Nyomtatás
Időállapot: közlönyállapot (2016.XII.2.)

2016. évi CXXX. törvény - a polgári perrendtartásról 3/8. oldal

(2) Ha az ügyben eljáró bíróság a kifogást nem tartja alaposnak, a kifogást tartalmazó beadványt megküldi az ellenfél részére, aki észrevételeit a kézbesítéstől számított nyolc napon belül terjesztheti elő. A határidő elteltét követően a bíróság az iratokat – az esetleg benyújtott észrevételekkel együtt – nyolc napon belül a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz.

(3) A járásbíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsa, a törvényszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást az ítélőtábla három hivatásos bíróból álló tanácsa, az ítélőtábla mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsa, a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria másik tanácsa az iratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyaláson kívül bírálja el.

(4) Ha a kifogást elbíráló bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a 157. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetekben az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére, a 157. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására hívja fel. A felhívásban – a 157. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetet kivéve – a kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot meghatározott eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja. A kifogás alaptalansága esetén azt indokolt határozattal elutasítja.

(5) Ha a kifogás előterjesztője ugyanabban a perben ismételten alaptalan kifogást nyújt be, őt a kifogást elbíráló bíróság az elutasító határozatában pénzbírsággal sújthatja.

(6) A kifogás elintézésére a végzés elleni fellebbezés felterjesztésére és elbírálására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

49. Az eljárás anyagának rögzítése

159. § [A jegyzőkönyv rögzítésének módjai, az eljárási cselekményről készített folyamatos felvétel]

(1) A bíróság a tárgyalásról, a tárgyaláson kívül foganatosított meghallgatásról, valamint törvényben meghatározott egyéb esetben jegyzőkönyvet készít.

(2) Az elnök határozza meg, hogy milyen eljárási cselekmények esetén alkalmaz jegyzőkönyvvezetőt.

(3) Ha jegyzőkönyvvezető alkalmazására nem kerül sor, a bíróság a jegyzőkönyv tartalmának rögzítése céljából, az adott eljárási cselekménnyel egyidejűleg, – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a jegyzőkönyvi tartalmat összefoglaló hangfelvételt rögzít és az írásbeli jegyzőkönyvet utóbb e felvétel hanganyagának leírásával készíti el.

(4) Ha a per érdemi tárgyalási szakában az eljárási cselekmény megkezdéséig bármelyik fél kéri, a bíróság – a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén – elrendeli a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel (a továbbiakban: folyamatos felvétel) útján történő készítését. Folyamatos felvétel készítését a per érdemi tárgyalási szakában a bíróság hivatalból is elrendelheti.

(5) Folyamatos felvétel készítése esetén az eljárási cselekmény anyagát e felvétel tartalmazza. A jogszabályban meghatározott módon hitelesített folyamatos felvétel jegyzőkönyvnek minősül. Ha folyamatos felvétel készítése esetén a bíróság jegyzőkönyvvezetőt alkalmaz, a jegyzőkönyv írásbeli kivonata az eljárási cselekménnyel egyidejűleg készül el. Ha jegyzőkönyvvezető alkalmazására nem kerül sor, a bíróság a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát utóbb e felvétel alapján készíti el.

(6) A folyamatos felvétel az adott eljárási cselekmény során történteket – a (7) bekezdésben foglalt esetek kivételével – megszakítás nélkül rögzíti.

(7) A bíróság érdemi határozatának meghozatala idejére a folyamatos felvételt megszakítja, egyéb határozatának meghozatala idejére megszakíthatja. Ha a bíróság fontos okból az eljárási cselekményt rövid időre megszakítja, ennek tartamára a folyamatos felvétel is megszakítható.

(8) Folyamatos felvétel készítése esetén tájékoztatni kell a feleket, hogy a felvételt mikor és hol tekinthetik meg, illetve hallgathatják meg. A folyamatos felvételre az iratok megtekintésére és az azokról történő másolat készítésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ahol e törvény valamely körülmény vagy nyilatkozat jegyzőkönyvben történő rögzítését vagy feltüntetését írja elő, az alatt a folyamatos felvételen történő rögzítést is érteni kell.

160. § [A jegyzőkönyvvel szemben támasztott formai és tartalmi követelmények, a jegyzőkönyv írásbeli kivonata]

(1) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:

a) az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot,

b) a felek nevét és perbeli állását, továbbá a per tárgyát,

c) a tárgyalás helyét, továbbá a tárgyalás kitűzött és tényleges kezdő és befejező időpontját, valamint a tárgyalás elhalasztásának tényét, illetve a tárgyalás folytatólagos vagy ismételt, perfelvételi vagy érdemi tárgyalási jellegét,

d) a bírák, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét,

e) a jelen lévő feleknek és képviselőiknek nevét és perbeli állását, a jelen lévő más perbeli személyek nevét,

f) annak tényét, ha a bíróság az ítélet kihirdetésének elhalasztása esetén a kihirdetéskor az írásba foglalt ítéletet a jelen lévő feleknek nyomban kézbesíti,

g) zárt tárgyalás esetén az erre történő utalást.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az eljárás menetét és az annak során történteket úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, az eljárás e törvényben meghatározott alaki követelményeknek megfelel-e, ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni,

b) a felek által előadott lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat, ideértve a felek tényállításait, jogállításait és bizonyítási indítványait, valamint a keresetkiterjesztést, a keresetváltoztatást, a viszontkeresetet, a beszámítást, a korábbi kérelmektől és nyilatkozatoktól való eltéréseket, illetve valamely nyilatkozatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztását vagy megtagadását,

c) a keresettől való elállást, továbbá az elismerést és a jogról való lemondást, illetve a felek között létrejött egyezséget,

d) az okiratok bemutatásának megtörténtét, valamint azoknak az eljárás szempontjából lényeges tartalmát, a tanúk vallomását, a szakértők szóban előadott véleményét és a szemle eredményét,

e) a pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket,

f) a korábbi eljárás ismertetésének megtörténtét, az ismertetett iratok megjelölését, valamint

g) a bíróság által az eljárási cselekmény folyamán hozott végzéseket és az ítélet kihirdetésének megtörténtét.

(3) Ha kizárólag írásbeli jegyzőkönyv készül a felek beadványának, a szakértők véleményének vagy más periratnak felolvasása, valamint okiratnak vagy másolatnak csatolása esetén a jegyzőkönyvben csupán ennek megtörténtére kell utalni.

(4) Ha kizárólag írásbeli jegyzőkönyv készül és a felek bármelyike az eljárás során felmerült valamely körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét kéri, ezt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a bíróságnak az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs tudomása.

(5) Folyamatos felvétel készítése esetén írásbeli jegyzőkönyv helyett a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát kell elkészíteni, amely tartalmazza:

a) az (1) bekezdés szerinti adatokat,

b) a folyamatos felvétel készítésére történő utalást,

c) a fél személyes meghallgatásának, a beavatkozó, a tanú és a szakértő meghallgatásának, valamint a szemlének a kezdő időpontját,

d) a felek között létrejött egyezség tartalmát,

e) a bíróság által az eljárási cselekmény folyamán hozott végzéseket.

(6) Ha a bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően az érdemi tárgyalást nyomban megtartja, az érdemi tárgyalásra történő áttérés időpontját a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Áttérés esetén a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát elkészíteni nem kell, elegendő, ha annak tartalma a perfelvételről készült írásbeli jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

161. § [A jegyzőkönyv elkészítése, kiegészítése, kijavítása]

(1) Az eljárási cselekményről az írásbeli jegyzőkönyvet, illetve a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát egyidejűleg, jegyzőkönyvvezető mellőzésével készült felvétel esetén pedig legkésőbb nyolc munkanapon belül el kell készíteni. Ha az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata felvétel alapján készül, fel kell tüntetni az írásba foglalás napját, és a feleket tájékoztatni kell arról, hogy azt mikor és hol tekinthetik meg, illetve vehetik át. A bíróság az írásba foglalt jegyzőkönyvet, illetve a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát az írásba foglalást követő további nyolc napon belül kézbesíti, ha törvény a jegyzőkönyv megküldését írja elő.

(2) Ha az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata az eljárási cselekménnyel egyidejűleg készül, vagy az írásbeli jegyzőkönyv a 159. § (3) bekezdése szerinti módon készül, az írásbeli jegyzőkönyv vagy az annak tartalmát összefoglaló hangfelvétel, illetve a jegyzőkönyv írásbeli kivonata hivatalból vagy az elnök engedélyével a feleknek az eljárási cselekménnyel egyidejűleg tett megjegyzései alapján is kiegészíthető és módosítható. A felek erre vonatkozó kérelmét – annak elutasítása esetén – az írásbeli jegyzőkönyvben, a jegyzőkönyv írásbeli kivonatában fel kell tüntetni. A módosítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész olvasható maradjon.

(3) Ha az írásbeli jegyzőkönyv felvétel útján készül, az eljárási cselekményen jelen lévő felek, ha a jegyzőkönyv részükre

a) kézbesítésre kerül, a kézbesítéstől számított nyolc napon belül,

b) nem kerül kézbesítésre, az eljárási cselekménytől számított tizenöt napon belül

az írásbeli jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését kérhetik.

(4) Ha a jegyzőkönyv írásbeli kivonata folyamatos felvétel alapján kerül leírásra a (3) bekezdés alkalmazandó azzal, hogy a bíróság a jegyzőkönyv írásbeli kivonatának kijavításáról, illetve kiegészítéséről a folyamatos felvétel tartalmának figyelembevételével határoz.

(5) Az írásbeli jegyzőkönyvet, a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát és az esetleges módosításokat az egyesbíró, illetve az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Ha a bíróság tanácsban jár el, és az elnök az aláírásban akadályoztatva van, az írásbeli jegyzőkönyvet vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát helyette – helyettesi minőségének feltüntetésével – a tanács egyik tagja írja alá.

(6) Ha az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata felvétel alapján készül, a felvétel vagy annak meghatározott részei írásba történő áttétele során a jegyzőkönyvvezető helyett a leírást végző bírósági alkalmazott (a továbbiakban: leíró) jár el, és aláírásával igazolja, hogy a leírást a felvételnek megfelelően készítette el. A folyamatos felvételt a bíróság elektronikus bélyegzővel látja el.

50. Az iratok megtekintése, másolatkészítés, adatkezelés

162. § [Az iratbetekintésre jogosultak köre, az iratbetekintés jogának terjedelme, a személyes adatok kezelésének időtartama és terjedelme]

(1) A felek, valamint azok képviselői, a szakértő és az ügyész a per iratait – a határozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek a kivételével – a per bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat vagy kivonatokat készíthetnek.

(2) A beavatkozó és annak képviselője a per iratainak megtekintésére, valamint azokról másolat vagy kivonat készítésére a beavatkozást engedélyező határozat meghozatalát követően jogosult.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meg nem határozott más perbeli személyek a per iratait a rájuk vonatkozó részben tekinthetik meg, és azokról maguknak másolatot vagy kivonatot készíthetnek.

(4) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére – törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben – a bíróság a per iratait vagy azok másolatát vagy kivonatát megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott személyeken és szerveken kívül – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben szabályozott tájékoztatás kivételével – az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. Az eljáró bíróság elnöke – az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után – engedélyezi az iratok megtekintését, az azokról való másolat vagy kivonat készítését, illetve a szükséges felvilágosítás megadását.

(6) A bíróság a perben érvényesített jog elbírálása céljából, azzal összefüggésben megismert személyes adatokat az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli. A bíróság e személyes adatokat eljárásának jogerős befejezését követően kizárólag a jogerős döntés végrehajtása, a jogerős döntésben foglaltak ellenőrzése, a jogerős döntésével összefüggő jogorvoslat vagy törvényben meghatározott egyéb feladat végrehajtása céljából kezelheti, és kizárólag e személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja.

163. § [Titokvédelemmel kapcsolatos szabályok]

(1) A 162. §-ban foglaltaktól eltérően, az olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, amelyről a nyilvánosságot minősített adat megőrzése érdekében zárták ki, illetve a minősített adatot tartalmazó egyéb okiratot lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem lehet. Ilyen ügyben az iratok megtekintésének is csak a minősítő által kiadott engedély alapján, a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint, a bíróság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye.

(2) A felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői az eljárás során az üzleti titkot, hivatásbeli titkot vagy törvényben meghatározott, az (1) bekezdésben nem említett más titkot tartalmazó iratok esetén – a titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett –, az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint gyakorolhatják az iratbetekintési és másolatkészítési jogot. Ha azonban a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult a 322. § (2) bekezdése alapján határidőben úgy nyilatkozott, hogy az üzleti titkot, hivatásbeli titkot vagy törvényben meghatározott más titkot tartalmazó irat megismeréséhez nem járul hozzá, a bíróságon, a jegyzőkönyvvezetőn, illetve a leírón kívül az irat e titkot tartalmazó részét más nem tekintheti meg, azt lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem lehet.

(3) Ha a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az okirat tartalma közérdekű adatnak minősül-e, az eljárás során ezt az okiratot megismerni nem lehet, és az az eljárás jogerős befejezése után is csak a per eldöntéséhez képest tekinthető meg, illetve másolható le. E rendelkezést a bíróságra, a jegyzőkönyvvezetőre, illetve a leíróra és arra a perbeli személyre, aki az iratot benyújtotta, nem kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdésben említett jegyzőkönyv, valamint az (1)–(3) bekezdésben meghatározott titkot tartalmazó irat megtekintését, valamint azok tartalmáról történő felvilágosítás adását, továbbá a (2) és (3) bekezdésben meghatározott titkot tartalmazó iratról való másolat és kivonat készítését kizárólag a minősítő vagy a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult által adott megismerési engedélyben vagy felmentésben feltüntetett személy részére lehet engedélyezni.

(5) Az iratok megtekintése és a másolatkészítés során a 285. § rendelkezéseit alkalmazni kell.

164. § [Anonimizált iratmásolat kiadása]

(1) Az ítéletről és az ítélettel szembeni perorvoslat során hozott, az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzésről – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a per jogerős befejezését követő három hónap eltelte után a bíróságnak fizetendő, jogszabályban meghatározott díj ellenében bárkinek anonimizált másolat adható. A határozatban szereplő természetes személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével; egyebekben a határozatban szereplő egyes személyeket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni.

(2) A határozatról – feltéve, hogy annak közzétételére a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezése alapján nem kerül sor – nem adható másolat, ha

a) a 163. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott titkot tartalmaz,

b) személyi állapotot érintő perben hozták meg, illetve

c) olyan perben hozták meg, amelyben a bíróság a nyilvánosságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárta.

(3) A (2) bekezdés a) pontjától eltérően a határozatról anonimizált másolat adható, ha a per tárgyát az adat minősítésének, illetve titkosítása jogszerűségének eldöntése képezi és a bíróság azt állapítja meg, hogy az adatot titokvédelem nem illeti meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott másolatban nem kell törölni:

a) törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó személy nevét és beosztását, valamint közfeladatával összefüggő egyéb személyes adatát, ha az adott személy az eljárásban közfeladatának ellátásával összefüggésben vett részt,

b) a meghatalmazottként eljárt jogi képviselő nevét,

c) az egyesület vagy alapítvány képviselőjének nevét,

d) egyéb közérdekből nyilvános adatokat.

51. Elveszett (megsemmisült) iratok pótlása

165. § [Az iratpótlás egyes módjai, a pótlás mellőzése]

(1) Az elveszett vagy megsemmisült iratok pótlására az ügyben eljárt bíró, illetve az elnök intézkedik. Ennek keretében szükség szerint elrendeli az iratok teljes vagy részleges pótlását, az írásbeli jegyzőkönyv, illetve a jegyzőkönyv írásbeli kivonatának felvétel alapján történő újbóli előállítását, meghallgatja az eljárásban részt vett személyeket, kiadmányokat, iratmásolatokat szerez be.

(2) Ha az elveszett vagy megsemmisült iratok alapján hozott határozat jogerős és végrehajtható, a befejezett ügy iratainak pótlása mellőzhető. A felektől ilyen esetben csak a határozat hiteles kiadmányát vagy másolatát kell beszerezni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az eljárási cselekmény anyagának felvétel formájában történő őrzése esetén is.

52. Pénzbírság

166. § [A pénzbírság alkalmazásának keretszabályai]

(1) Az e törvény rendelkezései alapján kiszabható pénzbírság legmagasabb összege egymillió forint, a kiskorúval szemben kiszabható pénzbírság legmagasabb összege pedig háromszázezer forint azzal, hogy a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben pénzbírság kiszabásának nincs helye.

(2) A kiszabott pénzbírság nem haladhatja meg a pertárgy értékét. Ha azonban a pertárgyérték az ötvenezer forintot nem haladja meg, a kiszabható pénzbírság legmagasabb összege százezer forint.

(3) A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet. A pénzbírság behajtására és felhasználására azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a bíróságok által büntetőügyben kiszabott pénzbüntetésekre irányadók.

(4) A pénzbírságban marasztaló végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság e végzését fontos okból maga is megváltoztathatja.

HARMADIK RÉSZ

ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS

X. FEJEZET

EGYEZSÉGI KÍSÉRLET PERINDÍTÁS ELŐTT

53. Közvetítői eljáráshoz kapcsolódó és anélküli egyezségi kísérlet

167. § [Közvetítői eljáráshoz kapcsolódó egyezségi kísérlet]

(1) Ha közvetítői eljárásban a felek között megállapodás jött létre, annak egyezségként történő jóváhagyása érdekében bármelyik fél a per megindítása előtt a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon egyezségi kísérletre idézést kérhet. Ha az egyezségi kísérletre idézést a megállapodást megkötő felek közösen kérik, az eljárás bármely hatáskörrel rendelkező bíróságon lefolytatható. A kérelemben fel kell tüntetni a felek nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, további ismert azonosító adatait és a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket. A kérelemhez csatolni kell a megállapodást.

(2) Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező.

(3) A bíróság az egyezségi kísérlet határnapját a kérelem beérkezésétől számított harminc napon – közös kérelem esetén tizenöt napon – belüli időpontra tűzi ki, amelyre a közös kérelem esetén a kérelmezőket, illetve a kérelmezőt és a kérelmezettet idézi; a kérelmet a kérelmezett részére egyidejűleg kézbesíti.

(4) A bíróság a felek között létrejött egyezséget jegyzőkönyvbe foglalja. Az egyezség jóváhagyására e törvénynek az egyezségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Bírósági titkár az egyezség jóváhagyása tárgyában határozatot nem hozhat.

(5) Ha a kitűzött határnapon nem jött létre egyezség, a bíróság az eljárást végzéssel eredménytelennek nyilvánítja és lezárja. A bíróság a kérelmezőt meg nem jelenése esetén – a megjelent ellenfél kérelmére – az okozott költség megtérítésére kötelezi.

168. § [Közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérlet]

(1) A fél a per megindítása előtt a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon akkor is kérhet egyezségi kísérletre idézést, ha megelőzőleg a felek között nem jött létre közvetítői eljárásban megállapodás. Az eljárásra a 167. § rendelkezéseit a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kérelemben elő kell adni a jogvita tárgyát és a tervezett egyezség tartalmát is.

(3) Az eljárásra a kötelező jogi képviselet e törvényben foglalt szabályait alkalmazni kell.

(4) Ha a kitűzött határnapon nem jött létre egyezség, a bíróság a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről tájékoztatja a feleket. Ha valamennyi fél úgy nyilatkozik, hogy a közvetítői eljárást igénybe veszi, az eljárás közös kérelmükre szünetel; a szünetelésre – az (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel – e törvénynek az eljárás szünetelésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A (4) bekezdés szerint szünetelő eljárás folytatásának kizárólag akkor van helye, ha a folytatást határidőben kérő fél a kérelme mellé csatolja a felek között a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást; ellenkező esetben a bíróság a folytatás iránti kérelmet elutasítja és az eljárás – megszakítás nélkül – továbbra is szünetel. A szabályszerű folytatás iránti kérelem alapján a bíróság az egyezségi kísérlet új határnapját a folytatás iránti kérelem beérkezésétől számított harminc napon belüli időpontra tűzi ki.

XI. FEJEZET

PERINDÍTÁS

54. Keresetlevél

169. § [A per megindítása]

(1) A pert a felperesnek az alperes ellen keresetlevéllel kell megindítania.

(2) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igényt keresetlevélként kell elbírálni, és úgy kell tekintetni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez megküldték.

170. § [A keresetlevél]

(1) A keresetlevél bevezető részében fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróság megnevezését,

b) a felek nevét, perbeli állását, a felperes azonosító adatait, az alperes ismert azonosító adatait, de legalább lakóhelyét vagy székhelyét, és

c) a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét.

(2) A keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni:

a) a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelmet,

b) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,

c) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket,

d) az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, és

e) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon.

(3) A keresetlevél záró részében fel kell tüntetni:

a) a per tárgyának az értékét, valamint a meghatározásakor figyelembe vett tényeket és jogszabályhelyet,

b) a bíróság hatáskörét és illetékességét – ha az ügyben külföldi elem van, a joghatóságát is – megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,

c) a megfizetett illeték összegét és megfizetési módját, vagy az eljárási illeték megfizetésének hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,

d) a nem természetes személy fél perbeli jogképességét, a fél törvényes képviselőjeként megjelölt személy és a meghatalmazott perbeli képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, és

e) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.

(4) Keresethalmazat esetén a (2) bekezdésben foglaltakat keresetenként kell teljesíteni, feltüntetve a keresetek egymáshoz való viszonyát és – egymással eshetőleges viszonyban álló több kereset esetén – az elbírálás kért sorrendjét is.

(5) A keresetlevélben feltüntethető az alpereshez intézett, indokolt felhívás

a) állítási szükséghelyzet esetén valamely tény állításához szükséges információ szolgáltatására, illetve

b) bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására.

171. § [A keresetlevél mellékletei]

(1) A keresetlevélhez csatolni kell:

a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,

b) a keresetlevél érdemi részében feltüntetett bizonyítékot, és

c) a keresetlevél záró részében feltüntetett bizonyítékot, költségkedvezmény iránti kérelem vagy jogszabályon alapuló költségkedvezmény esetén jogszabályban előírt iratokat.

(2) Az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.

172. § [A kereseti kérelem fajtái]

(1) Marasztalásra irányuló kereseti kérelem csak lejárt követelés érvényesítése iránt terjeszthető elő.

(2) Tartásdíj, járadék és más időszakos szolgáltatás iránt indított perben a marasztalásra irányuló kereseti kérelem a le nem járt követelésre is előterjeszthető. Lakás, más helyiség vagy egyéb ingatlan visszabocsátása iránt a kereseti kérelem a visszabocsátás iránti kötelezettség lejárata előtt is előterjeszthető, feltéve, hogy a visszabocsátásnak határozott időpontban kell történnie.

(3) Valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása iránt akkor terjeszthető elő kereseti kérelem, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból marasztalás nem kérhető. A bíróság e törvényes feltételek fennállását hivatalból vizsgálja.

(4) A felek jogállapotának vagy jogviszonyának megváltoztatása – létrehozása, megszüntetése vagy módosítása – iránt akkor terjeszthető elő kereseti kérelem, ha azt jogszabály kifejezetten megengedi.

173. § [Keresethalmazat]

(1) Több kereset (valódi tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha a keresetek ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból erednek és a keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik. Az e törvény hatálya alá tartozó ügyben előterjesztett keresetet nem lehet összekapcsolni közigazgatási perben, illetve egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozó keresettel, illetve indítvánnyal.

(2) Egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereset (a továbbiakban: látszólagos tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha

a) a keresetek ugyanabból a jogviszonyból erednek,

b) az egyes keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság hatáskörébe vagy kizárólagos illetékességébe tartozik, és

c) több alperes esetén valamennyi keresetet valamennyi alperes ellen indítják.

(3) A fél személye vonatkozásában egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereset (látszólagos személyi keresethalmazat) nem terjeszthető elő.

(4) A keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén is valamennyi keresetre nézve beállnak.

174. § [Áttétel]

(1) Ha a keresetlevél alapján megállapítható, hogy a per elbírálása valamely más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, a bíróság elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz történő áttételét. Áttételnek van helye akkor is, ha a jogvita elbírálása közigazgatási perben vagy egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozik.

(2) A bíróság az alperesnek megküldött áttételt elrendelő végzéshez csatolja a keresetlevelet, kivéve, ha az a részére korábban megküldésre került. Ha az alperesnek nincs perbeli jogképessége, az áttételt elrendelő végzést számára nem kell kézbesíteni.

(3) Az áttételt elrendelő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság a végzését maga is megváltoztathatja. A keresetlevelet a végzés jogerőre emelkedése előtt nem lehet az új bírósághoz továbbítani.

(4) Nincs helye a keresetlevél áttételének olyan bírósághoz, amely saját hatáskörének vagy illetékességének hiányát már jogerősen megállapította.

(5) A bíróság az áttétel tárgyában soron kívül jár el.

175. § [Az áttétel jogkövetkezményei]

(1) Az áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez azt áttették.

(2) Az áttételről történő rendelkezésig a felek által teljesített perbeli cselekmények és bírói rendelkezések hatálytalanok, kivéve, ha

a) azok az áttétellel kapcsolatosak,

b) azok az áttételre okot adó keresetváltoztatás vagy keresetkiterjesztés előtt történtek, vagy

c) valamennyi cselekményt a felek jóváhagyják és valamennyi rendelkezést az új bíróság hatályában fenntartja.

176. § [Visszautasítás]

(1) A bíróság – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a keresetlevelet visszautasítja, ha

a) a perre magyar bíróság joghatósága – törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, nemzetközi egyezmény alapján – kizárt, vagy külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal,

b) az igény elbírálása más hatóság – ideértve a büntető vagy szabálysértési ügyben eljáró bíróságot és a választottbíróságot is – hatáskörébe tartozik vagy polgári nemperes bírósági eljárásban érvényesíthető,

c) a pert törvényben meghatározott más hatósági vagy egyéb eljárásnak, illetve a 24. § (3) bekezdése szerinti eljárásnak kell megelőznie,

d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított más perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták,

e) a félnek nincs perbeli jogképessége,

f) az igény – az elévülés esetét kivéve – bírósági úton nem érvényesíthető,

g) a pert nem jogszabályban erre feljogosított személy indítja,

h) a pert jogszabály alapján a munkáltató helytállási kötelezettségébe tartozó személyiségi jogot sértő tevékenység, illetve károkozás miatt a közigazgatási, bírósági vagy ügyészségi jogkörében eljáró személy ellen indították,

i) a felperes a perindításra jogszabályban megállapított határidőt elmulasztja,

j) az nem tartalmazza a 170. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket, illetve alaki kellékeket vagy a felperes nem csatolta a 171. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező mellékleteket,

k) a felperes nem fizette meg a keresetlevélben megjelölt pertárgyértéknek vagy a jogszabályban meghatározott tételes illetéknek megfelelő mértékű eljárási illetéket, valamint költségkedvezmény iránti kérelmet, illetve jogszabályon alapuló költségkedvezményre történő hivatkozást sem terjesztett elő, vagy

l) azt a felperes a kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtotta be.

(2) A bíróság visszautasítja a keresetlevelet, ha a felperes hiánypótlási felhívás ellenére nem

a) pótolta a fél mellőzött törvényes képviselőjét,

b) gondoskodott azon személyek perben állásáról, akik ellen jogszabály szerint a per indítható, illetve akiknek a perben állása kötelező,

c) nyújtott be – törvény által meg nem engedett keresethalmazatot vagy pertársaságot tartalmazó keresetlevél esetén – e törvény rendelkezéseinek megfelelő keresetlevelet,

d) gondoskodott a 73. § (3) bekezdése szerinti esetben a jogi képviseletéről,

e) pótolta az (1) bekezdés j) pontjában foglaltakat tartalmazó, de egyéb okból hiánypótlásra szoruló keresetlevél hiányait, vagy

f) pótolta – az (1) bekezdés k) pontja szerint a megjelölt pertárgyértéknek megfelelően megfizetett illetéken felül – a bíróság által a felperestől eltérően meghatározott pertárgyértékhez képest a hiányzó illetéket.

(3) A keresetlevelet vissza kell utasítani akkor is, ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott okok a keresetlevélnek csak valamely részét érintik.

(4) Ha a fél, az ügyész, illetve a perindításra feljogosított személy keresete alapján a per tárgyában már jogerős ítéletet hoztak, ugyanazon ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt előterjesztett keresetlevélre az (1) bekezdés d) pontját kell alkalmazni, feltéve, hogy az ítéletet annak is kézbesítették, akinek igénye érvényesítése iránt a pert indították, és az vele szemben is jogerőre emelkedett.

(5) Ha a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igény vonatkozásában az (1) bekezdés j)–l) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lenne helye, a bíróság először hiánypótlásra hívja fel a felperest; ennek eredménytelensége esetén az (1) bekezdés j)–l) pontját kell alkalmazni.

177. § [A visszautasító végzés kézbesítése]

(1) A bíróság a keresetlevelet visszautasító végzést a felperesnek kézbesíti és intézkedéséről az alperest értesíti. A végzés ellen a felperes külön fellebbezéssel élhet; a fellebbezést az alperesnek észrevételezésre nem kell megküldeni.

(2) Ha a fél perbeli jogképességgel nem rendelkezik vagy törvényes képviselőjét mellőzték, a keresetlevélben megjelölt személynek és címre kell az (1) bekezdés szerinti végzést kézbesíteni, illetve az értesítést megküldeni.

(3) Ha a visszautasító végzést a felperesnek hirdetményi kézbesítés alapjául szolgáló ok miatt nem lehet kézbesíteni, a bíróság hivatalból elrendeli a végzés hirdetményi kézbesítését. Ugyanezen ok esetén az alperes (1) bekezdés szerinti értesítése tekintetében hirdetményi kézbesítésnek nincs helye.

178. § [A keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartása]

(1) A keresetlevél visszautasítása esetén a keresetlevél előterjesztésének joghatásai fennmaradnak, ha a felperes az ügy előzményére hivatkozással, a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra előterjeszti, vagy igényét egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(2) Ha a felperes a visszautasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően a keresetlevelet újra előterjeszti, azt a visszautasító végzés ellen előterjesztett fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes felperesi nyilatkozat hatálytalan.

55. A kereset közlése

179. § [A kereset közlése]

(1) Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg felhívja az alperest, hogy a keresetlevél kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül terjessze elő az írásbeli ellenkérelmét.

(2) A bíróság a kereset közlésével egyidejűleg megteszi a tárgyalás előkészítése körében szükséges további intézkedéseket.

(3) A bíróság a kereset közlésével egyidejűleg tájékoztatja az alperest a kötelező jogi képviselet szabályairól, ha erre korábban még nem került sor.

(4) A bíróság a keresetlevelet kézbesíti annak is, akinek igénye érvényesítése iránt az ügyész, illetve a perindításra feljogosított személy pert indított; nem akadálya az eljárás folytatásának, ha a keresetlevél e személy részére nem kézbesíthető.

(5) A bíróság az alperes indokolt kérelmére az írásbeli ellenkérelem benyújtására előírt határidőt kivételesen, legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbíthatja.

180. § [A perindítás joghatásainak beállása]

(1) A perindítás joghatásai a kereset közlésével állnak be.

(2) Ha a per a bíróság jogerős érdemi határozata nélkül fejeződik be, a keresetlevél előterjesztésének és a perindításnak a joghatásai – törvény eltérő rendelkezése hiányában – elenyésznek.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén is valamennyi keresetre irányadók.

56. A bírósági meghagyás

181. § [Az írásbeli ellenkérelem elmulasztásának következménye]

(1) Ha az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztését elmulasztja és beszámítást tartalmazó iratot sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság visszautasítja, a bíróság hivatalból, tárgyaláson kívül, az alperest a vele közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye.

(2) Nem akadálya a bírósági meghagyás kibocsátásának, ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot terjeszt elő, amely nem tartalmaz sem alaki védekezést, sem érdemi védekezést.

(3) Ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak alaki védekezést terjeszt elő, az érdemi védekezés előterjesztésének hiányára a 203. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

182. § [A bírósági meghagyással szembeni ellentmondás]

(1) A bírósági meghagyás ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bármelyik fél írásban, a meghagyást kibocsátó bíróságnál ellentmondással élhet. Nem tekinthető a bírósági meghagyás megtámadásának, ha a fél a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztást vagy a részletekben történő fizetést, illetve csak a bírósági meghagyás kijavítását kéri. Ha az ellentmondás csak a perköltséget, illetve a meg nem fizetett illetéket vagy az állam által előlegezett költséget sérelmezi, erről a bíróság tárgyaláson kívül végzéssel határoz; e végzéssel szemben külön fellebbezésnek van helye.

(2) Az ellentmondással egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot is elő kell terjeszteni. Ennek elmaradása vagy az ellentmondás elkésettsége esetén, továbbá a 181. § (2) bekezdése szerinti esetben a bíróság az ellentmondást visszautasítja. Ugyanígy jár el a bíróság, ha az ellentmondáshoz csak beszámítást tartalmazó iratot terjesztenek elő, és azt a bíróság visszautasítja. Az ellentmondást visszautasító végzés ellen az ellentmondással élő fél külön fellebbezéssel élhet. Az ellentmondással egyidejűleg viszontkereset indításának nincs helye.

(3) Az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően előterjesztett ellentmondás esetén a bírósági meghagyás hatályát veszti és a bíróság az eljárást a perfelvétel szabályai szerint folytatja. Az ellentmondás illetékét az ellentmondással élő fél nem számíthatja fel.

(4) A bírósági meghagyás vagy annak azon része, amelyet ellentmondással nem támadtak meg, vagy amellyel szembeni ellentmondást a bíróság jogerősen visszautasította, az ellentmondásra nyitva álló határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős.

(5) Ha olyan féllel szemben került sor bírósági meghagyás kibocsátására, akinek a keresetlevelet

a) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, vagy

b) a 2005. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett, a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. november 15. napján kelt Egyezmény alapján

kellett kézbesíteni, a bírósági meghagyás megtámadására előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak a bírósági meghagyás kibocsátásától számított egy évig van helye; az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot is elő kell terjeszteni.

XII. FEJEZET

PERFELVÉTELI SZAK

57. A perfelvétel általános rendelkezései

183. § [A perfelvétel tartalma]

(1) A perfelvétel körében a felek perfelvételi iratban feltüntetett vagy perfelvételi tárgyaláson előadott tényre és jogra vonatkozó állítással, tagadással, be- vagy elismeréssel, ezekből következő kérelemmel, a tények megállapításához szükséges bizonyítási indítvánnyal, a bizonyítékok és a bizonyítási indítványok értékelésére vonatkozó nyilatkozattal, valamint bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásával (a továbbiakban együtt: perfelvételi nyilatkozat) – a bíróság közrehatása mellett – meghatározzák a jogvita kereteit.

(2) A perfelvétel látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén is valamennyi keresetre egyidejűleg kiterjed.

(3) A bíróság a perfelvétel körében bizonyítást csak törvényben meghatározott esetben folytat le.

(4) A perfelvételt lezáró végzés meghozataláig a fél a perfelvételi nyilatkozatait – e törvény keretei között – az ellenfél hozzájárulása nélkül megváltoztathatja.

(5) Azt a felet, aki perfelvételi nyilatkozatát úgy teszi vagy változtatja meg, hogy arra a perfelvétel során perfelvételi iratban vagy tárgyaláson korábban lehetősége volt, a bíróság pénzbírsággal sújtja.

(6) Ha a fél valamely perfelvételi nyilatkozatot a bíróság anyagi pervezetése ellenére nem vagy nem teljeskörűen terjeszt elő, a bíróság a fél perfelvételi nyilatkozatait hiányos tartalma szerint, a rendelkezésre álló peranyag alapján bírálja el.

184. § [Állítási szükséghelyzet]

(1) A fél állítási szükséghelyzetben van, ha

a) valószínűsíti, hogy a határozott tények állításához szükséges információval kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik,

b) igazolja, hogy az információ megszerzése és megtartása érdekében szükséges intézkedéseket megtette,

c) az ellenérdekű fél bírói felhívásra sem adja meg az információt, és

d) az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a) és b) pontban foglaltak ellenkezőjét.

(2) Állítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzettel érintett tényállítást a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.

185. § [Kereset- és ellenkérelem-változtatás a perfelvétel során]

(1) A perfelvétel során keresetváltoztatásnak akkor van helye, ha a megváltoztatott kereset ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból ered, mint a korábbi kereset.

(2) A keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot a keresetlevélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal kell megtenni.

(3) A bíróság visszautasítja a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot, ha a benne foglalt kereset esetében e törvény szerint a keresetlevél visszautasításának lenne helye; a hiánypótlási felhívás kiadásának szükségességére a keresetlevél visszautasítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bíróság elutasítja a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot, ha nem állnak fenn az (1) bekezdésben foglalt feltételek. A bíróság e bekezdés szerinti határozatát köteles indokolni.

(4) A keresetváltoztatás előtti nyilatkozathoz kötődő keresetlevél előterjesztési, illetve perindítási joghatások a perfelvételt lezáró végzés meghozatalával elenyésznek.

(5) Az ellenkérelem-változtatást tartalmazó nyilatkozatot az írásbeli ellenkérelemre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal kell megtenni.

186. § [A perfelvétel körén kívüli egyéb perbeli cselekmények]

A perfelvételi szakban a bíróság és a felek a perfelvétel lefolytatása mellett e törvény szerint járnak el a perfelvétel körén kívül eső esetleges egyéb perbeli cselekmények vonatkozásában.

58. A perfelvétel a perfelvételi tárgyalásig

187. § [A perfelvétel módjának meghatározása]

A bíróság a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően, az ügy körülményeitől függően:

a) a perfelvételi tárgyalás kitűzése előtt további írásbeli perfelvételt rendel el,

b) kitűzi a perfelvételi tárgyalást, vagy

c) további írásbeli perfelvétel elrendelése és perfelvételi tárgyalás kitűzése nélkül jár el.

188. § [További írásbeli perfelvétel elrendelése]

Ha a bíróság további írásbeli perfelvételt rendel el, az írásbeli ellenkérelmet kézbesíti a felperesnek és megfelelő határidő tűzésével felhívja, hogy az arra vonatkozó válasziratát terjessze elő.

189. § [A perfelvételi tárgyalás kitűzése és az idézés]

(1) A bíróság kitűzi a perfelvételi tárgyalást és arra a feleket idézi, ha

a) további írásbeli előkészítést rendelt el és a felperes a válasziratot előterjesztette, vagy ennek hiányában a válaszirat előterjesztésére megadott határidő lejárt, vagy

b) további írásbeli perfelvételt nem rendelt el és a perfelvételi tárgyalás mellőzése sem indokolt.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a perfelvételi tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az idézésnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze (a továbbiakban: tárgyalási időköz). A tárgyalási időközt a bíróság sürgős esetben lerövidítheti.

(3) Ha a bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzése előtt nem rendelt el további írásbeli perfelvételt, az idézéssel egyidejűleg kézbesíti a felperesnek az alperes írásbeli ellenkérelmét.

(4) Ha a bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzése előtt további írásbeli perfelvételt rendelt el, és a felperes a válasziratát előterjesztette, a bíróság az idézéssel egyidejűleg azt kézbesíti az alperesnek és megfelelő határidő tűzésével felhívhatja az alperest viszontválasz előterjesztésére.

(5) A bíróság a perfelvételi tárgyalás határnapját úgy állapítja meg, hogy az előterjesztendő irat lehetőleg a kitűzött határnap előtt a többi félnek kézbesíthető legyen.

(6) A fél köteles gondoskodni arról, hogy a perfelvételi tárgyaláson tény- és bizonyítási kérdésekben személyesen vagy képviselője útján nyilatkozatot tudjon tenni. A bíróság erről, továbbá a 191. § (4) bekezdésében és a 192. § (2) bekezdésében foglaltakról az idézésben tájékoztatja a felet.

59. A perfelvételi tárgyalás

190. § [A perfelvételi tárgyalás elmulasztásának következményei]

(1) Ha a perfelvételi tárgyalást

a) valamennyi fél elmulasztotta, vagy

b) valamelyik fél elmulasztotta, és a jelen lévő fél nem kérte annak megtartását,

a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.

(2) Ha a perfelvételi tárgyalás a jelen lévő fél kérelmére megtartásra kerül,

a) úgy kell tekintetni, hogy a mulasztó fél a megjelent fél tárgyalást megelőzően vagy tárgyaláson előterjesztett tényállítását, jogállítását, illetve bizonyítékát nem vitatja, valamint kérelme, indítványa teljesítését nem ellenzi, kivéve, ha korábban ezekkel ellentétes nyilatkozatot tett,

b) úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél keresete vagy ellenkérelme megalapozásához egyéb perfelvételi nyilatkozatot nem kíván, illetve nem tud tenni,

c) a mulasztó féllel közöltnek kell tekinteni a tárgyaláson jelen lévő fél nyilatkozatát, a tárgyaláson csatolt, illetve kézbesíthető iratot, és

d) a perfelvétel lezárható, kivéve, ha a perfelvételi tárgyalást e törvényben meghatározott okból el kell halasztani.

191. § [A perfelvételi tárgyalás menete]

(1) A bíróság a perfelvételi tárgyalás kezdetén összegzi a jogvita szempontjából lényeges nyilatkozatokat. A felek az összegzésre észrevételt tehetnek.

(2) Ha az alperes az ellenkérelmében az eljárás megszüntetését kérte, és erről a bíróság még nem határozott, a bíróság először ebben a kérdésben tárgyal és határoz. A bíróság a megszüntetés iránti kérelem tárgyalása mellett elrendelheti az érdemi védekezés vonatkozásában is a perfelvétel folytatását, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének a felek mulasztása, közös kérelme vagy a felperes elállása folytán van helye. A bíróság az eljárás megszüntetése iránti kérelem elutasításáról az eljárást befejező határozatában is rendelkezhet.

(3) A bíróság a szükséges körben felhívja a feleket, és lehetőséget biztosít arra, hogy perfelvételi nyilatkozataikat előadják.

(4) A fél jogi képviselője mellett a fél, a törvényes képviselője és a nem jogi képviselő meghatalmazottja a tényállítás, a bizonyíték és a bizonyítási indítványok tekintetében hatályos nyilatkozatot tehet.

192. § [A perfelvételi tárgyalás elhalasztása]

(1) A bíróság elhalasztja a perfelvételi tárgyalást, ha

a) a fél a tárgyalást elmulasztotta és az ellenfél a tárgyaláson a kereseti, viszontkereseti kérelem fajtáját, a jogállítását megváltoztatta vagy a kereseti, viszontkereseti kérelmét, illetve beszámítás útján érvényesített követelése összegét felemelte,

b) a fél a tárgyaláson az a) pontban meghatározott nyilatkozatát oly módon változtatta meg, hogy a tárgyaláson jelen lévő ellenfélnek az ellenkérelem vagy annak módosítása, illetve nyilatkozata előterjesztésére megfelelő időt kell biztosítani,

c) a fél a perfelvételi nyilatkozatát a tárgyaláson önhibáján kívüli okból nem tudja teljeskörűen megtenni, vagy

d) a perfelvétel lezárásának e törvény szerinti egyéb akadálya van.

(2) A perfelvételi tárgyalás elhalasztásának az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján nincs helye önmagában azért, mert a fél képviselője a nyilatkozatot azért nem tudja megtenni, mert a jelen nem lévő fél vagy annak más képviselője rendelkezik a szükséges ismeretekkel.

(3) A bíróság a perfelvételi tárgyalást elhalasztó végzésében megjelöli a halasztás okát, a folytatólagos perfelvételi tárgyalás határnapját nyomban – a 189. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával – kitűzi, arra a feleket idézi, és a tárgyaláson lefolytatott perfelvétel eredményéhez képest felhívja a felet, hogy megfelelő határidőn belül az előkészítő iratát terjessze elő.

193. § [A folytatólagos perfelvételi tárgyalás]

A folytatólagos perfelvételi tárgyalásra a perfelvételi tárgyalás elmulasztásának a következményeire, a perfelvételi tárgyalás menetére és elhalasztására vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

60. A perfelvétel lezárása perfelvételi tárgyaláson

194. § [A perfelvétel lezárása]

(1) Ha a felek a perfelvételi nyilatkozataikat megtették, és a perfelvételi tárgyalás elhalasztásának nincs helye, a bíróság a perfelvételt végzéssel lezárja; a bíróság e végzéséhez kötve van.

(2) A perfelvétel lezárása előtt a bíróság a feleket erre figyelmezteti és lehetőséget biztosít további nyilatkozataik megtételére.

195. § [Egyezség létrehozásának megkísérlése a perfelvételi tárgyaláson és közvetítői eljárás útján]

A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a bíróság – ha annak sikerére esély mutatkozik – megkísérli a felek között egyezség létrehozását. A bíróság tájékoztatást nyújt a közvetítés igénybevételének lehetőségéről, annak módjáról és előnyeiről, az esetleges megállapodás bírósági egyezségbe foglalásának lehetőségéről, valamint a szünetelés szabályairól.

196. § [Áttérés az érdemi tárgyalásra]

Ha a felek között a 195. §-ban foglaltak alapján nem jött létre egyezség és az eljárás nem szünetel, a bíróság nyomban megtartja vagy – ha ezt az ügy körülményei nem teszik lehetővé – kitűzi az érdemi tárgyalást, és arra a feleket idézi.

61. Perfelvételi tárgyalás mellőzése

197. § [Tájékoztatás a perfelvételi tárgyalás mellőzéséről]

(1) Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a felek a keresetlevélben és az írásbeli ellenkérelemben megtett nyilatkozatokkal a jogvita kereteit meghatározták, tájékoztatja a feleket, hogy a perfelvételt további írásbeli perfelvétel és perfelvételi tárgyalás mellőzésével kívánja lezárni, továbbá egyidejűleg

a) a felperesnek kézbesíti az írásbeli ellenkérelmet,

b) figyelmezteti a feleket a perfelvétel lezárásának a következményére, és

c) tájékoztatja a feleket, hogy ha ezt bármelyikük tizenöt napon belül írásban kéri, perfelvételi tárgyalást tart.

(2) A bíróság perfelvételi tárgyalást tűz ki és arra a feleket idézi, ha azt bármelyik fél határidőben kéri.

198. § [A perfelvétel lezárása perfelvételi tárgyalás nélkül]

Ha a felek határidőben nem kérték a perfelvételi tárgyalás tartását, a bíróság – tárgyaláson kívül – végzéssel lezárja a perfelvételt és kitűzi az érdemi tárgyalást, amelyre a feleket idézi. A perfelvételt lezáró végzéshez a bíróság kötve van.

62. A perfelvétel iratai

199. § [Az írásbeli ellenkérelem]

(1) Az ellenkérelem bevezető részében fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróság nevét és a bírósági ügyszámot,

b) a felek nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, perbeli állását, az alperesnek a keresetlevélben fel nem tüntetett azonosító adatait,

c) az alperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét is.

(2) Az ellenkérelem érdemi részében – ha azzal a fél a perben védekezni kíván – fel kell tüntetni:

a) alaki védekezés esetén

aa) az eljárás megszüntetésére alapot adó okot, az azt megalapozó jogszabályhelyet és tényeket,

ab) a tényeket alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon,

b) érdemi védekezés esetén

ba) a beszámítás kivételével valamennyi anyagi jogi kifogást a jogalap megjelölése útján és az azt megalapozó tényeket, továbbá az ezek közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést,

bb) a kereseti kérelem vitatott részét,

bc) a keresetlevélben feltüntetett tényekre, bizonyítékokra és bizonyítási indítványokra vonatkozó vitató nyilatkozatot és a védekezést megalapozó tényeket,

bd) a keresettel érvényesített jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggést cáfoló jogi érvelést, és

be) a védekezést – ideértve az anyagi jogi kifogást is – megalapozó tényeket alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, illetve bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon.

(3) Az ellenkérelem záró részében fel kell tüntetni:

a) az ellenfél – állítási, illetve bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással rögzített – felhívására tett nyilatkozatot, illetve csatolt bizonyítási eszközt, vagy ezek hiányában a felhívásban foglaltak nem teljesítésének indokát,

b) a fél perben eljáró törvényes képviselője – ha az eltér az ellenfél által feltüntetettől – és meghatalmazottja képviseleti jogát megalapozó tényeket és azok bizonyítékait.

(4) Keresethalmazat esetén a (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettséget keresetenként kell teljesíteni.

(5) Az ellenkérelemben feltüntethető az ellenfélhez intézett, indokolt felhívás

a) állítási szükséghelyzet esetén valamely tény állításához szükséges információ szolgáltatására, vagy

b) bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására.

(6) Ha a fél a vele szemben érvényesített jogot és kérelmet elismeri, a (2)–(5) bekezdésben foglaltak helyett e nyilatkozatát kell feltüntetni.

200. § [Az írásbeli ellenkérelem mellékletei]

Az ellenkérelemhez csatolni kell:

a) a 171. §-ban meghatározott fajtájú, az ellenkérelemhez kapcsolódó mellékleteket, és

b) az ellenfél felhívásának teljesítése esetén azon bizonyítékokat, amelyekre a felhívás vonatkozott.

201. § [Válaszirat, viszontválasz]

(1) A válasziratban a bíróság felhívásának megfelelő körben fel kell tüntetni

a) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a fél az ellenkérelemben szereplő tény-, illetve jogállításokat, kérelmeket, továbbá a bizonyítékokra, bizonyítási indítványokra vonatkozó állításokat mennyiben és milyen okból vitatja,

b) az ellenfél – állítási, illetve bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással rögzített – felhívására tett nyilatkozatot, illetve csatolt bizonyítási eszközt, vagy ezek hiányában a felhívás nem teljesítésének indokát, és

c) a bíróság anyagi pervezetése szerinti felhívásra vonatkozó nyilatkozatot.

(2) A fél válasziratban külön felhívás nélkül is tehet az (1) bekezdés körébe nem tartozó perfelvételi nyilatkozatot, és a 199. § (5) bekezdése szerinti felhívást intézhet az ellenfélhez.

(3) Ha a fél az ellenkérelemre tekintettel keresetet kíván változtatni, a válasziratban fel kell tüntetni a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot.

(4) A válaszirathoz mellékelni kell a feltüntetett és rendelkezésre álló, valamint az ellenkérelem szerinti felhívásban feltüntetett bizonyítékot.

(5) A viszontválaszra a válasziratra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az ellenkérelmen a válasziratot, a keresetváltoztatáson az ellenkérelem-változtatást kell érteni.

202. § [Előkészítő irat]

Az előkészítő iratban azt a perfelvételi nyilatkozatot kell feltüntetni, amelynek ilyen formában történő előterjesztésére a bíróság a felet felhívta.

203. § [Perfelvételi irat előterjesztése és kézbesítése]

(1) A fél perfelvételi iratot – ideértve a 63. alcím szerinti perfelvételi iratokat is – akkor terjeszthet elő, ha arra a bíróság felhívta, vagy azt törvény lehetővé teszi. Az ennek megsértésével előterjesztett irat – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – hatálytalan.

(2) Ha a fél az e törvényben vagy a bíróság felhívásában meghatározott valamely perfelvételi nyilatkozatot nem tüntet fel a perfelvételi iratban, úgy kell tekinteni – mindaddig, amíg nyilatkozatot nem tesz –, hogy

a) a fél az ellenfél érintett tényállítását, jogállítását, illetve bizonyítékát nem vitatja, az ellenfél érintett kérelme, illetve indítványa teljesítését nem ellenzi, kivéve, ha korábban ezzel ellentétes nyilatkozatot tett, és

b) a fél keresete vagy ellenkérelme megalapozásához nem kíván, illetve nem tud az érintett perfelvételi nyilatkozat szerinti tényállítást, jogállítást, kérelmet, bizonyítékot vagy bizonyítási indítványt előterjeszteni.

(3) Ha a bíróság a felet valamely perfelvételi irat előterjesztésére először hívja fel, egyidejűleg figyelmezteti az irat hiányosságának, előterjesztése elmulasztásának a következményeire.

(4) Több – ugyanolyan vagy eltérő fajtájú – perfelvételi iratot külön beadványban kell előterjeszteni.

(5) A bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzését követően előterjesztett perfelvételi iratot kézbesíti a feleknek, ha pedig a kézbesítés a perfelvételi tárgyalás határnapjáig már nem lehetséges, azt a tárgyaláson adja át.

63. A perfelvétel további iratai és szabályai viszontkereset, beszámítás esetén

204. § [Viszontkereset]

(1) Az alperes a felperes ellen – a keresettel érvényesíteni kívánt joggal azonos jogviszonyból eredő joga iránt – írásban előterjesztett viszontkereset-levéllel viszontkeresetet indíthat. A viszontkereset-levelet a kereset közlésétől számított negyvenöt napon belül vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül, de legkésőbb az írásbeli ellenkérelem, illetve beszámítást tartalmazó irat előterjesztésével egyidejűleg kell benyújtani. Más jogviszonyból eredő jog iránt akkor terjeszthető elő viszontkereset, ha a kereset tekintetében a per eldöntése függ a viszontkereset elbírálásától vagy a viszontkereset eldöntése függ a kereset elbírálásától.

(2) Törvényszék előtt nincs helye járásbíróság hatáskörébe tartozó viszontkereset indításának, kivéve a vagyonjogi perben vagyonjogi igény iránt indított viszontkeresetet. Járásbíróság előtt olyan viszontkeresetet, amely a követelés egész összegére tekintettel a törvényszék hatáskörébe tartozna, csak akkor lehet indítani, ha a viszontkeresettel érvényesített követelés beszámításra is alkalmas, és a követelés összegének a felperes kereseti követelését meghaladó részére a járásbíróságnak hatásköre van.

(3) Vagyonjogi perben az eljáró bíróság a viszontkeresetre egyéb illetékességi ok hiányában is illetékes, kivéve, ha a viszontkereset elbírálása más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik.

(4) Nincs helye viszontkereset indításának az alperes által más perben a felperes követelésével szemben már beszámított követelés esetében.

(5) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a viszontkeresetre a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

205. § [A viszontkereset-levél]

A viszontkereset-levél tartalmi elemeire és mellékleteire a keresetlevélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

206. § [A viszontkereset-levél visszautasítása]

(1) A bíróság visszautasítja a viszontkereset-levelet, ha

a) azt az alperes e törvény rendelkezéseinek megsértésével terjesztette elő,

b) a keresetlevél visszautasításának a 176. § (1) és (2) bekezdésében foglalt valamely oka áll fenn, vagy

c) törvény egyéb rendelkezése értelmében nincs helye viszontkeresetnek.

(2) A viszontkereset-levél részbeni visszautasításának és áttételének nincs helye. A viszontkereset-levél visszautasításáról szóló végzéssel szemben külön fellebbezésnek van helye.

(3) A viszontkereset-levél visszautasítása esetén a viszontkereset-levél előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak, ha azt az alperes a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt szabályszerűen – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra előterjeszti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A visszautasító végzés jogerőre emelkedése előtt előterjesztett új viszontkereset-levélre a 178. § (2) bekezdésének rendelkezése irányadó.

(4) Az ismételten nem e törvénynek megfelelően benyújtott viszontkereset-levelet a bíróság visszautasítja; a bíróság e végzését köteles indokolni.

207. § [Viszontkeresettel szembeni írásbeli ellenkérelem]

A viszontkeresettel szembeni írásbeli ellenkérelem tartalmi elemeire és mellékleteire a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem szabályait kell alkalmazni.

208. § [Viszontkeresettel szembeni ellenkérelem elmulasztásának következménye]

Ha a felperes a viszontkeresettel szemben ellenkérelem előterjesztését elmulasztja és beszámítást tartalmazó iratot vagy nyilatkozatot sem terjeszt elő, illetve azt a bíróság visszautasítja, a bíróság a felperest a vele közölt viszontkereseti kérelemnek megfelelően hivatalból bírósági meghagyással kötelezi, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye. A 181. § (2) és (3) bekezdését és a 182. § rendelkezéseit a viszontkereset vonatkozásában is alkalmazni kell.

209. § [A beszámítás]

(1) Az alperes a felperes követelésével szembeni ellenkövetelését a kereset közlésétől számított negyvenöt napon belül vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül írásban előterjesztett beszámítást tartalmazó iratban számíthatja be. Ha az alperes írásbeli ellenkérelmet, illetve viszontkereset-levelet is előterjesztett, a beszámítást tartalmazó iratot legkésőbb ezzel egyidejűleg kell előterjeszteni.

(2) A követeléssel szemben nincs helye olyan ellenkövetelés beszámításának,

a) amelynek keresetként történő elbírálása más bíróság kizárólagos joghatósága alá, vagy – vagyonjogi követelés kivételével – hatáskörébe, illetve kizárólagos illetékességébe tartozna,

b) amelynek érvényesítése iránt az alperes más pert indított, és abban a perben a perindítás joghatása már beállt vagy azt jogerősen elutasították, vagy

c) amelyet az alperes más perben a felperessel szemben beszámításként már előterjesztett vagy azt az ellenkövetelés fennállta tekintetében érdemben jogerősen elbírálták.

(3) Egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több beszámítás nem terjeszthető elő.

(4) Az alperes beszámítani kívánt követelésével szemben a felperes részéről beszámításnak (a továbbiakban: ellen-beszámítás) nincs helye, kivéve, ha a felperes a beszámításra vonatkozó nyilatkozatát az alperesi beszámítás előterjesztését megelőzően már közölte az alperessel.

(5) A viszontkereseti követeléssel szemben a felperes által előterjeszthető beszámításra és az ellen-beszámításra az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A fél az (1) bekezdésben meghatározott határidő után beszámítással – ideértve az ellen-beszámítást is – írásban vagy a tárgyaláson szóban akkor élhet, ha a (2)–(4) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn, és

a) a beszámítást az ellenfél elismeri,

b) a beszámítani kért követelés a beszámítás előterjesztésére előírt határidő leteltét követően járt le, vagy

c) a beszámítani kért követelés a fél által indított más perben hozott jogerős ítéleten alapul.

(7) A beszámítást a (6) bekezdés b) pontja esetén az ellenkövetelés lejártától, a (6) bekezdés c) pontja esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül, de legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig kell előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(8) Ha a fél a tárgyaláson szóban él beszámítással, azt a beszámítást tartalmazó iratra vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal kell előadni.

(9) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a beszámításra a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

210. § [A beszámítást tartalmazó irat]

(1) A beszámítást tartalmazó iratra a keresetlevél tartalmára és mellékletére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az érdemi részben fel kell tüntetni annak kimutatását is, hogy az ellenkövetelés a kereseti követelést milyen időponttal, mennyiben és miként szünteti meg.

(2) Ha a fél az ellenkövetelését a pert megelőzően nem számította be, az (1) bekezdés szerinti számítást a beszámítás bíróságra történő előterjesztése időpontjával kell elvégezni.

211. § [A beszámítást tartalmazó irat vagy nyilatkozat visszautasítása]

A bíróság a beszámítást tartalmazó iratot vagy nyilatkozatot visszautasítja a 206. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben. Egyebekben a visszautasításra a 206. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

212. § [A beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelem]

A beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelem tartalmi elemeire és mellékleteire a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem szabályait kell alkalmazni. Ha a fél a beszámítással szemben írásbeli ellenkérelmet nem terjeszt elő, a 203. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

213. § [A perfelvétel menetének további szabályai viszontkereset, illetve beszámítás esetén]

(1) A bíróság a perfelvételre alkalmas viszontkereset-levelet, illetve a beszámítást tartalmazó iratot a perfelvétel 187. § a) vagy b) pontja szerinti menetében az írásbeli ellenkérelemmel együtt vagy annak hiányában önállóan kézbesíti a felperesnek és megfelelő határidő tűzésével felhívja, hogy a viszontkeresettel, illetve a beszámítással szemben az írásbeli ellenkérelmet terjessze elő.

(2) További írásbeli perfelvétel elrendelése esetén, ha a felperes az írásbeli ellenkérelmet előterjeszti – ennek hiányában, ha az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére megadott határidő lejárt – a bíróság kitűzi a perfelvételi tárgyalást és az idézéssel egyidejűleg felhívhatja az alperest, hogy az írásbeli ellenkérelemre vonatkozó válasziratát is terjessze elő.

(3) Ha az alperes a keresettel szemben előterjeszt írásbeli ellenkérelmet, a bíróság a 187. § a) vagy b) pontja szerint folytatja a perfelvételt akkor is, ha a viszontkereset-levél, illetve a beszámítást tartalmazó irat perfelvételre való alkalmassága érdekében még további intézkedésre van szükség.

(4) A bíróság a perfelvételre utóbb alkalmassá vált viszontkereset-levelet és beszámítást tartalmazó iratot a perfelvétel állásától függően tárgyaláson kívül vagy tárgyaláson kézbesíti és megfelelő határidővel felhívja a felet, hogy a viszontkeresettel, illetve beszámítással szemben az ellenkérelmet írásban vagy az írásbeli ellenkérelemre előírt tartalommal tárgyaláson szóban adja elő. A bíróság elhalasztja a perfelvételi tárgyalást, ha az ellenkérelem előterjesztésére megfelelő határidőt kell biztosítani.

(5) A (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a fél a beszámítását vagy ellenbeszámítását a 209. § (6) bekezdése szerint terjesztette elő.

XIII. FEJEZET

ÉRDEMI TÁRGYALÁSI SZAK

64. Az érdemi tárgyalási szak általános rendelkezései

214. § [Az érdemi tárgyalási szak tartalma és az annak során tehető perfelvételi nyilatkozatok]

(1) Az érdemi tárgyalási szakban a bíróság a jogvitának a perfelvétel során meghatározott keretei között bizonyítást folytat le és eldönti a pert.

(2) A fél az érdemi tárgyalási szakban csak e törvényben meghatározott esetben tehet vagy változtathat meg perfelvételi nyilatkozatot.

65. A kereset- és ellenkérelem-változtatás, utólagos bizonyítás

215. § [A keresetváltoztatás megengedhetőségének feltételei]

(1) A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a kereset, viszontkereset vagy beszámítás megváltoztatásának (e fejezetben a továbbiakban együtt: keresetváltoztatás) az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig törvény eltérő rendelkezése hiányában akkor van helye, ha

a) tényállítás megváltoztatása esetén a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívül, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után

aa) jutott tudomására, illetve következett be, vagy

ab) tudomására jutó, illetve bekövetkező tényre tekintettel válik a per eldöntése szempontjából jelentőssé,

b) jogállítás, illetve kérelem megváltoztatása esetén azt az a) pont szerint megváltoztatott és a megváltoztatott jogállítással, illetve kérelemmel közvetlen okozati összefüggésben álló tény indokolja, vagy

c) a keresetváltoztatást a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése indokolja és azzal okozati összefüggésben áll,

és a megváltoztatott kereset ugyanabból a jogviszonyból ered, továbbá a bíróság hatásköre és illetékessége a megváltoztatott keresetre is fennáll.

(2) A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően bekövetkezett tény miatti tényállítás-változtatásnak nincs helye, ha az azon alapuló jog a 172. § (2) bekezdése alapján érvényesíthető lett volna.

(3) Ha a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, az (1) bekezdésnek a hatáskörre vonatkozó feltétele nem akadálya a kereset megváltoztatásának, és a hatáskör hiánya nem vehető figyelembe.

216. § [Az ellenkérelem-változtatás megengedhetőségének feltételei]

A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a keresettel, viszontkeresettel, beszámítással szembeni ellenkérelem megváltoztatásának (e fejezetben a továbbiakban együtt: ellenkérelem-változtatás) az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig törvény eltérő rendelkezése hiányában akkor van helye, ha

a) tényállítás megváltoztatása esetén a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívül, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után

aa) jutott tudomására, illetve következett be, vagy

ab) tudomására jutó, illetve bekövetkező tényre tekintettel válik a per eldöntése szempontjából jelentőssé,

b) jogállítás megváltoztatása esetén azt az a) pont szerint megváltoztatott, és a megváltozatott jogállítással közvetlen okozati összefüggésben álló tény indokolja,

c) elismerés megváltoztatása esetén azt az a) pont szerint megváltoztatott tény indokolja és e tény az elismerést nyilvánvalóan okszerűtlenné teszi, vagy

d) az ellenkérelem-változtatást a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése indokolja és azzal közvetlen okozati összefüggésben áll.

217. § [A kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás iránti kérelem]

(1) A fél a kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelmét írásban, a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

(2) A kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelemben fel kell tüntetni

a) a változtatás megengedhetőségének feltételeit, valamint a feltétel fennállását megalapozó tényeket,

b) a keresetlevél, a viszontkereset-levél, a beszámítást tartalmazó irat (e fejezetben a továbbiakban együtt: keresetlevél), illetve az írásbeli ellenkérelem tartalmi elemeire vonatkozó szabályok szerint a keresetnek, illetve az ellenkérelemnek a változtatással érintett részét, és

c) a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzés időpontját és módját, valamint azokat a bizonyítékokat, amelyek ezeket és az önhiba hiányát valószínűvé teszik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a változtatásra okot adó tényt alátámasztó, illetve a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzés időpontját, módját valószínűsítő bizonyítékokat.

218. § [A kereset- és az ellenkérelem-változtatás iránti kérelem vizsgálata]

(1) A bíróság – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasítja a kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelmet, ha az elkésett vagy nem tartalmazza a 217. §-ban meghatározottakat, továbbá, ha a megváltoztatott kereset vonatkozásában e törvény szerint a keresetlevél visszautasításának lenne helye. A bíróság a visszautasító végzését köteles indokolni.

(2) Ha a fél a visszautasító végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül, de legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a változtatás iránti kérelmet szabályszerűen – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra előterjeszti, a kérelem előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak. A határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolásnak.

(3) Ha ugyanaz a fél ismételt változtatás iránti kérelmet terjeszt elő, és azt a bíróság ismételten visszautasítja, a bíróság a visszautasításról szóló végzésében a felet pénzbírsággal sújthatja.

219. § [A kereset- és az ellenkérelem-változtatás megengedhetőségének vizsgálata]

(1) Ha a fél a kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás iránti kérelmét szabályszerűen előterjesztette, a bíróság – ha a változtatás feltételei fennállnak – a változtatást engedélyezi és a 222. §-ban foglaltak szerint jár el, ellenkező esetben a változtatás iránti kérelmet elutasítja. A határozathozatal előtt a feleket írásban vagy az érdemi tárgyaláson szóban meghallgathatja. A kérelem elutasítását a bíróság legkésőbb az ítéletében indokolja.

(2) A bíróság azt a felet, aki nyilvánvalóan alaptalan vagy ismételten alaptalan kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás iránti kérelmet terjeszt elő, a kérelmet elutasító végzésben pénzbírsággal sújtja.

220. § [Utólagos bizonyítás]

(1) A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a fél az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig akkor terjeszthet elő további bizonyítási indítványt, illetve bocsáthat rendelkezésre további bizonyítékot, ha az

a) a keresete, ellenkérelme alapjául hivatkozott tény bizonyítására vagy ellenbizonyításra szolgál, feltéve, hogy az utóbb keletkezett vagy arról önhibáján kívül utóbb szerzett tudomást,

b) valamely bizonyítási eszköz bizonyító erejének, bizonyítás eredményének cáfolatára szolgál, feltéve hogy az ellenbizonyítás lehetőségének módja, eszköze csak a lefolytatott bizonyításból vált számára felismerhetővé,

c) a keresete, illetve ellenkérelme megváltoztatásának alapjául hivatkozott tény bizonyítására vagy ellenbizonyításra szolgál, feltéve, hogy a kereset-, illetve ellenkérelem-változtatást a bíróság engedélyezi, vagy

d) a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése folytán vált szükségessé.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a fél a bizonyítási indítványt vagy bizonyítékot az arról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő, egyidejűleg köteles a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát valószínűsíteni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a fél a bizonyítási indítványt vagy bizonyítékot a lefolytatott bizonyítástól számított tizenöt napon belül terjesztheti elő, egyidejűleg köteles az ellenbizonyítási lehetőség utólagos felismerhetőségét és az előterjesztett bizonyítási eszköz ellenbizonyításra való alkalmasságát valószínűsíteni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a változtatással érintett részben elrendelt kiegészítő perfelvétel során a perfelvételi szak szabályai szerint terjesztheti elő a fél a bizonyítékait, ellenbizonyítékait.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a fél a bizonyítási indítványt vagy bizonyítékot a bíróság anyagi pervezetési cselekményének közlésétől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.

(6) A (2), (3) és (5) bekezdésben foglalt határidőt a bíróság indokolt kérelemre tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Az utólagos bizonyítás előterjesztési határidejének elmulasztása esetén igazolásnak, illetve az előterjesztés hiányai tekintetében hiánypótlási felhívás kiadásának nincs helye.

(7) Az e § rendelkezéseivel ellentétesen előterjesztett bizonyítékot vagy bizonyítási indítványt a bíróság figyelmen kívül hagyja.

221. § [Feltételhez nem kötött perfelvételi nyilatkozatok]

(1) A fél az ellenfél hozzájárulása és e törvényben meghatározott feltételek nélkül írásban vagy tárgyaláson szóban bármikor

a) leszállíthatja önállóan elbírálható kereseti követelésének – ideértve a viszontkeresetet és beszámítást is – összegét,

b) elismerheti az ellenfél jogállítását, kérelmét, vagy annak valamely részét, illetve beismerheti az ellenfél azon tényállítását, melyet korábban vitatott,

c) visszavonhatja anyagi jogi kifogását, illetve azon tényállítását, melyet az ellenfél korábban vitatott, vagy

d) a bizonyítás lefolytatása előtt visszavonhatja bizonyítási indítványát.

(2) Az (1) bekezdés szerint megváltoztatott nyilatkozat nem vonható vissza és a megváltoztatást megelőző nyilatkozatot újból előterjeszteni nem lehet; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.

66. A perfelvétel kiegészítése

222. § [A perfelvétel kiegészítése]

(1) A bíróság a kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás, továbbá a keresetkiterjesztés engedélyezéséről szóló végzésében a változással érintett részben elrendeli a perfelvétel kiegészítését. A bíróság e végzését tárgyaláson kívül vagy az érdemi tárgyaláson is meghozhatja, a kiegészítő perfelvételi tárgyalást az érdemi tárgyalással együtt – akár nyomban – is megtarthatja.

(2) Kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás esetén a bíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedésével egyidejűleg kézbesíti a változtatás iránti kérelmet a változtatással élő fél ellenfelének és megfelelő határidővel felhívja, hogy a szükséges perfelvételi nyilatkozatot előkészítő iratban vagy kiegészítő perfelvételi tárgyaláson szóban adja elő. Ezt követően a kiegészítő perfelvétel módjának meghatározására és lefolytatásra a perfelvételre vonatkozó szabályok irányadók.

(3) Keresetkiterjesztés esetén a bíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedésével egyidejűleg a személyváltozással összefüggő kereset vonatkozásában a kereset közlésére és a perfelvételre vonatkozó szabályok szerint jár el.

(4) Az érdemi tárgyalási szak perfelvétel kiegészítésével nem érintett része folytatásának nem akadálya a perfelvétel kiegészítésének az elrendelése. A bíróság a perfelvétel kiegészítésével érintett bizonyítási cselekmények sorrendjét módosíthatja vagy azokat a kiegészítő perfelvétel lezárását követő időre halaszthatja.

(5) A kiegészítő perfelvételi tárgyalás elmulasztása esetén az érdemi tárgyalás elmulasztásának a következményeit kell alkalmazni.

(6) A perfelvétel kiegészítése esetén

a) a perfelvételi tárgyalásra történő idézésre,

b) a perfelvételi tárgyalás menetére és elhalasztására,

c) a folytatólagos perfelvételi tárgyalásra,

d) a perfelvételi nyilatkozat elmulasztásának következményeire, és

e) a perfelvétel perfelvételi tárgyaláson történő lezárására

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) Ha a fél az érdemi tárgyalási szakban él beszámítással, a bíróság az (1)–(6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el azzal, hogy a felet a beszámítással szembeni ellenkérelem szóban történő előadására vagy írásban történő előterjesztésére hívja fel.

67. Az érdemi tárgyalás

223. § [Az érdemi tárgyalás kitűzése és elmulasztásának következményei]

(1) A bíróság az érdemi tárgyalást és a folytatólagos érdemi tárgyalást több, akár egymást követő tárgyalási napokra is kitűzheti. Ha az érdemi tárgyaláson a bizonyítás lefolytatása nem vagy csak részben lehetséges, a bíróság a tárgyalást elhalasztja és nyomban kitűzi a folytatólagos érdemi tárgyalás határnapját, amelyre a feleket idézi.

(2) Ha a bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően az érdemi tárgyalást nyomban megtartja, a tárgyalás elmulasztása esetén a 121. § (1) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható.

(3) A tárgyalást elmulasztó fél tekintetében a 190. § (2) bekezdésének rendelkezéseit az érdemi tárgyalásra alkalmazni kell. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási cselekményekre is.

224. § [A tárgyalás berekesztése]

(1) Ha a per vagy valamely külön eldöntésre alkalmas kérdés a határozathozatalra megérett, a bíróság a tárgyalást berekeszti.

(2) A tárgyalás berekesztése előtt az elnök a feleket erre figyelmezteti.

(3) A bíróság a berekesztett tárgyalást a határozat kihirdetése előtt újból megnyithatja, ha valamely kérdés további tárgyalása szükséges. Újból meg kell nyitni a tárgyalást és a 225. §-nak megfelelően kell eljárni, ha a tárgyalás berekesztése és a határozat meghozatala között a tanács tagjainak személyében változás állt be.

XIV. FEJEZET

A PERFELVÉTELI ÉS AZ ÉRDEMI TÁRGYALÁSI SZAKBAN ALKALMAZANDÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

68. A tárgyalásra vonatkozó általános rendelkezések

225. § [Iratismertetés]

(1) Ha a perfelvételi tárgyalást követően valamely tárgyaláson a tanács tagjainak személyében változás állt be, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült írásbeli jegyzőkönyveket, a jegyzőkönyvek írásbeli kivonatait, valamint a lefolytatott bizonyítási cselekményeket és a per egyéb iratait; a felek az ismertetésre észrevételt tehetnek.

(2) A bíróság tájékoztatást ad a perfelvételi tárgyaláson a perfelvételi tárgyalásig, illetve valamennyi tárgyaláson az előző tárgyalás óta keletkezett iratokról és ismerteti azokat, amelyek kézbesítésére még nem került sor; a felek észrevételt tehetnek, vagy további iratok ismertetését kérhetik.

226. § [A tárgyalás kitűzése]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyalást – ideértve a folytatólagos tárgyalást is – úgy kell kitűzni, hogy az az e törvény szerint kitűzésre okot adó perbeli cselekménytől számított legkésőbb négy hónapon belül megtartható legyen.

(2) A tárgyalási időpontra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a fél részére a tárgyalásra szóló idézést külföldre kell kézbesíteni és a kézbesítéshez szükséges idő a tárgyalás határidőn belül történő megtartását nem teszi lehetővé.

(3) A tárgyalást rendszerint a bíróság hivatalos helyiségébe kell kitűzni, fontos okból azonban a tárgyalás más, akár az illetékességi területen kívüli helyre is kitűzhető.

(4) A bíróság a tárgyalásra idézi azt is, akinek igénye érvényesítése iránt az ügyész, illetve a perindításra feljogosított személy pert indított; nem akadálya a tárgyalás megtartásának e személy távolléte akkor sem, ha az idézés számára nem volt kézbesíthető.

227. § [A tárgyalás menete és a felek jelenléte]

(1) A bíróság az első kitűzött határnapon megnyitja a tárgyalást.

(2) A bíróság valamennyi tárgyaláson a tárgyalás megkezdése után először a megjelent felek számbavétele és az idézések szabályszerűségének vizsgálata után megállapítja, hogy valamelyik fél részéről a tárgyalást – a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – elmulasztottnak kell-e tekinteni. Ha igen, a bíróság dönt a tárgyalás elmulasztásának következményei tárgyában, míg az idézés szabályszerűtlensége esetén a tárgyalást elhalasztja és a tárgyalás határnapját nyomban újra kitűzi, arra a feleket idézi.

(3) Ha a fél jogi képviselője szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, valamint, ha a jogi képviselőként megjelent személy a képviseleti jogát nem igazolja vagy képviselőként nem járhat el, a fél részéről a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni akkor is, ha személyesen vagy más képviselője megjelent. Ha a képviseleti jog igazolása nem szabályszerű, a bíróság rövid határidővel felhívja a megjelent személyt a képviseleti jog szabályszerű igazolására.

(4) Ha a szabályszerűen idézett fél nevében – a jogi képviselő mellett – képviselőként megjelent személy a perbeli képviseleti jogát nem igazolja vagy képviselőként nem járhat el, a képviseleti jog igazolására vagy törvénynek megfelelő képviselő állítására vonatkozó hiánypótlásnak nincs helye. Ha a képviseleti jog igazolása nem szabályszerű, a bíróság rövid határidővel felhívja a megjelent személyt a képviseleti jog szabályszerű igazolására.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti szabályszerű igazolás hiányában a bíróság a tárgyalást megtarthatja, a jelen lévő fél kérelmére megtartja. Ha a megadott határidőben a képviseleti jogot szabályszerűen nem igazolták, a megjelent személy valamennyi perbeli cselekménye hatálytalan és a mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a bíróság a tárgyalást berekesztette, a bíróság csak a határozata kihirdetését tűzi ki, amelyről a feleket értesíti. A határozat kihirdetésének nem akadálya, ha az értesítés kézbesítése nincs igazolva.

Vissza az oldal tetejére