69. § Az Art. 172. §-a a következő új (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Az adózó a számviteli törvényben meghatározott készpénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta.”
70. § Az Art. 175. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Az elektronikus bevallás benyújtására kötelezett, illetőleg az azt választó adózó bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóságnál az adópolitikáért felelős miniszternek a kormányzati informatikáért felelős miniszterrel kiadott együttes rendeletében meghatározott módon és technikai feltételekkel teljesíti.”
71. § Az Art. 176. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az Áht. szerint a kincstári körbe, illetőleg a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó, valamint a központosított illetményszámfejtésről szóló külön jogszabályban szabályozott illetményszámfejtési feladatokat ellátó munkáltatónak és a kifizetőnek az e törvényben a munkáltatóra, a kifizetőre előírt kötelezettségek közül az elszámolt összeget terhelő adó, adóelőleg levonását, befizetését, bevallását az Áht.-ben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározottak szerint kell teljesíteni.”
72. § (1) Az Art. 178. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[178. § E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában]
„16. jövőbeni ügylet: az adó feltételes, illetőleg a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet. A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban jövőbeni ügyletnek minősül az a szerződés vagy más jogügylet is, amely(ek) alapján a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában folyamatos teljesítés történik, függetlenül attól, hogy a szerződést vagy egyéb jogügyletet a kérelem benyújtását megelőzően kötötték meg,”
(2) Az Art. 178. §-a a következő új 33. ponttal egészül ki:
[178. § E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában]
„33. kritikus feltételek: a szokásos piaci ár megállapításával összefüggésben rögzített, a szokásos piaci ár megbízhatósága szempontjából jelentőséggel bíró, a jövőre vonatkozó – pénzügyi, számviteli, gazdasági, jogi, működési – előfeltevések, számítások, küszöbértékek, jellemzők, amelyek nem teljesülése esetén, annak napjától a határozat nem alkalmazható. A kritikus feltételeket a konkrét ügy sajátosságaihoz mérten kell megállapítani.”
73. § Az Art. 182. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben szabályozza a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, az éves jelentéstételi kötelezettségnek, a díj kezelésének, nyilvántartásának módját és feltételeit, továbbá az eljárás részletes szabályait.”
74. § Az Art. 1–2. számú melléklete e törvény 5–6. számú melléklete szerint módosul.
75. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásra – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
76. § Az Szjtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezés állami törvényességi felügyeletét látja el, tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működésének, a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervezők joggyakorlásának elősegítése és a szerencsejáték-piac folyamatos felügyelete.”
77. § Az Szjtv. 7/A. §-ának (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„A bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló törvény szabályai az irányadóak azzal, hogy fizetési halasztásnak, részletfizetés engedélyezésének, valamint méltányosság alapján mérséklésnek, illetve elengedésnek nincs helye. A szerencsejátékkal kapcsolatos hatósági eljárásban a Ket. 160–163. §-aiban foglalt elektronikus ügyintézést nem kell alkalmazni.”
78. § (1) Az Szjtv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami adóhatóság vezetője és helyettesei, valamint szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban nem vehetnek részt.”
(2) Az Szjtv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami adóhatóság vezetője és helyettesei, valamint az állami adóhatóság szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai szerencsejáték-szervezőnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, vezető tisztségviselők, valamint felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek.”
79. § Az Szjtv. 28/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadás szervezéséhez a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő jogi személynek legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével és legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kell rendelkeznie. Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadásra kiírt koncessziós pályázat nyertese csak az a személy lehet, aki a pályázat kiírása előtt legalább öt évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szervezésével foglalkozott, és a bukmékeri rendszerű fogadási tevékenység folytatására legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaságot alapít. Ha többen közösen nyújtanak be pályázatot, vagy olyan pályázó nyújt be pályázatot, amelynek egyik tagja (részvényese) a szavazatok többségével rendelkezik, a legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kapcsolatos feltételt elegendő, ha legalább a pályázók egyike vagy a szavazatok többségével rendelkező tag (részvényes) teljesíti.”
80. § Az Szjtv. 29. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Lóversenyfogadás szervezéséhez a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő jogi személynek legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie. A lóversenyfogadás szervezésére kiírt koncessziós pályázat nyertese csak az a személy lehet, aki a lóversenyfogadási tevékenység folytatására legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaságot alapít.”
81. § Az Szjtv. 37. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:
„19. Lóversenyfogadás: agár- és lóversenyre történő totalizatőri és bukmékeri rendszerű fogadás.”
82. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[E törvény alapján biztosított]
„i) a mezőgazdasági őstermelő, kivéve a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast, valamint az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.”
83. § A Tbj. 8. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
[Szünetel a biztosítás]
„d) arra az időtartamra, amelyre az őstermelői igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlapja nem érvényes.”
84. § A Tbj. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége
a) az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig,
b) gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg
c) az 5. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.”
85. § A Tbj. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább 131 000 forint minimum járulékalap – részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része – után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.”
„(4) A minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a foglalkoztatóra, aki az általa foglalkoztatott biztosított utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti vagy a biztosított foglalkoztatására tekintettel külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt érvényesít.”
86. § (1) A Tbj. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább 131 000 forint összegű minimum járulékalap után fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalap összegét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.”
(2) A Tbj. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti.”
87. § (1) A Tbj. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot az Szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább 131 000 forint összegű minimum járulékalap után fizeti meg. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.”
(2) A Tbj. 29. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik az egyéni vállalkozóra, ha járulékfizetési kötelezettségét külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti.”
88. § A Tbj. 29/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott járulékokat (tagdíjat) havonta 131 000 forint minimum járulékalap után fizeti meg. Az eva adózó egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.”
89. § (1) A Tbj. 31. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik vagy közép-, illetőleg felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
(4) Ha a társas vállalkozó, az egyéni vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a társadalombiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányadó alapját képező jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.”
(2) A Tbj. 31. § (5) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.”
(3) A Tbj. 31. § (6) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimum járulékalap, illetőleg – az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén – legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni.”
90. § A Tbj. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék alapja után 8 százalék tagdíjat fizet.”
91. § (1) A Tbj. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A társadalombiztosítási ellátások és a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások megállapítása és jogszerű igénybevételének ellenőrzése érdekében az állami adóhatóság az Art. 52. § (7) bekezdésében foglaltak szerint adatot szolgáltat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv és az egészségbiztosítási szerv, illetőleg a magánnyugdíjpénztár részére.”
(2) A Tbj. 41. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségét érintő, nyilvántartásában szereplő új adatokról, az adatok változásáról a járulékfizetési kötelezettség ellenőrzése érdekében negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak. Az adatszolgáltatás tartalmáról és módjáról az állami adóhatóság megállapodást köt a mezőgazdasági igazgatási szervvel.”
92. § (1) A Tbj. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mezőgazdasági őstermelő az 5. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott körülmények fennállásáról az őstermelői igazolvány igénylésével, illetőleg a családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik a mezőgazdasági igazgatási szervnek. A mezőgazdasági őstermelő a biztosítási kötelezettségét érintő változást annak bekövetkezését követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak.”
(2) A Tbj. 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított részére, mely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.”
93. § A Tbj. 50. §-a a következő (9)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az Mpt. 24. § (4)–(5) bekezdésében foglalt megállapodás alapján a tagdíjat és a tagdíj-kiegészítést közvetlenül az érintett magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni.
(10) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény rendelkezései alapján megállapított magán-nyugdíjpénztári tagdíjkülönbözet összegét a külön jogszabályban foglaltak szerint közvetlenül az érintett magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni, és egyidejűleg közölni kell a pénztártag nevét, TAJ-számát, a tárgyévi prémiumévek programban töltött időszak kezdő és befejező napját, a tagdíjkülönbözet megállapítása érdekében figyelembe vett járulékalap, a tagdíj, valamint a tagdíjkülönbözet összegét.”
94. § A Tbj. 51. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 156. §-ával megállapított (1) bekezdés számozása (2) bekezdésre változik:
„(1) A tagdíjat, a tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot forintban kell bevallani és megfizetni. Az adóhatóság a tagdíjat, a foglalkoztató és a tag által fizetett tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot és önellenőrzési pótlékot az egyéb adóktól, járulékoktól elkülönítetten tartja nyilván.”
95. § A Tbj. 53. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó a határidőben benyújtott vagy a pótolt bevallás alapján a tagdíjtartozást és a tartozás után felszámított késedelmi pótlékot az állami adóhatóság igazolása szerint elévülési időn túl fizeti meg az érintett magánnyugdíjpénztárnak, a befizetett összeget a pénztár a pénztártag egyéni számlájára számolja el az (1) bekezdésben foglaltak szerint. A tagdíjtartozás és a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék elévülésére vonatkozó adóhatósági igazolást a foglalkoztató a befizetéssel egyidejűleg megküldi az érintett magánnyugdíjpénztárnak.”
96. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 11/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a 3. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha magánszemély a 11. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást.”
97. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 26. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tagdíj alapja megegyezik a Tbj.-ben meghatározott nyugdíjjárulék-alappal.”
98. § Az Mpt. a következő új 123/C. §-sal egészül ki:
„123/C. § A pénztártagok jogosultak a választható portfoliós rendszer bevezetését megelőzően egy alkalommal kérni a pénztártól a 68/A. § (4) bekezdésétől eltérő portfolióba történő sorolásukat, amennyiben erre vonatkozó kérelmük a pénztárhoz a választható portfoliós rendszer bevezetését megelőző 30. napig beérkezett. A pénztár köteles a pénztártagokat fenti kérelmük alapján az általuk választott portfolióba átsorolni. A választható portfoliós rendszer 2007. január 1-jei bevezetése esetén a 2007. január 31-ig beérkezett kérelmeknek megfelelően kell a besorolást elvégezni. A választható portfoliós rendszer 2007. január 1-jét követő időponttól való bevezetése esetén a bevezetés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a bevezetést megelőzően a pénztártagok által kért besorolásra meghatározott határidő teljesíthető legyen.”
99. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) a Módtv. 169. § (2) bekezdésével megállapított 2. § (6) bekezdésének szövege a következő ck) ponttal kiegészülve lép hatályba:
„ck) a gyógyüdülés, valamint az egészségügyi üdülés.”
(2) Az Öpt. a Módtv. 169. § (2) bekezdésével megállapított 2. § (6) bekezdésének db) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„db) a rekreációs üdülés;”
100. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) E törvény alkalmazásában]
„2. vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé;”
(2) Az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) E törvény alkalmazásában]
„3. többségi befolyás, minősített többséget biztosító befolyás: a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott fogalom;”
101. § Az Szt. 14. §-a kiegészül a következő új (8) bekezdéssel, egyidejűleg a jelenlegi (8) és (9) bekezdés számozása (9) és (10) bekezdésre változik:
„(8) A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.”
102. § (1) Az Szt. 20. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában készítheti el éves beszámolóját az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet is. A devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni.”
(2) Az Szt. 20. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is.”
103. § (1) Az Szt. 30. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Saját részvények, saját üzletrészek a vállalkozó által visszavásárolt (megszerzett) tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések.”
(2) Az Szt. 30. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E törvény alkalmazásában a saját részvényekkel, saját üzletrészekkel esik egy tekintet alá a visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részjegy (ideértve a befektetői részjegyet és az átalakított befektetői részjegyet is). A visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részjegyre e törvény saját részvényre, saját üzletrészre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
104. § Az Szt. 33. §-a a következő (2)–(4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan – a 60. § (2) bekezdésében foglaltakból következően – keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor – az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből – a törlesztőrészletre jutó – halasztott ráfordításként kimutatott – nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség).
(3) A (2) bekezdés szerint halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget – a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással – meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, illetve a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették.
(4) A (2) bekezdés szerinti halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget – a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással – csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is.”
105. § Az Szt. 35. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát is.”
106. § (1) Az Szt. 38. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[(3) Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:]
„d) a 33. § (2) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegét,”
(2) Az Szt. 38. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét. A külön jogszabály alapján átvett lekötött tartalék feloldását – a külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni.”
107. § Az Szt. 41. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb.
(5) Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a 33. § (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni, akkor a (4) bekezdés szerint képzett céltartalék is megszüntetendő.”
108. § Az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.”
109. § Az Szt. 52. §-ának (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A befejezett kísérleti fejlesztés, továbbá a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni.
(5) Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál.
(6) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő.”
110. § Az Szt. 72. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[(4) Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:]
„d) a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott ellenértéket.”
111. § Az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:]
„j) a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci értékét.”
112. § Az Szt. 89. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti ellenőrzött gazdasági társaság kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell:
a) a többségi befolyással,
b) a minősített többséget biztosító befolyással
rendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak arányát.
(3) A kiegészítő mellékletnek tételesen tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok arányát, ahol a vállalkozó a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint
a) a többségi befolyással,
b) a minősített többséget biztosító befolyással
rendelkezik.”
113. § Az Szt. 116. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„E közzétételről a mentesített anyavállalat köteles gondoskodni a 154. §-ban foglaltaknak megfelelően, a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolójának mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül.”
114. § Az Szt. 158. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) és (6) bekezdés számozása (6) és (7) bekezdésre változik:
„(5) Amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámolót a 10. § (2) vagy (3) bekezdése alapján, a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állították össze, úgy erre a könyvvizsgálói záradékban is megfelelően utalni kell.”
115. § Az Szt. 166. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.”
116. § Az Szt. a 174. §-a után a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 175. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
175. § (1) E törvény megállapítja az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i, a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.
(2) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 1978. július 25-i, 78/660/EGK (negyedik) irányelve a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról,
b) a Tanács 1983. június 13-i, 83/349/EGK (hetedik) irányelve a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) éves beszámolóról,
c) a Tanács 1984. november 27-i, 84/569/EGK irányelve a 78/660/EGK irányelvben ECU-ben kifejezett összegek felülvizsgálatáról,
d) a Tanács 1989. december 21-i, 89/666/EGK (tizenegyedik) irányelve a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó meghatározott jogi formájú társaságoknak egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó bejelentési és közzétételi követelményeiről,
e) a Tanács 1990. november 8-i, 90/604/EGK irányelve az éves beszámolóról szóló 78/660/EGK irányelvnek és az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK irányelvnek a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó mentességek és a beszámolók ECU-ben történő közzététele tekintetében történő módosításáról,
f) a Tanács 1990. november 8-i, 90/605/EGK irányelve az éves beszámolóról szóló 78/660/EGK irányelvnek és az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK irányelvnek az alkalmazási kör tekintetében történő módosításáról,
g) a Tanács 1994. március 21-i, 94/8/EK irányelve a 78/660/EGK irányelvnek az ECU-ben kifejezett összegek felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról,
h) a Tanács 1999. június 17-i, 1999/60/EK irányelve az ECU-ben kifejezett összegek tekintetében a 78/660/EGK irányelv módosításáról,
i) az Európai Parlament és a Tanács 2001. szeptember 27-i, 2001/65/EK irányelve a 78/660/EGK, a 83/349/EGK és a 86/635/EGK irányelvnek az egyes társaságok, illetve a bankok, valamint egyéb pénzügyi intézmények éves és összevont (konszolidált) beszámolójára vonatkozó értékelési szabályok tekintetében történő módosításáról,
j) a Tanács 2003. május 13-i, 2003/38/EK irányelve a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK irányelvnek az euróban kifejezett összegek tekintetében történő módosításáról,
k) az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 18-i, 2003/51/EK irányelve a meghatározott jogi formájú társaságok, a bankok és más pénzügyi intézmények, illetve biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 78/660/EGK, 83/349/EGK, 86/635/EGK és 91/674/EGK irányelvek módosításáról,
l) az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i, 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi ajánlatról.”
117. § Az Szt. a 175. §-a után a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 176. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„A magyar számviteli standardok
176. § Azokat a törvényi előírásokhoz kapcsolódó részletes szabályokat, módszereket, eljárásokat, amelyek a megbízható és valós kép bemutatásához szükségesek, nemzeti számviteli standardokba kell foglalni.”
118. § (1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Fétám tv.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény személyi hatálya a 2. §-ban említett személyekre, a gyámhivatalra, az állami adóhatóságra, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervre, tárgyi hatálya a gyermek 18. életévének betöltése napjáig a Start-számlára és a kincstári számlára terjed ki.”
(2) A Fétám tv. 1. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az államháztartás terhére történő utalások igénybevételéhez szolgáltatott adatok helyességének vizsgálatára a kiutaló is jogosult.”
119. § (1) A Fétám tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítéséhez – kormányrendeletben meghatározott módon és rendszerességgel –]
„a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a gyermek adóazonosító jelének megállapítása céljából az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben előírt adatokról, azok változásairól, valamint a kiutaló e törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítése – így különösen a kincstári számlán lévő követelés áthelyezése, az állami támogatás kiutalása – céljából szükséges adatokról adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére,
b) az állami adóhatóság a gyermek adóazonosító jelét és természetes azonosító adatait, azok változásait a kiutaló részére megküldi, továbbá az adóigazolványt a szülő kérésére kiállítja és kiadja, valamint a kiutaló részére továbbítja az e törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatokat.”
(2) A Fétám tv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiutaló az (1) bekezdés b) pontja szerint kapott adatok alapján 8 munkanapon belül a gyermek nevén az életkezdési támogatás nyilvántartására szolgáló kincstári számlát (a továbbiakban: kincstári számla) nyit, amelyen az első utalási összeget, valamint a gyermek jogosultsága esetén – ha Start-számlával nem rendelkezik – a második és a harmadik utalási összeget nyilvántartja mindaddig, amíg a szülő, vagy a szülő egyetértő nyilatkozata alapján – 16. életévének betöltését követően – a gyermek azt Start-számlára nem helyezi, vagy ameddig a (7) bekezdés szerinti jogosultsággal a jogosult nem él. Amennyiben a gyermek anyakönyvezése a születését követő egy éven túl történik, – feltéve, hogy a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik és születésének évében egyébként az első utalási összegre jogosult – a kiutaló az első utalási összeget a gyermek születési évének megfelelő összeggel utólag veszi nyilvántartásba, azzal, hogy második és harmadik utalási összegre a gyermek visszamenőleg nem jogosult.”
120. § A Fétám tv. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés b) pontjában említett jogosultság igazolására, az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott formában és tartalommal,
a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, a naptári évben legalább egy napig fennálló feltétel tényét rögzítő iratot a b) pontban nem említett szülő vagy a szülő egyetértő nyilatkozata alapján – 16. életévének betöltését követően – a gyermek,
b) átmeneti vagy tartós nevelésbe vett Start-számlával rendelkező gyermek esetében (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultságról szóló, annak a naptári évben fennálló időtartamát is tartalmazó iratot a gyámhivatal vagy egyetértő nyilatkozata alapján – 16. életévének betöltését követően – a gyermek
a számlavezető írásbeli megkeresése alapján a naptári évet követő január 15-éig juttatja el a számlavezetőhöz.”
121. § A Fétám tv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiutaló Start-számlával nem rendelkező gyermek esetében
a) a kincstári számlán nyilvántartott követelés után évenként az ötéves állampapír hozamával egyező mértékű kamatot,
b) a gyámhivatal által a naptári évet követő év január 15-éig megküldött – az átmeneti vagy tartós nevelés naptári évben fennálló időtartamára vonatkozó adatszolgáltatást is tartalmazó – értesítés alapján a jogosultság időszakával arányosan évi 12 ezer forint állami támogatást
ír jóvá a kormány rendeletében meghatározott szabályok szerint.”
122. § A Fétám tv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiutaló, az állami adóhatóság, a gyámhivatal és a Start-számlát kezelő számlavezető – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény elévülésre vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe véve – jogosult az életkezdési támogatással összefüggő adatok jogszabályoknak megfelelő kezelésére.”
123. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 5/A. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A külön jogszabályban meghatározott határidőt követően benyújtott, a határidő elmulasztása miatt elutasított mentességi kérelem esetén a termékdíjfizetési kötelezettség alóli mentesség megszerzése érdekében a kötelezett tárgyév június 30-ig egyedi mentességi kérelmet nyújthat be a környezetvédelemért felelős miniszterhez. A kötelezett az egyedi mentességi kérelem benyújtása mellett köteles annak benyújtásakor hatályos igazgatási szolgáltatási díj tizenötszörösének megfizetésére.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott egyedi mentességi kérelem benyújtásának feltétele, hogy a kötelezett eredeti mentességi kérelme a benyújtás időpontjában e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott tartalmi és formai előírásokat – a benyújtásra vonatkozó határidő kivételével – teljesítette.
(8) A környezetvédelemért felelős miniszter az eredeti mentességi kérelem benyújtásának időpontjától a kötelezett részére mentességet adhat. Az egyedi mentesség megadásakor vizsgálni kell
a) a (6)–(7) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét,
b) a kérelem késedelmes benyújtásának indokát,
c) a (6) bekezdésben megállapított határidő-mulasztás előfordulásának gyakoriságát, továbbá
d) hogy a mentesség utólagos megadása hozzájárul-e
da) a környezetszennyezés megelőzéséhez, csökkentéséhez,
db) a termékdíjköteles termék által okozott környezeti veszélyeztetések, károk megelőzéséhez és csökkentéséhez, valamint
dc) a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez.”
124. § Ez a törvény – a 125–216. §-okban foglalt kivételekkel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
125. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezései – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvénynek az Szja tv. 3. §-ának 70. pontját és 49/B. §-ának (23) bekezdését megállapító rendelkezése 2007. február 15-én lép hatályba.
(3) E törvénynek az Szja tv. 65. §-át módosító rendelkezései e törvény kihirdetését követő 45. napot követő hónap első napján lépnek hatályba.
(4) E törvénynek az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.3. pontját módosító rendelkezése 2007. január 2-án lép hatályba.
126. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezései – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével – 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) A Tao. e törvénnyel megállapított 6. § (9) bekezdése 2007. február 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépéstől bekövetkezett elemi kár megállapítására kell alkalmazni.
(3) E törvénynek a Tao. 22/B. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontját megállapító rendelkezése 2007. június 1-jén lép hatályba.
127. § E törvény kihirdetését követő napon hatályba lép a Módtv.-vel módosított Tao. 20. §-a (1) bekezdésének d) pontja.
128. § E törvénynek az Eva tv.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
129. § (1) E törvénynek az Ekho tv.-t módosító rendelkezései – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvénynek az Ekho tv. 3. § (2) bekezdésének a) pontját módosító, valamint az Ekho tv. 3. § (7) bekezdését megállapító rendelkezései e törvény kihirdetését követő 45. napot követő hónap első napján lépnek hatályba.
130. § (1) E törvénynek a Kjtv.-t módosító rendelkezései – a (2)–(4) bekezdés kivételével – 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvénynek a Kjtv. 3. §-a (3) bekezdésének h) pontját megállapító rendelkezése e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezése a 2006. adóévi különadó kötelezettségre is alkalmazható.
(3) A Kjtv. 3. § (3) bekezdése j) pontjának e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2006. adóévre is lehet alkalmazni.
(4) E törvénynek a Kjtv. 4. §-ának (1) bekezdését, továbbá 7. §-a 8–9. pontját megállapító rendelkezései 2007. február 15-én lépnek hatályba.
131. § (1) E törvénynek az áfa-törvényt módosító rendelkezései – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvénynek az áfa-törvény 13. § (1) bekezdésének 26. és 27. pontját, valamint 9. számú mellékletét megállapító rendelkezései e törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba.
132. § (1) E törvény 197. §-a e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 198. §-a 2007. január 1-jén lép hatályba.
133. § (1) E törvénynek a Fát.-ot módosító rendelkezései – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvénynek a Fát. 9. § (4) bekezdését módosító rendelkezése az e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
134. § A Rega-tv. e törvénnyel módosított Melléklete e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés napjától induló adóigazgatási eljárások esetén kell alkalmazni.
135. § (1) E törvény Harmadik Részének a Jöt.-t módosító rendelkezései – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvény Harmadik Részének a Jöt 7. § 1. pontja n) alpontját, 28. § (5) bekezdését, 85. §-ának (1) bekezdését és 129. §-a (2) bekezdésének r) és s) pontját megállapító rendelkezései, valamint a Jöt.-nek a Módtv.-nyel megállapított 129. §-a (2) bekezdésének p) pontja e törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba.
136. § 2007. január 1-jén hatályba lép a Jöt.-nek a Módtv.-nyel megállapított 7. §-ának 37/B. pontja, 11. §-a (1) bekezdésének h) pontja, 34. §-ának (3) bekezdése, 37. §-a (6) bekezdésének d) pontja, 38. §-ának (4) bekezdése, 52. §-ának (2) bekezdése, 58. §-ának (13) bekezdése, 72. §-ának (11) bekezdése, 103. §-a (2) bekezdése 1. pontjának b) alpontja és 110. §-ának (13) bekezdése.
137. § E törvénynek a Htv.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
138. § E törvénynek az Itv.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
139. § (1) E törvénynek az Art.-t módosító rendelkezései – a (2)–(4) bekezdésekben foglaltak kivételével – 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) Az Art.-nek az e törvénnyel megállapított 31. § (11) bekezdése és 52. § (7) bekezdés e) pontja 2008. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az Art.-nek az e törvénnyel megállapított 172. § új (18) bekezdése 2007. február 15-én lép hatályba.
(4) E törvénynek az Art. 1–2. számú mellékletét módosító rendelkezései 2007. február 1-jén lépnek hatályba.
140. § (1) E törvénynek az Szjtv.-t módosító rendelkezései – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvénynek az Szjtv. 6. §-át, 28/A. § (5) bekezdését, 29. § (1) bekezdését, valamint 37. §-át módosító rendelkezései az e törvény kihirdetését követő 8. napon lépnek hatályba.
141. § E törvénynek a Tbj.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
142. § E törvénynek az Eho.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
143. § E törvénynek az Mpt.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
144. § E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
145. § E törvénynek az Flt.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
146. § E törvénynek a Fétám tv.-t módosító rendelkezései e törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba.
147. § E törvénynek a Módtv.-t módosító rendelkezései – a 127. §-ban foglalt kivétellel – 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
148. § (1) 2007. január 1-jén az Szja tv.
a) 3. §-ának 18. pontjában az „ideértve a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemélyt” szövegrész helyébe az „ideértve az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt” szövegrész,
b) 3. §-ának 75. pontjában a „jövedelem,” szövegrész helyébe a „jövedelem, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában adóbevallásnak minősül a magánszemély adójának a munkáltató által történő adómegállapítása is, továbbá” szövegrész,
c) 7. §-a (1) bekezdésének z) pontjában a „30/A. §-a szerint a foglalkoztató által átvállalt társadalombiztosítási járulékot” szövegrész helyébe a „30. §-a szerint a foglalkoztató által átvállalt társadalombiztosítási járulékot” szövegrész,
d) 10. §-ának (1) bekezdésében az „az adóbevallással egyenértékű” szövegrész helyébe az „a munkáltatói adómegállapítása megtörténtéig” szövegrész,
e) 12. §-ának (6) bekezdésében az „adókedvezményeket a magánszemély nyilatkozatában megjelölt sorrendben érvényesíti” szövegrész helyébe az „adókedvezményt a magánszemély által a nyilatkozatban meghatározott sorrend szerint, a sorrendiségre vonatkozó jelölés hiányában a törvénynek az adókedvezményekre vonatkozó rendelkezései sorrendje szerint érvényesít, illetőleg, ha a magánszemély a nyilatkozatban valamely adókedvezmény figyelmen kívül hagyását jelöli, azt nem érvényesíti” szövegrész,
f) 40. §-ának (2) bekezdésében az „érvényesíthet a jogosult” szövegrész helyébe az „adóbevallásában, illetőleg az adóhatósági adómegállapításában érvényesíthet a jogosult azzal, hogy e § alkalmazásában adóbevallásnak minősül a magánszemély adójának a munkáltató által történő adómegállapítása is” szövegrész,
g) 44/A. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében a „külön nyilatkozat” szövegrész helyébe a „külön nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyilatkozat” szövegrész,
h) 49/B. §-a (19) bekezdésének a) pontjában az „az egyes munkavállalók munkaviszonyának kezdetétől annak megszűnéséig eltelt” szövegrész helyébe az „a munkavállalók által az adóévben munkaviszonyban töltött” szövegrész,
i) 74. §-ának (7) bekezdésében a „– legalább egymást követő négy adóévben –” szövegrész helyébe az „adóbevallásában” szövegrész,
j) 77/C. §-a (24) bekezdésének c) pontjában a „második naptári év utolsó napjáig terjedő időszak;” szövegrész helyébe a „második naptári év utolsó napjáig, vagy – ha ez korábbra esik – addig a napig terjedő időszak, amelyen az értékpapír magánszemély javára történő letétben tartása – a tőkepiacról szóló törvény 76/D. §-ában szabályozott, az ajánlattevőt megillető vételi jog gyakorlása következtében – ellehetetlenül;” szövegrész,
k) 78/A. §-ának (6) bekezdésében az „az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatának” szövegrész helyébe az „a munkáltatói adómegállapításának” szövegrész,
l) 1. számú melléklete 9.5.1. pontjának a) alpontjában az „adóbevallásában bevallott” szövegrész helyébe az „adóbevallásában bevallott, a munkáltatói adómegállapítás” szövegrész,
m) 2. számú melléklete II. fejezetének utolsó mondatában az „adóbevallás benyújtását” szövegrész helyébe az „adóbevallás benyújtását, egyszerűsített bevallási nyilatkozat esetén a munkáltatói elszámolást vagy az adóhatósági adómegállapítást” szövegrész
lép.
(2) 2007. január 2-án az Szja tv.
a) 11. §-ának (1) bekezdésében az „adóhatósági adómegállapításra” szövegrész helyébe az „adóhatósági adómegállapításra, vagy az adóját a munkáltatója állapítja meg” szövegrész,
b) 1. számú melléklete 8.3. pontjának a) alpontjában az „a munkavállalójának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának” szövegrész helyébe az „a munkavállalójának, a munkavállalója közeli hozzátartozójának” szövegrész, a „nyugdíjban részesülő magánszemélynek és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának” szövegrész helyébe a „nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának” szövegrész,
c) 1. számú melléklete 8.3. pontjának c) alpontjában az „a szakszervezet a tagjának, nyugdíjas tagjának, az említett személlyel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak” szövegrész helyébe az „a gazdasági társaság a személyesen közreműködő tagjának, a szövetkezet, a szakszervezet a tagjának, e juttatók a nyugdíjas tagjuknak, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának” szövegrész,
d) 1. számú melléklete 8.3. pontjának c) alpontját követő szövegrészben az „üdülés céljából igénybe vett szállásra és a szálláshoz kapcsolódó külön jogszabályban meghatározott szolgáltatásra váltható be” szövegrész helyébe az „üdülési, pihenési, kikapcsolódási, egészségmegőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport szolgáltatásra váltható be, azzal, hogy az üdülési csekk kibocsátója az igénybe vehető szolgáltatások körét az alapítói jogokat gyakorló miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter előzetes egyetértésével határozza meg” szövegrész
lép.
(3) Az e törvény kihirdetését követő 45. napot követő napon az Szja tv. 72. §-a (4) bekezdésének c) pontjában az „érdekében adott előleg” szövegrész helyébe az „érdekében – 30 napot meg nem haladó időtartamra – adott előleg, elszámolásra kiadott összeg” szövegrész lép, azzal, hogy e rendelkezést a hatálybalépése napjától adott előlegre, elszámolásra kiadott összegre kell alkalmazni.
149. § (1) 2007. január 1-jén a Tao.
a) 7. § (1) bekezdésének ly) pontjában „a véglegesen átvett pénzeszköz és a térítés nélkül átvett eszköz következtében az adóévben elszámolt bevétel,” szövegrész helyébe „a véglegesen átvett pénzeszköz következtében az adóévben elszámolt bevétel, a térítés nélkül átvett eszköz átadónál – nyilatkozata alapján – kimutatott könyv szerinti értéke” szöveg,
b) 16. § (14) bekezdésében a „könyv szerinti értéket,” szövegrész helyébe a „könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket,” szöveg,
c) 17. § (1) bekezdésében az „az adóalap” szövegrész helyébe a „a 6. § (1)–(4) bekezdése szerinti adóalap” szöveg,
d) 17. § (8) bekezdésében az „önellenőrzési lap benyújtásával egyidejűleg” szövegrész helyébe az „önellenőrzési lap benyújtásának esedékességéig” szöveg,
e) 19. § (6) bekezdésének b) pontjában a „kizárólag baleseti járulék kötelezettség” szövegrész helyébe a „kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség” szöveg
lép.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tao. 9. §-a (3) bekezdése c) pontjának cb) alpontjában a „nincs az adóév utolsó napján az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása,” szövegrész helyébe a „nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása” szövegrész lép.
150. § 2007. január 1-jén az Eva tv. 6. § (1) bekezdésében a „(2)–(8) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2)–(9) bekezdés” szövegrész lép.
151. § 2007. január 1-jén az áfa-törvény 13. § (1) bekezdés 16. pontjának f) alpontjában az „a teljesítés időpontja;” szövegrész helyébe az „a teljesítés időpontja, amennyiben az eltér a számlakibocsátás időpontjától;” szövegrész lép.
152. § (1) E törvény kihirdetését követő 8. napon a Jöt.
a) 7. § 9. pontja a) alpontjában a „valamint a 11. § (1) bekezdés e) pontjában és” szövegrész helyébe az „az ETBE, valamint” szöveg,
b) 7. § 41. pontjában a „2001/574/EK” szövegrész helyébe a „2006/428/EK” szöveg,
c) 64. § (4) bekezdés c) pontjában az „52. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „52. § (1)–(2) bekezdés” szöveg,
d) 73. § (9) bekezdésében a „(2) bekezdés a) és c)–e) pontjaiban” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a) és c)–f) pontjaiban” szöveg
lép.
(2) 2007. február 15-én a Jöt. 98. §-ának (7) bekezdésében a „tárgyhónapot követő második hónap 28. napjáig” szövegrész helyébe a „tárgyhónapot követő második hónap 25. napjáig” szövegrész lép.
153. § 2007. január 1-jén a Htv. 52. §-a 34. pontjában az „ , amely gyógyszert, forgalmaz” szövegrész helyébe a „a közforgalmi gyógyszertár, fiókgyógyszertár” szövegrész lép.
154. § 2007. január 1-jén az Itv. 29. § (4) bekezdésében a „30–36. §-aiban” szövegrész helyébe a „30–33., a 73., 73/A., valamint 74/A. §-aiban” szöveg lép.
155. § 2007. január 1-jén az Art.
a) 20. § (6) bekezdésében „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.)” szövegrész helyébe „a Tbj.” szöveg,
b) 22. § (2) bekezdésében az „– az e)–h) pontok kivételével –” szövegrész helyébe az „– az e)–g) pontok kivételével –” szöveg,
c) 24/A. § (2) bekezdésében az „Az adóhatóság a jogerőre emelkedés napját követő napon” szövegrész helyébe „Az adóhatóság a jogerőre emelkedés megállapítását követő napon” szöveg,
d) 24/A. § (4) bekezdésében az „a határozat jogerőre emelkedését követő napon értesíti.” szövegrész helyébe „a határozat jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon értesíti.” szöveg,
e) 72. § (3) bekezdésében az „a vámhatóság hatáskörébe tartozó követelések” szövegrész helyébe az „a vámhatóság hatáskörébe tartozó, továbbá a magánnyugdíjpénztárt megillető tagdíjjal (tagdíjkiegészítéssel), késedelmi pótlékkal, önellenőrzési pótlékkal összefüggő követelések” szöveg,
f) 116. § (1) bekezdésének b) pontjában az „országos parancsnoka” szövegrész helyébe a „vezetője” szöveg,
g) 151. § (1) bekezdésében a „(vámhatóságnál)” szövegrész helyébe a „(vámhatóságnál, magánnyugdíjpénztárnál)” szöveg,
h) 30. § (4) bekezdés b) pontjában, 178. § 22. pontjában a „fegyveres erők” szövegrész helyébe „Magyar Honvédség” szöveg
lép.
156. § (1) Az Art.-nek a Módtv. 109. § (2) bekezdésével megállapított 31. § (2) bekezdésének felvezető szövegében a „– kivéve az árfolyamnyereség adóról, illetőleg a kamatjövedelem adóról –” szövegrész helyett a „– kivéve a kamatjövedelem adóról –” szöveg, 113. § (2) bekezdésével megállapított 54. § (6) bekezdésében a „– kivéve az e törvény 77. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adózókat –” szövegrész helyett a „– kivéve a Magyar Honvédséget és rendvédelmi szerveket, a nemzetbiztonsági szolgálatokat –” szöveg lép hatályba.”
(2) A Módtv. 247. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„247. § Az APEH fővárosi és megyei igazgatóságai megszűnnek, az APEH területi szervei (regionális igazgatóságai és a Kiemelt Adózók Igazgatósága) az átvett vagyoni jogok, kötelezettségek, továbbá munkáltatói jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése tekintetében az APEH fővárosi és megyei igazgatóságainak jogutódai.”
(3) A Módtv. 249. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Fővárosi Illetékhivatal és a megyei illetékhivatalok megszűnnek, ezzel egyidejűleg az illetékhivatalok feladatai ellátását az APEH regionális igazgatóságai átveszik és végzik. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal és a megyei közigazgatási hivatalok illetékügyekkel kapcsolatos jogorvoslati feladatait – beleértve a közigazgatási perekben való képviselet ellátását – az APEH Központi Hivatala veszi át és végzi.”
(4) Az Art.-nek a Módtv. 8. számú melléklet 1. pontjával megállapított 3. számú melléklete G/2. pontjának új f) pontjában a „3. pontja szerinti gépkocsi” szövegrész helyett a „3. és 7. pontja szerinti gépjármű” szöveg lép hatályba.
(5) 2007. február 15-én az Art. 2. számú mellékletének IV/A) pontjában az „a tárgyhó 28-áig” szövegrész helyébe az „a tárgyhó 25. napjáig” szövegrész lép.
157. § 2007. január 1-jén az Szjtv. 7/A. §-ának (6) bekezdésében az „a 7. § (1)–(2) bekezdéseiben” szövegrész helyébe az „a 7. §-ban” szöveg lép.
158. § E törvény kihirdetését követő 8. napon az Szjtv.
a) 30/A. §-ában az „a belföldi totalizatőri rendszerű agár- és/vagy lóversenyfogadás” szövegrész helyébe az „a lóversenyfogadás” szöveg,
b) 32. § (4) bekezdésében az „a belföldi totalizatőri rendszerű agár- és/vagy lóversenyfogadás” szövegrész helyébe az „a lóversenyfogadás” szöveg
lép.
159. § (1) 2007. január 1-jén a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 46/B. § (4) bekezdésében a „Tbj. 31. §-ának (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tbj. 31. § (5) bekezdése” szöveg lép.
(2) 2007. január 1-jével az Flt. 58. § (5) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„u) egészségbiztosítási járulék alapja: a Tbj. 27. §-ának (2)–(3) bekezdésében, 28. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 29. §-ának (3)–(5) és (7) bekezdésében meghatározott jövedelem, valamint a 29/A. §-ában meghatározott járulékalap,”
160. § 2007. január 1-jén a Tbj.
a) 20. § (3) bekezdésében „az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési jogával” szövegrész helyébe a „bejelentéssel” szöveg,
b) 34. § (10) bekezdésében a „tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár,” szövegrész helyébe a „tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, a külföldinek minősülő EGT-állampolgár és családtagja,” szöveg,
c) 45. § (3) bekezdésében a „foglalkoztatásától” szövegrész helyébe a „foglalkoztatásától, a mezőgazdasági őstermelő a biztosítottá válása napjától” szöveg,
d) 50. § (8) bekezdésében „az Art. 17/A. §-ában” szövegrész helyébe „a 20. § (2) bekezdésében, a 27. § (1) bekezdésében, a 29. § (1) bekezdésében és a 29/A. § (1) bekezdésében” szöveg,
e) 56. § (2) bekezdésében a „késedelmi pótlékra” szövegrész helyébe a „késedelmi és önellenőrzési pótlékra” szöveg
lép.
161. § A Tbj. a Módtv.
a) 147. §-ával megállapított 30/A. § (1) bekezdésében a „mezőgazdasági őstermelő” szövegrész helyett a „mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is –” szöveg,
b) 155. §-ával megállapított 50. § (7) bekezdésében az „illetőleg késedelmi (önellenőrzési) pótlék” szövegrész helyett a „késedelmi- és önellenőrzési pótlék” szöveg, a „magánnyugdíjpénztárnak” szövegrész helyett a „magánnyugdíjpénztárnak, egyidejűleg a befizetés adatairól elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóság és a magánnyugdíjpénztár részére” szöveg
lép hatályba.
162. § 2007. június 1-jén az Eho. 3. § (1) bekezdésének a) pontjában az „összevont adóalapba tartozó jövedelemnél” szövegrész helyébe az „összevont adóalapba tartozó jövedelemnél – ide nem értve az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (6) bekezdésének d) pontjában és (7) bekezdésének d) pontjában meghatározott szolgáltatást –” szöveg lép.
163. § A Módtv. 251. §-ának (9) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(9) A 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az ezen időpontot megelőző bevallási időszak(ok)ra vonatkozó magán-nyugdíjpénztári tagdíj megfizetésére, a bevallás pótlására, a bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére, valamint a tagdíjbevallás ellenőrzésére és a tagdíjtartozás végrehajtására irányuló adóhatósági megkeresésekre. A 2006. december 31-éig terjedő bevallási időszak(ok)ra vonatkozó és a magánnyugdíjpénztárhoz 2007. január 1-jét követően érkező tagdíjbefizetéseket a 2007. január 1-jétől kezdődő bevallási időszakra vonatkozó, az adóhatósághoz érkező tagdíjbefizetésektől elkülönítetten kell a Tbj. 53. § szerinti elszámolásnál figyelembe venni.”
164. § 2007. január 1-jén az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 2. § (5) bekezdésének a) pontjában a „nyugdíj előtti munkanélküli segélyben” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 30. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott jogosultságon alapuló álláskeresési segélyben” szövegrész lép, a 65. § (3) bekezdésének a) pontja a „jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelésre” szövegrészt követően kiegészül a „ , valamint a jogsértő magatartás abbahagyására” szövegrésszel.
165. § Az Öpt.-nek a Módtv. 169. § (2) bekezdésével megállapított 2. § (6) bekezdésében a „cd) a gyógyterápiás kezelések;” szövegrész helyett a „cc) a gyógyterápiás kezelések;” szöveg, a Módtv. 252. § (2) bekezdésével megállapított 78. § (1) bekezdésében a „szolgáltatások nyújtására, ezek szakmai szabályaira” szövegrész helyett a „szolgáltatásokra, a szolgáltatások nyújtására, ezek szakmai szabályaira” szöveg lép hatályba.
166. § 2007. január 1-jén az Mpt. 4. § (4) bekezdése a „tevékenységnek minősül” szövegrészt követően kiegészül az „a pénztártagok felvétele,” szövegrésszel.
167. § 2007. január 1-jén az Szt.
a) 3. § (5) bekezdés 1. pontja b) és c) alpontjában, 2. pontja b) és c) alpontjában a „közvetlen irányítást” szövegrész helyébe, a „minősített többséget” szöveg,
b) 26. § (6) bekezdésében az „ezen termékek értékesítése” szövegrész helyébe az „ezen termékek értékesítése során megtérülnek” szöveg,
c) 68. § (3) bekezdésében az „egyéb bevételkénti” szövegrész helyébe a „más módon történő” szöveg
lép.
168. § 2007. január 2-án a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 43. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a Vám- és Pénzügyőrség szerveinek illetékességét megalapozó – a Kormány által rendeletben meg nem határozott – okokat és e szervek illetékességi területét,”
169. § 2007. január 1-jén a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 341. § d) pontjában a „területén a” szövegrész helyébe a „területén az első fokú” szöveg lép.
170. § (1) 2007. január 1-jén hatályát veszti az Szja tv.
a) 3. §-a 23. pontjának b) alpontjában az „árvaellátás,” szövegrész,
b) 3. §-a 23. pontjának i) alpontjában „az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény, valamint” szövegrész,
c) 49/B. §-a (19) bekezdésének ab) alpontjában az „a sorkatonai szolgálat teljesítése” szövegrész,
d) 77/A. §-a (2) bekezdése f) pontjában a „ ; az említett más magánszemély által a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett értékpapír tőzsdei ügyletben történő visszterhes átruházása esetén a megszerzett bevétel azon részének adókötelezettségére, amely nem haladja meg az értékpapír megszerzésére felhasznált kárpótlási jegy kamattal növelt értékét, – az átruházás jogcímét alapul véve, a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések helyett –, az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vagy az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket, míg a bevétel fennmaradó részének adókötelezettségére a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni” szövegrész,
e) 77/C. §-a (15) bekezdésének a) pontja.
(2) E törvény kihirdetését követő napon hatályát veszti az Szja tv. 81. §-ának (4) bekezdése.
171. § E törvény kihirdetését követő 45. napot követő napon hatályát veszti a Módtv. 223. §-ának (17) bekezdése.
172. § Nem lép hatályba a Módtv.
a) 23. §-a,
b) 25. §-ával megállapított Tao. 6. §-ának (5) bekezdése,
c) 26. §-ának (1) és (3) bekezdése,
d) 36. §-a,
e) 225. §-ának (5) bekezdésében a „d) és” szövegrész,
f) 225. §-a (17) bekezdésében a „4. §-a 5. pontjának, a 7. §-a (1) bekezdése gy) pontja b) alpontjának, a 7. §-a (10) bekezdése c) pontjának, valamint a” szövegrész.
173. § 2007. január 1-jén az Ekho tv. 10. § (2) bekezdése hatályát veszti.
174. § 2007. január 1-jén az áfa-törvény 13. § (1) bekezdés 16. pontjának n) alpontja hatályát veszti.
175. § (1) E törvény kihirdetését követő napon a Jöt. 84. §-ának (7) bekezdése hatályát veszti.
(2) E törvény kihirdetését követő 8. napon a Jöt. 7. §-ának 37. pontjában az „a szeszüzemben, valamint kőolaj finomító adóraktárban, finomítói ásványolajraktárban vagy ásványolaj-tárolóban” szövegrész hatályát veszti.
(3) 2007. január 1-jén a Jöt. 37. §-a (1) bekezdésének j) pontja hatályát veszti.
(4) 2010. január 1-jén a Jöt. e törvénnyel megállapított 128/A. §-a hatályát veszti.
176. § 2007. január 1-jén a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 4. §-ának (1) bekezdése hatályát veszíti.
177. § Nem lép hatályba az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXV. törvény 22. §-a, 36. § (1) bekezdése valamint 37. §-a.
178. § E törvény kihirdetését követő napon hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXV. törvény 44. §-a.
179. § (1) Nem lép hatályba a Módtv. 101. § (2) bekezdése, 112. § (1) bekezdése, 130. §-ában az Art. 178. §-át új 33. ponttal kiegészítő rendelkezése.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Módtv. 248. §-ának (3) bekezdésében a „ , illetőleg regionális igazgatóságait” szövegrész hatályát veszti.
180. § 2007. január 1-jén az Art. 17/A. §-a, 22. § (1) bekezdés h) pontja, 22. § (2) bekezdésének utolsó mondata, 176. §-ának (14)–(15) bekezdése hatályát veszti.
181. § 2007. január 1-jén az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény 1. § (11) bekezdése hatályát veszti.
182. § 2007. január 1-jén az Szjtv. 7/A. § (2) bekezdésének második mondata hatályát veszti.
183. § E törvény-kihirdetését követő 8. napon a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 97. § (4) bekezdése hatályát veszti.
184. § 2007. január 1-jén az Flt. 46/B. § (1) bekezdésének „heti 36 órát elérő” szövegrésze és negyedik mondata hatályát veszti.
185. § 2007. január 1-jén a Tbj. 34. § (7) bekezdésének az „– ide nem értve az igénybejelentésnek a Tny. 67. § alapján történt elutasítását –” szövegrésze és a „– Tny. 65. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti –” szövegrésze, valamint az 52. § (6) bekezdése hatályát veszti.
186. § Nem lép hatályba a Módtv.
a) 133. §-ának a Tbj. 5. § (1) bekezdésének i) pontját beiktató rendelkezése,
b) 134. §-a,
c) 251. § (2) bekezdésében az „5. §-a (1) bekezdésének i) pontja, 10. §-ának (3) bekezdése,” szövegrész, valamint
d) 251. § (5) bekezdésének b) pontjában a „44. §-ának (2) és (5) bekezdése,” szövegrész.
187. § 2007. január 1-jén az Öpt. 33/A. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
188. § 2007. január 1-jén az Szt. 11. § (3) bekezdésében az „újabb” szövegrész, 25. § (6) bekezdésében az „a márkanév,” szövegrész, 45. § (1) bekezdés c) pontjában és 86. § (4) bekezdésének c) pontjában az „átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét” szöveg, 139. § (6) bekezdésének második mondata, 140. § (4) bekezdése, 177. § (12) bekezdésében az „irányítást biztosító” szövegrész hatályát veszti.
189. § Nem lép hatályba a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 367. § 22. pontjában a „139. §-ának (6) bekezdésében, 140. §-ának (4) bekezdésében” szövegrész.
190. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) A Szja tv. 12. §-ának az e törvénnyel módosított (6) bekezdését a 2006. évi adóhatósági adómegállapítás során is alkalmazni kell.
(3) Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 3. § 70. pontját és 49/B. § (23) bekezdését a hatálybalépésüktől bekövetkezett elemi kár megállapítására kell alkalmazni.
(4) Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 12/A. §-ának rendelkezéseit a 2006. évre vonatkozó munkáltatói adómegállapítás során is alkalmazni kell.
(5) Az Szja tv.
a) 3. §-ának e törvénnyel módosított 75. pontját,
b) 10. §-ának e törvénnyel módosított (1) bekezdését,
c) 11. §-ának e törvénnyel módosított (1) bekezdését,
d) 40. §-ának e törvénnyel módosított (2) bekezdését,
e) 44/A. §-ának e törvénnyel módosított (1) bekezdését,
f) 78/A. §-ának e törvénnyel módosított (6) bekezdését,
g) 1. számú melléklete 9.5.1. pontjának e törvénnyel módosított a) pontját,
h) 2. számú melléklete II. fejezetének e törvénnyel módosított utolsó mondatát
a 2006. évre vonatkozó bevallási kötelezettség teljesítésére is alkalmazni kell.
(6) E törvénynek az Szja tv. 65. §-át módosító rendelkezései – fenntartva a Módtv. 223. §-a (13) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezést az Szja tv. 65. §-a (1) bekezdésének az e törvénnyel beiktatott új e) pontja rendelkezésében említett jövedelemre – a 2006. szeptember 1-jét követően, de az e törvény kihirdetését követő 45. nap hónapját követő hónap első napját megelőzően megszerzett, az Szja tv. 65. §-a (1) bekezdésének az e törvénnyel beiktatott új e) pontjában említett jövedelemre és annak adókötelezettségére is alkalmazhatók, amennyiben a magánszemély számára összességükben előnyösebbek a 2006. szeptember 1. és az e törvény kihirdetését követő 45. nap hónapját követő hónap első napja közötti időszakban hatályos előírásokhoz képest.
(7) Ha a bevétel megszerzése 2006. augusztus 31-ét követően, de 2007. január 1-jét megelőzően történt, a nem az eredeti jogosult magánszemély vagy annak örököse által kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett értékpapír tőzsdei ügyletben történő visszterhes vagyonátruházása esetén a bevételre a tőzsdei ügyletből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók.
(8) Ha a bevétel megszerzésére 2006. augusztus 31-e után, de 2007. január 1-je előtt került sor, a kötelező tartási időszak leteltét követően az elismert értékpapír juttatási program keretében megszerzett értékpapír tőzsdei ügyletben történő visszterhes átruházása esetén a magánszemély által megszerzett bevétel adókötelezettségére [a magánszemély döntése szerint, az Szja tv. 77/C. §-a (15) bekezdése a) pontjának rendelkezése helyett] a tőzsdei ügyletből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni lehet.
(9) Az Szja tv. 77/C. §-ának e törvénnyel módosított (24) bekezdésének rendelkezését a hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett elismert munkavállalói értékpapír juttatási programok esetében is alkalmazni kell.
(10) A 2006. december 31-ig kibocsátott üdülési csekkek – érvényességük meghosszabbítása esetén is – a 2006. december 31-én érvényes szabályok szerint adómentesen használhatók fel.
(11) Az Szja tv. 1. számú mellékletének az e törvénnyel módosított 7.18. pontját 2006. szeptember 1-jétől lehet alkalmazni.
(12) Az Szja tv. 1. számú mellékletének az e törvénnyel módosított 2.5. és 8.32. pontjai szerinti rendelkezéseket a hatálybalépést megelőző bármely korábbi időszak adókötelezettségére is alkalmazni lehet.
191. § A kifizető, a magánszemély a Módtv. 223. §-ának az e törvény kihirdetését követő 45. napján hatályos (17) bekezdését alkalmazza, ha az említett rendelkezés szerint az osztalék megállapítása, jóváhagyása és a magánszemély által a bevétel megszerzése az e törvény kihirdetését követő 45. napig megtörtént.
192. § (1) A Tao. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit első ízben a 2007-ben kezdődő adóév adókötelezettségére lehet alkalmazni.
(2) A Tao. e törvénnyel módosított 6. §-ának a kedvezményezett átalakulás, a kedvezményezett eszközátruházás és a kedvezményezett részesedéscsere esetére vonatkozó rendelkezéseit a 2007. január 1-jétől bekövetkező említett jogügyletek esetében lehet alkalmazni.
(3) A Tao. e törvénnyel hatályba léptetett 20. § (1) bekezdés d) pontjának rendelkezései a 2006-ban kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2006. adóévi adókötelezettségre is alkalmazhatók.
(4) A Tao. e törvénnyel megállapított 4. §-a 5. pontjának, 7. §-a (1) bekezdése dz) pontjának, 7. §-a (1) bekezdése dzs) pontja b) alpontjának és 8. §-a (1) bekezdésének dzs) pontja b) alpontjának rendelkezéseit első ízben a 2007. január 1-jétől megszerzett részesedésre lehet alkalmazni.
193. § A fejlesztési adókedvezmény a kérelem, bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe, azzal, hogy a 2006. december 31-éig benyújtott kérelmet – ha ezen időpontig a határozat kiadása nem történt meg – az adópolitikáért felelős miniszter a Tao. e törvénnyel megállapított 22/B. §-ban és a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendeletben foglaltak alapján bírálja el. E döntéshez a szükséges módosításokat az adózó hiánypótlás keretében adja meg.
194. § (1) Az Ekho tv. e törvénnyel módosított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2007. január elsejét követően megszerzett bevételre és az azzal összefüggő adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) Az Ekho tv. e törvénnyel módosított 3. § (2) bekezdés a) pontjának, és az Ekho tv. e törvénnyel megállapított 3. § (7) bekezdésének rendelkezéseit az e törvény kihirdetését követő 45. napot követő hónap első napjától megszerzett bevételre és az azzal összefüggő adókötelezettségre kell alkalmazni.
195. § (1) E törvénynek a kedvezményezett átalakulás, a kedvezményezett eszközátruházás és a kedvezményezett részesedéscsere esetére vonatkozó, a Kjtv. e törvénnyel módosított 3. §-a szerinti előírásokat a hatálybalépéstől bekövetkező említett jogügyletek esetében lehet alkalmazni.
(2) A Kjtv. e törvénnyel módosított 3. §-a (2) bekezdése h) pontjának, 3. §-a (3) bekezdése i) pontjának, valamint 7. §-a 13. pontjának rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően megszerzett részesedésre lehet alkalmazni.
196. § (1) Az áfa-törvénynek e törvénnyel módosított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben és a 199. §-ban foglalt kivételekkel – azokban az esetekben kell először alkalmazni, amelyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jog 2007. január 1-jétől kezdődően keletkezik.
(2) Az áfa-törvény e törvénnyel megállapított 13. § (1) bekezdés 26. és 27. pontját, valamint 9. számú mellékletét a 2004. április 30. napját követően keletkezett adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog esetén kell alkalmazni.
197. § (1) E törvény kihirdetését követő első napot követően, de 2007. január 1-jét megelőzően, az áfa-törvény 11. § (1) bekezdése szerinti, a Bolgár Köztársaság vagy Románia területére teljesített termékexport esetében a harmadik ország területére történő kiléptetésre rendelkezésre álló határidő utolsó napja 2006. december 31.
(2) Amennyiben a Bolgár Köztársaság vagy Románia területére irányuló, az áfa-törvény 11. § (1) bekezdése szerinti termékexport teljesítésének időpontja 2006. szeptember 30. napját követi és a termék kiléptetése ezen államok Európai Unióhoz történő csatlakozása miatt megszűnő külső határokon már nem elvégezhető vámalakiság, a termék kiléptetésének igazolásául elfogadható
a) az engedélyezett címzett, vagy a külföldi vámhatóság visszaigazolása arról, hogy a kiléptetés szándékával végleges rendeltetéssel külföldre történő szállítás alatt álló termék, amelynek kiviteli vámeljárás alá vonása megtörtént, de a Közösség területéről a vámhatóság által igazolt módon nem lépett ki, a rendeltetési helyére megérkezett, illetve
b) árutovábbítási eljárás nélkül indított kiviteli eljárások esetében a címzett által igazolt fuvarokmány.
(3) A Bolgár Köztársaság vagy Románia területére irányuló, az áfa-törvény 11. § (1) bekezdése szerinti termékexporthoz adott, az áfa-törvény 17. § (1) bekezdése szerinti előleg adómentességét nem érinti, ha az a termékértékesítés, amelyhez az előleget adták, az előzőekben említett államok Európai Unióhoz történt csatlakozása következtében nem termékexport, hanem az áfa-törvény 29/A. §-a szerinti adómentes Közösségen belüli termékértékesítés.
198. § (1) Általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség keletkezik azon termékek szabad forgalomba bocsátása vagy jogellenes forgalomba hozatala esetén, amelyek a kibővített Közösségben a Bolgár Köztársaság és Románia csatlakozásának időpontjában átmeneti megőrzés alatt, vagy a 2913/92/EGK rendelet 4. cikke (15) bekezdésének b) pontjában és (16) bekezdésének b)–g) pontjában említett valamely vámjogi sors vagy vámeljárás alatt, vagy a kibővített Közösségben a kiviteli vámalakiságok elvégzését követően szállítás alatt állnak.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetre az áfa-törvénynek a termékimportra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
199. § (1) Az áfa-törvény 2. számú melléklete e törvénnyel megállapított 9. és 10. pontjának rendelkezéseit – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2007. július 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
(2) A lakásszövetkezet a tulajdonában álló, az áfa-törvény 2. számú melléklete 1. és 9. pontjának hatálya alá nem tartozó ingatlan közös használatának biztosítására vonatkozó, az áfa-törvény 30. § (2) bekezdése szerinti választási jogát úgy is gyakorolhatja, hogy választását legkésőbb 2007. július 31. napjáig az illetékes állami adóhatóságnak bejelenti.
(3) Az áfa-törvény 2. számú mellékletének az e törvénnyel megállapított 9. és 10. pontját a lakásszövetkezet 2007. január 1-jétől kezdődően is alkalmazhatja, feltéve, hogy döntéséről 2007. január 31-ig az állami adóhatóságnak nyilatkozik.
(4) A (3) bekezdés alkalmazása esetében a lakásszövetkezetnek a 2006. évben végzett, de 2006. december 31. napja után elszámolt, saját tulajdonában álló lakó- és egyéb ingatlan közös használatának biztosítása érdekében felmerült, 2006. évben teljesített beszerzéseire az áfa-törvény 33. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat kell alkalmaznia. Ha a lakásszövetkezet 2006. évben már élt adólevonási joggal, az e beszerzésekre jutó előzetesen felszámított áfát önellenőrzéssel helyesbíti.
(5) A lakásszövetkezet a (4) bekezdés szerinti önellenőrzését 2007. február 28. napjáig pótlékmentesen végezheti el.
200. § (1) A Fát. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – azokra a belföldön nyújtott személyszállítási szolgáltatásokra kell alkalmazni, amelyeknél az árkiegészítés-igénybevételi lehetőség 2006. december 31. napját követően keletkezik.
(2) A 2006. december 31-éig értékesített, de a 2006. december 31-ét követő időszakra utazásra jogosító bérletek esetén az árkiegészítést az árkiegészítés alanya a Fát. e törvénnyel megállapított rendelkezései szerint igényelheti.
201. § (1) Az Itv. e törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2007. január 1-jét követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott ajándékozási illetékügyekben kell alkalmazni.
(2) Mentesül az ajándékozási illeték megfizetése és az ajándékozási illetékkötelezettség elmulasztása miatti jogkövetkezmények alól a számviteli törvény szerinti gazdálkodó az olyan vagyonszerzése után – ide nem értve az ingatlan és a gépjármű megszerzését –, amely 2006. december 31-ig megkötött és ezen időpontig teljesített jogügylet alapján történt.
(3) Nem kell megfizetni az ajándékozási illetéket a 2006. december 31-ig történt olyan vagyonszerzés után, amely jogszabályi kötelezettségen alapul.
(4) Nem kell megfizetni az ajándékozási illetéket a munkáltató által a munkavállalónak 2006. december 31-ig adott olyan ingyenes juttatás után, mely mentes a személyi jövedelemadó alól.
202. § Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény 1. § (8) bekezdésében meghatározott bevallással, valamint összesített adatszolgáltatással összefüggésben a mulasztási bírságot az Art. 172. § (1) bekezdése szerinti mértékkel kell megállapítani.
203. § (1) 2007. évben a munkáltató és a kifizető az Art. 16. § (4) bekezdésében, valamint a 31. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az ott megjelölt adatokon túl a biztosított társadalombiztosítási azonosító jelét is bejelenti az állami adóhatóságnak, valamint az állami adóhatóság az Art. 16. § (5)–(6) bekezdésének, valamint 52. § (7) bekezdésének alkalmazása során a biztosított társadalombiztosítási azonosító jelét is továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása, a magánnyugdíjpénztár, a munkaügyi hatóság, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére.
(2) Az állami adóhatóság a társadalombiztosítási azonosító jelet kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti. Az állami adóhatóság biztosítja, hogy a társadalombiztosítási azonosító jelhez csak az férhessen hozzá, akinek az (1) bekezdésben meghatározott célhoz kötötten tevékenységének ellátásához ez elengedhetetlenül szükséges. Az állami adóhatóság a magánszemélyekről a saját feladatai ellátása érdekében vezetett nyilvántartásaiban a társadalombiztosítási azonosító jelet nem szerepeltetheti.
204. § Az Art. e törvénnyel megállapított, a munkáltatói és az adóhatósági adómegállapítással összefüggő rendelkezéseit a 2006. évről teljesített adómegállapítás során is alkalmazni kell.
205. § Az állami adóhatóság az e törvénnyel megállapított, az Art. 52. § (7) bekezdésének ba) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének a 2006. évre vonatkozó adatok tekintetében az e pontban meghatározott határidőig tesz eleget.
206. § E törvénynek az Szjtv. 7/A. § (1) bekezdését módosító rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.
207. § Az Flt. e törvény kihirdetésekor hatályos 57/B. §-ában meghatározott Egységes Munkaügyi Nyilvántartásban e törvény kihirdetésekor kezelt adatokat a munkaügyi hatóság a munkaügyi ellenőrzés és a statisztikai adatszolgáltatási feladatok ellátása céljából az Flt. e törvény kihirdetésekor hatályos rendelkezései szerint kezelheti.
208. § A Tbj. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2007. január 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.
209. § A Tbj. e törvénnyel megállapított 20. § (4) bekezdését, 27. § (4) bekezdését és 29. § (6) bekezdését visszamenőlegesen 2006. szeptember 1-jétől lehet alkalmazni.
210. § A mezőgazdasági őstermelő a Tbj. 5. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott, biztosítási kötelezettséget érintő adatokról első alkalommal 2007. január 31-éig tesz bejelentést az állami adóhatóságnak.
211. § A tagdíjfizetési kötelezettség ellenőrzése érdekében az állami adóhatóság 2007. április 30-áig átadja a magánnyugdíjpénztárak részére – a 2006. december 31-ei állapotnak megfelelően – az adott magánnyugdíjpénztár tagjainak rendelkezésre álló természetes azonosító adatait és adóazonosító jelét. A magánnyugdíjpénztár az átadott adatokat a saját nyilvántartásának adataival a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezései szerinti kapcsolati kód alkalmazásával veti egybe. A magánnyugdíjpénztárba 2006. december 31-ét követően belépő vagy átlépő tag adóazonosító jelét a magánnyugdíjpénztár a pénztártagtól szerzi be.
212. § Az Eho. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2007. január 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.
213. § E törvénynek az Mpt. 4. § (4) bekezdését módosító rendelkezését nem kell alkalmazni a törvény hatálybalépésekor már megalapított, de tevékenységi engedéllyel nem rendelkező pénztárakra.
214. § E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezéseit a 2007. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de a 2006. évi üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
215. § (1) A Fétám tv. e törvénnyel módosított rendelkezéseit – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a 2006. évre vonatkozó igazolási, adatszolgáltatási szabályok tekintetében is alkalmazni kell.
(2) A Fétám tv. 6. §-a (3) bekezdésének rendelkezésétől eltérően a rendelkezésben megjelölt határidő a 2006. évet követően január 31-e helyett 2007. március 1-je.
(3) A Fétám tv. 6. §-ának e törvénnyel módosított (5) bekezdésében a rendelkezésben megjelölt határidő a 2006. évet követően január 15-e helyett 2007. február 15-e.
(4) A Fétám tv. 7. §-ának e törvénnyel módosított (1) bekezdése b) pontjában a rendelkezésben megjelölt határidő a 2006. évet követően január 15-e helyett 2007. február 15-e.
216. § A Kt. e törvénnyel megállapított 5/A. §-ának (6)–(8) bekezdésében meghatározott egyedi mentességi kérelem első alkalommal a 2006. évre vonatkozó mentességi kérelmek esetén 2007. január 31-ig nyújtható be.
217. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak történő megfelelést szolgálja:
A Tanács 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról (közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap megállapítás) 28h cikkel megállapított 22. cikk (3) bekezdés b) pont (a törvény 151. és 174. §-ai)
1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szociális és más ellátások közül adómentes:]
„1.1. az állami szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott anyasági segély (anyasági támogatás), jövedelempótlék (kivéve az ösztöndíjhoz kapcsolódó jövedelemkiegészítő pótlékot), árvaellátás, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnésére tekintettel kapott végkielégítés, szociális támogatás, lakbérhozzájárulás;”
2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:]
„2.1. a lakáscélú támogatás, ha az
2.1.1. a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás, ideértve a 2006. december 31-éig kihirdetett, az említett kormányrendelet szerint megalkotott helyi önkormányzati rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is,
2.1.2. a lakáscélra nyújtott hitel törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabály alapján elengedett része,
2.1.3. a települési önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatás, feltéve, hogy az önkormányzat a támogatást
a) – a rászorultság feltételeinek rendeletben történő megállapítása mellett – rászoruló családok részére, és
b) a települési önkormányzatokat az állampolgárok lakáshoz jutásának támogatásához biztosított központi költségvetési hozzájárulásként megillető összeg – a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben – jogszerű felhasználására meghatározott cél(ok)ra nyújtja.”
3. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:]
„2.5. – eltérő rendelkezés hiányában – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, a lakosság széles körét érintő, az államháztartás valamely alrendszere költségvetése terhére juttatott támogatás (ideértve különösen a közműfejlesztési támogatást, valamint a gázár- és távhőtámogatást is);”
4. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.12. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:]
„4.12. a magánszemély falusi vendégfogadásból származó bevétele, feltéve, hogy
a) az 5. számú melléklet I. részének rendelkezésében előírt alapnyilvántartás és a vendégkönyv adatai szerint az évi 800 ezer forintot nem haladja meg, és
b) a falusi lakóház üzletszerű hasznosítása kizárólag a magánszemély által folytatott falusi vendégfogadás keretében történik, és
c) a magánszemély a tevékenységét egyébként oly módon folytatja, hogy az megfelel a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet szállásadói tevékenység folytatására előírt rendelkezéseinek, és
d) az a) pontban említett adatok szerint az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységének bevétele az évi 400 ezer forintot nem haladja meg
azzal, hogy az a) és d) pontban meghatározott értékhatár túllépése esetén a jövedelem megállapításánál az egész bevételt figyelembe kell venni;”
5. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7.18. jogszabály alapján hitelintézetnél elhelyezett gyámhatósági betét kamata, a gyámhatóság döntése, kötelezése alapján befektetési szolgáltatónál elhelyezett értékpapír kamatjövedelemnek minősülő hozama;”
6. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A természetbeni juttatások közül adómentes:]
