| – – Az italgyártásban használt fajták: | ||
| – – – Egy italfajtára jellemző összes ízesítő anyagot tartalmazó készítmények: | ||
| 33021010 | – – – – 0,5 térfogatszázalékot meghaladó tényleges alkoholtartalommal | |
| – – – – Más: | ||
| 33021021 | – – – – – Tejzsír-, szacharóz-, izoglukóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- vagy izoglukóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal | |
| 33021029 | – – – – – Más | |
| 3501 | Kazein, kazeinátok, más kazeinszármazékok; kazeinenyvek: | |
| 350110 | – Kazein | |
| 350190 | – Más: | |
| 35019090 | – – Más | |
| 3505 | Dextrinek és más átalakított keményítők (pl.: előkocsonyásított vagy észterezett keményítő); keményítő-, dextrin- vagy más átalakított keményítő alappal készített enyvek: | |
| 350510 | – Dextrinek és más átalakított keményítők: | |
| 35051010 | – – Dextrinek | |
| – – Más átalakított keményítők: | ||
| 35051090 | – – – Más | |
| 350520 | – Enyvek | |
| 3809 | Textil-, papír-, bőr- vagy hasonló iparban használt, másutt nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő, színtartóságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (pl. appretálószerek és pácanyagok): | |
| 380910 | – Keményítőtartalommal: | |
| 3823 | Ipari monokarboxil-zsírsav; finomításból nyert olajsav: ipari zsíralkohol | |
| 3824 | Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; másutt nem említett vegyipari és rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is): | |
| 382460 | – Szorbit, a 290544 alszám alá tartozó kivételével |
IIb. melléklet
A Közösségből származó feldolgozottmezőgazdasági termékekre vonatkozó Albániai engedmények
Az e mellékletben felsorolt termékekre alkalmazott vámok a következő ütemezés szerint csökkennek, illetve szűnnek meg:
– 2007. január 1-jén a behozatali vám az alapvám 80%-ára csökken,
– 2008. január 1-jén a behozatali vám az alapvám 60%-ára csökken,
– 2009. január 1-jén a behozatali vám az alapvám 40%-ára csökken,
– 2010. január 1-jén megszűnnek a megmaradt behozatali vámok.
| KN-kód | Árumegnevezés | |
| 0710 | Zöldség (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva: | |
| 07104000 | – Csemegekukorica | |
| 0711 | Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban: | |
| 071190 | – Más zöldség; zöldségkeverék: | |
| – – Zöldségfélék: | ||
| 07119030 | – – – Csemegekukorica | |
| 1806 | Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény | |
| 1901 | Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401 – 0404 vámtartifaszám alá tartozó árukból készített, másutt nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz | |
| 1902 | Tészta, főzve vagy töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is: | |
| – Nem főtt tészta, nem töltve vagy másképp nem elkészítve: | ||
| 19021100 | – – Tojástartalommal | |
| 190219 | – – Más | |
| 190220 | – Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is: | |
| – – Más: | ||
| 19022091 | – – – Főzve | |
| 19022099 | – – – Más | |
| 190230 | – Más tészta: | |
| 190240 | – Kuszkusz (búzadarakása) | |
| 1904 | Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában vagy pehely vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve | |
| 2001 | Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság): | |
| 200190 | – Más: | |
| 20019030 | – – Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) | |
| 20019040 | – – Jamgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal | |
| 20019060 | – – Pálmafacsúcsrügy | |
| 2004 | Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vámtartifaszám alá tartozó termékek kivételével: | |
| 200410 | – Burgonya: | |
| – – Más: | ||
| 20041091 | – – – Liszt, dara vagy pelyhesített formában | |
| 200490 | – Más zöldség és zöldségkeverék: | |
| 20049010 | – – Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) | |
| 2005 | Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vámtartifaszám alá tartozó termékek kivételével: | |
| 200520 | – Burgonya: | |
| 20052010 | – – Liszt, dara vagy pelyhesített formában | |
| 20058000 | – Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) | |
| 2008 | Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag vagy alkohol hozzáadásával is: | |
| – Diófélék, földimogyoró és más mag, egymással keverve is: | ||
| 200811 | – – Földimogyoró: | |
| 20081110 | – – – Amerikai mogyoróvaj | |
| – Más, beleértve a keverékeket is, a 200819 alszám alá tartozó keverékek kivételével: | ||
| 20089100 | – – Pálmafacsúcsrügy | |
| 200899 | – – Más: | |
| – – – Alkohol hozzáadása nélkül: | ||
| – – – – Cukor hozzáadása nélkül: | ||
| 20089985 | – – – – – Kukorica, a csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) kivételével | |
| 20089991 | – – – – – Jamgyökér, édes burgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal | |
| 2101 | Kávé-, tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen termékeken vagy kávén, teán vagy matéteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, valamint ezeknek kivonata, eszenciája, koncentrátuma: | |
| – Kávékivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen termékeken vagy kávén alapuló készítmények: | ||
| 210111 | – – Kivonat, eszencia és koncentrátum | |
| 210112 | – – Ezen kivonatokon, eszenciákon vagy koncentrátumokon vagy kávén alapuló készítmények | |
| 210120 | – Tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és koncentrátum és ezen termékeken, vagy teán vagy matéteán alapuló készítmények: | |
| 21012020 | – – Kivonat, eszencia és koncentrátum | |
| – – Készítmények: | ||
| 21012098 | – – – Más | |
| 210130 | – Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, valamint ezeknek kivonata, eszenciája, koncentrátuma | |
| 2102 | Élesztő (aktív vagy nem aktív); más egysejtű, nem élő mikroorganizmus (a 3002vámtartifaszám alatti vakcinák kivételével); elkészített sütőpor | |
| 2103 | Mártás (szósz) és ennek előállítására szolgáló készítmény; ételízesítő keverék; mustárliszt és -dara, elkészített mustár: | |
| 21031000 | – Szójamártás | |
| 210390 | – Más: | |
| 21039090 | – – Más | |
| 210500 | Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is | |
| 2201 | Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül; jég és hó | |
| 2202 | Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vámtarifaszám alá tartozó gyümölcs- vagy zöldséglevek kivételével | |
| 2402 | Szivar, mindkét végén levágott végű szivar (manillaszivar), kis alakú szivar (cigarillos) és cigaretta dohányból vagy dohánypótlóból | |
| 2403 | Más feldolgozott dohány és feldolgozott dohánypótló; »homogenizált« vagy »visszanyert« dohány (dohányfólia); dohánykivonat és -eszencia: | |
| 240310 | – Fogyasztási dohány (elszívásra), bármilyen mennyiségű dohánypótlótartalommal is: | |
| 24031010 | – – Legfeljebb 500 g nettó tömegű kiszerelésben | |
| – Más: | ||
| 24039100 | – – »homogenizált« vagy »visszanyert« dohány (dohányfólia) | |
| 240399 | – – Más |
IIc. melléklet
Az e mellékletben felsorolt feldolgozott mezőgazdasági termékek esetében a megállapodás hatálybelépésének időpontját követően továbbra is alkalmazni kell az MFN-vámtételeket
| KN-kód | Árumegnevezés | |
| 0403 | Író, aludttej és tejföl joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is: | |
| 040310 | – Joghurt: | |
| – – Ízesítés, gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadása nélkül: | ||
| – – – Por, granulátum vagy más szilárd alakban: | ||
| 04031051 | – – – – Legfeljebb 1,5 tömegszázalék | |
| 04031053 | – – – – 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék | |
| 04031059 | – – – – 27 tömegszázalékot meghaladó | |
| – – – Más, tej zsírtartalma: | ||
| 04031091 | – – – – Legfeljebb 3 tömegszázalék | |
| 04031093 | – – – – 3 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék | |
| 04031099 | – – – – 6 tömegszázalékot meghaladó | |
| 040390 | – Más: | |
| – – Ízesítés, gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadása nélkül: | ||
| – – – Por, granulátum vagy más szilárd alakban: | ||
| 04039071 | – – – – Legfeljebb 1,5 tömegszázalék | |
| 04039073 | – – – – 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék | |
| 04039079 | – – – – 27 tömegszázalékot meghaladó | |
| – – – Más, tej zsírtartalma: | ||
| 04039091 | – – – – Legfeljebb 3 tömegszázalék | |
| 04039093 | – – – – 3 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék | |
| 04039099 | – – – – 6 tömegszázalékot meghaladó | |
| 0405 | Vaj és tejből nyert más zsír és olaj; kenhető tej készítmények (vajkrém): | |
| 040520 | – Kenhető tej készítmények (vajkrém): | |
| 04052010 | – – Legalább 39 tömegszázalék, de kevesebb mint 60 tömegszázalék zsírtartalommal | |
| 04052030 | – – Legalább 60 tömegszázalék, de legfeljebb 75 tömegszázalék zsírtartalommal | |
| 2103 | Mártás (szósz) és ennek előállítására szolgáló készítmény; ételízesítő keverék; mustárliszt és -dara, elkészített mustár: | |
| 21032000 | – Paradicsomketchup és más paradicsommártás |
IId. melléklet
A Közösségből származó feldolgozott mezőgazdasági termékek Albániába történő behozatalára alkalmazandó éves vámkontingensek
A Közösségből származó alábbi termékek Albániába történő behozatalára nulltarifás vám alkalmazandó az alábbiakban meghatározott vámkontingenseken belül. E vámkontingenseket meghaladó mennyiségek esetén a IIa, IIb és IIc. mellékletben foglalt feltételek alkalmazandók.
| KN-kód | Árumegnevezés | Éves vámmentes kontingens | |
| 1806 | Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény | 150 tonna | |
| 1904 | Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában vagy pehely vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve | 100 tonna | |
| 2103 | Mártás (szósz) és ennek előállítására szolgáló készítmény; ételízesítő keverék; mustárliszt és -dara, elkészített mustár | 60 tonna | |
| 210500 | Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is | 100 tonna | |
| 2201 | Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül; jég és hó | 3700 hl | |
| 2202 | Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vámtarifaszám alá tartozó gyümölcs- vagy zöldséglevek kivételével” |
„4. JEGYZŐKÖNYV
A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRÓL, VALAMINT A KÖZÖSSÉG ÉS ALBÁNIA ÁLTAL KÖTÖTT JELEN MEGÁLLAPODÁS RENDELKEZÉSEINEK ALKALMAZÁSA TERÉN ZAJLÓ KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDSZEREIRŐL
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Fogalommeghatározások
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
a) „előállítás”: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést vagy az egyedi műveleteket is;
b) „anyag”: a termék előállítása során felhasznált bármilyen összetevő, nyersanyag, alkatrész vagy rész, stb.;
c) „termék”: az előállított termék, akkor is, ha egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják;
d) „áruk”: az anyagok és a termékek egyaránt;
e) „vámérték”: az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (WTO egyezmény a vámérték megállapításáról) VII. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodás szerint megállapított érték;
f) „gyártelepi ár”: a termékért a Közösségben vagy Albániában annak a gyártónak a gyártelepen fizetett ár, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve hogy az ár magában foglalja az összes felhasznált anyag értékét, levonva abból az előállított termék kivitelekor visszatérítendő vagy visszatéríthető belső adókat;
g) „anyagok értéke”: a felhasznált nem származó anyagok behozatalkori vámértéke, illetve ha ez nem ismert, és nem határozható meg, az anyagokért a Közösségben vagy Albániában fizetett első megállapítható ár;
h) „a származó anyagok értéke”: az ilyen anyagok értéke, a g) pont meghatározásának értelemszerű alkalmazásával;
i) „hozzáadott érték”: a gyártelepi ár, melyből levonásra kerül minden egyes beépített anyag vámértéke, amelyek a 3. és 4. cikkben említett egyéb országokból származnak, illetve amennyiben a vámérték nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért a Közösségben vagy Albániában fizetett első megállapítható ár;
j) „árucsoport” és „vámtarifaszám”: a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert – e jegyzőkönyvben „Harmonizált Rendszer” vagy „HR” – alkotó nómenklatúrában használt árucsoportok és vámtarifaszámok (négy számjegyű kód);
k) „besorolt”: valamely termék vagy anyag adott vámtarifaszám alá történő besorolására vonatkozik;
l) „szállítmány”: olyan termékek, amelyeket egyidejűleg szállítanak egy exportőrtől egy címzett részére, vagy amelynek az exportőrtől a címzetthez történő szállítása egyetlen fuvarokmánnyal, illetve ilyen okmány hiányában egyetlen számlával történik;
m) „területek”: a felségvizeket is magukban foglalják.
II. CÍM
A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA
2. cikk
Általános követelmények
(1) A megállapodás alkalmazása során a következő termékeket kell a Közösségből származó termékeknek tekinteni:
a) teljes egészében a Közösségben létrejött vagy előállított termékek az 5. cikk értelmében;
b) olyan termékek, amelyek előállítására a Közösség területén, de nem teljes egészében ott előállított anyagok felhasználásával került sor, feltéve hogy ezek az anyagok a 6. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül a Közösség területén.
(2) A megállapodás alkalmazása során a következő termékeket kell Albániából származó termékeknek tekinteni:
a) teljes egészében Albániában létrejött vagy előállított termékek az 5. cikk értelmében;
b) olyan termékek, amelyek előállítására Albánia területén, de nem teljes egészében ott előállított anyagok felhasználásával került sor, feltéve hogy ezek az anyagok a 6. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül Albánia területén.
3. cikk
Kumuláció a Közösségben
(1) A 2. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a termékek a Közösségből származó termékeknek minősülnek, ha azokat a Közösségben állítják elő olyan anyagokból, amelyek Albániából, a Közösségből vagy az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában * részt vevő bármely országból vagy területről származnak, illetve olyan anyagokból, amelyek Törökországból származnak és amelyekre az EK–Törökország Társulási Tanács 1995. december 22-i 1/95 határozata * alkalmazandó, feltéve hogy az Albániában végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 7. cikkben említett műveleteket. Nem szükséges, hogy a fenti anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.
(2) Amennyiben a Közösségben végzett megmunkálás vagy feldolgozás nem haladja meg a 7. cikkben említett műveleteket, az előállított termék kizárólag akkor minősül a Közösségből származónak, amennyiben az ott hozzáadott érték nagyobb, mint az (1) bekezdésben említett bármely egyéb országból származó anyagok értéke. Amennyiben ez nem így van, az előállított termék abból az országból származónak tekintendő, amely esetében a legmagasabb a Közösségben történő előállításhoz felhasznált származó anyagok értéke.
(3) Az (1) bekezdésben említett országok vagy területek valamelyikéből származó olyan termékek, amelyek nem mennek keresztül semmilyen megmunkáláson vagy feldolgozáson a Közösség területén, megtartják származásukat, amennyiben ezeknek az országoknak vagy területeknek valamelyikébe exportálják azokat.
(4) Az e cikkben foglalt kumuláció kizárólag akkor alkalmazható, amennyiben:
a) az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikke szerinti kedvezményes kereskedelmi megállapodás alkalmazandó a származó helyzet megszerzésében érintett országok és területek, valamint a rendeltetési ország között;
b) az anyagok és a termékek az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott származási szabályokkal azonos szabályok alkalmazásával szerezték meg a származó helyzetet;
valamint
c) a kumuláció alkalmazásához szükséges követelmények teljesítéséről szóló értesítéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat), illetve Albániában az ország saját eljárásai szerint közzétették.
Az e cikkben foglalt kumulációt az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat) közzétett értesítésben megadott naptól kell alkalmazni.
A Közösség az Európai Közösségek Bizottságán keresztül tájékoztatja Albániát a megállapodások részleteiről, valamint a vonatkozó származási szabályaikról, amelyeket az (1) bekezdésben hivatkozott egyéb országokkal vagy területekkel kapcsolatosan alkalmaznak.
Az V. mellékletben szereplő termékek nem tartoznak az e cikkben foglalt kumulációba.
4. cikk
Kumuláció Albániában
(1) A 2. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a termékek Albániából származó termékeknek minősülnek, ha azokat Albániában állítják elő olyan anyagokból, amelyek a Közösségből, Albániából vagy az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában * részt vevő bármely országból vagy területről származnak, illetve olyan anyagokból, amelyek Törökországból származnak és amelyekre az EK–Törökország Társulási Tanács 1995. december 22-i 1/95 határozata * alkalmazandó, feltéve hogy az Albániában végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 7. cikkben említett műveleteket. Nem szükséges, hogy a fenti anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.
(2) Amennyiben az Albániában végzett megmunkálás vagy feldolgozás nem haladja meg a 7. cikkben említett műveleteket, az előállított termék kizárólag akkor minősül Albániából származónak, amennyiben az ott hozzáadott érték nagyobb, mint az (1) bekezdésben említett bármely egyéb országból származó anyagok értéke. Amennyiben ez nem így van, az előállított termék abból az országból származónak tekintendő, amely esetében a legmagasabb az Albániában történő előállításhoz felhasznált származó anyagok értéke.
(3) Az (1) bekezdésben említett országok vagy területek valamelyikéből származó olyan termékek, amelyek nem mennek keresztül semmilyen megmunkáláson vagy feldolgozáson Albánia területén, megtartják származásukat, amennyiben ezeknek az országoknak vagy területeknek valamelyikébe exportálják azokat.
(4) Az e cikkben foglalt kumuláció kizárólag akkor alkalmazható, amennyiben:
a) az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikke szerinti kedvezményes kereskedelmi megállapodás alkalmazandó a származó helyzet megszerzésében érintett országok és területek, valamint a rendeltetési ország között;
b) az anyagok és a termékek az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott származási szabályokkal azonos szabályok alkalmazásával szerezték meg a származó helyzetet;
valamint
c) a kumuláció alkalmazásához szükséges követelmények teljesítéséről szóló értesítéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat), illetve Albániában az ország saját eljárásai szerint közzétették.
Az e cikkben foglalt kumulációt az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat) közzétett értesítésben megadott naptól kell alkalmazni.
Albánia az Európai Közösségek Bizottságán keresztül tájékoztatja a Közösséget a megállapodások részleteiről, ideértve azok hatálybalépésének idejét és a vonatkozó származási szabályokat is, amelyeket az (1) bekezdésben említett egyéb országokkal vagy területekkel kapcsolatosan alkalmaznak.
Az V. mellékletben szereplő termékek nem tartoznak az e cikkben foglalt kumulációba.
5. cikk
Teljes egészében előállított termékek
(1) Az alábbiak minősülnek teljes egészében a Közösségben vagy Albániában létrejött vagy előállított termékeknek:
a) az érintett országok földjéből vagy a hozzájuk tartozó tengerfenékről kinyert ásványi termékek;
b) az ott betakarított növényi termények;
c) az ott született és felnevelt élő állatok;
d) az ott nevelt élő állatokból származó termékek;
e) az ott folytatott vadászatból vagy halászatból származó termékek;
f) a tengeri halászat termékei és a Közösség vagy Albánia vízi járműi által a felségvizeik határain kívül a tengerből kinyert egyéb termékek;
g) feldolgozó hajóikon a kizárólag az f) pontban említett termékekből előállított termékek;
h) kizárólag nyersanyagok visszanyerésére hasznosítható, ott összegyűjtött használt cikkek, beleértve a használt gumiabroncsokat újrafutózásra vagy hulladékként való hasznosításra;
i) az ott végzett feldolgozási műveletekből visszamaradt hulladék és törmelék;
j) a felségvizeiken kívüli tengerfenék talajából vagy altalajából kinyert termékek, feltéve hogy kizárólagos joggal bírnak az abból a talajból vagy altalajból történő kitermelésre;
k) a kizárólag az a)–j) pontban meghatározott termékekből ott előállított áruk.
(2) Az (1) bekezdés f) és g) pontjában használt „hajóik” és „feldolgozó hajóik” kifejezést csak olyan hajókra és feldolgozó hajókra kell alkalmazni, amelyek:
a) a Közösség valamely tagállamában vagy Albániában vannak bejegyezve és nyilvántartva;
b) a Közösség valamely tagállama vagy Albánia zászlaja alatt hajóznak;
c) legalább 50 százalékban a Közösség valamely tagállama vagy Albánia állampolgárainak, vagy egy olyan vállalkozásnak a tulajdonában állnak, amelynek a székhelye ezen országok valamelyikében van; amelynek az igazgatója vagy igazgatói, az igazgatótanácsi vagy felügyelő-bizottsági elnöke, valamint e bizottságok tagságának a többsége a Közösség valamely tagállamának vagy Albániának az állampolgára; továbbá, ahol – társulások vagy korlátolt felelősségű társaságok esetében – a tőke legalább felerészben ezen államok, köztestületek vagy az említett államok állampolgárainak a tulajdonát képezi;
d) amelyeknek a parancsnoka és tisztjei a Közösség valamely tagállamának vagy Albániának állampolgárai;
valamint
e) amelyeknek az esetében a legénység legalább 75%-a a Közösség valamely tagállamának vagy Albániának az állampolgára.
6. cikk
Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek
(1) A 2. cikk alkalmazásában a nem teljes egészében létrejött vagy előállított termékeket akkor kell kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinteni, ha a II. melléklet jegyzékében meghatározott feltételek teljesülnek.
A fent említett feltételek az e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi termék tekintetében feltüntetik a nem származó anyagokon az előállítás során kötelezően végrehajtandó megmunkálást vagy feldolgozást, amely csak az ilyen anyagokra vonatkozik. Ebből következik, hogy ha egy termék előállítása során olyan terméket használnak fel, amely a jegyzékben szereplő feltételek teljesítése révén megszerezte a származó minősítést, az ezt felhasználó termékre vonatkozó feltételek rá nézve nem alkalmazhatók, és figyelmen kívül kell hagyni azokat a nem származó anyagokat, amelyek felhasználására a termék előállítása folyamán esetleg sor került.
(2) Az (1) bekezdéstől függetlenül azok a nem származó anyagok, amelyeket a jegyzékben meghatározott feltételeknek megfelelően egy adott termék gyártásában nem szabad felhasználni, ennek ellenére felhasználhatók, feltéve hogy:
a) összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 százalékát;
b) e bekezdés alkalmazásával a nem származó anyagok legnagyobb értékére a jegyzékben megadott százalékértékeket nem haladják meg.
Ez a bekezdés a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportja alá tartozó termékek esetében nem alkalmazható.
(3) Az (1) és a (2) bekezdést a 7. cikk rendelkezéseire figyelemmel kell alkalmazni.
7. cikk
Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás
(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül a származó termék minősítés megszerzéséhez nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni a következőket, függetlenül attól, hogy a 6. cikk követelményei teljesülnek-e:
a) a szállítás és tárolás során az áru jó állapotban való megőrzését biztosító műveletek;
b) csomagok szétbontása és összeállítása;
c) mosás, tisztítás; por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása;
d) textíliák vasalása vagy gyűrtelenítése;
e) egyszerű festési és fényezési műveletek;
f) gabonafélék és rizs hántolása, részleges vagy teljes fehérítése, fényezése és glazúrozása;
g) cukor színezését vagy formázását szolgáló műveletek;
h) gyümölcs-, dió- és zöldségfélék hámozása, kimagozása, feltörése és kifejtése;
i) élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás;
j) szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás, összepárosítás; (ideértve a készletek összeállítását is);
k) egyszerű palackozás, üvegekbe, zsákokba, ládákba, dobozokba helyezés, lapokon vagy táblákon való rögzítés stb., és minden más egyszerű csomagolási művelet;
l) jelölések, címkék, logók és más hasonló megkülönböztető jelzések elhelyezése a termékeken vagy csomagolásukon;
m) termékek egyszerű vegyítése, fajtájukra való tekintet nélkül; cukor vegyítése bármely más anyaggal;
n) árucikkek alkatrészeinek egyszerű összeszerelése teljes kész termékké, vagy termékek szétválasztása részekre;
o) az a)–n) pontokban meghatározott két vagy több művelet kombinációja;
p) állatok levágása.
(2) Annak megállapítása során, hogy a terméken végzett megmunkálást vagy feldolgozást az (1) bekezdés értelmében nem kielégítőnek kell-e tekinteni, az adott terméken akár a Közösség területén, akár Albániában végrehajtott összes műveletet együttesen kell vizsgálni.
8. cikk
Minősítési egység
(1) E jegyzőkönyv rendelkezései alkalmazásának szempontjából a minősítési egység az az adott termék, amelyet a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája segítségével történő besorolás meghatározásakor alapegységnek kell tekinteni.
Ebből következik, hogy:
a) ha egy cikkek csoportjából vagy összeállításából álló terméket a Harmonizált Rendszer feltételei szerint egyetlen vámtarifaszám alá sorolnak be, a termék egésze alkotja a minősítési egységet;
b) ha egy szállítmány számos azonos, a Harmonizált Rendszer ugyanazon vámtarifaszáma alá besorolt termékből áll, minden egyes terméket külön kell figyelembe venni e jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásakor.
(2) Amennyiben a harmonizált rendszer 5. általános szabálya szerint a csomagolást a besorolás szempontjából a termék részének kell tekinteni, azt a származás meghatározásakor is figyelembe kell venni.
9. cikk
Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok
A berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel együtt szállított olyan tartozékok, amelyek a szokásos berendezés részét képezik és belefoglaltatnak a berendezés, gép, készülék vagy jármű árába, vagy amelyeket nem számláznak le külön, a kérdéses berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel egynek kell tekinteni.
10. cikk
Készletek
A Harmonizált Rendszer 3. általános szabálya szerint a készleteket akkor kell származónak tekinteni, ha a készletet alkotó összes termék is származó. Mindazonáltal, olyan esetekben, amikor valamely készlet származó és nem származó termékeket egyaránt tartalmaz, a készletet a maga egészében származónak kell tekinteni, ha a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának a 15 százalékát.
11. cikk
Semleges elemek
Annak eldöntéséhez, hogy valamely termék származó-e, az előállítása során felhasznált alábbi tételek származási helyét nem szükséges vizsgálni:
a) energia és tüzelőanyag;
b) üzem és berendezése;
c) gépek és szerszámok;
d) olyan áruk, amelyek a termék végső összetételébe nem épülnek be, és azokat nem is arra szánták.
III. CÍM
TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK
12. cikk
A területiség elve
(1) A 3. és 4. cikkben, valamint e cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezések kivételével a II. címben meghatározott, a származó helyzet megszerzésére vonatkozó feltételeknek megszakítás nélkül teljesülniük kell a Közösségben, valamint Albániában.
(2) A 3. és 4. cikkben foglaltak kivételével, amennyiben a Közösségből vagy Albániából más országba exportált származó árukat visszaszállítják, azokat nem származónak kell tekinteni, kivéve ha a vámhatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy:
a) a visszaszállított áruk megegyeznek a kivitt árukkal; valamint
b) nem mentek keresztül az adott országban vagy kivitelük során a jó állapotban való megőrzéshez szükségest meghaladó műveleteken.
(3) A származó minősítésnek a II. cím alatt felsorolt feltételekkel összhangban történő megszerzését nem befolyásolja az a megmunkálás vagy feldolgozás, amelyet a Közösségen vagy Albánián kívül a
Közösségből vagy Albániából exportált anyagokkal végeztek, majd oda ismételten behozták, feltéve hogy:
a) az említett anyagokat teljes egészében a Közösségben vagy Albániában állították elő, vagy a kivitel előtt olyan megmunkálást vagy feldolgozást végeztek rajtuk, amely túlmegy a 7. cikkben említett műveleteken; valamint
b) a vámhatóságok számára hitelt érdemlően igazolják, hogy
i. az újból behozott árukat az exportált anyagok megmunkálásával vagy feldolgozásával állították elő; valamint
ii. a Közösségen vagy Albánián kívül az e cikk előírásainak betartása mellett a teljes hozzáadott érték nem haladja meg a származó minősítésre pályázó végtermék gyártelepi árának a 10 százalékát.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a származó minősítés megszerzéséhez a II. cím alatt felsorolt feltételek nem alkalmazhatók a Közösségen vagy Albánián kívül végzett megmunkálásra vagy feldolgozásra. Olyan esetekben azonban, amikor a végtermék származó helyzetének a meghatározásához a II. mellékletben szereplő jegyzék szabályai közül olyannak az alkalmazására kerül sor, amely a beépített összes nem származó anyag maximális értékét határozza meg, az érintett fél területén beépített nem származó anyagok teljes értéke a Közösségen vagy Albánián kívül az e cikk rendelkezéseinek alkalmazása mellett megszerzett teljes hozzáadott értékkel együtt nem haladhatja meg a megállapított százalékos értéket.
(5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásában a „teljes hozzáadott érték” fogalmát úgy kell érteni, hogy az a Közösségen vagy Albánián kívül felmerülő összes költséget felöleli, ideértve az ott beépített anyagok értékét is.
(6) A (3) és (4) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az olyan termékekre, amelyek nem tesznek eleget a II. mellékletben szereplő listában felsorolt feltételeknek, vagy amelyeket a 6. cikk (2) bekezdésében rögzített általános tolerancia alkalmazása mellett lehet csak kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinteni.
(7) A (3) és (4) bekezdés rendelkezései a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjaiban szereplő termékekre nem vonatkoznak.
(8) Minden olyan megmunkálást vagy feldolgozást, amelyre ennek a cikknek a rendelkezései vonatkoznak, és amelyre a Közösségen vagy Albánián kívül kerül sor, a passzív feldolgozásra vonatkozó intézkedések vagy más hasonló intézkedések alapján kell elvégezni.
13. cikk
Közvetlen szállítás
(1) A megállapodásban előírt kedvezményes elbánás kizárólag olyan termékekre vonatkozik, amelyek megfelelnek e jegyzőkönyv követelményeinek, és amelyeket közvetlenül a Közösség, valamint Albánia között vagy a 3. és 4. cikkben említett egyéb országokon vagy területeken keresztül szállítanak. Ugyanakkor az egyetlen szállítmányt alkotó termékek átszállíthatók más területeken keresztül is – adott esetben átrakodással vagy ideiglenes raktározással az adott területeken –, feltéve hogy a tranzitország vagy raktározás szerinti ország vámhatóságának felügyelete alatt maradnak, és a kirakodáson, újbóli berakodáson és a jó állapotuk megőrzésére irányuló bármilyen műveleten kívül semmilyen más műveleten nem esnek át.
Csővezetéken lehet származó termékeket a Közösség vagy Albánia területén kívül eső területeken keresztül szállítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését az importáló ország vámhatóságaihoz benyújtott következő okmányokkal kell bizonyítani:
a) egységes fuvarokmány, amely kiterjed a exportáló országból a tranzitországon keresztül történő áthaladásra; vagy
b) a tranzitország vámhatóságai által kiállított igazolás, amely:
i. pontos leírást ad a termékekről;
ii. tartalmazza a termékek lerakásának és újbóli felrakásának az időpontját, és, ahol az alkalmazható, az igénybe vett hajók vagy egyéb szállítóeszközök nevét; valamint
iii. tanúsítja a termékek tranzitországban való tartózkodásának feltételeit; vagy
c) a fentiek hiányában bármilyen bizonyító erejű okmány.
14. cikk
Kiállítások
(1) Azok a származó termékek, amelyeket kiállítás céljából a 3. és 4. cikkben említett országoktól vagy területektől eltérő országba küldtek, majd a kiállítást követően a Közösségbe vagy Albániába irányuló behozatal céljából értékesítettek, behozataluk alkalmával jogosultak e megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményekre, amennyiben a vámhatóságok számára hitelt érdemlően igazolják, hogy:
a) ezeket a termékeket egy exportőr a Közösségből vagy Albániából küldte a kiállítást rendező országba és ott kiállította azokat;
b) a termékeket ez az exportőr Albánia területén levő személy részére értékesítette vagy más módon adta tovább;
c) a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána elszállították, ugyanabban az állapotban, ahogy azokat a kiállításra küldték; valamint
d) a termékeket a kiállításra történő kiszállításuk után nem használták semmilyen más célra, mint a kiállításon történő bemutatásra.
(2) A származási igazolást a V. cím rendelkezéseinek megfelelően kell kiállítani vagy kiadni, és azt a szokásos módon kell benyújtani a behozatali ország vámhatóságainak. Ezen fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét. Ahol szükséges, külön írásos bizonyíték benyújtása követelhető meg azokról a feltételekről, amelyek alapján a termékeket kiállították.
(3) Az (1) bekezdést kell alkalmazni minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem magáncélra, külföldi termékek boltokban vagy üzlethelyiségekben való értékesítése céljából szerveznek, és amelynek során a termékek vámfelügyelet alatt maradnak.
IV. CÍM
VISSZATÉRÍTÉS VAGY MENTESSÉG
15. cikk
A vámvisszatérítés vagy vámmentesség tilalma
(1) A Közösségből, Albániából, illetve a 3. és 4. cikkben említett országok vagy területek valamelyikéből származó termékek előállítása során felhasznált olyan nem származó anyagokra, amelyekre az V. címben foglalt rendelkezéseknek megfelelően származási igazolást állítanak vagy adnak ki, semmiféle vámvisszatérítés vagy vámmentesség nem alkalmazható a Közösségben vagy Albániában.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő tilalom a Közösség területén vagy Albániában folyó gyártás során felhasznált anyagokra, valamint az alkalmazott vámilletékek vagy az azonos hatású díjak részleges vagy teljes visszatérítésével, elengedésével vagy meg nem fizetésével kapcsolatos minden intézkedésre vonatkozik, amennyiben a szóban forgó visszatérítés, vámelengedés vagy a vámilleték meg nem fizetése, kifejezetten vagy gyakorlatilag, az ilyen anyagokból előállított termékek exportja, nem pedig azok hazai használatra történő visszatartása során érvényesül.
(3) A származási igazolás hatálya alá tartozó termékek exportőre a vámhatóságok kérésére bármikor köteles benyújtani minden szükséges okmányt annak bizonyítására, hogy az érintett termékek előállításában felhasznált nem származó anyagok tekintetében visszatérítésre nem került sor, valamint hogy az ilyen anyagokra vonatkozó valamennyi vámot és azonos hatású díjat megfizették.
(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit a 8. cikk (2) bekezdése szerinti csomagolás, a 9. cikk szerinti tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok, és a 10. cikk szerinti, készletet alkotó termékek tekintetében alkalmazni kell, amennyiben e tételek nem származók.
(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezései kizárólag olyan anyagok tekintetében alkalmazandók, amelyekre a megállapodás vonatkozik. Továbbá nem zárják ki a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazását, amely az e megállapodás rendelkezéseivel összhangban történő kivitel esetében alkalmazandó.
V. CÍM
SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS
16. cikk
Általános követelmények
(1) Közösségből származó termékek Albániába történő behozatalkor, és az Albániából származó termékek a Közösségbe történő behozatalkor részesülnek a megállapodás által biztosított előnyökből, amennyiben azokhoz bemutatják:
a) az EUR. 1 szállítási bizonyítványt, amelynek mintáját a III. melléklet tartalmazza; vagy
b) a 22. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben az exportőr által a számlán, szállítólevélen vagy más, az érintett termék azonosítására alkalmas, kellően részletezett
leírást tartalmazó kereskedelmi okmányon kiadott nyilatkozatot (a továbbiakban: számlanyilatkozat); a számlanyilatkozat szövegét a IV. melléklet tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a 27. cikkben meghatározott esetekben a jegyzőkönyv szerinti származó termékek anélkül részesülnek a megállapodás szerinti kedvezményekben, hogy az abban a bekezdésben említett okmányok benyújtására szükség lenne.
17. cikk
Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítására vonatkozó eljárás
(1) Az EUR. 1 szállítási bizonyítványt az exportáló ország vámhatósága bocsátja ki az exportőr vagy – az exportőr felelősségére – meghatalmazott képviselője által írásban benyújtott kérelemre.
(2) E célból az exportőr vagy meghatalmazott képviselője kitölti mind az EUR.l szállítási bizonyítványt, mind a kérelmet, amelyek mintáit a III. melléklet tartalmazza. Ezeket a formanyomtatványokat e megállapodás nyelveinek egyikén kell kitölteni, az exportáló ország hazai joga rendelkezéseinek megfelelően. Kézírással történő kitöltés esetén a formanyomtatványokat tintával és nyomtatott betűvel kell kitölteni. Az árumegnevezést az e célra szolgáló rovatban úgy kell megadni, hogy üres sorok ne maradjanak. Ha a rovat nincs teljesen kitöltve, egy vízszintes vonalat kell húzni a megnevezés utolsó sora alatt, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal kell áthúzni.
(3) Az EUR.l szállítási bizonyítvány kiállítását kérő exportőrnek az EUR.l szállítási bizonyítványt kiállító exportáló ország vámhatóságainak kérésére bármikor be kell nyújtania minden olyan megfelelő okmányt, amely igazolja az érintett termékek származó helyzetét, valamint az e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesülését.
(4) Az EUR.l szállítási bizonyítványt a Közösség egy tagállamának vagy Albániának a vámhatósága adja ki, amennyiben az adott termékek a Közösségből vagy Albániából, illetve a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok vagy területek valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik a jegyzőkönyv egyéb követelményeit.
(5) Az EUR. 1 szállítási bizonyítványt kiadó vámhatóság megtesz minden szükséges intézkedést a termékek származó minősítésének és e jegyzőkönyv egyéb követelményei teljesítésének ellenőrzésére. E célból jogukban áll bármely bizonyítékot bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni. Továbbá biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett formanyomtatványok megfelelően legyenek kitöltve. Különösen ellenőrzik, hogy az árumegnevezésre fenntartott helyet mindenfajta hamis kiegészítés lehetőségét kizárva töltötték-e ki.
(6) Az EUR.l szállítási bizonyítvány kiállításának dátumát a bizonyítvány 11. rovatában kell feltüntetni.
(7) Az EUR.l szállítási bizonyítványt a vámhatóság kiállítja és az exportőr rendelkezésére bocsátja, amint a tényleges kivitel megtörténik vagy az biztosított.
18. cikk
Utólag kiállított EUR.1 szállítási bizonyítvány
(1) A 17. cikk (7) bekezdésétől függetlenül az EUR.l szállítási bizonyítvány kivételesen az adott termékek kivitele után is kibocsátható, ha:
a) a kivitelkor tévedés, nem szándékos mulasztás vagy különleges körülmények miatt nem állították ki; vagy
b) a vámhatóságok számára kielégítően bizonyítják, hogy az EUR.l szállítási bizonyítványt kiállították, de technikai okokból a behozatalkor nem fogadták el.
(2) Az (1) bekezdés végrehajtásához az exportőrnek jeleznie kell kérelmében azon termékek kivitelének helyét és időpontját, amelyekre az EUR.l szállítási bizonyítvány vonatkozik, és meg kell jelölnie kérelmének okait.
(3) A vámhatóságok csak akkor állíthatják ki utólag az EUR.l szállítási bizonyítványt, ha ellenőrizték, hogy az exportőr kérelmében foglalt adatok megegyeznek a megfelelő okmányokban foglaltakkal.
(4) Az utólagosan kibocsátott EUR. 1 szállítási bizonyítványt az alábbi angol nyelvű szöveggel kell érvényesíteni: „ISSUED RETROSPECTTVELY”
(5) A (4) bekezdésben említett megjegyzést az EUR.l szállítási bizonyítvány „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.
19. cikk
Az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiállítása
(1) Az EUR.l szállítási bizonyítvány eltulajdonítása, elveszítése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kiállító vámhatóságtól kérelmezheti, hogy a hatóság birtokában lévő kiviteli okmányok alapján másodlatot állítson ki.
(2) Az ily módon kibocsátott másolatot az alábbi angol szóval kell érvényesíteni: „DUPLICATE”
(3) A (2) bekezdésben említett megjegyzést az EUR.l szállítási bizonyítvány másodlatának „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.
(4) A másodlaton fel kell tüntetni az eredeti EUR. 1 szállítási bizonyítvány kibocsátásának dátumát, és a másodlat ettől a naptól érvényes.
20. cikk
Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítása korábban kibocsátott vagy kiállított származási igazolás alapján
Amikor a származó termékeket a Közösség területén vagy Albániában vámhivatal ellenőrzése alá helyezik, az eredeti származási igazolást egy vagy több EUR.l szállítási igazolással lehet helyettesíteni, hogy az adott termékek egészét vagy azoknak csupán egy részét a Közösség vagy Albánia területén belül más helyre lehessen szállítani. A helyettesítő EUR.l szállítási bizonyítvány(oka)t az a vámhivatal állítja ki, amelynek ellenőrzése alá helyezték a termékeket.
21. cikk
Könyvelés szerinti elkülönítés
(1) Amennyiben az azonos és felcserélhető származó és nem származó anyagok elkülönített raktározása jelentős költséggel vagy nehézséggel járna, a vámhatóságok az érintettek írásos kérelmére engedélyezhetik az úgynevezett „könyvelés szerinti elkülönítés” módszerének alkalmazását az ilyen raktározás alkalmazása során.
(2) E módszernek biztosítania kell egy bizonyos referencia-időszakon keresztül, hogy a „származónak” tekinthető termékek száma megegyezzen azzal a számmal, amelyet a raktározás fizikai elválasztásával nyertek volna.
(3) A vámhatóságok adhatnak ilyen engedélyt a szükségesnek ítélt feltételek betartása mellett.
(4) E módszer nyilvántartására és alkalmazására a termék előállításának helye szerinti országban alkalmazandó általános számviteli alapelvek szerint kerül sor.
(5) E könnyítés kedvezményezettje a helyzettől függően kiállíthat, vagy kérelmezhet származási igazolást a termékek azon mennyiségére, amely származónak tekinthető. A vámhatóságok kérésére a kedvezményezettnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a készleteket hogyan kezelték.
(6) A vámhatóság a felhatalmazás alkalmazását figyelemmel kíséri, és azt bármikor visszavonhatja, ha a kedvezményezett bármilyen formában szabálytalanul él a felhatalmazással, vagy nem tesz eleget az e jegyzőkönyvben meghatározott feltételek bármelyikének.
22. cikk
A számlanyilatkozat kiállításának feltételei
(1) A 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett számlanyilatkozatot kiállíthatja:
a) a 23. cikk értelmében az elfogadott exportőr, vagy
b) egy vagy több csomagból álló és 6000 EUR összértéket meg nem haladó, származó terméket tartalmazó bármely szállítmány exportőre.
(2) Számlanyilatkozatot akkor lehet kiállítani, ha az érintett termékek a Közösségből vagy Albániából, illetve a 3. és 4. cikkben említett országokból vagy területekről származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek.
(3) A számlanyilatkozatot kiállító exportőrnek késznek kell lennie arra, hogy az exportáló ország vámhatóságának kérelmére bármikor bemutassa az érintett termék származó minősítését, valamint e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését igazoló megfelelő okmányokat.
(4) Az exportőr a számlanyilatkozatot – amelynek szövegét a IV. melléklet tartalmazza – a számlára, a szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva, az említett mellékletben meghatározott nyelvi változatok valamelyikének felhasználásával és az exportáló ország hazai joga rendelkezéseinek megfelelően állítja ki. Ha a nyilatkozatot kézírással töltik ki, tintát és nyomtatott betűket kell használni.
(5) A számlanyilatkozaton szerepelnie kell az exportőr eredeti, kézzel írt aláírásának. A 23. cikk értelmében elfogadott exportőrnek azonban nem szükséges ezeket a nyilatkozatokat aláírnia, amennyiben az exportáló ország vámhatóságánál írásos formában kötelezettséget vállal arra, hogy minden őt megjelölő számlanyilatkozatért ugyanúgy teljes felelősséget vállal, mintha azokat saját kezűleg aláírta volna.
(6) A számlanyilatkozatot az exportőr az érintett termékek kivitelekor vagy azt követően állíthatja ki, azzal a feltétellel, hogy azt a termékek behozatalát követően legkésőbb két éven belül bemutatja az importáló országban.
23. cikk
Elfogadott exportőr
(1) Az exportáló ország vámhatóságai engedélyezhetik bármely exportőrnek (a továbbiakban: elfogadott exportőr), aki gyakran szállít e megállapodás hatálya alá tartozó termékeket, hogy az érintett termékek értékétől függetlenül számlanyilatkozatot állítson ki. Az ilyen felhatalmazás megszerzése iránt érdeklődő exportőrnek a vámhatóságokat kielégítő összes olyan biztosítékot meg kell adni, ami a termékek származóvá történő minősítésének, valamint az e jegyzőkönyvben foglalt követelmények teljesítésének az ellenőrzéséhez szükséges.
(2) A vámhatóságok az általuk megfelelőnek ítélt feltételekkel adhatják meg az elfogadott exportőr státust.
(3) A vámhatóság az elfogadott exportőrnek vámfelhatalmazási számot ad, amelyet fel kell tüntetni a számlanyilatkozaton.
(4) A vámhatóság nyomon követi, hogy az elfogadott exportőr hogyan használja fel az felhatalmazást.
(5) A vámhatóság bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. így kell eljárnia abban az esetben, ha az elfogadott exportőr már nem nyújtja az (1) bekezdésben említett garanciákat, már nem teljesíti a (2) bekezdésben említett feltételeket, vagy más módon szabálytalanul használja fel a felhatalmazást.
24. cikk
A származási igazolás érvényessége
(1) A származási igazolás a kiviteli országban történő kiállítás napjától számított négy hónapig érvényes, és azt ezen időszak alatt be kell nyújtani a behozatali ország vámhatóságának.
(2) Az importáló ország vámhatóságának az (1) bekezdésben meghatározott bemutatási határidő után benyújtott származási igazolásokat akkor lehet elfogadni a kedvezményes elbánás alkalmazásának céljából, ha ezen okmányok megállapított határidőre történő benyújtását kivételes körülmények akadályozták meg.
(3) A késedelmes benyújtás más eseteiben az importáló ország vámhatósága akkor fogadhatja el a származási igazolást, ha a termékeket az említett határidő előtt benyújtották.
25. cikk
A származási igazolás benyújtása
A származási igazolásokat az importáló ország vámhatóságai részére az ezen országban alkalmazandó eljárásoknak megfelelően kell benyújtani. Az említett hatóság előírhatja, hogy a származási igazolásról fordítást kell készíteni, és megkövetelheti azt is, hogy a behozatali nyilatkozathoz csatolják az importőr arra vonatkozó megállapítását, miszerint a termékek eleget tesznek a megállapodás végrehajtása szempontjából megkívánt feltételeknek.
26. cikk
Részletekben történő behozatal
Olyan esetben, amikor az importőr kérésének és az importáló ország vámhatósága által meghatározott feltételeknek megfelelően, a Harmonizált Rendszer 2(a) általános szabályának értelmében, a Harmonizált Rendszer XVI. és XVII. áruosztálya, vagy a 7308 és a 9406 vámtarifaszáma alá besorolt termékeket szétszerelt vagy nem összeszerelt állapotban, részletekben importálják, az ilyen termékekre vonatkozóan egyetlen származási igazolást kell a vámhatósághoz az első részlet behozatalakor benyújtani.
27. cikk
A származási igazolás alóli mentességek
(1) A magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött, vagy az utasok személyes poggyászának részét képező termékeket származási igazolás benyújtása nélkül származó termékekként kell vámkezelni, feltéve hogy az ilyen termékeket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be és e jegyzőkönyv feltételeinek megfelelő termékként jelentették be azokat, továbbá nem fér kétség ahhoz, hogy ez a nyilatkozat megfelel a valóságnak. A postán küldött termékek esetében ezt a nyilatkozatot a CN22/CN23 jelű vámnyilatkozaton, vagy az eme okmányhoz csatolt papírlapon lehet megtenni.
(2) Az esetenkénti és kizárólag a címzett, az utas vagy családjuk személyes használatára szánt termékek behozatala nem tekinthető kereskedelmi behozatalnak, ha a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy nem szolgálnak kereskedelmi célokat.
(3) A fentieken túlmenően e termékek összértéke kis csomagok esetében nem haladhatja meg az 500 EUR-t, az utasok személyes poggyászának részét képező termékek esetében pedig az 1200 EUR-t.
28. cikk
Igazoló okmányok
A 17. cikk (3) bekezdésében és a 22. cikk (3) bekezdésében említett, annak bizonyítására szolgáló okmányok, hogy az EUR.l szállítási bizonyítvánnyal vagy számlanyilatkozattal kísért termékek a Közösségből vagy Albániából, illetve a 3. és 4. cikkben említett egyéb országokból vagy területekről származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek, többek között a következőkből állhatnak:
a) közvetlen bizonyíték az exportőr vagy a beszállító által az érintett áruk beszerzése érdekében végrehajtott eljárásokról, amely például elszámolásaiban vagy belső könyvelésében található;
b) olyan okmányok, amelyek a felhasznált anyagok származási minősítését igazolják, és amelyeket a Közösségben vagy Albániában bocsátottak vagy állítottak ki, ahol ezeket az okmányokat a hazai jognak megfelelően használják fel;
c) olyan okmányok amelyek az anyagoknak a Közösségben vagy Albániában történő megmunkálását vagy feldolgozását igazolják, és amelyeket a Közösségben vagy Albániában bocsátottak vagy állítottak ki, ahol ezeket az okmányokat a hazai jognak megfelelően használják fel;
d) a Közösségben vagy Albániában ennek a jegyzőkönyvnek megfelelően – vagy a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok vagy területek valamelyikében az ebben a jegyzőkönyvben foglaltakkal azonos származási szabályoknak megfelelően – kiállított vagy kibocsátott EUR.l szállítási bizonyítvány vagy számlanyilatkozat, amely igazolja a felhasznált anyagok származó helyzetét;
e) a Közösségen vagy Albánián kívül végzett megmunkálásra vagy feldolgozásra vonatkozó megfelelő bizonyíték a 12. cikk alkalmazásakor, amely igazolja, hogy az abban a cikkben foglalt követelmények teljesültek.
29. cikk
A származási igazolás és az igazoló okmányok megőrzése
(1) Az EUR.l szállítási bizonyítvány kiállítását kérő exportőr köteles legalább három évig megőrizni a 17. cikk (3) bekezdésében említett okmányokat.
(2) A számlanyilatkozatot kiállító exportőr köteles legalább három évig megőrizni e számlanyilatkozat másolatát, valamint a 22. cikk (3) bekezdésében említett okmányokat.
(3) A kiviteli ország vámhatósága, amely az EUR.l szállítási bizonyítványt kibocsátotta, köteles legalább három évig megőrizni a 17. cikk (2) bekezdésében említett kérelmet.
(4) A behozatali ország vámhatósága köteles legalább három évig megőrizni a hozzá benyújtott EUR.l szállítási bizonyítványokat és számlanyilatkozatokat.
30. cikk
Eltérések és alaki hibák
(1) A származási igazoláson szereplő adatok és a termékek behozatalához szükséges vámkezelés elvégzése céljából a vámhivatalhoz benyújtott okmányokon tett nyilatkozatok közötti kisebb eltérések felfedezése nem teszi a származási igazolást eleve érvénytelenné vagy semmissé, ha hitelt érdemlően megállapítást nyer, hogy ez az okmány megfelel a bemutatott termékeknek.
(2) Az olyan nyilvánvaló alaki hibák, mint például a származási igazoláson előforduló gépelési hibák, nem vezetnek szükségszerűen az okmányok visszautasításához, ha ezek a hibák nem olyan jellegűek, hogy kétségessé tennék az okmányon tett nyilatkozat helyességét.
31. cikk
Euróban kifejezett összegek
(1) A 22. cikk (1) bekezdése b) pontja és a 27. cikk (3) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazása érdekében azokban az esetekben, amikor a termékeket eurótól eltérő pénznemben számlázzák, a Közösség tagállamai és Albánia, valamint a 3. és 4. cikkben említett más országok vagy területek nemzeti valutájában kifejezett, az euróban kifejezett összegekkel egyenértékű összegeket évente kell rögzíteni.
(2) Egy szállítmány a 22. cikk (1) bekezdése b) pontjának vagy a 27. cikk (3) bekezdésének rendelkezései szerinti kedvezményben a kiállított számla pénzneme alapján részesülhet, az érintett ország által meghatározott összegeknek megfelelően.
(3) A felhasználandó, bármely adott nemzeti pénznemben kifejezett összegek megegyeznek az október első munkanapján az euróban kifejezett összegek ilyen valutában számított értékével. Az összegeket október 15-ig kell az Európai Közösségek Bizottságával közölni, és azok a következő év január 1-jétől alkalmazandók. A vonatkozó összegekről az Európai Közösségek Bizottsága az összes érintett országot tájékoztatja.
(4) Az egyes országok az euróban kifejezett összeg nemzeti pénznemre történő átszámítása eredményeként keletkező összeget kerekíthetik akár felfelé, akár lefelé. A kerekített összeg 5 százalékot meghaladó mértékben nem térhet el az átszámítással kapott összegtől. Az egyes országok változtatás nélkül is megtarthatják az euróban kifejezett összeg nemzeti pénznemben kifejezett egyenértékét, amennyiben – a (3) bekezdésben előírt éves kiigazítás időpontjában – ennek az összegnek az átváltása a kerekítések előtt nem haladja meg a 15 százalékos emelkedést a nemzeti pénznemben kifejezett egyenérték tekintetében. A nemzeti pénznemben kifejezett egyenérték változtatás nélkül megtartható, ha az átváltás csökkenést eredményez az egyenérték tekintetében.
(5) Az euróban kifejezett összegeket a Közösség vagy Albánia kérésére a stabilizációs és társulási bizottság vizsgálja felül. A felülvizsgálat során a stabilizációs és társulási bizottság megfontolás tárgyává teszi, hogy kívánatos-e az érintett korlátok hatását reálértékben továbbra is fenntartani. Ebből a célból úgy határozhat, hogy módosítja az euróban kifejezett összegeket.
VI. CÍM
KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK
32. cikk
Kölcsönös segítségnyújtás
(1) A közösségi tagállamok, valamint Albánia vámhatóságai az Európai Közösségek Bizottságán keresztül megküldik egymásnak a vámhivatalaikban az EUR.l szállítási bizonyítványok kiállításához használt bélyegzők mintáit, valamint az e bizonyítványok és számlanyilatkozatok ellenőrzéséért felelős vámhatóságaik címét.
(2) E jegyzőkönyv megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a Közösség és Albánia az illetékes vámigazgatásokon keresztül segítik egymást az EUR.l szállítási bizonyítványok és a számlanyilatkozatok valódiságának, valamint az ezen okmányokon megadott információk helyességének ellenőrzésében.
33. cikk
A származási igazolások ellenőrzése
(1) A származási igazolások utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy akkor kell elvégezni, ha az importáló ország vámhatóságainak alapos okuk van kételkedni az ilyen okmányok valódiságában vagy az érintett termékek származó minősítésében, illetve e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítésében.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtása érdekében az importáló ország vámhatóságai visszaküldik az EUR.l szállítási bizonyítványt és – ha benyújtották – a számlát, a számlanyilatkozatot vagy ezen okmányok másolatát az exportáló ország vámhatóságainak, szükség szerint megadva a vizsgálat okát. Az ellenőrzésre irányuló kérelem alátámasztásaként ugyancsak meg kell küldeni minden olyan rendelkezésre álló okmányt és információt, amely a származási igazoláson megadott információk helytelen voltára utalnak.
(3) Az ellenőrzést az exportáló ország vámhatóságai végzik el. E célból jogukban áll bármely bizonyítékot bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni.
(4) Ha az importáló ország vámhatóságai úgy határoznak, hogy a vizsgálat eredményének megérkezéséig felfüggesztik az érintett termékekre vonatkozó kedvezményes elbánást, az importőrnek felajánlják a termékek kiadását a szükségesnek ítélt elővigyázatossági intézkedések mellett.
(5) Az ellenőrzést kérő vámhatóságokat a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatni kell ezen ellenőrzés eredményeiről. Az eredményeknek világosan jelezniük kell, hogy az okmányok valódiak-e, valamint hogy az adott termékek a Közösségből, Albániából, illetve a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok vagy területek valamelyikéből származónak tekinthetők-e, és hogy teljesítik-e a jegyzőkönyv egyéb követelményeit.
(6) Amennyiben alapos gyanúra okot adó esetekben az ellenőrzés iránti kérelem napjától számított 10 hónapon belül nem érkezik válasz, vagy ha a válasz nem tartalmaz elegendő információt a szóban forgó okmány valódiságának vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a kérelmet előterjesztő vámhatóságok – kivéve ha kivételes körülmények állnak fenn – visszautasítják a kedvezményes elbánásra való jogosultságot.
34. cikk
Vitarendezés
Ha a 33. cikk szerinti ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket az ellenőrzést kérő vámhatóságok és az ellenőrzés végrehajtásáért felelős vámhatóságok között nem lehet rendezni, vagy ha ezek a jegyzőkönyv értelmezésével kapcsolatos kérdést vetnek fel, az ilyen vitákat a stabilizációs és társulási bizottság elé kell terjeszteni.
Az importőr és az importáló ország vámhatóságai között felmerülő valamennyi vita az említett ország jogrendszerének a hatálya alá tartozik.
35. cikk
Büntetések
Minden olyan személyt, aki olyan okmányt állít vagy állíttat ki, amely különböző termékek részére a kedvezményes elbánás biztosítása céljából helytelen információkat tartalmaz, büntetéssel kell sújtani.
36. cikk
Vámszabad területek
(1) A Közösség és Albánia minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a származási igazolás mellett kereskedelem tárgyát képező olyan termékek, amelyek szállítás közben igénybe veszik a területükön lévő vámszabad területeket, ne legyenek más termékekkel kicserélhetők, valamint, hogy az állapotromlás megelőzéséhez szükséges szokásos eljáráson kívül semmilyen más művelet végrehajtására ne kerülhessen sor rajtuk.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alóli kivételként, olyan esetekben amikor a Közösség területéről vagy Albániából származó termékeket származási igazolás fedezete mellett vámszabad területekre hoznak be, és ezek a termékek ott valamilyen kezelésen vagy feldolgozáson mennek keresztül, az exportőr kérésére az érintett hatóságok, amennyiben a végrehajtott kezelés vagy feldolgozás az e jegyzőkönyvben meghatározott rendelkezések betartása mellett történt, új EUR.l szállítási bizonyítványt adnak ki.
VII. CÍM
CEUTA ÉS MELILLA
37. cikk
A jegyzőkönyv alkalmazása
(1) A 2. cikkben használt „Közösség” kifejezés nem vonatkozik Ceutára és Melillára.
(2) Az Albániából származó termékek, amikor azokat Ceutába vagy Melillába importálják, minden szempontból ugyanolyan vámeljárásban részesülnek, mint amelyet a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság Európai Közösségekhez való csatlakozási okmánya 2. jegyzőkönyve alapján a Közösség vámterületéről származó termékek esetében alkalmaznak. A megállapodás hatálya alá tartozó, és Ceutából, valamint Melillából származó termékek importja esetében Albánia ugyanolyan vámeljárást köteles alkalmazni, mint amelyet a Közösségből behozott és onnan származó termékek esetében alkalmaz.
(3) A (2) bekezdésnek a Ceutáról és Melilláról származó termékek tekintetében történő alkalmazása érdekében ezt a jegyzőkönyvet értelemszerűen kell alkalmazni, a 38. cikkben meghatározott különös feltételekre is figyelemmel.
38. cikk
Különös feltételek
(1) Feltéve, hogy azokat a 13. cikk rendelkezéseinek megfelelően közvetlenül szállították, a következők tekintendők:
1. Ceutáról és Melilláról származó termékeknek:
a) a teljes egészében Ceután és Melillán előállított termékek;
b) azok a Ceután és Melillán előállított termékek, amelyek előállításában az a) pontban említettektől eltérő termékeket használnak fel, feltéve hogy:
i. az említett termékek a 6. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül; vagy
ii. ezek a termékek Albániából, vagy a Közösségből származó termékek, feltéve hogy olyan megmunkálásnak vagy feldolgozásnak vetették azokat alá, amely túlmutat a 7. cikkben említett műveleteken.
2. Albániából származó termékeknek:
a) a teljes egészében Albániában előállított termékek;
b) azok az Albániában előállított termékek, amelyek előállításában az a) pontban említettektől eltérő termékeket használnak fel, feltéve hogy:
i. az említett termékek a 6. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül; vagy
ii. ezek a termékek Ceutából és Melillából, vagy a Közösségből származó termékek, feltéve hogy olyan megmunkálásnak vagy feldolgozásnak vetették azokat alá, amely túlmutat a 7. cikkben említett műveleteken.
(2) Ceuta és Melilla egységes területnek minősül.
(3) Az exportőrnek vagy meghatalmazott képviselőjének az EUR.l szállítási bizonyítványok 2. rovatában vagy a számlanyilatkozatokon fel kell tüntetnie a „Albánia” és a „Ceuta és Melilla” szavakat. Ezen felül a Ceutáról és Melilláról származó termékek esetében ezt az EUR. 1 szállítási bizonyítvány 4. rovatában vagy a számlanyilatkozaton is jelezni kell.
(4) E jegyzőkönyvnek Ceuta és Melilla területén való alkalmazásáért a spanyol vámhatóságok felelnek.
VIII. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39. cikk
A jegyzőkönyv módosításai
A Stabilizációs és Társulási Tanács határozhat az e jegyzőkönyvben foglalt rendelkezések módosításáról.
I. melléklet
Bevezető megjegyzések a II. mellékletben foglalt listához
1. megjegyzés
A lista azokat a feltételeket sorolja fel, amelyek minden termék esetében követelményként jelentkeznek ahhoz, hogy a jegyzőkönyv 6. cikke értelmében kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak lehessen tekinteni.
2. megjegyzés
2.1. A lista első két oszlopa az előállított terméket ismerteti. Az első oszlop megadja a Harmonizált Rendszerben használt vámtarifa- vagy árucsoportszámot, a második oszlop pedig a rendszerben e vámtarifaszámhoz vagy árucsoporthoz besorolt árukról ad leírást. Az első két oszlopban szereplő minden egyes bejegyzéssel kapcsolatban a 3. vagy a 4. oszlop tartalmaz szabályt. Abban a néhány esetben, amikor az első oszlopban lévő számot egy „ex” szó előzi meg, ez azt jelenti, hogy a 3. vagy 4. oszlopban szereplő szabály csak a vámtarifaszámnak a 2. oszlopban meghatározott részére vonatkozik.
2.2. Amennyiben az 1. oszlopban vámtarifaszámok csoportja vagy egy árucsoport száma szerepel, és ezért a 2. oszlop a termékeket általános kifejezésekkel nevezi meg, a 3. vagy 4. oszlop azonos sorában szereplő szabály mindazokra a termékekre vonatkozik, amelyek a Harmonizált Rendszer szerint az adott árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban összevont vámtarifaszámok valamelyike alá tartoznak.
2.3. Amennyiben a listában egy vámtarifaszámon belüli különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, minden egyes francia bekezdés tartalmazza a vámtarifaszám azon részének megnevezését, amelyre a 3. vagy 4. oszlop azonos sorában szereplő szabály vonatkozik.
2.4. Amennyiben az első két oszlopban szereplő tételre mind a 3., mind a 4. oszlop meghatároz egy szabályt, az exportőr választhat, hogy a 3. vagy a 4. oszlopban ismertetett szabályt alkalmazza. Ha a 4. oszlopban nincs megadva származási szabály, a 3. oszlopban megadott szabályt kell alkalmazni.
3. megjegyzés
3.1. A jegyzőkönyv 6. cikkében szereplő rendelkezéseket, amelyek a más termékek előállításához használt olyan termékekre vonatkoznak, amelyek megszerezték a származó minősítést, attól függetlenül kell alkalmazni, hogy ennek a minősítésnek a megszerzésére abban az üzemben került-e sor, ahol ezeket a termékeket felhasználják, vagy valamely szerződő fél másik üzemében.
Például:
Egy 8407 vámtarifaszám alá besorolt gép, amelyre vonatkozóan a szabály megállapítja, hogy a beépített nem származó anyagok értéke nem haladhatja meg a gyártelepi ár 40%-át, az ex 7224 vámtarifaszám alá besorolt „egyéb, kovácsolással durván alakított ötvözött acél”-ból készül.
Amennyiben ezt az anyagot nem a Közösség területéről származó ingotból kovácsolták, ez az anyag a jegyzékben az ex 7224 vámtarifaszámra megadott szabály alapján már megszerezte a származó minősítést. A kovácsdarab ekkor származónak számíthat a motor értékkalkulációjában, függetlenül attól, hogy ugyanabban a gyárban vagy a Közösségben egy másik gyárban állították-e elő. A nem származó ingot értékét a nem származó anyagok értékének összesítése során így tehát nem kell már figyelembe venni.
3.2. A listán szereplő szabály a megkövetelt legkisebb mennyiségű megmunkálást vagy feldolgozást képviseli, több megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése szintén a származó helyzet megszerzését eredményezheti; fordított esetben, az ennél alacsonyabb szintű megmunkálás vagy feldolgozás nem tud származó minősítést biztosítani. Így tehát, ha valamely szabály lehetővé teszi, hogy az előállítás egy bizonyos szintjén nem származó anyagot használjanak fel, az ilyen anyag felhasználása az előállításnak egy korábbi szakaszában megengedett, a későbbi szakaszában viszont már nem az.
3.3. A 3.2. megjegyzés sérelme nélkül, amikor valamely szabály a „Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból” kifejezést használja, akkor a bármely vámtarifaszám alá besorolt anyag (még a termékkel azonos leírással, azonos vámtarifaszám alatt szereplő anyagok is) felhasználhatók, figyelembe véve természetesen azokat a konkrét korlátozásokat, amelyek az adott szabályban ugyancsak szerepelhetnek.
Mindazonáltal, az „Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, ideértve a ... vámtarifaszám alatt szereplő egyéb anyagokat is” vagy az »Előállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, ideértve a termékkel azonos vámtarifaszám alatt szereplő egyéb anyagokat is« azt jelenti, hogy bármely vámtarifaszám alá besorolt anyag felhasználható, kivéve a lista 2. oszlopában a termékre megadott leírással azonos leírásút.
3.4. Ha a lista valamely szabálya meghatározza, hogy egy terméket egynél több anyagból is elő lehet állítani, ez azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Ebből nem következik, hogy mindegyik anyagot fel kell használni.
Például:
Az 5208–5212 vámtarifaszámok alatt szereplő szövetekre vonatkozó szabály megállapítja, hogy azok előállításához természetes szálak használhatók, valamint, hogy – az egyéb anyagok mellett – vegyi anyagok is felhasználhatók. Ez nem jelenti azt, hogy mindkettőt használni kell; használható akár az egyik, akár a másik, akár pedig mindkettő.
3.5. Ha a lista valamely szabálya meghatározza, hogy egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, a feltétel nyilvánvalóan nem tiltja más olyan anyagok felhasználását, amelyek jellegüknél fogva nem felelhetnek meg a szabálynak. (A textíliákra vonatkozóan lásd az alábbi 6.2. megjegyzést.)
Például:
Az 1904 vámtarifaszám alá besorolt élelmiszerekre vonatkozó szabály, amely kifejezetten kizárja a gabona és származékai használatát, nem tiltja az ásványi sók, vegyi anyagok és más olyan adalékanyagok használatát, amelyek nem gabonából előállított termékek.
Ez azonban nem vonatkozik az olyan termékekre, amelyek – noha a jegyzékben meghatározott konkrét anyagokból nem gyárthatók – egy ugyanilyen természetű anyagból a gyártásnak egy korábbi szakaszában előállíthatók.
Például:
Az ex 62. árucsoport alá besorolt egyik olyan ruházati cikk esetében, amelyet nem szövött anyagokból állítanak elő, ha az ilyen osztályba tartozó ruházati cikkhez kizárólag nem származó fonalat szabad használni, nem lehet nem szövött textilanyagból kiindulni – még abban az esetben sem, ha nem szövött anyagokat szokásos körülmények között nem lehet fonalból előállítani. Ilyen esetben a kiinduló anyag rendszerint a fonal előtti, azaz a rost állapot.
3.6. Ha a lista valamely szabályában két százalékértéket is megadnak a felhasználható nem származó anyagok maximális értékére, akkor e százalékértékeket nem lehet összeadni. Más szóval, a felhasznált összes nem származó anyag maximális értéke semmiképpen nem haladhatja meg a megadott legmagasabb százalékértéket. Nem lehet továbbá túllépni az egyes adott anyagok vonatkozásában alkalmazandó egyes százalékos arányokat sem.
4. megjegyzés
4.1. A listában használt „természetes szálak” kifejezés a mesterséges és szintetikus szálaktól eltérő szálakra vonatkozik. Használata a fonás előtti szakaszok jelölésére korlátozott, a hulladékot is ideértve, és – hacsak más kikötés nincs – a kártolt, fésült vagy más módon feldolgozott, de nem megfont szálakat öleli fel.
4.2. A „természetes szálak” fogalma a 0503 vámtarifaszám alá besorolt lószőrt, az 5002 és 5003 vámtarifaszám alá besorolt selymet, továbbá az 5101–5105 vámtarifaszámok alá besorolt gyapjúszálat, a finom és durva állati szőrt, az 5201–5203 vámtarifaszámok alá besorolt pamutszálat, valamint az 5301–5305 vámtarifaszámok alá besorolt egyéb növényi szálat foglalja magában.
4.3. A listában használt „textilpép”, „vegyi anyagok” és „papír előállítására szolgáló anyagok” kifejezések a mesterséges, szintetikus vagy papírszálak vagy -fonalak előállítására felhasználható, az 50–63. árucsoportba nem sorolt anyagok megnevezésére szolgálnak.
4.4. A listában használt „szintetikus vagy mesterséges vágott szálak” kifejezés az 5501– 5507 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból készült fonókábel, vágott szál vagy hulladék megjelölésére szolgál.
5. megjegyzés
