(4) A Kbt. a 403/A. §-t követően a következő 403/B. §-sal egészül ki:
„403/B. § A kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezheti a 2010. szeptember 15-ét megelőzően megkezdett beszerzések, tervpályázati eljárások, valamint ezen eljárások alapján megkötött szerződések esetében is. A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezésére e törvénynek a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXXVIII. törvény 78. §-ának (2) bekezdésével megállapított 327. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”
47. § (1) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A KKV-k fejlődését szolgáló támogatások finanszírozását a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló fejezetben lévő, Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) biztosítja.”
(2) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A célelőirányzat terhére vállalkozások, valamint a (2) bekezdésben meghatározott programok megvalósításában közreműködő szervezetek részesülhetnek támogatásban. A célelőirányzat felhasználásának rendjét olyan módon kell kialakítani, hogy a KKV-k - többek között speciálisan KKV-k számára meghirdetett támogatási konstrukciók, magasabb támogatási intenzitás és a támogatás ellenében teljesítendő enyhébb kötelezettségek révén - a többi vállalkozáshoz képest előnyben részesüljenek.”
(3) Hatályát veszti a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 21. § (2) bekezdése.
(4) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A Kkv. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, illetve környezetkárosodás következett be.””
48. § A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény melléklete a Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozó Mosonmagyaróvári kistérség részben a „Mosonszolnok” szövegrészt követően a „Mosonudvar”, a Zala megyéhez tartozó Zalaszentgróti kistérség részben a „Szalapa” szövegrészt követően a „Tekenye” szöveggel egészül ki.
49. § (1) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/A. § A prémiumévek programban 2010. január 1-jét megelőző időponttól részt vevő, és a rájuk irányadó előrehozott öregségi nyugdíj összegének 2010. január 1-jétől hatályos változása miatt a kinevezésük módosítása szerinti jogviszony megszűnési időpontjánál későbbi időpontban teljes összegű nyugdíjjogosultságot szerző, programban részt vevő személyeknek a programban való részvétele meghosszabbodik teljes összegű nyugdíjjogosultságuk megszerzésének időpontjáig.”
(2) A Péptv. 3. § (1) bekezdés ca) pontjában és 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „Ktv. 17. § (1) bekezdés a)-c) pontjában” szövegrész helyébe a „Ktv. 17. § (1) bekezdésében” szöveg lép.
50. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 8/A. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzati közfoglalkoztatás, valamint az országos közfoglalkoztatási program keretében költségvetési szerv által történő foglalkoztatás esetén a munkaadó mentesül a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék 50 százalékának megfizetése alól.”
51. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gazdasági tanácsnak kilenc tagja van. A gazdasági tanács tagja az lehet, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A gazdasági tanács tagjainak a megbízatása öt évre szól, amely legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható.
(4) A gazdasági tanácsba három főt delegál a szenátus, ebből egy tagot a hallgatói önkormányzat javaslata alapján. A gazdasági tanácsnak - a delegált tagokon felül - hivatalból tagja a rektor és a gazdasági főigazgató, ennek hiányában a gazdasági igazgató. A szenátus által delegált tagok egyike
a) jogász, vagy a gazdaságtudományok képzési területen mesterképzésben szerzett, vagy azzal egyenértékű szakképzettséggel kell hogy rendelkezzen,
b) nem állhat a felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban.
(5) A gazdasági tanácsba egy-egy tagot delegál
a) a miniszter,
b) a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter,
c) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter,
d) az államháztartásért felelős miniszter.
(6) A gazdasági tanács tagjai részére a delegálók utasítást nem adhatnak. A gazdasági tanács 23. § (5) bekezdése szerint delegált tagjai tevékenységükért díjazásra nem jogosultak. 2010. január 1-jétől kezdődően a (4)-(5) bekezdés alapján történő delegálás, megismételt delegálás esetén a gazdasági tanács tagjával a felsőoktatási intézmény létesít megbízási jogviszonyt.”
(2) Az Ftv. 23. § (7) bekezdés b)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) Nem lehet tagja a gazdasági tanácsnak az, aki]
„b) polgármesteri tisztséget tölt be,
c) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagja és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerint politikai vezetőnek minősülő állami vezetői tisztséget tölt be,
d) politikai pártban tisztséget tölt, illetve töltött be, fizetett pártalkalmazottként foglalkoztatták vagy foglalkoztatják, feltéve, hogy a kizáró ok megszűnése óta még nem telt el legalább öt év,
e) önkormányzati, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő,
f) tagja a szenátusnak,
g) tagja - a 23. § (5) bekezdés szerint delegált tagok kivételével - más felsőoktatási intézmény gazdasági tanácsának,”
(3) Az Ftv. 23. § (7) bekezdése kiegészül a következő j)-k) ponttal:
[(7) Nem lehet tagja a gazdasági tanácsnak az, aki]
„j) más felsőoktatási intézmény szenátusának a tagja,
k) más felsőoktatási intézmény vezető beosztású alkalmazottja.”
(4) Az Ftv. 25. § (1) bekezdés ba) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A gazdasági tanács]
[b) gazdasági szempontból véleményezi]
„ba) a felsőoktatási intézmény vagy az intézmény tulajdonában álló, vagy többségi részesedésével működő jogi személyek által készített, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű, illetve az intézmény költségvetését önrész biztosításával terhelő pályázatokat,”
(5) Az Ftv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági tanácsi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag lemondásával, illetőleg visszahívásával. A gazdasági tanácsba delegálási joggal rendelkező jogosult az általa delegált tagot visszahívni. A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás - a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a delegáló hatáskörébe tartozik.”
(6) Az Ftv. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a nem állami felsőoktatási intézményben hoznak létre gazdasági tanácsot, a miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter 23. §-ban és 26. §-ban meghatározott jogait és kötelességeit a fenntartó gyakorolja. A kincstár képviselőjére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.”
(7) Az Ftv. 27. § (8) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A szenátus az a)-m) pont tekintetében dönt, illetve az n)-q) pont tekintetében dönthet”
(8) Az Ftv. 115. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A fenntartó]
„g) a rektor - valamennyi alkalmasnak talált pályázó felsorolását tartalmazó javaslatának figyelembe vételével - javaslatára megbízza a gazdasági vezetőt - költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a belső ellenőrzési egység vezetőjét -, illetve a rektor, a gazdasági tanács vagy saját kezdeményezésére visszavonhatja a megbízását. Állami felsőoktatási intézmény esetében e pont vonatkozásában fenntartón az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert kell érteni;”
(9) Az Ftv. 115. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét, költségvetését, kötelezettségvállalási tervét, és végrehajtásának ütemtervét, valamint ezek módosítását a szenátus döntésétől számított tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak. Ha a felsőoktatási intézmény a költségvetésétől, a kötelezettségvállalási tervétől eltérő döntést kíván hozni, azt előzetesen meg kell küldenie a fenntartónak. A fenntartó a szenátus által hozott egyéb döntések megküldését is kérheti. Az állami felsőoktatási intézmény esetén az intézményfejlesztési tervet, költségvetést, kötelezettségvállalási tervet, és végrehajtásának ütemtervét, valamint ezek módosítását tájékoztatás céljából az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, valamint az államháztartásért felelős miniszternek is meg kell küldeni.”
(10) Az Ftv. 122. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami felsőoktatási intézmény a vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörben, a Magyar Állam nevében eljárva átruházhatja, ami
a) az állami vagyon értékesítésére vonatkozó általános rendelkezések betartásával,
b) a vagyon valós piaci értékének megfelelő ellenértéke fejében,
c) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával,
d) a miniszter előzetes értesítése mellett,
e) ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerinti települési - fővárosban az ingatlan fekvése szerinti kerületi - önkormányzat elővásárlási jogának biztosításával
történhet.
(3) Az átruházásról szóló kérelmet a felsőoktatási intézmény részletesen indokolja. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter hozzájárulásáról az átruházási szándék írásbeli bejelentésétől számított hatvan napon belül dönt. A hozzájárulás száznyolcvan napig érvényes. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter döntéséhez - amennyiben az értékesíteni kívánt vagyon ingatlan - kikéri a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tájékoztatását abban a tekintetben, hogy az ingatlan szükséges-e valamely állami szerv, költségvetési szerv elhelyezésére vonatkozó, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter hozzájárulása iránti kérelem beérkezésekor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez már bejelentett igényének kielégítéséhez.”
(11) Az Ftv. 122. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az átruházási eljárás befejezését követő harminc napon belül az intézmény a nyilvántartásba vétel és elszámolás végett megküldi a szerződést, illetve az eljárás során keletkezett iratokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és tájékoztatásul a miniszter részére. A (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértésével kötött szerződés semmis.
(6) Az állami felsőoktatási intézmények kezelésében lévő állami vagyonba tartozó ingatlanok átruházásából származó bevételnek a köztartozások és az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó része a (3) bekezdés szerinti jóváhagyással a felsőoktatási intézmény az állami vagyonról szóló törvény 27. § (2) bekezdése szerinti kötelezettsége teljesítésére, illetve alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási - beleértve a PPP (az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés, Public Private Partnership program) keretében megvalósuló fejlesztéseket is - célra használható fel.
(7) Ha az intézményfejlesztési tervben megjelölt cél az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyásában megjelölt időpontig nem valósul meg, az értékesítés ellenértékét az állami felsőoktatási intézmény köteles a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére megfizetni.”
(12) Az Ftv. 122/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami felsőoktatási intézmények a költségvetésük terhére - a 122. § (3) bekezdésnek megfelelő hozzájárulás esetén - hosszú távú (legfeljebb húszéves) kötelezettséget vállalhatnak felhalmozási célokra vagy beruházást helyettesítő szolgáltatás vásárlására. Az ebből származó éves fizetési kötelezettségek együttes összege egyik évben sem haladhatja meg az éves költségvetésük dologi és felhalmozási célú előirányzatának tíz százalékát. Amennyiben az éves fizetési kötelezettségek együttes összege e határt a felsőoktatási intézmény tárgyévi költségvetésének csökkenése miatt haladja meg, új kötelezettség nem vállalható mindaddig, amíg az arány helyre nem áll. A hosszú távú kötelezettségekről évente kimutatást kell készíteni, amely az éves költségvetés és beszámoló részét képezi. A felsőoktatási intézmények kötelezettségvállalásának ötven százalékát az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium a jóváhagyott éves fejezeti kezelésű előirányzatai terhére megállapodásban átvállalhatja.”
(13) Az Ftv. 148. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete főiskolaként működő felsőoktatási intézmény.”
(14) Az Ftv. a 152. §-át követően kiegészül a következő 152/A. §-sal:
„152/A. § (1) E törvény 2011. január 1-jétől hatályos 23. §-ában és 26. § (5) bekezdésében foglaltakat 2011. január 31-től kell alkalmazni. A 2011. január 30-án fennálló gazdasági tanácsi tagság, megbízás - a rektor, és a gazdasági főigazgató, ennek hiányában gazdasági igazgató tagsága kivételével -, továbbá a gazdasági tanács vezetésére kapott megbízás 2011. január 31-én megszűnik.
(2) A gazdasági tanács tagjának delegálására jogosult személy, szervezet 2011. január 31-ig a 23. §-ban foglaltak szerint intézkedik a gazdasági tanács tagjának delegálásáról.
(3) A (2) bekezdésben előírt delegálást követően megalakult gazdasági tanács alakuló ülésén dönt a gazdasági tanács vezetőjének megbízásáról.
(4) E törvény 2011. január 1-jétől hatályos 28. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel a felsőoktatási intézményeknek 2011. január 31-ig kell felülvizsgálniuk, illetve - amennyiben ezt az Ftv. megváltoztatott rendelkezéseivel való összhang biztosítása igényli - módosítaniuk szervezeti és működési szabályzatukat.
(5) E törvény 2011. január 1-jétől hatályos 122. § (2)-(3) és (5)-(7) bekezdésében foglaltakat e törvény hatálybalépését követően benyújtott intézményi átruházási kérelem, valamint az ahhoz kapcsolódó miniszteri hozzájárulás tekintetében kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépését megelőzően megszerzett azon hozzájárulások, amelyek alapján az ingatlan átruházása nem történt meg, 2011. január 31-ig érvényesek.
(6) E § (1)-(4) bekezdése 2011. február 28-án hatályát veszti.”
(15) Az Ftv. 163/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„163/A. § (1) A 2011. évi költségvetési évre vonatkozóan a 127. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezés a felsőoktatás támogatási összegének megállapítására, éves növekményére vonatkozóan nem alkalmazható.
(2) 2011-ben a képzési normatíva éves összegének megállapításakor a 130. § (3) bekezdés rendelkezéseitől, illetve a 3. számú mellékletben foglaltaktól eltérve az egyes finanszírozási csoportok szorzószámait - az alapképzés első finanszírozási csoportjának kivételével - a Kormány legfeljebb húsz százalékos mértékben módosíthatja.”
(16) Az Ftv. 24. § (1) bekezdés a) pontjában a „félévente legalább két alkalommal” szövegrésze helyébe a „legalább kéthavonta” szöveg, 25. § (3) bekezdésében „a fenntartónál jelzéssel élhet” szövegrész helyébe „a fenntartónál köteles jelezni” szöveg, valamint 28. § (3) bekezdésében az „o)-p), r)-s) pontjában” szövegrész helyébe az „o)-p) pontjában” szöveg lép.
(17) Hatályát veszti az Ftv. 25. § (1) bekezdés ak) és al) pontja, 27. § (8) bekezdés r)-s) pontja, 122. § (4) és (8) bekezdése, 133/A. §-a, valamint 148. § (3) bekezdés utolsó mondata.
(18) Hatályát veszti az Ftv. 21. § (6) bekezdésében az „, állami felsőoktatási intézményekben a fenntartói megállapodásban vállalt teljesítménykövetelmények” szövegrész, 24. § (1) bekezdés b) pontjában a „- a 23. § (3) bekezdésben meghatározott sorrend szerint - 5, illetve” szövegrész, 24. § (1) bekezdés d) pontjában a „- a 23. § (3) bekezdésben meghatározott sorrend szerint - legalább négy, illetve” szövegrész, valamint 28. § (1) bekezdés a) pontjában a „- a 23. § (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével -” és a „hét, illetve” szövegrész.
52. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 1. § (1) bekezdésében „a Központi Kárrendezési Iroda” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóság” szöveg, valamint 2. § (2) bekezdésében a „KIH” szövegrész helyébe „a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata” szöveg lép.
53. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 7. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„8. pénzügyi vállalkozás: a Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás, ide nem értve a Tanács 1083/2006/EK rendeletének 44. cikk b) pont (ii) alpontja alapján felmerülő feladatok ellátására létrejött pénzügyi vállalkozást;”
54. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban Áhtm.) 1. § (1), (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/G. §-a, azzal hogy azok a szervezetek, amelyek közalapítvány létrehozására e törvény hatálybalépése előtt a Ptk. 74/G. §-a alapján jogosultak voltak, alapítványt e törvény hatálybalépését követően sem alapíthatnak és ahhoz nem csatlakozhatnak.”
„(6) Az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium (miniszter), az országos hatáskörű szerv (vezetője) által önállóan, vagy a felsoroltak bármelyikével közösen (a továbbiakban: állami alapító) alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt az állami alapító kérelmére a bíróság - nemperes eljárásban - akkor is megszünteti, ha azt az állami alapító arra hivatkozással kéri, hogy az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítása, feladatának további ellátása központi költségvetési szerv, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet által hatékonyabban megvalósítható. Ez esetben a megszűnt alapítvány vagyonát az állami alapító a megszüntetési kérelemben megjelölt központi költségvetési szerv, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet támogatására fordítja.
(7) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezést a helyi önkormányzat (képviselő-testülete) által államháztartáson kívüli alapítóval közösen létrehozott alapítványokra is alkalmazni kell, ha az ilyen alapítványok alapítói az alapítvány megszüntetését - az érintett alapítvány hozzájárulásával - közösen kérik.”
(2) Az Áhtm. 2. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami alapító által alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt az állami alapító kérelmére a bíróság - nemperes eljárásban - akkor is megszünteti, ha az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására az állami alapító többségi részesedésének biztosításával közhasznú szervezetnek minősülő jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani (a továbbiakban: nonprofit gazdasági társaság).
(2) Az (1) bekezdés szerint megszüntetett alapítvány (közalapítvány) vagyona - a megszüntetésre irányuló eljárás kezdő időpontjában lejárt tartozások kiegyenlítését követően - a kérelemben megjelölt jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaság vagyonának részévé válik, az alapítvány (közalapítvány) vagyoni jogai és a megszüntetésre irányuló eljárás kezdő időpontját követően esedékessé váló kötelezettségei pedig a nonprofit gazdasági társaságra szállnak át. A nonprofit gazdasági társaság vagyonává váló volt alapítványi (közalapítványi) vagyon kizárólag a megszűnt alapítvány (közalapítvány) célja szerinti tevékenységre fordítható, és a társaság megszűnése esetén is - a tagok (részvényesek) közötti felosztása nélkül - csak e céloknak megfelelően használható fel.
(3) A nonprofit gazdasági társaság - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek megfelelő vagyoni hozzájárulással történő - megalapításáról az állami alapító gondoskodik. A megszüntetésre kerülő alapítvány alapítóinak erre vonatkozó megállapodása alapján a megszüntetendő alapítvány államháztartáson kívüli alapítói a megállapodásban meghatározott vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával a nonprofit gazdasági társaságban taggá (részvényessé) válhatnak. E megállapodás megkötésére - a felek eltérő elhatározása hiányában - az alapításról szóló döntésnek a megszüntetésre kerülő alapítvány államháztartáson kívüli alapítóival történő közlésétől számított 60 nap áll rendelkezésre. A megállapodásnak ki kell terjednie a jegyzett tőke mértékének, a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás arányának, valamint az államháztartáson kívüli alapítók részesedési mértékének meghatározására, azzal, hogy az államháztartáson kívüli alapítók részesedésének összeszámított mértéke nem lehet több mint 49 százalék.”
(3) Az Áhtm. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az állami alapító kérelmére, a 2. § szerint megindított megszüntetési eljárást a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül kell lefolytatni.
(2) A bíróság a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül egy ízben hiánypótlást rendelhet el, ez esetben a bíróság a hiánypótlás bírósághoz érkezésének napjától számított 10 napon belül dönt a kérelemről.
(3) Ha a bíróság az (1)-(2) bekezdésben foglalt döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetője a határidő leteltét követően, legkésőbb a határidőt követő munkanapon intézkedik a megszüntetési kérelem elbírálásáról. Ennek során hiánypótlásra történő felhívásnak nincs helye. Ha a kérelem elbírálására ez alapján sem került sor, a törlés a határidő leteltét követő második munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelemben szereplő adatok szerinti tartalommal - megtörténik.
(4) A megszüntetési eljárás kezdeményezésével egyidejűleg az állami alapítónak gondoskodnia kell a nonprofit gazdasági társaság társasági szerződésének, alapszabályának, illetve alapító okiratának előkészítéséről és annak aláírásáról, valamint kezdeményeznie kell a cégbejegyzési eljárást is. Amennyiben a cégbíróság a bejegyzési eljárás alatt a cég cégnevét bejegyzi, erről az állami alapító haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot. A bíróság a jogelőd alapítványt (közalapítványt) - a jogutódra történő utalással - törli, és ennek megtörténtével egyidejűleg elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, amely a jogutód céget - amennyiben annak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben foglalt feltételei fennállnak - az értesítést követően haladéktalanul bejegyzi a cégjegyzékbe.”
(4) Az Áhtm. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az állami alapító által alapított alapítvány (közalapítvány), illetve állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány (közalapítvány) kezelő szervezetébe tagként az állami alapító részéről jelölt személy megbízatását az állami alapító indokolás nélkül visszavonhatja, és helyére más személyt jelölhet ki.
(2) A kijelölés visszavonásával érintett helyére tagként jelölt személy bírósági nyilvántartásba vételéig nem vehet részt az alapítvány (közalapítvány) olyan vagyoni kötelezettségvállalásra irányuló döntéshozatalában, amely az alapító okiratban vagy annak az állami alapító által a (3) bekezdés szerint előterjesztett módosításában meghatározott mértéket meghaladja.
(3) Az állami alapító az (1) bekezdés szerinti jogát az alapítvány (közalapítvány) alapító okiratának a társalapítók egyetértése nélküli módosításával is gyakorolhatja.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat az állami alapító részéről jelölt személy 2011. január 1-jén fennálló megbízatására is alkalmazni kell.”
(5) Hatályát veszti az Áhtm. 1. § (2) bekezdésének d) pontja, és az 1. § (3) bekezdése.
55. § (1) A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Fmt.) 3. § c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[3. § E törvény alkalmazásában:]
„c) Normatív hozzájárulás: a költségvetési törvényben meghatározott - a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, oktatási, nevelési, közművelődési és üdülőhelyi feladatokhoz kapcsolódó - normatív hozzájárulások és az összes normatív, kötött felhasználású támogatás, valamint a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó bázisévi önkormányzati költségvetési beszámoló érintett űrlapjainak adatai szerinti összeg.
d) Normatív részesedési arány: a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető - a bázisévi zárszámadási törvénnyel elfogadott - normatív hozzájárulásból a fővárosi önkormányzat és együttesen valamennyi kerületi önkormányzat részesedési aránya, százalékban kifejezve.”
(2) Az Fmt. 5. §-a kiegészül a következő (1) bekezdéssel:
„(1) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat az Ötv. 64. § (4) bekezdése szerint osztottan megillető bevételekből 2008. évben a fővárosi önkormányzatot 47%, a kerületi önkormányzatokat együttesen 53% részesedés illeti meg.”
(3) Az Fmt. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A normatív részesedési arány változása esetén a tárgyévet megelőző évi - az (1) bekezdés szerint meghatározott - forrásmegosztási részesedést a normatív részesedési arány százalékpontban meghatározott változása 60%-ának megfelelő mértékben - de legfeljebb 5%-kal - a tárgyévben korrigálni kell.”
(4) Az Fmt. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kerületi önkormányzatokat megillető részesedés felosztásakor azon feladatok önkormányzati költségvetési beszámoló szerinti bázisévi működési kiadásaiból, amelyekhez a központi költségvetés normatív hozzájárulást nyújt, le kell vonni a kiadásokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulás összegét, és a különbséget a normatív hozzájárulások arányában kell megosztani a kerületi önkormányzatok között.”
(5) Az Fmt. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyes kerületi önkormányzatoknak az (1)-(3) bekezdés szerint számított részesedési aránya a megosztott forrásokból a tárgyévet megelőző év forrásmegosztásához képest maximum 2%-kal nőhet, illetve csökkenhet. A módszer alkalmazása miatt bekövetkező eltérések a forrásmegosztás során az egyes önkormányzatok részesedését növelik vagy csökkentik.”
(6) Az Fmt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fővárosi önkormányzat a tárgyévre vonatkozó rendelettervezetét a kerületi önkormányzatok részére - véleményezés céljából - január 10-éig küldi meg, a véleményezésre a kerületi önkormányzatoknak legalább tizenöt napot biztosítani kell. A fővárosi közgyűlés rendeletét január 31-éig alkotja meg.”
(7) Az Fmt. 9. §-a kiegészül a következő új (4) bekezdéssel és a korábbi (4) bekezdés sorszámozása (5) bekezdésre módosul:
„(4) A törvény 3. § c) pontját az 5. § (2) bekezdés vonatkozásában alkalmazni kell a 2010. évi forrásmegosztás 2011. évi korrekciója során is.”
(8) Hatályát veszti az Fmt. 4. § (5) bekezdése.
56. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 17. § (1) bekezdés a) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(1) Az MNV Zrt.:]
„a) előkészíti, illetve végrehajtja az Országgyűlés, a Kormány és a miniszter állami vagyonnal kapcsolatos döntéseit,”
„f) ellenőrzi az értékesítési szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítését.”
(2) A Vtv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól évente, a tárgyévet követő év szeptember 30. napjáig beszámol az Országgyűlésnek.”
(3) A Vtv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami vagyont az MNV Zrt. maga kezeli, vagy szerződés - így különösen bérlet, haszonbérlet, szerződésen alapuló haszonélvezet, vagyonkezelés, megbízás - alapján központi költségvetési szervnek, természetes vagy jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek hasznosításra átengedi.”
(4) A Vtv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek a tulajdonosi joggyakorlásuk alá tartozó gazdasági társaságoknál és más gazdálkodó szervezeteknél kötelesek érvényesíteni a cégvezetés felelősségét, valamint a közérdek érvényesülését biztosító vagyongazdálkodást.”
(5) A Vtv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti ingyenes átruházásról - a (6) bekezdésen foglalt kivétellel - a Kormány nyilvános határozattal dönt. Az ingyenesen átruházott vagyon juttatási célnak megfelelő felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.”
(6) A Vtv. 36. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az MNV Zrt. Igazgatósága jogosult dönteni az évente önkormányzatonként 10 millió Ft nyilvántartási értéket meg nem haladó értékű ingóságok helyi önkormányzat részére történő tulajdonba adásáról a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célokra. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingóság átadásáról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.”
(7) A Vtv. 36. §-a kiegészül a következő (7) bekezdéssel:
„(7) A (2)-(6) bekezdésben megjelölt vagyonátadás illetékmentes.”
(8) A Vtv. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) 2007. december 31-ei hatállyal megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól - a 66. § (1) bekezdésében megjelölt feladat kivételével - az MNV Zrt.-re szállnak. A KVI 66. § (1) bekezdésben foglalt feladata a kincstárra száll. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül a KVI által kötött szerződések módosításának.”
(9) A Vtv. 20. § (4) bekezdés b) pontjában a „döntés az állami vagyon elidegenítésével” szövegrész helyébe „az állami vagyon elidegenítésével” szöveg lép.
(10) A Vtv. 71. § (1) bekezdés a) pontjában „az MNV Zrt.” szöveg helyébe „a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek” szövegrész lép.
(11) Hatályát veszti a Vtv. 30. § (7) bekezdése, 57. § (2) bekezdése, 59. §-a, 60. § (2) bekezdése, 61. § (5) bekezdése, 62. §-a, 64. §-a, 69. § (1)-(2) bekezdése, 70. § (2) bekezdése, valamint 71. § (2) bekezdése.
57. § (1) A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: KF tv.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozási tevékenységét támogató háromtagú testület.
(2) A Költségvetési Tanács véleményt nyilvánít az Országgyűlésnek benyújtani tervezett költségvetési törvény tervezetéről.
(3) A Kormány a költségvetési törvény tervezetét a (2) bekezdés szerinti véleménynyilvánítás céljából megküldi a Költségvetési Tanácsnak, amely a tervezet kézhezvételét követő 10 napon belül a tervezetre vonatkozó véleményét megküldi a Kormány részére.
(4) A Költségvetési Tanács a (3) bekezdés szerinti véleményében a tervezetre észrevételeket tehet, valamint - ha a tervezettel kapcsolatban annak hitelességére vagy végrehajthatóságára vonatkozóan alapvető ellenvetései vannak - a tervezettel való egyet nem értését jelzi.
(5) A Kormány a költségvetési törvényjavaslatot a Költségvetési Tanács véleményének kézhezvételét vagy - költségvetési tanácsi vélemény hiányában - a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően nyújthatja be az Országgyűlés elé.
(6) Ha a Költségvetési Tanács a tervezettel kapcsolatban a (3) bekezdés szerinti határidőig egyet nem értését jelezte, a Kormány a tervezetet ismételten megtárgyalja, és ismételt véleményezésre megküldi a Költségvetési Tanácsnak. A Költségvetési Tanács az ismételten megküldött tervezetre vonatkozó véleményét a tervezet kézhezvételét követő 5 napon belül megküldi a Kormány részére.
(7) A Kormány a költségvetési törvényjavaslatot a (6) bekezdés szerinti eljárás esetén a Költségvetési Tanács újabb véleményének kézhezvételét vagy - költségvetési tanácsi vélemény hiányában - a (6) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően nyújthatja be az Országgyűlés elé.
(8) A Költségvetési Tanács véleményét - ha a (6) bekezdés szerint ismételt véleményezésre került sor, az ismételten megküldött tervezetre vonatkozó véleményt - az Országgyűlés honlapján a költségvetési törvényjavaslat benyújtását követően haladéktalanul közzé kell tenni.”
(2) A KF tv. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A Költségvetési Tanács tagja a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású közgazdász.
(2) A Költségvetési Tanács köztársasági elnök által kinevezett tagja az elődje megbízatásának megszűnésekor, illetve ha elődje megbízatásának megszűnését követően nevezték ki, a kinevezésével lép hivatalba.
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnökének és az Állami Számvevőszék elnökének a Költségvetési Tanács munkájában végzett tevékenysége nem érinti e szervezetek törvényben meghatározott feladatait. A Költségvetési Tanács és annak tagjaként eljáró személy által képviselt álláspont, meghozott döntés a Magyar Nemzeti Bank elnökét és az Állami Számvevőszék elnökét elnöki feladatainak ellátása során nem köti.”
(3) A KF tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A Költségvetési Tanács köztársasági elnök által kinevezett tagjának megbízatása megszűnik:
a) a megbízatási időtartam leteltével,
b) lemondással,
c) a köztársasági elnök általi visszahívással,
d) halálával.
(2) A lemondást írásban kell közölni a köztársasági elnökkel.”
(4) A KF tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § A Költségvetési Tanács tagjai az e törvényben foglalt feladataik ellátásáért illetményre és egyéb juttatásokra nem jogosultak.”
(5) A KF tv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A Költségvetési Tanács Titkársága 2010. december 31-én megszűnik.
(2) A Költségvetési Tanács Titkársága mint munkáltató a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25. § (1) bekezdés c) pontja szerint, jogutód nélkül szűnik meg.
(3) A Költségvetési Tanács Titkárságának jogai és kötelezettségei - a munkáltatókat megillető, illetve terhelő jogok és kötelezettségek kivételével - az Országgyűlés Hivatalát illetik meg és terhelik.”
(6) A KF tv. kiegészül a következő 18/A-18/C. §-sal:
„18/A. § (1) A Költségvetési Tanács Titkárságának megszűnése kapcsán az Áht., a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), a Kjt. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az Áht. szerinti megszüntető okiratot a Költségvetési Tanács köztársasági elnök által jelölt tagja legkésőbb december 29-éig az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatójának egyetértésével adja ki és küldi meg a kincstárnak. Az Áht.-ban és végrehajtási rendeletében az irányító szerv számára a megszüntetéssel kapcsolatban előírt más kötelezettségeket tartalmazó rendelkezések nem alkalmazhatók.
(3) Az Áht. 96. § (1) bekezdésében a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat közzétételére vonatkozó előírást, az Mt. 94/A-94/G. §-át és a Kjt. 38/A. §-át nem kell alkalmazni.
(4) Az Mt. 94/H. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy annak (2)-(4) bekezdésében előírt tájékoztatást a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény hatálybalépését követő három munkanapon belül kell teljesíteni.
(5) A Kjt. 37/A. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felmentési idejüket töltő közalkalmazottaknak legkésőbb december 31-éig ki kell fizetni illetményüket, egyéb járandóságaikat, és ki kell adni számukra az egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
(6) Az Art. alapján a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, nyilvántartásvezetési és más kötelezettségek teljesítését 2010. december 31-ét követően a kincstár látja el.
18/B. § (1) A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény hatálybalépését követően meg kell kezdeni a Költségvetési Tanács Titkárságának iratanyagával, az általa kezelt vagyon átadásával-átvételével kapcsolatos feladatok teljesítését a Költségvetési Tanács Titkársága és az Országgyűlés Hivatala között.
(2) A Költségvetési Tanács Titkárságának a számviteli törvény szerinti 2010. évi beszámolóját - az átvett iratok, bizonylatok alapján - az Országgyűlés Hivatala készíti el.
(3) A Költségvetési Tanács Titkársága a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény hatálybalépését követően új kötelezettséget csak a megszűnésével kapcsolatban, az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatójának előzetes jóváhagyásával vállalhat.
18/C. § A Költségvetési Tanács e törvénynek a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos 9. § (2) bekezdése alapján az Állami Számvevőszék elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke által jelölt, az Országgyűlés által megválasztott tagjainak megbízatása a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény hatálybalépése napján megszűnik. Az Állami Számvevőszék elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke által jelölt tagnak a megbízatás megszűnését követő három munkanapon belül kell kifizetni a fennmaradó illetményét és egyéb járandóságait, továbbá kell kiadni az egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.”
(7) Hatályát veszti a KF tv. 4. § (3) bekezdése, 7. §-át megelőző alcímben az „és hatásköre” szövegrész, 8. §-a, 10. § (1) bekezdés d) és e) alpontja, továbbá (2) és (4) bekezdése, 11. §-a, 12. §-a, 15. §-a, 16. §-a, 19. §-a, a „Felhatalmazások” című, a 20. §-át magában foglaló alcíme, a „Hatályukat vesztő rendelkezések” című, a 21. §-át magában foglaló alcíme, valamint a „Módosuló rendelkezések” című, a 22. §-át magában foglaló alcíme.
58. § (1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiemelt támogatások összegéről a miniszter az EMT véleményének a kikérésével dönt.”
(2) Az Emtv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előadó-művészetben jelentkező újító törekvések támogatása és a magánszféra versenyképességének erősítése érdekében a VI. kategóriába sorolt színházak pályázati úton elosztható támogatásának aránya az I-VI. kategóriába sorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek központi költségvetési támogatása keretösszegének 8%-a.”
59. § Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009. évi LXXIII. törvény 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás forrását és mértékét a költségvetésről szóló törvény határozza meg.”
60. § Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak forrását és mértékét a költségvetésről szóló törvény határozza meg.”
61. § A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 164. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„164. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 36. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja legfeljebb a 36. § (1) és (4) bekezdései szerinti befizetési kötelezettségének 100%-a mértékéig kaphat juttatást a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti saját éves beszámolójában, valamint a konszolidációba bevont érintett vállalkozása Szt. szerinti éves beszámolójában kimutatott, egészségügyi ágazatot érintő kutatási és fejlesztési ráfordítások - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 31. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakkal összhangban lévő - összege után, a (9) bekezdésben előírtak figyelembevételével, amennyiben e ráfordítások meghaladják a forgalomba hozatali engedély jogosultja által forgalmazott támogatott gyógyszerek után kifizetett társadalombiztosítási támogatás termelői (import beszerzési) árral arányos része 20%-át, és e törvény szerinti valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett. A forgalomba hozatali engedély jogosultja és az Szt. szerinti, konszolidációba bevont érintett vállalkozások jogszabályban meghatározott kutatási és fejlesztési ráfordításait együttesen kell figyelembe venni oly módon, hogy ugyanazon ráfordítás összege csak egyszer kerüljön figyelembevételre a juttatás igénybevételekor. A konszolidációba bevont érintett vállalkozások kutatási és fejlesztési tevékenységhez egymásnak nyújtott szolgáltatásaival összefüggésben felmerült kutatási és fejlesztési ráfordítások juttatásként csak az egyik félnél érvényesíthetők.
(8) A juttatás összegének meghatározásakor figyelembe vett kutatási és fejlesztési ráfordításokat csökkenteni kell
a) a IV. fázisú klinikai vizsgálatok költségével, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről és egyéb gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 8. pontja szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat költségével,
b) a kutatás és fejlesztés céljára a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól, illetve az államháztartás alrendszereinek más szervétől, vagy az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaiból igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás bevételként elszámolt összegével,
c) a Tao. tv. 22. §-ának (9) bekezdése szerint az adóévben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség alapján igénybevett adókedvezmény összegével,
d) a Tao. tv. szerinti külföldi telephelynél felmerült (elszámolt) kutatási és fejlesztési költségekkel, amennyiben
da) a telephely olyan államban van, amely nem tagja az Európai Uniónak, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (a továbbiakban: OECD), nem részese az Európa Gazdasági Térségről szóló Megállapodásnak, vagy amellyel Magyarország nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, vagy
db) a telephely olyan államban van, amely tagja az Európai Uniónak, az OECD-nek, részese az Európa Gazdasági Térségről szóló Megállapodásnak, vagy amellyel Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye és a forgalomba hozatali engedély jogosultját a telephely szerinti állam szabályai szerint is terheli a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek és tápszerek után kifizetett társadalombiztosítási támogatás alapján arányosan meghatározott, illetve az ismertetési tevékenységet végző magánszemélyek száma alapján meghatározott fizetési kötelezettség, és e kutatási és fejlesztési ráfordításokat a telephely szerinti államban már figyelembe vették kötelezettségcsökkentő tételként vagy e kutatási és fejlesztési ráfordításokat az adott államban engedményként bármilyen adó alapjánál már figyelembe vették, vagy egyéb adókedvezményként már érvényesítették.
(9) A juttatás nem érinti az államnak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 3. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségét. A 36. § (7)-(8) bekezdés szerinti juttatás az E. Alap terhére nem vehető igénybe.””
62. § Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló 2010. évi XVI. törvény 7. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Ez a törvény 2011. július 1. napján lép hatályba. A törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően beérkezett nyilvántartásba vételi kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.”
63. § (1) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) 25. §-a kiegészül a következő (6) és (7) bekezdéssel:
„(6) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a minisztériumoknál foglalkoztatottak esetében a kormányzati tevékenység összehangolásának biztosítása céljából a minisztériumoknál vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba jogosult betekintetni.
(7) A szolgáltató központban foglalkoztatottak közszolgálati alapnyilvántartására a minisztériumra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(2) A Ktjv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) A szolgáltató központ által vezetett minisztériumi, miniszterelnökségi közszolgálati alapnyilvántartásból - kormányrendeletben meghatározott módon - kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelés céljából, személyazonosításra alkalmas módon a minisztériumok, illetve a Miniszterelnökség részére a vele kormánytisztviselői jogviszonyban álló kormánytisztviselők adatai tekintetében adatszolgáltatás végezhető.
(2) Az állami vezetők esetében a közszolgálati alapnyilvántartásban kell nyilvántartani a Ktv. 3. számú mellékletében meghatározott adatokon túl az állami vezetői igazolvány számát, az EÜ VIP kártya számát, a diplomata útlevél számát, az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti juttatások adatait is.
(3) A tartós külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselő esetében a Ktv. 3. számú mellékeltében meghatározott adatokon túl a közszolgálati alapnyilvántartásban kell nyilvántartani a külképviselet (állomáshely) megnevezését, a rangot (diplomáciai és konzuli), az ellátmányra, ellátmánypótlékra vonatkozó adatokat is.”
(3) A Ktjv. 64. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, hogy a személyügyi nyilvántartás és integrált emberi erőforrás-gazdálkodási rendszerrel összefüggő részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
64. § Hatályát veszti az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 67. §-a.
65. § (1) Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: ágazati különadó tv.) 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adó mértéke:]
„5. § Az adó mértéke
a) a 2. § a) pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%,
b) a 2. § b) pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5%, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5%,
c) a 2. § c) pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,3%, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 1,05%.”
(2) Az ágazati különadó tv. a következő 9/A. §-al egészül ki:
„9/A. § Az 5. §-nak a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvénnyel megállapított szövegét már a 2010. adóévi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazni kell.”
66. § Nem lép hatályba a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 169. §-a.
67. § (1) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 8. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„8. § Az Szja tv. 17. §-a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként külön-külön kell megállapítani. A bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható
a) az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint - elismert költség (tételes költségelszámolás), igazolás nélkül elismert költség, valamint
aa) a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag üzemi célú tárgyi eszközök, nem anyagi javak beruházási költségének értékcsökkenési leírása,
ab) az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása), a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása),
ac) az aa)-ab) alpontokban nem említett esetben a tárgyi eszközök beruházási költségének átalány-értékcsökkenése,
ad) a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele esetében az elhatárolt veszteség,
vagy
b) az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad).
(4) A 16. § (1) bekezdése, valamint e § (3) bekezdése rendelkezésétől eltérően a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének - ha az nem adómentes - egésze külön adózó jövedelem, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg.””
(2) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 26. §-ával megállapított 70. § (3) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[(3) Egyes meghatározott juttatásnak minősül]
„b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség;”
(3) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 29. §-ával megállapított 84/J. §-a és 84/K. §-a a következő szöveggel lépnek hatályba:
[29. § Az Szja tv. a következő 84/D-84/K. §-okkal egészül ki:]
„84/J. § E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított, 2011. január 1-jétől hatályos 8. § (1) bekezdését az egyéni vállalkozó 2010. évi osztalékalapja után fizetendő adó megállapítására is alkalmazni kell.
84/K. § E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított, 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) a magánszemély - ha az ingatlan-bérbeadási vagy egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére a 3. §-nak a az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvénnyel módosított 17. pontja alapján az önálló tevékenységből származó jövedelemre vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választotta - az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított 17. § (3) bekezdésének és 18. § (1) bekezdésének rendelkezéseit,
b) az egyéni vállalkozó az 50. § (9) bekezdésének és a 11. számú melléklet nyitó szövegrésze harmadik bekezdésének az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított rendelkezéseit
a 2010. évi adókötelezettsége megállapításánál is alkalmazhatja.”
68. § (1) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 31. § 7. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[31. § Az Szja tv.]
„7. 29. § (1) bekezdésében az „a (3)-(4) bekezdés alkalmazásában jövedelemnek a megállapított jövedelem 78 százalékát kell figyelembe venni” szövegrész helyébe az „a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni” szöveg, (3) bekezdésében a „jövedelem - kivéve, ha az adóterhet nem viselő járandóság - után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti, a társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeg, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeg (bármelyik a továbbiakban: adóalap-kiegészítés)” szövegrész helyébe a „jövedelem után 27 százalékkal megállapított összeg (a továbbiakban: adóalap-kiegészítés)” szöveg;”
[lép.]
(2) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 31. § 30. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[31. § Az Szja tv.]
„30. 1. számú melléklete 3.3. alpontjában a „magánszemély által természetben megszerzett bevétel” szövegrész helyébe a „magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke, pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás” szöveg, 4.6. alpontjában az „és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által adományozott” szövegrész helyébe az „a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és az egyházak központi szerve által adományozott” szöveg, 7.1. alpontjában a „vagyoni érték, a magánszemély által” szövegrész helyébe a „vagyoni érték - ide nem értve az örökösök által az örökölt jog érvényesítése révén megszerzett jövedelmet azzal, hogy az ilyen módon megszerzett bevételből a jövedelem megállapítása során levonható a jognak az illeték megállapítása során figyelembe vett része -, a magánszemély által” szöveg, 7.11. alpontjában a „számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását)” szövegrész helyébe a „számítógép-használat”, 8. pontjában a „természetbeni” szövegrész helyébe a „nem pénzben kapott” szöveg; 8.21. alpontjában a „meghatározott közlekedési kedvezmény, amely után a kifizető fogyasztói árkiegészítésben nem részesül” szövegrész helyébe a „meghatározott, adómentes természetbeni juttatásnak minősülő, fogyasztói árkiegészítést nem tartalmazó közlekedési kedvezmény” szöveg;”
[lép.]
69. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 32. §-ának 4. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[32. § Hatályát veszti az Szja tv.]
„4. 7. § (1) bekezdés s) alpontjában a „69. § (10) bekezdésének rendelkezéseiben meghatározott” szövegrész;”
70. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 32. §-ának 12. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[32. § Hatályát veszti az Szja tv.]
„12. 29. § (1) bekezdésében az „Az adóterhet nem viselő járandóságot a kifizetése (juttatása) időpontja szerint kell adóalapként figyelembe venni.” szövegrész, (2) bekezdése;”
71. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 32. §-ának 40. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[32. § Hatályát veszti az Szja tv.]
„40. 1. számú melléklete 2. pontjának 2.4. alpontja, 7. pontjának 7.2. alpontjában a „borravaló” szövegrész;”
72. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 32. §-a a következő 41. és 42. pontokkal kiegészülve lép hatályba:
[32. § Hatályát veszti az Szja tv.]
„41. 3. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezete 3. pontjának b) alpontja;
42. 11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezete 3. pontjának b) alpontja.”
73. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 44. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„44. § (1) A Tao tv. a következő 29/P. §-sal egészül ki:
„29/P. § E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel beiktatott, 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - első ízben a 2011. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.”
(2) Hatályát veszti a Tao tv. 2. § (4) bekezdés b) pontja, 8. § (2) bekezdése, 15. §-a és 19. § (3)-(4) bekezdése.”
74. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 46. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„46. § (1) Az Eva tv.
a) 3. §-ának (2) bekezdésében az „Az adóalanyiság nem szűnik meg, ha az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét cselekvőképességének elvesztését követően” szövegrész helyébe az „Az adóalanyiság nem szűnik meg, ha az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét cselekvőképességének korlátozását vagy elvesztését követően” szöveg;
b) 18. §-ának (3) bekezdésében az „a (2) bekezdés szerinti összeg 25 százaléka” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka” szöveg;
c) 18. §-ának (6) bekezdésében az „a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint - a személyi jövedelemadót 44 százalékos mértékkel megállapítja” szövegrész helyébe az „egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint - a személyi jövedelemadót megállapítja” szöveg;
d) 18. §-a (11) bekezdésének b) pontjában az „a természetbeni juttatásként” szövegrész helyébe az „egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként” szöveg;
e) 19. §-ának (1) bekezdésében az „a (16) bekezdés a)-d) pontjában és a 19. § (5) bekezdésében foglaltakat” szövegrész helyébe az „a (16) bekezdés a)-d) pontjában és - a 2010. június 30-án hatályos - 19. § (5) bekezdésében foglaltakat” szöveg
lép.
(2) Az Eva tv. 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel beiktatott, 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit első ízben a 2011. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.””
75. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 117. §-a nem lép hatályba.
76. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 122. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„122. § (1) A Htv. 52. § 9. pontja a helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„9. hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. Az egy helyrajzi számon lévő, több azonos fajtájú épület, épületrész esetén ezek összesített hasznos alapterületét kell hasznos alapterület alatt érteni,”
(2) A Htv. 52. § 31. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[31. telephely:]
„b) azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek
ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR’08 61.2] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található,
bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR’08 61.2] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez - azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található,”
(3) A Htv. 52. § 61. pontja helyébe következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül a következő 62-64. ponttal:
(E törvény alkalmazásában:)
„61. külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származó adóalaprész: az iparűzési adóalapnak az a része, amely a 3. számú melléklet - tevékenységre leginkább jellemző - 1.1 vagy 1.2 vagy 2.1 vagy 2.3 pontja alkalmazásával a külföldön létesített telephelyre, telephelyekre jut, azzal, hogy a 3. számú mellékletben említett település, települések kifejezések alatt a külföldön létesített telephelyet, telephelyeket is érteni kell. Ha a vállalkozó adóévet megelőző teljes adóévi adóalapja a 100 millió forintot meghaladta, csak a 3. számú melléklet 2.1 pontja vagy 2.3 pontja szerinti módszer alkalmazható,
62. építőipari tevékenységet folytató vállalkozó: az a vállalkozó, akinek (amelynek) az adóévben a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értékének együttes összege legalább 75%-ban építőipari tevékenységből [52. § 24. pont] származik,
63. távközlési tevékenységet végző vállalkozó: a TEÁOR’08 szerint a 61. ágazatba sorolt tevékenységet (távközlési tevékenység) végző azon vállalkozó, amelynek az adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételéből legalább 75% távközlési tevékenységből származik,
64. előfizető: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti előfizető.”
77. § (1) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 141. §-ának (3) bekezdésével megállapított Kjtv. 4/A. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) A hitelintézet által az üzleti évre (adóévre) fizetendő különadónak a (6) bekezdés a) pontja szerint kiszámított összegét, legfeljebb annak mértékéig, csökkenti az általa az üzleti évre (adóévre) hitelintézetek különadója címén fizetett (fizetendő) összeg.”
(2) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 142. §-ával megállapított Kjtv. 4/B. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A különadó alapja az üzleti év (adóév) adózás előtti eredménye, növelve az annak terhére a pénzügyi szervezetek különadója címén fizetett (fizetendő) összegének megfelelően ráfordításként elszámolt összegével.”
(3) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 143. §-ával megállapított Kjtv. 5. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A 4. § alapján megállapított járadékot az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni. A 4/A. § alapján megállapított és bevallott különadót az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni, azzal, hogy a felügyeleti adatszolgáltatás céljából évközi főkönyvi zárásra és főkönyvi kivonat készítésére kötelezett pénzügyi szervezetnek az éves különadót időarányosan kell az évközi eredményben bemutatnia. A 4/B. § alapján megállapított és bevallott hitelintézeti különadó üzleti évre (adóévre) fizetett (fizetendő) összegét a társasági adó számviteli elszámolására vonatkozó szabályok szerint kell kimutatni. Az adóévre (az üzleti évre) fizetendő társasági adó alapjának megállapításánál elismert, csökkentő tételnek minősül a hitelintézeti különadó adóévet terhelő összege.”
78. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 166. § (2) bekezdésében megállapított 56/A. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A (2)-(3) bekezdés szerinti kötelezett a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig - a (6) bekezdésben meghatározott adattartalommal - elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére. A (2)-(3) bekezdés szerinti kötelezettet a 44. §-ban és a 46-47. §-ban, valamint az 50. § (6) bekezdésben meghatározott nyilvántartási és igazolási kötelezettség nem terheli.”
(2) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 166. § (2) bekezdésében megállapított 56/A. §-a a következő (6) és (7) bekezdésekkel kiegészülve lép hatályba:
„(6) Az (5) bekezdésben meghatározott járulékbevallás tartalmazza:
a) a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,
b) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,
c) a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,
d) a járulékfizetési felső határig terjedő és az afölötti járulékalapra, a járulékok összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő „tól-ig” tartamára és a magán-nyugdíjpénztári tag biztosított magán-nyugdíjpénztárára vonatkozó adatot,
e) annak az időszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított természetes személy járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezett, és
f) a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha a járulékkötelezettséget a (3) bekezdés szerint a foglalkoztatott teljesíti.
(7) Az (1) bekezdés szerinti járulékokat a (2)-(3) bekezdése szerinti kötelezett egy beszedési számlára fizeti meg. A megfizetett járulékból az állami adóhatóság
a) 76,4 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
b) 18 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak,
c) 5,6 százalékot a Munkaerőpiaci Alapnak,
d) 0 százalékot a biztosított magánnyugdíjpénztárának
utal át.”
(3) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 167. §-ában megállapított 62. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2011. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulék-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal, hogy e törvény 2010. december 31-én hatályos 19. § (2) és (7) bekezdését és 30/A. § (2) és (5) bekezdését kell alkalmazni a 2011. január 10-éig megszerzett és 2010. december havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2010. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.”
(4) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 168. § h) pontja nem lép hatályba.
79. § (1) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 170. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„170. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho.) 3. § (1) bekezdés ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti külön adózó jövedelmek közül]
„ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,”
[után.]”
(2) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 173. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„173. § (1) Az Eho. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az adóév során az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a kifizető, illetve a magánszemély előlegként az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem alapulvételével állapítja meg.”
(2) Az Eho. 11. § (6) bekezdés harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni.”
(3) Az Eho. a következő 11/B. §-sal egészül ki:
„11/B. § E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2011. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.””
80. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 1. számú mellékletének 11. pontjában a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete 4. pontjának 4.16. alpontját megállapító rendelkezés a következő szöveggel lép hatályba:
„4. 16. az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj, valamint a kisebbségpolitikáért felelős miniszter rendeletével alapított - anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi program szerint működő középfokú iskolák tanulói részére adományozható - ösztöndíj;”
81. § Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 5. számú mellékletének 1. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„1. A Htv. 3. számú melléklete a következő 2.3., 2.4.1-2.4.2. pontokkal egészül ki:
„2.3. Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó [52. § 62.] - döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően - adóalapját következők szerint is megoszthatja:
Az adóalap 50%-át a székhelye és a Htv. 52. § 31. pontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50%-át pedig a Htv. 37. § (3) szerint létrejött telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből [Htv. 52. § 24.] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 37. § (3) bekezdés szerint létrejött telephely szerinti valamennyi településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani.
2.4.1. A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó - a 3. számú melléklet 1. és 2.1. pontjától eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján számlázási címmel rendelkező vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg.
2.4.2. A vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó - a 3. számú melléklet 1. és 2.1. pontjától eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője részére nyújtott szolgáltatás helyének címe, valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési szolgáltatást is nyújt - a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján, a vezetékes vagy vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes, vezetékes és vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg.””
82. § (1) A magánszemély adózó a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2010. december 31-én hatályos 66. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékű adót fizet az Szja tv. 28. § (12)-(13) bekezdése, és - ha jövedelemszerzés helye külföld - 65-68. §-a szerinti jövedelem után. A fenti kedvezményt a magánszemély kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2010. október 31. napjáig bevételként elszámolta, vagy az legkésőbb 2010. október 31. napjáig a külföldi társaság bankszámláján szerepel.
(2) A magánszemély adózó az (1) bekezdésben meghatározott mértékű adót fizet
a) a saját vagy közeli hozzátartozója, élettársa nevén, vagy
b) az általa vagy közeli hozzátartozója, élettársa által ellenőrzött külföldi társaság nevén, valamint egyéb külföldi vagyonkezelő szervezet (így különösen alapítvány, trust) ill. az ilyen vagyonkezelő szervezet közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló külföldi társaság nevén, külföldön vezetett bankszámláról, értékpapírszámláról vagy biztosítási számláról, a magánszemély adózó a (4) bekezdés szerinti hitelintézetnél vezetett bankszámlájára, úgy is, mint kedvezményezettet megillető jogcímen átutalt, jóváírt, olyan jövedelem után, melyet legkésőbb 2010. október 31-ig a külföldi számlán tartottak és, mellyel kapcsolatosan belföldön adó- és járulékkötelezettséget korábban még nem teljesítettek.
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azon jövedelmekre,
a) amelyeket olyan társaság (egyéb szervezet) fizet (juttat), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő államban van;
b) amelyek bűncselekményből erednek.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jövedelem utáni adókötelezettségét az adózó a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kijelölt hitelintézetek (a továbbiakban: kijelölt hitelintézet) útján, az erre vonatkozó nyilatkozat megtételével és az e § szerinti adó megfizetésével teljesítheti. A nyilatkozat tartalmazza azt az összeget, amely után a magánszemély adózó adókötelezettségét e § szerint teljesíti, valamint azt a nyilatkozatot, amely szerint a megjelölt összeg a (3) bekezdés szerint nincs kizárva az adókötelezettség e § szerinti teljesítése alól. Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az adózói nyilatkozat legkésőbb 2011. december 31-ig a kijelölt hitelintézet felé megtörténjen. A nyilatkozattételre megadott határidő jogvesztő.
(5) A kijelölt hitelintézet az adózó nyilatkozatának közlését követő 8 napon belül az (1) bekezdésben meghatározott esetben az adózói nyilatkozatban szereplő összeg után az adót a magánszemélytől levonja és a nyilatkozat közlésének hónapját követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett személyi jövedelemadó beszedési számlára átutalja. A kijelölt hitelintézet a személyi jövedelemadó alapjáról, összegéről igazolást állít ki a számlatulajdonos adózó részére.
(6) A kijelölt hitelintézet az adózó nyilatkozatának közlését követő 8 napon belül a (2) bekezdésben meghatározott esetben az átutalt összeg után az adót levonja és a nyilatkozat közlésének hónapját követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett személyi jövedelemadó beszedési számlára (az ügyfél bármely azonosító adatának megjelölése nélkül) átutalja. A kijelölt hitelintézet a levont személyi jövedelemadó alapját képező összegnek a hitelintézetnél vezetett számlán történő jóváírás időpontjáról, az adó alapjáról, összegéről és a levonás időpontjáról igazolást állít ki a számlatulajdonos adózó részére. A levont adót a kijelölt hitelintézet a nyilatkozat megtételének hónapjára vonatkozó, magánszemélyhez nem köthető személyi jövedelemadó kötelezettségként vallja be az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti havi bevallásában.
(7) A kijelölt hitelintézet köteles megvizsgálni, hogy a külföldi számlán (bankszámlán, értékpapírszámlán, befektetési számlán, biztosítási számlán), az onnan átutalt (nyilatkozatban szereplő) pénzeszköz vagy annak megfelelő értékű pénzügyi eszköz legkésőbb 2010. október 31-ig rendelkezésre állt. A rendelkezésre állás igazolásaként számlakivonat vagy banki igazolás eredeti példánya fogadható el. Rendelkezésre álló pénzeszközként a számlakivonat vagy banki igazolás szerinti értéket kell figyelembe venni. A hitelintézet által az (5)-(6) bekezdés szerint kiállított igazolás tartalmazza azt a záradékot, hogy a hitelintézet az e bekezdés szerinti vizsgálati kötelezettségének eleget tett.
(8) Az adókötelezettség megállapításakor az (1)-(2) bekezdés szerint figyelembe vett jövedelemmel összefüggésben a magánszemélynél keletkezett bevétel vagyongyarapodásnak nem minősül, ezzel összefüggésben vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg.
(9) Amennyiben a magánszemély úgy veszi igénybe az (1)-(2) bekezdésben leírt kedvezményt, hogy megfelel az e §-ban foglalt feltételeknek, úgy sem e magánszeméllyel, sem e vonatkozásban érintett közeli hozzátartozójával, élettársával szemben, ezen jövedelem keletkezésével összefüggő adókötelezettség elmulasztása tekintetében
a) adózásról vagy illeték fizetésről szóló jogszabály alapján utólagos adómegállapítás nem tehető; valamint
b) adó- és illetékfizetési, számviteli kötelezettségekkel, az ezzel kapcsolatos okiratok kiállításával, felhasználásával, valamint a keletkezett jövedelmekkel végzett pénzügyi műveletekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség nem állapítható meg.
(10) Amennyiben az adózó ellenőrzése során arra hivatkozik, hogy bevétele ezen rendelkezés alkalmazásával külföldről származik, akkor az eljáró hatóság a bevétel keletkezésének vizsgálata céljából csak a kijelölt hitelintézet által kiállított igazolás kérésére jogosult.
(11) E § alkalmazásában ellenőrzött külföldi társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ellenőrzött külföldi társaság.
83. § (1) Amennyiben a belföldi illetőségű magánszemély 2010. vagy 2011. adóévben belföldön bejegyzett gazdasági társaságban szerez átruházással tulajdoni részesedést, utólagos adómegállapítás keretében adókötelezettség, továbbá egyéb jogkövetkezmény a (2) bekezdésben rögzítettek szerint nem állapítható meg, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) a részesedést értékesítő jogalany a magánszemély adózó vagy közeli hozzátartozója, élettársa által ellenőrzött külföldi társaság, vagy egy olyan, alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet, amelyben a részesedést szerző magánszemély vagy közeli hozzátartozója, élettársa közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyással rendelkezik, illetőleg a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 10%-ával rendelkezik, vagy egyéb olyan külföldi vagyonkezelő szervezet (így különösen alapítvány, trust) vagy ennek közvetlenül vagy közvetett tulajdonában álló külföldi társaság, mely vagyonkezelő szervezetnek a magánszemély vagy közeli hozzátartozója, élettársa kedvezményezettje,
b) a tulajdonosváltozást a magánszemély hitelt érdemlően igazolja, így különösen a tulajdonosváltozást a cégbíróság jogerősen bejegyzi, illetve részvénytársaság esetén, azt a részvénykönyvben nyilvántartásba veszik, és
c) belföldi illetőségű magánszemély a kedvezmény érvényesítéséhez az állami adóhatósághoz legkésőbb 2011. december 31. napjáig beérkezően - az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon - bejelenti a részesedés megszerzésének tényét, a tulajdonszerzés időpontját, a fizetett ellenérték összegét, valamint ugyanezen nyomtatványon nyilatkozik arról is, hogy a részesedést átruházó jogalany megfelel az a) pont szerinti feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdésben írt feltételek együttes teljesülése esetén, a belföldi illetőségű magánszemély és az (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi jogalany közötti átruházás utólagos adómegállapítás keretében az adóhatóság által nem minősíthető színlelt szerződésnek, továbbá
a) nem írható elő adójogi következmény azon a jogalapon, hogy a felek által kikötött ellenérték nem felel meg a részesedés szokásos piaci értékének,
b) tulajdoni részesedését megszerző magánszemély adókötelezettségének megállapításakor a szerzéssel összefüggésben a magánszemélynél keletkezett bevétel vagyongyarapodásnak nem minősül, ezzel összefüggésben vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg, továbbá más, adózásról vagy illeték fizetéséről szóló jogszabály alapján utólagos adómegállapítás sem tehető,
c) a részesedését megszerző magánszemély azon ügyleteivel kapcsolatosan, amelyekből származó jövedelmek e bekezdés b) pontja szerinti bevétel alapjául szolgáltak, ezen jövedelmek keletkezésével, illetve megszerzésével összefüggő adó- és illetékfizetési, valamint számviteli kötelezettségekkel, a jövedelem keletkezésével, illetve megszerzésével kapcsolatos okiratok kiállításával, azok felhasználásával, valamint a keletkezett jövedelmekkel végzett pénzügyi műveletekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség nem állapítható meg.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésnek, illetve nyilatkozatnak legkésőbb 2011. december 31. napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. E határidő elmulasztása jogvesztő, és az e §-ban foglalt kedvezmény elvesztésének terhével jár.
(4) Az (1)-(2) bekezdésekben írt jogkövetkezmények alóli mentesülés nem terjed ki azon jövedelemre, melyből a magánszemély az (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi jogalany részére fizetett ellenértéket teljesíti, valamint a fenti részesedés magánszemély azon későbbi továbbértékesítésére, amely során a kedvezménnyel érintett részesedést elidegeníti.
(5) Az (1) bekezdés szerinti átruházás keretében, a részesedését megszerző magánszemély által az átruházó (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi jogalany részére fizetett ellenértéknek megfelelő, utóbb a magánszemély részére, a (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi jogalanytól bármely jogcímen 2011. december 31. napjáig közvetlenül juttatott jövedelem - a fenti részesedés külföldi jogalany részére fizetett ellenértékének összegéig - mentes az adó alól.
(6) E § alkalmazásában ellenőrzött külföldi társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ellenőrzött külföldi társaság.
84. § (1) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXIV. törvény szerinti különadó fizetésére kötelezett magánszemélyek kötelezettségének ellenőrzése céljából a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) elektronikus úton 2011. október 31-éig adatszolgáltatást teljesít a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére. Az adatszolgáltatás a különadóval érintett magánszemély
a) adóazonosító jelét,
b) természetes azonosító adatait, továbbá
c) a különadó alapját képező kifizetések teljesítésének évét (éveit) tartalmazza.
(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv a részére átadott adatok figyelembevételével megállapítja a különadó fizetésére kötelezett magánszemély foglalkoztatotti jogviszonya megszűnésének napját és azt, hogy a jogviszony megszűnése napját követő naptól a magánszemély részére a Tny. törvény szerinti saját jogú nyugellátást állapított-e meg.
(3) A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv a (2) bekezdésben meghatározott adatokról elektronikus úton 2011. november 30-áig teljesít adatszolgáltatást a NAV részére.
85. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) 2011. január 1-jén lép hatályba e törvény 1-3. §-a, 4. § (1)-(10) és (12)-(13) bekezdése, 5. § (1) bekezdése, 6. § (3) bekezdése, 7-8. §-a, 9. § (1)-(11) bekezdése, 10. § (1)-(4), (6)-(7), (9)-(15), (17)-(69), (71)-(78) és (80) bekezdése, 11-13. §-a, 15. §-a, 16. § (1), (5), (10)-(13) és (16) bekezdése, 17-28. §-a, 30-37. §-a, 38. § (1) bekezdése, 39-41. §-a, 42. § (1)-(6) bekezdése, 43. §-a, 45. § (1) és (3)-(5) bekezdése, 46. §-a, 47. § (1)-(3) bekezdése, 48-55. §-a, 56. § (1)-(9) és (11) bekezdése, 58-60. §-a, 63. §-a, valamint melléklete.
(3) 2011. január 2-án lép hatályba e törvény 4. § (11) bekezdése.
(4) E törvény 5. § (3) bekezdése és 44. §-a a kihirdetését követő negyvenegyedik napon lép hatálya.
(5) 2011. július 1-jén lép hatályba e törvény 10. § (5), (8), (16) és (70) bekezdése, 14. §-a, 16. § (2)-(4), (6)-(7), (9), (14) és (17) bekezdése, 29. §-a, valamint 45. § (2) bekezdése.
(6) 2011. szeptember 1-jén lép hatályba e törvény 16. § (8) és (15) bekezdése.
(7) 2012. január 1-jén lép hatályba e törvény 10. § (79) bekezdése.
86. § (1) E törvény 1-4. §-a, 5. § (1)-(2) bekezdése, 6-9. §-a, 10. § (1)-(4), (6)-(7), (9)-(15), (17)-(69), (71)-(78) bekezdése, 11-13. §-a, 15. §-a, 16. § (1), (5), (10)-(13) és (16) bekezdése, 17-28. §-a, 30-43. §-a, 45. § (1) és (3)-(5) bekezdése, 46-81. §-a, valamint melléklete 2011. január 3-án hatályát veszti.
(2) E törvény 5. § (3) bekezdése és 44. §-a a kihirdetését követő negyvenkettedik napon hatályát veszti.
(3) E törvény 10. § (5), (8), (16), (70) és (80) bekezdése, 14. §-a, 16. § (2)-(4), (6)-(7), (9), (14) és (17) bekezdése, 29. §-a, valamint 45. § (2) bekezdése 2011. július 2-án hatályát veszti.
(4) E törvény 16. § (8) és (15) bekezdése 2011. szeptember 2-án hatályát veszti.
(5) E törvény 84. §-a 2011. december 31-én hatályát veszti.
Az Art. 3. számú melléklet F) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„F) Nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerv adatszolgáltatása
A nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerv - az állami adóhatóságnak az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallásban lévő adatok alapján a nyugdíj mellett munkát vállaló személyekre a természetes személyazonosító adatok és az adóazonosító jel feltüntetésével az adóévet követő év január 31. napjáig teljesített elektronikus adatszolgáltatása alapján - az előzőekben megjelölt adatok feltüntetésével az adóévet követő év február 15. napjáig az állami adóhatóság felé elektronikus úton adatot szolgáltat a kifizetett nyugellátás, rehabilitációs járadék adóévi összegéről. Az állami adóhatóság a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozókra az előzőekben meghatározott feltételek szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő év március 15-ig, a nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerv pedig március 31-ig teljesíti.”
