(Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik)
„e) az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végzett munka.”
(4) A Met. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Mt. 295. § (1) bekezdés e) pontja kivételével az Mt. 295–296. §-ában meghatározott szabályok betartásának ellenőrzése céljából tartott vizsgálatok tapasztalatairól a munkaügyi hatóság és a bányafelügyelet beszámolót készít a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter számára.”
(5) A Met. 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:)
„a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt. 297. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezések,
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség,”
(megtartására.)
(6) A Met. 3. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:)
„f) a munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések,”
(megtartására.)
(7) A Met. 3. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés g) pontjával kapcsolatos munkaügyi ellenőrzés az Mt. 136–137. §-ában, 138. § (4)–(6) bekezdésében, 139–145. §-ában, 146. § (1)–(3) bekezdésében, 147. § (1) bekezdésében, 153–165. §-ában foglalt rendelkezések megtartására terjed ki.
(3) A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellenőrzés – az Mt. 215–218. §-a tekintetében – kiterjed a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre. Az iskolaszövetkezeti tagnak az Mt. 223. §-a alapján történő munkavégzése tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed az iskolaszövetkezetre és az Mt. 224. § (1)–(3) tekintetében a szolgáltatás fogadójára. Az iskolaszövetkezetnél az (1) bekezdés a)–b), e)–i), valamint r)–s) pontja vonatkozásában lefolytatott ellenőrzés során a munkaügyi hatóság a munkaügyi szabályok betartásának ellenőrzését a szövetkezetekről szóló törvényben foglalt eltérő szabályok figyelembevételével végzi, e körben ellenőrzési jogköre kiterjed a munkáltató iskolaszövetkezeti jogállásának, valamint a foglalkoztatottak tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennállásának ellenőrzésére is. E rendelkezés nem érinti az iskolaszövetkezet tagja személyes közreműködését igénybevevő harmadik személy foglalkoztatónál megvalósuló, az iskolaszövetkezet tagjának nem minősülő személy foglalkoztatása szabályai betartásának ellenőrzését.”
(8) A Met. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató
a) a 3. § (1) bekezdés a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó, valamint a b), f), g), i), k) pontjában foglalt rendelkezéseket egy,
b) a 3. § (1) bekezdésnek az a) pontban nem említett, valamint az e) és a h) pontban foglalt rendelkezések bármelyikét több
munkavállaló vonatkozásában megsérti.
(2) Nem indítható a jogsértés megállapítására és bírság kiszabására eljárás, ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított három év eltelt. A hároméves határidő kezdő napja
a) az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul,
b) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
(3) A munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.
(4) Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól ötmillió forintig terjedhet.
(5) Természetes személy foglalkoztató által, nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott munkavállalót érintő jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól egymillió forintig terjedhet.
(6) A munkaügyi bírság mértéke a (3)–(5) bekezdésben meghatározott felső korlát kétszereséig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor.
(7) A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, az érintett munkavállalók számát, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. § (1) bekezdésében meghatározott körülményeket.
(8) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazása, valamint a munkaügyi bírság egyidejű kiszabása esetén egy határozatot kell hozni.”
(9) A Met. 8. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi hatóság által a (4) bekezdés alapján átadott adatok tartalmazzák)
„b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések [Mt. 22–23. §, 42–44. §], valamint a jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pont, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §] megsértésével érintett munkavállaló nevét, anyja nevét, születésének helyét, idejét, lakcímét és a jogsértéssel érintett állapot időtartamát, továbbá”
(10) A Met. 8/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaügyi eljárás határideje az eljárás megindításától számított két hónap a 3. § (1) bekezdésének a), f), g) és k) pontjában meghatározott szabályok megsértése miatt folytatott eljárásokban.”
(11) A Met. 9. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„d) a 3. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a munkaszerződés lényeges tartalmi elemein az alapbért, a munkakört, a munkavégzés helyét, valamint a munkaidőt”
(is érteni kell.)
(12) A Met.
a) 6. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Munka Törvénykönyve 151. §-ának (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 146. § (1) bekezdése”,
b) 8. § (4) bekezdés a) pontjában a „[Munka Törvénykönyve 76. § (2) bekezdés]” szövegrész helyébe az „[Mt. 22–23. §, 42–44. §]”,
c) 8/A. § (4) bekezdés c) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés”
szöveg lép.
(13) Hatályát veszti a
a) Met. 3. § (1) bekezdés c) és p)–q) pontja,
b) Met. 3. § (4) bekezdése,
c) Met. 6. § (1) bekezdés a) pontjában a „,q)” szövegrész.
40. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 3. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint egészül ki.
(2) Hatályát veszti a Tao tv. 3. számú melléklet B) rész 9. pontja.
41. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 113. § (4) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény” szöveg lép.
42. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.”
(2) A Gyvt. 66/I. § (6) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény” szöveg lép.
43. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az igazságügyi szerv és az igazságügyi alkalmazott, valamint egy másik igazságügyi szerv megállapodhat az igazságügyi alkalmazottnak a másik igazságügyi szervhez történő határozott idejű vagy végleges áthelyezésében. Az áthelyezéskor a 29. § rendelkezései szerint kell eljárni azzal, hogy a szabadság pénzbeli megváltásáról nem kell rendelkezni.”
(2) Az Iasz. 19. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
(A szolgálati viszony megszűnik)
„h) a 35. § (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetés esetén,
i) külön törvény rendelkezése folytán.”
(3) Az Iasz. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A magasabb vezetői állásnak nem minősülő vezetői állásra a megbízás határozatlan vagy legfeljebb 1 éves határozott időre szól.
(2) A magasabb vezetői állásra a megbízás – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – határozatlan időre szól.
(3) A megbízás határozott időre – legfeljebb 1 évre – szól, ha a magasabb vezetői állásra ismételten kiírt pályázat is eredménytelenül zárult.
(4) Ha határozott időre kinevezett igazságügyi alkalmazott kap az (1) vagy a (3) bekezdés alapján határozott idejű vezetői megbízást, annak időtartama nem haladhatja meg az igazságügyi alkalmazotti kinevezés időtartamát.”
(4) Az Iasz. 34. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A vezetői megbízás megszűnik)
„f) a határozott idő lejártával.”
(5) Az Iasz. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyi alkalmazott nem tölthet be olyan munkakört, amelyben a hozzátartozójával irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.”
(6) Az Iasz. a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök kérelemre írásban engedélyezheti, hogy meghatározott feladat ellátása érdekében a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó és a bírósági ügyintéző a munkáját a bíróságon kívül végezze.
(2) A bíróságon kívüli munkavégzésre irányuló engedélyt a bíróság elnöke bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja.
(3) A bírósági titkár, a bírósági fogalmazó és a bírósági ügyintéző a bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is köteles a szolgálati jogviszonyból eredő hivatali kötelességeinek eleget tenni.”
(7) Az Iasz. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyettesítést és a kirendelést – utóbbit a kirendelés megkezdése előtt legalább 15 nappal, rendkívüli esetben 3 nappal – írásban kell elrendelni, amiben meg kell jelölni a helyettesítés vagy kirendelés idejét, valamint a szolgálati viszony tartalmának a módosulását jelentő valamennyi körülményt.”
(8) Az Iasz. 48. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az igazságügyi alkalmazott – a bírósági fogalmazó és a fizikai alkalmazott kivételével – alacsonyabb fizetési fokozatba való sorolása alapszabadságát nem érinti, de annak növelésére csak az alacsonyabb fizetési fokozatot követő második fizetési fokozat elérésekor kerül sor.”
(9) Az Iasz. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § A munkáltató az igazságügyi alkalmazott kérésére – rendkívül indokolt esetben – fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet, azonban annak teljes időtartama az egy évet nem haladhatja meg.”
(10) Az Iasz. 53. § (7) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„Ha az értékelés összegző megállapítása nem kiváló, az értékelést írásban is indokolni kell.”
(11) Az Iasz. 94. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató az igazságügyi alkalmazott személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint – az igazságügyi alkalmazott hozzájárulásával adatfeldolgozó számára átadhatja.”
(12) Az Iasz. 102. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A munkáltató az igazságügyi alkalmazott alapilletményét a munkavégzés színvonalára figyelemmel – a személyi juttatások előirányzaton belül – legfeljebb
a) 30 százalékkal megemelheti, vagy
b) 20 százalékkal csökkentett mértékben is megállapíthatja.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti intézkedést a munkáltató indokolni köteles.”
(13) Az Iasz. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„110. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazottat a szolgálati helyétől eltérő olyan településen működő igazságügyi szervhez rendelik ki, ahonnan a szolgálati helyére naponta nem tud visszautazni, a kirendelésen töltött munkanapokra – a közlekedési és a szállásköltség megtérítésén túl – élelmezési költségátalányként kirendelési díjra jogosult.
(2) A kirendelési díjat a 115. § (1), (3) és (4) bekezdésében foglaltak alapján kell megállapítani. Nem számolható el kirendelési díj azokra a munkanapokra, amikor az igazságügyi alkalmazott belföldi kiküldetési díjra jogosult, továbbá ha az élelmezést a kirendelés helyén természetben biztosítják.”
(14) Az Iasz. 115. §-át megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Belföldi kiküldetési díj”
(15) Az Iasz. a 121/A. §-t követően a következő 121/B. §-sal egészül ki:
„121/B. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazottnak átlagilletményt kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak) kifizetett illetmény, jutalom, és rendkívüli munkavégzés ellenértéke (a továbbiakban e §-ban együtt: javadalmazás) időarányosan számított átlaga jár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átlagszámításnál az esedékességtől eltérő időben kifizetett javadalmazást az esedékesség napján teljesített kifizetésnek kell tekinteni.
(3) Az átlagilletmény számításánál az illetményt az átlagilletmény esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni.
(4) Az átlagilletmény-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett javadalmazások szolgálnak.
(5) Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagilletmény számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett javadalmazást kell figyelembe venni.
(6) Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó javadalmazásnak, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó javadalmazásnak csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső – a (8) bekezdés szerinti osztószám figyelembevételével számított – (időarányos) részét kell az átlagszámításnál a kifizetett javadalmazás összegébe beszámítani.
(7) Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagilletményének a távolléti díjával azonos összeg tekintendő.
(8) Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagilletményt úgy kell kiszámítani, hogy az igazságügyi alkalmazott irányadó időszaki javadalmazásának együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint az illetménnyel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (együtt: osztószám).
(9) Az a naptári negyedév – az (5) bekezdés szerinti naptári negyedév(ek) hiányában az a naptári hónap –, amelyben az igazságügyi alkalmazottnak kifizetett javadalmazáshoz osztószám nem tartozik, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe.
(10) Ha e törvény a fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagilletmény alkalmazását írja elő, akkor egy havi átlagilletményen az igazságügyi alkalmazott egy napi átlagilletményének a huszonkétszerese értendő. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi átlagilletmény kiszámításánál a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott egy órára járó átlagilletmény összege szorzandó 174-gyel, részmunkaidő esetén ennek időarányos részével.”
(16) Az Iasz. 124. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati viszonyra az Mt. 6. és 7. §-át, 8. § (1)–(3) bekezdését, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 21. § (1)–(3) bekezdését, 22. § (1) és (3)–(6) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és második mondatát, valamint (3) és (4) bekezdését, 25. §-át, 27. és 28. §-át, 29. § (1) és (3)–(5) bekezdését, 30. §-át, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2), (3) és (5) bekezdését, 55. §-át, 60. §-át, 61. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, 66. § (4) bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 86. § (1) és (2) bekezdését, valamint (3) bekezdés b) pontját, 87. és 88. §-át, 91. §-át, 92. § (2) bekezdés a) pontját, valamint (4) és (5) bekezdését, 93. § (2)–(4) bekezdését, 97. § (1), (3) és (4) bekezdését, 99. §-át, 100. §-át, 102. § (1) és (5) bekezdését, 104. § (1), (3) és (4) bekezdését, 110–113. §-át, 132. §-át, 134. § (1)–(3) bekezdését, valamint (4) bekezdés a) és b) pontját, 136. § (1) bekezdését, 146. § (1) és (2) bekezdését, (3) bekezdés a)–c) és e) pontját, valamint (4) bekezdését, 153. §-át, 155. és 156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 160–164. §-át, 192. § (1) bekezdését, 231. §-át, 270–271. §-át, 272. § (2)–(9) bekezdését, 273. § (1) és (2) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint (2)–(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés g) pontját és (2) bekezdését, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 130. § (2) bekezdését, 132. § (2) és (3) bekezdését, 133. §-át, 135. és 136. §-át, 137–140/A. §-át, 151/A. § (1) és (2), valamint (4)–(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az Mt.
a) 29. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a távolléti díj helyett átlagilletményt kell megfizetni,
b) 135. § (1) bekezdését, valamint 165. § (1) bekezdés a), e), f) és g) pontját azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy az abban foglaltaktól a felek megállapodása nem térhet el,
c) 229. §-ának a rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az igazságügyi alkalmazott más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatója előzetes engedélyével köthet, továbbá, hogy felmondás alatt a lemondást kell érteni,
d) 232–234. §-át az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések kivételével megfelelően alkalmazni kell.
(2a) Az egyéb igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott tekintetében az (1)–(2) bekezdésben foglaltak mellett az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontját is megfelelően alkalmazni kell.”
(17) Az Iasz. 124. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati viszonyra az Mt. 6. és 7. §-át, 8. § (1)–(3) bekezdését, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 21. § (1)–(3) bekezdését, 22. § (1) és (3)–(6) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és második mondatát, valamint (3) és (4) bekezdését, 25. §-át, 27. és 28. §-át, 29. § (1) és (3)–(5) bekezdését, 30. §-át, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2), (3) és (5) bekezdését, 55. §-át, 60. §-át, 61. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, 66. § (4) bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 86. § (1) és (2) bekezdését, valamint (3) bekezdés b) pontját, 87. és 88. §-át, 91. §-át, 92. § (2) bekezdés a) pontját, valamint (4) és (5) bekezdését, 93. § (2)–(4) bekezdését, 97. § (1), (3) és (4) bekezdését, 99. §-át, 100. §-át, 102. § (1) és (5) bekezdését, 104. § (1), (3) és (4) bekezdését, 110–113. §-át, 115. § (2) bekezdését, 118. §-át, 120. és 121. §-át, 122. § (3)–(5) bekezdését, 123. § (1)–(4) bekezdését, valamint (5) bekezdés a) és b) pontját, továbbá (7) bekezdését, 124–133. §-ait, 134. § (1)–(3) bekezdését, valamint (4) bekezdés a) és b) pontját, 136. § (1) bekezdését, 146. § (1) és (2) bekezdését, (3) bekezdés a)–c) és e) pontját, valamint (4) bekezdését, 148. §-át, 149. § (1) bekezdését, 152–153. §-át, 155. és 156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 160–164. §-át, 192. § (1) bekezdését, 231. §-át, 270–271. §-át, 272. § (2)–(9) bekezdését, 273. § (1) és (2) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint (2)–(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés g) pontját és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az Mt.
a) 29. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a távolléti díj helyett átlagilletményt kell megfizetni,
b) 123. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szabadság esedékességének évét követő kiadása az e törvényben megállapított alapszabadságra vonatkozik,
c) 135. § (1) bekezdését, valamint 165. § (1) bekezdés a), e), f) és g) pontját azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy az abban foglaltaktól a felek megállapodása nem térhet el,
d) 229. §-ának a rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az igazságügyi alkalmazott más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatója előzetes engedélyével köthet, továbbá, hogy felmondás alatt a lemondást kell érteni,
e) 232–234. §-át az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések kivételével megfelelően alkalmazni kell.”
(18) Az Iasz. 137. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„e) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által, a szülői szabadságról kötött felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelv.”
(19) Az Iasz. 1. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.
(20) Az Iasz.
a) 33. § (2) bekezdésében a „(2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(3) bekezdésében”,
b) a 44/A. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény”,
c) 70. § (3) bekezdésében a „keltének a” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedésének”,
d) 99. § (4) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.”,
e) 119. § (2) bekezdésében az „átlagkeresetre” szövegrész helyébe az „átlagilletményre”,
f) 137. § a)–c) pontjaiban az „a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Mt.”
szöveg lép.
(21) Az Iasz.
a) 44/A. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 138. §-a (5) bekezdésének a) pontja” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. §-a”,
b) 99. § (4) bekezdésében az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe az „az Mt.”
szöveg lép.
(22) Hatályát veszti az Iasz.
a) 29. § (2) bekezdés e) pontjában a „, külön juttatás és ruházati költségtérítés” szövegrész,
b) 49. § (3)–(6) bekezdése,
c) 50. § (1) bekezdése,
d) 95. § (1) bekezdés b) pontja.
44. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pont 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
Foglalkoztató:)
„7. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezete szerinti munkavégzés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kölcsönbeadó.”
(2) A Tbj. 4. § a) pontja a következő 8. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
Foglalkoztató:)
„8. több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén az Art.-ben meghatározott munkáltató.”
(3) Tbj. 8. § a) pont aa) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Szünetel a biztosítás:
a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha)
„aa) a fizetés nélküli szabadság idejére terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy”
(4) A Tbj.
a) 4. § k) pont 2. alpontjában a „személyi alapbér” szövegrész helyébe az „alapbér”,
b) 4. § s) pont 1. alpontjában a „személyi alapbér” szövegrész helyébe az „alapbér”,
c) 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „illetőleg közszolgálati jogviszonyban,” szövegrész helyébe a „közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban,”,
d) 46. § (2) bekezdésében a „Harmadik részének XI. fejezete” szövegrész helyébe a „Az Mt. XVI. fejezete”
szöveg lép.
(5) Hatályát veszti a Tbj. 7. § (2) bekezdése.
45. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
a) 39. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 87. § (2) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve 193/C. §-ának c) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe az „az Mt. szerinti”
szöveg lép.
46. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az országos múzeum vezetője – a (5) bekezdésben foglalt kivétellel – főigazgató, akit az irányítási jogot gyakorló szerv pályázat útján – a miniszter véleményének kikérésével – bíz meg, illetve vonja vissza megbízatását.
(5) A Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokát a honvédelemért felelős miniszter nevezi ki, illetve menti fel.”
47. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény a következő 10/C. §-sal egészül ki:
„10/C. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 86. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően a honvédelemért felelős miniszter által a Magyar Honvédség fokozott védelmet igénylő létesítményeinél létrehozott fegyveres biztonsági őrségnél működő fegyveres biztonsági őr munkaidejéhez nem kell hozzászámítani az előírt formaruha fel-, és levételének, valamint a fegyver átvételének és leadásának időtartamát.”
48. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belvízi személyszállítási és árufuvarozási tevékenységet végző úszólétesítmény, a tengeri kereskedelmi hajó, a tengeri halászhajó, valamint a tengeren ásványi készletek kitermelésével összefüggő hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény személyzete tekintetében kollektív szerződés az Mt. munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra vagy pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre, valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet, ezen túlmenően legfeljebb egy éves vagy legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet állapíthat meg.”
(2) A Vkt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § Tengeri kereskedelmi hajó személyzete tekintetében – munkaidőkeret alkalmazása esetén – kollektív szerződés az Mt. teljes napi munkaidő mértékére vonatkozó szabályaitól eltérhet, és a teljes napi munkaidő mértékét legfeljebb heti hat munkanap és napi nyolc óra munkaidő figyelembevételével állapíthatja meg.”
(3) A Vkt. 44/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az úszólétesítményeken a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására, valamint munkaidejére és pihenőidejére vonatkozó szabályok megtartását a hajózási hatóság ellenőrzi. A hajózási hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében az úszólétesítmény üzemeltetését megtilthatja.”
(4) A Vkt. 90. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja)
„i) az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel együtt.”
(5) A Vkt.
a) 42. §-ában a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 44/C. § (2) bekezdésében a „megfelelő pihenőidőt” szövegrész helyébe az „a 44/A. §-ban meghatározott pihenőidőt”,
c) 90. § d) pontjában a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel” szövegrész helyébe az „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel és az Mt.-vel”,
d) 90. § e) pontjában a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel” szövegrész helyébe az „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel és az Mt.-vel”
szöveg lép.
49. § A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) kihirdetéséről szóló 2001. évi IX. törvény 3. §-ában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt” szöveg lép.
50. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § (42) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„(42) Harctéri mentőkatona: az állomány azon tagja, aki egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkezik, azonban a Honvédség, illetve a szövetséges fegyveres erők által szervezett egészségügyi szakkiképzésen eredményesen részt vett, és ennek eredményeképpen e törvényben meghatározottak szerint a katonai tevékenységek során bekövetkezett különböző sérülések, betegségek felismerésére, elsősegélynyújtásra, harctéri sebesült-ellátásra, valamint életmentő feladatok végrehajtására alkalmas.”
(2) A Hjt. 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdést nem kell alkalmazni az önkéntes tartalékos állomány tagja esetén.”
(3) A Hjt. 48. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)
„t) akivel szemben méltatlansági eljárást rendeltek el, annak befejezéséig, ha a méltatlansági eljárás felfüggesztésre kerül és az állomány tagja nem tölt be szolgálati beosztást.”
(4) A Hjt. 48. § (3) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„Az e törvényben meghatározottakon túl az állomány (1) bekezdés o) pontja alá tartozó tagjának az NKE rektora az NKE saját költségvetése terhére további juttatásokat is megállapíthat.”
(5) A Hjt. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az állomány (1) bekezdés m) vagy t) pontja szerint rendelkezési állományban lévő tagjának távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%-át a 117. § (1) bekezdése szerint a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró visszatartja. A 117. § (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, amennyiben az állomány tábornoki rendfokozatú tagjának szolgálati viszonya az 56/B. § alapján nem kerül megszüntetésre.”
(6) A Hjt. 48. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szerve a hivatásos állomány (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagjának 10. számú melléklet szerinti adatait – a rendelkezési állományba helyezéssel egyidejűleg – a más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés elősegítése érdekében megküldi a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervnek. A korábban a KNBSZ állományának tagja esetén a 10. számú mellékletben meghatározott adatok kitöltése mellőzhető. A miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szerve és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv adatkezelésére e törvényben meghatározottak mellett a tartalékállományra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(7) A Hjt. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98. § Az állomány tagját gyermeke után a munka törvénykönyvéről szóló törvényben meghatározottak szerint illeti meg a pótszabadság. E rendelkezést első alkalommal a 2012. évi szabadság megállapítása során kell alkalmazni.”
(8) A Hjt. a következő 101/A. §-sal egészül ki:
„101/A. § Nem jogosult egészségügyi szabadságra az állomány azon tagja, akinek e törvény szerint visszatartott távolléti díj jár.”
(9) A Hjt. 117. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A távolléti díj legfeljebb 50%-át a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró akkor is visszatartja, ha a 168. § alkalmazását megalapozó körülmények az állomány rendelkezési állományban lévő tagjával szemben állnak fenn.
(1b) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró – az (1) és az (1a) bekezdéstől, valamint a 48. § (7) bekezdéstől eltérően – a távolléti díj 50%-ot meghaladó mértékű visszatartásáról is rendelkezhet, ha az állomány tagjának előzetes letartóztatását a bíróság meghosszabbítja, az állomány tagjával szemben vádemelésre kerül sor, az állomány tagja vezető beosztást tölt be, vagy ha az állomány tagjának a távolléti díj visszatartását megalapozó magatartása ismétlődő jellegű, vagy az a szolgálati beosztásával összefügg. E bekezdés alkalmazása esetén is az állomány tagjának havonta a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét folyósítani kell.”
(10) A Hjt. a következő 285. §-sal egészül ki:
„285. § E törvénynek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 50. §-ával megállapított rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
(11) A Hjt. 287. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)
„d) a 48. § (13) bekezdése szerint átadott adatok informatikai rendszerben történő rögzítésére, módosítására és törlésére vonatkozó előírásokat, továbbá a 48. § (14) bekezdése szerinti együttműködés rendjét,”
(12) Hatályát veszti a Hjt. 82. § (1) bekezdésének utolsó mondata és 100/A. §-a.
(13) A Hjt.
a) 2. § (31) bekezdésében az „a köztisztviselői,” szövegrész helyébe az „a kormányzati szolgálati, a közszolgálati,”,
b) 46. § (8) bekezdésében az „életmentő katona” szövegrész helyébe a „mentőkatona”,
c) 47. § (3) bekezdésében és 61. § (2) bekezdés a) pontjában a „Munka Törvénykönyvének” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény”,
d) 48. § (14) bekezdésben a „központi közszolgálati nyilvántartást vezető” szövegrész helyébe a „kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó”,
e) 48/D. §-t megelőző alcímben és 48/D. §-ban a „Fővárosi és Megyei Védelmi Bizottságnál” szövegrész helyébe a „Fővárosi és Megyei Védelmi Bizottság Titkárságán”,
f) 59. § (9) bekezdésében és 102. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény”,
g) 67. § (7) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény”,
h) 117. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés alapján” szövegrész helyébe az „A”,
i) 123. §-ában a „252. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „251. § (2) bekezdésében”,
j) 126. § (1) bekezdés b) pontjában a „támogatása” szövegrész helyébe a „támogatása, elsősorban”,
k) 133. § (4) bekezdésében a „70. § a)–d), f)–h) pontjában, továbbá a 121. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „36. § (1) bekezdésben és (2) bekezdés a) pontjában”,
l) 263. § (1) bekezdésében az „a szolgálati beosztásból való felfüggesztés,” szövegrész helyébe az „a 48. § (1) bekezdés m) vagy t) pontja szerinti rendelkezési állomány, a szolgálati beosztásból való felfüggesztés,”,
m) 263. § (2) bekezdésében a „vagy a büntetőeljárást megszüntették.” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárást megszüntették, vagy az állomány tábornoki rendfokozatú tagjának szolgálati viszonya az 56/B. § alapján nem kerül megszüntetésre.”,
n) 287. § (2) bekezdés f) pont fc) alpontjában az „egyéb feltételeit,” szövegrész helyébe az „egyéb feltételeit, összegét, ideértve az állami tulajdonban és a HM vagyonkezelésében álló lakások bérleti és különszolgáltatási díját, a lakott forgalmi értéke és a szolgálatban töltött idő figyelembevételével kialakítandó tényleges elidegenítési vételár képzését tartalmazó szabályokat,”,
o) 10. számú mellékletben az „A központi közszolgálati nyilvántartásnak átadásra kerülő adatkör” szövegrész helyébe az „A kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv részére átadásra kerülő adatkör”
szöveg lép.
(14) A Hjt. 3. számú melléklete e törvény 3. melléklete szerint módosul.
51. § Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény
a) 7. § (4) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 11. § (4) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 51/A. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 247. §-ában”,
c) 21/C. §-ában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe az „az Mt.”
szöveg lép.
52. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Több munkáltató által létesített munkaviszony (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 195. §) esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti. A (4) bekezdés szerinti bejelentésben a kijelölt munkáltató bejelenti az ugyanazon munkaviszony tekintetében a további foglalkoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: további foglalkoztató) adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyének címét, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét. A bejelentés határidejére a (4) bekezdés a) és b) pontja megfelelően alkalmazandó.”
(2) Az Art. 16. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az iskolaszövetkezetnek a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 223. §-a szerint megkötött munkaszerződéssel létesített munkaviszony keretében személyesen közreműködő tagja esetében – a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a munkáltató iskolaszövetkezet az állami adóhatóság felé köteles a munkaszerződés megkötésének napján bejelenteni
a) a munkáltató (iskolaszövetkezet) adószámát,
b) a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, diákigazolványa számát,
c) a nappali tagozatos tanuló, hallgató iskolaszövetkezeti tag több munkáltató által létesített munkaviszonyára tekintettel a további foglalkoztató iskolaszövetkezet adószámát, elnevezését, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét.
A munkáltató iskolaszövetkezet köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját. Jogutódlás esetén a (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
(3) Az Art. 35. § (2) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető:)
„j) több munkáltató által létesített munkaviszony esetén, az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében,
k) több munkáltató által létesített munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésekor a munkaviszonyban a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerint munkáltatóként vett részt, ha a j) pont alapján adófizetésre kötelezett az adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani.”
(4) Az Art. 172. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a 16. § (4b) bekezdésben meghatározott munkáltató kijelölésére írásban a munkaviszony létesítésével egyidejűleg nem kerül sor, a munkaviszony valamennyi – a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti – munkáltatója 500 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.”
(5) Az Art. 178. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)
„23. munkáltató: belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni- és társas vállalkozó, ideértve a belföldön lakóhellyel rendelkező magánszemélyt is, valamint a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató a munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást. Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén munkáltatónak a munkaviszony létesítésével egyidejűleg, írásban az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltató tekintendő. Ha a kijelölt munkáltató személyében változás következik be, azt e törvény és más, adóról szóló jogszabályok alkalmazásában a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlásnak kell tekinteni.”
(6) Az Art.
a) 16. § (5) bekezdésében az „a (4) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe az „a (4) és (4b) bekezdésben meghatározott”,
b) 16. § (6) bekezdésében az „a (4) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe az „a (4) és (4b) bekezdésben meghatározott”, valamint a „munkáltató, kifizető azonosítására szolgáló adatokat” szövegrész helyébe a „munkáltató, több munkáltató által létesített munkaviszony esetén az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, munka törvénykönyve szerinti munkáltató azonosítására szolgáló adatokat, a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét, továbbá a kifizető azonosítására szolgáló adatokat”,
c) 175. § (15) bekezdés b) pontjában az „e törvény 16. § (4) bekezdés” szövegrész helyébe a „16. § (4) és (4b) bekezdés”
szöveg lép.
53. § (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 64/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/A. § A 31. § (6) és (7) bekezdését 2013. július 1-jét követően kell alkalmazni.”
(2) Az Ebktv. 21. § f) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 142/A. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. § (2) bekezdésében” szöveg lép.
54. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 8. § (2) bekezdés f)–g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére az Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása szükséges. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás összes időtartama egy naptári éven belül 44 munkanapnál, vagy háromszázötvenkét óránál hosszabb is lehet,
g) a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása esetén foglalkoztatható a munkaszerződéstől eltérően más sportszervezetnél. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időtartama ebben az esetben egy naptári éven belül 44 munkanapnál vagy háromszázötvenkét óránál hosszabb is lehet.”
(2) Az Stv. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a köztartozás fennállása miatt vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben (bajnokságban), vagy abból utóbb kizárják, ez a munkáltató, a megbízó súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt, a megbízási jogviszonyt a sportoló azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti. A felmondás után a sportoló – függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól – azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni a sportszerződéssel rendelkező amatőr sportolókra is.”
55. § (1) Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény (a továbbiakban: EU rtv.)
a) 15. § (4) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 22. § (5) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvének 51/A. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 247. § (1) bekezdésében”,
c) 30. § (1) és (4) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvének” szövegrész helyébe az „az Mt.-nek”,
d) 33. § (1) bekezdésében és 34. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe az „az Mt.”,
e) 33. § (2) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve 62. §-ának (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 260. § (1) bekezdése”
szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az EU rtv.
a) 18. § (1) bekezdés m) pontjában az „– ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) 1. §-ának (2) bekezdésében és 76/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt eseteket is, – ” szövegrész,
b) 28. §-ában az „A résztvevő társaságok által viselt költségek mértékének megállapítására a Munka Törvénykönyvének 63. §-át megfelelően alkalmazni kell.” szövegrész,
c) 40. § (2) bekezdésében az „A részvénytársaság által viselt költségek mértékének megállapítására a Munka Törvénykönyvének 63. §-át megfelelően alkalmazni kell.” szövegrész.
56. § (1) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a programban résztvevő részére távolléti díjat kell fizetni, munkabéren a (4) bekezdésben meghatározott juttatást is érteni kell.”
(2) A Péptv.
a) 1. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”
b) 2. § 4. pontjában az „Mt. 151/A. § (2)–(4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Mt. 147. §-ában és a 151. § (2)–(4) bekezdésében”,
c) 2. § 7. pontjában a „rendes felmondás” szövegrész helyébe a „felmondás”,
d) 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában az „az Mt. 89. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 66. § (2) bekezdése”
szöveg lép.
57. § (1) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 1. § (2) bekezdés 6. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„6. ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában
– a 30. életévét még nem töltötte be,
– akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és
– munkaviszonyban – ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási munkára irányuló munkaviszonyt –, közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll;
7. foglalkoztató: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § e) pontja és 2. §-a, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni cég;”
(2) A Pftv. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra
a) megfelelően alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 130. §-át, 131. § (1) bekezdését és (2) bekezdés a)–b) pontját, továbbá (3) bekezdését, 132. § (2)–(7) bekezdését, 133. §-át, 134. § (1) bekezdését, (3) bekezdésének első mondatát és b) pontját, valamint (4)–(6) bekezdését, 135–136. §-át, 138–139. §-át, 140/A. § (1) bekezdés a) pontjának a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó, valamint a b) és c) pontjában foglalt szabályokat,
b) megfelelően alkalmazni kell az Mt. 6. §-át, 7. §-át, 8. § (4) bekezdését, 9. §-át, 10. § (1)–(2) bekezdését, 12. § (1) bekezdését, 14. §-át, 15. §-át, 17–18. §-át, 21. § (1)–(3) bekezdését, 22–30. §-át, 31. §-át, 33. §-át, 36–37. §-át, 38. § (1) bekezdését, 39–40. §-át, 45. § (3)–(4) bekezdését, 46. § (1)–(2) bekezdését, 48–49. §-át, 51. §-át, 52. § (1) bekezdését, 54–55. §-át, 60. §-át, 61. § (1)–(2) bekezdését, 80. §-át, 86. § (1) bekezdését, 90. § a) pontját, 92. § (1) és (4)–(5) bekezdését, 93. §-át, 94. § (1) bekezdését, 96. § (1) bekezdését, 97. § (1) és (3)–(4) bekezdését, 99. § (1) és (4) bekezdését, továbbá (2) bekezdés a) pontját, 100. §-át, 101. § (1)–(3) bekezdését, 102. §-át, 103. § (1) és (3), továbbá (4)–(6) bekezdését, 104. § (1) bekezdését és (2) bekezdés a) pontját, 105–106. §-át, 113. § (2)–(4) bekezdését, 134. § (1) bekezdés a) pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó, valamint a b) és c) pontjában foglalt szabályokat, 146. § (3) bekezdését, 154. § (1)–(2) bekezdését, 155. § (1)–(4) bekezdését, 156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 158. §-át, 159. § (1)–(4) bekezdését, 160. §-át, 161. §-át, 163–164. §-át, 166–177. §-át, 179–180. §-át, 190. §-át, 192. § (3) bekezdését, 196–197. §-át, 229. §-át, 285. § (1) bekezdését, 286. §-át,
c) az Mt. 20. §-át az e törvény 11. §-ában foglalt eltéréssel kell alkalmazni,
d) az ösztöndíjas foglalkoztatottra a foglalkoztatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés hatálya nem terjed ki,
e) ahol az Mt. távolléti díjat említ, azon ösztöndíjat kell érteni.”
(3) A Pftv. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra
a) megfelelően alkalmazni kell az Mt. 6. §-át, 7. §-át, 8. § (4) bekezdését, 9. §-át, 10. § (1)–(2) bekezdését, 12. § (1) bekezdését, 14. §-át, 15. §-át, 17–18. §-át, 21. § (1)–(3) bekezdését, 22–30. §-át, 31. §-át, 33. §-át, 36–37. §-át, 38. § (1) bekezdését, 39–40. §-át, 45. § (3)–(4) bekezdését, 46. § (1)–(2) bekezdését, 48–49. §-át, 51. §-át, 52. § (1) bekezdését, 54–55. §-át, 60. §-át, 61. § (1)–(2) bekezdését, 80. §-át, 86. § (1) bekezdését, 90. § a) pontját, 92. § (1) és (4)–(5) bekezdését, 93. §-át, 94. § (1) bekezdését, 96. § (1) bekezdését, 97. § (1) és (3)–(4) bekezdését, 99. § (1) és (4) bekezdését, továbbá (2) bekezdés a) pontját, 100. §-át, 101. § (1)–(3) bekezdését, 102. §-át, 103. § (1) és (3), továbbá (4)–(6) bekezdését, 104. § (1) bekezdését és (2) bekezdés a) pontját, 105–106. §-át, 113. § (2)–(4) bekezdését, 115–116. §-át, 117. § (1) bekezdés a)–b) pontját és (2) bekezdését, 118. §-át, 119. § (2) bekezdését, 120–122. §-át, 123. § (1) és (3) bekezdését, 123. § (5) és (7) bekezdését, 124–125. §-át, 127–131. §-át, 133. §-át, 134. § (1) bekezdés a) pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó, valamint a b) és c) pontjában foglalt szabályokat, 146. § (3) bekezdését, 154. § (1)–(2) bekezdését, 155. § (1)–(4) bekezdését, 156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 158. §-át, 159. § (1)–(4) bekezdését, 160. §-át, 161. §-át, 163–164. §-át, 166–177. §-át, 179–180. §-át, 190. §-át, 192. § (3) bekezdését, 196–197. §-át, 229. §-át, 285. § (1) bekezdését, 286. §-át,
b) az Mt. 20. §-át az e törvény 11. §-ában foglalt eltéréssel kell alkalmazni,
c) az ösztöndíjas foglalkoztatottra a foglalkoztatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés hatálya nem terjed ki,
d) ahol az Mt. távolléti díjat említ, azon ösztöndíjat kell érteni.”
(4) A Pftv. 17/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a Kttv. 1. § a)–d) pontja szerinti szerv az ösztöndíjas foglalkoztatottal 2012. július 1-jét megelőzően létesített ösztöndíjas foglalkoztatatási jogviszonyt, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra e törvény 2012. június 30-án hatályos, az ösztöndíjas foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseit kell a jogviszony fennállásáig alkalmazni.”
(5) A Pftv.
a) 8/B. § (1) bekezdésében az „[Mt. 138. § (5) bek. a) pont]” szövegrész helyébe az „[Mt. 128. §]”,
b) 8/B. § (4) bekezdés b) pontjában a „rendes vagy rendkívüli felmondással” szövegrész helyébe a „felmondással vagy azonnali hatályú felmondással”,
c) 12. §-ában az „az Mt. 117/B. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 92. § (1) bekezdésében”
szöveg lép.
58. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
a) 46. § (10) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve)” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 47. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)–(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26–27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)–c) pontja]” szövegrész helyébe az „az Mt. biztosít a munkavállalók részére [Mt. 51. § (1) és (4) bekezdés, 231. § (3) bekezdés, 233. §, 270. §, 272. § (2)–(7) bekezdés, 271. §]”,
c) 96. § (9) bekezdésében a „(Munka Törvénykönyve Harmadik Rész, VIII. fejezet)” szövegrész helyébe az „(Mt. XIV. fejezet)”,
d) 144. § (3) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve 129/A. §-ának (2)–(6) bekezdését is” szövegrész helyébe az „az Mt. 114. § (1) és (3)–(4) bekezdését is”
szöveg lép.
59. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vktv.)
a) 68/A. § (1) bekezdésében az „A Munka Törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”,
b) 68/E. § (1) bekezdésében az „az Mt. 124. §-ának (1)–(4) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 105–106. §-a”,
c) 68/F. § (2) bekezdésében az „Mt. 128. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Mt. 108. § (2) bekezdésében”,
d) 68/G. § (1) bekezdésében az „az Mt. 140/A. §-ában” szövegrész helyébe az „az Mt. 134. §-ában”
szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Vktv. 68/E. § (3) bekezdése.
60. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavállalói küldöttet – a munkavállalók közül, a gazdasági társaságnál képviselettel rendelkező szakszervezet véleményének meghallgatása után – az üzemi tanács jelöli.”
(2) A Gt. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkavállalói küldött munkajogi védelmére az Mt. 260. § (3)–(5) bekezdése megfelelően irányadó. Az egyetértési jogot a munkavállalói küldöttet jelölő üzemi tanács gyakorolja.”
(3) A Gt. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elismert vállalatcsoport előkészítésében résztvevő gazdasági társaságoknak elhatározásukról tájékoztatniuk kell a gazdasági társaságnál működő üzemi tanácsot és konzultációt kell vele folytatniuk.”
(4) A Gt. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai és terhelik a jogelőd gazdasági társaság kötelezettségei, ideértve a kollektív szerződésben foglalt jogokat és kötelezettségeket is.”
(5) A Gt. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átalakulás elhatározásáról tájékoztatni kell a gazdasági társaságnál működő üzemi tanácsot.”
(6) A Gt. 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyesülésről az egyesülési szerződés elfogadásától számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell a gazdasági társaságoknál működő üzemi tanácsot.”
(7) A Gt. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szétválás elhatározásáról a szétválási szerződés megkötésétől számított tizenöt napon belül a szétváló gazdasági társaságnál működő üzemi tanácsot értesíteni kell.”
(8) Hatályát veszti a Gt.
a) 8. § (1) bekezdése, valamint
b) 28. §-a.
61. § (1) Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: EU szövtv.)
a) 16. § (2) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve)” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 22. § (5) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvének 51/A. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 247. § (1) bekezdésében”,
c) 30. § (1) és (4) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvének” szövegrész helyébe az „az Mt.-nek”,
d) 34. § (1) bekezdésében és 35. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe az „az Mt.”,
e) 34. § (2) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve 62. §-ának (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 260. § (1) bekezdése”
szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az EU szövtv.
a) 28. §-ában az „A részt vevő jogalanyok által viselt költségek mértékének megállapítására a Munka Törvénykönyvének 63. §-át megfelelően alkalmazni kell.” szövegrész,
b) 41. § (2) bekezdésében az „Az európai szövetkezet által viselt költségek mértékének megállapítására a Munka Törvénykönyvének 63. §-át megfelelően alkalmazni kell.” szövegrész,
c) 52. § (1) bekezdés m) pontjában az „– ideértve a Munka Törvénykönyve 76/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt esetet is –” szövegrész.
62. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 71. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A fővállalkozó és valamennyi közbenső alvállalkozó az alvállalkozó munkáltatóval egyetemlegesen felel a közrendvédelmi bírság megfizetéséért akkor, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az alvállalkozó munkáltató harmadik országbeli állampolgárt az e törvény szerinti tartózkodásra jogosító engedély nélkül foglalkoztat.”
(2) A Harmtv. 120. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„f) az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 11b. cikkének (107. §)”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
(3) A Harmtv. 2. § k) pontjában „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/C. § b) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 214. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott” szöveg lép.
63. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 166. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettesei részére meg kell küldeni, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szabályai szerint bírósághoz fordulhat.”
(2) A Vet.
a) 100. § (3) bekezdés f) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”,
b) 167. § (1) bekezdésében a „közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kttv.)” szövegrész helyébe a „Kttv.”
szöveg lép.
64. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
a) 21. § (2) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 42. § (5) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben” szövegrész helyébe az „az Mt.-ben”
szöveg lép.
65. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 23. pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti munkaviszony” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszony”, az „a Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg lép.
66. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 120/A. § (3) bekezdés f) pontjában az „az Mt. 3. §-ának (6) bekezdése” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 228. § (1) bekezdése” szöveg lép.
67. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
a) 25. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”,
b) 30. § (4) bekezdésében az „az Mt. 95. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 77. § (3) bekezdésében”,
c) 32. §-ában az „az Mt. 117/B. § (1)–(3) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 92. §-a”
d) 35. § (3) bekezdésében az „az Mt. 127. § (2)–(7) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 108–114. §-ában”,
e) 36. § (1) bekezdésében az „az Mt. 134. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 122. § (2) bekezdésében”,
f) 41. § (2) bekezdésében az „az Mt. 191. § (2) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „az Mt. 211. § (2) bekezdés a) pontjában”
szöveg lép.
68. § (1) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁPBtv.) 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed)
„b) a nemzetgazdasági ági, ágazati, alágazati, szakágazati, illetve a rehabilitációs párbeszéd bizottságra,”
(2) Az ÁPBtv. 7. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ágazati szintű szociális párbeszédben részt vehet:
a) az a munkavállalói érdekképviselet (a továbbiakban: ágazati szakszervezet), amely]
„ac) az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottsághoz intézett kérelem benyújtása időpontjában azon munkáltatók működő telephelyein, ahol alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik, a megelőző öt éven belüli utolsó üzemi tanácsi választásokon a jelöltjei által együttesen megszerzett redukált szavazatok száma eléri az ágazatban munkaviszonyban foglalkoztatottak számának öt százalékát. E feltétel szempontjából figyelmen kívül kell hagyni az olyan munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatottak létszámát, ahol üzemi tanácsot, illetve megbízottat jogszabályi előírás szerint nem lehet választani;”
(3) Az ÁPBtv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A 6–7. §-ban foglaltaktól eltérően, e törvény alapján a munkáltatói érdekképviseletet megillető jogosultságokkal rendelkezik az a munkáltató vagy azoknak a munkáltatóknak az összessége, amelynél a munkaviszonyban foglalkoztatottak száma együttesen eléri az ágazatban munkaviszonyban állók létszámának nyolcvan százalékát, feltéve, hogy munkáltatói érdekképviselet alapítására az alapító tagok legkisebb létszámára vonatkozó, külön törvény szerinti feltétel teljesítésének igazolt hiánya miatt nem került sor.”
(4) Az ÁPBtv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Legalább egy ágazati munkáltatói érdekképviselet és legalább egy ágazati szakszervezet kezdeményezheti ÁPB létrehozását, feltéve, hogy az adott ágazatban ÁPB nem működik, illetve létrehozását 6 hónapon belül nem kezdeményezték.”
(5) Az ÁPBtv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egy ÁPB-ben egy nemzetgazdasági ágra, ágazatra, al- vagy szakágazatra vonatkozóan adott szinten csak egy kollektív szerződés köthető.”
(6) Az ÁPBtv. 15. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ÁPB-ben kötött kollektív szerződés az ÁPB-hez később csatlakozó munkáltatói érdekképviselethez tartozó munkáltatókra, illetve a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra abban az esetben terjed ki, ha az ÁPB-hez a kollektív szerződés megkötését követően csatlakozó munkáltatói érdekképviselet nyilatkozik arról, hogy az ÁPB-ben kötött kollektív szerződéshez is csatlakozik, továbbá)
„a) a munkáltatói érdekképviseletben tag munkáltatónál működő, kollektív szerződéskötésre jogosult szakszervezet, illetve szakszervezetek együttesen a kollektív szerződéshez való csatlakozással előzetesen egyetértenek, vagy
b) az a) pontban megjelölt szakszervezet hiányában a kollektív szerződéshez való csatlakozásról a munkavállalók szavaznak. A szavazás akkor érvényes, ha ezen a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók több mint fele részt vesz. A csatlakozáshoz a résztvevők több mint felének igen szavazata szükséges.”
(7) Az ÁPBtv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a kollektív szerződést az ÁPB-ben több munkáltatói érdekképviselet kötötte és azt bármelyikük – ideértve a kollektív szerződéshez később csatlakozott munkáltatói érdekképviseletet is – felmondja, a kollektív szerződés az Mt. 280. §-ának és 283. §-ának figyelembe vételével, csak az azt felmondó munkáltatói érdekképviselethez tartozó munkáltatókra nézve veszti hatályát.”
(8) Az ÁPBtv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kollektív szerződés hatálya nem terjeszthető ki, ha a kollektív szerződés jogszabállyal ellentétes, illetve az ágazatban korábban kiterjesztett és tágabb személyi hatályú ágazati kollektív szerződésben foglaltaknál kedvezőtlenebb rendelkezést tartalmaz a munkavállalóra nézve, kivéve, ha a tágabb személyi hatályú kollektív szerződés az eltérést kifejezetten meg nem engedi. E rendelkezés alkalmazása szempontjából tágabb személyi hatályú kollektív szerződésnek minősül az ágazaton belüli, magasabb szintű ÁPB-ben kötött kollektív szerződés.”
(9) Az ÁPBtv. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szavazás akkor érvényes, ha oldalanként a választásra jogosultak legalább kétharmada a szavazáson részt vesz. A szavazat akkor érvényes, ha
a) abból egyértelműen megállapítható, hogy azt mely jelöltre adták le, és
b) abban legfeljebb két személy megjelölésére került sor.”
(10) Az ÁPBtv. 22. § (11) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ÁRMB tagjának megbízatása megszűnik:)
„c) ha a választásra jogosultak a tagot visszahívják, és erről tájékoztatják az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsát, valamint a minisztert”
(11) Az ÁPBtv. 24. § (1) bekezdés e) pont ec) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ÁRMB – határozata meghozatala érdekében – a következő adatokat kezelheti:
munkavállalói érdekképviselet esetén:)
„ec) az ea) alpontban meghatározott munkáltatók működő telephelyein, a megelőző öt éven belüli utolsó üzemi tanácsi választásokon az érdekképviselet jelöltjei által együttesen megszerzett redukált szavazatok száma.”
(12) Az ÁPBtv. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ÁRMB határozatának alapjául szolgáló adatokat az ÁRMB nyilvántartásából törölni kell, ha az ÁRMB határozatának jogerőre emelkedése óta öt év eltelt. Ha az ÁRMB öt éven belül valamely szervezet részvételi jogosultságát ismételten megállapító határozatot hozott, a korábbi határozat alapjául szolgáló adatokat az új határozat jogerőre emelkedését követő 30 nap elteltével kell törölni.”
(13) Az ÁPBtv. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak forrását és mértékét a költségvetésről szóló törvény az ágazati társadalmi párbeszédért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetében jóváhagyott költségvetés határozza meg.”
(14) Az ÁPBtv. 26. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„6. szociális partnerek: a munkáltatói, illetve munkavállalói érdekképviselet, valamint érdekképviseleti szövetség;”
(15) Az ÁPBtv. 26. § 9. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„9. a) nemzetgazdasági ág: egy betűs TEÁOR-kóddal,
b) ágazat: két számjegyű TEÁOR-kóddal,
c) alágazat: három számjegyű TEÁOR-kóddal,
d) szakágazat: négy számjegyű TEÁOR-kóddal
jelzett tevékenységi terület; magasabbnak a kevesebb számjeggyel, illetve a betűvel jelzett szintet kell tekinteni;”
(16) Az ÁPBtv. 26. § 12. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
12. nettó árbevétel:)
„a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság esetén – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 72. §-a alapján – az előző évben értékesített, vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke,”
(17) Az ÁPBtv. 27. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény]
„b) 7. § (1) bekezdés ac) pontja, valamint 1. számú melléklet 1. pontja 2015. január 1-jén”
(lép hatályba.)
(18) Az ÁPBtv. a következő 34. §-sal egészül ki:
„34. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az üzemi tanács választás szavazólapjának tartalmát, a szavazatösszesítés módját és rendjét – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban résztvevő országos szakszervezeti szövetségekkel és az ágazati párbeszéd bizottságok véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg.”
(19) Az ÁPBtv.
a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”,
b) 7. § (4) bekezdés a) pontjában az „összeolvadás” szövegrész helyébe az „egyesülés”
szöveg lép.
(20) Hatályát veszti az ÁPBtv.
a) 26. § 2. pontjában a „szakmára,” szövegrész,
b) 27. § (3) bekezdése.
69. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Ktgt.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208. §-a szerint vezető állású munkavállalók, valamint az önállóan cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók
a) nevét,
b) tisztségét vagy munkakörét,
c) munkaviszonyban álló személy esetében
ca) a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat, ezen belül külön feltüntetve alapbérét, egyéb időbérét, teljesítménybérét, valamint az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó teljesítménykövetelményeket,
cb) az Mt., kollektív szerződés, illetve a munkaszerződés alapján járó mértéket megjelölve a munkavállalóra irányadó végkielégítés, illetve felmondási idő időtartamát,
cc) az Mt. 228. § alapján kikötött időtartamot és a kötelezettség vállalásának ellenértékét,
d) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogviszony, valamint a felügyelőbizottsági tagok esetén
da) a megbízási díjat,
db) a megbízási díjon felüli egyéb járandóságokat,
dc) a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatásokat.”
(2) A Ktgt. 5. § (3) bekezdésében az „az Mt. 188. § (1) bekezdése vagy 188/A. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 208. §-ának” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a Ktgt.
a) 5. § (2) bekezdése,
b) 5. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdés rendelkezéseitől, valamint a” szövegrész,
c) 7. §-a, továbbá
d) 8. § (4) bekezdése.
70. § Az Mt. hatálybalépését megelőzően a köztulajdonban álló gazdasági társasággal munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő, továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 188. § (1) bekezdés vagy 188/A. § (1) bekezdés hatálya alá eső munkavállaló számára megállapított teljesítménykövetelmény, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybér vagy más juttatás tekintetében a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. §-át 2012. július 1-jét követően is alkalmazni kell.
71. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya kiterjed az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyban (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) végzett
a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
b) alkalmi munkára.”
(2) Az Efo. tv. 1. § (2) bekezdés a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg)
„a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,”
