| Az utóbbi két évtizedben drámai mértékben romlott a romák munkaerő-piaci helyzete, a roma népesség bár az összlakosságnak csak mintegy 7%-át teszi ki, foglalkoztatási szintjük mintegy fele az országos rátának, munkanélküliségi rátájuk pedig három-ötszöröse a nem roma lakosságénak. A roma népesség iskolázottsági, foglalkoztatási helyzete évtizedekre konzerválódott, javulást az eddigi gazdaság- és szociálpolitikai intézkedések helyzetükben nem hoztak. | ||
| A közfoglalkoztatás esetében lényeges a közszféra által megrendelt feladat komolysága, jelentősége hasznossága, továbbá fejlődési lehetőséget kell látni a vállalkozásoknak, magán személyeknek végzett munkák irányába. Alkalmazni kell a munkaerő-piacra való kilépést ösztönző eszközöket is. A közfoglalkoztatás rendszerét úgy kell működtetni, hogy az ne jelentsen zsákutcát a közfoglalkoztatottak számára. Ehhez szükséges, hogy a közfoglalkoztatás ne korlátozza az egyént az álláskeresésben, illetve ne vonja el az erőforrásokat a vállalkozások elől. Mindezt úgy kell kialakítani, hogy fejlődési lehetőséget biztosítson a vállalkozásoknak, magán személyeknek végzett munkák irányába is. Olyan programok (tranzitfoglalkoztatás), ösztönzési eszközök kellenek, melyek megadják az esélyt a legegyszerűbb feladatok elvégzésétől kezdődően a munkavállaló fejlesztésén (mentális, képzés) keresztül a magasabb színvonalú munkavégzésre, és így az elsődleges munkaerő-piacra való belépésre. | A közfoglalkoztatás komplementaritása | |
| Azoknak a foglalkoztatását, akiket sem az elsődleges, sem a köztes munkaerőpiacon nem lehet elhelyezni, maga az állam szervezi meg a közfoglalkoztatás keretében. A nagy létszámú közfoglalkoztatás csak átmeneti intézkedés lehet, amelynek addig lesz meghatározó szerepe, amíg a gazdaság élénkülésével a versenyszférában megkezdődhet a foglalkoztatás dinamikus növelése. | ||
| Fejlesztéspolitikai feladatok | ||
| - A tartós munkanélküliek és különösen a roma népesség Startmunka programokba történő bevonásával a munkaerő-piacra jutásuk támogatása, foglalkoztathatósági, kompetencia-fejlesztési, település-rehabilitációs programok. - A nők és a fiatalok foglalkoztatásának támogatása: speciálisan számukra felajánlható közfoglalkoztatásban elérhető munkák, mintaprogramok indítása, szociális jellegű foglalkozások biztosítása. - A fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, közfoglalkoztatásban betölthető munkakörök kialakítása, támogatása, melynek érdekében foglalkoztatási rehabilitációs elemek megvalósítása, a beilleszkedést segítő intézkedések szükségesek: akadálymentesítés, segítő szolgáltatások alkalmazásának támogatása a munkáltatóknál, a munkáltatók felkészítése. - A közfoglalkoztatás egyes típusaiban résztvevők arányának kiegyenlítése azzal a céllal, hogy a rövid időtartamú közfoglalkoztatás keretei csökkenjenek. Országos közfoglalkoztatási programok fenntartása (napi 8 óra munkaidő, egész évet lefedő foglalkoztatás, szakképesítések megszerzése). | ||
| - A közfoglalkoztatás bővítését a Kormány átmeneti eszköznek tekinti. Ennek megfelelően gondoskodni kell arról, hogy középtávon mind a résztvevők, mind a források fókusza a közfoglalkoztatás helyett az elsődleges munkaerő-piacra hatékonyan visszavezető aktív eszközökre terelődjön. Hosszabb távon a foglalkoztatás-központú területfejlesztés eszközeivel érhető el, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben ne a közfoglalkoztatás kínáljon szinte kizárólagosan munkalehetőséget, az alacsonyan képzetteknek, és más hátrányos helyzetű csoportoknak. - A szociális gazdaság kiépülésével a közfoglalkoztatás célcsoportja jelentősen leszűkül azokra az alacsonyan képzettekre, akiket a szociális gazdaság vállalatai nem tudnak felszívni. Ezáltal a közfoglalkoztatási programokra nehezedő nyomás jelentősen csökkenhet. - A közfoglalkoztatás célzottabbá tétele a célcsoport tekintetében: alapvető cél, hogy a közfoglalkoztatás a jövőben azokra korlátozódjon, akiknek a foglalkoztatására ténylegesen nincs más lehetőség, elsősorban azokra, akik, foglalkoztatási szempontból a hátrányos helyzetű munkavállalók csoportjába tartoznak, és/vagy gazdaságilag elmaradott térségben élnek. A közfoglalkoztatás azonban ilyen esetekben is kizárólag társadalmilag hasznos tevékenység végzésére irányuljon. Fontos a közfoglalkoztatás legalább középtávú fenntartása. - A közfoglalkoztatási feladatellátás lehatárolása: le kell választani a közfoglalkoztatásról azokat az önkormányzati feladatokat, amelyeket forráshiány miatt az önkormányzatok jelenleg közfoglalkoztatás keretében oldanak meg, de valójában az alapfeladataik közé tartoznak, és jellegüket tekintve nem illeszkednek a közfoglalkoztatás rendszerébe (pl. jellemzően több évre szóló munkaszerződés alapján ellátott, szakképesítést igénylő feladatok). - A közfoglalkoztatás célcsoportja újratermelődésének megakadályozása: a közoktatás hatékonyságának növelése és a korai fejlesztési szolgáltatások elterjesztése elengedhetetlen az alacsonyan képzettek (csak a közfoglalkoztatásban elhelyezkedni tudók) újratermelődésének megakadályozása érdekében. - Fontos az új típusú szociális szövetkezetek kialakításának ösztönzése. - A munkaerő-piaci szolgáltatások között kiemelt szerepű mentor szolgáltatás (álláskeresés, munkavállalás, képzés) nyújtása. | ||
| Területi prioritások | ||
| - A közfoglalkoztatás során a munkavállalás szempontjából hátrányos és leghátrányosabb helyzetűek, illetve a rokkantsági nyugellátásban megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülők közfoglalkoztatásba történő bevonása prioritást kap. A startmunka mintaprogramok tervezése területileg elsődlegesen a periférikus helyzetű térségekre koncentrál. | ||
| - Néhány közfoglalkoztatásba bevonható terület egyértelműen azonosítható térségi megjelenéssel bír: pl. a vízügyi igazgatás szervezésében elvégezhető közmunkák ár- és belvízveszélyes területeken, kulturális örökséggondozás, erdőgazdálkodás. |
3.6.4 Kultúra
| Átfogó kulturális fejlesztési célok (2014-2020) | ||
| A kulturális alapú fejlesztések az alábbi főbb intézkedés-csoportokra irányulnak: - Az egész életen át tartó tanulást támogató kulturális szolgáltatások fejlesztése. - A társadalmi hátrányok átörökítését csökkentő, a társadalmi felzárkózást támogató kulturális szolgáltatások és az IKT fejlesztése. - Területi egyenlőtlenségek csökkentése, felszámolása érdekében a kulturális szolgáltatások és az IKT fejlesztése, a kulturális javakhoz és értékekhez való hozzáférés javítása, ennek részeként a digitalizálás támogatása. - Az innováció és a kreatív ipar, valamint az azt megalapozó készségek és kompetenciák fejlesztése, tehetséggondozás. - A kulturális örökség megőrzése, mint gazdasági és társadalmi erőforrás fenntartható fejlesztése, értékeinek kibontakoztatása, a nagyközönség számára való hozzáférhetővé tétele. - A korai iskolaelhagyás megelőzését támogató tanulási formák fejlesztése a kulturális területen. - Elektronikus szolgáltatások fejlesztése. - Minőségi környezetben minőségi szolgáltatások elérhetőségének erősítése. - A munkavállalói mobilitás elősegítése a kulturális területen. - Képzési és tanulási szolgáltatások kialakítása a versenyképes humán erőforrás biztosítása érdekében. - A kulturális fejlesztési célok megvalósításához szükséges infrastrukturális beruházások, valamint minőségi szolgáltatások, minőségi környezet létrehozása. - A kultúra és turizmus kapcsolódásainak erősítése (kulturális-, örökség-, műemlék-, vár-, kastély-, természeti-, kulturális világörökség-, várományos, kultúrtáj, sport-, szabadidő-, nép-, nemzetiségi hagyományok ápolása, vallási-, zarándok-turizmus stb.). - Szükséges általánosságban a kulturális élet különböző terein való akadálymentesítés és a mindenki számára egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. |
3.6.4.1 Kulturális örökségvédelem
| A kulturális örökségvédelem szakterületén világszerte megfigyelhető trend és tendencia az örökségvédelem társadalmasítása. Ez kétirányú folyamat, és nem csupán azt jelenti, hogy az örökségvédelmi szakma intézményei felől hangsúlyeltolódás figyelhető meg a civilszféra egyes szervezetei és az önkéntes örökségápoló, hagyományőrző szervezetek felé, hanem arra is utal, hogy a kulturális örökségvédelem szakmai prioritásai egyre szélesebb körben válnak elfogadottá és alkalmazottá. | ||
| A magyarországi épített örökségállomány színvonalát, értékeit tekintve európai, nemzetközi rangú, azonban helyzete, állapota, tudományos igényű helyreállításainak hiánya, a nagyközönségnek való bemutatást jelenleg képviselő állomány csekély aránya elmarad az európai, illetve a nemzetközi átlagtól. Magyarország nem használja ki a kulturális örökségben rejlő erőforrásokat. Szükség van a kulturális örökségi helyszínek fejlesztésére, kibontakoztatására, bemutatásukra a nagyközönség számára, ezáltal az örökség turizmusba történő minél szélesebb körű bekapcsolására. | A nemzetközi színvonalú épített örökségünk helyreállítást igényel | |
| Fejlesztéspolitikai feladatok | ||
| - Örökségbarát fejlesztéspolitika felépítése, a kulturális örökségvédelem beépülése az ágazati politikákba, megvalósításuk támogatása. | ||
| - Társadalmi tudatformálás, részvétel biztosítása. - Kiszámítható állami támogatási és örökségbarát nemzeti jogrendszer megteremtése. - Az állami kulturális örökségvédelmi intézményrendszer megerősítése. - Restaurátori (megtartó, javító) megközelítés támogatása a területi és egyedi védelemben, a folyamatos és rendszeres értékfeltárás és értékvédelem biztosítása. - Nyilvántartások jogszerűvé és naprakésszé tétele. - Szakmai, eljárási szempontrendszerek kidolgozása. - Két- vagy többoldalú nemzetközi együttműködések megvalósítása. - A határon túli támogatási rendszer felépítése, megvalósítása, határon túli örökségvédelem a nemzetpolitika szolgálatában. - A kulturális örökség megőrzése, mint gazdasági és társadalmi erőforrás fenntartható fejlesztése, értékeinek kibontakoztatása, nagyközönség számára való hozzáférhetővé tétele. - A kulturális örökségben rejlő fejlesztési potenciál kiaknázása. - A turizmushoz kapcsolódó örökségi helyszínek számának növelése az értékmegőrző és érték-kibontakoztató helyreállítás, bemutathatóvá tétel révén. - Kulturális turisztikai programcsomagok létrehozása, a potenciális helyszínek és utak fejlesztése. - Kulturális, műemléki érték alapú, integrált és innovatív városrehabilitáció feltételeinek megteremtése. - A világörökség és világörökség várományos területek értékeinek megőrzése, hozzáférhetővé tétele, erősítése. | ||
| Területi prioritások | ||
| - Komplex térségi fejlesztési programok megalapozása, amelyek integráltan kezelik az egyedi örökségi értékeket és feltárják a kapcsolódó térségi turisztikai és egyéb hasznosítási lehetőségeket, és ezekre összetett fejlesztési kínálattal reagálnak. - A városok és vidékük kulturális örökségének együttes menedzsmentjét kell szorgalmazni, a kulturális örökségekben gazdag területek esetében hangsúlyozni kell az örökségvédelmet és az örökség hasznosítását a területi tervezésben. - A határ menti területeken a kulturális sokszínűség fontos érték és kiaknázható erőforrás is egyben, melyre a határon átnyúló együttműködésekben építeni kell. - A hazai világörökségi területek jobb menedzsmentje és a különleges, egyedi adottságokra alapozott helyi kezdeményezések támogatása szükséges a turisztikai potenciál növelése és az értékvédelem érdekében. - A vidéki térségekben az adott térséghez kapcsolódó hagyományos kismesterségek, népi mesterségek, népművészet és népi iparművészet, a tájfenntartó gazdálkodási módok, a tájspecifikus élelmiszertermékek és hungarikumok, az épített örökség helyszínek fejlesztése és beépítése az adott térség fejlesztési programjaiba. - Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégiája keretében a „Duna”, mint kulturális útvonal megvalósítása. |
3.6.4.2 Közgyűjtemények (könyvtárak, muzeális intézmények és levéltárak)
| A nemzeti kultúra legfontosabb őrzőhelyei a közgyűjtemények, a közgyűjteményekben felhalmozott tudás a nemzeti identitástudat és a modern ismeretek legfontosabb alapja, ezen intézmények az információk jelentős gyűjtő-, feldolgozó-, tároló-, termelő- és elosztóhelyei. A közgyűjtemények (könyvtárak, múzeumok, levéltárak) közösségi funkciójának erősítése éppen ezért komoly feladatot jelent, ahogyan az oktatásba történő intenzívebb bevonásuk is. Az oktatás hatékony támogatása érdekében fontos a könyvtárak és múzeumok, valamint a levéltárak informatikai eszközrendszereinek kialakítása és összehangolt működtetése. Korszerű, minőségi szolgáltatásokat kell kialakítani, amelyek az oktatásban résztvevők és a lakosság igényeinek figyelembevételével fejlődnek. A digitális Megújulás Cselekvési Tervet hamarosan felváltja a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia, amely az alábbit mondja ki a témához kapcsolódóan: 2016-ra kerüljön felmérésre a digitalizálandó gyűjtemények köre (könyvtári, levéltári, kulturális, művészeti stb.) és 2020-ra történjen meg ezen gyűjtemények 50%-ának digitalizálása. A közgyűjtemények által szervezett képzések és foglalkozás sorozatok hozzájárulnak az egyéni tudás továbbfejlesztéséhez és így a magyar társadalom tudásszintjének emeléséhez. A közgyűjtemények nagy szerepet vállalnak a versenyképes tudás megszerzésében azzal, hogy az általuk őrzött dokumentumokat és értékeket hozzáférhetővé teszik bárki számára. | A közgyűjtemények jelentősége | |
| Fejlesztéspolitikai feladatok | ||
| - A közgyűjtemények infokommunikációs felszereltségének és minőségi szolgáltatásainak fejlesztése, a minden településen elérhető korszerű könyvtári szolgáltatások fejlesztése. A közgyűjteményekben dolgozók tudásának és kompetenciáinak továbbfejlesztése a hatékonyság növelése érdekében. - A közgyűjtemények fizikai raktározó képességének növelése és az ezzel összefüggő infokommunikációs akadálymentesítés, hozzáférhetővé tétel megvalósítása. - A közgyűjteményekben lévő értékek megőrzése, bemutathatóvá és hozzáférhetővé tétele. - A tartós megőrzés érdekében a közgyűjteményekben őrzött dokumentumok és értékek kerüljenek digitalizálásra és archiválásra az oktatás támogatása és a nemzeti örökség fennmaradása érdekében. Programkínálatuk tegye lehetővé a gyűjtemények hatékony felhasználását és megismerését a felhasználói igényeknek megfelelő formában, mindenki számára egyenlő eséllyel és szabadon felhasználhatóan. - A könyvtárakban, muzeális intézményekben, levéltárakban, kép-, és hangarchívumokban őrzött kulturális javak elektronikus hozzáférhetőségének ugrásszerű fejlesztése szükséges kulturális javaink nemzetközi megismerhetősége és a hazai felzárkóztatás érdekében egyaránt. A digitális írástudás terjesztésének támogatása érdekében a közgyűjtemények nem formális képzések megvalósításával vegyenek részt a felzárkóztatásban. - A közoktatás céljainak megvalósulását támogató, a kulturális intézmények által nyújtott nem formális és informális tanulási módok és programok biztosítása, különösen a korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében. - Az egyéni tanulást segítő adatbázisok fejlesztése, elektronikus szolgáltatások fejlesztése. - A közgyűjtemények képzési rendszerének fejlesztése az élethosszig tartó tanulás támogatása érdekében, az e-képzések kialakítása, e-felnőttképzési anyagok országos hasznosítása, a kompetencia-alapú és moduláris felhasználóképzés támogatása. - Korai olvasásfejlesztési programok kidolgozása, a funkcionális analfabetizmus csökkentését támogató programok kialakítása. | ||
| Területi prioritások | ||
| - A műemlékekben és egyéb jelentős kulturális örökségi értékekben gazdag településeken, illetve térségekben a kultúra tárgyi emlékeinek és a szellemi örökség megóvásának, valamint a tágabb térségekre való kisugárzása érdekében az építészeti és kulturális értékek fennmaradásának biztosítása, a muzeális gyűjtemények fejlesztése, a kultúraközvetítő és -teremtő, identitás erősítő szerep és a turisztikai potenciál növelése. A közgyűjtemények (könyvtárak, muzeális intézmények és levéltárak) tudásbázisként való használata az oktatás minőségi fejlesztésében, valamint az egész életen át tartó tanulásban. - A kettős funkciójú - települési és iskolai - könyvtáraknak a helyi igényekre épülő fejlesztése. - Vidéki és fővárosi múzeumokban, levéltárakban és könyvtárakban oktató és közösségi helyek valamint korszerű szolgáltató helyszínek kialakítása. - A megyei könyvtárak belső infrastruktúrájának fejlesztése és megújítása. |
3.6.4.3 Közművelődés
| A közművelődést a magyar kulturális kormányzat olyan személyiség-, közösség- és társadalomfejlesztő programnak tekinti, amely feltételezi a polgárok aktív közösségi művelődését. A közösségi művelődés a helyi problémák saját erőből történő megoldásához szükséges képességek elsajátításával, a helyi életminőség javításával elősegíti azt a nemzetstratégiai és nemzetgazdasági fordulatot, amelynek révén hazánk az itt élő emberek értékeire, erőforrásaira alapozva sikeres országgá válik. A közművelődési és közgyűjteményi intézmények (művelődési házak, könyvtárak, muzeális és hasonló intézmények) a magyar társadalom legkiterjedtebb közhasznú feladatot végző intézményei. A statisztikai adatok alapján közel 2 000 művelődési ház, számos nyilvános könyvtár és sok hasonló jellegű közművelődési intézmény működik az országban. A közművelődési intézmények önkormányzati fenntartásából következően folyamatos gondot okoz a rendszer fenntartható működtetése. A feladatfinanszírozásra való áttérés és az integrált intézmény-működtetés ösztönzése e problémának a megoldását jelentheti. | A működtetés kulcsa a feladat- finanszírozás | |
| Fejlesztéspolitikai feladatok | ||
| - A Magyar Közművelődés Szakpolitikai Koncepciójának továbbfejlesztése annak érdekében, hogy egységes értékrenden, kulturális hagyományokon és módszereken alapuló program biztosítsa a közművelődés valamennyi szereplőjének segítését, eszközeinek bővülését, eredményeinek széles körű elérhetőségét. - A közművelődés intézményeinek védelme, sokszínű, strukturált közművelődési kulturális intézményrendszer fenntartása. - A felnőttképzés és a köznevelés, a közösségépítés célkitűzéseinek összehangolása a közművelődés feladataival, új tanulási formák bevezetése. - A gazdag helyi, térségi és nemzeti tudat, önbecsülés és összetartozás erősítése a közösségi művelődés eszközeivel. - Az egész életen át tartó tanulást támogató kulturális szolgáltatások fejlesztése. - A társadalmi hátrányok átörökítését csökkentő, a társadalmi felzárkózást támogató kulturális szolgáltatások fejlesztése. - Az innováció és a kreatív ipar, valamint az azt megalapozó készségek és kompetenciák fejlesztése, a tehetséggondozás támogatása. - A nemzeti digitális kultúra szervezetének és tartalmának létrehozásával új lehetőségek biztosítása a közművelődés paradigmaváltásának sikeréhez. Ennek keretében a nemzeti kultúra kreatív, kulturális szolgáltatóipari átalakítása, a kulturális közfoglalkoztatási program tartalmának kidolgozása, szervezése, | ||
| a kultúra nemzetgazdasági szerepkörének újrapozícionálása. - Értő közönség nevelését célzó oktatási, művészeti programok kidolgozása az óvodától a középiskolás korú fiatalokig önkormányzati és civil fenntartású színházak, zenekarok, filmszínházak, valamint kortárs művészeti galériák részvételével, továbbá önképző körök, amatőr színjátszó és más kulturális tevékenységet folytató csoportok, egyesületek támogatásával. - Szükséges általánosságban a közművelődés különböző területein való akadálymentesítés és a mindenki számára egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. | ||
| Területi prioritások | ||
| - A területi egyenlőtlenség felszámolása érdekében a kulturális szolgáltatások területi szempontokat érvényesítő fejlesztése, a kulturális javakhoz és értékekhez való hozzáférés javítása, ennek részeként a digitalizálás támogatása. - Harmonikus város-vidék viszonyok kialakítása a művelődés területén, a helyben elérhető kulturális kínálat a humánerőforrás fejlődését, illetve megtartását segítse elő. - A kulturális vidékfejlesztés programja, stratégiailag megalapozott fejlesztési feladatainak támogatása, kiemelten a szellemi kulturális örökség védelme, a helyi értéktárak, erőforrás klaszterek összeállítása, a kulturális turizmus tevékenységeinek bővítése. - A jelentős, kritikus tömeget elérő kulturális központok kedvező esetben nem csak térségük kulturális életét szervezik, hanem országos és nemzetközi funkciókat is megjelenítenek. - A kistelepüléseken, periférikus térségekben a könyvtárak, művelődési intézmények, múzeumok, teleházak infrastruktúrájának, programjaiknak koordinált fejlesztése szükséges a helyi közösségfejlesztés, a népességmegtartás érdekében. - A magas arányban romák lakta térségekben a fiatalok kreatív nevelése, az alkotásvágy újraélesztése az oktatáspolitikával közösen, de az iskolarendszeren kívül is fontos, mely e térségek újraéledését segítheti. |
3.6.5 Sport
| A kohéziós politika és a sport kapcsolatának elemzése alapján elmondható, hogy a közösségi sportpolitikai dokumentumok alapján a sport alapvetően sajátos, ágazatközi (cross-cutting) jellegű szektor. Magyarországon a rendszeresen sportolók, testmozgást végzők aránya, a sportszervezetek aktivitása és létszáma fokozatosan és drasztikusan csökken, az állampolgárokhoz közeli területfejlesztési egységekben és szinteken pedig nincs koordinációs és szolgáltató feladatokat ellátó humán-erőforrás szervezeti háló. Jelenleg a lakosság csupán 7%-a sportol rendszeresen, szemben az európai 25-30%-os átlaggal. A társadalom rossz fizikai állapota miatt évente a GDP egyharmadáról kell lemondanunk. | A sport egyre növekvő szerepe | |
| A sportágazat részesedése Magyarországon a GDP-ből 0,7-1%-ra tehető, ami jelentősen elmarad az európai országokban jellemző értéktől. A versenysport területén a humán-erőforrás helyzetének rendezésére, az épített környezet és sportcélú eszközpark fejlesztésére, az utánpótlás-bázis szélesítését, a gyermekek versenyrendszerekbe való bevonását, illetve a rendszerek hatékony működését célzó intézkedések megvalósítására az állam az elmúlt időszakokban nem tudott megfelelő fejlesztési forrásokat biztosítani. | Alacsony a sport részesedése a GDP-ből | |
| Fejlesztéspolitikai feladatok | ||
| - A sport szerepének erősítése az egészségmegőrzésben, a mozgáskultúra fejlesztésében. - A sportbeli hagyományok ápolása a nemzeti identitástudat erősítése érdekében. - Kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok megvalósítása a sporttudományban és a sportegészségügyben. - Magas színvonalú országos sportegészségügyi háttér létrehozása. - Komplex adatkört tartalmazó, vezetői információs rendszerként is működő digitális sportinformációs rendszer fejlesztése és működtetése. - Kis- és középvállalkozások tudatos bevonása a sportpiacra és a sportszolgáltatásokba versenyképességük növelése érdekében. - A forrásfelhasználás hatékonyságának és jobb átláthatóságának érdekében az egycsatornás, illetve a programfinanszírozási rendszer megteremtése. - Fenntartható, sportmenedzsment típusú, szolgáltatás alapon szerveződő területi sportszervezeti hálózat kialakítása. - Iskolai, hallgatói sportszervezetek működési feltételeinek javítása, a felsőoktatásban koordináló szerepük megerősítése, valamint a sportolás közös finanszírozása a résztvevőkön, az intézményeken és az állami szerepvállaláson keresztül. - A sportegyesületek és az oktatási intézmények kapcsolatainak kiszélesítése. - A sportszakemberek továbbképzése, a testnevelés órák elméleti- és gyakorlati tananyagának megreformálása. - A hazai rendezésű nemzetközi versenysport rendezvények számának növelése. - A köznevelési és felsőoktatási intézmények egészségnevelést szolgáló létesítményeinek fejlesztése, és kapcsolódó (sport)eszközbeszerzése, illetve az egészséges életmód népszerűsítése. - Az iskolai testnevelés fejlesztése, diáksport versenyek rendezése. Az úszásoktatás óvodai és középfokú intézményekben való kötelezővé tétele. - A mindennapos testnevelési órák bevezetése a középfokú oktatási intézményekben is. - Az egyetemi sport megtartó erejének növelése sportolói ösztöndíjjal, a szabadidősport koordinálása sportirodák hálózatával. - A sport szociális inklúziós elemeit támogató programok megvalósítása. - A stratégiai sportlétesítmények korszerűsítése és közösségi szabadidős használatra történő megnyitása. - A lakossági és szabadidős sportterek fejlesztése, különös tekintettel a futókörök és a sportjátszóterek, közösségi terek kiépítésére. - A fedett és szabadtéri szabadidősport-infrastruktúra egyenlő esélyű hozzáférést és energiahatékonyságot biztosító megújítása. - Az oktatás, készségfejlesztés és az élethosszig tartó tanulás érdekében a fizikai aktivitás közgondolkodásba, közfelfogásba épülését elősegítő, népegészségügyi szemléletű, az egészségfejlesztő testmozgás koncepcióján alapuló rendszeres testmozgás programok megvalósítása. - A szabadidős, rekreációs és sportgazdaság fejlesztése, kibontakoztatása. - Az országos tehetséggondozó rendszerben az iskolai sporttehetségek megtalálása, és pályára állítása. - Szükséges általánosságban a sport különböző területein való akadálymentesítés és a mindenki számára egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. | ||
| Területi prioritások | ||
| - Fontos, hogy a településhálózati sajátosságokat is figyelembe véve, a sport és rekreációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés minden társadalmi csoport és terület számára biztosítva legyen. - Minden területi egységhez kapcsolódjék valamilyen sporttal összefüggő egy vagy több specifikum. |
3.6.6 Nemzetpolitika
| A legtöbb szomszédos országban 1989-hez, a rendszerváltoztatáshoz képest javult a magyarok helyzete, az európai integrációt követően a legtöbb magyar akadálymentesen ápolhatja kapcsolatait egymással és az anyaországgal. Aggasztó folyamatok és jelenségek mindezek ellenére tapasztalhatóak. A kisebbségben élő magyarok hozzájárulása értékes a közös nemzeti kultúrkincs gyarapításához. Fontos, hogy a szomszédos államok is elismerjék: az, hogy gyarapodó magyar közösségek élnek területükön, számukra is előnyt jelent. A külhoni magyar közösségek és a magyar állam közötti viszony alapjául a kölcsönös lojalitás és felelősség kell, hogy szolgáljon. | Határon túli magyarság helyzete, jelentősége | |
| A magyarok lélekszáma folyamatosan csökken az összes szomszédos államban és a Kárpát-medencén kívül élő magyarság esetében is. Egyes országokban, főleg a szórványban, nő a vegyes házasságok aránya, a szomszédos államokban élő magyar gyermekek viszonylag jelentős százalékát a többségi nyelven oktató iskolába íratják. | Negatív szaporulat és asszimiláció | |
| A „nemzet határát” képező szórványban az asszimiláció folyamata gyorsabb, a nemzeti identitást reprodukáló intézmények hálózata nem létezik. A diaszpórában élő magyarság tagjai sok esetben nem szerveződnek közösségekbe, a másod-, illetve többed generációs leszármazottak nem, vagy alig beszélik a magyar nyelvet, illetve a tagok egy részének nincs kapcsolata Magyarországgal. A közelmúltban kivándorlók felkutatása, megszólítása rendkívül nehézkes. | Szórványosodás és a diaszpórákban élők laza kapcsolata az anyaországgal | |
| A felsőoktatásban a magyar nyelvű oktatás elérhetősége emelkedik, azonban a felsőoktatásban részt vevő magyarok aránya alacsonyabb a teljes lakossághoz viszonyított arányuknál. Emellett folyamatosan csökken a külhoni magyar politikai pártok súlya az adott ország politikai életében. Egyetlen szomszédos országban sem jött létre területi autonómia. A nemzetközi/európai kisebbségvédelem, a csatlakozási folyamat külső normái nem biztosítják a feltételeket a nemzeti/kulturális reprodukcióhoz. | A nemzeti, kulturális reprodukció feltételei romlanak | |
| A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2011-ben készítette el a Magyar Nemzetpolitika - a nemzetpolitikai stratégia kerete című dokumentumot, amely jelenleg az iránymutató stratégia a nemzetpolitika témájában. | ||
| Fejlesztéspolitikai feladatok | ||
| - A magyarországi társadalomban a nemzeti egység folyamatos tudatosítása, valamint a diaszpórában élő magyarság bevonása a magyar nemzet életébe. - A kisebbségi jogegyenlőség legteljesebb eszközrendszerét biztosító autonóm státusok létrejöttének elősegítése. - Fontos a határon túli magyarlakta térségekkel való kapcsolatok erősítése, Kárpátmedencei összefogás kialakítása, továbbá a határ menti együttműködések támogatása. - A külhoni magyarság népességfogyásának csökkentése érdekében a közösségek gyarapodását biztosító intézményrendszer kiszámítható működését kell támogatni. | ||
| - Az oktatási támogatások átgondolása, forrásösszpontosítása a magyar nyelven történő oktatás kiterjesztése (mennyiség) és a magyar nyelvű oktatás minőségének emelése érdekében. - A nemzetpolitikával foglalkozó tisztviselők és civil szereplők szakmai továbbképzése. - A szomszédos országokkal összehangolt gazdaság-politika érvényesítése. - A kulturális reprodukció elősegítéséért identitásépítő és - megőrző közösségi helyek, civil szervezetek, egyházak, magyar nyelvű média támogatása. A kulturális örökség fizikai értelemben vett megőrzése illetve új nemzeti erőforrásként való kiaknázása. - Azon egyházak és civil szervezetek támogatása, melyek hozzájárulnak a magyar közösségeket érintő jogok érvényesítéséhez, részt vesznek a közösségi megújulás, az értéktudatos és szolidáris társadalom formálásában.. | ||
| Területi prioritások | ||
| A Kárpát-medence fenntartható fejlődése és versenyképessége hozzájárul a régióban élő valamennyi közösség - így a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarság -jólétéhez is. Ennek hatékony megvalósulásához a régiók között folyamatos hálózatépítésre, együttműködésre, közös tapasztalataik megosztására van szükség, a régió specifikus adottságainak és a helyi sajátosságoknak a szem előtt tartásával. |
3.6.7 Nemzetiségpolitika
| A nemzetiségpolitika alapvetően az Alaptörvény és a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezései alapján formálódik. A nemzetiségi törvény hazánkban 13 nemzetiséget ismer el. A nemzetközi szinten is elismert, háromszintű képviselettel rendelkező nemzetiségi önkormányzati rendszer alapvető célja a nemzetiségi közösségek nyelvének, tárgyi és szellemi kultúrájának, értékeinek, történelmi hagyományainak és identitásának, megőrzése, ami az asszimilációs folyamatokkal szemben hat. Meghatározó eleme az egyéni és közösségi jogok biztosítása, és az érdekképviselet erősítése. | Nemzetiségi önkormányzati rendszer | |
| Fejlesztéspolitikai feladatok | ||
| - A stabil finanszírozás biztosítása a nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, intézmények részére a nemzetiségi kulturális autonómia fenntartásáért, nemzetiségi köznevelési feladatok magas szintű ellátásáért. - A nemzetiségek képviseleti rendszerének továbbfejlesztése, a közösségek érdekérvényesítő képességének növelése, az önkormányzati képviselők szakmai továbbképzése. - A nemzetiségi oktatási rendszer áttekintése, a nemzetiségi nyelvű oktatás és a nyelvoktatás hatékonyságának és minőségének növelése. - A nemzetiségi hídszerep előnyeire építve, a szomszédos országokkal összehangolt gazdasági, oktatási és kulturális együttműködés élénkítése, támogatása. - A felsőoktatási együttműködések, a közös kutatási és fejlesztési programok fejlesztése. - A kulturális reprodukció elősegítéséért és a kulturális örökség megőrzéséért az identitásépítő, és -megőrző közösségi helyek, kezdeményezések, és a nemzetiségi médiaműhelyek támogatása. | ||
| Területi prioritások - A jellemzően nemzetiségek által lakott területeken a hagyományőrzés, a nemzetiségi kulturális tevékenységek, rendezvények támogatása. - A nemzetiségek támogatása a többségi társadalom toleranciájának fokozása érdekében, kulturális és történelmi ismereteik gyarapítása érdekében. - A nemzetiségek által lakott területeken, településeken a többnyelvűség feltételeinek biztosítása, ösztönzés egymás nyelvének elsajátítására, a nyelvismeret hasznosítására törekvés. |
3.6.8 Civil szektor
| Magyarországon 2011-ben mintegy 66 ezer civil szervezet működött, közülük 23 240 alapítványi formában, melyek 62 százaléka az oktatás (32%), a szociális ellátás (16%), és a kultúra (14%) tevékenységi területhez köthető. A társas nonprofit szervezetek körében továbbra is a szabadidős (25%) és a sportegyesületek (16%), valamint a kulturális szervezetek (12%) aránya a legnagyobb. | ||
| A nonprofit szektor fejlődésének két legfontosabb mutatója, a szervezetek száma és a bevételek reálértéke 1993-2011 között 87, illetve 91 százalékkal emelkedett. A bevételek reálértéke lassú növekedést mutat, viszont egyenletesen és gyors ütemben bővült a foglalkoztatottak száma. Ezen időszakban érzékelhetően erősödött a nonprofit szektor szolgáltatói szerepe, ezzel összhangban javultak gazdálkodási mutatói is. | A nonprofit szektor szolgáltató szerepe erősödött | |
| Fejlesztéspolitikai feladatok | ||
| - A civil társadalom forráshiányosságának oldása a humán (szociális, oktatási, kulturális, ifjúsági stb.) szolgáltatást nyújtó, helyi és társadalmi részvételt elősegítő, valamint a civil szervezetek fejlődéséhez szükséges szolgáltatásokat nyújtó szervezetek számára elérhető hazai és Európai Uniós források biztosításával. - A civil szektor gyenge érdekérvényesítő képességének és a gyakran nem elégséges részvételi folyamatok javítása. - A civil szervezetek közfeladatok ellátásában játszott szerepének erősítése a szabályozásbeli és finanszírozási működési garanciák megteremtésével. - Önkéntesség támogatása, ösztönzése, megcélozva minden társadalmi csoportot. - Közösségi település- és térségfejlesztési kezdeményezések ösztönzése, erősítése, továbbá a helyi identitás és kultúra erősítése a civil szervezetek támogatásán keresztül. - Javítani szükséges a civil szervezetek működésének, valamint az állami támogatások felhasználásának átláthatóságát. - Szükséges a társadalmi tőke növelése, a helyi közösségek fejlesztése, a civil szervezetek megerősítése, az állampolgári aktivitás növelése. - Szükséges a civil szolgáltató, demokráciafejlesztő szervezetek hatékony megerősítése. - Programokat kell indítani az aktív állampolgárság fejlesztésére, a helyi, megyei és országos döntéshozatalban való társadalmi részvétel növelésére. - Határon átnyúló kapcsolatok, civil együttműködések támogatása. | ||
| Területi prioritások | ||
| - A helyi szinteken jelentkező és a helyi civil szervezetek által felkarolt és teljesíteni tervezett tevékenységek támogatása. - Civil szervezetek támogatása a helyi gazdaságfejlesztésben. |
3.6.9 Egyházak szerepe
| A Nemzeti jövőkép kialakítása során az egyházaknak, vallási felekezeteknek kiemelkedő szerepük van az emberi kapcsolatok, a közösségi megújulás terén, a családok megerősítésében, az értéktudatos és szolidáris társadalom formálásában, a helyi közösségek és identitásuk kialakításában és összetartásában határainkon belül, határon túl, a Kárpát-medencében és a szórványban egyaránt. Ez a kiemelt szerep és szolgálat az egyházak hitbeli és erkölcsi értékeiből fakad, de munkálkodásuk erősíti a társadalom szemléletformálását. | Az egyházak (köz)feladatok ellátásában betöltött szerepe jelentős | |
| Szolgálatukba nem csak a híveket vonják be, hanem hitéleti értékektől függetlenül is hatékonyan elősegítik egymás megértését, valamint a szociális érzékenység kialakulását. Hatékonyan támogatják a hátrányos helyzetű népcsoportok (pl. szegények, betegek, fogyatékkal élők, roma népesség) integrációs törekvéseit, emellett nagyban elősegítik a többségi társadalom befogadó készségének fejlődését is. | ||
| Az egyházak konkrét tevékenységekkel vannak jelen a mindennapi életben. Szerepet vállalnak a szociális és karitatív szolgálatokban, az oktatás-nevelés területén, a kultúra közvetítésében, a nemzeti kulturális örökség megőrzésében a hagyományok ápolása által, a foglalkoztatásban, a munkaerő-közvetítésben. A vallási turizmus által jelen vannak a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő iparág, a turizmus életében is. Sok esetben együttműködnek a helyi, települési önkormányzatokkal, ami növelheti a közös munka eredményességét. A nagy egyházi hátterű, számos civil önkéntes segítővel működő és egész szociális intézményhálózatot fönntartó segítő szervezetek ugyancsak aktív és megbízható együttműködő partnerei lehetnek a felzárkózási politikának helyi és országos szinten egyaránt. | ||
| Az egyházak missziós és pasztorációs tevékenysége eredményeként hiteles példaképek és magatartásminták jelennek meg az emberek életében, amelyek pozitív társadalmi folyamatok beindítását eredményezik. Mindezek révén az egyházak a mentálhigiénés szakma és a civil társadalom egyenrangú partnerei a társadalom tagjainak mentális állapotának javítását célzó kormányzati törekvésekben. | ||
| Fejlesztéspolitikai feladatok - Az egyházak által végzett karitatív, egészségügyi, mentálhigiénés, szociális, nevelési-oktatási, kulturális tevékenységek hangsúlyosabb támogatása, e tevékenységek korszerűsítésének, széleskörű társadalmi elfogadottságának és támogatásának javítása: | ||
| - digitális fejlesztések, - a környezeti fenntarthatóság, hatékonyság, gazdaságosság és a versenyképesség növelése az egyházi szektorban, - az épített és a szellemi kulturális örökség védelme, - a foglalkoztatási kapacitás, az aktivitás megerősítése, a gazdasági egyensúlytalanság csökkentése az egyházak segítsége által, - az oktatás minőségének, hatékonyságának növelése, az esélyegyenlőség, a társadalmi kohézió erősítése, hátrányos helyzetűek integrációja, beilleszkedése az egyházi szektor hatékony részvételével. | ||
| Területi prioritások | ||
| - Egyházak támogatása a nemzetiségek által lakott területeken, a hátrányos helyzetű népcsoportok integrációjában. - Egyházak támogatása a közösségszervező tevékenységekben, főleg a periferiális- és hátrányos helyzetű térségekben, illetve a kistelepüléseken. - Egyházak támogatása a vidéki lakosság megtartásában, a hátrányos helyzetű térségek népességfogyásának megállításában. |
3.7.1 Közigazgatás
| A közigazgatás, mint minden igazgatási tevékenység, a közösség (a nemzet), illetve ezen közösség által létrehozott állam céljainak elérésére irányuló tevékenységek összehangolására hivatott. Az állam által önkormányzati joggal rendelkezőként elismert és szabályozott közösségek maguk, illetve az erre a célra létrehozott szervezetük vagy szervezeteik tekintetében önkormányzati feladatokat határozhatnak meg maguk számára. Az állami elismerés és szabályozott átengedés következtében az önkormányzati feladatok is közfeladatoknak minősülnek, az ezek megvalósítását célzó önkormányzati igazgatás pedig része a közigazgatásnak. A közigazgatás megújítása szükséges a szervezet, a feladat, az eljárás, a személyzet irányából. | Szükséges a közigazgatás megújítása | |
| Fejlesztéspolitikai feladatok | ||
| - Eredményes, áttekinthető párhuzamosságoktól mentesített és egységes szervezeti működés megvalósítása megfelelő eszközpark biztosításával. A közigazgatás fizikai és informatikai működési feltételrendszerének biztosítása. - Teljes körű feladatkataszter kialakítása, a formai és tartalmi dereguláció megvalósítása, a stratégiai tervezés megújítása. - Belső eljárások megalapozása és racionalizálása, minőségi jogalkotás biztosítása, a visszacsatolás-monitoring-értékelés megvalósítása. - Ügyfélkapcsolatok javítása: ügyfélközpontú szolgáltatások kialakítása, kezdeményező kommunikáció, konzultációk megvalósítása. - A személyzeti igazgatás fejlesztése: megfelelő munkáltatói képességek kialakítása, alkalmazása, vezetői képességek fejlesztése. - Vonzó életpálya biztosítása, a szakmai felkészültség javítása. - e-közigazgatási szolgáltatások körének bővítése, minőségének és elérhetőségének javítása. Nemzeti Egységes Kártya rendszer, egységes kormányzati dokumentum- és iratkezelési rendszer, elektronikus közigazgatási értekezlet szervezés kiépítése. - Az informatikai hálózat és a nagy kormányzati elszámoló rendszerek konszolidációja, hálózatbiztonság emelése, az összkormányzati elektronikus azonosítás megteremtése. - A kormányablakok hálózatának kiterjesztése és továbbfejlesztése, megvalósítva a többcsatornás, integrált, egyablakos ügyfélszolgálati rendszert. - Fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezetrendszerének fejlesztése, ennek részeként a járási hivatali rendszer továbbfejlesztése az állampolgárokhoz közeli, szolgáltató közigazgatás megteremtése érdekében. - A lakosság bizalmának visszaszerzése az emberközpontú ügyintézési rend kialakításával. - A kormányzati fejlesztéspolitikai kapacitások, a koordináció, az értékelés mechanizmusának erősítése a kormányzati stratégiák végrehajtásának sikeressége érdekében. | ||
| Területi prioritások | ||
| A közigazgatás szervezeti megújításának fontos részét képezi a területi közigazgatás teljes szervezeti megújítása a 2010-ben létrehozott fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok, majd ezeknek a bázisán a 2011. január 1-jével felállított fővárosi és megyei kormányhivatalok, mint az általános hatáskörű területi államigazgatási szervek létrejöttével. A területi közigazgatás rendszerében 2010-ben széttagoltan működő | ||
| 33 dekoncentrált szerv közül 14 integrálódott szakigazgatási szervként a kormányhivatalokba, míg a többi, integrációból kimaradt területi államigazgatási szerv a kormányhivatalok ellenőrzési és/vagy koordinációs, véleményezési jogkörébe kerültek. A járási államigazgatás kialakításának elkezdésével a megyei kormányhivatalok kirendeltségeként működő járási hivatalok jöttek létre 2013. január 1-jével, melyek megfelelő kialakítása jelentős kihívást jelent az elkövetkezendő évekre. Mindkét esetben alapvető fontosságú az ellátott szolgáltatások elérhetőségének területileg minél kiegyenlítettebb biztosítása. |
3.7.2 Társadalmi konzultáció
| A Szociálpolitikai Megállapodás 1. cikke (Amszterdami Szerződés, 1997) alapján az Európai Unió tagállamainak célkitűzése a szociális partnerek közötti párbeszéd elősegítése. A konzultáció tagállami rendszerének meghatározása nemzeti hatáskörben van, bár az EU előír kötelezettségeket. A társadalom legszélesebb rétegeinek bevonása szükséges az állam működésének folyamatos, minden szempontot figyelembe vevő javításához, éppen ezért a Kormány, a társadalom valamennyi szegmensének bevonásával történő egyeztetést a jogalkotási folyamat elengedhetetlen részének tekinti. Létrejött a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, amely a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyekről, a kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák megvitatásáról, valamint a harmonikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, az ehhez illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és megvalósításának előmozdításáról is konzultálhat. | Párbeszéd és partnerség jelentősége | |
| Fejlesztéspolitikai feladatok | ||
| - Sokoldalú konzultációs mechanizmus hosszú távú, eredményes működtetése. - Hazai társadalmi párbeszéd új intézményrendszerének megszilárdítása. - Stratégiai partnerekkel való hosszú távú kapcsolatok kiépítése. - A hatékony konzultációt elősegítő jogszabályi környezet megteremtése. - A fenntartható fejlődés és az aktív állampolgárság fórumainak működtetése. - Az konzultációk eredményeinek felhasználása. - Elektronizált kapcsolattartás biztosítása. | ||
| Területi prioritások | ||
| - A szigorúan helyi jelentőségű, érdekeltségű kérdések eldöntésében a helyi lakosság interakción alapuló bevonásának elősegítése. - A társadalmi konzultáció nyomon követhetőségének, átláthatóságának biztosítása, a hozzászólások érvényre jutásának biztosítása. |
3.7.3 Védelempolitika
| A Magyar Honvédség Magyarország szuverenitása szavatolásának alapvető intézménye, nemzetközi szerepvállalásait tekintve a külpolitika megvalósításának egyik meghatározó eszköze. A Honvédség alapvető feladata, hogy az Alaptörvénnyel összhangban garantálja hazánk biztonságát, valamint szövetségi tagságunkból adódóan hozzájáruljon az Észak-Atlanti Szövetség kollektív védelméhez, továbbá az ENSZ, a NATO, az EU és az EBESZ nemzetközi béketámogató, stabilizációs vagy humanitárius műveleteihez. Ezen kívül a Magyar Honvédségnek rendelkeznie kell olyan képességekkel is, amelyekkel a jövőben még hatékonyabban hozzájárulhat a természeti vagy ipari katasztrófák következményeinek felszámolásához. A nemzetközi szerepvállalás mellett a Magyar Honvédség egyik legfontosabb értékmérője ugyanis az, hogy hazai környezetben, az ország lakosainak életét, testi épségét és javait milyen | A védelempolitika jelentősége | |
| színvonalon képes megvédeni. Mindez alapvető a honvédség társadalmi megítélésében, továbbá erősen befolyásolja a honvédség és a társadalom kapcsolatát. | ||
| A Magyar Honvédség fejlesztésének irányait az Alaptörvény, valamint a nemzetközi kötelezettségvállalásainkból fakadó feladatok határozzák meg. A haderőfejlesztés gazdasági szempontból hatékony eszköze a multinacionális együttműködés, a védelmi képességek nemzetközi együttműködésben történő fejlesztése és megosztása. A képességek fejlesztése terén prioritást élvez az össznemzeti érdekeket szolgáló képességek fejlesztése. Ilyen például a helikopter képesség kialakítása, amely katonai feladatok mellett polgári feladatok (katasztrófavédelem, egészségügyi mentés, rendőri feladatok, légtérrendészet stb.) végrehajtására is felhasználható lesz. Ilyennek tekinthető még az MH Egészségügyi Központ (Honvédkórház) fejlesztése is, amely katonai feladatok mellett a lakosság egészségügyi ellátásában is kiemelkedő szerepet játszik. Fontos és kiemelt területként kezelendő a kibervédelem (cyber defence), amely szintén széles társadalmi érdekeket szolgál. A védelmi képességeink fejlesztésében, nemzeti érdekeink figyelembevételével, fokozottan támaszkodni kell a szövetségi, az európai uniós, valamint a regionális programokra, amelyek keretében segíteni kell a hazai védelmi és biztonsági ipar fejlődését. | ||
| A Magyar Honvédség fejlesztésének célja egy korszerűen kiképzett és felszerelt, a haza fegyveres védelmére és nemzetközi együttműködésre is képes, rugalmasan és hatékonyan alkalmazható, kiegyensúlyozott képességekkel rendelkező haderő kialakítása. | ||
| Fejlesztéspolitikai feladatok | ||
| - A vezetési rendszerek racionalizálása és a vezetéstámogató rendszerek fejlesztése. - A harcászati-hadműveleti felderítő (ISTAR) képesség kialakítása, meglévő képességelemek fejlesztése. - A Magyar Honvédség árvízi beavatkozó képességének fejlesztése. - A Magyar Honvédség víztisztító képességének fejlesztése. - A védelemi célú fejlesztések során a környezetvédelmi szempontok érvényesítése, a HM tárca vagyonkezelésébe tartozó objektumok, eszközök alternatív energia-, energiahatékonyság- és környezetvédelem centrikus fejlesztése. - A gyorsreagálású és légi szállítású képesség megteremtése, beleértve a különleges műveleti képesség további fejlesztését. - A Honvédelmi Minisztérium költségvetési támogatásának GDP részarányos emelése. - A tervezési időszak alatt, a honvédség szerves részeként létre kell hozni az Önkéntes Tartalékos Rendszert, melynek célja a széles társadalmi rétegek bevonásával erősíteni a haza védelmét, a honvédelem ügyét. - Az új beszerzések során a korszerűség, a hosszabb távú rendszerben-tarthatóság, az élettartamköltségek, a szállíthatóság, a védettség, a szövetségi kompatibilitás, valamint a környezet és a természet védelmének szempontjait előnyben kell részesíteni. - Folytatni kell a honvédség kiemelt fejlesztési programjait, a gépjármű-beszerzési és Gripen-programokat. A HADIK terven keresztül, ésszerű ráfordítások és megtérülések figyelembevételével erősíteni kell a hazai honvédelmi feladatok anyagi technikai biztosítását, a magyar hadiipar fejlődésének lehetőségét és ezen keresztül a hazai munkahelyteremtést. | ||
| Területi prioritások | ||
| - Elhagyott katonai létesítmények, köztük az elhagyott repülőterek hasznosítása. | ||
| - Katonai egységek helyi, civil és önkormányzati kapcsolatainak erősítése. |
3.7.4 Településfejlesztés, építésügy
| Az Európai Unió és a szakterület által is támogatott alapelvek az integrált és fenntartható városfejlesztéshez kapcsolódnak. A várostérségek a gazdasági fejlődés motorjai, az innováció központjai, ahol a társadalmi, gazdasági és területi kohézió megvalósítható, így az Európa 2020 Stratégia megvalósításában a városok szerepe kulcsfontosságú. A városok fenntarthatósága a hosszú távú fejlődés alapvető feltétele, mivel a városokat érintő társadalmi-demográfiai válság vagy a környezeti problémák az Unió gazdasági növekedését és társadalmi kohézióját veszélyeztethetik. | ||
| Az európai várostérségeknek az integráció terepévé kell válniuk, mely megalapozza a nemzeti és európai szintű integrációs stratégiákat. | ||
| Az „európai város” közös jellemzői között szerepel a területi kohézió, a társadalmi integráció vagy a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés célkitűzése, továbbá a közpolitikák egységes terület-felhasználást eredményező városfejlesztésre gyakorolt befolyásolási képessége. Fontos szempont az európai területi fejlődés közös értékeinek kérdésköre, mint a többközpontúság és a kiegyensúlyozott területi struktúra szempontrendszere, a városhálózatok és a város-vidék kapcsolatok témája. | Társadalmi, gaz- dasági és környezeti szempontból fenntartható fejlesz- tésre van szükség | |
| Az ország kiegyensúlyozott és hatékony területi fejlődésének biztosításához továbbra is szükséges a területfejlesztés és a területrendezés harmonizálása. | ||
| Fejlesztéspolitikai feladatok | ||
| - Egészséges, biztonságos, a település és régió építészeti és táji értékeit hordozó, fenntartható, energiatakarékos és energiatudatos épített környezet követelményrendszerének kialakítása. - A fejlesztések előkészítésének, a tervezés stratégiai szerepének növelése a közpénzekből történő beruházásoknál. Egyszerű, átlátható, gazdaságos, magas minőséget eredményező építési folyamatok kialakítása. - Részvétel a településfejlesztési célú közfoglalkoztatási munkaprogramok kialakításában. - Integrált, innovatív, ugyanakkor kulturális érték alapú városrehabilitáció. - A települési táj, a beépített területek, a burkolt felületek növekedésének lassítása (a természetközeli területek és a zöldfelületek terhére a jellemzően beépített területek (települési táj), valamint azon belül különösen - az ökológiai, mikroklimatikus és környezet-egészségügyi szempontból egyaránt kedvezőtlen - burkolt felületek növekedésének lassítása, ésszerű szinten tartása) - Előrelátó, tudatos településfejlesztési tervezés támogatása a társadalmi - gazdasági - környezeti szempontok figyelembevételével. - A területfejlesztés és -rendezés, valamint a településfejlesztés és -rendezés szakmai és hierarchikus rendszerének jogszabályi harmonizációja (beleértve a régiós, megyei és kistérségi szinteket is), valamint az egyes munkarészek elkészítéséhez szükséges tervezői jogosultság jogszabályi pontosítása. - Útmutatók megjelentetése, szakmai anyagok elkészítése, a legjobb gyakorlatok felkutatása, képzések, workshop-ok, rendezvények szervezése az érintettek (főként települési önkormányzatok) részére. - Zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése, zöldterületek növelése és minőségének javítása. | ||
| Területi prioritások | ||
| - A sajátos, tájegységekre jellemző, „házilagos” felhasználásra szánt, speciálisan hazai építőanyagok minőségbiztosítása. - Helyi adottságokhoz igazodó, térségileg differenciált és értékmegőrző építési szabályozás. - A nagyobb városok térségeiben a lakásépítés területi kontrollja, a túlzott beépítettség megakadályozása, az infrastrukturális beruházásokkal való összhang megteremtése. - Szükséges a város és vidéke szintű tervezés kialakítása, és a városrégió szintű tervezés bevezetése a komplex programok terén, valamint ezek integrálása és egyeztetése a megyei szintű tervezésbe és programozásba, a megvalósítás feltételeinek és elemeinek biztosítása, a monitoring rendszer kialakítása. - A hagyományos városi lakóterületek esetében a reurbanizáció folyamatát kell előtérbe helyezni, komplex rehabilitációs programok segítségével. - A nagyvárosokban különösen fontos a lakáshoz jutás, a lakásmobilitás elősegítése, a bérlakás-rendszer fejlesztése. - A lakótelepek esetében kiemeltek az energiagazdálkodási, a társadalmi kirekesztődés elleni, valamint a lakásfenntartási támogatási programok. - Az elöregedő falvakban a település funkcionális megújítása a fenntartás és korszerűsítés megoldása mellett. - A városkörnyéki településeknek a város ellátása (élelmiszer, kisipari, kézműves szolgáltatások, rekreáció) szempontjából fontos funkcióinak összehangolt fejlesztése. |
3.8.1 Környezetvédelem, természetvédelem, vízgazdálkodás
| A társadalom értékrendjében az anyagi jólét megszerzése, a fogyasztás valós jelentőségéhez képest aránytalanul nagy szerepet kap, míg a környezet minőségének, szolgáltatásainak értékelése nem megfelelő súlyú, jelentős energiaigény és -veszteség keletkezik. A társadalom polarizálódása a jómódúak növekvő fogyasztása mellett az elszegényedést is magával hozta. A kiszolgáltatottak lehetősége az önellátásra, az életmódváltásra, a takarékossági beruházásokra korlátos. A tartós munkanélküliség sújtotta térségekben terjed a megélhetési célú, környezeti károkozással is járó bűnözés. Az ipari termelés bővülése összességében nem járt együtt a környezetterhelés hasonló arányú növekedésével, ugyanis a leépülő nehézipar, vagyis az anyag- és energiaigényes ágazatok helyett a feldolgozóipar és a szolgáltatások indultak fejlődésnek. A fokozódó kereskedelmi aktivitással és a termelési módozatok változásával összefüggésben az áruszállítás, különösen a közúti szállítás növekedett számos kedvezőtlen környezeti hatást okozva, mint a helyi levegőminőség, a zajterhelés, az emberi egészség, az épített környezet állapotának romlása. | Fokozódó elszegényedés nem segíti a környezettudatos életmódot | |
| A logisztikai központok, ipari parkok számának gyarapodása számottevő területfoglalással jár, mellette a mezőgazdasági területek nagyságának csökkenése jellemző, amelynek okai a belterületbe vonások, az ipar, a bányászat és az infrastruktúra terjeszkedése, az erdőterület növekedése. A növekvő mértékű urbanizáció hatása tetten érhető a beépített területek nagyságának növekedésén túl a kis területen koncentrálódó lakosság adott térséget érintő fokozott környezet terhelésében is, melyet a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése hivatott ellentételezni. A különböző területhasználati igények az ökoszisztémák biológiailag aktív területeinek beszűküléséhez és feldarabolódásához vezetnek. A túlhasznosítás, az inváziós idegenhonos fajok terjedése és a szennyezés is a biológiai sokféleség csökkenését okozza. A természetvédelem is fokozódó kihívásokkal szembesül a természeti rendszerek egészének megóvására, lehetséges gyarapítására irányuló törekvései során. | Kiterjedt városi, ipari és infrastrukturális területhasználat | |
| A talajok állapota összességében kedvező, azonban a mezőgazdálkodással érintett termőtalajok termékenységét csökkentő degradációs folyamatok veszélyeztetik. A felszíni vízrendszeren belül elsősorban az állóvizek, a kisvízfolyások, illetve a duzzasztás miatt jelentősen lelassult vízfolyás-szakaszok jelentik a kritikus helyeket, a kijelölt víztestek 70-80%-a közepes vagy annál rosszabb minőségű. A felszín alatti vizeknél problémát jelentenek az engedély nélküli vízkivételek, a vízszintsüllyedés, a nem megfelelő trágya- és növényvédőszer használata, valamint a nem megfelelő mezőgazdasági technológiák alkalmazása. Az árvízvédelem terén az elmúlt 150 évben végzett műszaki beruházások kedvezőtlen hatással voltak a vizek ökológiai állapotára, probléma az árvízi biztonság garantálása, továbbá számos térségben okoznak problémákat a síkvidéki vízelvezetés hiányosságai (belvízmentesítés). Komoly fenyegetést jelent az egyes települések víziközmű ellátottságának hiánya. | ||
| Fejlesztéspolitikai feladatok | ||
| Környezet- és természetvédelem terén: - A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése a környezeti nevelés, szemléletformálás, a fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások, illetve a környezeti információkat biztosító rendszerek támogatásával. - A gazdasági-társadalmi folyamatok térbeli szervezése során a környezet eltartó- és tűrőképességével, a táj terhelhetőségével való összhang biztosítása, a természeti erőforrások értékvédelme, degradációjának megelőzése. - A környezetbiztonság növelése, veszélyeztetés megelőzése. - A környezetvédelmi informatikai és monitoring rendszerek fejlesztése. - A lakosság egészségét károsító folyamatok fékezése, visszafordítása, a környezeti eredetű betegségteher mérséklése. - A környezet-egészségügy felkészültségének javítása, a globális környezeti változásokból eredő problémák megfelelő kezelése. - A táji sokféleség kataszterszintű nyilvántartása (a tájak számbavétele, a tájakra gyakorolt hatások elemzése, a tájak állapotának monitoringja, a változások nyomon követése). - Az egyedi tájértékek és a kedvező tájkarakter-elemek megőrzése. - A természetes és természetközeli élőhelyek megőrzése. - Idegenhonos inváziós fajok terjedésének visszaszorítása. - Zöldfelületek ökológiai értékének növelése. - A településfejlesztés tudatosabbá tétele, a fejlesztés és a rendezés során a fenntarthatósági szempontok hatékonyabb érvényesítése, a települési értékek megőrzése, erősítése, azokon alapuló fejlesztések. - Az épített környezet és a zöldfelületi rendszer védelme, fenntartható, érték alapú hasznosítása, a települések harmonikusabb tájba illesztése. Támogatni szükséges a szélsőséges hatásokat kiegyenlítő zöldfelületi rendszerrel bíró városszerkezetek létrejöttét. - A mobilitás feltételeinek légszennyezés- és zajterhelés-csökkentő módon történő biztosítása. - Zajterhelés csökkentése, a zajvédelmi intézkedések támogatása. - A levegőminőség javítása a kibocsátások csökkentése révén (pl. technológiafejlesztéssel), helyi légszennyezés csökkentése a kibocsátó források helyének gondos megválasztásával (lehetőleg már a területrendezés tervezése folyamán). | ||
| - Ágazatközi intézkedések, törvényi előírások fokozottabb betartatása a kisméretű szálló por (PM2,5, PM10) csökkentése érdekében. - Belső téri levegőminőség javítása az újonnan épülő épületek megfelelő beltéri levegőminőségét biztosító minimum követelmények megfogalmazásával (építőanyagok, berendezési tárgyak, légtechnikai megoldások) illetve a lakosság figyelemfelkeltésével. - A termőhelyi adottságokra és a saját biológiai alapokra építő területhasználat, termelési szerkezet és agrotechnika kialakítása. - Magasabb hozzáadott értéket előállító és nagyobb foglalkoztatást biztosító ágazatokra épülő termelési szerkezet kialakítása. - Több lábon álló és GMO-mentes gazdálkodás erősítése, az ökológiai gazdálkodás elterjesztése. - Talajaink mennyiségi és minőségi védelme, a talajok termőképességének megőrzése, szervesanyag-gazdálkodás, tápanyag utánpótlás. - Szükséges átalakítani a mezőgazdaság támogatási rendszerét, így szűkíteni kell azon tevékenységek körét, csökkenteni-megszüntetni támogatásukat, amelyek veszélyeztetik a diverzitást, és az erőforrásokat (termőtalaj, víz) nem a megújulás mértékén használják. - Területhasználati funkciók területi igényeinek minél kisebb termőfelület kieséssel járó harmonikus összehangolása, az agroökológiai adottságokhoz igazodó földhasználat, a barna mezős beruházások szorgalmazása, az épített örökség védelme, műemléki érték alapú hasznosítása, fejlesztése. - Ésszerű ásványvagyon gazdálkodás megteremtése, a gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyagok tervszerű és környezetkímélő kiaknázása és hasznosítása. - Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése. - Az évente képződő hulladék mennyisége folyamatosan csökkenjen. - A képződő hulladék hasznosulása növekedjen, az újrafelhasználási célú hasznosítás részarányával együtt. A szelektív hulladékgyűjtés arányának és kiterjesztésének növelése. - A maradék hulladék ártalmatlanításához szükséges kapacitások - egyes speciális technológiát igénylő hulladékok kivételével - az ország határain belül álljanak rendelkezésre. - A csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése. | ||
| - A hulladék- és üvegházgáz-kibocsátás csökkentése során kulcsfontosságú az ipari szimbiózis lehetőségeinek feltárása és támogatása. Ez azt jelenti, hogy az egyik folyamat mellékterméke a másik folyamat alapanyaga, vagy energiaszolgáltatója lehet, így csökkentve az energiaigényt, a hulladék- és melléktermék-képzést. Mindez nem csökkenti közvetlenül az ÜHG-kibocsátást, de nemzetgazdasági szinten nagyobb termelési értéket eredményez nem, vagy alig növekvő kibocsátás mellett, így a kevésbé hatékony technológiák szerepe, termelése csökkenthető. - A bekövetkezett katasztrófák következményeinek hatékony enyhítése, elhárítása, a veszélyes anyagok káros hatásainak kezelése, a sugárbiztonság megteremtése, kármentesítés. - Vállalkozások környezettechnológiai és környezeti innovációs tevékenységének és környezetközpontú fejlesztéseinek támogatása. - A határokon átnyúló környezetvédelmi problémák esetében ösztönözni szükséges a tematikus határon átnyúló együttműködések alkalmazását. - A biológiai és táji sokféleség megőrzésének és helyreállításának elősegítése a védett természeti területeken belül és kívül. - A biológiai és táji sokféleség fenntartható használata, ex-situ védelmének megerősítése (génbank). - A biológiai és táji sokféleség megőrzése, mint prioritás beépítése a különböző hazai politikákba, tervekbe és programokba. - A közbeszerzési eljárások elbírálásánál nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjanak a környezettudatos, szennyezés megelőzési technológiák és szolgáltatások. | ||
| A vízgazdálkodás terén: | ||
| - A Víz Keretirányelv szerint 2015-ig a vizek „jó állapotának” elérése. - Az EU Víz Keretirányelv intézkedési programja alapján a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése, komplex vízgyűjtő-fejlesztés, a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme (az ésszerű és takarékos vízhasználat elterjesztése, a vizek terhelésének csökkentése). - A támogatott projekteknél legyen kötelező feltétel a használt termálvizek energetikai hasznosítása és visszasajtolása. - Ahol indokolt és lehetséges, ivóvíz kímélő technológiák alkalmazását kell bevezetni, növelni kell a kinyert vizek újrahasznosítását és tisztítását, csökkentve ezzel az ivóvíz kinyerésével kapcsolatos mennyiségi igényeket. - A szennyvízkezelés alapinfrastruktúrájának fejlesztése, az elmaradó derogációs kötelezettségek teljesítése, az elsivatagosodás csökkentése és megelőzése a kezelt szennyvíz ismételt felhasználásával. - Természetközeli szennyvízkezelési módok és az egyedi kisberendezések használatának ösztönzése a kistelepüléseken és a gazdaságosan nem csatornázható településrészeken. - A vízgazdálkodáson belül a vízvisszatartás, -tározás feladatán túlmenően az árvízvédelmi védőképesség megtartása. Az árvizek és aszályok hatásának mérséklése. - A csapadékvíz elvezetés és tárolás fejlesztésének támogatása. - Az EU 2007/60/EK Árvízi Irányelve alapján az árvízi kockázatkezelési tervek elkészítése 2015-ig. - Az Ivóvízminőség-javító Program keretében az ivóvízellátó rendszerek rekonstrukciója. - Támogatási program szükséges kifejezetten az ivóvíz bekötővezetékek a közintézmények és a lakóépületek meglévő ólom ivóvíz vezetékeinek és kapcsolódó szerelvényeinek kiváltására, az elavult ivóvízhálózat felújítására vonatkozóan felújítási programokat szükséges kidolgozni és támogatni. | ||
| Területi prioritások | ||
| - A policentrikus városhálózat érdekében a városi központok környezeti infrastruktúrájának fejlesztése, a közművekre való lakossági rácsatlakozások ösztönzése, a közösségi közlekedés fejlesztése, a városrehabilitáció és a városi környezetminőség javítása, a környezetbarát energiatermelő rendszerek elterjesztése. - A nagyobb városok körül szerveződő agglomerálódó térségekben az ökológiailag fontos, településeket elválasztó zöldfelületi rendszer védelme és fejlesztése, a területfoglalás korlátozása, a közlekedési rendszerek összehangolása, a zöldmezős beruházások korlátozása. - A szennyvíztisztító és elvezető kapacitások fejlesztése Észak- és Dél-Alföldön, Észak-Magyarországon, a Duna-Tisza közén és a belső perifériákban. Az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtása elsősorban az Alföld és a Dél-Dunántúl érintett településein, valamint a meglévő ivóvízhálózatok elmaradt rekonstrukciós feladatainak elvégzése. Az ivóvíz ellátási hiányok felszámolásának érdekében további intézkedések végrehajtása. - A barnamezős területek hasznosításának (kármentesítés, rehabilitáció) előtérbe helyezése a zöldmezős beruházásokkal szemben, anyag-, terület- és energiatakarékos, minőségorientált beruházások. - Az épített környezet védelme, érték alapú, fenntartható fejlesztése. - A vidékies térségekben a fenntartható tájhasználat kialakítása az adottságokhoz igazodó hagyományos és környezetbarát gazdálkodási módok felélesztése és elterjesztése révén. - A tanyás térségekben a megújuló erőforrásokra alapozott egyedi megoldású, alapvető infrastruktúrák költséghatékony és környezeti szempontból előnyös és indokolt kiépítése. | ||
| - Az aprófalvas térségekben a lakosság helyben maradását biztosító, a helyi adottságokra alapozott környezetbarát gazdasági struktúrák kialakítása, az egyedi megoldású környezetkímélő infrastruktúrák kiépítése, a kulturális örökség turisztikai hasznosítása. - A táji értékekben gazdag területeken és a védett természeti területeken a természeti és táji sajátosságokra alapozott környezetbarát és minőségi turizmus fejlesztése. - Az országos és a helyi jelentőségű védett természeti területek, a Natura 2000 területek és az országos ökológiai hálózat magterületeinek, ökológiai folyosó övezetének kiemelt védelme, a környezetbarát termelési rendszerek kialakítása. Határon átnyúló természet- és környezetvédelmi, ökológiai gazdálkodási rendszerek, nemzetközi együttműködési lehetőségek kiépítése. - A szélsőséges vízgazdálkodási viszonyok (ár- és belvizek, valamint aszályok) káros hatásait fenntartható módon, a térségek vagy vízgyűjtők szintjén integráltan kell kezelni: az eddigi árvízi-belvízi és aszály elleni védekezést talaj-és belvízgazdálkodással kell felváltani. - A természeti katasztrófáktól fenyegetett nagytérségekben, a környezeti szempontból veszélyeztetett határ menti térségekben integrált ágazatközi fejlesztési és rehabilitációs programok kidolgozása és végrehajtása. A kiemelten érzékeny karsztos térségekben a víz- és vízbázis-védelem szempontjainak megfelelő szennyvízkezelő és hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése. A szervezett hulladékgyűjtés növelése Észak- és Dél-Alföldön, a Duna-Tisza közén és a belső perifériákon. - A Balaton térségében a tájrehabilitáció, a tájsebek kezelése, a rekultivációk elvégzése, a zöldterületek védelme, a Balaton-part terhelésének korlátozása, az ökológiai egyensúly megőrzése, a Balaton-felvidék aktív tájképvédelme, a környezeti szempontoknak megfelelő közlekedési hálózatfejlesztés. A Balaton vízháztartása (vízszint) stabilitása érdekében a víztározási, vízvisszatartási (esetleges vízpótlási) eszközök tervezésének és szükség esetén történő kivitelezése. - A Duna-völgyben a vízi környezet fenntartása, védelme és javítása, a fenntartható vízgazdálkodást és az integrált közösségi vízpolitikát figyelembe véve. A Duna fő- és mellékágai közötti élő kapcsolat biztosítása, ökológiai rehabilitációja. - Tisza-völgy árvízi biztonságának növelése, a Tisza-völgy térségében az ökológiai egyensúly a vízhez kapcsolódó természeti környezet megőrzése, fenntartható vízgazdálkodás eszközeivel. Fontos a Tisza-völgy térségfejlesztésében a vidékfejlesztési, tájgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi szempontok. - A Duna-Tisza közi Homokhátság vízvisszatartásának komplex rendezése, a fenntarthatóság maximális figyelembevétele mellett szükség szerint a vízpótlás megoldása. |
3.8.2 Klímapolitika és energiabiztonság
| A klíma alakulásától függő mezőgazdaságilag megművelhető területek-, az ivóvíz minőségű édesvíz készletek- valamint a fosszilis energiahordozó tartalékok gyors csökkenése miatt az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és a fenntartható energiaellátás biztosítása a XXI. század legjelentősebb stratégiai kihívásai közé tartozik. Az olcsó és szinte végtelen mennyiségben rendelkezésre álló fosszilis energiahordozók korszaka végéhez közeledik, az eddigi fogyasztási szokások nem lesznek fenntarthatók a jövőben, az elkövetkező időszak a struktúra- és paradigmaváltás korszaka kell legyen. | Nem fenntartható a jelenlegi energetikai szerkezet | |
| Az energiabiztonság nem csak gazdasági, hanem egyre inkább geopolitikai stratégiai kérdéssé is válik. Hazánk a hagyományos energiaforrások tekintetében Európa egyik legkiszolgáltatottabb országa. A Kormány felelőssége, hogy a nemzeti érdekeket képviselve, adekvát válaszokat adjon a csökkenő fosszilis energiatartalékokért folyó verseny és - ezzel egyidejűleg - a klímaváltozás negatív hatásai által jelentett kihívásokra. | ||
| Fejlesztéspolitikai feladatok | ||
| - Az egyik kiemelt, elsődleges feladat az energiahatékonyság támogatása. - Folytatni szükséges a megújuló energiaforrások mennyiségi és szerkezeti felmérését, meg kell tervezni az alkalmazás menetrendjét, kapcsolódva a környezetvédelmi és az agrárfejlesztési elképzelésekhez - a szociálpolitikai, a foglalkoztatáspolitikai és a vidékfejlesztési szempontok figyelembevételével. - Támogatni, ösztönözni kell az energiaszövetkezeteket, társulásokat, amelyek az alternatív energiaforrások felhasználására, a helyi okos hálózatok kiépítésére és ezek integrálására irányulnak. - Az energetikai célú növénytermesztés, a mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú felhasználása, az erdei biomasszában lévő lehetőségek további kiaknázása hangsúlyos irány lehet, főleg a foglalkoztatás növelése érdekében, különösképpen a hátrányos helyzetű vidéki társadalmi csoportok számára. Mindez azonban nem szoríthatja háttérbe az élelmiszertermelést, nem veheti át az erdőgazdálkodás területeit, illetve kulcsfontosságú, hogy ne alakuljanak ki monokultúrás térségek. - Továbbra is támogatni szükséges a lakás- és házfelújítási programokat az energiahatékonyság, energia-megtakarítás fokozása érdekében. Támogatni szükséges az elavult ivóvízhálózat felújítására vonatkozó lakás- és házfelújítási programokat. - A költség-optimalizált intézkedések érdekében szükséges a helyettesítő új építést a korszerűsítés-felújítás fogalomkörébe vonni, hiszen esetenként nem a felújítás, hanem a helyettesítő új építés a gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldás. | ||
| - Támogatni szükséges a távhő rendszerek korszerűsítését, bővítését, újak építését. - Középületek energetikai célú felmérése, megtervezése, felújítása, ami az energiahatékonyság növelése mellett munkahelyeket is teremtene. - A természetközeli területek és a zöldfelületek terhére a jellemzően beépített területek (települési táj), valamint azon belül a burkolt felületek növekedésének lassítása, ésszerű szinten tartása. - Az éghajlatváltozás, a kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatások elleni védekezés az alkalmazkodóképesség javításával. - Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a szabad talajfelszín és növényborítottság növelésével. - Erdőgazdálkodási fejlesztés az erdőterületek, erdei vízgyűjtők vízrendezésével, az erdők vízvisszatartó képességének javításával. - A klímapolitikát és az energiabiztonságot regionális szinten koordináló szervezet létrehozása. - Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázat-megelőzés és kezelés. - Szükséges a lakosság energiatudatosságának növelése, a lakossági energiatakarékos beruházások kivitelezésének támogatása. | ||
| Területi prioritások | ||
| - A helyi adottságoknak megfelelően kell kialakítani a megújuló energia-termelést és felhasználást, a térségen belül keletkezett, jelentős potenciállal rendelkező megújuló energiaforrásokat kell hasznosítani. Az időjárástól függő megújuló energiák hálózati villamos-energia célú felhasználását az országos villamos- energiahálózat paramétereinek szabályozhatósága szerint kell optimalizálni. - Területi és szektorális klíma-alkalmazkodási hatástanulmányok, hatásvizsgálatok készítése. - Saját térségi energiarendszerek kialakításával az önellátó, helyben záródó rendszerek létrejöttének elősegítése. - Az ország alföldi részein található tanyás térségek megújuló energiaforrással történő ellátása. - A klímaváltozás hatásai miatt veszélyeztetett felszíni víztestek rehabilitációjának támogatása. |
3.8.3 Katasztrófavédelem
| Magyarországon 2012-ben megújult a korábbi rendszer, létrejött az egységes integrált katasztrófavédelem. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon három pillérre épülő - polgári védelem, tűzvédelem, iparbiztonság - szervezeti struktúrát alakítottak ki. Az új szervezeti felépítésben kiemelt területként jelentkezik a létfontosságú rendszerek és objektumok védelmével kapcsolatos feladatok ellátása, a potenciális kritikus infrastruktúra elemek beazonosítása, valamint a kijelölt elemek hatósági felügyelet alatt tartása. | ||
| Fejlesztéspolitikai feladatok | ||
| - Az emberi élet és vagyoni értékek magas szintű védelmét biztosító katasztrófavédelmi rendszer és szervezet, egységes és hatékony szabályozás létrehozása. - Iparbiztonsági szupervizori jellegű főhatóság kiépülése, működtetése. - A Kárpát-medence teljes vízgyűjtő területén egységes, a jellemző katasztrófa kockázat típusokat kezelő korai előrejelző és riasztó rendszer létrehozása. - A polgári védelem területén valós kockázatbecslésen alapuló veszély-elhárítási tervezés és felkészülés elérése. - Önkéntes mentőszervezetek és a hivatásos szervek közötti hatékony együttműködés biztosítása, a tapasztalatok hasznosítása. - A katasztrófavédelem a területrendezési és fejlesztési tervezésben történő aktív részvételt célozza meg. - A katasztrófavédelem egységes képzési kötelezettségeinek eleget tevő korszerű oktatóbázisának kialakítása. - A katasztrófavédelem tűzoltásra és műszaki mentésre specializált gépjárműállományának strukturális átalakítása, a beavatkozó képesség költséghatékony és magas szinten tartása. - Az ország teljes területi lefedettségét biztosító környezettudatos és energiatakarékos laktanya- és egyéb a munkakörülményeket javító beruházások végrehajtása. - Országos, egységes logisztikai rendszer kiépítése és feltöltése. - Veszélyes ipari üzemek működését, a veszélyes áruszállítás nyomon követését folyamatosan monitorozó, az ország teljes lefedettségét biztosító rendszerek kiépítése. - Polgárvédelmi szervezetek (egységek és szak-alegységek) fejlesztése. | ||
| Területi prioritások | ||
| - A mentő-tűzvédelmi, katasztrófavédelmi lefedettség javítása, 15-20 percen belül helyszíni kiérkezés. - A természeti katasztrófáktól fenyegetett térségekben az előrejelzési, monitoring és riasztórendszerek működési feltételeinek biztosítása, a veszélyelemzési, kockázatértékelési módszerek bevezetése, fejlesztése, a védelmi rendszerek megerősítése, a szomszédos országokkal való együtt működés erősítése. - A környezetre veszélyt jelentő iparral rendelkező térségekben a települési védelmi intézkedési tervek elkészítése és végrehajtása, a katasztrófavédelmi rendszerek karbantartása és fejlesztése. - Biztonságos energiaellátás feltételeinek megteremtése, valamint az árvízvédelem határon átnyúló hálózatainak kialakítása. A bel- és külterületi vízrendezés feladatainak, a vízfolyások karbantartásának hatékonyabb szervezése, finanszírozása. |
| POZICIONÁLÁS | ||
| Bács-Kiskun az ország legnagyobb területű, a Duna-Tisza köze kétharmadát elfoglaló megyéje. Jellemzőek az óriásfalvak, jelentős a tanyasi lakosság száma. Országon belül infrastrukturális elmaradottság, határ menti és belső területein ezzel párosuló periférikus helyzet jellemzi. Gazdaságára jellemző a kis nyersanyag és energiaigényű, munkaigényes vállalkozások jelenléte. Kecskemét és környéke országos jelentőségű kiemelt járműipari központ. Mezőgazdaságát a tradicionális és piacképes ágazatok sikeres fejlesztése jellemzi, ugyanakkor itt található az ország éghajlatváltozással leginkább érintett területe a Homokhátság. A negatív demográfiai tendenciák: a fogyó népesség és elöregedés nagyarányú elvándorlással, növekvő munkanélküliséggel és a hátrányos helyzetűek számának növekedésével párosul. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - A megye rendkívül gyenge népességmegtartó képességének javítása az életkörülmények és életkilátások javításával, komplex térségi programok révén. - A klímaváltozás elleni komplex homokhátsági program végrehajtása. - Komplex gazdaságfejlesztés alkalmazása, különös tekintettel a versenyképes korszerű vertikumú mező- és élelmiszergazdaságra, vállalkozói övezetekre, valamint tudásalapú termelő és szolgáltató ágazatok befogadására. - Minőségi környezet kialakítása, fenntartható települési infrastruktúra fejlesztése, az energiafelhasználás racionalizálása. - A lovas-, gyógy-, rekreációs-, gasztronómiai-, vallási és történelmi hagyományőrzésen alapuló turizmus kiemelt fejlesztése. - A humán erőforrás és a közösségfejlesztés foglalkoztatási programok, hagyományőrzés, az oktatás fejlesztése által. A felsőoktatási és szakképzési bázisok kiemelt fejlesztése. - A térségi kohézió megteremtése a megye európai gazdasági és társadalmi térbe való szorosabb integrációjával, valamint a megyén belüli és a határon átnyúló közlekedési kapcsolatok fejlesztésével. - A határon átnyúló gazdasági és társadalmi együttműködések erősítése déli szomszédok irányába. - A Duna-stratégia megvalósításában való aktív közreműködés. - Integrált terület- és vidékfejlesztési intézményrendszer felülvizsgálata. - Kecskemét legyen környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag kiegyensúlyozott, fenntartható város, olyan minőségi települési háttér kialakításával, amely egyszerre képes előrelépést mutatni a magas szintű vállalkozási-, szolgáltatási- és infrastrukturális környezet kialakítása, a helyi társadalom képzettsége, az épített- és természeti környezet védelme, valamint a kulturális miliő formálása terén. |
| POZICIONÁLÁS | ||
| Baranya az ország legdélebben fekvő megyéje. A megye székhelye Pécs mintegy 150 ezer lakosú nagyváros, melyre relatíve kedvező bár az országos átlagtól elmaradó jövedelmi viszonyok jellemzőek. A változatos természeti, földrajzi, geológiai és kulturális adottságok jelentős fejlesztési potenciált hordoznak magukban. A megye fejlett, az országos átlagot meghaladó oktatási és szociális hálózattal, nemzetközi hírű kulturális intézményekkel és épített környezettel rendelkezik. A népességszám folyamatosan csökken, a lakosság korösszetétele romlik. A foglalkoztatottak aránya 2011. IV. negyedévben 45,5%-volt, tartósan magas a munkanélküliségi ráta. A megye a leszakadó, ipari válságtérségek közé sorolható, sok hátrányos helyzetű kistérséggel és magas arányú roma népességgel. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - A kedvező mező-és agrárgazdálkodásban rejlő potenciál jobb kihasználása. - A rugalmasan reagálni képes szak- és felnőttképzési rendszer fejlesztése. - A foglalkoztatottak létszámának és arányának növelése, a képzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerő foglalkoztatásának segítése a munkaigényes mezőgazdasági kultúrák és az erre épülő feldolgozó-ipar kialakításával, fejlesztésével, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. - A megye közlekedési zártságának oldása, a megyén áthaladó TEN-T közlekedési korridorok valamint ezek csomópontjai és a kapcsolódó hálózat fejlesztése, különös tekintettel a horvátországi, illetve bosznia-hercegovinai összeköttetésekre. - Intermodális közlekedési csomópont és logisztikai központ kiépítése a pécsi agglomerációban, a pécsi befektetési és tudásövezet fejlesztése. A megyei fejlesztési pólus központi és idegenforgalmi funkcióinak megerősítése és a megye városainak képessé tétele az innováció befogadására. - A helyi természeti, környezeti és gazdasági erőforrásokon alapuló komplex önfenntartó fejlesztési programok megvalósítása (pl. Ős-Dráva program). - Turisztikai fejlesztések: világörökségi helyszín/helyszínek, bor, kulturális, gyógy- és termálturizmus. Az építészeti értékek védelme, az épített örökség megőrzése. - A Pécsi Tudományegyetemben rejlő lehetőségek kihasználása, a K+F tevékenység színvonalának jelentős emelése a minőségi oktatás, kutatás és innováció területén. |
| POZICIONÁLÁS | ||
| Borsod-Abaúj-Zemplén területét és népességét tekintve is Magyarország második legnagyobb megyéje 358 településsel, változatos természeti adottságokkal. A megye jelentős ipari, energetikai, erdőgazdálkodási és turisztikai potenciállal rendelkezik, gazdaságának szerkezete azonban korszerűtlen, fejlődési pályája az elmúlt húsz évben divergált. A komoly társadalmi és gazdasági elmaradottság különösen a nagyobb városokban és a periférikus térségekben okoz feszültségeket. Lakossága az utóbbi 5 évben az országos átlagot meghaladóan csökkent (-5,7%), ebben kulcsszerepet játszott a kvalifikált fiatalok elvándorlása. A munkanélküliek száma tartósan magas. 2010-ben a munkanélküliségi ráta meghaladta az országos átlag másfélszeresét és a foglalkoztatás is jelentősen elmaradt az országos átlagtól. Kiemelkedően magas a halmozottan hátrányos helyzetű - ezen belül a roma lakosság - aránya és koncentrált jelenlétük miatt egy-egy térségben a társadalmi problémák hatványozottan jelentkeznek. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - A minőségi munkaerő foglalkoztatásának növelése érdekében a gazdasági potenciál bővítése, magas hozzáadott értékű termelő tevékenységek letelepítése. Az információs technológia fejlesztése. Speciális gazdasági övezetek kialakítása. - A foglalkoztatás növelése, a meglévő kkv-k megerősítésével, új vállalkozások indításának és letelepedésének ösztönzése. - A képzetlen munkaerő foglalkoztatása korszerű, környezetbarát bányászati, energetikai technológiákkal, amelyek illeszkednek a fenntartható erőforrás-gazdálkodáshoz. - A halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, mobilitásának elősegítése. - A lakosság egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének és az esélyegyenlőség megteremtésének fejlesztése. - A minőségi alapoktatás és a vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes szak- és felnőttképzési tevékenységek továbbfejlesztése. - A gazdasági- és társadalmi igényekhez illeszkedő, magas színvonalú oktatási és K+F+I tevékenységek megteremtése a Miskolci Egyetemen. - Miskolc fejlesztése, különösen a tudásigényes, magas hozzáadott értéket képviselő tevékenységek telepítése (infokommunikáció, járműipar, mechatronika), a táji környezeti szempontok figyelembevételével. - Az elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztése Miskolcon. - Turisztikai fejlesztés (világörökség, bor-, kulturális-, gyógy- és termálturizmus). - Komplex, légi közlekedéssel érintett logisztikai centrum kialakítása Mezőkövesden. - Integrált zöldség- és gyümölcstermesztési rendszerek kialakítása energia- és hulladékhasznosítással. - A megújuló energiaforrások hasznosítása a decentralizált energiatermelő, tároló, elosztó és integráló rendszerek létrehozásával. - A karsztvízkészlet, mint fontos ivóvízforrás védelme a környezetminőség javításával. - Az egészségügy/népegészségügy releváns elemeinek komplex fejlesztése. - Integrált állattartási rendszerek kialakítása. - Szlovák-magyar gazdasági együttműködés és az infrastruktúra fejlesztése. |
| POZICIONÁLÁS | ||
| A Dél-Alföldön található, Romániával 178 km hosszan határos megyében a közép- és kisvárosok viszonylag egyenletes rendszere dominál, a településhálózat központi eleme a lakosság 40%-át tömörítő Békéscsaba-Békés-Gyula településegyüttes. Jelentős természeti értékekkel, turisztikai vonzerővel rendelkezik. A megye kulturális BÉKÉSCSABA örökségét a nemzetiségek színesítik. A kiemelkedően jó agráradottságok miatt kiemelkedő mezőgazdasága elsősorban gabonatermesztéséről, zöldségtermesztéséről és bizonyos állatfajták tenyésztéséről ismert, kapcsolódó feldolgozóipar nélkül. Kül- és belföldi tőkevonzó képessége egyaránt alacsony, az egy főre jutó GDP-t tekintve a harmadik legrosszabb helyzetű. A rendszerváltás óta a megye munkaerő megtartó képessége folyamatosan romlik, a munkaképes korú lakosság egyre növekvő számban hagyja el a térséget. A foglalkoztatottak folyamatosan és jelentősen csökkenő aránya az utóbbi években csekély növekedést mutat, amelyhez minimálisan javuló munkanélküliségi mutatók társultak. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - Az infrastruktúra fejlesztése: a megközelíthetőség és a logisztikai feltételek javításával, a térségi kohézió erősítésével, minőségi környezet kialakítása mellett. - Gazdaság- és vidékfejlesztés: munkahelyteremtés ösztönzésével a hozzáadott érték növelése, hungarikumok támogatása, környezetkímélő energiatermelés, valamint az öko-, horgász-, vadász-, kerékpár- és egészségturizmus fejlesztése. - Társadalmi megújulás: a szakképzés gazdasági igényekhez alakításával, a civil együttműködések erősítésével és a helyi kulturális értékek megőrzésével. - Környezeti fenntarthatóság segítése az épített és természeti környezet védelme, a környezetbarát hulladékgazdálkodás, -újrahasznosítás fejlesztése és a megújuló energiákra épülő termelés és fogyasztás támogatása által. - Határon átnyúló együttműködések segítése a gazdaságfejlesztés támogatásával, együttműködési programok szervezésével és helyi termékekre épülő piac beindításával. - Békéscsaba fejlesztése, különös tekintettel az élelmiszer alapanyag előállítására és -feldolgozásra, valamint a gasztroturizmusra. |
| POZICIONÁLÁS | ||
| Az Európai Uniós csatlakozással Budapestnek egy nagyobb, európai térben kell megtalálnia a maga és az ország egésze számára legelőnyösebb, a meglévő adottságaira alapozott térségi szerepköreit. Budapest 1,7 millió fős lakosságával a jelentősebb európai városok közé tartozik, földrajzi helyzete jó adottságokat hordoz. Budapest Magyarország fővárosaként országos szintű államigazgatási, illetve közigazgatási szerepet tölt be, amelynek fontossága ma megkérdőjelezhetetlen. Budapest erőteljes kihatással van az ország egészének társadalmi-gazdasági fejlődésére. Budapest Magyarország egyetlen városa, mely körül európai léptékben is jelentős nagyvárosi agglomeráció alakult ki. A sokoldalú központi funkciók, és gazdasági potenciálja révén önmagában is meghatározó helyet foglal el a városhálózatban, de az agglomerációval együttműködésben alkothat igazán erős régiót. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - A térségi pozíció erősítése a földrajzi, geopolitikai adottságok kihasználásával. - Összehangolt fejlesztések a várostérségben - feladatmegosztás megszervezése. - Egységes Budapest - hatékony közigazgatási rendszerrel. - A népesség megtartása vonzó, egészséges életkörülmények biztosításával, az esélyegyenlőség megerősítésével és a rugalmas lakásstruktúra kialakításával. - Kezdeményező város- és térségfejlesztés, tudás- és készségalapú gazdaságfejlesztés, a zöld gazdasági kultúra meggyökereztetése, valamint a turizmusban rejlő gazdasági lehetőségek kihasználása. - A gazdasági fejlődést lehetővé tevő differenciált területi kínálat biztosítása. - A város és a Duna együttélésének megteremtése. - Kiegyensúlyozott városi térszerkezet kialakítása differenciált központrendszerrel, a kompakt város elvének megvalósítása. - A területhasználat és a közlekedés integrált fejlesztése, a városi közösségi közlekedés súlyának növelése. - Az összmagyarság identitásának erősítése, a Kárpát-medence kulturális központjaként. |
| POZICIONÁLÁS | ||
| A dél-alföldi régióban elhelyezkedő, hármas határzónával rendelkező megye az ország „délkeleti kapuja” a Balkán-félsziget országai és a közel-keleti térség felé. Határmentiségéből kifolyólag azonban viseli a perifériára szorultság hátrányait is. A megye gazdasági és társadalmi szempontból kettészakadt. Szeged nagyváros-térség növekvő népességével, gazdasági teljesítményével szemben a megye többi részét drámai mértékű népességcsökkenés, alacsony képzettségi és foglakoztatási szint, igen gyenge gazdasági teljesítmény, jelentéktelen turisztikai ipar jellemzi. Térszerkezetét az egymástól távol fekvő települések, tanyás térségek jelentős aránya és magas szintű városodottság jellemzi. A folyók (Tisza, Körös, Maros) a megye átjárhatóságát és szomszédos térségekkel való kapcsolatát erőteljesen akadályozzák, egykori gazdasági jelentőségüket viszont teljesen elvesztették. A megye egyszerre kitett az árvíznek, a belvíznek, az aszálynak és a talajvízszint-süllyedés következményeinek. Az országban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, a megye területén található termálvízkincs jelentős megújuló energiapotenciált hordoz, az utóbbi a mezőgazdaságban és a turizmusban már jelenleg is nagymértékben hasznosul. Jelentős az egyetemi potenciál, kimagasló a K+F aránya, amely azonban szinte csak Szegedre koncentrálódik. Az ipar térszerkezete szintén erősen koncentrált, a jelentős ipari vállalkozások lényegében csak a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban vannak jelen. A kertészet, az állattartás és az élelmiszeripar komoly termelési hagyományokkal rendelkezik. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - A hármas határ átjárhatóságának fejlesztése, a nagyvárosok-közti kapcsolatok (Szeged, Szabadka, Arad, Temesvár) infrastrukturális megteremtése, Szeged híd- és kapuszerepének újjáépítése. - Szeged intermodális logisztikai potenciáljának kihasználása, a hármas határ mentén határközi szabad vállalkozási övezet kialakítása. - Az Alföld középső részét (a megye északi határának városait) felfűző M44 gyorsforgalmi út kiépítése. - A folyók átjárhatóságának sűrítése és a meglévő kapcsolatok korszerűsítése révén (kis)városok összekapcsolása a megyén belül és a szomszédos (határon túli) megyékkel összefogva az Alföld sokpólusú vidéki térséggé fejlesztése érdekében. - Szomszéd városok közötti gazdaságfejlesztési kooperáció kialakítása. - Homokhátsági integrált környezetgazdálkodási és térségfejlesztési program megvalósítása Bács-Kiskun és Pest megyékkel összefogva. - A biotech-mezőgazdaság-élelmiszeripari klaszter nemzetközi versenyképességének javítása, az integrált vízgazdálkodáson alapuló kertészet, a tanyafejlesztés és a folyók menti komplex természetmegőrző tájgazdálkodás révén a mezőgazdasági foglalkoztatás radikális bővítése. - A megyének a geotermikus és a napenergia hazai kutatási, termelési és hasznosítási fellegvárává fejlesztése. - A megye legjelentősebb turisztikai vonzerőinek továbbfejlesztése mellett a három folyóban rejlő turisztikai lehetőség integrált, összehangolt, programozott fejlesztése, infrastrukturális feltételeinek megteremtése a folyók által érintett hazai és határon túli megyékkel összefogva, a Duna Stratégia lehetőségeit is kihasználva. |
| POZICIONÁLÁS | ||
| Alacsony településszámú (108), kevésbé kisfalvas szerkezetű, a Mezőföld és a Dunántúli-középhegység határán elhelyezkedő, fontos közlekedési folyosók által átszelt megye. A multinacionális vállalatok jelenléte, a modern feldolgozó-ipari technológia és a piacgazdaságba való beilleszkedés pozitív hatású, de a hazai kkv-k kapcsolódása nem teljes körű, főleg a megye déli részén. A gazdasági válság felerősítette az építő- és járműipar visszaesését, az agrárgazdaság és feldolgozóipar egyoldalú szerkezetét. Az ipari központokban és vonzáskörzetükben nőtt a munkanélküliség. A visszaesést követően az egy főre jutó GDP közelit az országos átlaghoz. Jövedelem összehasonlításban a központi régiótól és a nyugat-magyarországi megyéktől továbbra is elmarad, foglalkoztatási mutatója relatív fejlettségéhez képest alacsony. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - A Győr-Tatabánya-Komárom-Mór-Székesfehérvár-Dunaújváros-Paks-Kecskemét ipari/logisztikai nagyklaszterek közötti közlekedési hálózatok kialakítása. - A termőföld és az ivóvízkincs védelme; a Velencei-tó, a Séd-Gaja-Nádorrendszer revitalizációja, részvétel a Duna Stratégiában; a természeti értékek megóvása. - Fenntartható energiamix kialakítása hosszú távú megyei energiamérleg alapján. - A még ellátatlan településeken a szennyvízelvezetés és -kezelés megvalósítása. - Hálózatosodó helyi gazdaságra és együttműködésre építkező gazdaság-, társadalomfejlesztés, a piacokon versenyképes szereplők támogatása, intenzív fejlesztések a K+F sikereit kiaknázó növekedés és a fenntarthatóság érdekében. - A két megyei jogú város felsőfokú oktatási színvonalának és bázisainak megtartása, illetve Székesfehérváron a műszaki képzés választékának kiszélesítése. - Integrált megyei turisztikai fejlesztések, a Nemzeti Emlékhely méltó kialakítása. - A közép-magyarországi kórház és fekvőbeteg ellátó rendszerhez való kapcsolódás minőségi megvalósítása, a területi szak- és járóbeteg-ellátás teljessé válása. - A nehéz helyzetű dél-mezőföldi, illetve társadalmi integrációs kihívásokkal küzdő települések komplex szemléletű, tágabb környezetükbe beágyazó fejlesztése. - Székesfehérvár hagyományait gondozó, helyzeti energiáit kihasználó, a közeli főváros mellett önálló egészségügyi, kulturális, gazdaságszervező központtá alakítása. - Dunaújváros ipari jellegét megtartó és erősítő, a nagyvállalatok szinergiáját kihasználó gazdasági központi szerep fejlesztése, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. |
| POZÍCIONÁLÁS | ||
| A megye az ország észak-nyugati felében található, földrajzi fekvése kedvező (Budapest-Pozsony-Bécs tengely). Forgalmas nemzetközi közlekedési folyosók szelik át. E korridorok, valamint a kapcsolódó multimodális logisztikai bázisok, kikötők és repülőterek fejlesztését indokolt felgyorsítani. Értékes és változatos a megye természeti öröksége, de a Szigetköz ökológiai problémája megoldatlan. Kiváló a termőtalaj, jelentős a termál-, a gyógy- és az ivóvízkincs. Társadalmát a bevándorlási többlet jellemzi, ám az öregedési index magas. Viszonylag kedvező a foglalkoztatottsági szint, igaz vannak hiányszakmák és magasabb munkanélküliségű térségek is. Az átlagosnál nagyobb a gazdaság (különösen a járműipar) fejlettsége és az egy főre jutó GDP. Magas a külföldi közvetlen tőkebefektetések aránya és exportrészesedése. A megye folyamatosan fejlődő gazdaságához is kapcsolódóan történtek egyetemi, tudás- és kutatóközpont, valamint K+F fejlesztések. Déli és középső része a megye általános fejlettségéhez képest kifejezetten leszakadt, periféria jellegű. Turisztikai és kulturális adottságai változatosak: folyók, tavak, fürdők, világörökségi helyszínek, műemlékek, múzeumok-kiállítások, gazdag rendezvény-kínálat. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - A humán erőforrások diverzifikált fejlesztése: az innovatív, jól képzett emberi erőforrások gyarapítása; erős identitástudattal és közösségekkel; a jól működő egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése. - A gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása: helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása; kkv-k fejlesztése; turizmusfejlesztés, a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása, az élelmiszerfeldolgozó-ipar újraélesztése, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. - A megyén áthaladó TEN-T közlekedési korridorok (közutak, vasutak, Duna), valamint ezek csomópontjai (logisztikai központok, kikötők) és a kapcsolódó hálózat fejlesztése. - A környezet minőségének javítása: környezet- és hulladékgazdálkodási program, természetvédelmi program; alternatív energiaforrások hasznosítási programja. - A települések és térségek adottságainak hasznosítása, infrastruktúrájuk fejlesztése. - A multi- és interregionális kapcsolatok erősítése: szorosabb együttműködés a nagyvárosi terekben (Bécs- Pozsony-Győr); a megye- és országhatáron átnyúló együttműködések fokozása; az európai területi együttműködési csoportosulások (ETT-k) kiterjesztése. - Győr és Sopron (a határon átnyúló agglomerációjú centrumok), valamint Mosonmagyaróvár gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, szolgáltató és innovációs központi szerepének erősítése. - A többi város térség- és gazdaságszervező erejének növelése, vidékfejlesztési szerepkörének fejlesztése. - A megye periférikus térségeinek felzárkóztatása. |
| POZICIONÁLÁS | ||
| Az Észak-Alföldön található, Romániával határos megye területén 61 község és 21 város osztozik, élükön a dinamikusan fejlődő /inter/regionális központ Debrecennel. Délkeleti részén alacsony fejlettségű községek sűrűbb hálózata jellemző, ÉNY-on fejlettebb kis- és középvárosok dominálnak. Kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezik, az agrárszektor hozzáadott értéke magas. Viszonylag változatos iparának termelési értéke alacsony, ám K+F+I szektora mind költség, mind beruházás szempontjából Budapest kivételével a legmagasabbb a megyék között és egyre nagyobb potenciállal van jelen. Turisztikai és természeti adottságai kiemelkedőek; pl. Hortobágy, Debrecen, Hajdúszoboszló. Itt található az ország legszélesebb spektrumú egyeteme és két regionális jelentőségű kórház is. A térbeli kettősség érzékelhető a periférikus térségek negatív vándorlási egyenlegén, a korai halálozások megyén belüli területi egyenlőtlenségein, valamint az egy főre eső szociális kiadások magas arányán is. A foglalkoztatási ráta tartósan alacsony. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - Az oktatás színvonalának javítása a szakképzés és a felsőoktatás piaci igényeknek megfelelő, valamint a közoktatás szociális dimenziójú fejlesztésével. - A K+F+I ösztönzése a kis- és középvállalkozók bevonásával. - A vállalkozási környezet fejlesztése ipari parkok létrehozásával és a meglévők továbbfejlesztésével, a klaszteresedési folyamat erősítésével, valamint az üzleti, logisztikai, közlekedési és szolgáltatási háttér fejlesztésével, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. - A mezőgazdaság versenyképességének erősítése a biotermelés ösztönzésével, az agrármarketing tevékenység fejlesztésével és a helyi termékek támogatásával. - A centrum és a periféria közötti különbségek mérséklése a belső kohézió erősítésével és a határmenti együttműködések segítésével. - Vidéki környezetminőség javítása a megújuló energiaforrások arányának növelésével, a helyi energiatermelés és -ellátás ösztönzésével, a szociális ellátóhálózatfejlesztésével és otthonteremtési kezdeményezések elősegítésével. - Az idegenforgalom fejlesztése komplex programcsomagok kialakításával, illetve a turisztikai infrastruktúra és az marketing tevékenység erősítésével. - Debrecen fejlesztése, különös tekintettel az egészségiparra. - Az elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztése Debrecenben. |
| POZICIONÁLÁS | ||
| Az Északi-középhegység és az Alföld határterületén elhelyezkedő megyében a két nagytáj találkozása változatos arculatot és kiemelkedő természeti értékeket eredményez, meghatározva a mezőgazdasági termelésnek, elsősorban zöldség-, gyümölcstermesztésnek és szőlőtermesztésnek kedvező adottságait (egri, mátraaljai borvidékek). A gazdasági fejlődésben meghatározó a főváros közelsége, a kelet-nyugati irányban húzódó M3 autópálya által biztosított jó elérhetőség. Erre és a feldolgozóipari gyártási tapasztalatokra építve települtek meg nagyrészt zöldmezős beruházásokkal a tőkeerős, főleg külföldi tulajdonú vállalkozások, stabilizálva a gazdasági növekedést a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyen. Húzóágazatai az energiatermelés, a gép-, feldolgozó- és élelmiszeripar. A természeti, kulturális és épített környezet egyedülálló adottságainak (Mátra, Mátraderecskei Mofetta, Bükk, Tisza-tó, Eger, jelentős termál és gyógyvíz készlet) köszönhetően kiemelkedő a turizmus jelentősége. Északi, jellemzően aprófalvas bélapátfalvai és pétervásárai kistérségeinek népességmegtartó ereje gyenge. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - Gazdasági versenyképesség javítása a megye gazdasági adottságaira építő munkahelyteremtő beruházások ösztönzése, a munkahelymegtartó- és gyarapító fejlesztések támogatása és a beruházásösztönzést támogató infrastruktúrák (infokommunikációs, közlekedési, oktatás-szakképzési, stb.) fejlesztése révén, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. A megyén belüli észak-déli, északi területein a kelet-nyugati kapcsolatok javítása. - A helyi innovációk segítése, a K+F tevékenységek támogatása elsősorban a megyében működő felsőoktatási intézményekre (Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola) alapozva. - Turizmus súlyának megőrzése, növelése a termékkínálat fejlesztésével, komplexitásának és attraktivitásának növelésével különösen a lovas- (Szilvásvárad) és ökoturizmus (Tisza-tó), továbbá az egészségipar minőségi fejlesztése révén, építve Eger és a Mátra-vidék történelmi, borászati és természeti adottságaira, hagyományaira is. - A megye környezeti minőségének javítása környezetbarát technológiák, megújuló energiaforrások meghonosításával és minél szélesebb körben történő alkalmazásával mind a verseny, mind pedig a közszférában, kiemelten építve Heves megye kedvező geotermikus adottságaira is. - Heves megye kiemelkedő adottságaira építve a gyógy- és egészségturizmus pozicionálása, igazodva az európai demográfiai trendekhez, alapozva a megye gyógy- és termálvíz vagyonára is. - A fejlesztési célok eléréséhez szükséges módszerek, eszközök, nemzetközi tapasztalatok megismerése és adaptálása interregionális típusú együttműködésekre alapozva. - A hátrányos helyzetű periferiális kistérségekben az ellátórendszerek és térségközponti szerepkörök fejlesztése mellett a közlekedési viszonyok javítása, a jelentős arányú roma népesség társadalmi integrációjának segítése. |
| POZICIONÁLÁS | ||
| A megye sajátos térszerkezeti törésvonalon fekszik az Alföld közepén. A főváros vonzásába tartozó Jászság és Szolnok térsége fejlődő a versenyképes iparágak koncentrálódása miatt, míg a tiszántúli részeken elmaradott, periférikus térségek alakultak ki. A nagytérségi és környezeti adottságok hasznosításának akadálya a gyorsforgalmi úthálózat hiánya és a közúthálózat romló állapota. A kedvező adottságokon alapuló mezőgazdasági termelés csökkenő volumenű, de javuló minőségű. A közelmúlt nagy beruházásai csökkentették a megye árvízi veszélyeztetettségét. A Tisza adta lehetőségek kihasználatlanok, a turizmus kínálata csak néhány településen bővült. A 2000-es évek folyamatos GDP növekedése 2009-ben tört meg, 2010-ben pedig már csökkenés volt tapasztalható. A népesség erősen fogy, a fiatalkorúak körében pedig nő a romák aránya. A foglalkoztatottak száma csökken, a munkanélküliség növekszik, de ezek a trendek az országos átlagnál kedvezőbbek. A bérek elmaradnak a hazai átlagtól, a foglalkoztatási szerkezet stabil.Aközüzemi infrastruktúra fejlődése dinamikus, a humánszolgáltatások kapacitása és igénybevétele összhangban van. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - Erőteljes kapcsolódás a fejlődő fővárosi térséghez és M1-M5 tengelyhez a gyorsforgalmi utak (M4, M8, M44) kiépítése, a közút- és vasúthálózat fejlesztése, az innováció és a gazdasági együttműködés bővítése által. - Versenyképes megye kialakítása Szolnok térsége súlyának növelésével, a Jászság új minőségű fejlesztésével, a Tiszántúlon új növekedési pólusok kialakításával és a Tisza-tó kiemelt kezelésével. - Az agrárium együttműködésen alapuló megújítása a tájfenntartó kapacitás növelése és a termelés bővítése érdekében. - Kiegyensúlyozott Tisza-mente és kultúrtájak hálózata létrejöttének előmozdítása összehangolt vízügyi, környezetvédelmi, energetikai, turisztikai és vidékfejlesztéssel. - A népességmegtartó képesség növelése a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a képzettség és az egészségi állapot javítása, a felsőfokú oktatás fejlesztése és az infrastrukturális felzárkóztatás folytatása segítségével. - A leszakadó térségek és társadalmi csoportok felzárkóztatása a foglalkoztatási, infrastrukturális, intézményi, társadalmi és kulturális feltételek biztosításával. |
| POZICIONÁLÁS | ||
| A megye az Európai Duna Régió kiemelkedő fejlődési potenciálú Bécs-Budapest gravitációs térségében helyezkedik el. Kis mérete ellenére differenciált gazdasági, táji adottságok, természeti, kulturális értékek nagy gazdagsága, alulhasznosított turisztikai potenciál jellemzi. Térszerkezetét a kiváló elérést biztosító Helsinki folyosók és a gyenge észak-déli kapcsolatok (hiányzó hidak és főutak) határozzák meg. A népsűrűség magas, a lakosság 2/3-a él városokban. A vidéki térségekben és a hagyományos ipari-bányászati központokban jelentős az elvándorlás, a Dunakanyar északi részén viszont nő a népesség. Az agrárgazdaság teljesítménye csökkent, de a Kisalföldön jelentős a versenyképes nagyüzemek súlya. Az ipari termelés 98%-át a feldolgozóipar (gép-, jármű-, vegyipar, elektronika) adja, a hagyományos villamosenergia-ipar leépülőben, de fejlődik a megújuló energiaforrások hasznosítása. Az újraiparosítási folyamat a válság hatására lassult, a 11 ipari park jelentős területkínálattal bír. Gyenge a megye K+F+I kapacitása. Az egy lakosra jutó termelési érték az országos átlag négyszerese, a gazdaságilag aktív népesség aránya magas, alacsony viszont a felsőfokú végzettségűek aránya. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - Oroszlány-Tatabánya-Tata-Komárom városhálózati csomópont fejlesztése: Tatabánya gazdasági központi szerepének megőrzése-további megerősítése mellett versenyképes, innovációt és befektetéseket támogató, családbarát urbanizált táj kialakítása, az elért eredmények megtartásához szükséges infrastrukturális és gazdasági célú fejlesztések folytatása, az Által-ér völgyének fenntartható vízgazdálkodási, ökológiai, rekreációs fejlesztése. - Esztergom-Párkány és Komárom-Komarno várospárok központszerepének fejlesztésére építve a Duna mente struktúraváltása: az észak-déli kapcsolatok megerősítése-kiépítése, a nemzetközi térszervező funkciók, összehangolt logisztikai kapacitások, meglévő gazdasági potenciálok hasznosítása, az árvízvédelem és az intermodális közlekedésfejlesztés összehangolása, diverzifikált, nem szállításigényes gazdaság; a Duna, a dombvidék, a világörökség várományos területek turisztikai potenciáljainak kihasználása). - A megyei vidéki tájak új egyensúlyának kialakítása (kisalföldi agrárvertikum nagytérségi integrációja; integrált fenntartható vízgazdálkodás infrastruktúrája, kooperáló erős vidéki közösségek innovatív kezdeményezéseinek támogatása; a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása, központi szerepű települések funkciójának megerősítése; élhetőség, rekreációs funkció és a dombvidéki mozaikos táj adottságaira épülő helyi gazdaság együttműködésre épülő fejlesztése). - Rozsdaterületek, barnamezős területek, tájsebek, meglévő, de nem használt falusi feldolgozó-kapacitások differenciált újrahasznosítása, rehabilitációja, kezelése, fenntartható területgazdálkodás, településüzemeltetés, környezeti veszélyforrások felszámolása, tájgondnokság megszervezése, kooperációra épülő tájfejlesztés. - A megye energiaipari pozíciójának megerősítése az energiaszektor struktúraváltására építve (a táji, környezeti, térszerkezeti adottságok, az európai (Duna régiós) és az országos energiastratégia és a befektetői szándékok összehangolt figyelembe vételével). - Kvaterner szektor, K+F, felsőoktatás és középfokú szakképzés megerősítése, az együttműködési kultúra és a vállalkozási hajlandóság erősítése, a leszakadó településrészek és társadalmi csoportok integrálódásának, felzárkózásának, befogadásának ösztönzése. |
| POZICIONÁLÁS | ||
| Jellemzően aprófalvas, kevésbé urbanizált, hegyvidéki megye. Nyugaton gazdasági, foglalkoztatási és rekreációs kapcsolatok fűzik a főváros térségéhez, keleti részének társadalma, gazdasága elmaradottabb. Természeti erőforrásai jelentős táji és ökológiai értékeket, valamint erdő- és gyepgazdálkodási lehetőséget hordoznak. A rendszerváltást követő bányabezárás és nehézipari visszaesés ellenére az ipar jelenleg is meghatározó gazdaságában (különösen tűzelőberendezés-gyártás, fémszerkezet-gyártás, járműipari beszállítás), de a kis- és középvállalkozások dominanciája miatt foglalkoztatottságot gyengén biztosít. Vállalkozás-sűrűsége alacsony. A jövedelmek és az életkörülmények nem érik el, míg a munkanélküliség meghaladja a hazai átlagot. Népességfogyása az elmúlt tíz évben az országos érték két és félszerese. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - A megye rendkívül gyenge népességmegtartó képességének javítása, az életkörülmények és életkilátások javításával. - Önfenntartó helyi gazdaság bázisán a lakosság elszegényedésének megállítása, a társadalmi depresszió csökkentése, munkahelyteremtés. - A vállalkozások élénkítése, új vállalkozások létrejöttének ösztönzése, különös tekintettel az agrártevékenységekre, a helyi termék előállításra és a turizmusra. - Városok ipari örökségén magas hozzáadott értékű tevékenységek (tudásalapú és high-tech iparágak) és a környezetipar meghonosítása, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. Balassagyarmat és Salgótarján térszervezésnek erősítése, országhatáron átívelően is. - Munkaigényes beruházások vonzása a halmozottan hátrányos helyzetű Szécsényi, Salgótarjáni és Bátonyterenyei kistérségbe. - A fővárosi agglomeráció felé a gazdasági és munkaerő-piaci vérkeringést, valamint Észak- és Kelet-Európa, illetve Budapest felé az áruszállítást biztosító közúti és vasúti kapcsolatok fejlesztése. - Hosszabb tartózkodási időt biztosító szolgáltatások, kiemelten az aktív-, a kulturális-, a vallási- és az ökoturizmusban. |
| POZÍCIONÁLÁS | ||
| Hazánk legnépesebb, legsűrűbben lakott, és legnagyobb gazdasági teljesítményű megyéje. Kelet-Közép-Európa egyik legjobb adottságokkal rendelkező térsége - természeti, térszerkezeti és társadalmi erőforrásai, azok sokszínűsége, a gazdaság diverzitása, a lakosság mobilitása, valamint a közösségek által nyújtott életminőség miatt. Dinamikusan fejlődő városhálózata szerves része a Budapest környezetében fejlődő metropolisztérségnek. Térszerkezete egyedülálló az országban: a Főváros központi szerepe, a centrális hálózati elemek, az M0-ás körgyűrű, a nemzetközi repülőtér jelenléte, a Duna, a kisvárosokkal átszőtt tér nagy fejlődési lehetőséget hordoznak. A további fejlődés, valamint a közép-európai régiós központok - nagytérségi csomópontok - közötti pozícióverseny tekintetében azonban komoly kockázatot jelentenek a megyén belüli területi különbségek növekedése, a peremvidékek lemaradása, a külső, valamint belső közlekedési kapcsolatok hiányosságai. A megye gazdasága szorosan összekapcsolódik a Fővárossal - a javak, a tudás, a szakképzett munkaerő kétirányú áramlásával, a vállalkozások, tudásközpontok, intézmények közötti együttműködéssel. A megyében jelen vannak a gazdaság exportorientált tudás- és technológia-intenzív feldolgozóipari ágazatai, valamint az ezek tevékenységét támogató szolgáltatások is. A gazdaság összteljesítményét különösen a feldolgozóipar, a kereskedelem és logisztika, az információs technológiák, a turisztika, a kulturális- és kreatív ipar határozzák meg. A mezőgazdasági termelés, és az élelmiszer-feldolgozás visszaesése komoly gondot jelent a leszakadó térségekben; a helyi gazdaság teljesítménye jelentősen elmarad a lehetőségektől. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - A gazdasági dinamizálása, több lábon álló gazdaságfejlesztés, egyszerre építve a feldolgozóipari- és agrár-tradíciókra, valamint az új iparágak, szolgáltatások fejlesztésére. Befektetés-ösztönzés, a tőkevonzó képesség javítása, az egyes térségek endogén erőforrásaira alapozva. A gazdasági húzótérségek innovációs- és versenyképességének javítása, az M0-ás körgyűrű és a Ferihegyi Gazdasági Övezet logisztikai-vállalkozási zónáinak fejlesztése, a megye leszakadó térségeinek gazdasági felzárkóztatására kiemelten építve a KKV szektorra. - Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések ösztönzése és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosságának egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, kiemelt figyelmet fordítva a gazdaság igényeire. Területi ás társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség javítása. - A térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása, a metropolisz térség, benne Pest megye hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb kihasználása, a belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteik tekintetében. Tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz régió többi szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti feltételeket és életminőséget biztosító tér kialakítása. |
| POZICIONÁLÁS | ||
| Somogy a legnagyobb területű, országhatáron elhelyezkedő dél-dunántúli megye. Legértékesebb természeti adottságai az erdők, felszíni vizek, A termálvízkincs a védett természeti területek és a Balaton. Az ország negyedik legerdősültebb megyéje, kedvező mező-, erdő- és vadgazdálkodási adottságokkal rendelkezik. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén agglomerálódó térség van kialakulóban. Somogy az ország legritkábban lakott megyéje. Fejlettségét tekintve három különálló részre tagolható. Külön egységet képez a Balaton-part, amely egyben a megye fejlettebb településeit fűzi össze. A megyeszékhely Kaposvár vonzáskörzetében, valamint a Dráva mentén hátrányos helyzetű települések találhatók. A városok többsége gyenge központi funkcióval rendelkezik, jellemzőek az elszigetelt aprófalvas térségek. A megye bruttó hozzáadott értékének előállításában évek óta csökkenő szerepe van a mezőgazdaságnak, az ipar teljesítményében jelentősebb a feldolgozóipar részesedése és domináns szerepe van a szolgáltatásoknak. A megye elmarad az országos átlagtól a gazdasági fejlettség, a demográfiai mutatók, az iskolai végzettség, az átlagjövedelem, a munkanélküliség tekintetében. Jelentős számú roma lakosság él a megye társadalmi-gazdasági szempontból leszakadó, nehezen elérhető térségeiben. A közlekedési kapcsolatok hiányosak, illetve felújításra, bővítésre szorulnak. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - A piaci körülményekhez rugalmasan alkalmazkodni képes, innovatív megoldásokat alkalmazó gazdasági bázisok kiépítésének elősegítése, a meglevők megerősítése. Az integrált élelmiszergazdaság fejlesztése, a technológiai műszaki innováció támogatása, kihasználva a Kaposvári Egyetemben rejlő lehetőségeket. Jó minőségű, magas hozzáadott értékű, versenyképes agrártermékek előállítása, többcélú erdő-, hal- és vadgazdálkodás. Vállalkozásélénkítés, munkahelyteremtés, a vidéki népesség megtartása érdekében. - Az aprófalvas, periférikus térségek leszakadásának mérséklése, területi különbségek csökkentése, a hátrányos helyzetű térségek és népesség felzárkóztatása, a centrum és a periféria közötti (északi és déli) különbségek mérséklése. Társadalmi befogadás segítése, a szegénység elleni harc, a leszakadt népréteg munkára ösztönzése. - A megye nagytérségi kapcsolatainak kialakítása, az elérhetőség javítása, a fő- és mellékút hálózat minőségének javítása, a vasútvonalak korszerűsítése, a közösségi közlekedés fejlesztése, a kerékpárút hálózat kiépítése. - Határon átnyúló együttműködések erősítése, Horvátország uniós csatlakozásával a határ menti gazdasági és közlekedési kapcsolatok javítása, a természeti kincsekre alapozott komplex turizmusfejlesztés hálózati rendszerének kialakítása (pl. a Drávára fűzhető közös értékek), a termálvizes fürdők fejlesztése. A Balaton turisztikai termékpalettájának színesítése, újabb kompkapcsolat kiépítése. - A megújuló energiaforrások (különösen biomassza, geotermikus- és napenergia) hasznosítási arányának jelentős növelése elsősorban a helyi, közösségi energiatermelő és -ellátó rendszerek elterjedésével. - Területi különbségek mérséklése. Kaposvár centrum/polisz szerepének erősítése. Harmonikus városhálózat kialakulásának előmozdítása, a közszolgáltatások színvonalának javítása. |
| POZICIONÁLÁS | ||
| Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország északkeleti részén helyezkedik el, az ukrán, román és szlovák határ mentén. Az alapvetően alföldi jellegű megye igen változatos természeti-táji adottságokkal bír. Településhálózatára jellemző az aprófalvas és tanyás térségek magas aránya. Geopolitikai helyzetéből adódóan meghatározóak a határ menti együttműködési kapcsolatok, a közlekedési infrastruktúra jól kiépült, határ menti területei ugyanakkor a szomszéd országokba átnyúló összefüggő perifériát alkotnak. Gazdaságának szerkezetét a kisvállalkozások magas aránya, illetve a kevéssé technológia intenzív, ezért alacsony jövedelemtermelő képességű iparágak jellemzik. Nagyon fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság (elsősorban a gyümölcstermesztés). A munkanélküliségi ráta itt a legmagasabb az országban, a foglalkoztatás pedig a második legalacsonyabb. Jellemző az elvándorlás, a vállalkozások megszűnése, a forráshiányos önkormányzatok magas száma és a roma népesség magas aránya. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - Kis- és és középvállalkozások megerősítése, a feldolgozószektor fejlesztése. - Értékteremtő foglalkoztatás és aktivitás növelése a megyei gazdaság jövedelmező ágazatainak fejlesztésével, valamint a szociális gazdaság erősítésével. - Verseny- és exportképes élelmiszergazdaság megerősítése, amely a megyében megtermelt mezőgazdasági termékekre támaszkodik, jelentős hozzáadott értéket generál, új értéket, új termékeket állít elő, innováción, innovatív megoldásokon alapul. - A megye adottságaihoz igazodva az energiahatékonyság, az energiaforrások racionális felhasználásának támogatása, új és megújuló energiaforrások alkalmazásának előmozdítása, hasznosíthatóságának elősegítése, az energiadiverzifikáció támogatása. - A gazdaság igényeit jobban tükröző, annak változásaihoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodó szakképzési, felsőoktatási, innovációs és kutatási kapacitás kiépítése és folyamatos fejlesztése. - A nyíregyházi agglomerációnak, mint gazdasági, foglalkoztatási, közszolgáltatási, turisztikai és kulturális centrumnak a fejlesztése. - A megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a határmenti válságövezetek, valamint a vidéki térségek integrált fejlesztése a hungarikumok hagyományos feldolgozásával, a turizmus és a falusi önellátó gazdálkodás erősítésével. - A megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése, összehangolt fejlesztése, gazdasági, foglalkoztató és szolgáltató szerepük erősítése. - A kedvező geopolitikai helyzetben rejlő potenciál jobb kihasználása, határon átnyúló együttműködések ösztönzése (pl.: Nyíregyháza-Szatmárnémeti, Szatmár-Bereg térsége, Záhony). |
| POZICIONÁLÁS | ||
| Jellemzően vidékies térség, a megyeszékhely Szekszárd mellett 10 kisváros található a megye területén. A térség erőteljes agrárjellege meghatározza a települések arculatát. A mezőgazdasági termékek előállítása jelentős és a megye jól képzett mezőgazdasági szakembergárdával rendelkezik, de az adottságokra épülő feldolgozó ipar szinte teljesen hiányzik. Paks, mely az ország villamos-energia szükségletének 40%-át termeli, stratégiai szerepet játszik a gazdasági életben, termelése pozitív irányban téríti el a megye gazdasági mutatóit. Az egy főre jutó termelés és export a textiliparban, a bőrgyártásban és -feldolgozásban, az utóbbi években meghaladta az országos átlagot. Turisztikai vonzerőt a Duna, az erdők, a népművészet, a gyógy- és termálfürdők, a történelmi borvidékek jelentenek. Jelentős a német nemzetiségű lakosság aránya. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - Innovatív környezeti ipar és energetika lehetőségeinek megteremtése működő tudásbázisokkal, a Paksi Atomerőmű fejlesztéséhez kapcsolódó szak- és felsőoktatási képzés biztosítása. - Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése (élelmiszeripar, textil- és bőripar, fémfeldolgozás), mezőgazdasági termékek feldolgozása, piaci értékesítése; a biotermelés ösztönzése, az agrármarketing tevékenység fejlesztése. - Közúti és vasúti közlekedés infrastruktúra fejlesztése (M9 gyorsforgalmi út), a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. - A termálvízkincs egészségturisztikai, energetikai és mezőgazdasági hasznosítása. - A turizmus jelenlévő ágazatainak fejlesztése, tematikus összekapcsolása (termál- és gyógyturizmus: Dombóvár, Hőgyész, Tamási, Tengelic, Bonyhád; vadászturizmus: Gemenc, Gyulaj; tájjellegű és kulturális turizmus: Sárköz, szekszárdi fesztiválok; vízi turizmus: Fadd-Dombori, a Sió-csatorna fejlesztése; horgászturizmus: Duna és horgásztavak; borturizmus: Szekszárdi borvidék, Tolnai borvidék). - Szekszárd, mint megyei fejlesztési pólus központi és idegenforgalmi funkcióinak megerősítése és a megye városainak képessé tétele az innováció befogadására. |
| POZICIONÁLÁS | ||
| A megye határ menti fekvése kiváló alapot biztosít az osztrák és a szlovén határ menti együttműködéshez. A megyeszékhely, agglomerálódó térségével együtt a településhálózat domináns centruma; mellette, aprófalvas térségek és belső perifériák jellemzik térszerkezetét. A vasúthálózat sűrű, ugyanakkor az észak-déli irányú közlekedési tengely kiépítettsége, a Budapest-Győr-Bécs-Pozsony súlypontok elérhetősége még nem éri el az elvárható színvonalat. Hasonlóképp nem kielégítő egyes megyén belüli térségek megközelíthetősége. Az átlagos iskolázottság, a diplomások aránya és az idegen nyelvek ismerete alapján a népesség jól képzett. A K+F, illetve a gazdasági igényekre reagáló felsőfokú képzés terén a megye erős lemaradással küzd. Gazdaságában a szakképzett munkaerőt igénylő ágazatok jelentősek, húzóágazat a gépipar, kiemelten a járműgyártás. Az egy főre jutó GDP 2010-ben az országos átlag 85,7%-a volt. Kiváló turisztikai adottságok, nemzetközi jelentőségű gyógyfürdők, országos jelentőségű kulturális és természeti adottságok jellemzik. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - Észak-déli, kelet-nyugati irányú nemzetközi közúti és vasúti közlekedési tengelyek fejlesztése és azokhoz kapcsolódóan a megyén belül a települések elérhetőségének javítása, valamint a fejlesztések eredményeként Szombathely-Körmend térségében a logisztikai tevékenység bővítése. - Szektorokon és határokon átívelő gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási és képzési együttműködések támogatása, ezen belül kiemelten a Pannon Járműipari és Mechatronikai Centrum fejlesztése: Szentgotthárd, Szombathely, Zalaegerszeg). - Komplex humánerőforrás fejlesztési program a helyi alap-, közép- és felsőfokú képzések összehangolt fejlesztésével, a meglévő kapacitások - szombathelyi egyetemi központ, az egészségügyi főiskolai képzés és az ELTE Gothard Obszervatórium - erősítésével, a K+F teljesítmény növelése, kiemelten az alkalmazott kutatásban. - Megújuló energiák fenntartható hasznosítása (termál-, bio-, szél- és napenergia). - Kiemelt térségi brand-ek kialakítása a turisztikai szektorban: Őrség, Kőszeg - Írott-kő, Savaria, Pannon fürdővilág. - A gyógyfürdőkre (Bükfürdő, Sárvár), a történelmi hagyományokra (Savaria Karnevál, Szent Márton-kultusz) és az épített (Kőszeg) és természeti (Őrség, Írott-kő) örökségre egyaránt építő turizmusfejlesztés. - Az agrárium fejlesztése a helyi termelői piacok megteremtése mellett a magasabb hozzáadott értéket jelentő helyi élelmiszer-feldolgozás erősítésével. - A kistelepülések, belső perifériás térségek (pl. Vasi Hegyhát, Kemenesalja, Őrség felzárkóztatása) népességmegtartó-képességének javítása infrastrukturális fejlesztések és térségi alapon szervezett közszolgáltatások révén, valamint a belső erőforrásokra alapozott helyi gazdaságfejlesztése eredményeként (pl. helyi termékek értéknövelő fejlesztése és közösségi alapú foglalkoztatás). - Az osztrák, szlovén határ menti kapcsolatok bővítése, különös tekintettel a közös munkaerő-piac kihívásaira, illetve a természeti értékek közös fenntartható hasznosítására, valamint aktív részvétel a transznacionális együttműködésekben. |
| POZICIONÁLÁS | ||
| A Dunántúl közepén elhelyezkedő megye társadalmi-gazdasági „magterülete” a K-Ny irányú 8. sz. főút menti térség Veszprém megyeszékhely központtal; az átlagosnál fejlettebb a Balaton part és háttérterülete; problémákkal leginkább terhelt a Bakony és a Marcal-medence illetve a 8-as számú főúttól északra fekvő terület. Lakosságának 62%-a városlakó, de jellemzően aprófalvas településszerkezetű. Jelentős német nemzetiségű népcsoport él a megyében. Termőhelyi adottságai gyengék, erdősültsége az országos átlagot jóval meghaladó. A veszprémi Pannon Egyetem felsőoktatási potenciálja egyes szakterületeken dunántúli szinten jelentős. A nehézipar helyét a feldolgozóipar vette át, versenyképes a jármű- és gépipar, de a vegyipar is korszerűsödött. Kereskedelme, logisztikai, turisztikai szolgáltatásai folyamatosan fejlődnek, mégis egy főre jutó GDP-je tartósan a magyarországi átlag alatti. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - A közösségi közlekedést segítő kelet-nyugati irányú közlekedési infrastruktúra (8-as főút és vasútvonalak) hálózati fejlesztése, a városok közötti kapcsolat javítása. - A helyi gazdaság jelenlegi teljesítő képességének, hozzáadott értékének emelése, új perspektivikus ágazatok és a „tudásalapú ipar” megerősödése. - A megyében élők szaktudásának, képzettségi színvonalának növelése, a tudományos kutatás és fejlesztés feltételeinek, intézményeinek fejlesztése. - Az ipari zónák rehabilitációjának folytatása, a turizmus és a koncentrált ipari tevékenységek környezetterhelésének minimalizálása. - A megye határain túlnyúló egészségügyi szolgáltatások fejlesztése. - A megye táji, természeti és műemléki értékeinek megőrzése, tematikus összekapcsolása, fenntartható hasznosítása, megismertetése. - A karsztvíz ivóvízforrás védelmének fejlesztésével a környezet minőségének javítása és a Balaton táji, természeti védelmének növelése. - A balatoni turisztikai körzet, mint rekreációs térség szolgáltatás- és minőségi kínálatának a szezonalitást oldó fejlesztése, koordinálása. - A városok térségszervező szerepköreinek élénkítése, kooperálás; az aprófalvas és perifériális térségek komplex fejlesztése a népességmegtartás érdekében. - A megyeszékhely és a városok a kultúra és az innovatív tudás központjai. |
| POZICIONÁLÁS | ||
| Jelentős természeti és turisztikai vonzerővel rendelkező megye, mely az Európai Unió bővítését és a határok szabad átjárhatóságát követően a szomszédos Szlovéniával és Horvátországgal kiemelkedő kapacitással bíró gazdasági térséggé válik. A gazdasági térszerkezet előnyös tulajdonságai mellett közlekedési szempontból is az ország délnyugati kapuja, négy szomszédos állam fővárosa (Pozsony, Bécs, Ljubljana, Zágráb) is közelebb fekszik a megyéhez, mint Budapest, ugyanakkor szükséges az észak-déli irányú közlekedési folyosó folyamatos fejlesztése. A kedvező földrajzi adottságoknak köszönhetően a magas színvonalú mező-, erdő és vadgazdálkodás mellett kivételes gyógy-, termál és ivóvíz kinccsel rendelkezik, a Hévízi tó pedig Európa legnagyobb gyógyító erejű meleg vizes tava. A turizmus mellett (Balaton, termál- és gyógyfürdők) jelentős gazdasági erőt képvisel az elektronikai ipar, a fa- és bútoripar, valamint az agrárium. A 258 településen lakó 287 043 fő lakosával a megye a 16. a magyarországi megyék között. Az átlagos munkabér szintje országos összevetésben alacsony. |
| FEJLESZTÉSI IRÁNYOK | ||
| - A megyeszékhely bekapcsolása a nemzetközi gyorsforgalmi úthálózatba, a Közép-európai Közlekedési Folyosó elemeinek kiépítésével (M9 gyorsforgalmi út, 17-es sz. vasúti vonal) Zala megye a Baltikum és az Adria közötti kereskedelmi-logisztikai tranzittérséggé fejlődhet. - A helyzeti energiájukat kihasználó térségek gazdasági specializációja: | ||
| - Zalaegerszeg térsége termelő típusú elektronikai-, gépipari- és mechatronikai gazdasági központtá fejlődik (Harmadik Járműipari és Mechatronikai Centrum). - A szlovén-horvát-magyar hármas határnál Nagykanizsa-Letenye térsége nemzetközi jelentőségű logisztikai központtá válik. - Keszthely-Hévíz térségében jelentős potenciál van a gyógyvízkészletre alapozott egészségiparban és a Balatonhoz köthető idegenforgalmi szolgáltatás területén. - Lenti térségében a gyógy- és gasztroturizmus kiemelt szerepe jellemző. | ||
| - Fontos feladat az aprófalvas, perifériális térségek felzárkóztatása (Zalaszentgrót), a vidéki életminőség javítása, a mezőgazdasági termelés és integráció feltételeinek javítása, a vidéki önellátó gazdálkodás, a helyi piacok, az élelmiszer helyi feldolgozása és a falusi turizmus támogatása. - Törekedni kell az egyetemi potenciál fejlesztésére a műszaki-, logisztikai- és agrár felsőoktatás területén, valamint az önálló egyetemi kutató-, fejlesztő-, innovációs- és tudásközpont kialakítására a megyében. - Kiemelt cél a megújuló energiaforrások szélesebb körben történő fenntartható hasznosítása. |
| Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció a 2014-2020-as fejlesztéspolitikai időszak keretdokumentuma, amely a korábbi Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció funkcióját egyesítve határozza meg a figyelembe veendő célokat és szempontokat. A tervezési menetrendet az EU fejlesztéspolitikai keretrendszere határozza meg. | Szoros ütemezéssel készülnek a tervdokumentumok |
| Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció megvalósításának elsődleges eszközei a pénzügyi források, döntő részben uniós források, kisebb részben a nemzeti költségvetésben biztosított hazai fejlesztési források. A költségvetés feszes helyzetét tekintve a nemzeti fejlesztési források korlátozott szerepet vállalhatnak a fejlesztéspolitika finanszírozásában, azonban az uniós források által nem finanszírozott területeken szerepük fontos lehet. | Uniós és hazai források biztosítják a megvalósítást | |
| A források hazai keretét és felhasználásuk szabályait a Partnerségi Megállapodás, az egyes uniós alapokból finanszírozott fejlesztési területeket az operatív programok fogják rögzíteni. |
| Az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében (174. és 175. cikk) az Unió valamennyi politikájának és tevékenységének hozzá kell járulnia a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz. Európa területének és erőforrásainak befogadó, fenntartható és hatékony felhasználása, valamint az uniós és nemzeti politikák koherenciája a kohézió kulcsfontosságú eleme. A területek adottságainak megfelelőbb kihasználása pozitív hatással lehet a gazdasági fejlődésre, az alapvető szolgáltatásokhoz, az infrastruktúrához és a közjavakhoz való egyenlő hozzáférésre, valamint a természeti és kulturális kincsekkel való körültekintő, megtartó és fenntartó gazdálkodásra. A különféle ágazati politikák sikerét jelentősen növelheti területi hatásaik optimalizálása és a szakpolitikáknak a koherencia maximalizálása érdekében való összehangolása. A fenntarthatóság, azaz a versenyképesség és a társadalmi kohézió közötti optimális egyensúly, valamint a környezeti és természeti értékekkel való bölcs gazdálkodásbiztosítása alapvető szempont a területek integrált fejlesztése során. |
5.2.1 Az Európa 2020 Stratégia célkitűzései
| A Lisszaboni Stratégiát váltó Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, amely az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, hívó szavai az intelligens, fenntartható és inkluzív (befogadó) növekedés feltételeinek megteremtése. Az Unió öt olyan, az évtized végére ténylegesen elérendő célkitűzést fogalmazott meg, amelyek | ||
| - a foglalkoztatásra, - az oktatásra, - a kutatásra és innovációra, - a társadalmi befogadásra és a szegénység enyhítésére, valamint - az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és az energiaügyre | ||
| irányulnak. Az Európa 2020 megvalósítói az Unió és a tagállami hatóságok, így közösen kell a kereteket megteremteni az uniós szintű szakpolitikai iránymutatások, ország specifikus ajánlások, elvégzendő tagállami reformok alapján a stratégia prioritásainak (innováció, digitális gazdaság, foglalkoztatás, ifjúság, iparpolitika, szegénység elleni küzdelem, erőforrás-hatékonyság) sikeres végrehajtásáért. A közösségi források szétosztása és a nemzeti programok megalkotása egyaránt a fentieknek rendelődnek alá. | ||
| Az Európa 2020 stratégiának gazdaságfejlesztési és területi szempontból is kulcselemei a városok, és a városias térségek. Európa globális kihívásokra adott válaszai között az egyik legígéretesebb a területi kohézió erősítése, a területi együttműködések fokozása. Lényeges az egyes területek összekapcsolása, a centrumperiféria viszonyrendszerben rejlő negatívumok mérséklése, a policentrikus Európa megvalósítása. | Városok, városias térségek, mint a gazdasági fejlődés és a területi kohézió motorjai |
5.2.2 A Területi Agenda 2020 célkitűzései
| A magyar EU elnökség alatt, 2011 első felében elfogadott területpolitikai alapdokumentum, az Európai Unió Területi Agendája 2020 (TA 2020) épített az Európa 2020 céljaira, a területi szempontok érvényesítését pedig kulcstényezőként fogalmazta meg. Az Európát érintő legfontosabb területi kihívások azonosítása mellett meghatározta az EU fejlesztésének területi prioritásait, az ezek érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. Stratégiai iránymutatásul szolgál a területfejlesztés számára, elősegíti a területi dimenzió integrálását a különböző ágazati politikákba a kormányzás különböző szintjein, és összekapcsolja a területi kohézió elveit az Európa 2020 Stratégia céljaival. A területi prioritások között a következőket említi: | ||
| - A policentrikus és kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése; - Az integrált fejlesztés ösztönzése a városokban, a vidéki és sajátos adottságú régiókban; - A határokon átnyúló és transznacionális funkcionális régiók területi integrációja; - A régiók erős helyi gazdaságokon nyugvó globális versenyképességének biztosítása; - A területi összeköttetés javítása az egyének, a közösségek és a vállalkozások érdekében; - A régiók ökológiai, táji és kulturális értékeinek kezelése és összekapcsolása. |
5.2.3 A Kohéziós Politika célkitűzései
| A kohéziós politika az EU elsődleges keretrendszere, amelynek célja az unió belső társadalmi-gazdasági és területi egyenlőtlenségeinek csökkentésén, a fejlődés kiegyenlítésén túl az EU versenyképességének növelése. Ezáltal az EU képes a területi fejlődés kapcsán felmerülő kihívásokat kezelni, ugyanakkor segít a területi potenciál helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten történő kiaknázásában. Kapcsolódva az Európa 2020 Stratégiához a következő 2014-2020-as tervezési ciklusban a Kohéziós Politikát közös programozási eszközként az ún. Közös Stratégiai Keret határozza meg. Ennek célja, hogy a következő 11 tematikus célkitűzésen keresztül stratégiai iránymutatást adjon 2014-2020-ra vonatkozóan: - a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése; - az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása; - a kkv-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; | ||
| - az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; - az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés ügyének támogatása; - a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása; - a fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; - a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; - a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; - beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; - az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. | ||
| A fenti 11 tematikus célkitűzés teljes összhangban áll Magyarország érdekeivel, jövőbeli lehetséges fejlődési irányaival. |
5.2.4 Az EU Közös Agrárpolitikájának reformja
| Magyarország számára európai uniós tagállamként a Közös Agrárpolitika (KAP) 2013 utáni reformja alapvetően meghatározza a hazai agrár- és vidékstratégia mozgásterét. A reformról szóló 2013. júniusi megállapodás összhangban áll a magyar EU elnökség alatt elfogadott elnökségi következtetésekkel. Az Európai Bizottság 2011 októberében hivatalosan közzétett a KAP 2014-2020 időszakra vonatkozó, hét rendelettervezetből álló jogszabálycsomagja három fő célkitűzésre épül: 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmeket és a szektor versenyképességét - a történelmileg meghatározott hátrányokat szem előtt tartva - javítani kell. 2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás: a termőföldek hasznosítása során ösztönözni és ellentételezni kell a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban a közjavak előállítását, az innovációnak a „zöld növekedést” kell szolgálnia, alkalmazkodni kell a klímaváltozás következményeihez. 3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés: maradjanak fenn a vidéki közösségek és legyenek vidéki munkahelyek, színesebbé kell tenni a helyi gazdaságot és jövedelemforrásokat, meg kell őrizni a változatos gazdálkodási szerkezetet és erősíteni kell a helyi piacokat. | ||
| Az Európai Bizottság a KAP 2013 utáni jövőjéhez tíz kulcselemet fogalmazott meg: - célzottabb termelői jövedelemtámogatás a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítésére; - reagálni képes és az újfajta gazdasági kihívásokkal (áringadozás) való szembenézésre alkalmas válságkezelési eszközök; - „zöld” kifizetések a hosszú távú termelékenység és az ökoszisztémák megóvása érdekében; - további agrárkutatási és -innovációs beruházások; - versenyképesebb és kiegyensúlyozottabb élelmiszerlánc kialakítása; - az agrár-környezetvédelmi kezdeményezések ösztönzése; - a fiatal gazdálkodók induló tevékenységének megkönnyítése; - a vidéki munkahelyteremtés és vállalkozó szellem serkentése; | ||
| - a veszélyeztetett térségek fokozottabb figyelembevétele; - a KAP egyszerűbbé és hatékonyabbá tétele. |
5.2.5 Területi szemlélet a tervezésben
| A területiség a fejlődés és a versenyképesség lényeges eleme. Az EU intelligens, fenntartható és befogadó növekedése nem csupán a GDP növelését tartja szem előtt, hanem, magába foglalja a területi, társadalmi, környezeti és kulturális megközelítéseket is. A gazdasági növekedés részben az adott terület térbeli szerveződésétől függ. Ezt a térbeli szerveződést pedig nagyszámú politika alakítja a kormányzás különböző szintjein, és hatnak a területi szerveződésre a társadalmi folyamatok, a műszaki fejlődés és a piaci erők is. Ezeknek a „mainstream” makrogazdaság-politikáknak, ágazati politikáknak azonban lehetnek olyan nem kívánt területi hatásai, amelyek eltorzíthatják a fejlődés területi viszonyait. Az olyan politikák, amelyek szemmel tartják a területi összefüggéseket, nemcsak csökkentik ezeket a hatásokat, hanem hozzáadott értékük van, abban az értelemben, hogy integrálják az ágazatközi politikáknak a gazdasági, szociális és környezeti hatásait. A fenntarthatóság érvényesítéséhez nélkülözhetetlen a társadalmi-kulturális, a gazdasági és a természeti-ökológiai szempontok összehangolása. Erre elsősorban konkrét földrajzi egységekben/terekben, az egyes akciók, beavatkozások, programok során nyílik lehetőség. A földrajzi sokszínűségből adódóan ugyanaz a tevékenység lényegesen több hasznot vagy éppen kárt okozhat különböző karakterű és fejlettségű térségekben. Éppen ezért a fenntarthatóság érvényesítésének egyik legfontosabb eleme a területi gondolkodás, a területi kohézió és a területi szempontok érvényesítése a tervezési, megvalósítási, értékelési és monitoring feladatok teljes ciklusában, azaz minden olyan hazai stratégiai vagy operatív dokumentumban, amely hatással van a tervezés, a fejlesztés vagy az ezekhez kapcsolódó forrásfelhasználás bármely jelentős szempontjára és szintjére. |
5.2.6 A 2014-2020-as uniós fejlesztési programokkal kapcsolatos elvárások
| A 2007-2013 közötti uniós források felhasználásának legfontosabb tapasztalata, hogy nemzeti stratégiai céljaink szerint sokkal célirányosabban, összehangoltabban és hatékonyabban szükséges a forrásokat felhasználnunk 2014-2020 között. Ezért a fejlesztési programok tervezésekor és végrehajtásakor az alábbi szempontok érvényesítése szükséges: - a fejlesztéspolitika a nemzeti stratégiai és fejlesztési célok és prioritások megvalósítását szolgálja; - a nemzeti célok, szempontok érvényesítése az uniós feltételek és célkitűzések teljesítése mellett; - a forrásfelhasználás gyorsasága mellett a szakmai célok teljesítése is legyen elsődleges követelmény; - átlátható rendszerekbe szervezett egyszerű folyamatokat kell kialakítani; - a szakpolitika és a fejlesztéspolitika kapcsolatát vissza kell állítani, a tervezést és a végrehajtást a szaktárcáknak kell végezniük megfelelő központi koordináció mellett; - egyértelmű tervezési-fejlesztési felelősséget kell kialakítani; - a forrásfelhasználás legyen koncentrált, kevés számú programba szervezett; - az operatív programok, a prioritások és a pályázati, támogatási rendszerek között szinergia legyen, egymásra építkező rendszerek kialakítása szükséges; | Célirányos és összehangolt fejlesztési programok | |
| - integrált, összehangolt fejlesztések megvalósítására nyíljon lehetőség, beleértve az integrált térségi és helyi fejlesztési programokat is; - a fejlesztéseket megalapozott tervezésre, fókuszált célokra szükséges alapozni a források, fejlesztések elaprózódásának elkerülése érdekében; - a tervezéssel párhuzamosan valósuljon meg a lebonyolító intézmények és a potenciális kedvezményezettek felkészítése; - célzottabb, hatékonyabb, a visszacsatolást lehetővé tevő monitoring és értékelési rendszer kialakítása szükséges. |
5.2.7 A hazai fejlesztési források felhasználásának szempontjai
| A Koncepció céljainak elérése érdekében az éves nemzeti költségvetésben biztosított hazai fejlesztési forrásokkal kapcsolatban az alábbi szempontok fogalmazhatók meg: - a nemzeti költségvetés eszközei segítsék elő az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció megvalósítását; - a hazai forrásokat az uniós programok által nem támogatott területekre kell koncentrálni; - a nemzeti költségvetés eszközeivel segíteni szükséges az uniós fejlesztési források felhasználását; - a nemzeti költségvetés eszközeivel elő kell segíteni a fejlesztéspolitika szakmai, helyi és térségi feladatainak ellátását. | Az uniós forrásokat kiegészítő hazai források |
| A nemzeti fejlesztéspolitikai célok megvalósításának fontos feltétele a szakmai céloknak megfelelő fejlesztéseknek kedvező szabályozási környezet megteremtése, a hazai vállalkozások, az innováció, a helyi fejlesztések, a helyi gazdaság, a partnerségben megvalósuló fejlesztéseket gátló szabályok felszámolása. A Koncepció céljainak elérése érdekében a hazai jogalkotás keretében az alábbi szempontok érvényesítése szükséges: - a jogalkotási tevékenység során figyelembe kell venni az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a megalapozó nemzeti és szakpolitikai stratégiákban megfogalmazott célokat és végrehajtási feladatokat; - az adópolitika eszközeivel elő kell segíteni a hazai és helyi gazdaság megújulását, növekedését, a stratégiai nemzetgazdasági ágazatok fejlődését; - a gazdaság fellendítése érdekében a biztonsági és környezeti szempontok csorbulása nélkül életszerűbbé és egyszerűbbé kell tenni a gazdasági szabályozási környezetet, a támogatások igénybevételére vonatkozó szabályozást; - jogszabályokkal kell segíteni a nemzetstratégiai jelentőségű értékek és nemzeti sajátosságok védelmét, így az egészséghez, az egészséges környezethez, az egészséges élelmiszerekhez való jogot, a biológiai sokféleség megőrzését, a természeti erőforrások, kiemelten a föld és a vízbázisok megóvását, a kulturális és épített örökség védelmét, a közösségi élet gyakorlását; - a hatékony forrásfelhasználás érdekében az ágazati szakpolitikák szabályozási rendszereinek összehangolása szükséges. | Fejlesztéseket segítő szabályozás |
5.4.1 A területfejlesztési intézményrendszer szabályozási keretei
| A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény a területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerének jelentős átalakításával járt. A törvény értelmében 2012. január 1-jétől a megyei önkormányzatok tevékenységévé vált a területfejlesztési és a területrendezési feladatok ellátása. Ezzel egyidejűleg megszűntek a regionális, a megyei-, és a kistérségi területfejlesztési tanácsok. A törvény rendezi ezen intézmények tekintetében a szükséges jogutódlás kérdéseit is. Ennek megfelelően a regionális fejlesztési és a megyei területfejlesztési tanácsok jogutódjává a területileg érintett megyei önkormányzatok váltak. Az új szabályozás a regionális fejlesztési ügynökségek kiemelt feladataként a megyei fejlesztési program megvalósításával összefüggésben a fejlesztési döntések előkészítését, végrehajtását, valamint a területfejlesztés intézményi munkájának segítését határozza meg. | ||
| A törvény újraszabályozza a megyei önkormányzatok területfejlesztési hatáskörét. A feladatok felölelik a területfejlesztési döntéseket megalapozó vizsgálatokat, a megyei területfejlesztési koncepció kidolgozását, nemzetközi együttműködési megállapodások megkötésének lehetőségét, valamint számos lényeges kérdésben a megyei önkormányzat számára véleményezési jogot biztosít. A megyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról. A feladatok ellátása vonatkozásában ugyanakkor beszámolási kötelezettség terheli. | ||
| Lényeges, hogy amennyiben egy megye területén túlmutat egy-egy területfejlesztési ügy, az az érintett régió területét alkotó megyék, illetve a főváros képviselőiből felálló regionális területfejlesztési fórum feladatkörébe tartozik. Létrejöttek emellett a megyei területfejlesztési fórumok is, amelyeknek a megyei önkormányzatok és a megyében található megyei jogú városok delegáltjai a tagjai. A megyei területfejlesztési fórum célja, hogy a megyei jogú városokat bekapcsolja a megyék területfejlesztési döntéshozatalának előkészítésébe. | ||
| A törvény megállapítja továbbá, hogy a területrendezési terveket legalább tízévenként felül kell vizsgálni, és megszünteti a területrendezési tervtanácsokat. |
5.4.2 A fejlesztéspolitikai intézményrendszerrel kapcsolatos szempontok
| A Koncepció végrehajtásának kulcseleme a hatékony, átláthatóan működő fejlesztéspolitikai intézményrendszer, amelynek kialakítása érdekében a jelenlegi intézményrendszer továbbfejlesztése szükséges. Ez magában foglalja a szemléleti megújítást, az intézmény- és szervezetfejlesztést, valamint az eljárásrendek összehangolását, egyszerűsítését. | Hatékony, az új kihívásoknak megfelelő intézményi működés | |
| A 2014-2020-as fejlesztéspolitikai intézményrendszernek az alábbi szempontoknak kell megfelelnie: - az intézményrendszernek biztosítania kell a kohéziós források eddiginél hatékonyabb, eredményesebb felhasználását; - az intézményrendszernek tudnia kell kezelni a kohéziós források integrált felhasználását a közös EU stratégiai célokhoz (EU2020 és 11 tematikus objektív célok) való hozzájárulás érdekében; - az intézményrendszernek tudnia kell kezelni a kohéziós források integrált felhasználását a közös EU stratégiai célokhoz (EU2020 és 11 tematikus objektív célok) való hozzájárulás érdekében; - az intézményrendszer teljesítményében ki kell mutatni az európai célokhoz való számszerű, tényleges hozzájárulást, a Partnerségi Szerződésben rögzített módon; | ||
| - az intézményrendszernek, az érintett hatóságoknak a források kifizetésének feltételekeként be kell mutatniuk, hogy megfelelő, a források eredményes felhasználását biztosító stratégiai, szabályozási és intézményi rendszerrel rendelkeznek; további források felhasználási lehetősége az előirányzott célok teljesítésétől függ; - az elszámolási szabályok harmonizálása szükséges a költséghatékonyság érdekében; - az intézményrendszer szakmai hozzáadott értékének és forrás-kihelyezési teljesítményének összehangolása, a minél gyorsabb forrás-kihelyezés szempontja mellett a szakmai hozzájárulás és eredmények (a nemzeti célokhoz hozzájáruló minél jobb fejlesztések) erősítése; - az intézményrendszer képes legyen a fejlesztések, pályázatok egységes kezelésére, de a szükséges specializáció, adott tématerületekre, fejlesztésekre vonatkozó szempontok érvényesítésére is; - az intézményrendszer legyen alkalmas az új fejlesztési eszközök, eljárásrendek kezelésére; egy-egy prioritásnak vagy integrált beavatkozásnak saját, meghatározott területi hatállyal működő közreműködő szervezetei lehetnek; - a hagyományos és gyakran improduktív nyílt pályázati elosztó rendszerek helyett vagy mellett kezelje a tárgyalásos programfinanszírozást, a Global Grant-típusú, illetve a normatív forrás-kihelyezési gyakorlatot; - a források nagyobb hányada szakmai stratégiai elosztás mentén, azaz kiemelt programokban és projektekben kerüljön felhasználásra; - az intézményrendszer egységes jogi, pénzügyi és adminisztratív követelményei biztosítsák a versenysemlegességet, de adjanak teret a célzott beavatkozásoknak is, pl. a leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztése; | ||
| - szükséges az eljárásrendek egyszerűsítése és elektronizálása, a kedvezményezettek érdekének figyelembevételével, az átláthatóság érvényesítése mellett; - a fejlesztéspolitikai intézményrendszer ne különüljön el a szakpolitikai irányítástól, a szakpolitikák a szakmai szempontok érvényesítése érdekében hatni tudjanak a számukra releváns fejlesztésekre: a szaktárcák tervezzék és hajtsák végre a fejlesztéseiket, erős központi koordináció mellett. Az intézményrendszer kezelje az alábbi funkciók mindegyikét: - folyamatos tervezés: a programok akcióterv szintű kibontása, a programok és célértékek aktuális körülményekhez való igazítása; - a fejlesztések és a projektek előkészítése: a kedvezményezettek igényeinek felmérése, projektgenerálás, különösen az újszerű fejlesztési eszközök esetében; - operatív végrehajtás: jogi, pénzügyi és adminisztratív pályázat- és projektkezelési eljárásrendek; - kommunikáció: a célcsoportok tájékoztatása és az eredmények közzététele, népszerűsítése; - döntéshozatal: a szakmai szempontok biztosítása, átláthatóság; - monitoring: pénzügyi és szakmai adatgyűjtés a végrehajtásról; - értékelés: a végrehajtás teljesítményének értékelése a célkitűzések és az aktuális fejlesztési környezet tükrében; - központi koordináció: az uniós intézményekkel való kapcsolttartás, a teljes intézményrendszeri működés egészének nyomon követése, értékelése, egyes fejlesztések integrációja, az eljárásrendek egységesítése. |
| A Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció megvalósításának kulcseleme a megfelelő szakpolitikai és területi koordináció, amely biztosítja az ágazatilag és térségileg összehangolt fejlesztéseket. Országos és térségi, helyi szinten is szükséges a fejlesztéspolitikai intézményrendszer összehangolt működése. | Ágazatilag és terüle- tileg összehangolt fejlesztések | |
| Szempontok a szakpolitikai és területi koordináció érvényesítéséhez: - központi fejlesztéspolitikai koordináció alapján a szakpolitikai programok és intézmények összehangolt működése, a programok egymással összhangban történő kialakítása; - a területpolitikai és a vidékfejlesztési célok érvényesítésére térségi koordináció megvalósítása; - az új fejlesztéspolitikai eszközöket, az integrált fejlesztéseket és a térségi programokat lebonyolítani képes központi és helyi intézményi feltételek kialakítása, az intézményi szereplők felkészítése; - a megyei önkormányzatok terület- és vidékfejlesztési feladataik keretében vállaljanak szerepet a térségi, helyi fejlesztések koordinálásában, elősegítésében, megújított területfejlesztési koncepciójuk és programjuk alapján; - a helyi önkormányzatok felkészítése, szakmai segítése; - a területfejlesztés és a vidékfejlesztés térségi és helyi szakmai műhelyei működésének biztosítása, helyi partnerségek kialakítása, erősítése; - elő kell segíteni a fejlesztéspolitikai szervezetek, szakértők szakmai kapcsolatrendszerének bővítését, tapasztalatcseréjüket, módszertani segítésüket, a jó gyakorlatok és előremutató szemlélet közvetítését. | ||
| A megye lehetséges terület- és vidékfejlesztési feladatai: - a megye, mint a területfejlesztés tervezési és programozási középszintje az alábbi területfejlesztési és vidékfejlesztési feladatokban működhet közre a 2014-2020 közötti uniós programidőszakban: | ||
| - a fejlesztési projektek feltárásában, tervezésében, koordinálásában, a megvalósítás nyomon követésében; - a megye területét érintő fejlesztések nyomon követésében, területi koordinálásában; - integrált térségi programok kialakításában, tervezésében, végrehajtásában, nyomon követésében; - a megye területén megvalósuló helyi fejlesztési programok koordinálásában, szakmai és módszertani segítésében, a lebonyolítás segítésében, a nyomon követésben, a végrehajtás támogatásában. |
| A Koncepció célkitűzéseinek megvalósulását, az intézkedések hatékonyságát, a szakmai teljesítményeket folyamatosan értékelni, a megvalósítást időszakonként felülvizsgálni szükséges. Ennek alapja az egységes fejlesztéspolitikai monitoring és értékelési rendszer, amely a nyomon követést, az értékelést és a visszacsatolást biztosítja. | Mérhető eredmények és nyomon követés | |
| A folyamatok nyomon követése érdekében szükséges: - egységes, a kohéziós és a vidékfejlesztési, halászati források felhasználását egységesen kezelő fejlesztéspolitikai információs, monitoring és értékelési rendszer kialakítása és folyamatos működtetése; - megfelelő és egyenletes, minőségi, rendszerszerű adatgyűjtés nem csak a források felhasználásáról, de az elért szakmai kimenetekről és eredményekről is; | ||
| - a fejlesztéspolitikai, a szakterületi és a területi információs rendszerek összehangolt működésének biztosítása, ezt szolgáló fejlesztésük; - az OFTK céljainak megvalósítását mérő indikátorrendszer kialakítása, összhangban a Partnerségi Megállapodás és az operatív programok, valamint a nemzeti szakpolitikai stratégiák indikátorkészletével; - az értékelési tevékenység megújítása, szabályozott visszacsatolással működő és a végrehajtó intézményektől független nézőpontot is biztosítani képes értékelési rendszerrel; - az átláthatóság biztosítása. |
| A Koncepció megvalósítása érdekében a fejlesztéspolitikai és a szakpolitikai tervezés rendszerét meg kell újítani, egységes rendszerbe foglalva a tervezési folyamatokat. Ez a hatékony, egymást szinergikusan támogató fejlesztések feltétele. | ||
| A fejlesztési eszközök hatékonyságának növelésében kulcsszerepet tölt be a különböző területi szinteken megvalósuló tervezés. A tervezés feladata, hogy az eredmények és folyamatok értékelése alapján, az érintett szereplők egyéni stratégiáinak összefogásával kijelölje, illetve korrigálja a célkitűzéseket. A tervezés ugyanakkor a célok elérését biztosító eszközök kijelölésével megalapozza a fejlesztési eszközök hatékony felhasználását. A tervezés egységes, összehangolt rendszerének megteremtése olyan alapvető követelmény, amely a teljes hazai fejlesztéspolitikai gyakorlatnak, így a területi fejlesztések eredményességének is sarokköve. | ||
| A hatékony és célszerű fejlesztések működtetéséhez szükség van az országban zajló tervezési tevékenységek olyan átfogó szabályozására, amely rögzíti, hogy milyen típusú és szintű terveket, kiknek, milyen tartalommal és eljárási rendben, illetve végrehajtási eszközrendszer birtokában kell megalkotnia, s ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Az egységes tervezési rendszerben az OFTK-ban rögzítettekkel összhangban egyértelműen meg kell határozni az ágazati irányítás és az egyes területi szintek tervezési kompetenciáit, valamint az egyéb speciális, területfejlesztési politikai célokból adódóan kiemelten kezelendő területegységekkel kapcsolatos tervezési feladatokat, illetve ezek viszonyát a többi területi tervhez. | Egységes országos tervezési rendszer | |
| Fontos követelmény, hogy a szabályozás kellő mozgásteret biztosítson az „alulról” jövő (bottom up) tervezési kezdeményezéseknek, melyeknek meg kell teremteni az intézményrendszeri feltételeit is. A tervezés folyamatában a vertikális és horizontális koordináció egyaránt nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy a legitim tervdokumentumok betöltsék funkciójukat. A tervezési rendszer szabályozásában fontos biztosítani, hogy az operatív programok, a kiemelt programok és projektek és valamennyi állami-közösségi fejlesztési tevékenység a stratégiai - koncepcionális tervekhez igazodjon. | Vertikális és horizontális koordináció | |
| A hazai tervezési gyakorlatnak célszerű továbbra is alkalmaznia az EU-finanszírozású programokon túlmenően is az uniós tervezési rendszert, kifejezéstárat és eljárásrendet a hazai sajátosságok figyelembevételével. Ugyanakkor az uniós források tervezését is a hazai tervezési rendszer szerves részeként kell kezelni és az uniós forrásoktól független vagy azokon túlmutató tervezési dokumentumokra való kitekintéssel kell programozni. | Egységben az uniós és a hazai tervezés | |
| A fellendülő tervezési tevékenység egységességének biztosításakor fontos feltétel a tervezési rendszernek keretet adó közös fenntarthatósági elveken alapuló értékrend kialakítása. Fenntarthatósági keretstratégiák kidolgozása szükséges országos szinten és az egyes térségekre vonatkozóan is, igazodva az ágazati vagy a helyi adottságokhoz, melyek a fenntarthatóságon túl más horizontális irányelveket is rögzíthetnek (pl. esélyegyenlőség, biztonság, örökségvédelem). A keretstratégia egyrészt olyan, az ágazat vagy a térség fenntarthatóságának megteremtéséhez szükséges vertikális célokat rögzít, melyeknek helyet kell kapniuk a célok témáját és az adott ágazatot vagy térséget érintő tervekben, másrészt a fenntartható fejlődést biztosító horizontális célokat, melyek mindenérintett tervdokumentumban rögzített célba beépülnek. | Fenntarthatósági értékrend | |
| A fejlesztési tervek, programok országos szintje mellett a tervezés, programozás legfontosabb területi szintje a megye. A megye fontos koordináló szerepet tölt be a mikrotérségi léptékű integrált város- és vonzáskörzeti viszonylatokban formálódó helyi tervezések esetében. A megyei szint koordinálja és támogatja is e helyi tervezéseket. Az ország középtávú fejlesztési irányait meghatározó és megújuló OFTK-val, az OTrT-vel, a Széli Kálmán Tervvel, valamint az Új Széchenyi Tervvel összhangban megyei és helyi szinten is meg kell határozni a közép- és hosszú távú fejlesztési terveket. | Megyei tervezés és mikrotérségi léptékű helyi tervezés | |
| A tervezési folyamatban az egyes térségi programok egymásra épülnek. A megyei szinten készülő közép- és hosszú távú fejlesztési programokba integrálni kell a helyi fejlesztési programok célkitűzéseit is, vagyis a megyei tervezésnek határozott területi szemlélettel kell rendelkeznie. A programozás elvét érvényre kell juttatni a megyék és a helyi szint tervezési feladataiban is. A területi programok vállalások, melyekhez költségvetést kell rendelni, indikátorokat szükséges megadni, amelyekkel mérhető a program megvalósítása, a támogatások felhasználásának hatékonysága. | ||
| A megyei fejlesztési tervek megalapozásához és a megyei integráció sikeres megvalósulásához meg kell teremteni a megyei, a térségi (különösen a kiemelt térségek) és a városokkal való együttműködést, a gyors információáramlás biztosítását, továbbá ösztönözni kell a komplex, integrált fejlesztési programok készítését és megvalósítását. | ||
| A megyék terület- és vidékfejlesztési feladataik keretében közreműködnek a vidékfejlesztési tervezésben, programozásban, a vidékfejlesztés keretében megvalósuló helyi fejlesztési programok segítésében, megalapozva a megyei szintű vidékfejlesztési koordinációs, tervezési és végrehajtási tevékenységeket. | ||
| A tervezés és a programozás végig viteléhez szükséges a megyei és a helyi szintű tervezési intézményrendszer, a partnerségi együttműködések kiépítése és a tervezéshez szükséges forrás, valamint a szabályozási feltételek biztosítása, vagyis szükséges a helyi és a megyei szintű tervezés átfogó megújítása. | ||
| Egy térség fejlődését a kompetenciájába utalt fejlesztési eszközökön túl a különböző nemzeti szintű szakpolitikák fejlesztési, szabályozási tevékenysége is döntően meghatározza. Az egyes területi szintek tervezési kompetenciáinak tisztázásán túlmenően éppen ezért szükséges annak biztosítása, hogy adott területen (megyében, mikrotérségben) megvalósuló fejlesztések egymás hatásait erősítsék és szinergiát alkossanak. Alapvető követelmény ehhez, hogy az ágazati (szakpolitikai) és a területi tervezés egymással szoros koordinációban valósuljon meg. | Ágazati (szakpolitikai) és területi tervezés összhangjának megteremtése | |
| A területfejlesztési politika, illetve adott területegység fejlesztési céljait a koncepcionális és operatív tervezés, valamint a rendezési típusú tervezés együttesen kell, hogy biztosítsa. Ennek alapvető kritériuma a területrendezési és a fejlesztési vonatkozású stratégiai területi tervezés szorosabb összekapcsolása, annak érdekében, hogy az egyes területrendszerek, területegységek céljait a fejlesztési és a területhasználat-szabályozási eszközök egymással szinergiában szolgálják. | Egységes területi tervezés: a rendezési és fejlesztési tervezés összhangja | |
| A tervezés során a folyamatok elemzésén túl növekvő mértékben kell támaszkodni az adott ágazat vagy térség érdekcsoportjait, illetve sajátos értékeit megjelenítő szereplők elvárásainak összefogására. Fontos, hogy a területi tervezés folyamatában a partnerség elve a valódi részvétel (participáció) révén hatékonyan érvényesüljön. Az átláthatóságot és a legitimitást, a partnerséget és bevonást erősíteni kell a területrendezési tervezésben. | Partnerség és kommunikáció a tervezésben | |
| Szükséges a tervezés szakmai kapacitásainak javítása. A szakértők, tervező intézmények mellett a közigazgatásban is szükséges a stratégiai szemlélet, a területi tervezéshez szükséges készségek erősítése. A megyékben és helyi szinten is indokolt a tervezés jelentősebb létszámú szakmai apparátusának kiépítése, a regionális fejlesztési ügynökségek létező tervezési kapacitásaival összehangoltan. Az ágazatok tervezési-fejlesztési kapacitásai is erősítendők, mind mennyiségben, mind minőségben. | Szakmai megerősítés | |
| Mindennek érdekében újra kell gondolni a tervezési és a területi tervezési szakemberek képzését a felsőoktatási és továbbképzési keretekben. Jelenleg hiányzik a sok különféle tervezési képzés egységes kompetencia-elvárási rendszere, egységes színvonala és minőségbiztosítása. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a stratégiai tervezésre és menedzsmentre, a földrajzi, a társadalmi-gazdasági és az ökológiai-természettudományi, a műszaki és elemzési ismeretek integrált alkalmazására. | ||
| A sokszínű képzettséggel bíró szakemberekre támaszkodó tervezési és ezen belül területi tervezési tevékenységek egységes szakmai jellegét erősíteni kell, képzési irányelvek, szakértő útmutatók, ajánlások rendszerének kialakításával, természetesen a hazai viszonyokhoz adaptáltan. A tervezés minőségi színvonalát garantáló és javító egységes országos rendszer kialakítása szükséges, mely eljárási, módszertani, képzési és szakértői akkreditációs elemekkel is rendelkezik. Fontos megteremteni annak feltételeit, hogy a tervezési tevékenységek teljes ciklust alkossanak a nyomon követés, a rendszeres értékelés és a tervezés információs igényét kielégítő alkalmazott területi kutatások, vizsgálatok folyamatos megvalósításával. |
| A nemzetstratégiai fontosságú szakpolitikai programok tervezését az OFTK elfogadása után, a szakpolitikai stratégiák végrehajtásának keretébe illeszkedve el kell indítani. A szakpolitikai programok olyan magas szintű prioritást élvező komplex cselekvései a 2014-20-as időszaknak, melyek uniós és hazai forrásokra, valamint a támogatáspolitika eszközök mellett szabályozási és egyéb (tanácsadási, képzési, szemléletformálási, intézményfejlesztési) eszközökre egyaránt támaszkodhatnak. Egyes akcióik beépülnek a különböző programokba, megvalósításuk gondozása és koordinációja intézményesített. A szakpolitikai programoknak rögzíteniük kell a tárgykörüket, a tervezésük és végrehajtásuk, koordinálásuk felelőseit, a megvalósításukat szolgáló uniós operatív programokat és a hazai támogatási, szabályozási és egyéb eszközöket. |
| Az OFTK végrehajtása során, főleg a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználása során kiemelt szerepet kell biztosítani a helyi, alulról építkező kezdeményezések keretében ösztönözhető, közösségi részvételen alapuló fejlesztési programoknak és a területi felzárkóztatást, programalapú célzott térség- és városfejlesztést célzó területileg integrált fejlesztéseknek. Az Európai Unó e két területet speciális területi integrációs eszközök lehetőségének biztosításával támogatja. |
5.9.1 Területileg integrált beruházások
| A területileg integrált beruházások, mint a 2014-2020 közötti időszakban alkalmazható új európai uniós területi integrációs eszköz az OFTK területi céljai szerint, az OFTK-ban nevesített beavatkozási célterületek, térségek és városok szintjén megvalósuló térségi-és városfejlesztési programok végrehajtásának legfontosabb eszköze. Alkalmazásában az alábbi szempontok érvényesítése szükséges: - integrált terület- és városfejlesztési célokat szolgáljon; - integrált fejlesztési programok alapján, decentralizált végrehajtási modellben valósuljon meg, megfelelve az Európai Unió egységes módszertani szabályozásának; - az eszközt alkalmazó térségek és városok kijelölése, valamint az integrált fejlesztési programok tervezése központi koordinációval történjen; - a városok és vidéki térségek együttműködésében a város-vidék kapcsolatok megerősítését, a vidéki térségek felzárkóztatását, a helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések megvalósítását, valamint a helyi közösségek fejlesztését és társadalmi felzárkóztatását szolgálja; - a célterületek lehatárolásában, valamint a területileg integrált beruházások végrehajtásában a megyei önkormányzatok, a városi önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok kapjanak szerepet; - sikeres alkalmazásának érdekében szükség van a területileg integrált beruházásokat alkalmazó térségi szereplők terület- és vidékfejlesztési kapacitásainak megerősítésére; - tervezése és megvalósítása a több európai uniós alap bevonásának lehetőségére tekintettel történjen, a területileg integrált, társadalmi, gazdasági környezeti szempontok szerint értelmezett komplex fejlesztések hozzáadott értékének növelése érdekében. |
5.9.2 Közösségvezérelt helyi fejlesztések
| A közösségvezérelt helyi fejlesztések, mint a 2014-2020 közötti időszakban alkalmazható új európai uniós területi integrációs eszköz, az OFTK elvei szerint megvalósuló helyi, térségi együttműködésben megvalósuló fejlesztési programok végrehajtásának legfontosabb eszköze. Alkalmazásában az alábbi szempontok érvényesítése szükséges: - terület- és városfejlesztési, valamint vidékfejlesztési célokat együttesen, integráltan szolgálja; - a városok és vidéki térségek együttműködésében a város-vidék kapcsolatok megerősítését, a vidéki térségek felzárkóztatását, a helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések megvalósítását, valamint a helyi közösségek fejlesztését és társadalmi felzárkóztatását szolgálja; - a helyi fejlesztési stratégiák és a kapcsolódó fejlesztési beruházások alulról jövő kezdeményezések alapján, a helyi társadalmi, gazdasági szükségletek szerint jöjjenek létre, megfelelve az Európai Unió egységes módszertani szabályozásának; - területének lehatárolásában, valamint a helyi közösségek által tervezett stratégiák végrehajtásában a megyei önkormányzatok koordinációs szerepet töltenek be, annak érdekében, hogy e helyi stratégiák, valamint a megyei területfejlesztési programok minél több szinergikus hatást eredményezzenek; - sikeres alkalmazásának érdekében szükség van a helyi fejlesztési szereplők terület- és vidékfejlesztési kapacitásainak megerősítésére; | ||
| - tervezése és megvalósítása a több európai uniós alap bevonásának lehetőségére tekintettel történjen, a területileg integrált, társadalmi, gazdasági környezeti szempontok szerint értelmezett komplex fejlesztések hozzáadott értékének növelése érdekében; - kedvező társfinanszírozási arányának érvényesítését szükséges figyelembe venni az operatív programok tervezése során. |
5.9.3 Térségi szempontok érvényesítése
| Az EU által biztosított integrált területi eszközök alkalmazásán túl az OFTK elvei és területi céljai alapján a fejlesztéspolitikai beavatkozások kiemelt szempontját kell, hogy képezze a térségi sajátosságoknak megfelelő és a területi felzárkóztatást biztosító fejlesztések finanszírozása. Alkalmazásában az alábbi szempontok érvényesítése szükséges: - az uniós és hazai forrásból megvalósuló fejlesztéspolitikai beavatkozások tervezésének és végrehajtásának kiemelt szempontját kell, hogy képezze a területi, terület- és vidékfejlesztési szempontok érvényesítése; - az uniós és hazai forrásból megvalósuló fejlesztéseket a térségi sajátosságok figyelembevételével kell tervezni és megvalósítani; - a fejlesztések a területi kiegyenlítést és felzárkóztatást szolgálják; - a fejlesztési programok terület- és vidékfejlesztési tartalmának tervezésében figyelembe kell venni az OFTK-ban rögzített területi célokat és területegységeket. |
| Az OFTK-ban rögzített célok végrehajtásának érdekében az alábbi tervezési szempontok érvényesítése szükséges: - az OFTK fejlesztési céljait és prioritásait figyelembe kell venni az uniós és hazai fejlesztési programok tervezése és végrehajtása és a források felhasználása során, kiemelten: | ||
| - a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodásban, - a 2014-2020 közötti időszakban megvalósuló operatív programokban. | ||
| - az OFTK fejlesztési céljait és prioritásait figyelembe kell venni az uniós és hazai források felhasználásával megvalósuló megyei területfejlesztési programokban; - az OFTK fejlesztési céljait és prioritásait figyelembe kell venni a szakpolitikai fejlesztések tervezése és végrehajtása során, különösen a szabályozási feladatokban és a forrásfelhasználás során. |
Nemzeti Fejlesztés 2030 -
az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz
Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz kiegészítő jegyzékként kapcsolódik a dokumentumban használt speciális fogalmak magyarázata. A fogalommagyarázat célja, hogy az OFTK-ban felmerülő szakkifejezések értelmezését megadja, megkönnyítve azok megértését és célszerű alkalmazását. Elsősorban azokra a fogalmakra koncentrál, melyek magyarázata hiányos a magyar szakirodalomban, vagy az OFTK eltér az általában használatos értelmezésektől. Amennyiben a szövegben szereplő fogalom a glosszáriumban nem szerepel, úgy a magyar nyelv szakirodalomban általában fellelhető értelmezés az irányadó.
Agglomeráció: olyan összeépült településegyüttes, melyben egy központi város és az azt körülvevő térség, elővárosi gyűrű között különösen szoros kapcsolat van, a foglalkoztatottak nagy arányban ingáznak az agglomeráció központi városába (policentrikus agglomeráció révén városaiba). Az agglomerációkat általában magas népsűrűség, gazdasági aktivitás jellemzi. Magyarországon a legkiterjedtebb agglomeráció Budapest térsége.
Aprófalu: 500 főnél kevesebb népesség település.
Átfogó cél: a területfejlesztési politika azon fejlesztési célja az OTK-ban, mely elérése elsősorban hosszútávon biztosítható, az ország egész területi rendszerére hatással van. Az átfogó célok csoportjainak elemeire épülnek az egyes területi célok.
Beavatkozási területek: a célok, részcélok elérését biztosító beavatkozások. Nem teljes körűen rögzítettek, leginkább csak a megvalósításban nélkülözhetetlen elemekre terjednek ki, felsorolásuk bővíthető. A vázolt tevékenységek különböző ágazatok és területi szintek kompetenciáit érinthetik, szabályozási, pénzügyi, közösségszervezési eszközök használatára utalhatnak. A stratégiai és operatív tervezési fázis programjainak intézkedéseibe épülhetnek be.
Egyedi tájérték: épített vagy természetes objektum, mely elsősorban nagy tájképi jelentőséggel bír, de a tájökoszisztémájában is szerepe van. Pozitív esztétikai tartalommal járul hozzá a tájak sajátos karakteréhez. Lehet természetes eredet vagy az ember által alakított, szakrális vagy rekreációs tevékenységekhez, tradicionális tájhasználathoz kötődő. Példák: famatuzsálemek, fasorok, sziklafalak, kőtengerek, felhagyott kisméretű kőfejtők, barlangok, felszíni karsztos formák, források, kisterület vízborítás, gyepfoltok, földtani és talajtani feltárások, régi útjelek, keresztek, emlékhelyek, kőrakások, kőfalak, sövények, kutak, hidak, történelmi utak és ösvények, romok, gazdasági- és lakóépületek, stb.
Értékekhez való hozzáférés: a térségek táji vagy kulturális értékeinek megközelíthetősége és fenntartható használata. (1) Ez jelenti a táj és a kulturális örökség értékeinek (pl. erdők, természetes vízpartok, egyedi tájértékek, műemlékek) megszemlélésének és rekreációs használatának lehetőségét ott, ahol ezt szigorú természetvédelmi korlátozások nem akadályozzák. (2) Ezek az értékek gyakran a tradicionális fenntartható tájhasználat alapjai is (pl. turizmusszervezés, erdei termékek gyűjtése, víz és nyersanyag lelőhely), ilyen irányú használatuk is biztosítandó. A hozzáférés biztosítása a tulajdoni viszonyoktól független, az állami területek kezelőinek is felelőssége van e téren.
Európa 2020 Stratégia: Az Európa 2020 stratégia az Európai Unió válasza, megoldástervezete a 2008 óta kialakult gazdasági válságra, illetve az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni. A stratégia révén célja megteremteni azokat a feltételeket, amelyek egy versenyképesebb és magasabb foglalkoztatási aránnyal rendelkező gazdaság létrehozásához szükségesek. Az Európa 2020 stratégia olyan növekedést hivatott megvalósítani, amely intelligens, azaz amelynek esetében az oktatási, a kutatási és az innovációs beruházások hatékonyabbak, fenntartható, mert kulcseleme az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra és a versenyképes iparra való átállás, és inkluzív, mivel nagy hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére. A stratégia középpontjában öt ambiciózus célkitűzés áll, amelyek a foglalkoztatással, a kutatással, az oktatással, a szegénység csökkentésével és az éghajlatváltozással/energiaüggyel kapcsolatosak.
Fejlesztési pólus: olyan nagyváros, melynek funkciója a fejlődés közvetítése, régió- és országhatárokat is átlépő hatóterülete fejlődésének generálása, régiója számára a legképzettebb munkaerő megtartása. Ennek megfelelően hatóterét ellátja magas szintű szolgáltatásokkal, kulturális kínálattal, speciális termékekkel; jelentős súlya van a gazdasági, közigazgatási kapcsolatrendszerben és döntéshozatalban; nagyvállalatai kiterjedt beszállítói hálózatuk révén szervesen beépülnek a helyi gazdaságba, elősegítve térségük fejlődését. A pólust dinamikus, innováció orientált ágazatok egész komplexuma jellemzi. A jelenlévő magas szint egyetemi oktatás, kutatás-fejlesztési tevékenység, a magas színvonalú infokommunikációs infrastruktúra és a kvalifikált munkaerő nagy aránya miatt tudásközpont szerepe van. A nemzetközi szakirodalomban a közlekedésből átvett hub (csapágy) jelöli településhálózat azon köztes, regionális központjait, melyek feladata saját térségük fejlődésének elősegítése.
Fejlesztéspolitikai monitoring és értékelési rendszer: a fejlesztéspolitika eszközrendszerének egyik eleme. Célja a fejlesztési célú beavatkozások végrehajtásáról, eredményességéről történő visszacsatolás. Ebből következően a döntés-előkészítés egyik legfontosabb eszköze, mely a hazai fejlesztéspolitika hatékonyságának javítását, átláthatóságának fokozását szolgálja. Alapvetően három elemből épül fel: (1) a fejlesztéspolitika eszköz- és intézményrendszerének monitoringja; (2) területi (társadalmi, gazdasági, környezeti) folyamatos monitoringja; (3) értékelések készítése a monitoring adatok alapján.
Határmenti fejlesztés: országhatárok mellett illetve annak közvetlen közelében lezajló a társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelésén és értékelésén alapuló tervszer beavatkozási, fejlesztési irányok és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása különböző szint, nem egyszer a határ menti partnerek által közösen előkészített térségi fejlesztési tervek, programok és projektek keretében.
Helyi anyag- és hulladékgazdálkodás: a települési önkormányzatok, helyi közösségek által megszervezett, és az anyag és energiatakarékosság szempontjait figyelembe vevő környezetvédelmi rendszer.
Helyi (Autonóm) energiagazdálkodás: az egyes (kis)térségek helyi adottságaikhoz igazított energiagazdálkodását jelöli. Stratégiai energiatervezési szemléletet feltételez, törekszik a minél nagyobb fokú autonóm térségi energiarendszerek kialakítására, elsősorban a megújuló és az alternatív energiaforrásokra támaszkodva.
Helyi-térségi identitás: az embereknek vagy közösségeknek a helyi-térségi adottságokon, a kulturális és a társadalmi-gazdasági élet helyi-térségi jellegzetességein, közösségi tradíciókon nyugvó és ezek mentén kialakuló azonosságtudata.
Horizontális szempontok: olyan elvek, melyeket a programozás és tervezés során minden fejlesztési irány, a tulajdonképpeni fejlesztési célok kialakításában és elérésében érvényesíteni szükséges. E szempontok áthatják mind a tervezést, mind a megvalósítást. A területfejlesztési politika fejlesztési alapelveitől eltérően, elsősorban nem módszertani jellegek.
Infokommunikáció: a társadalom információ közlését, adatcseréjét szolgáló szegmense (és az ehhez használt informatikai és kommunikációs technológiák, eszközök, szolgáltatások együttese), mely a hírközlésen, kommunikáción túl digitális adatforgalmat is bonyolít.
Integrált Területi Beruházás: Az Integrált Területi Beruházás (Integrated Territorial Investment - ITI) a 2014-2020-as EU tervezési időszakban bevezetésre kerülő újszerű területi integrációs eszköz. Amennyiben egy város- vagy területfejlesztési, illetve egyéb területi stratégia integrált megközelítést igényel amiatt, hogy a 2014-2020 tervezési ciklus egy vagy több operatív programjának egynél több prioritási tengelye szerinti beruházásokat tartalmaz, akkor az alapok által támogatott tevékenységeket az operatív programon belüli integrált területi beruházásként lehet végrehajtani
Integrált vidékfejlesztés: a vidékfejlesztést integráltan több, az agrárágazaton határozottan túlmutató gazdasági szektor fejlesztésével, és szociális aspektusok figyelembe vételével megvalósító tevékenység. Az integráció alapját a terület, a vidékies térség jelenti. A kifejezés utal a környezetintegráltságra is, a helyi környezeti alrendszer adottságaira alapozott fenntartható fejlesztésre és értékmegőrzésre. Az integrált vidékfejlesztés a területfejlesztési politikai célok érvényesülését szolgáló egyik legfontosabb pillér.
Kapuváros (gateway city): olyan nagyváros, mely kaput nyit a térsége felé és közreműködik a kívülről érkező fejlődési dinamika továbbsugárzásában. Az innováció, a fejlődési dinamika átadásából a kapuváros maga is profitál. Elsősorban nemzetközi léptékben használatos fogalom, ezt a szerepet veheti át Budapest Bécstől a kelet-európai térség felzárkóztatásában. A településhálózat köztes, regionális központjait, melyek feladata saját térségük fejlődésének elősegítése, csapágyvárosnak (hub) nevezzük.
Kistérség: (1) statisztikai területi egység, az európai statisztikai rendszerben LAU 1 szint (korábban NUTS 4). (2) Több település funkcionális együttműködéseként önkormányzati társulások formájában létrejött terület, mely nem követi szükségszeren a statisztikai kistérségek határait.
Kohéziós Politika: Az Európai Unió Kohéziós Politikája az egész Unió gazdasági és szociális összetartásának erősítését, annak harmonikus fejlődését és a régiók közötti fejlettségbeli egyenlőtlenségek mérséklését tűzi ki alapvető céljaként. Ennek megvalósítását többek között egy támogatási eszközrendszer (Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap) biztosítja, amely a 70-es évek óta fontos részét képezi az európai integráció folyamatának.
2011. október 6-án fogadta el az Európai Bizottság azt a jogszabálycsomag-tervezetet, amely keretet ad az EU 2014 és 2020 közötti kohéziós politikájának. A legfontosabb módosítások a következő időszak Kohéziós Politikájával kapcsolatban:
- az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési prioritásaira való összpontosítás;
- a teljesítmény jutalmazása;
- az integrált programok kidolgozásának támogatása;
- összpontosítás az eredményekre - a megállapított célkitűzések felé történő előrehaladás monitorozása;
- a területi kohézió ismételt megerősítése és
- a célok teljesítésének egyszerűsítése.
Közös Agrárpolitika (KAP): A Közös Agrárpolitika (KAP) az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszerének a neve, amely jelenleg az EU kiadásainak körülbelül 45%-át teszi ki. A KAP fő célja, hogy fokozza a mezőgazdasági termelékenységet, ezáltal pedig folyamatos és megfizethető élelmiszer-ellátást nyújtson a fogyasztóknak, és tisztes megélhetést biztosítson az európai uniós gazdálkodóknak. Ezt három, egymáshoz szorosan kapcsolódó pillér segítségével éri el: a piactámogatással, a jövedelemtámogatással és a vidékfejlesztéssel.
1962-es létrehozása óta az EU mezőgazdasági politikájának szempontjai többször módosultak, azzal összhangban, ahogy a körülmények változnak Európában. Ma az EU arra összpontosít, hogy agrárpolitikájának segítségével:
- a gazdálkodók elegendő mennyiségű, biztonságos és jó minőségű élelmiszert termeljenek az európai fogyasztók számára, a vidéki gazdaságot sokoldalúbbá tegyék, és a lehető legszigorúbb normákat kielégítő törődéssel viseltessenek a környezettel és az állatokkal szemben;
- a fogyasztók megfelelő információk birtokában dönthessenek arról, milyen élelmiszert vásárolnak maguknak;
- fejlessze az agrár- és élelmiszer-ipari innovációt, hogy nőjön a termelékenység, és kevesebb terhelés érje a környezetet;
- ösztönözze a tisztességes kereskedelmi kapcsolatok kialakulását a fejlődő országokkal.
Közösségi terek: adott település lakossága, az egyes emberek közti társas interakciók színterei, a napi/heti szabadidőigény kielégítésében szerepet játszó intézmények, helyek összessége, pl. közparkok, vendéglátóegységek, színház, mozi, sportpálya.
Közösségvezérelt Helyi Fejlesztés (CLLD): A Közösségvezérelt Helyi Fejlesztés (Community-Led Local Development - CLLD) a 2014-2020-as EU tervezési időszakban bevezetésre kerülő újszerű területi integrációs eszköz. A CLLD eszköz és módszertan segítséget nyújt a helyi közösségek, szervezetek mozgósításához és bevonásához, hogy azok hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégiában kitűzött intelligens, fenntartható és inkluzív fejlődéshez, a területi kohézió támogatásához és a konkrét szakpolitikai célkitűzések teljesüléséhez. A CLLD a vidékfejlesztési LEADER program szemléletmódján alapul, azonban lehetőséget nyújt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapon (ETHA) túl az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) forrásainak integrált felhasználására is.
Kulturális-, táji érték: a táj azon eleme, amely a kultúra tekintetében jelentős mértékben meghatározó, leginkább történelmi, esztétikai, régészeti, néprajzi vagy antropológiai szempontból. A kulturális táji értékek a természeti táji adottságokkal szoros kapcsolatban állnak, gyakran belőlük táplálkoznak, s így együttesen a természeti táji értékekkel az ember által megmunkált, alakított és újrarendezett természet alkotta kultúrtájakba rendeződnek.
Kultúrtáj: mező- és erdőgazdaság által művelt terület, vagy olyan összefüggő terület, ahol valamilyen tárgyi műemlék található a természeti környezet nagyobb, összefüggő részén, amely általában valamilyen vallási, népi hagyományhoz kötődik. Ezek a térségek nem csak pontszerek lehetnek, hanem térben összefüggő egészet alkotnak.
LEADER+: a korábbi LEADER (Liaison Entre Actions de Développement de l’Economie Rurale; Akciók közötti kapcsolat a rurális térségek gazdaságfejlesztéséért) uniós közösségi kezdeményezés, az Unió vidékfejlesztési politikájának egyrészt egy önálló fejlesztési tengelyeként jelenik meg, másrészt, mint módszer alkalmazása javasolt a szakpolitika többi fejlesztési tengelyének megvalósítása során. A LEADER megközelítés alapja a jól körülhatárolt vidékies területegységek fejlesztésére irányuló helyi fejlesztési stratégiák megtervezésére és megvalósítására szerveződő szektorok közötti, valamint önkormányzati, üzleti és civil partnerek együttműködésére épülő alulról szerveződő kezdeményezéseket jelöli.
Megújuló energiaforrások: olyan energiaforrások, melyek hasznosítása során nem csökken a forrás, és a későbbiekben ugyanolyan módon termelhető belőlük energia. A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a különböző formában megjelenő biomassza (pl. szalmabrikett, fa, állati eredetű trágya), a geotermikus energia és a vízenergia. A geotermikus energia kivételével a felsoroltak közvetlen vagy közvetett módon a nap energiájából származnak. A geotermikus energia a Föld mélyében zajló radioaktív folyamatokból származik.
Mikrotérség: néhány településből álló, földrajzilag összefüggő térség, mely a települések közötti szoros gazdasági, társadalmi, kulturális hasonlóságon és kapcsolatokon alapul. A hivatalos formában való megjelenése társulás, települési önkormányzatok szövetsége, melynek kialakulását a közös lokális érdekek és a közös feladatmegoldás felismerése motiválja.
Natura 2000 hálózat: az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket - az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) és annak módosítása (97/49/EK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természet-megőrzési területeket - foglalja magába. A Natura 2000 területekre vonatkozó részletes magyar szabályozást a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza. A magyar Natura 2000 területek mintegy 1,95 millió hektárra terjednek ki. Ennek közel felét teszik ki a már védett természeti területek. A magyar Natura 2000 területek közül 55 különleges madárvédelmi terület, 62 különleges természet-megőrzési terület, valamint 406 kiemelt jelentőség természet-megőrzési terület.
Natúrpark: meghatározott térségben létrejött integrált térségfejlesztési és természetvédelmi funkciójú szervezet. Jellegzetesen alulról szerveződő, a térségi aktorok (magánszemélyek, társadalmi szervezetek, az érintett önkormányzatok és a területi közigazgatási szervek) együttműködéséből kialakuló, hálózati alapon működő területi egység, rendszerint magas arányú védett természeti területtel, amelynek turisztikai potenciálja jelentős. Létesítésének célja a jellegzetes kultúra-, és természeti táj megőrzése, a természet és környezet védelme és ennek fenntartható turisztikai hasznosítása. Ennek érdekében alkalmazott intézkedések a táji értékekkel történő értéknövelő, organikus, hagyományos természetbarát gazdálkodás meghonosítása, erősítése; valamint a kézműipar támogatása, az ökoturisztikai és infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, a környezeti nevelés és tudatformálás, valamint a települések közötti kooperáció erősítése és e tevékenységek érdekében a pályázati tevékenység.
NUTS rendszer: (Nomenclature des Unites Territoriales Statistiques, Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrája) az európai regionális társadalmi-gazdasági folyamatok elemzésére és a regionális politikájának támogatására létrehozott területi egységek statisztikai rendszere, melyet a 1059/2003 számú határozatával az Európai Parlament és a Tanács erősített meg. A korábbi öt helyett három, a népességszám szerint meghatározott szint jelenik meg a NUTS rendszerben. Magyarország NUTS 1 szinten három régió került kialakításra (Dunántúl; Közép-Magyarország; Alföld és Észak), NUTS 2 szint a hét tervezési-statisztikai régió, NUTS 3 szintnek a megyerendszer felel meg. A NUTS 3 szint LAU (local administrative unit) egységekre bontható fel. A LAU 1 szintet nem minden tagállam alkalmazza, Magyarországon a kistérségnek felel meg. A települési szint LAU 2 besorolást kapta minden tagállamban.
Országos Ökológia Hálózat: az Országos Területrendezési Terv által meghatározott, a természeti, természetközeli területek, valamint védett természeti területek és védőövezetük ökológiai folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezése.
Ökoturizmus: a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népességet társadalmi, gazdasági előnyökhöz juttatja. Komplex megoldási lehetőséget kínál a védett természeti területek kezelői számára a természetvédelmi értékek fenntartásával, a turizmus és a helyi erőforrások megújításával, a vendégforgalom ellenőrzött keretek között. Főbb jellemzői a kiscsoportos jelleg, a helyi társadalomnál jelentkező haszon. Az ökoturizmus gyűjtőfogalom alá sorolható turizmustípusok a falusi-, vízi-, vízparti-, aktív- egyes válfajai, valamint a természeti turizmus. Utóbbi a természeti környezetben található flóráról/faunáról, természetes és kultúrtájról szerezhető élmények összességét, informális tanulás lehetőségét a védett természeti és kulturális adottságok védelme mellett biztosító sajátos turisztikai programok köreként értelmezhető.
Ökoturisztikai infrastruktúra: a tágabb értelemben vett ökoturizmushoz, mint turizmus típus-csoporthoz kapcsolódó, a turisztikai programok és szolgáltatások igénybevételét lehetővé tévő vonalas és pontszerű infrastruktúra-rendszerek összessége, például kerékpárutak és kapcsolódó szolgáltatások, gyalogtúra útvonalak, pihenőhelyek és turistaházak, falusi turizmus szálláshelyei, stb.
Partnerségi Megállapodás (PM): A Partnerségi Megállapodás Magyarország 2014 és 2020 közötti uniós finanszírozású fejlesztési programjait megalapozó dokumentum, amelyet az EU Bizottsága hagy jóvá a Magyarország Kormányával folytatott egyeztetések alapján. A 2014 és 2020 közötti fejlesztési időszak hazai tervezési hierarchiájának csúcsán álló dokumentum azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait. A Partnerségi Megállapodás rögzíti, hogy a Magyarországra érkező uniós fejlesztési források (az ún. ESB alapok) hogyan támogatják az Európai Unió Európa 2020 stratégiájának (EU2020) és Kohéziós Politikájának céljait, ezért integrálja a Nemzeti Reform Programot és az EU Tanácsának Országspecifikus Ajánlásait is. A dokumentum szintén meghatározza e források eredményes és hatékony felhasználásának feltételeit.
Prioritás: tervezési szakkifejezés, a célok elérését szolgáló programok kiemelt szándékait, a későbbi beavatkozási területeit csoportosítva tartalmazza. A területfejlesztési prioritások komplexek, átfogóan több ágazati intézkedést jelenítenek meg, kifejezetten egyes térségekre vagy térségtípusokra is irányulhatnak.
Programozás: összehangolt eszközöknek helyzetértékelés alapján meghatározott célrendszer által kijelölt rendszere. Maga a program tulajdonképpen egy terv és egy fejlesztési költségvetés együttese, mely az uniós támogatások, és a kapcsolódó nemzeti hozzájárulások felhasználását szabályozza. Lényeges eleme, hogy nem éves, hanem hosszabb távú tervezésen alapul, kapcsolódva ahhoz, hogy 1988 óta az EU költségvetését, a strukturális és (1993-tól a) kohéziós alapokból folyósított támogatásokat programozási periódusokra határozzák meg. A programozás alapvető funkciója tehát, hogy vezérfonala legyen az adott periódus EU támogatási politikájának.
Régió: (1) a hétköznapi fogalomhasználatban a területegység, térség, vidék, övezet, táj, körzet szinonimája. (2) A területi tudományokban a régió lehatárolt térrész, a környezetétől bizonyos természeti, társadalmi, gazdasági tényezők révén elkülönülő területi egység, általában a nemzeti és a települési szint között; a térség fogalmától a konkrét határvonal, a regionális kohézió, valamint a regionális identitástudat és regionális intézményesülés révén lehet megkülönböztetni. (3) A regionális politikában az ország és a település közötti - leggyakrabban az ország alatt közvetlenül lévő - területi szint (regionális szint) egysége, mely lehet közigazgatási (választott vagy delegált képviselettel) vagy nem közigazgatási (statisztikai, tervezési) funkciójú egység.
Slumosodás: az angol eredet slum szóból eredő kifejezés a fizikai és társadalmi környezet erodálódásának folyamatára utal, melynek eredményeképp leromlott fizikai állapotú lakókörnyezetben leginkább szegény rétegek telepednek le. Elsősorban városi probléma, de falvakban, vidékies térségekben is megjelenik.
Szegregáció: társadalmi folyamat, melyben a különböző társadalmi rétegek és etnikai csoportok lakóhelye térben elkülönül, az egyes társadalmi csoportok térben koncentráltan helyezkednek el.
Szuburbanizáció: a népesség és tevékenységek (ipar, szolgáltatások) városközpontból a város környéki településekre történő költözésének folyamata. Leghangsúlyosabban a népesség központból való kiáramlása jelentkezik, de a gazdasági funkciók esetében is megfigyelhető e folyamat. Magyarországon a legerőteljesebb szuburbanizációs folyamat Budapest térségében jelentkezik.
Táj (földrajzi): tudományos értelemben jellemzően a természeti környezettel foglalkozó tudományok (természetföldrajz, (táj)ökológia, erdészet, vagy akár a tájföldrajz, regionális földrajz) által használatos térbeli alapkategória: a földfelszín azon darabja, amely a tájalkotó tényezők kölcsönhatásainak eredményeképp vizuálisan is elkülöníthető sajátos arculattal rendelkezik. A táj egyik legjellemzőbb tulajdonsága az egyediség és a határok átmenetisége. Az antropogén tevékenység által gyökeresen átformált tájakra bevezették a kultúrtáj fogalmát.
Tájhasznosítás: a táj által kínált erőforrások (talaj, ásványkincsek, energia, esztétikai érték, tevékenységek elhelyezése) helyi társadalom általi használata.
Tanya: meghatározóan alföldi térségeinkre jellemző külterületi szórványtelepülés, a lakófunkció mellett hagyományosan jelentős mezőgazdasági szereppel, illetve egyre erősödően turisztikai, rekreációs funkcióval.
Távmunka: infokommunikációs technológiákra épülő otthoni foglalkoztatási forma (e-munka). A területfejlesztés és a fenntartható térségfejlődés szempontjából fontos foglalkoztatási forma, mely nem csak bizonyos társadalmi csoportok (elsősorban az elsődleges munkaerőpiacról kiszoruló csoportok), hanem speciális térségek (aprófalvak) foglalkoztatási problémáinak felszámolását szolgálja.
Tengely: fejlett nagyvárosok (pólusok), térségek között kialakuló, gazdaságilag dinamikusan fejlődő övezet, sáv, melynek alapja nagy forgalmú közlekedési útvonal, ahol új telephelyek nyílásával (üzemek, logisztikai központok stb.) intenzív gazdasági tevékenység bontakozik ki. A tengely társadalmi, gazdasági szempontból kiemelkedik környezetéből, települései a tengely révén kapcsolódnak a dinamikus gazdasági hálózathoz. Gyakorta az autópálya-hálózatokat tekintik a tengelyek kialakuláshoz szükséges alapnak.
Területi Agenda 2020: „Az Európai Unió Területi Agendája 2020 - Egy sokszínű régiókból álló, befogadó, intelligens és fenntartható Európa felé” alcímet viselő európai szintű területfejlesztési, területi tervezési keretdokumentumot 2011-ben fogadták el az EU tagországok területi tervezésért és területfejlesztésért felelős miniszterei. A dokumentum 71 pontban foglalja össze az Európai Uniós területi politika főbb alapelveit, irányait, amelyek 4 alfejezetre tagolódnak: a területi kohézió, mint közös cél, a területi fejlődés kihívásai és lehetőségei, az Európai Unió fejlesztésének területi prioritásai, valamint az uniós területi kohézió megvalósítása.
Térhasználat: a területhasználat, valamint egyéb mobil (térhasználat-szervező) elemek (a társadalmi-gazdasági térbeli mozgások, területi szabályozások) alkotják a térhasználat kategóriáját.
Térség: a földrajzi tér része, mely valamely társadalmi-gazdasági ismérv alapján lehatárolható; a különböző társadalmi térkategóriák, területi egységek (régió, megye, kistérség, agglomeráció, településeggyüttes stb.) összefoglaló elnevezése.
Térségfejlesztés: a területfejlesztés azon része, amely egy konkrét térség fejlesztésére irányul, vagy valamely funkcionális területegység fejlesztésére koncentrál. Ilyen térségek lehetnek például a régió, megye, kistérség, kiemelt térség, stb. (Térségi) fenntarthatósági keretstratégia: egy terület összes fejlesztésének alapját képező tervdokumentum, mely meghatározza az adott térség fenntarthatósága érdekében megvalósítandó vertikális célokat, valamint ágazatonként típusokba rendezett horizontális szempontokat a fejlesztések számára (a területi tervezés számára is elveket határoz meg).
Térszerkezet, területi struktúra: a térbeli objektumok és a közöttük lévő kapcsolatok, viszonyok alkotta, működőképes rendszer, összetett térkategória, melynek értelmezését és leírását erősen determinálja a közelítés módja, szemlélete. A regionális kutatásokban leggyakrabban a térségek lehatárolt térrészekre bontásával, s általában egy-egy kiemelt jellemző szerinti értékelésével, térképezésével feltáruló („regionális”) egyenlőtlenségi és rendezettségi sajátosságok összessége.
Térszervezés: a társadalmi és gazdasági tevékenységek tudatos térbeli szervezése és szabályozása, a térhasználat egyik formája. A térszervezés területfejlesztési politikai szempontból leginkább a területi szintek kialakítását, és - a dekoncentráció, decentralizáció útján - a különböző döntések, tevékenységek közöttük történő elosztását jelenti. Alapvetően felülről irányított folyamat, így - ebben az értelemben - megkülönböztethető a fogalom a társadalmi, gazdasági szereplők önkéntes döntésein alapuló, alulról jövő kezdeményezéseitől, azok térbeli szerveződéseitől, mely során szintekbe nem rendezendő térségek alakulnak ki. Megfelelő térszervezés nélkül a területfejlesztés sem hatékony.
Területi dimenzió, területi szempontok: A társadalom és a gazdaság jellemzően ágazati dimenziójával, tevékenységével, szemléletével szemben, vagy annak komplementereként, a különböző szférák együttes, komplex térbeli megjelenését, azoknak csak a földrajzi térben érzékelhető, leírható, elemezhető kölcsönhatásait kiemelő közelítési mód, szemlélet. A területfejlesztés a különböző területi kutatásokra alapozva e szemléletet követi és próbálja a maga eszközeivel érvényre juttatni.
Területrendszer, területi rendszer: a különböző természeti, társadalmi, gazdasági objektumok (térelemek) különböző szervezetett rendszereinek térbeli együttes megjelenése, egy adott területen történő egymáshoz kapcsolódása, komplex rendszere. Adott térség, területegység (régió, megye, kistérség, stb.) és az ezt alkotó környezeti/társadalmi/gazdasági alrendszerek, illetve ezek kapcsolatainak összessége. A területfejlesztés területi rendszernek tekinti a funkcionális mikro- és kistérségek, agglomerációk társadalmi/gazdasági/politikai/környezeti elemeinek egy területegységen belüli kapcsolatrendszerét is. A területi rendszer harmonikus fejlődésének kritériuma, hogy az országos szint alatti területi szinteken való szerveződés minél nagyobb teret kapjon a közeljövőben (összefüggésben a regionalizmus, decentralizáció célkitűzéseivel).
Területfejlesztés: (1) átfogóan, mint szakpolitika és tevékenységi rendszer az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszer beavatkozási irányok meghatározása; továbbá a rövid-, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. (2) Szűkebb értelemben, mint fejlesztési tevékenység azon fejlesztési beavatkozások és kapcsolódó tevékenységeik köre, amelyek kifejezetten (elsődlegesen) területi célkitűzéseket szolgálnak, amelyekkel a közösségi szféra tudatosan hat a különböző tevékenységek, jelenségek térbeli megoszlására, ill. működésére, vagy egy adott területegység (régió, megye, kistérség) több szakterületet átfogó, integrált fejlesztését valósítják meg.
Területhasználat: az OFTK-ban a térhasználat részeként értelmezett kifejezés. Az ország területének felhasználási kategóriáit jelöli. Elsősorban a települések nem lakott területeinek használatára vonatkozik, a jellemző gazdasági ágazatok szerint tipizál. Az agrárágazaton belüli tipizálása általában kisebb felbontású, mint a földhasznosításé (ez alól csak bizonyos tematikus jelleg területhasználati tipizálás lehet kivétel), de szerepel benne külön szántóföldi művelési, gyep- és legelőgazdálkodási, erdőgazdálkodási, valamint bányászati, ipari, közlekedési kategória.
Területi célok: az OFTK egy-egy konkrét térségre, vagy térségtípusra irányuló céljai, melyek az érintett területek fejlesztésén keresztül közvetve befolyásolják az ország területi rendszerét. E célok bizonyos átfogó célok elemeire épülnek, egyúttal azok elérését segítik középtávon.
Területi szint: a földrajzi tér (pl. ország) horizontális térfelosztásával létrejött egyenrangú területegységek rendezett halmaza. Egy térség több területi szintre tagolódhat (pl. kontinens országokra, régiókra, vagy egy ország régiókra, megyékre, kistérségekre), a regionális politika körébe az országos szint alatti, közigazgatási, tervezési, statisztikai területi szintek a fontosak.
Területi tervezés: a területi tervezés a tervezésen belül helyezhető el, sajátosságaként a más szakpolitikák tervezési tevékenységéhez képest a területi (térbeli) dimenzió megjelenése emelhető ki. Részei a regionális (országos) tervezés és a településtervezés. Maga a területi tervezés a stratégiai tervezési ciklus egészének (helyzetértékelés, jövőkép-alkotás, cél- és prioritás-meghatározás, stratégiai és operatív tervezési lépések, visszacsatolás, értékelés, monitoring) a térség/település jövőbeni útjának, integrált rendszerként való továbbfejlesztésének meghatározásában való felhasználása. A tervezés során integráltan kezelendő a térség/település, mint társadalmi, gazdasági entitás, illetve ezek fizikai kerete. A területiség, mint dimenzió, a különböző szakpolitikai (ágazati) tervezésekben is megjelenik, azonban a területi tervezés során a térbeliség (mint a társadalom, gazdaság, környezet térségenként szerveződő rendszere) a meghatározó, az elsődleges szempont. A tervezési tevékenység során kialakítandó céloknak, feladatoknak tükrözniük kell a térségi/települési közösség akaratát, a lakosságot tájékoztatni kell a fejlesztés résztvevőinek döntéseiről, a tervezési folyamat konkrét lépéseiről.
Területfejlesztési politika: az ország fejlesztésével kapcsolatos területi aspektusokkal jellemezhető célkitűzések összefüggő legitim rendszere.
Tervezés: általánosságban a jövő tudatos alakításának eszköze, olyan jövőorientált gondolkodásmód, melynek során a tervezők tudományos és módszertani ismeretek alapján szervezik meg a cselekvéseket és a megvalósítást. A tervezés kifejezést a koncepció során olyan tevékenységek és ezek eredményeként létrejött dokumentumok esetében használjuk, amelyek egy tervezési folyamatra, több részből álló (helyzetértékelés, jövőképalkotás, cél- és prioritás-meghatározás, stratégiaalkotás, operatív programok kialakítása, stb.) írott dokumentum(ok) kialakítására vonatkoznak.
Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM): A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) célja a fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és működtetése egy turistákat fogadó térségben.
Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek (TDMSz): A turisztikai desztináció menedzsment szervezetek a TDM sikeres kialakítását és működtetését megvalósító szervezetek - helyi, térségi és országos szinteken. A desztináció menedzsment szervezetek által végzett tevékenységek: tervezés, stratégia és fejlesztés támogatása; kooperáció szervezése - koordináció; marketingfunkciók nyújtása (kutatás, termékfejlesztés támogatása, értékesítés, kommunikáció).
Urbanizáció (urbanizáltság): (1) mennyiségi ismérv: városodás (városodottság) - a városok és városlakók számának, arányának növekedésének folyamata (állapota) (2) minőségi ismérv: városiasodás (városiasodottság) - a városokra jellemző városkép, életforma, fogyasztási szokások terjedésének folyamata (elterjedtsége).
Városrehabilitáció: településrészek komplex megújítása, melyben az épített környezet felújításán és fejlesztésén túl a zöldfelületek, a társadalmi és gazdasági környezet fejlesztését is jelenti, a városrész új funkciókkal bővülhet.
Védett természeti területek: jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterületek. Típusai: nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület és ex lege (a törvény erejétől) védett természeti területek, melyek közül természeti emléknek minősülnek a források, víznyelők, kunhalmok és földvárak, míg szintén ex lege oltalom alá tartoznak a lápok és a szikes tavak.
Vidékfejlesztés: a vidékies térségek társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatainak értékelése alapján a helyi adottságokat érvényesítő, az adott térségben élő emberek részvételével formálódó programok és beruházások meghatározása és megvalósítása. Lényegében a helyi erőforrások azonosításán, feltárásán, mobilizálásán keresztül megvalósuló kislépték térségfejlesztés. Megközelítésében átlagon felüli szerepet kap a fejlesztések környezetintegráltsága, a környezeti alrendszernek a vidékies területi rendszerekben betöltött meghatározó szerepe miatt. A vidékfejlesztés a területfejlesztési politikai célok érvényesülését szolgáló egyik legfontosabb pillér, mely a vidékies térségek fejlesztésére koncentrál.
Vidékies (rurális) térség: a jellemző vidékies adottságokkal (pl. alacsony népsűrűség és beépítettség, természeti környezet nagy aránya, kevéssé terhelt környezet) és jellemző vidékies problémákkal (pl. elvándorlás, elöregedés, funkcionális központoktól való távoli helyzet, gyenge infrastrukturális ellátottság, nehézkes elérhetőség, a mezőgazdasági foglalkoztatottak nagy aránya, alacsony termelékenység) rendelkező terület. Lehatárolásuk és fejlesztésük során figyelembe kell venni, hogy az egyes problémák és adottságok nem egyöntetűen jelentkeznek, térségenként és térségtípusonként igen változatos képet mutatnak.
Világörökség: az UNESCO 1972-ben határozott az emberiség számára kiemelt jelentőség értékek védelméről és létrehozta a Világörökség Bizottságot, melyhez 172 ország csatlakozott. Az egyetemes jelentőség értékek listáján 8 magyarországi látványossági helyszín szerepel (Duna part és Budai várnegyed; Andrássy út - Hősök tere - Zsinagóga negyed; Hollókő; Aggtelek: Baradla barlang; Hortobágyi NP; Pannonhalma: bencés főapátság; Pécs: ókeresztény sírkamrák; Fertő tó; Tokaji borvidék).
Vonzáskörzet: egy térelem - település (általában város) vagy intézmény, szolgáltató egység stb. - körül lehatárolt térség, melyben egy vagy több társadalmi, gazdasági mozgás, áramlás konkrét céllal az adott térelem felé irányul (ingázó munkaerő, vásárolni vagy éppen eladni bejárók stb.). A regionális kutatások során leggyakrabban a városok vonzáskörzetét szokták kijelölni, mely azonban többféle is lehet a különböző ismérvek alapján (munkaerő-piaci, oktatási, kulturális stb.), emiatt nehéz ma már egy város általános (több tényezős) vonzáskörzetét konkrétan lehatárolni. Az agglomerációtól az áramlásokban résztvevő kevesebb tényező, ezek ritkább gyakorisága és ebből eredően a vonzáskörzet akár nagyobb hatósugara különbözteti meg (pl. egy fővárosnak több szempontból az ország a vonzáskörzete). A körzet fogalmától abban különbözik, hogy itt a mozgást kiváltó racionális ok önkéntes döntésen alapul (áruház vonzáskörzete, szemben pl. a földhivatal körzete). A területfejlesztésben a vonzáskörzet a térszervezés révén kap főleg jelentőséget: a területfejlesztési egységek határainak meghúzásakor igyekeznek a vonzáskörzeteken alapuló térbeli szerveződések határvonalait figyelembe venni.
