a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),
b) a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága,
c) a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése,
d) a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollja.
(5) A (2) bekezdés a), c) és d) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell.
Belső ellenőrzés
121/B. § (1) A belső kontrollrendszer keretén belül működő belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási, belső kontroll és ellenőrzési eljárásainak hatékonyságát.
(2) A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a 91. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeket (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére.
(3) A költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálata a belső ellenőrzés tárgyát képezik.
(4) A költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének, minisztérium esetén a miniszternek, vagy a miniszter döntése alapján a közigazgatási államtitkárnak (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együttesen: költségvetési szerv vezetője) közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. A fejezetet irányító szerv (helyi önkormányzat esetében az önkormányzat) belső ellenőrzést végezhet
a) az irányítása vagy felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél,
b) a saját, illetve az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott állami, önkormányzati vagyonnal (ideértve a gazdálkodó szervezeteket is) való gazdálkodás tekintetében,
c) a fejezet költségvetéséből céljelleggel juttatott, illetve a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél.
(5) A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:
a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével,
b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása,
c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása,
d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése,
e) a belső ellenőr bizonyosságot adó ellenőrzési és a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közétett belső ellenőrzési standardokkal összhangban lévő tanácsadási tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.
(6) A bizonyosságot adó belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni.
(7) A belső ellenőrzést végző személy munkáját (ideértve a bizonyosságot adó és a tanácsadói tevékenységet is) a vonatkozó jogszabályok szerint végzi, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok/irányelvek figyelembevételével.
(8) A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez, kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.
(9) A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.
A belső kontrollrendszer központi harmonizációja és koordinációja
121/C. § (1) A belső kontrollrendszer fejlesztése, szabályozásának előkészítése, koordinációja és harmonizációja az államháztartás alrendszerei tekintetében az államháztartásért felelős miniszter feladata.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat keretében az államháztartásért felelős miniszter
a) koordinálja és összehangolja a költségvetési, illetve nemzetközi források kontrollrendszereit, valamint javaslatokat tesz az ezekhez kapcsolódó jogszabályok kialakítására;
b) megalkotja, közzéteszi és rendszeresen felülvizsgálja a belső kontrollrendszerrel kapcsolatos jogszabályokat, irányelveket, módszertani útmutatókat;
c) figyelemmel kíséri és vizsgálja a jogszabályok, irányelvek, módszertani útmutatók, a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzésre, valamint belső kontrollokra vonatkozó standardok alkalmazását és végrehajtását;
d) ellátja az Államháztartási Belső Kontroll Tárcaközi Bizottság felállításával, működtetésével és ügyrendjének megalkotásával kapcsolatos feladatokat;
e) szervezi a 121/D. §-ban és a jogszabályban meghatározott, a belső kontrollrendszerrel kapcsolatos képzéseket.
Belső ellenőrök nyilvántartása, belső ellenőrök, költségvetési szerv vezetői és gazdasági vezetők továbbképzése
121/D. § (1) A költségvetési szerveknél belső ellenőrzési tevékenységet csak az államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező személy végezhet.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás részleteit.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását az államháztartásért felelős miniszter annak engedélyezi, aki
a) rendelkezik a külön jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal;
b) büntetlen előéletű, és nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(4) Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett
a) természetes személyazonosító adatát,
b) nyilvántartási számát,
c) lakcímét vagy tartózkodási helyének címét,
d) értesítési címét,
e) telefonszámát,
f) elektronikus elérhetőségét,
g) felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevelének számát, a kiállító intézmény nevét és a kiállítás keltét,
h) egyéb képesítéseinek megnevezését, az ezen képesítést igazoló oklevél vagy bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,
i) a legalább kétéves szakmai gyakorlatra vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum meglétére vonatkozó utalást és
j) a kötelező szakmai továbbképzésen történő részvétel idejét.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma, neve és választása alapján a (4) bekezdés c)-f) pontjaiban felsorolt adatainak egyike nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait honlapján nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson.
(6) A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,
a) aki a (9) bekezdés szerinti továbbképzésben nem vesz részt, akinek részvételét a továbbképzésben közreműködő szervezet nem igazolja, illetve aki nem tudja kimenteni a továbbképzésben való részvételének hiányát, továbbá aki a (9) bekezdésben előírt vizsgakötelezettséget nem teljesíti,
b) aki büntetett előéletű,
c) akit a bíróság a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltott,
d) aki a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követően valótlan adatot közölt, a nyilvántartásból törlésre okot adó körülményt 30 napon belül nem jelentette be, a valótlan adatközlés, illetve a bejelentés elmulasztása utólagos megállapításakor,
e) aki kéri a nyilvántartásból való törlését,
f) akit jogerős bírói ítélet a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett, vagy
g) aki elhalálozott.
(7) A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig köteles megőrizni.
(8) A nyilvántartásból törölt természetes személy kérheti a belső ellenőrök nyilvántartásába újbóli felvételét:
a) a törlést követő 2 év után, ha a törlésre a (6) bekezdés a) pontja miatt,
b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülést követően, ha a törlésre a (6) bekezdés b) pontja miatt,
c) a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való eltiltás alóli mentesítést követően, ha a törlésre a (6) bekezdés c) pontja miatt,
d) a törlést követő 3 év után, ha a törlésre a (6) bekezdés d) pontja miatt,
e) a törlést követő 2 év után, ha a törlésre a (6) bekezdés e) pontja miatt,
f) a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően, ha a törlésre a (6) bekezdés f) pontja miatt
került sor.
(9) A belső ellenőrök kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni, és külön jogszabályban előírt esetekben vizsgát tenni.
(10) A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A (3) bekezdés szerinti döntéssel kapcsolatos hatósági eljárás ügyintézési határideje hatvan nap.
(11) Ha a kérelmező az engedélykérelmét hibásan, hiányosan, vagy nem a (2) bekezdésben hivatkozott rendelet szerinti mellékletek csatolásával terjeszti elő, akkor a kérelmezőt az államháztartásért felelős miniszter a kérelem előterjesztését követő harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.
(12) A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás során a kérelmező természetes személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek, vagy kéri, hogy az e tényre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az államháztartásért felelős miniszter részére - annak az engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag a (13) bekezdésben meghatározott adatokra irányulhat.
(13) Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőri tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személy megfelel-e a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából az államháztartásért felelős miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személy megfelel-e a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek.
(14) Az államháztartásért felelős miniszter
a) a (12) bekezdés alapján megismert személyes adatot a tevékenységi engedély iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a (13) bekezdés alapján megismert személyes adatot a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a tevékenységi engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
121/E. § (1) A költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy - aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy belső ellenőrzési vezetője - kétévente köteles a belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A költségvetési szerv vezetője köteles a részvételt az irányító szerv vezetője felé az adott év december 31-ig igazolni.
(2) A költségvetési szerv gazdasági vezetője kétévente köteles a belső kontrollrendszerek témakörben az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A részvételt a költségvetési szerv vezetője december 31-éig igazolja.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak nem vonatkoznak az adott évben azon személyekre, akiket július 1. után bíznak meg vezetői feladattal. A tárgyév július 1. után megbízott, az (1)-(2) bekezdések alapján képzésre kötelezett személyek a kinevezésüket követő évben kötelesek első alkalommal az (1)-(2) bekezdések szerinti képzési kötelezettségüket teljesíteni.
(4) A továbbképzés részletszabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
Támogatások ellenőrzése
122. § (1) Aki költségvetési vagy európai uniós forrásokból származó támogatásban részesül, köteles a támogatások lebonyolításában részt vevő és a támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző szerv - így különösen az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, az Állami Számvevőszék, a kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a kincstár, és az európai uniós támogatásokkal kapcsolatban az irányító hatóságok, a kifizető, az igazoló és az ellenőrzési hatóság - képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett az ellenőrzés során felróható magatartásával az ellenőrző szervek munkáját ellehetetleníti, a támogatási döntés érvényét veszti, a támogatási szerződés megszűnik, és a kedvezményezettnek további támogatás nem folyósítható, a kedvezményezett az addig igénybe vett támogatást köteles visszafizetni.
(2) Az államháztartás külső és belső pénzügyi ellenőrzését ellátó szervek az európai uniós forrásból származó támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) együttműködnek.
(3) A Kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv ellenőrzési jogköre kiterjed a külön kormányrendeletben meghatározott forrásokból nyújtott támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre
a) a lebonyolításban érintett intézményeknél,
b) a támogatásban részesülő jogi személyeknél, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknél és természetes személyeknél,
c) a támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott szerv feladatát, hatáskörét, szervezetét, ellenőrzésének részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
Kizárás a költségvetési támogatásokból
122/A. § (1) A fejezetet irányító szerv vezetője külön határozatával a kedvezményezettet legfeljebb öt évre kizárhatja a költségvetési támogatásokra való jogosultságból, ha
a) a kedvezményezett a támogatott tevékenységtől eltérő kiadásokra használja fel a fejezet, az elkülönített állami pénzalap költségvetéséből nyújtott támogatást,
b) a kedvezményezett felszólítás ellenére nem tesz eleget a 13/A. § (2) bekezdésében meghatározott számadási kötelezettségnek,
c) a kedvezményezett nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a támogatott tevékenység szabályszerű megvalósítását nem lehet ellenőrizni,
d) a kedvezményezett a támogatási igénylése, kifizetési igénylése során hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett.
(2) A fejezetet irányító szerv vezetőjének külön határozatával a kedvezményezett meghatározott időre - de legfeljebb öt évre - kizárható az érintett előirányzatok támogatási rendszeréből, ha a támogató a kedvezményezettnek felróható okból vonta vissza a támogatói okiratot vagy állt el a támogatási szerződéstől, illetve mondta fel azt.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a támogató haladéktalanul értesíti a fejezetet irányító szerv vezetőjét, egyidejűleg csatolva a kizárást megalapozó, illetve a támogatással kapcsolatos dokumentumokat, adatokat.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a támogató haladéktalanul értesíti a fejezetet irányító szerv vezetőjét, - egyidejűleg csatolva a kizárást megalapozó, illetve a támogatással kapcsolatos dokumentumokat, adatokat -, egyben javaslatot tesz a kedvezményezett érintett előirányzatok támogatási rendszeréből történő kizárására vagy annak mellőzésére.
(5) A fejezetet irányító szerv vezetője e §-ban foglalt eljárása során - az e törvényben szabályozott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás, valamint egyezség megkötése.
(6) Az (1) bekezdés szerinti döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A támogatásra való jogosultságból kizárt kedvezményezett a döntés felülvizsgálatát kérheti a lakóhelye, székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: bíróság). A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A kérelemről a bíróság a közigazgatási hatósági eljárásban hozott határozatok elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt.
(7) A költségvetési támogatásokból kizárt kedvezményezettel a kizárás hatálya alatt új támogatási szerződés nem köthető, a kedvezményezett javára új támogatási döntés nem hozható.
(8) E § alkalmazásában hamis adat a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól szándékosan eltérően közölt adat; hamis nyilatkozat az olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz.
122/B. § (1) A támogatásokból a 122/A. §-ban foglaltak szerint kizárt természetes és jogi személyekről, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekről a kincstár nyilvántartást (a továbbiakban: támogatási rendszerből kizártak nyilvántartása) vezet. A nyilvántartás vezetése (így különösen: nyilvántartásba vétel, adatmódosítás, adattörlés) során formális döntést nem kell hozni, a kincstár - a fejezetet irányító szerv vezetőjének adatszolgáltatása alapján - hivatalból, mérlegelés nélkül jár el (végez bejegyzést).
(2) A támogatási rendszerből kizártak nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a kizárt természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek alábbi azonosító adatait:
aa) természetes személy esetén:
aaa) név (családi és utónév, születési név),
aab) lakóhely, tartózkodási hely,
aac) születési hely és idő,
aad) anyja neve,
aae) adóazonosító jel,
ab) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén:
aba) név, illetve cégnév (teljes és rövidített név),
abb) cím, székhely,
abc) nyilvántartási szám, illetve cégjegyzékszám, lajstromszám,
abd) adószám,
abe) képviseletre jogosult neve,
b) a kizárásról szóló határozat tartalma.
(3) A nyilvántartás adatait kizárólag a támogatók jogosultak teljeskörűen megismerni. A (2) bekezdés aaa), aba)-abe), valamint b) pontjában foglalt adatok nyilvánosak.
(4) A (2) bekezdésben foglalt adatokat a kizárásról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától a kizárás időtartamának lejártáig kell nyilvántartani. Ezt követően az adatokat haladéktalanul törölni kell a nyilvántartásból.
(5) A nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás rendjét az államháztartásért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
Az adók és más befizetések ellenőrzése
122/C. § (1) Az ellenőrzés során az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő ellenőrzés kiterjed különösen a bejelentésre, a bevallásra, az adó-, járulék-, hozzájárulás- és egyéb fizetési kötelezettség megállapításra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, a befizetési kötelezettség teljesítésére, a költségvetési támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzésére.
(3) Az adóellenőrzés részletes szabályairól külön törvény rendelkezik.
122/D. § (1) A kincstár a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és közoktatási közfeladatot ellátó nem állami, nem önkormányzati intézményt fenntartókat a központi költségvetésből megillető normatív hozzájárulások és támogatások, kiegészítő támogatások igénylésének, felhasználásának jogszabályi feltételeit és az elszámolások szabályszerűségét - külön jogszabályban meghatározottak szerint, az ott megjelölt szervezetek bevonásával - ellenőrzi.
(2) A kincstár ellenőrzési tevékenységére a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályait kell alkalmazni.”
(66) Az Áht. 124. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„l) a költségvetésből és az európai uniós forrásból nyújtott támogatások, valamint az államháztartás alrendszereinek felajánlott külföldi segélyek és adományok felhasználásának információs rendszereit és monitoring szabályait,”
(67) Az Áht. 124. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„m) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályait, valamint a fejezetet irányító szerv által az adott költségvetési évre az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendelet, szabályzat tartalmi követelményeit;”
(68) Az Áht. 124. § (2) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„t) a központi költségvetésből nyújtott határon túli támogatások, továbbá az országos kisebbségi önkormányzatok és intézményeik működési támogatása e törvénytől eltérő szabályozásának rendjét,”
(69) Az Áht. 124. § (2) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„u) a kormányzati ellenőrzés, a belső kontrollrendszer, valamint a belső ellenőrzés részletes szabályait;”
(70) Az Áht. 124. § (2) bekezdés zsa) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„zsa) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek tekintetében a 15/A. §-ban foglaltak szerinti közzététel részletes szabályait;”
(71) Az Áht. 124. § (2) bekezdés zse) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„zse) a 102. § szerint a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv részére a központi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának részletes szabályait, az abból érvényesíthető levonásokat, és azokat az eseteket, amikor a kincstár jogosult a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv számláját megterhelni;”
(72) Az Áht. 124. § (4) bekezdése kiegészül a következő q) ponttal:
[(4) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy]
„q) a 122/B. § szerinti nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás rendjét”
[rendeletben szabályozza.]
(73) Az Áht. 124. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Felhatalmazást kapnak a fejezetet irányító miniszterek, hogy az adott költségvetési évre vonatkozóan az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben évente megalkotott rendeletben állapítsák meg a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos rendelkezéseket.”
(74) Az Áht. 124/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[124/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy,]
„b) a kormányzati ellenőrzési szervet,”
[rendeletben jelölje ki]
(75) Az Áht. kiegészül a következő 126. §-sal:
„126. § A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 27. §-ában foglalt előirányzatok felhasználása tekintetében e törvény 13/A. § (2) és (4) bekezdéseit, 13/B. § (1) bekezdését, 15. §-át, valamint 101/A. §-át nem kell alkalmazni.”
(76) Az Áht. 2/A. § (1) bekezdés i) pontjában a „névértéken számítva.” szövegrész helyébe a „névértéken számítva,” szöveg, 6. §-ában az „államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét” szövegrész helyébe az „államháztartás társadalombiztosítási rendszerét” szöveg, 12/A. § (1) bekezdésében a „12. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „12. § (7) bekezdésében” szöveg, 12/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „Európai Unió költségvetéséből, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetéséből” szövegrész helyébe az „európai uniós forrásból” szöveg, 13/A. § (1) bekezdésében az „Európai Unióból származó források (a továbbiakban: EU források)” szövegrész helyébe az „európai uniós források” szöveg, 13/A. § (8) bekezdésében az „európai uniós támogatásból” szövegrész helyébe az „európai uniós forrásból származó támogatásból” szöveg, 13/A. § (8) bekezdésében az „európai uniós támogatást” szövegrész helyébe az „európai uniós forrásból származó támogatást” szöveg, 13/C. § (1) bekezdésében az „Európai uniós támogatás” szövegrész helyébe az „Európai uniós forrásból származó támogatás” szöveg, 13/C. § (2) bekezdésében az „európai uniós támogatás” szövegrész helyébe az „európai uniós forrásból származó támogatás” szöveg, 15. § (6) bekezdés a) pontjában a „Munkaerőpiaci Alapba” szövegrész helyébe a „központi költségvetésbe” szöveg, 18/B. § (1) bekezdés i) pontjában az „Országos Támogatási és Monitoring rendszert” szövegrész helyébe a „kincstári monitoring rendszert” szöveg, 18/B. § (1) bekezdés x) pontjában a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek.” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek;” szöveg, 18/K. § (1) bekezdés f) pontjában az „adóigazgatási azonosító számát” szövegrész helyébe az „adóazonosító számát” szöveg, 33/D. § (1) bekezdés k) pontjában az „Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB).” szövegrész helyébe az „Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB);” szöveg, 33/D. § (2) bekezdésében „az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás” szövegrész helyébe „az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás” szöveg, 38. § (1) bekezdésében „az általános tartalékkal” szövegrész helyébe „a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékkal” szöveg, 48. § d) pontjában „az általános tartalék” szövegrész helyébe a „rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék” szöveg, 48. § s) pontjában a „szeptember 30-ig” szövegrész helyébe a „június 30-ig” szöveg, 48. § u) pontjában a „hivatalos honlapján.” szövegrész helyébe a „hivatalos honlapján;” szöveg, 49. § (5) bekezdés p) pontjában a „24. § (9) bekezdésében” szövegrész helyébe a „100/J. § (1) bekezdésében” szöveg, 49. § (5) bekezdés q) pontjában az „európai uniós támogatásból” szövegrész helyébe az „európai uniós forrásból származó támogatásból” szöveg, 61. §-ában a „18/B. § (1) bekezdésének d) pontja” szövegrész helyébe a „61/A. §” szöveg, 64/D. § (2) bekezdésében az „öt munkanapos” szövegrész helyébe a „tizenöt napos” szöveg, 69. § (1) bekezdés c) pontjában a „pénzmaradványának igénybevételét” szövegrész helyébe a „pénzmaradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét” szöveg, 82. §-ában az „eredménykimutatást” szövegrész helyébe a „vállalkozási maradvány-kimutatást” szöveg, 86/C. §-ában a „18/B. § (1) bekezdésének d) pontja” szövegrész helyébe a „86/D. §” szöveg, 124. § (2) bekezdés e) pontjában a „viszontgarancia előkészítésének” szövegrész helyébe a „viszontgarancia vállalás feltételeinek, előkészítésének” szöveg, 124. § (2) bekezdés s) pontjában az „európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások” szövegrész helyébe az „európai uniós forrásból származó és egyéb nemzetközi támogatások” szöveg, valamint 124. § (2) bekezdés v) pontjában az „Európai Közösségek” szövegrész helyébe az „Európai Unió” szöveg lép.
(77) Hatályát veszti az Áht. 13/A. § (3) bekezdése, 15. § (8) bekezdése, 18/K. § (2) bekezdés d) pontja, 20. § (9) bekezdése, 21. § (2) bekezdése, 24/A. §-a, 39. §-a, 47. §-a, 48. § e) és r) pontja, 49. § (5) bekezdés r) pontja, 52. § (4) bekezdése, valamint 64/E. § (5) bekezdése.
(78) Hatályát veszti az Áht. 20. § (2) bekezdésében a „, költségvetési egységek” szövegrész, 64. § (4) bekezdésében „A különbözettel a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok számára megállapított állami támogatási előirányzatok nem módosulnak, a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében módosítja a központi költségvetésből származó bevételeinek előirányzatát.” szövegrész, 64/D. § (12) bekezdésében az „- a kötelező feladatok ellátásának rendkívüli veszélyeztetettsége esetén legfeljebb harminchat havi -” szövegrész, 100/C. § (1) bekezdésében a „(bevételi előirányzat teljesítése érdekében történő)” szövegrész, 100/F. § (2) bekezdésében a „két egymást követő hónapban” szövegrész, 124. § (2) bekezdés g) pontjában a „[97. § (1) és (2) bekezdés]” szövegrész, 124. § (2) bekezdés w) pontjában a , „valamint a 102. § (4)-(6) bekezdésének” szövegrész, valamint 124. § (4) bekezdés g) pontjában az „e törvény 40. §-a alapján” szövegrész.
(79) Az Áht. a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvénnyel megállapított 100/E. § (3) bekezdésében a „személyi juttatásra” szövegrész helyébe a „működési költségre” szöveg lép.
(80) 2011. július 1-jén hatályát veszti az Áht. 18/C. § (14)-(15) bekezdése.
11. § A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi XLIX. törvény 1. § (1) bekezdésében „az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon, az illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal (a továbbiakban: hivatal)” szövegrész helyébe „az arra rendszeresített formanyomtatványon, a kárpótlási hatóság” szöveg, 1. § (2) bekezdés a) pontjában „a hivatal” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóság” szöveg, 1. § (3) bekezdésében, 3. § (1) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében „a hivatal” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóság” szöveg, 5. § (1) bekezdésében „a hivatalt” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóságot” szöveg, 5. § (2) bekezdésében „a hivatalnak” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóságnak” szöveg, valamint 8. § (2) bekezdésében „a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal igazolása alapján az OKKH” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóság” szöveg lép.
12. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 4. § (3) bekezdés c) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]
[c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve]
„2. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) 7. §-a alapján a kincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget,”
(2) Az AT. 4. § (3) bekezdése c) pontja kiegészül a következő 7. alponttal:
[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]
[c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve]
„7. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontjában, a 29. § (9) bekezdés b) pontjában, továbbá a 123/A. §-ában meghatározott esetekben a pénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeget,”
(3) Az AT. 4. § (3) bekezdése kiegészül a következő l) ponttal:
[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]
„l) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel, ideértve a Tbj. 18. § (6) bekezdése és 26. § (11) bekezdése szerinti bevételt, valamint a külön törvény szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó egyéb pénzeszközt.”
(4) Az AT. 5. § (3) bekezdés c) pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]
[c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve]
„4. az Efo.tv. 7. §-a alapján a kincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeget,”
(5) Az AT. 10. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel:
„(3) A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő társadalombiztosítási igazgatási szervek működési és felhalmozási kiadásai nem az Alapokat terhelik, azok fedezetét a központi költségvetés biztosítja.”
(6) Az AT. 13. számú mellékletében a „baleseti járulék” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgáltatási járulék” szöveg lép.
(7) Hatályát veszti az AT. 4. § (3) bekezdés b) pont 3. alpontja, c) pont 6. alpontja, valamint f) pont 1., 2. és 3. alpontja.
13. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. § (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Ha az önkormányzat a 13. §-ban, valamint a (4) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti határidőre, a fel nem használt támogatást a helyi önkormányzatokért felelős miniszter elvonja.
(8) Ha az önkormányzat az (5) bekezdésben foglalt esetekben a központi támogatást jogtalanul használta fel, akkor tíz napon belül köteles a jogtalanul felhasznált támogatást visszafizetni, és az Áht. szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára.”
14. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/K. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A működési engedély kiadásáról a fenntartó kérelmére a működést engedélyező szerv - első fokon a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének szakigazgatási szerveként működő szociális hatóság - dönt. A működési engedély kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos eljárások illetékmentesek.”
15. § (1) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 37. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az országos önkormányzat - jogszabályi keretek között - határozatban önállóan dönt:]
„u) kisebbségi médiumoknak az e törvény 63. § (3) bekezdése szerinti országos kisebbségi önkormányzati állami támogatásból történő támogatásáról,”
(2) A Nek. tv. 37. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
[(1) Az országos önkormányzat - jogszabályi keretek között - határozatban önállóan dönt:/
„v) egyéb, törvény által meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekről.”
(3) A Nek. tv. 55. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az állam a kisebbségi közügyek ellátásához a költségvetési törvényben]
„d) támogatást nyújt a hazai kisebbségek önazonosságának megőrzéséhez, hagyományai gondozásához, átörökítéséhez, az anyanyelv ápolásához, fejlesztéséhez, szellemi és tárgyi emlékeik fennmaradásához.”
(4) A Nek. tv. a következő 60/P. §-sal egészül ki:
„60/P. § A kisebbségpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételekkel és módon a kisebbségi közoktatásban részt vevő tanulók számára ösztöndíjat alapíthat.”
(5) A Nek. tv. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségvetési törvény a kisebbségpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében állapítja meg az országos önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat fenntartásában lévő intézmények központi költségvetési támogatását.”
(6) A Nek. tv. 64. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
„(6) Felhatalmazást kap a kisebbségpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a kisebbségi közoktatásban részt vevő tanulók számára nyújtható ösztöndíj mértékét, az ösztöndíjban részesíthető személyek körét, az ösztöndíj nyújtásának módját és feltételeit, továbbá a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíj visszafizetésének szabályait.”
(7) Hatályát veszti a Nek. tv. 55. § (6)-(7) bekezdése, valamint 55/A. §-a.
16. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, illetőleg a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülők, iskolákban és kollégiumban a tanulók és a szülők igénye szerint szervezheti. A hit- és vallásoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve - a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben -, az iskolában pedig oly módon szervezhető, hogy alkalmazkodjon a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola, a kollégium, illetve az óvoda - a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből - köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor az e törvény 17. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni. Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel.”
(2) A Kt. 37. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a közoktatási intézményt a működést engedélyező szerv vette nyilvántartásba, székhelyének változása esetén a (2) bekezdésben foglaltak szerint újra nyilvántartásba kell venni abban az esetben, ha a működést engedélyező szerv illetékessége is megváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a közoktatási intézmény létrejöttének időpontját nem érinti.”
(3) A Kt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Az engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel. Újonnan induló képzés esetében az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerinti működéshez szükséges feltételeket - az iskolatípusnak megfelelő, adott évben nem induló évfolyamok, osztályok, csoportok vonatkozásában - felmenő rendszerben, fokozatosan elégséges megteremteni. A feltételek fokozatos megteremtését a működést engedélyező szerv törvényességi ellenőrzés keretében évente vizsgálja. Amennyiben ennek keretében megállapítást nyer, hogy a (2) bekezdés szerinti ütemtervben vállalt feltételek nem teljesülnek, a működési engedély visszavonásra kerül.
(2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát, foglalkozási, illetve pedagógiai programját, továbbá azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Újonnan induló képzés esetében a kérelemhez csatolni kell a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésének külön jogszabályban meghatározott ütemtervét. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be.
(3) Az engedély kiadásáról a működést engedélyező szerv dönt. A működést engedélyező szerv a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. Szakértői véleményt közoktatási szakértő adhat.
(4) A működést engedélyező szerv az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-oktatási intézmény
a) nevelési, illetve pedagógiai programja nem felel meg az e törvényben, szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak;
b) nem rendelkezik - az e törvényben foglaltaknak megfelelő - a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, újonnan induló képzés esetében a feltételek megteremtésének ütemtervében foglaltak nem megalapozottak, illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják.
(5) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá legalább egy, az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges - jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, újonnan induló képzés esetében felmenő rendszerben, fokozatosan megteremti. A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a fenntartója igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő). Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható akkor is, ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek, tanuló befogadására nem, de a várható gyermek-, tanulói létszám befogadására alkalmasak. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található, az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelési-oktatási intézmény zavartalan működése, az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek-, illetve tanulói létszám fogadása, a nevelőtestületek működése.
(6) Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége, illetve székhelye megváltozik, az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell szereznie.
(7) Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni anélkül, hogy, megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése, tevékenysége, a működést engedélyező szerv azt vizsgálja, hogy az új - nem önkormányzati - fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos működéshez szükséges feltételeket. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a működést engedélyező szerv jogerős határozatával válik érvényessé. Ha a fenntartói jog átadása érinti a nevelési-oktatási intézmény működését, tevékenységét, az eljárásra a (6) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.
(8) Ha a működést engedélyező szerv elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását, a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia; ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba vette, törli a nyilvántartásból. Költségvetési szerv esetén a működést engedélyező szerv megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából.”
(4) A Kt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) A működést engedélyező szerv legalább kétévente végzi a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését, melynek eredményéről értesíti a normatív költségvetési hozzájárulást folyósító szervet. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási intézményt a települési kisebbségi, valamint a területi kisebbségi önkormányzat tartja fenn.
(2) A működést engedélyező szerv a törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.
(3) A működést engedélyező szerv a törvényességi ellenőrzés körében - megfelelő határidő biztosításával - felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a működést engedélyező szerv kezdeményezheti a törvénysértő intézkedés, döntés, mulasztás bírósági megállapítását. A pert a törvénysértés megszüntetésére meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést, és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti meg, a működést engedélyező szerv a működéshez szükséges engedélyt visszavonja, és a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból, illetve költségvetési szerv esetén megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a nyilvántartásból való törlés céljából.
(4) A törvényességi ellenőrzést ellátó működést engedélyező szerv a nevelési-oktatási intézmény működését felfüggesztheti, ha az ott folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot, a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai, szabadságjogai ellen irányul, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. A működés felfüggesztése előtt - kivéve, ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, illetve veszéllyel járna - megfelelő határidő biztosításával fel kell hívni a fenntartót a kifogásolt tevékenység megszüntetésére, illetve a hiányosságok pótlására. A működést engedélyező szerv ebben az esetben elrendelheti a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását. A működést engedélyező szerv a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül - kivéve, ha annak oka megszűnt - köteles a (3) bekezdés szerint a pert megindítani, s az ott szabályozottak szerint eljárni.
(5) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van, a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint kell engedélyt kérni. A működést engedélyező szervnek a telephelyen működő tagintézmény tekintetében le kell folytatnia a 79. §-ban meghatározott eljárást, és gyakorolja az ott, valamint az e §-ban meghatározott hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésre - a székhely szerinti működést engedélyező szerv intézkedik.
(6) A működést engedélyező szerv - a jogerős határozat közlésével - intézkedik a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére, ha a fenntartó a (3)-(4) bekezdésben szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést, a kifogásolt tevékenységet nem szüntette meg, és ezért kezdeményezte a bíróságnál a törvénysértés megállapítását, vagy a (4) bekezdés szerint az intézmény működésének azonnali felfüggesztését rendelte el.
(7) A működést engedélyező szerv törvényességi ellenőrzési eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
(5) A Kt. 81. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az oktatásért felelős miniszter is köthet közoktatási megállapodást akkor, ha a közoktatási intézmény térségi vagy országos, vagy a pedagógiai programja szerint kiemelkedő jelentőségű feladatot lát el, feltéve, hogy a közoktatási intézmény fenntartója - az (1) bekezdés e) pontja szerint - sikertelenül kezdeményezte a közoktatási megállapodás megkötését.”
(6) A Kt. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A működést engedélyező szerv a nem helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák és általános iskolák nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való törlésével, továbbá a működés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatban hozott jogerős határozatát közli a fenntartó székhelye szerint illetékes működést engedélyező szervvel.”
(7) A Kt. 102. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó jogutódlással történő megszűnésekor, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult. Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben, mert a már meglévő épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű használatra. Nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére a működést engedélyező szerv engedélyezheti a székhely, telephely változását tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a működést engedélyező szervnek le kell folytatnia az e törvény 80. §-ában szabályozott törvényességi ellenőrzést.”
(8) A Kt. 117. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának]
„b) öt-húsz százaléka a 115. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál;
c) tizenöt-negyven százaléka a 115. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál;”
(9) A Kt. 121. § (1) bekezdése kiegészül a következő 46. ponttal:
[(1) E törvény alkalmazásában]
„46. működést engedélyező szerv: a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve.”
(10) A Kt. 121. §-a kiegészül a következő (10) bekezdéssel:
„(10) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet.”
(11) A Kt. 2. számú melléklet „A gyermekek, tanulók adatai” cím 1. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:]
„a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;”
(12) A Kt. 2. számú melléklet „A gyermekek, tanulók adatai” cím 1. d) pontja a második franciabekezdést követően a következő franciabekezdéssel egészül ki:
[d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok]
„- a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok”
(13) A Kt. 132. § (6) bekezdésében a „2011. augusztus 31-éig” szövegrész helyébe a „2012. augusztus 31-éig” szöveg lép.
(14) A Kt. 37. § (2) bekezdésében a „jegyzőnél, főjegyzőnél” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szervnél” szöveg, 82. § (1) bekezdésében a „főjegyző gyakorolja” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv gyakorolja” szöveg, 82. § (2) bekezdésében a „főjegyző az illetékes” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv az illetékes” szöveg, 82. § (5) bekezdésében a „főjegyző ellátja” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv ellátja” szöveg, 91. § (2) bekezdés felvezető szövegében a „főjegyző, továbbá a jegyző” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv” szöveg, 91. § (3) bekezdésében a „főjegyző elkészíti” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv elkészíti” szöveg, 91. § (6) bekezdésében a „(2) bekezdés a)-b) pontjában és a (4) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyző, főjegyző” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feladat ellátásához a működést engedélyező szerv, és a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyző, főjegyző” szöveg, 93. § (5) bekezdésében a „jegyzőt, főjegyzőt” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szervet” szöveg, 94. § (1) bekezdés n) pontjában a „főjegyző nem helyi önkormányzati” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv nem helyi önkormányzati” szöveg, 94. § (3) bekezdés j) pontjában a „jegyzői, főjegyzői, társulási tanács elnöki” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szervi, társulási tanács elnöki” szöveg, valamint 94. § (3) bekezdés n) pontjában a „jegyző, főjegyző közoktatási” szövegrész helyébe a „jegyző, főjegyző, működést engedélyező szerv közoktatási” szöveg lép.
(15) A Kt. 30. § (7) bekezdésében, 35. § (4) bekezdésének nyolcadik mondatában, és 121. § (1) bekezdés 29. b) pontjában a „megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével” szöveg helyébe a „megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével” szöveg, 121. § (1) bekezdés 29. a) pontjában a „megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével” szöveg helyébe a „megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével” szöveg lép.
(16) Hatályát veszti a Kt. 19. § (6) bekezdése.
(17) Hatályát veszti a Kt. 95/A. § (6) bekezdés ba) pontjában a „jegyzőnél, főjegyzőnél” szövegrész.
17. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 114. § (2) bekezdésében a „nyolc munkanapon belül” szövegrész helyébe a „15 munkanapon belül” szöveg, 114/A. § (1) bekezdésében a „8 munkanapon belül” szövegrész helyébe a „15 munkanapon belül” szöveg, valamint 140. § (6) bekezdésében a 8 munkanapon belül” szövegrész helyébe a „15 munkanapon belül” szöveg lép.
18. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/B. § (1) bekezdése kiegészül a következő mondattal:
„A számítógépes földhasználati nyilvántartási rendszer kezelése, működtetése - függetlenül annak tényleges elhelyezésétől - a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervezet feladatkörébe tartozik.”
19. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 50/A. § (1) bekezdésében a „70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „71. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban, továbbá (3) bekezdésében” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Üsztv. 50/A. § (1) bekezdésében a „, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra” szövegrész.
20. § (1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésébe kell adni. A kisajátítást az igazgatóság köteles kezdeményezni, illetőleg kérni.”
(2) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban 2013. december 31-ig kell végrehajtani.”
21. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (továbbiakban: Bvszt.) 9-9/A. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Gazdasági társaságok
9. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásának a célja elérése érdekében létrehozott gazdasági társaságok kizárólagos állami tulajdonban vannak.
(2) A gazdasági társaságok részére az elítéltek foglalkoztatásából eredő sajátos és indokolt többletkiadásokat - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben - a központi költségvetés megtéríti.
9/A. § (1) A miniszter által rendeletben meghatározott, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében - az átadás-átvétel és az ellentételezés miniszteri rendeletben meghatározott rendje szerint - a büntetés-végrehajtási szervezetet a miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek részére ellátási kötelezettség terhelheti.
(2) Az (1) bekezdés alapján miniszteri rendeletben meghatározott termékek és szolgáltatások tekintetében - az átadás-átvétel és az ellentételezés kormányrendeletben meghatározott rendje szerint - a büntetés-végrehajtási szervezetet kormányrendeletben meghatározott központi államigazgatási szervek és rendvédelmi szervek részére is ellátási kötelezettség terhelheti.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítésére irányuló tevékenységét a büntetés-végrehajtási szervezet az Európai Bizottság által rendeletben megállapított, a közbeszerzési eljárásokban irányadó értékhatárt el nem érő beszerzések körében kizárólagos jog alapján végzi.”
(2) A Bvszt. 35. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a gazdasági társaságoknál a fogvatartottak foglalkoztatásából eredő sajátos többletkiadások számbavételének a módját és a megtérítés rendjét,
b) azon szerveket, amelyekre a 9/A. § (2) bekezdése alapján fennálló ellátási kötelezettség kiterjed, valamint a termékek és szolgáltatások e szervek részére való átadásának-átvételének és azok ellentételezésének rendjét.”
(3) A Bvszt. 35. § (2) bekezdése kiegészül a következő h) ponttal:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]
„h) azon termékeket és szolgáltatásokat, amelyekre a büntetés-végrehajtási szervezetet ellátási kötelezettség terheli, azon szerveket, amelyekre a 9/A. § (1) bekezdése alapján fennálló ellátási kötelezettség kiterjed, valamint a termékek és szolgáltatások e szervek részére való átadásának-átvételének és azok ellentételezésének rendjét.”
(4) Hatályát veszti a Bvszt. 35. § (2) bekezdés c) és g) pontja.
22. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:]
„z) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra tekintettel a magánszemélynek a Tbj. szerint nem a foglalkoztatójától származó vagyoni értékkel összefüggésben - a foglalkoztató és a magánszemély egybehangzó nyilatkozata alapján - a foglalkoztató által átvállalt (ide értve az utólagos megtérítést is) százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét, amennyiben a magánszemély nyilatkozik arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja.”
23. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hivatásos és az önkéntes tűzoltóság fenntartásával és működésével kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetére a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által felügyelt fejezet költségvetésében elkülönített tartalékalapot kell biztosítani. Ebből kell gondoskodni a működési területen kívüli vonulások költségeiről. A szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltók kártérítésére szolgáló fedezetet a munkáltató köteles biztosítani.”
24. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 116/A. § (1) bekezdésében a „70. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „71. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban, továbbá (3) bekezdésében” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Hszt. 116/A. § (1) bekezdésében a „, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra” szövegrész.
25. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 6. § (1) bekezdés d) pontjában a „Munkaerőpiaci Alapba” szövegrész helyébe „központi költségvetésbe” szöveg, 7/A. § (1) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe” szövegrész helyébe „központi költségvetésbe” szöveg, 7/A. § (2) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alapba” szövegrész helyébe a „központi költségvetésbe” szöveg, 7/A. § (4) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alapba” szövegrész helyébe a „központi költségvetésbe” szöveg, valamint 7/A. § (6) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alapba” szövegrész helyébe a „központi költségvetésbe” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Met. 7. § (11) bekezdése.
26. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 32/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett szervezetet a díjmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.”
(2) A Díjtörvény 32/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32/E. § (1) A díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. Ha a kérelmet vagy a megkeresést előterjesztő és a bejegyzés, feljegyzés, vagy törlés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetni:
a) aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik, ennek hiányában
b) aki a tény feljegyzését, vagy törlését indítványozza a megkeresés alapjául szolgáló eljárásban, ennek hiányában
c) aki a törlésre kerülő joggal, ténnyel terhelt ingatlan, illetve tulajdoni hányad tulajdonosa, ennek hiányában
d) annak, aki a kérelmet, megkeresést előterjeszti.
(2) Több fizetésre kötelezett esetén a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli.
(3) Ha a megkeresést előterjesztő és a díj megfizetésére kötelezett nem azonos, a megkeresést előterjesztő - amennyiben a díj megfizetésére kötelezett a díj megfizetését nála igazolta - a díj megfizetését igazoló okiratot, vagy annak másolatát a megkeresésével együtt továbbítja az eljáró ingatlanügyi hatóságnak.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak hiányában a megkeresést előterjesztő legkésőbb a megkeresés előterjesztésével egyidejűleg a díj összegének, valamint az eljáró ingatlanügyi hatóságnak a megjelölésével tájékoztatja a díj megfizetésére kötelezettet, hogy a díj megfizetését a (9) bekezdés szerinti határidőben az eljáró ingatlanügyi hatóságnál igazolnia kell, és erről a tájékoztatásról a megkeresésében az ingatlanügyi hatóságot tájékoztatja.
(5) A díjfizetésre kötelezett személyének megállapításához szükséges adatok hiányában az ingatlanügyi hatóság a megkereső szervet hívja fel a (9) bekezdés szerinti hiánypótlásra.
(6) A díjnak a másodfokú ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem, megkeresés előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.
(7) Átutalással történő fizetési mód esetén az átutalási megbízáson fel kell tüntetni a külön jogszabályban meghatározott kincstári tranzakciós kódot, valamint az ingatlan fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát. Készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén a készpénz-átutalási megbízás „Közlemény” rovatában fel kell tüntetni az ingatlan fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát.
(8) Ha e törvény másként nem rendelkezik a díjfizetési kötelezettség (ideértve a fellebbezés díját is) az ingatlanügyi hatóságnál - a kérelem, megkeresés előterjesztésével egyidejűleg a pénztárába történő készpénzbefizetéssel, ha az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával - vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénzátutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető.
(9) A díj megfizetésének elmulasztása, valamint a (7) bekezdésben megjelölt adatok hiányában nem beazonosítható díjbefizetés esetén a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül kell megfizetni a díjat és igazolni annak megfizetését.
(10) Ha jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági, bírósági végrehajtói vagy hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén a díj megfizetésére kötelezett nem tesz eleget a (9) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, az ingatlanügyi hatóság az eljárást lefolytatja, azonban a meg nem fizetett díj és annak járulékai adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.
(11) A végrehajtást kérő, illetve a végrehajtási jog vagy a jelzálogjog bejegyzést elrendelő hatóság az ingatlanügyi hatóságnak a végrehajtási jog vagy jelzálogjog bejegyzéséért fizetendő (előlegezendő) díjat azt követő 8 napon belül fizeti meg (utólagos díjfizetés), miután annak teljes összegét végrehajtási költségként az adóssal (ingatlantulajdonossal) szemben, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjával szemben az eljárás eredménytelenségének megállapítását követően, mint végrehajtási költséget érvényesítette, ha a követelés
a) behajtását adóigazgatási eljárás során kezdeményezték, vagy társadalombiztosítási jogviszonyból ered,
b) a büntető- és a büntetés-végrehajtási-, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, vagy vagyonelkobzásból ered (a polgári jogi igény kivételével), vagy
c) az a)-b) pontokba nem tartozó más köztartozás, és
d) az a)-c) pontok valamelyikében foglalt feltétel teljesülését, valamint az utólagos díjfizetésre irányuló igényt a megkeresés tartalmazza.
(12) Ha a díj megfizetését a végrehajtást kérő az (1) bekezdés szerint, vagy a (9) bekezdés alapján történő fizetést követően a végrehajtási eljárásban igazolta, továbbá utólagos díjfizetés igénybevétele esetén a díjat a végrehajtási eljárásban végrehajtási költségként kell behajtani.
(13) A 32/A. § (4) bekezdésében meghatározott díjat a soron kívüli eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell az ingatlanügyi hatóság pénztárába befizetni, vagy amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával megfizetni, illetve a díj készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén mellékelni kell a kérelemhez a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.
(14) A (9) bekezdésben foglaltak nem teljesítése esetén a soronkívüliség, illetve a hitelesített vagy hitelesítés nélküli iratmásolat, illetőleg kivonat iránti kérelem nem teljesíthető.”
27. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 4. § (1) bekezdése kiegészül a következő h) ponttal:
[(1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett]
„h) a Magyar Kármentő Alap.”
(2) Az Szftv. 4/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett:]
„b) a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben - a felhasználásért felelős fejezet megjelölésével, kiemelt előirányzatként - meghatározott cél.”
(3) Az Szftv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) - függetlenül a személyi jövedelemadó bevallásának, megállapításának módjától - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklet I. fejezet B) pont 2. b) alpontjában meghatározott határidőig juttatja el az adóhatósághoz. A határidő jogvesztő. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon), illetve elektronikus űrlapon fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát, illetve a technikai számát. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) a következő módokon juttatja el az adóhatósághoz:
a) önadózás, valamint egyszerűsített bevallás esetén az adóbevallási nyomtatványon tünteti fel,
b) munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatója útján,
c) az adóbevallás, az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás elektronikus úton történő benyújtása esetén a nyomtatványon tünteti fel - kivéve, ha a magánszemély nem maga készíti adóbevallását, és a képviselőjének a rendelkező nyilatkozat megküldésére meghatalmazást nem adott -, vagy
d) az a)-c) pontokban meghatározottaktól eltérően lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán, vagy elektronikus űrlapként, elektronikus úton.”
(4) Az Szftv. 6. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt összeg felhasználására vonatkozó (a cél szerinti és működési költségeket összegszerűen is tartalmazó) adatait - meghatározva a támogatás esetleges tartalékolásának tényét, célját, legfeljebb 3 éves időtartamát és összegét is - az átutalást követő naptári év október 31. napjáig az állami adóhatóság részére elektronikus úton kell megküldenie. Amennyiben az állami adóhatóság a fenti határidő lejártát követően megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett e kötelezettségének nem tett eleget, illetve a közleményében számszaki hibás adatokat közölt, vagy nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és az adóhatóság által az adatok javítására kitűzött határidőt elmulasztotta, határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből. Amennyiben az állami adóhatóság a 7. § (7) bekezdése szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett a közleményében valótlan adatot közöl, határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből. A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén soron kívüli, a jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli. A közleményekre az állami adóhatóságnak az 5. § (7) bekezdése szerinti őrzési szabályokat kell alkalmaznia. Az állami adóhatóság a közleményeket és a kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist elektronikus adathordozón a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja. A társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter a közleményeket az átutalást követő naptári év november 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó internetes honlapján ingyenesen közzéteszi. A közlemények a honlapról egy évig - a következő évi közlemények nyilvánosságra hozataláig - nem távolíthatók el. Azon szervezetnek, amely rendelkezik általa fenntartott vagy a megbízása alapján működtetett olyan internetes felülettel, amelynek tartalmáért ő felel (a továbbiakban: saját honlap), a közleményét e felületen is el kell helyeznie az átutalást követő év december 15. napjáig, és azt legalább egy évig nem távolíthatja el.
(4) Az állami adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert és a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésért felelős minisztert az 1. § (5) bekezdésének előírásai szerint tett érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján
a) a 4. § (1) bekezdésében nevesített (kategóriánként összesített) kedvezményezettekről, az őket megillető kategóriánként összesített összegekről és az érvényesen rendelkezők számáról, továbbá
b) a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettekről, az őket megillető összegekről, továbbá az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezők számáról.
Az állami adóhatóság a tájékoztatást szeptember 15. napjáig internetes honlapján közzéteszi.”
(5) Az Szftv. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás, az adónyilatkozat vagy a munkáltatói adómegállapítás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra alkalmatlan, úgy az utalást akkor kell teljesíteni,
a) amikor a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül az említett iratok helyesbítése alapján az lehetséges,
b) illetve abban az esetben, ha a rendelkező magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett és - figyelemmel az 1. § (1) bekezdésében foglaltakra - az utalás már jogszerűen lehetségessé válik.”
(6) Az Szftv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az adóhatóság megállapítja a nyilatkozatban foglalt rendelkezésnek - a magánszemély saját érdekkörébe tartozó - érvénytelenségét, erről a magánszemélyt a rendelkező nyilatkozat éve november 30. napjáig értesíti. Ha az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat éve november 30. napjáig nem állapítja meg a rendelkező magánszemély saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségét, és az általa megjelölt kedvezményezett a 6. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az állami adóhatóság internetes honlapján közzétett tájékoztatóban szerepel, a rendelkezést teljesíteni kell.”
(7) Az Szftv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben a rendelkező magánszemély a 6. § (1) és (6) bekezdésében meghatározott átutalás időpontjában rendelkezik a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatához szükséges ügyfélkapuval, az adóhatóság a központi elektronikus szolgáltató rendszerben, elektronikus úton ad tájékoztatást a nyilatkozatban foglalt rendelkezés teljesítésének megtörténtéről, melyet az átutalást követő 15 napon belül kell teljesíteni. A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül történő tájékoztatás tényéről az adózó elektronikus levélben is értesítést kap.”
(8) Az Szftv. 7. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A rendelkező nyilatkozattal kapcsolatos ügyben az Art. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A kedvezményezett az e törvényben foglalt kötelezettségeinek megsértése esetén az Art. 172. § (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal sújtható.”
(9) Az Szftv. kiegészül a következő 9. §-sal:
„9. § (1) 2011. december 31-én a 7. § (8) bekezdés b) pontjában a „b)-h)” szövegrész helyébe a „b)-g)” szövegrész lép.
(2) 2011. december 31-én hatályát veszti a 4. § (1) bekezdés h) pontja.
(3) E § 2012. január 1-jén hatályát veszti.”
(10) Az Szftv. 7. § (8) bekezdés b) pontjában a „b)-g)” szövegrész helyébe a „b)-h)” szövegrész lép.
(11) Hatályát veszti az Szftv. 7. § (6) bekezdése.
28. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 7. § (2) bekezdésében „a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz, vagy az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz (a továbbiakban: OKKH)” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatósághoz” szöveg, „az OKKH” szöveg helyébe „a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata” szöveg, 7. § (5)-(6) és (8) bekezdésében, 8. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 13. § (1) bekezdésében „az OKKH” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóság” szöveg, 11. § (3) bekezdésében „az OKKH-nak” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóságnak” szöveg, valamint 12. § (1) bekezdésében „az OKKH-tól” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóságtól” szöveg lép.
29. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A működési engedély kiadásáról a fenntartó kérelmére a működést engedélyező szerv - első fokon a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének szakigazgatási szerveként működő gyámhivatal - dönt. A működési engedély kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos eljárás illetékmentes.”
(2) Hatályát veszti a Gyvt. 100/A. § (7) bekezdése.
30. § (1) A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. törvény 5. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„5. § (1) A kárpótlási hatóság gondoskodik a nála kezelt információk védelméről, megőrzéséről és további feldolgozásra alkalmassá tételéről.
(2) A keletkezett iratanyaggal kapcsolatos további teendőket - az 1995. évi LXVI. törvényben meghatározottakkal összhangban - a Kormány által kijelölt szervezet látja el.”
(2) Hatályát veszti a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. törvény 6. §-a.
31. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 117. § (1) bekezdésében a „70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban továbbá (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „71. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban, továbbá (3) bekezdésében” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Bjt. 117. § (1) bekezdésében a „, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra” szövegrész.
32. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasztv.) 119. § (1) bekezdésében a „70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „71. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban, továbbá (3) bekezdésében” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Iasztv. 119. § (1) bekezdésében a „, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra” szövegrész.
33. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
„(6) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a külön törvényben meghatározott szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfizetéssel nem fedezett, 2011. január 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes többletköltségeit a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap fizeti meg.”
(2) A Tbj. 26. §-a kiegészül a következő (11) bekezdéssel:
„(11) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj, rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót terhelő, 2011. január 1-je és 2011. december 3l-e közötti időszakban esedékes nyugdíj-biztosítási járulékot a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap fizeti meg.”
(3) A Tbj. a 43. §-t követően a következő 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § Az állami adóhatóság elektronikus úton átadja az 56/A. § (6) bekezdésében meghatározott adatokat
a) az álláskeresési támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából az állami foglalkoztatási szerv, az egészségbiztosítási ellátások ellenőrzése céljából az egészségbiztosítási szerv, a magán-nyugdíjpénztári tag folyószámlájának vezetéséhez a pénztártag magán-nyugdíjpénztára részére a bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig,
b) éves szinten összesítve a nyugdíjjogosultság és nyugdíj megállapítása céljából a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére a tárgyévet követő augusztus 31-éig.”
(4) A Tbj. kiegészül a következő 63. §-sal:
„63. § A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 33. §-ával megállapított 19. § (2) bekezdés b) pontját a 2011. február 1-jén, és az azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.”
(5) A Tbj.
a) 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szövegrész helyébe a „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,
b) 19. § (2) bekezdés b) pontjában a „1,5 százalék” szövegrész helyébe a „2 százalék” szöveg,
c) 31. § (7) bekezdésében a „, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szövegrész helyébe a „, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg
lép.
34. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 67-68. § és 68/B. § szerinti eljárásban hozott döntés bírósági felülvizsgálatára az a munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a megtérítésre kötelezett belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye - jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye - található.”
35. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény kiegészül a következő 99. §-sal:
„99. § (1) A 94. § (4)-(5) bekezdése 2011. január 1-jétől 2011. december 31-ig nem alkalmazható.
(2) A 94. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít bele az az időtartam, amely alatt a rendelkezés e törvény alapján nem alkalmazható.
(3) E § (1) bekezdése 2012. január 1-jén hatályát veszti.”
36. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer kezelése, működtetése - függetlenül annak tényleges elhelyezésétől - a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervezet feladatkörébe tartozik.”
(2) Az Inytv. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/A. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be természetes személy tulajdonában álló ingatlanra, vagy ingatlannak természetes személyt megillető tulajdoni hányadára olyan jelzálogjog, amelyet természetes személy - ide nem értve az egyéni vállalkozót - devizában nyilvántartott, vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására alapítottak.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem akadálya
a) a követelés jogosultja, illetve a tartozás kötelezettje személyében bekövetkező változás (engedményezés, tartozásátvállalás, jogutódlás egyéb esetei) átvezetésének,
b) a kölcsönszerződés módosítása folytán módosított - vagy a szerződésmódosításnak megfelelően ugyanazon ingatlan tekintetében kötött új - zálogszerződés alapján a jelzálogjog bejegyzésének,
c) a követelés biztosítására jelzálogjoggal terhelt egy vagy több ingatlan helyébe lépő egy vagy több más ingatlanra alapított jelzálogjog bejegyzésének (fedezetcsere), vagy
d) a kölcsönszerződés megszüntetése és azonos vagy más hitelezővel a kötelezett által kötött új szerződés (kölcsönkiváltás) zálogjoggal való biztosítása céljából ugyanazon, illetve - fedezetcserével - egy vagy több más ingatlanra alapított jelzálogjog bejegyzésének,
ha a b) és d) pontban foglalt esetben a biztosítandó követelés mértéke a korábbinál nem terhesebb.
(3) A követelés mértéke a korábbinál nem terhesebbnek akkor tekinthető, ha annak összege - az alkalmazott árfolyamok különbözőségéből és az eredeti kölcsöntartozás megszüntetésével, illetve az azt kiváltó kölcsön folyósításával összefüggésben igazoltan felmerülő díjakból, költségekből adódó többletköveteléstől eltekintve - nem haladja meg az eredeti követelés még fennálló összegét.
(4) Ha az eredeti és az új követelés pénzneme egymástól eltér, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban - az új kölcsönt nyújtó hitelező által a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában alkalmazott árfolyam és az ugyanekkor fennálló tartozás összegének alapul vételével - forintban is meg kell jelölni mind az eredeti követelés még fennálló, mind pedig az új követelés összegét.
(5) Fedezetcsere esetén az egy vagy több más ingatlanra alapított jelzálogjogot legkésőbb a követelés biztosítékául korábban szolgáló ingatlanra bejegyzett jelzálogjog törlésével egyidejűleg kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A fedezetcserére vonatkozó rendelkezés az ingatlanok megosztása vagy összevonása esetén is irányadó.”
(3) Az Inytv. 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 82. § (1) bekezdésével megállapított 16/A. §-t csak a hatálybalépését követően megkötött jelzálogjog alapítására irányuló szerződésekre kell alkalmazni azzal, hogy a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 36. §-ával megállapított 16/A. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott rendelkezések csak az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 82. § (1) bekezdésének hatálybalépésekor már fennálló jelzálogjoggal biztosított kölcsönjogviszonyok esetében irányadók.”
37. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős egészségbiztosítási szerv - a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő társadalombiztosítási igazgatási szervek kivételével - társadalombiztosítási költségvetési szervek, amelyek költségvetését a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében kell meghatározni.”
38. § (1) A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó közjogi tisztségviselőt és volt közjogi tisztségviselőt megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetésnek az adott közjogi tisztségviselő hivatali szervezetét tartalmazó fejezete fedezi.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben a Köztársasági Elnökség című fejezeten belül kell meghatározni azt az éves keretösszeget, amely a volt köztársasági elnök juttatásainak fedezetéül szolgál.
(3) Az Országgyűlés elnöke közcélú felajánlásai, adományai, vállalásai költségeinek fedezetéül a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül külön soron tervezett előirányzat szolgál, amely felett az Országgyűlés elnöke rendelkezik.
(4) A volt köztársasági elnök - ha ötéves hivatali idejét végig kitöltötte - a közéletben történő részvétele, közcélú felajánlásai, adományai, vállalásai költségeinek fedezetéül a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül, külön soron tervezett előirányzat szolgál, amely felett a volt köztársasági elnök rendelkezik.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti előirányzatból alapítvány, közalapítvány, társadalmi és egyéb szervezet, magánszemély pályáztatás nélkül is, egyedi döntés alapján támogatható, azonban a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott közvetlen politikai tevékenységet folytató, illetve pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet nem támogatható. Az előirányzat a felette rendelkezni jogosult előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, az államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében előírt tartalmú támogatási szerződéskötési kötelezettség nélkül használható fel. Az Országgyűlés Hivatala a honlapján a kötelezettségvállalástól számított tizenöt napon belül közzéteszi az előirányzatból nyújtott támogatás kedvezményezettjét, a támogatás célját és összegét.
(6) Az e törvény hatálya alá tartozó közjogi tisztségviselő és volt közjogi tisztségviselő köteles a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat - ideértve az adatok megváltozását is - haladéktalanul közölni az érintett szervvel. A jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül kell visszafizetni.”
(2) Nem lép hatályba a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvénynek a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXX. törvény 5. §-a által megállapított 27. § (3) bekezdése.
39. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 53. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felügyelő bizottság elnökének tiszteletdíja e törvény által meghatározott fix összeg. A tiszteletdíj mértéke havi bruttó 1 200 000 forint.
(6) A felügyelő bizottság további tagjainak tiszteletdíja e törvény által meghatározott fix összeg. A tiszteletdíj mértéke havi bruttó 800 000 forint.”
40. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 62. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[62. § A hatóság feladata a kulturális örökség elemei megőrzésének, fenntartható használatának elősegítése és támogatása. Ennek érdekében ellátja:]
„a) a jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat;”
(2) A Kötv. 93. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép
[93. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:]
„b) jelölje ki a kulturális örökségvédelmi hatóságot vagy hatóságokat, és állapítsa meg az azok eljárására vonatkozó általános szabályokat;”
41. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjában a „2010. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2011. december 31-ig” szöveg lép.
42. § (1) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (a továbbiakban: NCAtv.) 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az Alapprogram bevételei:]
„a) 2012. évtől kezdődően a központi költségvetési támogatás összege a személyi jövedelemadóként ténylegesen befizetett összeg 1%-ából a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt kedvezményezetteknek a tárgyévet megelőző harmadik évben benyújtott, érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján ténylegesen kiutalt jövedelemadó-hányaddal megegyező összeg. Az Alapprogram központi költségvetési támogatási összege a 2011. évben 3640 millió forint;”
(2) Az NCAtv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszter a legalább 5, de legfeljebb 11 tagú Kollégiumokat a 13. § (1) bekezdés szerinti választást követően alakítja meg. A miniszter jogosult valamely Kollégiumot megszüntetni, új Kollégiumot létrehozni, továbbá meglévő Kollégium elnevezését megváltoztatni. A kollégiumi tagok létszámát, és azt, hogy a Kollégiumok civil delegáltjainak megválasztásában az e törvény 12. § (6) bekezdése szerinti elektori gyűlések közül melyek vesznek részt, a miniszter határozza meg. A Kollégium egy tagját a miniszter saját hatáskörében bízza meg. A Kollégium többi tagját a civil jelöltállítási rendszer az e törvény 12-13. §-ában meghatározott módon választja. A Kollégiumok elnökeit a Kollégiumok tagjai közül, a Kollégium javaslata alapján a miniszter jelöli ki.”
(3) Az NCAtv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Tanács és a Kollégiumok tagjainak költségtérítését a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza. A költségtérítés egy hónapra járó összege a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének felét nem haladhatja meg.”
(4) Az NCAtv. 8. §-a kiegészül a következő (1a) bekezdéssel:
„(1a) A Kollégium tagjának megbízása megszűnik
a) a megbízás időtartamának lejártával, illetve a (2) bekezdésben foglalt esetben,
b) a tisztségről történő lemondással,
c) a tag halálával,
d) a megbízás visszavonásával,
e) a Kollégium 5. § (2) bekezdése szerinti megszűnése esetén.”
(5) Az NCAtv. 15. § (4) bekezdés b) pontjában a „díjazásának” szövegrész helyébe „a költségtérítése elszámolása” szövegrész lép.
(6) Hatályát veszti az NCAtv. 3. § (3) bekezdésében az „és a támogatást az erről szóló támogatási szerződés szerint működési célra kapja” szövegrész, valamint a 8. § (1) bekezdésében az „illetve a Kollégium” szövegrész.
(7) Nem lép hatályba az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvény 32. §-a.
43. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés alapján nyújtott fejlesztési támogatásból megvalósított, a szakképző iskolában szervezett gyakorlati oktatást és gyakorlati képzést, a központi képzőhelyen a szakképző iskolai tanulók gyakorlati oktatását és gyakorlati képzését, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz működtetési költségeinek és a gyakorlati képzés során felhasznált anyagköltség finanszírozására a fejlesztési támogatásnak legfeljebb 20 százaléka, továbbá a szakképző iskolák és a felsőoktatási intézmények esetében a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztéshez, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzéséhez a fejlesztési támogatás 5 százaléka használható fel. Az Szt. 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Szt. 2. § (5) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott intézmény fenntartója esetében az (5) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás fogadásával, nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatosan a külön jogszabályban meghatározott feladatok elvégzésének működtetési költségeire, továbbá az Szt. 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság nappali rendszerű iskolai oktatáshoz kapcsolódó szakképzési feladatainak térségi integrált szakképző központ keretében történő megszervezésével összefüggő működtetési költségeire az átvett fejlesztési támogatás legfeljebb 35 százaléka használható fel.”
(2) Az Szht. 9. § (2) bekezdés g)-h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(2) Az alaprésznek az (1) bekezdés szerinti megosztását megelőzően az éves költségvetési törvényben meghatározott „Szakképzési hozzájárulás” és „Szakképzési egyéb bevétel” elnevezésű eredeti bevételi előirányzatok (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzat) együttes összegét csökkenteni kell:]
„g) a felnőttképzési célok támogatására szolgáló, az a)-f) pontok levonását követően fennmaradó keretösszeg felével,
h) a régiók számára decentralizált keretként biztosított, az a)-g) pontok levonását követően fennmaradó keretösszeg egyharmadával,”
(3) Az Szht. 9. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A (2) bekezdés szerinti csökkentő tételek levonását követően a bevételi előirányzat fennmaradó keretösszegének 50 százaléka az oktatásért felelős miniszter, 50 százaléka a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendelkezési jogkörében használható fel.
(4) A (2) bekezdés g) pontjában meghatározott keretösszeg, valamint a (3) bekezdésben meghatározott keretösszeg együttesen az alaprésznek a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó központi keretét képezi.
(5) A bevételi előirányzatot meghaladó többletbevétel 50 százaléka az oktatásért felelős miniszter, 50 százaléka a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendelkezési jogkörében használható fel.”
(4) Az Szht. 13. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bizottság működésével, a hatáskörébe tartozó döntések, javaslatok, állásfoglalások előkészítésével és a végrehajtással, valamint működtetési költségeinek felhasználásával kapcsolatos feladatokat a bizottság munkaszervezeteként az állami foglalkoztatási szerv látja el.”
(5) Az Szht. 13. §-a kiegészül a következő (8) bekezdéssel:
„(8) A bizottság a (2) bekezdés b) és j) pontokban szereplő döntéseit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatának figyelembevételével hozza meg.”
(6) Az Szht. 10. § (4) bekezdésében a „9. § (2) bekezdés g) pontja szerinti decentralizált keret” szövegrész helyébe a „9. § (2) bekezdés h) pontja szerinti decentralizált keret” szöveg lép.
(7) Hatályát veszti az Szht. 9. § (2) bekezdés c) pontja, valamint 10. § (2) bekezdése.
44. § Hatályát veszti a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 15. § (4) bekezdése.
45. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„h) nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, folyósító szerv,”
(2) Az Art. 52. § (7) bekezdése kiegészül a következő j) ponttal:
[Az állami adóhatóság]
„j) megkeresésre elektronikus úton átadja a költségvetési támogatások kedvezményezettjének nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), valamint az esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozásuk jogcímére, összegére vonatkozó adatokat a kincstár, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére a költségvetési támogatások folyósítása során a köztartozás visszatartása céljából.”
(3) Az Art. a következő 185. §-sal egészül ki:
„185. § (1) Az adóterhet nem viselő járandósággal kapcsolatos, 2010. évre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget a 2010. december 31-én hatályos szabályok szerint kell teljesíteni.
(2) A költségvetési szervnél foglalkoztatott magánszemély a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához, 2011. január 15.-éig a munkáltatója részére nyilatkozik - a kompenzáció összegének megállapítása érdekében - a családi kedvezmény igénybevételéről, és az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.”
(4) Az Art. 3. számú melléklete e törvény mellékletében foglaltak szerint módosul.
(5) Hatályát veszti az Art.
1. 31. § (10) bekezdésében az „- adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő -” szöveg,
2. 55. § (6) bekezdésében a „, kivéve, ha a munkáltató az Áht. 15. § (8) bekezdésében foglalt feltételnek megfelel” szövegrész.
46. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 4. § 23/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[4. § E törvény alkalmazásában]
„23/A. műemlékekkel kapcsolatos építési beruházás: az olyan építési beruházás, amellyel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása a kulturális örökségvédelmi hatóság jogkörébe tartozik;”
(2) A Kbt. 243. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni:]
„d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 59-85/A. §-aiban szabályozott szociális szolgáltatások körében ellátottak teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén;”
(3) A Kbt. 403/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„403/A. § A 2010. január 1-je és az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XII. törvény hatálybalépése között eltelt időszakban indított közbeszerzési eljárásban hozott döntés esetén nincs helye a jogsértés megállapításának azon a címen, hogy az eljárást nem elektronikus úton folytatták le, vagy annak egyes eljárási cselekményei nem elektronikus úton történtek.”
