt. 400. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Felügyelet a tőkepiaci intézményrendszer biztonságos működése és a befektetők érdekeinek védelmében az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár által vezetett egyes számlák fölött a számlatulajdonos és a részvényesi meghatalmazott rendelkezési jogát harminc napra korlátozhatja. A korlátozás indokolt esetben - további harminc nappal - egyszer meghosszabbítható.”
(3) A Tpt. 400. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Felügyelet az (1) bekezdés r) pontja 1. alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.”
167. § (1) A Tpt. 401. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg központi értéktár
a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;
b) igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit;
c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha
a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel;
b) az igazgatóság a közgyűlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze.”
168. § A Tpt. 402. §-ának (1) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.”
„(4) A felügyeleti biztos feladata:
a) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése;
b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése;
c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár nyilvántartásának helyreállítása; és
d) a szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár cégként való működtetése.”
169. § A Tpt. 404. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóház, illetőleg központi értéktár fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.”
170. § A Tpt. 405. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Felügyelet a kibocsátót, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt, kockázati tőkealap-kezelőt, tőzsdét, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, központi értéktárat, illetve vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes és a piacbefolyásolást elkövető személyt e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a pénzmosásról szóló törvény, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint, illetőleg külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.
(2) Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár megsérti a 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.), a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásait.”
171. § (1) A Tpt. 406. § (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A bírság összege:)
„a) engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási és befektetési alapkezelési és kockázati tőkealap-kezelési tevékenység esetén 2 000 000-10 000 000 forint;
b) a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, központi értéktári, elszámolóházi tevékenység engedélyezési feltételeitől való eltérés, illetve mulasztás esetén 200 000-4 000 000 forint;”
(2) A Tpt. 406. § (2) bekezdésének n), q) és t) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A bírság összege:)
„n) engedély nélkül végzett tőzsdei tevékenység, elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenység esetén 2 000 000-20 000 000 forint;”
„q) a befektetési alapkezelési, a kockázati tőkelap-kezelési tevékenységre vonatkozó előírások megsértése esetén 200 000-10 000 000 forint;”
„t) az elszámolóházi, illetőleg a központi értéktári tevékenységre vonatkozó előírások megsértése esetén 100 000-10 000 000 forint;”
(3) A Tpt. 406. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2)-(3) bekezdés alapján a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár vezető állású személye és alkalmazottja terhére kiszabható bírság összege 50 000-5 000 000 forint.”
172. § (1) A Tpt. 451. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„n) a központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági követelményeket.”
(2) A Tpt. 451. §-ának (2) bekezdése a következő t) és u) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„t) a kockázati tőkealapok, illetve a kockázati tőkealap-kezelők e törvény szerinti tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, módját, gyakoriságát és időpontját;
u) a központi értéktár Felügyelet részére történő adatszolgáltatási, valamint tájékoztatási kötelezettségének tartalmát, módját és gyakoriságát.”
173. § (1) A Tpt. 5. számú mellékletének II. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A) Gazdálkodási adatok
Az éves és féléves gyorsjelentésnek a jelentés elkészítésének időpontjáig a hatályos hazai és nemzetközi számviteli szabályok szerint bemutatott gazdálkodási adatokat kell tartalmaznia.
Az adatok mellett fel kell tüntetni a tárgyévet megelőző évhez viszonyított változást százalékos arányban. Amennyiben a kibocsátó szükségesnek ítéli meg, az adatok rövid elemzéssel értékelhetők.
B) Társaságnál bekövetkezett változások
A társaság szervezetében, a vezető tisztségviselők, az alkalmazottak körében és a tulajdonosi struktúrában az alaptőke öt százalékát elérő változások.”
(2) A Tpt. 6. számú mellékletének I. része helyébe az e törvény 1. számú mellékletében szereplő rendelkezések lépnek.
(3) A Tpt. 8. számú melléklete helyébe az e törvény 2. számú melléklete lép.
(4) A Tpt. 9. számú melléklete helyébe az e törvény 3. számú melléklete lép.
(5) A Tpt. 10. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A kérelmezőnek a 81. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenység folytatására irányuló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a KHR-hez [Hpt. 130/A. § (1) bekezdés] történő csatlakozási nyilatkozatot.”
(6) A Tpt. 16. számú melléklete II. 1. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatában az előzőekben foglaltakon túlmenően fel kell tüntetni:)
„c) a befektetési jegyek lehetséges tulajdonosi körét.”
(7) A Tpt. 17. számú mellékletének I.1. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvános ajánlattétel, eladási ajánlattétel adatai:)
„b) jegyzési hely meghatározása;”
(8) A Tpt. 17. számú mellékletének I.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Az ingatlanértékelő, könyvvizsgáló neve, székhelye.”
(9) A Tpt. 17. számú mellékletének I. 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. A forgalmazó és - amennyiben a forgalmazó a befektetési jegyek értékesítéséhez ügynököt vesz igénybe -, a forgalmazás ezen módjának rövid bemutatása.”
(10) A Tpt. 18. számú mellékletének 2.11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rövidített tájékoztatónak egyértelmű módon tartalmaznia kell a következőket:)
„11. Az alap által nyilvánosságra hozott információk közzétételi helye.”
(11) A Tpt. 20. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete lép.
(12) A Tpt. 25. számú melléklete az e törvény 5. számú mellékletében foglaltakkal egészül ki.
(13) A Tpt. az e törvény 6. számú mellékletében lévő 26. számú melléklettel egészül ki.
174. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A kockázati tőkealap a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott mértékben az ott felsorolt személyi kör részére pénzkölcsönt nyújthat.”
(2) A Hpt. 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)
„c) a Tpt.-ben foglalt feltételekkel befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet és értékpapír-kölcsönzést,”
(folytathat.)
175. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 5. §-a (6) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül-e, vitás esetben a Felügyelet határoz. Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen:)
„g) a Tpt.-ben foglaltak szerint végzett értékpapír-kölcsönzés,”
176. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) a következő 67/C. §-sal egészül ki:
„67/C. § (1) A pénztár a tulajdonában lévő értékpapírt kölcsön adhatja. Az értékpapír kölcsönbe adására a Tpt. értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Értékpapír kölcsönbe adása esetén a pénztár köteles megfelelő óvadékot kikötni. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének (4) bekezdésben meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani.
(3) Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, a pénztár a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból közvetlen kielégítést kereshet.
(4) Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értéke.”
(2) Az Mpt. 67/A. §-ának e) pontja a „befektetési jegy,” szövegrész után a „kockázati tőkealap-jegy,” szövegrésszel egészül ki.
(3) Az Mpt. 134. § (1) bekezdés a) pontja a „befektetési” szövegrész után az „és értékpapír-kölcsönzési” szövegrésszel egészül ki.
177. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 36. §-a a következő (10)-(13) bekezdésekkel egészül ki:
„(10) A nyugdíjpénztár a tulajdonában lévő értékpapírt kölcsön adhatja. Az értékpapír kölcsönbe adására a Tpt. értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(11) Értékpapír kölcsönbe adása esetén a nyugdíjpénztár köteles megfelelő óvadékot kikötni. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének (13) bekezdésben meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani.
(12) Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, a nyugdíjpénztár a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból közvetlen kielégítést kereshet.
(13) Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értéke.”
178. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet tevékenységének célja a pénz- és tőkepiac zavartalan és eredményes működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom erősítésének, továbbá a tisztességes piaci verseny fenntartása érdekében a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási, a kiegészítő befektetési szolgáltatási, az árutőzsdei szolgáltatási, az elszámolóházi, a központi értéktári, a portfóliókezelési, biztosítási, biztosításközvetítői, a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző szervezet, illetve személy, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak, a közraktárak, a befektetési alapok, a befektetési alapkezelők, a kockázati tőkealapok, a kockázati tőkealapkezelők, a portfóliókezelők, az elszámolóházak, a központi értéktárak, valamint a tőzsdék és tagjaik (a továbbiakban együtt: pénzügyi szervezetek) prudens és hatékony működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának elősegítése és folyamatos felügyelete.”
179. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 17-33. §-ai 2006. május 20-án lépnek hatályba.
180. §(1) Az e törvény 15. §-ában foglalt rendelkezéseket 2006. május 20-ától kell alkalmazni úgy, hogy ha egy céltársaság részvényei ebben az időpontban már több tagállam szabályozott piacára is be vannak vezetve, akkor e tagállamok felügyeleti hatóságai huszonnyolc napon belül megállapodnak a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlat vizsgálatára hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság személyéről. Ha a huszonnyolc nap eredménytelenül telik el, a céltársaság a huszonkilencedik napon, vagy az ezt követő első kereskedési napon dönt a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságról annak értesítésével.
(2) A Tpt.-nek e törvény 17-32. §-aival módosított rendelkezéseit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez 2006. május 19-e után benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által 2006. május 20-a előtt engedélyezett nyilvános vételi ajánlatok esetén az engedély megadásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.
(3) E törvény hatálybalépését megelőzően már működő - de a központi hitelinformációs rendszerhez (a továbbiakban: KHR) nem csatlakozott - referenciaadat-szolgáltató 2006. március 31-ig köteles a KHR-hez csatlakozni. E szervezetnek a KHR-be történő adatátadása kizárólag a 2006. március 31-ét követően kötött szerződéssel kapcsolatos referenciaadatra történhet.
(4) Ha a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadás tervezett végrehajtását megelőzően már nem áll rendelkezésre harminc nap a 157/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti tájékoztatásra, akkor a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadásra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a referenciaadat-szolgáltató eleget tesz a 157/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettségének, és e tájékoztatás időpontjától számított harminc nap eltelt.
(5) Annak a szervezetnek, amely e törvény hatálybalépésekor értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkezik, az e törvény 53. §-ával módosított Tpt. 168. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget nem kell teljesítenie. A tevékenységi engedélyt úgy kell tekinteni, mintha a szervezet a bejelentési kötelezettségének eleget tett volna.
(6) A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által engedélyezett kockázati tőkealap-kezelő és nyilvántartásba vett kockázati tőkealap 2006. június 30-áig köteles a Tpt. 296/A-296/Q. §-ában foglalt előírásoknak megfelelni.
(7) A Tpt.-nek az e törvény 28-29. §-ával megállapított 76/A-76/B. §-a azon, 2001. július 18-án nyilvánosan működő részvénytársaság vonatkozásában, amely 2001. július 18-án hatályos alapszabályában meghatározta az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét, s az alapszabály e rendelkezése 2006. május 20-án még hatályban van, 2010. január 1. napjától alkalmazható azzal, hogy a céltársaság az alapszabályában ezen időpontot megelőzően is előírhatja a 76/A-76/B. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételét.
(8) Az e törvény hatálybalépésekor központi értéktári tevékenység és elszámolóházi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel egyaránt rendelkező szervezet legkésőbb 2008. január 1-jéig köteles gondoskodni arról, hogy a fenti tevékenységet két, elkülönült jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság végezze.
(9) Az e törvény hatálybalépésekor központi értéktári tevékenység és elszámolóházi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel egyaránt rendelkező szervezet a (8) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséig, de legkésőbb 2007. december 31-ig a Tpt. 140. §-a (1) bekezdésének és Tizedik részének 2005. december 31-én hatályos rendelkezései alapján folytathatja a tevékenységét.
(10) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXVIII. törvény 34. §-ának (4)-(7) bekezdésében foglaltakat a Tpt.-ben meghatározott referenciaadat-szolgáltatónak is alkalmaznia kell.
181. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 13. §-ának (1) bekezdése;
b) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény;
c) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 3. §-ának c) pontja, 14. §-ának b) pontja;
d) a Tpt. 70. §-ának (8) bekezdése, 76. §-ának (2)-(5) bekezdései, 78. §-a, 81. §-a (2) bekezdésének i) pontja, 204. §-ának (4) bekezdése, 337. §-a, 350. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata és (2) bekezdése, 354. §-ának (3) bekezdése, 362. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata, 384. § (4) bekezdése, 443. §-a, 450. §-a (2) bekezdésének j) pontja, 451. §-a (1) bekezdésének n) pontja, 451. §-a (2) bekezdésének n) pontja;
e) az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 74. §-ának (5) bekezdése, 94. §-a, 96. §-ának (2) bekezdése, 97. §-a, 98. §-ának (1) bekezdése, 99. §-a, 101. §-a, 102. §-ának (2) bekezdése, 103. §-a, 109. §-a, 125. §-a, 129. §-a, 130. §-a, 132. §-a, 154. §-a, 186. §-a, 189. §-a, 190. §-a, 196. §-a, 199. §-a, 200. §-ának (1) bekezdése, 201. §-a, 207. §-ának (1), és (3)-(6) bekezdései, 208. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdései, 209. §-ának (1) bekezdése, 212. §-ának (2)-(4), (8) és (10) bekezdései, 299. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 4. számú mellékletének V. pontja;
f) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 61. §-ának (2) bekezdése;
g) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XL. törvény 14. §-a, 43. §-ának (1)-(4) bekezdései, 52. §-ának (1) és (2) bekezdései, 54. §-a;
h) az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 134. §-ának (2) bekezdése;
i) a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XLVIII. törvény 59. §-ának (1) bekezdése;
j) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete tekintetében egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi LXXXIV. törvény 56. §-a;
k) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXII. törvény 1. §-ának (8) bekezdése, 35. §-a, 50. §-a, 58. §-ának (1) bekezdése, 99. §-ának (1) bekezdése, 107. §-a, 108. §-a, 115. §-ának (1) bekezdése, 126. §-a, 128. §-a, 133. §-ának (1) bekezdése, 139. §-ának (2) bekezdése, 140. §-ának (1) és (2) bekezdése, 144. §-a, 148. §-a, 161. §-ának a) pontja; és
l) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 151. §-a (6) bekezdésének második mondata, 235. §-ának q) pontja.”
„6. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
1. Az értékpapírhoz fűződő jogok tervezett megváltoztatása, valamint azok végrehajtása;
2. értékpapír forgalomba hozatala;
3. az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése;
4. a kamat, osztalék, egyéb jövedelem kifizetésének időpontja, módja, helye;
5. az értékpapírból származó kötelezettségek megszűnése, a kötelezettség teljesítésének módja;
6. bármely olyan a kibocsátó tulajdonosai között létrejött szerződés, mely a kibocsátóra vagy az értékpapír többi tulajdonosára kihatással van;
7. olyan igazgatósági döntés, mely a társaság működését, piaci helyzetét jelentősen befolyásolja;
8. jelentős szervezeti változásra vonatkozó döntés (szétválás, beolvadás, átalakulás);
9. tevékenységi kör módosulása (tevékenységek megindítása vagy megszűnése), a piaci irányultság megváltozása (új piacok megnyílása, nagy megrendelések bizonyos országokból vagy piacok bezáródása);
10. a közgyűlési meghívó és a közgyűlés határozatai, azok lényeges tartalmának összefoglalásával, a szavazatszám, szavazati arány megjelölésével;
11. a kibocsátó bankszámlájának zárolása;
12. csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás megindítása, az eljárás lezárása;
13. az alaptőke vagy a saját tőke legalább tíz százalékának elvesztése;
14. az alaptőke vagy a saját tőke huszonöt százalékát meghaladó hitelfelvétel;
15. olyan engedélyek megszerzése vagy megvonása, melyek a társaság gazdasági teljesítményét jelentősen befolyásolhatják;
16. peres eljárás megindítása és lezárása a kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen vagy az adóhatóság által lefolytatott eljárás, hatóság által kiszabott pénzbírság összege, akkor, ha az eljárás során meghozott érdemi határozatban kötelezettségként megállapított összeg az alaptőke tíz százalékát meghaladja;
17. vezető állású személyekben bekövetkezett változás, és az újonnan megválasztott vezetőnek a kibocsátó bármely értékpapírjából tulajdonában lévő mennyisége;
18. a kibocsátó vezető állású személyének büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős bírósági határozat ténye, ha az a kibocsátó gazdálkodásával összefüggésben van;
19. vezető állású személyek értékpapír-tulajdonának változása a kibocsátó által kibocsátott értékpapírokból (dátum, értékpapír megnevezése, mennyiség, árfolyam, befektetési szolgáltató neve, az ügyletet követően a kibocsátó által adott értékpapírból tulajdonolt összmennyiség);
20. a társaság új befektetései, illetve már meglevő befektetések növelése abban az esetben, ha az a befektetés tárgyát képező társaság alaptőkéjének, törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja;
21. a társaság meglevő befektetéseinek részleges vagy teljes eladása abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje a befektetéssel érintett társaság alap- vagy törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja;
22. ha a kibocsátó érdekkörébe tartozó konszolidációba bevont, magyarországi székhelyű, zártkörűen működő társaság nem köteles e törvény alapján rendszeres és rendkívüli tájékoztatást közzétenni, akkor ezen társaság rendkívüli információit is a kibocsátónak kell közzétennie;
23. a kibocsátónak saját kibocsátású értékpapírjaira vonatkozó vételi vagy eladási opciója, megbízása, valamint annak teljesülése (dátum, mennyiség, árfolyam, befektetési szolgáltató neve, az ügyletet követően a saját kibocsátású értékpapírból tulajdonolt összmennyiség);
24. a kockázati tényezők jelentős megváltozása;
25. a társaság terveinek, stratégiájának jelentős megváltozása;
26. kötvény esetén a visszafizetésről, törlesztésről és az utolsó kamatfizetésről beszámoló záróközlemény;
27. kötvény esetén a kibocsátási célként megjelölt projekt előrehaladása, főbb határpontjainak, fázisainak megvalósulása;
28. a kibocsátó társaság székhelyének, elérhetőségének megváltozása (új cím, új központi telefonszám, faxszám stb.), ügyfélszolgálat címe, elérhetősége;
29. a kibocsátó társaság által elnyert nagy megrendelésre megkötött szerződés;
30. a kibocsátó által a Felügyeletnek bejelentett, az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségek teljesítésére szolgáló hely, illetve annak változása; és
31. egyéb olyan, az előzőekben fel nem sorolt információ, amely az adott kibocsátó esetében jelentőséggel bír.”
„8. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
1. Az ajánlattevő neve és székhelye (címe);
2. összehangoltan eljáró személyek esetén a személyek azonosítási adatai (születési név, állandó lakcím, születési hely és idő);
3. a vételi ajánlattal érintett részvénytársaság neve, székhelye;
4. a közreműködő forgalmazó neve, székhelye;
5. a vételi ajánlat közzétételének helye;
6. az ajánlattevőnek, és a vele összehangoltan eljáró személyeknek a céltársaságban már meglévő részesedésére vonatkozó adatok;
7. a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszak;
8. a vételi ajánlat finanszírozására vonatkozó információ;
9. ha az ajánlattevő által felajánlott ellenérték bármilyen jellegű értékpapírokat tartalmaz, az ezen értékpapírokra vonatkozó információk, ideértve
9.1. ha az értékpapír tőzsdén jegyzett értékpapír, a legutolsó tizenkét hónap forgalmára vonatkozó információk (minimális ár, maximális ár, átlagár, mennyiség)
9.2. az értékpapírnak az ellenérték megállapítása során figyelembe vett ára, kiszámításának módja.
1. a céltársaság jövőbeni működésére vonatkozó üzletpolitikai elképzelések bemutatása;
2. az ajánlattevőnek a céltársaság és - amennyiben ezt az ajánlat érinti - az ajánlattevő társaság jövőbeni üzleti tevékenységére vonatkozó tervei;
3. a céltársaság munkavállalóik és vezetőik állásainak fenntartására vonatkozó szándékai, beleértve minden, a foglalkoztatás feltételeiben bekövetkező lényeges változtatást;
4. az ajánlattevőnek a két társaságra vonatkozó stratégiai tervei;
5. a foglalkoztatásra valószínűsíthető következmények;
6. a társaságok telephelyeire gyakorolt valószínűsíthető következmények.
1. Az ajánlattevő neve és székhelye (címe);
2. a vételi ajánlattal érintett részvénytársaság neve, székhelye;
3. az ajánlattevő cég történetének, illetve üzleti tevékenységének rövid bemutatása;
4. az ajánlattevő vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak rövid bemutatása;
5. az ajánlattevő, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezők, valamint a részvénytársaság, illetve az abban befolyással rendelkezők között létrejött esetleges megállapodások részletes ismertetése, ha azok kihatással lehetnek a vételi ajánlat értékelésére;
6. az ajánlattevő, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezők, valamint a részvénytársaság, illetve az abban befolyással rendelkezők, illetve a részvénytársaság vezető tisztségviselői között létrejött esetleges megállapodások részletes ismertetése, ha azok kihatással lehetnek a vételi ajánlat értékelésére;
7. az ajánlattevő pénzügyi helyzetének bemutatása és az abban beállt változások ismertetése;
8. az ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlat teljesítésére megfelelő fedezettel rendelkezik és ennek bemutatása;
9. a vételi ajánlatban és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentésben szereplő adatok, információk valóságára vonatkozó felelősségvállaló nyilatkozat.”
„9. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
A részvénytársaság igazgatóságának a vételi ajánlattal kapcsolatos véleményének kötelező tartalmi elemei
1. A részvénytársaság neve, székhelye;
2. a vételi ajánlat összefoglalása, kitérve a vételi ajánlat alapvető feltételeire (ellenérték, a vételi ajánlat elfogadására rendelkezésre álló időszak, fizetés módja);
3. nyilatkozat arról, hogy a részvénytársaság vezető tisztségviselői betöltenek-e vezető állást, illetve rendelkeznek-e befolyással az ajánlattevőnél, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezőnél, illetve milyen más kapcsolat áll fenn az említettekkel;
4. a részvénytársaság tulajdonosi struktúrája, a legalább ötszázalékos szavazati joggal rendelkező személyek felsorolása, a részvényeik darabszáma és a szavazataik számának feltüntetése;
5. a véleményben ki kell térni arra is, hogy a befolyásszerzés miként érinti a részvénytársaság munkavállalóit;
6. a részvénytársaság igazgatóságának javaslata a vételi ajánlat elfogadására, vagy annak elutasítására a javaslat részletes indokolásával; ha bármely igazgatósági tag véleménye eltér a javaslattól, vagy tartózkodott a javaslat meghozatala során, akkor ezt a tényt indokolás mellett fel kell tüntetni;
7. ha a társaság igazgatósága független pénzügyi tanácsadót bízott meg:
a) a független pénzügyi tanácsadó megnevezése,
b) arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a tanácsadó esetében nem áll fenn olyan érdekellentét, amely befolyásolja a tanácsadó azon képességét, hogy elfogulatlan jelentést adjon;
8. a munkavállalók véleménye a vételi ajánlatról.”
„20. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
| Alap fajtája | |||
| nyilvános, nyílt végű értékpapír | nyilvános, zárt végű értékpapír | ||
| Saját tőkére vetített, egy kibocsátóra vonatkozó limit | |||
| a) megfelelően likvid tőzsdei értékpapírok | 15% | 20% | |
| b) egyéb tőzsdei értékpapírok, a 275. § b) pontja szerinti értékpapírok, nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírok | 10% | 10% | |
| c) tőzsdén nem jegyzett értékpapírok | 2% | 10% | |
| Saját tőkére vetített, összesített limit | |||
| d) „b” sor szerinti limitet meghaladó, megfelelően likvid tőzsdei értékpapírok | 40% | 60% | |
| e) tőzsdén nem jegyzett értékpapírok | 10% | 30% | |
| f) kollektív befektetési értékpapírok, kivéve a nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírokat | 5% | 20% | |
| Saját tőkére vetített, egyéb limit | |||
| g) azonos sorozatba tartozó állampapírok | 35% | 35%” | |
„25. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1. A Tanács 1985. december 20-i 85/611/EGK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
2. A Tanács 1988. március 22-i 88/220/EGK irányelve, amely az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK irányelvet módosítja bizonyos ÁÉKBV-k befektetési politikájának vonatkozásában.
3. A Tanács 1993. március 15-i 93/6/EGK számú irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről.
4. A Tanács 1993. május 10-i 93/22/EGK irányelve az értékpapírok területén nyújtott befektetési szolgáltatásokról.
5. Az Európai Parlament és a Tanács 1995. június 29-i 95/26/EK irányelve, amely a prudenciális felügyelet megerősítése céljából módosítja a 77/780/EGK és a 89/646/EGK irányelvet a hitelintézetek területén, a 73/239/EGK és a 92/49/EGK irányelvet a nem-életbiztosítás területén, a 79/267/EGK és a 92/96/EGK irányelvet az életbiztosítás területén, a 93/22/EGK irányelvet a befektetési szolgáltatók területén, valamint a 85/611/EGK irányelvet az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozások (ÁÉKBV) területén.
6. Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetővédelmi rendszerekről.
7. Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/31/EK irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 93/6/EGK tanácsi irányelv módosításáról.
8. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 28-i, 2001/34/EK irányelve az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információról.
9. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i, 2001/107/EK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek a befektetési alapokat kezelő társaságok és egyszerűsített jegyzési felhívások szabályozása tekintetében történő módosításáról.
10. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i 2001/108/EK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek az ÁÉKBV befektetéseinek tekintetében történő módosításáról.
11. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 6-i 2002/47/EK irányelve a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról.
12. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.
13. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról, és a 2001/34/EK irányelv módosításáról.
14. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/6/EK irányelve a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés).
15. A Bizottság 2003. december 22-i 2003/124/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bennfentes információ meghatározása és közzététele, valamint a piaci manipuláció meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról.
16. A Bizottság 2003. december 22-i 2003/125/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési ajánlások tisztességes ismertetése és az összeférhetetlenség közzététele tekintetében történő végrehajtásáról.
17. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi ajánlatról.
18. A Bizottság 2004. április 29-i 2004/72/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó bennfentes információ fogalom meghatározása, a bennfentesek jegyzékének összeállítása, a vezetői ügyletek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében történő végrehajtásáról.”
„26. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
