288. § Az Szt. 33. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kölcsönbeadott értékpapír könyv szerinti értékének a – felhalmozott kamattal csökkentett – kölcsönszerződés szerinti értékét meghaladó összegét (veszteségét). Az időbeli elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor a kölcsönbevevő által visszaszolgáltatott értékpapír eladásra, beváltásra, illetve egyéb ügylet keretében az állományból véglegesen kivezetésre kerül, vagy a kölcsönbevevő megtéríti annak piaci értékét, mert az értékpapír nem kerül visszaszolgáltatásra.
(6) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként ki lehet mutatni a jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átadott eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét. A térítés nélkül átadott eszköz (beruházás) időbelileg elhatárolt nyilvántartás szerinti értékét – az átadáskor meghatározott módon és időtartamon belül – kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni.”
289. § Az Szt. 44. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet tárgyának az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci árfolyama és a kötési (határidős) árfolyama közötti veszteségjellegű különbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét, valamint a mérleg fordulónapjáig le nem zárt fedezeti célú elszámolási határidős ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet veszteségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig, illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált veszteségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét, feltéve, hogy a valós értéken történő értékelést a vállalkozó nem alkalmazza.”
290. § (1) Az Szt. 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt]
„c) térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.”
(2) Az Szt. 45. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kölcsönbeadott értékpapír – felhalmozott kamattal csökkentett – kölcsönszerződés szerinti értékének a könyv szerinti értékét meghaladó összegét (nyereségét). Az időbeli elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor a kölcsönbevevő által visszaszolgáltatott értékpapír eladásra, beváltásra, illetve egyéb ügylet keretében az állományból véglegesen kivezetésre kerül, vagy a kölcsönbevevő megtéríti annak piaci értékét, mert az értékpapír nem kerül visszaszolgáltatásra.”
291. § Az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.”
292. § Az Szt. 55. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vevőnként, az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára – a vevők, az adósok együttes minősítése alapján – az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ez esetben a következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevőnként, adósonként kisösszegű követelések – hasonló módon megállapított – értékvesztésének összegét össze kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet – előjelének megfelelően – a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni.”
293. § (1) Az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:]
„j) a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.”
(2) Az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni:]
„c) a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét;”
(3) Az Szt. 86. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Amennyiben a halasztott bevételként kimutatott összeg jelentős és a megbízható és valós összkép követelménye azt indokolja, a megszüntetést – az ellentételezett költségnek, illetve ráfordításnak megfelelően – az egyéb bevételekkel, illetve a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben is el lehet számolni.”
(4) Az Szt. 86. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehet határolni – az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében – a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg.”
294. § Az Szt. 89. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ennek során be kell mutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megítélését.”
295. § Az Szt. 90. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:]
„c) azon mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások jellegét, üzleti célját és pénzügyi kihatásait, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha e tételekből és megállapodásokból származó kockázatok vagy előnyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez;”
296. § Az Szt. a 95/A. §-a után a következő 95/B. §-sal egészül ki:
„95/B. § (1) Az a vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, üzleti jelentésében vállalatirányítási nyilatkozatot tesz közzé.
(2) A vállalatirányítási nyilatkozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) hivatkozás a vállalkozó által – jogszabály rendelkezése alapján – kötelezően alkalmazandó és/vagy önkéntesen alkalmazott vállalatirányítási szabályokra, annak megjelölésével, hogy ezen szabályok milyen módon hozzáférhetők a nyilvánosság számára,
b) hivatkozás a jogszabályi követelményeken túlmenően alkalmazott vállalatirányítási gyakorlattal összefüggő információkra,
c) annak bemutatása, hogy a vállalkozó – a jogszabályokkal összhangban – az a) pont szerinti szabályok mely részeitől, milyen mértékben és milyen okból tért el,
d) annak indoklása, ha a vállalkozó az a) pont szerinti szabályok valamely rendelkezését nem alkalmazta,
e) a vállalkozó belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszere(i) főbb jellemzőinek bemutatása a beszámolókészítés összefüggésében,
f) a 95/A. § c), d), f), h) és i) pontja szerinti információk, ha a vállalkozó a 95/A. § hatálya alá tartozik,
g) a legfőbb irányító (vezető) szerv, az ügyvezető szerv és a felügyelő testület, valamint ezek bizottságainak összetétele és működése.
(3) A vállalkozónak hozzáférhetővé kell tennie a (2) bekezdés b) pontja szerinti gyakorlatának leírását a nyilvánosság számára. E gyakorlat – a vállalkozó döntése szerint – bemutatható az üzleti jelentésben, de más módon is hozzáférhetővé tehető a nyilvánosság számára.”
297. § Az Szt. 96. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének nem kell tartalmaznia a 90. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások pénzügyi kihatásait, valamint a 89. § (6) bekezdésében foglaltakat.”
298. § Az Szt. 120. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló részét képező összevont (konszolidált) mérleget, összevont (konszolidált) eredménykimutatást és az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az anyavállalat képviseletére jogosult személy köteles aláírni.”
299. § Az Szt. 133. §-ának (4) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
[(4) Az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl a következő adatokat kell feltüntetni:]
„i) azon összevont (konszolidált) mérlegen kívüli tételek és összevont (konszolidált) mérlegben nem szereplő megállapodások jellegét, üzleti célját és pénzügyi kihatásait, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha e tételekből és megállapodásokból származó kockázatok vagy előnyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges a konszolidálásba bevont vállalkozások egésze pénzügyi helyzetének megítéléséhez;
j) az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont más vállalkozás által kapcsolt felekkel lebonyolított azon ügyleteket (ide nem értve a vállalatcsoporton belüli ügyleteket), amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ennek során be kell mutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a konszolidálásba bevont vállalkozások egésze pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett ügyleteknek a konszolidálásba bevont vállalkozások egésze pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megítélését.”
300. § Az Szt. 134. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben a konszolidálásba bevont valamely vállalkozás átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben be kell mutatni a vállalatcsoport belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek főbb jellemzőit az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésével összefüggésben.
(4) Az összevont (konszolidált) üzleti jelentést magyar nyelven kell elkészíteni és azt a hely és a kelet feltüntetésével az anyavállalat képviseletére jogosult személy köteles aláírni.”
301. § Az Szt. 135. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Nem kell az előtársasági időszakról, mint önálló üzleti évről külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve a 11. § (2) bekezdése szerint választott mérlegfordulónapjáig sor került. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart.”
302. § Az Szt. 145. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 20. § (4) bekezdése szerinti lehetőség alkalmazása esetén az áttérésre csak az üzleti év végén, az üzleti év mérlegfordulónapjával kerülhet sor.”
303. § Az Szt. 154/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„154/B. § (1) A vállalkozó (ideértve az anyavállalatot és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) a 153–154/A. §-okban foglalt letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény vonatkozó előírásainak figyelembevételével – elektronikus úton tesz eleget.
(2) A vállalkozó az éves beszámolónak, az egyszerűsített éves beszámolónak, az összevont (konszolidált) éves beszámolónak a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz történő (1) bekezdés szerinti megküldésével egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét.”
304. § Az Szt. 175. §-ának (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
[(2) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„n) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i, 2006/46/EK irányelve a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK, az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló 86/635/EGK, valamint a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 91/674/EGK tanácsi irányelv módosításáról.”
305. § Az Szt. 177. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Amennyiben a vállalkozó az Szt. – egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 292. §-ával módosított – 55. §-a (2) bekezdésének előírását adott üzleti évre vonatkozóan először alkalmazza, az adott üzleti év első napjával ezen követelésekhez kapcsolódóan kimutatott értékvesztés összegét az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetnie (vissza kell írnia).”
306. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt.”
307. § A Gt. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felügyelőbizottsági tagok – a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társasággal szemben a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért, ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállításával és nyilvánosságra hozatalával összefüggő ellenőrzési kötelezettség megszegését is.”
308. § A Gt. 337. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(337. § E törvény – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénnyel együtt a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelve (2006. június 14.) a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK, az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló 86/635/EGK, valamint a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 91/674/EGK tanácsi irányelv módosításáról.”
309. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 13. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 15. § (1) és (2) bekezdése szerinti céginformáció a céginformációs szolgálat honlapján keresőprogram segítségével is megismerhető.”
310. § A Ctv. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A céginformációs szolgálattól a cégjegyzékbe bejegyzett adatok, valamint a számviteli beszámoló, annak részei (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) csoportosított céginformációként történő szolgáltatása is kérhető. A mérleg és az eredménykimutatás adatainak további feldolgozásra alkalmas állapotban történő szolgáltatása is igényelhető.”
311. § A Ctv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton kell a céginformációs szolgálatnak megküldeni; ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. Az elektronikus úton történő benyújtással a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.
(2) A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben előírt rendelkezésektől való eltérésre.
(3) A beszámolót a cég szervezeti képviselője, jogi képviselője vagy a cég számára könyvviteli szolgáltatást nyújtó, erre meghatalmazott, illetve megbízott könyvelője küldi meg a céginformációs szolgálat számára.
(4) Ha a cég a beszámolóról – külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt – papír alapú okirat alapján határozott, úgy a (3) bekezdés szerinti személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben a (3) bekezdés szerinti személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát – annak elfogadásától számított tíz évig – megőrzi és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni.
(5) A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is. E törvény beszámolóra vonatkozó előírásait az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatra, valamint a könyvvizsgálói jelentésre is megfelelően alkalmazni kell.
(6) A beszámolóhoz – a cég, a beszámolót benyújtó természetes személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében – elektronikus űrlapot kell mellékelni.
(7) A beszámolót, az (5) bekezdés szerinti mellékleteket, valamint a (6) bekezdés szerinti űrlapot – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva kell megküldeni.
(8) A számviteli törvény szerinti beszámoló a céginformációs szolgálat részére – az (1)–(6), valamint a (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásával – a kormányzati portál útján is benyújtható.
(9) A (6) bekezdés szerinti űrlap formai és tartalmi kellékeit, továbbá a beszámoló elektronikus úton történő megküldésével kapcsolatos eljárás szabályait rendelet állapítja meg.
(10) A közzétételi díjat külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium által kiállított számla alapján, az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára.”
312. § (1) A Ctv. 19. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az elektronikus igazolást – kivéve, ha a beszámolót a kormányzati portál útján nyújtották be – fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.”
(2) A Ctv. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A céginformációs szolgálat haladéktalanul biztosítja a szabályszerűen érkezett beszámoló megismerhetőségét. A beszámolót, illetve annak elektronikus másolatát a céginformációs szolgálat őrzi. A 12. §, valamint a 16–17. § megfelelő alkalmazásával másolat kérhető a beszámoló egészéről, illetve annak részeiről (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) is. A beszámoló a cégbíróságon, valamint a céginformációs szolgálatnál ingyenesen megtekinthető.”
(3) A Ctv. 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A céginformációs szolgálat a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt törvényi határidő lejártát követő 8 munkanapon belül felhívja a cég figyelmét kötelezettségének elmulasztására, továbbá arra, hogy tizenöt napon belül annak tegyen eleget. A határidő eredménytelen eltelte esetén a céginformációs szolgálat elektronikus úton törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránt bejelentést tesz a cégbíróságnál.”
313. § A Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése a jelenlegi rendelkezéseket követően a következő mondattal egészül ki:
„A Cégközlöny a hitelezővédelmi nyilvántartás működtetése révén elősegíti, hogy a gazdasági forgalom szereplői megbízható információk birtokában hozhassák meg döntéseiket.”
314. § A Ctv. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A cégnek – az egyszerűsített végelszámolás kivételével – tizenöt napon belül változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását. Törvényben meghatározott esetekben a cégbíróság hivatalból rendeli el végelszámolást és az ezzel összefüggő cégjegyzékadat-változásokat is hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe. A hivatalból kijelölt végelszámoló az aláírási címpéldányát jogi képviselő közreműködése nélkül, a kirendelésétől számított tizenöt napon belül köteles benyújtani a cégbíróságnak. A cégbíróság a végelszámolás elrendeléséről elektronikus úton haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot. A végelszámolás lefolytatásának és a végelszámolással kapcsolatos változások bejegyzésének részletes szabályait a VIII. Fejezet tartalmazza.”
315. § A Ctv. 62. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A cég a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Ha a cég törlésére nem felszámolási, illetőleg végelszámolási eljárást követően kerül sor, a cégbíróság a céget akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az állami adóhatóság – a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is – elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez vagy ennek hiányában a 84. § (1) bekezdésében, illetve a 91. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus értesítéstől számított 90 nap eltelt. Amennyiben a tájékoztatás szerint az adóhatóság a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, a cég csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló elektronikus tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből. A cégjegyzék azt is tartalmazza, hogy a törlésre kérelemre vagy hivatalból került-e sor.”
316. § A Ctv. 84. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be, a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánítja, és kezdeményezi a cég felszámolását, vagy elrendeli a végelszámolást, amennyiben az adott cégformára irányadó anyagi jogszabályok ezt lehetővé teszik. Ha a felszámolásra vagy végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, e tényről a cégbíróság az állami adóhatóságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és a cégre irányadó anyagi jogszabály rendelkezései szerint gondoskodik a cég cégjegyzékből történő törléséről.”
317. § A Ctv. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság legkésőbb a céginformációs szolgálat bejelentésének érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül, ha a cég mulasztását megállapította, hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárást indít. A cégbíróságnak a 81. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaznia kell.”
318. § A Ctv. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megszüntetési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság – a kézbesítés mellőzésével – a Cégközlönyben közzéteszi és ezzel egyidejűleg a megszüntetési eljárás megindításának tényéről az állami adóhatóságot elektronikus úton értesíti. A végzésnek felhívást kell tartalmaznia arra, hogy akinek a cég székhelyére, működésére (ideértve azt az esetet is, ha a cég ellen per van folyamatban), illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a cégbíróságnak jelentse be. A végzésnek felhívást kell tartalmaznia arra is, hogy a cég hitelezői és az egyéb érdekeltek a cég általuk ismert ingó vagy ingatlan vagyonára vonatkozó adatokat – hitelezők esetében hitelezői igényüket is megjelölve – harminc napon belül jelentsék be.”
319. § A Ctv. 111. §-ának (1) bekezdése a következő új f) ponttal egészül ki:
[(1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és – a cégnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt – a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra:]
„f) az állami adóhatóság és a vámhatóság – erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott – nyilatkozatát arról, hogy a cégnek adótartozása nincs, és a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban.”
320. § A Ctv. 112. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A végelszámoló által benyújtott, a cég törlésére irányuló kérelem illetékmentes, és a cég törlését tartalmazó végzés közzétételéért közzétételi költségtérítést nem kell fizetni. A kérelemhez az arra vonatkozó határozatot, a 111. § (1) bekezdésének b)–d) és f) pontjaiban felsorolt iratokat, valamint a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozatot kell csatolni.”
321. § A Ctv. 128. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
„j) a számviteli szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő megküldése során csatolandó űrlap formai és tartalmi elemeire, továbbá a beszámoló elektronikus úton történő megküldésével kapcsolatos eljárásra.”
(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.)
322. § A Ctv. 132. § (2) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki:
[(2) E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:]
„d) az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról.”
323. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték-szervező köteles – az állami adóhatóság által rendszeresített és hitelesített bizonylaton – a 200 ezer forintot meghaladó nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervező és a játékos azonosító adatait, a nyerés és a nyeremény átvételének helyét és időpontját, a szerencsejáték-szervező által a nyereményből levont személyi jövedelemadó összegét, valamint pénznyerő automatából származó nyeremény esetén a pénznyerő automata gyártási számát és a mérésügyi szerv által adott azonosító számát.”
324. § Az Szjtv. 2. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Nem folytatható belföldön vagy külföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az állami adóhatóság nem adott engedélyt.”
325. § Az Szjtv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázatot a miniszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához – országos pályázat kivételével – az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlésnek egyetértése is szükséges. Országos pályázattal elnyert koncessziós jog tekintetében az állami adóhatóság az engedélyt azokra a településekre adja ki, amelyek önkormányzatának képviselő-testülete – Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlése is – hozzájárult a tevékenység területén történő gyakorlásához.”
326. § (1) Az Szjtv. 7/A. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi és méltányossági eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye.”
(2) Az Szjtv. 7/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben hozott határozatai ellen – a bírságot kiszabó határozat kivételével – fellebbezésnek nincs helye. A bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést az állami adóhatóság vezetője bírálja el. A szerencsejáték ügyben hozott határozat (végzés) ellen – a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével – benyújtott keresetlevélnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.”
327. § Az Szjtv. 12. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(3) A bírság]
„a) 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet az 1. § (8) bekezdésébe, 9. § (3) bekezdésébe, a 11. § (3) bekezdésébe, a 16. § (2) bekezdésébe, a 17. § (1) bekezdésébe, a 18. § (1) bekezdésébe, az ajándéksorsolást szervezővel szemben a 23. §-ba és a 36. § (3) bekezdésébe,
b) 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)–(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)–(4) bekezdéseibe, a 26. § (2), (7), (12), (13), (20) bekezdéseibe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, valamint a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseibe,”
328. § Az Szjtv. 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Nem kell az állami adóhatóság engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és]
„a) a kibocsátott sorsjegyek száma az 5000 darabot vagy összes értéke az 500 000 forintot nem haladja meg és”
329. § Az Szjtv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ajándéksorsolás lebonyolítása során az 1. § (8) bekezdését, a 11. § (8)–(10) bekezdéseit, a 15. § (2) bekezdését, a 16. § (2) bekezdését és a 17–19. §-okat megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség.”
330. § (1) Az Szjtv. 26. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) I. kategóriába tartozó játékteremnek minősül a közterület felől saját bejárattal rendelkező épület vagy olyan külön bejárattal rendelkező, építészetileg zárt helyiség, amely – gépenként legalább 2 m2 figyelembevételével – legalább 10 pénznyerő automata elhelyezésére alkalmas. II. kategóriába tartozó játékteremnek minősíthető a külön jogszabályban meghatározott vendéglátóipari üzlet. Nem működtethető játékterem olyan épületben, helyiségben, helyiségrészben, amelyre vonatkozóan a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét az elnevezésben vagy a kereskedelmi kommunikációban szerepeltetik, illetve amelyet ilyen helyiségből lehet megközelíteni. Az „elektronikus kaszinó” elnevezésre, az „e-kaszinó” rövidítésre és jelzős alakjára, valamint idegen nyelvű megfelelőjére a tilalom nem vonatkozik, ha a játékterem elektronikus kaszinóként üzemel.”
(2) Az Szjtv. 26. §-a (16) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A játékterem működése – indoklás nélküli kérelemre – megszakítás nélkül legfeljebb 180 nap időtartamra szüneteltethető.”
(3) Az Szjtv. 26. §-a (18) bekezdésének második és harmadik mondatai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A szervezőnek a személyi megfelelőség meghosszabbítására irányuló kérelmet a személyi megfelelőség lejárata előtt legalább 10 munkanappal be kell nyújtania az állami adóhatósághoz. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy személyi megfelelősége nem áll fenn, akkor az állami adóhatóság megállapítja a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét és a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését.”
(4) Az Szjtv. 26. §-a a következő új (20) bekezdéssel egészül ki:
„(20) A játékteremben jackpot rendszer üzemeltethető. Jackpot rendszerbe kizárólag ugyanabban a játékteremben üzemelő I. kategóriába sorolt pénznyerő automaták köthetők.”
331. § Az Szjtv. 26/A. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha megállapítást nyer, hogy az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek, akkor a települési önkormányzat jegyzője köteles az üzletet legalább 30 napra – ismételt jogsértés esetén legalább 90 napra – ideiglenesen bezáratni.”
332. § Az Szjtv. 26/B. §-a a következő új (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Az elektronikus kaszinóban a videotechnikai ellenőrzési rendszert a játék tisztasága, biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében kell működtetni.
(5) Az elektronikus kaszinóban működő videotechnikai ellenőrzési rendszer által készített videofelvételeket a szervező a rögzítéstől számított 30 napig köteles megőrizni. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a videofelvétel érinti, illetve akit az elektronikus kaszinóban történt rendkívüli események, különösen a játékosi panasszal érintett események, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedések érintenek a rögzítéstől számított 5 munkanapon belül kérheti, hogy a videofelvétel a szervező panasza kivizsgálásáig ne törölje.”
333. § Az Szjtv. 27. §-a a következő új (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott egyes tervezési-statisztikai régiókban a miniszter egyidejűleg egy koncesszióba vevőnek, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek vagy az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságnak engedheti át az I. kategóriába sorolt játékkaszinó működtetésének jogát.”
334. § Az Szjtv. 29/A. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az üzemeltető félévente köteles – nyilvántartásba vétel céljából – az állami adóhatósághoz bejelenteni az általa működtetni kívánt játékautomatát.”
335. § Az Szjtv. 33. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező engedélyeit köteles visszavonni.”
336. § Az Szjtv. 36. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az e §-ban foglalt ellenőrzést az állami adóhatóság területi szerveinek alkalmazásában álló adóellenőrök is lefolytathatják azzal, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján a határozatot (végzést) az e törvény szerinti ügyekben egyébként első fokon eljáró szerv hozza meg.”
337. § Az Szjtv. 37. §-a a következő új 20. és 21. pontokkal egészül ki:
„20. Jackpot rendszer: olyan rendszer, amely a játékos felé megjeleníti a tétként eljátszott összeg előre meghatározott hányadával növelt halmozott nyereményígéretet, és amennyiben a nyereményígéret az előre meghatározott alsó és felső határok között véletlenszerűen beállított értéket elérte, valamennyi, az adott játékteremben éppen játékban lévő – a rendszer részét képező – pénznyerő automata között véletlenszerű sorsolással nyereményt fizet ki.
21. Szerencsejáték ügy: a szerencsejáték-szervezés, az ajándéksorsolás, valamint a játékautomata-üzemeltetés hatósági felügyeletének ellátása során lefolytatott hatósági engedélyezési, nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás.”
338. § Az Szjtv. 38. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter a ló- és agárversenyzés szabályainak jogszabályban történő megállapítására.”
339. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Fétám tv.) 2. §-a a következő 6. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 6–8. pontok számozása 7–9. pontra változik:
„6. kincstári letéti Start-számla: a kiutaló által a gyermek nevén vezetett nyilvántartási számla;”
340. § A Fétám tv. 3. §-a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
„(6) A kiutaló is vezethet Start-számlát az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének s) pontja szerinti tevékenységi körben.”
341. § (1) A Fétám tv. 5. §-ának (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítéséhez – a 2005. december 31. napja után született gyermekekre vonatkozóan
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a naptári hónapban nyilvántartásba vett gyermekekről a gyermek adóazonosító jelének megállapítása céljából az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben előírt adatokról, azok naptári hónapban rögzített változásairól, valamint a kiutaló e törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítése – így különösen a kincstári letéti Start-számlán lévő követelés áthelyezése, az állami támogatás kiutalása – céljából szükséges adatokról havonta, a naptári hónap utolsó napját követő 5 munkanapon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére,
b) az állami adóhatóság a gyermek adóazonosító jelét és természetes azonosító adatait, azok változásait az a) pont szerinti adatszolgáltatását követő 5 munkanapon belül elektronikus úton adja át a kiutaló részére, továbbá az adóigazolványt a szülő kérésére kiállítja és kiadja, valamint a kiutaló részére 5 munkanapon belül elektronikus úton továbbítja az e törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatokat.
(2) A kiutaló
a) tájékoztatóban teszi közzé a számlavezetők számára a Start-számla vezetés vállalására vonatkozó mintaszerződést,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerint kapott adatok alapján 8 munkanapon belül kincstári letéti Start-számlát nyit, amelyen az első utalási összeget a gyermek születésének napjától, valamint a gyermek jogosultsága esetén – ha Start-számlával nem rendelkezik – a második utalási összeget a hetedik életéve betöltésétől, és a harmadik utalási összeget a tizennegyedik életéve betöltésétől nyilvántartja mindaddig, amíg a szülő, vagy a szülő egyetértő nyilatkozata alapján – 16. életévének betöltését követően – a gyermek azt Start-számlára nem helyezi, vagy ameddig a (7) bekezdés szerinti jogosultsággal a jogosult nem él,
c) amennyiben a gyermek anyakönyvezése a születését követő egy éven túl történik – feltéve, hogy a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik és születésének évében egyébként az első utalási összegre jogosult –, a kiutaló az első utalási összeget a gyermek születési évének megfelelő összeggel utólag veszi nyilvántartásba azzal, hogy második és harmadik utalási összegre a gyermek visszamenőleg nem jogosult,
d) a számla megnyitásával egyidejűleg értesíti a szülőt a gyermek adóazonosító jeléről, tájékoztatást ad az életkezdési támogatással kapcsolatos tudnivalókról, továbbá arról, hogy a szülő a gyermek adóigazolványának kiadását mikortól és hol kérheti,
e) nem küld értesítést a szülőnek, ha az (1) bekezdés a) pont szerinti adatszolgáltatáskor jelezték számára, hogy az értesítés nem küldhető,
f) a Start-számlával rendelkező gyermek külföldre települése, illetőleg halála esetén az (1) bekezdés a) pontja alapján kapott adatokat 5 munkanapon belül továbbítja a számlavezetőhöz,
g) a Start-számlával rendelkező gyermek adószámának f) ponton kívüli okból történő passzívvá válásáról az (1) bekezdés a) pontja alapján kapott adatokat 5 munkanapon belül továbbítja a számlavezetőhöz,
h) nyilvántartást vezet
ha) a számlavezetők adatairól,
hb) a megnyitott Start-számlák adatairól, valamint az azokban bekövetkezett változásokról.
(3) A kincstári letéti Start-számlán nyilvántartott követelés Start-számla megnyitásával és a befektetési lehetőség kiválasztásával helyezhető át a választott számlavezetőhöz.
(4) A számlavezető
a) tájékoztatót tesz közzé, amely tartalmazza különösen, hogy a Start-számla vezetésére vonatkozó megállapodás megkötéséhez szükséges
aa) a szülő által annak igazolása, hogy a családi pótlékot a nevére folyósítják, vagy
ab) ha a megállapodást – 16. életévének betöltését követően – a gyermek köti meg, az aa) pont szerinti igazolással rendelkező szülő egyetértő nyilatkozata,
ac) a gyermek adóazonosító jelének közlése az adóigazolvány bemutatásával, amely az állami adóhatóságtól az (1) bekezdés szerint kapott értesítésnek megfelelően szerezhető be, vagy
ad) felhatalmazás a kiutaló részére a gyermek adóazonosító jelének az (5) bekezdés szerinti kiutalással egyidejűleg történő megküldésére a számlavezetőhöz,
ae) felhatalmazás a számlavezető részére a 3. § (3) bekezdése szerinti adatkezeléshez, illetőleg az állami támogatás igényléséhez,
af) a Start-számlára a 6. § (1) bekezdésének a) pontja alapján történő befizetéshez a befizető felhatalmazása a számlavezető részére, hogy a befizetett összeg esetleges visszautalásához a befizető nevét és levelezési címét vagy folyószámlaszámát nyilvántartsa,
ag) a szülő, illetőleg – a szülő egyetértő nyilatkozatával 16. életévének betöltését követően – a gyermek nyilatkozata, hogy kötelezettséget vállal a saját és a gyermek személyes adataiban bekövetkező változások közlésére;
b) a Start-számla megnyitását megelőzően, de legkésőbb a Start-számla vezetésére vonatkozó megállapodás aláírásakor írásban adott tájékoztatás keretében – a tudomásulvétel igazolásával – ismerteti a befektetési lehetőségeket, a Start-számlával kapcsolatos tudnivalókat, ideértve különösen
ba) a Start-számla megnyitásának (áthelyezésének) feltételeit,
bb) a kincstári letéti Start-számlán nyilvántartott követelésnek a (3) bekezdés szerinti áthelyezéséhez a befektetési forma kiválasztásának szükségességét;
c) a szülő vagy a szülő egyetértő nyilatkozatával – 16. életévének betöltését követően – a gyermek döntése szerint – a befektetésre vonatkozó választást is figyelembe véve – a Start-számlát haladéktalanul megnyitja;
d) a kiutalóval kötött szerződésben szabályozott módon a Start-számla megnyitásáról, valamint a kincstári letéti Start-számlán nyilvántartott követelés áthelyezéséhez, illetőleg a 7. § (3) bekezdése alapján történő Start-számla áthelyezéshez szükséges egyéb adatokról a kiutalót havonta a naptári hónap utolsó napját követő 20. munkanapon értesíti;
e) nyilvántartja
ea) a (4) bekezdés af) pontja szerinti adatokat,
eb) a települési önkormányzat(ok) befizetéseit,
ec) az ea) pontban foglalt rendelkezéstől függetlenül is, a 6. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján a szülő, illetőleg a gyermek lakóhelyét, levelezési címét.”
(2) A Fétám tv. 5. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az életkezdési támogatás kifizetését Start-számlán vagy ennek hiányában a kincstári letéti Start-számlán nyilvántartott követelés alapján
a) a fiatal felnőtt 18. életévének betöltése napjától,
b) a gyermek, illetőleg a fiatal felnőtt halála esetén az örökös az öröklési bizonyítvány, vagy a hagyatéki határozat jogerőre emelkedését követően kérheti.”
342. § (1) A Fétám tv. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami támogatást a gyermek javára a Start-számláját vezető számlavezető a naptári évet követő március 1-jéig igényli a kiutalónál. A kiutalóval kötött szerződés szerint a számlavezető eljuttatja a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti csoportosításban az állami támogatásra jogosult gyermekekről készített kimutatást, amely tartalmazza a gyermekek adóazonosító jelét, természetes azonosító adatait, Start-számláik számát, az állami támogatásra jogosító befizetések összegét, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, illetőleg átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek esetében megküldi a magasabb összegű állami támogatásra való jogosultság igazolására szolgáló, az (5) bekezdés szerint kiállított, a szülő által hozzá eljuttatott iratot. Az iratokat számlavezetőnként egy csomagban kísérőjegyzékkel együtt kell a kiutalóhoz eljuttatni.”
(2) A Fétám tv. 6. §-a (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami támogatást a kiutaló a (3) bekezdés alapján kapott igénylésben feltüntetett befizetések után, illetőleg az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a jogosultság időszakával arányos összegben az igénylés kézhezvételétől, de legelőbb a benyújtási határidő lejártától számított 30 naptári napon belül a számlavezetőhöz utalja”
343. § (1) A Fétám tv. 7. §-át megelőző cím helyébe és 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kincstári letéti Start-számlán nyilvántartott, illetőleg a Start-számla követelés kezelése
7. § (1) A kiutaló Start-számlával nem rendelkező gyermek esetében
a) a kincstári letéti Start-számlán nyilvántartott követelés után
aa) évenként december 31-i fordulónappal,
ab) a nyilvántartott követelés Start-számlára történő áthelyezése esetén az utalást megelőző napon,
ac) a gyermek külföldre települése esetén távozásának napján,
ad) a gyermek adóazonosító jelének passzívvá válása napján,
ae) elhunyta esetén halálának napján
az ötéves állampapír hozamával egyező, az Államadósság Kezelő Központ ZRt. által a jóváírás napján közzétett mértékű kamat alapján a nyilvántartott követelés utolsó fordulónaptól számított időszakban meghatározott átlagos állománya után számított támogatást,
b) a gyámhivatal által a naptári évet követő év február 15-éig megküldött – az átmeneti vagy tartós nevelés naptári évben fennálló időtartamára vonatkozó adatszolgáltatást is tartalmazó – értesítés alapján a jogosultság időszakával arányosan az igénylés kézhezvételétől, de legelőbb a benyújtási határidő lejártától számított 30 naptári napon belül évi 12 ezer forint állami támogatást
ír jóvá.”
(2) A Fétám tv. 7. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az áthelyezés történhet a 3. § (6) bekezdése szerint a kincstárban nyitott letéti Start-számlára is.”
(3) A Fétám tv. 7. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fiatal felnőtt 18. életéve betöltésének napját, illetőleg a gyermek halála esetén elhunytának napját követően)
„a) a gyermek nevén nyitott kincstári letéti Start-számlán nyilvántartott követelés után a támogatás jóváírás megszűnik;”
(4) A Fétám tv. 7. §-a következő (8)–(13) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az életkezdési támogatást, illetőleg a gyermek halála esetén az örököst megillető összeget a fiatal felnőtt, illetőleg az örökös kérelmére
a) a kiutaló – kivéve a (9) bekezdésben szabályozott esetet – az állami támogatásnak a 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jóváírását követő 8 munkanapon belül a kérelemben megjelölt címre vagy számlára utalja;
b) a számlavezető – kivéve a (10) bekezdésben szabályozott esetet – az állami támogatásnak a 6. § (4) bekezdése szerinti kiutalását követő 8 munkanapon belül készpénzben vagy a kérelemben megjelölt folyószámlára utalással fizeti ki.
(9) A kiutaló a (8) bekezdésben említetteket megillető összeget a kérelem kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül
a) fizeti ki, ha a kifizetés évére a gyermeket állami támogatás nem illeti meg;
b) a gyermeket a 6. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kifizetés évében megillető állami támogatás nélkül fizeti ki, ha a kérelmező írásban hozzájárul annak a (8) bekezdés a) pontjában említett időpontot követő utólagos kifizetéséhez vagy nyilatkozik, hogy arra nem tart igényt.
(10) A számlavezető a (8) bekezdésben említetteket megillető összeget a kérelem kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül
a) fizeti ki, ha a kifizetés évére a gyermeket állami támogatás nem illeti meg;
b) a gyermeket a 6. § (2) bekezdése szerint a kifizetés évében megillető állami támogatás nélkül fizeti ki, ha a kérelmező írásban hozzájárul annak a (8) bekezdés b) pontjában említett időpontot követő utólagos kifizetéséhez vagy nyilatkozik, hogy arra nem tart igényt.
(11) A számlavezető a gyermek adóazonosító jelének az 5. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti passzívvá válásának napját követő 120 napon belül a számlát lezárja és a számla egyenlegét átutalja a kiutaló számlájára.
(12) A kiutaló a gyermek adóazonosító jelének az 5. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti passzívvá válásának napját követő 120 napon belül a számlát lezárja.
(13) A (11)–(12) bekezdés szerint lezárt számlák egyenlegét a kiutaló visszautalja a támogatás forrását biztosító számlára.”
344. § A Fétám tv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletet adjon ki a 6. § (5) bekezdése szerinti irat, valamint a 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás egységes tartalmi és formai követelményeiről.”
345. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: EUCS tv.) 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„125. § Az OLAF Koordinációs Iroda alapfeladatai körében:
a) elősegíti az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatban az OLAF által végzett vizsgálatok lebonyolítását,
b) koordinálja az OLAF által lefolytatott helyszíni ellenőrzések során felmerülő feladatokat,
c) továbbítja az uniós költségvetési támogatások felhasználása során észlelt szabálytalanságok tekintetében a közösségi szektorális jogszabályokban meghatározott jelentéseket az OLAF felé,
d) meghívottként részt vesz az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring bizottságainak ülésein,
e) az európai uniós támogatás pályáztatásával, a kedvezményezettekkel kötött szerződésekkel, a támogatások felhasználásával kapcsolatos dokumentációkban szereplő adatokat megismerheti,
f) kizárólag az OLAF által vizsgált üggyel kapcsolatban, a jelentéstétel céljából, kizárólag az ahhoz szükséges mértékben személyes, illetve bűnügyi személyes adatot kezelhet az e fejezetben foglaltak szerint,
g) az OLAF által elrendelt egyedi vizsgálatokhoz, információkérésekhez kapcsolódóan továbbítja az OLAF megkereséseit legkésőbb 15 napon belül a megkereséssel érintett szervek felé,
h) segítséget nyújt a vizsgált személyek és szervezetek, illetve a vizsgálattal nem érintett személyektől és szervezetektől érkező szabálytalansági kérdésekben történő megkeresések, bejelentések esetén is, ha megítélésük szerint valamely szerv, szervezet vagy személy eljárása, illetőleg mulasztása az Európai Unió pénzügyi érdekeit sérti vagy veszélyezteti, egyúttal haladéktalanul intézkedik a megkeresések, bejelentések továbbításáról a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervek felé,
i) az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságokról olyan statisztikai célú nyilvántartást vezet, amely személyes adatot nem tartalmazza,
j) minden év június 1-jéig Összefoglalót készít az adópolitikáért felelős miniszter részére az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő, az EUCS tv. 125. § c) pontjában meghatározott szabálytalanságokról, valamint az OLAF Magyarországgal kapcsolatos vizsgálatairól az EUCS tv. 125. §-ának i) pontjában meghatározott nyilvántartás, valamint az EUCS tv. 130. §-a e) pontjában előírt tájékoztatók alapján.”
346. § Az EUCS tv. 126. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OLAF megkeresésében szereplő és annak teljesítése céljából átvett személyes, illetve bűnügyi személyes adatokat az OLAF által végzett ellenőrzés befejezésekor törölni kell.
(3) Az OLAF Koordinációs Iroda az általa kezelt személyes, illetve bűnügyi személyes adatokat az OLAF-on kívül más szervnek nem továbbíthatja, azt más célra nem használhatja fel, illetve más adattal nem kapcsolhatja össze.”
347. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (2) bekezdésének utolsó mondata a következő szövegrésszel egészül ki:
„A környezetvédelemi hatóság jóváhagyásával, szerződés alapján az első belföldi vevő (a továbbiakban: másodlagos kötelezett), a hasznosítást koordináló szervezet a kötelezettől, valamint bérgyártás esetén a hasznosítást koordináló szervezet az első vevő (bérgyártató) által a kötelezettől (bérgyártó) átvállalt termékdíj-fizetési kötelezettséget külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén átvállalhatja (a továbbiakban együtt: átvállaló).”
348. § A Kt. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Importált termékdíjköteles termék esetén – e törvényben szabályozott rendelkezésekkel összhangban – a vámjogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Belföldi előállítású, illetve Közösségen belül behozott termékdíjköteles termék esetén az adóigazgatási eljárásra és a jogkövetkezményekre az e törvényben meghatározott eltérésekkel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) kell értelemszerűen alkalmazni.
(3) Az (1)–(2) bekezdés esetében az e törvényben, a vámjogszabályokban, valamint az Art.-ban nem szabályozott közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell megfelelően alkalmazni.
(4) Termékdíjjal kapcsolatos ügyekben nem kell alkalmazni a Ket. 29. § (9) bekezdését, 36. § (2)–(4) bekezdését, 112. §-át és 113. §-át.
(5) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a vámhatóság jár el a termékdíj bevallása, befizetése, kiszabása, visszaigénylése, ellenőrzése során. A termékdíj adók módjára behajtható köztartozás.
(6) A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységét a Kt. végrehajtásáról szóló külön jogszabály szerint köteles a vámhatóságnál bejelenteni és nyilvántartásba vételét kérni.
(7) A vámhatóság az általa adott azonosító szám (a továbbiakban: VPID szám) és a Globális Szervezet Azonosító Szám (a továbbiakban: GLN szám) alapján az ügyfelet nyilvántartásba veszi és nyilvántartja.
(8) A (9) bekezdésre való figyelemmel a kötelezett a környezetvédelmi termékdíj nettó összegét havonta állapítja meg és az Art. alapján a havi és negyedéves bevalló a rá vonatkozó gyakorisággal, az Art.-ban megállapított esedékesség időpontjáig, az éves bevalló negyedévente a negyedéves bevallóra vonatkozó szabályok szerint a termékdíj-fizetési kötelezettségről, valamint az ehhez kapcsolódó hasznosítási kötelezettségéről – amennyiben e törvény szerint nincs helye a termékdíj hivatalból történő megállapításának – a vámhatósághoz az erre a célra külön jogszabályban meghatározott tartalmi, formai követelményeknek megfelelően a vámhatóság honlapján közzétett elektronikusan támogatott formanyomtatványon vagy elektronikus úton és formában bevallást nyújt be.
(9) A koordináló szervezet által történő átvállalás esetén a díjfizetési kötelezettségről a kötelezettnek, a hasznosítási kötelezettség teljesítéséről pedig a koordináló szervezetnek kell bevallást tennie. A koordináló szervezet az átvállalt hasznosítási kötelezettségről szóló bevallást negyedévente, a negyedévet követő hónap 30. napjáig nyújtja be.
(10) Az Art. adózó képviseletére vonatkozó szabályait a kötelezett képviseletére értelemszerűen kell alkalmazni. A kötelezettet csak az Art. szerinti állandó meghatalmazással, megbízással rendelkező képviselő képviselheti:
a) a bejelentési kötelezettség teljesítése;
b) a bevallási kötelezettség teljesítése;
c) az igazolások kérése;
d) a termékdíj-visszaigénylési eljárás;
e) a mentességi eljárás;
f) az ellenőrzés, hatósági eljárás, jogorvoslati eljárás;
g) a koordináló szervezettel történő kapcsolattartás;
h) a nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése;
i) a fizetéshalasztás, részletfizetési engedélyezési eljárások
során.
(11) A (10) bekezdés a)–i) pontjában foglalt eljárásokban az állandó meghatalmazással, megbízással rendelkező képviselőnek külön jogszabály szerinti termékdíj ügyintézői végzettséggel is rendelkeznie kell.
(12) A vámhatóság a termékdíj fizetéssel kapcsolatos jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez nyomtatványt rendszeresíthet, különösen a bejelentésre, az adatszolgáltatásra, a bevallás kiegészítésére szóló felhívásra tett nyilatkozatra, az önellenőrzésre, a termékdíjfizetésre, az átvezetésre, a kiutalásra és a termékdíj folyószámla egyeztetésére. A rendszeresített nyomtatvánnyal azonos értékű, ha az iratot a vámhatóság a honlapján közzétett számítógépes program segítségével elektronikusan támogatott formanyomtatványként teszi közzé.
(13) Elektronikus beküldésnek minősül, ha a kötelezett az általa használt szoftverrel előállított XML formátumban nyújtja be a nyomtatványt. A kötelezett által használt szoftvert előzetesen jóváhagyásra meg kell küldeni a vámhatóságnak. E bekezdés szerinti bevallás csak jóváhagyott szoftver esetén érvényes.
(14) A kötelezettnek bevallást abban az esetben is be kell nyújtania, amennyiben a tárgyhónapban termékdíjköteles terméket nem hozott forgalomba, saját célra nem használt fel, vagy díjfizetési kötelezettsége nem keletkezett. Ezen bevallási kötelezettség alól a vámhatóság felé adott nyilatkozattal mentesülhet, amelyben nyilatkozik, hogy termék-díjfizetési kötelezettsége a tárgyévben már nem keletkezik.
(15) A kötelezett a termékdíjat a bevallás benyújtásáig a vámhatóság által vezetett, a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában megjelölt számla javára forintban fizeti be.
(16) Amennyiben a bevallásban a termékdíj összege a havi, illetve a vámhatóság határozatával kivetett termékdíj összege az ezer forintot nem éri el, továbbá az Art. szerinti ellenőrzés vagy önellenőrzés során a termékdíj-különbözet az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A vámhatóság a havi ezer forintot el nem érő termékdíj-visszatérítést nem utalja ki.”
349. § A Kt. 4. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Termékdíj-fizetési kötelezettség – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a belföldi előállítású, valamint a Közösségen belül behozott termékdíjköteles termék esetén a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kötelezettnek az első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik. A 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kötelezett termékdíj-fizetési kötelezettsége a 2. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti kötelezett által a részére kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján keletkezik.
(2) Ha a termékdíjköteles terméket másodlagos kötelezettnek értékesítik, a termékdíjfizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék másodlagos kötelezett általi első belföldi értékesítésekor, a másodlagos kötelezett által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.
(3) Az importált termékdíjköteles termék utáni termékdíj-fizetési kötelezettség
a) szabad forgalomba bocsátás alkalmával – ideértve az aktív feldolgozás visszatérítő eljárást is – a vámalakiságok elvégzésekor, valamint az ezzel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések céljából benyújtott vámáru-nyilatkozat vagy kérelem elfogadásának napján, illetve a passzív feldolgozást követően történő visszahozatala esetén az eljárás lezárásához kötődő vámalakiságok elvégzésekor,
b) az import jellegű feldolgozási célú vámeljárások esetén – azaz az aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás, a vámfelügyelet melletti feldolgozás – a termékdíjköteles termék felhasználásának napján,
c) az import jellegű ideiglenes használati vagy raktározási célú vámeljárások – azaz az ideiglenes behozatal, a vámraktározás, valamint a Közösség vámterületén kívülről vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő betárolás – esetén a termékdíjköteles termék szabad forgalomba bocsátásakor
keletkezik.
(4) Amennyiben az általános forgalmi adóról szóló törvény termékimport esetén az általános forgalmi adó vámeljárás során történő kivetését írja elő, a termékdíjat a vámhatóság az általános forgalmi adóval együtt veti ki.”
350. § A Kt. 4/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/B. § (1) A környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) a kötelezettet, valamint a termékdíjas kötelezettség végrehajtásában részt vevő személyeket a termékdíjas kötelezettség teljesítése céljából GLN szám alapján tartja nyilván. A vámhatóság a megküldött GLN szám alapján az ügyfelet a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. tv. 17. § (2) bekezdésben foglaltak szerinti VPID számmal látja el és tartja nyilván.
(2) A Minisztérium és a vámhatóság a kiadott, visszavont, módosított azonosítószámokról vezetett nyilvántartásában szereplő adatokat a hulladékhasznosítás és termékdíjfizetés ellenőrzése céljából, a külön jogszabályban meghatározott, nyilvántartásukban szereplő adatokat, továbbá a kiadott engedélyek, határozatok adatait, napi rendszerességgel a másik fél rendelkezésére bocsátja.
(3) A vámhatóság a környezetvédelmi termékdíjbevallásban a kötelezett által feltüntetett, az adóigazgatási eljárás során – adóbevallások feldolgozása, adóbeszedés, visszautalás, ellenőrzés – részére érkező adattartalmat kezeli, melyet havonta átad a Minisztérium részére.
(4) A Minisztérium az engedélyezési eljárásai, valamint a kenőolaj-visszaigénylés során keletkező adatokat kezeli, melyeket havonta átad a vámhatóság részére.
(5) A Minisztérium és a vámhatóság adózási, ellenőrzési, visszatartási és végrehajtási feladataik végzése során rendszereiket összekapcsolva egyedi adatkezelést végez.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott bevallásban közölt adatok valódiságát a vámhatóság és a környezetvédelmi hatóság együtt és külön-külön is az eljárásához kötődően ellenőrizheti.
(7) E § szerinti adatokat a Minisztérium és a vámhatóság a kötelezett termékdíj-fizetési kötelezettségének keletkezésétől számított 8 évig tartja nyilván. Az adatokat ez időponttal törölni kell a nyilvántartásokból.”
351. § A Kt. a következő 4/C–4/I. §-sal egészül ki:
„A termékdíj ellenőrzése
4/C. § (1) A vámhatóság a környezetvédelmi termékdíjas előírások érvényesítése érdekében
a) üzlethelyiséget, kereskedelmi raktárt, kiskereskedelmi tárolótelep árukészletét, szállítóeszközt ellenőrizhet, a termékből szakértői vizsgálat céljára mintát vehet, az előírt, külön vezetett nyilvántartásokat, továbbá az üzleti könyveket, az árukészlet mennyiségét, eredetét és gyártását vizsgálhatja;
b) az e törvényben és az Art. szerint előírt számlaadásra vonatkozó kötelezettséget ellenőrizheti;
c) a termékdíj-fizetési kötelezettség fennállását, annak teljesítését vagy nem teljesítését megállapíthatja;
d) a környezetvédelmi termékdíj megfizetését – a pénzforgalmi bizonylat eredeti példányának bemutatásával – megkövetelheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a helyiségbe való belépést és az ott folytatott ellenőrzést az Art. helyszíni ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell végrehajtani.
(3) Az ellenőrzés alá vont személy köteles a vámhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés lefolytatását akadályozó körülmény elhárítását – saját költségére és felelősségére – a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.
(4) Amennyiben az ellenőrzés alá vont személy az ellenőrzés során az együttműködést
a) passzív módon akadályozza, a vámhatóság a termékdíjköteles terméket és/vagy a területet, ahol előzetes információk alapján vagy feltételezhetően termékdíjköteles termék található – az ellenőrzés alá vont személy, annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelenlétében – zár alá veszi és az akadályoztatás elhárulását követően az ellenőrzést lefolytatja;
b) passzív módon akadályozza és felmerül a termékdíj-köteles termék intézkedés alóli kivonásának lehetősége, a vámhatóság jogosult az akadályozó körülmény – az ellenőrzés alá vont személy költségére és felelősségére történő – elhárítására és az ellenőrzés lefolytatására, ennek keretében az Art. helyszíni ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint jogosult belépni és ellenőrzést folytatni olyan helyiségben, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a környezetvédelmi termékdíjas jogszabályok megsértésével termékdíjköteles terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak elő;
c) aktív módon akadályozza, a vámhatóság a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően kényszerítő eszközöket alkalmazhat.
(5) A vámhatóság az e törvény 3. §-ának (5) bekezdésében foglalt feladatainak ellátása céljából, valamint a birtokába került adatok ellenőrzéséhez, a személy és az áru azonosítása érdekében a következő nyilvántartásokból igényelhet adatot:
a) a személy azonosítása érdekében a természetes személy adatainak és lakcímének nyilvántartásából, útlevélszám alapján az útlevél-nyilvántartásból, valamint a cégbírósági nyilvántartásból,
b) az áru és gépjármű azonosításához a gépjármű-nyilvántartásból,
c) a megbízható vámadós feltételeként előírt, gazdasági tevékenységgel összefüggő súlyos bűncselekmény elkövetése miatt büntetés vagy intézkedés alatt állás vizsgálata céljából a bűnügyi nyilvántartásból,
d) az állami adóhatóság adósnyilvántartásából,
e) törvényi felhatalmazás alapján az abban meghatározott nyilvántartásokból.
(6) A vámhatóság megkeresésére a hitelintézet a bevallott termékdíj meghatározása jogszerűségének, a termékdíjtartozás, valamint a nem közösségi adók és díjak befizetésének ellenőrzéséhez pénzforgalmi adatokat térítésmentesen szolgáltat.
(7) A vámhatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervétől természetes személyazonosító adatokkal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve által képzett kapcsolati kóddal vehet át adatokat.
Hatósági felügyelet
4/D. § (1) A vámhatóság külön döntése és a kötelezett értesítése mellett a felügyelete alatt végezhető:
a) környezetvédelmi termékdíjköteles termék előállítása, raktározása, szállítása, felhasználása;
b) környezetvédelmi termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenység, a készleten maradt környezetvédelmi termékdíjköteles termék utáni adófizetési kötelezettség rendezéséig.
(2) A hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy helyszíni, eseti vizsgálattal.
(3) A vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet. A megállapításokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyben a készleten lévő környezetvédelmi termékdíjköteles termék tényleges mennyiségének és nyilvántartás szerinti készletének különbözete kerül megállapításra. A különbözetet az elszámolási időszak zárókészletébe be kell számítani.
(4) Termékdíj-visszaigénylés (termékdíj-visszatérítés) esetén a kérelem elbírálása során végzett kiutalás előtti ellenőrzés a hatósági felügyelettel egy tekintet alá esik.
(5) A hatósági felügyelet keretében a vámhatóság által lefolytatott vizsgálat nem minősül az Art. szerinti ellenőrzési időszak lezárásának.
Jogkövetkezmények
Általános szabályok
4/E. § (1) A termékdíj-fizetési kötelezettséget az importált termékdíjköteles termék jogellenes forgalomba kerülése esetén a vámhatósági intézkedések alkalmával végzett vámalakiságok során a vámhatóság határozattal állapítja meg (veti ki).
(2) Amennyiben a kötelezett a 4. § (3) bekezdése szerinti eljárás során nem határozza meg a termékdíjköteles termék kategóriáját, illetve mennyiségét, a hatóság megállapítja a hiányzó adatokat és a termékdíj fizetési kötelezettség kiszámításakor e törvény mellékleteiben meghatározott díjtétel és ezen felül a megállapításhoz kötődően számított díjtétel kétszeresének alkalmazásával veti ki.
Termékdíj bírság
4/F. § (1) Termékdíjbírságot kell megállapítani a termékdíj
a) hiányos megfizetése, illetve megfizetésének elmulasztása,
b) jogellenes visszaigényelése
esetén.
(2) A termékdíjbírság mértéke
a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a hiány 100%-a;
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a termékdíjköteles termék mennyisége után e törvény díjtételének háromszorosával számított termékdíj szerinti összeg.
(3) A termékdíj bírság összege kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetve kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy a kötelezett vagy a koordináló szervezet, illetve ezek intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott esetben tőle elvárható körültekintéssel járt el. A termékdíj bírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen a hiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, a jogsértő személy jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát.
Mulasztási bírság
4/G. § (1) A kötelezett az Art. 172. §-ban megállapított mulasztási bírsággal sújtott jogellenes magatartása esetén a mulasztási bírság legmagasabb összege az ott megállapított összeghatárok kétszerese, ha a jogsértést termékdíjköteles termékkel kapcsolatban követték el.
(2) Amennyiben a kötelezett vagy az átvállaló a 4/C. § szerinti esetekben kötelezettségeit nem az előírtak szerint teljesíti, a vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. A vámhatóság az e törvényben, illetve e törvény felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek az Art. 172. §-ban nem szabályozott megszegése miatt a magánszemély adózót 100 ezer, más adózót 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
(3) A mulasztási bírság kiszabásánál a vámhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezett vagy koordináló szervezet jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy a kötelezett vagy koordináló szervezet, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján a vámhatóság a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.
(4) Ha a begyűjtő és/vagy hasznosító szervezet a nyilvántartási követelményeknek nem tesz eleget, a mulasztási bírság összege az Art. 172. §-ban megállapított mulasztási bírság kétszerese.
Lefoglalás és elkobzás
4/H. § (1) A vámhatóság a termékdíjköteles termékhez kapcsolódó eljárása során (tényállás tisztázása), továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el. A lefoglalásnál a kötelezett jelenlétét biztosítani kell. Ha kötelezett nem kíván jelen lenni vagy ebben akadályozott, és megfelelő képviseletről nem gondoskodik, az adóhatóság a lefoglalást két hatósági tanú jelenlétében foganatosítja. A lefoglalásról a vámhatóság a kötelezett, annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt termékdíjköteles terméket és ha a termékdíjköteles termék más termékkel együtt képez egységet, más termék része vagy összetevője akkor a termékkel együtt (a továbbiakban: lefoglalt termék) zár alá veszi vagy a kötelezett költségére elszállíttatja és megőrzi.
(2) A vámhatóság, amennyiben a termékdíjköteles termék birtokosa – ideértve a természetes személyt, aki kereskedelmi jellegű termékdíjköteles terméket birtokol – a termékdíjköteles termék eredetét vagy felhasználásának célját nem igazolja, és az eljárás során felmerül
a) a termékdíjköteles termék intézkedés alóli kivonásának lehetősége;
b) a jogellenes forgalomba hozatal veszélye;
c) a kötelezett fizetésképtelenségének veszélye;
d) a fizetési kötelezettség elkerülésének veszélye;
illetve szükséges a tényállás tisztázása érdekében a termékdíjköteles termék, valamint előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköz tárgyi bizonyítási eszközként történő lefoglalása, a termékdíjköteles terméket lefoglalja.
(3) A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik. A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél – jogszabálysértésre hivatkozással – kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhatóságnál. A kifogást a felettes szerv a benyújtástól számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(4) A lefoglalást végzéssel kell megszüntetni:
a) ha a lefoglalt környezetvédelmi termékdíjköteles termékre az eljárás eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség,
b) ha környezetvédelmi termékdíj és adóbírság vagy mulasztási bírság nem kerül megállapításra,
c) ha a lefoglalt termékre a tényállás tisztázása során a kiszabott környezetvédelmi termékdíjat és adóbírságot, mulasztási bírságot és termék elszállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségeket befizették vagy arra – elidegenítési tilalom alkalmazása mellett – fizetéskönnyítést engedélyeztek,
d) ha a termékdíjas szabályok megsértésével kapcsolatban indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste.
(5) A lefoglalt termék annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt (azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta.
(6) Amennyiben a lefoglalt termék azonosítása (fajtája, minősége) a vámhatóság részéről kétséget kizáróan nem állapítható meg, azt szakértői vizsgálattal kell tisztázni.
(7) A lefoglalt termék elszállításával, tárolásával, őrzésével, megsemmisítésével, valamint a szakértői vizsgálat díjával kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha jogerősen végrehajtható környezetvédelmi termékdíj, adóbírság, mulasztási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.
(8) A lefoglalt terméknek, valamint az előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköznek a vámhatóság által üzemeltetett raktárban történő tárolása esetén a lefoglalt minden megkezdett 100 kg tömege után 500 forint naptári naponkénti tárolási költség fizetendő. Egyéb raktárban történő tárolás esetén a raktárüzemeltető által szokásosan felszámított díjtétel az irányadó.
4/I. § (1) A lefoglalt termékeket el kell kobozni, ha a környezetvédelmi termékdíjas ügyben jogerősen adóbírság, mulasztási bírság kerül kiszabásra és azt a kötelezett az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg, továbbá a jogerősen végrehajtható környezetvédelmi termékdíj és adóbírság, mulasztási bírság megfizetésére kötelezett ügyfél tulajdonában lévő termék elszállításával, tárolásával, őrzésével, megsemmisítésével kapcsolatos költségek együttes összege eléri a termék lefoglaláskori értékét és a kötelezett a fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Az elkobzott termékdíjköteles terméket és/vagy az elkobzott tevékenység eszközét a keletkezett fizetési kötelezettségek teljesítése és a költségek megtérülése érdekében a vámhatóság az állam javára a végrehajtásra vonatkozó (Art. szerinti) szabályok alapján értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.
(2) Az elkobzott terméket nem kell megsemmisíteni, ha a kötelezett a terméket
a) a külön jogszabály szerinti katasztrófa esetén a területileg illetékes védelmi bizottság elnökének, illetve I–III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzat polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének,
b) a szellemi jog jogosultja hozzájárulásával karitatív tevékenységet végző szervezet vezetőjének az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználására vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint,
c) az anyagában vagy energetikai célra hasznosítható termékdíjköteles termék esetében hasznosítási céllal a hasznosító üzem vezetőjének,
a vámhatóság vezetőjének jóváhagyásával átadja.
(3) Az elkobzott termékek közül meg kell semmisíteni:
a) az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény hatálya alá tartozó terméket, ha a külön jogszabály szerinti szakhatóság nem járul hozzá a megsemmisítés mellőzéséhez;
b) azokat a termékeket, amelyek értékesítése valamely szellemi tulajdonjogot sértene és a szellemi jog jogosultja nem járul hozzá a megsemmisítés mellőzéséhez.
(4) Nem kobozható el az áru, ha a 4/H. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lefoglalás esetében részletfizetést vagy fizetési halasztást – a fizetési kötelezettség esedékességétől számított öt munkanapon belül benyújtott kérelem alapján – engedélyeztek. Egyéb jogcím alapján történő lefoglalás esetében részletfizetés vagy fizetési halasztás nem adható.
(5) A vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt termék előzetes megsemmisítésére, ha az gyors romlásnak van kitéve, huzamosabb tárolásra alkalmatlan vagy annak kezelése, tárolása, illetve őrzése – különösen a termék értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna.
(6) Az elkobzás, az átadás és az előzetes megsemmisítés elrendeléséről végzésben kell intézkedni.”
352. § (1) A Kt. 5/C. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A befizetett termékdíj igazolt export, valamint közösségen belüli értékesítés esetén visszaigényelhető.”
(2) A Kt. 5/C. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Környezetvédelmi termékdíj-visszaigénylést kizárólag elektronikus úton és formában lehet benyújtani. A több hónapot érintő visszaigényléseket nem lehet összevonni, azokat havi bontásban lehet visszaigényelni.”
353. § A Kt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A termékdíjból befolyt összeg felhasználása
6. § (1) A vámhatóság a befizetett (beszedett), illetőleg az általa behajtott termékdíjat a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig – a (2) bekezdés figyelembevételével – átvezeti a kincstár részére e törvény céljainak megvalósítása érdekében. Az ezt követően történt teljesítéseket 10 naponta vezeti át a kincstár részére.
(2) A termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos feladatok elvégzése érdekében a befizetett, behajtott termékdíj összegének a költségvetési előirányzatban meghatározott bevételeken felüli rész 20%-át a vámhatóság, 5%-át a Minisztérium működési költségeire használhatja fel.
(3) A termékdíjköteles termékekkel kapcsolatban kivetett bírság az államháztartás központi kormányzata költségvetésének bevétele.
(4) A vámhatóság és a Minisztérium a (2) bekezdésben foglalt összeget működési költség című előirányzatába vezeti át.”
354. § (1) Ez a törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítést szabályozza.
(2) E törvény alkalmazásában
a) foglalkoztató: a Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti személy, illetve szervezet,
b) egyéni vállalkozó: a Tbj. 4. §-ának b) pontja szerinti személy,
c) biztosított: a Tbj. 5. §-a szerinti személy.
355. § (1) A hatóság a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót – kérelmére – határozatban mentesíti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha az eljárás során megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt munkakörben és munkahelyen történő foglalkoztatás esetén
a) a különösen nehéz fizikai munka,
b) a különösen terhelő klíma,
c) az ergonómiai kóroki tényezőknek való tartós kitétel,
d) a fokozott pszichés megterhelés,
e) a pszichoszociális kóroki tényezőknek való tartós kitétel
nem áll fenn, vagy csak olyan mértékben áll fenn, amely a korkedvezményre való jogosultság megállapítását – a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó által biztosított munkafeltételekre és munkakörülményekre tekintettel – nem indokolja. A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés kezdő időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja.
(2) A foglalkoztató a hatóság – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti – értesítési kötelezettségének teljesítése érdekében a kérelemben feltünteti
a) a mentesítési kérelemmel érintett biztosítottak nevét (családi és utónevét, valamint születési nevét) és lakóhelyét, tartózkodási helyét,
b) a 3. § (1) bekezdése szerinti szakszervezet nevét, székhelyét, valamint a szakszervezet képviselőjének nevét.
(3) A foglalkoztató köteles a jogviszony létesítését megelőzően írásban tájékoztatni az általa a mentesítési kérelemmel, illetve a mentesítéssel érintett munkakörben a kérelem benyújtását, illetve a mentesítésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően foglalkoztatni kívánt személyt a kérelem benyújtásáról, illetve a mentesítésről.
(4) A mentesítéshez szükséges feltételek fennállását – a mentesítést követően – a hatóság hivatalból ellenőrizheti. Kötelező ellenőrzést lefolytatni, ha
a) az adott munkakörben foglalkoztatott biztosított vagy 3. § (1) bekezdése szerinti szakszervezet jelenti be azokat a munkakörülményekben, munkafeltételekben bekövetkező változásokat,
b) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján lefolytatott hatósági ellenőrzés során olyan körülményeket állapítanak meg,
amelyek valószínűsítik, hogy a mentesítés feltételei nem állnak fenn. Nem kötelező az ellenőrzést lefolytatni az a) pont szerinti esetben, ha akár a korábbi bejelentő, akár más – a korábbi bejelentéstől számított – hat hónapon belül tesz újabb bejelentést, és ebben új körülményekre nem hivatkozik.
(5) A hatóság a mentesítést visszavonja, ha a mentesítés feltételei nem állnak fenn. A mentesítés visszavonásának időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja.
356. § (1) Az e törvény szerinti eljárásokban a foglalkoztatónál – a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 21. §-ának (5) bekezdése szerint – képviselettel rendelkező szakszervezet ügyfélként vesz részt, valamint meghatalmazás alapján képviselheti a biztosítottat.
(2) A hatóság a mentesítés feltételeinek megállapítása és az ellenőrzés lefolytatása érdekében, az ahhoz szükséges mértékben megismerheti és kezelheti az érintett biztosítottaknak – az ügy elbírálásához szükséges – személyes adatait, betekinthet a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, illetve azokat a Ket. rendelkezései szerint lefoglalhatja, továbbá a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót adatközlésre hívhatja fel. A foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó a kért iratokat és adatokat köteles a hatóság rendelkezésére bocsátani.
357. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az e törvény szerinti eljárásokban eljáró hatóságokat rendeletben jelölje ki;
b) a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítésre irányuló eljárás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy
a) rendeletben állapítsa meg a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítéshez szükséges állapotfelmérés formai és tartalmi követelményeit,
b) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben állapítsa meg a mentesítési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díjra vonatkozó egyéb szabályokat.
358. § (1) A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega-tv.) 2. § 1. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
1. forgalomba helyezés: a gépjármű)
„c) 12. § a) és b) pontjában meghatározott adómentességének megszűnése;”
(2) A Rega-tv. 2. §-a a következő 13. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„13. referencia gépjármű:
a) az adó különös szabályok szerinti megállapítása alá tartozó gépjárművel azonos gyártmányú, típusú, változatú és kivitelű gépjármű, amelyet az adó különös szabályok szerinti megállapítása alá tartozó gépjármű forgalomba helyezésének időszakában új állapotban vezettek be a belföldi piacra, vagy
b) azonos gépjármű vagy arra vonatkozó adatok hiányában az adó különös szabályok szerinti megállapítása alá tartozó gépjárműhöz az a) pontban felsorolt ismérveket tekintve hasonló gépjármű.”
359. § A Rega-tv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vámhatóság az adót a gépjárművek egyes kategóriájában a melléklet alapján állapítja meg. Azon gépjármű esetében, amelyre az adót a melléklet II. részének figyelembevételével kell megállapítani, az adóalany – választása szerint – indítványozhatja az adó 10/A–10/G. §-okban foglalt különös szabályok szerinti megállapítását.”
360. § A Rega-tv. a 10. §-t követően a következő 10/A–10/G. §-okkal, valamint az azt megelőző következő alcímmel egészül ki:
„Az adó különös szabályok szerinti megállapítása
10/A. § (1) Az adóalany az adó megállapítására irányuló elsőfokú adóigazgatási eljárás kezdeményezésekor nyilatkozhat arról, hogy indítványozza az adó különös szabályok szerinti megállapítását.
(2) Az adó különös szabályok szerinti megállapítására irányuló indítvány (a továbbiakban: indítvány) írásban, az (1) bekezdésben említett nyilatkozattal egyidejűleg, de legkésőbb a nyilatkozat előterjesztésétől számított 15 napon belül nyújtható be a vámhatóságnak. Az indítvány benyújtásával egyidejűleg az adóalanynak meg kell előlegeznie az adó különös szabályok szerinti megállapításának külön jogszabályban meghatározott díját (a továbbiakban: egyedi adó-megállapítás díja). A nyilatkozat megtételére és a díj megfizetésére vonatkozó határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.
(3) Az indítványban valószínűsíteni kell, hogy a gépjármű tényleges értékcsökkenése meghaladja a melléklet II. részének táblázatában a gépjármű forgalomba helyezésétől az adóigazgatási eljárás kezdetének hónapjáig eltelt hónapok száma (a továbbiakban: gépjármű kora) szerint meghatározott adótétel-csökkenés mértékét. A valószínűsítés alapjául szolgálhat különösen: a gépjármű gyártmánya, típusa, a megtett kilométerek száma, a motor típusa, a gépjármű műszaki és általános állapota, az első forgalomba helyezés idején a referencia gépjármű eredeti új belföldi árának és jelenlegi belföldi forgalmi értékének összevetése. A valószínűsítés megalapozottságát alátámasztó bizonyítékokat az indítványhoz csatolni kell.
10/B. § (1) Nincs helye az adó különös szabályok szerinti megállapításának, ha
a) a 10/A. § (1) bekezdésében említett nyilatkozattételre nem került sor, vagy
b) a 10/A. § (2) bekezdésében említett feltételek bármelyike nem teljesült, vagy
c) az indítvány nem tartalmazza a 10/A. § (3) bekezdése szerinti valószínűsítést arra vonatkozóan, hogy a gépjármű tényleges értékcsökkenése meghaladja a gépjármű kora szerint meghatározott adótétel-csökkenés mértékét.
(2) Nincs helye az adó különös szabályok szerinti megállapításának akkor sem, ha az indítvány benyújtásának időpontjában a gépjármű kora elérte vagy meghaladta a melléklet II. része táblázatának utolsó sorában meghatározott időtartamot.
10/C. § (1) Az indítványban valószínűsített tényállás tisztázása érdekében, ha az a gépjárműre vonatkozó műszaki, technikai ismérveket, illetőleg a kiválasztott referencia gépjárműre való hivatkozást tartalmaz, a vámhatóság megkeresi a szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. A megkeresés határideje az indítvány benyújtásától számított 15 nap.
(2) A szakhatóság a megkereséstől számított 15 napon belüli időpontra a gépjármű szemléjét elrendeli, és az adóalanyt és a vámhatóságot a szemle helyéről és időpontjáról értesíti. A szakhatóság – az indítványban foglaltak, valamint a gépjárműre vonatkozóan rendelkezésére álló egyéb adatok alapján – a szemle befejezésétől számított 15 napon belül szakhatósági állásfoglalást ad az indítványban valószínűsített tényállás alátámasztására megjelölt műszaki, technikai ismérvek, illetőleg a referencia gépjármű kiválasztásának megalapozottságáról.
10/D. § (1) A vámhatóság az indítványban foglaltak, illetőleg – a 10/C. §-ban meghatározott esetben – a szakhatósági állásfoglalás, valamint a rendelkezésére álló, e területre szakosított, a referencia gépjárműre vonatkozó, összehasonlító értékadatokat tartalmazó kiadványok, statisztikák alapján – figyelemmel a (2) bekezdésben meghatározott korlátra – becsléssel állapítja meg a gépjármű értékcsökkenésének mértékét (a továbbiakban: egyedi mérték). Az egyedi mértéket a matematikai kerekítés szabályai szerint két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni.
(2) A vámhatóság a becslés során nem állapíthat meg a melléklet II. része táblázatának utolsó sorában szereplő adótétel-csökkenés mértékénél magasabb egyedi mértéket.
(3) Az indítvány akkor megalapozott, ha az egyedi mérték meghaladja a gépjármű kora szerint meghatározott adótétel-csökkenés mértékét.
(4) Megalapozott indítvány esetében a vámhatóság a melléklet I. része alapján meghatározott adótétel, valamint ezen adótétel és az egyedi mérték szorzatának különbségeként állapítja meg az adót.
10/E. § Nem megalapozott indítvány esetében, valamint a 10/B. §-ban említett esetekben a vámhatóság az adót a 8. § (1) bekezdésének első mondatában foglalt rendelkezés (a továbbiakban: általános szabályok) szerint állapítja meg.
10/F. § (1) A vámhatóság az elsőfokú adóigazgatási eljárás keretében dönt a megelőlegezett egyedi adó-megállapítás díjának viseléséről is.
(2) A megelőlegezett egyedi adó-megállapítás díját az állam viseli, és a vámhatóság e díjnak az adóalany részére történő visszatérítéséről rendelkezik, ha az adó megállapítása a 10/D. § (4) bekezdése szerint történik.
(3) A megelőlegezett egyedi adó-megállapítás díját – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az adóalany viseli, ha a vámhatóság az adót az általános szabályok szerint állapítja meg.
(4) Ha az egyedi adó-megállapítási díj megelőlegezésére sor került, de az adó különös szabályok szerinti megállapításának a 10/B. § szerint nincs helye, a vámhatóság e díjnak az adóalany részére történő visszatérítéséről rendelkezik.
(5) Az ezen alcím alatti elsőfokú adóigazgatási eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele a 10/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozat és indítvány előterjesztése közötti időtartam, illetve a 10/A. § (2) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén a nyilatkozat megtételétől számított 15 nap.
10/G. § A vámhatóság adót megállapító határozata ellen a gépjármű tényleges értékcsökkenésének figyelmen kívül hagyására történő hivatkozással az az adóalany élhet jogorvoslati kérelemmel, aki (amely) az elsőfokú adóigazgatási eljárásban indítványozta az adó különös szabályok szerinti megállapítását. A 10/E. § szerinti esetben a döntésnek az adó különös szabályok szerinti megállapítása iránti indítványt elutasító és a díj viseléséről szóló rendelkezése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.”
361. § A Rega-tv. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Azon gépjármű esetében, amelyre az adót a melléklet II. részében foglalt előírások figyelembevételével kell megállapítani, az adóigazolás tartalmazza azt, hogy a vámhatóság az adót az általános vagy a különös szabályok szerint állapította meg. Az adó különös szabályok szerinti megállapítása esetében az adóigazolás tartalmazza az egyedi mértéknek megfeleltethető gépjármű-kort is.”
362. § A Rega-tv. a következő 20. §-sal egészül ki:
„20. § (1) Felhatalmazást kap a közlekedéspolitikáért, valamint az adópolitikáért felelős miniszter, hogy együttes rendeletben állapítsák meg az egyedi adó-megállapítás díját, valamint az annak megfizetésre vonatkozó egyéb eljárási szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a közlekedésrendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 11. § (5) bekezdés második mondatában foglalt egyedi mértéknek megfeleltethető gépjármű-kor adatának rögzítését a gépjármű nyilvántartásba vételekor a nyilvántartásban és a gépjármű forgalmi engedélyében.”
363. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 36. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját, abban az esetben pedig, ha az belföldön forgalmazási tevékenységet nem végez a forgalmazóval kötött és az állami adóhatóság által jóváhagyott megállapodás alapján a forgalmazót, valamint a tápszer társadalombiztosítási támogatása iránt kérelmet benyújtót, amennyiben az nem azonos a tápszer forgalmazójával, úgy a forgalmazót (a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában: a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja) valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere, tápszere (a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában: gyógyszer) után – a 38. § (1) bekezdése szerinti gyógyszerek kivételével – a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral (a továbbiakban együtt: termelői ár) arányos (termelői ár/fogyasztói ár) részére 12%-os befizetési kötelezettség terheli. A befizetési kötelezettség számítását termékenként és támogatási jogcímenként kell végezni. Társadalombiztosítási támogatáson általános forgalmi adót tartalmazó (bruttó) támogatást, fogyasztói áron bruttó fogyasztói árat, termelői áron áfát nem tartalmazó (nettó) termelői árat kell érteni.
(2) A gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező, illetve tápszer nagykereskedelmet folytató (a továbbiakban együtt: gyógyszer nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező) gazdálkodó szervezetet a közforgalmú gyógyszertárat működtető, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár számára a tárgyhónapban értékesített valamennyi általa forgalmazott közfinanszírozásban részesülő gyógyszerén realizált nagykereskedelmi árréstömegének 2,5 százaléka erejéig befizetési kötelezettség terheli.
(3) Az a közforgalmú gyógyszertár működtetésére jogosult, valamint az a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár (a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában: közforgalmú gyógyszertár működtetésére jogosult), melynek közfinanszírozott gyógyszerek forgalmazásából származó negyedéves árréstömege a 39. §-ban foglalt összeget meghaladja, köteles gyógyszertár szolidaritási díjat fizetni.
(4) A 12. § (3) bekezdése szerinti, ismertető tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezőt minden általa munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott ismertető személy tevékenysége után havonta gyógyszerismertetés esetén négyszáztizenhatezer, gyógyászati segédeszköz ismertetése esetén nyolcvanháromezer forint összegű befizetési kötelezettség terheli. Ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony hóközben keletkezik vagy szűnik meg, a fizetési kötelezettséget a fenti összegnek a jogviszony napokban meghatározott fennállásának a hónap naptári napjaival arányos része figyelembevételével kell teljesíteni.”
(2) A Gyftv. 36. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti, a forgalomba hozatali engedély jogosultja és a forgalmazó közötti megállapodás jóváhagyásáról, a jóváhagyás napját követő nyolc napon belül tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet.”
364. § A Gyftv. 37. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős egészségbiztosítási szerv a 36. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges támogatási, illetve forgalmi adatokat a tárgyhónapot követő második naptári hónap 10. napjáig, a 36. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges támogatási, illetve forgalmi adatokat pedig a tárgynegyedévet követő második naptári hónap 10. napjáig közli a fizetésre kötelezettel, illetve honlapján közzéteszi azokat.
(2) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja és a gyógyszer nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező a 36. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettség alapján a tárgyhónapot követő harmadik naptári hónap 20. napjáig az állami adóhatósághoz az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújt be és egyidejűleg befizetést teljesít az állami adóhatóság által a kincstárnál külön erre a célra megnyitott számlára.
(3) Ha a közfinanszírozott gyógyszerek forgalmazásából származó negyedéves árréstömege a 39. § (1) bekezdésében meghatározott összeget meghaladja, a közforgalmú gyógyszertár működtetésére jogosult a 36. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettség alapján, a 39. § (2) bekezdésében meghatározott sávhatárok megfelelő alkalmazásával a tárgynegyedévet követő harmadik naptári hónap 20. napjáig az állami adóhatósághoz az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújt be és egyidejűleg befizetést teljesít az állami adóhatóság által a kincstárnál külön erre a célra megnyitott számlára.
(4) A 12. § (3) bekezdése szerinti, ismertető tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező személy a 36. § (4) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettség alapján a tárgyhónapot követő harmadik naptári hónap 20. napjáig bevallást nyújt be és egyidejűleg befizetést teljesít az állami adóhatóság által a kincstárnál külön erre a célra megnyitott számlára.”
365. § (1) A Gyftv. 38. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját a 36. § (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség nem terheli:]
„a) azon meghatározott (fix) csoportban lévő gyógyszerei tekintetében, amelyek napi terápiás költsége az adott jogcímen a referenciaárnál legalább 15%-kal alacsonyabb az árkülönbözet fennállásának időszakában,”
(2) A Gyftv. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja legfeljebb a gyógyszerenként és jogcímenként történő számítás alapján adódó gyógyszerenkénti teljes fizetési kötelezettsége erejéig kedvezményben részesül, amennyiben a 36. § (1) bekezdése szerinti, társadalombiztosítási támogatásban részesülő egyes gyógyszerei termelői árát csökkenti. Ez esetben az árcsökkentés által érintett gyógyszerek utáni, 36. § (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség az árcsökkentés mértékének arányában csökken az árcsökkentés által érintett időszakra vonatkozóan, de legfeljebb az árváltozás hatálybalépésének időpontjától számított egy évig.”
(3) A Gyftv. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja a 36. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségének alapját csökkenti a tárgyidőszakra vonatkozó támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetés összegével.”
366. § A Gyftv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) A 36. § (3) bekezdése szerinti árréstömeg összege 10 000 000 Ft.
