b) az állomány tagjának szolgálati beosztását betöltötték,
c) a honvédségi szervezetnél létszámcsökkentést hajtottak végre az ítélet jogerőssé válásáig, vagy
d) a honvédségi szervezetnél nincs betöltetlen megfelelő szolgálati beosztás.
(4) A szolgálati viszony (2) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni az állomány tagjának elmaradt illetményét és egyéb járandóságait, továbbá a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni az illetménynek és az egyéb járandóságnak, valamint a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha az állomány tagja az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési megállapodást, vagy az e szerv által felajánlott – a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel – megfelelő munkahelyet elutasítja. A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, és a kár megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.
(5) Ha a szolgálati viszony (2) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén az állomány tagja az eredeti szolgálati beosztásba történő visszahelyezést nem kéri vagy azt a bíróság mellőzi, a szolgálati viszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ekkor – a (4) bekezdésben foglaltakon felül – a bíróság a Honvédséget – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – az állomány tagja legalább 2, legfeljebb 12 havi illetményének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.
(6) Ha a szolgálati viszonyt nem a (2) bekezdésben foglalt módon szüntették meg jogellenesen, a szolgálati viszony a megszüntetésről szóló jognyilatkozat szerinti időpontban megszűnik, de az állomány tagja részére – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján – legalább 2, legfeljebb 24 havi illetményének megfelelő átalány-kártérítést kell fizetni.
(7) A bíróság a kártérítés mértékének megítélésekor figyelembe veszi, hogy az állomány tagja mennyiben tett eleget a (4) bekezdésben foglalt kárenyhítési kötelezettségének.
190. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyát nem az e törvényben előírtak szerint szünteti meg, köteles a Honvédség részére a lemondási időre járó illetményének megfelelő összeget megfizetni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha a szerződéses állomány tagja szünteti meg szolgálati viszonyát jogellenesen. Ha azonban a vállalt szerződéses szolgálati viszonyból hátralévő időtartam rövidebb 2 hónapnál, a Honvédség csak a hátralévő időre járó illetmény megfizetését követelheti.
(3) A Honvédség jogosult az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is. Ezek együttesen azonban nem haladhatják meg az állomány tagja 12 havi illetményének összegét.
(4) A Honvédség az (1)–(3) bekezdés alapján keletkezett igényeinek érvényesítésére az állomány tagja által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok az irányadók.
191. § (1) A KNBSZ hivatásos állományú tagjára e törvény állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.
(2) Nem alkalmazható a 28. § (7) bekezdése, a 87. § (4) bekezdés b) pontja, és a 162–163. §.
192. § (1) A hivatásos állomány tagja a nemzetbiztonsági érdek elsődlegessége alapján teljesíti szolgálatát. A hivatásos állomány tagjával szemben elvárás a kifogástalan életvitel.
(2) A hivatásos állomány tagja jognyilatkozatot csak személyesen tehet.
(3) A hivatásos állomány tagja
a) a gyülekezési jog alapján szervezett rendezvényen történő megjelenési szándékát köteles a munkáltatói jogkört gyakorlónak előzetesen írásban bejelenteni, aki a részvételt megtilthatja,
b) a külföldre utazásának tervezett időpontját és útvonalát, az utazás célját és útitársait, a külföldi tartózkodási helyét, a hazatérésének várható időpontját az utazás megkezdését megelőzően legalább 10 nappal a munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles írásban bejelenteni,
c) a b) ponttól eltérően a NATO és az EU tagállamaiba utazást legkésőbb az utazás megkezdését megelőző napon a munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles írásban bejelenteni,
d) köteles a munkáltatói jogkört gyakorlónak írásban bejelenteni
da) a külföldi állampolgárral vagy külföldi állampolgársággal is rendelkező személlyel létesített, fenntartott kapcsolatát,
db) a vele egy lakó-, vagy tartózkodási helyen együtt élő személyek tekintetében beállott változást,
dc) hazai, és külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi számláját,
dd) egymillió forintot meghaladó forgalmi értékű ingatlan és ingóság megszerzését,
de) a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét a munkáltatói jogkört gyakorló által elrendelt időszakban és
df) a biztonsági helyzetét befolyásoló egyéb körülményeket, azok megváltozását.
(4) A (3) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkáltatói jogkört gyakorló a külföldre utazást szolgálati vagy nemzetbiztonsági érdekből korlátozhatja vagy megtilthatja. Rendkívül indokolt esetben a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti határidőktől el lehet térni.
(5) A 21. § (2) bekezdésén túl nem engedélyezhető a rendezvény, ha a KNBSZ iránti közbizalom megingatására alkalmas, vagy a KNBSZ feladataival ellentétes célra irányul.
193. § (1) Szakszervezetet a KNBSZ hivatásos állományú tagjainak egyharmada alapító tagként létesíthet, és kizárólag az így létrejött szakszervezetet illetik meg az e törvényben az érdekképviseleti szervezetek részére biztosított jogosultságok. Az így létrejött szakszervezeten kívül más érdekképviseleti szervezet a KNBSZ-nél nem működhet, és más érdekképviseleti szervezethez a hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat, annak tagja nem lehet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakszervezet érdekképviseleti szövetséghez nem csatlakozhat.
(3) Ahol a IV. Fejezet
a) Honvédséget említ, azon a KNBSZ-t,
b) szolgálati feladatot említ, azon a nemzetbiztonsági feladatot,
c) szolgálati érdeket említ, azon a nemzetbiztonsági érdeket
is érteni kell.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szakszervezetet véleményezési jog illeti meg a KNBSZ költségvetésében előirányzott jóléti célú pénzeszközök felhasználásával és szociális juttatásokkal, a lakásgazdálkodással, az egészségügyi ellátással, valamint a szolgálati és munkakörülményekkel összefüggő tervek kialakításával kapcsolatban.
194. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezésével, vezényléssel teljesíthet szolgálatot a KNBSZ-nél. Ha a vezénylés szolgálati viszony létesítésével jár, a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személynek az e Fejezetben foglaltakon túl meg kell felelnie a 31. § és a 33. § előírásainak is. A kinevezési okmány tartalma a 36. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól eltérhet. A pályázati eljárás sajátos rendjét a főigazgató határozza meg.
(2) A szolgálatteljesítés feltétele a nemzetbiztonsági alkalmasság, a kifogástalan életvitel, valamint a poligráfos vizsgálaton való részvétel vállalása.
(3) A poligráfos vizsgálatot a felvételi eljárás, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatok végrehajtása, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtása során lehet elrendelni. A poligráfos vizsgálat kérdései csak biztonsági kockázati tényezőkkel kapcsolatos adatkörökre terjedhetnek ki.
195. § (1) A KNBSZ-nél nem teljesíthet szolgálatot az,
a) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította,
aa) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, 5 évi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított 12 évig,
ab) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, 5 évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított 10 évig,
ac) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított 8 évig,
ad) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított 5 évig,
ae) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított 8 évig,
af) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított 5 évig,
ag) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított 3 évig,
b) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított 3 évig,
c) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított 3 évig.
(2) Az (1) bekezdéstől a munkáltatói jogkört gyakorló eltekinthet, ha az eljárásra kizárólag katonai bűncselekmény miatt került sor, és az eljárás a szolgálati feladatok törvényes, befolyástól mentes ellátását nem veszélyezteti.
(3) Az életvitel nem kifogástalan, ha a hivatásos állomány tagja
a) nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, feltéve hogy a (2) bekezdés alkalmazására nem került sor, vagy
b) a hivatásos állomány tagja nem alkalmas szolgálati feladatainak törvényes, befolyástól mentes ellátására.
(4) A munkáltatói jogkört gyakorló a (3) bekezdés szerinti körülmények ellenőrzését bármikor elrendelheti, ha a tudomására jutott adatokból megalapozottan lehet következtetni a (3) bekezdés szerinti körülmények fennállására.
(5) A hivatásos állomány tagja köteles a 6. melléklet szerinti adatlapot kitölteni, ahhoz a saját, valamint a vele közös háztartásban élő felnőtt korú közeli hozzátartozójának a 7. melléklet szerinti nyilatkozatát csatolni, és az adatok változását a munkáltatói jogkört gyakorlónak 8 napon belül bejelenteni.
(6) A hivatásos állomány tagját az ellenőrzés megkezdéséről és befejezéséről nem kell tájékoztatni, az ellenőrzés eredményét azonban közölni kell vele.
(7) A (3) bekezdés b) pont alkalmazása során a munkáltatói jogkört gyakorló a hivatásos állomány tagjának szolgálaton kívüli magatartását, a családi és a lakókörnyezeti kapcsolatait, a vagyoni és a jövedelmi viszonyait, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatát mérlegelve dönt.
196. § (1) Fedőbeosztásban történő foglalkoztatás érdekében a főigazgató a miniszter egyetértésével hivatásos szolgálati viszonyt létesíthet. Ebben az esetben legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki, továbbá a miniszter a főigazgató javaslatára nemzetbiztonsági érdekből a 40. § (2) bekezdésétől eltérhet.
(2) A főigazgató a hivatásos állomány tagját fedőbeosztásba áthelyezheti. A szolgálati feladatok befejezését követően, amennyiben a hivatásos állomány tagja részére a KNBSZ-nél más megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható, a hivatásos állomány tagja a 46. § (1) bekezdés f) pontja szerint rendelkezési állományba áthelyezhető. A hivatásos állomány fedőbeosztást ellátó tagjának szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni, előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályok az irányadók.
(3) A hivatásos állomány tagja nemzetbiztonsági feladatait külső munkaviszonyt létesítve is elláthatja, továbbá külső intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot. A szolgálatteljesítést a főigazgató saját hatáskörben szabályozza.
197. § (1) A vezénylés időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya – a 52. § (2) bekezdése és a 68. § kivételével – kizárólag az érintett kérelmére vagy a KNBSZ főigazgatójának javaslatára szüntethető meg.
(2) Meg kell szüntetni a hivatásos állomány tagjának vezénylését, ha nem felel meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés vagy a kifogástalan életvitel követelményének, valamint az ezekhez szükséges biztonsági, illetve hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg.
(3) A fedőbeosztásban foglalkoztatott hivatásos állományú katonákra a fedőbeosztásuk alatt fennálló jogviszonyuk megszűnése esetén a 76. § rendelkezéseit alkalmazni kell, amennyiben a megszűnést követő naptári napon áthelyezésre kerülnek kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba.
198. § (1) A 103. § (6) bekezdésétől eltérően a túlszolgálat naptári évenként legfeljebb 400 óra.
(2) Az ügyeleti- és a készenléti szolgálatok fajtáit, rendeltetésüket és működésüket a főigazgató határozza meg.
199. § (1) A főigazgató, valamint helyettese illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg azzal, hogy az illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg. A főigazgató közigazgatási államtitkári, helyettese helyettes államtitkári vezetői juttatásokra jogosult.
(2) Az illetménykiegészítés mértékére a 124. § (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés a) és b) pontja az irányadó.
(3) A hivatásos állomány tagjának
a) beosztási illetménye 25%-áig terjedő titkosszolgálati pótlék, és
b) akciószolgálati pótlék
állapítható meg.
(4) A (3) bekezdés a) pont szerinti pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat és a hozzá kapcsolódó pótlék mértékét a miniszter a KNBSZ állománytáblájában határozza meg. E pótlék a szolgálati időpótlék számítása során nem vehető figyelembe.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti pótlék mértéke óránként az illetményalap 0,5%-a.
(6) A kiemelt idegennyelv-tudási pótlékra jogosító további idegen-nyelveket a főigazgató határozza meg.
200. § A külföldi szolgálatot teljesítőkre a nemzetközi szerződéseket, a nemzetközi megállapodásokat, a nemzetközi szervezet által kiadott szabályzatokat, a fogadó országnak a külföldi fegyveres erők tagjaira is vonatkozó előírásait, az adott nemzetközi missziót működtető nemzetközi szervezet által kiadott Egységes Műveleti Szabályokat, valamint e törvény rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
201. § (1) A 18. § szerint a külföldi szolgálatot teljesítővel szemben a külföldi rendészeti feladatot ellátó személy is eljárhat.
(2) A külföldi szolgálatot teljesítő a műveleti területen köteles betartani a személyes biztonságának megóvása vagy a halaszthatatlan szolgálati feladatok ellátása érdekében a magyar és a külföldi szolgálati elöljáró által hozott, a szolgálati hely elhagyásának módjára és feltételeire vonatkozó korlátozó rendszabályokat.
(3) Az állomány nemzetközi feladat végrehajtására felajánlott alegységhez tartozó tagja a feladat teljesítését engedélyező közjogi döntést és a készenlét elrendelését követően a szolgálati helye szerinti települést, illetve – amennyiben az nem esik egybe lakóhelyével – a lakóhelye szerinti települést csak a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével hagyhatja el, és utazhat külföldre.
(4) Az állomány tagja választójogát külföldön a választási eljárásról szóló törvény szerint gyakorolhatja.
202. § (1) A 32. § (3) bekezdéstől eltérő rövidebb időtartamra is létesíthető szerződéses szolgálati viszony nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, vagy együttműködésből eredő szolgálati feladat végrehajtására, továbbá a tartós külföldi szolgálat időtartamára létesített szerződéses szolgálati viszonyra is.
(2) Nem köthető ki próbaidő a nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, vagy együttműködésből eredő szolgálati feladat végrehajtására kötött szerződés esetén.
203. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját külföldi szolgálat ellátására vezényli. A munkáltatói döntés formai és tartalmi követelményeit, feltételeit miniszteri rendelet a külföldi szolgálat jellege, illetve időtartama szerint differenciáltan határozza meg.
(2) Az állomány NKE-hez vezényelt tagja oktatói, tudományos ismeretei fejlesztése érdekében külföldi szolgálatra vezényelhető. Az NKE a külföldi szolgálat ellentételezését saját költségvetése terhére kiegészítheti.
(3) A külföldi szolgálatra történő kiválasztási eljárás során az önkéntesen jelentkezőket előnyben kell részesíteni.
204. § (1) A vezénylés a külföldi szolgálati kötelezettség teljesítésének időtartamára szól.
(2) Az állomány tagja – a külföldön történő alkalmazás kivételével – 24 hónapon belül külföldi szolgálatra – több egymást követő vezénylés esetén összességében is – legfeljebb 12 hónapra vezényelhető. Az egymást követő vezénylések között legalább 2 hónapnak el kell telnie, kivéve, ha az ismételt vezénylésre az állomány tagjának kérelmére kerül sor.
(3) Az 1 évet meg nem haladó külföldi szolgálatra vezénylés időtartama az 1 év elteltét követően – az állomány tagjának rendelkezési állományba helyezése nélkül – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal szolgálati érdekből meghosszabbítható, ha a hazaérkezés, utazás, áthelyezés körülményei azt indokolttá teszik.
(4) A tartós külföldi szolgálat, valamint – időtartamától függetlenül – a békefenntartásban való részvétel esetén a kiutazást megelőzően a munkáltatói jogkört gyakorló írásban tájékoztatást nyújt a külföldi szolgálatot teljesítőnek a külföldi szolgálattal együtt járó sajátos kötelezettségekről, és kapcsolódó juttatásokról, továbbá ezek teljesítéséhez és igénybevételéhez kapcsolódó feltételekről. A tájékoztatás tárgyköreit és módját miniszteri rendelet határozza meg.
(5) A külföldi szolgálatra vezénylést a munkáltatói jogkört gyakorló bármikor írásban megszüntetheti. Ha a vezénylés megszüntetésének oka a külföldi szolgálatot teljesítőnek nem felróható, a külföldi szolgálatra vezénylés soron kívüli megszüntetéséhez közvetlenül kapcsolódó, számlával igazolt költségei megtérítésére jogosult. Ezen túl kártalanításnak nincs helye.
205. § (1) A hivatásos állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja szolgálati viszonyáról a műveleti területen végzett külföldi szolgálat ideje alatt nem mondhat le.
(2) Ha a szerződéses állomány tagjának vállalt szolgálati ideje a külföldi szolgálatra vezénylés ideje alatt jár le, a kiutazását megelőzően a felek a szerződését legalább a külföldi szolgálat idejére módosítják.
(3) Ha a (2) bekezdés alkalmazására előre nem látható körülmények miatt a kiutazást megelőzően nem kerülhetett sor, a szerződés a külföldi szolgálati kötelezettség teljesítését követő 30. napig meghosszabbodik. E rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha munkáltatói jogkör gyakorlója a szerződés lejártakor a külföldi szolgálatot teljesítő kérelmére, különös méltánylást érdemlő egyéni érdekre tekintettel a vezénylést megszünteti, és a szolgálati viszony 59. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megszűnését megállapítja.
206. § A külföldi szolgálatot teljesítő térítésmentes járványvédelmi ellátásként védőoltás és egyéb vizsgálat, szükség esetén a karantén-rendelkezés tűrésére köteles.
207. § (1) Külföldi szolgálat esetén
a) ha az állomány tagja hazai illetménye mellett más pénzbeli juttatásban is részesül, a külszolgálat időtartamára a 94–97. §-tól, a 100–102. §-tól, a 103. § (6) és (7) bekezdésétől, a 104. §-tól, a 105–107. §-tól miniszteri rendeletben el lehet térni,
b) a külföldi szolgálat jellegére tekintettel a 112–113. §-tól miniszteri rendeletben el lehet térni,
c) a 114. § (1) bekezdés szerinti a szolgálatteljesítési idő-kedvezmény legkésőbb a külföldi szolgálat befejezését követő 30 napon belül jár, és
d) az állomány tagja 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat után 1 nap pihenőidőre jogosult, készenléti szolgálat után sem pihenőidőre, sem szabadnapra nem jogosult.
(2) Nem minősül túlszolgálatnak a külföldi szolgálatot teljesítő más ország területén eltöltött heti tevékenységének 40 óra időtartamot meghaladó része, ha a külföldi szolgálatot teljesítő hazai illetménye mellett más pénzbeli juttatásban részesül.
(3) Ha munkaszüneti napon az ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítő más ország területén legalább 8 órában teljesít szolgálatot, 1 nap szabadnapra jogosult.
(4) Az állomány tagja által külföldi szolgálat ideje alatt igénybe vett Egységes Műveleti Szabályok szerinti műveleti szabadnapot a 109. § (1)–(4) bekezdés, és a 110. § szerinti szabadság külföldi szolgálat idejével időarányos részébe be kell számítani. Az Egységes Műveleti Szabályok szerinti műveleti szabadnap külföldi szolgálat ideje alatt igénybe nem vett része a vezénylés megszűnését, megszüntetését követően nem adható ki.
208. § (1) Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben és feltételekkel az állomány tagja a külföldi szolgálattal együtt járó többletköltségekhez való hozzájárulás céljából, a külföldi szolgálat időtartamára, a szolgálatteljesítés körülményeitől – így különösen a fizikai és pszichikai igénybevételtől, az éghajlati viszonyoktól, továbbá a biztonsági helyzettől és a veszélyesség mértékétől – függő összegű külszolgálati ellátmányra jogosult. Az állomáshelyen kialakult, a kiküldött személyi biztonságát közvetlenül érintő válsághelyzet esetén a miniszter a külszolgálati ellátmányon felül utasításban eseti jelleggel, határozott időtartamra külön pótlékot állapíthat meg.
(2) Miniszteri rendelet a külszolgálati ellátmány helyett az állomány ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítő tagjának külföldi napidíjat állapíthat meg. Az önként vállalt ideiglenes külföldi szolgálat esetén az állomány tagja külföldi napidíjáról előzetesen írásban lemondhat.
(3) A miniszter rendeletben külföldi napidíj-kiegészítést állapíthat meg.
(4) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő részére a külföldi szolgálata időtartama alatt megállapítható illetményelemek körét és jogosultsági szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(5) Miniszteri rendeletben meghatározottak szerint megbízási díjra jogosult a külföldi szolgálatot teljesítő, ha megbízására külföldi szolgálat alatt eredeti beosztása mellett kerül sor.
(6) Az (1)–(4) bekezdés a hazai ösztöndíján felül a honvéd tisztjelöltre és a honvéd altiszt-jelöltre is irányadó. Ettől eltérően a pályázati forrásból finanszírozott külföldi képzés esetén a honvéd tisztjelölt a hazai ösztöndíjára jogosult, továbbá részére a kiküldő a rendelkezésére álló pályázati forrás terhére további juttatásokat állapíthat meg.
209. § (1) Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni az állomány tagja által
a) nemzetközi műveletre vonatkozóan kiadott, az állomány tagjára is kötelező szabálynak a külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett megsértését, és
b) külföldi szolgálati ideje alatt külföldön elkövetett bármely szabálysértést, ha annak elbírálását nemzetközi szerződés lehetővé teszi.
(2) A külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett fegyelemsértés esetén a fegyelmi eljárást elsősorban a külföldi szolgálati helyen kell lefolytatni. Ha a külföldi szolgálati helyén fegyelmi felelősségre vonásra nincs lehetőség, az elévülés kezdő napja a külföldi szolgálat alatt elkövetett fegyelemsértés esetén a vezénylés megszűnésének napja.
(3) Ha megalapozottan feltételezhető, hogy a fegyelmi eljárás során a 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítés kiszabására kerül sor, a fegyelemsértés súlyától és a külföldi szolgálatot teljesítők szolgálati rendhez való viszonyától függően a munkáltatói jogkört gyakorló a fegyelmi fenyítés kiszabása mellett az eljárás alá vont személy külföldi szolgálatra vezénylését soron kívüli megszünteti.
(4) Külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett fegyelemsértés esetén fenyítésként pénzbírság is kiszabható, melynek legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százezer forint lehet.
210. § Mentesül a kártérítési felelősség alól az állomány tagja, ha a kárt a műveleti területen történt szolgálatteljesítés során adott műveleti körülmények okozták, vagy a kár – mérlegelést lehetővé nem tevő – műveleti szükség következménye.
211. § (1) Az önkéntes tartalékos katona a szerződés megkötésekor a külföldi szolgálatteljesítést írásban kizárhatja. A kizárás bármikor indokolás nélkül írásban visszavonható.
(2) A külföldi szolgálatteljesítés időtartama a 216. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott időtartamon felül miniszteri rendeletben meghatározott módon meghosszabbítható.
212. § (1) Az önkéntes tartalékos katonára e törvény állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.
(2) Nem alkalmazható a 23. § (2) bekezdése, a 25. § (1) bekezdése, a 46–48. §, az 57. §, az 59. § (2) bekezdés b), c) és e) pontja, a 61–67. §, a 68. § (1) bekezdés b), h) és n) pontja, a 69. §, a 71–74. §, a 76. §, a 81–86. §, a 87. § (2) bekezdése, a 88–91. §, a 109–118. §, a 120. §, 123. §, a 125–128. §, a 132. §, a 134. §, a 137–138. §, és a 140. § (2) bekezdés a), c)–e), g)–i) pontja.
(3) Az önkéntes tartalékos katona önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban teljesít katonai szolgálatot, amelyben mindkét felet jogszabályban és a felek által kötött szerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg.
(4) Az önkéntes tartalékos katona tényleges szolgálatteljesítésének minősül a külföldi szolgálatteljesítés, valamint a 216. § (3) és (4) bekezdése szerinti szolgálatteljesítés időtartama.
213. § (1) Önkéntes műveleti tartalékos szolgálati viszony határozott, míg az önkéntes védelmi tartalékos szolgálati viszony határozatlan időre létesíthető. Az önkéntes műveleti tartalékos szolgálat a vállalt szolgálati idő lejártával, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, a szerződés módosításával meghosszabbítható.
(2) Ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg kerül sor, az önkéntes tartalékos katona egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatától el kell tekinteni, feltéve, hogy a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony nem az állomány tagjának egészségi, vagy pszichikai állapota miatt került megszüntetésre.
214. § (1) Az önkéntes tartalékos katona szerződésében legalább 3, de legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. Nem kell próbaidőt kikötni, ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg kerül sor.
(2) Az önkéntes tartalékos katona honvéd esküt tesz.
(3) Az önkéntes tartalékos katona a rendelkezésre állás időszakában is köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, a polgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, és annak elmaradását. A jelöltként történő nyilvántartásba vételtől tényleges szolgálatteljesítésre nem hívható be, és a tisztségbe történt megválasztásakor az önkéntes tartalékos szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.
215. § (1) Megszűnik az önkéntes tartalékos szolgálati viszony akkor is, ha
a) az önkéntes védelmi tartalékos katona hivatásos, szerződéses vagy önkéntes műveleti tartalékos szolgálati viszonyt létesít,
b) az önkéntes műveleti tartalékos katona hivatásos, szerződéses vagy önkéntes védelmi tartalékos szolgálati viszonyt létesít,
c) az önkéntes tartalékos katona meghagyásban részesülő munkakörbe kerül.
(2) Megszüntethető az önkéntes tartalékos szolgálati viszony bármelyik fél által tett egyoldalú jognyilatkozattal, indokolás nélkül. Az egyoldalú megszüntetés esetén az önkéntes tartalékos szolgálati viszony a jognyilatkozat közlését követő legalább 3, legfeljebb 8 hónap elteltével szűnik meg. A felek ennél rövidebb időpontban is megállapodhatnak. E bekezdést a rendelkezésre állás időszakában is alkalmazni kell.
(3) Ha az önkéntes tartalékos katona kezdeményezi a szerződés megszüntetését, részére az illetmény és a rendelkezésre állási díj időarányos részét ki kell fizetni.
(4) Ha az önkéntes tartalékos katona szerződésének megszüntetésére közös megegyezéssel vagy a Honvédség kezdeményezésére kerül sor, a megkezdett év után járó rendelkezésre állási díjat részére teljes összegben ki kell fizetni.
(5) Ha az önkéntes tartalékos katona szerződéses szolgálati viszonyt létesít, visszafizetési kötelezettség nem terheli.
216. § (1) Az önkéntes tartalékos katona tényleges szolgálatteljesítését miniszteri rendeletben meghatározott módon és időben közölt behívóparancs vagy bevonulási parancs (a továbbiakban: elrendelő okmány) rendeli el. Az elrendelő okmány tartalmi elemeit, valamint alkalmazási körét miniszteri rendelet határozza meg.
(2) A tényleges szolgálatteljesítésre történő behívás tervezett időpontját – a negyedév megjelölésével – a tárgyévet megelőző év utolsó negyedévében a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni. A tényleges szolgálatteljesítés elhalasztásának módját és feltételeit jogszabály határozza meg.
(3) Az önkéntes tartalékos katona beosztására történő felkészítésre – katonai előképzettsége szerint differenciáltan – első alkalommal legfeljebb 25 napra, ezt követően a szerződésben foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra hívható be. Ha az önkéntes tartalékos katona beosztásra történő felkészítése az e bekezdésben foglalt időtartamot meghaladó szervezetszerű tanfolyamon történik, ez az önkéntes tartalékos katona beleegyezésével a tanfolyam elvégzéséhez szükséges időtartammal meghosszabbítható.
(4) A beosztására történő felkészítésen kívül az önkéntes tartalékos katona 3 évente összesen legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatteljesítésre behívható. Ez az időtartam az önkéntes tartalékos katona beleegyezésével meghosszabbítható.
217. § (1) Az önkéntes tartalékos katona meghatározott honvédségi szervezetben, vagy ennek állományából létrehozott ideiglenes kötelékben, valamint egyéni beosztásban teljesíthet szolgálatot.
(2) Az önkéntes tartalékos katona előmenetelére a szerződésben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Az önkéntes tartalékos katona teljesítményértékelését a tényleges szolgálatteljesítés évében kell elkészíteni.
218. § (1) Az önkéntes tartalékos katona
a) szolgálatteljesítési ideje nem haladhatja meg a heti 60 órát,
b) pihenőideje nem lehet kevesebb 8 óra időtartamnál, és
c) részére hetente legalább 1 pihenőnapot ki kell adni.
(2) Amennyiben a tényleges szolgálatteljesítés időtartama az adott évben a 60 napot meghaladja, az önkéntes tartalékos katona szabadságra jogosult. A szabadság mértéke évente a tényleges szolgálatteljesítés időtartama szerint időarányosan 25 nap.
(3) A 108. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az önkéntes tartalékos katona részére a felkészítés időszakában legfeljebb 2 munkanap szolgálatmentességi idő engedélyezhető.
(4) Az önkéntes tartalékos katonának a felgyógyulásig, vagy a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb évente 60 napig egészségügyi szabadság jár. Az egészségügyi szabadság nem haladhatja meg a tényleges szolgálatteljesítés időtartamát. Az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj tekintetében az önkéntes tartalékos katona évente a 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti 30 nap tényleges szolgálatteljesítéssel időarányos részére jogosult.
(5) Az önkéntes tartalékos a munkáltatói jogkört gyakorlónál kérelmezheti gyógykezelésének honvédségi egészségügyi intézményben történő folytatását.
219. § (1) Az önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítése időtartamára
a) az állománytábla szerinti szolgálati beosztásához tartozó besorolási kategóriának megfelelő beosztási illetményre,
b) a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra,
c) az iskolai végzettségének és a szolgálati helyének függvényében illetménykiegészítésre, és
d) miniszteri rendeletben meghatározottak szerint laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra és helyközi utazási költségeinek a megtérítésére
jogosult.
(2) Ha a szolgálati járandóságban részesülő önkéntes tartalékos katona tényleges szolgálatteljesítése évente
a) a 60 napot nem haladja meg, akkor illetményre és díjra nem jogosult,
b) a 60 napot meghaladja, akkor a 60 napot meghaladó időtartamra az önkéntes tartalékos katonát illetményként a besorolási illetményének és az irányadó időszakra folyósított szolgálati járandóságának különbözete illeti meg.
(3) Az önkéntes tartalékos katona illetményéről és díjáról írásban lemondhat.
(4) Az önkéntes védelmi tartalékos katona egyszeri alkalommal az illetményalap 45%-ában megállapított szerződéskötési díjra jogosult.
(5) Az önkéntes műveleti tartalékos katona évente rendelkezésre állási díjra jogosult, melynek összege a mindenkori minimálbér 50%-a.
220. § (1) Az önkéntes tartalékos katonával szemben fegyelmi fenyítésként pénzbírság is kiszabható. A pénzbírságot az önkéntes tartalékos katona a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles a szolgálati helyén befizetni. Nem szabható ki pénzbírság, ha az önkéntes tartalékos katona az illetményéről vagy a díjáról lemondott.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló kérelemre legfeljebb 6 havi részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet. Ha az önkéntes tartalékos katona az esedékes részlet befizetését elmulasztja, a pénzbírság egy összegben esedékessé válik, és azt az illetményéből vagy a rendelkezésre állási díjából le kell vonni.
(3) A fegyelmi felelősség megállapításának rendeleti szabályozása során a miniszter az önkéntes tartalékos katonákra az általánostól eltérő szabályokat állapíthat meg.
(4) Az önkéntes tartalékos katona ellen indított fegyelmi eljárásban – annak lefolytatása szempontjából – a rendelkezésre állás időszaka nem minősül tartós távollétnek, akadályoztatásnak. Az önkéntes tartalékos katonát a rendelkezésre állás időszakában meghallgatás érdekében vizsgáló keresi fel.
221. § (1) Ha az önkéntes tartalékos katona az illetményéről lemondott, gondatlan károkozással okozott kárért az alapilletménye 50%-ának mértékéig felel. A kár megtérítését a munkáltatói jogkört gyakorló elengedheti az önkéntes tartalékos katona jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetére figyelemmel.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően mentesül a szolgálati járandóságban részesülő önkéntes tartalékos katona a gondatlanságból okozott kár megtérítése alól, ha a tényleges szolgálatteljesítés ideje az évi 60 napot nem haladja meg.
222. § (1) Az önkéntes tartalékos katona a rendelkezésre állás ideje alatt jogorvoslati jogát gyakorolhatja, és keresettel fordulhat a bírósághoz a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett kárigényét a rendelkezésre állás időszakában is a honvédségi szervezet székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon fizetési meghagyással vagy keresetlevéllel érvényesítheti.
223. § (1) Méltatlan az egyenruha viselésére és a rendfokozat használatára az a nyugállományú katona,
a) aki egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt megbotránkozást keltő magatartást tanúsít,
b) aki a Honvédség tekintélyét és a működéséhez szükséges közbizalom megóvását veszélyeztető tevékenységet folytat vagy magatartást tanúsít,
c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.
(2) A méltatlanná válás tényét vizsgálat keretében kell megállapítani, az eltiltást határozatba kell foglalni. A vizsgálat lefolytatásának rendjét, a vizsgálatra és a döntésre jogosultat, az eljárási határidőket, a határozat formai és tartalmi követelményeit a miniszter rendeletben határozza meg.
224. § (1) A nyugállományú katona a nyugállományba helyezését követő 1 éves jogvesztő határidőn belül nyújthat be szolgálati panaszt.
(2) A 139. §-t megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy miniszteri rendelet határozza meg a nyugállományú katona kegyeleti minősítésére jogosult személyt.
225. § (1) A honvéd tisztjelöltekre e törvény állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.
(2) Nem alkalmazható a 33. § (3) bekezdése, a 34–36. §, a 38. § (1), (2) és (6) bekezdése, a 39. §, a 40. § (2) bekezdése, a 41. § (1)–(4) bekezdése, a 42–58. §, az 59. § (1) bekezdés d) és e) pontja, (2) bekezdés b) és c) pontja, a 61. § (1), (2) és (5) bekezdése, a 62–67. §, a 68. § (1) bekezdés a), b), g)–k) pontja, a 69. §, a 70. § (3) bekezdése, a 71–76. §, a 77. § (2)–(4) bekezdése, a 83–91. §, a 94–101. §, a 103–104. §, a 108. § (1) bekezdés g), j) és k) pontja, (3) bekezdése, a 109–113. §, a 114. § (4) bekezdése, a 115–118. §, a 119. § (1)–(2) bekezdése, a 120–128. §, a 132–138. §, a 140. § (5) bekezdése, a 142–144. §.
(3) A honvéd tisztjelölt tisztjelölti szolgálati viszonyban teljesít katonai szolgálatot, amelyben mindkét felet jogszabályban és a felek által kötött ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A honvéd tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a választott tiszti katonai életpályára történő felkészülés.
226. § A honvéd tisztjelölt képviseletében a kari hallgatói önkormányzat is eljárhat.
227. § (1) A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy az ösztöndíjszerződés megkötésével honvéd tisztjelölti állományba kerül. Honvédtiszti alapképzésben ösztöndíjszerződés megkötése nélkül hallgatói jogviszony nem létesíthető, és nem tartható fenn.
(2) A tisztjelölti szolgálati viszony létesítésének további feltétele, hogy a honvéd tisztjelölttel szemben hallgatói jogviszonyt kizáró körülmény nem áll fenn. Nem köthető ösztöndíjszerződés azzal, akinek ösztöndíjas hallgatói jogviszonya vagy tisztjelölti szolgálati viszonya kizárás-fenyítés jogerős kiszabásával, lemondással, tanulmányi kötelezettség önhibából történő elmulasztása miatt vagy méltatlanság jogerős megállapításával szűnt meg.
(3) Az ösztöndíjszerződést, és annak módosítását írásba kell foglalni. A honvéd tisztjelölt az ösztöndíjszerződés megkötésével vállalja, hogy honvédtiszti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatja, és hivatásos állományba vételét követően, legalább a honvédtiszti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban a Honvédségnél szolgálatot teljesít. A Honvédség azt vállalja, hogy a honvéd tisztjelölt honvédtiszti tanulmányait támogatja, ezek befejezését követően hivatásos állományba veszi, és megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatja.
(4) A honvéd tisztjelölt a beiratkozást követő egy félév időtartamban katonai alapfelkészítésen vesz részt. A katonai alapfelkészítés megkezdése előtt a honvéd tisztjelölt honvéd esküt tesz.
(5) Az ösztöndíjszerződésben a katonai alapfelkészítést tartalmazó félév idejére próbaidőt kell kikötni. A próbaidő alatt a tisztjelölti szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. A próbaidő alatt meg kell szüntetni a tisztjelölti szolgálati viszonyát annak, aki a katonai alapfelkészítést önhibájából nem teljesíti, vagy a nemzetbiztonsági követelményeknek nem felel meg.
(6) A korábban folytatott katonai felsőfokú tanulmányok elismerésével megkötött ösztöndíjszerződésben – amennyiben a honvéd tisztjelölt ismételt katonai alapfelkészítésére nem kerül sor – 6 hónap próbaidőt kell kikötni.
228. § (1) A tisztjelölti szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének minősül, ha a 229. § (1) bekezdés szerinti engedélyt a munkáltatói jogkört gyakorló megadja. Ennek hiányában, ha az érintett a tisztjelölti szolgálati viszonyát nem kívánja fenntartani, a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A 61. § (3) bekezdése szerinti időszak kivételével a honvéd tisztjelölt a tisztjelölti szolgálati viszonyát egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetheti. Ha a honvéd tisztjelölt kérelmére a felek rövidebb határidőben nem állapodnak meg, a tisztjelölti szolgálati viszony a jognyilatkozat közléstől számított 30 nap elteltével – a munkáltatói jogkört gyakorló külön intézkedése nélkül – megszűnik.
(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a tisztjelölti szolgálati viszonyt egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetheti, ha a honvéd tisztjelölt határidőn belül önhibájából nem tesz eleget az ösztöndíjszerződésben előírt kötelezettségeinek, vagy ha nemzetbiztonsági szempontból a szolgálatra alkalmatlanná vált. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tisztjelölti szolgálati viszony a jognyilatkozat közlésétől számított 30. nap elteltével megszűnik.
(4) A tisztjelölti szolgálati viszony e törvény erejénél fogva szűnik meg
a) kizárás fenyítés jogerőre emelkedésével,
b) a hallgatói jogviszony megszűnésének napján, kivéve, ha a hallgatói jogviszony a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján szűnik meg,
c) a tiszti állományba vétellel, vagy
d) az altiszti állományba vétellel.
(5) A tisztjelölti szolgálati viszony megszűnésének napján – a munkáltatói jogkört gyakorló külön intézkedése nélkül – az ösztöndíjszerződés hatályát veszti. A tisztjelölti szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor a honvéd tisztjelölt köteles a Honvédséggel elszámolni.
(6) Ha a tisztjelölti szolgálati viszony a honvéd tisztjelöltnek felróható okból szűnik meg, a honvéd tisztjelölt a képzés költségeit miniszteri rendeletben meghatározottaknak megfelelően köteles megtéríteni. A megtérítési kötelezettség a tisztjelölti szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes.
229. § (1) A honvéd tisztjelölt kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálat érdekére, vagy a honvéd tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel miniszteri rendeletben meghatározottak szerint engedélyezheti az altiszti, vagy a legénységi állományba vételt, továbbá azt, hogy a honvéd tisztjelölt tanulmányait honvéd altiszt-jelöltként folytathassa.
(2) A honvéd tisztjelöltek esetében a tanulmányok honvéd altiszt-jelöltként való folytatására csak az egységes alapkiképzés befejezéséig van lehetőség.
230. § (1) A honvéd tisztjelölt az MH Ludovika Zászlóalj (a továbbiakban: Zászlóalj) tisztjelölti szolgálati beosztásában rendfokozat nélkül teljesít szolgálatot.
(2) A katonai érintkezés során a honvéd tisztjelöltet az alapfelkészítést követően az első évfolyamon őrmesteri, a másodikon törzsőrmesteri, a harmadikon főtörzsőrmesteri, a negyedik évfolyamon zászlósi rendfokozathoz kapcsolódó, a szolgálati szabályzatban rögzített kötelességek terhelik, és – ide nem értve a járandóságokat – jogok illetik meg.
(3) A honvéd tisztjelölt szolgálatteljesítése kiképzési időnek minősül, melyet úgy kell megállapítani, hogy az a honvéd tisztjelölt tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését ne veszélyeztesse. A honvéd tisztjelölt laktanyai elhelyezésre jogosult és kötelezett.
(4) A honvéd tisztjelölt hallgatói jogviszonyának szünetelése a tisztjelölti szolgálati viszonyának fennállását nem érinti. A honvéd tisztjelölt a munkáltatói jogkört gyakorlótól kérheti, hogy a hallgatói jogviszonya szüneteltetésével egyidejűleg különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel a tisztjelölti szolgálati viszony szünetelését engedélyezze.
(5) A honvéd tisztjelölt kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szolgálati feladat ellátására vezényelhető, továbbá rajparancsnoki vagy szakaszparancsnoki gyakorló feladatok ellátására kijelölhető.
231. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a honvéd tisztjelölt havonta ösztöndíjra jogosult. Az ösztöndíj a 8. mellékletben meghatározottak szerint alapösztöndíjból, alapösztöndíj-kiegészítésből, a tanulmányi pótlékból, valamint egyéb pótlékokból áll. Az ösztöndíj összegét az egyes ösztöndíj elemekre meghatározott szorzószámok és az illetményalap szorzataként kell kiszámolni. Tört időszak esetén az alapösztöndíj, az alapösztöndíj-kiegészítés, tanulmányi pótlék összegét időarányosan, az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével kell meghatározni. Az ösztöndíjra az illetményfolyósítás, és a visszatartás szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(2) Nem jogosult ösztöndíjra a honvéd tisztjelölt, ha a honvéd tisztjelölti szolgálati viszonya szünetel, valamint ha jogellenesen távol van.
(3) A honvéd tisztjelölt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, helyközi utazási költségének megtérítésére, ezen túlmenően egyes költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult.
232. § (1) Ha a honvéd tisztjelölt a tisztjelölti szolgálati viszonyából, vagy a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelemsértést követ el. A honvéd tisztjelölttel szemben fenyítésként a 147. § (1) bekezdés a)–c) pontja és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 55. § (2) bekezdés c) és e) pontja szerinti fegyelmi büntetés szabható ki azzal, hogy a c) pont szerint az ösztöndíj legfeljebb 5 hónapra 10–50%-kal csökkenthető. Az elévülésre a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 55. § (4) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A honvéd tisztjelölt beosztásából – tanulmányok folytatásától való eltiltás nélkül – legfeljebb a büntető-, a fegyelmi-, és a méltatlansági eljárás jogerős befejezéséig akkor függeszthető fel, ha a szolgálati helytől távoltartása az általa elkövetett cselekmény súlya vagy jellege miatt indokolt.
(3) A honvéd tisztjelölt kártérítési felelőssége kiterjed a tisztjelölti szolgálati viszonyából, és a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kár megtérítésére is.
(4) A fegyelmi és a kártérítési eljárás jogszabályban nem szabályozott kérdéseiben az NKE fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.
233. § (1) A honvéd altiszt-jelöltekre e törvény állomány tagjára és a honvéd tisztjelöltre vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.
(2) Nem alkalmazható a 33. § (3) bekezdése, a 34–36. §, a 38. § (1), (2) és (6) bekezdése, a 39. §, a 40. § (2) bekezdése, a 41. § (1)–(4) bekezdése, a 42–58. §, az 59. § (1) bekezdés d) és e) pontja, (2) bekezdés b) és c) pontja, a 61. § (1), (2) és (5) bekezdése, a 62–67. §, a 68. § (1) bekezdés a), b), g)–k) pontja, a 69. §, a 70. § (3) bekezdése, a 71–76. §, a 77. § (2)–(4) bekezdése, a 83–91. §, a 94–101. §, a 103–104. §, a 108. § (1) bekezdés g), j) és k) pontja, (3) bekezdése, a 109–113. §, a 114. § (4) bekezdése, a 115–118. §, a 119. § (1)–(2) bekezdése, a 120–128. §, a 132–138. §, a 140. § (5) bekezdése, a 142–144. §.
234. § (1) A honvéd altiszt-jelölt altiszt-jelölti szolgálati viszonyban teljesít katonai szolgálatot, amelyben mindkét felet jogszabályban és a felek által kötött ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A honvéd altiszt-jelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a választott altiszti katonai életpályára történő felkészülés.
(2) Az MH Altiszti Akadémia parancsnokának vagy a szakképzésért felelős helyettesének meg kell felelnie a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az intézményvezetői megbízáshoz előírt feltételeknek.
(3) Ha a szakképzésért felelős helyettes teljesíti az (2) bekezdésben foglaltakat, akkor ő gyakorolja a honvéd altiszt-jelölt tanulói jogviszonyával kapcsolatos jogköröket.
235. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szolgálatra alkalmasság magában foglalja az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának szabályairól szóló rendeletben előírt alkalmassági követelményeknek megfelelést, valamint a nemzetbiztonsági szempontú alkalmasságot.
(2) A 227. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a katonai alapfelkészítés 3 hónap.
(3) A 227. § (5) és (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a próbaidő 3 hónap.
(4) A törvény erejénél fogva szűnik meg az altiszt-jelölt szolgálati viszonya, ha a honvéd altiszt-jelölt tanulói jogviszonya megszűnik, vagy ha a honvéd altiszt-jelölt a tanulmányi kötelezettségét a jogszabályokban vagy a katonai szakképzést folytató szervezet szervezeti és működési szabályzatában megengedett mértéket meghaladóan nem teljesítette.
236. § (1) A honvéd altiszt-jelölt az altiszt-jelölti szolgálati viszonyának fenntartása mellett a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével az első félév végéig, legfeljebb egyszer ágazatot, vagy szakirányt válthat. A honvéd altiszt-jelölt a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével folytathat külföldön tanulmányokat, létesíthet vendégtanulói jogviszonyt.
(2) A honvéd altiszt-jelölt köteles különösen
a) részt venni a Hvt. 36. § (1) bekezdés a)–f) pontja és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában,
b) a haza katonai védelmére felkészülni, részt venni az ehhez szükséges kiképzésen, és a tanórán kívüli katonai felkészítésen, tanulmányi kötelezettségét teljesíteni,
c) őr-, ügyeleti, készenléti és futárszolgálatot, katonai rendészeti szolgálatot, valamint díszelgési és kegyeleti feladatokat ellátni,
d) kijelölés alapján alegység-parancsnoki feladatokat ellátni,
e) megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapot idején egyéb katonai feladat ellátására,
f) közreműködni a honvédelmi nevelés programjának megvalósításában,
g) a Honvéd Vezérkar főnöke által elrendelt feladatokat ellátni,
h) a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat betartani, és
i) óvni és rendeltetésszerűen használni a rábízott haditechnikai eszközöket és felszerelési tárgyakat.
(3) A (2) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott szolgálati feladat ellátására a honvéd altiszt-jelölt vezényelhető. E feladatok végrehajtásának ideje alatt igazoltnak kell tekinteni a tanulmányi kötelezettségektől való távolmaradást és biztosítani kell a tanulmányi kötelezettség utólagos teljesítésének lehetőségét.
237. § (1) A fegyelmi eljárás során a 147. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti fenyítés, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglaltak szerint meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása vagy kizárás fegyelmi büntetés szabható ki.
(2) Az elévülésre a nemzeti köznevelésről szóló törvényt kell alkalmazni.
238. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az állami készfizető kezesség vállalására, továbbá a magántulajdonú lakás megszerzéséhez nyújtott kedvezményes kamatozású hitelintézeti kölcsön feltételeire és igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat,
b) a más szervhez történő vezénylésre vonatkozó megállapodás megkötésének kezdeményezésére, a vezénylésre kerülők kiválasztására, a vezénylésre vonatkozó megállapodás kötelező tartalmi elemeire, a Honvédség és a más szerv közötti együttműködés feladataira, a költségek viselésére vonatkozó szabályokat,
c) az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételének szabályait, valamint az egészségügyi ellátás rendjét,
d) az állomány tagjára vonatkozó teljesítményértékelés kötelező elemeit, és a kötelező elemekhez kapcsolódó eljárási rendet, és
e) a célfeladatra vonatkozó részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa
1. a szolgálati viszony létesítésével, módosításával, megszűnésével, megszüntetésével, a Honvédség tájékoztatási kötelezettsége teljesítésével, a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor az elszámolással és az igazolással kapcsolatos szabályokat,
2. a külföldi szolgálatteljesítéssel, a tisztjelölti, az altiszt-jelölti, az önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal, a nyugállományú katona és a szolgálaton kívüliek jogállásával összefüggő személyügyi feladatokkal kapcsolatos szabályokat,
3. a miniszter munkáltatói jogkörébe nem tartozó munkáltatói jogköröket, a munkáltatói részjogköröket, e jogkörök gyakorlására jogosultak körét és hatáskörüket,
4. a munkáltatói döntések és a jognyilatkozatok kiadásának rendjét, ezek tartalmi követelményeit, a képviselet szabályait, a külföldre utazás bejelentésének szabályait,
5. az önkéntes tartalékos katona behívásának rendjét, a szolgálat elhalasztásának feltételeit, a halasztásra vonatkozó kérelem elbírálásának rendjét,
6. azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét,
7. a rész-szolgálatteljesítés engedélyezésére vonatkozó szabályokat, a kérelem tartalmi elemeit,
8. az állomány tagjára vonatkozó teljesítményértékelés ajánlott elemeit, és az ajánlott elemekhez kapcsolódó eljárási rendet, az önkéntes tartalékos katona, a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt teljesítményértékelésének elemeit, és a kapcsolódó eljárási rendet,
9. az előmeneteli rangsorolás, a kiválasztás, a minősítő vizsgára jelentkezés és vizsgáztatás rendjét, a vizsgáztatásért felelős szervezet kijelölését,
10. a katonai szocializáció szempontjából lényeges követelményeket, az elvárt követelményszintet, a honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek értékelésének szabályait,
11. a beosztási kategóriákba történő részletes besorolás és a szolgálati beosztásokban rendszeresített, illetve elérhető rendfokozatokat, a speciális beosztásokat és az azokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat,
12. a Magyarországon települő katonai szervezetnél, más szervnél, az NKE-n, a KNBSZ-nél szolgálatot teljesítő állomány beosztási kategóriába történő besorolását, az azokhoz tartozó besorolási kategóriákat és az azokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat,
13. az önkéntes tartalékos katonák, a honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek által betölthető beosztásokat,
14. a speciális, a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó, valamint az egészségkárosítás veszélyének kitett beosztások körét, az azokhoz kapcsolódó részletes szabályokat,
15. a katonai szolgálathoz, valamint a szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó szakmai, egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelményeket, a szolgálati beosztások betöltéséhez szükséges iskolai végzettségi, szakképzettségi, szakképesítési, tanfolyami, idegennyelv-ismereti és egyéb követelményeket,
16. az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az egészségi követelmények felmérésének költségeit, továbbá az egészségügyi szabadságra és szolgálatmentességre, valamint a hosszabb betegséget követő – lábadozási időszak alatti – csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokat,
17. a megváltozott egészségi állapot felülvizsgálatának eljárási rendjét, a felülvizsgálatot végző szervek és a felülvizsgálatban közreműködők kijelölését,
18. az illetmény, az ösztöndíj, a túlszolgálati díj, a végkielégítés, a leszerelési segély, szerződés-hosszabbítási díj, a szerződéskötési díj, a rendelkezésre állási díj, a jubileumi jutalom, a szabadságmegváltás megállapítására és folyósítására vonatkozó szabályokat,
19. a pénzjutalom megállapításával és folyósításával kapcsolatos szabályokat,
20. az illetménypótlékok és a megbízási díj jogosultságával, megállapításával, kifizetésével kapcsolatos szabályokat,
21. a toborzópénz, a szerződés-hosszabbítási díj, a szerződéskötési díj visszafizetésével kapcsolatos szabályokat, továbbá az illetménygazdálkodás rendjét,
22. a juttatások, a költségtérítések, a kedvezmények, a támogatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés és – visszatérítési kötelezettség esetén – az elengedés részletes rendjét, a természetbeni ellátás mértékét és feltételeit, az abban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, továbbá a kiadás, az elszámolás és a visszatérítés rendjét,
23. a lakhatási támogatási formákat, az egyes lakhatási támogatásokra való jogosultság feltételeit, az igényjogosultság elbírálásának és teljesítésének módját, a miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló lakások bérleti és különszolgáltatási díját, a lakott forgalmi értéke és a szolgálatban töltött idő figyelembevételével kialakítandó tényleges elidegenítési vételár képzését tartalmazó szabályokat, a végleges letelepedés támogatásának szabályait, a szolgálati hely szerinti település vonzáskörzetének meghatározását, valamint az állomány hősi halottá nyilvánított tagja részére nyújtott kamatmentes kölcsönből fennálló tartozás elengedésének, továbbá a túlélő hozzátartozó lakhatási támogatásának részletes szabályait, a legénységi állományúakra, az állomány próbaidős tagjára, a nyugállományú katonára vonatkozó eltérő szabályokat,
24. a napi és a heti szolgálatteljesítési időre, a szolgálatteljesítési időkeretre, különösen annak kiszámítására és az elszámolásra vonatkozó végrehajtási szabályokat, a szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen, vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztására, a túlszolgálat, az ügyelet, a készenlét elrendelésére és az ezt követő pihenőidő kiadására, valamint az ellentételezésük nyilvántartására, a szabadság nyilvántartására és kiadására vonatkozó szabályokat, továbbá az olyan jellegű szolgálati beosztásokat, melyekhez az éves szolgálatteljesítési időkeret kapcsolható,
25. a baleseti járadékra való jogosultság vizsgálatának szabályait, a kiegészítő támogatások megállapításának és folyósításának szabályait, a térítéses szolgáltatásokat és az azokra jogosultak körét, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgáltatások térítésének szabályait,
26. a kegyeleti minősítés szempontjait és feltételeit, a katonai temetés feltételeit és módját, a kegyeleti költségeket és a kegyeleti gondoskodás egyéb költségeit, azok összeghatárát, a költségekhez való hozzájárulás feltételeit és mértékét, az elszámolás rendjét, továbbá a temetési segélyre való jogosultság feltételeit és mértékét, az elszámolás rendjét,
27. a pihentetés és az üdültetés rendjét, az élelmezési alapnormák értéke meghatározásának, valamint az étkezési hozzájárulás formáját és juttatásának rendjét,
29. a ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, összegét, az egyenruházati utánpótlási ellátmány kötelező felhasználásának mértékét, a ruházati ellátással, valamint az ellátásra jogosultság megszűnésével összefüggő elszámolás rendjét és okmányait, a ruházati ellátási normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit,
30. a különféle típusú külföldi szolgálatot teljesítők külszolgálati ellátmányát, külön pótlékát, és egyéb költségtérítését, az ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítők részére nyújtható külföldi napidíj mértékét, a napidíj-kiegészítés folyósításának eseteit és mértékét, továbbá mindezek megállapításának, kifizetésének, és elszámolásának rendjét,
31. a fegyelmi eljárás lefolytatásának, az előzetes vizsgálat elrendelésének és lefolytatásának szabályait, az eljárási cselekményekre nyitva álló határidőket, az elmulasztásuk jogkövetkezményeit, az értesítésre és a felhívásra irányadó szabályokat, a határozatok formai és tartalmi követelményeit, a vizsgáló, a bizottság kijelölésének és eljárásának, a kizárás és az elfogultság bejelentésének és elbírálásának rendjét, a képviseletre, a tényállás tisztázására, a fenyítés kiszabására irányadó szabályokat,
32. a méltatlansági eljárás elrendelésének és lefolytatásának szabályait, az eljárási cselekményekre nyitva álló határidőket, az elmulasztásuk jogkövetkezményeit, az értesítésre és a felhívásra irányadó szabályokat, a határozatok formai és tartalmi követelményeit, a vizsgáló, a bizottság kijelölésének és eljárásának, a kizárás és az elfogultság bejelentésének és elbírálásának rendjét, a képviseletre, a tényállás tisztázására, a méltatlanság megállapítására irányadó szabályokat,
33. a kifogástalan életvitel ellenőrzésének végrehajtási szabályait,
34. a kártérítési eljárás rendjére, a szakértő kijelölésére, az eljárási határidőkre, a tényállás tisztázására, a képviseletre vonatkozó szabályokat, a kártérítési igény elbírálására jogosult honvédségi szervezetet, a kártérítésre kötelezésre vagy annak mellőzésére, a kártérítés megállapítására, az eljárás felfüggesztésére és megszüntetésére, az utólagos mérsékelésre, az elengedésre, a végrehajtás elhalasztására, a részletfizetés engedélyezésére vonatkozó szabályokat, a határozatok formai és tartalmi követelményeit, a honvéd tisztjelöltre és a honvéd altiszt-jelöltre, valamint a külföldi szolgálatra irányadó szabályokat,
35. a hadkötelezettség alapján teljesített szolgálattal összefüggő balesetekkel, a hadkötelezettség alapján teljesített szolgálattal összefüggésben kialakult vagy súlyosbodott betegségekkel kapcsolatos kárigények elbírálásának rendjét,
36. a kérelem, a szolgálati panasz és a fellebbezés elbírálásának rendjét,
37. az egyenruha, a katonai rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, az évfolyamjelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, továbbá az egyenruha és a rendfokozat viselésének korlátozását, előzetes engedélyhez kötését, tilalmát, az egyenruha-viseléssel és annak megvonásával kapcsolatos jogkört gyakorló szervezetet, az egyenruha viselésének megvonására vonatkozó eljárás rendjét,
38. a szolgálaton kívüliekre irányadó sajátos szabályokat,
39. a képzésre vezénylés esetén a Honvédség által nyújtott támogatás formáját és mértékét, a tanulmányi szerződés megkötésének feltételeit, a megtérítési kötelezettség érvényesítésének rendjét, a fizetési könnyítés és a mentesítés szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg
a) azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében a megbetegedési veszély, a szolgálati beosztáshoz, illetve a szolgálati feladatokhoz kapcsolódik, így különösen, ha a szolgálati célból külföldre történő kiutazáskor a kötelező védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a Honvédségnél járványügyi feladatokat ellátó szerv védőoltásokkal kapcsolatos feladatait, az oltóanyagok beszerzésének és a védőoltások felvételének rendjét, és
b) a katonai feladat végrehajtása közben elvégezhető egészségügyi tevékenységek, az egészségügyi tevékenységek elvégzéséhez szükséges egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzések körét, a szakkiképzési követelményeket, azok szakmai tartalmát, és kijelölje az elvégezhető egészségügyi tevékenységekhez szükséges egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésre és a szakkiképzés lefolytatására jogosított intézmények körét.
239. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2012. december 30-án lép hatályba.
(2) A 259. § (1), (4)–(6), (12), (16), (17) bekezdése, a 262. § (1) bekezdése, a 272. §, a 274. § (1) bekezdése, a 275. § (1) bekezdése, és a 279. § (1) bekezdés d) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1–238. §, a 240–247. §, a 248. § (4) bekezdése, a 249–252. §, a 254–256. §, a 258. §, a 259. § (2), (3), (7)–(11), (13)–(15) bekezdése, a 260. §, a 261. §, a 262. § (2) bekezdése, a 263–271. §, a 273. §, a 274. § (2) bekezdése, a 275. § (2) bekezdése, a 276–278. §, a 279. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontja, (2) és (3) bekezdése, és 1–8. melléklete 2013. július 1-jén lép hatályba.
240. § (1) E törvényt alkalmazni kell a hatályba lépésekor már fennálló szolgálati, önkéntes tartalékos szolgálati, tisztjelölti szolgálati és altiszt-jelölti szolgálati viszonyokra is.
(2) Az V. és a VII. Fejezetet a 2013. július 1-jét követően megkezdett személyügyi eljárásokra kell alkalmazni. A szolgálati viszony megszűnésének feltételeire és jogkövetkezményeire a megszűnéskor hatályos rendelkezések az irányadók. A szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat feltételeire és jogkövetkezményeire a jognyilatkozat közlésekor hatályos rendelkezések az irányadók.
(3) Az állomány 2013. július 1-jén rendelkezési állományban lévő tagja a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2013. június 30-án hatályos 48. §-a szerint továbbra is rendelkezési állományban tartható. Ha a rendelkezési állomány tagja megfelel a 46. § szerinti feltételeknek, az 1 éves időtartam-korlát 2014. június 30-ig meghosszabbodik.
(4) Az állomány e törvény hatálybalépésekor más szervnél – ide nem értve a KNBSZ-t – szolgálatot teljesítő tagja tekintetében
a) a rendelkezési állomány jogcíme 2013. július 1-jén e törvény erejénél fogva 46. § (1) bekezdés b) pontra változik, és
b) az 51. § (2) bekezdés szerint időtartamot 2013. július 1-jétől kell számítani.
(5) Az állomány e törvény hatálybalépésekor NKE-n szolgálatot teljesítő tagja tekintetében a rendelkezési állomány jogcíme 2013. július 1-jén e törvény erejénél fogva 46. § (1) bekezdés c) pontra változik.
(6) E törvény hatálybalépésekor a KNBSZ-nél szolgálatot teljesítő hivatásos katona tekintetében a rendelkezési állomány jogcíme 2013. július 1-jén e törvény erejénél fogva 46. § (1) bekezdés d) pontra változik.
(7) E törvény hatályba lépésekor az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja tekintetében a rendelkezési állomány jogcíme 2013. július 1-jén e törvény erejénél fogva 46. § (1) bekezdés e) pontjára változik.
(8) 2014. december 31-ig kérelemre vagy a szolgálat érdekében a 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés a hivatásos állomány azon tagjára is alkalmazható, aki legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik.
241. § (1) A 45. §-ban meghatározott rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését követően lejáró szerződés meghosszabbítása esetén is alkalmazni kell.
(2) E törvény hatálybalépésekor Honvéd Vezérkar főnöki beosztást betöltő esetén az 56. §-t alkalmazni kell. Az 56. § (1) bekezdés szerinti időtartamot 2013. július 1-jétől kezdődően kell számítani.
(3) 2013. szeptember 1. és 2013. november 15. között a teljesítményértékeléseket a 2013. június 30-án hatályos jogszabályok szerint kell elkészíteni. Az e törvényen alapuló új szabályokat első alkalommal a 2014. évben esedékes teljesítményértékeléseknél kell alkalmazni.
242. § (1) A 4. mellékletet a 2013. július 1-jén állományban lévő hivatásos és szerződéses katonák várakozási idejére is alkalmazni kell azzal, hogy az egyes rendfokozatokban eltöltendő kötelező várakozási időbe kell számítani a viselt rendfokozatban e törvény hatálybalépését megelőzően ténylegesen eltöltött időt is.
(2) Az állomány 2013. július 1-jén alezredesi vagy ezredesi rendfokozatot viselő tagjának maximális várakozási idejét e törvény hatálybalépésének napjától kell számítani.
(3) A 86. § (3) bekezdése alkalmazható az állomány azon tagjára is, akinek maximális várakozási ideje e törvény hatálybalépését megelőzően már meghosszabbításra került.
(4) Ha a szolgálatképesség helyreállításához szükséges pihenés vagy gyógyüdülés igénybevételének szükségessége 2013. január 1-je és 2013. június 30-a között megállapításra került, arra az állomány tagja a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2013. december 31-ig hatályos 100. §-a szerint jogosult.
243. § (1) Az állomány tagja által viselt rendfokozat 2013. július 1-jétől az 5. melléklet szerint a szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól csak e törvényben meghatározott esetekben térhet el.
(2) Ha az állomány tagja 2013. július 1-jén olyan általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást tölt be, amely magasabb rendfokozattal rendszeresített, mint az általa viselt rendfokozat, e szolgálati beosztásban továbbfoglalkoztatható, és a szolgálat érdekében, a teljesítményértékelésének figyelembe vételével legkorábban
a) a kötelező várakozási idő leteltekor az állomány ezredesi rendfokozatot viselő tagjának első tábornoki rendfokozatba történő kinevezését, tábornoki rendfokozatot viselő tagjának előléptetését a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára a miniszter kezdeményezheti, ha az állomány tagja 2013. július 1-jén tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztást tölt be,
b) a kötelező várakozási idő leteltekor az állomány alezredesi rendfokozatot viselő tagja előléptethető, ha az állomány tagja 2013. július 1-jén ezredesi rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztást tölt be, vagy
c) a kötelező várakozási idő leteltekor a magasabb rendfokozatba elő kell léptetni, vagy az állomány tagját viselt rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásban kell tovább foglalkoztatni, ha az a) vagy a b) pont szabályai rá nem alkalmazhatók.
244. § (1) Az állomány azon tagját, aki 2013. július 1-jén a szolgálati beosztásához rendszeresített rendfokozathoz előírt iskolai végzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányait folytatja, az előírt tanulmányi idő lejártáig úgy kell tekinteni, mint aki a szolgálati beosztásához szükséges követelményeket teljesítette.
(2) A 91. § szerinti kötelezettséget az állomány e törvény hatálybalépésekor szolgálati viszonyban álló tagjára is alkalmazni kell azzal, hogy a közigazgatási alapvizsgát e törvény hatálybalépését követő 3 éven belül kell teljesíteni.
(3) Az e törvény hatálybalépése előtt megkötött tanulmányi szerződésekre, valamint a tanulmányokkal kapcsolatos kedvezményekre a szerződés megkötésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(4) 2013. július 1-jét megelőzően megkezdett, a (3) bekezdés alá nem tartozó tanulmányokra a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt képzési idő tartamára a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2013. június 30-án hatályos 66. §-át és 81. §-át kell alkalmazni.
245. § (1) A 110. § 2013. december 31-ig nem alkalmazható az állomány azon tagjára, aki 2013. július 1-jén a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2013. június 30-án hatályos 97. § (3) bekezdése szerint vezetői pótszabadságra jogosult.
(2) A 207. § (4) bekezdést a 2013. július 1-je után elrendelt, vagy az állomány tagjának kérelmére meghosszabbított külföldi szolgálatra kell alkalmazni.
(3) E törvényt a 2013. június 30. napját követően kezdődött szolgálatteljesítési időkeretre kell alkalmazni.
(4) E törvényt a 2013. július 1-jét követően elrendelt őr-, ügyeleti- és készenléti szolgálatra kell alkalmazni.
246. § (1) A XIII. Fejezetet – a kötelezettségszegés elkövetésének időpontjától függetlenül – a 2013. július 1-je után megindított eljárásokra kell alkalmazni. A 68. § (1) bekezdés k)–m) pontja az így lefolytatott fegyelmi, méltatlansági eljárásokra figyelemmel alkalmazható.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 154. § (5) bekezdését e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárások esetén is alkalmazni kell.
(3) A XIV. Fejezetet – a károkozás időpontjától függetlenül – a 2013. július 1-je után megindított eljárásokra kell alkalmazni. E rendelkezés irányadó a hadkötelezettség alapján teljesített szolgálattal összefüggő balesetekkel, a hadkötelezettség alapján teljesített szolgálattal összefüggésben kialakult, vagy azzal összefüggésben súlyosbodott betegségekkel kapcsolatos kárigények elbírálására is.
247. § (1) E törvény hatálybalépésekor érvényes ösztöndíjszerződéssel rendelkező, polgári felsőoktatási intézményben tanuló honvédségi ösztöndíjasok állományba vételére az ösztöndíjszerződésben foglaltak az irányadók.
(2) A honvéd tisztjelölt 2013. július 1-jén hatályos ösztöndíjszerződésének azon elemeit, amelyek kizárólag e törvény rendelkezéseire figyelemmel változnak, a Honvédség 2013. szeptember 1-jéig egyoldalúan módosítja, és erről a honvéd tisztjelölt részére értesítést küld. Az ösztöndíj szerződés más elemeinek módosítása közös megegyezéssel történhet.
(3) A 8. mellékletet az e törvény hatálybalépésekor szolgálatot teljesítő honvéd tisztjelöltekre és honvéd altiszt-jelöltekre is alkalmazni kell.
248. § (1) E törvény 259. § (1)–(3), (7)–(11) bekezdése és a 272. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) E törvény 274. §-a az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) E törvény 275. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) E törvény 278. §-a az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
249. § E törvény
a) a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelvnek,
b) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek,
c) az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keret-megállapodásról szóló 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelvnek,
d) az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozóan megkötött keret-megállapodásról szóló 97/81/EK irányelv Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára történő kiterjesztéséről szóló 1998. április 7-i 98/23/EK tanácsi irányelvnek,
e) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, és
f) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
250. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 21/B. §-sal egészül ki:
„21/B. § (1) A 20. § (1) bekezdés k) pontja tekintetében a 20. § (11) bekezdés e) és f) pontja szerint ellenőrzésre jogosult a katonai rendészeti szolgálat is a Magyar Honvédség személyi állománya, valamint a honvédségi gépjárművek vonatkozásában.
(2) A katonai rendészeti szolgálat által feltárt szabályszegések esetén az ügy iratait megküldi a rendőrség részére.”
251. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A honvédelemért felelős miniszter a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes építési munkahelyen, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, szolgálati viszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban kifejtett munkatevékenységre – e törvény figyelembevételével, kivételesen indokolt esetben – eltérő követelményeket, eljárási szabályokat állapíthat meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozóan.”
(2) Az Mvt. 86. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkavédelmi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki)
„e) a honvédségi szervezetekre, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyre, illetve ideiglenes építési munkahelyre, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra, azon gazdasági társaságokra, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, továbbá a rendvédelmi szervekre, az Országgyűlési Őrségre és az önkormányzati tűzoltóságra.”
(3) Az Mvt. 88. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„a) a munkavédelmi hatóságot vagy hatóságokat, továbbá a honvédségi szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, illetve ideiglenes építési munkahely, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, azon gazdasági társaságok, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, továbbá a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, valamint az önkormányzati tűzoltóság tekintetében a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó szerveket rendeletben jelölje ki;”
(4) Az Mvt. 88. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„c) rendeletben határozza meg a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes építési munkahelyen, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, a munkavégzésre irányuló jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közszolgálati jogviszony, valamint a szolgálati viszony keretében kifejtett munkatevékenységre vonatkozó, e törvényben meghatározottaktól eltérő munkavédelmi követelményéket, az eljárási szabályokat, a tevékenységek veszélyességi osztályba sorolását, továbbá a balesetek, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek bejelentésére, kivizsgálására és minősítésére vonatkozó szabályokat.”
252. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 110. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a honvédelmi feladatokkal kapcsolatos sajátos környezethasználatokat, amelyek esetén környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni, továbbá a feladatok során alkalmazható környezetvédelmi eljárások, technológiák, anyagok, készletek fajtáját és mennyiségét.”
253. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 10. § (2) bekezdésében az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetek kivételével” szövegrész helyébe az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 62. § (3) bekezdésében meghatározott esetek kivételével” szöveg lép.
254. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.) 1. számú melléklet 1. pontja a következő 1.10. alponttal egészül ki:
(A szociális és más ellátások közül adómentes:)
„1.10. a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározott kiegészítő rokkantsági támogatás és kiegészítő hozzátartozói támogatás.”
255. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti munkaügyi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki a honvédségi szervezetekre, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyre, illetve ideiglenes építési munkahelyre, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra, azon gazdasági társaságokra, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, továbbá a rendvédelmi szervekre és az önkormányzati tűzoltóságra.”
(2) A Met. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap
a) a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 3. § alkalmazásának eltérő szabályait, valamint a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelynél, illetve ideiglenes építési munkahelynél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter,
b) a rendvédelmi szervet irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 3. § alkalmazásának eltérő szabályait, valamint a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját a rendvédelmi szerveknél és az önkormányzati tűzoltóságnál.”
256. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 124. § (3) bekezdésében az „a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény” szövegrész helyébe az „a honvédek jogállásáról szóló törvény” szöveg lép.
257. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 6. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá]
„h) az önkéntes tartalékos szolgálati viszony.”
258. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 16. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül:
„(9) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a Hjt. hatálya alá tartozók esetében a 14. §-ban és a 15/A. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.”
259. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) vezetője, elnökhelyettesei a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy, a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából szükség esetén vezényelt tényleges állományú katona. Tagjai az elnökön és az elnökhelyettesen kívül:
a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv kivételével a rendvédelmi szerveknek a helyi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti vezetője,
b) a helyi védelmi bizottság illetékességi területén működő, a helyi védelmi bizottság feladatrendszerében érintett szakigazgatási szerv vezetője,
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal képviselője,
d) különleges jogrend bevezetése esetén a katonai igazgatási szerv képviselője.”
(2) A Hvt. 38. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A honvéd tisztjelölt a Honvédség önálló állománytáblával rendelkező, a Honvéd Vezérkar főnöke közvetlen alárendeltségébe tartozó Ludovika Zászlóalj állományába tartozik, emellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (a továbbiakban: NKE) hallgatói jogviszonyban áll.
(5) A Ludovika Zászlóalj az NKE-n folyó képzés céljainak megvalósítását biztosítva látja el katonai feladatait. A Ludovika Zászlóalj – az NKE-vel együttműködésben – a honvéd tisztjelöltek kiképzésének gyakorlati részét haditechnikai eszközeinek és anyagainak felhasználásával, állami tulajdonú és a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló ingatlanok igénybevételével biztosítja.”
(3) A Hvt. 38. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A honvéd altiszt-jelölt a Honvédség önálló állománytáblával rendelkező, a Honvéd Vezérkar főnöke közvetlen alárendeltségébe tartozó Altiszti Akadémia állományába tartozik, emellett az Altiszti Akadémiával tanulói jogviszonyban áll.”
(4) A Hvt. 38. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezheti.
(8) A (7) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény – a (7) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – akkor engedélyezhető, ha az adat megismerése a Honvédség törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekeket nem veszélyezteti.”
(5) A Hvt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Honvédség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő katonákból (a továbbiakban: tényleges állomány tagja), kormánytisztviselőkből, közalkalmazottakból és a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalókból, valamint megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején – a hadkötelezettség bevezetése után – hadkötelesekből áll. A Honvédség személyi állományára vonatkozó – a Honvédség védelmi képességének, hadrafoghatóságának biztosításával összefüggő – adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezheti.”
(6) A Hvt. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény – az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – akkor engedélyezhető, ha az adat megismerése a Honvédség törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekeket nem veszélyezteti.”
(7) A Hvt. 63. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A tényleges állomány tagjai szolgálati beosztásukhoz és feladataik végrehajtásához egyenruhát viselnek, a nyugállományúak a honvédelem érdekében végzett tevékenységük során egyenruhát viselhetnek. Egyenruha viselése engedélyezhető az önkéntes tartalékosnak a rendelkezésre állása időszakában és a rendvédelmi szerv tagjának, ha a Honvédség érdekében végez tevékenységet. Az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állása időszakában a szerződésében meghatározott esetben is viselhet egyenruhát. Más személyek részére a Honvédségnél rendszeresített egyenruha, vagy azzal összetéveszthető ruházat viselete tilos.”
(8) A Hvt. 63. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Az arra jogosult az öltözködésre vonatkozó szabályok betartásával kizárólag a Honvédségnél rendszeresített egyenruhát viselhet. Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben az egyenruha viselése megtiltható, előzetes írásbeli engedélyhez köthető, megvonható, valamint egészségi okból korlátozható.”
(9) A Hvt. 63. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Honvédség tényleges állományú tagjának rendfokozatát az egyenruhán elhelyezett rendfokozati jelzések fejezik ki. A honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek egyenruhájukon rendfokozat helyett évfolyamjelzést viselnek. Az önkéntes tartalékos a szerződésben meghatározottak szerint rendfokozatot visel. Rendszeresített rendfokozat viselésére kizárólag a tényleges állomány tagja, a rendvédelmi szervek állománya, valamint – a rá vonatkozó korlátozásokkal – e szervezetek nyugállományú tagja és az önkéntes tartalékos jogosult. Az arra jogosult a rendfokozatát vagy az évfolyamjelzését neve feltüntetése után használja.”
(10) A Hvt. a következő 35/A. alcímmel egészül ki:
„35/A. Katonai Rendészeti Szolgálat
54/A. § A Magyarország területén működtetett katonai rendészeti szolgálatok rendeltetése a katonai rend és fegyelem fenntartása. A rendészeti szolgálatok hatásköre a Honvédség személyi állománya, gép- és harcjárművei rendészeti ellenőrzésére és a jogszabályban meghatározott egyéb feladatok végrehajtására terjed ki.
54/B. § (1) A katonai rendész jogosult jogszabályban meghatározottak szerint
a) forgalmat irányítani,
b) szolgálati gépjárművet a közúton megállítani,
c) szolgálati gépjárművel a közlekedési rendszabályok megtartását, a járműhasználat szabályszerűségét, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartását, a jármű birtoklásának jogszerűségét, a jármű közlekedésbiztonsági állapotát és adatait a forgalomban – a jogszabályban meghatározottak alapján – ellenőrizni,
d) szolgálati jármű vezetőjét a rendszeresített eszközzel légzésminta – ha nála a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása, alkoholfogyasztás miatt bűncselekmény, szabálysértés, vagy a közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés elkövetésének gyanúja merül fel, az egészségügyi szolgálat igénybevételével vér-, vizelet- és műtétnek nem minősülő módon egyéb minta – adására kötelezni,
e) helyszínt biztosítani,
f) területzárást végrehajtani, és
g) kényszerítő eszközt alkalmazni, személyi szabadságot korlátozó és nem korlátozó intézkedéseket tenni.
(2) A katonai rendész a forgalomban való részvételt megtilthatja, ha a jármű vagy vezetőjének állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, és a további jogellenes járműhasználat megakadályozása céljából a jármű kulcsait elveheti, és a járművet más módon mozgásában korlátozhatja.
54/C. § A katonai rendészeti szervek feladataikat önállóan vagy a rendőrséggel együttműködésben, továbbá nyomozótiszt, katonai ügyész utasítása alapján teljesítik.”
(11) A Hvt. 65. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Honvédség tényleges katonai és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok rendeletben – a békeidőszakban irányadó szabályoktól eltérően – állapíthatók meg. Rendelet alapján:)
„a) szünetel a Honvédség hivatásos állományába történő felvétel, továbbá a hivatásos szolgálati viszony lemondással nem szüntethető meg,”
(12) A Hvt. 80. §-a a következő v) ponttal egészül ki:
(E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában:)
„v) katonai hatóság: a honvédelmi és a katonai célú ingatlanok, azok védőterületei, valamint az ott végzett tevékenységek vonatkozásában – jogszabályban meghatározott hatósági jogkörében eljárva – hatósági vagy szakhatósági feladatokat ellátó honvédségi szervezet.”
(13) A Hvt. 81. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a Szolgálati Szabályzat részeként)
„dc) a személyi szabadság korlátozásának eljárási szabályait és a végrehajtásának módját, a kényszerítő eszköz alkalmazásának, illetve az alkalmazás kivizsgálásának részletes szabályait,”
(14) A Hvt. 81. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
„h) a meg nem térülő károk leírással vagy törléssel történő rendezésének és nyilvántartásának sajátos szabályait, a kártérítési eljárás munkáltatói jogkört gyakorló általi megszüntetésére, a kár leírására és a törlésére vonatkozó munkáltatói jogkörök vezetési szintektől és a kár összegétől függő differenciált módon történő megállapítására vonatkozó szabályokat,”
(15) A Hvt. 81. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
„j) a Honvédségnél rendszeresített igazolványok fajtáit, az igazolványok kezelését és kiadását,”
(16) A Hvt. 81. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
„p) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a katonai hatóságok eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatás díj mértékét és a díjfizetés szabályait.”
(17) A Hvt. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § E törvény I–V. Fejezete a 38. § (7) és (8) bekezdése kivételével, a VII–IX. Fejezete, a 48. alcíme, a 49. alcíme és az 52. alcíme az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
260. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A honvédtiszti alapképzésre és a rendészeti képzés nappali munkarendben történő alapképzésére az a 18. életévét betöltött, de a felvétel évében 25. életévét be nem töltött – a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai esetében 30 évesnél nem idősebb –, cselekvőképes, magyar állampolgársággal rendelkező személy vehető fel, aki a jelentkezők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának szabályairól szóló rendeletben előírt alkalmassági követelményeknek megfelel. A honvédtiszti alapképzés tekintetében további feltétel, hogy a hallgató hozzájárul a nemzetbiztonsági alkalmasságának ellenőrzéséhez, és vállalja a honvéd tisztjelölti szolgálati viszony létesítését és fenntartását a honvédtiszti alapképzés idejére.”
261. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 36. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek részére nevelési-oktatási intézményt csak a honvédelemért felelős miniszter vagy a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter létesíthet, és tarthat fenn. A miniszter a 83–85. §-ban meghatározott fenntartói kötelezettségek teljesítésével és jogok gyakorlásával megbízhatja – a nevelési-oktatási intézmény létesítése, megszüntetése, tevékenységi körének megállapítása, és módosítása kivételével – az ágazatához tartozó szervet, szervezetet vagy intézményt.
(2) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a rendvédelmi szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézmény tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki büntetlen előéletű, magyar állampolgár vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik, és a szolgálatra alkalmas. A Magyar Honvédség által fenntartott nevelési-oktatási intézmény tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki büntetlen előéletű, magyar állampolgár, a felvétel évében a 23. életévét nem tölti be, cselekvőképes, a szolgálatra alkalmas és vállalja, hogy a katonai szakképzés idejére honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszonyt létesít, és tart fenn. A rendvédelmi szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményben SZMSZ, a Magyar Honvédség által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetében jogszabály a tanulmányi kötelezettség nem teljesítése miatt az évfolyamismétlést kizárhatja.”
(2) Az Nktv. 36. § (4) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn,)
„b) a pedagógiai programban sajátos honvédelmi, rendvédelmi szempontok érvényesíthetőek, a honvédelemért felelős miniszter fenntartása esetén katonai szabályok és tevékenység, a rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti szabályok és tevékenyég írható elő,
c) a katonák jogállását szabályozó jogszabályok, az SZMSZ, a házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók számára – a fenntartás függvényében – a Magyar Honvédségben érvényesülő, vagy a Hszt.-ben előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető, továbbá a jogellenesen okozott kár megtérítésére sajátos szabályokat írhat elő,”
(3) Az Nktv. 36. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn,)
„g) a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatosan a rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén írásbeli megállapodásban, a honvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén jogszabályban e törvény szabályaitól el lehet térni,”
(4) Az Nktv. 36. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A honvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézménnyel altiszt-jelölti szolgálati viszonyban álló tanulók és a szolgálati viszonyban álló pedagógusok jogviszonyára, az intézményvezető megbízására, valamint a fenntartói irányítási jog gyakorlására a honvédek jogállásáról szóló törvény, valamint felhatalmazása alapján miniszteri rendelet e törvénytől eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.”
(5) Az Nktv. 94. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„a) a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter, hogy a rendvédelmi szerv működésének sajátosságaira tekintettel – az oktatásért felelős miniszter egyetértésével – a tanulók jogaira és kötelességeire, a pedagógusok végzettségére és szakképzettségére, jogaira és kötelességeire, az intézményvezető megbízására vonatkozó eltérő rendelkezéseket, a tanulói jogviszony létesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeket, valamint ezek megállapításának rendjét, a fenntartói irányítási jog ellátásával való megbízást,”
(rendeletben állapítsa meg.)
262. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni)
„c) az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, és”
(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdéstől eltérően mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól különösen]
„c) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti honvédségi szervezet.”
263. § A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény (a továbbiakban: Kitüntetési törvény) 22. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
