87. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 195. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az OBH-ba beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó beosztási pótlékon felül a bírói illetményalap összegének 30 százalékára jogosult, a minisztériumba és a Kúriára beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó beosztási pótlékon felül a bírói illetményalap összegének 10 százalékára jogosult.”
88. § (1) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) II. fejezetcíme helyébe a következő fejezetcím lép:
„II. fejezet
A civil szervezetek csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárása, egyszerűsített törlési eljárása”
(2) Az Ectv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A civil szervezet végelszámolására irányuló kérelmet erre rendszeresített űrlapon kell benyújtani, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben elektronikus útra kötelezett civil szervezet a kérelmet kizárólag a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton terjesztheti elő. Az eljárás lefolytatására a civil szervezetet nyilvántartó bíróság illetékes.”
(3) Az Ectv. 9. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A civil szervezet végelszámolójának elsősorban a civil szervezet volt vezető tisztségviselőjét kell kirendelni.”
89. § Az Ectv. a 10. §-t követően a következő 10/A–10/E. §-al egészül ki:
„10/A. § (1) Ha a bíróság az ügyész keresetére az egyesület megszűnését állapítja meg [11. § (5) bekezdés], vagy a bíróság az ügyész keresetére az alapítványt annak okán szünteti meg, hogy céljának megvalósítása lehetetlenné vált [Ptk. 74/E. § (3) bekezdés], az egyesületet, illetve az alapítványt nyilvántartó bíróság a jogerős ítélet alapján a nyilvántartásba haladéktalanul bejegyzi egyesület esetében a „megszűnt”, míg alapítvány esetén a „megszüntetve” toldatot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ítéletek indokolásának, ha a perben a civil szervezetet ügygondnok képviselte és a per során nem merült fel adat arra nézve, hogy a civil szervezetnek vagyona van, a Pp. 221. §-ában foglaltakon túl tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy a per során a civil szervezet vagyonára vonatkozó adat nem merült fel.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a civil szervezetet nyilvántartó bíróság az (1) bekezdés szerinti jogerős ítélet kézhezvételétől számított öt napon belül a bíróságok központi internetes oldalán hirdetményt tesz közzé, melyben felhívja a civil szervezetnek a nyilvántartásba bejegyzett képviselőit, hogy a bíróság részére negyvenöt napon belül jelentsék be idézési címüket. A bíróság egyben felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek
a) a civil szervezettel szemben követelése van – ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is –,
b) tudomása van arról, hogy a civil szervezet ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban vagy
c) a civil szervezet tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, vagy a civil szervezet vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve, valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy a civil szervezet vagyontárgyára tarthatna igényt,
azt negyvenöt napon belül jelentse be a bíróságnak.
(4) Ha a (3) bekezdésben foglalt határidőn belül a civil szervezet képviselői nem jelentik be idézési címüket, és a civil szervezet vagyonára vonatkozó adat nem merül fel, valamint a civil szervezettel szemben fennálló követelés bejelentésére nem kerül sor, a bíróság hivatalból megindítja az egyszerűsített törlési eljárást, a nyilvántartásból törli a „megszűnt”, vagy a „megszüntetve” toldatot, és bejegyzi az egyszerűsített törlési eljárás megindítására utaló „törlés alatt” toldatot. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs.
10/B. § (1) A bíróság az egyszerűsített törlési eljárás elrendelését követő öt munkanapon belül az egyszerűsített törlési eljárás megindításáról értesíti
a) az ügyészséget,
b) a civil szervezet székhelye szerint illetékes adó- és vámhatóságot, társadalombiztosítási igazgatási szervet,
c) a civil szervezet székhelye szerint illetékes végrehajtót (végrehajtókat), és
d) – ha a nyilvántartásában szerepel – a civil szervezet számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatókat.
(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell:
a) a bíróság nevét, székhelyét,
b) a civil szervezet nevét, székhelyét, nyilvántartási számát,
c) felhívást arra vonatkozóan, hogy a civil szervezettel kapcsolatos rendelkezésére álló információkat a bíróságnak hatvan napon belül jelentse be.
(3) A civil szervezet székhelye szerint illetékes adó- és vámhatóságnak, és a társadalombiztosítási igazgatási szervnek szóló értesítésnek tartalmaznia kell azt a felhívást, hogy a civil szervezet vele szemben fennálló tartozását, a szervezettel szemben folyó eljárást jelentse be, valamint adjon tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a civil szervezetnek van-e munkavállalója. Az adóhatóságnak szóló értesítésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az adóhatóság értesítse a bíróságot arról, hogy a záró adóellenőrzést lefolytatta.
10/C. § (1) Ha a bíróság által előírt határidőben
a) a civil szervezet képviselője az idézési címét nem jelenti be,
b) a civil szervezettel szemben a bíróságnál követelés bejelentésére nem került sor, és ellene bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás nincs folyamatban,
c) a civil szervezet fellelhető vagyonára vonatkozóan érdemi adat nem merül fel,
d) az adó- és vámhatóság, és a társadalombiztosítási igazgatási szerv a bíróságot arról tájékoztatja, hogy eljárás nincs folyamatban, valamint a civil szervezetnek nincs munkavállalója és
e) a végrehajtó a bíróságot arról tájékoztatja, hogy tudomása szerint végrehajtási eljárás nincs folyamatban
a bíróság a civil szervezetet törli a nyilvántartásból, egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a civil szervezet fellelhető iratainak elhelyezéséről a szervezet volt képviselője, illetve alapítvány esetén a korábbi kezelő szerv vagy a korábbi kezelő szervezet tagja, ennek hiányában vagy az egyesület bármely fellelhető tagja, illetve az alapítvány bármely fellelhető alapítója gondoskodjon, és ennek megtörténtét a bíróságnak igazolja, valamint az iratok őrzésének helyéről nyilatkozatot tegyen.
(2) A bíróság az egyszerűsített törlési eljárást megszünteti, és kényszer-végelszámolási eljárást rendel el, ha az (1) bekezdésben foglalt törlési feltételek bármelyike nem teljesül.
10/D. § (1) Ha a civil szervezetettel szemben végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás van folyamatban, és a végelszámoló a szervezet korábbi képviselőjével nem tud kapcsolatba lépni, hitelezői követelés bejelentésére nem került sor, és a civil szervezetnek nincs munkavállalója, a végelszámoló haladéktalanul intézkedik a 10/C. § (1) bekezdése szerinti adatok és igazolások beszerzéséről, és a 10/C. § (1) bekezdésében előírt körülmények fennállása esetén kezdeményezi a civil szervezet nyilvántartásból való törlését.
(2) A végelszámoló kezdeményezésének beérkezését követő 15 napon belül a bíróság megvizsgálja az iratokat, és a 10/C. § (1) bekezdésében előírt körülmények fennállása esetén a civil szervezetet törli a nyilvántartásból, és a végelszámolót kötelezi a civil szervezet iratainak elhelyezésére és ennek megtörténtének igazolására. A bíróság a civil szervezet törlésével egyidejűleg a végelszámolónak az eljárásban meg nem térült és igazolt készkiadásait (ideértve a számlában áthárított általános forgalmi adót is) legfeljebb 30 000 forint összeghatárig, továbbá (amennyiben a végelszámoló nem a civil szervezet volt vezetője) legfeljebb 20 000 forint munkadíjat és a díjat terhelő általános forgalmi adót a központi költségvetés terhére megfizeti. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala (a továbbiakban: Gazdasági Hivatal) minden negyedév utolsó munkanapján összesíti, és az erről szóló kimutatást az államháztartásért felelős miniszter részére megküldi, hogy a tárgynegyedévben milyen pénzösszegre áll fenn a központi költségvetési fizetési kötelezettség. A kimutatás alapján az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetés terhére ezt az összeget elkülönített számlán a Gazdasági Hivatal rendelkezésére bocsátja. A Gazdasági Hivatal a pénzösszeg beérkezését követő 15 napon belül teljesíti a végelszámolók részére az e bekezdés alapján járó kifizetéseket. A Gazdasági Hivatal központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
10/E. § A 10/A–10/D. § szerinti nemperes eljárás során bírósági titkár önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat.”
90. § Az Ectv. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A civil szervezet legfőbb szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.”
91. § Az Ectv. 73. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának a központi költségvetéssel történő, a 10/D. § (2) bekezdés szerinti elszámolásának, valamint a központi költségvetésből a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
92. § (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Pp. szabályai – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadók.
(2) A bírósági titkár első fokon önállóan önálló aláírási joggal eljárhat, érdemi határozatot hozhat a törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban.
(3) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban az eljárás szünetel, ha
a) a kérelmező nem biztosítja, hogy részére (képviselő, kézbesítési megbízott részére) a hivatalos iratok kézbesíthetőek legyenek,
b) a belföldi idézési címmel és belföldi idézésű című képviselővel sem rendelkező kérelmező a kérelem – ide nem értve a szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet – benyújtásával egyidejűleg nem jelöl meg belföldi idézési című kézbesítési megbízottat (Pp. 100/A. §) vagy az irat a kézbesítési megbízott részére nem volt kézbesíthető.
(4) Az eljárás szünetelésről és az eljárás szünetelés okán történő megszűnésről nem kell végzést hozni.
(5) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban a Pp. határidők számításáról rendelkező 104/A. §-át alkalmazni kell.
(6) A beadvány és mellékletei benyújtása során a Pp. 93. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a szervezet által működési körében kiállított, szabályszerűen aláírt okirat is benyújtható.”
(2) A Cnytv. 5. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban az eljárás szünetel, ha]
„c) az elektronikus útra kötelezett vagy elektronikus utat választó kérelmező nem biztosítja – külön jogszabályban meghatározott módon – azt, hogy részére (képviselő, kézbesítési megbízott részére) a hivatalos iratok elektronikus úton kézbesíthetőek legyenek.”
93. § A Cnytv. 7. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A beadványokat elektronikus úton történő eljárás esetén kizárólag űrlapon lehet a bíróság részére, az OBH útján benyújtani.
(2) Elektronikus úton történő eljárás esetén a beadványt elektronikus úton, minősített elektronikus aláírással ellátva, vagy a Pp.-ben meghatározottak szerint egyéb elektronikus úton.”
94. § A Cnytv. 20. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szervezet valamely szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítása esetén a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:]
„b) a jogi személy szervezeti egység ügyintéző és képviseleti szervének nevét, és a jogi személy szervezeti egység képviselőjének nevét és anyja születési nevét.”
95. § A Cnytv. 20. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kérelemnek – ha az a szervezet adószámának, illetve statisztikai számjelének megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is tartalmaz – az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell:
a) a szervezet képviselőjének adóazonosító számát,
b) az általános forgalmi adó alanyának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti, az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozatát,
c) a szervezet kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenységét és ténylegesen végzett tevékenységi köreit azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével,
d) a szervezet gazdálkodási formáját (GFO kód szerint).
(6) A kérelemnek – ha a kérelem a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámának, illetve statisztikai számjelének megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is tartalmaz – tartalmaznia kell az (5) bekezdésben meghatározott adatokat, azzal, hogy a kérelemnek a szervezet képviselőjének adóazonosító száma helyett a jogi személy szervezeti egység képviselőjének adóazonosító számát kell tartalmaznia.
(7) A bíróság – adószám, illetve statisztikai számjel megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelem esetén – az informatikai rendszer útján adja át az állami adó- és vámhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal részére az (1), illetve a (3) bekezdésben meghatározott, az adószám, illetve a statisztikai számjel megállapítása, illetve beszerzése érdekében szükséges adatokat. Továbbá a bíróság átadja a szervezet nyilvántartási számát is, ha a kérelem a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámának, statisztikai számjelének beszerzésére irányul.”
96. § A Cnytv. 29. § (1) bekezdése a következő d)–f) ponttal egészül ki:
[A bíróság a nyilvántartásba vételi kérelmet hivatalból végzéssel elutasítja, ha:]
„d) a kérelmezőnek nincs perbeli jogképessége,
e) a szervezet alapításában olyan alapító vesz részt, aki a szervezet alapításában törvény alapján nem vehet részt vagy
f) a kérelmet nem a jogszabályban arra feljogosított személy nyújtja be.”
97. § A Cnytv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § Az ügyésznek – ha az ügyészség látja el a szervezet feletti törvényességi ellenőrzést – kézbesíteni kell a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési és a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a nem az ügy érdemében hozott fellebbezhető végzést és az ügy érdemében hozott végzést, az áttételt elrendelő és a nyilvántartásba vételi kérelmet elutasító végzés kivételével.”
98. § A Cnytv. 40. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(7) A bíróság a beszámolót az országos névjegyzékben – az informatikai rendszer útján – közzéteszi.”
99. § A Cnytv. 41. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„41. § (1) Ha a nyilvántartásba vételi kérelem a szervezet, illetve a jogi személy szervezeti egység adószámának és statisztikai számjelének megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is tartalmaz, úgy a bíróság az adószám, illetve statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat, nyilatkozatokat a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése megállapításának napját követő öt munkanapon belül az informatikai rendszer alkalmazásával továbbítja az állami adó- és vámhatósághoz. Az állami adó- és vámhatóság az adószám kiadását követően a kérelmet továbbítja a Központi Statisztikai Hivatalhoz, egyúttal átadja részére a szervezet adószámát is. Az állami adó- és vámhatóság és a Központi Statisztikai Hivatal a kérelem hozzájuk érkezésének napján a létrehozott adószámról és a statisztikai számjelről tájékoztatást küld a bíróság részére. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben, ha változásbejegyzési eljárás keretében kérik az adószám, statisztikai számjel megállapítását, illetve beszerzését, azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet a bíróság – az informatikai rendszer útján – a kérelem hozzá érkezésétől számított öt munkanapon belül továbbítja az állami adó- és vámhatósághoz.
(2) Ha a változásbejegyzési kérelem a szervezet vagy a szervezet jogi személy szervezeti egysége új képviselőjének nyilvántartásba vételére irányul és a szervezet vagy szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámmal és statisztikai számjellel rendelkezik, a változásbejegyzési eljárás keretében be kell jelenteni az új képviselő adóazonosító számát.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság az adószámot harminc napon belül állapítja meg, és az adószámot és a kérelmet harminc napon belül továbbítja a Központi Statisztikai Hivatal részére, ha a szervezet az adószám, illetve a statisztikai számjel megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmét papír alapon nyújtja be a bíróságnak. Az állami adó- és vámhatóság és a Központi Statisztikai Hivatal az adószámról és a statisztikai számjelről azok létrehozása napján tájékoztatást küld a bíróság részére.
(4) A bíróság a szervezet adószámát és statisztikai számjelét az állami adó- és vámhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján hivatalból, elektronikus úton jegyzi be a nyilvántartásba, az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni.
(5) A bíróság az állami adó- és vámhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a szervezet adószáma, közösségi adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.
(6) Az állami adó- és vámhatóság az általa elrendelt végrehajtás nyilvántartásba bejegyzendő adatait, illetve a végrehajtás megszűnésére vonatkozó adatait – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint, elektronikus úton – közli a bírósággal.
(7) Ha a szervezet vagy a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámmal rendelkezik, változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell bejelenteni az adószám törlése iránti kérelmet. A bíróság az adószám törlése iránti kérelmet öt munkanapon belül továbbítja az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság a kérelem alapján – az informatikai rendszer útján – tájékoztatást ad arról, hogy az adószám törlés alatt van. A nyilvántartásba az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása alapján a bíróság az adószám mellett a nyilvántartásban feltünteti a „megszűnt” toldatot, az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni. Az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről az adószám törlése napján, elektronikus úton tájékoztatja a bíróságot és a Központi Statisztikai Hivatalt, a bíróság az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása alapján az adószámot és a statisztikai számjelet a nyilvántartásból haladéktalanul törli, az adószám és a statisztikai számjel törléséről nem kell végzést hozni.”
100. § A Cnytv. 43. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az (1) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
[A bíróság a szervezetet hivatalból törli a nyilvántartásból]
„b) a szervezet feloszlatásáról, megszüntetésről vagy megszűnése megállapításáról rendelkező jogerős ítélet vagy
c) az egyszerűsített törlési eljárás befejezését követően.”
101. § A Cnytv. a 18. alcímet megelőzően a következő 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § A bíróság a szervezetet akkor törölheti a nyilvántartásból, ha az állami adó- és vámhatóság arról tájékoztatja, hogy a szervezetnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez és a szervezet a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 6/C. § szerinti elszámolásra nem kötelezett, illetve az elszámolási kötelezettségének eleget tett. Ha a tájékoztatás szerint az állami adó- és vámhatóság a szervezetnél eljárást folytat, ellenőrzést vagy végrehajtást kezdeményez, vagy az Szftv. 6/C. § szerinti elszámolásra kötelezett, amely elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, a szervezet csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló, végelszámolás esetén pedig ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő, továbbá a Szftv. 6/C. § szerinti elszámolásról szóló tájékoztatást követően törölhető a nyilvántartásból.”
102. § A Cnytv. 54. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bíróság a kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről polgári nemperes eljárásban határoz, ha]
„b) az alapítói jogokat a bíróság gyakorolja.”
103. § A Cnytv. 57. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a bíróság az alapítvány új kezelő szerve (szervezete) nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárást az 56. § (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott okból szünteti meg, és a változásbejegyzési kérelem az alapítvány új kezelő szerve (szervezete) nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárás mellett más adat bejegyzése (törlése) iránti kérelmet is tartalmaz, a bíróság a változásbejegyzési eljárást – a meg nem szüntetett részben – a perindításra nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig, illetőleg a jogerős ítélet meghozataláig (a per megszüntetéséig) felfüggeszti.
(5) Az 55–57. § rendelkezési szerint kell eljárni abban az esetben is, ha az alapító az alapító okirat rendelkezése alapján hívja vissza a kezelő szervezet (szervezetet) vagy annak tagját és nyújt be az alapítvány új kezelő szerve (szervezete) nyilvántartásba történő bejegyzésére vagy a kezelő szervezet új tagjának bejegyzésére irányuló változásbejegyzési kérelmet.”
104. § A Cnytv. 32. alcíme, és az azt követő 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló sajátos nemperes eljárás
62. § (1) Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló sajátos nemperes eljárásban a bíróság az e §-ban foglaltakat, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény szabályait alkalmazva jár el.
(2) Az eljárás az állami alapító által alapított alapítványt, vagy közalapítványt nyilvántartó bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
(3) E § alkalmazásában állami alapító
a) az Országgyűlés,
b) a Kormány,
c) a minisztérium (miniszter),
d) aki alapítói jogát a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (8) bekezdése szerint gyakorolja,
e) az a költségvetési szerv, melynek alapítói, fenntartói joga a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (1) bekezdése alapján az államra szállt.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az állami alapító alapítói jogát a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése szerinti kijelölés alapján gyakorolja.”
105. § A Cnytv. 63. § felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek a 20. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell az egyesület képviselőjének anyja születési nevét is. Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez a 21. és 22. §-ban foglaltakon kívül csatolni kell a következőket is:”
106. § A Cnytv. 88. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szervezet és a szervezet jogi személy szervezeti egységének képviselője – alapítvány esetén az alapító is – a szervezet nyilvántartásban szereplő adatairól másolat, kivonat vagy bizonyítvány kiadását kérheti. A másolat a nyilvántartás valamennyi fennálló és törölt adatát, a kivonat a nyilvántartás fennálló adatait, a bizonyítvány pedig – a kérelemtől függően – a nyilvántartás egyes fennálló vagy törölt adatait hitelesen tanúsítja, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a nyilvántartásban nem szerepel(t). A másolatot, a kivonatot vagy bizonyítványt jogszabályban meghatározott módon kell elkészíteni.”
107. § (1) A Cnytv. 92. § (1) bekezdésének h) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[A nyilvántartás szükség szerint valamennyi szervezet esetében tartalmazza:]
„h) a szervezet szervezeti egysége jogi személlyé nyilvánítása esetén, a jogi személy szervezeti egység
ha) nevét,
hb) székhelyét,
hc) ügyintéző és képviseleti szervének nevét,
hd) képviselőjének nevét, anyja születési nevét,
he) – ha azzal rendelkezik – adószámát, valamint statisztikai számjelét, továbbá ha adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
hf) – ha azzal rendelkezik – közösségi adószámát, továbbá ha a közösségi adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,”
(2) A Cnytv. 92. § (1) bekezdésének j) és k) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[A nyilvántartás szükség szerint valamennyi szervezet esetében tartalmazza:]
„j) a szervezet célját,
k) a szervezet célja szerinti besorolását,”
(3) A Cnytv. 92. § (1) bekezdése a következő l) és m) ponttal kiegészülve lép hatályba:
[A nyilvántartás szükség szerint valamennyi szervezet esetében tartalmazza:]
„l) – kijavítás [(5) bekezdés] esetén – az adat kijavításának időpontját és
m) a szervezet külön törvényben meghatározott adatait.”
108. § A Cnytv. 93. § (1) bekezdése a következő f)–h) ponttal kiegészülve lép hatályba:
[A nyilvántartásban a hitelezők védelme érdekében valamennyi szervezet esetében fel kell tüntetni, a következő adatokat is:]
„f) az egyszerűsített törlési eljárás megindítását, megszüntetését, és befejezését,
g) a szervezet elleni végrehajtás – ideértve a biztosítási intézkedést is – elrendelését és megszüntetését,
h) ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, a nyomozás elrendelését, megszüntetését, annak megállapítását, hogy intézkedés alkalmazásának a feltételei nem állnak fenn, az eljárás befejezését, valamint az eljáró hatóság megnevezését, a határozat számát és keltét, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a határozat jogerőre emelkedésének napját, a korlátozás időtartamát és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki.”
109. § A Cnytv. 94. § (1) bekezdése a következő f) ponttal kiegészülve lép hatályba:
[A nyilvántartás alapítvány esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a következő adatokat is:]
„f) – szükség szerint – az alapítvány képviselőjének születési nevét.”
110. § A Cnytv. 95. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„95. § A nyilvántartás egyesület esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a következő adatokat is:
a) az egyesület formáját
aa) egyesület,
ab) párt,
ac) sportegyesület,
ad) alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület,
ae) szakszervezet,
af) szövetség,
ag) polgárőr szervezet és
ah) egyéb, törvényben meghatározott egyesületi forma,
b) az egyesület képviselőjének anyja születési nevét,
c) szövetség esetén az egyesületek szövetségét létrehozó egyesületek, illetve alapítványok nevét, székhelyét, nyilvántartási számát.”
111. § A Cnytv. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. § (1) A 2013. január 1. napja előtt bejegyzett egyesület és alapítvány esetében az első változásbejegyzési kérelem benyújtásakor be kell jelenteni a bíróság részére az egyesület, és az alapítvány képviselőjének anyja születési nevét, illetve a jogi személy szervezetei egység képviselőjének nevét és anyja születési nevét.
(2) A 2013. január 1. napja előtt bejegyzett egyesület és alapítvány képviselője a bíróság részére – változásbejegyzési kérelem benyújtása nélkül – bejelentheti anyja születési nevét. A bíróság a bejelentés alapján a képviselő anyja születési nevét hivatalból bejegyzi a nyilvántartásba. Az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni, ha az ilyen módon bejegyzett adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló határozatban vagy értesítésben szereplő adattól, a nyilvántartásban szereplő adat kijavítására a Pp. 224. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kijavításról nem kell végzést hozni.”
112. § A Cnytv. 104. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bizonyítvány és a másolat a szervezet 2013. január 1. napján és azt követően fennálló vagy törölt adatokat tartalmazza. A bizonyítvány és a másolat erre való figyelmeztetést tartalmaz.”
113. § A Cnytv. 108. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„108. § (1) 2013. január 1. napján az állami adó- és vámhatóság és a Központi Statisztikai Hivatal a nyilvántartásában szereplő szervezetek elnevezésének, székhelyének, képviselője nevének, bírósági nyilvántartási számának és adószámának, illetve statisztikai számjelének feltüntetésével az informatikai rendszer útján adatot szolgáltat a bíróság részére. A bíróság az állami adó- és vámhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján az adószámot, statisztikai számjelet hivatalból, végzés meghozatala nélkül, elektronikus úton jegyzi be a nyilvántartásba.
(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást követően az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bekezdésében meghatározott adatok közül az állami adó- és vámhatóság részére az informatikai rendszer útján elektronikus úton átadja azon szervezeteknek az általa nyilvántartott adatait, amely szervezetekről az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerint adatot szolgáltatott a részére.”
114. § A Cnytv. 111. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8/A. § (2) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi c) pont jelölése d) pontra változik és a helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a statisztikai számjel megállapítása céljából történő bejelentkezésnek az alábbiak szerint tesznek eleget:]
„c) – a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezet – a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásába történő bejegyzése iránti kérelem, illetve változásbejegyzési kérelem benyújtásával,
d) az a)–c) pont alá nem tartozó esetben az állami adó- és vámhatóságnál történő bejelentkezési kötelezettség teljesítésével”
[egyidejűleg a statisztikai számjel megállapítása céljára rendszeresített adatgyűjtési nyomtatvány kitöltésével]”
115. § A Cnytv. 117. §-a következő szöveggel lép hatályba:
„117. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (3) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:
[Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:]
„q) a civil szervezet esetében a bírósági nyilvántartási számát, a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységet, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége elnevezését, és amennyiben azzal rendelkezik, adószámát,
r) a civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének adószám kérése esetén a civil szervezet elnevezését, bírósági nyilvántartási számát és amennyiben azzal rendelkezik, adószámát.”
(2) Az Art. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, valamint a civil szervezet, illetve a civil szervezet jogi személy szervezeti egysége esetében a bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, a civil szervezet, illetve a civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége nyilvántartásba vétele során, illetve a civil szervezet, vagy a civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége adószám megállapítására irányuló kérelmének előterjesztésekor, valamint a vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. § (3) bekezdésének j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat, valamint az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék- vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, valamint a civil szervezet, illetve civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége esetében azok bírósági nyilvántartási száma, illetve a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, a civil szervezet, illetve a civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége esetében a bírósággal, valamint az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósággal az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, a civil szervezet, illetve civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége esetében a bíróságot, valamint az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot.”
(3) Az Art. 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A civil szervezet a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatait.”
(4) Az Art. 17. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Az állami adóhatóság az e célra fenntartott számítógépes rendszeren keresztül értesíti a civil szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő bíróságot az adószám megállapításáról a civil szervezet adatainak közlésével egyidejűleg.”
(5) Az Art. 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást – a megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével –, amelyről a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, a civil szervezet esetében a bíróság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.
(2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében és a 22/C. §-ban felsorolt adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés, az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatai, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég, a civil szervezet létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést.”
(6) Az Art. 23. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a 17. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett adózó, és a civil szervezet adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet valamint a civil szervezet esetében a bíróságot.
(6) A 17. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz, a civil szervezet a bírósághoz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatai tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, a civil szervezet esetében a bíróság külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti. A 17. § (1) bekezdés b) pontjában említett adózó, valamint a civil szervezet a főtevékenység változását a változást követő 15 napon belül az állami adóhatósághoz jelenti be az 1893/2006/EK rendelet szerint.”
(7) Az Art. 53. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak a civil szervezet esetében a 16. § (3) bekezdés szerinti adata, a bírósági nyilvántartás nyilvános adata, valamint a civil szervezet bírósági nyilvántartásának üzemeltetőjétől kérhető adat, valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba.”
(8) Az Art. 128/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a cégbíróság az állami adóhatóságot külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe megszüntetés iránti kérelme benyújtásának tényéről, illetve bármely cég elleni törvényességi felügyeleti eljárása során a megszüntetési eljárás megindításának tényéről, illetőleg arról értesíti, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a cégbíróságot arról, hogy az érintett adózónál adóhatósági eljárás van-e folyamatban, illetve arról, hogy az értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez-e. Amennyiben a cégbírósági értesítés alapján az állami adó- és vámhatóság az adózónál ellenőrzést kezdeményez, úgy azt a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés szabályai szerint folytatja le, és az értesítéstől számított 60 napon belül fejezi be. Ez esetben a hatósági eljárásra e § rendelkezései irányadók, azonban új eljárásra utasításnak nincs helye. E bekezdés rendelkezéseit a civil szervezet hivatalból történő megszüntetése és adóköteles tevékenységének megszüntetése esetén is alkalmazni kell.”
(9) Az Art. 178. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:
[E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában:]
„37. civil szervezet: e törvény vonatkozásában civil szervezetnek minősül a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezet, ide nem értve e civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeit.””
116. § A Cnytv.
a) 20. § (1) bekezdés f) pontjában a „terjedelmét” szövegrész helyébe a „terjedelmét és gyakorlásának módját” szöveg,
b) 39. § (1) bekezdésében a „az OBH” szövegrész helyébe az „a bíróság” szöveg,
c) 40. § (1) bekezdésében az „a bíróság” szövegrész helyébe az „az OBH” szöveg,
d) 40. § (1) bekezdésében az „az OBH” szövegrész helyébe a „a bíróság” szöveg,
e) 43/A. §-ában a „vámhatóság arról tájékoztatja” szövegrész helyébe a „vámhatóság elektronikus úton arról tájékoztatja” szöveg, a „tájékoztatást követően” szövegrész helyébe a „elektronikus tájékoztatást követően” szöveg,
f) 48. § (1) bekezdésében a „(székhelyét)” szövegrész helyébe a „(székhelyét), anyja születési nevét” szöveg, a „lakóhelyét” szövegrész helyébe a „lakóhelyét, anyja születési nevét” szöveg,
g) 48. § (2) bekezdés a) pontjában a „típusáról (alapítvány, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány)” szövegrész helyébe a „típusáról” szöveg,
h) 105. § (1) bekezdésében az „az OBH” szövegrész helyébe az „a bíróság” szöveg,
i) 105. § (2) bekezdésében az „az OBH” szövegrész helyébe az „a bíróság” szöveg
lép.
117. § A Cnytv.
a) 8. § (4) bekezdésében a „beszámolót és mellékletét” szövegrész a „beszámolót és a közhasznúsági mellékletét” szöveggel,
b) 8. § (4) bekezdésében, 40. § (1) és (2) bekezdésében az „az OBH” szövegrész az „a bíróság” szöveggel,
c) 15. § (1) bekezdésében a „törvényben meghatározott módon, a hivatalos szerv hivatalos iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, elektronikus” szövegrész az „a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus” szöveggel,
d) 39. § (2) bekezdésében az „az OBH-nak” szövegrész az „a bíróságnak” szöveggel,
e) 39. § (4) bekezdésében az „az OBH-hoz” szövegrész az „a bírósághoz” szöveggel,
f) 84. § (5) bekezdésében a „szervezet” szövegrész helyébe a „szervezet, illetve a jogi személy szervezeti egység” szöveg, a „lakóhelyére” szövegrész a „lakóhelyére, anyja születési nevére” szöveggel,
g) 89. §-ában az „útján,” szövegész az „útján, haladéktalanul” szöveggel,
h) 93. § (2) bekezdésében a „napjával” szövegrész a „megállapítását követő öt munkanapon belül” szöveggel, az „, automatikusan kell” szövegrész a „kell” szöveggel,
i) 94. § (1) bekezdés a) pontjában a „típusát (alapítvány, közalapítvány, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány)” szövegrész a „típusát” szöveggel,
j) 94. § (1) bekezdés d) pontjában a „lakóhelyét és” szövegrész a „lakóhelyét és anyja születési nevét” szöveggel,
k) 94. § (1) bekezdés e) pontjában a „(székhelyét)” szövegrész a „(székhelyét), anyja születési nevét” szöveggel,
l) 125. § (2) bekezdésében a „99. és 100. §-a” szövegrész a „100. §-a” szöveggel
lép hatályba.
118. § Hatályát veszti a Cnytv. 17. § (2) bekezdése.
119. § Nem lép hatályba a Cnytv.
a) 18. §-a,
b) 20. § (1) bekezdés j) pontja,
c) 91. § (1) bekezdés h) és i) pontja és
d) 124. § (1) bekezdése.
120. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény 17. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény a 10. §-t követően a következő alcímmel és 10/A–10/B. §-sal egészül ki:
„Összerendelési nyilvántartás
10/A. § (1) A különböző adatkezelők által az ügyfélnek kiadott valamely azonosító kóddal nyilvántartott adatoknak más azonosító kód alapján nyilvántartást vezető, vagy a polgárt az alapján azonosító adatkezelőhöz történő adattovábbításánál a továbbított adat személyhez rendelhetősége érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv összerendelési nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból a különböző azonosítókkal nyilvántartott adatok cseréje, továbbítása esetén az adatkezelők e törvényben meghatározottak szerint adatokat igényelhetnek.
(2) Az összerendelési nyilvántartásba új személyhez tartozó bejegyzés felvétele történhet
a) magyar állampolgár esetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján vezetett nyilvántartás kezelőjének kezdeményezésére,
b) nem magyar állampolgár esetében jogszabályban kijelölt nyilvántartás kezelőjének kezdeményezésére.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában megadott nyilvántartás kezelője a polgár adatainak nyilvántartásba vételekor kapcsolati kódot képez, azt az azonosító kódhoz rendelten nyilvántartásba veszi, és csak általa visszafejthető titkosítással a kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével az összerendelési nyilvántartásnak átadja, amely új összerendelési nyilvántartási elemet hoz létre.
(4) A (2) bekezdés alá nem tartozó nyilvántartás kezelője az azonosító kód érintett polgárral való közlését megelőzően kapcsolati kódot képez, azt az azonosító kódhoz rendelten nyilvántartásba veszi, és csak általa visszafejthető titkosítással a kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével az összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés kiegészítése céljából átadja
a) a természetes személyazonosító adatokkal, ha az azonosító kiadása azokon alapult, vagy
b) összerendelési nyilvántartásban nyilvántartott más azonosító kódra vonatkozó kapcsolati kóddal, ha az azonosító kiadásakor már rendelkezésre állt.
(5) Az összerendelési nyilvántartás az egyes személyekre vonatkozóan eltérő azonosító kódonként külön-külön kapcsolati kódokat tartalmaz, egyéb azonosítót nem tárol.
(6) Az összerendelési nyilvántartás kezelője az összerendelési bejegyzés újabb kapcsolati kóddal történő kiegészítéséhez számára megküldött természetes személyazonosító adatokat csak a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokból a természetes személyazonosító adatokkal azonosított személyhez tartozó kapcsolati kód titkosított formájának lekérdezéséhez használja fel, a természetes személyazonosító adatokat nem tárolja.
(7) Az összerendelési nyilvántartásban aktuálisan tárolt kapcsolati kód lecserélését kezdeményezheti
a) az összerendelési nyilvántartás kezelője a nála nyilvántartott titkosított formájú kapcsolati kód megküldésével, illetve
b) bármely azonosító kód nyilvántartásának kezelője az aktuálisan tárolt, illetve az újonnan használandó kapcsolati kód titkosított változatának az összerendelési nyilvántartásnak megküldésével.
(8) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott nyilvántartás kezelője a kapcsolati kódot legalább félévente cseréli. A kapcsolati kódok gyakoribb cseréjét vagy meghatározott feltételek szerinti lecserélését jogszabály kötelezővé teheti.
10/B. § (1) Az adatkezelő, amely a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosító kódot használ,
a) a személy természetes személyazonosító adatait elsősorban a 10/A. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokból, az összerendelési nyilvántartás adatainak felhasználásával éri el,
b) az informatikai nyilvántartásaiban az azonosító kódtól és a nyilvántartott egyéb adatoktól csak elkülönítetten tárolhatja és kezelheti a természetes személyazonosító adatokat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelő a természetes személyazonosító adatokat saját nyilvántartásából csak akkor használhatja fel, ha
a) nincs megfelelő számítógép-hálózati kapcsolata,
b) nem jogosult a 10/A. § (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásoktól adatot kérni,
c) az összerendelési nyilvántartás vagy a 10/A. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartások nem érhetők el, vagy
d) olyan feladat elvégzése során használja fel azokat, amelynél az adatok hálózaton keresztül történő elérése a számítógépes hálózat, az összerendelési nyilvántartás vagy a 10/A. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartások indokolatlan túlterhelésével járna.
(3) Az összerendelési nyilvántartás védelméről a nyilvántartást vezető szerv jogszabályban meghatározott intézkedésekkel gondoskodik.””
121. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 16. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„16. § (1) Ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat. A Kormány a beruházás saját hatáskörben történő megvalósításáról egyedi határozatban dönt.
(2) A Kormány határozatának bírósági felülvizsgálatát az érintett önkormányzat képviselő-testülete a Fővárosi Törvényszéknél kérheti. A perben felperesként az önkormányzat képviselő-testülete, alperesként a Kormány vesz részt. A Kormányt – ha a Kormány az (1) bekezdésben említett határozatában másként nem rendelkezik – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter képviseli. A bíróság a határozat felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit – a (3) bekezdésben írt eltérésekkel – alkalmazva, soron kívül jár el.
(3) A keresetlevelet a Kormányt a (2) bekezdés alapján képviselő miniszternél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani. Ha a perben a miniszter által vezetett minisztérium ügyintézője jár el képviselőként, képviseleti jogosultságát – külön meghatalmazás nélkül – munkáltatói igazolványával igazolja. A perben első fokon eljárt közigazgatási szervnek a minisztert kell tekinteni. A bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak és perújításnak helye nincs.
(4) A helyi önkormányzat köteles a beruházás megvalósításához szükséges, tulajdonát érintő intézkedések tűrésére.
(5) A Kormány által kijelölt miniszter jogosult bármely önkormányzati beruházás teljesítésének megvalósulását megismerni a tervezéstől a beruházás befejezéséig. A miniszter – a személyes adatok kivételével – adatot kérhet be, jogosult a beruházást megvalósító önkormányzat irataiba betekinteni, a beruházás teljes dokumentációját megismerni.”
122. § Az Mötv. 144. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 16. § és a 143. § (1) bekezdés d) pontja az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.”
123. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kszttv.) 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter nevezi ki a Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnökét és helyettesét, valamint tagjait.”
124. § A Kszttv. 180. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az államigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba – eljárásában indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetőleg abból adatokat átvenni:]
„h) törvényességi ellenőrzési feladatkörében eljárva az ügyész,”
125. § Hatályát veszti a Kszttv. 191. § (1) bekezdésében a „javaslatára a miniszterelnök” szövegrész.
126. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 62. § (3) bekezdésében a „felügyeletet” szövegrész az „ellenőrzést” szöveggel lép hatályba.
127. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
a) 144/A. § (1) bekezdésében az „elkövetőkről” szövegrész helyébe az „elkövetőkről, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján a közösségellenes magatartás miatt kiszabott, meg nem fizetett közigazgatási bírságot közérdekű munkával megváltó természetes személy elkövetőkről” szöveg,
b) 144/A. § (4) bekezdésében a „közérdekű munka büntetést, illetve a 142. § (1) bekezdés szerint közérdekű munka vállalását eredményező szabálysértés büntethetőségének elévüléséig” szövegrész helyébe a „határozat és a helyszíni bírság jogerőre emelkedésétől számított két évig” szöveg lép.
128. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A 2012. július 1-jét megelőzően a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj keretében létesített ösztöndíjas jogviszonyra a Kttv. 47. § (5) bekezdése nem alkalmazható az ösztöndíjas jogviszony fennállásáig.”
129. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 37. § (2) bekezdése.
130. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2014. január 2-án hatályát veszti.
(2) A 11. §, a 16. § a) pontja, a 61. § b) pontja, a 63. § (1) és (3) bekezdése és a 85. § 2012. augusztus 1. napján lép hatályba.
(3) A 6–10. §, a 12. §, a 13. § és a 17. § 2012. szeptember 1. napján lép hatályba.
(4) A 71. § 2012. október 1. napján lép hatályba.
(5) A 15. §, a 24. §, a 30–33. §, a 64. § (2) bekezdése, a 88. § (2) bekezdése, a 92. § (2) bekezdése, a 94. §, a 95. §, a 101. §, a 105. §, a 115. § és a 116. § b), d), e), f), h), és i) pontja 2013. január 1. napján lép hatályba.
(6) A 22. §, 23. §, 25. §, 29. § és a 36. § 2013. július 1. napján lép hatályba.
(7) A 76. § 2014. január 1. napján lép hatályba.
131. § E törvény
a) 81. §-a, 82. §-a és 84–87. §-a az Alapörvény 25. cikk (7) bekezdése alapján,
b) 121. §-a és 122. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
