e) a házastárs tartós külföldi kiküldetése miatt kapott illetmény nélküli szabadság,
f) az állomány nő tagjának jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének ideje, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap,
g) örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az állomány örökbe fogadni szándékozó tagját – közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat – érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított 6 hónap, illetve, ha a gyermek a 6 hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem alkalmazása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. Az (1) bekezdésben meghatározott körülményre az állomány tagja csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatói jogkört gyakorlót a felmentés közlését megelőzően tájékoztatta.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti védelem illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette. A védelem az anyát illeti meg, ha az illetmény nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi.
68. § (1) E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya
a) a szolgálat felső korhatárának elérésekor, a szolgálati viszony meghosszabbításának lejártakor,
b) a jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nem teljesítése esetén,
c) országgyűlési képviselővé, európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi önkormányzati képviselővé és nemzetiségi önkormányzati képviselővé történt megválasztásakor,
d) állami vezetővé történő kinevezésekor,
e) a magyar állampolgárság megszűnésével,
f) a más állam állampolgárságának megszerzésével akkor, ha az állampolgárság megszerzésére az állomány tagjának közrehatására, vagy kifejezett beleegyezésével került sor, és az befolyásolja közreműködését a Honvédség feladatainak ellátásában,
g) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott, jogviszony megszűnését eredményező esetekben,
h) tábori lelkész esetében, ha az egyház visszahívja, feltéve, hogy más megfelelő szolgálati beosztásban nem foglalkoztatható tovább,
i) a 31. § (2) bekezdése szerinti követelmények igazolásának ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása esetén, ha az állomány tagja nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,
j) a katonai szolgálatra fizikai okból alkalmatlansága esetén,
k) a 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítést kiszabó határozat jogerőre emelkedésével,
l) a 162. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti bírósági ítélet jogerőre emelkedésével, a 162. § (2) bekezdése kivételével,
m) a 162. § (1) bekezdés c) pontja szerinti katonai szolgálatra méltatlanság megállapítása esetén,
n) ha az állomány tagja a szolgálat felső korhatárát megelőzően öregségi nyugdíjban, vagy más olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, vagy
o) az a)–n) pontban nevesített eseteken kívül, ha e törvény azt kifejezetten elrendeli.
(2) A szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatárral.
(3) Az (1) bekezdés n) pontja nem alkalmazható akkor, ha az öregségi nyugdíj, vagy a más pénzbeli ellátás a szolgálati viszony fenntartása céljából szünetel, és ezt az állomány tagja a szüneteltetésről hozott határozattal igazolja. A miniszter által kijelölt honvédségi szervezet ellenőrzés céljából a nyugdíjfolyósító szervtől adatot igényelhet arról, hogy az állomány tagja öregségi nyugdíjban vagy más pénzbeli ellátásban részesül-e, továbbá arról, hogy annak folyósítását szolgálati viszony fenntartása céljából szünetelteti-e.
69. § (1) A Honvédség, az átvevő munkáltató és az állomány tagja megállapodhatnak a szolgálati viszony 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti megszüntetéséről.
(2) A Honvédség az áthelyezéshez való hozzájárulást akkor tagadhatja meg, ha az átvevő munkáltató megkeresésének kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a 2 hónapot nem haladja meg. E rendelkezés nem alkalmazható az állomány 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja esetén.
(3) Szolgálati beosztás nem katonai munkakörré történő átminősítése esetén az állomány tagja a közalkalmazotti jogviszonyba vagy a kormányzati szolgálati viszonyba beleegyezésével helyezhető át.
(4) Áthelyezés esetén az állomány áthelyezett tagjának jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Az áthelyezést megelőzően az állomány tagját a szolgálaton kívüli állomány lehetőségéről tájékoztatni kell.
70. § (1) Az állomány tagja munkakörét az előírt rendben köteles átadni, és a Honvédségnél elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a Honvédség köteles biztosítani.
(2) A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb 15 napon belül az állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a miniszteri rendeletben előírt igazolásokat.
(3) A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor miniszteri rendeletben meghatározott esetekben és feltételekkel az állomány tagja megtérítési kötelezettséggel tartozik, és elhelyezkedésének elősegítése érdekében szakmai át-, vagy továbbképzési támogatásban részesíthető.
71. § (1) Végkielégítés illeti meg a hivatásos állomány tagját szolgálati viszonya 59. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetése esetén. A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyban töltött ideje legalább
a) 3 év 1 havi,
b) 5 év 2 havi,
c) 8 év 3 havi,
d) 10 év 4 havi,
e) 13 év 5 havi,
f) 16 év 6 havi,
g) 20 év 8 havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem illeti meg a végkielégítés a hivatásos állomány tagját a 62. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdés a), c), g) pontja esetén, továbbá a végkielégítés összegének felére jogosult a 62. § (1) bekezdés e) pontja esetén.
(3) Az 59. § (1) bekezdés e) pontja esetén az állomány tagja szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idejét – kivéve azt az időszakot, amelyre szerződés-hosszabbítási díjban részesült – a végkielégítés szempontjából hivatásos szolgálatban eltöltött időként kell figyelembe venni. Ha a hivatásos állományba visszavett személy szolgálati viszonya felmentéssel kerül megszüntetésre, a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni. Ha a szolgálati viszony áthelyezéssel létesült, a végkielégítés szempontjából figyelembe kell venni az átvételt megelőző jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt.
(4) A végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel, vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
72. § (1) A szerződéses állomány tagja részére a próbaidő leteltekor toborzópénz címén 2 havi távolléti díjnak megfelelő összeget kell folyósítani. A katonai képzést folytató oktatási intézményben végzettek esetén a toborzópénzt az első havi illetmény kifizetésével egyidejűleg kell folyósítani.
(2) Ha a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya a vállalt idő letelte előtt szűnik meg, köteles a toborzópénzből a le nem szolgált időre eső összeget – az 59. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a 62. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivételekkel – visszafizetni.
73. § (1) Ha a szerződéses állomány tagja a szerződését a 45. § (1) bekezdése szerint meghosszabbítja, kérelmére, a szerződés-hosszabbítást megelőző időszakra vállalt szolgálati idő lejártakor szerződés-hosszabbítási díjat kell folyósítani.
(2) A szerződés-hosszabbítási díj összege
a) a 3. év letöltésekor 1 havi,
b) a 4. év letöltésekor 1,5 havi,
c) az 5. év letöltésekor 2 havi,
d) a 6. év letöltésekor 3 havi,
e) a 7. év letöltésekor 3,5 havi,
f) a 8. év letöltésekor 4 havi,
g) a 9. év letöltésekor 6 havi,
h) a 10. év letöltésekor 7 havi,
i) a 11. év letöltésekor, vagy az ezt követő első szerződés-hosszabbításkor 8 havi
távolléti díjjal azonos. A szerződés-hosszabbítási díj mértékét a korábban kifizetett szerződés-hosszabbítási díj havi mértékeivel csökkenteni kell.
(3) A szerződéses állomány tagja köteles visszafizetni az utolsó szerződés-módosításkor kifizetett szerződés-hosszabbítási díj teljes összegét, ha szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letöltése előtt az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a) vagy e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdése szerint megszűnik.
74. § (1) A szerződéses állomány tagja leszerelési segélyre jogosult, ha szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés d) pontja, a 62. § (1) bekezdés a), b), d) pontja, valamint (2) bekezdés b) vagy f) pontja szerint szűnik meg.
(2) A leszerelési segély összege a szerződéses szolgálatban ténylegesen eltöltött
a) 1–3. évek után évenként 1,3 havi,
b) 4. év után további 1,4 havi,
c) 5. év után további 1,6 havi,
d) 6. év után további 1,8 havi,
e) 7. év után további 2,0 havi,
f) 8. év után további 2,2 havi,
g) 9. év után további 2,4 havi,
h) 10. év után további 2,4 havi,
i) 11. év után további 2,0 havi,
j) 12. év után további 1,5 havi,
k) 13. év után további 1,0 havi,
l) 14. év után további 0,6 havi,
m) 15–20. évek után évenként további 0,2 havi
távolléti díjjal azonos.
(3) A leszerelési segély mértékét csökkenteni kell az állomány tagjának korábban kifizetett toborzópénz és szerződés-hosszabbítási díj mértékével. Ismételten létesített szerződéses szolgálati viszony megszűnésekor, vagy a később létesített hivatásos szolgálati viszony felmentéssel történt megszüntetésekor a leszerelési segély – hivatásos szolgálati viszony esetében a végkielégítés – alapjául csak az újabb szolgálati viszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni.
(4) Ha a szerződéses állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralévő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,
c) leszerelési segélyre nem jogosult, azonban új jogviszony létesítése esetén a végkielégítés vagy a leszerelési segély összegének megállapításánál a megszüntetett jogviszony alapján leszerelési segélyre jogosító idejét is számításba kell venni.
75. § (1) Nem vehető vissza hivatásos állományba, akinek szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés k)–m) pontja szerint szűnt meg, vagy aki azt az 59. § (2) bekezdés e) pontja szerint megszüntette.
(2) A visszavétel esetén az állomány tagja rendfokozatát szolgálati beosztásának, iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelően kell megállapítani azzal, hogy a visszavételt követő kezdő rendfokozata nem haladhatja meg a korábbi hivatásos szolgálati viszonya megszűnésekor, megszüntetésekor viselt rendfokozatát.
(3) A visszavételkor legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki.
(4) A hivatásos állomány azon tagja, akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és rokkantsága megszűnt, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátását megszüntették, a hivatásos állományba visszavehető, ha részére egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztás biztosítható.
(5) A hivatásos állományba való visszavételre a 31. §-t, a 33. §-t, a 35–37. §-t, a 38. § (3)–(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
76. § (1) Az 59. § (2) bekezdés c) pontja és a 68. § (1) bekezdés c) és d) pontja esetén a hivatásos állomány tagját az áthelyezéssel, vagy a kinevezéssel egyidejűleg kérelmére fel kell venni a szolgálaton kívüliek közé. A szolgálaton kívülinek minősülő személy a nem katonai munkakörére irányadó jogállási törvény hatálya alatt áll. A szolgálaton kívülinek minősülő személyre e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt a törvény kifejezetten elrendeli.
(2) A szolgálaton kívüli állományba tartozás időtartama egybefüggően, vagy megszakításokkal sem haladhatja meg a 6 évet. Ha a szolgálaton kívüli személy az (1) bekezdés szerinti áthelyezését vagy kinevezését közvetlenül megelőzően tábornoki, ezredesi vagy főtörzszászlósi rendfokozattal rendelkezik, vagy a Honvédségen belül olyan nem katonai munkakört tölt be, amely tábornoki, ezredesi vagy főtörzszászlósi rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásnak felel meg, e bekezdésben szereplő időbeli korlátozás nem alkalmazható.
(3) A szolgálaton kívüli személy
a) a pályázati eljárás során a 34. § szerint előnyben részesíthető,
b) az állomány tagjára vonatkozó, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint külön jelzéssel használhatja rendfokozatát és viselheti egyenruháját,
c) a hivatásos állományba visszavételhez szükséges képzésen, illetve kiképzésen önkéntes jelentkezéssel miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részt vehet,
d) hivatásos állományba való visszavétele esetén szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni,
e) hivatásos állományba való visszavétele esetén rendfokozata az előmeneteli feltételek teljesítése esetén legfeljebb egy rendfokozattal lehet magasabb, mint az a rendfokozat, amelyet szolgálati viszonya megszűnését közvetlenül megelőzően viselt, és
f) hivatásos állományba való visszavétele esetén próbaidőt nem kell kikötni.
77. § (1) Az állomány tagja szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot. A szolgálati beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített rendfokozatot jogszabály állapítja meg. A szolgálati beosztáshoz kapcsolódó követelményeket a honvédségi szervezet munkaköri jegyzékében, állománytáblájában rögzíteni kell.
(2) A Honvédség állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személy a 46–48. § szerinti feltételeknek való megfelelés esetén a 42. § (1) bekezdés b) pontja szerint rendelkezési állományba áthelyezhető, és meghatározott időre rendelkezési állományban tartható.
(3) Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérően jogszabályban meghatározott esetekben és ideig az állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítés alól.
(4) Az állomány központi államigazgatási szervek, továbbá központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeinél szolgálatot teljesítő tagjának szolgálati viszonyára az 54. § (1) bekezdés a)–c) pontját, valamint (2) bekezdését kell alkalmazni.
(5) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik,
a) a műveleti területen, továbbá
b) a katonai feladatban közvetlenül közreműködő személyeken
katonai feladat végrehajtása közben meghatározott egészségügyi tevékenységet az állomány olyan tagja is végezhet, aki nem rendelkezik egészségügyi szakképesítéssel, azonban a Honvédség, vagy a szövetséges fegyveres erők által szervezett egészségügyi szakkiképzésen eredményesen részt vett, és ennek eredményeképpen a katonai tevékenységek során bekövetkezett különböző sérülések, betegségek felismerésére, elsősegélynyújtásra, harctéri sebesült-ellátásra, valamint életmentő feladatok végrehajtására alkalmas.
78. § (1) A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló köteles különösen
a) az állomány tagjának feladatait, a munkakör betöltésével kapcsolatos követelményeket, a megállapított szolgálati rendet munkaköri leírásban rögzíteni,
b) az állomány tagját a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és a munkaköri leírás szerint foglalkoztatni,
c) az egészséges és a biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani,
d) a szolgálati feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy az állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja,
e) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást megadni, a szolgálatteljesítést irányítani vagy vezetni,
f) az állomány tagjának illetményét és egyéb járandóságait megfizetni, a szolgálati viszonnyal összefüggő kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségeit megtéríteni,
g) az állomány tagjának teljesítményértékelését elvégezni,
h) biztosítani annak lehetőségét, hogy az állomány tagja érdekképviseleti tevékenységével kapcsolatos jogait gyakorolhassa, és
i) előzetesen tájékoztatni az állomány tagját a szolgálatteljesítéssel összefüggő kötelezettség ellenőrzésére szolgáló technikai eszközökről.
(2) Az állomány tagja köteles különösen
a) az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni,
b) a szolgálatképes állapotának ellenőrzését tűrni,
c) a szolgálatteljesítési idő kezdetén a szolgálatteljesítést megkezdeni, a szolgálati feladatait a jogszabályoknak, a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek, a parancsoknak és az intézkedéseknek megfelelően, szükség esetén a veszély vállalásával, elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani,
d) miniszteri rendeletben meghatározott esetekben szolgálatteljesítés céljából rendelkezésre állni, őr-, ügyeleti- és készenléti szolgálatot adni, valamint túlszolgálatot teljesíteni,
e) a 79. § szerinti kötelezettségének eleget tenni,
f) az előírt képzésben kiképzésen részt venni, a vizsgákat letenni,
g) a szolgálatteljesítés alatt és szolgálaton kívül is a Honvédség tagjához és szolgálati beosztásához méltó magatartást tanúsítani,
h) a rendelkezésére bocsátott fegyverzetet, felszerelést, ruházatot, egyéb eszközöket és anyagokat rendeltetésszerűen használni, megőrizni, és karbantartott állapotát fenntartani,
i) szolgálati feladatként közreműködni a honvédelmi nevelés programjának megvalósításában, a honvéd tisztképzésben, valamint a honvéd altiszt-képzésben, és
j) a minősített adatot megőrizni, továbbá azok védelmére vonatkozó szabályokat betartani.
(3) A (2) bekezdés a)–c) és e) pontja szerinti kötelezettség ellenőrzése, és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével.
(4) A miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetén a megbetegedési veszély, a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan – így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során – az állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye.
(5) A kötelező védőoltást a Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjének javaslata alapján a Honvéd Vezérkar főnöke rendeli el. A Honvéd Vezérkar főnöke által elrendelt kötelező védőoltás alól az egészségügyről szóló törvény szerinti mentesítést az állomány védőoltásra kötelezett tagja vagy kezelőorvosa a Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szervének vezetőjénél kezdeményezheti.
79. § (1) A 33. § (2) bekezdés megtartása érdekében az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell. Ennek keretében az állomány tagja köteles a szükséges felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak alávetni magát.
(2) Ha az állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, miniszteri rendeletben meghatározott határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni.
(3) Ha az állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felel meg az egészségi, illetve a pszichikai követelményeknek, a munkáltatói jogkört gyakorló dönt a rendelkezési állományba áthelyezésről, vagy a 62. § szerint jár el.
(4) Ha az állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felel meg a fizikai követelményeknek, szolgálati viszonya a 68. § (1) bekezdés j) pontja szerint megszűnik.
80. § (1) Nem létesíthető szolgálati viszony, ha az állomány tagja ez által közeli hozzátartozójával kerülne közvetlen irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség a szolgálati viszony fennállása alatt keletkezik, és az a szolgálati viszony módosításával nem orvosolható, a munkáltatói jogkört gyakorló dönti el, hogy – a (3) bekezdés szerinti felmentés hiányában – az állomány melyik tagjának szűnik meg a szolgálati viszonya. A munkáltató döntése során elsődlegesen az érintettek érdemeit mérlegeli.
(3) A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) és a (2) bekezdés alól kérelemre felmentést adhat.
81. § (1) Az állomány tagja más kereső tevékenységet csak a munkáltatói jogkört gyakorló előzetes engedélyével létesíthet, kivéve a tudományos, az oktatói, a művészeti, a lektori, a szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység (a továbbiakban együtt: szellemi tevékenység) végzésére irányuló, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány tagja a szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt
a) a létesítését megelőzően köteles bejelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a szolgálati feladataival közvetlenül összefügg,
b) kizárólag előzetes engedély alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama érinti a szolgálati beosztás szerinti szolgálatteljesítési idejét.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány tagja köteles előzetesen bejelenteni, ha olyan gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, amely önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva – legalább 50%.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztást betöltő tagja más kereső tevékenységet nem folytathat.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően a munkáltatói jogkört gyakorló előzetes engedélye szükséges
a) a (2) és a (3) bekezdés szerinti jogviszony létesítéséhez,
b) egyesületben, érdekképviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztség viseléséhez,
c) alapítvány, közalapítvány kezelő szervezete tagi, vagy elnöki feladatainak ellátásához,
d) állami alapító vagy az állami alapító által létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítványban felügyelőbizottsági tagsághoz,
e) az edzői, a versenybírói, a játékvezetői tevékenység végzéséhez, és
f) a tanszékvezetői tevékenység folytatásához.
(6) Az állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó közszerepléséért tiszteletdíjat nem fogadhat el.
82. § (1) Az állomány tagja köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerül.
(2) A tudomására jutott összeférhetetlenség megszüntetésére a munkáltatói jogkört gyakorló haladéktalanul írásban köteles felszólítani az állomány tagját. Amennyiben az állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.
83. § (1) A belátható, tervszerű előmeneteli lehetőség a hivatásos állománynál életpályát, előmenetelt, a szerződéses állománynál pedig kiszámítható előmenetelt jelent.
(2) Az előmenetel feltétele
a) a megfelelő betölthető magasabb beosztás,
b) a viselt rendfokozatához előírt kötelező várakozási idő letöltése,
c) a magasabb beosztáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó rendfokozathoz meghatározott iskolai végzettségi, szakképzettségi, szakképesítési és egyéb munkaköri követelménynek való megfelelés, az egészségi, a pszichikai és a fizikai, valamint a nemzetbiztonsági alkalmasság,
d) az elméleti és a gyakorlati teljesítmények alapján magasabb beosztás betöltésére való alkalmasság, valamint a vezetői gyakorlati tapasztalat, és
e) az állomány tagjának az előmeneteli rangsorolása.
(3) Az állomány előmenetelének tervezését és rangsorolását miniszteri rendelet határozza meg.
84. § (1) A magasabb beosztásba kinevezéskor a munkáltatói jogkört gyakorló dönt az előléptetésről vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezésről.
(2) Az általános előmeneteli rendbe tartozó beosztások esetén a munkáltatói jogkört gyakorló döntése szerint nem kötelező a magasabb beosztásba kinevezéssel egyidejűleg az előléptetés vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezés.
(3) A (2) bekezdés szerinti döntéshozatal rendjét miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy
a) a viselt és a rendszeresített rendfokozat közötti eltérés időtartama nem haladhatja meg a magasabb beosztásba kinevezéstől számított 1 évet,
b) az előléptetésről vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezésről a munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjáról készített teljesítményértékelés figyelembe vételével dönt, és
c) ha az előléptetésre vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezésre nem kerül sor, az állomány tagját viselt rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásban kell továbbfoglalkoztatni, vagy rendelkezési állományba kell helyezni.
(4) Az állomány speciális beosztást betöltő tagja – az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig – a meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy azt követően az előmeneteli feltételek teljesülése esetén lép elő a következő rendfokozatba.
(5) Nem nevezhető ki, nem léptethető elő a magasabb rendfokozatba az állomány tagja, ha
a) a bíróság jogerős ügydöntő határozatával rendfokozatát érintő büntetést szabott ki,
b) fenyítés hatálya alatt áll, vagy
c) vele szemben büntető-, méltatlansági- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban, annak befejezéséig.
85. § (1) Az állomány alacsonyabb beosztást betöltő tagja, ha a rendfokozatára előírt kötelező várakozási időt a rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásban letöltötte, és ezt követően került az alacsonyabb beosztásba, az alacsonyabb beosztásba helyezés időpontjától számított 1 éven belül a viselt rendfokozatánál eggyel magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztásba – az előmenetel feltételeinek való megfelelés esetén – kinevezhető. 1 év leteltét követően az előmenetelére már csak a rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásba helyezést követő 1 év után kerülhet sor.
(2) Ha az állomány tagja a rendfokozatára előírt kötelező várakozási időnél kevesebbet töltött el a rendfokozatának megfelelő beosztásban, és így került alacsonyabb beosztásba, akkor részére az előmenetelt a rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásba helyezés jelenti.
86. § (1) A tiszti és az altiszti állománycsoportnak megfelelő kezdő beosztások kettős rendfokozattal vannak rendszeresítve. Általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásoknál az egyes rendfokozatokban eltölthető kötelező és maximális, speciális előmeneteli rendbe tartozó és a legénységi beosztásoknál az egyes rendfokozathoz tartozó kötelező várakozási időket a 4. melléklet határozza meg.
(2) A várakozási időt a rendfokozatba kinevezést, vagy előléptetést tartalmazó jognyilatkozatban meghatározott naptól kell számítani. A várakozási időbe a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem számít be. A maximális várakozási idő meghosszabbodik a 46. § (1) bekezdés b) és m) pontja szerinti rendelkezési állomány idejével.
(3) A Honvéd Vezérkar főnöke a tiszti állomány legalább százados, az altiszti állomány legalább főtörzsőrmester rendfokozatot elért, általános előmeneteli rendbe tartozó beosztást betöltő tagjának viselt rendfokozata szerinti maximális várakozási idejét, annak leteltekor – az érintett beleegyezésével – rendfokozatonként legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként legfeljebb 3 évvel szolgálati érdekből meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás időtartama alatt az állomány tagja további értékelése alapján előmenetelre tervezhető.
87. § (1) Az állomány tagját a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelési jogkörében eljárva, írásban rendszeresen értékeli. A teljesítményértékelés célja az előmenetel objektivitásának biztosítása, az egyéni kezdeményezésen és a vezetői elgondoláson alapuló hatékony kiválasztási rendszer működtetése.
(2) A tiszti és az altiszti állomány tagjáról legalább évente egyszer teljesítményértékelést kell készíteni. Az állomány tisztesi rendfokozattal rendelkező tagját csak a várakozási idő leteltekor, vagy az altiszti beosztásba történő felkészítése előtt kell értékelni. A Tábori Lelkészi Szolgálat tagját nem kell értékelni.
(3) A teljesítményértékelésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek.
(4) A teljesítményértékelést az érintettel közölni kell, aki
a) arra az ismertetéskor azonnal, de legkésőbb 3 napon belül írásban észrevételt tehet,
b) ha szakszervezeti tag, azt az a) pont szerinti határidőn belül a szakszervezettel egyeztetheti, és
c) a hibás, a valótlan vagy a személyiségi jogát sértő megállapítás, észrevétel ellen szolgálati panaszt terjeszthet elő.
(5) A teljesítményértékelés tartalmi elemeit, szempontjait és szabályait jogszabály határozza meg.
88. § (1) Az állomány tagja csak olyan képzésre vezényelhető, amely az előmeneteléhez, a szakmai vagy a vezetői ismereteinek bővítéséhez közvetlenül kapcsolódik, ahhoz szükséges vagy azt elősegíti. A vezénylésre a 43. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) A képzéshez a Honvédség által nyújtható támogatás formáját és mértékét miniszteri rendelet határozza meg. Kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő a képzés befejezését követő nappal kezdődik, és megegyezik a képzési idő kétszeresével, de legalább 1 év.
(3) A Honvédség által nyújtott támogatás megtérítésére köteles az állomány tagja, ha
a) a képzést neki felróható okból elmulasztja,
b) az előírt követelményeket meghatározott időre nem teljesíti, vagy
c) szolgálati viszonya a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő lejárta előtt, neki felróható okból megszűnik, vagy arányosan csökken, ha az állomány tagja a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő egy részét teljesíti.
(4) A megtérítési kötelezettség érvényesítésének eljárási szabályait, a megtérítési kötelezettség alóli mentesítés, és a fizetési könnyítés feltételeit miniszteri rendelet határozza meg.
(5) A tiszti állomány továbbképzését – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az NKE biztosítja.
89. § (1) A miniszteri rendeletben meghatározott képzésen való részvételt a Honvédség tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja.
(2) A tanulmányi szerződésben a Honvédség vállalja, hogy az állomány tagjának a tanulmányok alatt, annak elvégzéséhez támogatást nyújt, az állomány tagja pedig arra kötelezi magát, hogy a tanulmányait folytatja, és eredményes befejezését követően szolgálati viszonyát meghatározott ideig nem szünteti meg. A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a Honvédséget terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát. A kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időt a felek a 88. § (2) bekezdésére és a Honvédség által nyújtott támogatás mértékére figyelemmel határozzák meg úgy, hogy az a 10 évet nem haladhatja meg. A tanulmányi szerződésben a felek közös megegyezéssel további kötelezettséget vállalhatnak, illetve jogosultságot köthetnek ki.
(3) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, és az közös megegyezéssel bármikor módosítható.
(4) Az állomány tagjának lényeges szerződésszegésére a 88. § (3) és (4) bekezdését alkalmazni kell. Ha a Honvédség lényeges szerződésszegést követ el, így különösen, ha a támogatást nem, vagy nem határidőben biztosítja, az állomány tagja mentesül a szerződésből eredő kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti.
(5) A tanulmányi szerződést lényeges szerződésszegésre hivatkozás nélküli is bármelyik fél felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettsége teljesítését lehetetlenné tenné, vagy annak teljesítése aránytalan sérelemmel járna. Az állomány tagja általi felmondás esetén a Honvédség az általa nyújtott támogatást, vagy annak arányos részét visszakövetelheti. A Honvédség általi felmondás esetén a támogatás nem követelhető vissza.
(6) Az állomány tagja a Honvédségen kívüli más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatói jogkört gyakorlójának előzetes engedélyével köthet.
90. § (1) Ha az állomány tagja képzésen vesz részt, és
a) az érinti a szolgálatteljesítési idejét, köteles azt a munkáltatói jogkört gyakorlóval előzetesen engedélyeztetni,
b) az nem érinti a szolgálatteljesítési időt, köteles azt a munkáltatói jogkört gyakorlónak előzetesen írásban bejelenteni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedély alapján a tanulmányok folytatásához szükséges időre az állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, és annak időtartamára távolléti díjra jogosult. Ha tanulmányi szerződés vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, köteles a tanulmányi célú mentesítés időtartamát ledolgozni.
(3) A mentesítés mértékét a munkáltatói jogkört gyakorló az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező tanulmányi foglalkozás és a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.
(4) A (3) bekezdésen túl a munkáltatói jogkört gyakorló
a) vizsgánként – ha egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beszámítva 4 munkanapra,
b) a diplomamunka, a szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez 10 munkanapra
az állomány tagját mentesíti a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól.
(5) Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A munkáltatói jogkört gyakorló a (3) és (4) bekezdés alkalmazása során az állomány tagjának kérelmét kizárólag szolgálati érdekből indokolt esetben utasíthatja el.
91. § (1) A miniszter által vezetett minisztériumban, a miniszter irányítása alatt álló központi hivatalnál, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél, valamint a Honvédség azon katonai szervezeteinél, melyek az alapító okiratuk szerint közhatalmi tevékenységet folytatnak, az állomány tagja a beosztásba helyezésétől vagy a kinevezésétől számított 1 éven belül közigazgatási alapvizsgát tesz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság, a 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, valamint az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó honvédségi szervezethez történő, 30 napot meghaladó vezénylés.
(3) A vizsgakötelezettség alóli mentesülésre a Kormány rendeletét kell alkalmazni.
(4) Ha az állomány tagja vizsgakötelezettségét nem teljesítette, az állomány tagja más megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatható tovább.
92. § (1) A tényleges szolgálati viszonyban töltött idő az állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének napjáig tart. A szolgálati viszony szünetelésének időtartama a tényleges szolgálati viszonyban töltött időbe nem számítható be.
(2) A felmentési idő, a végkielégítés, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából
a) a 2002. január 1-je előtt a fegyveres szervek állományában szolgálati viszonyban eltöltött, és a korábbi szabályok szerint beszámítható szolgálati időt, és
b) a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint rögzített szolgálati időt
tényleges szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni. A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából a kormányzati szolgálati, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a 2013. június 30-ig közszolgálati jogviszonyban eltöltött, vagy ilyennek minősített időket, a pótszabadság mértéke szempontjából pedig ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is figyelembe kell venni.
(3) Az 1996. szeptember 1-je után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban töltött időként csak a sor-, a tartalékos-, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, a fegyveres szervnél hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött, továbbá a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézménynél 1996. szeptember 1-jét megelőzően hallgatói, növendéki és a tiszthelyettes-képző szakközépiskolában hallgatói jogviszonyban eltöltött idő vehető figyelembe.
(4) 1998. január 1-jét megelőzően az illetmény nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számít jogszerző időnek.
(5) A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából szolgálati időként kizárólag a tényleges szolgálati viszonyban töltött, kedvezmények nélkül számított idő vehető figyelembe.
(6) Ha a szerződéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött ideje hivatásos szolgálati viszonyban töltött időnek számít.
(7) A kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időbe nem számít bele a szolgálati viszony szünetelése, a 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság, a szülési szabadság időtartama, és a rendelkezési állomány azon időtartama, amikor az állomány tagja ténylegesen nem lát el szolgálati feladatot.
93. § (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni
a) a 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állomány,
b) a szolgálati beosztásból való felfüggesztés,
c) az előzetes letartóztatás,
d) az ideiglenes kényszergyógykezelés,
e) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 132. § (1) bekezdése szerinti szabadságvesztés, és
f) a jogellenes távollét
időtartamát.
(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontja nem alkalmazható akkor, ha a fegyelmi, a méltatlansági vagy a büntetőeljárást a felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg, vagy a tábornok szolgálati viszonya nem kerül megszüntetésre.
94. § (1) A szolgálatteljesítési idő beosztását a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, melynek során mérlegeli a honvédségi szervezet zavartalan működésének megfelelő szolgálatteljesítést, a honvédségi szervezet alapfeladatának jellegét, a munkaköri leírásban rögzített szolgálati feladatok jellegét, ezen belül különösen a szükséges fizikai, vagy szellemi erőkifejtést vagy fokozott figyelmet, a pihenés és a pihentetés lehetőségét, továbbá az egészséges és a biztonságos szolgálatteljesítés követelményét.
(2) Az (1) bekezdés alapján a munkáltatói jogkört gyakorló a munkaköri leírásban határozza meg, hogy a szolgálatteljesítés
a) általános szolgálati rendben,
b) készenléti jellegű beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendben, vagy
c) a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendben
valósul-e meg.
(3) A szolgálatteljesítési idő beosztására és számítására, és a kapcsolódó elszámolásra irányadó szabályokat miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy
a) munkanapnak minősül a naptári nap vagy a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra, ha a Honvédség működése miatt a napi szolgálatteljesítés kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, és
b) hét a naptári hét vagy a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott megszakítás nélküli 168 óra, ha a Honvédség működése miatt a napi szolgálatteljesítési idő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.
95. § (1) Általános szolgálati rendben teljesít szolgálatot az állomány tagja, ha a szolgálati beosztásban a napi szolgálatteljesítési idő 8 óra, a heti szolgálatteljesítési idő 40 óra. A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának indokolt kérelmére eltérő egyéni szolgálatteljesítést is engedélyezhet, feltéve, hogy az a napi 8 és a heti 40 órás szolgálatteljesítési idő mértékét nem érinti. Nem határozhat meg a munkáltatói jogkört gyakorló általános szolgálati rendet akkor, ha a 94. § (1) bekezdés szerinti körülmények a 94. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szolgálati rend alkalmazásának szükségességét támasztják alá.
(2) Készenléti jellegű beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendet állapít meg a munkáltatói jogkört gyakorló, ha
a) a szolgálati feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – az állomány tagja a rendes szolgálatteljesítési ideje legalább egyharmadában fizikai vagy szellemi erőkifejtéssel járó, vagy fokozott figyelmet igénylő szolgálatteljesítés nélkül áll a Honvédség rendelkezésére, vagy
b) a szolgálatteljesítés – különösen a munkakör sajátosságára, a szolgálatteljesítés feltételeire tekintettel – az állomány tagja számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.
(3) Folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendet állapít meg a munkáltatói jogkört gyakorló, ha
a) a honvédségi szervezet alapfeladata megszakítás nélküli működést igényel,
b) az állomány tagjának munkaköri leírásban rögzített szolgálati feladata az a) ponthoz közvetlenül kapcsolódik, és
c) a szolgálati feladatok ellátása a szolgálatteljesítési idő több mint kétharmadában
ca) fizikai, vagy szellemi erőkifejtéssel jár, vagy
cb) fokozott figyelmet igényel.
(4) A készenléti jellegű beosztásban és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban az (1) bekezdés szerinti időtartamnál hosszabb, de – a szolgálatteljesítési időkeret átlagában – heti 54 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.
(5) A készenléti jellegű beosztásban vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban beleegyezésével foglalkoztatható az állomány nő tagja a várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő tagja a gyermeke 3 éves koráig.
(6) A 24 órás őr-, ügyeleti- vagy készenléti szolgálatot nem lehet készenléti jellegű beosztásnak vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásnak tekinteni.
96. § (1) A napi szolgálatteljesítési idő 4 óránál rövidebb, és – a készenléti jellegű beosztások és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztások kivételével – 12 óránál hosszabb nem lehet.
(2) Az állomány tagjának napi vagy heti szolgálatteljesítési ideje az (1) bekezdés szerinti időtartamot legfeljebb 1 órával haladhatja meg a téli időszámítás kezdetére figyelemmel.
(3) A munkáltatói jogkört gyakorló – az állomány tagjának beleegyezésével – osztott napi szolgálatteljesítési időt is alkalmazhat úgy, hogy a napi szolgálatteljesítési időt legfeljebb két részletben határozza meg. A napi szolgálatteljesítési idők között legalább 2 óra pihenőidőt kell biztosítani.
(4) A napi szolgálatteljesítési idő – szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása nélkül is – beosztható egyenlőtlenül a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra is. Az (1)–(3) bekezdés ebben az esetben is irányadó. Miniszteri rendeletben meghatározott fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát.
(5) Az állomány nő tagját várandóssága megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre nem lehet beosztani. Éjszakai szolgálatteljesítésnek minősül a 22 és a 6 óra közötti időszakban történő szolgálatteljesítés.
97. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálatteljesítési időt időkerettel is megállapíthatja úgy, hogy annak időtartama
a) a készenléti jellegű beosztásban legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét,
b) a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét
lehet. Az a) és a b) ponttól eltérően miniszteri rendeletben meghatározott jellegű szolgálati beosztások esetén a szolgálatteljesítési időkeret legfeljebb 1 év lehet.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló köteles a munkaköri leírásban rögzíteni az alkalmazott szolgálatteljesítési időkeret tartamát.
(3) A szolgálatteljesítési időkeret kezdő és befejező időpontját előzetesen írásban meg kell határozni, és azt közzé kell tenni azzal, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló az adott napra vonatkozó szolgálatteljesítési kötelezettséget előre nem látható körülmény esetén legalább 2 nappal korábban módosíthatja.
(4) A szolgálatteljesítési időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az időkeret tartama, a napi szolgálatteljesítési idő és az általános szolgálati rend alapul vételével kell megállapítani. Az állomány tagjával a szolgálatteljesítési időkeret lejártakor miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell elszámolni azzal, hogy a munkaszüneti napon, valamint a heti pihenőnapon teljesített szolgálatot kétszeresen kell figyelembe venni.
98. § (1) A szerződéses pályakezdők alapkiképzésének időszakában a szolgálatteljesítési idő e törvény rendelkezéseitől eltérően is meghatározható azzal, hogy
a) a heti szolgálatteljesítési idő legfeljebb heti 60 óra lehet,
b) a pihenőidő nem lehet kevesebb napi 8 óránál, és
c) hetente legalább 1 pihenőnapot ki kell adni.
(2) A különleges műveleti kiképzésen résztvevők szolgálatteljesítési ideje e törvény rendelkezéseitől eltérően is meghatározható, de nem haladhatja meg a heti legfeljebb 96 kiképzési órát. Minden 24 órás vagy azt meghaladó folyamatos kiképzési foglalkozás során a résztvevő 24 óránként egészségügyi szakszemélyzet által végrehajtott ellenőrzésen vesz részt. Minden 48 órát meghaladó kiképzési foglalkozást követően az állomány tagjának összevontan biztosítani kell a napi 8 óra pihenőidőt, kiegészítve további egyszeri 8 óra regenerációs idővel.
99. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának írásbeli kérelmére – legfeljebb a gyermeke 3 éves koráig – rész-szolgálatteljesítést engedélyez, ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló a kérelem alapján a szolgálati beosztáshoz tartozó munkaköri feladatok jellegének és a szolgálatteljesítés körülményeinek mérlegelésével azt vizsgálja, hogy a rész-szolgálatteljesítés engedélyezése veszélyezteti-e a szolgálat érdekét. A miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztásokban rész-szolgálatteljesítés nem engedélyezhető. Nem engedélyezhető a rész-szolgálatteljesítés akkor sem, ha az a munkáltatói jogkört gyakorló számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. Heti 20 óránál rövidebb rész-szolgálatteljesítés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül is elutasítható. A rész-szolgálatteljesítés engedélyezése iránti kérelem tartalmi követelményeit és elbírálásának eljárási szabályait miniszteri rendelet határozza meg.
(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a kérelem elutasításáról írásban indokolt döntést hoz.
(4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló rész-szolgálatteljesítést engedélyez, az legkorábban a kérelem engedélyezését követő hónap első napján kezdődik, és az engedélyben meghatározott ideig, de legfeljebb a gyermek 3 éves koráig tart. A rész-szolgálatteljesítés tényét a munkaköri leírásban rögzíteni kell.
(5) Ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben nem látható el, a munkáltatói jogkört gyakorló más, rész-szolgálatteljesítési időben ellátható megfelelő szolgálati beosztást ajánl fel.
(6) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló az eredeti beosztástól eltérő beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni.
(7) A felajánlott szolgálati beosztás elfogadása esetén, az állomány tagját át kell helyezni.
100. § (1) Ha a napi szolgálatteljesítési idő a 6 órát meghaladja, a szolgálatteljesítési időn belül, annak megszakításával, napi 30 perc, valamint minden további 3 óra szolgálatteljesítés után az állomány tagja részére legalább 20 perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaközi szünetre jogosít a túlszolgálat időtartama is.
101. § (1) Az állomány tagja részére a napi szolgálatteljesítés befejezése és a következő napi megkezdése között általános szolgálati rend esetén legalább 14 óra, a készenléti jellegű beosztásban és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a napi pihenőidő 1 órával csökken, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik.
(3) Általános szolgálati rend esetén az állomány tagja hetenként két egymást követő pihenőnapra jogosult, melyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.
(4) Az állomány készenléti jellegű beosztásban, vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban szolgálatot teljesítő tagja esetén havonta legalább egy alkalommal a pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.
(5) A (3) bekezdéstől eltérően a pihenőnap – a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve – a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható, de legalább 1 pihenőnapnak ilyenkor is vasárnapra kell esnie.
102. § (1) Munkaszüneti napok január 1-je, március 15-e, húsvéthétfő, május 1-je, pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23-a, november 1-je, és december 25–26-a.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl munkaszüneti nap május 21-e, a Magyar Honvédelem Napja.
(3) A Közszolgálati Tisztviselők Napja munkaszüneti nap azon honvédségi szervezetnél, ahol az állomány tagja mellett kormánytisztviselők foglalkoztatására kerül sor.
103. § (1) Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset megelőzése vagy elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése szükségessé teszi, az állomány tagja munkanapon, heti pihenőnapon, munkaszüneti napon a szolgálatteljesítési időn túl is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (a továbbiakban: túlszolgálat).
(2) Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti szolgálat, a készenléti szolgálat, a gyakorlaton való részvétel, és ha az állomány tagja az engedélyezett távollétének idejét megállapodás alapján ledolgozza.
(3) Nem kötelezhető túlszolgálatra az állomány nő tagja a várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő a gyermeke 3 éves koráig.
(4) A túlszolgálatot a munkáltatói jogkört gyakorló írásban rendeli el.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a túlszolgálat időtartamát a munkáltatói jogkört gyakorló az időkeret lejártakor állapítja meg.
(6) A túlszolgálat naptári évenként legfeljebb 300 óra lehet.
(7) A (6) bekezdés szerinti mérték miniszteri rendeletben további 50%-kal növelhető, és arányosan csökken, ha a szolgálati viszony év közben kezdődött.
(8) A (6) és a (7) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható akkor, ha a túlszolgálatra a 61. § (3) bekezdése szerinti esetekben kerül sor.
104. § (1) Az állomány tagjának évi 150 óráig terjedő túlszolgálatáért annak időtartamával azonos mértékű szabadidő jár. A szabadidőt a túlszolgálatot követően nyomban, de legkésőbb 30 napon belül kell kiadni.
(2) Az állomány tagja a túlszolgálat időtartamával azonos mértékű távolléti díjra jogosult
a) a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével, ha a túlszolgálat nem éri el az évi 150 órát, feltéve, hogy az (1) bekezdés alkalmazása a honvédségi szervezet zavartalan működését veszélyeztetné, vagy
b) az évi 150 órát elérő, vagy azt meghaladó túlszolgálatért,
melyet legkésőbb a tárgyhónapot követő havi illetménnyel egyidejűleg kell kifizetni.
(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén, annak alkalmazása helyett az állomány tagja kérheti az azonos mértékű szabadidő biztosítását.
(4) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti ellentételezés kétszeresére jogosult az állomány tagja, ha a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítette.
(5) Az (1)–(4) bekezdéstől eltérően a szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a 103. § (5) bekezdése szerint megállapított túlszolgálat időtartamával azonos mértékű távolléti díj jár.
(6) Miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztásokban akkor jár a túlszolgálatért szabadidő, ha ezt a miniszter rendeletben lehetővé teszi.
(7) A túlszolgálat elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.
105. § (1) Őrszolgálatot teljesít az állomány tagja, ha a pihentetés biztosítása mellett, a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott helyen kötött formájú fegyveres szolgálatot lát el, amelynek célja objektumok, javak, illetve személyek őrzése és védelme, vagy fogva tartott személyek szökésének megakadályozása.
(2) Ügyeleti szolgálatot teljesít az állomány tagja, ha a pihentetés biztosítása mellett, a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott helyen szolgálati feladatot lát el.
(3) Az állomány tagja készenléti szolgálatot teljesít, ha szolgálatvezénylés alapján előre nem tervezhető szolgálati feladat végrehajtásának biztosítása érdekében rendelkezésre kell állnia, és a szolgálatvezénylés alapjául szolgáló körülmények bekövetkezése esetén szolgálati feladat végrehajtására kötelezhető. A készenléti szolgálat
a) laktanyán kívüli készenléti szolgálat, ha a rendelkezésre állás időtartamát a munkáltatói jogkört gyakorló, helyét az állomány tagja határozza meg úgy, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló által kijelölt személy parancsára és az általa meghatározott időn belül – szolgálatteljesítésre alkalmas állapotban – a szolgálati feladat végrehajtását megkezdhesse,
b) laktanyai készenléti szolgálat, ha a rendelkezésre állás időtartamát és helyét a szolgálatvezénylésben a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, vagy
c) fegyveres vagy nemzetközi kötelezettségen alapuló készenléti szolgálat, ha a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, pihentetés biztosítása mellett, a készenléti szolgálat rendeltetése fegyveres szolgálatra, vagy nemzetközi kötelezettségből fakadó feladatra történő felkészülés és feladatvégzés.
106. § (1) Az őr-, az ügyeleti- és a készenléti szolgálatok 105. § szerinti besorolását miniszteri rendelet határozza meg.
(2) A szolgálatvezénylést az állomány tagjával miniszteri rendeletben meghatározott módon és időben közölni kell. A 103. § (3) bekezdése esetén az állomány tagja 12 órát elérő, vagy azt meghaladó időtartamú szolgálatra nem vezényelhető. A vezényléshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges, ha 6 éven aluli gyermekét egyedül neveli, és annak felügyeletét önerőből nem tudja biztosítani.
(3) Nem szervezhető őr-, ügyeleti- vagy készenléti szolgálat olyan szolgálati feladat végrehajtására, ami a 95. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti szolgálati rendben, munkaköri leírásban rögzítve ellátható.
107. § (1) Az őr-, az ügyeleti- és a készenléti szolgálat teljesítésének ellentételezéseként az állomány tagja a (2) bekezdés szerint pihenőidőre, szabadnapra, illetve a 128. § (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti illetménypótlékra jogosult. A katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásával összefüggésben elrendelt készenléti szolgálatokra a miniszter rendeletben határozhatja meg azokat az eseteket és körülményeket, amelyek bekövetkezése esetén – a feladatvégzés idejére – a készenléti pótlék helyett a túlszolgálat díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat esetén 1 nap pihenőidőt, a pihenőnapon és a munkaszüneti napon teljesített szolgálat után további még 1 szabadnapot kell biztosítani az állomány tagja részére. A laktanyai készenléti szolgálat esetén az első 24 óra után 1 nap, ezen túl 48 óránként további 1-1 nap szabadnapot kell biztosítani. Amennyiben az állomány laktanyán kívüli készenléti szolgálatot teljesítő tagja részére 24 órát elérően, a szolgálat céljával összefüggő feladat kerül elrendelésre, és a munkáltatói jogkört gyakorló meghatározza a szolgálatteljesítés helyét, úgy a szolgálatteljesítés helyére való megérkezéstől kezdődően a laktanyai készenléti szolgálatnak megfelelően kell a szabadnapokat biztosítani.
(3) A pihenőidőt a szolgálat leadása után nyomban, a szabadnapot pedig legkésőbb 90 napon belül kell kiadni. Amennyiben a szolgálati elfoglaltság miatt a szabadnapot igazoltan nem lehet kiadni, az ezekre járó távolléti díjat legkésőbb a tárgyhónapot követő 4. havi illetménnyel együtt kell kifizetni.
108. § (1) Mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól
a) az állampolgári kötelezettsége teljesítésének idejére,
b) a bíróság vagy a hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,
c) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára,
d) a közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább 2 munkanapra,
e) az orvosi vizsgálat teljes időtartamára, továbbá az egészségügyi szabadságot nem igénylő egészségügyi kezelések időtartamára,
f) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat időtartamára,
g) a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermek esetén naponta kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermek esetén naponta 2 órára, ha egészségügyi szabadságot nem vesz igénybe,
h) a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, legalább 4 órára,
i) a legalább 14 napig tartó tartós igénybevétel után, esetenként legfeljebb 5 munkanapra,
j) az alapkiképzés befejezését közvetlenül követő 5 munkanapra, és
k) az önkéntes, vagy a létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának időtartamára.
(2) Az (1) bekezdésen túl mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, ha jogszabály ezt előírja, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló írásban engedélyezi. A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés igénybevételének rendjét miniszteri rendelet határozza meg.
(3) A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés idejére távolléti díj jár.
109. § (1) Az állomány tagját évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg.
(2) Az alapszabadságon túl az állomány tagjának pótszabadság jár, amely
a) 2 évig terjedő szolgálati viszonyban töltött idő után 2 munkanap,
b) 3–5 év szolgálati viszonyban töltött idő után 3 munkanap,
c) 6–10 év szolgálati viszonyban töltött idő után 4 munkanap,
d) 11–15 év szolgálati viszonyban töltött idő után 5 munkanap,
e) 16–20 év szolgálati viszonyban töltött idő után 6 munkanap,
f) 21–25 év szolgálati viszonyban töltött idő után 7 munkanap,
g) 26–30 év szolgálati viszonyban töltött idő után 8 munkanap, és
h) 30 évnél hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után 9 munkanap.
(3) Ha az állomány tagja felsőfokú iskolai végzettségű, a pótszabadság (2) bekezdés szerinti mértéke 1-1 nappal emelkedik.
(4) Az állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, és a fizikai állóképességének megőrzése céljából külön pótszabadságra jogosult, amely az egészségkárosító veszélynek kitett, miniszteri rendeletben meghatározott beosztásban évente legfeljebb 10 munkanap, repülőgép- és helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, valamint közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár beosztásban évente legfeljebb 14 munkanap.
(5) Az állomány tagjának a 16 évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után 2,
b) két gyermeke után 4,
c) kettőnél több gyermeke után összesen 7
munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő.
(6) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság mértékének megállapításánál a magasabb pótszabadságot abban az évben kell először figyelembe venni, amikor az állomány tagja eléri az adott szolgálati viszonyban töltött szolgálati időt. Az (5) bekezdés szerinti pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
110. § (1) Vezetői pótszabadságra jogosult
a) a szakasz- és a századparancsnok, valamint a velük azonos szintű vezető, a vezetői pótszabadság mértéke évente 2 munkanap,
b) a zászlóalj- és az ezredparancsnok, valamint a velük azonos szintű vezető, a vezetői pótszabadság mértéke évente 3 munkanap,
c) a dandárparancsnok, valamint az ennél magasabb szintű parancsnok, és a velük azonos szintű vezető, a vezetői pótszabadság mértéke évente 4 munkanap.
(2) A honvédségi szervezet vezénylő-zászlósa a honvédségi szervezet parancsnokának jogállása szerint az (1) bekezdés szerinti pótszabadságra jogosult.
111. § (1) A szabadság mértékének megállapításakor a szolgálati rend szerinti munkanapok mellett figyelembe kell venni a 108. § szerinti időtartamokat, a szülési szabadságot, a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság első 6 hónapját, a hozzátartozó ápolása miatt kapott 30 napot meg nem haladó illetmény nélküli szabadságot, és minden olyan munkában nem töltött időt, amelyre az állomány tagja illetményre vagy távolléti díjra jogosult.
(2) Az állomány tagja részére a szabadság arányos része jár, ha a szolgálati viszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, továbbá, ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szabadság címén engedélyezett távollét idejére távolléti díjat kell folyósítani.
112. § (1) A szabadságot a munkáltatói jogkört gyakorló, vagy az általa kijelölt személy adja ki. Az alap- és a pótszabadság együttes időtartamának 50%-át egyfolytában, 25%-át, de legalább 10 munkanapot pedig az állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a Honvédség működőképességét ne veszélyeztesse. A munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott szabadság kezdő napját az állomány tagjával legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.
(2) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ha szolgálati érdekből erre nincs lehetőség, úgy azt a következő év június 30-ig, az állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni, amennyiben az esedékesség éve letelt. Az állomány tagjának a szabadság kiadására vonatkozó igénye a szolgálati viszony fennállása alatt nem évül el.
(3) A tárgyévet követő első hónap végéig a munkáltatói jogkört gyakorló megállapítja az állomány tagja tárgyévben igénybe vett, és a ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.
(4) A szabadságok tárgyévi ütemezését a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott rendben és határidőre elkészített éves szabadságolási terv tartalmazza.
113. § (1) A szabadságot megváltani nem lehet.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor – ide nem értve az 59. § (1) bekezdés e) pontját – meg kell váltani a szabadságot, ha a Honvédség a szabadság arányos részét nem adta ki. A felek megállapodása alapján megváltható a gyermek ápolása, vagy gondozása céljára kapott illetmény nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadság, ha azt az állomány tagja nem kapta meg.
(3) Ha az állomány tagja szolgálati viszonya megszűnéséig, megszüntetéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami megilletné, a különbözetre kifizetett illetményt köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés az 59. § (1) bekezdés a) pontja, a 62. § (2) bekezdés g) pontja, és a 68. § (1) bekezdés a) pontja esetén.
(4) Ha az állomány tagja az esedékesség évében a részére járó szabadságnál több szabadságban részesült, a következő évben arányosan kevesebb szabadságra jogosult.
(5) A szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülése a szolgálati viszony megszűnésének napján kezdődik.
114. § (1) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő 2. hónap végéig 5 munkanap, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap szolgálatteljesítési idő-kedvezmény jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési idő-kedvezmény akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vérszerinti vagy örökbefogadó apát kell érteni.
(4) A szolgálatteljesítési idő-kedvezmény idejére távolléti díj jár, melynek kifizetése – a központi költségvetés terhére – a Kormány rendelete alapján történik.
115. § (1) Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadságot az anya kérelmére úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság időtartamára távolléti díj jár.
(2) A távolléti díj a szülési szabadság hátralevő tartamára
a) annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,
b) annak a gyámnak is jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,
c) a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,
d) a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,
e) annak a férfinak is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,
f) annak a férfinak is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától,
g) annak a férfinak is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától.
(3) A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő 1 év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
(4) A szülési szabadság tartamát – a kifejezetten szolgálatteljesítéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve – munkában töltött időnek kell tekinteni.
(5) Nem jár távolléti díj az állomány tagjának, ha bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja, ide nem értve a szellemi tevékenységet.
116. § (1) Az állomány tagja a gyermeke 3. életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – illetmény nélküli szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
(2) Az (1) bekezdés és a 115. § szerinti szabadság megszűnik
a) a gyermek halva születése esetén,
b) ha a gyermek meghal, a halált követő 15. napon,
c) ha a gyermeket – jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában megjelölt esetben a szabadság időtartama – a szülést követően – 6 hétnél rövidebb nem lehet.
117. § (1) Az állomány tagjának gyermeke személyes gondozása érdekében – a 116. § (1) bekezdésén túl – illetmény nélküli szabadság jár a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt.
(2) Az állomány tagjának közeli hozzátartozója tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre illetmény nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
(3) Az állomány tagja illetmény nélküli szabadságra jogosult a házastárs vagy élettársa tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára. Az állomány tagjának kérelmére – méltányolható egyéni indokból – illetmény nélküli szabadságot lehet engedélyezni, így különösen a nemzetközi szervezetek által kiírt pályázat elnyerése esetén, ha a munkakör betöltése a szolgálat érdekével nem esik egybe, a munkavégzés idejére.
118. § (1) Az állomány tagja az illetmény nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban köteles bejelenteni.
(2) Az illetmény nélküli szabadság az állomány tagja által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozatának közlésétől számított 30. napon szűnik meg.
119. § (1) Egészségügyi szabadság jár az állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, vagy a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb 1 évig jár. Az egészségügyi szabadság időtartamát naptári napokban kell meghatározni. A szolgálatképtelenség igazolására, valamint az egészségügyi szabadság időtartamának megállapítására vonatkozó szabályokat miniszter rendelet állapítja meg.
(3) A Honvédség által fenntartott, támogatott vagy az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott egészségügyi intézményeknél az egészségügyi szolgáltatásra való igényjogosultság feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.
120. § (1) Gyermekápolás céljából egészségügyi szabadságra jogosult
a) a nő 1 évesnél fiatalabb – kórházi ápolás alatt álló – beteg gyermeke szoptatása esetén, a gyermek 1 éves koráig,
b) az állomány tagja beteg gyermeke ápolása címén, a gyermek betegségét megállapító orvosi igazolás alapján az abban foglalt időtartamra a gyermek 1 éves koráig,
c) az állomány tagja 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári napon át,
d) az állomány tagja 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári napon át,
e) az állomány tagja 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári napon át.
(2) A gyermek ápolására kapott egészségügyi szabadság mértéke – ha mindkét szülő az állomány tagja – a szülőket együttesen illeti meg.
121. § (1) A távolléti díj
a) 100%-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadsága időtartamára,
b) 100%-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának a 120. § szerinti, valamint a nem szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy a nem szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára évente összesen 30 naptári napig,
c) 90%-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának a b) pont szerinti egészségügyi szabadságok időtartamára a 31. naptári naptól,
d) 90%-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának évente a 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, vagy a betegség szolgálati eredetének megállapításáig,
e) összege legfeljebb 50%-kal csökkenthető, ha az állomány egészségügyi szabadságon lévő tagjának betegsége vagy sérülése súlyos gondatlanságának következménye,
f) összege legfeljebb 50%-kal csökkenthető, ha az állomány tagja az egészségügyi szabadság ideje alatt más kereső tevékenységet folytat, ide nem értve a szellemi tevékenységet,
g) nem folyósítható, ha az állomány egészségügyi szabadságon lévő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta,
h) nem folyósítható, ha az állomány tagja a 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozik, szolgálati beosztásból felfüggesztésre került, előzetes letartóztatásban van, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, vagy a Btk. 132. § (1) bekezdése szerint szabadságvesztés büntetését tölti,
i) megvonható, ha az állomány tagja a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg, vagy
j) megvonható, ha az állomány tagja az egészségügyi szabadsággal össze nem függő okból külföldre távozik.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a baleset és a sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, vagy a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet az állomány tagja részére egy összegben kell folyósítani.
(3) Év közben kezdődő szolgálati viszony esetén az állomány tagja a naptári évre járó, az (1) bekezdés b) pontja szerinti 30 nap időarányos részére jogosult, amely azonban – ha az állomány tagja az év folyamán már szolgálati viszonyban állt – nem lehet több, mint a naptári évre járó időtartam még igénybe nem vett része. A naptári évben igénybe nem vett rész később nem igényelhető.
122. § (1) Az állomány tagja szolgálati viszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. Az illetmény
a) beosztási illetményből,
b) honvédelmi pótlékból,
c) illetménykiegészítésből,
d) szolgálati időpótlékból,
e) illetménypótlékból, valamint
f) jogszabály alapján meghatározott esetekben kiegészítő illetményből
áll.
(2) A beosztási illetmény és a honvédelmi pótlék együttes összege képezi az alapilletményt.
(3) Az alapilletmény szempontjából a tiszti állomány tagját az 5. melléklet szerint I., a legénységi és az altiszti állomány tagját a II. besorolási osztályba kell besorolni. Az I. és a II. besorolási osztály 10-10 besorolási kategóriából áll. Minden besorolási kategóriához egy-egy besorolási, minden rendfokozathoz egy-egy honvédelmi szorzószám kapcsolódik. A besorolási osztály besorolási kategóriái a beosztási illetmény szempontjából azonos szintűnek tekintett beosztásokhoz, a honvédelmi szorzók pedig a viselt rendfokozatokhoz igazodnak. A besorolási osztályokon belül a magasabb besorolási kategóriákhoz, valamint a rendfokozatokhoz magasabb szorzószámok tartoznak.
(4) A beosztási illetmény összegét az illetményalap és az 5. mellékletben a betöltött beosztás besorolási kategóriájához tartozó szorzószám szorzata adja. A honvédelmi pótlék az illetményalap és a viselt rendfokozathoz tartozó honvédelmi szorzó szorzatával egyenlő.
(5) Az illetményt a munkáltatói jogkört gyakorló állapítja meg, valamint az illetmény-megállapításnak nem minősülő illetményváltozásról értesítést készít. Az (1) bekezdés a)–d) és f) pontja szerinti illetményelemek együttes összege nem lehet kevesebb a jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimumnál.
(6) Az (1) bekezdéstől eltérően a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig az állomány 46. § (1) bekezdés j) pontja alá tartozó tagja illetményre nem jogosult.
123. § (1) Az állomány tagját az első és a magasabb beosztásba kinevezésekor, valamint az azonos és az alacsonyabb beosztásba történő áthelyezésekor a szolgálati beosztására meghatározott besorolási kategória, és a rendfokozatához igazodó honvédelmi szorzószámok alapján kell besorolni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően
a) a kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztást betöltők beosztási illetményét a viselt rendfokozatuknak megfelelően kell megállapítani,
b) az állomány speciális beosztást betöltő tagját – mindaddig, amíg a viselt rendfokozata elmarad a beosztásában elérhető legmagasabb rendfokozattól – az annál eggyel alacsonyabb rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória, és a viselt rendfokozata szerinti honvédelmi szorzószámok alapján kell besorolni,
c) a szerződéses pályakezdő beosztási illetményét a tervezett beosztásának megfelelően, honvédelmi pótlékát a közkatonákra vonatkozóan kell megállapítani,
d) a közkatonát a II. besorolási osztály I. besorolási kategória szerint kell besorolni,
e) az állomány 46. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alá tartozó tagja beosztási illetményét a Honvédségnél létrehozott állománytáblában vagy munkaköri jegyzékben részére meghatározott beosztás alapján kell megállapítani,
f) az állomány 46. § (1) bekezdés f)–i), k)–m), p)–s) pontja alá tartozó tagja beosztási illetményét a (6) bekezdés szerinti beosztási szint figyelembevételével kell megállapítani.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a honvédségi szervezetek részére megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a munkáltatói jogkört gyakorló – a szolgálati beosztással járó feladatok kiemelkedő teljesítése elismeréseként – az állomány tagját a 122. § (4) bekezdése szerinti beosztási illetmény összegénél 30%-ig terjedően magasabb összegben is besorolhatja. Az eltérítés a tárgyév december 31-éig terjedő időszakra állapítható meg.
(4) Magasabb besorolási kategória szerinti beosztási illetményt kell megállapítani az állomány tagjának, ha magasabb besorolási kategóriához tartozó beosztásba kerül. A honvédelmi pótlék összege a viselt rendfokozathoz igazodó honvédelmi szorzószám szerint, előlépés alkalmával emelkedik.
(5) Ha az állomány tagját kérelmére alacsonyabb beosztásba helyezik, részére az új beosztásra meghatározott besorolási kategória szerinti beosztási illetmény, valamint a viselt rendfokozathoz igazodó honvédelmi pótlék jár. Ha az állomány tagja nem kérelmére kerül alacsonyabb beosztásba, kiegészítő illetmény megállapításával biztosítani kell, hogy a távolléti díjba tartozó illetményelemeinek összege az alacsonyabb beosztás ellátásának időtartama alatt ne csökkenjen.
(6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, szolgálati beosztás hiányában a rendelkezési állományba tartozó esetén a beosztás szintje
a) az utolsó betöltött beosztással azonos, vagy
b) a viselt rendfokozatának megfelelő, ha nem rendelkezett utolsó betöltött beosztással, vagy ha rendelkezett, de az jogszabállyal nem beazonosítható.
(7) A Honvéd Vezérkar főnöke közigazgatási államtitkári, a Honvéd Vezérkar főnök helyettese helyettes államtitkári illetményre és vezetői juttatásokra jogosult.
124. § (1) Az állomány tagja illetménykiegészítésre jogosult, ha
a) a miniszter által vezetett minisztériumban, a miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalnál,
b) a minisztérium hivatalánál, vagy igazgatóságánál, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnál, a Tábori Lelkészi Szolgálatnál, a középszintű vezető szervnél és más magasabb szintű parancsnokság besorolású honvédségi szervezetnél, a 46. § (1) bekezdés c) pontja szerint vagy
c) az a) és a b) pont alá nem tartozó, Magyarországon települő honvédségi szervezetnél, továbbá a 46. § (1) bekezdés a), l) vagy q) pont hatálya alatt
teljesít szolgálatot.
(2) Az illetménykiegészítés mértéke
a) az (1) bekezdés a)–c) pontja alá tartozó és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetén – a pontok sorrendjében – a beosztási illetmény 50, 35, és 20%-a,
b) az (1) bekezdés a) pontja alá tartozó felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők esetén a beosztási illetmény 15%-a,
c) az (1) bekezdés b) és c) pontja alá tartozó felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők esetén a beosztási illetmény 10%-a.
(3) Az állomány 46. § (1) bekezdés f)–i), k), m), p), r), és s) pontja alá tartozó tagjának illetménykiegészítését a rendelkezési állományba helyezését megelőző mérték szerint kell megállapítani.
(4) Országos illetékességgel rendelkező vagy működési körű honvédségi szervezetnél szolgálatot teljesítő állomány illetménykiegészítését a miniszter rendeletben az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti vezetési szinttől eltérően, eggyel magasabb besorolásnak megfelelően állapíthatja meg. Az illetménykiegészítés mértékére a miniszter által meghatározott vezetési szintnek megfelelően a (2) bekezdést kell alkalmazni.
(5) A nem Magyarországon települő honvédségi szervezet állományának a szolgálatteljesítés körülményére figyelemmel a miniszter az (1) bekezdés c) pontja szerint vezetési szintnek megfelelő illetménykiegészítést állapíthat meg.
125. § Az állomány tagja a szolgálati viszonyban töltött idő nagyságával arányos, az illetményalap %-ában meghatározott növekvő mértékű szolgálati időpótlékra jogosult, amelynek mértéke
a) 5 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 10%-a,
b) 10 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 12,5%-a,
c) 15 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 15%-a,
d) 20 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 17,5%-a,
e) 25 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 20%-a,
f) 30 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 22,5%-a,
g) 35 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 25%-a.
