11. Brazília fenntartja magának a jogot, hogy ne fogadjon el forgalomban lévő fémpénzt, bankjegyeket és bármilyen más bemutatóra szóló értékpapírokat tartalmazó közönséges, ajánlott és értékküldeményeket.
12. Vietnám fenntartja magának a jogot, hogy ne fogadjon el tárgyakat és árucikkeket tartalmazó leveleket.
13. Indonézia nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyet, csekkeket, postabélyegeket, külföldi valutát vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat tartalmazó ajánlott és értékküldeményeket, és semminemű felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
14. Kirgizisztán fenntartja magának azt a jogot, hogy ne fogadjon el semminemű (közönséges, ajánlott vagy értéknyilvánításos) olyan levélpostai küldeményt (és kiscsomagot), amely fémpénzt, papírpénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket, ékszereket és egyéb értéktárgyakat tartalmaz. Semminemű felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
15. Kazahsztán nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyet, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, csekkeket, nemesfémeket – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket, ékszereket és egyéb értéktárgyakat, valamint külföldi valutát tartalmazó ajánlott és értékküldeményeket, és semminemű felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
16. Moldova és az Orosz Föderáció nem fogadja el a forgalomban lévő bankjegyeket, bemutatóra szóló értékpapírokat (csekkeket) vagy külföldi valutákat tartalmazó ajánlott és értékküldeményeket, és semminemű felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
1. Myanmarnak és Zambiának joga van ahhoz, hogy ne fogadja el a 15. cikk 6.1.3.1. bekezdésében említett értéktárgyakat tartalmazó, értéknyilvánításos csomagokat, mivel ez belföldi szabályozásukkal ellentétes.
2. Kivételes jelleggel Libanon és Szudán nem fogadja el a fémpénzt, papírpénzt, bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket és egyéb értéktárgyakat, továbbá folyadékot vagy könnyen olvadó elemeket vagy üvegtárgyakat, vagy hasonló tárgyakat illetve törékeny tárgyakat tartalmazó csomagokat. Nem vonatkoznak rájuk a Postacsomag Szabályzat idevágó rendelkezései.
3. Brazíliának jogában áll, hogy ne fogadja el azokat az értéknyilvánításos csomagokat, amelyek forgalomban lévő fémpénzt és papírpénzt, valamint bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírt tartalmaznak, mivel ez belföldi jogszabályaival ellentétes.
4. Ghánának jogában áll, hogy ne fogadja el azokat az értéknyilvánításos csomagokat, amelyek forgalomban lévő fémpénzt és papírpénzt tartalmaznak, mivel ez belföldi jogszabályaival ellentétes.
5. Szaúd-Arábia a 15. cikkben felsorolt tárgyakon kívül nem fogadja el a fémpénzt, papírpénzt, bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket és egyéb értéktárgyakat tartalmazó csomagokat. Nem fogadja el továbbá az olyan csomagokat, amelyek a következő tárgyakat tartalmazzák: bármilyen gyógyszer, kivéve ha csatolták mellé valamely illetékes hatóság orvosi rendelvényét, tűzoltásra szolgáló termékek, vegyészeti folyadékok vagy az iszlám vallás elveibe ütköző tárgyak.
6. Omán a 15. cikkben felsorolt tárgyakon kívül nem fogadja el az alábbiakat tartalmazó csomagokat:
6.1. mindenfajta gyógyszer, kivéve ha csatolták mellé valamely illetékes hatóság orvosi rendelvényét;
6.2. tűzoltásra szolgáló termékek és vegyészeti folyadékok;
6.3. az iszlám vallás elveibe ütköző tárgyak.
7. Az Iráni Iszlám Köztársaságnak jogában áll, hogy a 15. cikkben felsorolt tárgyakon kívül ne fogadja el az iszlám vallás elveibe ütköző tárgyakat tartalmazó csomagokat.
8. A Fülöp-szigeteknek jogában áll, hogy ne fogadjon el semminemű olyan csomagot, amely fémpénzt, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket és egyéb értéktárgyakat, továbbá folyadékot vagy könnyen olvadó elemeket vagy üvegtárgyakat, vagy hasonló tárgyakat illetve törékeny tárgyakat tartalmaz.
9. Ausztrália nem fogad el semminemű, rúdaranyat vagy bankjegyet tartalmazó postai küldeményt.
10. A Kínai Népköztársaság nem fogad el fémpénzt, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket és egyéb értéktárgyakat tartalmazó közönséges csomagokat. Továbbá – Hongkong különleges közigazgatási terület kivételével – nem fogad el fémpénzt, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat vagy utazási csekkeket tartalmazó értéknyilvánításos csomagokat.
11. Mongólia fenntartja magának azt a jogot, hogy belföldi jogszabályainak megfelelően ne fogadjon el fémpénzt, bankjegyeket, látra szóló értékpapírokat és utazási csekkeket tartalmazó csomagokat.
12. Lettország nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyeket, bemutatóra szóló értékpapírokat (csekkeket) vagy külföldi devizákat tartalmazó közönséges és értéknyilvánításos csomagokat, és semmilyen felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
13. Moldova, az Orosz Föderáció, Ukrajna és Üzbegisztán nem fogadja el a forgalomban lévő bankjegyeket, bemutatóra szóló értékpapírokat (csekkeket) vagy külföldi valutákat tartalmazó közönséges és értéknyilvánításos csomagokat és semminemű felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
14. Kazahsztán nem fogad el fémpénzt, bankjegyet, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, csekkeket, nemesfémeket – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket, ékszereket és egyéb értéktárgyakat, valamint külföldi valutákat tartalmazó közönséges és értéknyilvánításos csomagokat, és semminemű felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
1. A 16. cikkben meghatározott rendelkezésektől függetlenül Mongólia fenntartja magának azt a jogot, hogy belföldi jogszabályainak megfelelően ne fogadjon el radioaktív anyagokat vagy fertőző anyagokat tartalmazó postai küldeményeket.
1. A 15. cikkre hivatkozva a következő tagországok nem fogadják el a vámköteles tárgyakat tartalmazó értékküldeményeket: Banglades és El Salvador.
2. A 15. cikkre hivatkozva a következő tagországok nem fogadják el a vámköteles tárgyakat tartalmazó közönséges és ajánlott leveleket: Afganisztán, Albánia, Azerbajdzsán, Belorusszia, Chile, El Salvador, Észtország, Kambodzsa, Kazahsztán, Kolumbia, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Lettország, Moldova, Nepál, Orosz Föderáció, Peru, San Marino, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán és Venezuela.
3. A 15. cikkre hivatkozva a következő tagországok nem fogadják el a vámköteles tárgyakat tartalmazó közönséges leveleket: Benin, Burkina Faso, Dzsibuti, Elefántcsontparti Köztársaság, Mali és Mauritánia.
4. Az 1–3. bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően a nehezen beszerezhető szérumokat, oltóanyagokat, valamint a sürgősen szükséges gyógyszereket tartalmazó küldeményeket minden esetben el kell fogadni.
1. A 17. cikk 3. bekezdésében foglaltaktól eltérően a Bolgár Köztársaság, Csád, Egyiptom, az Egyesült Királyság tengerentúli területei, a Fülöp-szigetek, Gabon, Görögország, az Iráni Iszlám Köztársaság, Kirgizisztán, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Mongólia, Myanmar, Szudán, Szaúd-Arábia, a Szíriai Arab Köztársaság, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán, Zambia és a Zöldfoki-szigetek fenntartja magának azt a jogot, hogy ügyfeleitől díjat szedjen a levélpostai küldeményekre benyújtott tudakozványokért.
2. A 17. cikk 3. bekezdésében foglaltaktól eltérően Argentína, Ausztria, Azerbajdzsán, Litvánia, Moldova és Szlovákia fenntartja magának azt a jogot, hogy külön díjat szedjen abban az esetben, ha egy tudakozvány alapján végzett nyomozás után kiderül, hogy az indokolatlan volt.
3. Afganisztán, a Bolgár Köztársaság, Egyiptom, Gabon, az Iráni Iszlám Köztársaság, Kirgizisztán, a Kongói Köztársaság, Mongólia, Myanmar, Suriname, Szaúd-Arábia, a Szíriai Arab Köztársaság, Szudán, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán, Zambia és a Zöldfoki-szigetek fenntartja magának azt a jogot, hogy ügyfeleitől díjat szedjen a csomagokra benyújtott tudakozványokért.
4. A 17. cikk 3. bekezdésében foglaltaktól eltérően az Amerikai Egyesült Államok, Brazília és a Panamai Köztársaság fenntartja magának azt a jogot, hogy ügyfeleitől díjat szedjen az olyan országokban feladott levélpostai küldeményekre és postacsomagokra benyújtott tudakozványokért, amely országokban az 1–3. bekezdés rendelkezései alapján ezt a díjat alkalmazzák.
1. Gabon fenntartja magának azt a jogot, hogy ügyfeleitől vám elé állítási díjat szedjen.
2. A Kongói Köztársaság és Zambia fenntartja magának azt a jogot, hogy ügyfeleitől a csomagok tekintetében vám elé állítási díjat szedjen.
1. Az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Görögország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint Új-Zéland fenntartja magának azt a jogot, hogy a felmerült munkák költségével arányos díjat szedjen mindazon kijelölt szolgáltatóktól, amelyek a 26. cikk 4. bekezdése értelmében részükre olyan küldeményeket küldenek vissza, amelyeket postai küldeményként eredetileg nem a nevezett országok postaszolgálatai indítottak.
2. A 26. cikk 4. bekezdésében foglaltaktól függetlenül Kanada fenntartja magának azt a jogot, hogy az indító kijelölt szolgáltatótól olyan összegű díjat szedjen, amely legalább az ilyen küldemények kezelése kapcsán felmerült költségeit fedezi.
3. A 26. cikk 4. bekezdése lehetővé teszi a rendeltetési kijelölt szolgáltató számára, hogy a felvevő kijelölt szolgáltatótól megfelelő díjat kérjen a külföldön nagy mennyiségben feladott levélpostai küldemények kézbesítéséért. Ausztrália, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága fenntartja magának azt a jogot, hogy ezt a díjfizetést a rendeltetési országban az azonos küldeményekre alkalmazott belföldi díjjal egyenértékű összegre korlátozza.
4. A 26. cikk 4. bekezdése lehetővé teszi a rendeltetési kijelölt szolgáltató számára, hogy a felvevő kijelölt szolgáltatótól megfelelő díjat kérjen a külföldön nagy mennyiségben feladott levélpostai küldemények kézbesítéséért. A következő tagországok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ezt a díjfizetést a Szabályzatokban a tömeges küldeményekre megállapított összeghatárra korlátozzák: az Amerikai Egyesült Államok, Bahama, Barbados, Brunei Darussalam, Grenada, Guyana, Hollandia, Holland Antillák és Aruba, India, a Kínai Népköztársaság, Malaysia, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, az Egyesült Királyság tengerentúli területei, Nepál, Új-Zéland, Srí Lanka, St. Lucia, St. Vincent és Grenadin, Suriname, Szingapúr, és Thaiföld.
5. A 4. bekezdésben szereplő fenntartásoktól függetlenül a következő tagországok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy az Egyezmény 26. cikkének rendelkezéseit teljes egészében alkalmazzák az Egyesület tagországaitól kapott küldeményekre: Argentína, Ausztria, Benin, Brazília, Burkina Faso, Ciprus, Dánia, Egyiptom, Elefántcsontparti Köztársaság, Franciaország, Görögország, Guinea, Izrael, Japán, Jordánia, Kamerun, Libanon, Luxemburg, Mali, Marokkó, Mauritánia, Monaco, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Szaúd-Arábia, Szenegál, Szíriai Arab Köztársaság, Togo.
6. A 26. cikk 4. bekezdése alkalmazása céljából Németország fenntartja magának a jogot, hogy a küldeményeket feladó országtól egy olyan díjazást kérjen, melyet attól az országtól kapott volna, ahol a feladó székhelye van.
7. A XIII. cikkben szereplő fenntartások ellenére a Kínai Népköztársaság fenntartja magának azt a jogot, hogy a külföldön nagy mennyiségben feladott levélpostai küldemények kézbesítéséért járó fizetést az UPU Egyezményben és a Tömeges Levélposta Szabályzatban engedélyezett szintre korlátozza.
1. A 33. cikkben foglaltaktól eltérően Afganisztán fenntartja magának azt a jogot, hogy csomagonként 7,50 DTS (SDR) összegű pótlólagos kivételes szárazföldi érkezési díjrészt szedjen be.
1. Az Amerikai Egyesült Államoknak, Belgiumnak és Norvégiának joga van a légi csomagokért a felületi csomagokért járó díjrészeknél magasabb szárazföldi díjrészeket beszedni.
2. Libanonnak joga van az 1 kilogramm alatti csomagokért az 1–3 kilogramm közötti csomagokra érvényes díjat beszedni.
3. A Panamai Köztársaságnak jogában áll kilogrammonként 0,20 DTS (SDR) összegű díjat szedni a légi úton szállított felületi (S.A.L.) átmenő csomagokért.
Ennek hiteléül alulírott meghatalmazottak felvették a jelen jegyzőkönyvet, amely ugyanolyan erejű és érvényű, mintha rendelkezéseit magába az Egyezmény szövegébe foglalták volna, és azt aláírták egy eredeti példányban, amelyet a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójánál helyeznek letétbe. Az Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Irodája erről mindegyik félnek egy-egy másolatot küld.
Kelt Genfben, 2008. augusztus 12-én.”
7. § Az Országgyűlés a Postai Pénzforgalmi Megállapodást a 2004. évi bukaresti kongresszuson aláírt módosításaival egységes szerkezetben e törvénnyel kihirdeti.
8. § A Postai Pénzforgalmi Megállapodás francia nyelvű hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
Les soussignés, Plénipotentiaires des Gouvernements des Pays-membres de l’Union, vu l’article 22.4, de la Constitution de l’Union postale universelle conclue à Vienne le 10 juillet 1964, ont, d’un commun accord et sous réserve de l’article 25.4, de ladite Constitution, arrêté l’Arrangement suivant.
1. Le présent Arrangement régit l’ensemble des prestations postales visant au transfert de fonds. Les pays contractants conviennent d’un commun accord des produits du présent Arrangement qu’ils entendent instaurer dans leurs relations réciproques.
2. Des organismes non postaux peuvent participer, par l’intermédiaire de l’administration postale, du service des chèques postaux ou d’un organisme qui gère un réseau de transfert de fonds postaux, aux échanges régis par les dispositions du présent Arrangement. Il appartient à ces organismes de s’entendre avec l’administration postale de leur pays pour assurer la complète exécution de toutes les clauses de l’Arrangement et, dans le cadre de cette entente, pour exercer leurs droits et remplir leurs obligations en tant qu’administration postale définies par le présent Arrangement. L’administration postale leur sert d’intermédiaire dans leurs relations avec les administrations postales des autres pays contractants et avec le Bureau international. Au cas où une administration postale ne fournirait pas les services financiers décrits dans le présent Arrangement ou si la qualité de service ne correspond pas aux exigences de la clientèle, les administrations postales peuvent coopérer avec des organismes non postaux dans le pays considéré.
3. Les Pays-membres notifient au Bureau international, dans les six mois suivant la clőture du Congrès, le nom et l’adresse de l’organe gouvernemental chargé de superviser les services financiers postaux ainsi que le nom et l’adresse du ou des opérateurs désignés officiellement pour assurer les services financiers postaux et remplir les obligations découlant des Actes de l’Union sur leur territoire.
3.1 Les Pays-membres notifient au Bureau international, dans les six mois suivant la clőture du Congrès, les coordonnées des personnes responsables de l’exploitation des services financiers postaux et du service des réclamations.
3.2 Entre deux Congrès, tout changement concernant les organes gouvernementaux, les opérateurs et les personnes responsables désignés officiellement doit être notifié au Bureau international dans les meilleurs délais.
4. Le présent Arrangement régit les produits de paiement postaux suivants:
4.1 les mandats de poste, y compris les mandats de remboursement;
4.2 les virements de compte à compte.
5. Les administrations postales intéressées peuvent fournir d’autres prestations régies par des accords bilatéraux ou multilatéraux.
1. Mandat ordinaire
1.1 Le client donneur d’ordre remet des fonds au guichet d’un bureau de poste ou ordonne le débit de son compte et demande le paiement du montant intégral sans retenue aucune en numéraire au bénéficiaire.
2. Mandat de versement
2.1 Le client donneur d’ordre remet des fonds au guichet d’un bureau de poste et demande qu’ils soient versés intégralement et sans retenue sur le compte du bénéficiaire géré par une administration postale ou sur un compte géré par d’autres organismes financiers.
3. Mandat de remboursement
3.1 Le destinataire d’un «envoi contre remboursement» remet des fonds ou ordonne le débit de son compte et demande le paiement du montant intégral sans retenue aucune à l’expéditeur de l’«envoi contre remboursement».
1. Sauf entente spéciale, le montant du mandat de poste est exprimé en monnaie du pays de destination.
2. L’administration postale d’émission fixe le taux de conversion de sa monnaie en celle du pays de destination.
3. Le montant maximal des mandats de poste est fixé bilatéralement.
4. L’administration postale d’émission a toute liberté pour définir les documents et les modalités de dépőt des mandats de poste. Si le mandat doit être transféré par courrier, seules doivent être utilisées les formules prévues au Règlement.
1. L’administration postale d’émission détermine librement les taxes à percevoir au moment de l’émission.
2. Les mandats de poste échangés, par l’intermédiaire d’un pays partie au présent Arrangement, entre un pays contractant et un pays non contractant peuvent être soumis, par une administration intermédiaire, à une taxe supplémentaire, déterminée par cette dernière en fonction des coûts générés par les opérations qu’elle effectue, dont le montant est convenu entre les administrations postales concernées et prélevé sur le montant du mandat de poste; cette taxe peut toutefois être perçue sur l’expéditeur et attribuée à l’administration postale du pays intermédiaire si les administrations postales se sont mises d’accord à cet effet.
3. Sont exonérés de toutes taxes les documents, les titres et les ordres de paiement relatifs aux transferts de fonds postaux échangés entre les administrations postales par la voie postale, dans les conditions prévues aux articles RL 110 et 111.
1. L’administration postale d’émission doit répondre aux normes de service stipulées dans le Règlement afin de fournir des services satisfaisants à la clientèle.
1. Les mandats de poste échangés le sont au moyen des réseaux électroniques établis par le Bureau international de l’UPU ou d’autres organismes.
2. Les échanges électroniques s’opèrent par envoi adressé directement au bureau de paiement ou à un bureau d’échange. La sécurité et la qualité des échanges doivent être garanties par les spécifications techniques relatives aux réseaux utilisés ou par un accord bilatéral entre les administrations postales.
3. Les administrations postales peuvent convenir d’échanger des mandats au moyen de formules sur papier, prévues par le Règlement, et expédiées en régime prioritaire.
4. Les administrations postales peuvent convenir d’utiliser d’autres moyens d’échange.
1. Le paiement des mandats de poste est effectué selon la réglementation du pays de destination.
2. En règle générale, la somme entière du mandat de poste doit être payée au bénéficiaire;
des taxes facultatives peuvent être perçues si celui-ci demande des services spéciaux supplémentaires.
3. La validité des mandats de poste électroniques doit être fixée par des accords bilatéraux.
4. La validité des mandats de poste sur support papier s’étend, en règle générale, jusqu’à l’expiration du premier mois qui suit celui de la date d’émission.
5. Après le délai indiqué ci-dessus, un mandat de poste impayé doit être renvoyé immédiatement à l’administration postale d’émission.
1. Pour chaque mandat de poste payé, l’administration postale d’émission attribue à l’administration postale payeuse une rémunération dont le taux est fixé dans le Règlement.
2. Au lieu du taux forfaitaire prévu dans le Règlement, les administrations postales peuvent convenir de taux de rémunération différents.
3. Les transferts de fonds effectués en franchise de taxes ne donnent droit à aucune rémunération.
4. Lorsqu’il y a entente entre les administrations postales intéressées, les transferts de fonds de secours exemptés de taxes par l’administration postale d’émission peuvent être exonérés de rémunération.
1. L’administration postale payeuse doit répondre aux normes de service stipulées dans le Règlement afin de fournir des services satisfaisants à la clientèle.
1. Le titulaire d’un compte postal demande, par débit de son compte, l’inscription d’un montant au crédit du compte du bénéficiaire tenu par l’administration postale, ou d’un autre compte, par l’intermédiaire de l’administration postale du pays de destination.
1. Le montant du virement doit être exprimé dans la monnaie du pays de destination ou dans une autre monnaie, selon l’arrangement convenu entre les administrations postales d’émission et de réception.
2. L’administration postale d’émission fixe le taux de conversion de sa monnaie en celle dans laquelle est exprimé le montant du virement.
3. Le montant des virements est illimité, sauf décision prise par les administrations postales concernées.
4. L’administration postale d’émission a toute liberté pour définir les documents et les modalités d’émission des virements.
1. L’administration postale d’émission détermine librement la taxe à percevoir au moment de l’émission. A cette taxe principale, elle ajoute éventuellement les taxes afférentes à des services spéciaux rendus à l’expéditeur.
2. Les virements, effectués par l’intermédiaire d’un pays partie au présent Arrangement, entre un pays contractant et un pays non contractant peuvent être soumis, par l’administration intermédiaire, à une taxe supplémentaire. Le montant de cette taxe est convenu entre les administrations concernées et prélevé sur le montant du virement. Cette taxe peut toutefois être perçue sur l’expéditeur et attribuée à l’administration du pays intermédiaire si les administrations postales intéressés se sont mises d’accord à cet effet.
3. Sont exonérés de toutes taxes les documents, les titres et les ordres de paiement relatifs aux virements postaux effectués par la voie postale entre les administrations postales, dans les conditions prévues aux articles RL 110 et 111.
1. L’administration postale d’émission doit répondre aux normes de service stipulées dans le Règlement afin de fournir des services satisfaisants à la clientèle.
1. Les virements doivent être effectués au moyen des réseaux électroniques établis par le Bureau international de l’UPU ou d’autres organismes, selon les spécifications techniques adoptées par les administrations intéressées.
2. La sécurité et la qualité des échanges doivent être garanties par les spécifications techniques relatives aux réseaux utilisés ou par un accord bilatéral entre les administrations postales émettrices et payeuses.
3. Les administrations postales peuvent convenir d’effectuer des virements au moyen de formules sur papier, prévues par le Règlement, et expédiées en régime prioritaire.
4. Les administrations postales peuvent convenir d’utiliser d’autres moyens d’échange.
1. Les virements arrivants doivent être traités selon la réglementation en vigueur dans le pays de destination.
2. En règle générale, les droits exigibles dans le pays de destination doivent être payés par le bénéficiaire; toutefois, cette taxe peut être perçue auprès de l’expéditeur et attribuée à l’administration postale du pays de destination, conformément à un accord bilatéral.
1. Pour chaque virement, l’administration postale payeuse peut demander le versement d’une taxe d’arrivée. Cette taxe peut être soit débitée du compte du bénéficiaire, soit prise en charge par l’administration postale émettrice par débit de son compte courant postal de liaison.
2. Les virements effectués en franchise de taxe ne donnent lieu à aucune rémunération.
3. Lorsqu’il y a entente entre les administrations postales intéressés, les virements de fonds de secours exemptés de taxes par l’administration postale émettrice peuvent être exonérés de rémunération.
1. L’administration postale payeuse doit répondre aux normes de service stipulées dans le Règlement afin de fournir des services satisfaisants à la clientèle.
1. Les administrations postales conviennent entre elles des moyens techniques à utiliser pour régler leurs créances.
2. Comptes de liaison
2.1 En règle générale, lorsque les administrations postales disposent d’une institution de chèques postaux, chacune d’elles se fait ouvrir, à son nom auprès de l’administration correspondante, un compte de liaison au moyen duquel sont liquidées les dettes et les créances réciproques résultant des échanges effectués au titre du service des virements et des mandats de poste et de toutes les autres opérations que les administrations postales conviendraient de régler par ce moyen.
2.2 Lorsque l’administration postale du pays de destination ne dispose pas d’un système de chèques postaux, le compte de liaison peut être ouvert auprès d’une autre administration.
2.3 Les administrations postales peuvent convenir de régler leurs échanges financiers par l’intermédiaire d’administrations désignées par un accord multilatéral.
2.4 En cas de découvert sur un compte de liaison, les sommes dues sont productrices d’intérêts, dont le taux est fixé dans le Règlement.
2.5 Un compte de liaison présentant un solde créditeur doit pouvoir être producteur d’intérêts.
3. Comptes mensuels
3.1 En l’absence de compte de liaison, chaque administration postale payeuse établit, pour chaque administration postale d’émission, un compte mensuel des sommes payées pour les mandats de poste. Les comptes mensuels sont incorporés, périodiquement, dans un compte général qui donne lieu à la détermination d’un solde.
3.2 Le règlement des comptes peut aussi avoir lieu sur la base des comptes mensuels, sans compensation.
4. Il ne peut être porté atteinte par aucune mesure unilatérale telle que moratoire, interdiction de transfert, etc., aux dispositions du présent article ni à celles du Règlement qui en découlent.
1. Les réclamations sont admises dans le délai de six mois à compter du lendemain du jour du dépőt d’un mandat de poste ou de l’exécution d’un virement.
2. Les administrations postales ont le droit de percevoir sur leurs clients une taxe de réclamation pour les mandats de poste ou les virements.
1. Principe et étendue de la responsabilité
1.1 L’administration postale est responsable des sommes versées au guichet ou portées au débit du compte du tireur jusqu’au moment où le mandat a été régulièrement payé ou le compte du bénéficiaire a été crédité.
1.2 L’administration postale est responsable des indications erronées qu’elle a fournies et qui ont entraîné soit un non-paiement, soit des erreurs dans l’exécution du transfert de fonds. La responsabilité s’étend aux erreurs de conversion et aux erreurs de transmission.
1.3 L’administration postale est dégagée de toute responsabilité:
1.3.1 en cas de retard qui peut se produire dans la transmission, l’expédition ou le paiement des titres et des ordres;
1.3.2 lorsque, par suite de la destruction des documents de service résultant d’un cas de force majeure, elle ne peut rendre compte de l’exécution d’un transfert de fonds, à moins que la preuve de sa responsabilité n’ait été autrement administrée;
1.3.3 lorsque l’expéditeur n’a formulé aucune réclamation dans le délai prévu à l’article 19;
1.3.4 lorsque le délai de prescription des mandats dans le pays d’émission s’est écoulé.
1.4 En cas de remboursement, quelle qu’en soit la cause, la somme remboursée à l’expéditeur ne peut dépasser celle qu’il a versée ou qui a été débitée de son compte.
1.5 Les administrations postales peuvent convenir entre elles d’appliquer des conditions plus étendues de responsabilité adaptées aux besoins de leurs services intérieurs.
1.6 Les conditions de l’application du principe de la responsabilité, et notamment les questions de la détermination de la responsabilité, le paiement des sommes dues, les recours, le délai de paiement et les dispositions relatives au remboursement à l’administration intervenante, sont celles prescrites dans le Règlement.
1. Pour la transmission des ordres de paiement par voie électronique, les administrations postales utilisent le réseau de l’UPU ou tout autre réseau permettant d’effectuer des virements de manière rapide, fiable et sûre.
2. Les services financiers électroniques de l’UPU sont réglementés entre les administrations postales sur la base d’accords bilatéraux. Les règles générales de fonctionnement des services financiers électroniques de l’UPU sont soumises aux dispositions appropriées des Actes de l’Union.
1. Lors de l’ouverture à l’étranger d’un compte courant postal ou d’un autre type de compte, ou lorsqu’une demande est faite pour obtenir un produit financier à l’étranger, les organismes postaux des pays parties au présent Arrangement conviennent de fournir une assistance sur l’utilisation des produits considérés.
2. Les parties peuvent s’entendre bilatéralement sur l’assistance qu’elles peuvent se prêter mutuellement sur la procédure détaillée à suivre et conviennent des frais relatifs à la fourniture d’une telle assistance.
1. La Convention est applicable, le cas échéant, par analogie, en tout ce qui n’est pas expressément réglé par le présent Arrangement.
2. L’article 4 de la Constitution n’est pas applicable au présent Arrangement.
3. Conditions d’approbation des propositions concernant le présent Arrangement et son Règlement.
3.1 Pour devenir exécutoires, les propositions soumises au Congrès et relatives au présent Arrangement doivent être approuvées par la majorité des Pays-membres présents et votants ayant le droit de vote et qui sont parties à l’Arrangement. La moitié au moins de ces Pays-membres représentés au Congrès et ayant le droit de vote doivent être présents au moment du vote.
3.2 Pour devenir exécutoires, les propositions relatives au Règlement de cet Arrangement doivent être approuvées par la majorité des membres du Conseil d’exploitation postale qui sont parties à l’Arrangement et ayant le droit de vote.
3.3 Pour devenir exécutoires, les propositions introduites entre deux Congrès et relatives au présent Arrangement doivent réunir:
3.3.1 les deux tiers des suffrages, la moitié au moins des Pays-membres parties à l’Arrangement et ayant le droit de vote ayant participé au suffrage, s’il s’agit de l’addition de nouvelles dispositions;
3.3.2 la majorité des suffrages, la moitié au moins des Pays-membres parties à l’Arrangement et ayant le droit de vote ayant participé au suffrage, s’il s’agit de modifications aux dispositions du présent Arrangement;
3.3.3 la majorité des suffrages s’il s’agit de l’interprétation des dispositions du présent Arrangement.
3.4 Nonobstant les dispositions prévues sous 3.3.1, tout Pays-membre dont la législation nationale est encore incompatible avec l’addition proposée a la faculté de faire une déclaration écrite au Directeur général du Bureau international indiquant qu’il ne lui est pas possible d’accepter cette addition, dans les quatre-vingt-dix jours à compter de la date de notification de celle-ci.
4. Le présent Arrangement sera mis à exécution le 1er janvier 2006 et demeurera en vigueur jusqu’à la mise à exécution des Actes du prochain Congrès.
En foi de quoi, les Plénipotentiaires des Gouvernements des pays contractants ont signé le présent Arrangement en un exemplaire qui est déposé auprès du Directeur général du Bureau international. Une copie en sera remise à chaque Partie par le Bureau international de l’Union postale universelle.
Fait à Bucarest, le 5 octobre 2004.
Alulírottak, az Egyesület tagországai Kormányainak teljes jogú meghatalmazottai, tekintettel az Egyetemes Postaegyesület 1964. július 10-én, Bécsben elfogadott Alapokmánya 22. cikk 4. bekezdésére, közös megegyezéssel, és az Alapokmány említett 25. cikk 4. bekezdésében foglaltak fenntartásával, az alábbi Megállapodást kötötték.
1. A jelen Megállapodás szabályozza valamennyi, nemzetközi fizetések megvalósítására irányuló postai szolgáltatást. A szerződő országok, a kétoldalú kapcsolataikban bevezetni kívánt, a jelen Megállapodásban szereplő termékekről külön megállapodást kötnek.
2. A jelen Megállapodás által szabályozott pénzforgalmi tevékenységben nem postai szervezetek is részt vehetnek, a helyi postaigazgatáson, bankközi zsíró rendszeren, vagy más postai utalványközvetítő hálózatot működtető szervezeten át történő csatlakozás útján. Az ilyen szervezeteknek megegyezést kell kötniük országuk postaigazgatásával, amely biztosítja a jelen Megállapodás kikötéseinek maradéktalan teljesülését, és csak a megegyezés keretében gyakorolhatják a postaigazgatásokéval azonos, a jelen Megállapodásban meghatározott jogokat, és fejthetik ki tevékenységüket. A többi szerződő ország postaigazgatásával és a Nemzetközi Irodával fenntartott kapcsolataikban a helyi postaigazgatás szolgál közvetítőként. Amennyiben egy adott postaigazgatás nem nyújtja a jelen Megállapodásban rögzített pénzügyi szolgáltatásokat, vagy ha a nyújtott szolgáltatás minősége nem felel meg az ügyfelek igényeinek, a többi szerződött ország postaigazgatásai jogosultak az együttműködésre nem postai szervezetekkel is az adott országban.
3. A Tagországok a Kongresszus zárónapját követő hat hónapon belül közlik a Nemzetközi Irodával a postai pénzügyi szolgáltatások felügyeletéért felelős kormányszervük nevét és címét, valamint országukban a postai pénzügyi szolgáltatások nyújtását végző szervezet, vagy szervezetek nevét és címét, amelyek helyileg hivatottak az Egyesület Okirataiból eredő kötelezettségek teljesítésére.
3.1 A Tagországok a Kongresszus zárónapját követő hat hónapon belül megadják a postai pénzügyi szolgáltatások és a tudakozvány szolgálat működtetéséért felelős személyek elérhetőségi adatait a Nemzetközi Irodának.
3.2 Két Kongresszus között a kormányszervekkel, a hivatalosan kijelölt lebonyolítókkal és felelősökkel kapcsolatos változásokról a Nemzetközi Irodát a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatni kell.
4. A jelen Megállapodás az alábbi postai pénzforgalmi termékeket szabályozza:
4.1 postautalványok, beleértve az utánvételi utalványokat;
4.2 számláról számlára történő átutalások.
5. Az érdekelt postaigazgatások, az egymással kötött kétoldalú vagy többoldalú megállapodások alapján, egyéb szolgáltatásokat is nyújthatnak.
1. Közönséges postautalvány
1.1 A rendelkező ügyfél, a postahely ablakánál készpénzt ad át, vagy megbízást ad számlájának megterhelésére azzal, hogy az összeget teljes egészében, levonások nélkül, készpénzben fizessék ki a kedvezményezettnek.
2. Készpénz befizetési utalvány
2.1 A rendelkező ügyfél, a postahely ablakánál készpénzt ad át azzal a megbízással, hogy az összeget teljes egészében, levonások nélkül írják jóvá a kedvezményezett számláján, mely számlát a kedvezményezett országának postaigazgatása, vagy egyéb pénzintézete vezeti.
3. Utánvételi utalvány
3.1. Az „utánvételes küldemény” címzettje készpénzt fizet be, vagy megbízást ad számlája megterhelésére, és kéri a levonások nélküli teljes összeg kifizetését az „utánvételes küldemény” feladójának.
1. Külön megegyezés hiányában a postautalvány összegét a címzett országának pénznemében tüntetik fel.
2. A küldő postaigazgatás rögzíti azt az árfolyamot, amelyen saját fizetőeszközét a címzett ország fizetőeszközére váltja.
3. A postautalványok összegének felső határértékét az országok kétoldalú rendben határozzák meg.
4. A küldő postaigazgatás szabadon meghatározhatja a postautalványok felvételi bizonylatait és eljárási rendjét. A postai úton, levélként továbbított utalványok esetében csak a Szabályzatban előírt formanyomtatványok használhatók.
1. A küldő postaigazgatás szabadon meghatározhatja a postautalványok felvételekor beszedett díj nagyságát.
2. Szerződött és nem szerződött országok között, a jelen Megállapodásban résztvevő ország közvetítésével forgalmazott utalványok esetében a közvetítő postaigazgatás többletdíjat szabhat ki, mely utóbbi összegét a felmerült saját költségei alapján határozza meg. A többletdíj összegéről az érintett postaigazgatások előre megállapodnak, és azt a közvetítő a továbbított postautalvány összegéből levonja. Minderről azonban az érintett postaigazgatások úgy is megállapodhatnak, hogy a többletdíjat a feladótól, felvételkor beszedik, és azt a közvetítő ország postaigazgatása javára, elszámolás keretében jóváírják.
3. A postaigazgatások közötti, az RL 110 és 111 sz. cikkek hatálya alá tartozó átutalások bizonylatai, instrumentumai és fizetési megbízásai minden esetben díjmentesek.
1. A felvevő postaigazgatásnak meg kell felelnie a Szabályzatban előírt szolgáltatási normáknak annak érdekében, hogy az ügyfelek megfelelő színvonalú szolgáltatáshoz jussanak.
1. A postautalványok forgalmazása olyan elektronikus hálózaton keresztül történik, amelyet az UPU Nemzetközi Irodája, vagy más szervezetek bocsátanak rendelkezésre.
2. Az elektronikus forgalmazás során az utalványokat közvetlenül a kifizető igazgatáshoz, vagy valamely központi elosztó szervezethez továbbítják. A forgalmazás biztonságát és minőségét az igénybevett hálózatok megfelelő technikai előírásai útján, vagy a postaigazgatások közötti kétoldalú megállapodással kell garantálni.
3. A postaigazgatások megállapodhatnak arról, hogy az utalványokat a Szabályzatban előírt papír alapú nyomtatványokon, elsőbbségi levélforgalomban cserélik.
4. A postaigazgatások más utalvány-forgalmazási eszközök alkalmazásáról is megállapodhatnak.
1. Az utalványok kifizetése a rendeltetési ország szabályai szerint történik.
2. Általános szabály, hogy a postautalvány teljes összegét ki kell fizetni a kedvezményezettnek. Kiegészítő díj-elemek szedhetők be, amennyiben a kedvezményezett választható külön szolgáltatásokat vesz igénybe.
3. Az elektronikus postautalványok érvényességének időtartamát kétoldalú megállapodásokban kell rögzíteni.
4. Általános szabály, hogy a papír alapú postautalványok érvényessége a kibocsátás hónapját követő hónap utolsó napjáig tart.
5. A fenti határidő lejárta után a kifizetetlen postautalványt haladéktalanul vissza kell küldeni a kibocsátó postaigazgatás részére.
1. A felvevő (küldő) postaigazgatás minden kifizetett postautalvány után díjat fizet a kifizető postaigazgatásnak. A díj mértékét a Szabályzatban határozzák meg.
2. A Szabályzatban rögzített átalánydíj helyett a postaigazgatások eltérő díjazásról is megállapodhatnak.
3. Az ingyenes utalványokért tilos díjat szedni.
4. Segélyösszegek továbbításánál, a felvételt ingyenesen vállaló postaigazgatás megléte esetén, a további érdekelt postaigazgatások megegyezhetnek az átutalás egészében díjmentes teljesítéséről.
1. A kifizető postaigazgatásnak meg kell felelnie a Szabályzatban előírt szolgáltatási normáknak annak érdekében, hogy az ügyfelek megfelelő színvonalú szolgáltatáshoz jussanak.
1. A postai számla birtokosa arról rendelkezik, hogy számláját terheljék meg egy bizonyos összeggel, és ezt az összeget írják jóvá a kedvezményezett számláján. A kedvezményezett számlája lehet a célország postaigazgatása által vezetett számla, vagy valamely más pénzintézet által vezetett olyan számla, amelyre az illető postaigazgatás közreműködésével jut el a jóváírás.
1. Az átutalás összegét a címzett ország pénznemében kell meghatározni, vagy bármely más pénznemben, a küldő és a fogadó postaigazgatások közt érvényes megállapodás szerint.
2. A küldő postaigazgatás köteles rögzíteni az országának pénzneme és az átutalás pénzneme közti váltás árfolyamát.
3. Az átutalások összege nincs korlátozva, kivéve, ha az érintett postaigazgatások másképp állapodnak meg.
4. A küldő postaigazgatás szabadon meghatározhatja az átutalások felvételi bizonylatait és az alkalmazott eljárási rendet.
1. A küldő postaigazgatás szabadon megszabhatja a kibocsátáskor beszedendő díjat. Az alapdíjhoz hozzáadja a feladónak nyújtott speciális szolgáltatásokért járó díjakat.
2. Szerződött és nem szerződött országok között, a jelen Megállapodásban résztvevő ország közvetítésével forgalmazott átutalások esetében a közvetítő postaigazgatás többletdíjat szabhat ki. A többletdíj összegéről az érintett postaigazgatások előre megállapodnak, és azt a közvetítő a továbbított átutalás összegéből levonja. Minderről azonban az érintett postaigazgatások úgy is megállapodhatnak, hogy a többletdíjat a feladótól, felvételkor beszedik, és azt a közvetítő ország postaigazgatása javára, elszámolás keretében jóváírják.
3. A postaigazgatások közötti, az RL 110 és 111 sz. cikkek hatálya alá tartozó átutalások bizonylatai, instrumentumai és fizetési megbízásai minden esetben díjmentesek.
1. A küldő postaigazgatásnak meg kell felelnie a Szabályzatban előírt szolgáltatási normáknak annak érdekében, hogy az ügyfelek megfelelő színvonalú szolgáltatáshoz jussanak.
1. Az átutalások forgalmazása olyan elektronikus hálózaton keresztül történik, amelyet az UPU Nemzetközi Irodája, vagy más szervezetek bocsátanak rendelkezésre, az érintett igazgatások által elfogadott technikai előírások szerint.
2. A forgalmazás biztonságát és minőségét az igénybevett hálózatok megfelelő technikai előírásai útján, vagy a postaigazgatások közötti kétoldalú megállapodással kell garantálni.
3. A postaigazgatások megállapodhatnak arról, hogy az átutalásokat a Szabályzatban előírt papír alapú formanyomtatványokon, elsőbbségi levélforgalomban hajtják végre.
4. A postaigazgatások más forgalmazási eszközök alkalmazásáról is megállapodhatnak.
1. A beérkező átutalásokat a rendeltetési országban hatályos szabályok szerint kell kezelni.
2. Általános szabály, hogy a rendeltetési országban felmerülő díjfizetési kötelezettségeknek a kedvezményezett tesz eleget. Azonban kétoldalú megállapodás alapján ez a díj beszedhető a feladótól is, majd elszámolás keretében a rendeltetési ország postaigazgatásának javára jóváírható.
1. A kifizető postaigazgatás minden beérkező átutalás teljesítéséért érkezési díjat számíthat fel. Az érkezési díj beszedése történhet a kedvezményezett számlájának a fogadó postaigazgatás általi terhelésével, vagy a küldő postaigazgatás eleve felszámítja azt a feladónak. Ez utóbbi esetben az igazgatások közti klíringszámla útján történik a kezelési költség kiegyenlítése is.
2. Az ingyenes átutalásokért tilos díjat szedni.
3. Segélyösszegek továbbításánál, a felvételt ingyenesen vállaló postaigazgatás megléte esetén, a további érdekelt postaigazgatások megegyezhetnek az átutalás egészében díjmentes teljesítéséről.
1. A kifizető postaigazgatásnak meg kell felelnie a Szabályzatban előírt szolgáltatási normáknak annak érdekében, hogy az ügyfelek megfelelő színvonalú szolgáltatáshoz jussanak.
1. A postaigazgatások megállapodnak egymással kölcsönös tartozásaik elszámolásának technikai eszközeiről.
2. Elszámolási számlák
2.1 Általános szabály, hogy amennyiben a postaigazgatásokhoz elszámolásforgalmi (zsíró) szervezet tartozik, úgy kölcsönösen folyószámlát (klíringszámlát) nyittatnak maguknak a másik féllel. Ezen az elszámolási számlán keresztül történik a két fél által egymás közt bonyolított utalványforgalomból, átutalás-forgalomból, vagy – ha a felek erről megállapodtak – bármilyen más ügyletből származó, kölcsönös tartozások kiegyenlítése.
2.2 Amennyiben a rendeltetési ország postaigazgatása nem rendelkezik elszámolásforgalmi (zsíró) szervezettel, az elszámolási számla más igazgatásnál is megnyitható.
2.3 A postaigazgatások megállapodhatnak arról, hogy pénzügyi elszámolásaikat sokoldalú megállapodás alapján, erre kijelölt igazgatás közvetítésével végzik.
2.4 Az elszámolási számla hitelkeret túllépése esetén, a fedezetlen követelésre számított büntetőkamat fizetendő, amelynek kamatlábát a Szabályzat rögzíti.
2.5 A klíringszámlák pozitív egyenlege után kamat jár.
3. Havi számla alapú elszámolás
3.1 Közvetlen számlakapcsolat hiánya estén a fogadó (kifizető) postaigazgatások havi számlát bocsátanak ki minden küldő (felvevő) postaigazgatás részére, amelyen feltüntetik a postautalványok teljesítésekor kifizetett összegeket. A havi számlákat, meghatározott időközönként, egy átfogó mérleg-számlában egyesítik, amely alapján ellenőrzik és rendezik a két fél egymással szembeni fizetési egyenlegét.
3.2 Egyedül a havi számlázásra épülő elszámolási rendszer is alkalmazható, időszakos mérlegszámlák kibocsátása nélkül.
4. A jelen cikk, valamint a Szabályzat ezzel összefüggő rendelkezéseit nem csorbíthatják olyan egyoldalú intézkedések, mint a tartozások kiegyenlítésének késleltetése, a tranzakciók továbbításának megtagadása stb.
1. A tudakozványokat el kell fogadni a postautalvány, vagy az átutalási megbízás felvételének napjától számított hat hónapon belül.
2. A postautalványok vagy az átutalások után indított tudakozványokért a postaigazgatásoknak jogában áll ügyfeleiktől díjat szedni.
1. A felelősség elvi alapja és mértéke
1.1 A postaigazgatás mindaddig felelős a postahelyen befizetett, vagy a küldő ügyfél számláján terhelt összegekért, amíg az utalványt szabályosan ki nem fizették, vagy a kedvezményezett számláját megfelelően jóvá nem írták.
1.2 A postaigazgatás felel az általa közölt minden olyan hibás információért, amely nemfizetést vagy hibát eredményezett a pénzösszegek átutalásának teljesítésében. A felelősség kiterjed mind a deviza-konverziós, mind a tranzakció továbbítási hibákra.
1.3 A postaigazgatás mentesül minden felelősség alól:
1.3.1 az utalványlapok és fizetési instrumentumok átvitelében, továbbításában, vagy kifizetésében bekövetkezett késedelemért;
1.3.2 amennyiben a vis maior folytán megsemmisült hivatalos nyilvántartások hiányában képtelenné vált az átutalások teljesítésére, hacsak ennek az ellenkezője nem bizonyítható;
1.3.3 amennyiben a feladó nem jelentett be igényt a 19. cikkben megadott határidőn belül;
1.3.4 ha az utalványok érvényességi ideje a küldő országában lejárt.
1.4 Visszafizetés esetén, bármi legyen is az oka, a feladónak visszafizetett összeg nem lehet több annál, mint amennyit feladott, vagy amennyivel a számláját megterhelték.
1.5 A postaigazgatások, kétoldalú rendben, szélesebb körű felelősségi feltételek alkalmazásáról is megállapodhatnak, amennyiben az ilyen feltételek jobban kielégítik belföldi szolgáltatási igényeiket.
1.6 A felelősség elvének alkalmazási feltételei, nevezetesen a felelősség megállapításának kérdéseire, a követelések visszafizetésére, a jogorvoslatra, és az ügyfél részére kártérítést fizető igazgatásnak járó viszont-térítés megfizetésének határidejére vonatkozó rendelkezések megegyeznek a Szabályzatban előírtakkal.
1. A fizetési megbízások elektronikus úton történő továbbításához a postaigazgatások az UPU hálózatát veszik igénybe, vagy bármely más olyan hálózatot, amely lehetővé teszi az átutalások gyors, megbízható és biztonságos végrehajtását.
2. Az UPU elektronikus pénzügyi szolgáltatásainak szabályozása a postaigazgatások közötti kétoldalú megállapodások alapján történik. Az UPU elektronikus pénzügyi szolgáltatásainak általános működési szabályait az Egyesület Okirataiban rögzített megfelelő rendelkezéseknek kell alárendelni.
1. Postai folyószámla vagy más számlatípus külföldön történő nyitására, vagy pénzforgalmi termék külföldön történő bevezetésére irányuló igény esetén, a jelen Megállapodásban résztvevő országok postai szervezetei megállapodnak egymás segítéséről az érintett termékek alkalmazásában.
2. A felek kétoldalú rendben megállapodhatnak a fenti eljárások részleteit illetően egymásnak nyújtandó segítségről, és a segítségnyújtás költségeiről.
1. A jelen Megállapodás által kifejezetten nem szabályozott mindazon esetekben, ahol lehetőség van rá, analógia alapján az Egyezmény alkalmazandó.
2. Az Alapokmány 4. cikke a jelen Megállapodásra nem vonatkozik.
3. A jelen Megállapodásra és a Szabályzatra vonatkozó javaslatok jóváhagyási feltételei.
3.1 A Kongresszus elé terjesztett, a jelen Megállapodásra vonatkozó javaslatok akkor válnak végrehajthatóvá, ha azokat a Megállapodásban résztvevő Tagországok jelenlévő, szavazati joggal rendelkező és valóban szavazó többsége jóváhagyja. Szavazáskor a Kongresszuson képviselt és szavazati joggal rendelkező ezen Tagországok legalább felének jelen kell lennie.
3.2 A Megállapodás Szabályzatára vonatkozó javaslatok akkor válnak végrehajthatóvá, ha azokat a Postaforgalmi Tanács jelen Megállapodásban résztvevő és szavazati joggal rendelkező tagjainak a többsége jóváhagyta.
3.3 Két Kongresszus között benyújtott, a jelen Megállapodásra vonatkozó javaslatok akkor válnak végrehajthatóvá, ha megszerzik:
3.3.1 a szavazatok kétharmad részét, amennyiben a Megállapodásban résztvevő és szavazati joggal rendelkező tagországoknak legalább a fele részt vett a szavazáson – ha a Megállapodás új rendelkezésekkel történő kiegészítéséről van szó;
3.3.2 a szavazatok többségét, amennyiben a Megállapodásban résztvevő és szavazati joggal rendelkező tagországoknak legalább a fele részt vett a szavazáson – ha a jelen Megállapodás rendelkezéseinek módosításáról van szó;
3.3.3 a szavazatok többségét, ha a jelen Megállapodás rendelkezéseinek értelmezéséről van szó.
3.4 A 3.3.1. bekezdésben rögzített rendelkezésektől eltekintve, a kiegészítésről történő értesítés napjától számított kilencven napon belül minden olyan tagországnak, amelynek a nemzeti jogrendje még összeegyeztethetetlen a javasolt kiegészítéssel, jogában áll írásbeli nyilatkozatot tenni a Nemzetközi Iroda Vezérigazgatója részére, amelyben közli, hogy nem áll módjában elfogadni ezt a kiegészítést.
4. A jelen Megállapodás 2006. január 1-jén lép hatályba és a legközelebbi Kongresszus Okiratainak hatályba lépéséig marad hatályban.
Ennek hiteléül a szerződő országok Kormányainak teljes jogú meghatalmazottjai egy példányban aláírták a jelen Megállapodást, amelyet a Nemzetközi Iroda Főigazgatójánál helyeztek letétbe. Az Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Irodája valamennyi szerződő félnek átadja a Megállapodás egy-egy másolati példányát.
Kelt Bukarestben, 2004. október 5-én.”
9. § (1) E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az Egyetemes Postaegyesület XXII. Pekingi Kongresszusán elfogadott Általános Szabályzat, valamint az Egyetemes Postaegyezmény és Zárójegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 121/2001. (VII. 10.) Korm. rendelet.
(3) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a postaügyért felelős miniszter gondoskodik.
(4) Az Egyetemes Postaegyesület Alapokmányának – az 1969. évi tokiói kongresszuson aláírt Pótjegyzőkönyvének, az 1974. évi lausanne-i kongresszuson aláírt Második Pótjegyzőkönyvének, az 1984. évi hamburgi kongresszuson aláírt Harmadik Pótjegyzőkönyvének, az 1989. évi washingtoni kongresszuson aláírt Negyedik Pótjegyzőkönyvének, az 1994. évi szöuli kongresszuson aláírt Ötödik Pótjegyzőkönyvének, az 1999. évi pekingi kongresszuson aláírt Hatodik Pótjegyzőkönyvének, a 2004. évi bukaresti kongresszuson aláírt Hetedik Pótjegyzőkönyvének, valamint a 2008. évi genfi kongresszuson aláírt Nyolcadik Pótjegyzőkönyvének – módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének az e törvény hatálybalépését követő haladéktalan közzétételéről a postaügyért felelős miniszter gondoskodik.
