IV. melléklet: A számlanyilatkozat szövege
V. melléklet: A 3. és 4. cikkben foglalt kumulációba nem tartozó termékek
Együttes nyilatkozatok
Együttes nyilatkozat az Andorrai Hercegséget illetően
Együttes nyilatkozat a San Marino Köztársaságot illetően
1. CIKK
Fogalommeghatározások
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
a) „előállítás”: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést vagy az egyedi műveleteket is;
b) „anyag”: a termék előállítása során felhasznált bármilyen összetevő, nyersanyag, alkatrész vagy rész stb.;
c) „termék”: az előállított termék, akkor is, ha egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják;
d) „áruk”: az anyagok és a termékek egyaránt;
e) „vámérték”: az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (WTO-egyezmény a vámérték megállapításáról) VII. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodás szerint megállapított érték;
f) „gyártelepi ár”: a termékért a Közösségben vagy Montenegróban annak a gyártónak a gyártelepen fizetett ár, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve, hogy az ár magában foglalja az összes felhasznált anyag értékét, levonva abból az előállított termék kivitelekor visszatérítendő vagy visszatéríthető belső adókat;
g) „anyagok értéke”: a felhasznált nem származó anyagok behozatalkori vámértéke, illetve ha ez nem ismert, és nem határozható meg, az anyagokért a Közösségben vagy Montenegróban fizetett első megállapítható ár;
h) „a származó anyagok értéke”: az ilyen anyagok értéke, a g) pont meghatározásának értelemszerű alkalmazásával;
i) „hozzáadott érték”: a gyártelepi ár, melyből levonásra kerül minden egyes beépített anyag vámértéke, amelyek a 3. és 4. cikkben említett egyéb országokból származnak, illetve amennyiben a vámérték nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért a Közösségben vagy Montenegróban fizetett első megállapítható ár;
j) „árucsoport” és „vámtarifaszám”: a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert – e jegyzőkönyvben „Harmonizált Rendszer” vagy „HR” – alkotó nómenklatúrában használt árucsoportok és vámtarifaszámok (négy számjegyű kód);
k) „tartozó”: valamely termék vagy anyag adott vámtarifaszám alá történő besorolására vonatkozik;
l) „szállítmány”: olyan termékek, amelyeket egyidejűleg szállítanak egy exportőrtől egy címzett részére, vagy amelynek az exportőrtől a címzetthez történő szállítása egyetlen fuvarokmánnyal, illetve ilyen okmány hiányában egyetlen számlával történik;
m) „területek”: a felségvizeket is magukban foglalják.
2. CIKK
Általános követelmények
1. A megállapodás alkalmazása során a következő termékeket kell a Közösségből származó termékeknek tekinteni:
a) teljes egészében a Közösségben előállított termékek az 5. cikk értelmében;
b) olyan termékek, amelyek előállítására a Közösség területén, de nem teljes egészében ott előállított anyagok felhasználásával került sor, feltéve, hogy ezek az anyagok a 6. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül a Közösség területén.
2. A megállapodás alkalmazása során a következő termékeket kell Montenegróból származó termékeknek tekinteni:
a) az 5. cikk értelmében teljes egészében Montenegróban előállított termékek;
b) olyan termékek, amelyek előállítására Montenegróban, de nem teljes egészében ott előállított anyagok felhasználásával került sor, feltéve, hogy ezek az anyagok a 6. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül Montenegróban.
3. CIKK
Kumuláció a Közösségben
1. A 2. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a termékek a Közösségből származó termékeknek minősülnek, ha azokat a Közösségben állítják elő olyan anyagokból, amelyek Montenegróból, a Közösségből vagy az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában * részt vevő bármely országból vagy területről származnak, vagy amelyeket olyan anyagokból állítanak elő, amelyekre az EK-Törökország Társulási Tanács 1/95 határozata * alkalmazandó, feltéve, hogy a Közösségben végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 7. cikkben említett műveleteket. Nem szükséges, hogy a fenti anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.
2. Amennyiben a Közösségben végzett megmunkálás vagy feldolgozás nem haladja meg a 7. cikkben említett műveleteket, az előállított termék kizárólag akkor minősül a Közösségből származónak, amennyiben az ott hozzáadott érték nagyobb, mint az (1) bekezdésben említett bármely egyéb országból származó anyagok értéke. Amennyiben ez nem így van, az előállított termék abból az országból származónak tekintendő, amely esetében a legmagasabb a Közösségben történő előállításhoz felhasznált származó anyagok értéke.
3. Az (1) bekezdésben említett országok vagy területek valamelyikéből származó olyan termékek, amelyek nem mennek keresztül semmilyen megmunkáláson vagy feldolgozáson a Közösség területén, megtartják származásukat, amennyiben ezeknek az országoknak vagy területeknek valamelyikébe exportálják azokat.
4. Az e cikkben foglalt kumuláció kizárólag akkor alkalmazható, amennyiben:
a) az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (1994. évi GATT) XXIV. cikke szerinti preferenciális kereskedelmi megállapodás alkalmazandó a származó helyzet megszerzésében érintett országok és területek, valamint a rendeltetési ország között;
b) az anyagok és a termékek az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott származási szabályokkal azonos szabályok alkalmazásával szerezték meg a származó helyzetet;
és
c) a kumuláció alkalmazásához szükséges követelmények teljesítéséről szóló értesítéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat), illetve Montenegróban az ország saját eljárásai szerint közzétették.
Az e cikkben foglalt kumulációt az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat) közzétett értesítésben megadott naptól kell alkalmazni.
A Közösség az Európai Bizottságon keresztül tájékoztatja Montenegrót a megállapodások részleteiről, valamint a vonatkozó származási szabályaikról, amelyeket az (1) bekezdésben hivatkozott egyéb országokkal vagy területekkel kapcsolatosan alkalmaznak.
Az V. mellékletben szereplő termékek nem tartoznak az e cikkben foglalt kumulációba.
4. CIKK
Kumuláció Montenegróban
1. A 2. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a termékek Montenegróból származó termékeknek minősülnek, ha azokat Montenegróban állítják elő olyan anyagokból, amelyek a Közösségből, Montenegróból vagy az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában * részt vevő bármely országból vagy területről származnak, vagy amelyeket olyan anyagokból állítanak elő, amelyekre az EK-Törökország
Társulási Tanács 1/95 határozata * alkalmazandó, feltéve, hogy a Montenegróban végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 7. cikkben említett műveleteket. Nem szükséges, hogy a fenti anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.
2. Amennyiben a Montenegróban végzett megmunkálás vagy feldolgozás nem haladja meg a 7. cikkben említett műveleteket, az előállított termék kizárólag akkor minősül Montenegróból származónak, amennyiben az ott hozzáadott érték nagyobb, mint az (1) bekezdésben említett bármely egyéb országból származó anyagok értéke. Amennyiben ez nem így van, a létrejött vagy előállított termék abból az országból származónak tekintendő, amelynél a legmagasabb a Montenegróban történő előállításhoz felhasznált származó anyagok értéke.
3. Az (1) bekezdésben említett országok vagy területek valamelyikéből származó olyan termékek, amelyek nem mennek keresztül semmilyen megmunkáláson vagy feldolgozáson Montenegró területén, megtartják származásukat, amennyiben ezeknek az országoknak vagy területeknek valamelyikébe exportálják azokat.
4. Az e cikkben foglalt kumuláció kizárólag akkor alkalmazható, amennyiben:
a) az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (1994. évi GATT) XXIV. cikke szerinti preferenciális kereskedelmi megállapodás alkalmazandó a származó helyzet megszerzésében érintett országok és területek, valamint a rendeltetési ország között;
b) az anyagok és a termékek az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott származási szabályokkal azonos szabályok alkalmazásával szerezték meg a származó helyzetet;
és
c) a kumuláció alkalmazásához szükséges követelmények teljesítéséről szóló értesítéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat), illetve Montenegróban az ország saját eljárásai szerint közzétették.
Az e cikkben foglalt kumulációt az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat) közzétett értesítésben megadott naptól kell alkalmazni.
Montenegró az Európai Bizottságon keresztül tájékoztatja a Közösséget a megállapodások részleteiről, ideértve azok hatálybalépésének idejét és a vonatkozó származási szabályokat is, amelyeket az (1) bekezdésben említett egyéb országokkal vagy területekkel kapcsolatosan alkalmaznak.
Az V. mellékletben szereplő termékek nem tartoznak az e cikkben foglalt kumulációba.
5. CIKK
Teljes egészében előállított termékek
1. Az alábbiakat kell olyan terméknek tekinteni, amelyet teljes egészében a Közösség területén vagy Montenegróban állítottak elő:
a) az érintett országok földjéből vagy a hozzájuk tartozó tengerfenékről kinyert ásványi termékek;
b) az ott betakarított növényi termények;
c) az ott született és felnevelt élő állatok;
d) az ott nevelt élő állatokból származó termékek;
e) az ott folytatott vadászatból vagy halászatból származó termékek;
f) a tengeri halászat termékei és a Közösség vagy Montenegró vízi járműi által a felségvizeik határain kívül a tengerből kinyert egyéb termékek;
g) feldolgozó hajóikon a kizárólag az f) pontban említett termékekből előállított termékek;
h) kizárólag nyersanyagok visszanyerésére hasznosítható, ott összegyűjtött használt cikkek, beleértve a használt gumiabroncsokat újrafutózásra vagy hulladékként való hasznosításra;
i) az ott végzett feldolgozási műveletekből visszamaradt hulladék és törmelék;
j) a felségvizeiken kívüli tengerfenék talajából vagy altalajából kinyert termékek, feltéve, hogy kizárólagos joggal bírnak az abból a talajból vagy altalajból történő kitermelésre;
k) a kizárólag az a)–j) pontban meghatározott termékekből ott előállított áruk.
2. Az (1) bekezdés f) és g) pontjában használt „hajóik” és „feldolgozó hajóik” kifejezést csak olyan hajókra és feldolgozó hajókra kell alkalmazni, amelyek:
a) a Közösség valamely tagállamában vagy Montenegróban vannak bejegyezve és nyilvántartva;
b) a Közösség valamely tagállamának vagy Montenegrónak a zászlaja alatt hajóznak;
c) legalább 50%-ban a Közösség valamely tagállama vagy Montenegró állampolgárainak, vagy egy olyan vállalkozásnak a tulajdonában állnak, amelynek a székhelye ezen országok valamelyikében van; amelynek az igazgatója vagy igazgatói, az igazgatótanácsi vagy felügyelőbizottsági elnöke, valamint e bizottságok tagságának a többsége a Közösség valamely tagállamának vagy Montenegrónak az állampolgára; továbbá, ahol – társulások vagy korlátolt felelősségű társaságok esetében – a tőke legalább felerészben ezen államok, köztestületek vagy az említett államok állampolgárainak a tulajdonát képezi;
d) amelyeknek a parancsnoka és tisztjei a Közösség valamely tagállamának vagy Montenegrónak az állampolgárai;
és
e) amelyeknek az esetében a legénység legalább 75%-a a Közösség valamely tagállamának vagy Montenegrónak az állampolgára.
6. CIKK
Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek
1. A 2. cikk alkalmazásában a nem teljes egészében létrejött vagy előállított termékeket akkor kell kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinteni, ha a II. melléklet jegyzékében meghatározott feltételek teljesülnek.
A fent említett feltételek az e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi termék tekintetében feltüntetik a nem származó anyagokon az előállítás során kötelezően végrehajtandó megmunkálást vagy feldolgozást, amely csak az ilyen anyagokra vonatkozik. Ebből következik, hogy ha egy termék előállítása során olyan terméket használnak fel, amely a jegyzékben szereplő feltételek teljesítése révén megszerezte a származó minősítést, az ezt felhasználó termékre vonatkozó feltételek rá nézve nem alkalmazhatók, és figyelmen kívül kell hagyni azokat a nem származó anyagokat, amelyek felhasználására a termék előállítása folyamán esetleg sor került.
2. Az (1) bekezdéstől függetlenül azok a nem származó anyagok, amelyeket a jegyzékben meghatározott feltételeknek megfelelően egy adott termék gyártásában nem szabad felhasználni, ennek ellenére felhasználhatók, feltéve, hogy:
a) össszértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10%-át;
b) e bekezdés alkalmazásával a nem származó anyagok legnagyobb értékére a jegyzékben megadott százalékértékeket nem haladják meg.
Ez a bekezdés a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportja alá tartozó termékek esetében nem alkalmazható.
3. Az (1) és a (2) bekezdést a 7. cikk rendelkezéseire figyelemmel kell alkalmazni.
7. CIKK
Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás
1. A (2) bekezdés sérelme nélkül a származó termék minősítés megszerzéséhez nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni a következőket, függetlenül attól, hogy a 6. cikk követelményei teljesülnek-e:
a) a szállítás és tárolás során az áru jó állapotban való megőrzését biztosító műveletek;
b) csomagok szétbontása és összeállítása;
c) mosás, tisztítás; por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása;
d) textíliák vasalása vagy gyűrtelenítése;
e) egyszerű festési és fényezési műveletek;
f) gabonafélék és rizs hántolása, részleges vagy teljes fehérítése, fényezése és glazúrozása;
g) cukor színezését vagy formázását szolgáló műveletek;
h) gyümölcs- dió- és zöldségfélék hámozása, kimagozása, feltörése és kifejtése;
i) élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás;
j) szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás, összepárosítás (ideértve a készletek összeállítását is);
k) egyszerű palackozás, üvegekbe, zsákokba, ládákba, dobozokba helyezés, lapokon vagy táblákon való rögzítés stb., és minden más egyszerű csomagolási művelet;
l) jelölések, címkék, logók és más hasonló megkülönböztető jelzések elhelyezése a termékeken vagy csomagolásukon;
m) termékek egyszerű vegyítése, fajtájukra való tekintet nélkül; cukor vegyítése bármely más anyaggal;
n) árucikkek alkatrészeinek egyszerű összeszerelése teljes kész termékké, vagy termékek szétválasztása részekre;
o) az a)–n) pontokban meghatározott két vagy több művelet kombinációja;
p) állatok levágása.
2. Annak megállapítása során, hogy a terméken végzett megmunkálást vagy feldolgozást az (1) bekezdés értelmében nem kielégítőnek kell-e tekinteni, az adott terméken akár a Közösség területén, akár Montenegróban végrehajtott összes műveletet együttesen kell vizsgálni.
8. CIKK
Minősítési egység
1. E jegyzőkönyv rendelkezései alkalmazásának szempontjából a minősítési egység az az adott termék, amelyet a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája segítségével történő besorolás meghatározásakor alapegységnek kell tekinteni.
Ebből következik, hogy:
a) ha egy cikkek csoportjából vagy összeállításából álló terméket a Harmonizált Rendszer feltételei szerint egyetlen vámtarifaszám alá sorolnak be, a termék egésze alkotja a minősítési egységet;
b) ha egy szállítmány számos azonos, a Harmonizált Rendszer ugyanazon vámtarifaszáma alá tartozó termékből áll, minden egyes terméket külön kell figyelembe venni e jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásakor.
2. Amennyiben a harmonizált rendszer 5. általános szabálya szerint a csomagolást a besorolás szempontjából a termék részének kell tekinteni, azt a származás meghatározásakor is figyelembe kell venni.
9. CIKK
Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok
A berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel együtt szállított olyan tartozékok, amelyek a szokásos berendezés részét képezik és belefoglaltatnak a berendezés, gép, készülék vagy jármű árába, vagy amelyeket nem számláznak le külön, a kérdéses berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel egynek kell tekinteni.
10. CIKK
Készletek
A Harmonizált Rendszer 3. általános szabálya szerint a készleteket akkor kell származónak tekinteni, ha a készletet alkotó összes termék is származó. Mindazonáltal, olyan esetekben, amikor valamely készlet származó és nem származó termékeket egyaránt tartalmaz, a készletet a maga egészében származónak kell tekinteni, ha a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15%-át.
11. CIKK
Semleges elemek
Annak eldöntéséhez, hogy valamely termék származó-e, az előállítása során felhasznált alábbi tételek származási helyét nem szükséges vizsgálni:
a) energia és tüzelőanyag;
b) üzem és berendezése;
c) gépek és szerszámok;
d) olyan áruk, amelyek a termék végső összetételébe nem épülnek be, és azokat nem is arra szánták.
12. CIKK
A területiség elve
1. A 3. és 4. cikkben, valamint e cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezések kivételével a II. címben meghatározott, a származó helyzet megszerzésére vonatkozó feltételeknek megszakítás nélkül teljesülniük kell a Közösségben és Montenegróban.
2. A 3. és 4. cikkben foglaltak kivételével, amennyiben a Közösségből vagy Montenegróból más országba exportált származó árukat visszaszállítják, azokat nem származónak kell tekinteni, kivéve ha a vámhatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy:
a) a visszaszállított áruk megegyeznek a kivitt árukkal;
és
b) nem mentek keresztül az adott országban vagy kivitelük során a jó állapotban való megőrzéshez szükségest meghaladó műveleteken.
3. A származó minősítésnek a II. cím alatt felsorolt feltételekkel összhangban történő megszerzését nem befolyásolja az a megmunkálás vagy feldolgozás, amelyet a Közösségen vagy Montenegrón kívül a Közösségből vagy Montenegróból exportált anyagokkal végeztek, majd oda ismételten behozták, feltéve, hogy:
a) az említett anyagokat teljes egészében a Közösségben vagy Montenegróban állították elő, vagy a kivitel előtt olyan megmunkálást vagy feldolgozást végeztek rajtuk, amely túlmegy a 7. cikkben említett műveleteken;
és
b) a vámhatóságok számára hitelt érdemlően igazolják, hogy
i. az újból behozott árukat az exportált anyagok megmunkálásával vagy feldolgozásával állították elő; és
ii. a Közösségen vagy Montenegrón kívül az e cikk előírásainak betartása mellett a teljes hozzáadott érték nem haladja meg a származó minősítésre pályázó végtermék gyártelepi árának 10%-át.
4. A (3) bekezdés alkalmazásában a származó minősítés megszerzéséhez a II. cím alatt felsorolt feltételek nem alkalmazhatók a Közösségen vagy Montenegrón kívül végzett megmunkálásra vagy feldolgozásra. Olyan esetekben azonban, amikor a végtermék származó helyzetének a meghatározásához a II. mellékletben szereplő jegyzék szabályai közül olyannak az alkalmazására kerül sor, amely a beépített összes nem származó anyag maximális értékét határozza meg, az érintett fél területén beépített nem származó anyagok teljes értéke a Közösségen vagy Montenegrón kívül az e cikk rendelkezéseinek alkalmazása mellett megszerzett teljes hozzáadott értékkel együtt nem haladhatja meg a megállapított százalékos értéket.
5. A (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásában a „teljes hozzáadott érték” fogalmát úgy kell érteni, hogy az a Közösségen vagy Montenegrón kívül felmerülő összes költséget felöleli, ideértve az ott beépített anyagok értékét is.
6. A (3) és (4) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az olyan termékekre, amelyek nem tesznek eleget a II. mellékletben szereplő listában felsorolt feltételeknek, vagy amelyeket a 6. cikk (2) bekezdésében rögzített általános tolerancia alkalmazása mellett lehet csak kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinteni.
7. A (3) és (4) bekezdés rendelkezései a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjaiban szereplő termékekre nem vonatkoznak.
8. Minden olyan megmunkálást vagy feldolgozást, amelyre ennek a cikknek a rendelkezései vonatkoznak, és amelyre a Közösségen vagy Montenegrón kívül kerül sor, a passzív feldolgozásra vonatkozó intézkedések vagy más hasonló intézkedések alapján kell elvégezni.
13. CIKK
Közvetlen szállítás
1. Az e megállapodásban előírt preferenciális elbánás kizárólag olyan termékekre vonatkozik, amelyek megfelelnek e jegyzőkönyv követelményeinek, és amelyeket közvetlenül a Közösség és Montenegró között vagy a 3. és 4. cikkben említett egyéb országokon vagy területeken keresztül szállítanak. Ugyanakkor az egyetlen szállítmányt alkotó termékek átszállíthatók más területeken keresztül is – adott esetben átrakodással vagy ideiglenes raktározással az adott területeken –, feltéve hogy a tranzitország vagy raktározás szerinti ország vámhatóságának felügyelete alatt maradnak, és a kirakodáson, újbóli berakodáson és a jó állapotuk megőrzésére irányuló bármilyen műveleten kívül semmilyen más műveleten nem esnek át.
Csővezetéken lehet származó termékeket a Közösség vagy Montenegró területén kívül eső területeken keresztül szállítani.
2. Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését az importáló ország vámhatóságaihoz benyújtott következő okmányokkal kell bizonyítani:
a) egységes fuvarokmány, amely kiterjed a exportáló országból a tranzitországon keresztül történő áthaladásra; vagy
b) a tranzitország vámhatóságai által kiállított igazolás, amely:
i. pontos leírást ad a termékekről;
ii. tartalmazza a termékek lerakásának és újbóli felrakásának az időpontját, és, ahol az alkalmazható, az igénybe vett hajók vagy egyéb szállítóeszközök nevét; és
iii. tanúsítja a termékek tranzitországban való tartózkodásának feltételeit; vagy c) a fentiek hiányában bármilyen bizonyító erejű okmány.
14. CIKK
Kiállítások
1. Azok a származó termékek, amelyeket kiállítás céljából a 3. és 4. cikkben említett országoktól vagy területektől eltérő országba vagy területre küldtek, majd a kiállítást követően a Közösségbe vagy Montenegróba irányuló behozatal céljából értékesítettek, behozataluk alkalmával jogosultak e megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményekre, amennyiben a vámhatóságok számára hitelt érdemlően igazolják, hogy:
a) ezeket a termékeket egy exportőr a Közösségből vagy Montenegróból küldte a kiállítást rendező országba és ott kiállította azokat;
b) a termékeket ez az exportőr a Közösség vagy Montenegró területén levő személy részére értékesítette vagy más módon adta tovább;
c) a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána elszállították, ugyanabban az állapotban, ahogy azokat a kiállításra küldték; és
d) a termékeket a kiállításra történő kiszállításuk után nem használták semmilyen más célra, mint a kiállításon történő bemutatásra.
2. A származási igazolást a V. cím rendelkezéseinek megfelelően kell kiállítani vagy kiadni, és azt a szokásos módon kell benyújtani a behozatali ország vámhatóságainak. Ezen fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét. Ahol szükséges, külön írásos bizonyíték benyújtása követelhető meg azokról a feltételekről, amelyek alapján a termékeket kiállították.
3. Az (1) bekezdést kell alkalmazni minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem magáncélra, külföldi termékek boltokban vagy üzlethelyiségekben való értékesítése céljából szerveznek, és amelynek során a termékek vámfelügyelet alatt maradnak.
15. CIKK
A vámvisszatérítés vagy vámmentesség tilalma
1. A Közösségből, Montenegróból, illetve a 3. és 4. cikkben említett országok vagy területek valamelyikéből származó termékek előállítása során felhasznált olyan nem származó anyagokra, amelyekre az V. címben foglalt rendelkezéseknek megfelelően származási igazolást állítanak vagy adnak ki, semmiféle vámvisszatérítés vagy vámmentesség nem alkalmazható a Közösségben vagy Montenegróban.
2. Az (1) bekezdésben szereplő tilalom a Közösség területén vagy Montenegróban folyó gyártás során felhasznált anyagokra, valamint az alkalmazott vámilletékek vagy az azonos hatású díjak részleges vagy teljes visszatérítésével, elengedésével vagy meg nem fizetésével kapcsolatos minden intézkedésre vonatkozik, amennyiben a szóban forgó visszatérítés, vámelengedés vagy a vámilleték meg nem fizetése, kifejezetten vagy gyakorlatilag, az ilyen anyagokból előállított termékek exportja, nem pedig azok hazai használatra történő visszatartása során érvényesül.
3. A származási igazolás hatálya alá tartozó termékek exportőre a vámhatóságok kérésére bármikor köteles benyújtani minden szükséges okmányt annak bizonyítására, hogy az érintett termékek előállításában felhasznált nem származó anyagok tekintetében visszatérítésre nem került sor, valamint hogy az ilyen anyagokra vonatkozó valamennyi vámot és azonos hatású díjat megfizették.
4. Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit a 8. cikk (2) bekezdése szerinti csomagolás, a 9. cikk szerinti tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok, és a 10. cikk szerinti, készletet alkotó termékek tekintetében alkalmazni kell, amennyiben e tételek nem származók.
5. Az (1), (2), (3) és (4) bekezdések rendelkezései kizárólag olyan anyagok tekintetében alkalmazandók, amelyekre e megállapodás vonatkozik. Továbbá nem zárják ki a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazását, amely az e megállapodás rendelkezéseivel összhangban történő kivitel esetében alkalmazandó.
16. CIKK
Általános követelmények
1. A Közösségből származó termékek a Montenegróba történő behozatalkor, és a Montenegróból származó termékek a Közösségbe történő behozatalkor részesülnek az e megállapodás által biztosított előnyökből, amennyiben azokhoz bemutatják:
a) az EUR.1 szállítási bizonyítványt, amelynek mintáját a III. melléklet tartalmazza; vagy
b) a 22. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben az exportőr által a számlán, szállítólevélen vagy más, az érintett termék azonosítására alkalmas, kellően részletezett leírást tartalmazó kereskedelmi okmányon kiadott nyilatkozatot (a továbbiakban: számlanyilatkozat); a számlanyilatkozat szövegét a IV. melléklet tartalmazza.
2. Az (1) bekezdéstől eltérve a 27. cikkben meghatározott esetekben a jegyzőkönyv szerinti származó termékek anélkül részesülnek az e megállapodás szerinti kedvezményekben, hogy a fent említett okmányok benyújtására szükség lenne.
17. CIKK
Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítására vonatkozó eljárás
1. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló ország vámhatósága bocsátja ki az exportőr vagy – az exportőr felelősségére – meghatalmazott képviselője által írásban benyújtott kérelemre.
2. E célból az exportőr vagy meghatalmazott képviselője kitölti mind az EUR.1 szállítási bizonyítványt, mind a kérelmet, amelyek mintáit a III. melléklet tartalmazza. Ezeket a formanyomtatványokat e megállapodás nyelveinek egyikén kell kitölteni, az exportáló ország hazai joga rendelkezéseinek megfelelően. Kézírással történő kitöltés esetén a formanyomtatványokat tintával és nyomtatott betűvel kell kitölteni. Az árumegnevezést az e célra szolgáló rovatban úgy kell megadni, hogy üres sorok ne maradjanak. Ha a rovat nincs teljesen kitöltve, egy vízszintes vonalat kell húzni a megnevezés utolsó sora alatt, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal kell áthúzni.
3. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítását kérő exportőrnek az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiállító exportáló ország vámhatóságainak kérésére bármikor be kell nyújtania minden olyan megfelelő okmányt, amely igazolja az érintett termékek származó helyzetét, valamint az e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesülését.
4. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt a Közösség egy tagállamának vagy Montenegrónak a vámhatósága adja ki, amennyiben az adott termékek a Közösségből vagy Montenegróból, illetve a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok vagy területek valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik a jegyzőkönyv egyéb követelményeit.
5. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadó vámhatóság megtesz minden szükséges intézkedést a termékek származó minősítésének és e jegyzőkönyv egyéb követelményei teljesítésének ellenőrzésére. E célból jogukban áll bármely bizonyítékot bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni. Továbbá biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett formanyomtatványok megfelelően legyenek kitöltve. Különösen ellenőrzik, hogy az árumegnevezésre fenntartott helyet mindenfajta hamis kiegészítés lehetőségét kizárva töltötték-e ki.
6. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállításának dátumát a bizonyítvány 11. rovatában kell feltüntetni.
7. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt a vámhatóság kiállítja és az exportőr rendelkezésére bocsátja, amint a tényleges kivitel megtörténik vagy az biztosított.
18. CIKK
Utólag kiállított EUR. 1 szállítási bizonyítvány
1. A 17. cikk (7) bekezdésétől függetlenül az EUR.1 szállítási bizonyítvány kivételesen az adott termékek kivitele után is kibocsátható, ha:
a) a kivitelkor tévedés, nem szándékos mulasztás vagy különleges körülmények miatt nem állították ki;
vagy
b) a vámhatóságok számára kielégítően bizonyítják, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiállították, de technikai okokból a behozatalkor nem fogadták el.
2. Az (1) bekezdés végrehajtásához az exportőrnek jeleznie kell kérelmében azon termékek kivitelének helyét és időpontját, amelyekre az EUR.1 szállítási bizonyítvány vonatkozik, és meg kell jelölnie kérelmének okait.
3. A vámhatóságok csak akkor állíthatják ki utólag az EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha ellenőrizték, hogy az exportőr kérelmében foglalt adatok megegyeznek a megfelelő okmányokban foglaltakkal.
4. Az utólagosan kibocsátott EUR.1 szállítási bizonyítványt az alábbi angol nyelvű szöveggel kell érvényesíteni:
„ISSUED RETROSPECTIVELY”
5. A (4) bekezdésben említett megjegyzést az EUR.1 szállítási bizonyítvány „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.
19. CIKK
Az EUR. 1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiállítása
1. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány eltulajdonítása, elveszítése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kiállító vámhatóságtól kérelmezheti, hogy a hatóság birtokában lévő kiviteli okmányok alapján másodlatot állítson ki.
2. Az ily módon kibocsátott másodlatot az alábbi angol szóval kell érvényesíteni: „DUPLICATE”
3. A (2) bekezdésben említett megjegyzést az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.
4. A másodlaton fel kell tüntetni az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátásának dátumát, és a másodlat ettől a naptól érvényes.
20. CIKK
Az EUR. 1 szállítási bizonyítvány kiállítása korábban kibocsátott vagy kiállított származási igazolás alapján
Amikor a származó termékeket a Közösség területén vagy Montenegróban vámhivatal ellenőrzése alá helyezik, az eredeti származási igazolást egy vagy több EUR.1 szállítási igazolással lehet helyettesíteni, hogy az adott termékek egészét vagy azoknak csupán egy részét a Közösség vagy Montenegró területén belül más helyre lehessen szállítani. A helyettesítő EUR.1 szállítási bizonyítvány(oka)t az a vámhivatal állítja ki, amelynek ellenőrzése alá helyezték a termékeket.
21. CIKK
Könyvelés szerinti elkülönítés
1. Amennyiben az azonos és felcserélhető származó és nem származó anyagok elkülönített raktározása jelentős költséggel vagy nehézséggel járna, a vámhatóságok az érintettek írásos kérelmére engedélyezhetik az úgynevezett „könyvelés szerinti elkülönítés” módszerének alkalmazását az ilyen raktározás alkalmazása során.
2. E módszernek biztosítania kell egy bizonyos referencia-időszakon keresztül, hogy a „származónak” tekinthető termékek száma megegyezzen azzal a számmal, amelyet a raktározás fizikai elválasztásával nyertek volna.
3. A vámhatóságok adhatnak ilyen engedélyt a szükségesnek ítélt feltételek betartása mellett.
4. E módszer nyilvántartására és alkalmazására a termék előállításának helye szerinti országban alkalmazandó általános számviteli alapelvek szerint kerül sor.
5. E könnyítés kedvezményezettje a helyzettől függően kiállíthat, vagy kérelmezhet származási igazolást a termékek azon mennyiségére, amely származónak tekinthető. A vámhatóságok kérésére a kedvezményezettnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a készleteket hogyan kezelték.
6. A vámhatóság a felhatalmazás alkalmazását figyelemmel kíséri, és azt bármikor visszavonhatja, ha a kedvezményezett bármilyen formában szabálytalanul él a felhatalmazással, vagy nem tesz eleget az e jegyzőkönyvben meghatározott feltételek bármelyikének.
22. CIKK
A számlanyilatkozat kiállításának feltételei
1. A 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett számlanyilatkozatot kiállíthatja:
a) a 23. cikk értelmében az elfogadott exportőr, vagy
b) egy vagy több csomagból álló és 6 000 EUR összértéket meg nem haladó, származó terméket tartalmazó bármely szállítmány exportőre.
2. Számlanyilatkozatot akkor lehet kiállítani, ha az érintett termékek a Közösségből vagy Montenegróból, illetve a 3. és 4. cikkben említett országokból vagy területekről származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek.
3. A számlanyilatkozatot kiállító exportőrnek késznek kell lennie arra, hogy az exportáló ország vámhatóságának kérelmére bármikor bemutassa az érintett termék származó minősítését, valamint e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését igazoló megfelelő okmányokat.
4. Az exportőr a számlanyilatkozatot – amelynek szövegét a IV. melléklet tartalmazza – a számlára, a szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva, az említett mellékletben meghatározott nyelvi változatok valamelyikének felhasználásával és az exportáló ország hazai joga rendelkezéseinek megfelelően állítja ki. Ha a nyilatkozatot kézírással töltik ki, tintát és nyomtatott betűket kell használni.
5. A számlanyilatkozaton szerepelnie kell az exportőr eredeti, kézzel írt aláírásának. A 23. cikk értelmében elfogadott exportőrnek azonban nem szükséges ezeket a nyilatkozatokat aláírnia, amennyiben az exportáló ország vámhatóságánál írásos formában kötelezettséget vállal arra, hogy minden őt megjelölő számlanyilatkozatért ugyanúgy teljes felelősséget vállal, mintha azokat saját kezűleg aláírta volna.
6. A számlanyilatkozatot az exportőr az érintett termékek kivitelekor vagy azt követően állíthatja ki, azzal a feltétellel, hogy azt a termékek behozatalát követően legkésőbb két éven belül bemutatja az importáló országban.
23. CIKK
Elfogadott exportőr
1. Az exportáló ország vámhatóságai engedélyezhetik bármely exportőrnek (a továbbiakban: elfogadott exportőr), aki gyakran szállít e megállapodás hatálya alá tartozó termékeket, hogy az érintett termékek értékétől függetlenül számlanyilatkozatot állítson ki. Az ilyen felhatalmazás megszerzése iránt érdeklődő exportőrnek a vámhatóságokat kielégítő összes olyan biztosítékot meg kell adni, ami a termékek származóvá történő minősítésének, valamint az e jegyzőkönyvben foglalt követelmények teljesítésének az ellenőrzéséhez szükséges.
2. A vámhatóságok az általuk megfelelőnek ítélt feltételekkel adhatják meg az elfogadott exportőr státuszt.
3. A vámhatóság az elfogadott exportőrnek vámfelhatalmazási számot ad, amelyet fel kell tüntetni a számlanyilatkozaton.
4. A vámhatóság nyomon követi, hogy az elfogadott exportőr hogyan használja fel a felhatalmazást.
5. A vámhatóság bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. Így kell eljárnia abban az esetben, ha az elfogadott exportőr már nem nyújtja az (1) bekezdésben említett garanciákat, már nem teljesíti a (2) bekezdésben említett feltételeket, vagy más módon szabálytalanul használja fel a felhatalmazást.
24. CIKK
A származási igazolás érvényessége
1. A származási igazolás a kiviteli országban történő kiállítás napjától számított négy hónapig érvényes, és azt ezen időszak alatt be kell nyújtani a behozatali ország vámhatóságának.
2. Az importáló ország vámhatóságának az (1) bekezdésben meghatározott bemutatási határidő után benyújtott származási igazolásokat akkor lehet elfogadni a preferenciális elbánás alkalmazásának céljából, ha ezen okmányok megállapított határidőre történő benyújtását kivételes körülmények akadályozták meg.
3. A késedelmes benyújtás más eseteiben az importáló ország vámhatósága akkor fogadhatja el a származási igazolást, ha a termékeket az említett határidő előtt benyújtották.
25. CIKK
A származási igazolás benyújtása
A származási igazolásokat az importáló ország vámhatóságai részére az ezen országban alkalmazandó eljárásoknak megfelelően kell benyújtani. Az említett hatóság előírhatja, hogy a származási igazolásról fordítást kell készíteni, és megkövetelheti azt is, hogy a behozatali nyilatkozathoz csatolják az importőr arra vonatkozó megállapítását, miszerint a termékek eleget tesznek az e megállapodás végrehajtása szempontjából megkívánt feltételeknek.
26. CIKK
Részletekben történő behozatal
Olyan esetben, amikor az importőr kérésének és az importáló ország vámhatósága által meghatározott feltételeknek megfelelően, a Harmonizált Rendszer 2(a) általános szabályának értelmében, a Harmonizált Rendszer XVI. és XVII. áruosztálya, vagy a 7308 és a 9406 vámtarifaszáma alá tartozó termékeket szétszerelt vagy nem összeszerelt állapotban, részletekben importálják, az ilyen termékekre vonatkozóan egyetlen származási igazolást kell a vámhatósághoz az első részlet behozatalakor benyújtani.
27. CIKK
A származási igazolás alóli mentességek
1. A magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött, vagy az utasok személyes poggyászának részét képező termékeket származási igazolás benyújtása nélkül származó termékekként kell vámkezelni, feltéve, hogy az ilyen termékeket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be és e jegyzőkönyv feltételeinek megfelelő termékként jelentették be azokat, továbbá nem fér kétség ahhoz, hogy ez a nyilatkozat megfelel a valóságnak. A postán küldött termékek esetében ezt a nyilatkozatot a CN22/CN23 jelű vámnyilatkozaton, vagy az eme okmányhoz csatolt papírlapon lehet megtenni.
2. Az esetenkénti és kizárólag a címzett, az utas vagy családjuk személyes használatára szánt termékek behozatala nem tekinthető kereskedelmi behozatalnak, ha a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy nem szolgálnak kereskedelmi célokat.
3. A fentieken túlmenően e termékek összértéke kis csomagok esetében nem haladhatja meg az 500 EUR-t, az utasok személyes poggyászának részét képező termékek esetében pedig az 1 200 EUR-t.
28. CIKK
Igazoló okmányok
A 17. cikk (3) bekezdésében és a 22. cikk (3) bekezdésében említett, annak bizonyítására szolgáló okmányok, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy számlanyilatkozattal kísért termékek a Közösségből vagy Montenegróból, illetve a 3. és 4. cikkben említett egyéb országokból vagy területekről származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek, többek között a következőkből állhatnak:
a) közvetlen bizonyíték az exportőr vagy a beszállító által az érintett áruk beszerzése érdekében végrehajtott eljárásokról, amely például elszámolásaiban vagy belső könyvelésében található;
b) olyan okmányok, amelyek a felhasznált anyagok származási minősítését igazolják, és amelyeket a Közösségben vagy Montenegróban bocsátottak vagy állítottak ki, ahol ezeket az okmányokat a hazai jognak megfelelően használják fel;
c) olyan okmányok amelyek az anyagoknak a Közösségben vagy Montenegróban történő megmunkálását vagy feldolgozását igazolják, és amelyeket a Közösségben vagy Montenegróban bocsátottak vagy állítottak ki, ahol ezeket az okmányokat a hazai jognak megfelelően használják fel;
d) a Közösségben vagy Montenegróban ennek a jegyzőkönyvnek megfelelően – vagy a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok vagy területek valamelyikében az ebben a jegyzőkönyvben foglaltakkal azonos származási szabályoknak megfelelően – kiállított vagy kibocsátott EUR.1 szállítási bizonyítvány vagy számlanyilatkozat, amely igazolja a felhasznált anyagok származó helyzetét;
e) a Közösségen vagy Montenegrón kívül végzett megmunkálásra vagy feldolgozásra vonatkozó megfelelő bizonyíték a 12. cikk alkalmazásakor, amely igazolja, hogy az abban a cikkben foglalt követelmények teljesültek.
29. CIKK
A származási igazolás és az igazoló okmányok megőrzése
1. Az EUR. 1 szállítási bizonyítvány kiállítását kérő exportőr köteles legalább három évig megőrizni a 17. cikk (3) bekezdésében említett okmányokat.
2. A számlanyilatkozatot kiállító exportőr köteles legalább három évig megőrizni e számlanyilatkozat másolatát, valamint a 22. cikk (3) bekezdésében említett okmányokat.
3. A kiviteli ország vámhatósága, amely az EUR. 1 szállítási bizonyítványt kibocsátotta, köteles legalább három évig megőrizni a 17. cikk (2) bekezdésében említett kérelmet.
4. A behozatali ország vámhatósága köteles legalább három évig megőrizni a hozzá benyújtott EUR.1 szállítási bizonyítványokat és számlanyilatkozatokat.
30. CIKK
Eltérések és alaki hibák
1. A származási igazoláson szereplő adatok és a termékek behozatalához szükséges vámkezelés elvégzése céljából a vámhivatalhoz benyújtott okmányokon tett nyilatkozatok közötti kisebb eltérések felfedezése nem teszi a származási igazolást eleve érvénytelenné vagy semmissé, ha hitelt érdemlően megállapítást nyer, hogy ez az okmány megfelel a bemutatott termékeknek.
2. Az olyan nyilvánvaló alaki hibák, mint például a származási igazoláson előforduló gépelési hibák, nem vezetnek szükségszerűen az okmányok visszautasításához, ha ezek a hibák nem olyan jellegűek, hogy kétségessé tennék az okmányon tett nyilatkozat helyességét.
31. CIKK
Euróban kifejezett összegek
1. A 22. cikk (1) bekezdése b) pontja és a 27. cikk (3) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazása érdekében azokban az esetekben, amikor a termékeket eurótól eltérő pénznemben számlázzák, a Közösség tagállamai és Montenegró, valamint a 3. és 4. cikkben említett más országok vagy területek nemzeti valutájában kifejezett, az euróban kifejezett összegekkel egyenértékű összegeket évente kell rögzíteni.
2. Egy szállítmány a 22. cikk (1) bekezdése b) pontjának vagy a 27. cikk (3) bekezdésének rendelkezései szerinti kedvezményben a kiállított számla pénzneme alapján részesülhet, az érintett ország által meghatározott összegeknek megfelelően.
3. A felhasználandó, bármely adott nemzeti pénznemben kifejezett összegek megegyeznek az október első munkanapján az euróban kifejezett összegek ilyen valutában számított értékével. Az összegeket október 15-ig kell az Európai Bizottsággal közölni, és azok a következő év január l-jétől alkalmazandók. A vonatkozó összegekről az Európai Bizottság az összes érintett országot tájékoztatja.
4. Az egyes országok az euróban kifejezett összeg nemzeti pénznemre történő átszámítása eredményeként keletkező összeget kerekíthetik akár felfelé, akár lefelé. A kerekített összeg 5%-ot meghaladó mértékben nem térhet el az átszámítással kapott összegtől. Az egyes országok változtatás nélkül is megtarthatják az euróban kifejezett összeg nemzeti pénznemben kifejezett egyenértékét, amennyiben – a (3) bekezdésben előírt éves kiigazítás időpontjában – ennek az összegnek az átváltása a kerekítések előtt nem haladja meg a 15%-os emelkedést a nemzeti pénznemben kifejezett egyenérték tekintetében. A nemzeti pénznemben kifejezett egyenérték változtatás nélkül megtartható, ha az átváltás csökkenést eredményez az egyenérték tekintetében.
5. Az euróban kifejezett összegeket a Közösség vagy Montenegró kérésére a stabilizációs és társulási bizottság vizsgálja felül. A felülvizsgálat során a stabilizációs és társulási bizottság megfontolás tárgyává teszi, hogy kívánatos-e az érintett korlátok hatását reálértékben továbbra is fenntartani. Ebből a célból úgy határozhat, hogy módosítja az euróban kifejezett összegeket.
32. CIKK
Kölcsönös segítségnyújtás
1. A közösségi tagállamok és Montenegró vámhatóságai az Európai Bizottságon keresztül megküldik egymásnak a vámhivatalaikban az EUR.1 szállítási bizonyítványok kiállításához használt bélyegzők mintáit, valamint az e bizonyítványok és számlanyilatkozatok ellenőrzéséért felelős vámhatóságaik címét.
2. E jegyzőkönyv megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a Közösség és Montenegró az illetékes vámigazgatásokon keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok és a számlanyilatkozatok valódiságának, valamint az ezen okmányokon megadott információk helyességének ellenőrzésében.
33. CIKK
A származási igazolások ellenőrzése
1. A származási igazolások utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy akkor kell elvégezni, ha az importáló ország vámhatóságainak alapos okuk van kételkedni az ilyen okmányok valódiságában vagy az érintett termékek származó minősítésében, illetve e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítésében.
2. Az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtása érdekében az importáló ország vámhatóságai visszaküldik az EUR.1 szállítási bizonyítványt és – ha benyújtották – a számlát, a számlanyilatkozatot vagy ezen okmányok másolatát az exportáló ország vámhatóságainak, szükség szerint megadva a vizsgálat okát. Az ellenőrzésre irányuló kérelem alátámasztásaként ugyancsak meg kell küldeni minden olyan rendelkezésre álló okmányt és információt, amely a származási igazoláson megadott információk helytelen voltára utalnak.
3. Az ellenőrzést az exportáló ország vámhatóságai végzik el. E célból jogukban áll bármely bizonyítékot bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni.
4. Ha az importáló ország vámhatóságai úgy határoznak, hogy a vizsgálat eredményének megérkezéséig felfüggesztik az érintett termékekre vonatkozó preferenciális elbánást, az importőrnek felajánlják a termékek kiadását a szükségesnek ítélt elővigyázatossági intézkedések mellett.
5. Az ellenőrzést kérő vámhatóságokat a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatni kell ezen ellenőrzés eredményeiről. Az eredményeknek világosan jelezniük kell, hogy az okmányok valódiak-e, valamint hogy az adott termékek a Közösségből, Montenegróból, illetve a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok vagy területek valamelyikéből származónak tekinthetők-e, és hogy teljesítik-e a jegyzőkönyv egyéb követelményeit.
6. Amennyiben alapos gyanúra okot adó esetekben az ellenőrzés iránti kérelem napjától számított 10 hónapon belül nem érkezik válasz, vagy ha a válasz nem tartalmaz elegendő információt a szóban forgó okmány valódiságának vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a kérelmet előterjesztő vámhatóságok – kivéve ha kivételes körülmények állnak fenn – visszautasítják a preferenciális elbánásra való jogosultságot.
34. CIKK
A viták rendezése
Ha a 33. cikk szerinti ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket az ellenőrzést kérő vámhatóságok és az ellenőrzés végrehajtásáért felelős vámhatóságok között nem lehet rendezni, vagy ha ezek a jegyzőkönyv értelmezésével kapcsolatos kérdést vetnek fel, az ilyen vitákat a stabilizációs és társulási bizottság elé kell terjeszteni.
Az importőr és az importáló ország vámhatóságai között felmerülő valamennyi vita az említett ország jogrendszerének a hatálya alá tartozik.
35. CIKK
Büntetések
Minden olyan személyt, aki olyan okmányt állít vagy állíttat ki, amely különböző termékek részére a preferenciális elbánás biztosítása céljából helytelen információkat tartalmaz, büntetéssel kell sújtani.
36. CIKK
Vámszabad területek
1. A Közösség és Montenegró minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a származási igazolás mellett kereskedelem tárgyát képező olyan termékek, amelyek szállítás közben igénybe veszik a területükön lévő vámszabad területeket, ne legyenek más termékekkel kicserélhetők, valamint, hogy az állapotromlás megelőzéséhez szükséges szokásos eljáráson kívül semmilyen más művelet végrehajtására ne kerülhessen sor rajtuk.
2. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alóli kivételként, olyan esetekben amikor a Közösség területéről vagy Montenegróból származó termékeket származási igazolás fedezete mellett vámszabad területekre hoznak be, és ezek a termékek ott valamilyen kezelésen vagy feldolgozáson mennek keresztül, az exportőr kérésére az érintett hatóságok, amennyiben a végrehajtott kezelés vagy feldolgozás az e jegyzőkönyvben meghatározott rendelkezések betartása mellett történt, új EUR. 1 szállítási bizonyítványt adnak ki.
37. CIKK
E jegyzőkönyv alkalmazása
1. A 2. cikkben használt „Közösség” kifejezés nem vonatkozik Ceutára és Melillára.
2. A Montenegróból származó termékek, amikor azokat Ceutába és Melillába importálják, minden szempontból ugyanolyan vámeljárásban részesülnek, mint amelyet a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság Európai Közösségekhez való csatlakozási okmánya 2. jegyzőkönyve alapján a Közösség vámterületéről származó termékek esetében alkalmaznak. Az e megállapodás hatálya alá tartozó, és Ceutából és Melillából származó termékek importja esetében Montenegró ugyanolyan vámeljárást köteles alkalmazni, mint amelyet a Közösségből behozott és onnan származó termékek esetében alkalmaz.
3. A (2) bekezdésnek a Ceutáról és Melilláról származó termékek tekintetében történő alkalmazása érdekében ezt a jegyzőkönyvet értelemszerűen kell alkalmazni, a 38. cikkben meghatározott különös feltételekre is figyelemmel.
38. CIKK
Különös feltételek
1. Feltéve, hogy azokat a 13. cikk rendelkezéseinek megfelelően közvetlenül szállították, a következők tekintendők:
(1) Ceutáról és Melilláról származó termékeknek:
a) a teljes egészében Ceután és Melillán előállított termékek;
b) azok a Ceután és Melillán előállított termékek, amelyek előállításában az a) pontban említettektől eltérő termékeket használnak fel, feltéve hogy:
i) az említett termékek a 6. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül;
vagy
ii) ezek a termékek Montenegróból vagy a Közösségből származó termékek, feltéve, hogy olyan megmunkálásnak vagy feldolgozásnak vetették azokat alá, amely túlmutat a 7. cikkben említett műveleteken.
(2) Montenegróból származó termékeknek:
a) a teljes egészében Montenegróban előállított termékek;
b) azok a Montenegróban előállított termékek, amelyek előállításában az a) pontban említettektől eltérő termékeket használnak fel, feltéve hogy:
i) az említett termékek a 6. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül;
vagy
ii) ezek a termékek Ceutából és Melillából, vagy a Közösségből származó termékek, feltéve, hogy olyan megmunkálásnak vagy feldolgozásnak vetették azokat alá, amely túlmutat a 7. cikkben említett műveleteken.
2. Ceuta és Melilla egységes területnek minősül.
3. Az exportőrnek vagy meghatalmazott képviselőjének az EUR.1 szállítási bizonyítványok 2. rovatában vagy a számlanyilatkozatokon fel kell tüntetnie a „Montenegró” és a „Ceuta és Melilla” szavakat. Ezen felül a Ceutáról és Melilláról származó termékek esetében ezt az EUR.1 szállítási bizonyítvány 4. rovatában vagy a számlanyilatkozaton is jelezni kell.
4. E jegyzőkönyvnek Ceuta és Melilla területén való alkalmazásáért a spanyol vámhatóságok felelnek.
39. CIKK
E jegyzőkönyv módosításai
A stabilizációs és társulási tanács határozhat az e jegyzőkönyvben foglalt rendelkezések módosításáról.
BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A II. MELLÉKLETBEN FOGLALT LISTÁHOZ
1. megjegyzés:
A lista azokat a feltételeket sorolja fel, amelyek minden termék esetében követelményként jelentkeznek ahhoz, hogy a 6. cikk értelmében kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak lehessen tekinteni.
2. megjegyzés:
2.1. A lista első két oszlopa az előállított terméket ismerteti. Az első oszlop megadja a Harmonizált Rendszerben használt vámtarifa- vagy árucsoportszámot, a második oszlop pedig a rendszerben e vámtarifaszámhoz vagy árucsoporthoz tartozó árukról ad leírást. Az első két oszlopban szereplő minden egyes bejegyzéssel kapcsolatban a 3. vagy a 4. oszlop tartalmaz szabályt. Abban a néhány esetben, amikor az első oszlopban lévő számot egy „ex” szó előzi meg, ez azt jelenti, hogy a 3. vagy 4. oszlopban szereplő szabály csak a vámtarifaszámnak a 2. oszlopban meghatározott részére vonatkozik.
2.2. Amennyiben az 1. oszlopban vámtarifaszámok csoportja vagy egy árucsoport száma szerepel, és ezért a 2. oszlop a termékeket általános kifejezésekkel nevezi meg, a 3. vagy 4. oszlop azonos sorában szereplő szabály mindazokra a termékekre vonatkozik, amelyek a Harmonizált Rendszer szerint az adott árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban összevont vámtarifaszámok valamelyike alá tartoznak.
2.3. Amennyiben a listában egy vámtarifaszámon belüli különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, minden egyes francia bekezdés tartalmazza a vámtarifaszám azon részének megnevezését, amelyre a 3. vagy 4. oszlop azonos sorában szereplő szabály vonatkozik.
2.4. Amennyiben az első két oszlopban szereplő tételre mind a 3., mind a 4. oszlop meghatároz egy szabályt, az exportőr választhat, hogy a 3. vagy a 4. oszlopban ismertetett szabályt alkalmazza. Ha a 4. oszlopban nincs megadva származási szabály, a 3. oszlopban megadott szabályt kell alkalmazni.
3. megjegyzés:
3.1. A 6. cikkben szereplő rendelkezéseket, amelyek a más termékek előállításához használt olyan termékekre vonatkoznak, amelyek megszerezték a származó minősítést, attól függetlenül kell alkalmazni, hogy ennek a minősítésnek a megszerzésére abban az üzemben került-e sor, ahol ezeket a termékeket felhasználják, vagy valamely szerződő fél másik üzemében.
Például:
Egy 8407 vámtarifaszám alá tartozó gép, amelyre vonatkozóan a szabály megállapítja, hogy a beépített nem származó anyagok értéke nem haladhatja meg a gyártelepi ár 40%-át, az ex 7224 vámtarifaszám alá tartozó „egyéb, kovácsolással durván alakított ötvözött acél”-ból készül.
Amennyiben ezt az anyagot nem a Közösség területéről származó ingotból kovácsolták, ez az anyag a jegyzékben az ex 7224 vámtarifaszámra megadott szabály alapján már megszerezte a származó minősítést. A kovácsdarab ekkor származónak számíthat a motor értékkalkulációjában, függetlenül attól, hogy ugyanabban a gyárban vagy a
Közösségben egy másik gyárban állították-e elő. A nem származó ingot értékét a nem származó anyagok értékének összesítése során így tehát nem kell már figyelembe venni.
3.2. A listán szereplő szabály a megkövetelt legkisebb mennyiségű megmunkálást vagy feldolgozást képviseli, több megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése szintén a származó helyzet megszerzését eredményezheti; fordított esetben, az ennél alacsonyabb szintű megmunkálás vagy feldolgozás nem tud származó minősítést biztosítani. Így tehát, ha valamely szabály lehetővé teszi, hogy az előállítás egy bizonyos szintjén nem származó anyagot használjanak fel, az ilyen anyag felhasználása az előállításnak egy korábbi szakaszában megengedett, a későbbi szakaszában viszont már nem az.
3.3. A 3.2. megjegyzés sérelme nélkül, amikor valamely szabály az „Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból” kifejezést használja, akkor a bármely vámtarifaszám alá tartozó anyag (még a termékkel azonos leírással, azonos vámtarifaszám alatt szereplő anyagok is) felhasználható, figyelembe véve természetesen azokat a konkrét korlátozásokat, amelyek az adott szabályban ugyancsak szerepelhetnek.
Mindazonáltal, az „Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, ideértve a ... vámtarifaszám alatt szereplő egyéb anyagokat is” vagy az „Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, ideértve a termékkel azonos vámtarifaszám alatt szereplő egyéb anyagokat is” azt jelenti, hogy bármely vámtarifaszám alá tartozó anyag felhasználható, kivéve a lista 2. oszlopában a termékre megadott leírással azonos leírásút.
3.4. Ha a lista valamely szabálya meghatározza, hogy egy terméket egynél több anyagból is elő lehet állítani, ez azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Ebből nem következik, hogy mindegyik anyagot fel kell használni.
Például:
Az 5208–5212 vámtarifaszámok alatt szereplő szövetekre vonatkozó szabály megállapítja, hogy azok előállításához természetes szálak használhatók, valamint, hogy – az egyéb anyagok mellett – vegyi anyagok is felhasználhatók. Ez nem jelenti azt, hogy mindkettőt használni kell; használható akár az egyik, akár a másik, akár pedig mindkettő.
3.5. Ha a lista valamely szabálya meghatározza, hogy egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, a feltétel nyilvánvalóan nem tiltja más olyan anyagok felhasználását, amelyek jellegüknél fogva nem felelhetnek meg a szabálynak. (A textiliákra vonatkozóan lásd az alábbi 6.2. megjegyzést.)
Például:
Az 1904 vámtarifaszám alá tartozó élelmiszerekre vonatkozó szabály, amely kifejezetten kizárja a gabona és származékai használatát, nem tiltja az ásványi sók, vegyi anyagok és más olyan adalékanyagok használatát, amelyek nem gabonából előállított termékek.
Ez azonban nem vonatkozik az olyan termékekre, amelyek – noha a jegyzékben meghatározott konkrét anyagokból nem gyárthatók – egy ugyanilyen természetű anyagból a gyártásnak egy korábbi szakaszában előállíthatók.
Például:
Az ex 62. árucsoport alá tartozó egyik olyan ruházati cikk esetében, amelyet nem szövött anyagokból állítanak elő, ha az ilyen osztályba tartozó ruházati cikkhez kizárólag nem származó fonalat szabad használni, nem lehet nem szövött textilanyagból kiindulni – még abban az esetben sem, ha nem szövött anyagokat szokásos körülmények között nem lehet fonalból előállítani. Ilyen esetben a kiinduló anyag rendszerint a fonal előtti, azaz a rost állapot.
3.6. Ha a lista valamely szabályában két százalékértéket is megadnak a felhasználható nem származó anyagok maximális értékére, akkor e százalékértékeket nem lehet összeadni. Más szóval, a felhasznált összes nem származó anyag maximális értéke semmiképpen nem haladhatja meg a megadott legmagasabb százalékértéket. Nem lehet továbbá túllépni az egyes adott anyagok vonatkozásában alkalmazandó egyes százalékos arányokat sem.
4. megjegyzés:
4.1. A listában használt „természetes szálak” kifejezés a mesterséges és szintetikus szálaktól eltérő szálakra vonatkozik. Használata a fonás előtti szakaszok jelölésére korlátozott, a hulladékot is ideértve, és – hacsak más kikötés nincs – a kártolt, fésült vagy más módon feldolgozott, de nem megfont szálakat öleli fel.
4.2. A „természetes szálak” fogalma a 0503 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 5002 és 5003 vámtarifaszám alá tartozó selymet, továbbá az 5101–5105 vámtarifaszámok alá tartozó gyapjúszálat, a finom és durva állati szőrt, az 5201–5203 vámtarifaszámok alá tartozó pamutszálat, valamint az 5301–5305 vámtarifaszámok alá tartozó egyéb növényi szálat foglalja magában.
4.3. A listában használt „textilpép”, „vegyi anyagok” és „papír előállítására szolgáló anyagok” kifejezések a mesterséges, szintetikus vagy papírszálak vagy – fonalak előállítására felhasználható, az 50–63. árucsoportba nem sorolt anyagok megnevezésére szolgálnak.
4.4. A listában használt „szintetikus vagy mesterséges vágott szálak” kifejezés az 5501–5507 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból készült fonókábel, vágott szál vagy hulladék megjelölésére szolgál.
5. megjegyzés:
5.1. Amennyiben a jegyzék egy adott termékével kapcsolatban erre a megjegyzésre hivatkoznak, a 3. oszlopban meghatározott feltételek nem alkalmazandók az e termék előállítása során felhasznált textilalapanyagokra, amelyek együttesen a felhasznált textilalapanyagok teljes tömegének legfeljebb 10%-át teszik ki. (Lásd még az alábbi 5.3. és 5.4. megjegyzést is.)
5.2. Az 5.1. megjegyzésben említett tolerancia azonban csak az olyan vegyes termékek esetében alkalmazható, amelyek két vagy több alapvető textilanyagból készültek.
Az alapvető textilanyagok a következők:
– selyem,
– gyapjú,
– durva állati szőr,
– finom állati szőr,
– lószőr,
– pamut,
– papír előállítására szolgáló anyagok és papír,
– len,
– valódi kender,
– juta és más textilháncsrost,
– szizál és az Agave nemhez tartozó más növények rostjai,
– kókuszdiórost, abaka (manilakender), rami és más növényi eredetű textilrost,
– szintetikus végtelen szálak,
– mesterséges végtelen szálak,
– áramvezető végtelen szál,
– szintetikus vágott műszál polipropilénből,
– szintetikus vágott műszál poliészterből,
– szintetikus vágott műszál poliamidból,
– szintetikus vágott műszál poliakrilnitrilből,
– szintetikus vágott műszál poliimidből,
– szintetikus vágott műszál politetrafluor-etilénből,
– szintetikus vágott műszál poli(fenilén-szulfid)-ból,
– szintetikus vágott műszál poli(vinil-klorid)-ból,
– egyéb szintetikus vágott műszál,
– mesterséges vágott műszál viszkózból,
– egyéb mesterséges vágott műszál,
– rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is,
– rugalmas poliészter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is,
– az 5605 vámtarifaszám alá tartozó termékek (fémezett fonal), amelyek egy legfeljebb 5 mm széles, alumíniumfólia-magból vagy műanyagfilm-magból – alumíniumporral bevonva is – álló, két műanyagfilm-réteg között átlátszó vagy színezett ragasztóval összeillesztett szalagot tartalmaznak,
– az 5605 vámtarifaszám alá tartozó más termékek.
Például:
Az 5205 vámtarifaszám alá tartozó olyan fonal, amely az 5203 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálból és az 5506 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból készült, kevert fonal. Ezért az olyan nem származó szintetikus vágott szál, amely nem tesz eleget a származási szabályoknak (amelyek azt írják elő, hogy vegyi anyagból vagy textilipari pépből kell gyártani) akkor használható fel, ha az összsúlya a fonal súlyának legfeljebb a 10%-át teszi ki.
Például:
Az 5112 vámtarifaszám alá tartozó olyan gyapjúszövet, amelyet az 5107 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúfonalból és az 5509 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból készült szintetikus fonalból készítettek, kevert szövet. Tehát az olyan szintetikus fonal, amely nem tesz eleget a származási szabályoknak (amelyek azt írják elő, hogy vegyi anyagból vagy textilipari pépből kell gyártani), vagy olyan gyapjúszövet, amely nem tesz eleget a származási szabályoknak (amelyek azt írják elő, hogy nem kártolt vagy fésült, vagy fonásra másként elő nem készített természetes szálakból kell gyártani), vagy a két anyag kombinációja akkor használható, ha azok összsúlya nem haladja meg a szövet súlyának a 10%-át.
Például:
Az 5802 vámtarifaszám alá tartozó olyan tűzött textilszövet, amelyet az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5210 vámtarifaszám alá tartozó pamutszövetből állítottak elő, csak akkor számít kevert terméknek, ha a pamutszövet maga is két különálló vámtarifaszám alá tartozó fonalból álló kevert szövet, vagy ha a felhasznált pamutfonalak maguk is kevertek.
Például:
Ha a szóban forgó tűzött szövet az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5407 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus szövetből készült, a felhasznált két fonal nyilvánvalóan két különböző textil alapanyag, így a tűzött szövet ennek megfelelően kevert termék.
5.3. A „rugalmas poliéter szegmensekkel előállított poliuretán fonal, paszományozott is” megnevezéshez tartozó fonalat tartalmazó termék esetén ez a tolerancia e fonal tekintetében 20%.
5.4. Az olyan termékek esetében, amelyek „egy legfeljebb 5 mm széles, alumíniumfóliamagból vagy műanyagfilm-magból – alumíniumporral bevonva is – álló, két műanyagfilm-réteg között átlátszó vagy színezett ragasztóval összeillesztett szalagot” tartalmaznak, ez a tolerancia 30% az érintett szalagban.
6. megjegyzés:
6.1. Amennyiben a listában erre a megjegyzésre történik hivatkozás, az érintett konfekcionált termékekre a jegyzék 3. oszlopában meghatározott szabálynak nem megfelelő textilanyagok (a bélések és közbélések kivételével) felhasználhatók, azzal a feltétellel, hogy a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartoznak, és hogy értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 8%-át.
6.2. A 6.3. megjegyzés sérelme nélkül, az 50–63. árucsoportba nem tartozó anyagok szabadon felhasználhatók a textiltermékek előállítása során, textiltartalmuktól függetlenül.
Például:
Ha a lista valamely szabálya azt írja elő, hogy egy bizonyos textiltermék (például nadrág) előállításához fonalat kell használni, ez nem akadályozza meg a fémrészek – például gombok – használatát, mivel a gombok nem sorolandók az 50–63. árucsoportba. Ugyanilyen okoknál fogva, ez a szabály nem zárja ki a villámzárak használatát, noha a villámzárak rendszerint textilanyagot is tartalmaznak.
6.3. Amennyiben százalékos szabály érvényes, az 50–63. árucsoportba nem tartozó anyagokat figyelembe kell venni a felhasznált nem származó anyagok értékének kiszámításakor.
7. megjegyzés:
7.1. Az ex 2707, 2713–2715, ex 2901, ex 2902 és ex 3403 vámtarifaszám alkalmazásában a „különleges eljárások” a következők:
a) vákuumdesztilláció;
b) átdesztillálás nagyon alapos frakcionált desztillációval;
c) krakkolás;
d) reformálás;
e) extrakció szelektív oldószerrel;
f) a folyamat a következő összes műveletet felöleli: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsavhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;
g) polimerizáció;
h) alkilezés;
i) izomerizálás.
7.2. A 2710, 2711 és 2712 vámtarifaszám alkalmazásában a „meghatározott eljárások” a következők:
a) vákuumdesztilláció;
b) átdesztillálás nagyon alapos frakcionált desztillációval;
c) krakkolás;
d) reformálás;
e) extrakció szelektív oldószerrel;
f) a folyamat a következő összes műveletet felöleli: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsavhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;
g) polimerizáció;
h) alkilezés;
ij) izomerizálás;
k) csak az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó nehézolajok esetében, hidrogénnel történő kéntelenítés, amelynek eredményeként a kezelt termék kéntartalma legalább 85 térfogatszázaléka redukálódik (ASTM D 1266–59 T módszer);
l) csak a 2710 vámtarifaszám alá tartozó termékek esetében paraffinmentesítés a szűréstől eltérő művelettel;
m) csak az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó nehézolajok esetében, hidrogénnel több mint 20 bar nyomáson és több mint 250 °C hőmérsékleten végzett katalitikus kezelés, a kéntelenítési eljáráson kívül, ha a hidrogén a vegyi folyamat aktív szereplője. Az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó kenőolajoknak hidrogénnel történő további kezelése (pl. hidrogénkikészítés vagy színtelenítés), különösen a szín és a stabilitás céljából, azonban nem számít különleges eljárásnak;
n) csak az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok esetében atmoszférikus desztilláció, azzal a feltétellel, hogy ezeknek a termékeknek az ASTM D 86 módszerrel, a veszteségeket is beleértve, kevesebb mint 30 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-on;
o) csak az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó nehézolajok esetében, a gázolajok és fűtőolajok kivételével, kezelés nagyfrekvenciás elektromos koronakisülésekkel;
p) csak az ex 2712 vámtarifaszám alá (a súlyát tekintve 0,75%-nál kevesebb olajat tartalmazó vazelin, ozokerit, lignitviasz vagy tőzegviasz, paraffinviasz kivételével) tartozó nyerstermékek esetében, olaj mentesítés frakcionált kristályosítással.
7.3. Az ex 2707, 2713–2715, ex 2901, ex 2902, valamint ex 3403 vámtarifaszámok alkalmazásában, az egyszerű eljárások, például a tisztítás, dekantálás, sóeltávolítás, vízelválasztás, szűrés, színezés, jelölés, a kéntartalom megállapítása különböző kéntartalmú termékekkel történő keverés révén, vagy az e vagy ehhez hasonló műveletek bármilyen kombinációja nem eredményeznek származást.
A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON VÉGREHAJTANDÓ OLYAN MEGMUNKÁLÁSOK VAGY FELDOLGOZÁSOK JEGYZÉKE, AMELYEK EREDMÉNYEKÉNT AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK ELÉRHETI A SZÁRMAZÓ MINŐSÍTÉST
A listán említett termékek nem mindegyike szerepel feltétlenül e megállapodásban. E megállapodás egyéb részeit is szükséges tehát áttanulmányozni.
| HR vámtarifaszám | Árumegnevezés | A nem származó anyagokon végrehajtott olyan megmunkálás vagy feldolgozás, amely származó minősítést eredményez | ||||
| (1) | (2) | (3) | vagy | (4) | ||
| 1. árucsoport | Elő állatok | Az 1. árucsoport alá tartozó állatoknak teljes egészében előállítottnak kell lenni | ||||
| 2. árucsoport | Hús és élelmezési célra alkalmas belsőségek | Előállítás, amelyben a 1. és 2. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított | ||||
| 3. árucsoport | Halak és rákok, puhatestű és más gerinctelen víziállatok | Előállítás, amelyben a 3. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított | ||||
| ex 4. árucsoport | Tejtermékek; madártojás; természetes méz; másutt nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer; kivéve: | Előállítás, amelyben a 4. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított | ||||
| 0403 | Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej, tejföl sűrítve, cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is | Előállítás, amelyben: – a 4. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított, – a 2009 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált gyümölcslé (az ananász, zöld citrom és a grapefruit-lé kivételével) származó és – a 17. árucsoport alá tartozó felhasznált anyagok értéke nem haladja meg a termék gyártelepi értékének a 30%-át | ||||
| ex 5. árucsoport | Másutt nem említett állati eredetű termékek; kivéve: | Előállítás, amelyben a 5. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított | ||||
| ex 0502 | Kikészített sertés- és vaddisznószőr, sörte | A sörte és a szőr tisztítása, fertőtlenítése, válogatása és egyenesítése | ||||
| 6. árucsoport | Elő fák és egyéb növények; hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítőlombozat | Előállítás, amelyben: – a 6. árucsoport alá tartozó összes felhasznált termék teljes egészében előállított, és – a felhasznált anyagok értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át | ||||
| 7. árucsoport | Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek és gumók | Előállítás, amelyben a 7. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított | ||||
| 8. árucsoport | Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék, citrusfélék vagy a dinnyefélék héja | Előállítás, amelyben: – a felhasznált összes gyümölcs és dióféle teljes egészében előállított, és – a 17. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi értékének a 30%-át | ||||
| ex 9. árucsoport | Kávé, tea, matétea és fűszerek, kivéve: | Előállítás, amelyben a 9. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított | ||||
| 0901 | Kávé nyersen, pörkölve vagy koffeinmentesen is; kávéhéj és burok; bármilyen arányban valódi kávét tartalmazó pótkávé | Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból | ||||
| 0902 | Tea, aromásítva is | Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból | ||||
| ex 0910 | Fűszerkeverékek | Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból | ||||
| 10. árucsoport | Gabonafélék | Előállítás, amelyben a 10. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított | ||||
| ex 11. árucsoport | Malomipari termékek; maláta; keményítők; inulin, búzasikér; kivéve: | Előállítás, amelyben a 0714 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált gabonaféle, élelmezési célra alkalmas növény, gyökér és gumó, illetőleg gyümölcs teljes egészében előállított | ||||
| ex 1106 | Liszt, dara és por a 0713 vámtarifaszám alá tartozó szárított, kifejtett hüvelyes zöldségből | A 0708 vámtarifaszám alá tartozó hüvelyes zöldségek szárítása és őrlése | ||||
| 12. árucsoport | Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari és gyógynövények, szalma és takarmány | Előállítás, amelyben a 12. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított | ||||
| 1301 | Sellak; természetes mézga, gyanta, mézgagyanta és oleorezin (például balzsam) | Előállítás, amelynek során a 1301 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át | ||||
| 1302 | Növényi nedv és kivonat; pektintartalmú anyag, pektinát és pektát; agar-agar és más növényi anyagból nyert nyálka és dúsító modifikálva (átalakítva) is: | |||||
| – Növényi anyagokból nyert nyálka és dúsító modifikálva (átalakítva) is | Előállítás módosítatlan nyálkából és dúsítóból | |||||
| – Más | Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át | |||||
| 14. árucsoport | Növényi eredetű nyersanyag fonásra; másutt nem említett növényi termékek | Előállítás, amelyben a 14. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított | ||||
| ex 15. árucsoport | Állati vagy növényi zsír és olaj, és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz; kivéve: | Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból | ||||
| 1501 | Sertészsír (zsiradék is) és baromfizsír a 0209 és a 1503 vámtarifaszám alá tartozók kivételével | |||||
| – Zsír csontokból vagy hulladékból | Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve a 0203-as, 0206 és 0207 vámtarifaszám alá tartozóakat, illetve a 0506 vámtarifaszám alá tartozó csontokat | |||||
| – Más | Előállítás a 0203 vagy 0206 vámtarifaszám alá tartozó sertéshúsból vagy élelmezési célra alkalmas belsőségből, vagy a 0207 vámtarifaszám alá tartozó baromfihúsból és élelmezési célra alkalmas belsőségből | |||||
| 1502 | Szarvasmarhafaggyú, birka-vagy kecskefaggyú, a 1503 vámtarifaszám alá tartozók kivételével | |||||
| – Zsír csontokból vagy hulladékból | Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve a 0201,0202, 0204 vagy 0206 vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy a 0506 vámtarifaszám alá tartozó csontból | |||||
| – Más | Előállítás, amelyben a 2. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított | |||||
| 1504 | Halból vagy tengeri emlősből nyert zsír, olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva: | |||||
| – Szilárd frakciók | Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a 1504 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve | |||||
| – Más | Előállítás, amelyben a 2. és 3. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított | |||||
| ex 1505 | Finomított lanolin | Előállítás a 1505 vámtarifaszám alá tartozó nyers gyapjúzsírból | ||||
| 1506 | Más állati zsír, olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva: | |||||
| – Szilárd frakciók | Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból az 1506 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve | |||||
| – Más | Előállítás, amelyben a 2. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított | |||||
| 1507–1515 | Növényi olajok és ezek frakciói | |||||
| – Szójabab- földimogyoró-pálma- kókuszdió-(kopra-), pálmamagbél- babassu- tung-(kínaifa-) és oiticicaolaj, mirtuszviasz és japánviasz, jojobaolaj frakciói és olajok műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével | Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból | |||||
| – Szilárd frakciók, a jojobaolaj szilárd frakcióinak kivételével | Előállítás az 1507–1515 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagból | |||||
| – Más | Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált növényi anyag teljes egészében előállított | |||||
| 1516 | Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően észterezve, újraészterezve vagy elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve | Előállítás, amelyben: – a 2. árucsoport alá tartozó összes felhasznált termék teljes egészében előállított, és – a felhasznált összes növényi eredetű anyag teljes egészében előállított. Az 1507, 1508, 1511 és 1513 vámtarifaszámok alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók | ||||
| 1517 | Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, az 1516 vámtarifaszám alá tartozó étkezési zsír vagy olaj és ezek frakciói kivételével: | Előállítás, amelyben: – a 2. és a 4. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított, és – a felhasznált összes növényi eredetű anyag teljes egészében előállított. Az 1507, 1508, 1511 és 1513 vámtarifaszámok alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók | ||||
| 16. árucsoport | Húsból, halból, vagy rákból, puhatestűből, valamint más gerinctelen víziállatból készült termékek | Előállítás: – az 1. árucsoport alá tartozó állatokból, és/vagy – amelyben a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított | ||||
| ex 17. árucsoport | Cukrok és cukoráruk; kivéve: | Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból | ||||
| ex 1701 | Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban, ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadásával | Előállítás, amelyben a 17. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át | ||||
| 1702 | Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül, műméz, természetes mézzel keverve is, égetett cukor: | |||||
| – Vegytiszta maltóz és fruktóz | Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból az 1702 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve | |||||
