(9) A Ket. X. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„X. Fejezet
Elektronikus ügyintézés
Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos alapelvek
160. § (1) Az elektronikus ügyintézés szabályozásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések nem fogalmazhatnak meg olyan követelményt, amely valamely meghatározott műszaki megvalósítás (megoldás) alkalmazását teszi kötelezővé, ide nem értve a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendeletben meghatározott kormányzati célú hírközlési szolgáltatást, valamint az állam által ingyenesen biztosított szolgáltatások igénybevételét. Ezen túlmenően a jogszabályok a műszaki megvalósítás módjától független követelményeket kell, hogy tartalmazzanak (technológiasemlegesség).
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hatóság nem elektronikus kapcsolattartás esetén is jogosult az eljárást vagy annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében lefolytatni, az ügyféllel való kapcsolattartás során ilyen esetben is az ügyfél ügyintézési rendelkezését figyelembe véve köteles eljárni.
(3) Ahol az ügyfelekkel vagy más szervezetekkel való elektronikus kapcsolattartás szükséges, a közigazgatási hatóság a kapcsolattartásra a kormányzati célú hírközlési szolgáltatást veszi igénybe, ahol ez rendelkezésre áll.
A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás bejelentése és engedélyezése, nyújtásának általános feltételei
161. § (1) Ha a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató nem hatóság, vagy a hatóság a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást más hatóság számára is biztosítja, vagy a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást nem csak saját ügyfelei számára biztosítja, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató csak az elektronikus ügyintézési felügyelet engedélye alapján nyújthat.
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, valamint az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások körébe nem sorolt elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az e hatóságnak tett bejelentés alapján lehet nyújtani.
(3) Ha a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nem engedélyköteles, a bejelentő a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtását az elektronikus ügyintézési felügyelet által rendszeresített elektronikus nyomtatványon legkésőbb a szolgáltatás nyújtásának megkezdésével egyidejűleg bejelenti az elektronikus ügyintézési felügyelet számára.
(4) Engedélyköteles szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás esetén az elektronikus ügyintézési felügyelet az engedélyt megadja, és a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyilvántartásba veszi, ha a kérelemben foglalt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás a jogszabályban foglalt követelményeknek megfelel. Ha az elektronikus ügyintézési felügyelet a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hoz döntést, az engedély megadottnak tekintendő.
(5) Az elektronikus ügyintézési felügyelet (4) bekezdés szerinti eljárásában a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter szakhatóságként vesz részt, és kötelező állásfoglalást ad ki a kérelemben foglalt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás műszaki előírásoknak való megfelelőségéről, infrastrukturális alkalmasságáról. Ha a szakhatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hoz döntést, a szakhatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(6) Az elektronikus ügyintézési felügyelet ellenőrzi a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások jogszabályoknak való megfelelőségét.
Ügyintézési rendelkezés
162. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatóság köteles az ügyfél ügyintézési rendelkezését az elektronikus kapcsolattartás során figyelembe venni. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatóság az ügyféltől elektronikus nyilatkozatot csak akkor fogadhat el és elektronikus nyilatkozatot az ügyfélnek csak akkor küldhet, ha az ügyfél az ügyintézési rendelkezésében vagy az ügyintéző személyes közreműködésével történő eljárási cselekmények esetében az adott eljárás során ezt nem zárta ki.
(2) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének tartalmáról a nyilvántartó szerv a hatóságot jogszabályban meghatározott módon tájékoztatja, ha a hatóság megadja az ügyfél azonosításához szükséges adatokat. A nyilvántartó szerv a hatóságot csak az ügyfél azon ügyintézési rendelkezésének tartalmáról tájékoztatja, amelyet jogszabály számára lehetővé tesz, vagy az ügyfél az ügyintézési rendelkezése szerint az adott hatósággal meg kívánt osztani.
(3) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésében nyilatkozhat úgy, hogy az eljárást lefolytató hatóság elektronikus úton időszakonként összesítve tájékoztassa az ügyfelet érintően lezajlott, jogszabályban meghatározott eljárási cselekményekről, feltéve, hogy az adott hatóság ezt a szolgáltatást biztosítja. Ha az ügyfél kéri, a nyilvántartó szerv a tájékoztatást a hatóságok nevében együttesen adja meg az ügyfélnek.
(4) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésében nyilatkozhat úgy, hogy az adatainak változásáról a nyilvántartó szerv az ügyintézési rendelkezésben meghatározott hatóságot automatikusan vagy az ügyfél eseti előzetes hozzájárulásával elektronikus úton értesítse. A hatóság a nyilvántartó szerv általi szabályszerű értesítés esetén az ügyfél adatait a változásnak megfelelően módosítja, és erről a nyilvántartó szervet és az ügyfelet értesíti.
Azonosítás
163. § (1) A hatóság vagy felügyeleti szerve az azonosítási szolgáltatás által teljesített biztonsági szinteket figyelembe véve, a biztonsági kockázatokkal arányos védelmet biztosítva valamennyi ügyfélre egységesen határozza meg, hogy az elektronikus ügyintézési folyamat során az ügyfél legalább milyen biztonsági szint szerint azonosíthatja magát. Kormányrendelet az államigazgatási és rendvédelmi szervek vonatkozásában ettől eltérően rendelkezhet.
(2) Az ügyfél az ügyintézési rendelkezésben jogosult a kívánt biztonsági szintnél magasabb biztonsági szintű azonosítási módot választani a hatóság által használt azonosítási szolgáltatások közül.
(3) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésében az (1) bekezdés szerint meghatározott kívánt biztonsági szintnél - saját kockázatára - alacsonyabb biztonsági szintű azonosító módot is választhat, ha ezt - az ügyintézés kockázattal arányos biztonsága, különösen a személyes adatok védelme érdekében - az adott ügyfajta vonatkozásában törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki.
(4) Az azonosítási szolgáltató - ha nem azonos a hatósággal - a hatóság számára jelzi, hogy az általa átadott adatot vagy nyilatkozatot milyen biztonsági szintnek megfelelően ellenőrizte. Az azonosítási szolgáltató e tájékoztatást az azonosítással kapcsolatos eljárásrendjét beazonosító - a hatóság számára elérhető - iratra hivatkozással is megadhatja.
164. § Az ügyfél személyes megjelenése esetén a hatóság a természetes személy azonosítását az alábbiak szerint elektronikus út alkalmazásával is elvégezheti:
a) a természetes személy hatóságnál, közhiteles nyilvántartásban vagy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban elektronikusan tárolt képmásával, írásképével vagy más biometrikus adataival összevetve, vagy
b) az elektronikus ügyintézési eljárásban használható azonosítás útján.
Kézbesítési szolgáltatás
165. § (1) A kézbesítési szolgáltatást nyújtó személy vagy szervezet (a továbbiakban: kézbesítési szolgáltató) jogszabályban meghatározott módon közreműködik a döntések és más elektronikus nyilatkozatok (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: üzenet) kézbesítésében.
(2) Ha a hatóság által használt kézbesítési szolgáltatás nem biztonságos kézbesítési szolgáltatás, a hatóság elektronikus kézbesítést akkor alkalmazhat, ha a címzett ügyintézési rendelkezésében vagy külön nyilatkozatában (külön megállapodásban vagy az eljárás során) az ilyen módon történő kézbesítéshez hozzájárult. Ilyen esetben az üzenet akkor tekinthető kézbesítettnek, ha az ügyfél nyilatkozik az üzenet fogadásáról. A döntések közlésére - az ügyfél elektronikus ügyintézési rendelkezésben tett eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag biztonságos kézbesítési szolgáltatás alkalmazható. Az ügyfél elektronikus ügyintézési rendelkezésében a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő egyéb kézbesítési szolgáltatás alkalmazását is lehetővé teheti.
Biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás
166. § (1) A biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás során a szolgáltató az igazolásban foglalt tény, állapot, jogosultság vagy más adat (a továbbiakban: az igazolt adat) fennállásáról jogszabályban meghatározottak szerint hitelesített elektronikus igazolást állít ki.
(2) A szolgáltató köteles az igazolt adat valódiságáról vagy az igazolt adat alapjául szolgáló papír alapú vagy elektronikus igazolás hitelességéről jogszabályban meghatározott módon meggyőződni.
(3) A szolgáltató az elektronikus igazolás kiállítása alapjául más által kiállított igazolást csak közokirati formában fogadhat el.
(4) A hatóság az elektronikus igazolást köteles befogadni, ha az elektronikus igazolást közhiteles elektronikus nyilvántartást vezető szerv vagy a Kormány által biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás nyújtására kijelölt szolgáltató állította ki. Az igazolás befogadása nem jelenti azt, hogy a hatóság az elektronikus igazolás tartalmával kapcsolatosan az adott eljárás szerint irányadó bizonyítási szabályokat mellőzni volna köteles.
Iratérvényességi nyilvántartás
167. § (1) Az iratérvényességi szolgáltatás keretében a szolgáltató lehetővé teszi, hogy az igénybe vevő birtokában lévő hiteles papír alapú vagy elektronikus okiratok hitelességét, illetve - amennyiben erre adatok rendelkezésre állnak - tartalmát ellenőrizze.
(2) A másolatkészítő aláírása és bélyegzőlenyomata nélkül is az eredeti okiratéval azonos bizonyító ereje van az elektronikus okiratról jogszabályban kijelölt szervezet által jogszabályban meghatározott eljárásban kibocsátott papír alapú másolatnak, feltéve, hogy az okirat a jogszabályban meghatározott szerv által vezetett iratérvényességi nyilvántartásban szerepel.
(3) Az iratérvényességi szolgáltatás igénybe vevője az iratérvényességi nyilvántartásban rögzíti az általa kiállított okiratoknak a szolgáltató által meghatározott egyes adatait, illetve tartalmi elemeit. Az iratérvényességi nyilvántartás nyilvánosan elérhető, abban bárki ellenőrizheti a birtokában lévő, a nyilvántartásban rögzített okiratnak a nyilvántartásban elérhető adatait, valamint adott esetben az okirat hitelességét is.
Az elektronikus ügyintézés során az elektronikus iratok kezelésével kapcsolatos sajátos feltételek
167/A. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hatóság papír alapon beérkező irat esetén is jogosult az eljárását a papír alapú irat elektronikus másolata alapján folytatni, ha a papír alapú iratról elektronikus úton történő másolat készítésének jogszabályban foglalt követelményeit teljesíti.
(2) Ha az elektronikus ügyintézés során egyes eljárási cselekmények teljesítéséhez elektronikus iratot az ügyfél rendelkezése vagy jogszabály alapján nem lehet felhasználni, és az adott elektronikus irat információtartalma papír alapon megjeleníthető, a hatóság az eljárási cselekmény teljesítéséhez az elektronikus iratról jogszabályban meghatározottak szerint papír alapú kiadmányt vagy másolatot készíthet.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatóság jogosult az olyan papír alapú irat selejtezésére, amelyet elektronikus irattá alakított, feltéve, hogy
a) az eljárást lezáró döntés két éven túl jogerőssé vált, és határozat esetén ezen kétéves időtartam alatt nem kérték annak bírósági felülvizsgálatát vagy újrafelvételét, és a hatóság tudomása szerint a határozattal szemben alkotmányjogi panaszt nem nyújtottak be, és az átalakított papír alapú irat elektronikus másolatának megőrzését a hatóság biztosítja, vagy
b) az irat tartalmát valamely más iratba belefogalmazták, amely iratot a selejtezendő irat készítője igazolhatóan megismert, és a legalább 60 napos kifogásolási időszak alatt eltérésre vonatkozó kifogással nem élt.
Az állam által kötelezően biztosítandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások
168. § (1) Az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány köteles biztosítani:
a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása,
b) az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről,
c) az ügyfél adataiban bekövetkező változás átvezetése,
d) összerendelési nyilvántartás szolgáltatás,
e) azonosítási szolgáltatás természetes személy ügyfelek részére,
f) biztonságos kézbesítési szolgáltatás,
g) elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás,
h) biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás,
i) hitelesítés-szolgáltatás,
j) a hatóság nyilatkozattételével kapcsolatos elektronikus igazolás szolgáltatása,
k) adatelérési felület biztosításával kapcsolatos szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás,
l) elektronikus tájékoztatási szolgáltatás,
m) elektronikus fizetési és elszámolási rendszer, valamint
n) jogszabályban kötelezően nyújtandóként előírt további szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások.
(2) Jogszabály egyes szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtását más szervek számára is előírhatja.
Az elektronikus tájékoztatás
169. § (1) A hatóság és a 38/A. § szerinti közreműködő hatóság által az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint nyújtott elektronikus tájékoztatás - az ott meghatározott adatokon túl - tartalmazza
a) az ügyek intézése során az elektronikus ügyindítási vagy ügyintézési lehetőségekről, az elektronikus kapcsolattartásról, így különösen a központi szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, a szükséges kérelem és más beadvány, nyomtatvány, űrlap, informatikai alkalmazás elérhetőségéről, alkalmazásáról szóló tájékoztatást, és
b) az elektronikus kapcsolattartás technikai szabályairól és az üzemzavarról szóló tájékoztatást.
(2) A hatóság és a 38/A. § szerinti közreműködő hatóság köteles arról gondoskodni, hogy a közzétett információk hitelesek, pontosak, naprakészek és az interneten keresztül folyamatosan hozzáférhetők legyenek.
(3) A hatóság és a kormányablak az ügyfelek személyes megjelenéséhez kötött hatósági ügyek intézését elektronikus úton vagy telefonon történő előzetes időpontfoglalással teszi lehetővé.
(4) A hatóság köteles biztosítani, hogy az általa az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatosan elektronikus úton közzétett és automatikusan elérhető tájékoztatás legalább egy éven belül közzétett tartalma visszakereshető legyen, és arról kérelemre bárki másolatot kapjon.
(5) A számítógépes rendszerrel lefolytatott eljárási cselekmények köréről a hatóság köteles részletes tájékoztatást közzétenni, automatikus döntés esetén a döntési algoritmusokat is nyilvánosságra hozva.
Hatósági szolgáltatás
169/A. § (1) Jogszabályban arra feljogosított hatóság, valamint a kormányablak az ügyfél számára jogszabályban meghatározott eljárások tekintetében
a) ügyintézési lehetőséget biztosít más hatóságok hatáskörébe tartozó eljárásokra, ahol a jogszabály erre feljogosítja és a hatóságok informatikai rendszerei ezt lehetővé teszik,
b) az ügyfél nevében, jogszabályban meghatározott feltételek esetén a közhiteles nyilvántartásokból történő adatszolgáltatási, másolatkészítési kérelmet terjeszthet elő, illetve a hatóság nevében ilyen igazolást adhat ki, valamint
c) a személyes és különleges adatok védelmére vonatkozó szabályokra figyelemmel az ügyfél nevében hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti, illetve hatósági bizonyítványt állíthat ki.
(2) A kormányablak az (1) bekezdésben megjelölt hatósági szolgáltatásokon túl az ügyfél számára
a) más hatóságok elektronikus tájékoztatásához, illetve elektronikus kapcsolattartási rendszeréhez történő hozzáférést biztosíthat, valamint
b) az ügyfél azonosítását követően egyedi hatósági ügye intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújthat.
(3) Jogszabályban arra feljogosított szervezet az ügyfél számára az (1) bekezdés b) és c) pontjában és a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatást biztosíthatja.
(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában és a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatás teljesítésére jogszabály az érintett hatóságok számára soronkívüliséget vagy rövidített ügyintézési határidőt is megállapíthat.”
(10) A Ket. 171. § (2) bekezdése nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A (3)-(9) bekezdésben foglalt kivétellel”
(11) A Ket. 171. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) E törvénynek a Módtv. 47. §-ával megállapított, az elektronikus kapcsolattartásra és elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(8) A Módtv. 47. §-ának hatálybalépésekor már nyújtott nem engedélyköteles elektronikus ügyintézési szolgáltatások tekintetében e törvénynek a Módtv. 47. §-ával megállapított rendelkezéseit 2013. január 1-jétől kell alkalmazni. Az ilyen szolgáltatásokat a felügyeletnek 2013. január 1-jéig kell bejelenteni.
(9) A Módtv. 47. §-ának hatálybalépésekor már nyújtott engedélyköteles elektronikus ügyintézési szolgáltatás 2013. január 1. napjától akkor folytatható, ha a szolgáltatást nyújtó az e törvény szerinti engedélyt eddig az időpontig megszerezte.”
(12) A Ket. 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„172. § E törvény alkalmazásában:
a) elektronikus igazolás: valamely tény, állapot vagy egyéb adat, illetve az ügyfél adatainak vagy jogainak igazolására szolgáló elektronikus okirat, amelyet a hatóság vagy más szervezet abból a célból állít ki, hogy az abban foglaltakat e törvény hatálya alá tartozó eljárásban az ügyfél vagy a hatóság felhasználja,
b) elektronikus levél: az egyedi levelezési címek között levelezőprogram segítségével küldhető és fogadható adategyüttes,
c) elektronikus ügyintézés: azok az eljárási cselekmények, amelyek során az ügyfél vagy az ügyintézést biztosító szerv elektronikus nyilatkozatot tesz, vagy az ügyintézést biztosító szerv az ügyfél vagy más ügyintézést biztosító szerv nem elektronikus nyilatkozatát elektronikus nyilatkozattá alakítja át és azt az eljárás során felhasználja,
d) elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatás:
da) a hatóság által az elektronikus ügyintézés megvalósítása érdekében kialakított informatikai háttér tekintet nélkül arra, hogy az informatikai háttér biztosítása során harmadik fél szolgáltatásait igénybe vette-e és milyen mértékben, vagy
db) a da) pontban meghatározott eseten kívül jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet által a hatóság vagy az ügyfél számára az elektronikus ügyintézés megvalósítása vagy használata érdekében ingyenesen vagy ellenérték fejében nyújtott, információs társadalommal összefüggő szolgáltatás,
e) az eljárás egyéb résztvevői: a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő,
f) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet: egy vagy több embert az élet elvesztésével, illetve a testi épség vagy az egészség súlyos károsításával, továbbá a természeti vagy az épített környezet, valamint az anyagi javak jelentős vagy helyrehozhatatlan károsodásával közvetlenül fenyegető rendkívüli helyzet, állapot vagy esemény, amelynek megelőzése vagy káros hatásainak elhárítása hatósági intézkedést igényel,
g) hivatás gyakorlásához kötött titok: különösen az orvosi, ügyvédi, közjegyzői, lelkészi-egyházi személyi hivatás gyakorlásához kötött titok,
h) hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa; az örökbe fogadó és a nevelőszülő; az örökbe fogadott és a nevelt gyermek; a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa,
i) irat, okirat, közokirat, magánokirat: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti irat, okirat, közokirat és magánokirat,
j) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás: az alábbi elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások:
1. az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása,
2. az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről,
3. az ügyfél adataiban bekövetkező változás átvezetése,
4. összerendelési nyilvántartás vezetése,
5. azonosítási szolgáltatás,
6. kézbesítési szolgáltatás,
7. elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás,
8. hitelesítés-szolgáltatás,
9. nyilatkozattételi jogosultsággal kapcsolatos elektronikus igazolás szolgáltatása,
10. hozzáférés az elektronikus iratkezelő rendszeréhez,
11. hozzáférés olyan elektronikus nyilvántartások adataihoz, amely elektronikus nyilvántartás adatait jogszabály alapján más közigazgatási szerv, bíróság vagy ügyészség is jogosult előzetes döntés nélkül vagy teljes mértékben automatizálható döntést követően megismerni, és abból adatszolgáltatást kérni,
12. hozzáférés az adott informatikai rendszer működésével kapcsolatos adatokhoz a közigazgatás működésének optimalizálását végző központi informatikai rendszerek felé,
13. elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása,
14. papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,
15. elektronikus iratról hiteles elektronikus másolat készítése,
16. elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése,
17. elektronikus iratok kezelése, nyilvántartása,
18. a hatóság informatikai rendszeréhez automatikus adatelérési felület (hozzáférés) biztosítása más hatóság számára,
19. biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás,
20. iratérvényességi nyilvántartás vezetése,
21. elektronikus tájékoztatási szolgáltatás,
22. elektronikus formában tett nyilatkozat személyhez rendelése, valamint
23. az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként nevesített további elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatás,
k) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató:
ka) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások elemeit saját ügyfelei számára nyújtó, illetve saját belső működése körében biztosító hatóság,
kb) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást más hatóság ügyfelei számára is nyújtó hatóság,
kc) a hatóságnak nem minősülő olyan személy, aki a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást ügyfelek vagy hatóságok számára ingyenesen vagy ellenérték fejében elérhetővé teszi,
l) törvény által védett titok: a minősített adat, továbbá az üzleti, a bank-, a biztosítási, az értékpapír-, a pénztártitok, valamint a magántitok,
m) ügyintézési rendelkezés: az ügyfélnek az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott tartalmú, a jogszabályban rendszeresített űrlap szerinti formában tett és a jogszabályban kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó szerv) által nyilvántartásba vett rendelkezése,
n) üzemzavar: az ügyfél és a hatóság, valamint a hatóságok egymás közötti elektronikus úton történő kapcsolattartása során felmerült, az elektronikus kapcsolattartás eszközéül használt informatikai rendszer átmeneti vagy tartós meghibásodása, valamint karbantartásának időtartama, ami miatt az informatikai rendszerek nem tudják biztosítani az elektronikus tájékoztatást, az elektronikus úton történő kapcsolattartást, valamint az elektronikus irat feltöltését, letöltését, továbbítását.”
(13) A Ket. a következő 175. §-sal egészül ki:
„175. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a) az elektronikus ügyintézési felügyeletet,
b) az ügyintézési rendelkezést nyilvántartó szervet,
c) az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóit.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a) az elektronikus ügyintézés és az elektronikus kapcsolattartás részletes szabályait,
b) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételének részletes szabályait,
c) az elektronikus ügyintézési felügyelet és a 161. § (5) bekezdése szerinti szakhatóság hatáskörét és eljárását,
d) a hatóság azonosításával kapcsolatos részletes követelményeket,
e) az elektronikus iratok kezelésével és megőrzésével kapcsolatos sajátos követelményeket,
f) a biztonsági szintek meghatározásának szabályait és az elfogadott biztonsági szintek meghatározását a hatóság esetén,
g) a kormányzati hitelesítés-szolgáltató működésének részletes szabályait, valamint
h) az elektronikus ügyintézés céljaira felhasználható elektronikus aláírásokra, az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó sajátos követelményeket.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a) az írásbelinek nem minősülő elektronikus nyilatkozat írásbelinek minősülő elektronikus nyilatkozattá történő átalakításának, elektronikus iratról hiteles papír alapú kiadmány vagy másolat készítésének, papír alapú iratról hiteles elektronikus másolat készítésének részletes szabályait,
b) az ügyintézési rendelkezés tételének és nyilvántartásba vételének részletes szabályait,
c) az azonosítási hibából eredő kockázat és a biztonsági szintek közötti kapcsolatot, az azonosítási hiba bekövetkezéséből származó lehetséges kár jellege és súlyosságának mérlegelése során figyelembe veendő részletes szempontokat,
d) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások részletes követelményeit, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnyújtás részletes eljárási rendjét, valamint a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szervezési feltételeket,
e) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató által teljesítendő személyi és pénzügyi feltételeket,
f) az elektronikus ügyintézési szolgáltatás engedélyezéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és csökkentésével kapcsolatos szabályokat, valamint
g) az elektronikus fizetésekre és elszámolásokra vonatkozó részletes szabályokat.
(4) Felhatalmazást kap az informatikáért felelős miniszter, hogy az e-közigazgatásért felelős miniszterrel egyetértésben a technikai előírásokat igénylő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások részletes műszaki, technikai feltételeit rendeletben állapítsa meg.”
48. § A Ket. 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt,
a) az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést,
b) a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást.”
49. § (1) A Ket. 9. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg, 18. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, 18. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, 27. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg, 28. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, 94. § (2) bekezdés a) pontjában az „autonóm államigazgatási szerv vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe az „autonóm államigazgatási szerv vagy önálló szabályozó szerv” szöveg, 100. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, autonóm államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv” szöveg, 109. § (2) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, autonóm államigazgatási szerv vagy” szövegrész helyébe az „autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv,” szöveg, 172. § e) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
(2) A Ket. 114. § (2) bekezdésében az „óvás” szövegrész helyébe a „felhívás” szöveg, 114. § (5) bekezdésében az „intézkedés” szövegrész helyébe a „felhívás” szöveg, 148. § (2) bekezdés d) pontjában az „óvásban” szövegrész helyébe az „ügyészi felhívásban” szöveg lép.
50. § A Ket. 3. § (2) bekezdés a) pontjában a „rendeli el” szövegrész helyébe az „indítja meg” szöveg, 13. § (2) bekezdés d) pontjában a „segédeszközök” szövegrész helyébe a „segédeszközök és egészségügyi technológiák” szöveg, 15. § (7) bekezdésében az „Az” szövegrész helyébe a „Ha eziránt kétség merül fel, az” szöveg, 18. § (1) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „jogszabály” szöveg, 20. § (3) bekezdésében az „az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül” szövegrész helyébe a „soron kívül” szöveg, 29. § (6) bekezdésében a „törvény vagy kormányrendelet” szövegrész helyébe a „jogszabály” szöveg, a „bekezdés alapján ügyfélnek minősülő” szövegrész helyébe a „bekezdésében meghatározott” szöveg, 29. § (10) bekezdésében a „bekezdés alapján ügyfélnek minősülő” szövegrész helyébe a „bekezdésében meghatározott” szöveg, 29/A. § (1) bekezdésében az „intézkedésként” szövegrész helyébe az „intézkedésként az erre okot adó körülmények felmerülésétől számított öt napon belül” szöveg, 33. § (5) bekezdésében az „illetve az eljárás hivatalból történő megindításának” szövegrész helyébe a „hivatalbóli eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének” szöveg, 37. § (3) bekezdésében az „ügyfél a” szövegrész helyébe az „ügyfél a tartalmilag hiánytalan” szöveg, a „formanyomtatványon” szövegrész helyébe a „formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon” szöveg, 38. § (1) bekezdésében az „ügyfélszolgálati irodánál” szövegrész helyébe az „ügyfélszolgálaton (a továbbiakban: kormányablak)” szöveg, 48. § (3) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „jogszabály” szöveg, 51. § (4) bekezdésében az „adatszolgáltatást” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatást hivatalból folytatott eljárásban” szöveg, 53. § (5) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3), valamint a (4a)-(4c) bekezdésben, továbbá az 54. § (5)-(6) bekezdésében” szöveg, 63. § (1) bekezdés b) pontjában a „bekezdés alapján ügyfélnek minősülő” szövegrész helyébe a „bekezdésében meghatározott” szöveg, 63. § (2) bekezdésében a „három nappal” szövegrész helyébe a „legalább öt nappal” szöveg, 65. § (8) bekezdésében a „Törvény vagy kormányrendelet” szövegrész helyébe a „Jogszabály” szöveg, 74. § (3) bekezdésében a „rendelték el” szövegrész helyébe az „indították meg” szöveg, az „elrendeléséről” szövegrész helyébe a „megindításáról” szöveg, 74. § (5) bekezdésében a „Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet” szövegrész helyébe a „Jogszabály” szöveg, 78/A. § nyitó szövegrészében az „a döntés közléséről” szövegrész helyébe az „az iratok megküldéséről, közzétételéről” szöveg, 78/A. § b) pontjában a „vele postai vagy hirdetményi úton közlendő döntések” szövegrész helyébe a „neki postai úton megküldendő, illetve hirdetményi úton közzéteendő iratok” szöveg, 80. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „törvény” szövegrész helyébe a „jogszabály” szöveg, 80. § (2) bekezdésében az „A hirdetménynek tartalmaznia kell” szövegrész helyébe az „A hirdetmény tartalmazza” szöveg, 80. § (3) bekezdésében a „bekezdés alapján ügyfélnek minősülő” szövegrész helyébe a „bekezdésében meghatározott” szöveg, a „megállapítani” szövegrész helyébe a „megállapítani, továbbá abban az esetben, ha a 28/D. § alapján törvény vagy kormányrendelet hirdetményi úton való kapcsolattartást ír elő” szöveg, a „- ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a hirdetmény a következő adatokat tartalmazza” szövegrész helyébe az „a hirdetmény tartalmazza” szöveg, 80/A. § (1) bekezdés d) pontjában a „bekezdése alapján ügyfélnek minősülő” szövegrész helyébe a „bekezdésében meghatározott” szöveg, 81. § (2) bekezdésében az „ötödik munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenötödik napon” szöveg, 81. § (4) bekezdésében a „tizedik munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenötödik napon” szöveg, 82. § (1) bekezdésében a „törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet” szövegrész helyébe a „jogszabály” szöveg, 85. § (1) bekezdésében a „törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg, 86. § (4) bekezdésében a „Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, 86. § (5) bekezdésében a „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, 86. § (6) bekezdésében az „az integrált ügyfélszolgálati irodánál” szövegrész helyébe az „a kormányablakban” szöveg, az „Az integrált ügyfélszolgálati iroda” szövegrész helyébe az „A kormányablak” szöveg, 115. § (1) bekezdés b) pontjában a „törvény” szövegrész helyébe a „törvény vagy kormányrendelet” szöveg, 121. § (1) bekezdés e) pontjában a „határozatképes” szövegrész helyébe a „jogszabályszerűen megalakítva, nem volt határozatképes” szöveg, 121. § (1) bekezdés f) pontjában a „111. § (2)” szövegrész helyébe a „109. § (3) és (4)” szöveg, 174. § (1) bekezdés g) pontjában a „bekezdés alapján ügyfélnek minősülő” szövegrész helyébe a „bekezdésében meghatározott” szöveg, 174/A. § (3) bekezdésében az „az integrált ügyfélszolgálati irodát vagy irodákat” szövegrész helyébe az „a kormányablakot vagy kormányablakokat” szöveg lép.
51. § A Ket. 20. § (5) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „huszonegy” szöveg, 33. § (1) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „huszonegy” szöveg, 33. § (7) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „huszonegy” szöveg lép.
52. § Hatályát veszti a Ket. 12. § (3) bekezdés c) pontjában az „, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője” szövegrész, 13. § (2) bekezdés f) pontja, 19. § (2) bekezdésében az „a részönkormányzat testületére,” szövegrész, 20. § (5) bekezdésében az „a részönkormányzat testülete,” szövegrész, 25. § (2) bekezdésében az „, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője pedig a megyei jogú város” szövegrész, 47. § (3) bekezdésében az „a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője a megyei jogú város területéről,” szövegrész, 117. §-a és az azt megelőző alcím.
53. § Hatályát veszti a Ket. 4. § (2) bekezdésében az „az ügyfélnek” szövegrész, 13. § (2) bekezdés e) pontjában az „és bejelentési” szövegrész, 13. § (2) bekezdésének - a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLXIX. törvény 19. §-ával megállapított - ga) pontja, 16. § (1) bekezdés a) pontjában a „vagy folytatott” szövegrész, 19. § (1) bekezdésében a „Törvény eltérő rendelkezése hiányában jogszabály a hatóság szervezeti egységére hatáskört nem telepíthet.” szövegrész, 19. § (2) bekezdésében a „törvényben meghatározottak szerint létrehozott” szövegrész, 20. § (5) bekezdésében az „az ügyfél kérelmére vagy hivatalból” szövegrész és az „illetve a testület legközelebbi ülésén,” szövegrész, 23. § (1) bekezdésében a „hivatalból vagy kérelemre” szövegrész, 26. § (3) bekezdésében a „vagy folytatott” szövegrész, 29. § (4) bekezdés c) pontja, 29. § (9) bekezdésében az „a 28/C. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerint” szövegrész, 33. § (8) bekezdésében a „- ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik -” szövegrész, 48. § (2) bekezdésében a „, továbbá az eljárási cselekmény megismétlése miatti többletköltség megfizetésére kötelezhető” szövegrész és az „és nem kötelezhető a többletköltség viselésére” szövegrész, 48. § (6) bekezdésében a „, és kötelezhető a többletköltség megfizetésére” szövegrész, 50. § (1) bekezdésében a „hivatalból vagy kérelemre” szövegrész, 61. § (1) bekezdésében az „és az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi” szövegrész, 63. § (4) bekezdésében az „A közmeghallgatás lefolytatásáról készített hangfelvétel, valamint a kép- és hangfelvétel a (3) bekezdés a)-b) pontjában felsoroltakat tartalmazza.” szövegrész, 77. § (1) bekezdésében a „Ha a módosításhoz a másik fél nem járul hozzá, vagy a felek között vita van a módosítás törvényi feltételei tekintetében, akkor a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérhető a szerződés módosítása vagy megszüntetése.” szövegrész, 81/A. § (1) bekezdésében a „kérelemre vagy hivatalból” szövegrész, 83. § (1) bekezdésében a „Törvény kivételes esetben lehetővé teheti, hogy a hatóság a hatósági bizonyítvány kiadása helyett a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatok alapjául szolgáló iratról adjon ki másolatot.” szövegrész, 85. § (2) bekezdése, 86. § (2) bekezdésében a „- ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -” szövegrész, 107. § (3) bekezdésében az „a 109. §-ban foglaltaknak megfelelően” szövegrész, 110. §-a, 111. §-a, 172. § e) pontja.
54. § (1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A hatóság közigazgatási hatósági ügyben hozott végzése ellen az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője a végzés bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással, a végzés közlésétől számított harminc napon belül kezdeményezheti.
(2) A bírósági felülvizsgálattal megtámadható végzés ellen benyújtott kérelem tárgyában a törvényszék - ha az ügyben hozott határozat felülvizsgálata a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik, a munkaügyi bíróság - nemperes eljárásban végzéssel határoz.
(3) A bíróság a feleket a szükségeshez képest meghallgathatja.
(4) A bíróság lényeges eljárási szabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási végzést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra vagy az eljárás folytatására kötelezi. Törvény rendelkezhet úgy is, hogy meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a bíróság a közigazgatási döntést megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.”
(2) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) E törvénynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény 54. §-ával megállapított rendelkezéseit a módosítások hatálybalépését követően indult közigazgatási hatósági ügyben hozott végzés felülvizsgálata iránti eljárásban kell alkalmazni.”
55. § (1) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 5. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az igazságügyi szakértő vagy a társaság az elektronikus kézbesítést vállalja, az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az elektronikus kézbesítéshez szükséges természetes személyazonosító adatokat (név, születési hely és idő, anyja neve) a megkereső bíróság, ügyészség, közigazgatási szerv, illetve más hatóság (a továbbiakban: hivatalos szerv) részére átadja.
(5) A külön jogszabályban megjelölt, biztonságos kézbesítési szolgáltatást működtető szervezet - megkeresésre - a természetes személyazonosító adatok alapján a biztonságos kézbesítési szolgáltatásról szóló jogszabály szerinti, kapcsolattartáshoz szükséges azonosítókat az elektronikus kézbesítés érdekében a hivatalos szerv részére átadja.”
(2) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazságügyi szakértő a szakvéleményt - a kirendelő hatóság intézkedésének megfelelően - írásban, szóban vagy elektronikus kézbesítés útján terjeszti elő.”
(3) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az igazságügyi szakértő az elektronikus kézbesítés útján benyújtott szakvéleményben köteles nevét és nyilvántartási számát feltüntetni, és azt elektronikus úton, a külön jogszabályban meghatározott biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás útján kézbesíteni.”
56. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 3. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[A miniszter feladata:]
„m) a transzeurópai hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerekre vonatkozó, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő átjárhatósági műszaki előírásokban szabályozott esetekben a tagállam nevében az Európai Unió Bizottsága értesítése.”
(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 80. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
[A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:]
„q) a transzeurópai hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerekre vonatkozó, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő átjárhatósági műszaki előírásokban a hatósági engedélyezési és ellenőrzési feladatok ellátása,
r) mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.”
57. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 2. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „miniszter” szövegrészek helyébe a „hatóság” szöveg lép.
58. § Hatályát veszti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 8. § (3) bekezdésében a „, valamint a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben” szövegrész, 11. §-a és az azt megelőző alcím.
59. § Hatályát veszti a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 12. § (5) bekezdésében az „az elektronikus kapcsolattartást lehetővé tevő jogszabályban meghatározott eltérésekkel” szövegrész.
60. § Hatályát veszti az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 251/D. § (1) bekezdésében az „a központi elektronikus szolgáltató rendszeren kívüli” szövegrész.
61. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 27. § (2) bekezdés h) pontjában a „vízgazdálkodásért” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szervek irányításáért” szöveg lép.
62. § Hatályát veszti a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 73. § (5) bekezdésében az „a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül” szövegrész.
63. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 16. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Vállalkozás és jogi képviselővel rendelkező fél részére az iratokat - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályai szerint, elektronikus úton kell kézbesíteni. Az elektronikus iraton minősített elektronikus aláírást és minősített időbélyegzőt kell elhelyezni.”
64. § Hatályát veszti az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény 5. § (1) bekezdésében az „az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárást követően” szövegrész, 6. § (1) bekezdés e) pontjában az „az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárást követően” szövegrész, 8. § (1) bekezdés i) pontjában az „ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárást követően” szövegrész.
65. § Hatályát veszti az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 21. § (5) bekezdésében a „, valamint az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény” szövegrész.
66. § Hatályát veszti a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 31. § (1) bekezdésében a „központi elektronikus szolgáltató rendszer keretében a” szövegrész.
67. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 30. §-a és az azt megelőző alcím, 50. § (8) bekezdése, 51. § (10) bekezdése.
68. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A társulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeletet a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter, az irányítása alatt álló, a társulat működési területe szerinti vízügyi igazgatási szerv útján látja el.”
69. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 1. § 18. pontjában a „környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szerv” szöveg, 4. § (3) bekezdésében a „vízgazdálkodásért” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szervek irányításáért” szöveg, 21. § (4) bekezdésében a „vízgazdálkodásért felelős illetékes állami szervezet” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szerv” szöveg, 61. § (2) bekezdésében a „vízgazdálkodásért felelős illetékes állami szervezet” szövegrész helyébe a „társulati mű fekvése szerint illetékes vízügyi igazgatási szerv” szöveg lép.
70. § (1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A minősített adatot kezelő szerv vezetője, valamint a biztonsági vezető felhasználói engedély nélkül jogosult a feladat- és hatáskörébe tartozó minősített adatra vonatkozó - a 18. §-ban meghatározott - rendelkezési jogosultságok gyakorlására.”
(2) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Közigazgatási, - a büntetőeljárást kivéve - bírósági, szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban a nemzeti minősített adathoz történő hozzáférést a minősítő engedélyezheti. Az ügyészi törvényességi felügyeleti eljárásban, valamint az ügyész által közérdekből indítható polgári peres eljárásban a nemzeti minősített adat felhasználására vonatkozó engedély kiadása nem tagadható meg.”
(3) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata a minősített adat védelmének hatósági felügyelete, a minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezése és felügyelete, valamint a nemzeti iparbiztonsági hatósági feladatok ellátása. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter irányítása alatt álló, a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti keretében önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező szervezet.”
(4) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Nemzeti Biztonsági Felügyelet]
„d) a minősített adatot kezelő rendszerek elemeire vonatkozóan követelményeket határoz meg, és megfelelőségükről - vizsgálatok, megfelelőségi igazolások alapján - tanúsítványt, illetve ajánlást ad ki,”
(5) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, a döntés bírósági felülvizsgálatát annak közlésétől számított tizenöt napon belül lehet kezdeményezni.”
71. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 7. § (1) bekezdésében a „különböző forrásból származó eredeti minősített adatok” szövegrész helyébe a „megismételt minősített adat” szöveg, 20. § (2) bekezdés i) pontjában a „tanúsítványt módosítására” szövegrész helyébe a „tanúsítvány módosítására” szöveg, 23. § (4) bekezdésében a „kezeli” szövegrész helyébe a „kezelheti” szöveg lép.
72. § A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 3. § (1) bekezdésében az „a Kormány rendeletében” szövegrész helyébe a „törvényben vagy a Kormány rendeletében” szöveg lép.
73. § Hatályát veszti a gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény 4. § (5) bekezdése.
74. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 11. § (2) bekezdésében a „hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény” szövegrészek helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó” szöveg, 11. § (3) bekezdésében a „hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglalt, a hivatalos szerv iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályai” szöveg, 61. §-ában az „az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szerinti” szövegrész helyébe az „a külön jogszabályban meghatározott” szöveg lép.
75. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. § (1) bekezdés a) pontjában a „központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül” szövegrész helyébe a „kormányzati kézbesítési szolgáltatás igénybevételével” szöveg, 11. § (7) bekezdésében az „az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény szerint a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő” szövegrész helyébe az „a jogszabályban meghatározott” szöveg, az „az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szabályai szerint” szövegrész helyébe az „a jogszabályban meghatározott módon” szöveg, 15. § (1) bekezdés b) pontjában a „központi elektronikus szolgáltató rendszeren” szövegrész helyébe a „kormányzati azonosítási szolgáltatáson” szöveg lép.
76. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában a „központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül” szövegrész helyébe a „kormányzati kézbesítési szolgáltatás alkalmazásával” szöveg, 3. § (4) bekezdésében az „az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény rendelkezései alapján a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül” szövegrész helyébe az „a kormányzati tájékoztató szolgáltatás (a továbbiakban: központi ügyfélszolgálat) útján” szöveg lép.
77. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 64. § (3) bekezdésében az „ügyfélkapun vagy e-mailben” szövegrész helyébe az „az erre a célra üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül” szöveg lép.
78. § Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 55. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közrendbe ütközőnek kell tekinteni az olyan választottbírósági ítéletet, amely a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben képtelen termelőt a hiányzó mezőgazdasági termény - teljesítés céljából való - pótlására, beszerzésére vagy helyette más szolgáltatás, illetve biztosíték nyújtására kötelezi.”
79. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény 2. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,]
„h) a 2007 VTSZ szám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 35 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és különleges minőségű lekvárok kivételével (a továbbiakban: gyümölcsíz).”
80. § (1) E törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 4. §, a 7. §, a 9-12. §, a 14-16. §, a 18. §, a 19. §, a 23. §, a 28-30. §, a 33. §, a 35. §, a 37. §, a 44. §, a 45. §, a 49. §, az 52. §, az 56-58. §, a 61. § és a 68-72. § 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 2. §, az 5. §, a 8. §, a 20-22. §, a 24. §, a 38. §, a 39. §, a 41. §, a 46. §, az 50. §, az 53. § és az 54. § 2012. február 1-jén lép hatályba.
(4) A 3. §, a 6. §, a 13. §, a 25-27. §, a 31. §, a 32. §, a 34. §, a 42. §, a 43. §, a 47. §, az 55. §, az 59. §, a 60. §, a 62-66. §, a 73-77. §, a 83. §, a 84. § 2012. április 1-jén lép hatályba.
(5) A 17. § 2013. július 1-jén lép hatályba.
(6) A 48. § és az 51. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
81. § Nem lép hatályba az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi CXXXV. törvény 73. § (2) bekezdése.
82. § Hatályát veszti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXVII. törvény.
83. § Hatályát veszti
a) a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény,
b) az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény.
84. § Ahol jogszabály
a) központi elektronikus szolgáltató rendszert említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások együttesét vagy az adott szövegkörnyezetben hivatkozott szolgáltatást,
b) ügyfélkaput vagy hivatali kaput említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott azonosítási és biztonságos kézbesítési szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást, továbbá
c) ügyfél tárhelyét, vagy bármely megfogalmazásban tárhelyére történő információ elhelyezést említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott biztonságos kézbesítési szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatással történő kézbesítést
kell érteni.
