„8.17. a munkáltató által a munkavállaló részére (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi 10 000 forintot meg nem haladó része, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi 5000 forintot meg nem haladó része; e rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint – ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást – a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 10 000 forintig, vagy az 5000 forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon, a 69. § (1) bekezdésének c)–e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;”
7. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A természetbeni juttatások közül adómentes:]
„8.30. az, amelyet a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára a – rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult – szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában évi 20 ezer forint értékig terjedően juttat (adómentes iskolakezdési támogatás); a munkáltató, a bér kifizetője az adómentes iskolakezdési támogatás összegéről magánszemélyenként – az adóazonosító jel, valamint a magánszemély útján adómentes iskolakezdési támogatásban részesített gyermekiek), tanuló(k) adóazonosító jelének (ennek hiányában természetes azonosító adatainak) feltüntetésével – nyilvántartást vezet, amelyet az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőriz; az iskolakezdési támogatásnak az adómentesség értékhatárát meghaladó része, valamint a munkáltató, a bér kifizetője által a szülővel vagy házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel az említett feltételeknek nem megfelelő módon vagy pénzben a gyermeknek juttatott támogatás a szülő, illetve házastársa munkaviszonyból származó jövedelmének minősül;”
8. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A természetbeni juttatások közül adómentes:]
„8.32. a villamos energiáról szóló törvényben szabályozott szociális villamosenergia-ellátás keretében – a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott körben – nyújtott kedvezmény vagy támogatás, valamint a közüzemi szolgáltató által a közüzemi fogyasztói kör egészét vagy széles körét érintő, közvetlenül vagy közvetve juttatott támogatás (visszatérítés), ideértve a közüzemi díjtartozás elengedését is;”
Az áfa-törvény 2. számú mellékletének 9., 10. és 11. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások köre]
„9. lakóingatlan – rendeltetéstől független – bérbeadása, egyéb módon történő hasznosítása (kivéve: magánszállásadás SZJ 55.23.13), ideértve a lakásszövetkezet tulajdonában álló lakóingatlan közös használatának biztosítását is;
10. az 1. és 9. pont alá nem tartozó ingatlan bérbe-, haszonbérbe adása (SZJ 70.20-ból), ideértve a lakásszövetkezet tulajdonában álló, az 1. és 9. pont alá nem tartozó ingatlan közös használatának biztosítását is; valamint a lakóingatlannak a Hpt. szerinti pénzügyi lízing keretében történő átadása;
11. az engedményezés, figyelemmel a 9. § (2) bekezdésére, valamint a tartozásátvállalás;”
„9. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez
A. rész
A Közösség területe, ezzel együtt az adott tagállam területe nem foglalja magában a következő tagállamok alábbiak szerint meghatározott részét:
Francia Köztársaság:
– tengerentúli megyék;
Görög Köztársaság:
– Athosz-hegy;
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság):
– Csatorna-szigetek,
– Gibraltár;
Spanyol Királyság:
– Kanári szigetek,
– Ceuta,
– Melilla;
Finn Köztársaság:
– Åland szigetek;
Németországi Szövetségi Köztársaság:
– Büsingen területe,
– Helgoland szigete;
Olasz Köztársaság:
– Campione d’Italia,
– Livigno,
– Luganoi-tó olaszországi vizei.
B. rész
E törvény alkalmazásában nem minősül harmadik ország területének:
– Man-sziget,
– Monacói Hercegség,
– az Egyesült Királyság szuverenitása alá eső Akrotiri és Dhekelia közötti zónák.
E törvény alkalmazásában azokat az ügyleteket, amelyek
– a Man-sziget területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni, mintha azok az Egyesült Királyság területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének;
– a Monacói Hercegség területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni, mintha azok a Francia Köztársaság területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének;
– az Egyesült Királyság szuverenitása alá eső Akrotiri és Dhekelia közötti zónák területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni, mintha azok a Ciprusi Köztársaság területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének.”
A Rega-tv. Melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:
„Melléklet a 2003. évi CX. törvényhez
1. Adótételek személygépkocsik esetén
| Adó- kategória | A személygépkocsi műszaki tulajdonságai | Adótétel [A személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerint] | ||||
| 8-nál jobb | 6–8 | 4 | 4-nél rosszabb | |||
| 1. | Otto-motoros személygépkocsi 1100 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1300 cm3-ig | 250 000 Ft/db | 372 000 Ft/db | 499 000 Ft/db | 749 000 Ft/db | |
| 2. | Otto-motoros személygépkocsi 1101–1400 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1301–1500 cm3-ig | 361 000 Ft/db | 542 000 Ft/db | 722 000 Ft/db | 1 083 000 Ft/db | |
| 3. | Otto-motoros személygépkocsi 1401–1600 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1501–1700 cm3-ig | 478 000 Ft/db | 722 000 Ft/db | 966 000 Ft/db | 1 434 000 Ft/db | |
| 4. | Otto-motoros személygépkocsi 1601–1800 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1701–2000 cm3-ig | 743 000 Ft/db | 1 104 000 Ft/db | 1 476 000 Ft/db | 2 230 000 Ft/db | |
| 5. | Otto-motoros személygépkocsi 1801–2000 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 2001–2500 cm3-ig | 1 020 000 Ft/db | 1 529 000 Ft/db | 2 039 000 Ft/db | 3 059 000 Ft/db | |
| 6. | Otto-motoros személygépkocsi 2001–2500 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 2501–3000 cm3-ig | 1 466 000 Ft/db | 2 198 000 Ft/db | 2 931 000 Ft/db | 4 397 000 Ft/db | |
| 7. | Otto-motoros személygépkocsi 2501–3000 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 3001–3500 cm3-ig | 2 230 000 Ft/db | 3 345 000 Ft/db | 4 460 000 Ft/db | 6 691 000 Ft/db | |
| 8. | Otto-motoros személygépkocsi 3000 cm3 felett és dízelmotoros személygépkocsi 3500 cm3 felett | 3 207 000 Ft/db | 4 821 000 Ft/db | 6 425 000 Ft/db | 9 622 000 Ft/db | |
| 9. | A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerinti 5 környezetvédelmi osztályba tartozó elektromos meghajtású, illetőleg hybrid (elektromos és Otto-, vagy elektromos és dízelmotoros) hajtású személygépkocsi | 190 000 Ft/db | ||||
| 10. | A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerinti 5 környezetvédelmi osztályba tartozó, a 9. pont alá nem tartozó egyéb személygépkocsi | 380 000 Ft/db | ||||
2. Az adó összege motorkerékpárok esetén
| Adókategória | A motorkerékpár műszaki tulajdonságai | Adótétel | |
| 1. | 80 cm3-ig | 20 000 Ft/db | |
| 2. | 81–125 cm3-ig | 95 000 Ft/db | |
| 3. | 126–500 cm3-ig | 135 000 Ft/db | |
| 4. | 501–900 cm3-ig | 180 000 Ft/db | |
| 5. | 901 cm3-től | 230 000 Ft/db |
A gépjármű e törvény szerinti kategóriába sorolását, továbbá a gépjármű műszaki és környezetvédelmi osztályba sorolási adatait a közlekedési hatóság a forgalomba helyezés engedélyezésének eljárásában állapítja meg, és a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 1. számú melléklet II. részében meghatározott Műszaki adatlapon rögzíti.
Az adó összegét a vámhatóság az alábbi táblázat és képlet együttes alkalmazásával állapítja meg. A számításnál minden megkezdett hónap egész hónapnak minősül. E melléklet alkalmazásában forgalomba helyezés alatt a közlekedési hatóság által lefolytatott eljárásban, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 1. számú melléklet II. részében meghatározott Műszaki adatlap 42. számú rovatban rögzített első forgalomba helyezés időpontja, illetve ennek hiányában a B nemzetközi kóddal jelölt 43. számú rovatban rögzített első hazai nyilvántartásba vétel időpontja értendő. Amennyiben egyik rovatban sem található adat, úgy a gépjármű esetében e melléklet I. részében meghatározott adótételek e melléklet II. részében található előírások figyelembevétele nélkül alkalmazandók.
| I. A gépjármű forgalomba helyezésétől az adóigazgatási eljárás kezdetének hónapjáig eltelt hónapok száma | II. A Melléklet I. része szerinti adótétel csökkenés mértéke | |
| 2-ig | 0,06 | |
| 3–4 | 0,10 | |
| 5–6 | 0,14 | |
| 7–12 | 0,20 | |
| 13–24 | 0,28 | |
| 25–36 | 0,35 | |
| 37–48 | 0,42 | |
| 49–60 | 0,48 | |
| 61–72 | 0,53 | |
| 73–84 | 0,58 | |
| 85–96 | 0,62 | |
| 97–108 | 0,66 | |
| 109–120 | 0,69 | |
| 121–132 | 0,72 | |
| 133–144 | 0,75 | |
| 145–156 | 0,78 | |
| 157–168 | 0,80 | |
| 169–180 | 0,82 | |
| 181–192 | 0,84 | |
| 193–204 | 0,86 | |
| 205–216 | 0,87 | |
| 217–228 | 0,88 | |
| 229–240 | 0,89 | |
| 241-től | 0,90 |
F = A x (1 – K – k x t/T)
F= fizetendő adó;
A = adótétel (a Melléklet I. részének adókategóriáiban az adott gépjármű motortípusának, hengerűrtartalmának és környezetvédelmi besorolásának megfelelően meghatározott forintban kifejezett összeg);
K = Az adó csökkentésének a táblázat II. oszlopában meghatározott mértéke, amely a gépjármű forgalomba helyezésétől számított időtartam alapján az adócsökkentő mértékek alkalmazása tekintetében az utolsó előtti időszakra vonatkozik;
k = A gépjármű forgalomba helyezésétől számított időtartam utolsó időszakára irányadó, a táblázat II. oszlopában meghatározott mérték csökkentve a „K” mértékével;
T = Az adóigazgatási eljárás kezdetének hónapját magában foglaló, a táblázat I. oszlopában meghatározott időtartamon belüli hónapok száma;
t = a gépjármű forgalomba helyezésétől számított hónapok száma csökkentve a „K” adócsökkentő mértékhez tartozó, a táblázat I. oszlopa szerinti, felső korlátként megállapított hónapok számával.”
Az Art. 1. számú mellékletének I./B) 3. h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„h) Az egészségügyi szolgáltatási járulék és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, a személyijövedelemadó-bevallásában vallja be.”
Az Art. 2. számú mellékletének I./Határidők/5./C) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„C) Egészségügyi szolgáltatási járulék és nyugdíjjárulék
a) A társas vállalkozás a járulékokat havonta
az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig,
b) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulékokat negyedévente
a negyedévet követő hó 12. napjáig
fizeti meg.”
