2.2.1 a bérmentesítő eszközök meghamisítása, utánzása vagy hamisítása, vagy minden ezen eszközök nem megengedett gyártásához kapcsolódó jogtalan vagy csalárd cselekedet;
2.2.2 a meghamisított, utánzott vagy hamisított bérmentesítési eszközök használata, forgalomba hozatala, értékesítése, kereskedelme, terjesztése, szállítása, akár reklámcélzattal történő bemutatása vagy kiállítása;
2.2.3 már használt bérmentesítő eszközöknek postai célra történő használata vagy forgalomba hozatala;
2.2.4 valamely fent említett jogsértés elkövetésére irányuló kísérlet.
3. Kölcsönösség
3.1 A büntetéseket illetően nem lehet különbséget tenni a 2. bekezdésben felsorolt cselekmények között a tekintetben, hogy belföldi vagy külföldi bérmentesítési eszközről van-e szó, erre a rendelkezésre semmilyen jogi vagy szerződéses kölcsönösségi feltétel nem alkalmazható.
1. A tagországoknak gondoskodniuk kell arról, hogy kijelölt szolgáltatóik biztosítsák a levélpostai küldemények felvételét, feldolgozását, szállítását és kézbesítését.
2. A levélpostai küldemények az alábbiakat foglalják magukban:
2.1 elsőbbségi és nem elsőbbségi küldemények 2 kilogrammig;
2.2 levelek, postai levelezőlapok, nyomtatványok és kiscsomagok 2 kilogrammig;
2.3 vakok írásos anyagai 7 kilogrammig;
2.4 „M zsák”-nak nevezett speciális zsákok, amelyek hírlapokat, időszaki kiadványokat, könyveket és hasonló nyomtatott termékeket tartalmaznak azonos címzettnek, azonos címre, 30 kilogrammig.
3. A Levélposta Szabályzat alapján a levélpostai küldeményeket kezelésük gyorsasága vagy tartalmuk szerint osztályozzák.
4. A 2. bekezdésben meghatározott súlyhatárokat meghaladó súlyhatárok fakultatív módon alkalmazhatók egyes levélpostai küldeménykategóriák esetében, a Levélposta Szabályzatban meghatározott feltételek szerint.
5. A 8. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával a tagországoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy kijelölt szolgáltatóik biztosítsák a postacsomagok felvételét, feldolgozását, szállítását és kézbesítését 20 kilogrammig, vagy az Egyezmény rendelkezéseinek betartásával, vagy bilaterális megállapodáson alapuló csomagok esetében minden más olyan eszköz alkalmazásával, ami kedvezőbb ügyfeleik számára.
6. A 20 kilogrammot meghaladó súlyhatárok fakultatív módon alkalmazhatók egyes postacsomag kategóriák esetében, a Postacsomag Szabályzatban meghatározott feltételek szerint.
7. Az a tagország, amelynek kijelölt szolgáltatója nem foglalkozik csomagok szállításával, az Egyezmény erre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását szállítási vállalatokra bízhatja. Egyúttal ezt a szolgáltatást az említett vállalatok által ellátott helységekből származó vagy azokba szóló csomagokra korlátozhatja.
8. Az 5. bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően azok a tagországok, amelyek 2001. január 1-je előtt nem voltak a Postacsomag-megállapodás tagjai, nem kötelesek postacsomag szolgáltatást biztosítani.
1. A tagországok kötelező jelleggel biztosítják az alábbi kiegészítő szolgáltatások nyújtását:
1.1 ajánlott szolgáltatást a kimenő légipostai küldeményekhez és az elsőbbségi levélpostai küldeményekhez;
1.2 ajánlott szolgáltatást a kimenő nem elsőbbségi és felületi levélpostai küldeményekhez olyan rendeltetési helyre, amely esetében semmilyen elsőbbségi vagy légipostai szolgáltatás nem biztosított;
1.3 ajánlott szolgáltatást a bejövő levélpostai küldeményekhez.
2. Ajánlott szolgáltatás a kimenő nem elsőbbségi és felületi levélpostai küldeményekhez olyan rendeltetési helyre, amely esetében az elsőbbségi vagy légipostai szolgáltatás biztosított, fakultatív.
3. A tagországok vagy kijelölt szolgáltatóik biztosíthatják az alábbi fakultatív kiegészítő szolgáltatásokat, az ezen szolgáltatások nyújtásában megállapodott kijelölt szolgáltatók közötti kapcsolat keretében:
3.1 értéknyilvánítás szolgáltatás levélpostai küldeményekhez és csomagokhoz;
3.2 igazolt kézbesítés szolgáltatás levélpostai küldeményekhez;
3.3 utánvétel szolgáltatás levélpostai küldeményekhez és csomagokhoz;
3.4 expressz szolgáltatás levélpostai küldeményekhez és csomagokhoz;
3.5 ajánlott, igazolt kézbesítésű vagy értéknyilvánításos levélpostai küldemények saját kézbe történő kézbesítése;
3.6. levélpostai küldeményekhez és csomagokhoz díj és illetékmentes szolgáltatás;
3.7 törékeny és terjedelmes csomagok szolgáltatása;
3.8 egyetlen feladó külföldre szóló csoportos küldeményeinek „Consignment” csoportos küldemény szolgáltatása.
4. Az alábbi három kiegészítő szolgáltatás tartalmaz kötelező és fakultatív elemeket egyaránt:
4.1 Nemzetközi Kereskedelmi Válaszlevél Szolgáltatás (CCRI/IBRS), ami lényegében fakultatív, de minden tagország vagy kijelölt szolgáltatói kötelesek biztosítani a CCRI (IBRS) küldemények visszaküldését;
4.2 a nemzetközi válaszdíjszelvény szolgáltatás; ezek a válaszdíjszelvények valamennyi tagországban kicserélhetők, de értékesítésük fakultatív;
4.3 tértivevény szolgáltatás ajánlott vagy igazolt kézbesítésű levélpostai küldeményekhez, értéknyilvánításos csomagokhoz és küldeményekhez; minden tagország vagy kijelölt szolgáltatói elfogadják a bejövő küldemények esetén a tértivevényt, azonban a kimenő küldeményekre vonatkozóan a tértivevény szolgáltatás nyújtása fakultatív.
5. Ezek a szolgáltatások és azok díjai a Szabályzatokban kerülnek meghatározásra.
6. Ha az alábbi szolgáltatáselemekre a belső szabályozásban különleges adórendelkezések vonatkoznak, a kijelölt szolgáltatóik a Szabályzatokban meghatározott feltételekkel jogosultak ugyanezen díjakat beszedni a nemzetközi küldemények vonatkozásában:
6.1 500 grammot meghaladó kiscsomagok kézbesítése;
6.2 levélpostai küldemények időkorláton túl történő feladása;
6.3 küldemények feladása a felvevőhely szokásos nyitvatartási idején kívül;
6.4 a feladó telephelyén történő összegyűjtés;
6.5 levélpostai küldemények felvétele a felvevőhely szokásos nyitvatartási idején kívül;
6.6 postán maradó küldemény;
6.7 500 grammot meghaladó levélpostai küldemények és postacsomagok raktározása;
6.8 csomag kiszállítása érkezési értesítésre adott válasz alapján;
6.9 vis maior kockázat elleni biztosítás.
1. A tagországok vagy a kijelölt szolgáltatóik megállapodhatnak egymással abban, hogy részt vesznek az alábbi, a Szabályzatokban meghatározott szolgáltatásokban:
1.1 elektronikus levél, olyan szolgáltatás, amellyel üzenetek elektronikus továbbítása történik; a kijelölt szolgáltatók az elektronikus levélszolgáltatást ajánlott elektronikus levél szolgáltatással bővíthetik, ami az elektronikus levél szolgáltatásnál annyival több, hogy bizonyítékot ad a feladásról és az átadásról, továbbá hiteles felhasználók közötti, védett kommunikációs csatornán halad keresztül;
1.2 az EMS, okiratokra vagy árucikkekre vonatkozó expressz postai szolgáltatás, ami a fizikai eszközök útján teljesített lehető leggyorsabb postai szolgáltatás; ez a szolgáltatás nyújtható a sokoldalú Standard EMS Megállapodás alapján vagy kétoldalú megállapodások alapján;
1.3 integrált logisztikai szolgáltatás, ami teljes körű választ ad az ügyfelek logisztikai jellegű igényeire és magában foglalja az árucikkek és okiratok fizikai továbbítását megelőző és követő lépéseket is;
1.4 elektronikusan hitelesített postabélyeg, ami megbízhatóan tanúsítja az olyan elektronikus esemény meghatározott módon, meghatározott időben való létrejöttét, amelyben egy vagy több fél vett részt.
2. A tagországok vagy kijelölt szolgáltatóik közös megegyezéssel az Egyesület Okirataiban kifejezetten nem szereplő, új szolgáltatást is rendszeresíthetnek. Az új szolgáltatásra vonatkozó díjakat az egyes érdekelt kijelölt szolgáltatók állapítják meg, a szolgáltatás üzemeltetési költségeinek figyelembevételével.
1. Általános rendelkezések
1.1 Nem megengedettek azok a küldemények, amelyek nem tesznek eleget az Egyezményben és a Szabályzatokban előírt feltételeknek. A csalárd cselekmények céljából vagy a megkívánt összeg egészének szándékos meg nem fizetése céljából feladott küldemények sem megengedettek.
1.2 A jelen cikkben ismertetett tilalmak alóli kivételek a Szabályzatokban kerültek meghatározásra.
1.3 Valamennyi tagország vagy annak kijelölt szolgáltatója jogosult a jelen cikkben ismertetett tilalmak körét kiterjeszteni, amelyek a megfelelő szabályzatba való beillesztésüket követően azonnal alkalmazhatóak.
2. Valamennyi küldeménytípusra vonatkozó tilalmak
2.1 Az alább megnevezett tárgyak elhelyezése a küldemények valamennyi fajtájában tilos:
2.1.1 a Nemzetközi Kábítószerellenőrzési Szerv (fr: OICS, ang: INCB) által meghatározott kábítószerek és pszichotrop anyagok, vagy más illegális, a rendeltetési országban tilos drogok;
2.1.2 obszcén és erkölcstelen tárgyak;
2.1.3 hamis termékek és kalóztermékek;
2.1.4 egyéb olyan tárgyak, amelyek bevitele vagy forgalomba hozatala a rendeltetési országban tilos;
2.1.5 olyan tárgyak, amelyek jellegüknél vagy burkolatuknál fogva veszélyt jelenthetnek az alkalmazottakra vagy a nagyközönségre, vagy beszennyezhetik, vagy megrongálhatják a többi küldeményt, a postai berendezéseket vagy harmadik személyek javait;
2.1.6 olyan jellegű, aktuális és személyes levelezésre utaló iratok, amelyeket a feladón és a címzetten vagy a velük együtt élő személyeken kívül mások váltanak egymással.
3. Robbanó-, gyúlékony vagy radioaktív anyagok, illetve más veszélyes áruk
3.1 Robbanó-, gyúlékony vagy más veszélyes áruk, valamint radioaktív anyagok elhelyezése a küldemények minden fajtájában tilos.
3.2 Robbanószerkezetek és inaktív katonai felszerelések – ideértve az inaktív gránátokat, az inaktív lövedékeket és más hasonló tárgyakat – valamint az ilyen szerkezetek és tárgyak másolatainak elhelyezése a küldemények minden fajtájában tilos.
3.3 Kivételesen megengedettek az alábbi veszélyes áruk:
3.3.1 a 16. cikk 1. bekezdésében szereplő levélpostai küldeményekben és postai csomagokban továbbított radioaktív anyagok;
3.3.2 a 16. cikk 2. bekezdésében szereplő levélpostai küldeményekben és postacsomagokban továbbított fertőző anyagok.
4. Élő állatok
4.1 Élő állatok elhelyezése a küldemények valamennyi fajtájában tilos.
4.2 Kivételesen az alábbi állatok megengedettek az értékküldeményeken kívüli levélpostai küldeményekben:
4.2.1 méhek, piócák és selyemhernyók;
4.2.2 a kártékony rovarok olyan élősdijei és pusztítói, amelyek e rovarok vizsgálatára szolgálnak, és amelyeket hivatalosan elismert intézetek küldenek egymásnak;
4.2.3 a bormuslicák családjába tartozó legyek, amelyeket orvosbiológiai kutatási célra használnak hivatalosan elismert intézetek között.
4.3. Kivételesen az alábbi állatok megengedettek a csomagokban:
4.3.1 olyan élő állatok, amelyek postai szállítása az érdekelt országok postai szabályozása alapján megengedett.
5. Levelezések elhelyezése csomagokban
5.1 Az alább megnevezett tárgyak elhelyezése a postacsomagokban tilos:
5.1.1 bárminemű, a feladón és a címzetten vagy a velük együtt élő személyeken kívül mások által váltott levelezés, az archivált dokumentumok kivételével.
6. Pénzérmék, bankjegyek és más értéktárgyak
6.1 Pénzérmék, bankjegyek, papírpénzek vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírok, utazási csekkek, platina, arany vagy ezüst – akár megmunkált, akár tört formában –, drágakövek, ékszerek és egyéb értéktárgyak elhelyezése tilos:
6.1.1 értéknyilvánítás nélküli levélpostai küldeményekben;
6.1.1.1 ha azonban a felvevő és a rendeltetési ország nemzeti szabályozása ezt megengedi, akkor ilyen tárgyakat zárt borítékban, ajánlott küldeményként fel lehet adni;
6.1.2 értéknyilvánítás nélküli csomagokban, kivéve ha a felvevő és a rendeltetési ország nemzeti szabályozása ezt megengedi;
6.1.3 értéknyilvánítás nélküli csomagokban az olyan országok közötti forgalomban, amelyek megengedik az értéknyilvánítást;
6.1.3.1 azonfelül minden tagországnak vagy kijelölt szolgáltatónak jogában hogy megtiltsa a területéről származó, vagy oda szóló, vagy a területén átszállított, akár értéknyilvánításos, akár értéknyilvánítás nélküli küldeményekben rúdarany elhelyezését; ezeknek a küldeményeknek a tényleges értékét korlátozhatja.
7. Nyomtatványok és vakok írása
7.1 A nyomtatványok és a vakok írása:
7.1.1 nem tartalmazhatnak semminemű bejegyzést vagy levelezési elemet;
7.1.2 nem tartalmazhatnak semminemű postabélyeget vagy bérmentesítési jegyet – akár lebélyegezve, akár bélyegzés nélkül –, továbbá semminemű értékpapírt, kivéve azt az esetet, ha a küldemény tartalmaz egy előre bérmentesített levelezőlapot, borítékot vagy címszalagot a visszaküldés esetére, amelyre rá van nyomtatva a küldemény feladójának vagy a letéti ország szerinti vagy az eredeti küldemény rendeltetési országa szerinti ügynökének címe.
8. Tévesen felvett küldemények kezelése
8.1 A tévesen felvett küldemények kezeléséről a Szabályzatok rendelkeznek. Azokat a küldeményeket azonban, amelyek a 2.1.1, 2.1.2, 3.1 és 3.2 bekezdésben említett tárgyakat tartalmaznak, semmi esetre sem továbbítják a rendeltetési helyre, sem a címzetteknek nem kézbesítik, sem pedig a feladási helyre nem küldik vissza. Ha a 2.1.1, 3.1 és 3.2 bekezdésben említett tárgyakat fedeznek fel átszállított küldeményekben, ezeket az átszállítási ország nemzeti jogszabályai szerint kell kezelni.
1. A radioaktív anyagok megengedettek a levélpostai küldeményekben és a postai csomagokban az olyan tagországok közötti viszonylatokban, amelyek egyetértésüket fejezték ki ezeknek a küldeményeknek akár kölcsönös, akár csak egy irányban történő elfogadásával kapcsolatban, az alábbi feltételekkel:
1.1 a radioaktív anyagok a Szabályzatok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően előkészítettek és csomagoltak;
1.2 ha az ilyen anyagokat levélpostai küldeményben továbbítják, akkor az elsőbbségi küldemények díjszabását, vagy a levelek díjszabását és az ajánlási díjat kell alkalmazni;
1.3 a levélpostai küldeményekben vagy a postai csomagokban elhelyezett radioaktív anyagokat a lehető leggyorsabb útvonalon, rendszerint légi úton, a megfelelő pótdíjak megfizetése mellett kell továbbítani;
1.4 radioaktív anyagokat csak szabályszerű felhatalmazással rendelkező feladók adhatnak fel.
2. A fertőző anyagok – az A kategóriába tartozó, emberekre ártalmas fertőző anyagok (2814 ENSZ szám) és az állatokra ártalmas fertőző anyagok (2900 ENSZ szám) kivételével – megengedettek a levélpostai küldeményekben és a postacsomagokban az alábbi feltételekkel:
2.1 A B kategóriába (3373 ENSZ szám) tartozó fertőző anyagok postai úton történő cseréje kizárólag olyan hivatalosan elismert feladók között megengedett, akiket illetékes hatóságaik határoztak meg. Ezeknek a veszélyes áruknak a küldeményekben történő elhelyezése a hatályos nemzeti és nemzetközi jogszabályokban, valamint a veszélyes áruk szállításáról szóló ENSZ-ajánlások aktuális kiadásában foglalt rendelkezések fenntartásával megengedett, ahogyan azt a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (fr: OACI, ang: ICAO) kimondja.
2.2 A B kategóriába (3373 ENSZ szám) tartozó fertőző anyagokat a Levélposta Szabályzat és a Postacsomag Szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell kezelni, csomagolni és felcímkézni. E küldeményekre az elsőbbségi küldemények vagy az ajánlott levelek díjszabását kell alkalmazni. Az ilyen küldemények postai kezeléséért külön díj is kiszabható.
2.3 A beteg emberekből vagy állatokból vett mentesített minták postai úton történő cseréje kizárólag olyan hivatalosan elismert feladók között megengedett, akiket illetékes hatóságaik határoztak meg. Ezeknek az anyagoknak a küldeményekben történő elhelyezése a hatályos nemzeti és nemzetközi jogszabályokban, valamint a veszélyes áruk szállításáról szóló ENSZ-ajánlások aktuális kiadásában foglalt rendelkezések fenntartásával megengedett, ahogyan azt a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (fr: OACI, ang: ICAO) kimondja.
2.4 A beteg emberekből vagy állatokból vett mentesített mintákat a Levélposta Szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell kezelni, csomagolni és felcímkézni. E küldeményekre az elsőbbségi küldemények vagy az ajánlott levelek díjszabását kell alkalmazni. Ilyen küldemények postai kezeléséért külön díj is kiszabható.
2.5 A fertőző anyagok, és a beteg emberekből vagy állatokból vett mentesített minták elfogadása azokra a tagországokra korlátozódik, amelyek egyetértésüket fejezték ki ezeknek a küldeményeknek akár kölcsönös, akár csak egy irányban történő elfogadásával kapcsolatban.
2.6 Az engedélyezett fertőző anyagokat és beteg emberekből vagy állatokból vett mentesített mintákat a lehető leggyorsabb útvonalon, rendszerint légi úton, a megfelelő légi pótdíjak megfizetése mellett kell továbbítani, és a kézbesítés tekintetében elsőbbséget kell biztosítani számukra.
1. Minden kijelölt szolgáltató köteles elfogadni a saját vagy a többi kijelölt szolgáltató szolgálatainál feladott csomagokra és ajánlott, értéknyilvánításos valamint igazolt kézbesítésű küldeményekre vonatkozó tudakozványokat, feltéve, hogy azokat a küldemény feladási napját követő naptól számított hat hónapon belül előterjesztik. A tudakozványok továbbítása elsőbbségi küldeményként, EMS-ben vagy elektronikus úton történik. A hathónapos időtartam a panaszos és a kijelölt szolgáltató közötti viszonyra vonatkozik, és nem tartalmazza a tudakozványok kijelölt szolgáltatók közötti továbbításának idejét.
2. A tudakozványok a Szabályzatokban meghatározott feltételekkel fogadhatók el.
3. A tudakozványok intézése díjtalan. Ha azonban azok EMS útján történő továbbítását kérik, akkor a többletköltségek elvben az ezt kérő személyt terhelik.
1. A felvevő és a rendeltetési ország kijelölt szolgáltatójának joga van ahhoz, hogy a küldeményeket a szóban forgó országok jogszabályai szerint vámellenőrzésre bemutassa.
2. A vámellenőrzésre bemutatott csomagokért vám elé állítási díjakat lehet felszámítani, melynek felső összeghatárát a Szabályzatok rögzítik. Ezek a díjak csak az olyan küldemények vám elé állítása és vámkezelése címén szedhetők, amelyek vámot vagy egyéb, ugyanilyen jellegű terhet vontak maguk után.
3. Azoknak a kijelölt szolgáltatóknak, melyek megszerezték a jogot arra, hogy ügyfeleik nevében elvégezzék a vámkezeltetést, joguk van ahhoz, hogy ezért az ügyfelektől a művelet valós költségein alapuló díjat szedjenek be. Ez a díj valamennyi, a vámhatóságnak bejelentett küldemény után beszedhető a nemzeti jogszabályok szerint, beleértve a nulla vámtétel alá tartozó küldeményeket is. Az ügyfeleket a szóban forgó díjról az előírásoknak megfelelően, előre tájékoztatni kell.
4. A kijelölt szolgáltatóknak joguk van ahhoz, hogy a küldemények feladóitól vagy – az esettől függően – címzettjeitől a vámot és az összes egyéb terhet beszedjék.
1. Közvetlen zárlatok válthatók más országok szárazföldi, tengeri vagy légi szolgálatainak közvetítésével:
1.1 egy tagország postahivatalai és az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendelkezésére bocsátott katonai egységek parancsnokai között;
1.2 e katonai egységek parancsnokai között;
1.3 egy tagország postahivatalai és ugyanezen ország külföldön állomásozó tengeri, légi vagy szárazföldi katonai egységeinek, hadihajóinak vagy hadirepülőgépeinek parancsnokai között;
1.4 ugyanazon ország tengeri légi vagy szárazföldi katonai egységeinek, hadihajóinak vagy hadirepülőgépeinek parancsnokai között.
2. Az 1. bekezdésben említett zárlatokban elhelyezett levélpostai küldemények kizárólag azon katonai egységek tagjainak, illetve azon hajók vagy repülőgépek tisztikara és legénysége tagjainak szólhatnak, vagy tőlük származhatnak, amelyek részére a zárlatokat címezték, vagy amelyektől azok származnak. Az ezekre a küldeményekre alkalmazandó díjszabásokat és szállítási feltételeket saját szabályai szerint annak a tagországnak a kijelölt szolgáltatója határozza meg, amely a katonai egységet rendelkezésre bocsátotta, vagy amelyhez a hajók vagy a repülőgépek tartoznak.
3. Külön megállapodás hiányában az érintett kijelölt szolgáltatókkal szemben a zárlatok átszállítási díjainak, a végdíjaknak és a légi szállítási díjaknak a kiegyenlítéséért annak a tagországnak a kijelölt szolgáltatója felel, amely a katonai egységet rendelkezésre bocsátotta, vagy amelyhez a hadihajók vagy a hadirepülőgépek tartoznak.
1. A tagországoknak vagy kijelölt szolgáltatóiknak meg kell határozniuk, és közzé kell tenniük az érkező csomagok és levélpostai küldemények kézbesítésére vonatkozó célkitűzéseiket és előírásaikat.
2. Ezek az előírások és célkitűzések, a vámkezeléshez rendszerint szükséges időkkel megemelve sem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a belső szolgálatokban hasonló küldeményekre alkalmazott idők.
3. Továbbá a felvevő tagországoknak vagy kijelölt szolgáltatóiknak meg kell határozniuk, és közzé kell tenniük a részletes előírásokat a levélpostai elsőbbségi és légipostai küldeményekre, valamint a csomagokra és a felületi/nem elsőbbségi csomagokra.
4. A tagországok vagy kijelölt szolgáltatóik kötelesek értékelni a szolgáltatás minőségével kapcsolatos előírások alkalmazását.
1. Általános rendelkezések
1.1 A 22. cikkben ismertetett kivételektől eltekintve a kijelölt szolgáltatók felelőssége az alábbiakra terjed ki:
1.1.1 az ajánlott küldemények, a közönséges csomagok és az értékküldemények elveszése, kifosztása vagy sérülése;
1.1.2 az igazolt kézbesítésű küldemények elveszése;
1.1.3 olyan ajánlott küldemények, értékküldemények és közönséges csomagok visszaküldése, amely esetében a kézbesítetlenség okát nem adták meg.
1.2 A kijelölt szolgáltatók nem felelősek az 1.1.1 és a 1.1.2 bekezdésben meghatározottaktól eltérő, más csomagok esetén.
1.3 A jelen Egyezményben nem meghatározott minden más esetben a kijelölt szolgáltatók nem tartoznak felelősséggel.
1.4 Ha az ajánlott küldemények, a közönséges csomagok és az értékküldemények elveszése, vagy teljes megsérülése olyan vis major esetnek tulajdonítható, amely után kártérítés nem jár, akkor a feladó igényt tarthat a küldemény feladásáért megfizetett díjak visszafizetésére, a biztosítási díj kivételével.
1.5 A fizetendő kártérítés összege nem haladhatja meg a Levélposta Szabályzatban és a Postacsomag Szabályzatban meghatározottakat.
1.6 Felelősség megállapítása esetén a közvetett károk vagy az elmaradt hasznok nem vehetők figyelembe a fizetendő kártérítés összegében.
1.7 A kijelölt szolgáltatók felelősségére vonatkozó valamennyi rendelkezés szigorú, kötelező erejű és teljes körű. A kijelölt szolgáltatók semmi esetre sem felelősek – még súlyos vétség (súlyos hiba) esetén sem – az Egyezmény és a Szabályzatok által felállított határokon túlmenően.
2. Ajánlott küldemények
2.1 Ajánlott küldemény elveszése, teljes kifosztása vagy teljes megsérülése esetén annak feladója a Levélposta Szabályzatban meghatározott kártérítési összegre jogosult. Ha a feladó a Levélposta Szabályzatban rögzített összegnél alacsonyabb kárigényt jelentett be, akkor a kijelölt szolgáltatók ezt az alacsonyabb összeget fizethetik ki, és az esetleges többi érintett kijelölt szolgáltatótól a visszatérítést ennek alapján kell megkapniuk.
2.2 Ajánlott küldemény részleges kifosztása vagy részleges sérülése esetén a feladó elvben a lopás vagy a sérülés tényleges értékének megfelelő kártérítésre jogosult.
3. Igazolt kézbesítésű küldemények
3.1 Igazolt kézbesítésű küldemény elveszése, teljes kifosztása vagy teljes megsérülése esetén a feladó csak a küldemény feladásáért lerótt díjak visszatérítésére jogosult.
4. Közönséges csomagok
4.1 Csomag elveszése, teljes kifosztása vagy teljes megsérülése esetén annak feladója a Postacsomag Szabályzatban meghatározott kártérítési összegre jogosult. Ha a feladó a Postacsomag Szabályzatban rögzített összegnél alacsonyabb kárigényt jelentett be, akkor a kijelölt szolgáltatók ezt az alacsonyabb összeget fizethetik ki, és az esetleges többi érintett kijelölt szolgáltatótól a visszatérítést ennek alapján kell megkapniuk.
4.2 Csomag részleges kifosztása vagy részleges sérülése esetén a feladó elvben a lopás vagy a sérülés tényleges értékének megfelelő kártérítésre jogosult.
4.3 A kijelölt szolgáltatók megállapodhatnak abban, hogy kölcsönös viszonylataikban a Postacsomag Szabályzatban megállapított csomagonkénti összeget alkalmazzák, tekintet nélkül a csomag súlyára.
5. Értékküldemények
5.1 Értékküldemény elveszése, teljes kifosztása vagy teljes megsérülése esetén a feladó elvben a DTS-ben (SDR-ben) kifejezett értéknyilvánítási összegnek megfelelő kártérítésre jogosult.
5.2 Értékküldemény részleges kifosztása vagy részleges sérülése esetén a feladó elvben a kifosztás vagy a sérülés tényleges értékének megfelelő kártérítésre jogosult. Az összeg azonban semmiképpen nem haladhatja meg a DTS-ben (SDR-ben) kifejezett értéknyilvánítási összeget.
6. Olyan ajánlott vagy értéknyilvánításos levélpostai küldemény visszaküldése esetén, amely tekintetében a kézbesítetlenség okát nem adták meg, a feladó csak a küldemény feladásáért lerótt díjak visszatérítésére jogosult.
7. Olyan csomag visszaküldése esetén, amely tekintetében a kézbesítetlenség okát nem adták meg, a feladó jogosult a csomag feladásáért a felvevő országban lerótt díjak, valamint azon költségek visszatérítésére, melyek a csomag címzett országból történt visszaküldése miatt merültek fel.
8. A 2., 4. és az 5. bekezdésben leírt esetekben a kártérítést az ugyanolyan fajta tárgyakra vagy árucikkekre, a küldeménytovábbításra történt átvétele helyén és idején érvényes, DTS-re (SDR-re) átszámított folyó ár alapján kell megállapítani. Folyó ár hiányában a kártérítést a tárgyak vagy árucikkek ugyanilyen módon megállapított forgalmi értéke alapján számítják ki.
9. Ha egy ajánlott küldemény, közönséges csomag vagy értékküldemény elveszéséért, teljes kifosztásáért vagy teljes sérüléséért kártérítés jár, a feladó vagy – az esettől függően – a címzett jogosult a küldemény feladásáért lerótt díjak és illetékek visszatérítésére is, az ajánlási díj illetve a biztosítási díj kivételével. Ugyanez vonatkozik azokra az ajánlott küldeményekre, közönséges csomagokra vagy értékküldeményekre is, amelyeket a címzettek azok rossz állapota miatt nem vettek át, amennyiben ez a postaszolgálatnak róható fel, és annak felelősségét vonja maga után.
10. A 2., 4. és 5. bekezdésben említettektől függetlenül egy kifosztott vagy sérült ajánlott küldemény, közönséges csomag vagy értékküldemény átvétele után a címzett jogosult a kártérítésre.
11. A felvevő kijelölt szolgáltatónak joga van ahhoz, hogy országában a feladóknak az ajánlott küldeményekért és az értéknyilvánítás nélküli csomagokért a nemzeti szabályozásában megállapított kártérítési összegeket fizesse ki, feltéve, hogy azok nem alacsonyabbak a 2.1 és a 4.1 bekezdésben meghatározott kártérítési összegeknél. Ugyanez a helyzet a rendeltetési kijelölt szolgáltató esetében is, amikor a kártérítést a címzettnek fizetik ki. Továbbra is a 2.1 és a 4.1 bekezdésben meghatározott összegek érvényesek azonban:
11.1 a felelős kijelölt szolgáltató elleni visszkereset esetén;
11.2 ha a feladó jogairól a címzett javára lemond, vagy fordítva.
12. A tudakozványok határidejének túllépése és a kijelölt szolgáltatóknak fizetendő kártérítések tekintetében, ideértve a Szabályzatokban rögzített periódusokat és feltételeket is, semmilyen fenntartással nem lehet élni, kivéve kétoldalú megállapodás esetén.
1. A kijelölt szolgáltatók felelőssége megszűnik azokért az ajánlott küldeményekért, igazolt kézbesítésű küldeményekért, csomagokért és értékküldeményekért, amelyeket az ilyen küldeményekre a saját szabályozásukban előírt feltételek szerint kézbesítettek. A felelősség azonban fennmarad:
1.1 ha kifosztást vagy sérülést tapasztaltak akár a küldemény kézbesítése előtt, akár annak kézbesítésekor;
1.2 ha – amennyiben a belföldi szabályozás ezt megengedi – a címzett vagy – a felvételi helyre történő visszaküldés esetén – a feladó a kifosztott vagy sérült küldemény átvételekor fenntartással él;
1.3 ha – amennyiben a belföldi szabályozás ezt megengedi – az ajánlott küldeményt levélszekrény útján kézbesítették, és a címzett úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem kapta meg;
1.4 ha egy csomag vagy értékküldemény címzettje vagy – a felvételi helyre történő visszaküldés esetén – feladója a szabályszerű átvételi elismervény ellenére késedelem nélkül bejelenti a küldeményt neki kézbesítő kijelölt szolgáltatónak, hogy lopást vagy sérülést állapított meg. Ilyenkor be kell bizonyítania, hogy a kifosztás vagy a sérülés nem a kézbesítés után történt; a „késedelem nélkül” kifejezést a nemzeti jogszabályok szerint kell értelmezni.
2. A tagországok és a kijelölt szolgáltatók nem felelősek:
2.1 vis major esetén, a 13. cikk 6.9 bekezdése szerint;
2.2 amikor a szolgálati okiratok vis major folytán bekövetkezett megsemmisülése miatt nem tudnak számot adni a küldeményekről, feltéve, hogy felelősségük más módon nem bizonyosodott be;
2.3 ha a kárt a feladó hibája vagy mulasztása okozta, vagy az a küldemény jellegéből adódott;
2.4 ha olyan küldeményekről van szó, amelyeknek tartalma a 15. cikkben ismertetett tilalmak alá esik;
2.5 a rendeltetési ország jogszabályai értelmében történő lefoglalás esetén, a tagország vagy az illető ország kijelölt szolgáltatójának bejelentése szerint;
2.6 ha olyan értékküldeményekről van szó, amelyeknél a tartalom tényleges értékét meghaladó, csalárd értéknyilvánítás történt;
2.7 ha a feladó a küldemény feladási napját követő naptól számított hat hónapon belül nem nyújtott be tudakozványt;
2.8 ha hadifoglyok vagy polgári internáltak csomagjairól van szó;
2.9 ha feltehető, hogy a feladó csalárd szándékkal járt el annak érdekében, hogy kártérítést kapjon.
3. A tagországok és a kijelölt szolgáltatók semmilyen felelősséget nem vállalnak a vámárunyilatkozatokra vonatkozólag, bármilyen formában is állították ki azokat, sem pedig azokért a döntésekért, amelyeket a vámszervek a vámellenőrzésre bemutatott küldemények kapcsán hoznak.
1. Valamely küldemény feladója felelős a szállításból kizárt tárgyak feladása vagy az elfogadási feltételek be nem tartása miatt a postai dolgozókat ért anyagi kárért, a többi postai küldeményben valamint a postai felszerelésekben okozott minden kárért.
2. A többi postai küldeményben okozott kár esetén a feladó ugyanolyan mértékben felelős minden egyes megrongálódott küldeményért, mint a kijelölt szolgáltatók.
3. A feladó felelőssége akkor is fennmarad, ha a felvevő hivatal az ilyen küldeményt elfogadja.
4. Ezzel ellentétben, ha a feladó a feladással kapcsolatos feltételeket betartotta, akkor nem ő a felelős, amennyiben a kijelölt szolgáltatók vagy a szállítók részéről hiba vagy mulasztás történt a küldemény kezelésében annak elfogadását követően.
1. A felelős kijelölt szolgáltató elleni visszkereseti jog fenntartásával a kártérítés kifizetése és a lerótt díjak és illetékek visszafizetése vagy a felvevő, vagy a rendeltetési kijelölt szolgáltató kötelezettsége.
2. A feladó a kártérítés iránti jogáról a címzett javára lemondhat. Fordítva, a címzett ugyancsak lemondhat a kártérítés iránti jogáról a feladó javára. A feladó vagy a címzett felhatalmazhat egy harmadik személyt a kártérítés átvételére, ha a belföldi jogszabályok ezt megengedik.
1. Ha a kártérítés kifizetése után egy előzőleg elveszettnek tekintett ajánlott küldemény, csomag vagy értékküldemény, vagy a tartalom egy része megkerül, akkor a feladót vagy – az esettől függően – a címzettet értesítik, hogy a küldemény három hónapig a kifizetett kártérítés összegének visszatérítése ellenében a rendelkezésére áll. Egyúttal azt is megkérdezik tőle, hogy kinek kézbesítsék a küldeményt. Visszautasítás vagy a megadott határidő leteltéig a válasz elmaradása esetén ugyanilyen módon megkeresik a címzettet vagy – az esettől függően – a feladót is, ugyanolyan válaszadási határidőt biztosítva számára.
2. Ha a feladó és a címzett lemond a küldemény átvételéről, vagy nem válaszol az 1. bekezdésben meghatározott határidőn belül, az annak a kijelölt szolgáltatónak vagy – adott esetben – azoknak a kijelölt szolgáltatóknak a tulajdonává válik, amelyek a kárt viselték.
3. Ha utólag olyan értékküldemény kerül elő, amelyről megállapítják, hogy tartalmának értéke alacsonyabb a kifizetett kártérítési összegnél, akkor a feladónak vagy – az esettől függően – a címzettnek a küldemény kézbesítése ellenében vissza kell térítenie a szóban forgó kártérítési összeget, ami nem mentesíti őt a csalárd értéknyilvánításból eredő következmények alól.
1. Egyetlen kijelölt szolgáltató sem köteles továbbítani vagy a címzetteknek kézbesíteni azokat a levélpostai küldeményeket, amelyeket a tagország területén lakó feladók egy idegen országban adnak vagy adatnak fel azzal a céllal, hogy kihasználják az ott alkalmazott kedvezőbb díjazási feltételeket.
2. Az 1. bekezdésben előírt rendelkezések egyaránt vonatkoznak mind a feladó lakhelye szerinti országban előállított és a határon azután átszállított levélpostai küldeményekre, mind az eleve külföldön előállított levélpostai küldeményekre.
3. A rendeltetési kijelölt szolgáltatónak jogában áll a feladótól vagy – ennek hiányában – a felvevő kijelölt szolgáltatótól belföldi díjainak megfizetését követelni. Ha sem a feladó, sem a felvevő kijelölt szolgáltató nem hajlandó ezeket a díjakat a rendeltetési kijelölt szolgáltató által meghatározott határidőn belül megfizetni, akkor ez utóbbi vagy visszaküldheti a küldeményeket a felvevő kijelölt szolgáltatónak azzal a joggal, hogy a visszaküldési költségeket megtéríttesse, vagy azokat a saját nemzeti jogszabályai szerint kezelheti.
4. Egyetlen kijelölt szolgáltató sem köteles továbbítani, vagy a címzetteknek kézbesíteni azokat a levélpostai küldeményeket, amelyeket a feladók nagymennyiségben nem abban az országban adtak, vagy adattak fel, ahol laknak, amennyiben az ezekért járó végdíjak összege alacsonyabb, mint az az összeg lett volna, amelyet akkor kapott volna, ha a küldeményeket a feladók lakóhelye szerinti országban adták volna fel. A rendeltetési kijelölt szolgáltatóknak jogukban áll a felvevő kijelölt szolgáltatótól a felmerült költségekkel arányos díjazást követelni, ami nem haladhatja meg a következő két összeg közül a magasabbat: vagy az azonos küldeményekre alkalmazott belföldi díj 80%-a, vagy a 28. cikk 3–7. bekezdése, illetve 29. cikk 7. bekezdése értelmében alkalmazandó díjak, esettől függően. Ha a felvevő kijelölt szolgáltató nem hajlandó ezeket a díjakat a rendeltetési kijelölt szolgáltató által meghatározott határidőn belül megfizetni, akkor a rendeltetési kijelölt szolgáltató vagy visszaküldheti a küldeményeket a felvevő kijelölt szolgáltatónak azzal a joggal, hogy a visszaküldési költségeket megtéríttesse, vagy azokat saját nemzeti jogszabályai szerint kezelheti.
1. A Szabályzatokban meghatározott kivételek fenntartásával minden olyan kijelölt szolgáltatónak, amely egy másik kijelölt szolgáltatótól levélpostai küldeményeket kap, joga van ahhoz, hogy az indító kijelölt szolgáltatótól díjat szedjen a kapott nemzetközi postaanyag kapcsán felmerülő költségek fedezésére.
2. A végdíjak fizetését szabályozó rendelkezések kijelölt szolgáltatók által történő alkalmazásához az országok és területek a kongresszus által a C 18/2008. határozatában e célra összeállított jegyzékeknek megfelelően kategóriákba vannak sorolva, az alábbiak szerint:
2.1 a célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok és területek;
2.2 a célrendszerben 2010-től és 2012-től részt vevő országok és területek (a célrendszer új országai);
2.3 az átmeneti rendszerben részt vevő országok és területek.
3. A jelen Egyezménynek a végdíjak fizetését szabályozó rendelkezései átmeneti intézkedések, amelyek nyomán végül az egyes országokra jellemző költségeken alapuló fizetési rendszert kell elfogadni az átmeneti időszak végén.
4. Hozzáférés a belföldi szolgálathoz. Közvetlen hozzáférés
4.1 Elvileg az egyes kijelölt szolgáltatóknak a belföldi szolgálatukban kínált valamennyi díjtételt és feltételt elérhetővé kell tenniük a többi kijelölt szolgáltató számára, éspedig a belföldi ügyfeleiknek biztosítottakkal azonos feltételek szerint. A rendeltetési kijelölt szolgáltatónak kell megítélnie, hogy a felvevő kijelölt szolgáltató eleget tett-e a közvetlen hozzáféréssel kapcsolatos feltételeknek és szabályoknak.
4.2 A célrendszer országainak kijelölt szolgáltatói kötelesek a belföldi szolgálatuk keretében kínált díjtételeket és feltételeket hozzáférhetővé tenni a többi kijelölt szolgáltató számára, éspedig a belföldi ügyfeleiknek biztosítottakkal azonos feltételek szerint.
4.3 A célrendszer új országainak kijelölt szolgáltatói dönthetnek úgy, hogy nem teszik hozzáférhetővé a belföldi szolgálatuk keretében kínált díjtételeket és feltételeket a többi kijelölt szolgáltató számára, a belföldi ügyfeleiknek biztosítottakkal azonos feltételek szerint. Azonban ezek a kijelölt szolgáltatók dönthetnek úgy is, hogy a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket korlátozott számú kijelölt szolgáltató számára teszik hozzáférhetővé, kölcsönösségi alapon, kétéves próbaidőre. E határidő letelte után két lehetőség közül kell választaniuk: nem teszik többé hozzáférhetővé a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket, vagy az addigiak szerint járnak el, és a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket az összes kijelölt szolgáltató számára hozzáférhetővé teszik. Mindazonáltal, ha a célrendszer új országainak kijelölt szolgáltatói azt kérik a célrendszer országainak kijelölt szolgáltatóitól, hogy a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket alkalmazzák velük szemben, az összes többi kijelölt szolgáltató számára hozzáférhetővé kell tenniük a belföldi szolgálatuk keretében kínált díjtételeket, éspedig a belföldi ügyfeleiknek biztosítottakkal azonos feltételek szerint.
4.4 Az átszállító országok kijelölt szolgáltatói dönthetnek úgy, hogy nem teszik hozzáférhetővé a belföldi szolgálatuk keretében kínált díjtételeket és feltételeket a többi kijelölt szolgáltató számára. Azonban dönthetnek úgy is, hogy a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket korlátozott számú kijelölt szolgáltató számára teszik hozzáférhetővé, kölcsönösségi alapon, kétéves próbaidőre. E határidő letelte után két lehetőség közül kell választaniuk: nem teszik többé hozzáférhetővé a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket, vagy az addigiak szerint járnak el, és a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket az összes kijelölt szolgáltató számára hozzáférhetővé teszik.
5. A végdíjak összege a címzett ország szolgáltatásminőségének teljesítményén alapul. Következésképpen a Postaforgalmi Tanács jogosult a 28. és 29. cikkekben meghatározott díjösszegek megállapítására, annak érdekében, hogy ösztönözze az ellenőrzési rendszerben való részvételt, és hogy jutalmazza azokat a kijelölt szolgáltatókat, amelyek elérik minőségi célkitűzéseiket. A Postaforgalmi Tanács továbbá meghatározhat büntetéseket a nem kielégítő minőség esetére, azonban a kijelölt szolgáltatók díjazása nem lehet kevesebb, mint a 28. és 29. cikkben meghatározott minimumdíjazás.
6. Minden kijelölt szolgáltató teljes egészében vagy részben lemondhat az 1. bekezdésben említett díjról.
7. Az M zsákok esetében az alkalmazandó végdíj 0,793 DTS (SDR) kilogrammonként. Az 5 kilogrammnál kisebb súlyú M zsákokat a végdíjak címén járó díjazás szempontjából 5 kilogramm súlyúnak kell tekinteni.
8. Az ajánlott küldeményekre 2010-ben és 2011-ben küldeményenként 0,55 DTS (SDR), 2012-ben és 2013-ban pedig 0,6 DTS (SDR) többletdíj szedhető. Az értéknyilvánításos küldeményekre 2010-ben és 2011-ben küldeményenként 1,1 DTS (SDR), 2012-ben és 2013-ban pedig 1,2 DTS (SDR) többletdíj szedhető. A Postaforgalmi Tanács jogosult arra, hogy az ezen szolgáltatásokért és más kiegészítő szolgáltatásokért járó díjazáshoz további díjakat állapítson meg, ha a nyújtott szolgáltatások a Postaforgalmi Szabályzatban meghatározandó járulékos elemeket tartalmaznak.
9. Minden kijelölt szolgáltató a végdíjakra vonatkozó számadások rendezésére kétoldalú vagy többoldalú megállapodással más díjazási rendszereket is alkalmazhat.
10. A kijelölt szolgáltatók nem elsőbbségi küldeményeik tekintetében – fakultatív módon – 10% engedményt adhatnak az elsőbbségi küldeményekre alkalmazott végdíjakból.
11. A kijelölt szolgáltatók – fakultatív módon – csökkentett végdíj alkalmazása mellett bonyolíthatják le a formátum szerint különválasztott küldemények forgalmát.
12. A célrendszerben részt vevő kijelölt szolgáltatók között alkalmazott rendelkezések mindazokra az átmeneti rendszerben részt vevő kijelölt szolgáltatókra is érvényesek, amelyek kijelentik, hogy csatlakozni kívánnak a célrendszerhez. A Postaforgalmi Tanács meghatározhat átmeneti intézkedéseket a Levélposta Szabályzatban. A célrendszer rendelkezései maradéktalanul alkalmazhatók a célrendszer mindazon új kijelölt szolgáltatójára, amely kijelenti, hogy teljes mértékben, átmeneti intézkedések nélkül alá kívánja vetni magát az említett rendelkezéseknek.
1. A levélpostai küldemények – a tömeges küldeményekkel együtt, de az M zsákok és a Nemzetközi Kereskedelmi Válaszlevél Szolgáltatás (CCRI / IBRS) kivételével – díjazását a rendeltetési országban jellemző kezelési költségeket tükröző, küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjtételek alapján kell megállapítani; az említett költségeknek a belföldi díjszabásokhoz kell kötődniük. A díjtételek kiszámítása a Levélposta Szabályzatban ismertetett feltételeknek megfelelően történik.
2. A CCRI (IBRS) küldemények díjazása a Levélposta Szabályzat vonatkozó rendelkezései szerint történik.
3. A küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjtételek a belföldi forgalomban egy 20 grammos elsőbbségi levél díjának százalékában kerültek meghatározásra az alábbiak szerint: 70% a célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok esetében és 100% a célrendszerhez 2010-től vagy 2012-től csatlakozó országok (a célrendszer új országai) esetében.
4. 2009-ben és 2010-ben, a Postaforgalmi Tanács tanulmányt fog készíteni az érkező küldemények kezelési költségeiről. Ha ez a tanulmány a 3. bekezdésben említett 70%-ostól eltérő százalékértéket mutat ki, a Postaforgalmi Tanács dönteni fog arról, hogy 2012-re és 2013-ra kell-e módosítani a 20 grammos elsőbbségi levél díjának százalékértékét.
5. 2010-ben és 2011-ben az ÁFA vagy a többi alkalmazandó adó 50%-a levonásra kerül a 3. bekezdésben említett számításnál figyelembe vett díjból. A levonás mértéke 2012-ben és 2013-ban 100% lesz.
6. A célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem haladhatják meg az alábbiakat:
6.1 2010-ben: 0,253 DTS (SDR) küldeményenként és 1,980 DTS (SDR) kilogrammonként;
6.2 2011-ben: 0,263 DTS (SDR) küldeményenként és 2,059 DTS (SDR) kilogrammonként;
6.3 2012-ben: 0,274 DTS (SDR) küldeményenként és 2,141 DTS (SDR) kilogrammonként;
6.4 2013-ban: 0,285 DTS (SDR) küldeményenként és 2,227 DTS (SDR) kilogrammonként.
7. A célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem lehetnek alacsonyabbak a 2009-es díjaknál, a szolgáltatás minőségéhez kapcsolódó szorzó alkalmazása előtt. Ezek a díjak nem lehetnek alacsonyabbak az alább megadott értékeknél sem:
7.1 2010-ben: 0,165 DTS (SDR) küldeményenként és 1,669 DTS (SDR) kilogrammonként;
7.2 201 l-ben: 0,169 DTS (SDR) küldeményenként és 1,709 DTS (SDR) kilogrammonként;
7.3 2012-ben: 0,173 DTS (SDR) küldeményenként és 1,750 DTS (SDR) kilogrammonként;
7.4 2013-ban: 0,177 DTS (SDR) küldeményenként és 1,792 DTS SDR) kilogrammonként.
8. A célrendszer új országai felé, a célrendszer új országaiból és a célrendszer új országai közötti forgalomban alkalmazott díjak, a tömeges mennyiségű küldemények kivételével:
8.1 2010-ben: 0,1 55 DTS (SDR) küldeményenként és 1,562 DTS (SDR) kilogrammonként;
8.2 201 l-ben: 0,1 59 DTS (SDR) küldeményenként és 1,610 DTS (SDR) kilogrammonként;
8.3 2012-ben: 0,1 64 DTS (SDR) küldeményenként és 1,648 DTS (SDR) kilogrammonként;
8.4 2013-ban: 0,1 68 DTS (SDR) küldeményenként és 1,702 DTS (SDR) kilogrammonként.
9. A tömeges mennyiségű küldemények díjazása a 28. cikk 3–7. bekezdésben előírt, küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjak alkalmazása után kerül meghatározásra.
10. Hacsak egy kétoldalú megállapodás másként nem rendelkezik, küldeményenként 0,5 DTS (SDR) különdíjat kell fizetni azon ajánlott és értékküldemények után, amelyek nem rendelkeznek vonalkódos azonosítóval vagy, amelyek vonalkódos azonosítója nem felel meg az UPU S10-es szabványnak.
11. Semmilyen fenntartás nem alkalmazható erre a cikkre, kivéve a kétoldalú megállapodásokat.
1. Az átmeneti végdíjrendszer országainak (melyek a célrendszerhez való csatlakozásra készülnek) kijelölt szolgáltatói esetében a levélpostai küldeményekre vonatkozó díjazás – beleértve a tömeges mennyiségű küldeményeket, de az M zsákok és a CCRI (IBRS) küldemények kivételével – a kilogrammonként 14,64 db küldeményszámot kitevő világátlag szerint kiigazított 2009-es díjak évi 2,8%-os emelése alapján kerül meghatározásra.
2. A CCRI (IBRS) küldemények díjazása a Levélposta Szabályzat vonatkozó rendelkezései szerint történik.
3. Az átmeneti rendszer országai felé irányuló, országaiból érkező és országai közötti forgalomra alkalmazott díjak:
3.1.1. 2010-ben: 0,155 DTS (SDR) küldeményenként és 1,562 DTS (SDR) kilogrammonként;
3.1.2. 2011-ben: 0,159 DTS (SDR) küldeményenként és 1,610 DTS (SDR) kilogrammonként;
3.1.3. 2012-ben: 0,164 DTS (SDR) küldeményenként és 1,648 DTS (SDR) kilogrammonként;
3.1.4. 2013-ban: 0,168 DTS (SDR) küldeményenként és 1,702 DTS (SDR) kilogrammonként.
4. Az évi 100 tonna alatti forgalom esetén a kilogrammonkénti és küldeményenkénti összetevőt egy kilogrammonkénti teljes díjra kell átalakítani a kilogrammonként 14,64 db küldeményszámot kitevő világátlag alapján. Az alábbi díjakat kell alkalmazni:
4.1 2010-ben: 3,831 DTS (SDR) kilogrammonként;
4.2 2011-ben: 3,938 DTS (SDR) kilogrammonként;
4.3 2012-ben: 4,049 DTS (SDR) kilogrammonként;
4.4 2013-ban: 4,162 DTS (SDR) kilogrammonként.
5. Az évi 100 tonna feletti forgalom esetén a fenti kilogrammonkénti fix díjakat akkor kell alkalmazni, ha sem a felvevő kijelölt szolgáltató, sem a rendeltetési kijelölt szolgáltató nem kéri – a felülvizsgálati eljárás keretében – hogy a díjak felülvizsgálata inkább a kilogrammonkénti tényleges küldeményszám alapján történjék, ne pedig a világátlag szerint. A felülvizsgálati eljárás alkalmazására szolgáló mintavétel a Levélposta Szabályzatban előírt feltételeknek megfelelően történik.
6. A 4. bekezdésben megfogalmazott teljes díj csökkentésére vonatkozó felülvizsgálatot nem kérheti egy célrendszerhez tartozó ország egy átmeneti rendszerhez tartozó országgal szemben, hacsak ez utóbbi ország nem kér felülvizsgálatot a fordított irányban.
7. A tömeges mennyiségű küldemények díjazása a célrendszerhez tartozó országok kijelölt szolgáltatói számára a 28. cikkben előírt, küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjak alkalmazása szerint kerül meghatározásra. A kapott tömeges mennyiségű küldemények után az átmeneti rendszerbe tartozó országok kijelölt szolgáltatói a 3. bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kérhetnek díjazást.
8. Semmilyen fenntartás nem alkalmazható erre a cikkre, kivéve a kétoldalú megállapodásokat.
1. Az M zsákok, a CCRI (IBRS) küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, a Kongresszus által az 5. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére az összes ország és terület által fizetendő végdíjakat meg kell emelni a 29. cikkben meghatározott díjak 20%-ával, amely az 5. csoport országaiban a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál. Ilyen fizetéseket nem kell teljesíteni az 5. csoport országai között.
2. Az M zsákok, a CCRI (IBRS) küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, azokat a végdíjakat, amelyeket a Kongresszus által az 1. csoport országainak kategóriájába sorolt országok és területek tartoznak fizetni a Kongresszus által a 4. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére, meg kell emelni a 29. cikkben meghatározott díjak 10%-ával, ami az utóbbi kategória országaiban a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál.
3. 2012. január 1-jétől az M zsákok, a CCRI (IBRS) küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, azokat a végdíjakat, amelyeket a Kongresszus által a 2. csoport országainak kategóriájába sorolt országok és területek tartoznak fizetni a Kongresszus által a 4. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére, meg kell emelni a 29. cikkben meghatározott díjak 10%-ával, ami az utóbbi kategória országaiban a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál.
4. Az M zsákok, a CCRI (IBRS) küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, azokat a végdíjakat, amelyeket a Kongresszus által az 1. csoport országainak kategóriájába sorolt és 2010 előtt a célrendszerhez tartozó országok és területek tartoznak fizetni a Kongresszus által a 3. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére, meg kell emelni a 29. cikkben meghatározott díjak 8%-ával, ami az utóbbi kategória országaiban a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál.
5. Az M zsákok, a CCRI (IBRS) küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, azokat a végdíjakat, amelyeket a Kongresszus által az 1. csoport országainak kategóriájába sorolt és 2010 után a célrendszerhez csatlakozó országok és területek tartoznak fizetni a Kongresszus által a 3. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére, meg kell emelni a 29. cikkben meghatározott díjak 4%-ával, ami az utóbbi kategória országaiban a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál.
6. 2012. január 1-jétől az M zsákok, a CCRI (IBRS) küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, azokat a végdíjakat, amelyeket a Kongresszus által a 2. csoport országainak kategóriájába sorolt országok és területek tartoznak fizetni a Kongresszus által a 3. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére, meg kell emelni a 29. cikkben meghatározott díjak 4%-ával, ami az utóbbi kategória országaiban a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál.
7. Az M zsákok, a CCRI (IBRS) küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, azokat a végdíjakat, amelyeket a Kongresszus által az 1. csoport országainak kategóriájába sorolt országok és területek tartoznak fizetni a Kongresszus által a 2. csoport országainak kategóriájába sorolt azon országok részére, amelyek 2010 előtt 8%-os emelésben részesültek, 2010-ben és 2011-ben meg kell emelni a 29. cikkben meghatározott díjak 4%-ával, ill. 2012-ben és 2013-ban meg kell emelni a 28. cikk 8. bekezdésében meghatározott díjak 2%-ával, ami az utóbbi kategória országaiban a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál.
8. Az M zsákok, a CCRI (IBRS) küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, azokat a végdíjakat, amelyeket a Kongresszus által az 1. csoport országainak kategóriájába sorolt országok és területek tartoznak fizetni a Kongresszus által a 2. csoport országainak kategóriájába sorolt azon országok részére, amelyek 2010 előtt 1%-os emelésben részesültek, 2010-ben és 2011-ben meg kell emelni a 29. cikkben meghatározott díjak 1%-ával, ami az utóbbi kategória országaiban a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál.
9. A 2–5. csoport országaiban a Szolgáltatásminőségi Alapba befizetendő halmozott végdíjak alsó határa évi 12 565 DTS (SDR) minden kedvezményezett ország vonatkozásában. Az alsó határ eléréséhez szükséges pótösszegek a forgalmazott küldemények mennyiségével arányosan azon országoknak kell leszámlázni, amelyek 2010 előtt a célrendszerhez tartoztak.
10. A regionális programoknak előnyben kell részesíteniük az UPU szolgáltatásminőség javítására és a fejlődő országokban az analitikus könyvelési rendszer bevezetésére szóló programjait. A Postaforgalmi Tanács legkésőbb 2010-ben köteles elfogadni az ezen projektek finanszírozására vonatkozó eljárást.
1. Az ugyanazon tagország két kijelölt szolgáltatója vagy két hivatala között egy vagy több más kijelölt szolgáltató szolgálatai (közvetítő szolgálatok) útján kicserélt közvetlen zárlatokért és à découvert átmenő küldeményekért átszállítási díjakat kell fizetni. Ezek a díjak a szárazföldi, a tengeri illetve a légi átszállításban teljesített szolgáltatás díjazását jelentik. Ugyanez az elv vonatkozik a tévirányított küldeményekre és zárlatokra is.
1. A kijelölt szolgáltatók között a légi szállításra vonatkozó számadások rendezésénél alkalmazandó alapdíjat a Postaforgalmi Tanács hagyja jóvá. Az alapdíjat a Nemzetközi Iroda számítja ki a Levélposta Szabályzatban meghatározott képlet szerint.
2. A közvetlen zárlatok és az à découvert átmenő elsőbbségi küldemények, légipostai küldemények, légipostai csomagok, tévirányított küldemények és zárlatok légi szállítási díjainak kiszámítását, valamint a vonatkozó elszámolási módokat a Levélposta Szabályzat és a Postacsomag Szabályzat tartalmazza.
3. A teljes légi útvonalra vonatkozó szállítási díjak az alábbiak:
3.1 közvetlen zárlatok esetén a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, ideértve azt az esetet is, ha ezeket a zárlatokat egy vagy több közbenső kijelölt szolgáltató tranzitálja;
3.2 à découvert átmenő elsőbbségi küldemények és légipostai küldemények esetén – beleértve a rosszul továbbított küldeményeket is – azt a kijelölt szolgáltatót terhelik, amely a küldeményeket egy másik kijelölt szolgáltatóhoz továbbítja.
4. Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a szárazföldi vagy a tengeri átszállítási díjak alól mentes küldeményekre, ha azokat légi úton szállítják.
5. Minden olyan kijelölt szolgáltatónak, amely országán belül légi úton szállítja a nemzetközi postaanyagot, joga van az e szállítás kapcsán felmerülő járulékos költségek megtéríttetésére, feltéve, hogy a megtett útvonalak súlyozott átlagtávolsága meghaladja a 300 kilométert. A Postaforgalmi Tanács a súlyozott átlagtávolságot más releváns kritériummal helyettesítheti. A díjmentességet kimondó megállapodás hiányában a díjaknak minden, külföldről származó elsőbbségi zárlatra és légi zárlatra azonosaknak kell lenniük, függetlenül attól, hogy a postaanyagot légi úton szállítják-e tovább vagy sem.
6. Ha azonban a rendeltetési kijelölt szolgáltató által kirótt végdíjak kompenzálása kifejezetten a költségek vagy a belföldi díjak alapján történt, akkor belföldi légi szállítási költségek címén semmiféle további térítésre nem kerülhet sor.
7. A rendeltetési kijelölt szolgáltató a súlyozott átlagtávolság kiszámításakor nem veheti figyelembe azoknak a zárlatoknak a súlyát, amelyeknél a végdíjak kiszámítása kifejezetten a rendeltetési kijelölt szolgáltató költségei vagy belföldi díjai alapján történt.
1. A két kijelölt szolgáltató között kicserélt csomagokért szárazföldi érkezési díjrészeket kell felszámítani, amelyek kiszámítása a Szabályzatokban foglalt, csomagonkénti alapdíj és kilogrammonkénti alapdíj kombinálásával történik.
1.1. Figyelemmel az itt említett alapdíjra a kijelölt szolgáltatók a Szabályzatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban csomagonként és kilogrammonként további pótdíjakra lehetnek jogosultak.
1.2. Az 1. és az 1.1 bekezdésben említett díjrészek a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, hacsak a Postacsomag Szabályzat nem rendelkezik az ezen elv alóli kivételekről.
1.3. A szárazföldi érkezési díjrészeknek minden ország egész területére nézve egységeseknek kell lenniük.
2. A két kijelölt szolgáltató vagy ugyanazon ország két hivatala között, egy vagy több másik kijelölt szolgáltató szárazföldi szolgálatának útján kicserélt csomagokért azokat a kijelölt szolgáltatókat, amelyeknek szolgálatai a szárazföldi továbbításban részt vesznek, szárazföldi átszállítási díjrészek illetik meg; e díjrészeket a Szabályzat határozza meg, a távolsági fokozatok függvényében.
2.1 Az à découvert átmenő csomagoknál a közvetítő kijelölt szolgáltatóknak joguk van a Szabályzatban rögzített, küldeményenkénti egységes díjrészt kérni.
2.2 Az átszállítási szárazföldi díjrészek a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, hacsak a Postacsomag Szabályzat nem rendelkezik az ezen elv alóli kivételekről.
3. Minden kijelölt szolgáltató, amelynek szolgálatai a csomagok tengeri szállításában részt vesznek, jogosult arra, hogy a tengeri díjrészeket kérje. Ezek a díjrészek a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, hacsak a Postacsomag Szabályzat nem rendelkezik az ezen elv alóli kivételekről.
3.1 Minden igénybe vett tengeri szállításért tengeri díjrész jár, amelynek nagyságát a Postacsomag Szabályzat határozza meg, a távolsági fokozatok függvényében.
3.2 A kijelölt szolgáltatók a 3.1 bekezdés szerint kiszámított tengeri díjrészeket legfeljebb 50%-kal emelhetik. Másrészt viszont a díjrészeket tetszésük szerint csökkenthetik.
1. A Postaforgalmi Tanács jogosult meghatározni az alábbi díjakat és díjrészeket, amelyeket a Szabályzatokban foglalt feltételeknek megfelelően a kijelölt szolgáltatóknak kell megfizetniük:
1.1 legalább egy harmadik ország által a levélpostai zárlatok kezelésére és szállítására vonatkozó átszállítási költség;
1.2 a légipostai küldeményekre alkalmazott alapdíj és légi átszállítási díj;
1.3 az érkező csomagok kezelésére szárazföldi érkezési díjrész;
1.4 egy harmadik ország által kezelt és szállított csomagért szárazföldi átszállítási díjrész; 1.5 a csomagok tengeri szállításáért tengeri díjrész.
2. A felülvizsgálatnak megbízható és reprezentatív gazdasági és pénzügyi adatokon kell nyugodnia, és olyan módszerrel kell elvégezni, ami biztosítja a szolgáltatást nyújtó kijelölt szolgáltatóknak az igazságos díjazást. Az esetleges módosítás a Postaforgalmi Tanács által meghatározott időpontban lép hatályba.
1. Ahhoz, hogy hatályba lépjenek, a Kongresszus elé terjesztett, és a jelen Egyezményre vonatkozó javaslatokat a jelenlévő és szavazó tagországok többségének el kell fogadnia. A szavazáskor a kongresszuson képviselt tagországok legalább felének jelen kell lennie.
2. Ahhoz, hogy hatályba lépjenek, a Levélposta Szabályzatra és a Postacsomag Szabályzatra vonatkozó javaslatokat a Postaforgalmi Tanács tagjai többségének el kell fogadnia.
3. Ahhoz, hogy hatályba lépjenek, a két kongresszus között benyújtott, és a jelen Egyezményre, valamint annak Zárójegyzőkönyvére vonatkozó javaslatoknak meg kell szerezniük:
3.1. ha módosításokról van szó, akkor a szavazatok kétharmadát, a szavazójoggal rendelkező és a szavazáson részt vevő egyesületi tagországok legalább felétől;
3.2. ha rendelkezések értelmezéséről van szó, a szavazatok többségét.
4. A 3.1 bekezdésben szereplő rendelkezésektől függetlenül minden olyan tagországnak, amelynek nemzeti szabályozása még összeegyeztethetetlen a javasolt módosítással, jogában áll a módosítás bejelentésének időpontjától számított kilencven napon belül írásos nyilatkozatot eljuttatni a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójához, jelezve, hogy nem áll módjában elfogadni a módosítást.
1. Nem megengedettek azok a fenntartások, amelyek összeegyeztethetetlenek az Egyesület szándékával és céljával.
2. Általánosságban azoknak a tagországoknak, amelyek álláspontjukat nem tudják elfogadtatni a többi tagországgal, igyekezniük kell, lehetőség szerint, a többségi véleményhez csatlakozni. A fenntartást csak akkor nyújthatják be, ha feltétlenül szükséges és megfelelő módon indokolniuk kell.
3. A jelen egyezmény cikkeit érintő fenntartásokat a Kongresszusok Ügyrendi Szabályzatának idevonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a kongresszuson írásbeli javaslat formájában kell előterjeszteni a Nemzetközi Iroda egyik munkanyelvén.
4. A hatékonyság érdekében a Kongresszuson előterjesztett fenntartást a fenntartással érintett cikk módosítására minden egyes esetben az előírt többséggel kell jóváhagyatni.
5. Elvileg a fenntartást kölcsönösségi alapon kell alkalmazni az azt kiadó tagország és a többi tagország között.
6. A jelen Egyezménnyel kapcsolatos fenntartás a Zárójegyzőkönyvbe kerül beillesztésre a kongresszus által jóváhagyott javaslat alapján.
1. A jelen Egyezmény 2010. január 1-jén lép hatályba, és a következő kongresszus okiratainak hatályba lépéséig marad hatályban.
Ennek hiteléül a tagországok kormányainak meghatalmazottai ezt az Egyezményt egy eredeti példányban aláírták, amelyet a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójánál helyeznek letétbe. Az Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Irodája erről mindegyik félnek egy-egy másolatot küld.
Kelt Genfben, 2008. augusztus 12-én.
Alulírott meghatalmazottak a mai napon kötött Egyetemes Postaegyezmény aláírásakor a következőkben állapodtak meg:
1. Az 5. cikk 1. és 2. bekezdése nem vonatkozik a következő országokra: Antigua és Barbuda, Bahreini Királyság, Barbados, Belize, Botswana, Brunei Darussalam, Dominika, Egyiptom, Fidzsi-szigetek, Gambia, Grenada, Guyana, Hongkong (Kína), Írország, Jamaica, Kanada, Kenya, Kiribati, Kuvait, Lesotho, Malawi, Malajzia, Mauritius, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, az Egyesült Királyság tengerentúli területei, Nauru, Nigéria, Nyugat-Szamoa, Pápuaföld-Új-Guinea, Salamon-szigetek, Seychelles, Sierra Leone, St. Christopher és Nevis, St. Lucia, St. Vincent és Grenadin, Szingapúr, Szváziföld, Tanzániai Egyesült Köztársaság, Trinidad és Tobago, Tuvalu, Uganda, Új-Zéland, Vanuatu és Zambia.
2. Az 5. cikk 1. és 2. bekezdése Ausztriára, Dániára és Irán Iszlám Köztársaság sem vonatkozik, amelynek jogszabályai nem teszik lehetővé a levélpostai küldemények visszavételét vagy címváltoztatását a feladó kérésére, attól kezdve, hogy a címzettet értesítették arról, hogy címére küldemény érkezett.
3. Az 5. cikk 1. bekezdése nem vonatkozik a következő országokra: Ausztrália, Ghána és Zimbabwe.
4. Az 5. cikk 2. bekezdése nem vonatkozik a következő országokra: Bahamai Közösség, Irak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Myanmar, amelyek jogszabályai nem teszik lehetővé a levélpostai küldemények visszavételét vagy címváltoztatását a feladó kérésére.
5. Az 5. cikk 2. bekezdése nem vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra.
6. Az 5. cikk 2. bekezdése vonatkozik Ausztráliára, ha az összeegyeztethető ennek belső jogszabályaival.
7. Az 5. cikk 2. bekezdésével ellentétben El Salvador, a Fülöp-szigetek, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Panamai Köztársaság és Venezuela jogosultak arra, hogy a csomagokat ne küldjék vissza, miután a címzett kérte a vámkezelést, tekintve, hogy vámjogszabályaik ezzel ellentétesek.
1. A 6. cikkel ellentétben Ausztrália, Kanada és Új-Zéland postaigazgatásának jogában áll a Szabályzatokban rögzítettektől eltérő díjakat szedni, ha azok összhangban vannak országának jogszabályaival.
1. A 7. cikkben foglaltaktól eltérően Indonézia, St. Vincent és Grenadin, valamint Törökország postaigazgatásának – amelyek belföldi szolgálatukban nem biztosítanak postai díjmentességet a vakok írásos anyagai számára – jogában áll, hogy beszedje a bérmentesítési díjakat és a különszolgáltatások díjait, ezek azonban nem lehetnek magasabbak belföldi szolgálatuk díjainál.
2. A 7. cikkben foglaltaktól eltérően az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Németország és Svájc postaigazgatásának joga van ahhoz, hogy a vakok írásos anyagai esetében a különszolgáltatásokra a belföldi szolgálatában alkalmazottakkal azonos díjakat szedjen.
1. A 12. cikk rendelkezéseitől függetlenül Ausztrália nem helyesli, hogy az alapszolgáltatásokat kiterjesszék a postacsomagokra is.
2. A 12. cikk 2.4 bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak Nagy-Britanniára, amelynek a nemzeti jogszabályai alacsonyabb súlyhatárt állapítanak meg. Az egészségre és biztonságra vonatkozó jogszabály 20 kilogrammra korlátozza a küldeményzsákok súlyát.
1. A 12. cikkben foglaltaktól eltérően Afganisztán postaigazgatása 1 kilogrammra korlátozhatja a külföldről érkező és a külföldre szóló kiscsomagok maximális súlyát.
1. Kanada postaigazgatásának joga van ahhoz, hogy a csomagokra ne alkalmazza a 13. cikk 1.1 bekezdés rendelkezéseit, mivel belföldi szolgálatában a csomagokra nem biztosítja a tértivevény szolgáltatást.
1. A 13. cikk 4.1 bekezdésben foglaltaktól eltérően, Bulgária postaigazgatása az érintett postaigazgatásokkal való tárgyalást követően biztosítja a CCRI szolgáltatást.
1. Kivételes jelleggel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Libanon postaigazgatása nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyeket, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket, ékszereket és egyéb értéktárgyakat tartalmazó ajánlott küldeményeket. Nem vonatkoznak rájuk szigorúan a Szabályzatok rendelkezései, ami az ajánlott küldemények kifosztása vagy sérülése esetén viselt felelősséget, továbbá az üvegtárgyakat vagy törékeny tárgyakat tartalmazó küldeményekkel kapcsolatos felelősséget illeti.
2. Kivételes jelleggel Bolívia, Irak, Kínai Népköztársaság – Hongkong különleges közigazgatási terület nélkül –, Nepál, Szaúd-Arábia, Szudán és Vietnám postaigazgatása nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyeket, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket, ékszereket és egyéb értéktárgyakat tartalmazó ajánlott küldeményeket.
3. Myanmar postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy ne fogadja el a 15. cikk 5. bekezdésében említett értékes tárgyakat tartalmazó értékküldeményeket, mivel ez belföldi jogszabályaival ellentétes.
4. Nepál postaigazgatása nem fogadja el a papír- vagy fémpénzt tartalmazó ajánlott küldeményeket és értékküldeményeket, kivéve, ha ezzel kapcsolatban külön megállapodást kötöttek.
5. Üzbegisztán postaigazgatása nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyet, csekkeket, postabélyegeket vagy külföldi valutát tartalmazó ajánlott és értékküldeményeket, és semminemű felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
6. Iráni Iszlám Köztársaság postaigazgatása nem fogad el az iszlám vallás elveibe ütköző tárgyakat tartalmazó levélpostai küldeményeket.
7. A Fülöp-szigetek postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy ne fogadjon el semminemű (közönséges, ajánlott vagy értéknyilvánításos) olyan levélpostai küldeményt, amely fémpénzt, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket és egyéb értéktárgyakat tartalmaz.
8. Ausztrália postaigazgatása nem fogad el semminemű, rúdaranyat vagy bankjegyet tartalmazó postai küldeményt. Nem fogad el továbbá Ausztráliában történő kézbesítésre olyan ajánlott küldeményeket, illetve olyan à découvert átmenő küldeményeket, amelyek értéktárgyakat, úgymint ékszereket, nemesfémeket, drágaköveket vagy féldrágaköveket, értékpapírokat, fémpénzeket vagy bármilyen formában forgatható pénzügyi okmányokat tartalmaznak. Mindennemű felelősséget elhárít azon küldemények tekintetében, amelyeket nem az itt leírt kikötésnek megfelelően adtak fel.
9. Kínai Népköztársaság postaigazgatása – Hongkong különleges közigazgatási terület nélkül – belföldi szabályozásának megfelelően nem fogad el fémpénzt, bankjegyeket, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket tartalmazó értékküldeményeket.
10. Lettország és Mongólia postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy ne fogadjon el fémpénzt, bankjegyeket, bemutatóra szóló értékpapírokat és utazási csekkeket tartalmazó ajánlott és értékküldeményeket, mivel ez belföldi jogszabályaival ellentétes.
11. Brazília postaigazgatása fenntartja magának a jogot, hogy ne fogadjon el forgalomban lévő fémpénzt, bankjegyeket és bármilyen más értéket tartalmazó közönséges, ajánlott és értékküldeményeket.
12. Vietnám postaigazgatása fenntartja magának a jogot, hogy ne fogadjon el tárgyakat és árucikkeket tartalmazó leveleket.
1. Myanmar és Zambia postaigazgatásának joga van ahhoz, hogy ne fogadja el a 15. cikk 6.1.3.1 bekezdésében említett értéktárgyakat tartalmazó, értéknyilvánításos csomagokat, mivel ez belföldi szabályozásukkal ellentétes.
2. Kivételes jelleggel Libanon és Szudán postaigazgatása nem fogadja el a fémpénzt, papírpénzt, bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket és egyéb értéktárgyakat, továbbá folyadékot vagy könnyen olvadó elemeket vagy üvegtárgyakat, vagy hasonló tárgyakat illetve törékeny tárgyakat tartalmazó csomagokat. Nem vonatkoznak rá a Postacsomag Szabályzat idevágó rendelkezései.
3. Brazília postaigazgatásának jogában áll, hogy ne fogadja el azokat az értékcsomagokat, amelyek forgalomban lévő fémpénzt és papírpénzt, valamint bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírt tartalmaznak, mivel ez belföldi jogszabályaival ellentétes.
4. Ghána postaigazgatásának jogában áll, hogy ne fogadja el azokat az értékcsomagokat, amelyek forgalomban lévő fémpénzt és papírpénzt tartalmaznak, mivel ez belföldi jogszabályaival ellentétes.
5. Szaúd-Arábia postaigazgatásának jogában áll, hogy a 15. cikkben felsorolt tárgyakon kívül ne fogadja el a fémpénzt, papírpénzt, bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket és egyéb értéktárgyakat tartalmazó csomagokat. Nem fogadja el továbbá az olyan csomagokat, amelyek a következő tárgyakat tartalmazzák: bármilyen gyógyszer, kivéve ha csatolták mellé valamely illetékes hatóság orvosi rendelvényét, tűzoltásra szolgáló termékek, vegyészeti folyadékok vagy az iszlám vallás elveibe ütköző tárgyak.
6. Omán postaigazgatása a 15. cikkben szereplő tárgyakon kívül nem fogadja el az alábbiakat tartalmazó küldeményeket:
6.1. mindenfajta gyógyszer, kivéve ha csatolták mellé valamely illetékes hatóság orvosi rendelvényét;
6.2. tűzoltásra szolgáló termékek és vegyészeti folyadékok;
6.3. az iszlám vallás elveibe ütköző tárgyak.
7. Iráni Iszlám Köztársaság postaigazgatásának jogában áll, hogy a 15. cikkben felsorolt tárgyakon kívül ne fogadja el az iszlám vallás elveibe ütköző tárgyakat tartalmazó csomagokat.
8. A Fülöp-szigetek postaigazgatásának jogában áll, hogy ne fogadjon el semminemű olyan csomagot, amely fémpénzt, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket és egyéb értéktárgyakat, továbbá folyadékot vagy könnyen olvadó elemeket vagy üvegtárgyakat, vagy hasonló tárgyakat illetve törékeny tárgyakat tartalmaz.
9. Ausztrália postaigazgatása nem fogad el semminemű, rúdaranyat vagy bankjegyet tartalmazó postai küldeményt.
10. Kínai Népköztársaság postaigazgatása nem fogad el fémpénzt, bankjegyeket, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket és egyéb értéktárgyakat tartalmazó közönséges csomagokat. Továbbá – Hongkong különleges közigazgatási terület kivételével – nem fogad el fémpénzt, bankjegyeket, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat és utazási csekkeket tartalmazó értéknyilvánításos csomagokat.
11. Mongólia postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy belföldi jogszabályainak megfelelően ne fogadjon el fémpénzt, bankjegyeket, bemutatóra szóló értékpapírokat és utazási csekkeket tartalmazó csomagokat.
12. Lettország postaigazgatása nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyeket, bemutatóra szóló értékpapírokat (csekkeket) vagy külföldi devizákat tartalmazó közönséges és értéknyilvánításos csomagokat, és semmilyen felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
1. A 15. cikkre hivatkozva Banglades és El Salvador postaigazgatása nem fogadja el a vámköteles tárgyakat tartalmazó értékküldeményeket.
2. A 15. cikkre hivatkozva Afganisztán, Albánia, Azerbajdzsán, Belorusszia, Chile, El Salvador, Észtország, Kambodzsa, Kolumbia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Lettország, Nepál, Olaszország, Peru, San Marino, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán és Venezuela postaigazgatása nem fogadja el a vámköteles tárgyakat tartalmazó közönséges és ajánlott leveleket.
3. A 15. cikkre hivatkozva Benin, Burkina Faso, Dzsibuti, Elefántcsontparti Köztársaság, Mali és Mauritánia postaigazgatása nem fogadja el a vámköteles tárgyakat tartalmazó közönséges leveleket.
4. Az 1–3. bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően a nehezen beszerezhető szérumokat, oltóanyagokat, valamint a sürgősen szükséges gyógyszereket tartalmazó küldeményeket minden esetben el kell fogadni.
1. A 17. cikk 3. bekezdésében foglaltaktól eltérően Bolgár Köztársaság, Csád, az Egyesült Királyság tengerentúli területei, Egyiptom, a Fülöp-szigetek, Gabon, Görögország, Iráni Iszlám Köztársaság, Kirgizisztán, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Mongólia, Myanmar, Szaúd-Arábia, a Szíriai Arab Köztársaság, Szudán, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán, Zambia és a Zöldfoki-szigetek postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy ügyfeleitől díjat szedjen a levélpostai küldeményekre benyújtott tudakozványokért.
2. A 17. cikk 3. bekezdésében foglaltaktól eltérően Argentína, Ausztria, Azerbajdzsán, a Cseh Köztársaság és Szlovákia postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy külön díjat szedjen abban az esetben, ha egy tudakozvány alapján végzett nyomozás után kiderül, hogy az indokolatlan volt.
3. Afganisztán, Bolgár Köztársaság, Egyiptom, Gabon, Iráni Iszlám Köztársaság, Kirgizisztán, Kongói Köztársaság, Mongólia, Myanmar, Suriname, Szaud-Arábia, a Szíriai Arab Köztársaság, Szudán, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán, Zambia és a Zöldfoki-szigetek postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy ügyfeleitől díjat szedjen a csomagokra benyújtott tudakozványokért.
4. A 17. cikk 3. bekezdésében foglaltaktól eltérően az Amerikai Egyesült Államok, Brazília és Panamai Köztársaság postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy ügyfeleitől díjat szedjen az olyan országokban feladott levélpostai küldeményekre és csomagokra benyújtott tudakozványokért, amely országokban az 1. és a 3. bekezdés rendelkezései alapján ezt a díjat alkalmazzák.
1. Gabon postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy ügyfeleitől vám elé állítási díjat szedjen.
2. Kongói Köztársaság és Zambia postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy ügyfeleitől a csomagok tekintetében vám elé állítási díjat szedjen.
1. Az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Görögország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és Új-Zéland postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy a felmerült munkák költségével arányos díjat szedjen mindazon postaigazgatásoktól, amelyek a 27. cikk 4. bekezdése értelmében részükre olyan küldeményeket küldenek vissza, amelyeket postai küldeményként eredetileg nem a nevezett országok postaszolgálatai indítottak.
2. A 27. cikk 4 bekezdésében foglaltaktól függetlenül Kanada postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy az indító postaigazgatástól olyan összegű díjat szedjen, amely legalább az ilyen küldemények kezelése kapcsán felmerült költségeit fedezi.
3. A 27. cikk 4. bekezdése lehetővé teszi a rendeltetési postaigazgatás számára, hogy a felvevő postaigazgatástól megfelelő díjat kérjen a külföldön nagy mennyiségben feladott levélpostai küldemények kézbesítéséért. Ausztrália, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága fenntartja magának azt a jogot, hogy ezt a díjfizetést a rendeltetési országban az azonos küldeményekre alkalmazott belföldi díjjal egyenértékű összegre korlátozza.
4. A 27. cikk 4. bekezdése lehetővé teszi a rendeltetési postaigazgatás számára, hogy a felvevő postaigazgatástól megfelelő díjat kérjen a külföldön nagy mennyiségben feladott levélpostai küldemények kézbesítéséért. A következő országok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ezt a díjfizetést a Szabályzatokban a tömeges küldeményekre megállapított összeghatárra korlátozzák: az Amerikai Egyesült Államok, Bahamai Közösség, Barbados, Brunei Darussalam, Grenada, Guyana, Hollandia, Holland Antillák és Aruba, India, Kínai Népköztársaság, Malajzia, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, az Egyesült Királyság tengerentúli területei, Nepál, Srí Lanka, St. Lucia, St. Vincent és Grenadin, Suriname, Szingapúr, Thaiföld, Új-Zéland.
5. A 4. bekezdésben szereplő fenntartásoktól függetlenül a következő országok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy az Egyezmény 27. cikkének rendelkezéseit teljes egészében alkalmazzák az Egyesület tagországaitól kapott küldeményekre: Argentína, Ausztria, Benin, Brazília, Burkina Faso, Ciprus, Dánia, Egyiptom, Elefántcsontparti Köztársaság, Franciaország, Görögország, Guinea, Izrael, Japán, Jordánia, Kamerun, Libanon, Luxemburg, Mali, Marokkó, Mauritánia, Monaco, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Szaúd-Arábia, Szenegál, Szíriai Arab Köztársaság, Togo.
6. A 27. cikk 4. bekezdése alkalmazása céljából a német Postaigazgatás fenntartja magának a jogot, hogy a küldeményeket feladó ország postaigazgatásától egy olyan díjazást kérjen, melyet annak az országnak a postaigazgatásától kapott volna, ahol a feladó székhelye van.
7. A XIII. cikkben szereplő fenntartások ellenére, Kínai Népköztársaság fenntartja magának azt a jogot, hogy a külföldön nagy mennyiségben feladott levélpostai küldemények kézbesítéséért járó fizetést az UPU Egyezményben és a Levélposta Szabályzatban a tömeges küldeményre engedélyezett szintre korlátozza.
1. Az 34. cikkben foglaltaktól eltérően Afganisztán postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy csomagonként 7,50 DTS (SDR) összegű pótlólagos kivételes szárazföldi érkezési díjrészt szedjen be.
1. Az Amerikai Egyesült Államok, Belgium és Norvégia postaigazgatásának joga van a légi csomagokért a felületi csomagokért járó díjrészeknél magasabb szárazföldi díjrészeket beszedni.
2. Libanon postaigazgatásának joga van az 1 kilogramm alatti csomagokért az 1–3 kilogramm közötti csomagokra érvényes díjat beszedni.
3. Panamai Köztársaság postaigazgatásának jogában áll kilogrammonként 0,20 DTS (SDR) összegű díjat szedni a légi úton szállított felületi (S.A.L.) átmenő csomagokért. Ennek hiteléül alulírott meghatalmazottak felvették a jelen jegyzőkönyvet, amely ugyanolyan erejű és érvényű, mintha rendelkezéseit magába az Egyezmény szövegébe foglalták volna, és azt aláírták egy eredeti példányban, amelyet a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójánál helyeznek letétbe. Az Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Irodája erről mindegyik félnek egy-egy másolatot küld.
Kelt Bukarestben, 2004. október 5-én.
Alulírott meghatalmazottak a mai napon kötött Egyetemes Postaegyezmény aláírásakor a következőkben állapodtak meg:
1. Az 5. cikk 1. és 2. bekezdése nem vonatkozik a következő országokra: Antigua és Barbuda, Bahreini Királyság, Barbados, Belize, Botswana, Brunei Darussalam, Dominika, Egyiptom, Fidzsi-szigetek, Gambia, Grenada, Guyana, Hongkong, Írország, Jamaica, Kanada, Kenya Kína, Kiribati, Kuvait, Lesotho, Malawi, Malajzia, Mauritius, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, az Egyesült Királyság tengerentúli területei, Nauru, Nigéria, Pápuaföld-Új-Guinea, Salamon-szigetek, Seychelles, Sierra Leone, St. Christopher és Nevis, St. Lucia, St. Vincent és Grenadin, Szamoa, Szingapúr, Szváziföld, Tanzániai Egyesült Köztársaság, Trinidad és Tobago, Tuvalu, Uganda, Új-Zéland, Vanuatu és Zambia.
2. Az 5. cikk 1. és 2. bekezdése Ausztriára, Dániára és Iráni Iszlám Köztársaság sem vonatkozik, amelynek jogszabályai nem teszik lehetővé a levélpostai küldemények visszavételét vagy címváltoztatását a feladó kérésére, attól kezdve, hogy a címzettet értesítették arról, hogy címére küldemény érkezett.
3. Az 5. cikk 1. bekezdése nem vonatkozik a következő országokra: Ausztrália, Ghána és Zimbabwe.
4. Az 5. cikk 2. bekezdése nem vonatkozik a következő országokra: Bahamai Közösség, Belgium, Irak, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Myanmar, amelyek jogszabályai nem teszik lehetővé a levélpostai küldemények visszavételét vagy címváltoztatását a feladó kérésére.
5. Az 5. cikk 2. bekezdése nem vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra.
6. Az 5. cikk 2. bekezdése vonatkozik Ausztráliára, ha az összeegyeztethető ennek belső jogszabályaival.
7. Az 5. cikk 2. bekezdésével ellentétben El Salvador, a Fülöp-szigetek, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Panamai Köztársaság és Venezuela jogosultak arra, hogy a csomagokat ne küldjék vissza, miután a címzett kérte a vámkezelést, tekintve, hogy vámjogszabályaik ezzel ellentétesek.
1. A 6. cikkel ellentétben Ausztráliának, Kanadának és Új-Zélandnak jogában áll a Szabályzatokban rögzítettektől eltérő díjakat szedni, ha azok összhangban vannak országának jogszabályaival.
1. A 7. cikkben foglaltaktól eltérően Indonéziának, St. Vincent és Grenadinnak, valamint Törökországnak – amelyek belföldi szolgálatukban nem biztosítanak postai díjmentességet a vakok írásos anyagai számára – jogában áll, hogy beszedje a bérmentesítési díjakat és a különszolgáltatások díjait, ezek azonban nem lehetnek magasabbak belföldi szolgáltatásuk díjainál.
2. A 7. cikkben foglaltaktól eltérően az Amerikai Egyesült Államoknak, Ausztráliának, Ausztriának, Japánnak, Kanadának, Nagy-Britanniának és Észak-Írország Egyesült Királyságának, Németországnak, és Svájcnak joga van ahhoz, hogy a vakok írásos anyagai esetében a különszolgáltatásokra a belföldi szolgálatában alkalmazottakkal azonos díjakat szedjen.
1. A 12. cikk rendelkezéseitől függetlenül Ausztrália nem helyesli, hogy az alapszolgáltatásokat kiterjesszék a postacsomagokra is.
2. A 12. cikk 2.4 bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak Nagy-Britanniára, amelynek a nemzeti jogszabályai alacsonyabb súlyhatárt állapítanak meg. Az egészségre és biztonságra vonatkozó jogszabály 20 kilogrammra korlátozza a küldeményzsákok súlyát.
3. A 12. cikk 2.4. bekezdésben foglaltaktól eltérően Kazahsztánnak és Üzbegisztánnak jogában áll 20 kilogrammra korlátozni az érkező és induló M zsákok maximális súlyát.
1. Kanadának joga van ahhoz, hogy a csomagokra ne alkalmazza a 13.1.1. cikk rendelkezéseit, mivel belföldi szolgálatában a csomagokra nem biztosítja a tértivevény szolgáltatást.
1. A 13. cikk 4.1. bekezdésében foglaltaktól eltérően, a Bolgár Köztársaság az érdekelt tagországgal való tárgyalást követően biztosítja a CCRI (IBRS) szolgáltatást.
1. Kivételes jelleggel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Libanon nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyeket, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket, ékszereket és egyéb értéktárgyakat tartalmazó ajánlott küldeményeket. Nem vonatkoznak rájuk szigorúan a Levélposta Szabályzat rendelkezései, ami az ajánlott küldemények kifosztása vagy sérülése esetén viselt felelősséget, továbbá az üvegtárgyakat vagy törékeny tárgyakat tartalmazó küldeményekkel kapcsolatos felelősséget illeti.
2. Kivételes jelleggel Bolívia, Irak, a Kínai Népköztársaság – Hongkong különleges közigazgatási terület nélkül –, Nepál, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Szudán és Vietnam nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyeket, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket, ékszereket és egyéb értéktárgyakat tartalmazó ajánlott küldeményeket.
3. Myanmar fenntartja magának azt a jogot, hogy ne fogadja el a 15. cikk 6. bekezdésében említett értékes tárgyakat tartalmazó értékküldeményeket, mivel ez belföldi jogszabályaival ellentétes.
4. Nepál nem fogadja el a papír- vagy fémpénzt tartalmazó ajánlott küldeményeket és értékküldeményeket, kivéve, ha ezzel kapcsolatban külön megállapodást kötöttek.
5. Üzbegisztán nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyet, csekkeket, postabélyegeket vagy külföldi valutát tartalmazó ajánlott és értékküldeményeket, és semminemű felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
6. Az Iráni Iszlám Köztársaság nem fogad el az iszlám vallás elveibe ütköző tárgyakat tartalmazó levélpostai küldeményeket.
7. A Fülöp-szigetek fenntartja magának azt a jogot, hogy ne fogadjon el semminemű (közönséges, ajánlott vagy értéknyilvánításos) olyan levélpostai küldeményt, amely fémpénzt, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket és egyéb értéktárgyakat tartalmaz.
8. Ausztrália nem fogad el semminemű, rúdaranyat vagy bankjegyet tartalmazó postai küldeményt. Nem fogad el továbbá Ausztráliában történő kézbesítésre olyan ajánlott küldeményeket illetve olyan à découvert átmenő küldeményeket, amelyek értéktárgyakat, úgymint ékszereket, nemesfémeket, drágaköveket vagy féldrágaköveket, értékpapírokat, fémpénzeket vagy bármilyen formában forgatható pénzügyi okmányokat tartalmaznak. Mindennemű felelősséget elhárít azon küldemények tekintetében, amelyeket nem az itt leírt kikötésnek megfelelően adtak fel.
9. A Kínai Népköztársaság – Hongkong különleges közigazgatási terület nélkül – belföldi szabályozásának megfelelően nem fogad el fémpénzt, bankjegyeket, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket tartalmazó értékküldeményeket.
10. Lettország és Mongólia fenntartja magának azt a jogot, hogy ne fogadjon el fémpénzt, bankjegyeket, bemutatóra szóló értékpapírokat és utazási csekkeket tartalmazó közönséges, ajánlott és értékküldeményeket, mivel ez belföldi jogszabályaival ellentétes.
