(6) A Hpt. 228. § (6) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „egy munkanapon” szöveg lép.
97. § Hatályát veszti a Hpt.
a) 12. § (6) bekezdése,
b) 79. § (2) bekezdés c) pontja,
c) 100. §(2) bekezdése,
d) 213. § (1) bekezdés f) pontjában a „, az egészségbiztosítási szerv” szövegrész,
e) 213. § (1) bekezdés l)–m) pontja és
f) 214. § (12) bekezdése.
98. § (1) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdés 59. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„59. kockázati tőkealap: olyan zártvégű ABA, amelyet vállalkozásfejlesztés finanszírozásának céljából hoztak létre és befektetési politikája szerint az összesített tőke-hozzájárulása és a le nem hívott tőkéje legalább 70%-át a vállalati fejlődés kezdeti szakaszában lévő vállalkozásokba fekteti, amelynek kollektív befektetési értékpapírjait zártkörűen kizárólag szakmai befektetők részére hozzák forgalomba, és amely nem tőkeáttétellel finanszírozott;”
(2) A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 60. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„60. kockázati tőkealap-kezelő: rendszeres gazdasági tevékenységként kizárólag kockázati tőkealapot, illetve magántőkealapot kezelő ABAK;”
(3) A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 70. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„70. magántőkealap: olyan zártvégű ABA, amelyet vállalatok, vállalatrészek megszerzésének finanszírozása (ideértve az akvizíciót is) céljából hoztak létre, kollektív befektetési értékpapírjait zártkörűen kizárólag szakmai befektetők részére hozzák forgalomba, és amely nem tőkeáttétellel finanszírozott, valamint az eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok;”
99. § A Kbftv. 6. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az ÁÉKBV-alapkezelő a kollektív portfóliókezelési tevékenység mellett kizárólag az alábbi tevékenységeket végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében, az a)–c) pontban meghatározott tevékenységek esetén az adott tevékenységre előírt engedély birtokában és figyelemmel a (3) bekezdésre:
a) portfóliókezelés,
b) befektetési tanácsadás,
c) kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése és az ezzel kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások, amely dematerializált értékpapírok esetében az értékpapírszámla vezetését is tartalmazza, valamint a végzett tevékenység jellegétől függően ügyfélszámla vezetését is magában foglalja.
(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére köteles. Az ÁÉKBV-alapkezelő önmagában a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély nélkül nem kaphat engedélyt, míg a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt kizárólag a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában kaphat. Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet közvetítőként is végezheti.”
100. § A Kbftv. 7. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az ABAK az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mindkét tevékenység végzésére köteles. Az ABAK önmagában a (2) és (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély nélkül nem kaphat engedélyt, míg a (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt kizárólag a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában kaphat. Az ABAK a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet közvetítőként is végezheti.
(5) A 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK kivételével az ABAK az 5. §-ban meghatározott kollektív portfóliókezelési tevékenységet – részére történő kiszervezés útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretén belül – belföldi és külföldi ABAK részére is végezheti. A határon átnyúló szolgáltatás végzését a Felügyeletnek be kell jelenteni.”
101. § (1) A Kbftv. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vezető állású személy és a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az engedély megadását követően kizárási ok merül fel. A vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok.”
(2) A Kbftv. 19. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.”
102. § A Kbftv. 35. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az ABAK a kockázatkezelés során – különösen az ABA eszközei hitelminőségének értékelésekor – nem hagyatkozhat kizárólagosan vagy automatikusan a hitelminősítő intézetekről szóló, 1060/2009/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdése b) pontjában meghatározott hitelminősítő intézetek által kiadott hitelminősítésekre. A Felügyelet az ABA tevékenységének jellegét, körét és összetettségét figyelembe véve értékeli az ABAK-ok hitelminősítési eljárásainak megfelelőségét.”
103. § (1) A Kbftv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvénytársasági formában működő befektetési alapkezelő végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2) A Kbftv. 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Befektetési alapkezelő felszámolójának a törvényszék kizárólag az MNBtv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki.”
104. § A Kbftv. 59. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1)–(5) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 2. § (2) bekezdése szerinti ABAK-ra.”
105. § A Kbftv. 61. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 2. § (2) bekezdése szerinti ABAK-ra.”
106. § A Kbftv. 67. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A kockázati tőkealap és a magántőkealap pénzkölcsönt nyújthat olyan vállalkozás részére, amelyben részesedéssel rendelkezik. A pénzkölcsön időtartama nem haladhatja meg a kockázati tőkealap, illetve a magántőkealap futamidejéből a kölcsönnyújtás időpontjában hátralévő időtartamot.”
107. § A Kbftv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alap kezelésének szabályait – nyilvános befektetési alap esetén a Felügyelet által jóváhagyott, zártkörű befektetési alap esetén a Felügyelet részére benyújtott – kezelési szabályzatba kell foglalni. A kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. ABA esetében a kezelési szabályzatnak hivatkoznia kell a letétkezelő által kötött azon megállapodásokra, amelyek célja, hogy a letétkezelő a 64. § (16) bekezdésével összhangban, szerződéses alapon felmentse magát a felelősség alól. A kezelési szabályzatot nyilvános befektetési alap esetében a 3. melléklet I. Fejezetében, zártkörű befektetési alap esetében a 3. melléklet II. Fejezetében, kockázati tőkealap, illetve magántőkealap esetében a 3. melléklet III. Fejezetében foglaltaknak megfelelő tartalommal kell elkészíteni.”
108. § A Kbftv. 205. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„e) az Európai Parlament és a Tanács 2013/14/EU irányelve (2013. május 21.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003/41/EK irányelvnek, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek és az alternatív befektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU irányelvnek a hitelminősítések túlzott figyelembevétele tekintetében történő módosításáról.”
109. § A Kbftv. 298. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény 122. §-a az Európai Bizottság – az ABAK-irányelv 68. cikk (6) bekezdése alapján – elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusának meghozatalát követő 15. napon hatályát veszti.”
110. § A Kbftv.
1. 2. § (6) bekezdésében a „kockázati tőkealap-kezelőre vagy magántőkealap-kezelőre” szövegrész helyébe a „kockázati tőkealap-kezelőre” szöveg,
2. a 19. § (8) bekezdés d) pontjában a „kockázati tőkealap-kezelő, magántőkealap-kezelő” szövegrész helyébe a „kockázati tőkealap-kezelő” szöveg,
3. a 19. § (13) bekezdésében a „kockázati tőkealap-kezelő, illetve magántőkealap-kezelő” szövegrész helyébe a „kockázati tőkealap-kezelő” szöveg,
4. a 67. § (9) bekezdésében a „kockázati tőkealap-kezelő és a magántőkealap-kezelő” szövegrész helyébe a „kockázati tőkealap-kezelő” szöveg,
5. a 69. § (5) bekezdésében a „kockázati és a magántőkealap-kezelő” szövegrész helyébe a „kockázati tőkealap-kezelő” szöveg,
6. a 69. § (6) és (7) bekezdésében a „kockázati és magántőkealap-kezelő” szövegrész helyébe a „kockázati tőkealap-kezelő” szöveg,
7. a 83. § (2) bekezdésében a „kockázati, illetve magántőkealap-kezelő” szövegrész helyébe a „kockázati tőkealap-kezelő”,
8. a 69. § (10) és (11) bekezdésében, a 75. § (6) bekezdésében, a 101. § (5) bekezdésében a „kockázati, illetve magántőkealap-kezelő” szövegrészek helyébe a „kockázati tőkealap-kezelő” szöveg lép.
111. § (1) A Kbftv. 3. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
(2) A Kbftv. 13. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
112. § Hatályát veszti a Kbftv.
a) 4. § (1) bekezdés 71. pontja,
b) a 11. § (8)–(13) bekezdése és
c) 43. alcíme.
113. § (1) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézményekre egyedi, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézményekre csoportszintű szanálási tervet készít, amelynek során biztosítja az arányosság követelményének érvényesülését.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB adott intézmény vonatkozásában az intézmény tevékenységének jellegéből, részvényesi struktúrájából, jogi formájából, kockázati profiljából, méretéből és jogállásából, más intézményekkel vagy a pénzügyi közvetítőrendszer egészével való összefonódottságából, tevékenységeinek kiterjedéséből és komplexitásából, intézményvédelmi rendszerben vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdésében említett egyéb kölcsönös szolidaritási rendszerekben való tagságából, valamint a Bszt. 5. §-ban meghatározott befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek végzéséből kifolyólag gyakorolt esetleges hatásokra, és attól függően, hogy fizetésképtelensége és azt követő, rendes fizetésképtelenségi eljárással történő felszámolása valószínűsíthetően jelentősen negatív hatással járna-e a pénzügyi piacokra, más intézményekre, a finanszírozási feltételekre, vagy a tágabb gazdaságra, jogosult meghatározni:
a) a 4–10. §-ban meghatározott szanálási tervek tartalmát és részleteit,
b) a szanálási tervek elkészítésének ütemezését és aktualizálásuk gyakoriságát, amely rövidebb lehet az e törvényben meghatározott mértékeknél,
c) az intézmények által a 6. § (1) bekezdése alapján szolgáltatandó adatok körét és az adatok részletezettségét,
d) a szanálhatóság 10. § és 13. §, valamint a 2. melléklet szerinti értékelésének részletességét.”
(2) A Szantv. 4. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az egyszerűsített követelmények alkalmazása nem korlátozza a szanálási feladatkörében eljáró MNB azon jogát, hogy szükség esetén teljes körű, nem egyszerűsített kötelezettségeket írjon elő, valamint válságmegelőzési vagy válságkezelési intézkedést hozzon.
(2b) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a II. fejezetben szereplő követelmények alkalmazásától eltekinteni az olyan anyavállalat és a hozzá kapcsolódó intézmények esetében, amelyek az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének megfelelően teljes egészében vagy részben mentesülnek a prudenciális követelmények alól. E mentesítés esetén csoportszintű szanálási tervet kell készíteni az 575/2013/EU rendelet 10. cikke értelmében vett csoportra.
(2c) A (2b) bekezdésben meghatározott mentesítés alkalmazása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB tájékoztatja az Európai Bankhatóságot a mentesítés módjáról”.
(3) A Szantv. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel egyeztetve a szanálási tervet legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja.”
114. § A Szantv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az intézmény – adatszolgáltatás keretében – a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére bocsátja a szanálási terv készítéséhez, valamint felülvizsgálatához szükséges adatokat.”
115. § A Szantv. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott eljárás során a szanálási feladatkörében eljáró MNB bevonja a konzultációba a harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalat, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás vagy jelentős fióktelep szanálási hatóságát, ha az érintett harmadik országbeli hatóság tekintetében teljesülnek a 125. § szerinti feltételek.”
116. § A Szantv. 16. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási célok a következők:)
„a) a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatás szükségességének és felhasználásának minimalizálása révén a közpénzek védelme;”
117. § (1) A Szantv. 17. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egy intézmény fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik, ha)
„c) az intézmény nem vitatott és a pénzügyi szolgáltatásához, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásához, a befektetési szolgáltatási tevékenységéhez vagy a befektetési szolgáltatási tevékenységét kiegészítő szolgáltatásához kapcsolódó kötelezettségét nem egyenlíti ki, vagy a rendelkezésre álló, számszerűsíthető adatok (hitelintézetnél betétfedezeti mutató, mérlegfedezeti mutató, devizafinanszírozási mutató) alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül, valószínűsíthetően ez bekövetkezne; vagy”
(2) a Szantv. 17. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdés d) pontjában foglalt támogatások]
„b) az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó keretrendszere szerinti jóváhagyást követően,”
(nyújthatók, és nem használhatók fel az érintett intézmény korábban keletkező vagy várható veszteségeinek finanszírozására.)
118. § A Szantv. 20. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási jogosultságok alkalmazása során a következő elvek szerint kell eljárni:)
„h) a biztosított betét kártalanítási összeghatár alá eső betétrészének teljes védelemben kell részesülnie.”
119. § A Szantv. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőkre vonatkozóan legalább félévente egyszer nyilvános pályázatot hirdet. A beérkezett pályázatokat a szanálási feladatkörében eljáró MNB által felkért, legalább három, de legfeljebb hét tagból álló bíráló bizottság bírálja el. A bíráló bizottság döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, a pályázó a döntés bírósági felülvizsgálatát a Fővárosi Törvényszéktől kérheti. Ha a pályázó a jogszabályi feltételeknek megfelel, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a névjegyzékbe felveszi.”
120. § A Szantv. 23. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A független értékelés kiegészítő céljai:)
„f) annak biztosítása, hogy az intézmény eszközeivel kapcsolatos esetleges veszteségeket a szanálási eszközök alkalmazásakor vagy a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlása előtt teljes körűen elszámolják.”
121. § A Szantv. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a csoporthoz tartozik olyan leányvállalat vagy jelentős fióktelep, amelynek székhelye harmadik országban van vagy amelyet harmadik országban létesítettek, akkor ezen leányvállalat vagy jelentős fióktelep érintett harmadik országbeli hatóságát – kérelmére – a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság, meghívja megfigyelőnek a szanálási kollégium megbeszéléseire, ha a 125. § szerinti feltételek teljesülnek.”
122. § A Szantv. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A harmadik országbeli intézmény vagy anyavállalat érintett harmadik országbeli hatósága által megküldött vagy átadott információt a küldő hatóság jóváhagyásával lehet csak továbbítani.”
123. § (1) A Szantv. 50. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az áthidaló intézmény alapításakor az alapító nevében
a) a Szanálási Alap nevében a Szanálási Alap képviseletére jogosult személy,
b) az állam nevében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter
jár el.”
(2) A Szantv. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdésben meghatározott áthidaló intézmény alapítására adott engedély birtokában megkezdheti a tevékenységét. Az áthidaló intézmény alapítására adott engedély a vezető állású személyek megválasztásához, kinevezéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza.”
124. § A Szantv. 57. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szanálási feladatkörében eljáró MNB kizárólag akkor alkalmazhatja a hitelezői feltőkésítést az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint, ha a rendelkezésre álló információk alapján]
„b) ésszerűen valószínűsíthető, hogy egy reorganizációs terv végrehajtásával biztosítottá válhat az intézmény szolvenciájának (mindenkori fizetőképességének) teljesülése, pénzügyi stabilitása és hosszú távú működési képessége.”
125. § A Szantv. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egy intézménynél egy kötelezettséget – így különösen a természetes személyek, a mikro-, kis- és középvállalkozások kártalanítási összeghatárt meghaladó biztosított betétrészeit – részben vagy egészben ki kell zárni a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy átalakítás alkalmazása alól, ha ez szükséges és arányos azon célhoz, hogy egy negatív folyamat (fertőzés) széles körű továbbterjedése elkerülhető legyen, mivel rontaná a pénzügyi piacok működését, ezáltal súlyos zavart idézne elő Magyarországon vagy bármely más EGT-államban.”
126. § A Szantv. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott minimumkövetelmény az intézménynél a szavatoló tőke, a leírható vagy átalakítható kötelezettségei összegének, valamint az intézmény szavatoló tőkéje és az összes, súlyozatlan kötelezettségei összegének hányadosa százalékos értékben kifejezve.”
127. § A Szantv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) Kiegészítő alapvető tőkének és járulékos tőkének nem minősülő, hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettség – ideértve az alárendelt kölcsönt és az alárendelt hitelviszonyt megtestesítő követelést – a szavatoló tőkeként, leírható vagy átalakítható kötelezettségként figyelembe vehető a 62. § (2) bekezdésében meghatározott összeg számításakor, ha
a) a kötelezettség nem származtatott (derivatív) ügyletből ered,
b) a kötelezettség nem olyan betétből ered, amelynek tulajdonosa természetes személy vagy mikro-, kis- és középvállalkozás és a betét értéke meghaladja a betétbiztosítás kártalanítási kötelezettség összeghatárát,
c) a kötelezettség hátralévő lejárata legalább egy év,
d) a pénzügyi eszköz vagy instrumentum kibocsátásra került és értékét teljes egészében befizették,
e) a kötelezettséggel nem tartoznak az intézménynek vagy a kötelezettségre az intézmény nem nyújtott biztosítékot vagy vállalt garanciát, és
f) a pénzügyi eszköz megvásárlását az intézmény közvetlenül vagy közvetve sem finanszírozza.
(2) Ha egy kötelezettség esetében lejárat előtti visszafizetésre kerülhet sor, akkor az (1) bekezdés c) pontjában a lejáratot úgy kell meghatározni, hogy azt a legkorábbi időpontot kell lejáratként tekinteni, amikor a kötelezettség visszafizetésére sor kerülhet.
(3) Ha egy kötelezettségre egy harmadik ország jogszabályai az irányadóak, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kérheti a szanálás alatt álló intézménytől annak igazolását, hogy a szerződés és a harmadik ország jogszabályai – ideértve a vonatkozó nemzetközi megállapodásokat is – lehetővé teszik az adott kötelezettség leírására vagy átalakítására vonatkozó döntés végrehajtását a szanálási feladatkörében eljáró MNB által.
(4) Ha a (3) bekezdésben rögzített feltétel nem teljesül, akkor az érintett kötelezettség nem számítható be a szavatoló tőkére, lehívható és átalakítható kötelezettségre vonatkozó követelmények teljesülése tekintetében.”
128. § A Szantv. 64. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 62. §-ban meghatározott szavatoló tőkére, és hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelményt a Felügyelettel egyeztetve a következő feltételek figyelembe vételével határozza meg:)
„e) az OBA szanálási célú hozzájárulási kötelezettségének lehetséges mértéke,”
129. § A Szantv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítést alkalmazta egy intézmény vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás esetében, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB hitelezői feltőkésítésre vonatkozó döntésének hatálybalépését követő 30 nappal ezen intézmény vagy pénzügyi vállalkozás igazgatósága reorganizációs tervet készít és benyújtja a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére.”
130. § A Szantv. 72. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az intézmény és az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás által kibocsátott vagy keletkeztetett bármilyen értékpapír vagy kötelezettség – amely nem mentesül a hitelezői feltőkésítés alól, nem a Hpt. 57. § (1) bekezdés a) és b) pontjába sorolandó betét, és nem EGT-állam jogszabályai által szabályozott – olyan szerződéses feltételt tartalmaz, amely
a) elismeri, hogy az érintett kötelezettség a szanálási feladatkörében eljáró MNB által hitelezői feltőkésítés alá vonható, valamint
b) hozzájárul a szanálási feladatkörében eljáró MNB leírási, törlési vagy átalakítási hatáskörének érvényesítéséhez.”
131. § A Szantv. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatának vagy a szanálási biztos által a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos tulajdonosi vagy ügyvezetési jogok gyakorlása során hozott társasági határozatoknak a hatályon kívül helyezése vagy megváltoztatása nem érinti a bíróság ítéletének közlése napján vagy azt megelőzően a hatályon kívül helyezett határozat alapján végrehajtott ügyletek érvényességét, ha ez a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedésekből, az intézmény eszközeiből, forrásaiból, jogaiból vagy kötelezettségeiből jóhiszeműen, ellenérték fejében részesedő harmadik fél szerzett jogát érintené.”
132. § A Szantv. 126. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az Alap vagyona az alábbi célokra használható fel:)
„j) az Alap működtetésével közvetlenül összefüggő költségek.”
133. § A Szantv. 132. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az igazgatótanács tagja – az igazgatótanács jóváhagyásával – írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatótanács ülésein.”
134. § A Szantv. 145. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„a) a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek és a Szanálási Alapnak a szanálási eszközök alkalmazásával és a szanálási jogosultságok gyakorlásával kapcsolatban elszámolható költségekre vonatkozó részletes szabályokat,”
135. § A Szantv. 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
136. § A Szantv.
a) 3. § 56. és 62. pontjában a „Magyar Nemzeti Bank” szövegrész helyébe az „MNB”,
b) 23. § (4) bekezdésében az „állami támogatásban” szövegrész helyébe az „állami pénzügyi támogatásban”,
c) 50. § (3) bekezdésében a „tevékenysége megkezdésének” szövegrész helyébe az „alapításának”,
d) 27. alcím címében a „lehívható és” szövegrész helyébe a „leírható vagy”,
e) 62. § (4) bekezdésében a „mentesítheti” szövegrész helyébe a „mentesíti”,
f) 68. § (1) bekezdésében az „eszközökkel” szövegrész helyébe a „forrásokkal”,
g) 68. § (2) bekezdés a) pontjában az „eszközre” szövegrész helyébe az „ instrumentumra”,
h) 71. § (4) bekezdésében a „60 nappal” szövegrész helyébe a „két hónappal”,
i) 34. alcím címében a „tőkeelemek” szövegrész helyébe a „kötelezettségek”,
j) 76. § (1) bekezdésében az „f) pontjában” szövegrész helyébe az „e) pontjában”,
k) 93. § (5) és (6) bekezdésében az „az MNB” szövegrész helyébe az „a szanálási feladatkörében eljáró MNB”,
l) 100. § (3) bekezdés b) pontjában a „szüntethet meg a betétállomány” szövegrész helyébe a „szüntethet meg a biztosított betét kártalanítási összeghatár alá eső betétrész-állomány”,
m) 101. § (3) bekezdés b) pontjában a „szüntethet meg a betétállomány” szövegrész helyébe a „szüntethet meg a biztosított betét kártalanítási összeghatár alá eső betétrész-állomány”,
n) 102. § (3) bekezdés b) pontjában a „szüntethet meg a betétállomány” szövegrész helyébe a „szüntethet meg a biztosított betét kártalanítási összeghatár alá eső betétrész-állomány”,
o) 139. § (1) bekezdésben a „fennálló biztosított betétekkel” szövegrész helyébe a „fennálló kártalanítási összeghatár alá eső betétekkel” szövegrész, és a „biztosított betétekkel” szövegrész helyébe a „biztosított betétek kártalanítási összeghatár alá eső betétrészekkel”
szöveg lép.
137. § Hatályát veszti a Szantv. 145. § (2) bekezdés b) pontja, 146. § (3) bekezdése, 148. § (6) bekezdése.
138. § Nem lép hatályba a Szantv. 162. §-a.
139. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2015. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 58. §, a 72–85. §, a 87–90. §, a 93–95. §, a 97. § d)–f) pontja, a 141. § (1) bekezdés d) pontja és a 3–4. melléklet 2015. július 3-án lép hatályba.
(3) A 96. § (2) és (5) bekezdése 2019. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 96. § (3) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 96. § (4) és (6) bekezdése 2024. január 1-jén lép hatályba.
140. § A 47. § és az 51. § az Alaptörvény 41. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
141. § (1) Ez a törvény
a) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról szóló 2010. november 24-i 2010/73/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) az alternatív befektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló szóló 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) a betétbiztosítási rendszerekről szóló 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK irányelv és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
A Tpt. 25. melléklete a következő 28. és 29. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja)
„28. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/51/EU irányelve (2014. április 16.) a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.
29. Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról.”
A Bszt. 4. melléklet 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. A befektetési vállalkozás a 7. és 8. pont alkalmazásakor a teljesítményjavadalmazás legfeljebb 25 százalékáig diszkontált értéken veszi figyelembe a 18. pontban meghatározott instrumentumokban nyújtott, legalább ötéves halasztási időszakkal juttatott teljesítményjavadalmazási eszközöket.”
„5. melléklet a 2013. évi CCXXXVII. törvényhez
Az Európai Unió jogának való megfelelés
1. Ez a törvény
a) a bankok és más pénzintézetek éves beszámolójáról és összevont beszámolójáról szóló 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvnek,
b) a hitelintézetek vonatkozásában a 77/780/EGK és a 89/646/EGK irányelvnek, a nem életbiztosítási tevékenység vonatkozásában a 73/239/EGK és a 92/49/EGK irányelvnek, az életbiztosítások vonatkozásában a 79/267/EGK és a 92/96/EGK irányelvnek, a befektetési vállalkozások vonatkozásában a 93/22/EGK irányelvnek, valamint az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) vonatkozásában a 85/611/EGK irányelvnek a prudenciális felügyelet megerősítése érdekében történő módosításáról szóló 1995. július 18-i 95/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001. április 4-i 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e) a 185. § (1) bekezdés f) pontjában a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 2009. április 23-i 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
f) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló 2010. november 24-i 2010/78/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
g) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
h) a betétbiztosítási rendszerekről szóló 2014. április 16-i 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
2. Ez a törvény a 185. § (1) bekezdésében a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (6) bekezdés f) pontjának végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet eljárásában.
3. Ez a törvény a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
„6. melléklet a 2013. évi CCXXXVII. törvényhez
Tájékoztató a betéteseknek
Alapvető információk a betétbiztosításról
| A ... [hitelintézet neve]-nál/nél elhelyezett betéteket biztosító betétbiztosítási rendszer: | Országos Betétbiztosítási Alap1 | |
| A betétbiztosítás összeghatára: | 100 000 euró betétesenként és hitelintézetenként2 | |
| Ha Ön ugyanannál a hitelintézetnél több betéttel is rendelkezik: | Az azonos hitelintézetnél elhelyezett betéteket összevonják, és az összevont összegre alkalmazzák a 100 000 euró összeghatárt | |
| Ha Ön más betétessel közös betéttel rendelkezik: | A 100 000 euró összeghatár külön-külön vonatkozik az egyes betétesekre3 | |
| Kártalanítási határidő a hitelintézet fizetésképtelensége esetén: | 20 munkanap4 | |
| A kártalanítás pénzneme: | forint [illetve külföldi fióktelep esetén más pénznem] | |
| Kapcsolattartó: | Országos Betétbiztosítási Alap (cím, telefonszám, e-mail cím) | |
| További információk: | www.oba.hu | |
| Átvétel elismerése a betétes által: |
További információk:
1 Az Ön betétjét biztosító rendszer
[Adott esetben:] Az Ön betétje kötelező betétbiztosítási rendszer védelme alatt áll. Ezenfelül az Ön hitelintézete olyan intézményvédelmi rendszernek is tagja, amelyben a részt vevő intézmények a fizetésképtelenség elkerülése céljából kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak. Fizetésképtelenség esetén az Ön betétjeire 100 000 euró összeghatárig a betétbiztosítási rendszer kártalanítást fizet.
2 A betétbiztosítás összeghatára
Ha egy betétet azért nem tudnak kifizetni, mert a hitelintézet nem képes eleget tenni pénzügyi kötelezettségeinek, a betéteseket a betétbiztosítási rendszerből kártalanítják. A kártalanítás összege hitelintézetenként legfeljebb 100 000 euró lehet. A kártalanítás forint összegét a kártalanítás kezdő időpontját megelőző napon érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. A kártalanítás összegének megállapításakor az adott hitelintézetnél tartott betéteket összevontan veszik figyelembe. Így például, ha a betétes megtakarítási számláján 90 000 EUR, fizetési számláján pedig 20 000 EUR található, akkor is csak 100 000 EUR összegű kártalanításra jogosult.
3 A közös betétekre vonatkozó védelem felső értékhatára
Közös betét esetében a 100 000 euró összegű kártalanítás minden betétest külön-külön megillet.
A 100 000 euró összegű kártalanítási összeghatár kiszámításakor az olyan számlán elhelyezett betéteket, amely tekintetében jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyesület vagy hasonló természetű csoport tagjaként két vagy több személy jogosult, összevontan és úgy kezelik, mintha egyetlen betétes betétjéről lenne szó.
Egyes esetekben a betéteseket három hónapig 100 000 eurót meghaladó védelem is megillet. További tájékoztatásért látogasson el a következő weboldalra: www.oba.hu.
4 Kártalanítás
A betétbiztosítási rendszer az Országos Betétbiztosítási Alap [cím, telefonszám, e-mail cím és weboldal]. Ez a rendszer 2018. december 31-ig 20 munkanapon, 2019. január 1-től 2020. december 31-ig 15 munkanapon, 2021. január 1-től 2023. december 31-ig 10 munkanapon, 2024. január 1-től 7 munkanapon belül kártalanítást fizet az Ön betétjeire legfeljebb 100 000 euró összeghatárig.
Amennyiben ezeken a határidőkön belül nem kapja meg a kártalanítást, úgy vegye fel a kapcsolatot a betétbiztosítási rendszerrel.
További tájékoztatásért látogasson el a következő weboldalra: www.oba.hu
Egyéb fontos információk
A betétbiztosítási rendszerek általában minden lakossági betétes és vállalkozás számára védelmet nyújtanak. A kivételek, amelyek meghatározott betétekre vonatkoznak, megtalálhatók a betétbiztosítási rendszer weboldalán. Kérésre a hitelintézet is tájékoztatja Önt arról, hogy a védelem kiterjed-e bizonyos termékekre vagy sem. A hitelintézet a számlakivonaton is feltünteti, hogy a betétek védelem alá esnek-e.”
A Kbftv. 3. melléklet III. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„III. Fejezet
A kockázati tőkealap és a magántőkealap kezelési szabályzata
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
1. Bevezetés
A kockázati tőkebefektetés, illetve magántőke-befektetés jellegzetességeinek részletes leírása, a működési feltételek ismertetése.
2. A befektetési alapkezelőre vonatkozó információk
A befektetési alapkezelő
a) cégneve, székhelye;
b) a cégbejegyzésének száma, helye és ideje;
c) a Felügyelettől kapott tevékenységi engedélyének száma, dátuma;
d) a vezető állású személy neve, szakmai önéletrajza;
e) a könyvvizsgáló neve, engedélyének száma.
3. A kockázati tőkealapra, illetve magántőkealapra vonatkozó információk
a) a kockázati tőkealap, illetve magántőkealap neve, székhelye, nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma;
b) a kockázati tőkealap, illetve magántőkealap jegyzett tőkéje, a befektetési jegyek forgalomba hozatalára, a jegyzett tőke felemelésére és leszállítására vonatkozó szabályok, az ideiglenes befektetési jegy tulajdonosokkal való elszámolás módja;
c) a befektetési jegyek névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a befektetési jegyhez fűződő jogok bemutatása;
d) a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulás felszólítás ellenére történő nemteljesítése esetén alkalmazandó rendelkezések;
e) a kockázati tőkealap, illetve magántőkealap futamideje meghosszabbíthatóságának lehetősége, feltételei és lehetséges leghosszabb időtartama;
f) a kockázati tőkealap, illetve magántőkealap befektetési elveinek leírása, megváltoztatásának lehetősége és feltételei;
g) a hitelfelvétel lehetőségei és korlátai;
h) a kölcsönnyújtás feltételei, a kölcsönnyújtás lehetősége vagy kizártsága;
i) a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, a kockázati tőkealap, illetve magántőkealap tőkenövekményének felosztására vagy újra befektetésére vonatkozó szabályok (a működési időn belül fizet-e hozamot a kockázati tőkealap illetve magántőkealap, ha hozam képződik, vagy teljes egészében újra befekteti; ha fizetnek hozamot, milyen időközönként történhet a kifizetés stb.);
j) a kockázati tőkealapot, illetve magántőkealapot terhelő várható díjak és költségek tételes felsorolása, a díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására vonatkozó részletes tájékoztatás;
k) a befektetési jegy tulajdonosok tájékoztatásának a szabályai;
l) tanácsadóra vagy közreműködőre vonatkozó információk;
m) a kockázati tőkealap, illetve magántőkealap megszűnésével kapcsolatos rendelkezések;
n) a befektetési alapkezelő díjazására vonatkozó feltételek, a díj formája, mértéke, számításának módja, a kifizetés feltételei;
o) a kezelési szabályzat módosítására vonatkozó eljárás;
p) a nettó eszközérték számítására és közzétételére vonatkozó előírások;
q) a szabad pénzeszközök felhasználására vonatkozó szabályok.”
A Kbftv. 13. melléklet 1. pont c) és d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(1. A teljes javadalmazási politika – beleértve a fizetésekre és a nem kötelező nyugdíjjuttatásokra vonatkozóakat – meghatározásakor és alkalmazásakor, amennyiben abban az alkalmazottak azon kategóriája részesül, amely magában foglalja a felső vezetést, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős alkalmazottakat, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke miatt a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozókat, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az ABAK-ok kockázati profiljára vagy a kezelésükben lévő ABA-k kockázati profiljára, az ABAK-oknak a méretüknek, belső szervezetüknek és tevékenységük jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben be kell tartaniuk az alábbi elveket:)
„c) az ABAK felügyeleti feladatokat ellátó irányító testülete elfogadja, rendszeres időközönként felülvizsgálja a javadalmazási politika általános elveit és felelős annak végrehajtásáért;
d) a javadalmazási politika végrehajtását legalább évente központi és független belső felülvizsgálatnak vetik alá annak ellenőrzése céljából, hogy megfelel-e a felügyeleti feladatokat ellátó irányító testülete által elfogadott javadalmazási politikáknak és eljárásoknak;”
1. A Szantv. 1. melléklet A) pont 13. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyedi szanálási terv tartalmazza legalább az alábbi tartalmi elemeket:)
„13. a kifizetésekhez, elszámolási szolgáltatásokhoz és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés folytonosságát biztosító lehetőségek leírása, valamint az ügyfélpozíciók hordozhatóságának értékelése;”
2. A Szantv. 1. melléklet A) pont 16. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyedi szanálási terv tartalmazza legalább az alábbi tartalmi elemeket:)
„16. a terv végrehajtásának a munkavállalókra gyakorolt hatása, beleértve a velejáró költségek felmérését, valamint a szanálási eljárás során a munkavállalókkal történő konzultációt szolgáló tervezett eljárások leírása;”
3. A Szantv. 1. melléklet A) pontja a következő 18–20. alpontokkal egészül ki:
(Az egyedi szanálási terv tartalmazza legalább az alábbi tartalmi elemeket:)
„18. a szavatoló tőkére, leírható vagy átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelmény, és adott esetben a minimumkövetelmény teljesítésének határideje;
19. adott esetben a szavatoló tőkére és a hitelezői feltőkésítésbe szerződéses kikötés alapján bevonható eszközökre vonatkozó minimumkövetelmény, és adott esetben a minimumkövetelmény teljesítésének határideje;
20. adott esetben az intézmény szanálási tervvel kapcsolatos véleménye.”
