(5) Az e §-ban foglalt rendelkezések az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) szóló 593/2008/EK rendelet 9. cikke értelmében imperatív rendelkezésnek minősülnek.
(6) A harmadik országbeli e törvény alapján elismert szanálási eljárás e § alkalmazásában szanálási intézkedésnek minősül.
89. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a 114. § (4) bekezdése szerinti közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon éjfélig felfüggeszteni az olyan szerződésekből eredő kifizetéseket vagy kötelezettségteljesítéseket, amely szerződésekben a szanálás alatt álló intézmény részes fél.
(2) Ha a fizetési vagy szállítási kötelezettség teljesítése a felfüggesztés időtartama alatt lenne esedékes, akkor az a felfüggesztési időtartam lejártakor válik esedékessé.
(3) Ha egy szanálás alatt álló intézménynek a szerződés szerinti fizetési vagy szállítási kötelezettségeit az (1) bekezdés alapján felfüggesztik, akkor a szanálás alatt álló intézmény ugyanazon szerződés szerinti partnereinek fizetési és szállítási kötelezettségeit azonos időtartamra szintén felfüggeszti.
(4) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztést nem kell alkalmazni a Tvt. alkalmazásában kijelölt rendszerekkel vagy rendszer-üzemeltetőkkel, valamint központi szerződő felekkel és központi bankokkal szembeni fizetési és szállítási kötelezettségekre, a Beva által védett követelésekre, valamint az OBA által biztosított betétekre.
(5) Az MNB-nek e § szerinti jogosultság gyakorlásakor figyelembe kell vennie, hogy a jogosultság gyakorlása milyen hatással lehet a pénzügyi piacok zavartalan működésére.
90. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a 114. § (4) bekezdésben meghatározott, korlátozásról szóló közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon éjfélig korlátozni a szanálás alatt álló intézmény biztosított hitelezőinek birtokában levő hitelbiztosítékoknak a szanálás alatt álló intézmény eszközeivel összefüggésben történő érvényesítését.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Tvt. alkalmazásában kijelölt rendszerek vagy rendszer-üzemeltetők, valamint központi szerződő felek és központi bankok birtokában lévő olyan hitelbiztosíték esetén, amely olyan eszközre vonatkozik, melyre a szanálás alatt álló intézmény letéttel vagy más fedezettel biztosítékot nyújtott.
(3) A 103. § alkalmazása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság alapján alkalmazott korlátozások minden olyan, csoporthoz tartozó vállalkozás vonatkozásában következetesek legyenek, amelyek kapcsán szanálási intézkedésre kerül sor.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az e § szerinti jogosultság gyakorlásakor figyelembe kell venniük, hogy a jogosultság gyakorlása milyen hatással lehet a pénzügyi piacok zavartalan működésére.
91. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 114. § (4) bekezdésben meghatározott közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon éjfélig felfüggesztheti a szanálás alatt álló intézménnyel szerződéses viszonyban álló feleknek a szerződés felmondására vonatkozó jogait.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 114. § (4) bekezdésben meghatározott közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon a szanálás alatt álló intézmény leányvállalatának székhelye szerinti EGT-állam ideje szerint éjfélig felfüggesztheti a szanálás alatt álló intézmény leányvállalatával szerződéses viszonyban álló feleknek a szerződés felmondására vonatkozó jogait, ha:
a) az érintett szerződés szerinti kötelezettségek teljesítését a szanálás alatt álló intézmény garantálja;
b) az érintett szerződés szerinti felmondási jog kizárólag a szanálás alatt álló intézmény fizetésképtelenségén vagy pénzügyi helyzetén alapul; vagy
c) az átruházási jogosultságot a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatban gyakorolták vagy az vele kapcsolatban gyakorolható, a szanálás alatt álló intézménynek a leányvállalatban meglévő, az érintett szerződéshez kötődő minden eszközét és kötelezettségét ruházták át vagy azok átruházhatók az átvevőhöz és az átvevő azokat átvállalta, vagy pedig a szanálási feladatkörében eljáró MNB bármilyen más módon megfelelő védelmet biztosít e kötelezettségekre nézve.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felfüggesztést nem kell alkalmazni a Tvt. alapján kijelölt rendszerekre vagy rendszerüzemeltetőkre, illetve a központi szerződő felekre és központi bankokra.
(4) Valamely személy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időszak vége előtt is élhet a szerződés szerinti felmondási jogával, ha értesítést kap a szanálási feladatkörében eljáró MNB-től arra vonatkozóan, hogy a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek nem kerülnek átruházásra az átvevőhöz, az áthidaló intézményhez vagy a szanálási vagyonkezelőhöz.
(5) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja az (1) és (2) bekezdésben a felmondási jog felfüggesztésére vonatkozóan meghatározott jogosultságot, és nem került sor a (4) bekezdés szerinti értesítésre, akkor a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek más szervezethez történő átruházása esetén a szerződő fél csak akkor gyakorolhatja az adott szerződés feltételei szerinti felmondási jogot, ha az átvevőnél, az áthidaló intézménynél vagy a szanálási vagyonkezelőnél a szerződésszegés legalább három napig folyamatosan fennáll.
(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az e § szerinti jogosultság gyakorlásakor figyelembe kell vennie az intézkedés pénzügyi piacok zavartalan működésére gyakorolt hatását.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kérésére a kereskedési adattárnak elérhetővé kell tennie a szükséges információkat az illetékes felügyeleti hatóságok vagy a szanálási hatóságok számára annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra feladataik és megbízatásaik ellátását az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tőzsdén kívüli származtatott ügyletről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU rendelet 81. cikkével összhangban.
92. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB megfelelő eszközökkel és intézkedési lehetőségekkel rendelkezik a szanálás alatt álló intézmény felett a szanálás alatt álló intézmény
a) működtetése érdekében ideértve az intézmény tulajdonosainak minden jogosultságát, valamint a szanálás alatt álló intézmény vezetése, tevékenységeinek folytatása és szolgáltatásainak nyújtása fenntartását, valamint
b) eszközeinek és tulajdonának kezelése és az azok feletti rendelkezés fenntartása céljából.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok eléréséért a szanálási feladatkörében eljáró MNB közvetlenül vagy általa megbízott személy révén tehet lépéseket.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB egyedi alapon dönt arról, hogy a szanálási intézkedést az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módszerek révén végre tudja-e megfelelően hajtani
a) a szanálási célokra,
b) a szanálásra vonatkozó általános elvekre,
c) a szanálás alatt álló intézmény egyedi körülményeire, és
d) a határokon átnyúló tevékenységű csoportok hatékony szanálásának előmozdítására
tekintettel.
93. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alatt álló intézményhez szanálási biztost rendelhet ki.
(2) A szanálási biztos gyakorolja a kirendelés időtartama alatt a szanálás alá vont intézmény igazgatóságának, valamint – az állami pénzügyi stabilizációs eszköz alkalmazása kivételével – közgyűlésének jogköreit.
(3) Szanálási biztosként kirendelhető:
a) természetes személy,
b) gazdasági társaság.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti szanálási biztos kijelöli azt a természetes személyt, aki főfelelősként képviseli a gazdasági társaságot a szanálási biztosi teendők ellátása során.
(5) A szanálási biztos – az MNB előzetes jóváhagyásával – közreműködőt vehet igénybe.
(6) A szanálási biztos az MNB által utasítható, és tevékenysége során a szanálási célokat kell érvényre juttatnia.
(7) Ha az intézményhez már felügyeleti biztos került kirendelésre, akkor a Felügyelet legkésőbb a szanálási biztos kirendelésével egyidejűleg visszahívja a felügyeleti biztost azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB ugyanazt a gazdasági társaságot vagy természetes személyt is kirendelheti szanálási biztosnak.
(8) Az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a szanálási biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a szanálási biztost kirendelő határozat és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által az intézménnyel szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban az intézményt képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
(9) A szanálási biztosra és az általa az (5) bekezdés alapján igénybe vett közreműködőre alkalmazni kell a felügyeleti biztosra az MNB tv.-ben meghatározott szakmai és összeférhetetlenségi előírásokat.
94. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási biztos kirendelésekor, illetve a szanálási biztosi tevékenységének folytatása során is – a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás körülményeinek mérlegelése alapján – dönthet úgy, hogy több természetes személyt rendel ki a feladatmegosztás megjelölésével a szanálási biztosi tevékenység ellátására. A kirendelésben rendelkezni kell a cégjegyzési jogosultság gyakorlásának módjáról is. A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek lehetősége van arra is, hogy a már kirendelt személyek számát csökkentse, ha ez a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás összes körülményének mérlegelése alapján indokolt.
(2) Hitelintézethez történő természetes személy szanálási biztos kirendelése esetén az MNB a hitelintézethez egyidejűleg legalább két személyt jelöl ki a szanálási biztosi tevékenység ellátására a feladatmegosztás megjelölésével.
95. § (1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok megsértése, illetve a szanálás akadályozása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB a következő szankciókat alkalmazhatja:
a) a jogsértés folytatásától való eltiltás;
b) a vezetői állású személyek legfeljebb hat hónapig terjedő felfüggesztése;
c) természetes személlyel szemben legfeljebb öt millió eurónak megfelelő forint összegű pénzbírság kiszabása;
d) jogi személy esetében a jogi személy előző üzleti évi teljes éves nettó árbevétele legfeljebb 10%-ának megfelelő pénzbírság;
e) a jogsértésből származó anyagi előny vagy elmaradt veszteség legfeljebb 200 százalékának megfelelő pénzbírság.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben foglalt szankciók alkalmazásakor különösen a következő szempontokat mérlegeli:
a) a jogsértés súlyossága és időtartama;
b) a felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;
c) a felelős természetes vagy jogi személy pénzügyi ereje, így különösen a felelős jogi személy teljes árbevétele vagy a felelős természetes személy éves jövedelme;
d) a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentősége, ha ezek meghatározhatók;
e) a jogsértés által harmadik feleknek okozott veszteség, ha meghatározható;
f) a felelős természetes vagy jogi személy illetékes felügyeleti hatósággal való együttműködésének mértéke;
g) a felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések; h) a jogsértés esetleges rendszerszintű következményei.
96. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szankcióval sújtott természetes vagy jogi személynek a döntésről való értesítését követően honlapján haladéktalanul nyilvánosságra hozza a szanálási feladatkörében hozott szankciós döntések rendelkező részét.
(2) Nem jogerős döntéssel szembeni jogorvoslat esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a honlapján jeleznie kell a jogorvoslati folyamat aktuális fázisát, valamint a jogorvoslat eredményét.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB név nélkül teszi közzé a döntést, ha
a) a szankciót természetes személyre szabta ki, és a személyes adatok nyilvánosságra hozatala aránytalan hátrányt okozna;
b) a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely folyamatban lévő büntetőeljárást; vagy
c) a nyilvánosságra hozatal – ha meghatározható – aránytalan veszteséget okozna az érintett intézménynek.
(4) A (3) bekezdésben foglalt esetkörökben a név nélküli közzététel helyett az MNB dönthet a döntés – legfeljebb 60 nappal – halasztott közzétételéről is, ha alappal feltételezhető, hogy a halasztás időszaka alatt a név nélküli nyilvánosságra hozatal indokai meg fognak szűnni.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB gondoskodik arról, hogy az e § szerint nyilvánosságra hozott döntés, valamint a kapcsolódó jogorvoslatra vonatkozó információ legalább öt évig a honlapján hozzáférhető legyen.
97. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy vagy több szanálási eszköz alkalmazása során a szanálás alatt álló intézmény jogainak, eszközeinek és kötelezettségeinek csak egy részét ruházza át, azon tulajdonosoknak és hitelezőknek, akiknek a követeléseit nem ruházták át, a követelések kielégítésére kifizetett összeg nem lehet kevesebb, mint az az összeg, amelyhez akkor jutottak volna, ha a szanálás alatt álló intézmény közvetlenül az átruházás előtt felszámolásra kerül.
(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB hitelezői feltőkésítést alkalmaz, akkor azon részvényesek és hitelezők, akiknek a követelése leírásra vagy saját tőkévé alakításra került, nem szenvedhetnek el nagyobb veszteséget annál, mint amit akkor szenvedtek volna el, ha a szanálás alatt álló intézmény közvetlenül a leírás vagy átalakítás előtt rendes felszámolási eljárás keretében megszüntetésre került volna.
(3) A szanálási intézkedés végrehajtását követően a független értékelő által folytatott értékelésnek kell felmérnie, hogy a tulajdonosok és a hitelezők jobb elbánásban részesültek-e volna, ha a szanálás alatt álló intézmény felszámolásra kerül. Ennek az értékelésnek el kell különülnie az e törvény szerinti független értékeléstől.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott értékelés készítése során
a) azt kell feltételezni, hogy a szanálás alatt álló intézmény, amellyel összefüggésben a részleges átruházás, a leírás vagy az átalakítás végrehajtásra került, közvetlenül a szanálási intézkedés előtt felszámolás alá került;
b) azt kell feltételezni, hogy az eszközök, források, jogok és kötelezettségek részleges átruházására vagy átruházására, illetve a leírásra vagy az átalakításra nem került sor;
c) figyelmen kívül kell hagyni a szanálás alatt álló intézménynek nyújtott bármely rendkívüli állami pénzügyi támogatást, ideértve az MNB által nyújtott rendkívüli likviditási hitelt is.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott értékelésben meg kell határozni:
a) azt az elbánást, amelyben a tulajdonosok és hitelezők részesültek volna, ha a szanálás alatt álló intézmény, amellyel összefüggésben a részleges átruházás, a leírás vagy az átalakítás végrehajtásra került, közvetlenül az átruházás, leírás vagy átalakítás előtt felszámolás alá kerül;
b) a tényleges elbánást, amelyben a tulajdonosok és hitelezők a szanálás alatt álló intézmény szanálása során részesültek; továbbá
c) hogy van-e eltérés az a) és a b) pont szerinti elbánás között.
(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatban hagyja jóvá a (3) bekezdésben meghatározott értékelést.
98. § (1) Ha a 97. § (3) bekezdés szerinti értékelés megállapítja, hogy a 97. § (1) bekezdésben említett bármely tulajdonos vagy hitelező, vagy az OBA nagyobb veszteséget szenvedett el, mint amekkorát felszámolás során szenvedett volna el, kártalanításra jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben említett kártalanítást a Szanálási Alap a 97. § (5) bekezdésében meghatározott határozat meghozatalától számított 30 munkanapon belül köteles az érintett tulajdonos, hitelező, vagy az OBA részére megfizetni.
99. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) a szanálás alatt álló valamely intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak vagy kötelezettségeinek egy részét, de nem az egészét ruházza át egy másik szervezetre, vagy
b) a 85. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott jogosultságokat gyakorolja,
akkor a (2) bekezdésben meghatározott megállapodásokkal és azok részes feleivel kapcsolatban a 100–103. § szerinti rendelkezéseknek megfelelően jár el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni a következő szerződéses jogviszonyok esetében:
a) biztosítéki megállapodások, amelyek alapján egy személy biztosíték útján tényleges vagy függő érdekeltséggel rendelkezik az átruházás tárgyát képező tulajdonban vagy jogokban, tekintet nélkül arra, hogy az adott érdekeltséget konkrét tulajdonnal vagy jogokkal, vagy fajta, mennyiség vagy más a zálogtárgy azonosítására alkalmas körülírással meghatározott zálogtárgyakat terhelő zálogjoggal vagy hasonló intézkedéssel biztosítják-e;
b) tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítéki megállapodások, amelyek alapján meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása vagy fedezése céljából azáltal kerül sor biztosíték nyújtására, hogy a biztosítéknyújtó eszközeinek teljes tulajdonjogát a biztosíték elfogadójára ruházza át, olyan feltételek mellett, amelyek a biztosíték elfogadója számára előírják az eszközök átruházását, ha a meghatározott kötelezettségek teljesülnek;
c) egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodások, amelyek alapján a szanálás alatt lévő intézmény és egy partner közötti kettő vagy több követelés vagy kötelezettség egymással szemben elszámolható;
d) nettósítási megállapodások, amelyek alapján több követelést vagy kötelezettséget egyetlen követeléssé lehet átalakítani, beleértve a pozíciólezáró nettósítási megállapodásokat, amelyek alapján egy jogérvényesítési eljárás bekövetkeztekor a felek kötelezettségeinek esedékességét előre hozzák, így azok azonnal esedékessé válnak vagy megszűnnek, és mindkét esetben egyetlen követeléssé alakulnak át vagy az lép a helyükbe;
e) jelzáloglevelek és fedezett kötvények;
f) strukturált finanszírozási megállapodások, így különösen értékpapírosítások és fedezeti célokra használt olyan instrumentumok, amelyek a biztosíték elválaszthatatlan részét képezik és amelyek a nemzeti jog értelmében a fedezett kötvényekhez hasonló módon vannak fedezve, továbbá amelyek a megállapodásban részes egyik fél vagy egy szanálási vagyonkezelő, megbízott vagy kijelölt személy általi biztosítéknyújtással és -birtoklással járnak.
(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény a (2) bekezdésben felsorolt megállapodásokban részt vevő felek számától és attól függetlenül alkalmazandó, hogy a megállapodások:
a) szerződés, vagyonkezelési megállapodás útján vagy más módon, vagy a törvény erejénél fogva jöttek-e létre;
b) részben vagy teljes körűen más joghatóság alapján szabályozottak-e.
100. § (1) A 99. § (2) bekezdés b)–d) pontjában foglalt megállapodások vonatkozásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem jogosult jogok és kötelezettségek
a) egy részének a szanálás alatt álló intézmény és egy másik személy közötti átruházására, és
b) kiegészítő jogosultságok alkalmazása révén történő módosítására vagy megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogokat és kötelezettségeket akkor kell az ilyen megállapodás alapján védettként kezelni, ha a megállapodás felei jogosultak az említett jogok és kötelezettségek egymással szembeni elszámolására vagy nettósítására.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, ha kártalanítási összeghatár alá tartozó betétekhez való hozzáférés szempontjából szükséges, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) átruházhatja az (1) bekezdésben meghatározott megállapodások részét képező kártalanítási összeghatár alá tartozó betétállományt ugyanazon megállapodás részét képező egyéb eszközök, jogok és kötelezettségek átruházása nélkül, vagy
b) eszközöket, jogokat és kötelezettségeket ruházhat át, módosíthat vagy szüntethet meg a betétállomány átruházása nélkül.
101. § (1) A 99. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt megállapodások vonatkozásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem jogosult
a) azon eszközök átruházására, amelyek kötelezettség biztosítékaként szolgálnak, kivéve, ha az adott kötelezettséget és a biztosíték hasznát is átruházzák;
b) a biztosított kötelezettség átruházására, kivéve, ha a biztosíték hasznát is átruházzák;
c) a biztosíték hasznának átruházására, kivéve, ha a biztosított kötelezettséget is átruházzák;
d) a biztosítéki megállapodás kiegészítő jogosultságok alkalmazása révén történő módosítására vagy megszüntetésére, ha a módosítás vagy megszüntetés hatásaként a kötelezettség biztosítása megszűnik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem nem alkalmazandó a biztosított betétekhez kapcsolódó eszközök, források, jogok és kötelezettségek átruházására, módosítására vagy megszüntetésére.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, ha kártalanítási összeghatár alá tartozó betétekhez való hozzáférés szempontjából szükséges, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) átruházhatja az (1) bekezdésben meghatározott megállapodások részét képező kártalanítási összeghatár alá tartozó betétállományt ugyanazon megállapodás részét képező egyéb eszközök, jogok és kötelezettségek átruházása nélkül, vagy
b) eszközöket, jogokat és kötelezettségeket ruházat át, módosíthat vagy szüntethet meg a betétállomány átruházása nélkül.
102. § (1) A 99. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott megállapodások vonatkozásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem jogosult
a) olyan eszközök, források, jogok és kötelezettségek egy részének átruházására, amelyek olyan strukturált finanszírozási megállapodást alkotnak vagy annak részét képezik, amelyben a szanálás alatt álló intézmény az egyik fél;
b) olyan eszközök, források, jogok és kötelezettségek kiegészítő jogosultságok alkalmazása révén történő megszüntetésére vagy módosítására, amelyek olyan strukturált finanszírozási megállapodást alkotnak vagy annak részét képezik, amelyben a szanálás alatt álló intézmény az egyik fél.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni a 99. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott megállapodásra is.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, ha kártalanítási összeghatár alá tartozó betétekhez való hozzáférés szempontjából szükséges, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) átruházhatja az (1) bekezdésben meghatározott megállapodások részét képező kártalanítási összeghatár alá tartozó betétállományt ugyanazon megállapodás részét képező egyéb eszközök, jogok és kötelezettségek átruházása nélkül, vagy
b) eszközöket, jogokat és kötelezettségeket ruházat át, módosíthat vagy szüntethet meg a betétállomány átruházása nélkül.
103. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB következő szanálási intézkedései nem korlátozhatják a Tvt. hatálya alá tartozó rendszerek működését és e rendszerek szabályainak érvényesülését:
a) a szanálás alatt álló valamely intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak vagy kötelezettségeinek csak egy részét ruházza át egy másik szervezetre;
b) módosítja azon szerződés feltételeit vagy megszünteti azon szerződést, amelyben a szanálás alatt álló intézmény részes fél, vagy valamely átvevőt helyettesíti annak részes féli minőségében.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazott szanálási intézkedés
a) nem okozhatja az átutalási, az átruházási megbízásoknak a Tvt. 3. §-át sértő visszavonását; és
b) nem módosíthatja vagy hatálytalaníthatja
ba) az átutalási, az átruházási megbízásoknak és a nettósításnak a Tvt. 3–4. §-ában előírtak szerinti jogi érvényesíthetőségét,
bb) az eszközöknek, értékpapíroknak vagy hiteleszközöknek a Tvt. 8. § (2) bekezdésben előírtak szerinti felhasználását, vagy
bc) a nyújtott biztosítéknak a Tvt. 8. § (1) és (2a) bekezdésben előírtak szerinti védelmét.
104. § (1) Az e törvényben meghatározott döntések meghozatala során a szanálási feladatkörében eljáró MNB hatóságként jár el.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvényben meghatározott tevékenységének részeként
a) szanálhatóság értékelésére irányuló eljárást,
b) szanálhatóság akadályainak megszüntetésére irányuló eljárást,
c) szanálás lefolytatására irányuló eljárást,
d) szanálási vagyonértékelő kirendelésére irányuló eljárást,
e) tőkeelemek leírására vagy átalakítására irányuló eljárást
folytat le.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában ügyfél az,
a) akire nézve az MNB az e törvényben meghatározottak szerint jogot vagy kötelezettséget állapít meg,
b) akit a szanálási feladatkörében eljáró MNB – a szanálhatósági vizsgálat során – ellenőrzés alá von.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.
105. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvényben meghatározott feladatait a Felügyelet által kérésre átadott, a Felügyelet felügyeleti tevékenységéből származó adatok, dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével végzi.
(2) Az MNB kidolgozza az (1) bekezdésben meghatározott információáramlásra vonatkozó belső eljárásrendjét.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a szanálási feladatkörében eljáró MNB az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet számára határozatában rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő, vagy helyszíni ellenőrzést tarthat.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB felhívására az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet köteles
a) a szanálási feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni,
b) a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, a számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit átadni,
c) a legfőbb szerve, az ügyvezető és ellenőrző szerve előterjesztéseit, e szervek ülésének jegyzőkönyveit átadni,
d) a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálói jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit átadni, továbbá
e) az előbbiekben fel nem sorolt egyéb kimutatást az MNB által meghatározott formában elkészíteni és rendelkezésére bocsátani.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárása során a Ket. írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályaitól eltérően is meghatározhatja az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját.
106. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárása során – ellenérdekű ügyfél hiányában – eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A szanálási feladatkörében eljáró MNB ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítésének kötelezettségét.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárás résztvevői – az ügyfél képviselője kivételével – és más hatóság részére a rendelkezésére álló iratokat az eljárás nyelvén és – ellentétes nyilatkozatuk hiányában – magyar nyelvű fordításban adja át. A fordítás költségeit a szanálási feladatkörében eljáró MNB viseli.
107. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetet a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárása lefolytatásáról – annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal – írásban értesíti, kivéve ha az előzetes értesítés a szanálási eljárás eredményességét veszélyezteti.
(2) Helyszíni ellenőrzést magában foglaló eljárásban a helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre az (1) bekezdést kell alkalmazni.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el, aki e feladatkörében eljárva hivatalos személynek minősül.
(4) A helyszíni ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.
(5) Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot megvizsgálhat, az ügyféltől, annak képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet vagy készíthet.
(6) A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek megküldeni.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.
(8) Az ügyfél iratbetekintési joga – a Ket. 69. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül – abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményezné.
108. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvény szerinti eljárás során tett megállapításait kilenc hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az eljárás alá vont szervezettel közli. Ha az eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoportot irányító tagja útján közli. A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
(2) A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés tartalmazza
a) a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,
b) a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és – ha azt a hatóság tudomására hozta – egyéb elérési lehetőségét,
c) az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való figyelmeztetést,
d) a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, és
e) a megállapítások értékelését.
(3) A csoportvizsgálati jelentés magában foglalja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a pénzügyi csoport egészére és – csoporttagonként elkülönítve – az összes csoporttag egyedi alapú vizsgálatára vonatkozó megállapításait.
(4) Az eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati jelentésre – annak kézhezvételétől számított húsz napon belül – írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a szanálási feladatkörében eljáró MNB ennél rövidebb határidőt – de legalább 8 napot – is előírhat.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított hatvan napon belül hoz döntést. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.
(6) Az (1) bekezdés szerinti értesítés mellőzését és a (4) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésében megindokolja.
109. § Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut a szanálási feladatkörében eljáró MNB tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, a szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét a 108. § (5) bekezdése szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére a 108. § (4) bekezdését kell alkalmazni, a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésére vonatkozó eljárási határidőt pedig az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani.
110. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemre tekintet nélkül végrehajtható végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha arra – a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye miatt – halaszthatatlanul szükség van.
(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti végzését soron kívül hozza meg.
111. § A Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései – a szanálási feladatkörében eljáró MNB által kiszabott bírság megfizetésének kivételével – az MNB eljárása során nem alkalmazhatók.
112. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hatósági eljárásban a Ket. 29. § (3)–(12) bekezdését, 70. §-át, a 93. §-át, 94. §-át és 94/A. §-át nem kell alkalmazni.
(2) Az MNB az ügyfél kérelmére nem folytat le e törvény szerinti feladatkörébe tartozó eljárást.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB eljárása során a Ket. 10. § (2) bekezdése, a 29. § (3)–(12) bekezdése, a 33–33/B. §-a és 49. §-a nem alkalmazható.
113. § (1) Az intézmény haladéktalanul értesíti a Felügyeletet, ha úgy ítéli meg, hogy a 17. § (2) bekezdése értelmében fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló információk alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül várhatóan fizetésképtelenné válik.
(2) Ha az intézmény vonatkozásában teljesülnek a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, erről haladéktalanul, még a szanálást elrendelő határozatot megelőzően a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek tájékoztatnia kell
a) az intézmény, az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás vagy az intézmény fióktelepének illetékes felügyeleti hatóságát;
b) a betétbiztosítási rendszert, ideértve az OBA-t, ha ez szükséges a betétbiztosítási feladatainak a teljesítéséhez;
c) a befektetés-védelmi rendszert, ideértve a Beva-t, ha ez szükséges a befektető-kártalanítási feladatainak a teljesítéséhez;
d) a szanálás finanszírozás rendszert, ideértve a Szanálási Alapot;
e) szükség esetén a csoportszintű szanálási hatóságot;
f) az összevont alapú felügyeletért felelős felügyeleti hatóságot;
g) a fióktelep szanálási hatóságát;
h) az illetékes minisztériumokat;
i) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert;
j) szövetkezeti hitelintézet tervezett szanálása esetén az Integrációs Szervezetet.
114. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási intézkedésről a szanálási intézkedés meghozatalát követően haladéktalanul értesíti a 113. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza legalább
a) a szanálási intézkedést, és
b) azt az időpontot, amelytől kezdve a szanálási intézkedés hatályos.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB gondoskodik a szanálási intézkedés másolatának, vagy a szanálási intézkedés hatásait – és különösen a lakossági ügyfelekre gyakorolt hatásait – összefoglaló közlemény közzétételéről
a) honlapján;
b) a szanálás alatt álló intézmény honlapján;
c) ha a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedéseket bevezették valamely szabályozott piacra, a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos szabályozott információk közzétételéhez használt eszközökkel.
(4) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási intézkedést hozott és gyakorolja:
a) a 89. § alapján a kifizetési és teljesítési kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó jogosultságot,
b) a 90. § alapján a hitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozására vonatkozó jogosultságot, vagy
c) a 91. § alapján a felmondási jog felfüggesztésére vonatkozó jogosultságot,
akkor a (3) bekezdésben szereplő követelmények teljesítésén túl közleményt tesz közzé, amelyben a (3) bekezdésben meghatározott intézkedésének megfelelően feltünteti a felfüggesztés vagy korlátozás feltételeit és időtartamát.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB dönthet az e törvény alapján hozott és közzéteendő döntés – legfeljebb 60 nappal – halasztott közzétételről is, ha alappal feltételezhető, hogy a közzététel veszélyeztetheti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és a szanálási célok elérését.
(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB honlapján közzéteszi, hogy melyik szanálási hatóságokkal van hatályban lévő együttműködési megállapodása.
115. § (1) Titoktartás köti a következő személyeket és szervezeteket:
a) a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t;
b) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumot és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztériumot;
c) a szanálási hatóságok által megkeresett vagy felkért lehetséges átvevőt, függetlenül attól, hogy megkeresés vagy felkérés
ca) a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásának előkészítése volt-e, vagy
cb) a megkeresés, illetve a felkérés átvételt eredményezett-e;
d) a Felügyeletet;
e) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter vagy a c) pontban meghatározott lehetséges átvevők által megbízott könyvvizsgálókat, könyvelőket, jogi és szakmai tanácsadókat, értékelési és egyéb szakértőket;
f) az OBA-t;
g) a Beva-t;
h) egy áthidaló intézményhez vagy egy szanálási vagyonkezelőhöz kijelölt vezetést, a kijelölés előtt, annak ideje alatt és a kijelölést követően;
i) a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek aktuálisan vagy korábban az e törvényben foglaltakkal kapcsolatban szolgáltatást nyújtó minden más személyt vagy szervezetet;
j) a szanálási biztost;
k) az a)–j) pontban említett szervek vagy szervezetek alkalmazottait a jogviszonyuk megszűnését követően is.
(2) Nem sérti az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási követelményt
a) az (1) bekezdésben meghatározott személy vagy szervezet által az információ olyan összefoglaló vagy összegzett formában való átadása, amely alapján az intézmény nem azonosítható, vagy
b) az információ átadása, ha az érintett személy vagy szervezet rendelkezik az információt nyújtó hatóság, illetve az intézménynek az információátadásra vonatkozó kifejezett és előzetes hozzájárulásával.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik
a) az (1) bekezdésben meghatározott szervek vagy szervezetek alkalmazottai és szakértői egymás közötti információ-átadására, ideértve a Felügyelet, a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB, a jegybanki vagy a szanálási feladatkörében eljáró MNB alkalmazottai és szakértői közötti információ-átadást is, ha feladatuk ellátásához szükséges, vagy
b) a szanálási feladatkörben eljáró MNB által a szanálási intézkedés tervezése vagy végrehajtása céljából
ba) más EGT-állam szanálási hatóságával,
bb) más EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságaival, illetékes minisztériumokkal, központi bankokkal, betétbiztosítási és befektető-kártalanítási rendszerekkel, a fizetésképtelenségi eljárásokért felelős hatóságokkal,
bc) az Európai Bankhatósággal,
bd) a szanálási hatóságok feladataival megegyező feladatokat ellátó harmadik országbeli hatóságokkal, vagy
be) egy lehetséges átvevővel
való információ-megosztásra.
(4) Az MNB kidolgozza a (3) bekezdésben meghatározott információáramlásra vonatkozó belső eljárásrendjét.
(5) E §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró
aa) Állami Számvevőszékkel,
ab) kormányzati ellenőrzési szervvel,
ac) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel szemben, és
b) az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan a feladatkörében eljáró
ba) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében,
bb) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben,
bc) a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben.
(6) E törvény vonatkozásában titoknak minősül a banktitok, az értékpapírtitok, fizetési titok és az üzleti titok.
116. § (1) Az e törvényben meghatározott, az MNB által szanálási feladatkörében hozott közigazgatási hatósági döntések bírósági felülvizsgálatára a Pp. XX. fejezetében foglalt szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az MNB által szanálási feladatkörében hozott közigazgatási hatósági döntések bírósági felülvizsgálatára a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(3) A szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozat
a) megváltoztatásának nincs helye,
b) felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, és
c) felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek, valamint perújításnak nincs helye.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakon kívül a következő döntések felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben nincs helye a határozat bíróság általi megváltoztatásának:
a) a szanálási eljárást megszüntető határozat [21. §],
b) az ideiglenes értékelést jóváhagyó határozat [25. § (3) bekezdés],
c) az utólagos, végleges értékelést jóváhagyó határozat [26. §],
d) a vagyonértékesítés vagy az eszközelkülönítés keretében átruházott eszközök, források,jogok vagy kötelezettségek visszaruházását elrendelő határozat [38. és 55. §],
e) a hitelezői feltőkésítés alkalmazhatóságához szükséges feltételek biztosítását elrendelő határozat [59–61. §, 69–70. §, 72–73. §],
f) a reorganizációs tervet jóváhagyó határozat [71. § (6) bekezdés],
g) a szolgáltatás vagy létesítmény biztosítását előíró határozat [86. §],
h) az egyes szerződéses feltételeknek a szanálás során történő kizárásáról hozott határozat [88. §],
i) az egyes kötelezettségek felfüggesztéséről hozott határozat [89. §],
j) a hitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozásáról hozott határozat [90. §],
k) a felmondási jog ideiglenes felfüggesztéséről hozott határozat [91. §], és
l) a szanálási biztos kirendeléséről hozott határozat [93. §].
(5) A (4) bekezdésben meghatározott hatósági határozatok felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek, valamint perújításnak van helye.
(6) A (3) és (4) bekezdésben nem említett, az MNB által szanálási feladatkörében eljárva hozott közigazgatási hatósági döntések – ide nem értve azon hatósági döntéseket, amelyek a szanálást elrendelő határozat elleni jogorvoslattal támadhatóak meg – felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben a bíróság a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntését megváltoztathatja. Ebben az esetben a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek, valamint perújításnak van helye.
(7) A perben nincs helye
a) a kereset megváltoztatásának,
b) igazolási kérelem előterjesztésének, és
c) az eljárás szünetelésének.
(8) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül a szanálási feladatkörében eljáró MNB-hez kell benyújtani. A felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező.
(9) Az MNB a hozzá benyújtott keresetlevelet – az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt – 5 napon belül továbbítja a bírósághoz. A szanálási feladatkörében eljáró MNB nyilatkozatának tartalmaznia kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB által ismert, a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntése folytán érdekelt személyek nevét, elérhetőségét.
(10) A bíróság soron kívül jár el.
(11) A bíróság az ügy érdemében tárgyalás tartása nélkül dönt, azonban szükség esetén vagy a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. Tárgyalás tartását csak a keresetlevélben vagy a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatban lehet kérni. Tárgyalás tartása esetén a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezését követő tizenötödik napra kell kitűzni.
(12) A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági döntésének végrehajtására nincs halasztó hatálya. A felülvizsgálat során a bíróság – kérelemre – kivételesen felfüggesztheti a megtámadott döntés végrehajtását, ha
a) a rendelkezésre álló adatok alapján azt a 17. § szerinti közérdek indokolja, és
b) a végrehajtás felfüggesztése
ba) nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy
bb) nem veszélyezteti a szanálási célok elérését.
(13) A bíróság a keresetlevél bírósághoz történő – a szanálási feladatkörében eljáró MNB általi – megküldésétől számított 45 napon belül dönt és határozatát a kihirdetés napjáig írásba foglalja.
(14) A bíróság a döntés meghozatalához a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a megtámadott döntés előkészítése során készített gazdasági-pénzügyi elemzéseket és számításokat a bizonyítékok között értékeli.
(15) A bíróságnak a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül gondoskodnia kell a határozat felek részére történő kézbesítéséről.
(16) A bíróság ítélete ellen felülvizsgálati kérelem az ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidőn belül a felülvizsgálati kérelemnek a bírósághoz meg kell érkeznie. A Kúria soron kívül jár el, a felülvizsgálati kérelmet 30 napon belül elbírálja, és határozatát e határidőn belül írásba foglalja.
(17) A bíróság fellebbezéssel támadható végzése ellen benyújtott fellebbezési eljárásban a másodfokú bíróság az ügy iratainak megérkezését követő 15 napon belül soron kívül dönt. Nincs helye a Pp. 270. § (3) bekezdése alkalmazásának.
117. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB, valamint a szanálási biztos által a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos tulajdonosi vagy ügyvezetési jogok gyakorlása során hozott társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára a Ptk. harmadik könyvének XI. fejezetében foglalt szabályokat és a Pp. általános eljárási szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pert a Ptk. 3:35. §-ban meghatározottakon kívül az érintett tulajdonos is megindíthatja. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. A perben a bíróság soron kívül jár el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határozatok felülvizsgálata során a bíróság – kérelemre – kivételesen felfüggesztheti a megtámadott határozat végrehajtását, ha
a) a rendelkezésre álló adatok alapján azt a 17. § szerinti közérdek indokolja, és
b) a végrehajtás felfüggesztése
ba) nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy
bb) nem veszélyezteti a szanálási célok elérését.
118. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatának hatályon kívül helyezése nem érinti a bíróság ítéletének közlése napján vagy azt megelőzően a hatályon kívül helyezett határozat alapján végrehajtott ügyletek érvényességét, ha ez a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedésekből, eszközeiből, forrásaiból, jogaiból vagy kötelezettségeiből jóhiszeműen ellenérték fejében részesedő harmadik fél szerzett jogát érintené.
(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozata a bíróság döntése alapján jogszabálysértő, akkor az ezzel okozott kárt köteles megtéríteni.
119. § (1) Ha a szanálási eszközök és jogosultságok hatékony alkalmazásához szükséges, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási célokkal összhangban – a hitelbiztosítékok érvényesítésére vonatkozó 90. § szerinti korlátozások sérelme nélkül – kérelmezheti a folyamatban lévő olyan bírósági eljárásnak a szanálási eljárás befejezéséig történő szüneteltetését, amelynél a szanálás alatt álló intézmény a fél.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB (1) bekezdés szerinti kérelmét annak beérkezését követő 3 munkanapon belül el kell bírálni.
120. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási feladatainak hatékony ellátása érdekében más EGT-állam szanálási hatóságával együttműködési megállapodást köthet.
(2) A nemzetközi együttműködés keretében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a rendelkezésére álló banktitkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy információt megoszthat más EGT-államok
a) szanálási hatóságával, és
b) illetékes minisztériumával, ha az információk olyan döntéssel vagy témával kapcsolatosak, amelynek esetében az illetékes minisztérium tájékoztatására, az azzal való konzultációra vagy annak hozzájárulására van szükség, vagy amely az állami források szempontjából következményekkel járhat, ha
a megállapodás biztosítja, hogy az adatot átvevő szerv az átadott adatokat kizárólag az általa megjelölt célra használhatja fel és azt nem adhatja tovább.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdés szerinti információcsere során nem adhat át harmadik országbeli szanálási hatóságtól kapott információkat, kivéve, ha az érintett harmadik országbeli szanálási hatóság hozzájárult az információ továbbításához.
121. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB – a 122. §-ban foglalt kivétellel – elismeri a valamely harmadik országbeli intézménnyel összefüggő harmadik országbeli szanálási eljárást, és végrehajtja az abból fakadó magyarországi cselekményeket, ha az érintett intézménynek magyarországi leányvállalati intézménye vagy fióktelepe van; és az rendelkezik olyan eszközökkel, forrásokkal, jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek Magyarországon vannak vagy a magyar jog által szabályozottak.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) gyakorolhatja szanálási jogosultságát a következők kapcsán:
aa) harmadik országbeli intézmény olyan eszközei, amelyek Magyarországon találhatók vagy amelyekre a magyar jog az irányadó;
ab) harmadik országbeli intézmény olyan jogai vagy kötelezettségei, amelyeket a magyarországi fióktelep könyvel el, vagy amelyekre a magyar jog az irányadó, vagy ha az ilyen jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos követelések Magyarországon érvényesíthetők;
b) EU-szintű anyavállalat intézmény leányvállalata részvényei vagy tagsági részesedései átruházásának előírása, ideértve ha az átruházáshoz harmadik személy egyetértése vagy közreműködése kell, akkor az erre történő kötelezését is;
c) az 89–91. §-ban előírt jogosultságok gyakorlása az (1) bekezdésben említett szervezettel szerződéses viszonyban álló bármely fél jogaival kapcsolatban, ha e jogosultságok a harmadik országbeli szanálási eljárások végrehajtásához szükségesek.
(3) A harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése és végrehajtása nem sérthetik a magyar jogot, és nem érintik a magyar jog alapján indult fizetésképtelenségi eljárásokat.
122. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB elutasíthatja a harmadik országbeli szanálási eljárásoknak a 121. § szerinti elismerését vagy végrehajtását, ha úgy ítéli meg, hogy:
a) a harmadik országbeli szanálási eljárások hátrányos hatást gyakorolnának Magyarország pénzügyi közvetítőrendszerének stabilitására, vagy úgy ítéli meg, hogy az eljárások hátrányos hatást gyakorolnának egy másik EGT-állam pénzügyi közvetítőrendszerének stabilitására;
b) egy vagy több szanálási cél elérése érdekében valamely magyarországi fióktelep kapcsán a 123. § szerinti független szanálási intézkedésre van szükség;
c) a Magyarországon székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező vagy kifizetendő hitelezők, ezen belül különösen a betétesek, a harmadik országbeli szanálási eljárás keretében nem részesülnének a harmadik országbeli hitelezőkkel és betétesekkel egyenlő elbánásban;
d) a harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése vagy végrehajtása jelentős költségvetési következményekkel járna Magyarország számára; vagy
e) az elismerés vagy a végrehajtás a közérdekkel ellentétes lenne.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés d) pontjában foglalt kérdésben kikéri a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter véleményét.
123. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult szanálási intézkedés megtételére olyan harmadik országbeli intézmények magyarországi fióktelepe tekintetében, amely
a) nem áll harmadik országbeli szanálási eljárás alatt, vagy
b) harmadik országbeli szanálási eljárás alatt áll, és a 122. §-ban meghatározott körülmények valamelyike érvényesül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságokat a szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor gyakorolhatja, ha
a) megállapítja, hogy az intézkedésre közérdek miatt van szükség; és
b) a következő feltételek közül egy vagy több teljesül:
ba) a magyarországi fióktelep már nem teljesíti vagy valószínűleg nem fogja tudni teljesíteni az engedélyezésére és működésére vonatkozó, magyar jog által előírt feltételeket, és nincs kilátás arra, hogy bármilyen más, magánszektorbeli, felügyeleti vagy releváns harmadik országbeli intézkedés révén megfelelő időkereten belül a fióktelep újra teljesítené a feltételeket, vagy megakadályozható lenne fizetésképtelenné válása,
bb) a harmadik országbeli intézmény a szanálási feladatkörében eljáró MNB álláspontja szerint nem képes, nem akarja vagy valószínűleg nem lesz képes kifizetni a magyarországi hitelezők felé fennálló kötelezettségeit vagy a fióktelepen keresztül létrejött vagy a fióktelep könyveiben nyilvántartott, nem vitatott kötelezettségeit azok esedékessé válásakor, és a szanálási feladatkörében eljáró MNB meggyőződött arról, hogy az említett harmadik országbeli intézménnyel összefüggésben ésszerű időn belül nem került sor harmadik országbeli szanálási eljárásra vagy fizetésképtelenségi eljárásra vagy annak kezdeményezésére;
c) az alábbi körülmények valamelyike fennáll
ca) az érintett harmadik országbeli hatóság harmadik országbeli szanálási eljárást kezdeményezett a harmadik országbeli intézmény tekintetében, vagy
cb) az érintett harmadik országbeli hatóság harmadik országbeli szanálási eljárás indítására vonatkozó szándékáról értesítette a szanálási hatóságot; és a 122. §-ban meghatározott körülmények valamelyike fennáll.
(3) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe tekintetében független szanálási intézkedést hoz, tekintettel kell lennie a szanálási célokra és a szanálási intézkedést a 20. § (1) bekezdésében foglalt elvekkel összhangban kell meghoznia.
124. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB harmadik ország szanálási hatóságával szanálási együttműködési megállapodást köthet, ha a harmadik állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelményeknek megfelelő jogszabályi előírásokkal.
(2) Az együttműködési megállapodás kitér az alábbiakra:
a) a szanálási terv készítéséhez és naprakészen tartásához szükséges információcsere;
b) a szanálási terv kidolgozása során folytatott konzultáció és együttműködés, beleértve a 121. § és 123. § szerinti jogosultságok és az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló jogosultságok gyakorlására vonatkozó elveket;
c) a szanálási eszközök alkalmazásához és a szanálási jogosultságok, valamint az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló jogosultságok gyakorlásához szükséges információcsere;
d) az együttműködési megállapodás feleinek korai figyelmeztetése vagy a velük való konzultáció az e törvény alapján vagy a vonatkozó harmadik országbeli jog alapján a megállapodás tárgyát képező intézményt vagy csoportot érintő jelentős intézkedés meghozatala előtt;
e) együttes szanálási intézkedések esetén a nyilvános kommunikáció koordinálása;
f) az a)–e) pont szerinti információcserére és együttműködésre vonatkozó eljárások és szabályok, többek között – adott esetben – válságkezelő csoportok létrehozása és működtetése révén.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB honlapján közzéteszi, hogy melyik harmadik országok szanálási hatóságával kötött szanálási együttműködési megállapodást.
(4) Harmadik országok szanálási hatóságaival való információcserére az együttműködési megállapodás rendelkezései az irányadóak.
125. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztérium a következő feltételek teljesülése esetén oszthatnak meg bizalmas információkat az érintett harmadik országbeli hatósággal:
a) az említett harmadik országbeli hatóságra – minden érintett szanálási és felügyeleti hatóság véleménye szerint – a 115. § által előírt szakmai titoktartási követelményekkel és előírásokkal legalább egyenértékű követelmények és előírások vonatkoznak;
b) az információra az érintett harmadik országbeli hatóságnak szüksége van a nemzeti jog szerinti – az e törvény szerintiekhez hasonló – szanálási feladatai elvégzéséhez, és az a) pontra is figyelemmel, az információt nem használják fel semmilyen más célra.
(2) Ha a bizalmas információ másik EGT-államból származik, a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem hozhatja ezt az információt az érintett harmadik országbeli hatóságok tudomására, kivéve, ha a következő feltételek teljesülnek:
a) azon EGT-állam érintett hatósága, ahonnan az információ származik (az információt kibocsátó hatóság), hozzájárul az információ közléséhez;
b) az információt csak az információt kibocsátó hatóság által engedélyezett célból közlik.
(3) E § alkalmazásában az információ akkor minősül bizalmasnak, ha a magyar jog szerinti titoktartási követelmények hatálya alá tartozik.
126. § (1) E törvény hatálybalépésével létrejön a Szanálási Alap (a továbbiakban: Alap), amely az intézmények befizetéseiből finanszírozott, a szanáláshoz közvetlenül kapcsolódó, (3) és (4) bekezdésben meghatározott finanszírozási igények fedezésére szolgáló alap.
(2) Minden intézmény köteles csatlakozni az Alaphoz.
(3) Az Alap vagyona az alábbi célokra használható fel:
a) a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási vagyonkezelő eszközeinek és kötelezettségeinek garantálása;
b) a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási vagyonkezelő részére történő hitelnyújtás;
c) a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek megvásárlása;
d) áthidaló intézménynek vagy szanálási vagyonkezelőnek nyújtott tőkehozzájárulás;
e) a szanálás alatt álló intézmény számára az 59–60. §-ban meghatározott célból történő hozzájárulás;
f) az OBA-nak a 143. § (5) bekezdés szerint fizetendő kártalanítás;
g) a tulajdonosoknak vagy a hitelezőknek a 98. §-sal összhangban fizetendő kártalanítás;
h) a fiskális semlegesség 128. § szerinti teljesülésének biztosítása;
i) az a)–h) pontban említett intézkedések bármely kombinációja.
(4) Az Alap a vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során a (3) bekezdés a)–d) pontban említett intézkedésekhez az átvevő tekintetében is igénybe vehető.
127. § Az Alap közvetlenül nem használható az intézmény, pénzügyi vállalkozás, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság veszteségeinek a fedezésére, illetve feltőkésítésére.
128. § (1) Az állam által szanálási célra rendelkezésre bocsátott forrásokat az Alapból vissza kell fizetni az állam általi rendelkezésre bocsájtást követő tíz éven belül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetésnek az adott időszakra, évente az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által megállapított 10 éves forint állampapír referenciahozammal megnövelt értékben kell teljesülnie.
(3) Az államnak az 81. § (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott tulajdonszerzését követő ötödik év elteltével, öt éven át fennálló eladási joga nyílik az általa e törvény szerint szerzett tagsági részesedések tekintetében az Alappal szemben olyan áron, amely biztosítja a fiskális semlegesség elvének teljesülését.
129. § (1) Az Alap jogi személy.
(2) Az Alap székhelye Budapest.
(3) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és az e törvényben meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel.
(4) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.
130. § Az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.
131. § (1) Az Alap könyvvizsgálót bíz meg.
(2) Az Alap könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül választja az igazgatótanács.
(3) A könyvvizsgáló természetes személy megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az Alapnál és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra a könyvvizsgálói feladatokat.
(4) A könyvvizsgáló feladata az Alap könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójának felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az Alap gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és felhasználással kapcsolatos igazgatótanácsi előterjesztések hitelességéről. Az Alap könyvvizsgálója lehet olyan személy, aki egyidejűleg az OBA könyvvizsgálói feladatát is ellátja.
132. § (1) Az Alap irányító testülete az igazgatótanács, amely az Alappal kapcsolatos döntéseknél a következő összetételben jár el:
a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt személy,
b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNB tv. 4. § (8) bekezdésében, a másik az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatot ellátó vezető,
c) az OBA ügyvezető igazgatója.
(2) Az igazgatótanácsban az elnöki jogokat a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt személy gyakorolja.
(3) A Beva ügyvezető igazgatója meghívottként, tanácskozási joggal részt vesz az igazgatótanácsi üléseken.
(4) Az Alap igazgatótanácsa döntéseiről nyilvántartást vezet.
(5) Az igazgatótanács feladata:
a) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét,
b) elfogadja az Alap szabályzatait,
c) dönt az egyes feladatokra esetileg létrehozott különleges bizottságok összetételéről,
d) meghatározza az Alap által e törvény értelmében teljesítendő kifizetések rendjét,
e) dönt az Alap költségvetéséről, ezen belül a működési költségeiről,
f) évente egyszer, legkésőbb a gazdasági év befejezését követő év május 30. napjáig elfogadja az Alap éves beszámolóját és a könyvvizsgáló jelentését, megállapítja az Alap vagyoni helyzetét és az ezekről szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvevőszéknek,
g) évente egyszer az MNB előterjesztése alapján kialakítja az Alap díjpolitikáját, és azt ismerteti az intézményekkel; a díjpolitika alapján meghatározza tagjainak éves befizetési kötelezettségét,
h) határoz a megemelt, illetve rendkívüli díjfizetési kötelezettség előírásáról,
i) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat, valamint
j) dönt – a szanálási feladatkörében eljáró MNB előterjesztése alapján – az Alap pénzeszközeinek szanálási célú felhasználásáról.
(6) Az igazgatótanács az Alappal kapcsolatos feladatainak végrehajtása során igénybe veheti az OBA és – a monetáris finanszírozás tilalmába nem ütköző módon – az MNB szolgáltatásait.
(7) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten az OBA munkaszervezete látja el az OBA ügyvezető igazgatójának irányításával.
133. § (1) Az Alap forrásai:
a) az Alap tagjai által fizetett
aa) csatlakozási díj,
ab) a rendszeres éves befizetés,
ac) a rendkívüli befizetés,
b) az Alap által felvett kölcsön,
c) az Alap által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
d) egyéb bevétel.
(2) Az Alap – a 126. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósítása érdekében – hitelt vehet fel:
a) hitelintézettől,
b) egyéb jogi személytől (ideértve más országok szanálást finanszírozó mechanizmusát vagy alapját is).
(3) Az MNB semmilyen formában nem finanszírozhatja az Alapot.
(4) Az Alap – 126. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósítása érdekében – kötvényt bocsáthat ki.
(5) Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a 126. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében – a Kormány által jóváhagyott összegű – felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az Alap kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat kell fizetnie.
134. § A szanálás alatt álló intézménytől vagy az áthidaló intézménytől kapott összegek, a kamatok és a befektetések utáni egyéb jövedelmek, valamint a szanálásból fakadóan bármely más jövedelem az Alaphoz kerül.
135. § (1) Az Alap pénzforgalmi számláját – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – az MNB vezeti.
(2) Az Alap pénzforgalmi számláján jóváírandók az Alap összes pénzbevételei, beleértve a működésből származó bevételeket is, ugyanakkor a pénzforgalmi számlát meg kell terhelni a működéssel kapcsolatos pénzkiadásokkal, a szanálás finanszírozásával, valamint a szanált intézmény tulajdonosainak és hitelezőinek esetleges kártalanításával kapcsolatos kifizetésekkel.
(3) Az Alap pénzeszközeit – a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a szanálás finanszírozására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve – állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben kell tartani.
(4) Az Alap esetleges nyereségét kizárólag a saját tőkéjének növelésére fordíthatja.
136. § (1) Az intézmény a tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alapnak megküldeni, és annak másolatát csatolni a tevékenységi engedély iránti kérelemhez.
(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által közzétett formában kell megtenni.
137. § Az Alaphoz csatlakozó intézmény – a tevékenységi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül – a jegyzett tőkéjének 0,05 százalékával megegyező összeget köteles az Alapba egyszeri csatlakozási díjként befizetni.
138. § (1) Az Alap tagjai éves díjat fizetnek, amely
a) alapdíjból, és
b) kockázat alapú változó díjból áll.
(2) Az éves díj összegét az Alap tagja minden évben negyedéves részletekben, legkésőbb a tárgynegyedév tizenötödik napjáig köteles befizetni az Alap pénzforgalmi számlájára.
(3) Az Alap tagja által a tevékenység engedélyezésének évére vonatkozóan fizetendő díjat az általános szabályoknak megfelelően megállapított éves díj háromszázhatvanötödének és az Alapban való adott évi tagság napjai számának szorzata határozza meg.
139. § (1) A hitelintézetek által fizetendő alapdíjat a hitelintézet a tárgyévet megelőző év december 31-én fennálló biztosított betétekkel csökkentett (szavatoló tőke nélküli) kötelezettségei összegének és a magyarországi székhelyű intézmények összesített (aggregált), biztosított betétekkel csökkentett (szavatoló tőke nélküli) kötelezettsége összegének az aránya alapján kell megállapítani.
(2) A hitelintézetek esetében a kockázat alapú változó díj megállapításakor az alábbi szempontokra kell figyelemmel lenni:
a) a hitelintézet kockázati kitettsége, beleértve kereskedelmi tevékenységének jelentőségét, mérlegen kívüli kitettségeit és a tőkeáttétel fokát;
b) a hitelintézet finanszírozási forrásainak stabilitása és diverzifikációja;
c) a hitelintézet pénzügyi helyzete;
d) annak valószínűségére, hogy a hitelintézet szanálás alá kerül;
e) a hitelintézet által korábban kapott állami támogatás mértéke;
f) a hitelintézet struktúrájának összetettsége és a hitelintézet szanálhatósága;
g) a hitelintézet jelentősége egy vagy több EGT-állam pénzügyi rendszere stabilitásának vagy gazdaságának szempontjából, és
h) a hitelintézet 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdése szerinti intézményvédelmi rendszerben való tagsága.
(3) A befektetési vállalkozások alapdíj fizetésére kötelezettek, amelynek mértéke a 132. § (5) bekezdés g) pontja szerint meghatározott díjpolitika szerint kerül meghatározásra a tárgyévet megelőző év december 31-én fennálló alapdíj egység és az adott évre elfogadott szorzószámok szorzata alapján.
(4) Befektetési vállalkozások esetében a kockázat alapú változó díj megállapításakor az alábbi szempontokra kell figyelemmel lenni:
a) a befektetési vállalkozás Bszt. 105. § (1) és (2) bekezdése szerint számított tőkekövetelménye, a kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke mértéke, szavatoló tőke többlet, illetve esetleges hiány;
b) a befektetési vállalkozás sajátszámlás kereskedelmi tevékenységének jelentősége, mérlegen kívüli kitettsége és a tőkeáttétel foka;
c) a befektetési vállalkozás finanszírozási forrásainak stabilitása és diverzifikációja;
d) a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzete;
e) annak valószínűsége, hogy a befektetési vállalkozás szanálás alá kerül;
f) a befektetési vállalkozás által korábban kapott állami támogatás mértéke;
g) a befektetési vállalkozás struktúrájának összetettsége és a befektetési vállalkozás szanálhatósága; és
h) a befektetési vállalkozás jelentősége egy vagy több EGT-állam pénzügyi rendszere stabilitásának vagy gazdaságának szempontjából.
(5) Az intézmény a végelszámolása vagy felszámolása kezdő évében a végelszámolás vagy felszámolás kezdő napjáig terjedő időszakra vonatkozóan az e §-ban meghatározottak szerint köteles időarányos éves díjat fizetni. A díj vetítési alapja az intézmény által a felszámolás vagy végelszámolás elrendelését megelőzően teljesített legutolsó díjfizetésnél az (1) vagy (3) bekezdés alapján figyelembe vett díjalap.
140. § Ha az Alap tagja olyan kockázatos tevékenységet folytat, amely a szabályzat szerint indokolja az emelést, akkor az Alap növelheti az intézmény által a tárgyév során fizetendő díjat azzal, hogy az emelés előtt az Alap
a) véleményt kér a szanálási feladatkörében eljáró MNB-től és a Felügyelettől;
b) módot ad az intézménynek észrevételei megtételére.
141. § (1) Az Alap az általa a 133. § (2) bekezdése alapján felvett kölcsön és a 133. § (4) bekezdése alapján kibocsátott kötvény visszafizetése érdekében az intézmény számára egységes elvek szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, amely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez.
(2) Ha a kölcsön igénybevételét szükségessé tevő eseményhez kapcsolódón az Alap bevételre tesz szert, azt elsősorban a fennálló kölcsöntartozás csökkentésére, ezt követően pedig az intézményeket terhelő rendkívüli fizetési kötelezettség mérséklésére, illetve visszafizetésére kell fordítani.
(3) Ha egy intézmény esetében a rendkívüli befizetés elrendelése veszélyeztetné az azonnali vagy mindenkori fizetőképességét – azaz a likviditását vagy a szolvenciáját –, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB részben vagy egészben elhalaszthatja az intézmény rendkívüli befizetési kötelezettségének elrendelését. A rendkívüli befizetés legfeljebb 6 hónappal halasztható el azzal, hogy az intézmény kérelmére egy alkalommal újabb 6 hónappal a halasztás meghosszabbítható.
142. § Az intézmény az Alapba befizetett összeget (ideértve a csatlakozási díjat is) egyéb ráfordításként számolja el.
143. § (1) Az OBA – egyidejűleg, összesen legfeljebb a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány 0,4 százalékának megfelelő mértékig – hozzájárul a szanálás finanszírozásához, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az érintett intézmény vonatkozásában alkalmazandó szanálási intézkedése biztosítja a betétesek folyamatos hozzáférését biztosított betéteikhez.
(2) Az OBA az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásának összege megegyezik
a) azzal az összeggel, amellyel a hitelezői feltőkésítés alkalmazása esetén a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány tekintetében a követelést csökkentették volna az intézmény esetében a 61. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával, ha a kártalanítási összeghatár hatálya alá tartozó betétállományra is kiterjedt volna a hitelezői feltőkésítés hatálya, és ha ugyanolyan mértékben csökkentették volna azokat, mint a felszámolási rangsorban a kielégítési sorrendben azonos helyet elfoglaló hitelezők követeléseit, vagy
b) hitelezői feltőkésítéstől eltérő eszköz alkalmazása esetén azon veszteségek összegével, amelyek a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállományra hárultak volna, ha a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány a felszámolási rangsorban a kielégítési sorrendben azonos helyet elfoglaló hitelezőkre hárulóval arányos mértékű veszteséget szenvedett volna el.
