h) amelyet az előállításra kizárólagosan jogosult hozzájárulása nélkül állítottak elő, vagy
i) amelyet lényeges tulajdonságára vonatkozó félrevezető megjelöléssel hoztak forgalomba
gazdasági előny vagy haszonszerzés céljából.”
(2) Az Éltv. 14/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hamisított termék előállítása, illetve forgalmazása tekintetében – amennyiben az ügyfél az ellenkezőjét nem bizonyítja – vélelmezni kell a gazdasági előnyre vagy haszonszerzésre irányuló célzatot.”
(3) Az Éltv. 14/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Tilos olyan
a) élelmiszer előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásokban, engedélyekben vagy a gyártmánylapban meghatározott minőségi előírásoknak nem megfelelően állítottak elő,
b) élelmiszer előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet részben vagy egészben lejárt minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejű anyagokból állítottak elő,
c) termék előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet az adott tevékenység vonatkozásában nem engedélyezett, illetve nem nyilvántartott módon állítottak elő, illetve hoztak forgalomba.”
103. § (1) Az Éltv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Lejárt fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejű élelmiszer nem hozható forgalomba élelmiszerként.”
(2) Az Éltv. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felhasználhatósági idő lejárta után a növényvédő szer az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eljárása szerint hozható forgalomba.”
104. § Az Éltv. 17. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A termelő az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésére elektronikus úton adatot szolgáltat a növényvédő szerek felhasználásáról az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint.”
105. § Az Éltv. 30. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:
„Az élelmiszerláncban működő laboratóriumok feladatai”
106. § Az Éltv. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hivatalból indított eljárásában hozott döntéseinek megalapozásához szükséges laboratóriumi vizsgálathoz állami laboratóriumot vehet igénybe. Amennyiben kapacitás hiánya miatt nem vehető igénybe állami laboratórium, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az adott vizsgálatra akkreditált nem állami laboratóriumot is igénybe vehet laboratóriumi vizsgálat elvégzéséhez.”
107. § Az Éltv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Ha az e törvény hatálya alá tartozó termék előállításának vagy forgalomba hozatalának feltétele a termék valamely tulajdonsága vonatkozásában laboratóriumi vizsgálat végzése, az csak állami laboratóriumban vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által engedélyezett nem állami laboratóriumban végezhető.
(2) Jogvita eldöntésére nem állami laboratóriumban végzett vizsgálat csak akkor használható fel, ha a nem állami laboratórium működését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyezte.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerint tevékenységet végző nem állami laboratóriumnak a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény rendelkezéseitől eltérően e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie.”
108. § Az Éltv. 32. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörében]
„s) ellátja az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos tanúsítványok ellenőrzési és felügyeleti feladatait;”
109. § Az Éltv. 33. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv]
„e) engedélyezi a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok engedélyezési célú biológiai hatásvizsgálataihoz a Helyes Kísérleti Gyakorlat (GEP) alkalmazását.”
110. § (1) Az Éltv. 37. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerint engedélyezi]
„d) a megváltozott minőségű növényvédő szerek forgalomba hozatalát, illetve használatát – ide nem értve a lejárt felhasználhatósági idejű növényvédő szereket.”
(2) Az Éltv. 37. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerint ellenőrzi]
„b) az engedélyköteles termékek, valamint az EK-műtrágyák gyártási, kiszerelési, nyilvántartási, jelölési, csomagolási, címkézési, szállítási, forgalombahozatali, raktározási, tárolási, minőségi, felhasználhatósági és alkalmazási előírásainak megtartását, illetve az ezek céljára szolgáló helyiségeket, berendezéseket és felszereléseket, valamint a biztonsági adatlapok meglétét;”
111. § (1) Az Éltv. 38. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet]
„m) az engedélyköteles termék magyarországi forgalomba hozatali és felhasználási engedélyéről;”
(2) Az Éltv. 38. § (1) bekezdése a következő u) és v) ponttal egészül ki:
[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet]
„u) a légi permetezés iránti kérelmekről és az ezzel kapcsolatos döntésekről;
v) a növényorvosokról és a növényvédelmi szolgáltatási tevékenységet végzőkről.”
112. § (1) Az Éltv. 38/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A FELIR a természetes személy ügyfél személyes adatai kivételével a (2) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(2) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása céljából a FELIR-ben nyilvántartott természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatai, lakcíme, külföldön történő letelepedésére, elhalálozására vonatkozó adata igénylésére jogosult.”
(3) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére e törvényben meghatározott feladatai ellátása – különösen az e törvény hatálya alá tartozó termékek nyomon követhetősége – érdekében az elektronikus útdíj szolgáltatók nyilvántartásából folyamatosan, elektronikus úton adatokat kell átadni.”
113. § Az Éltv. III. Fejezete a következő 38/C. §-sal egészül ki:
„38/C. § (1) E törvény hatálya alá tartozó terméket nyilvántartásba nem vett élelmiszerlánc szereplőtől tilos vásárolni, illetve átvenni értékesítésre, szállításra és tárolásra. E rendelkezés megsértése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a vásárló, illetve az átvevő vonatkozásában is alkalmazza az 57. § és a 63/A. § szerinti jogkövetkezményeket.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak a tagállamok közötti kereskedelemből vagy harmadik országból származó termékek tekintetében az első magyarországi tárolási helyre történő beszállítást követően alkalmazandóak.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak arra az esetre, amikor a vásárlás vagy átvétel magánjellegű felhasználás vagy fogyasztás céljából történik, illetve a vásárló vagy átvevő az élelmiszer végső fogyasztója.”
114. § Az Éltv. III. Fejezete a következő alcímmel és 38/D. §-sal egészül ki:
„Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum
38/D. § (1) Az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ÉBC) az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátásának támogatása érdekében az az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által alapított, az állam 100%-os tulajdonában álló társaság, amelynek üzletrésze forgalomképtelen.
(2) Az ÉBC nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül.
(3) Az ÉBC tekintetében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv egyetértése szükséges:
a) a társaság cégnevének és székhelyének meghatározásához;
b) az ügyvezető kinevezéséhez, illetve visszahívásához;
c) a felügyelőbizottság tagjainak kinevezéséhez, illetve visszahívásához;
d) a társaság főtevékenységének, illetve egyéb tevékenységének meghatározásához;
e) a társaság törzstőkéjének meghatározásához;
f) az éves beszámoló elfogadásához;
g) a társaság megszűnésének elhatározásához.
(4) Ha a törvény vagy kormányrendelet valamely közigazgatási hatósági feladat ellátására az ÉBC-t jelöli ki, az eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek – nyilvántartás vezetése esetén kormányzati ügykezelőnek – kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.”
115. § Az Éltv. 40. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A növényvédő szer besorolásában vagy címkézésében az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai által bekövetkezett változásokat tartalmazó módosított címketerv engedélyes által történő benyújtását követően az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv 90 napon belül dönt a módosítás elfogadhatóságáról. Amennyiben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv 90 napon belül nem utasítja el a javasolt módosítást, akkor az engedélyes jogosult a módosított címkeszöveg használatára.”
116. § Az Éltv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatósági eljárás eljárási költsége magában foglalja a mintavétel, a mintatovábbítás, a helyszíni ellenőrzés, a szemle, az elvégzett laboratóriumi vizsgálatoknak és ellenőrzéseknek a – jogszabálysértés megállapítását megalapozó – vizsgálati eredménnyel összefüggő, továbbá az áru ártalmatlanná tételével, illetve megsemmisítésével kapcsolatos költségeket.”
117. § Az Éltv. 47/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti felügyeleti díj fizetésére kötelezett az ott meghatározott összegű felügyeleti díj megfizetése helyett választása alapján a (3) bekezdés szerint számított felügyeleti díjat a (8) és (9) bekezdés szerint vallja be és fizeti meg.”
118. § Az Éltv. 48. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának, elterjedésének és felszaporodásának megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a károsító természetéhez és elterjedtségéhez mérten, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben az alábbi növény-egészségügyi intézkedéseket hozhatja:]
„i) korlátozhatja a fertőzött, a fertőzésgyanús vagy a fertőzésveszélynek kitett ingatlanok, földterületek mezőgazdasági célú használatát, hasznosítását, valamint az ilyen földterületeket növény-egészségügyi zárlat alá helyezheti, fertőzésveszélyt jelentő növényállomány kivágását és megsemmisítését elrendelheti;”
119. § Az Éltv. 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatot – ha a közlés más módja az azonnali végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné – hirdetmény útján is lehet közölni.”
120. § Az Éltv. 53. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Járványveszély vagy rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén természetes személy – az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel kötött megállapodás szerint – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által közcélú munkavégzésre, díjfizetés és költségtérítés ellenében, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint igénybe vehető.”
121. § (1) Az Éltv. 57. § s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:]
„s) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag vagy termék zár alá vételét, ártalmatlanítását, továbbá szállítójárművet visszatarthat mindaddig, amíg a 14. § szerinti felelős személye nem kerül megállapításra, vagy a szállítmányával kapcsolatos zárolási, és ártalmatlanítási eljárás be nem fejeződik, illetve annak költsége megfizetésre nem kerül;”
(2) Az Éltv. 57. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:]
„t) termék tárolására szolgáló helyiséget zár alá veheti mindaddig, amíg a 14. § szerinti felelős személye nem kerül megállapításra.”
122. § Az Éltv. 60. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki]
„d) engedélyköteles terméket engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon, illetve a tevékenységhez előírt képesítés és azt igazoló hatályos hatósági engedély nélkül forgalomba hoz, hirdet, nyilvánosság számára ajánl, illetve felhasznál;”
123. § (1) Az Éltv. 63. § (1) bekezdés a) pontja a következő ap) és aq) alponttal egészül ki:
[Élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki tevékenységével vagy mulasztásával]
„ap) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt fertőtlenítőszerek előállítására, forgalmazására, felhasználására;
aq) az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására és forgalomba hozatalára”
[vonatkozó, a 60–62. §-okban meghatározottaktól eltérő egyéb előírásokat megszegi;]
(2) Az Éltv. 63. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni]
„e) a tanúsító szervezettel szemben, ha működése vagy az ökológiai gazdálkodással és integrált gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési, tanúsító eljárása során az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezését megsérti.”
124. § Az Éltv. 71. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján nyilvánosságra hozza]
„d) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt, a vonatkozó rendelkezéseknek nem megfelelő fertőtlenítőszerek megnevezését, a pontos azonosítására alkalmas adatokat, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető vállalkozás cégnevét és címét.”
125. § (1) Az Éltv. 76. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben]
„i) állapítsa meg az ÉBC által ellátandó hatósági feladatok körét.”
(2) Az Éltv. 76. § (2) bekezdése a következő 47–48. ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„47. az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos tanúsítványokra vonatkozó hatósági felügyelet szabályait;
48. az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által lefolytatott eljárás eljárási költségének mértékét és kiszámításának részletes szabályait.”
126. § Az Éltv. a következő 78–80. §-sal egészül ki:
„78. § A 40. § (6) bekezdése az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.
79. § (1) A 14/A. § (2)–(4) bekezdése, valamint a 15. § (2) és (5) bekezdése tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított –, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(2) A 17. § (8) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
80. § A 31. §-ban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan laboratóriumi vizsgálatnak, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban végeztek, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban végeztek az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a közerkölcs, a közbiztonság, az emberi egészség és élet védelme, illetve a fogyasztók védelme tekintetében az e törvényben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.”
127. § (1) Az Éltv. Melléklete a következő 34/A. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„34/A. integrált gazdálkodás: olyan komplex növénytermesztési technológia, amely a növénytermesztéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó minden munkafolyamatot úgy foglal rendszerbe, hogy az egyes munkafolyamatok növényvédelmi hatásait veszi alapul, és ezzel a lehető legmagasabb fokon valósítja meg az integrált növényvédelem követelményeit a környezetvédelmi szempontok maximális figyelembevételével;”
(2) Az Éltv. Melléklete a következő 61/A. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„61/A. tanúsítvány: e törvény hatálya alá tartozó termék meghatározott minőségét, minősítését vagy egyéb jellemzőjét tanúsító, más terméktől megkülönböztető megjelölés vagy írásbeli igazolás;”
128. § Az Éltv.
a) 2. § (2) bekezdés f) pontjában a „forgalomba hozatalára, tárolására” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalára, raktározására, tárolására” szöveg,
b) 4. § l) pontjában az „ökológiai termeléssel” szövegrész helyébe az „ökológiai gazdálkodással és integrált gazdálkodással” szöveg,
c) 13. § (2) bekezdésében az „A növényvédő szer” szövegrész helyébe az „Az engedélyköteles termék” szöveg,
d) 14. § (3) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)–(2a) bekezdés” szöveg,
e) 17. § (1) bekezdés c) pontjában az „integrált növénytermesztés” szövegrész helyébe az „integrált gazdálkodás” szöveg,
f) 23. § (4) bekezdésében a „másik tagállamból szerez” szövegrész helyébe a „tagállamok közötti kereskedelemből vagy harmadik országból szerez” szöveg,
g) 23/A. § (1) bekezdésében az „e törvény szerint engedélyköteles tevékenység” szövegrész helyébe az „e törvény szerint engedélyköteles vagy bejelentés-köteles tevékenység” szöveg,
h) 27. § (5) bekezdésében a „tanúsítványt” szövegrész helyébe a „tanúsítványt és az integrált gazdálkodási tanúsítványt” szöveg,
i) 32. § (1) bekezdés h) pontjában az „ökológiai gazdálkodással” szövegrész helyébe az „ökológiai gazdálkodással és integrált gazdálkodással” szöveg,
j) 34. § (1) bekezdés d) pontjában az „állatmenhely, állatrakodó” szövegrész helyébe az „állatmenhely, állatpanzió, állatrakodó” szöveg,
k) 38. § (2) bekezdés c) pontjának ca) alpontjában a „lakhelyet” szövegrész helyébe a „lakcímet” szöveg,
l) 38. § (3) bekezdésében a „takarmány-vállalkozások” szövegrész helyébe a „takarmányvállalkozások, valamint a növényvédelmi szolgáltató vállalkozások” szöveg,
m) 40. § (3) bekezdésében a „termésnövelő anyagok engedélyezési eljárásában” szövegrész helyébe a „termésnövelő anyagok engedélyezési és engedélymódosítási eljárásában” szöveg,
n) 43. §-ában a „74/B. §-a (6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „71/B. § (1) bekezdésében” szöveg,
o) 47/B. § (5) bekezdésében az „A felügyeleti díj mértéke élelmiszert kizárólag a végső” szövegrész helyébe az „A felügyeleti díj mértéke az elsődlegesen végső” szöveg,
p) 59. § (2) bekezdésében a „tevékenységét a 23. § (1), illetve (2) bekezdésének be nem tartásával végezte” szövegrész helyébe a „tevékenységét a 14/A § (1) bekezdésének, vagy a 23. § (1), illetve (2) bekezdésének be nem tartásával végezte” szöveg,
q) 59. § (3) bekezdésében a „legmagasabb összege tizenötmillió forint” szövegrész helyébe a „legmagasabb összege százötvenmillió forint” szöveg,
r) 60. § (1) bekezdés b) pontjában a „növényvédő szerrel” szövegrész helyébe az „engedélyköteles termékkel” szöveg,
s) 60. § (1) bekezdés m) pontjában a „csomagolási, raktározási” szövegrész helyébe a „csomagolási, jelölési, raktározási” szöveg,
t) 61. § (2) bekezdésében a „14. § (1), (3)–(5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „14. § (1), (3)–(5), (10) és (11) bekezdésében” szöveg,
u) 62. § (2) bekezdésében a „14. § (2)–(5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „14. § (2)–(5), (10) és (11) bekezdésében” szöveg,
v) 63. § (1) bekezdés a) pont am) alpontjában az „ökológiai termelésre” szövegrész helyébe az „ökológiai gazdálkodásra illetve az integrált gazdálkodásra” szöveg,
w) 71. § (4) bekezdés a) pontjában az „ökológiai termelésre vonatkozó” szövegrész helyébe az „ökológiai gazdálkodásra illetve az integrált gazdálkodásra vonatkozó” szöveg,
x) 71. § (4) bekezdés c) pontjában az „a növényvédő szer” szövegrész helyébe az „az engedélyköteles termék” szöveg,
y) 76. § (2) bekezdés 46. pontjában a „technológiai segédanyagok nyilvántartásba vételének részletes szabályait.” szövegrész helyébe a „technológiai segédanyagok felhasználásának részletes szabályait.” szöveg,
z) 76. § (5) bekezdés e) pontjában a „hagyományos különleges tulajdonságú mezőgazdasági termékek” szövegrész helyébe a „hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek” szöveg,
zs) Melléklet 49. pontjában a „növényvédő hatású termék” szövegrész helyébe a „növényvédelmi hatású termék” szöveg
lép.
129. § Hatályát veszti az Éltv.
a) 38/A. § (4) bekezdés f) pontja;
b) 46. § (3) bekezdése;
c) 60. § (1) bekezdés q) pontja;
d) 76. § (4) bekezdés a) pontja.
130. § Nem lép hatályba az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény 17. §-a.
131. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Erdei épület, valamint az olyan kilátó, amelynek a terepcsatlakozásától mért legfelső pontja az öt métert meghaladja, továbbá erdei vasút kivételével minden erdészeti létesítmény létesítéséhez, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges.”
132. § Az Evt. a következő 18/A–18/E. §-sal és az azokat megelőző alcím címekkel egészül ki:
„Egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel
18/A. § Az erdészeti hatóság egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba-vételi eljárást folytat le, ha az erdő használatára vonatkozó megállapodást a felek a jelen törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szerződésminta alkalmazásával kötötték meg.
Erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzés alapjául szolgáló okiratok kellékei
18/B. § (1) A belföldön kiállított teljes bizonyító erejű magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha
a) a szerződő felek, a meghatalmazottak, valamint a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az erdőgazdálkodói bejegyzésre alkalmas szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták,
b) a több lapból álló okirat a szerződő felek, az ellenjegyző, illetve a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza.
(2) A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el.
(3) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyzésre jogosult ügyvéd vagy közjegyző nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést.
(4) Ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet, a jogtanácsos is jogosult az ellenjegyzésre.
(5) Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetve a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.
18/C. § (1) Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, illetve látta el kézjegyével, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, az erdőgazdálkodói nyilvántartási eljárásban azt a magánokiratban foglalt meghatalmazást is el kell fogadni, amelyben a fél aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.
(2) Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló bejegyzéshez a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben e körülményre utalni kell.
18/D. § (1) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetve az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. Eltérő nemzetközi megállapodás fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölnie, illetve arra hivatkoznia.
(2) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén hatályos jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell hitelesítenie.
(3) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el.
18/E. § (1) A 18/B. § (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha az aláírók aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket.
(2) Ha az okirathoz melléklet is tartozik, akkor a melléklet valamennyi lapjára vonatkozóan is alkalmazni kell a 18/B. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat.”
133. § Az Evt. 105. §-a a következő (3)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az erdőterv-módosítási eljárás, az igénybevételi eljárás, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi eljárás ügyintézési határideje – az egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel kivételével – 45 nap.
(4) Ha az erdészeti hatósági eljárás a Ket.-ben meghatározott jelentős számú ügyfelet érint, akkor a hatóság az ügyféllel hirdetményi úton tart kapcsolatot.
(5) Az erdészeti hatóság az erdőben folyó tevékenység jogszerűségét az ügyfél előzetes értesítésének mellőzésével is ellenőrizheti.
(6) Az erdészeti szakszemélyzet névjegyzékből való törlése esetén a törlés tényét a névjegyzékben haladéktalanul fel kell tüntetni.
(7) Az erdőgazdálkodó nyilvántartásba történő bejegyzése iránti eljárást az erdészeti hatóság a bírósági eljárás jogerős lezárásáig felfüggeszti, ha
a) a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát a felek, illetve a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek valamelyike vitatja; vagy
b) a bejegyzéssel érintett ingatlan társult erdőgazdálkodásra kötelezett legalább 25% tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosai az ingatlan közös tulajdonának megszüntetését kezdeményezték.
(8) Ha a (7) bekezdésben foglalt bejelentést tevő személyek az erdészeti hatósági hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége, illetve a közös tulajdon megszüntetése iránti per megindítását a keresetlevélnek a bíróságon iktatott példányával vagy annak hiteles másolatával nem igazolják, az erdészeti hatóság érdemi határozatot hoz a bejegyzési kérelem tekintetében.
(9) Semmisségi oknak minősül, ha az erdészeti hatóság az erdő igénybevételének engedélyezéséről, elvi engedélyezéséről a közérdekűség vagy a kivételesség e törvény szerinti vizsgálata nélkül dönt.”
134. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 21. § (3a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adásvételi szerződés olyan földrészletre, amely]
„b) nem haladja meg a három hektárt.”
135. § Az NFA tv. 10. § (1) bekezdés b) pontjában a „személy” szövegrész helyébe a „személyek” szöveg lép.
136. § Hatályát veszti az NFA tv.
a) 10. § (2) bekezdés a) pontjában az „államtitkár,” szövegrész;
b) 21. § (8) bekezdése.
137. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. Fejezete a következő 12/C. §-sal egészül ki:
„12/C. § Az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvénnyel megállapított 10. §-t a 2014. január 1-jén vagy azt követően megszerzett bevételekre kell alkalmazni.”
138. § (1) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 8. § (2) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg lép.
(2) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 10. §-ában a „98” szövegrész helyébe a „75” szöveg lép.
139. § Hatályát veszti az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 11. § (3) bekezdés a) pontjában az „, és be kell számítani az Szja tv. 3. §-ának 75. pontja szerinti éves összes jövedelem megállapításánál” szövegrész.
140. § (1) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk.) 2. §-a a következő 16/a. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:]
„16/a. kármegállapítást támogató szervek: a káreseményeket kiváltó időjárási jelenségeket megfigyelő, arról adatokat gyűjtő és a kármegállapítást alátámasztó adatokat szolgáltató szervek (országos meteorológiai szerv, földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, vízügyi igazgatási szerv);”
(2) Az Mkk. 2. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:]
„23. mezőgazdasági termelő: az egységes kérelmet benyújtó, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél;”
141. § (1) Az Mkk. 11. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén – a (2)–(5) bekezdésben és a 12. § (5)–(6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:]
„b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az erre a célra létrehozott elektronikus felületen bejelentette, és a mezőgazdasági káresemény tényét az agrárkár-megállapító szerv igazolta,”
(2) Az Mkk. 11. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén – a (2)–(5) bekezdésben és a 12. § (5)–(6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:]
„d) a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmét a tárgyév november 30-áig az erre a célra létrehozott elektronikus felületen benyújtotta, és”
142. § Az Mkk. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A mezőgazdasági árvízkár utáni kárenyhítő juttatás kifizetése
a) a tárgyévhez kapcsolódóan esedékes, amennyiben az eseményről tárgyév január 1. és október 31. között,
b) a tárgyévet követő évhez kapcsolódóan esedékes, amennyiben az eseményről tárgyév november 1. és a tárgyévet követő év október 31. között,
c) nem lehetséges, amennyiben az eseményről a tárgyévet követő év október 31-e után
értesíti a miniszter a Bizottságot, és a mezőgazdasági árvízhelyzetről a miniszter a Bizottság értesítését megelőzően közleményt ad ki.”
143. § Az Mkk. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az agrárkár-enyhítési szerv eljárására – ideértve a kárenyhítési hozzájárulás meg nem fizetésével kapcsolatos eljárást is – az e törvényben foglalt eltérésekkel az eljárási tv. I., III., IV., VI. és VII. fejezetében, valamint a 77–78. §-ában foglalt, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
144. § Az Mkk. 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az agrárkár-megállapító szerv az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően az (1) bekezdés szerint kiállított hatósági bizonyítvány adattartalmát a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adattartalmával együtt megküldi az agrárkár-enyhítési szervhez, míg a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adataiból készített adatállományt továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szervhez.”
145. § Az Mkk. 18. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárbejelentéssel, a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítésével, a kárenyhítő juttatás megállapításával, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás nyújtásával, ellenőrzésével összefüggő feladatai ellátásához mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázist működtet.
(2) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis mezőgazdasági termelőnként tartalmazza:
a) a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),
b) a kárbejelentéssel,
c) a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos,
d) a kárenyhítő juttatásra vonatkozó,
e) a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás nyújtásával kapcsolatos, valamint
f) a kármegállapítást támogató szervek által e törvény alapján szolgáltatott, és e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott
adatokat.”
146. § Az Mkk. 24. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„l) a kockázatkezelési adatbázis feletti rendelkezési jogot, a kármegállapítást támogató szervek által a kockázatkezelési adatbázis működéséhez szükséges adatok körét és az adatbázisban szereplő adatok felhasználására vonatkozó szabályokat”
[rendeletben állapítsa meg.]
147. § Az Mkk. 10. § (4) bekezdésében, 16. § (5) bekezdés b) pontjában, 17. § (1) bekezdés a) pontjában, 17. § (2) bekezdés a) pontjában, 17. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában és a 18. § (6) bekezdés a) pontjában az „ügyfél-azonosító szám” szövegrész helyébe az „ügyfél-azonosító” szöveg lép.
148. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. § (35) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(35) A 2014/2015-ös tanévben az 5. § (14) bekezdése szerinti, az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben államilag támogatott, iskolai rendszerű szakképzés az állami fenntartó szakképző iskolájában is indítható a vidékfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével.”
149. § Az Szt.
a) 92. § (9) bekezdésében a „2014. május 31-ig” szövegrész helyébe a „2015. május 31-ig” szöveg, a „2014. szeptember 1-jétől” szövegrész helyébe a „2015. szeptember 1-jétől”,
b) 92. § (10) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „2014. augusztus 31-ig” szövegrész helyébe a „2015. augusztus 31-ig”,
c) 92. § (10a) bekezdésében a „2014. augusztus 31-ig” szövegrész helyébe a „2015. augusztus 31-ig”,
d) 92. § (12) bekezdésében a „2014. május 31-ig” szövegrész helyébe a „2015. május 31-ig”,
e) 92/A. § (5) bekezdésében az „A 2014/2015. tanév” szövegrész helyébe az „A 2015/2016. tanév” szöveg, az „a 2014/2015. tanévtől” szövegrészek helyébe az „a 2015/2016. tanévtől”
szöveg lép.
150. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 243. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Aki]
„b) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területről kitermelt faanyagot az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szállítójegy nélkül szállít,”
[szabálysértést követ el.]
151. § (1) A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Hungarikumtv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„a) Magyar Értéktár: a nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) által kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánított értékek gyűjteménye;”
(2) A Hungarikumtv. 1. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„g) hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye;”
(3) A Hungarikumtv. 1. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„h) Hungarikumok Gyűjteménye: a kiemelkedő nemzeti értékek köréből a HB által hungarikummá nyilvánított, valamint e törvény erejénél fogva hungarikumnak minősített nemzeti értékek gyűjteménye;”
(4) A Hungarikumtv. 1. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„j) nemzeti érték: magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék;”
(5) A Hungarikumtv. 1. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„l) kiemelkedő nemzeti érték: olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.”
152. § A Hungarikumtv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A települési önkormányzat települési értéktárat hozhat létre.
(2) A települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – azonosítja a településen fellelhető nemzeti értékeket, létrehozza a települési értéktárat és nyilvántartás céljából megküldi azt a megyei önkormányzat részére.
(3) A települési önkormányzat a települési értékek azonosításával, a települési értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a megyei önkormányzat részére történő megküldésével megbízhat a település területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetet (a továbbiakban együtt: települési szervezet).
(4) Ugyanazon megye területén lévő több szomszédos település önkormányzata közös Települési Értéktár Bizottságot is létrehozhat, amely elkészíti a tájegységi értéktárat és az adatait megküldi a megyei önkormányzat részére.
(5) A Települési Értéktár Bizottság létrehozásáról vagy a feladat ellátásával történő megbízásról az érintett települési önkormányzat a létrehozást, illetve a megbízást követő 30 napon belül tájékoztatja a HB-t és a megyei önkormányzatot.”
153. § A Hungarikumtv. 4. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megyei önkormányzat Megyei Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – szervezi a megye területén azonosított települési és tájegységi értéktárak adatainak összesítését, azonosítja a megye területén fellelhető nemzeti értékeket, létrehozza a megyei értéktárat és nyilvántartás céljából megküldi azt a HB-nek.
(3) A megyei önkormányzat a megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megbízhat a megye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit (a továbbiakban együtt: megyei szervezet).”
154. § A Hungarikumtv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A MÁÉRT a külhoni magyarság értékeinek azonosításával, a külhoni magyarság értéktárának létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megbízhat a határon túl működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző intézményt, szervezetet, vagy azok szervezeti egységeit (a továbbiakban együtt: külhoni szervezet).”
155. § A Hungarikumtv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek szakágazatukban meghatározzák a feladatkörükbe tartozó nemzeti értékek körét.
(2) A miniszterek feladatkörébe tartozó nemzeti értékek ágazati értéktárba való felvételére javaslatot tehet az adott nemzeti értéket gondozó vagy fenntartó magánszemély, vállalkozás, szakmai vagy civil szervezet.
(3) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek az ágazati értéktárba sorolt nemzeti értékek nevét tartalmazó listát az e törvény végrehajtására vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint megküldik a HB részére. Amennyiben ezt követően új értékkel bővítik az ágazati értéktárukat, annak adatait az értéktárba történő felvételt követő 30 napon belül megküldik a HB részére.”
156. § (1) A Hungarikumtv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a települési önkormányzat a települési értékek azonosításával, a települési értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a megyei értéktárba történő megküldésével települési szervezetet bízott meg.”
(2) A Hungarikumtv. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (3)–(5) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a megyei önkormányzat megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megyei szervezetet bízott meg.”
157. § A Hungarikumtv. 8. és 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba, valamint a külhoni magyarság értéktárába bárki kezdeményezheti.
9. § E törvény erejénél fogva a kiemelt nemzeti értékek részét képezik és ezért a Magyar Értéktár elemei:
a) a közösségi oltalom alatt álló nemzeti értékek;
b) a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek.”
158. § A Hungarikumtv. 12. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értéknek hungarikummá nyilvánítására javaslatot tehet:]
„f) a Magyar Értéktárban nyilvántartott kiemelkedő nemzeti értéket gondozó vagy fenntartó magánszemélyek, vállalkozások, szakmai vagy civil szervezetek.”
159. § (1) A Hungarikumtv. 17. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A HB a nemzeti értékek és a kiemelkedő nemzeti értékek megőrzése, fenntarthatósága, széles körű megismertetése és hasznosítása érdekében különösen:”
(2) A Hungarikumtv. 17. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A HB a nemzeti értékek és a kiemelkedő nemzeti értékek által hordozott megőrzése, fenntarthatósága, széles körű megismertetése és hasznosítása érdekében különösen:]
„b) ha valamely megyében nem hoztak létre Megyei Értéktár Bizottságot, vagy ha a megyei önkormányzat nem bízott meg a megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megyei szervezetet, úgy ellátja annak feladatait;”
160. § A Hungarikumtv. 10. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. A hungarikum védjegy
18. § (1) A HB tevékenységének megjelenítésére, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő kiemelkedő nemzeti értékek megismertetésének elősegítése, színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartása érdekében hungarikum védjegy kerül bevezetésre.
(2) A hungarikum védjegy lajstromozása iránti nemzeti bejelentést, valamint a közösségi védjegybejelentést az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter teszi meg.
(3) A hungarikum védjegy használatát a védjegyjogosult a hungarikumot gondozó vagy fenntartó magánszemélyek, vállalkozások, szakmai vagy civil szervezetek számára, azok kérelme alapján engedélyezi.
(4) A hungarikum védjegy piaci bevezetése és népszerűsítése az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter feladata.”
161. § A Hungarikumtv. 19. § d)–g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő h) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„d) az egyes ágazatokért felelős miniszterek feladatkörébe tartozó, ágazati értéktárba foglalható nemzeti értékek meghatározásának alapját,
e) a nemzeti értékké, kiemelkedő nemzeti értékké vagy hungarikummá minősítésre irányuló kérelem formai követelményeit,
f) a nemzeti értékek, a kiemelkedő nemzeti értékek és a hungarikumok digitális formában megjelenő tartalmainak a MaNDA általi nyilvántartására, és nyilvánosság számára történő hozzáférhetőségének biztosítására vonatkozó szabályokat,
g) a nemzeti értékek értéktárakba történő felvételének eljárására vonatkozó szabályokat, valamint
h) a kiemelkedő nemzeti értékké és a hungarikummá minősítés eljárására vonatkozó részletes szabályokat.”
162. § A Hungarikumtv.
a) 1. § (4) bekezdésében a „társaságok” szövegrész helyébe a „szervezetek” szöveg,
b) 12. § (1) bekezdésének bevezető rendelkezésében a „nyilvántartott nemzeti értéknek” szövegrész helyébe a „nyilvántartott kiemelkedő nemzeti értéknek” szöveg,
c) 17. § (2) bekezdésének a) pontjában az „értékek minősülnek” szövegrész helyébe a „kiemelkedő nemzeti értékek minősülnek” szöveg
lép.
163. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 1. §-a a következő 15. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„15. honvédelmi célú térképellátás: a Magyar Honvédségnek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézménynek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának, a katonai légügyi hatósági feladatokat ellátó szervezetnek, továbbá különleges jogrendre való felkészülés érdekében a rendvédelmi és a védelmi igazgatási szerveknek, a honvédelmi felkészülés feladataiban részt vevő egyéb központi közigazgatási szerveknek és azok területi szerveinek az ország védelmi feladataihoz szükséges, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok adatbázisaival, térképekkel, térképészeti információkkal, távérzékelési anyagokkal, geodéziai adatokkal történő ellátása.”
164. § (1) Az Fttv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami alapadatok közhiteles adatbázisaiba, a (4) bekezdésben foglaltak kivételével bárki betekinthet, azokról teljes vagy részleges másolatot igényelhet. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az adatokat elektronikusan (hálózaton keresztül) is szolgáltathatja, amennyiben a műszaki feltételek adottak. A 3. § (1) bekezdés a)–f) és i) pontjában foglalt adatbázisok esetén célhoz kötötten igényelhető másolat. A másolaton vagy az adathordozón fel kell tüntetni a szolgáltatott adatok körét és azok metaadatait, a 3. § (1) bekezdés a)–f) és i) pontjában foglalt adatbázisokból szolgáltatott másolat esetén a felhasználás célját is.”
(2) Az Fttv. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Nem hatósági célra a 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatbázisból a 11. § (1) bekezdés a)–g) pont szerinti adattartalommal közigazgatási fekvést vagy azt meghaladó területre nem hitelesített adatot csak a Nemzeti Kataszteri Program megvalósítására létrehozott szervezet szolgáltathat.”
(3) Az Fttv. 5. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Nem hatósági célra a 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatbázisból kizárólag a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv szolgáltathat adatot az alábbiak szerint:
a) egy vagy több települést vagy fekvést érintő, poligonnal lehatárolt térképi kivágatot,
b) szelektív vagy csökkentett pontosságú digitális térképi adattartalmat az a) pont szerinti területekre,
c) térinformatikai adatokkal kiegészített komplex értéknövelt digitális térképi adattartalmat.”
165. § (1) Az Fttv. 6. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni]
„h) a geodéziai tervezői, valamint a geodéziai szakértői minősítési eljárásért.”
(2) Az Fttv. 6. §-a a következő (8)–(18) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A katasztrófavédelemről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott veszélyhelyzet és katasztrófaveszély elhárítása és az arra való felkészülés esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részére – hitelesítés nélkül – díjmentesen igényelheti a 3. § (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott adatbázisok adatait a miniszter felelősségi körébe tartozó adatok esetén az adatszolgáltatótól, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó adatok esetén a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől. Az átadott állami alapadatokat, vagy azok alapján készült termékeket a veszélyhelyzet és katasztrófaveszély elhárítást irányító szervezet a katasztrófavédelemről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint adhatja át.
(9) A (8) bekezdés alapján átadott állami alapadatokat a veszélyhelyzet vagy katasztrófaveszély megszűnése után – a megszűnéstől számított 30 napon belül – az adatigénylőnek vissza kell szolgáltatnia az adatszolgáltató részére.
(10) Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében meghatározott adatokat az adatgyűjtést készítő – hitelesítés nélkül – díjmentesen igényelheti a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervtől.
(11) Az adatszolgáltató díjmentesen szolgáltatja a 2. § (2) bekezdésében meghatározott állami alapmunkák végzéséhez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatás hálózati szolgáltatón keresztüli adathozzáféréssel is biztosítható.
(12) A 18. § (7) és (8) bekezdése, valamint a 19. § (8) bekezdése alapján átadott adatokért a minőség ellenőrzési vizsgálatot követően az adatállománnyal rendelkezni jogosult a 3. § (1) bekezdés a), b), e), f), valamint h) és i) pontjában meghatározott állami alapadatok adatbázisaiból külön megállapodás alapján díjmentes kompenzációs adatigénylésre jogosult.
(13) A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a 3. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott állami alapadatok adatbázisaiból a Magyar Honvédség szervezetei és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat feladataik ellátásához, valamint szakirányú fejlesztéséhez a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől a szakmai ellátási normák alapján díjmentesen igényelhetnek adatot.
(14) A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a 3. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott állami alapadatok adatbázisaiból a honvédelmi miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézmény a hazafias honvédelmi nevelési feladatok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara és a katonai légügyi hatósági feladatokat ellátó szervezet az ország védelmi feladatainak ellátásával összefüggő feladataik ellátásához a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől díjmentesen igényelhetnek adatot.
(15) A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a 3. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott állami alapadatok adatbázisaiból a rendvédelmi és a védelmi igazgatási szervek, valamint a különleges jogrend alatti feladatellátásban és az országmozgósítás feladataiban részt vevő egyéb központi államigazgatási szervek és azok területi szervei minősített időszakra való felkészülésre a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől díjmentesen igényelhetnek adatot.
(16) A (13)–(15) bekezdésben meghatározott szervek részére az adatszolgáltatás rendjét a honvédelemért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
(17) Az ingatlanügyi hatóságok a hatósági feladataik ellátásához nem fizetnek adatszolgáltatási, illetve vizsgálati és záradékolási díjat.
(18) A miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter a hatáskörébe tartozó állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatás tekintetében igazgatási szolgáltatási díjmentességet engedélyezhet államigazgatási szervek részére a központi címregiszter létrehozása érdekében.”
166. § (1) Az Fttv. 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Minden részben vagy egészben közpénzek felhasználásával készített, az állami topográfiai térképi adatbázis tartalmát érintő adatállománnyal rendelkezni jogosult köteles – az adatállomány elkészültét követően 30 napon belül – díj-, költség- és térítésmentesen átadni a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára az állami topográfiai térképi adatbázis állami alapadat tartalmát érintő adatokat. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az adatállományt a kézhezvételt követő 30 napon belül köteles díj-, költség- és térítésmentesen átadni a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv részére.”
(2) Az Fttv. 18. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv felszólítására a honvédelmi célú feladatok térinformatikai igényeinek biztosítására minden, az állami topográfiai, valamint a honvédelmi célú térképi adatbázisok aktualizálását érintő adattal rendelkezni jogosult díj-, költség- és térítésmentesen köteles a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül adatot szolgáltatni. A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a topográfiai térképi adatbázis állami alapadat tartalmát érintő adatokat a kézhezvételt követő 30 napon belül köteles díj-, költség- és térítésmentesen átadni a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére.”
167. § Az Fttv. 19. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Geodéziai, térképészeti, geofizikai, geológiai és navigációs célra kizárólag a 30. § (1) bekezdésében e célra kiadott engedély alapján készült távérzékelt adatok használhatók fel.”
168. § (1) Az Fttv. 23. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdésben felsorolt munkák során előállított munkarészek szerinti változások az ingatlan-nyilvántartási átvezetéssel válnak az állami ingatlan-nyilvántartási térképi alapadatbázis részévé.”
(2) Az Fttv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egyéb célú földmérési tevékenységnek minősülnek az állami alapfeladatok és alapmunkák körébe, valamint az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységek körébe nem tartozó földmérési munkák. Az egyéb célú földmérési tevékenység végzésének jogosultsági feltételrendszerét és a munkavégzés részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.”
169. § (1) Az Fttv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott államhatár pontok és határjelek, valamint a 10. § (3) és (5) bekezdésében foglalt alaphálózati pontok megjelölésére szolgáló földmérési jelek (a továbbiakban: földmérési jel) állami tulajdonban vannak.”
(2) Az Fttv. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában és a 10. § (3) bekezdés a), b), c), f) és h) pontjában, továbbá a 10. § (5) bekezdésében meghatározott földmérési jelek által érintett földrészletekre az államot e törvény erejénél fogva 50 m2 erejéig határozatlan időre szóló ingyenes közérdekű használati jog illeti meg.”
170. § (1) Az Fttv. 28. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben a földrészlet tulajdoni lapján az ingatlan területével, határvonalával vagy tulajdonjogával kapcsolatos perfeljegyzés szerepel, akkor földmérési munka az ingatlannal kapcsolatban a perben kirendelt igazságügyi szakértő kivételével nem végezhető.”
(2) Az Fttv. 28. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Az ingatlanrendező földmérő minősítés a megadást követő öt évig érvényes. Az érvényesség meghosszabbításának feltétele:
a) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, illetve a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: kamara) által akkreditált szakirányú továbbképzéseken vagy konferenciákon húsz továbbképzési pont megszerzése, és
b) a felsőfokú szakirányú végzettség igazolása.
(7b) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által szervezett szakmai továbbképzésekért adható továbbképzési pontokat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv állapítja meg.”
(3) Az Fttv. 28. § (8) és (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a földmérő igazolvánnyal, illetve az ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező személyekről bárki számára ingyenesen hozzáférhető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy:
a) természetes személyazonosító adatait,
b) a földmérő igazolvány illetve a minősítés számát,
c) szakképzettségét,
d) telephelyét,
e) lakcímét,
f) elérhetőségeit,
g) a földmérő igazolvány, illetve a minősítés érvényességi idejét.
(8a) A nyilvántartásban szereplő személy a d)–f) pontban meghatározott adatainak a nyilvánosságra hozatalát az adatnyilvántartónál írásban megtilthatja.”
(4) Az Fttv. 28. § a következő (8b) bekezdéssel egészül ki:
„(8b) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által a (8) bekezdés alapján vezetett nyilvántartás a (8) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(5) Az Fttv. 28. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A földmérési és térképészeti állami alapadat-adatbázisok jogosulatlan adatfelhasználásáért az adatot felhasználó kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.”
171. § Az Fttv. a 29. §-t követően a következő 29/A. és 29/B. §-sal egészül ki:
„29/A. § Az ingatlanügyi hatóság a földmérő vállalkozó vagy vállalkozás részére az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkák végzése céljából a tulajdoni lapon szereplő természetes személyazonosító adatokat, jogokat és tényeket átadja.
29/B. § (1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást nem eredményező egyéb célú geodéziai munkák irányítását és minőségbiztosítását geodéziai tervezői vagy geodéziai szakértői minősítéssel rendelkező személy végezheti. A geodéziai tervezői, valamint a geodéziai szakértői minősítéssel kapcsolatos eljárásban a miniszter által létrehozott Földmérő Minősítő Bizottság szakértőként jár el. A minősítés megadásáról a Földmérő Minősítő Bizottság szakértői véleménye alapján az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szerv hatósági jogkörében eljárva dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a minősítettekről országos, bárki számára ingyenesen hozzáférhető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy:
a) természetes személyazonosító adatait,
b) a geodéziai tervezői vagy a geodéziai szakértői minősítés számát,
c) szakképzettségét,
d) telephelyét,
e) lakcímét,
f) elérhetőségeit,
g) a geodéziai tervezői vagy a geodéziai szakértői minősítés érvényességi idejét.
(3) A nyilvántartásban szereplő a (2) bekezdés d)–f) pontban meghatározott adatainak a nyilvánosságra hozatalát az adatnyilvántartónál írásban megtilthatja.
(4) Geodéziai tervezői vagy geodéziai szakértői minősítést az kaphat, aki
a) megfelel az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek,
b) a földmérési, térképészeti tevékenységtől eltiltás hatálya alatt nem áll és
c) büntetlen előéletű.
(5) A geodéziai tervezői vagy a geodéziai szakértői minősítést igénylő személy a döntést meghozó szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.
(6) Az (1) bekezdés szerint megadott minősítés a megadástól számított öt évig érvényes. Az érvényesség meghosszabbításának feltétele:
a) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, illetve a kamara által akkreditált szakirányú továbbképzéseken vagy konferenciákon húsz továbbképzési pont megszerzése, és
b) a felsőfokú szakirányú végzettség igazolása.
(7) A kamara által szervezett szakmai továbbképzésekért adható továbbképzési pontokat a kamara állapítja meg.
(8) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (2) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(9) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a Földmérő Minősítő Bizottság véleménye alapján – szakmai vagy etikai vétség esetén – a geodéziai tervezői, valamint a geodéziai szakértői minősítést visszavonja, vagy legfeljebb 2 évi időtartamra felfüggeszti. Visszavonás esetén a földmérő ismételt minősítést – a visszavonásról szóló határozat jogerőre emelkedését követő – 3 év elteltével kaphat.”
172. § Az Fttv. 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Nemzeti Kataszteri Program megvalósítására létrehozott szervezet állami tulajdonban álló társasági részesedése feletti tulajdonos jogokat gyakorló miniszter szakmai kérdésekben a miniszter egyetértésével jár el.”
173. § Az Fttv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 3. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatbázisok értékesítéséből befolyt díjakat – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint – a Nemzeti Kataszteri Program keretében felvett hitelek visszafizetésének mértékéig a hitel évenkénti törlesztésére kell fordítani.”
174. § (1) Az Fttv. 38. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben]
„g) állapítsa meg az e törvényben meghatározott bírságok kiszabására kijelölt szerveket, a kiszabható bírságok mértékét és a bírság kiszabásának feltételeit és módját,”
(2) Az Fttv. 38. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben]
„i) állapítsa meg az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésének részletes szabályait és követelményrendszerét,
j) jelölje ki a geodéziai tervezői és geodéziai szakértői minősítő és a nyilvántartást vezető szervet, határozza meg a minősítés feltételeit és a minősítéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályait.”
(3) Az Fttv. 38. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„g) a földmérő igazolvány kiadásának és nyilvántartásának rendjét, valamint a megbízólevél tartalmát,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(4) Az Fttv. 38. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„i) a felelősségi körébe tartozó alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával, megszüntetésével, helyreállításával, helyszínelésével és karbantartásával, valamint pontpusztulás esetén a károkozóval szembeni eljárás megindításával kapcsolatos szabályokat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(5) Az Fttv. 38. § (2) bekezdése a következő l)–n) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„l) a felelősségi körébe tartozó állami alapadat-adatbázisok jogszerű felhasználásának feltételeit és a felhasználás ellenőrzésének rendjét,
m) az országos földügyi és távérzékelési levéltár létesítésének és működtetésének részletes szabályait,
n) az ingatlanügyi hatóság, vagy hatóságok illetékességi területét az e törvény hatálya alá tartozó feladatai tekintetében”
[rendeletben állapítsa meg.]
(6) Az Fttv. 38. § (4) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy]
„h) a felelősségi körébe tartozó állami topográfiai térképi adatbázisok és térképek vonatkoztatási és vetületi rendszerét,
i) a felelősségi körébe tartozó állami alapadat-adatbázisok jogszerű felhasználásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét”
[rendeletben állapítsa meg.]
175. § (1) Az Fttv. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 14. § (8) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.”
(2) Az Fttv. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 11. § (1) bekezdés k)–m) pontja, a 13. § (2) bekezdése, a 15. § (1) bekezdése, valamint a 43. § (5) és (12) bekezdése 2015. július 1-jén lép hatályba.”
176. § Az Fttv.
a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában a „térképi adatbázisok” szövegrész helyébe az „alapadatok adatbázisainak” szöveg,
b) 6. § (6) bekezdésében az „oktatási és tudományos” szövegrész helyébe az „oktatási vagy tudományos” szöveg,
c) 18. § (9) bekezdésében az „adatbázissal együtt” szövegrész helyébe az „adatbázistól elkülönítve” szöveg,
d) 28. § (1) bekezdésében a „földmérő igazolvány” szövegrész helyébe a „földmérő igazolvány és megbízólevél” szöveg,
e) 38. § (1) bekezdés a) pontjában a „feladatait és hatáskörét” szövegrész helyébe a feladatait, hatáskörét és illetékességi területét” szöveg
lép.
177. § Hatályát veszti az Fttv.
a) 6. § (18) bekezdése,
b) 18. § (10) bekezdése,
c) 38. § (2) bekezdés n) pontja,
d) 38. § (3) bekezdés c) pontja,
e) 38. § (6) bekezdése.
178. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 1. § (1) bekezdés g)–h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvényben foglaltakat kell alkalmazni]
„g) a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetre,
h) a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzetre,”
179. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: MÁOK tv.) 2. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„g) nagy létszámú állattartó telep: olyan állat-egészségügyi felügyelet alá tartozó hely, amely jogszabályban meghatározott létszámú állat tartására alkalmas;”
180. § Hatályát veszti a MÁOK tv. 45. § (1) bekezdés a) pontjában az „akkreditált” szövegrész.
181. § A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény 19/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági igazgatási szerv részére termésbecslési célból, illetve agrárgazdasági adatbázis működtetése céljából az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles gazdálkodásáról adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás keretében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott gazdálkodási adatokon túl a mezőgazdasági termelő köteles szolgáltatni családi és utóneve, születési családi és utóneve, lakcíme, székhelye (telephelye), regisztrációs száma adatait. A termésbecslési adatok, illetve az agrárgazdasági adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. A mezőgazdasági termelő által megadott személyes adatokat a mezőgazdasági igazgatási szerv az aggregált statisztikai adat előállítását követően törli a nyilvántartásából.”
182. § A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény 19/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „reprezentatív üzemgazdasági adatbázist” szövegrész helyébe a „tesztüzemi információs rendszert” szöveg, 19/B. § (3) bekezdésében, valamint 23. § g) pontjában a „reprezentatív üzemgazdasági adatbázis” szövegrész helyébe a „tesztüzemi információs rendszer” szöveg lép.
183. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 1. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem terjed ki a törvény hatálya:]
„a) a levegőbe kibocsátott légnemű anyagokra, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvénynek megfelelően geológiai tárolás céljából elkülönített és szállított, majd geológiai úton tárolt szén-dioxidra, vagy a szén-dioxidnak új termékekkel és eljárásokkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés vagy tesztelés céljából történő, 100 kilótonna tervezett mennyiséget el nem érő geológiai tárolására,”
184. § A Ht. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételeknek való megfelelés igazolását jogszabályban meghatározott tanúsító szervezet végezheti.”
185. § A Ht. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A környezetvédelmi hatóság a közvetítő szervezetekről nyilvántartást vezet, és a közvetítő szervezetek nevét, székhelyét, elérhetőségét és a nyilvántartásba vett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését a honlapján közzéteszi.”
186. § A Ht. 34. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítése törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható, valamint az ingatlanhasználó kérésére önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető.”
187. § A Ht. 35. § e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:]
„e) az ingatlanhasználót terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ingatlanhasználó kérésére történő szüneteltetésének eseteit;
f) az üdülőingatlanok esetében végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat;”
188. § (1) A Ht. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzat a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felmondási okokon túlmenően e törvény alapján akkor mondhatja fel, ha a közszolgáltató
a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági döntés előírásait súlyosan megsértette, és ennek tényét a bíróság vagy a hatóság jogerősen megállapította,
b) a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróható módon súlyosan megsértette.”
(2) A Ht. 37. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzat felmondja, ha a közszolgáltató nem rendelkezik érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel vagy az OHÜ által kiállított minősítő okirattal.”
189. § A Ht. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezők (1) bekezdésben, valamint a nyilvántartásba vettek (2) bekezdésben meghatározott adatairól nyilvántartást vezet, és azokat – a személyes adatnak minősülő adatokat ide nem értve – honlapján ingyenesen és naprakész állapotban közzéteszi.”
190. § (1) A Ht. 81. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkezők (3) bekezdésben meghatározott adatairól nyilvántartást vezet, és azokat – a személyes adatnak minősülő adatokat ide nem értve – a honlapján ingyenesen és naprakész állapotban közzéteszi.”
(2) A Ht. 81. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdés b)–d) pontja alapján vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
191. § (1) A Ht. 88. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]
„3. a veszélyes hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos tevékenységek és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésének feltételeit, valamint a Hulladékminősítő Bizottságra vonatkozó részletes szabályokat;”
(2) A Ht. 88. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]
„12. az elektromos és elektronikus berendezés hulladékká válását megelőző tevékenységek és a hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezéssel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait, valamint az elektromos és elektronikus berendezések vissza- és átvételi díját;”
(3) A Ht. 88. § (1) bekezdése a következő 31. ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]
„31. az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat;”
(4) A Ht. 88. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:]
