e) a d) pont da)–dc) alpontjában foglalt adatok mellett a kiállított névváltoztatási okirat esetén
ea) az okirat kiállításának idejét,
eb) a névváltoztatást kérelmező személy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját,
ec) a névváltoztatást kérelmező személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
ed) az okirat kiállítását elvégző személy nevét és felhasználói azonosítóját.
(3) A (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, c) pont ca) és cb) alpontjában, valamint e) pont ea) és eb) alpontjában meghatározott adatokat az okirat-nyilvántartás határidő nélkül tartalmazza, a (2) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában, c) pont cc) és cd) alpontjában, valamint e) pont ec) és ed) alpontjában meghatározott adatokat az anyakönyvi kivonat kiállítását követő öt év elteltével törölni kell.
71/A. § Az okirat-nyilvántartás vezetéséhez – a nyilvántartott adatok és azok változásai tekintetében – az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter rendeletében meghatározott rend szerint adatszolgáltatásra kötelezett
a) az anyakönyvvezető,
b) a képviselő-testület hivatalának jegyzője,
c) a hazai anyakönyvezést végző hatóság,
d) a fővárosi és megyei kormányhivatal,
e) az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter,
f) a központi nyilvántartó szerv és
g) a külpolitikáért felelős miniszter.
A jogosultsági nyilvántartás
72. § (1) A jogosultsági nyilvántartás
a) az elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok rögzítésére jogosult személynek az e törvényben meghatározott feladatai ellátása, valamint e feladatok ellátásának ellenőrzése céljából a (2) bekezdésben,
b) az elektronikus anyakönyvi rendszerhez közvetlen hozzáférésre jogosult személynek a személyazonosság megállapítása, a hozzáférés biztosítása és a hozzáférés ellenőrzése céljából a (3) bekezdésben
foglalt adatait tartja nyilván.
(2) A jogosultsági nyilvántartás nyilvántartja az elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok rögzítésére jogosult személy
a) születési családi és utónevét,
b) házassági nevét,
c) személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait,
d) kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételeknek való megfelelését igazoló okiratának számát és a kiállító hatóság megnevezését,
e) kinevezése szerinti települési önkormányzat vagy konzuli kerület megnevezését,
f) kinevezésének kezdő és befejező időpontját,
g) tevékenysége szünetelésének
ga) tényét és
gb) időtartamát,
h) helyettesítésére kirendelt anyakönyvvezető a)–c) és e) pontban meghatározott adatait, ha az adatok rögzítésére jogosult személy az anyakönyvvezető,
i) telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét,
j) hozzáférési jogosultságot biztosító felhasználói azonosítóját,
k) hozzáférési jogosultságának időtartamát, ha az határozott idejű és
l) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és megszűnésének időpontját.
(3) A jogosultsági nyilvántartás nyilvántartja a közvetlen hozzáférésre jogosult személy
a) születési családi és utónevét,
b) házassági nevét,
c) személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait,
d) beosztását,
e) szervezeti egységét,
f) hozzáférési jogosultságot biztosító felhasználói azonosítóját,
g) hozzáférési jogosultsága terjedelmét, keletkezésének és megszűnésének időpontját és
h) számára közvetlen hozzáférési jogosultságot kérő szerv
ha) megnevezését,
hb) címét,
hc) telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét és
hd) hozzáférési jogosultsága terjedelmét, keletkezésének és megszűnésének időpontját.
(4) Az elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok rögzítésére jogosult személy (2) bekezdésben meghatározott adatait, valamint azok változását a munkáltatói jogkör gyakorlója, a közvetlen hozzáférésre jogosult személy (3) bekezdésben meghatározott adatait a központi nyilvántartó szerv jegyzi be a jogosultsági nyilvántartásba.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt személyek (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatait a jogosultsági nyilvántartás a jogosultság megszűnésétől számított öt évig tartja nyilván.
A papír alapú anyakönyvek nyilvántartása
72/A. § (1) A papír alapú anyakönyvek nyilvántartása a papír alapú anyakönyvben szereplő bejegyzések elektronikus anyakönyvben történő rögzítésének megkönnyítése, valamint a papír alapú anyakönyvekből való adattovábbítás megkönnyítése céljából anyakönyv-típusonként tartalmazza
a) a papír alapú anyakönyvet őrző település nevét,
b) annak a településnek vagy településeknek a nevét, amely, illetve amelyek anyakönyvi eseményeit az adott papír alapú anyakönyv tartalmazza,
c) a papír alapú anyakönyv
ca) típusát,
cb) okmányazonosítóját,
cc) megkülönböztető betűjelét,
d) a papír alapú anyakönyvbe tett első és utolsó bejegyzés sorszámát és
e) a papír alapú anyakönyvbe tett első és utolsó bejegyzés időpontját.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokat az őrizetében levő anyakönyvek tekintetében az anyakönyvvezető, vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság jegyzi be a papír alapú anyakönyvek nyilvántartásába.”
57. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény VII. fejezete a következő szöveggel lép hatályba:
„VII. FEJEZET
AZ ANYAKÖNYVI OKIRATOK
73. § (1) Az anyakönyvből a következő anyakönyvi okiratok állíthatók ki:
a) anyakönyvi kivonat,
b) anyakönyvi hatósági bizonyítvány.
(2) Anyakönyvi hatósági bizonyítványt a papír alapú anyakönyvből kizárólag akkor lehet kiállítani, ha az igazolni kért adatot az elektronikus anyakönyv nem tartalmazza.
(3) Az anyakönyvi okirat hatósági bizonyítvány.
(4) A 73/A. §-ban és a 74. §-ban meghatározott adatokon kívül az anyakönyvi okirat tartalmazza
a) az anyakönyvi okirat okmányazonosítóját vagy számát,
b) a kiállító szerv nevét,
c) az anyakönyvi okirat kiállításának helyét, idejét,
d) a kiállító szerv bélyegzőjének lenyomatát,
e) a kiállító nevét és aláírását,
f) az anyakönyvi bejegyzés folyószámát vagy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját és évszámát, az anyakönyv megkülönböztető betűjelét.
(5) Az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet bármelyik anyakönyvvezetőnél vagy hivatásos konzuli tisztviselőnél elő lehet terjeszteni. A hazai anyakönyvezést végző hatóságnál anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet a hazai anyakönyvezés során lehet előterjeszteni.
(6) Az anyakönyvi okirat adatainak kijavítása kicseréléssel történik. A hibás adattartalmú, hamis vagy meghamisított anyakönyvi okiratot be kell vonni.
(7) Az okirat kiegészítésének nincs helye.
Az anyakönyvi kivonat
73/A. § (1) Az anyakönyvi kivonat közhitelesen tanúsítja a kiállítás időpontjában az anyakönyvi eseményhez kapcsolódóan az anyakönyvben szereplő adatokat.
(2) A születési anyakönyvi kivonat tartalmazza
a) a gyermek
aa) születési családi és utónevét,
ab) nemét,
ac) születési helyét és idejét,
ad) származási helyét,
b) az apa és az anya születési családi és utónevét,
c) a bejegyzett személy halálának tényét,
d) a 2002. december 15. előtt történt utónév-módosítást a hatálybalépés megjelölésével,
e) tény szerinti örökbefogadás esetén az örökbefogadás tényét, valamint az örökbefogadó szülő vagy szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) és bi) alpontjában foglalt adatait,
f) az örökbefogadott gyermek magyar állampolgárságát, ha nem magyar állampolgár szülők fogadták örökbe,
g) a hontalan szülők Magyarországon született gyermeke magyar állampolgárságának tényét.
(3) A házassági anyakönyvi kivonat tartalmazza
a) a házasságkötés helyét és idejét,
b) a férj és a feleség
ba) születési családi és utónevét,
bb) házassági nevét,
bc) születési helyét és idejét,
c) a születendő gyermek családi nevére vonatkozó megállapodást,
d) a házasság
da) megszűnésének tényét,
db) érvénytelenné nyilvánításának tényét,
e) a házastársak házassági nevének módosítását a hatálybalépés megjelölésével,
f) az érvényes házasságnak a magyar jog szerinti kezdő időpontját.
(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről kiállított anyakönyvi kivonat tartalmazza
a) a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének helyét és idejét,
b) a bejegyzett élettársak
ba) születési családi és utónevét,
bb) születési helyét és idejét,
bc) nemét,
c) a bejegyzett élettársi kapcsolat
ca) megszűnésének tényét,
cb) érvénytelensége megállapításának tényét,
d) az érvényes bejegyzett élettársi kapcsolatnak a magyar jog szerinti kezdő időpontját.
(5) A halotti anyakönyvi kivonat tartalmazza
a) az elhalt
aa) házassági nevét,
ab) születési családi és utónevét,
ac) nemét,
ad) családi állapotát,
ae) születési helyét és idejét vagy életkorát,
b) a haláleset helyét és idejét,
c) az elhalt apjának és anyjának születési családi és utónevét,
d) az elhalt házastársának vagy bejegyzett élettársának születési családi és utónevét,
e) a halál tényének bírósági határozattal történt megállapítása esetén
ea) a bíróság megnevezését,
eb) a határozat számát,
ec) a határozat jogerőre emelkedésének időpontját,
f) a holtnak nyilvánítás esetén
fa) a határozatot hozó bíróság megnevezését,
fb) a határozat számát,
fc) a határozat jogerőre emelkedésének időpontját.
(6) A nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján nemzetiséghez tartozó személy kérelmére, ha az anyakönyv az anyakönyvi kivonaton szereplő személy nevét a nemzetiségi nyelv szabályai szerint is tartalmazza, az anyakönyvi kivonaton a névadatot az adott nemzetiségi nyelven is fel kell tüntetni.
(7) Ha az anyakönyvbe a nemzetiségi nyelv szabályai szerint bejegyzett születési családi és utónév vagy házassági név a magyar ábécében nem szereplő betűt tartalmaz, az anyakönyvi kivonat tartalmazza a születési családi és utónévnek vagy házassági névnek a magyar ábécé betűivel való átírását.
(8) Külföldi felhasználás céljából diplomáciai felülhitelesítéshez szükséges közbenső felülhitelesítéssel, diplomáciai felülhitelesítéssel, valamint Apostille-tanúsítvánnyal a 2006. március 1-jét követően kiállított anyakönyvi kivonatot lehet ellátni.
73/B. § (1) A központi nyilvántartó szerv elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével tájékoztatást ad a kiállított anyakönyvi kivonaton szereplő adatok tekintetében bekövetkezett változás tényéről.
(2) A tájékoztatásra irányuló, kizárólag elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével benyújtható kérelemben a kiállított anyakönyvi kivonaton szereplő, a 73. § (4) bekezdés a)–c) és f) pontjában, valamint az anyakönyvi kivonat típusának megfelelően a 73/A. § (2)–(5) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot fel kell tüntetni.
Az anyakönyvi hatósági bizonyítvány
74. § (1) Ha az anyakönyvi kivonat adattartalmától eltérő adatkör igazolását kérik, az anyakönyvvezető, a hazai anyakönyvezést végző hatóság vagy a hivatásos konzuli tisztviselő anyakönyvi hatósági bizonyítványt állít ki.
(2) A törölt anyakönyvi bejegyzésről anyakönyvi hatósági bizonyítvány nem állítható ki.
(3) Az anyakönyvi hatósági bizonyítvány tartalmazza a kérelmező
a) által igazolni kért adatot,
b) természetes személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, vagy – ha a kérelmező nem természetes személy – nevét, székhelyét vagy telephelyét, képviselőjének nevét.”
58. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 77. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„77. § Az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásában, a jogosultsági nyilvántartásban nyilvántartott adatok, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratok tekintetében
a) a központi nyilvántartó szerv az arra jogosultnak közvetlen hozzáférést biztosít,
b) a központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság törvényben meghatározott kötelező adattovábbítást végez,
c) a központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez,
d) a 4. § (1) bekezdésében felsoroltak és a hivatásos konzuli tisztviselő az arra jogosult részére anyakönyvi okiratot állít ki, vagy
e) a központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság az érintett számára teljesíti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatást.”
59. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 78. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„78. § (1) Az anyakönyvből a kizárólag a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott adat, valamint az anyakönyvi alapirat tekintetében az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság
a) az arra jogosult részére engedélyezi a betekintést,
b) az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez,
c) az arra jogosult kérelmére anyakönyvi hatósági bizonyítványt állít ki, vagy
d) az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint tájékoztatja személyes adatainak kezeléséről.
(2) Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányában nyilvántartott adatok tekintetében az érintettet a levéltár az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint tájékoztatja személyes adatainak kezeléséről.”
60. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 79. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„79. § Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányából a 78. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás és a 93/A. § szerinti kutatás kivételével adattovábbítás nem teljesíthető és adat nem tehető megismerhetővé.”
61. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 80. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„80. § Az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság a statisztikáról szóló törvényben meghatározott népmozgalmi adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából az anyakönyvi eljárás során a népmozgalmi adatszolgáltatás teljesítéséig kezeli a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó, a statisztikáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott adatokat. Az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság által kezelt, a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó adatokból a Központi Statisztikai Hivatal részére teljesítendő adattovábbítás kivételével adattovábbítás nem teljesíthető.”
62. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 81. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„81. § Az elektronikus anyakönyvben és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és átvenni, és az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatása céljából
a) az anyakönyvvezető,
b) a hazai anyakönyvezést végző hatóság,
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal,
d) az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter.”
63. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény a következő 81/A–81/D. §-sal egészül ki:
„81/A. § (1) Az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és átvenni, valamint az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával
a) a bíróság az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyek személyazonosságának, valamint a családi kapcsolatok fennállásának megállapítása, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése céljából,
b) a nyomozó hatóság a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) az ügyészség az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szervek nem ismerik az adatigényléssel érintett személynek a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, részükre adatigénylés alapján a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek hiányában is továbbítható adat az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásokból és alapiratokból.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt szervek az ott meghatározott célokból közvetlen hozzáféréssel jogosultak átvenni az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét.
81/B. § (1) Az elektronikus anyakönyvben és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott és e törvény szerint az elektronikus anyakönyv adattartalmát képező adatot jogosult megtekinteni és átvenni, és az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával
a) a külpolitikáért felelős miniszter a konzuli érdekvédelem ellátása és az anyakönyvi kivonatok miniszteri felülhitelesítése céljából,
b) a hivatásos konzuli tisztviselő a konzuli érdekvédelem ellátása, anyakönyvi okirat kiállítása, az úti okmány kiadása iránti eljárásban és a névváltoztatási eljárásban a névviselés ellenőrzése, valamint a bemutatott anyakönyvi kivonat ellenőrzése céljából.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személyek nem ismerik az adatigényléssel érintett személynek a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, részükre adatigénylés alapján a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek hiányában is továbbítható adat az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásokból.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek az ott meghatározott célokból közvetlen hozzáféréssel jogosultak átvenni az okirat-nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét.
81/C. § (1) Az elektronikus anyakönyvben kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott és e törvény szerint az elektronikus anyakönyv adattartalmát képező adatot jogosult megtekinteni és átvenni, és az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával
a) az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgársági eljárásban az érintett anyakönyvezett adatainak, névviselésének, valamint a családi kapcsolatok fennállásának megállapítása céljából,
b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetése céljából,
c) a gyámhatóság a gyermek családból történő kiemelése, a családi jogállás rendezése, a származás megismeréséhez való jog biztosítása, az örökbefogadás, a kiskorú házasságkötésének előzetes engedélyezése, a szülői felügyelettel kapcsolatos ügyek, a gyám és gondnok kirendelése, valamint a bíróság vagy más hatóság előtti eljárás megindítása céljából,
d) a közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti eljárás lefolytatása, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése, valamint a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából,
e) a jegyző a hagyatéki leltár elkészítése céljából.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szervek nem ismerik az adatigényléssel érintett személynek a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, részükre adatigénylés alapján a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek hiányában is továbbítható adat az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásokból.
81/D. § (1) Az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával
a) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító hatóság a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti eljárás lefolytatása céljából,
b) az útlevélhatóság az úti okmány kiadására irányuló eljárás lefolytatása céljából,
c) a kincstár a hatáskörébe tartozó támogatási eljárás lefolytatása céljából,
d) az egészségbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából,
e) a nyugdíjbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából,
f) a kárpótlási hatóság az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlására való jogosultság megállapítása céljából.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szervek nem ismerik az adatigényléssel érintett személynek a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, részükre adatigénylés alapján a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek hiányában is továbbítható adat az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásokból.
(3) Az okirat-nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti eljárás lefolytatása céljából a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító hatóság.”
64. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 82. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az anyakönyvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyvbe, valamint az anyakönyvi alapiratokba történő betekintésről, a papír alapú anyakönyvből történő adatátvételről, valamint a papír alapú anyakönyvi alapiratról történő másolat készítéséről hivatalos feljegyzést készít, amely tartalmazza a betekintő személy nevét, azt, hogy mely állami vagy önkormányzati szerv nevében jár el, valamint a betekintés célját és jogalapját.”
65. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 83. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„83. § (1) A központi nyilvántartó szerv az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban, a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatokhoz, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratokhoz való közvetlen hozzáférést kizárólag akkor biztosíthat, ha a közvetlen hozzáférést gyakorló személy a (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazással rendelkezik.
(2) Közvetlen hozzáféréssel csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának a 72. § (3) bekezdésében meghatározott adatairól, valamint az azokban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv a felhatalmazás kiadását, valamint az adat változását követően haladéktalanul értesíti a központi nyilvántartó szervet.”
66. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „A közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel és a betekintés” alcíme a következő 83/A. §-sal egészül ki:
„83/A. § Közvetlen hozzáféréssel – a 81. §-ban meghatározott kivételekkel – nem vehető át az adatátvétellel érintett személy anyakönyvi eseményével kapcsolatba hozható más személy személyi azonosítója.”
67. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 84. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„84. § (1) A központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság adatigénylés alapján kizárólag annak az adatigénylőnek és abban a körben továbbíthat adatot, amely adatigénylő tekintetében törvény az adatok átvételét és kezelését az adatkezelés céljának és az átvehető adatok körének pontos meghatározásával előírja.
(2) Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:
a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik
aa) születési családi és utónevét,
ab) – ha arra vonatkozóan információval rendelkezik – előző születési családi és utónevét, valamint házassági nevét,
ac) a születési helyét és idejét,
ad) az anyja születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, anyja előző születési családi és utónevét,
ae) az állampolgárságát, valamint
b) az adatigénylő pontos megnevezését és címét.
(3) A központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság az anyakönyvi nyilvántartások rendszerében meghatározott adatok kezelésére feljogosított adatkezelő részére adatigénylésre az adatokat – törvény rendelkezése alapján – akkor továbbíthatja, ha az adatigénylő pontosan megjelöli az adatátvétel célját, továbbá azt az adatkört és azt a törvényi rendelkezést, amely tekintetében és amely rendelkezés szerint az igényelt adatok kezelésére törvény feljogosította.
(4) Az adatigénylésre történő adattovábbítási eljárást meg kell szüntetni, ha az adatigénylés a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg.”
68. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Az adatigénylés alapján történő adattovábbítás feltételei” alcíme a következő 84/A. §-sal egészül ki:
„84/A. § Az adatigénylő számára nem továbbítható az adatigényléssel érintett személy anyakönyvi eseményével kapcsolatba hozható más személy személyi azonosítója.”
69. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 87. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„87. § (1) A halálesetet az anyakönyvbe bejegyző anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesíti az elhalt személy elektronikus anyakönyvbe be nem jegyzett születését, valamint – ha az elhalt személy házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennállt a haláleset időpontjában – a házasságát vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot, feltéve, hogy a születés, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése Magyarországon történt, vagy annak hazai anyakönyvezése megtörtént.
(2) A bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesíti a bejegyzett élettárs elektronikus anyakönyvbe be nem jegyzett korábbi házasságkötését nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot, ha a bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viselte a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosította másik házassági névviselési formára, ezért a születési családi nevének viselésére jogosult.
(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal a 4. § (5) bekezdése szerinti anyakönyvi bejegyzés teljesítését követően az anyakönyvi alapiratot haladéktalanul megküldi a nyilvántartó anyakönyvvezetőnek.”
70. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 88. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„88. § Az anyakönyvi bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető értesíti a gyámhatóságot
a) a 73/A. § (2) bekezdésében foglalt adatok, valamint az anya természetes személyazonosító adatainak és lakcímének továbbításával a gyermek családi jogállásának rendezésére irányuló eljárás megindítása céljából,
b) ha a gyermeket a 61. § (5) bekezdése alapján ismeretlen szülőktől származó talált gyermeknek kell tekinteni, vagy
c) a 73/A. § (3) bekezdésében foglalt adatok továbbításával, ha kiskorú személy köt házasságot.”
71. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 89. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„89. § (1) Az anyakönyvvezető a születés anyakönyvezésével egyidejűleg a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása érdekében a törvényes képviselő kérelmére a törvényes képviselők nevét és telefonszámát a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt kiállító hatóság részére megküldi.
(2) Az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvben található bejegyzés lezárásáról a bejegyzés folyószámának és az anyakönyv azonosító adatainak továbbításával az illetékes levéltárat értesíti. A levéltár az értesítés alapján a bejegyzést lezárja.
(3) Az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság – a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó nem magyar állampolgár kivételével – a nem magyar állampolgár halálesetének anyakönyvezéséről a 69/B. § (1) bekezdés a) pontjában, b) pont ba)–bc), bf) és bh) alpontjában, valamint a 69/F. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatok továbbításával értesíti a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szervet. Az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság az idegenrendészeti hatóság által kiállított, tartózkodásra jogosító engedélyt az eljárása során bevonja, és azt az anyakönyvi értesítéshez csatolja.
(4) Az anyakönyvvezető a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről értesíti az anyakönyvi ügyekért felelős minisztert. Az értesítés tartalmazza a nem magyar állampolgár – gyermek születésének anyakönyvezése esetén a szülők – természetes személyazonosító adatait, valamint – ha rendelkezésre áll – az állampolgárságát igazoló okmányának megnevezését, okmányazonosítóját és érvényességi idejét. Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről – nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján – az anyakönyvi kivonat és az anyakönyvvezető által küldött értesítésben szereplő adatok továbbításával értesíti az érintett állampolgársága szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletét, annak hiányában a külpolitikáért felelős minisztert.”
72. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 90. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„90. § Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter a névváltoztatás bejegyzését követően haladéktalanul értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet a névváltoztatással érintett, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartásában nem szereplő személynek a névváltoztatást megelőző és megváltozott születési családi és utónevéről, a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb), bc) és bf) alpontjában, valamint g) pontjában foglalt adatairól.”
73. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 91. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„91. § Az anyakönyvezető a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány érvénytelenítésének tényéről és időpontjáról az elhalt halálesetének anyakönyvezését követően haladéktalanul elektronikus úton értesíti a személyazonosító igazolvány nyilvántartását és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervet.”
74. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 92. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„92. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbításokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a központi nyilvántartó szerv adattovábbítási nyilvántartást vezet.
(2) Az adattovábbítási nyilvántartás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatokon kívül tartalmazza
a) az adattovábbítás alanyának természetes személyazonosító adatait,
b) az ügyszámot, anyakönyvi folyószámot vagy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítót.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbítások (2) bekezdésben foglalt adatait az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni. Ha az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbítás különleges adatokat is tartalmaz, az adattovábbítás (2) bekezdésben foglalt adatait az adattovábbítástól számított húsz évig meg kell őrizni.”
75. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 93. § (1) bekezdés a) és b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet)
„a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a fővárosi és megyei kormányhivatal és az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter,
b) az érintettnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatása céljából az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság,”
76. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény VIII. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Az anyakönyv kutathatósága
93/A. § (1) Az anyakönyvbe bejegyzett adatok
a) az érintett halálozási évét követő harminc év,
b) ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított száz év, vagy – ha az későbbi – a bejegyzés keletkezésétől számított hetvenöt év,
c) ha sem a születés, sem a halálozás időpontja nem ismert, a bejegyzés keletkezésétől számított hetvenöt év után
válnak bárki számára kutathatóvá.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelmi idő lejárta előtt is kutatható az anyakönyv, ha
a) a kutatáshoz saját bejegyzése tekintetében az érintett, az érintett halálát követően leszármazója, leszármazó hiányában bármely, a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója, hozzátartozó hiányában más örököse a kutató kérésére hozzájárult,
b) a kutató a hozzájárulás megadására az a) pont szerint jogosult személy, vagy
c) a kutatás – a kérelmező költségére – anonimizált másolattal is megvalósítható.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hozzájárulás megadásakor a hozzájáruló személy írásban nyilatkozik a kutató által megismerhető személyes adat – kutatás célja szerinti – felhasználásának elfogadásáról, valamint a személyes adatot tartalmazó iratok másolhatóságáról.
(4) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti különleges adatok az anyakönyv kutatása során személyazonosításra alkalmas módon nem rögzíthetők és nem használhatók fel, kivéve, ha az érintett vagy az érintett halálát követően leszármazója ahhoz hozzájárult, vagy a kutatást ő végzi.
(5) Ha a kutató a kutatást tudományos célból végzi, a kutatás a bejegyzés keletkezését követő harminc év elteltével az (1) bekezdésben meghatározott védelmi időn belül is lefolytatható, feltéve, hogy a kutatás a közlevéltárakról szóló törvényben meghatározott, a kutatási tervre és az arra jogosult intézmény támogató állásfoglalására, továbbá a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásoknak és a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelel.
93/B. § (1) A kutatási kérelmet az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvek esetén a levéltárnál kell benyújtani.
(2) A kutatási kérelem elbírálásának határideje a kérelem benyújtásától számított harminc nap. A kutatási kérelem részleges vagy teljes megtagadását írásban indokolni kell.
(3) A kutatási kérelem részleges vagy teljes megtagadása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhat. A per megindítására és az eljárás lefolytatására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a közérdekű adat megismerése iránti igény elutasítása esetén megindítható perre vonatkozó szabályai az irányadóak.”
77. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„94. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) jelölje ki a központi nyilvántartó szervet,
b) határozza meg az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételeket.”
78. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 95. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, hogy
a) az anyakönyvi nyilvántartások rendszere vezetésének,
b) a névviselés, a névváltoztatás,
c) a házasságkötési, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárás,
d) az anyakönyvi szakvizsga,
e) az anyakönyvi nyilvántartások rendszeréből teljesítendő adattovábbítás
részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
79. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
80. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
a) 13. § (2) bekezdése a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyett a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveggel,
b) 14. § (3) bekezdése az „A külföldön kiállított okirat” szövegrész helyett az „A (3a) és (3b) bekezdésben meghatározott kivétellel a külföldön kiállított okirat” szöveggel, a „hivatásos magyar konzuli” szövegrész helyett a „hivatásos konzuli” szöveggel,
c) 16. § (2) bekezdése az „az anyakönyvvezető” szövegrész helyett az „az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság” szöveggel,
d) 19. § (2) bekezdése és 33. § (2) bekezdése a „köztisztviselők jogállásáról” szövegrész helyett a „közszolgálati tisztviselőkről” szöveggel,
e) 29. § (2) bekezdése és 41. § (2) bekezdése a „továbbá ha” szövegrész helyett az „és” szöveggel,
f) 44. § (1) bekezdése az „a születési anyakönyvi” szövegrész helyett az „az anyakönyvi” szöveggel,
g) 44. § (4) bekezdése a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyett a „harminc napon” szöveggel,
h) 47. § (1) bekezdése az „a házassági anyakönyvi” szövegrész helyett az „az anyakönyvi” szöveggel,
i) 47. § (2) bekezdése a „részét” szövegrész helyett a „tagjait” szöveggel,
j) 48. § (3) bekezdése az „az engedélyezés” szövegrész helyett az „a kérelem elbírálásának” szöveggel,
k) 52. § (1) bekezdés b) pontja a „személyazonosításra alkalmas” szövegrész helyett a „személyazonosság igazolására alkalmas” szöveggel, a „nevét” szövegrész helyett az „a nevét” szöveggel,
l) 61. § (6) bekezdése az „egy lakásban” szövegrész helyett az „együtt” szöveggel,
m) 66. § (1) bekezdése az „a magyar anyakönyv” szövegrész helyett az „az anyakönyv” szöveggel,
n) 67. § (2) bekezdése a „negyvenöt munkanap” szövegrész helyett a „két hónap” szöveggel,
o) 67. § (3) bekezdés a „tíz munkanapon” szövegrész helyett „tizenöt napon” szöveggel,
p) 67. § (4) bekezdése az „anyakönyvezéshez” szövegrész helyett az „anyakönyvezés iránti kérelemhez” szöveggel,
q) 82. § (4) bekezdése az „anyakönyvezető” szövegrész helyett az „anyakönyvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság” szöveggel,
r) 93. § (2) bekezdése az „a személyes adatok védelméről” szövegrész helyett az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról” szöveggel,
s) 96. § b) pontja a „szabályozza” szövegrész helyett az „állapíthassa meg” szöveggel
lép hatályba.
81. § Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
a) 24–26. §-a és a 24. §-át megelőző alcíme,
b) 36–38. §-a és a 36. §-át megelőző alcíme,
c) 54. §-a,
d) 76. §-a és a 76. §-át megelőző alcíme,
e) 85. §-a, 86. §-a és a 85. §-át megelőző alcíme,
f) a 90. §-t megelőző alcíme,
g) a 91. §-t megelőző alcíme,
h) 95. § (3) bekezdése,
i) 97. §-a,
j) 98–100. §-a és a 98. §-t megelőző alcíme.
82. § Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
a) 44. § (8) bekezdésében a „magyar”,
b) 48. § (1) bekezdésében az „– a házasság fennállása alatt, illetve annak megszűnése után –”,
c) 52. § (2) bekezdésében az „, azzal a különbséggel, hogy a névváltozásról az anyakönyvi ügyekért felelős minisztert és a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt értesíteni kell”,
d) 55. § (1) bekezdésében az „és 54.”
szövegrész.
83. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 290. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adó ítélet jogerőre emelkedése után a statisztikai jogszabályok szerinti népmozgalmi adatokat tartalmazó adatlapot közli az illetékes anyakönyvvezetővel.”
84. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1a) bekezdésében az „A központi anyakönyvi szerv” szövegrész helyébe az „Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter” szöveg lép.
85. § Hatályát veszti az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 17. §-át megelőző alcíme és 17. §-a.
86. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés
a) 5. pont c) pont ca) alpontjában az „a születési anyakönyvből” szövegrész helyébe az „az anyakönyvből” szöveg,
b) 5. pont c) pont cb) alpontjában az „a házassági anyakönyvből” szövegrész helyébe az „az anyakönyvből” szöveg,
c) 5. pont c) pont cc) alpontjában az „a halotti anyakönyvből” szövegrész helyébe az „az anyakönyvből” szöveg
lép.
87. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvben rögzített – a 11. § (1) bekezdésében meghatározott – adatokat átvezeti a nyilvántartáson.
(2) A 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a hazai anyakönyvezést végző hatóság az anyakönyvben rögzített – a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a külföldi lakóhely – adatokat átvezeti a nyilvántartáson.”
88. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:)
„g) az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvezési feladatainak ellátása céljából;”
89. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény „Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok” alcíme a következő 29/B. §-sal egészül ki:
„29/B. § (1) Ha törvény valamely, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott személyes adat megváltozása esetén előírja, a központi szerv a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szervet az adatváltozással érintett személy természetes személyazonosító adatainak továbbításával értesíti az adatváltozásról. A törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett természetes személyazonosító adatait a nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítást követően a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv az értesítésben megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett természetes személyazonosító adatait nyilvántartásában nem kezeli.
(2) A 11. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adat változása esetén a központi szerv a 11. § (1) bekezdés m) pontjában foglalt adat továbbításával értesíti a személyazonosító igazolvány nyilvántartását kezelő központi szervet az okmány érvénytelenségéről.”
90. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 9. § (3) bekezdés c) pontjában az „anyakönyvi bejegyzések alapiratainak” szövegrész helyébe az „anyakönyvi alapiratok” szöveg lép.
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 13. § (5) bekezdésében az „a polgár születési helye szerinti anyakönyvvezetőt, külföldön történt születése esetén az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szervet” szövegrész helyébe az „az elektronikus anyakönyvi nyilvántartási rendszer adatkezelőjét” szöveg lép.
(3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 25. § (1) bekezdés b) és e) pontjában az „anyakönyvvezetőnek” szövegrész helyébe az „anyakönyvi esemény elektronikus anyakönyvbe rögzítésére jogosult személynek” szöveg lép.
91. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. § g) pontja.
92. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A népmozgalmi események felmérése a következő adatkörökre terjed ki: név, lakcím, társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a születéssel, illetve halálozással mint népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, a bejegyzés egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítója, a népmozgalmi esemény helye és ideje.”
93. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
a) 64. § (8) bekezdésében az „anyakönyvi nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „anyakönyvben” szöveg,
b) 84. § (2) bekezdés c) pontjában az „az anyakönyvi nyilvántartásból” szövegrész helyébe az „az anyakönyvi nyilvántartások rendszeréből” szöveg
lép.
94. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 36. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító továbbítására jogosult.)
„m) a központi nyilvántartási szerv és az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben meghatározott adattovábbítás teljesítése céljából, ha az adattovábbítást a személyi azonosító átvételére feljogosított adatkérő részére teljesíti;”
95. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
a) 32. § a) pontjában a „vezetéséhez” szövegrész helyébe a „vezetéséhez, a címnyilvántartás szerve a címnyilvántartás vezetéséhez” szöveg,
b) 32. § c) pontjában az „anyakönyvezető, az Nytv.-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez, valamint a személyi azonosító anyakönyvbe történő bejegyzéséhez” szövegrész helyébe az „elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvezési feladatainak ellátása céljából” szöveg
lép.
96. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az anyakönyvvezető a személyazonosság és állampolgárság ellenőrzése, valamint az elhunyt személyek személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának bevonása céljából a 24. § a), e) és f) pontjában foglalt adatokat lekérdezheti.”
97. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40/C. § (2) bekezdés a) pontjában az „anyakönyvi nyilvántartásokba” szövegrész helyébe az „anyakönyvbe” szöveg lép.
98. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés t) pontjában az „az elhunyt személy személyazonosság igazolására alkalmas okmányának bevonása céljából” szövegrész helyébe az „a személyazonosság ellenőrzése és az elhunyt személy személyazonosság igazolására alkalmas okmányának bevonása céljából” szöveg lép.
99. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 15. § (5) bekezdés a) pontjában az „anyakönyvi hivatalok” szövegrész helyébe az „anyakönyvezést végző hatóság” szöveg lép.
100. § A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 23. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha az érintett házastársa, illetve kiskorú gyermeke nem áll a Program hatálya alatt és a házastárs, illetve a gyermek az érintett nevét viseli, a névváltoztatás nem terjed ki a házastársra, illetve a gyermekre.
(4) A (3) bekezdés rendelkezései alkalmazandóak abban az esetben is, ha a gyermek a Programban érintett szülő nevét viseli.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben az érintett névváltoztatásának tényét az érintett személy házastársa és kiskorú gyermeke anyakönyvi bejegyzésében nem lehet feltüntetni.”
101. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(E törvény rendelkezéseit)
„n) a névváltoztatási eljárásban, a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárásban, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárásban”
(csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg)
102. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/A. § (6) bekezdésében az „anyakönyvi nyilvántartásba” szövegrész helyébe az „anyakönyvbe” szöveg lép.
103. § A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény
a) 1. § (3) bekezdésében az „a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe” szövegrész helyébe az „az anyakönyvbe” szöveg,
b) 3. § (6) bekezdésében az „anyakönyvi nyilvántartás” szövegrész helyébe az „anyakönyvi nyilvántartások rendszere” szöveg
lép.
104. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bűnügyi nyilvántartó szerv az anyakönyvi eljárásról szóló törvény alapján az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által a névváltoztatással érintett, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartásában nem szereplő személyek adatairól történt értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett személyazonosító adatait az értesítésben megküldött adatokkal.”
(2) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1a) bekezdésben meghatározott összehasonlítást követően a bűnügyi nyilvántartó szerv az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter értesítésében megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett személyazonosító adatait a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában nem kezeli.”
105. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 74. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adattartalmat – az 5. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott összehasonlítást követően – a kérelmező személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adataival, vagy az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter értesítésében megküldött adatokkal egyező módon határozza meg.”
106. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 118. § (1) és (4) bekezdésében az „a születési, házassági és halotti anyakönyvet vezető anyakönyvvezetőtől” szövegrész helyébe az „az anyakönyvből” szöveg lép.
107. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 71. § (2) bekezdés 3. pontjában az „anyakönyvi nyilvántartásból” szöveg helyébe az „anyakönyvi nyilvántartások rendszeréből” szöveg lép.
108. § Hatályát veszti az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLIX. törvény.
109. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
a) 3. § 18. pontjában az „az adatkezelővel kötött szerződése” szövegrész helyébe a „szerződés” szöveg, a „történő szerződéskötést” szövegrész helyébe a „kötött szerződést” szöveg,
b) 8. § (1) bekezdésében az „adatkezelő harmadik” szövegrész helyébe az „adatkezelő vagy adatfeldolgozó harmadik” szöveg,
c) 15. § (1) bekezdésében az „általa megbízott” szövegrész helyébe az „általa vagy rendelkezése szerint megbízott” szöveg
lép.
110. § Hatályát veszti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 78. § (1) és (2) bekezdése.
111. § Hatályát veszti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 9. pontjában az „általa megbízott” szövegrész.
112. § Hatályát veszti a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 72. alcíme.
113. § Hatályát veszti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 222. §-a.
114. § Hatályát veszti az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 258. alcíme.
115. § Hatályát veszti a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 89. § (2) bekezdése.
116. § Hatályát veszti a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 63. §-a.
117. § Hatályát veszti az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről 1982. évi 17. törvényerejű rendelet.
118. § Hatályát veszti az egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCVII. törvény.
119. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2013. július 1-jén lép hatályba.
(2) A 85. § 2014. március 15-én lép hatályba.
(3) A 6. §, a 9–12. §, a 18–20. §, a 28. §, a 29. §, a 35. §, a 40. §, a 42. §, a 46. §, a 47. §, az 50. §, az 52. §, az 55. §, a 63. §, a 66. §, a 68. §, a 76. §, a 79. §, a 84. §, a 86–107. §, a 117. § és az 1. melléklet 2014. július 1-jén lép hatályba.
(4) Az 1–28. alcím 2014. július 2-án hatályát veszti.
120. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 2014. július 1-jén lép hatályba.
121. § A 93. § a) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
„1. melléklet a 2010. évi I. törvényhez
a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről
1. Anyakönyvi azonosító.
2. Egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító.
3. A gyermek
3.1. 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja,
3.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,
3.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,
3.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja,
3.5. 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja,
3.6. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja,
3.7. 69/C. § b) pontja
szerinti adata.
4. Az apa és az anya
4.1. 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja,
4.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja,
4.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,
4.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja
szerinti adata,
4.5. lakóhelye,
4.6. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja szerinti adata,
4.7. menekült státusa,
4.8. nyilatkozata arról, hogy a 46. § (1) bekezdés d) pontja alapján kérik a gyermek születési családi és utónevének nemzetiségi nyelven is történő bejegyzését.
5. Az anya 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja szerinti adata.
6. A szülők
6.1. 69/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adata vagy
6.2. élettársi kapcsolata nyilvántartásba vételének helye és ideje.
7. Ha az anya özvegy, a férj
7.1. 69/F. § (1) bekezdés a) pontja és
7.2. 69/B. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti adata.
8. Ha az anya elvált, a jogerős határozat 69/H. § szerinti adatai.
9. Az egyes vagy ikerszülés ténye, ha ikerszülés, a gyermek hányadikként született.
10. Megjegyzés a titkolt terhesség tényéről.
11. A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető aláírása.
12. Az anya és az apa aláírása.
13. A kiállítás kelte.
b) Jegyzőkönyv a házasság bejelentéséről
1. Anyakönyvi azonosító.
2. A 69/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adat.
3. A házastársak
3.1. 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja,
3.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,
3.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,
3.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja,
3.5. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja,
3.6. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja,
3.7. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja,
3.8. 69/B. § (1) bekezdés a) pontja,
3.9. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja
szerinti adata,
3.10. lakóhelye,
3.11. menekült státusa,
3.12. előző állampolgársága,
3.13. előző lakóhelye.
4. A bemutatott okiratok tekintetében
4.1. a személyazonosság igazolására szolgáló okmány típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,
4.2. a születési anyakönyvi kivonat okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító vagy a folyószám,
4.3. a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,
4.4. a családi állapot igazolására bemutatott okirat és a kiállító hatóság megnevezése,
4.5. a házassági engedély, felmentés, a kiállító hatóság megnevezése, az engedély, felmentés érvényességi ideje,
4.6. az állampolgárságot igazoló okirat típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, az okirat érvényességi ideje.
5. Megjegyzés
5.1. a termen kívüli házasságkötés tényéről,
5.2. az egyik fél közeli halállal fenyegető állapotáról.
6. A házassági akadályok elhallgatásának következményeire való figyelmeztetés után a menyasszony és a vőlegény nyilatkozata arról, hogy egymással házasságot kívánnak kötni, és legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek törvényi akadálya nincs.
7. A menyasszony és a vőlegény nyilatkozata a születendő közös gyermekeik családi nevéről.
8. A házasság hivatali helyiségen kívüli vagy hivatali munkaidőn kívüli megkötése iránti kérelem és a nyilatkozatok.
9. A harmincnapos várakozási idő alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.
10. A tanúsítvány alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.
11. A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető aláírása.
12. A menyasszony aláírása.
13. A vőlegény aláírása.
14. A tolmács aláírása.
