Időállapot: közlönyállapot (2012.XII.21.)

2012. évi CCVII. törvény - egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról 2/8. oldal

82. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. § (1) bekezdés h) pontjában a „hatóság” szövegrész helyébe a „szerv és az állampolgársági ügyekért felelős miniszter” szöveg lép.

(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. § (2) bekezdésében az „- az érintett természetes személyazonosító adatainak, családi állapotának és amennyiben házas vagy bejegyzett élettárs, a házasságkötése vagy a bejegyzett élettársi kapcsolata létesítési helyének, valamint kijelölt szálláshelye címének közlésével a nyilvántartásba történő felvétel, illetve a személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal történő ellátás céljából -” szövegrész helyébe az „- a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba történő felvétel, illetve a személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal történő ellátás céljából az érintett személy törvényben meghatározott adatainak közlésével -” szöveg lép.

17. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

83. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (4) bekezdés b) pontjában a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveg lép.

18. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

84. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 2014. január 1-jén lép hatályba.

85. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 18. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötésének engedélyezéséről a jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.

(3) A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését a jegyző akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy

a) a tanúk és - ha szükséges - a tolmács vagy a jelbeszédben jártas személy jelenlétét biztosítják,

b) gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és

c) a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a házasságkötésre alkalmas helyiséget jelölnek meg.”

86. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A házasságkötés helye szerint illetékes jegyző a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a házassági akadályok alól a Polgári Törvénykönyv családjogi rendelkezései szerint adható felmentésről.”

87. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 27. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Ha a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta egy év eltelt, a házasságot nem kötötték meg és a házasságkötési szándék továbbra is fennáll, az eljárást meg kell ismételni.”

88. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 32. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli létesítésének engedélyezéséről a jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.

(3) A jegyző a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítését akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy

a) a tanúk és - ha szükséges - a tolmács vagy a jelbeszédben jártas személy jelenlétét biztosítják,

b) gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és

c) a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas helyiséget jelölnek meg.”

89. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes jegyző a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a bejegyzett élettársi kapcsolat akadályai alóli a Polgári Törvénykönyv családjogi rendelkezései szerint adható felmentésről.”

90. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 39. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozását megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta egy év eltelt, a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jött létre és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék továbbra is fennáll, az eljárást meg kell ismételni.”

91. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 41. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A felek kérésére a bejegyzett élettársi kapcsolat valamely nemzetiség nyelvén is létesíthető, ha az adott nyelvet mindkét fél és a tanú érti és beszéli. Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak.”

92. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az a személy, akinek korábbi személyes joga alapján kettős családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoktól eltérő írásmóddal anyakönyvezték, a magyar állampolgárság megszerzése után kérheti, hogy kettős családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoknak megfelelő írásmódra javítsák ki.”

93. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 46. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„46. § (1) A nemzetiséghez tartozó személy

a) gyermekének az adott nemzetiségnek megfelelő utónevet adhat,

b) kérheti az anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelő nemzetiségi utónév bejegyzését,

c) kérheti az anyakönyvezett családi neve helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint képzett családi név bejegyzését, és

d) kérheti a családi és utóneve adott nemzetiségi nyelven történő feltüntetését.

(2) A választható nemzetiségi utóneveket az érintett országos nemzetiségi önkormányzatok által összeállított nemzetiségi utónévjegyzék tartalmazza.

(3) Az utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos nemzetiségi önkormányzatnak - a megkereséstől számított harminc napon belül kiadott - állásfoglalása az irányadó.

(4) Olyan utónév bejegyzésére irányuló kérelem esetén, amely a (2) bekezdésben meghatározott nemzetiségi utónévjegyzékben nem szerepel, nyilatkozni kell arról, hogy a választott nevet mely nemzetiség használja.”

94. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 48. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetőjénél személyesen lehet előterjeszteni. A külföldön élő magyar állampolgár a kérelmét személyesen a lakóhelye szerinti hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti. Ha a kérelmet nem a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőnél terjesztették elő, az anyakönyvvezető haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül, a hivatásos konzuli tisztviselő az első diplomáciai futárral köteles megküldeni a kérelmet a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőnek.”

95. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 50. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A kérelemnek tartalmaznia kell)

g) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmezett név a Polgári Törvénykönyv névviselésre irányadó rendelkezéseit nem sérti.”

96. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 51. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.”

97. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 51. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szülő családi nevének megváltozását a kiskorú gyermek születési anyakönyvi bejegyzésébe akkor is fel kell jegyezni, ha a szülő nem kérte a névváltoztatás hatályának a kiskorú gyermekre történő kiterjesztését vagy a gyermek nem a névváltoztatással érintett szülő születési családi nevét viseli.

(7) A nem megváltoztatása után történt névváltoztatást az érintett személy gyermeke születési anyakönyvi bejegyzésébe nem lehet feljegyezni.”

98. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 55. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A doktori címet és más tudományos fokozatot, valamint az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény szabályaival ellentétes adatok bejegyzését meg kell tagadni.”

99. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 62. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Az anyakönyvvezető az elhalt személy átadott személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát átlyukasztással - könyv formátumú személyazonosító igazolvány esetén az adatoldalakon elhelyezett érvénytelen bélyegzőlenyomattal - érvényteleníti. Hamis vagy meghamisított okmányt visszaadni nem lehet. Az anyakönyvvezető az általa érvénytelenített okmányokat erre irányuló kérelem esetén visszaadja az elhalt személy hozzátartozójának. Az anyakönyvvezető az általa érvénytelenített okmányok okmányazonosítóját, a vissza nem igényelt érvénytelenített okmányokat, valamint a további személyazonosság igazolására alkalmas okmányokat soron kívül, de legkésőbb három napon belül továbbítja a haláleset helye szerint illetékes járási hivatalnak.”

100. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Bejelentés” alcíme a következő 62/A. §-sal egészül ki:

„62/A. § (1) Az anyakönyvvezető jogosult

a) az állampolgárság ellenőrzése és az elhalt személyek személyazonosság igazolására alkalmas okmányainak, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából az ehhez szükséges, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben, valamint a külföldre utazásról szóló törvényben meghatározott adatokat, valamint

b) az elhalt személyek személyazonosság igazolására alkalmas okmányainak bevonása céljából az ehhez szükséges, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatokat

megismerni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok megismerését közvetlen elektronikus hozzáféréssel kell biztosítani, ha az anyakönyvvezető részére a szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak.”

101. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 67. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A hazai anyakönyvezés iránti kérelem bármely települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetőjénél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél előterjeszthető. Ha magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről, bejegyzett élettársi kapcsolata külföldi létesítéséről vagy külföldön történt halálesetéről az anyakönyvvezető vagy - a fogadó állam által megküldött anyakönyvi kivonat alapján - a hivatásos konzuli tisztviselő tudomást szerez, a hazai anyakönyvezést hivatalból kezdeményezi. A magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesetének hazai anyakönyvezése iránti kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselőnél postai úton is elő lehet terjeszteni.”

102. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 67. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás vagy az állampolgárság igazolására irányuló eljárás kezdeményezésekor az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnél a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet is elő kell terjeszteni.

(1b) Magyar állampolgár külföldön történt születésének, házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének hazai anyakönyvezésére irányuló kérelemhez csatolni kell - ha a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vételhez szükséges iratokat. Az anyakönyvvezető ellenőrzi, hogy a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepel-e.”

103. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 68. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az a személy, akinek korábbi személyes joga alapján kettős családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoktól eltérő írásmóddal anyakönyvezték, a magyar állampolgárság megszerzése után kérheti, hogy kettős családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoknak megfelelő írásmóddal jegyezzék be, illetve arra javítsák ki.”

104. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 78. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„78. § (1) Az anyakönyvből a kizárólag a papíralapú anyakönyvben nyilvántartott adat, valamint az anyakönyvi alapirat tekintetében az anyakönyvvezető az arra jogosult

a) részére engedélyezi a betekintést,

b) részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez, vagy

c) kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki.

(2) Az anyakönyvvezető a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatból az elismerő nyilatkozatot tevő személy, az anya, valamint az érintett nagykorú gyermek számára okiratmásolatot adhat ki.”

105. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 85. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(8) A nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján nemzetiséghez tartozó személy kérheti az anyakönyvi kivonat adott nemzetiségi nyelven történő kiállítását.”

106. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény

a) 5. §-a, 13. § (2) bekezdése, 75. § c) pontja, 81. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja, 89. § (4) bekezdése, 90. § (1) bekezdés c) pontja, 94. § b) pontja a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyett a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveggel,

b) 44. § (4) bekezdése a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyett a „harminc napon” szöveggel, 51. § (5) bekezdése a „tíz munkanapon” szövegrész helyett a „tizenöt napon” szöveggel, 58. § (3) bekezdése a „három munkanapon” szövegrész helyett az „öt napon” szöveggel, 59. § (3) bekezdése a „három munkanapon” szövegrész helyett az „öt napon” szöveggel, 67. § (2) bekezdése a „negyvenöt munkanap” szövegrész helyett a „két hónap” szöveggel, 67. § (3) bekezdése a „tíz munkanapon” szövegrész helyett a „tizenöt napon” szöveggel, 89. § (3) bekezdése az „öt munkanapon” szövegrész helyett a „nyolc napon” szöveggel,

c) 48. § (3) bekezdése az „az engedélyezés” szövegrész helyett az „a döntés” szöveggel,

d) 81. § (1) bekezdés e) pontja az „állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szövegrész helyett az „állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveggel,

e) 91. § (1) bekezdés b) pontja a „körjegyzőségi székhely önkormányzat” szövegrész helyett a „közös önkormányzati hivatal székhelyének” szöveggel

lép hatályba.

107. § (1) Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 24-26. §-a és a 24. §-át megelőző alcíme.

(2) Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 36-38. §-a és a 36. §-át megelőző alcím.

(3) Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 54. §-a.

(4) Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 55. § (1) bekezdésében az „és 54.” szövegrész.

19. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

108. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 104. § (2) bekezdésében a „hatóságot” szövegrész helyébe a „szervet” szöveg lép.

20. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása

109. § (1) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 5. alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) A köztársasági elnök közcélú felajánlások, adományozások céljából - a központi költségvetésről szóló törvényben a Köztársasági Elnökség fejezeten belül, külön soron tervezett - előirányzat feletti rendelkezésre jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatból pályázat útján vagy pályáztatás nélkül, egyedi döntés alapján nyújtható közcélú felajánlás, adomány.

(3) Nem részesíthető az (1) bekezdés szerinti előirányzatból közcélú felajánlásban, adományban párt, pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet, valamint a közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat a köztársasági elnök előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, a kedvezményezettel kötött külön szerződés nélkül is felhasználható.

(5) A Hivatal a honlapján a (4) bekezdés szerinti kötelezettségvállalástól számított tizenöt napon belül közzéteszi az (1) bekezdés szerinti előirányzatból nyújtott közcélú felajánlás, adomány kedvezményezettjének nevét, a közcélú felajánlás, adomány célját és összegét.”

(2) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdés szerinti juttatás folyósításával kapcsolatos feladatokat a Kormány által kijelölt nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az Országgyűlés Hivatala közreműködésével látja el.”

(3) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 19. §-a és 20. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„19. § (1) A volt köztársasági elnököt a 20. §-ban meghatározott feltételekkel

a) - kérelmére - megfelelő lakás használatának joga,

b) legfeljebb kétfős titkárság alkalmazása,

c) térítésmentes egészségügyi ellátás és

d) személyes gépkocsi-használat

illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt juttatások a köztársasági elnök, illetve a volt köztársasági elnök halála esetén a 20. §-ban meghatározott feltételekkel azonos módon az özvegyét is - kérelmére - megilletik.

(3) A volt köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben és a 18. § (1) bekezdésében foglalt juttatásainak, valamint a köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök özvegyének a (2) bekezdésben foglalt juttatásainak költségeit - a személyes gépkocsi-használat kivételével - az Országgyűlés Hivatala költségvetése terhére kell biztosítani a 20. §-ban foglaltak figyelembevételével.

20. § (1) Ha a volt köztársasági elnököt más közjogi tisztséggel összefüggésben lakás használatának joga illeti meg, e jogot - választása szerint - csak egy lakásra vonatkozóan gyakorolhatja.

(2) A 19. § (1) bekezdés a) pontja szerinti lakást, annak fenntartását, valamint a lakás üzemeltetési feladatainak ellátásához egy fő alkalmazásának a feltételeit az Országgyűlés Hivatala biztosítja. A volt köztársasági elnök a 19. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt jogát - kérelmére - úgy is gyakorolhatja, hogy az általa használt lakás fenntartását és üzemeltetési feladatainak ellátásához egy fő alkalmazásának a feltételeit az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

(3) A 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti titkárság elhelyezéséhez megfelelő helyiséget kell biztosítani. A titkárság elhelyezésére szolgáló helyiség biztosításának költségeit, valamint a titkárság egyéb dologi és személyi feltételeit az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

(4) A 19. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ellátás biztosítása céljából az Országgyűlés Hivatala egészségügyi intézménnyel megállapodást köt.

(5) A 19. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ellátás körében a gépjárművet és a biztonsági gépjárművezetőt a rendőrség biztosítja.”

(4) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A volt köztársasági elnökre a 14. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.”

110. § (1) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 25. §-a a következő (2)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCVII. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt juttatás biztosítása céljából 2013. január 1-jén a volt köztársasági elnök, illetve özvegye által használt, állami tulajdonú lakások, valamint a volt köztársasági elnök és özvegye elhelyezését szolgáló, állami tulajdonú tárgyi eszközök vagyonkezelői joga ingyenesen az Országgyűlés Hivatalára száll át.

(2a) Az e törvény az egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCVII. törvénnyel megállapított rendelkezései alapján az Országgyűlés Hivatala által átvett feladatokat ellátó foglalkoztatottak 2013. január 1-jén munkáltatói jogutódlással az Országgyűlés Hivatala állományába kerülnek.

(2b) Az e törvény az egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCVII. törvénnyel megállapított rendelkezései alapján az Országgyűlés Hivatala által átvett feladatokhoz kapcsolódó jogviszonyokban a Köztársasági Elnöki Hivatal jogutódja 2013. január 1-jétől az Országgyűlés Hivatala.

(2c) A 2012 decemberére járó, a 18. § (1) bekezdése szerinti juttatást a 2012. december 31-én hatályos szabályok szerint kell folyósítani.”

(2) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 24. § (1) bekezdésében a „4. és 5. alcíme, valamint 28. §-a” szövegrész helyébe a „4., 5. és 7. alcíme” szöveg lép.

21. Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény módosítása

111. § Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény 10. § (6) bekezdésében, 11. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés c) pontjában és 16. § a) pontjában az „ügyekért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „ügyekben eljáró szerv” szöveg lép.

22. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

112. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § Azonos településen - a fővárosban azonos kerületen - belül eltérő nevű, azonos név esetén eltérő jellegű közterületek lehetnek.”

23. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény módosítása

113. § Hatályát veszti az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 351. §-a.

24. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény módosítása

114. § A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 18. § (6) bekezdésében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A lakcímbejelentés a bejelentendő lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál teljesíthető.”

25. Záró rendelkezések

115. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. december 31-én lép hatályba.

(2) A 20. §, a 68-72. §, a 109. §, a 110. § és az 1. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1-19. §, a 21-49. §, az 50. § (2) bekezdése, az 51-67. §, a 73-83. §, a 85. §, a 87. §, a 88. §, a 90. §, a 91. §, a 93. §, a 94. §, a 96. §, a 99. §, a 101. §, a 104-108. §, a 111. § és a 112. § 2013. március 1-jén lép hatályba.

(4) A 86. §, a 89. §, a 92. §, a 95. §, a 97. §, a 98. §, a 100. §, a 102. § és a 103. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

116. § (1) E törvény 52-54. §-a, 63. § a), c), h) és i) pontja, 64. § d) pontja az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) E törvény 65. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) E törvény 109. §-a az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) E törvény 112. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2012. évi CCVII. törvényhez

„1. melléklet az 1996. évi XXI. törvényhez

A területfejlesztési-statisztikai kistérségek és a kistérségekbe tartozó települések

A B C
Megye A területfejlesztési-statisztikai kistérség elnevezése Település
1. Budapest Budapest
2. Bács-Kiskun Bajai Bácsbokod
3. Bácsborsód
4. Bácsszentgyörgy
5. Baja
6. Bátmonostor
7. Csátalja
8. Csávoly
9. Dávod
10. Dunafalva
11. Érsekcsanád
12. Érsekhalma
13. Felsőszentiván
14. Gara
15. Hercegszántó
16. Nagybaracska
17. Nemesnádudvar
18. Rém
19. Sükösd
20. Szeremle
21. Vaskút
22. Bácsalmási Bácsalmás
23. Bácsszőlős
24. Csikéria
25. Katymár
26. Kunbaja
27. Madaras
28. Mátételke
29. Tataháza
30. Kalocsai Bátya
31. Drágszél
32. Dunapataj
33. Dunaszentbenedek
34. Dunatetétlen
35. Dusnok
36. Fajsz
37. Foktő
38. Géderlak
39. Hajós
40. Harta
41. Homokmégy
42. Kalocsa
43. Miske
44. Ordas
45. Öregcsertő
46. Solt
47. Szakmár
48. Újtelek
49. Uszód
50. Kecskeméti Ágasegyháza
51. Ballószög
52. Felsőlajos
53. Fülöpháza
54. Helvécia
55. Jakabszállás
56. Kecskemét
57. Kerekegyháza
58. Kunbaracs
59. Ladánybene
60. Lajosmizse
61. Lakitelek
62. Nyárlőrinc
63. Orgovány
64. Szentkirály
65. Tiszakécske
66. Tiszaug
67. Városföld
68. Kiskőrösi Akasztó
69. Bócsa
70. Császártöltés
71. Csengőd
72. Fülöpszállás
73. Imrehegy
74. Izsák
75. Kaskantyú
76. Kecel
77. Kiskőrös
78. Páhi
79. Soltszentimre
80. Soltvadkert
81. Tabdi
82. Tázlár
83. Kiskunfélegyházai Bugac
84. Bugacpusztaháza
85. Fülöpjakab
86. Gátér
87. Kiskunfélegyháza
88. Kunszállás
89. Pálmonostora
90. Petőfiszállás
91. Tiszaalpár
92. Kiskunhalasi Balotaszállás
93. Harkakötöny
94. Kelebia
95. Kiskunhalas
96. Kisszállás
97. Kunfehértó
98. Pirtó
99. Tompa
100. Zsana
101. Kiskunmajsai Csólyospálos
102. Jászszentlászló
103. Kiskunmajsa
104. Kömpöc
105. Móricgát
106. Szank
107. Kunszentmiklósi Apostag
108. Dunaegyháza
109. Dunavecse
110. Kunadacs
111. Kunpeszér
112. Kunszentmiklós
113. Szabadszállás
114. Szalkszentmárton
115. Tass
116. Újsolt
117. Jánoshalmai Borota
118, Jánoshalma
119. Kéleshalom
120. Mélykút
121. Baranya Komlói Bodolyabér
122. Egyházaskozár
123. Hegyhátmaróc
124. Hosszúhetény
125. Kárász
126 Komló
127. Köblény
128. Liget
129. Magyaregregy
130. Magyarhertelend
131. Magyarszék
132. Mánfa
133. Máza
134. Mecsekpölöske
135. Szalatnak
136. Szárász
137. Szászvár
138. Tófű
139. Vékény
140. Mohácsi Babarc
141. Bár
142. Belvárdgyula
143. Bezedek
144. Bóly
145. Borjád
146. Dunaszekcső
147 Erdősmárok
148. Feked
149. Geresdlak
150. Görcsönydoboka
151. Hásságy
152. Himesháza
153. Homorúd
154. Ivándárda
155. Kisbudmér
156. Kisnyárád
157. Kölked
158. Lánycsók
159. Lippó
160. Liptód
161. Majs
162. Maráza
163. Máriakéménd
164. Mohács
165. Monyoród
166. Nagybudmér
167. Nagynyárád
168. Olasz
169. Palotabozsok
170. Pócsa
171. Sárok
172. Sátorhely
173. Somberek
174. Szajk
175. Szebény
176. Szederkény
177. Székelyszabar
178. Szűr
179. Töttös
180. Udvar
181. Véménd
182. Versend
183. Sásdi Ág
184. Alsómocsolád
185. Bakóca
186. Baranyajenő
187. Baranyaszentgyörgy
188. Bikal
189. Felsőegerszeg
190. Gerényes
191. Gödre
192. Kisbeszterce
193. Kishaj más
194. Kisvaszar
195. Mágocs
196. Mekényes
197. Meződ
198. Mindszentgodisa
199. Nagyhaj más
200. Oroszló
201. Palé
202. Sásd
203. Szágy
204. Tarrós
205. Tékes
206. Tormás
207. Varga
208. Vásárosdombó
209. Vázsnok
210. Sellyei Adorjás
211. Baranyahídvég
212. Besence
213. Bogádmindszent
214. Bogdása
215. Csányoszró
216. Drávafok
217. Drávaiványi
218. Drávakeresztúr
219. Drávasztára
220. Felsőszentmárton
221. Gilvánfa
222. Hegyszentmárton
223. Hirics
224. Kákics
225. Kemse
226. Kisasszonyfa
227. Kisszentmárton
228. Kórós
229. Lúzsok
230. Magyarmecske
231. Magyartelek
232. Markóc
233. Marócsa
234. Nagycsány
235. Okorág
236. Ózdfalu
237. Páprád
238. Piskó
239. Sámod
240. Sellye
241. Sósvertike
242. Vajszló
243. Vejti
244. Zaláta
245 Siklósi Alsószentmárton
246. Babarcszőlős
247. Beremend
248. Bisse
249. Csarnóta
250. Cún
251. Diósviszló
252. Drávacsehi
253. Drávacsepely
254. Drávapalkonya
255. Drávapiski
256. Drávaszabolcs
257. Drávaszerdahely
258. Egyházasharaszti
259. Garé
260. Gordisa
261. Harkány
262. Illocska
263. Ipacsfa
264. Ivánbattyán
265. Kásád
266. Kémes
267. Kisdér
268. Kisharsány
269. Kisjakabfalva
270. Kiskassa
271. Kislippó
272. Kistapolca
273. Kistótfalu
274. Kovácshida
275. Lapáncsa
276. Magyarbóly
277. Márfa
278. Márok
279. Matty
280. Nagyharsány
281. Nagytótfalu
282. Old
283. Palkonya
284. Pécsdevecser
285. Peterd
286. Rádfalva
287. Siklós
288. Siklósbodony
289. Siklósnagyfalu
290. Szaporca
291. Szava
292. Tésenfa
293. Túrony
294. Újpetre
295. Villány
296. Villánykövesd
297. Vokány
298. Szigetvári Almamellék
299. Almáskeresztúr
300. Bánf
301. Basal
302. Boldogasszonyfa
303. Botykapeterd
304. Bürü
305. Csebény
306. Csertő
307. Dencsháza
308. Endrőc
309. Gyöngyösmellék
310. Hobol
311. Horváthertelend
312. Ibafa
313. Katádfa
314. Kétújfalu
315. Kisdobsza
316. Kistamási
317. Magyarlukafa
318. Merenye
319. Molvány
320. Mozsgó
321. Nagydobsza
322. Nagypeterd
323. Nagyváty
324. Nemeske
325. Nyugotszenterzsébet
326. Patapoklosi
327. Pettend
328. Rózsafa
329. Somogyapáti
330. Somogyhárságy
331. Somogyhatvan
332. Somogyviszló
333. Szentdénes
334. Szentegát
335. Szentlászló
336. Szigetvár
337. Szörény
338. Szulimán
339. Teklafalu
340. Tótszentgyörgy
341. Várad
342. Vásárosbéc
343. Zádor
344. Pécsi Abaliget
345. Aranyosgadány
346. Áta
347. Bakonya
348. Baksa
349. Birján
350. Bogád
351. Bosta
352. Cserkút
353. Egerág
354. Ellend
355. Görcsöny
356. Gyód
357. Husztót
358. Keszü