(2) A befektetési politikát a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységi engedély hatálybalépését követő 180 napon belül egy alkalommal – annak elfogadását követő tizenöt napon belül – köteles a Felügyelethez benyújtani. A Felügyelet harminc napon belül megvizsgálja, hogy a benyújtott befektetési politika megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ez utóbbi határidő egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. Amennyiben a Felügyelet megállapítja, hogy a befektetési politika nem áll összhangban a vonatkozó jogszabályi előírásokkal, határidő kitűzésével felszólítja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt a befektetési politika módosítására. Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a felszólításban meghatározott határidő eltelte után sem biztosítja a vonatkozó jogszabályi előírásokkal történő összhangot, a Felügyelet bírságot szabhat ki.
(3) Az igazgatóság legalább évente – jogszabályi változás vagy más, a befektetési politikát lényegesen érintő ok miatt harminc napon belül – köteles döntést hozni a befektetési politika fenntartása vagy módosítása kérdésében. A meghozott döntésről az igazgatóság haladéktalanul tájékoztatja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjait és járadékosait.
(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az általa kezelt nyugdíjkonstrukciókról negyedévente a Felügyelet által meghatározott formában és módon portfóliójelentést küld a Felügyeletnek.
47. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetett eszközeit piaci értékük alapján kell meghatározni.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetéseinek összhangban kell lennie a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény folyamatos fizetőképességét.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési tevékenységének a lehető legmagasabb nyugdíjszolgáltatás elérésére kell irányulnia, figyelembe véve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által felvállalható kockázati szintet, illetve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségállományának szerkezetét.
(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési tevékenységét a tagok érdekében, kiemelt gondossággal, felelősséggel, képzettséggel kell végezni.
(5) A befektetési tevékenység folytatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a portfólió megfelelő diverzifikáltságára, a helyesen alkalmazott kockázatmenedzsmentre, a kötelezettségek lejárati szerkezetéből adódó tényezőkre, a likviditási szükségletek biztosítására. A közvetett befektetési instrumentumok alkalmazása során biztosítani kell, hogy a tagokat vagy a foglalkoztatót közvetetten terhelő befektetési költségek mértéke – a közvetlen befektetésekhez kapcsolódó költségekhez mérten – indokolt legyen.
(6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetéseit az egyes eszközcsoportokon belül kibocsátónként is meg kell osztani.
(7) A befektetési szabályoknak foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményenként kell megfelelni.
48. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetései között – az állampapírok kivételével – ugyanazon kibocsátó különböző értékpapírjainak együttes részaránya nem haladhatja meg az összes eszköz tíz százalékát.
(2) Egy hitelintézeti csoporthoz tartozó hitelintézetnél elhelyezett betétek – a pénzforgalmi számla kivételével –, valamint az ugyanazon csoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott értékpapír együttes értéke nem haladhatja meg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközeinek húsz százalékát.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény portfóliójában a csatlakozott foglalkoztató által kibocsátott értékpapírok aránya az öt százalékot, illetve a csatlakozott foglalkoztató érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások által kibocsátott értékpapírok együttes aránya a tíz százalékot nem haladhatja meg. A csatlakozott foglalkoztatók által kibocsátott értékpapírokba történő befektetés során különös körültekintéssel és a diverzifikációra való prudenciális követelmények betartásával kell eljárni.
(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény származékos ügyleteket fedezeti, arbitrázs, illetve hatékony portfóliókialakítás céljából köthet. Nem szabványosított határidős és opciós ügyletek esetében fokozott körültekintéssel kell eljárni az elszámolási feltételek és a partnerkockázat kialakítása során, annak érdekében, hogy a termék nem szabványosított voltából adódóan az ügyfelet kár ne érhesse. Fedezeti célú az olyan – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdése 10. pontjának megfelelő – ügylet, amelyet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény portfóliójában már meglévő eszközökre, az azok tartásából adódó kockázat csökkentésére kötnek. Fedezeti ügylet esetén szükséges egy fedezendő kockázati kitettség, amelyre irányul a fedezés. Arbitrázs célú az az ügylet, amely esetében az időben vagy térben meglévő árfolyam-, illetve kamatkülönbözet kihasználására kerül sor oly módon, hogy az ügylet eredményeképpen nem keletkezik nyitott pozíció, és az ügylet a portfólió kockázati szintjét nem növeli.
(5) Ha a piaci árfolyamok mozgása vagy értékpapír-kölcsönzési ügylet óvadékának portfólióba kerülése következtében a fenti szabályok sérülnek, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, illetve a vagyonkezelő harminc naptári napon belül köteles az arányokat az (1)–(3) bekezdésben meghatározott korlátokon belülre vinni.
(6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges mértékben, illetve a szabályzataiban foglaltak szerint köteles a befektetéseit likvid eszközben tartani.
(7) Az elismert értékpapírpiacon vagy más szabályozott piacon nem forgalmazott befektetési eszközöket csak a kockázati kitettségre figyelemmel, kellő óvatossággal megválasztott, alacsony szinten lehet tartani.
49. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tulajdonában álló ingatlanokat kizárólag bérbeadás, továbbértékesítés, valamint fejlesztés útján hasznosíthatja.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az ingatlant vállalkozási tevékenység folytatására harmadik személy részére bérbe adhatja, azonban a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény azzal kapcsolatban a befektetési kockázaton túli kockázatot jelentő, haszonszerzésre irányuló, üzleti tevékenységet nem végezhet.
(3) Az ingatlanok bérbeadása, forgalmazása és fejlesztése (a továbbiakban: ingatlanhasznosítás) a vagyonkezelési tevékenység részét képezi. A befektetési üzletmenet kiszervezése az ingatlanok tulajdonjogával és hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatalára nem vonatkozik, azt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kizárólag saját maga végezheti.
50. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a letétkezelési feladatok ellátásával a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározottak szerinti „letétkezelés kollektív befektetések részére” szolgáltatás nyújtására feljogosított hitelintézetet köteles megbízni.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési tevékenységéhez kapcsolódó pénzforgalmát a számára letétkezelői szolgáltatást végző hitelintézetnél, kizárólag külön e célra nyitott befektetési számlán köteles bonyolítani.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kiszervezett vagyonkezelése esetén a megbízott vagyonkezelő a napi ügyletekről teljeskörűen tájékoztatja a letétkezelőt.
(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény letétkezelője az alábbi feladatokat együttesen látja el:
a) vagyonkezelőnként befektetési számlát, értékpapírszámlát, illetve értékpapír letéti számlát vezet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény javára, ideértve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény saját befektetési tevékenységét is,
b) ellátja a letéti őrzéssel kapcsolatos teendőket, ideértve az ügyletek nyilvántartását, egyeztetését, a nyilvántartott értékpapírok után járó hozadékok és egyéb járandóságok beszedését is,
c) elvégzi a befektetett eszközök piaci értékének meghatározását,
d) ellenőrzi a befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírások betartását,
e) ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény úgy dönt, a felhatalmazása alapján eljár a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonosi jogai gyakorlásának a biztosítása érdekében a letétkezelésben lévő értékpapírok vonatkozásában,
f) ellenjegyzi az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződéseket, illetve az ingatlanértékelő megbízásához szükséges szerződést.
(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény – kiszervezett vagyonkezelés esetén a vagyonkezelő – és a letétkezelő között sem közvetlen, sem tíz százalékot meghaladó közvetett tulajdonosi kapcsolat nem lehet, amely összeférhetetlen a letétkezelői feladatok ellátásával.
51. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény csak az általa kezelt nyugdíjkonstrukciók eszközeit és saját vagyonát fektetheti be.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a befektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesítése kivételével harmadik személyekkel szemben a fedezeti tartalékot, illetve a nyugdíjtechnikai tartalékokat illetően kötelezettséget nem vállalhat.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközeiből hitelt nem nyújthat, garanciát nem vállalhat, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközei fedezetként nem felhasználhatóak.
(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény váltót, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, hitelt, illetőleg kölcsönt nem vehet fel.
(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény más szervezetekért, személyekért pénzügyi kockázatot nem vállalhat, így nem adhat kölcsönt – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlását, kivéve a befektetési tevékenységet –, nem fogadhat el váltót és csekket vagy egyéb kötelezvényt, nem vállalhat pénztartozásra kezességet, ezekhez biztosítékot nem nyújthat.
(6) Az (5) bekezdés szerinti korlátozások nem vonatkoznak a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonában lévő, a gazdálkodás nyilvántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a vagyonkezelési tevékenységet végző szervezet részére nem üzletszerűen nyújtott hitelre.
52. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési teljesítményének a vagyonkezelés hatékonysága szempontjából történő értékelését a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek legalább éves rendszerességgel el kell végeznie. Ennek során ki kell számítani a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény bruttó, nettó hozamrátáját, illetve a referenciahozamát, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény egészére és a kezelt nyugdíjkonstrukciókra vonatkozóan is. A számítást szakmailag megalapozott, következetes módon kell elvégezni, a számítási módot előzetesen belső szabályzatban rögzíteni szükséges.
(2) A fedezeti tartalék, illetve a matematikai tartalék bruttó, nettó hozamrátáját, illetve referenciahozamát legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig nyilvánosságra kell hozni, illetve a tagok és járadékosok számára – az alapszabályban meghatározott módon – folyamatosan elérhetővé kell tenni.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tájékoztatóiban, hirdetéseiben és bármilyen adat, információ nyilvánosságra hozatala esetén a saját vagy más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény teljesítményére vonatkozóan megtévesztésre alkalmas módon adatokat, információkat nem közölhet.
(4) Az egyes, egy évnél rövidebb részidőszakok (havi vagy negyedéves periódusok) hozamrátáit nem lehet sem évesíteni, sem nyilvánosságra hozni.
53. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció szolgáltatása esetén választható befektetési portfóliót biztosító rendszert (a továbbiakban: választható portfóliós rendszer) működtethet, melyben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felhalmozási időszakban lévő tagjainak tagi nyugdíjszámláján lévő megtakarítása – a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő, illetve a tag döntése alapján – a különböző befektetési összetételű portfóliók valamelyikébe kerül elhelyezésre.
(2) A befektetési teljesítmény mérését, illetve nyilvánosságra hozatalát választható portfóliónként is el kell végezni.
(3) Az egyedi portfólióváltással összefüggő, tagra terhelt költségek nem haladhatják meg a tagi számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehetnek magasabbak 4000 forintnál.
54. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény üzemgazdasági szemléletű kettős könyvvitelt vezet. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény könyvviteli nyilvántartása tartalmazza az eszközöket, az eszközök értékében bekövetkezett változásokat, a forrásokat és az azok értékében bekövetkező változásokat.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény fedezeti tartalékának és biztosítástechnikai tartalékának piaci értéken történő értékelését munkanaponként kell elvégezni. Az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított értékelési különbözetet a könyvviteli nyilvántartásokban csak az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára kell kimutatni.
(3) A fedezeti tartalék piaci értéken történő értékelése a könyvviteli nyilvántartásokban az eszközöknél értékelési különbözetként, illetve a forrásoknál értékelési különbözet tartalékaként jelenik meg. A piaci értéket felhalmozott kamattal együttes értéken kell bemutatni.
(4) Az eszközértékelés célja, hogy valós képet adjon a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményről, a nyugdíjkonstrukciók portfóliójában található eszközökről, illetve az azon alapuló jogokról, azok értékének óvatosságon alapuló és a piac értékítéletét figyelembe vevő, egyenkénti értékelésével.
(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által vagy nevében készített ismertetők, tájékoztatók és hirdetmények nem tartalmazhatnak félrevezető adatokat és közléseket, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény bármilyen teljesítményének leírásakor óvatos és szakmailag megalapozott becslések alkalmazhatók, különösen a jövőbeni hozamok vonatkozásában, amelyeknél fel kell tüntetni, hogy ezek nem kötelező érvényű előírások és teljesülésük nem garantált. Múltra vonatkozóan kizárólag az e törvény alapján egyébként is nyilvánosságra hozandó adatok és tények szerepeltethetők. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény teljesítményének bemutatásakor az ugyanazon időszakra vonatkozó hivatalos fogyasztói árnövekedést (inflációs rátát) is fel kell tüntetni.
55. § (1) A foglalkoztató köteles az egyéni vagy több munkavállalót érintő megállapodás alapján vállalt fizetési kötelezettségének a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel történt megállapodás szerinti időpontig, de legalább negyedévente eleget tenni.
(2) A foglalkoztató a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felé a hozzájárulások megfizetésének alátámasztására a tárgyhónapra vonatkozó befizetésekről, a tárgyhónapot követő 10. napig adatszolgáltatásra kötelezett.
(3) Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell:
a) adatszolgáltató megnevezését, címét, adószámát,
b) a befizetések által érintett tagok nevét,
c) a befizetések által érintett tagok adószámát, tagi azonosítóját,
d) a befizetett összeget (százalékosan fizetendő hozzájárulás esetén a befizetés alapját, a százalék mértékét és a fizetendő összeget),
e) a kiállítás dátumát és
f) a kiállításért felelős személy megnevezését.
(4) A fizetési kötelezettség átütemezésére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a foglalkoztató – a tagok érdekeinek figyelembevételével – szerződéses formában megállapodást köthet.
(5) A szerződésben biztosítani kell, hogy a tagok a foglalkoztató által késedelmesen teljesített befizetés miatt elmaradt hozamokhoz hozzájussanak.
(6) Amennyiben a foglalkoztató az adatszolgáltatási vagy befizetési hiány rendezésére vonatkozó felszólításban foglaltaknak, vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a tag követelését bírósági úton érvényesítheti.
56. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a kiszervezett tevékenységet végző szolgáltató jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység felügyelete az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatáson, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, a kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatónál, valamint e jogszabály által meghatározott körben a foglalkoztatónál végzett helyszíni és nem helyszíni ellenőrzésen alapul.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles
a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,
b) évente egy alkalommal a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény aktuáriusi jelentését,
c) negyedévenként a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó – a szavatoló tőke, a saját tőke és a nyugdíjtechnikai és fedezeti tartalékok becsült értékének bemutatását is felölelő – jelentését
a Felügyelet részére megküldeni.
(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a Felügyelet számára az ellenőrzéseket lehetővé tenni, illetőleg biztosítani, hogy a Felügyelet a vizsgálatokhoz szükséges adatokhoz, információkhoz hozzáférhessen.
(5) A helyszíni és nem helyszíni ellenőrzési eljárásra a Psztv. rendelkezései irányadóak.
57. § (1) A Felügyelet az ellenőrzési feladatok ellátása során – indokolt esetben – külső szakértő közreműködését is igénybe veheti. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben.
(2) A szakértői névjegyzékbe való kerülés feltételeit a Felügyelet határozza meg.
(3) A szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A szakértő a helyszíni vizsgálat lezárását követően nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggő dokumentumot, adatot.
(4) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minősül.
58. § (1) A Felügyelet hatáskörét és jogállását a Psztv. határozza meg. A Psztv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Felügyelet tevékenysége ellátásában engedélyezési, ellenőrzési, intézkedési és bírságolási és közzétételi jogkörrel rendelkezik.
59. § (1) A Felügyelet
a) ellenőrzi e törvény, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezéseinek megtartását,
b) ellenőrzi, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyének megfelelően működik-e,
c) ellenőrzési és információs rendszert működtet,
d) ellenőrzése során vizsgálja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szabályzatait,
e) eleget tesz a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értékelési és tájékoztatási kötelezettségének,
f) a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt évente, a tárgyévet követő év június 30-ig közzéteszi honlapján a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények éves beszámolóit.
(2) A Felügyelet e törvény előírásainak megfelelően ellenőrzi és értékeli
a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény pénzügyi helyzetét, a működéshez szükséges szavatoló tőke meglétét, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény mindenkori fizetőképességét,
b) a nyugdíjtechnikai és fedezeti tartalékok képzését és felhasználását,
c) a nyugdíjtechnikai és fedezeti tartalékok befektetési szabályainak betartását, az előírásszerű fedezet meglétét,
d) a személyi feltételekben bekövetkezett változások jogszabályszerűségét,
e) az üzletmenethez szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételek meglétét, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény üzletpolitikájának való megfelelését, továbbá
f) az e törvényen alapuló pontos, közérthető és időbeni tájékoztatási kötelezettség megvalósítását.
(3) A Felügyelet feladata a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által fióktelepen keresztül, vagy határon átnyúló szolgáltatás alapján gyakorolt tevékenység pénzügyi ellenőrzésének ellátása.
60. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges
a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének megkezdéséhez;
b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ideiglenes tagfelvétel szüneteltetéséhez, tevékenységének szüneteltetéséhez;
c) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény – a Bit. 93–95. § szerinti – állomány-átruházásához;
d) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához;
e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által más EGT-államban történő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapításához, vagy más EGT-államban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben részesedés megszerzéséhez.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységi engedély iránti kérelemhez a vezető állású személyek, egyéb vezetők, kötelező alkalmazottak és megbízottak, a könyvvizsgáló, illetve a kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatók adatainak bejelentését a Felügyelet által meghatározott formában köteles elkészíteni.
(3) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, a tagok és járadékosok érdekeire és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt.
61. § (1) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyének megadásához előzetesen kikéri az EGT másik állama hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha a tevékenykedni kívánó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
a) más EGT-államban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény leányvállalata;
b) más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata;
c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa valamely más EGT-államban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
(2) Nem szükséges a Felügyelet tevékenységi engedélye
a) az EGT másik államában székhellyel rendelkező intézmény által a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003/41/EK parlamenti és tanácsi irányelv (2003. június 3.) szabályainak a székhely szerinti ország jogrendszerébe történő átvétele alapján létrehozott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által végzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység folytatásához,
b) a 2003/41/EK irányelv szabályainak a székhely szerinti ország jogrendszerébe történő átvétele alapján létrehozott fióktelep létesítéséhez, amennyiben a fióktelepet létrehozó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a székhelye szerinti ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az irányelv szerinti engedélyével rendelkezik.
62. § (1) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező az e törvényben és más jogszabályokban előírt feltételeknek nem felel meg, illetőleg a feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta, valamint megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
(2) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények és más személy között fennálló, Hpt. szerinti szoros kapcsolat, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekkel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó, más EGT-államban alkalmazott jogszabályok akadályozzák a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények feletti hatósági felügyelet gyakorlását. Az e bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzéséhez szükséges információkat a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátani.
63. § (1) Külföldi kérelmező kizárólag kézbesítési megbízottja útján fordulhat a Felügyelethez.
(2) A Felügyelet eljárása során közvetlenül jogosult
a) a külföldi felügyeleti hatóság és más külföldi hatóság megkeresésére,
b) a külföldi felügyeleti hatóságtól és más külföldi hatóságtól érkező megkeresés teljesítésére,
c) a külföldi felügyeleti hatósággal együttműködési megállapodás kötésére.
64. § (1) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségeinek teljesítése, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjai érdekeinek védelme, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírások és a Felügyelet határozatainak betartása érdekében a következő intézkedéseket teheti:
a) felszólítást bocsáthat ki – határidő tűzésével – az e törvényben és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységére vonatkozó más jogszabályban foglalt rendelkezések maradéktalan megtartására,
b) előírhatja szanálási terv, pénzügyi terv, illetve pénzügyi helyreállítási terv határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat,
c) kezdeményezheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezetőinek felelősségre vonását vagy felmentését,
d) összehívhatja az igazgatóságot,
e) rendkívüli közgyűlést hívhat össze,
f) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet,
g) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyét visszavonhatja,
h) a pénzügyi terv átdolgozását kezdeményezheti,
i) a 73. §-ban meghatározott szükséghelyzetben felügyeleti biztost nevezhet ki,
j) a tagfelvétel ideiglenes szüneteltetését rendelheti el,
k) kifizetési tilalmat rendelhet el,
l) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működését felfüggesztheti,
m) kezdeményezheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felszámolását,
n) kötelezheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt állományának átruházására, ha van az átvételre vállalkozó másik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,
o) megtilthatja a 19. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az ügymenet kiszervezését.
(2) A Felügyelet a felügyeleti eljárás során megtett intézkedésekről rendelkező határozatokat megküldi a székhely szerint illetékes bíróságnak, a határozat jogerőre emelkedésének megjelölésével.
65. § (1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyt visszavonja, ha
a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók;
b) az engedéllyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg, vagy a Felügyelet hozzájárulása nélkül hat hónapot meghaladó időtartamig nem gyakorolja;
c) a tőkefeltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget;
d) a tevékenységi engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg;
e) tudomására jut a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és más személy között fennálló olyan típusú – a Felügyelet által megadott határidőn belül meg nem szüntetett – szoros kapcsolat, amely a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó, más EGT-államban alkalmazott jogszabályok szerint akadályozza a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény feletti hatósági felügyelet gyakorlását;
f) a tevékenység megkezdését követően a Felügyelet tudomására jut, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az engedélykérelemben valótlan adatot vagy nyilatkozatot közölt, és felszólítás ellenére harminc napon belül az adatot vagy nyilatkozatot megfelelően nem módosítja;
g) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nem tesz eleget az engedélyben foglalt feltételeknek;
h) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit súlyosan megsérti, a Felügyelet határozataiban foglaltaknak nem tesz eleget, és ezáltal a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjainak érdekeit súlyosan veszélyezteti;
i) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységtől eltérő, engedélyköteles tevékenységet végez, amelyre vonatkozóan engedéllyel nem rendelkezik;
j) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ellen felszámolási, illetve végelszámolási eljárás indul, a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjával, a felszámolást elrendelő, illetve a végelszámolásról szóló végzés tudomására jutásakor;
k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény jogutód nélkül megszűnik.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyét a Felügyelet akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező valamennyi tagjával, járadékosával szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett, vagy szerződéseinek teljesítését más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény átvállalta.
(3) A Felügyelet a tevékenységi engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók.
66. § (1) A Felügyelet felügyeleti bírságot szabhat ki az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjaival, valamint a cégvezetővel szemben, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működésére vonatkozó jogszabályokban előírtakat, az SZMSZ-t, vagy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső szabályzatát megsértik, azzal ellentétes tevékenységet folytatnak, vagy tevékenységi engedély nélkül foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt működtetnek, továbbá, ha a Felügyelet intézkedését, határozatát nem tartják be. A bírság mértéke 50 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet, amely ismételten kiszabható. A kiszabott bírság megfizetését a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nem vállalhatja át.
(2) A Felügyelet felügyeleti bírságot szabhat ki a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szemben, ha a jelen törvényben meghatározott, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működésére vonatkozó jogszabályokban előírtakat megsérti, ha a Felügyelet figyelmeztetése ellenére sem változtat addigi törvénysértő gyakorlatán, illetőleg a Felügyelet figyelmeztetése ellenére sem tartja be a vonatkozó számviteli, pénzügyi előírásokat. A bírság mértéke 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, amely ismételten kiszabható.
(3) A Felügyelet által a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre kirótt felügyeleti bírságból származó bevételt kizárólag
a) a Felügyelet szakembereinek képzésére,
b) a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására,
c) a tagok és más személyek, szervezetek tájékoztatására, valamint
d) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények felszámolását végző közhasznú társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítésére lehet fordítani.
67. § (1) A Felügyelet határozott időtartamra, legfeljebb 180 napra kifizetési tilalmat rendelhet el, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megsérti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységére vonatkozó jogszabályokat, vagy a Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal veszélyezteti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjainak érdekeit, illetve vagyona biztonságát. A Felügyelet a kifizetési tilalom időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja.
(2) A kifizetési tilalom ideje alatt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevében kifizetések – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény pénzforgalmi számlája, befektetési számlája, illetve házipénztára terhére nem teljesíthetők.
(3) A kifizetési tilalom ideje alatt a Felügyelet engedélyével kizárólag olyan kifizetés teljesíthető, amely a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjainak a kifizetési tilalomból eredő érdeksérelme elkerülése érdekében szükséges – ideértve különösen a közüzemi számlák teljesítését, a befektetéseket, illetve a befektetések eszközléséhez szükséges kifizetéseket –, és az nem veszélyezteti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagsága egészének biztonságát.
68. § (1) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működését határozott időtartamra, legfeljebb 180 napra felfüggesztheti, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységének végzésére vonatkozó jogszabályokat súlyosan vagy ismételten megsérti, vagy a Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal a tagok érdekeit, illetve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonának biztonságát súlyosan veszélyezteti és a jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítása érdekében tett intézkedései nem vezettek eredményre. A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működése felfüggesztésének időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a működésének felfüggesztése alatt új tagokat nem vehet fel és hozzájárulás-befizetéseket nem fogadhat, valamint a (3) bekezdésben foglaltak kivételével nem teljesíthet kifizetéseket és nem eszközölhet befektetéseket.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működése felfüggesztésének idejére alkalmazni kell a kifizetési tilalomra vonatkozó szabályokat. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény új befektetési ügyleteket csak a Felügyelet előzetes engedélyével eszközölhet azzal, hogy a befektetés kizárólag EGT-állam által kibocsátott állampapírba, illetve olyan értékpapírba történhet, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal.
69. § (1) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felszámolását kezdeményezheti a bíróságnál, ha
a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a működési szabályzat szerinti működését, vagy
b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél a fennálló súlyos jogsértések másként nem orvosolhatók, vagy
c) a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyét visszavonta, vagy a tevékenységi engedély iránti kérelmét elutasította, vagy
d) a megkezdett végelszámolási eljárást az arról való döntéstől számított egy éven belül nem zárja le.
(2) A Felügyelet kezdeményezi az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást a bíróságnál, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nyilvántartó bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel.
70. § (1) A felügyeleti biztost szükséghelyzetben a Felügyelet elnöke rendeli ki és hívja vissza. A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. A kirendelésről a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosokat is értesíteni kell. A felügyeleti biztos feladata az e törvényben foglalt szabályok betartása és betartatása.
(2) Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart.
(3) A felügyeleti biztos megbízólevelében meg kell határozni feladatait.
(4) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja és a cégvezető a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben, az e törvényben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának és a cégvezető törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(5) A felügyelőbizottság tagja, illetőleg a (4) bekezdéstől eltérően az igazgatóság és a cégvezető a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat, amely a felügyeleti biztost kirendelő határozat végrehajtására nincs halasztó hatállyal.
(6) A felügyeleti biztosnak folyamatosan biztosítania kell, hogy az általa megtett intézkedésekről a tulajdonosok és a tagok – kérésükre – három munkanapon belül írásban tájékoztatást kapjanak.
(7) A Felügyelet felügyeleti biztosként olyan személyt rendel ki, aki megfelel a 10. §-ban előírt követelményeknek.
(8) A felügyeleti biztosnak kirendelésekor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ő maga vagy közeli hozzátartozója valamely foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben, biztosítóban, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban milyen és mekkora név-, illetve forgalmi értéket képviselő tulajdoni hányaddal rendelkezik.
71. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kezelt vagyon terhére felügyeleti díjat fizet.
(2) A felügyeleti díj éves mértéke a (4)–(5) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a (6) bekezdés szerint számított változó díj összege.
(3) Az alapdíj az alapdíjegység és az (5) bekezdés szerinti szorzószám szorzata. Az alapdíj egység ötvenezer forint,
(4) A szorzószám foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén: kettő.
(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által fizetendő változó díj éves mértéke a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által kezelt vagyon tárgyévet megelőző év utolsó napján számított piaci értékének 0,25 ezreléke.
72. § (1) A Felügyelet jogosult a piacfelügyeleti eljárás (Psztv. 11/Q. §) során feladatának ellátása érdekében az eljárás alá vont foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre vonatkozó
a) értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával, valamint
b) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával
kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely) megismerésére és kezelésére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Felügyelet csak a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében, az eljárás jogerős befejezéséig jogosult az adatok megismerésére és kezelésére.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.
(4) A Felügyelet engedélyezési és ellenőrzési jogkörének gyakorlása érdekében az eljárás jogerős befejezéséig jogosult a vezető állású személyek, a kötelező alkalmazottak és megbízottak, valamint természetes személy szolgáltatók alábbiakban felsorolt személyes adatait megismerni és kezelni:
a) név (születési név),
b) születési hely és idő,
c) anyja születési neve,
d) lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely),
e) szakképzettség, végzettség, szakmai gyakorlat,
f) büntetlen előélet,
g) betöltött tisztség.
73. § (1) Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
a) az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt öt munkanapon belül nem tesz eleget, vagy
b) nyugdíjtechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve a nyugdíjtechnikai tartalékainak fedezete nem kielégítő, vagy
c) biztonsági tőkéjének fedezete nem elegendő, illetve az előírt mérték alá csökkent, vagy
d) a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy
e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatások biztonságát fenyegeti [a továbbiakban a)–e) pontok együtt vagy külön-külön: szükséghelyzet],
a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a tagok és a járadékosok érdekében szükségintézkedést tehet.
(2) Szükséghelyzetben a Felügyelet a 64. §-ban meghatározott bármely intézkedés együttes alkalmazására is jogosult.
74. § (1) Az e törvényben meghatározott eltérésekkel a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felszámolására a Cstv. rendelkezéseit, a végelszámolási és kényszer-végelszámolási eljárására pedig a Ctv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A fióktelep elleni felszámolási eljárásra a Cstv. I., III. és V. fejezeteiben és az Fkt.-ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ellen csődeljárásnak helye nincs.
(4) Az EGT másik államában székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények magyarországi fióktelepével szemben végelszámolásnak, illetve felszámolásnak nincs helye.
(5) A Cstv. szerződések megtámadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre más EGT-állam joga az irányadó és ezen alkalmazandó jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt.
(6) Az EGT-államaiban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szemben lefolytatott felszámolás és végelszámolás joghatásai tekintetében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhelye szerinti jog az irányadó. Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni.
75. § (1) A végelszámolási, illetve felszámolási eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének joga az irányadó.
(2) Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés, illetőleg számlán történő nyilvántartás szükséges, annak az államnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást, illetőleg a számlát vezetik.
76. § (1) A felszámolási eljárás kezdeményezéséről – ha azt nem a Felügyelet kezdeményezte – a bíróság a Felügyeletet soron kívül értesíti.
(2) A Felügyelet köteles a felszámolást elrendelő, illetve a végelszámolásról szóló végzés tudomására jutásakor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyét a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjával visszavonni.
(3) A végelszámolásról szóló vagy a felszámolót kijelölő bírósági végzés (a továbbiakban: bírósági végzés) Cégközlönyben történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül köteles annak tartalmát magyar nyelven az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, valamint valamennyi állam legalább két országos napilapjában közzétenni.
(4) A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati következményeiről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió azon államainak felügyeleti hatóságait, amelyekben az intézmény fiókteleppel rendelkezett, vagy határon átnyúló tevékenység keretében nyugdíjkonstrukciót működtetett.
(5) Minden olyan hitelező esetében, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye, telephelye az EGT másik államában található, a (3) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.
(6) A bírósági végzés hatálya az EGT egész területére kiterjed.
77. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának kizárólag a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki.
(2) A felszámolót, végelszámolót titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettségre vonatkozóan a Bit. 153–165. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi államban e törvény és a Cstv. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon állam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja.
(4) A végelszámoló vagy felszámoló – munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében – az érintett államok területén képviselőt nevezhet ki, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.
(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény elleni felszámolás, illetve végelszámolás elindításának és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási szerződés megszüntetésének tényéről a felszámoló, illetve a végelszámoló köteles a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szerződésben állt foglalkoztatókat, a tagokat, valamint az ismert hitelezőket értesíteni.
(6) A végelszámoló vagy felszámoló a bírósági végzés kézhezvételét követően azonnal köteles a bírósági végzés tartalmáról, továbbá az egyes határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről egyenként tájékoztatni minden olyan csatlakozó foglalkoztatót, tagot, járadékost, továbbá ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye, telephelye vagy állandó lakóhelye az EGT másik államában található. A tagnak címzett tájékoztatásnak ismertetnie kell továbbá a nyugdíjszolgáltatási szerződések megszűnésének időpontját és joghatásait is.
(7) A (6) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven kell nyújtani az e célra rendszeresített „Felhívás követelés benyújtására. Betartandó határidők” című formanyomtatványon. A formanyomtatvány címét az Európai Unió összes hivatalos nyelvén fel kell tüntetni.
(8) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye, telephelye az EGT másik államában található, követelését magyar nyelven vagy saját államának hivatalos nyelvén köteles benyújtani. A beadványon a „Követelés benyújtása” címet magyar nyelven is fel kell tüntetni. A saját állam hivatalos nyelvén történő benyújtás esetén mellékelni kell a beadvány hiteles magyar nyelvű fordítását is.
78. § (1) A végelszámoló vagy a felszámoló köteles rendszeresen tájékoztatni a Felügyeletet és a hitelezőket a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.
(2) A Felügyelet az EGT más államai felügyeleti hatóságainak megkeresésére köteles tájékoztatást adni a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.
79. § (1) A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában
a) a nyugdíjkonstrukciók a folyamatban lévő állományátruházás esetét kivéve megszűnnek;
b) a nyugdíjkonstrukciók esedékes hozzájárulásai, kiegészítései nem szedhetők be;
c) új nyugdíjkonstrukció nem indítható, az – saját elhatározásból – nem adható és nem vehető át.
(2) A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját követő tizenöt napon belül a matematikai tartalékhoz tartozó és az egyes nyugdíjkonstrukciók tartalékainak fedezetét képező befektetések listáját a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjának napjával le kell zárni és azt a felszámolónak, illetve a végelszámolónak át kell adni.
(3) A felszámolás, illetve végelszámolás folyamán a (2) bekezdésben meghatározott befektetések külön kezelendők és azok kizárólag a tartalékokkal szemben fennálló kötelezettségek teljesítésére használhatóak fel. A nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó tartalék befektetései csak az adott nyugdíjkonstrukcióból származó kötelezettségek teljesítésére használhatók fel.
(4) Ha a (2) és (3) bekezdésben foglaltak alapján a matematikai tartalékhoz és a nyugdíjkonstrukciókhoz tartozó befektetések a kötelezettségekre nem nyújtanak kellő fedezetet, úgy – a teljesítés erejéig – a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény egyéb befektetéseit kell felhasználni.
80. § A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény elleni felszámolási eljárást a Felügyelet megindítja, ha
a) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy a szanálási tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy
b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás).
81. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény jogutód nélküli megszűnését kimondó határozatához a Felügyelet előzetes jóváhagyása szükséges.
(2) A Felügyelet az előzetes jóváhagyást akkor adja meg, ha az intézmény a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységből eredő valamennyi kötelezettségét teljesítette. A kötelezettségek teljesítésének lehetséges módjai:
a) a nyugdíjkonstrukció átruházása,
b) a nyugdíjkonstrukció felmondása, illetve
c) a foglalkoztatóval és a tagokkal, szolgáltatásban részesülő személyekkel történő megállapodás.
Az ezek bizonyítására alkalmas okiratokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a Felügyeletnek benyújtani.
(3) A Felügyelet az előzetes jóváhagyás megadásával egyidejűleg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyét visszavonja.
82. § (1) A más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatásként akkor végezheti tevékenységét, ha a tevékenységére a székhely szerinti államában jogosult és határon átnyúló szolgáltatás nyújtására előzetes engedéllyel rendelkezik.
(2) A munkavállalója részére egyéni vagy több munkavállalót érintő megállapodás alapján kiegészítő nyugdíjat biztosítani kívánó foglalkoztató befizetést teljesíthet a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe. A más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező tag számára szolgáltatást nyújthat.
(3) A foglalkoztató csak a magyar munkajog és társadalombiztosítási jog hatálya alá tartozó jogviszony alapján teljesíthet befizetést a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe.
(4) A más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a foglalkoztatóval megkötött szerződéseket, a tagokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése során keletkezett dokumentumokat, valamint a Felügyelet által meghatározott, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységgel összefüggő dokumentumokat magyar nyelven kell kiállítania.
(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szolgáltatására vonatkozóan a nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
83. § (1) A más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és foglalkoztatók feletti felügyeletet – a (3) bekezdés szerinti időponttól kezdődően – a Felügyelet látja el.
(2) Ha a Felügyelet a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhelye szerinti állam illetékes hatóságaitól értesítést kap arról, hogy a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény határon átnyúló szolgáltatás keretében befizetést kíván elfogadni valamely foglalkoztatótól, az értesítés kézhezvételét követő hatvan napon belül tájékoztatást nyújt az értesítést küldő hatóság részére a magyar szociális és munkajognak a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működését érintő szabályairól, a tagokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségeiről, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonának befektetésével kapcsolatos előírásokról.
(3) A más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény akkor kezdheti meg határon átnyúló tevékenységét Magyarországon, ha a székhely szerinti állam illetékes hatóságaitól a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást megkapta, de legkésőbb a (2) bekezdésben meghatározott idő elteltével.
(4) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség kiterjed a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény magyarországi működésének idején bekövetkező minden olyan jogszabályi változásra is, amely befolyásolja a nyugdíjkonstrukció jellemzőit, a tagok részére nyújtandó tájékoztatási kötelezettséget és a befektetési szabályokat. Ez esetben a Felügyelet a módosító jogszabály kihirdetését követő harminc napon belül nyújt tájékoztatást a székhely szerinti állam illetékes hatóságainak.
84. § (1) A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől vagy a foglalkoztatótól a szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy a szerződések megfelelnek a magyar jogszabályoknak.
(2) A más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek az általa nyújtott nyugdíjkonstrukciók azon tagjai vonatkozásában, akik magyarországi munkaviszonyukkal összefüggésben tagok, a 28. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettségeknek kell megfelelnie.
(3) Amennyiben a Felügyelet jogszabályellenes működést észlel, haladéktalanul tájékoztatja a székhely szerinti állam illetékes hatóságait. A Felügyelet együttműködik a székhely szerinti állam illetékes hatóságával annak érdekében, hogy a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megszüntesse jogszabályellenes működését.
(4) A Felügyelet jogosult, illetve a székhely szerint illetékes felügyeleti hatóság kérelmére köteles ellenőrizni a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények tevékenységét. Ennek keretében a Felügyelet jogosult a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Magyar Köztársaság területén, határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől – az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével – a tevékenységével összefüggő adatszolgáltatást kérni.
(5) A Felügyelet a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának kérelmére intézkedik a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező letétkezelőnél elhelyezett vagyonának zár alá vétele érdekében.
(6) Amennyiben a magyar társadalombiztosítási és munkajoggal össze nem egyeztethető működés a székhely szerinti állam hatóságai által tett intézkedések ellenére, vagy ilyen intézkedések hiánya miatt tovább folytatódik, a Felügyelet a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségeinek teljesítése, a tagok érdekeinek védelme, valamint az e törvényben foglaltak betartása érdekében, a székhely szerinti állam hatóságainak előzetes értesítését követően, a következő intézkedéseket – akár együttesen is – alkalmazhatja:
a) az e törvényben és más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre vonatkozó más jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelésre – határidő kitűzésével – felszólíthat;
b) előírhatja a szabálytalanságok megszüntetésére vonatkozó pénzügyi terv, szanálási terv, pénzügyi helyreállítási terv a 42–44. §-ban foglaltakkal összhangban álló, meghatározott határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat;
c) a Magyar Köztársaság területére vonatkozó hatállyal ideiglenes tagfelvételi szünetelést rendelhet el;
d) bírságot szabhat ki;
e) korlátozhatja a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységét;
f) megtilthatja a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Magyar Köztársaság területén történő működését.
(7) A más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, amely a jogszabályellenes működés további folytatása esetén ismételten kiszabható. A bírságot a kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.
(8) Ha a jogszabálysértést elkövető más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a Magyar Köztársaság területén bejegyzett vállalkozása van, amelynek székhelye vagy telephelye a Magyar Köztársaság területén fellelhető, a Felügyelet által alkalmazott intézkedés alapján – a hatályos jogi szabályozással összhangban – végrehajtás e vállalkozásra vagy vagyoni értékű jogra vezethető.
85. § A Felügyelet együttműködik az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal és az Európai Bizottsággal a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények felügyeletének hatékony ellátása érdekében.
86. § A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát.
87. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a foglalkoztató közötti szerződés legkorábbi hatálybalépési időpontja 2008. január 1-je lehet. A foglalkoztatói hozzájárulás befizetése, illetve a tag kiegészítése 2007. december 31-ét követően teljesíthető első alkalommal.
88. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló 2005. évi CXI. törvény.
89. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Psztv. 3. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet hatásköre kiterjed:)
„c) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény”
(hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.)
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:)
„b) a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások, a biztosító intézetek, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a befektetési alapok, az egyéb alapok, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények éves beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságait a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével;”
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 1. § (1) bekezdése a következő új k) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi k)–n) pont jelölése m)–o)-ra módosul:
(E törvény hatálya alá tartozik, aki a Magyar Köztársaság területén)
„k) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézményként működik;”
90. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről;
b) a Tanács 98/49/EK irányelve (1998. június 29.) a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről.
