b) erre irányuló igény esetén a családok átmeneti otthonában biztosított ellátáshoz való hozzájutás szervezése,
c) az örökbe fogadandó gyermek és az örökbe fogadni szándékozó személy kapcsolatfelvételének előkészítése, ha az a) pont szerinti szolgáltatás nem járt eredménnyel,
d) az örökbe fogadni szándékozó személyről és az örökbe fogadandó gyermekről a 141/B. § szerint nyilvántartás vezetése,
e) az örökbefogadás engedélyezését követően a vér szerinti szülőnek és az örökbe fogadó szülőnek történő segítségnyújtás, tanácsadás, valamint kérelemre az örökbe fogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése, ha a gyámhivatal vagy a bíróság a vér szerinti szülő természetes személyazonosító adatait közölte.
(3) A közhasznú szervezet az örökbe fogadó szülő, az örökbe fogadott gyermek vagy a vér szerinti szülő kérelmére számukra örökbefogadás utáni segítséget nyújtó szolgáltatásokat biztosíthat, elősegítheti az ellátásokhoz való hozzájutást.
69/B. § (1) A szolgáltatás kizárólag
a) - a felek kölcsönös kérelme és egyetértése esetén - Magyarországon élő, magyar állampolgárságú vér szerinti szülő és örökbe fogadni szándékozó személy közötti kapcsolat létrehozására és
b) a 69/A. § (2) és (3) bekezdés szerinti szolgáltatások nyújtására
irányulhat.
(2) A szolgáltatás nem terjedhet ki
a) a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának elősegítésére,
b) az örökbe fogadható gyermek vagy az örökbe fogadni szándékozó személy személyazonosító adatainak, képmásának hirdetés útján történő közzétételére,
c) az örökbefogadás engedélyezése és felbontása iránti eljárásban való közreműködésre, kivéve a tanúként való közreműködést.
(3) A szolgáltatás körében olyan tevékenység nem végezhető, amely sérti a gyermeki jogokat, illetve a gyermekvédelem jogszabályban meghatározott céljaival összeegyeztethetetlen.
(4) A közhasznú szervezet szolgáltatásában nem vehet részt gyermekjóléti alapellátást nyújtó személy, gyermekjóléti alapellátást vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézménynél foglalkoztatott személy, gyámhatóságnál közszolgálati vagy kormánytisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott személy.
A szolgáltatás engedélyezése
69/C. § (1) A szolgáltatás az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott működési engedélyhez kötött tevékenység.
(2) A működési engedély kiadásáról - a szolgáltató kérelmére - a működést engedélyező szerv dönt.
(3) A működést engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a szolgáltatás megfelel-e a jogszabályokban, a működési engedélyben, valamint a szakmai programban foglaltaknak.
(4) Ha a működést engedélyező szerv
a) olyan szolgáltatásról szerez tudomást, amely engedély nélkül működik, a szolgáltatót eltiltja a szolgáltatás végzésétől,
b) az örökbe fogadható gyermekek vagy a szolgáltatást igénybe vevő személyek súlyos jog- vagy érdeksérelmét észleli, a szolgáltatás végzését legfeljebb 60 napra felfüggeszti vagy a működési engedélyt visszavonja.
(5) A működést engedélyező szerv intézkedik a működési engedélyek kiadásának, visszavonásának, a szolgáltatás nyújtásától történő eltiltásnak, valamint a szolgáltatás végzése felfüggesztésének a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában és a minisztérium honlapján történő közzétételéről.
A szolgáltatást igénybe vevővel kötött megállapodás
69/D. § (1) A szolgáltató az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmú írásbeli megállapodást köt a szolgáltatás nyújtására
a) a vér szerinti szülővel,
b) a várandós anyával,
c) ha a vér szerinti szülő vagy várandós anya kiskorú vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, a törvényes képviselőjével,
d) az örökbe fogadandó gyermek gyámjával,
e) az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító érvényes és hatályos gyámhivatali határozattal rendelkező örökbe fogadni szándékozó
ea) házaspárral együttesen vagy
eb) egyedülálló személlyel [(az a)-e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: a szolgáltatást igénybe vevő].
(2) A megállapodást a szolgáltatást igénybe vevő indokolás nélkül írásban bármikor felmondhatja.
(3) A szolgáltató írásban felmondja a megállapodást, ha
a) annak megkötését követően az örökbefogadást kizáró ok fennállásáról szerez tudomást,
b) tudomására jut, hogy az örökbefogadás akár a felek, akár más közreműködő személyek számára haszonszerzéssel jár.
(4) A szolgáltató a megállapodásnak a (3) bekezdés szerinti felmondásáról öt napon belül írásban értesíti az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító, valamint az örökbefogadás engedélyezésére illetékes gyámhivatalt.
A költségek viselése
69/E. § (1) A szolgáltatásért a szolgáltatás igénybe vevőjétől a (2) bekezdés szerinti költségek viselésén kívül más jogcímen, így különösen közvetítői, szolgáltatási díjként, a szolgáltató vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása nem kérhető, illetve nem fogadható el. E rendelkezés nem akadálya annak, hogy a szolgáltató a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásából bevételt szerezzen.
(2) Az örökbe fogadni szándékozó személy viseli az általa igénybe vett szolgáltatással összefüggésben felmerült és az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint megállapított költségeket.
(3) A megállapodásnak a közhasznú szervezet részéről történő felmondása sem mentesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt a felmondás időpontjáig indokoltan felmerült költségek viselése alól.
(4) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy a költségeket nem téríti meg, a közhasznú szervezet igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti.”
53. § A Gyvt. 70. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A családbafogadás fennállása alatt is elrendelhető a gyermek védelembe vétele, ha annak feltételei megvalósulnak.”
54. § A Gyvt. 73. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhivatal - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ideiglenes hatályú elhelyezést követően - függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján kerül sor, és hogy a döntést megfellebbezték-e - annak elrendelésétől számított
a) harminc napon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn, vagy
b) harmincöt napon belül elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, vagy
c) két hónapon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránt.”
55. § A Gyvt. 94. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A települési önkormányzat a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására irányuló, a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségének a bölcsőde működtetése mellett családi napközi formájában is eleget tehet.”
56. § A Gyvt. 96. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A miniszter a módszertani feladatok ellátásához a módszertani intézmények kijelöléséről és feladatairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint egyedi támogatást nyújt.”
57. § (1) A Gyvt. 135. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyermekvédelmi gondoskodás biztosítása, a gyermek örökbefogadásának elősegítése és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyámhivatal kezeli
a) a családba fogadó személy személyazonosító adatait, valamint az egészségi állapotára és a vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,
b) az örökbe fogadni szándékozó személy családi állapotára, fennálló házasságára, élettársi, bejegyzett élettársi kapcsolatának tényére, gyermekei számára és az arra vonatkozó adatokat, hogy kivel él egy háztartásban és gyermekei kinek a gondozásában nevelkednek (a továbbiakban együtt: családi helyzetre vonatkozó adatok), személyazonosító adatait, vagyoni helyzetére, az egészségi állapotára, Csjt. 47. §-a szerinti alkalmasságára és az örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,
c) az örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,
d) a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő személyazonosító adatait, az egészségi állapotára vonatkozó adatokat és - önkéntes adatszolgáltatása alapján - a vagyoni helyzetére, a családi helyzetére és a terhesség eltitkolásának tényére, okára vonatkozó adatokat,
e) az örökbe adható gyermek személyazonosító adatait és az egészségi állapotára vonatkozó adatokat.”
(2) A Gyvt. 135. §-a a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv a gyermek belföldön történő örökbefogadásának elősegítése, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek belföldi örökbefogadására tett intézkedések eredménytelenségének megállapítása és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából kezeli
a) az örökbe adható gyermek személyazonosító adatait és az egészségi állapotára vonatkozó adatokat,
b) az örökbe fogadni szándékozó személy személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére, Csjt. 47. §-a szerinti alkalmasságára és az örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,
c) a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő személyazonosító adatait, az egészségi állapotára vonatkozó adatokat és - önkéntes adatszolgáltatása alapján - a vagyoni helyzetére, családi helyzetére és a terhesség eltitkolásának tényére, okára vonatkozó adatokat.
(9) A központi hatóság az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek külföldre történő örökbefogadásának elősegítése, a külföldi örökbefogadások utánkövetése és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából kezeli
a) a Csjt. 49. § (3) bekezdése alapján külföldre örökbe adható gyermek személyazonosító adatait és az egészségi állapotára vonatkozó adatokat, valamint a külföldre örökbe adott gyermek személyazonosító adatait,
b) a külföldön élő örökbe fogadni szándékozó személy személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére, Csjt. 47. §-a szerinti alkalmasságára és az örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,
c) a külföldön élő örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,
d) a külföldre örökbe adott gyermek helyzetéről, beilleszkedéséről szóló jelentésben foglalt adatokat.
(10) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat, az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv és a központi hatóság a gyermek örökbefogadásának elősegítése céljából az (5) bekezdés b) és e) pontjában, a (8) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (9) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat egymásnak átadhatják.
(11) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat és az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv a gyermek örökbefogadásának elősegítése céljából az (5) bekezdés d) pontjában és a (8) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat egymásnak átadhatják. Az önkéntes adatszolgáltatás alapján kezelhető adatok az érintett hozzájárulásával adhatók át.”
58. § A Gyvt. a következő 135/A. §-sal egészül ki:
„135/A. § (1) Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a válsághelyzetben lévő várandós anya segítése, a nyílt örökbefogadások előmozdítása, az örökbefogadást elősegítő tevékenységének nyújtása, az örökbefogadás engedélyezését követően az örökbe fogadó szülőnek, az örökbe fogadott gyermeknek, a vér szerinti szülőnek segítséget nyújtó szolgáltatások és tanácsadás biztosítása, valamint az örökbe fogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése céljából kezeli
a) a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő
aa) személyazonosító adatait,
ab) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,
ac) - önkéntes adatszolgáltatása alapján - a vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,
ad) - önkéntes adatszolgáltatása alapján - a családi helyzetére vonatkozó adatokat,
ae) - önkéntes adatszolgáltatása alapján - a terhesség eltitkolásának tényére, okára vonatkozó adatokat;
b) a gyermek
ba) személyazonosító adatait,
bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c) az örökbe fogadni szándékozó személy
ca) személyazonosító adatait,
cb) családi helyzetére vonatkozó adatokat,
cc) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,
cd) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,
ce) Csjt. 47. §-a szerinti alkalmasságára vonatkozó adatokat,
cf) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat;
d) az örökbe fogadó szülő
da) személyazonosító adatait,
db) családi helyzetére vonatkozó adatokat,
dc) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,
dd) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat;
e) a gyermek törvényes képviselőjének, a válsághelyzetben lévő várandós anya törvényes képviselőjének, a vér szerinti szülő törvényes képviselőjének személyazonosító adatait.
(2) Ha az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet szolgáltatása megszűnik, e tényről 8 napon belül tájékoztatja a szolgáltatást igénybe vevőt. A tájékoztatásban 30 napos határidő megjelölésével felhívja a szolgáltatást igénybe vevőt a hozzá benyújtott dokumentumok átvételére. Ha a szolgáltatást igénybe vevő a dokumentumokat nem veszi át, úgy ezeket és a tevékenysége során keletkezett iratokat megküldi a működést engedélyező szervnek.
(3) A működést engedélyező szerv az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet szolgáltatásának további szervezése céljából kezelheti az (1) bekezdés szerinti adatokat. A működést engedélyező szerv az adatkezelés céljának megszűnését követően adatkezelését haladéktalanul megszünteti.
(4) Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott formában évente adatot szolgáltat a működést engedélyező szervnek - az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet tevékenységének ellenőrzése céljából -
a) személyazonosításra alkalmatlan módon az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakról,
b) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakról.
(5) Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott formában - a gyermek belföldön történő örökbefogadásának elősegítése, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek belföldi örökbefogadására tett intézkedések eredménytelenségének megállapítása és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából - folyamatosan továbbítja az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv számára
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokat.
(6) A 69/D. § (1) bekezdésében foglalt megállapodás megszűnése esetén a benyújtott dokumentumokat a szolgáltatást igénybe vevőnek vissza kell adni.
(7) A közhasznú szervezet adatvédelmi szabályzatot készít, amely nyilvános.”
59. § A Gyvt. a következő 141/B-141/D. §-sal egészül ki:
„141/B. § (1) Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet az örökbe fogadni szándékozó személyekről és az örökbe fogadandó gyermekekről - a nyílt örökbefogadások előmozdítása és az örökbefogadást elősegítő tevékenysége nyújtása céljából - nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) az örökbe fogadni szándékozó személy
aa) személyazonosító adatait,
ab) Csjt. 47. §-a szerinti alkalmasságára vonatkozó adatokat,
ac) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,
b) az örökbe fogadandó gyermek
ba) személyazonosító adatait,
bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat.
(3) A (2) bekezdés szerinti adatok a szolgáltatást igénybe vevővel való megállapodás megkötését követően haladéktalanul bekerülnek a nyilvántartásba.
(4) Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet az adatkezelés céljának megszűnését követően haladéktalanul törli a nyilvántartásból az érintettre vonatkozó adatokat.
141/C. § (1) Az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv a gyermek belföldön történő örökbefogadásának elősegítése, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek belföldi örökbefogadására tett intézkedések eredménytelenségének megállapítása és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából országos örökbefogadási nyilvántartást vezet.
(2) Az országos örökbefogadási nyilvántartás a gyermek, az örökbe fogadni szándékozó személy és a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő 135. § (8) bekezdésében meghatározott adatait tartalmazza.
(3) Az országos örökbefogadási nyilvántartásból
a) az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv közreműködésével létrejött örökbefogadások esetén az örökbe fogadott gyermek nagykorúságától számított 50 év elteltével,
b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az adatkezelés céljának megszűnését követően haladéktalanul
törölni kell az adatokat.
141/D. § (1) A központi hatóság az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek külföldre történő örökbefogadásának elősegítése, a külföldi örökbefogadások utánkövetése és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából nyilvántartást vezet a Csjt. 49. § (3) bekezdése alapján külföldre örökbe adható gyermekről és a külföldre örökbe adott gyermekről, a külföldön élő örökbe fogadni szándékozó személyről és a külföldön élő örökbe fogadó szülőről a 135. § (9) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adattartalommal.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból
a) a központi hatóság közreműködésével létrejött örökbefogadások esetén az örökbe fogadott gyermek nagykorúságától számított 50 év elteltével,
b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az adatkezelés céljának megszűnését követően haladéktalanul
törölni kell az adatokat.”
60. § A Gyvt. 142. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adatkezelésre törvényben feljogosított szerveken kívül a 137. § (2) bekezdése, a 138. §, a 139. §, a 140. § (1) és (2) bekezdése, a 141. § és a 141/B-141/D. §-ok szerinti nyilvántartások adatainak megismerésére jogosult
a) a rá vonatkozó adatok tekintetében az érintett személy és törvényes képviselője,
b) - az adatok megismeréséhez fűződő jogos érdek igazolásával - az egymásra vonatkozó adatok tekintetében a gyermek és a szülő,
c) - az adatok megismeréséhez fűződő jogos érdek igazolásával - a szülőre vonatkozó adatok tekintetében a másik szülő.”
61. § A Gyvt. 148. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyermekek napközbeni ellátása (a továbbiakban: gyermekétkeztetés) intézményi térítési díjának alapja - ide nem értve a bölcsődét - az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A bölcsőde intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltsége és a nyersanyagköltség legfeljebb 50%-át kitevő rezsiköltség egy ellátottra jutó napi összege.”
62. § A Gyvt. a következő 158. §-sal egészül ki:
„158. § E törvénynek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel módosított 20/C. § (1) bekezdését a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
63. § (1) A Gyvt. 162. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„q) a gyermekvédelmi gondoskodással, a családbafogadással, a szülői felügyelettel, a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a gyámsággal és a gondnoksággal kapcsolatos gyermekvédelmi és gyámügyi végrehajtási szabályokat,”
(2) A Gyvt. 162. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„h) a módszertani intézmények kijelölésére és feladataira vonatkozó részletes szabályokat,”
64. § Hatályát veszti a Gyvt.
a) 21. § (2) bekezdésében és 39. § (2) bekezdés c) pontjában a „szociális” szövegrész,
b) 40. § (2) bekezdés h) pontja,
c) 53. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „kora miatt sajátos szükségletekkel bíró” szövegrész,
d) 55. § (1) bekezdés első mondatában a „, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek” szövegrész,
e) 55. § (1) bekezdés e) pontja,
f) 68/A. § (2) bekezdésében az „, az eseti gondnok kirendeléséről” szövegrész,
g) 68/B. § (5) bekezdésében az „annak mértékéről,”, valamint a „meghatározott összegének a” szövegrészek.
65. § A Gyvt.
1. 17. § (4) bekezdésében az „a)-i) pontjában” szövegrész helyébe az „a)-i) és k) pontjában” szöveg, valamint az „a)-i) pontja” szövegrész helyébe az „a)-i) és k) pontja” szöveg,
2. 20/C. § (1) bekezdés a) pont aa), ab), ac) és ad) alpontjában az „az év” szövegrész helyébe az „a naptári év” szöveg, valamint a „három” szövegrész helyébe a „két” szöveg,
3. 20/C. § (4) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg,
4. 25. § (7) bekezdésében a „benyújtását követő 10 munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított tizenöt napon” szöveg,
5. 43/A. § (6) bekezdésében a „43/A. §” szövegrész helyébe a „43. §” szöveg,
6. 44. § (4) bekezdésében a „(3)” szövegrész helyébe a „(4)” szöveg,
7. 54. § (6) és (9) bekezdésében, valamint 66/G. § (1) bekezdésében a „speciális” szövegrész helyébe a „speciális és különleges” szöveg,
8. 55. § (4) bekezdés a) pontjában a „fogyatékos gyermekek” szövegrész helyébe a „fogyatékos gyermekek, a három év alatti gyermekek” szöveg,
9. 56. § (1) bekezdésében a „gyermekenként” szövegrész helyébe a „gyermekenként, fiatal felnőttenként” szöveg,
10. 56. § (3) bekezdésében a „gyermek” szövegrészek helyébe a „gyermek, fiatal felnőtt” szövegek, valamint a „gyermekenként” szövegrész helyébe a „gyermekenként, fiatal felnőttenként” szöveg,
11. 56. § (5) bekezdésében a „gyermek” szövegrész helyébe a „gyermek, fiatal felnőtt” szöveg,
12. 62. § (2) bekezdésében és 141. § (4) bekezdésében az „a központi hatóság által vezetett” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
13. 62. § (3) bekezdés b) pontjában a „központi hatóság” szövegrész helyébe a „nemzetközi örökbefogadási ügyekben eljáró központi hatóság (a továbbiakban: központi hatóság)” szöveg,
14. 68/B. § (3) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg,
15. 68/C. § (1) bekezdésében a „68/A. § (2) bekezdése és a 68/B. § (5) bekezdése szerinti határozatában” szövegrész helyébe a „felfüggesztett iskoláztatási támogatás és a családi pótlék természetbeni formában történő biztosítása céljából” szöveg,
16. 69. § (2) bekezdésében a „(3)” szövegrész helyébe a „(3) és (4)” szöveg,
17. 74. § (1) bekezdésében és 75. §-ában a „45 munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg,
18. 81/B. § (4) bekezdésében a „beszerzi” szövegrész helyébe a „kikéri” szöveg,
19. 81/B. § (6) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „8 napon” szöveg,
20. 82. § (6) bekezdésében a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
21. 83. § (8) bekezdésében a „benyújtásától számított 5 munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított nyolc napon” szöveg és az „5 munkanap” szövegrész helyébe a „nyolc nap” szöveg,
22. 84. § (2) bekezdésében a „miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)” szövegrész helyébe a „minisztérium” szöveg,
23. 92. § (5) bekezdésében a „fiatal felnőtt lakóhelye” szövegrész helyébe a „fiatal felnőtt választása szerint a lakóhelye vagy a tartózkodási helye” szöveg,
24. 93. § (8) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg,
25. 100/A. § (8) bekezdésében a „minősül” szövegrész helyébe a „minősül, amelyről az állami adóhatóság gondoskodik” szöveg,
26. 104. § (8) bekezdésében a „10 munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg,
27. 131. § (5) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg,
28. 141. § (1) bekezdés c) pontjában az „(5) bekezdésében” szövegrész helyébe az „(5) bekezdés b) és e) pontjában” szöveg,
29. 148. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „1-7.” szövegrész helyébe az „1-8.” szöveg,
30. 162. § (1) bekezdés f) pontjában a „hatóságok” szövegrész helyébe a „hatóságok, az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv,” szöveg,
31. 162. § (1) bekezdésének j) pontjában az „engedélyezését” szövegrész helyébe az „engedélyezését, továbbá a működést engedélyező szerv kijelölését” szöveg,
32. 162. § (2) bekezdésének i) pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait és az azokért fizetendő díjat” szöveg
lép.
66. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nevelési ellátásra jogosult
a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
b) a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban nevelt, és
c) a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője - amennyiben más személy jogosultsága a b) pont alapján nem állapítható meg - az intézményben elhelyezett,
még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.”
67. § (1) A Cst. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Iskoláztatási támogatásra jogosult
a) a 7. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személy, továbbá a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy
aa) a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint
ab) a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti; továbbá
b) a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára.”
(2) A Cst. 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Amennyiben a (3) bekezdés a)-f) pontja szerinti körülmény a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a (3) bekezdés szerinti személy a nagykorúvá válásának időpontjától jogosult saját jogon az iskoláztatási támogatásra.”
68. § (1) A Cst. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - csak egy jogosultat illet meg.”
(2) A Cst. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha jogerős bírósági döntés - ideértve az egyezséget - alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, a családi pótlékra, 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult.”
69. § A Cst. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közoktatási intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig az (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül az (1) bekezdés g)-i) pontja szerinti, valamint az e bekezdés alapján folyósított ellátás.”
70. § A Cst. 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és)
„ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,”
71. § A Cst. 15. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések
15. § (1) Ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanköteles gyermek - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva
a) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményekre,
b) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkoztatás után - amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn - elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében
a) nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett,
b) gyermekotthonban elhelyezett,
c) javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló,
d) szociális intézményben elhelyezett
tanköteles gyermek mulasztott.”
72. § A Cst. 20. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt]
„a) gyermek 3. életévének betöltéséig,”
73. § A Cst. 20/A. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha]
„b) a jogosultsági feltételek - ide nem értve a kereső tevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt - a szülő esetében is fennállnak.”
74. § A Cst. a következő 20/B. §-sal egészül ki:
„20/B. § (1) A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő - a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 20. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti életkort már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be.
(2) Amennyiben a gyermek a 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkort az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.”
75. § A Cst. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját - kereső tevékenységet
a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat,
b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik,
c) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre.
(2) A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.”
76. § A Cst. 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/A. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, a 21. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint folytathat.
(2) A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] helyezik el.”
77. § A Cst. 23. és 24. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„23. § Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.
24. § A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.”
78. § A Cst. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.”
79. § A Cst. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E fejezet hatálya a 2. §-ban meghatározottakon túl kiterjed arra az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó nőre, aki a terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - a Magyar Köztársaság területén terhesgondozáson vett részt.”
80. § (1) A Cst. 37. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Ha a gyámhatóságként eljáró jegyző a családi pótlék természetbeni nyújtását vagy az iskoláztatási támogatás felfüggesztését rendeli el, a kincstár a jegyző határozatában foglaltak szerint intézkedik az ellátás természetbeni nyújtását, illetve a felfüggesztést elrendelő települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) utalásáról.
(6) A családi pótlékot az elrendelést, illetve a megszüntetést követő második hónaptól kell természetben biztosítani, illetve pénzbeli formában folyósítani.”
(2) A Cst. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A felfüggesztett iskoláztatási támogatást a felfüggesztés elrendelését, illetve megszüntetését követő második hónaptól kell a családtámogatási folyószámlára, illetve a jogosult számára folyósítani.”
81. § A Cst. 45. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:]
„f) a jogosult munkahelyére és heti munkaidejére, valamint fizetési számlaszámára vonatkozó adat;”
82. § A Cst. 50. §-a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 20. § (1) bekezdés a) pontját és 23. §-át a 2010. április 30-át követően született gyermekek esetében is alkalmazni kell.
(6) Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 11. § (2) bekezdését - 2010. augusztus 30-ára visszamenőleges hatállyal - a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató azon személyre is alkalmazni kell, aki után 2010. augusztus hónapjára a családi pótlékot a 11. § (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti összegben folyósították.
(7) A 2010. december 31-én kereső tevékenységet folytató, gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett kereső tevékenységet a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően 2011. március 31-éig folytathat.”
83. § A Cst.
a) 8. § (3) bekezdés e) pontjában a „háztartásban,” szövegrész helyébe a „háztartásban, vagy” szöveg,
b) 11. § (1) bekezdés j) pontjában a „8. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „8. § (3) bekezdése” szöveg,
c) 12. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „8. § (2) bekezdésének” szövegrész helyébe a „8. § (3) bekezdés” szöveg,
d) 12. § (2) bekezdésében a „valamint a 20. és a 23. §” szövegrész helyébe a „valamint az (1) bekezdés, a 20. és a 23. §” szöveg,
e) 37. § (4) bekezdésében a „benyújtását követő 5 munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított nyolc napon” szöveg,
f) 41. § (2) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg,
g) 43. § (4) bekezdésében és 44. § (1) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg
lép.
84. § Hatályát veszti
a) a Cst. 8. § (3) bekezdés f) pontjában a „vagy” szövegrész,
b) a Cst. 51. § b) pontjában a „szociál- és” szövegrész.
85. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerint kiváltásra nem kerülő intézményi férőhelyek kiváltására a Kormány által meghatározott rendben kerül sor.”
86. § A Fot. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fogyatékos személyek szabadidő- és tömegsportját a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány támogatja, a fogyatékos személyek verseny- és élsportjának támogatása a központi költségvetésből történik.”
87. § A Fot. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A 21. §-ban megjelölt állami feladatot a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására létrehozott, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter szakmai felügyelete alatt álló szervezet látja el. A szervezet számára törvény vagy kormányrendelet további feladatokat állapíthat meg.”
88. § A Fot. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra ha
a) vakok személyi járadékában részesül,
b) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
c) utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.”
89. § A Fot.
a) 21. §-ában az „A közalapítvány” szövegrész helyébe az „A 20. § szerinti szervezet” szöveg,
b) 23/E. § (5) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „30 napon” szöveg
lép.
90. § A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 6. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására létrehozott, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter szakmai felügyelete alatt álló szervezet a térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatást az 5. §-ban meghatározott időkerettel való gazdálkodás, valamint a finanszírozás tekintetében ellenőrzi, továbbá az ellenőrzés céljából nyilvántartást vezet a térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatásról. A szervezet a nyilvántartásban szereplő személyes adatok adatkezelője és adatfeldolgozója.”
91. § (1) A Jtv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jelnyelvi tolmácsolási tevékenységet
a) a térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás,
b) a közszolgáltatási tevékenység, valamint
c) a 10. § (4) bekezdése szerinti szóbeli vizsgák
során csak az folytathat, aki büntetlen előéletű, a tolmácsolási tevékenység tekintetében nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek, valamint eleget tesz az ott meghatározott, továbbképzésre és szakmai gyakorlatra vonatkozó előírásoknak.”
(2) A Jtv. 8. § (4) bekezdése a következő h)-j) ponttal egészül ki:
(A Névjegyzék tartalmazza a jelnyelvi tolmács)
„h) továbbképzésen történő részvételének helyét, időpontját és időtartamát, valamint a továbbképzést végző szervezet megnevezését,
i) igazolt szakmai gyakorlatának időtartamát,
j) tevékenységének szüneteltetése esetén annak tényét, valamint időtartamát.”
(3) A Jtv. 8. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A Névjegyzékben szereplő adatokból a Névjegyzéket vezető hatóság a honlapján közzéteszi a jelnyelvi tolmács)
„g) tevékenységének szüneteltetése esetén annak tényét, valamint időtartamát.”
(4) A Jtv. 8. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Törölni kell a Névjegyzékből annak a jelnyelvi tolmácsnak az adatait, aki a törlést kéri, a tolmácsolási tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlatot vagy továbbképzési kötelezettséget nem teljesítette, a büntetlen előéletre vonatkozó feltételnek már nem felel meg, vagy a tolmácsfoglalkozás gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll. A Névjegyzékből törölt jelnyelvi tolmácsok adatait a Névjegyzéket vezető hatóság elkülönítetten kezeli.
(7) A Névjegyzéket vezető hatóság a büntetlen előéletre vagy a tolmácsfoglalkozás gyakorlásától eltiltásra vonatkozó kizáró feltétel fennállását bármikor ellenőrizheti. Felhívására a Névjegyzékbe bejelentkező vagy az abban szereplő jelnyelvi tolmács hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a kizáró feltétel.”
92. § A Jtv. 31. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„d) a jelnyelvi tolmácsolási tevékenységet folytatók Névjegyzékén szereplő jelnyelvi tolmácsok kötelező továbbképzésére, szakmai gyakorlatára, valamint az azok bejelentésére, igazolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.”
93. § (1) A Jtv. 10. § (1) bekezdésében az „a Közalapítvány” szövegrész helyébe az „a 6. § (1) bekezdése szerinti szervezet” szöveg lép.
(2) A Jtv.
a) 6. § (3) és (5) bekezdése az „a Közalapítvány” szövegrész helyett az „az (1) bekezdés szerinti szervezet” szöveggel,
b) 6. § (4) bekezdése az „A Közalapítvány” szövegrész helyett az „Az (1) bekezdés szerinti szervezet” szöveggel
lép hatályba.
(3) A Jtv. 13. §-a az „A Közalapítvány” szövegrész helyett az „A 6. § (1) bekezdése szerinti szervezet” szöveggel lép hatályba.
94. § Hatályát veszti az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvény
a) 39. § (4) bekezdése,
b) 40. § (3) bekezdése,
c) 41. § (3) és (4) bekezdése.
95. § Nem lép hatályba az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvény
a) 1. § (1) és (2) bekezdése,
b) 2-5. §-a,
c) 6. § (2) bekezdése,
d) 7-9. §-a,
e) 11. §-a,
f) 12. § (2) bekezdése,
g) 13. §-a,
h) 16. §-a,
i) 18-21. §-a
j) 22. § (1) bekezdése,
k) 23-24. §-a,
l) 41. § (5) bekezdés második mondata,
m) 41. § (6)-(9) bekezdése.
96. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 8. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során)
„a) külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatást szervez,”
97. § Az Flt. 10/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A MAT tagjait a munkaadók képviselői tekintetében az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviselői tekintetében az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek jelölik, egyéb megegyezés hiányában az általuk képviseltek részéről teljesített munkaerő-piaci járulékfizetés arányának figyelembevételével. A MAT tagjait a miniszter bízza meg, valamint vonja vissza a megbízást. A Kormány képviseletét ellátó tagok közül a megbízásra, illetőleg a megbízás visszavonására egy tag esetében az államháztartásért felelős miniszter, egy tag esetében az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter tesz javaslatot, további négy tag esetében a megbízásról, illetőleg a megbízás visszavonásáról a miniszter a saját hatáskörében dönt.”
98. § Az Flt. 13/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elősegíti.”
99. § Az Flt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.”
100. § Az Flt. 27. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkaviszonyt, a (9) bekezdésben meghatározott mértékű juttatást a részére - kérelmére - egy összegben a kereső tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.”
101. § Az Flt. a következő 52. §-sal egészül ki:
„52. § Felhatalmazást kap az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza az állami felnőttképzési intézmény feladatait, az állami felnőttképzési intézmény irányítását ellátó szervet, az állami felnőttképzési intézmény vezetőjének jogállását, kinevezésének rendjét, az állami felnőttképzési intézmény irányításának rendjét és szabályait. Az állami felnőttképzési intézmény és az állami foglalkoztatási szerv - a Munkaerőpiaci Alapból támogatott - munkaerőpiaci képzések lebonyolításával kapcsolatos együttműködését, az állami felnőttképzési intézmény feladatai ellátásának finanszírozását, a képzési keret felhasználásának szabályait a miniszter az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg.”
102. § Az Flt. 54. §-a a következő (14a) bekezdéssel egészül ki:
„(14a) Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása szünetel, ha az álláskereső
a) a munkaügyi központ által támogatott képzésben vesz részt,
b) rövid, 90 napot meg nem haladó időtartamú kereső tevékenységet (kivéve az egyszerűsített foglalkoztatást) folytat, továbbá
c) - az időtartamtól függetlenül - közfoglalkoztatásban vesz rész.”
103. § Az Flt. 58. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A rehabilitációs hozzájárulást - a 2011. január 1-jétől 2011. június 30-ig terjedő időszak tekintetében - a 42. §-ban foglaltaktól eltérően a törvény 2010. december 31-én hatályos 58. § (5) bekezdés m) pontjában foglaltak figyelembevételével kell megfizetni.”
104. § Az Flt.
a) 14. § (1) bekezdés f) pontjában a „közhasznú munkavégzésben” szövegrész helyébe a „közfoglalkoztatásban” szöveg,
b) 14. § (4) bekezdés b) pontjában a „rendelkezésre állási támogatásra” szövegrész helyébe a „bérpótló juttatásra” szöveg,
c) 17. §-át megelőző az „Önfoglalkoztatás támogatása” alcím helyébe az „Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás” alcím,
d) 25. § (5) bekezdésben a „közhasznú foglalkoztatást, valamint a külön jogszabályban meghatározott közmunkát és a közcélú foglalkoztatást” szövegrész helyébe a „közfoglalkoztatást” szöveg,
e) 29. § (1) bekezdés c) pontjában a „közhasznú munkavégzés” szövegrész helyébe a „közfoglalkoztatás” szöveg,
f) 48. §-ában a „közcélú munkát” szövegrész helyébe a „közfoglalkoztatást” szöveg, valamint a „közcélú foglalkoztatáshoz” szövegrész helyébe „közfoglalkoztatáshoz” szöveg,
g) 54. § (17) bekezdésében a „(13) bekezdés c)-e) pontjában” szövegrész helyébe a „(14) bekezdés g)-i) pontjában” szöveg,
h) 57/B. § (2) bekezdés cb) pontjában a „közmunka” szövegrész helyébe „közfoglalkoztatás” szöveg
lép.
105. § Hatályát veszti az Flt.
a) 8. § (5) bekezdése,
b) 14/A. §-át követő az „Álláskeresők vállalkozóvá válásának elősegítése” alcím,
c) 16/A. §-a,
d) 16/B. §-a,
e) 25. § (2) bekezdés a) pontja,
f) 54. § (10), (12) és (13) bekezdése,
g) 57/B. § (2) bekezdés c) pontjának cc)-cd) és cj) alpontjai,
h) 29. § (2) bekezdésében a „- figyelemmel a 26. § (9) bekezdésében foglaltakra -” szöveg, valamint
i) 58. § (8) bekezdés b) pontjában a „továbbá az álláskeresési megállapodás” szöveg.
106. § (1) A foglalkoztatás bővítése és rugalmassá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény - az e törvényben megállapítottak szerint - akkor is megilleti a munkáltatót, ha az álláskereső jogviszonya a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17/B. §-ában, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 10. § (4) és (5) bekezdésében meghatározottak szerint szűnt meg.”
(2) Hatályát veszti az Fbtv. 2. § (5) bekezdés c) pontjában a „a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17/B. § (1) bekezdésében,” szöveg.
107. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
a) 1. § (2) bekezdés 1. pontjának d) alpontjában, valamint 6. § (1) bekezdés b) alpontjában a „rendelkezésre állási támogatásra” szövegrész helyébe a „bérpótló juttatásra” szöveg,
b) 1. § (2) bekezdés 11. alpontjában a „rendelkezésre állási támogatásban” szövegrész helyébe a „bérpótló juttatásban” szöveg
lép.
108. § (1) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 19. §-ának (1) bekezdésében a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjánál” szövegrész helyébe a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál” szövegrész lép.
(2) A Kjtv. 19. §-ának (3) bekezdésében az „az illetménykiegészítés mértéke” szövegrész helyébe a „ , továbbá a Földmérési és Távérzékelési Intézetnél az illetménykiegészítés mértéke” szövegrész lép.
109. § (1) A Kjtv. a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § Integrált ügyfélszolgálati pótlékra jogosult az a kormánytisztviselő, aki a fővárosi és megyei kormányhivatalokon belül működő integrált ügyfélszolgálati irodán ügyfélszolgálati feladatok ellátásával összefüggő munkakört tölt be. A pótlék mértéke az alapilletmény 20%-a.”
(2) Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló 2010. évi CLII. törvény 1. § (5) bekezdése.
110. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A mesterképzésben - figyelembe véve a (7) bekezdésben meghatározottakat - legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. A mesterfokozatot eredményező képzésre épülő mesterképzésben hatvan kreditet lehet megszerezni, a képzési idő két félév.”
(2) Az Ftv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Alapszakhoz kapcsolódó mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett. Mesterfokozatot eredményező képzésre épülő mesterképzésre az vehető fel, aki mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett.”
111. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A központi hivatal vezetője - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(8) A központi hivatal vezetőjének helyettese - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - helyettes államtitkári illetményre jogosult.”
112. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. december 31-én lép hatályba.
(2) E törvény 1. § (1) és (3) bekezdése, 2-6. §-a, 8-14. §-a, 16-32. §-a, 33. § (1)-(3) bekezdése, 34. §-a, 35. § (1) bekezdése, 36. § (1) bekezdése, 37-89. §-a, 91-92. §-a és 93. § (1) és (3) bekezdése, 96-107. §-a és a (9) bekezdés, valamint 110. §-a 2011. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 15. §-a, 33. § (4) bekezdése és 35. § (2) bekezdése 2011. január 15-én lép hatályba.
(4) E törvény 1. § (2) bekezdése és 36. § (2) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba.
(5) E törvény 7. §-a, valamint 33. § (5) bekezdése 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6) E törvény 1-92. §-a, 93. § (1) és (2) bekezdése, 94-107. §-a 2011. szeptember 2-án hatályát veszti.
(7) E törvény 93. § (3) bekezdése és 112. § (1)-(7) bekezdése 2017. szeptember 2-án hatályát veszti.
(8) E törvény 109. §-a 2011. január 2-án hatályát veszti.
(9) E törvény rendelkezéseit a közhasznú munkavégzés támogatása, valamint a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának támogatása tekintetében a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A közhasznú munkavégzés támogatására, valamint a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának támogatására vonatkozóan e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött hatósági szerződéseken alapuló jogokra és kötelezettségekre a támogatás iránti kérelem benyújtása időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(10) A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvény 37. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 19/B. § (4) bekezdésében a „miniszter, hogy rendeletben” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, valamint az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép.”
