(3) A 393. § e) pontja alapján csak az a fél élhet perújítással, akinek az iratot hirdetmény útján kézbesítették, és kizárólag akkor, ha a 144. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket a bíróság az elsőfokú eljárásban vagy egyéb perorvoslatban a fél hibáján kívül álló okból nem mondhatta ki, és a fél a hirdetményi kézbesítést követő eljárást nem hagyta jóvá.
(4) A lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó, a lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító ítélet ellen – a per főtárgya tekintetében – perújításnak helye nincs.
(5) Az ítélet elleni perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával perújításnak a bíróság által jóváhagyott egyezség ellen is helye van, a 393. § a) pontja alapján azonban csak akkor, ha a perújító fél a perújítás alapjául szolgáló tényről vagy bizonyítékról, határozatról az egyezség megkötésekor nem tudott.
395. § [A perújítási kérelem benyújtásának határideje]
(1) A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni.
(2) Az ügyész – ha az eljárásban nem vett részt – az alatt a határidő alatt terjeszthet elő perújítási kérelmet, amely a kérelem előterjesztésére a felek részére is rendelkezésre áll.
(3) Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
(4) A 393. § c) pontja alapján a perújítási kérelmet az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletének átvételétől számított hatvan napon belül kell benyújtani.
396. § [A perújítás sikeres alkotmányjogi panasz esetén]
A jogerős ítélet ellen a Kúria határozata alapján a XXX. Fejezetben meghatározottak szerint perújításnak van helye.
397. § [A perújítási kérelem]
(1) A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani.
(2) A perújítási kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul, és azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja. A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, az erre vonatkozó okiratokat csatolni kell. Ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, ennek okait elő kell adni.
398. § [Perújítás a jogerős fizetési meghagyás ellen]
(1) A jogerős fizetési meghagyás ellen perújításnak van helye. A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik – ellentmondás esetén – elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna.
(2) A 393. § e) pontját a jogerős fizetési meghagyással szemben előterjesztett perújítás esetén úgy kell alkalmazni, hogy perújításnak akkor van helye, ha törvény ellenére a kötelezettnek a meghagyást hirdetményi úton kézbesítették. A 394. § (3) bekezdése ebben az esetben is irányadó.
(3) Ha a bíróság a jogerős fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte és új határozatot hozott, arról a határozat jogerőre emelkedését követően a határozat megküldésével értesíti az eljárt közjegyzőt.
399. § [Intézkedések a perújítási kérelem beérkezése után]
(1) Ha a perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével vagy olyan határozattal szemben terjesztették elő, amely ellen nincs helye perújításnak, a bíróság azt tárgyalás kitűzése nélkül visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(2) A bíróság – ha a hiánypótlás törvényi feltételei fennállnak – rövid határidő tűzésével elrendelheti a perújítási kérelem hiányainak pótlását.
(3) A bíróság a perújítási kérelmet, illetve a hiányok pótlása után ismételten benyújtott kérelmet haladéktalanul megküldi a feleknek és a megtámadott ítélet ellen fellebbezésre jogosult egyéb érdekelteknek azzal a felhívással, hogy arra a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket terjeszthetnek elő.
(4) Ha a perújítási kérelem előterjesztője a perújítási kérelem hiányait a bíróság felhívása ellenére a megszabott határidőn belül nem pótolja, a bíróság a perújítási kérelmet tárgyaláson kívül visszautasítja. A bíróság végzése ellen külön fellebbezésnek van helye.
400. § [A perújítás feltételeinek vizsgálata]
(1) A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak a 393. §-ban meghatározott előfeltételei fennállnak-e. A megengedhetőség körében a 393. § a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetén alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon.
(2) A 396. § alapján előterjesztett perújítási kérelem esetén a perújítás törvény erejénél fogva megengedett, arról a bíróságnak külön határozatot hoznia nem kell.
401. § [Döntés a perújítás megengedhetőségéről tárgyaláson kívül]
(1) A bíróság a perújítás megengedhetőségéről tárgyaláson kívül is határozhat, amennyiben az ügy valamennyi körülményét mérlegelve a perújítási perfelvételi tárgyalás megtartását szükségtelennek tartja. A bíróságnak a megengedhetőség tárgyában hozott végzése ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság az eljárást a végzés jogerőre emelkedése után a perújítási perfelvételi tárgyalás kitűzésével folytatja. A perújítási perfelvételi tárgyalásra a 402. § (4)–(6) bekezdésében foglaltak irányadók.
(2) Ha a bíróság a perújítást megengedte és a perújítás sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság a megtámadott ítélet végrehajtását, közbenső ítélet elleni perújítás esetén pedig az alapper tárgyalását hivatalból is felfüggesztheti. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A feleket a felfüggesztés tárgyában meg kell hallgatni. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott végzését utóbb megváltoztathatja.
402. § [A perújítási perfelvételi tárgyalás]
(1) Ha a bíróság tárgyaláson kívül nem döntött a perújítás megengedhetőségéről, perújítási perfelvételi tárgyalást tart.
(2) A perújítási perfelvételi tárgyaláson az alapperben eljáró peres felek, valamint a perújítást kérelmező – ha a perújítási kérelmet nem a peres felek terjesztették elő – megjelenése kötelező. Ha a perújítási kérelem előterjesztője a tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(3) A perújítási perfelvételi tárgyaláson a bíróság először a perújítás megengedhetőségének kérdésében határoz. A bíróságnak a megengedhetőség tárgyában hozott végzése ellen külön fellebbezésnek van helye. A perújítási perfelvételi tárgyalást folytatni, illetve perújítási érdemi tárgyalást tartani csak a bíróság végzésének jogerőre emelkedése után lehet.
(4) Ha a bíróság megengedte a perújítást, folytatja a perújítási perfelvételi tárgyalást. Amennyiben az ügy körülményei megengedik, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után nyomban perújítási érdemi tárgyalást tarthat. Ha a bíróság nem tart azonnal perújítási érdemi tárgyalást, a perújítási perfelvétel lezárása után határnapot tűz ki a perújítási érdemi tárgyalásra.
(5) A perújítással megtámadott ítélet végrehajtásának, közbenső ítélet elleni perújítás esetén pedig az alapper tárgyalásának a felfüggesztésére a 401. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(6) A perújítási perfelvételi tárgyalásra egyebekben a perfelvételi tárgyalás szabályait kell alkalmazni.
403. § [Eljárás a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértése esetén]
A 393. § e) pontjára hivatkozással előterjesztett perújítási kérelmet az elsőfokú bíróság – ha azt hivatalból nem utasította vissza – az iratokkal együtt a perújítás megengedhetősége tárgyában való döntés végett felterjeszti a másodfokú vagy a felülvizsgálati bírósághoz, ha a hirdetményi kézbesítés szabályait a másodfokú vagy a felülvizsgálati eljárásban sértették meg. Ebben az esetben az eljárásnak csak az érvénytelenséggel érintett szakaszát kell megismételni. Egyebekben a másodfokú vagy a felülvizsgálati bíróság a perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.
404. § [A perújítási érdemi tárgyalás]
(1) A perújítás megengedése esetén a pert a perújítási kérelem korlátai között a perújítási érdemi tárgyaláson újból kell tárgyalni. A keresetváltoztatásra a keresetváltoztatás másodfokú eljárásra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(2) A bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest a perújítási kérelemmel megtámadott ítéletet hatályában fenntartja, illetve annak egészben vagy részben történő hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz.
405. § [A felülvizsgálati eljárásban alkalmazandó szabályok]
(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a felülvizsgálati eljárás során a Kúria az e fejezetben foglalt eltérésekkel a fellebbezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával jár el.
(2) A felülvizsgálati eljárásban a Kúria az olyan végzést, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint külön fellebbezésnek lenne helye, továbbá a felülvizsgálati kérelmet visszautasító végzést tanácsban hozza meg és köteles azt indokolni.
406. § [A felülvizsgálat alapja és tárgyai]
(1) A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés (e fejezetben a továbbiakban együtt: ítélet) felülvizsgálatát a Kúriától – az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre hivatkozással – a fél, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az kérheti, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelem benyújtásának a keresetlevelet a 176. § (1) bekezdés a)–i) pontja és a 176. § (2) bekezdés b)–c) pontja alapján visszautasító és az eljárást a 240. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontja alapján megszüntető jogerős végzések ellen.
407. § [A felülvizsgálatból kizárt határozatok]
(1) Nincs helye felülvizsgálatnak
a) az elsőfokon jogerőre emelkedett ítélet ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi,
b) abban az esetben, ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta,
c) a jogerős ítéletnek csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére, a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen vagy a jogerős ítéletnek csupán az indokolása ellen,
d) a Kúria által hozott ítélet ellen,
e) abban az esetben, ha azt törvény kizárja.
(2) Nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta
a) a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint közvetlenül a bíróság előtt megindított birtokperben, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perben,
b) a XL. Fejezetben szabályozott végrehajtási perekben,
c) a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti perekben,
d) a társasház tulajdonostársi közösségének szervei által hozott határozatok megtámadása iránti perben.
408. § [A felülvizsgálat kizártsága egyes vagyonjogi perekben]
(1) Nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 21. § (1)–(4) bekezdése alapján, továbbá a 21. § (5) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke az ötmillió forintot nem haladja meg. Ez az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perekre, valamint a tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék iránt indított perekre.
(2) Nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben.
409. § [A felülvizsgálat kivételes engedélyezésének feltételei]
(1) Ha a felülvizsgálatnak a 408. § alapján nem lenne helye – ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki – a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen engedélyezheti.
(2) A Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
c) – a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában – az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, vagy
d) a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés
miatt indokolt.
410. § [Az engedélyezés iránti kérelem]
(1) A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fél az elsőfokú bíróságnál, az ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül terjesztheti elő.
(2) A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni:
a) azt az ítéletet, amellyel szemben a fél a felülvizsgálat engedélyezését kéri,
b) az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, a megsértett jogszabály pontos megjelölésével, és
c) az engedélyezést megalapozó
ca) okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését,
cb) jogkérdés megjelölését, amelynek különleges súlya vagy társadalmi jelentősége indokolja a befogadás engedélyezését,
cc) jogkérdés megjelölését, amely az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségességét indokolja, vagy
cd) ítéleti rendelkezést, amely a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltér.
(3) Az engedélyezés iránti kérelemre a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálására és visszautasítására vonatkozó rendelkezések irányadók. Az engedélyezés iránti kérelmet az előterjesztő fél ellenfelének a kérelem elbírálását megelőzően nem kell megküldeni.
(4) A Kúria az engedélyezés iránti kérelmet visszautasítja, ha a kérelem a törvényi feltételeknek nem felel meg.
411. § [Döntés a felülvizsgálat engedélyezéséről]
(1) Ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásra alkalmas, a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról.
(2) A felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést röviden indokolni kell.
(3) A felülvizsgálat engedélyezése tárgyában hozott végzést a Kúria kézbesíti az engedélyezési kérelmet előterjesztő félnek és – ha szükséges – felhívja, hogy a végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon az illetéket a felülvizsgálati eljárás illetékére egészítse ki.
(4) Ha az engedélyezés iránti kérelmet előterjesztő fél a (3) bekezdésben meghatározott felhívásnak nem tesz eleget, a Kúria a felülvizsgálati eljárást megszünteti.
412. § [A felülvizsgálati kérelem előterjesztése]
(1) A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál az ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül kell benyújtani.
(2) Ha a felülvizsgálat a 408. § rendelkezése szerint kizárt, a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet, amelyen az engedélyezés iránti kérelem illetékét kell leróni.
413. § [A felülvizsgálati kérelem tartalma]
(1) A felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell:
a) a felülvizsgálni kívánt ítélet számát,
b) a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja,
c) a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet, hogy a kérelmező milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja, és
d) a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet tartalmazó felülvizsgálati kérelem esetén a végrehajtásra vonatkozó adatokat.
(2) A felülvizsgálati kérelemben nincs helye kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, utólagos bizonyításnak és beszámítás előterjesztésének.
(3) A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve – tárgyalás tartása esetén – a határozathozatal céljából a tárgyalást be nem rekesztette. Ha a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban szükséges, a Kúria a perköltség viseléséről és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség viseléséről is határoz.
(4) A felülvizsgálati eljárásban hiánypótlás elrendelésének nincs helye.
414. § [A felülvizsgálati kérelem felterjesztése]
(1) Ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi féllel szemben lejárt, vagy ha a felülvizsgálati kérelmet valamennyi fél benyújtotta, az elsőfokú határozatot hozó bíróság azt az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához, és értesíti az ellenérdekű felet, valamint – a felülvizsgálati kérelem megküldésével – a jogerős határozatot hozó bíróságot az eljárás megindításáról.
(2) A fél kérelmére a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról az elsőfokú bíróság értesíti az ingatlanügyi hatóságot.
(3) Ha a végrehajtást már elrendelték vagy a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet terjesztettek elő, a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követően haladéktalanul fel kell terjeszteni.
415. § [A felülvizsgálati kérelem visszautasítása]
(1) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az eljárás bármely szakaszában visszautasítja, ha
a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,
b) az eljárási illetéket – kivéve a 411. § (3) bekezdésében foglaltakat – nem fizették meg,
c) a felülvizsgálati kérelem elkésett,
d) a felülvizsgálati kérelemnek nincs helye a 407. § alapján,
e) a felülvizsgálati kérelemnek nincs helye a 408. § alapján, és a felülvizsgálati kérelem előterjesztője a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtott be engedélyezés iránti kérelmet,
f) a kérelem nem felel meg a törvény által meghatározott követelményeknek, és az ennek megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg, vagy
g) a kérelmet előterjesztő fél a megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött.
(2) Ha a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a megsértett jogszabályi rendelkezésre, de a jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható vissza.
416. § [Döntés a határozat végrehajthatóságáról]
A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajthatóságát a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti. A végrehajthatóság felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajthatóság felfüggesztésének elmaradása járna.
417. § [Az eljárás felfüggesztése]
(1) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az eljáró tanács jogegységi eljárást kezdeményez, a felülvizsgálati eljárást a jogegységi eljárás befejezéséig a Kúria felfüggeszti.
(2) Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetén – ha annak sikere valószínűnek mutatkozik – a Kúria az eljárás folytatását hivatalból is felfüggesztheti. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.
418. § [Az Alkotmánybíróság értesítése]
Ha a jogerős ítélet vagy a jogerős ítélet alapját képező jogszabály ellen alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő, a Kúria – az elsőfokon eljárt bíróságnak az alkotmányjogi panasz előterjesztéséről szóló értesítését követően – haladéktalanul értesíti a felülvizsgálati eljárásról az Alkotmánybíróságot.
419. § [Csatlakozó felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem]
(1) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem előterjesztésére a csatlakozó fellebbezésre és ellenkérelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a fél csak akkor terjeszthet elő, ha maga is jogosult lett volna felülvizsgálatot kérni.
(2) Ha a felülvizsgálatnak a Kúria engedélye alapján van helye, az eredményes engedélyezési kérelmet előterjesztő fél ellenfele a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Kúria végzése által meghatározott jogértelmezési kérdéssel összefüggő, az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésre hivatkozással terjesztheti elő.
420. § [A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása]
Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, az elnök a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem akadályozza.
421. § [A legfőbb ügyész részvétele a felülvizsgálati eljárásban]
(1) Az elnök jogkérdésben az iratok megküldése mellett, határidő tűzésével a legfőbb ügyészt álláspontjának kifejtésére hívhatja fel.
(2) A legfőbb ügyész álláspontját a felekkel közölni kell, akik arra az elnök által tűzött határidőn belül észrevételt tehetnek. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a legfőbb ügyész nem az elnök kezdeményezésére fejti ki álláspontját.
(3) Abban az eljárásban, amelyben a legfőbb ügyész álláspontját kifejtette, részére a Kúria felülvizsgálati határozatát meg kell küldeni.
422. § [A bizonyítás és a tényállás megállapításának sajátos szabályai]
A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
423. § [A felülvizsgálati kérelem elbírálásának korlátai]
(1) A Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát, kivéve, ha az eljárást hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben törvény értelmében kizáró ok áll fenn.
(2) A felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki.
(3) A perújítási eljárásban hozott jogerős ítélet felülvizsgálata az alapperbeli ítéletre nem terjedhet ki.
424. § [A felülvizsgálati eljárásban hozott határozatok]
(1) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.
(2) Ha a Kúria azt állapítja meg, hogy a jogerős határozat megfelel a jogszabályoknak és a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatának, a határozat indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett.
(3) Ha a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
(4) Ha a Kúria az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad. Ebben az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség összegét állapítja meg, azok viselése, illetve megfizetése kérdésében az új határozatot hozó bíróság dönt.
(5) Ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú bíróság, egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel, és intézkedik – a határozathoz képest – a végrehajthatóság vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt.
(6) Új eljárásra utasítás esetén a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével, a Kúria határozatában meghatározott perszakaszban kezdődik; a bíróság a továbbiakban a rá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást.
425. § [Az alkotmányjogi panasz továbbítása]
(1) Ha a fél az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglaltak szerint alkotmányjogi panaszt terjeszt elő, azt az elsőfokon eljárt bíróság haladéktalanul továbbítja az Alkotmánybírósághoz.
(2) Ha az alkotmányjogi panaszban támadott határozat ellen felülvizsgálati eljárás is indul, az elsőfokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panasz előterjesztéséről – a panasz másolatának megküldése mellett – haladéktalanul értesíti a Kúriát.
426. § [Az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése]
(1) Az elsőfokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti, e határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.
(2) Az elsőfokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggeszti, ha az Alkotmánybíróság erre hívja fel a bíróságot.
(3) A bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtásának felfüggesztésről szóló végzést
a) az (1) bekezdés szerinti esetben annak jogerőre emelkedését,
b) a (2) bekezdés szerinti esetben annak meghozatalát
követően megküldi az Alkotmánybíróságnak.
427. § [Az alkotmányjogi panasz orvoslása]
(1) Ha az Alkotmánybíróság
a) alkotmányjogi panasz eljárásban a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, és ezért az – az Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában – az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható, vagy
b) megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti,
az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
(2) A Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében a következők szerint határoz:
a) ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, és az ügyben kizárólag per vagy nemperes eljárás volt folyamatban, értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál,
b) ha az Alkotmánybíróság eljárási jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, megállapítja az Alkotmánybíróság határozatából következő eljárási jog gyakorolhatóságát a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával, és szükség esetén az eljárás azon szakaszának újbóli lefolytatását rendeli el – az azt befejező határozat egyidejű hatályon kívül helyezésével –, amelynek kimenetelére az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása hatással lehetett,
c) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, az Alkotmánybíróság határozatából következően – a d) pontban foglalt kivétellel – az első- vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el,
d) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatának megsemmisítése esetén a bírósági határozattal felülvizsgált más hatóság által hozott döntést is megsemmisítette, a megsemmisített döntést hozó hatóságot értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében az Alkotmánybíróság határozatának egyidejű megküldése mellett, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja.
428. § [Eljárási szabályok]
(1) Az eredményes alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásokat soron kívül kell lefolytatni.
(2) Az eljárás a 427. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az indítványozó – az Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított harminc napon belül előterjeszthető – kérelmére, a 427. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben hivatalból indul. A 427. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben az elsőfokú határozatot hozó bíróság az Alkotmánybíróság döntését az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához. A Kúria nemperes eljárásban határoz.
(3) A Kúria indokolt esetben az alkotmányjogi panasz indítványozóját, illetve az Alkotmánybíróság határozatában megjelölt ügyben lefolytatott eljárásban részt vevő ellenérdekű felet meghallgatja. A szabályszerűen megidézettek vagy valamelyikük elmaradása az ügy elintézését nem gátolja.
429. § [Személyi állapotot érintő perek]
Személyi állapotot érintő peren – e rész alkalmazásában – a gondnoksági pereket, a házassági pereket, a származási pereket, a szülői felügyelettel kapcsolatos pereket és az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos pert kell érteni.
430. § [Az általános szabályok alkalmazása]
E törvény rendelkezéseit a személyi állapotot érintő perekben az e fejezetben és a XXXII–XXXVI. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
431. § [Perindítás]
(1) A per tárgyalásáról a fél kérelmére a nyilvánosságot a 231. § (2) bekezdésében foglalt feltételek nélkül is ki lehet zárni. Erre a bíróság a feleket köteles figyelmeztetni.
(2) Az a korlátozottan cselekvőképes fél, akinek a személyi állapotát a per érinti, a perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.
(3) Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, és közte, valamint a törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, a bíróság – a származási perek körében meghatározott kivétellel – a fél képviseletére ügygondnokot rendel.
(4) A perben a nem ügyvéd vagy ügyvédi iroda részére adott meghatalmazáson a fél aláírását, illetve kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell.
432. § [Perfelvétel]
(1) A perben
a) válaszirat és viszontválasz benyújtásának,
b) a keresethez való csatlakozásnak,
c) beavatkozásnak – ha e törvény kivételt nem tesz –,
d) bírósági meghagyás kibocsátásnak,
e) a perfelvételi tárgyalás 197. és 198. § szerinti mellőzésének
helye nincs.
(2) A perfelvételi tárgyaláson a fél személyes megjelenése kötelező. A bíróság a perben a feleket köteles személyesen meghallgatni, kivéve, ha a fél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ha a meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.
(3) Ha a felperes a perfelvételi tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. Ha az alperes személyesen nem jelenik meg, a perfelvételi tárgyalást a megjelent felperes kérelmére meg kell megtartani, ellenkező esetben a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.
433. § [Keresettől elállás]
A felperes a keresetétől az eljárás bármely szakaszában az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat. Ha a felperes a keresetétől az elsőfokú eljárás befejezése után, de még az ítélet jogerőre emelkedése előtt áll el, az ítéletet az iratoknak a fellebbezés folytán történő felterjesztése előtt az elsőfokú, egyébként a másodfokú bíróság helyezi hatályon kívül.
434. § [Bizonyítás]
(1) A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti.
(2) A tanúvallomást a tanú a 290. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a tanúként meghallgatott orvos pedig a 290. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem tagadhatja meg.
435. § [Ideiglenes intézkedés]
(1) A bíróság – szükség esetén – a felek erre irányuló kérelme hiányában is hozhat ideiglenes intézkedést.
(2) Ha az ismételten előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgya a korábban elbírált kérelemmel tartalmilag azonos, és a kérelmező nem valószínűsíti a kérelmet megalapozó új körülmény fennállását, az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasító végzés esetén a 105. § (1) bekezdésének a végzés elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható.
436. § [A gondnoksági per]
Gondoksági peren a gondnokság alá helyezés, a gondnokság alá helyezés módosítása, a gondnokság alá helyezés megszüntetése, a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata és az előzetes jognyilatkozat felülvizsgálata iránt indított pert kell érteni.
437. § [Illetékesség]
A perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén az alperes huzamos időn át bentlakásos szociális intézményben vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben tartózkodik, illetve amelynek területén az alperes huzamos időn át, életvitelszerűen tartózkodik.
438. § [A felek jogállása és képviselete]
(1) A perben az alperes teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.
(2) A perben az alperes részére a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg ügygondnokot kell kirendelni.
439. § [Perindítás]
(1) A keresetlevélnek – a 170. §-ban meghatározottakon túl – tartalmaznia kell
a) azokat az adatokat, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható,
b) az alperes ingatlanvagyonára vonatkozó adatokat,
c) – ha arról a felperesnek tudomása van – az alperes előzetes jognyilatkozatára vonatkozó adatokat, és
d) – ha a kereset az alperes cselekvőképességét részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre irányul – legalább egy olyan ügycsoport megjelölését, amelyre nézve a felperes a gondnokság alá helyezést kéri.
(2) Ha a felperes a gyámhatóság, a keresetlevélhez a 171. §-ban meghatározottakon túl csatolni kell
a) az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt, ennek hiányában a szakorvos nyilatkozatát arról, hogy az alperes a vizsgálaton nem jelent meg,
b) az alperes lakóhelyén készített környezettanulmány során felvett jegyzőkönyvet,
c) az alperes gyámhatósági meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet, és
d) az ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén az erre vonatkozó határozatot is.
(3) A gondnokság alá helyezés iránt indított kereset csak ugyanazon személy gondnokság alá helyezésére vagy szülői felügyeleti jogának megszüntetésére irányuló keresettel kapcsolható össze.
440. § [Alperesi ellenkérelem]
Az alperes ellenkérelmét szóban is előterjesztheti, legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson.
441. § [A perindítást megelőzően tett intézkedések felülvizsgálata]
(1) Ha a gyámhatóság a felperes és a perindítást megelőzően az alperes vagyonára zárlatot rendelt el vagy az alperes számára ideiglenes gondnokot rendelt, a bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül megvizsgálja a gyámhatóság által hozott intézkedések fenntartásának szükségességét. Ennek során a 334. §-ban meghatározott előfeltételek hiányában is előzetes bizonyítást rendelhet el, így különösen az alperes igazságügyi pszichiátriai szakértővel történő megvizsgálását.
(2) Ha az előzetes bizonyítás az elrendelésétől számított harminc napon belül nem fejeződik be, a bíróság a zárlatot, illetve az ideiglenes gondnokrendelést legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeként a bíróság a zárlatot, illetve az ideiglenes gondnokrendelést a per jogerős befejezéséig hatályában fenntartja, vagy a gyámhatóság döntését megváltoztatva a zárlatot, illetve az ideiglenes gondnokrendelést megszünteti, és erről a feleket haladéktalanul értesíti.
442. § [Ideiglenes intézkedés]
(1) Ha a gondnokság alá helyezés szükségessége valószínű és az alperes érdekének védelme ezt a per folyamán indokolttá teszi, a bíróság a Ptk. 2:25. §-ában és 2:26. §-ában meghatározott zárlatot, illetve ideiglenes gondnokrendelést ideiglenes intézkedéssel elrendelheti, szükség esetén az előzetes bizonyításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával.
(2) A zárlat, illetve az ideiglenes gondnokrendelés fenntartására, valamint elrendelésére vonatkozó végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, de azt a bíróság előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja.
(3) A zárlatra, illetve az ideiglenes gondnokrendelésre vonatkozó végzését a bíróság a szükséges intézkedések megtétele, így az ideiglenes gondnok kirendelése érdekében megküldi a gyámhatóságnak.
(4) Az ideiglenes gondnokrendelés az alperes perbeli cselekvőképességét nem érinti.
443. § [Tárgyalás]
(1) A per tárgyalásáról a nyilvánosságot a felperes kérelmére is ki lehet zárni, ha az alperes személyiségi jogainak védelme érdekében ez indokolt.
(2) Ha a személyes megjelenésre idézett alperes az érdemi tárgyaláson nem jelent meg, a bíróság elrendelheti az elővezetését, egyéb kényszerítő eszköz alkalmazásának azonban nincs helye.
(3) Az alperes számára kézbesített idézésben a bíróság tájékoztatást ad az ügygondnok eljárásban betöltött szerepéről, jogairól, kötelezettségeiről.
(4) Az idézésnek és a per során az alperes számára kézbesített tájékoztatásnak a fél mentális állapotához kell igazodnia.
444. § [Bizonyítás]
(1) A bíróság az alperes elmeállapotának vizsgálatára és a választójogból való kizárás megítélése tárgyában igazságügyi pszichiátriai szakértőt rendel ki.
(2) Ha a szakértői vizsgálattal kapcsolatban az alperes hosszabb ideig tartó megfigyelése szükséges, vagy az alperes a szakértői vizsgálaton ismételt idézés ellenére sem jelenik meg, a bíróság – a szakértőnek az elővezetés helyére és időpontjára is kiterjedő javaslatát figyelembe véve – elrendelheti az alperesnek a szakértői vizsgálatra történő elővezetését, vagy az alperes megfelelő fekvőbeteg-gyógyintézetben történő, legfeljebb harminc nap időtartamú elhelyezését. A végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
445. § [A gondnokság alá helyező ítélet]
Ha a bíróság az alperest gondnokság alá helyezi, erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell:
a) az előzetes jognyilatkozat alkalmazása felől, ha az előzetes jognyilatkozat ítélettel érintett része alkalmazásának nincs törvényi akadálya,
b) arról, hogy a cselekvőképességében a jövedelemmel való szabad rendelkezés tekintetében részlegesen korlátozott személy jövedelme mekkora hányadával rendelkezhet a gondnoka hozzájárulása nélkül, és
c) a választójogból való kizárás tárgyában.
446. § [A gondnokság alá helyezés hatálya]
(1) A gondnokság alá helyezés, valamint a választójogból való kizárás hatálya a gondnokság alá helyezésről rendelkező ítélet jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.
(2) Az alperes gondnokság alá helyezését elrendelő jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság a gondnok kirendelése és az esetleg szükséges egyéb intézkedések megtétele végett közli a gyámhatósággal.
(3) Ha a bíróság az alperes cselekvőképességét teljesen vagy az ingatlannal való rendelkezés tekintetében részlegesen korlátozta, és az alperesnek ingatlana van vagy ingatlanon haszonélvezeti joga áll fenn, továbbá ingatlanra az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve, az elsőfokú bíróság hivatalból intézkedik a gondnokság alá helyezésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése iránt.
(4) A bíróság a gondnokság alá helyezettek – a gondnokoltak nyilvántartására vonatkozó törvényben meghatározott – adatairól számítógépes nyilvántartást vezet.
(5) A gondnokság alá helyezést és a választójogból való kizárást be kell vezetni a gondnokoltakról a bíróság által vezetett nyilvántartásba.
(6) Az előzetes jognyilatkozat teljes vagy részleges alkalmazását elrendelő, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának adatait érintő egyéb jogerős határozatnak az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására vonatkozó törvényben meghatározott adatait, valamint azok változásait az elsőfokú bíróság bevezeti az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába, illetve szükség esetén törli onnan.
447. § [Utaló szabály]
A perre – a jelen alcímben foglalt eltérésekkel – a gondnokság alá helyezés iránt indított per szabályai irányadók.
448. § [Felek a perben]
(1) A gondnokság alá helyezés megszüntetése, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatása, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítása, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítása, a választójogból való kizárás, valamint a választójogból való kizárás megszüntetése iránt a keresetet a gondnokolt és az ellen kell megindítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte. Ha a gondnokság megszüntetését vagy módosítását, a választójogból való kizárást vagy a választójogból való kizárás megszüntetését az kéri, akinek a keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, a keresetet a gondnokolt ellen kell megindítani. Ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, meghalt vagy ismeretlen helyen, illetve külföldön tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.
(2) A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti pert a gyámhatóságnak hivatalból kell megindítania a gondnokolt ellen.
449. § [Különös eljárási szabályok]
(1) A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata esetén a gyámhatóság keresete a 448. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül a gondnokság alá helyezés fenntartására is irányulhat.
(2) A gondnokság alá helyezés megszüntetésére vagy módosítására irányuló per megindításának a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontját megelőzően is helye van.
(3) A gondnokság alá helyezett a perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.
(4) Ha a bíróság a gondnokság alá helyezést módosítja, megszünteti, a választójogból kizár vagy a választójogból való kizárást megszünteti, a gondnokoltak nyilvántartásában az alperesre vonatkozó adatokat az ítéletnek megfelelően módosítani kell.
450. § [Utaló szabály]
A perre – a jelen alcímben foglalt eltérésekkel – a gondnokság alá helyezés iránt indított per szabályai irányadók.
451. § [Perindítás]
(1) A pert a gondnoknak a gondnokolt ellen, míg a gondnokoltnak a gondnok ellen kell megindítania. Ha a gyámhatóság vagy az ügyész a felperes, a pert a gondnokolt és a gondok ellen kell megindítani.
(2) A gondnokolt részére a perben a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg ügygondnokot kell kirendelni. A gondnokolt a perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.
(3) Ha a pert nem a gyámhatóság indítja, a keresetlevél megküldésével a gyámhatóságot erről értesíteni kell.
452. § [Ítélet]
(1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a Ptk. 2:41. §-ában foglaltak fennállnak, a gondnokság alá helyező ítélet előzetes jognyilatkozat alkalmazására vonatkozó rendelkezését teljes körűen vagy részlegesen mellőzni rendeli.
(2) A per során hozott jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság a szükséges intézkedések megtétele végett közli a gyámhatósággal.
453. § [A házassági per]
(1) Házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított pereket, valamint a házassági bontópert kell érteni.
(2) A házasság érvényességének, illetve létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított perekben az érvénytelenítési perre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
454. § [Illetékesség]
(1) A perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.
(2) Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per vagy a házassági perhez a 455. § (1) bekezdése szerint kapcsolható kereset.
455. § [Perindítás]
(1) A házasság felbontása iránti keresettel ugyanarra a házasságra vonatkozó érvénytelenítési keresetet, továbbá a házastársak gyermekének származására, tartására és a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, kapcsolattartásra, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére, a házastársi tartásra, a házastársi közös lakás használatának rendezésére, valamint a házastárs névviseléstől való eltiltására vonatkozó keresetet lehet összekapcsolni.
(2) A keresetlevélnek – a 170. §-ban meghatározottakon túl – tartalmaznia kell
a) a házasság megkötésére és a házasságból származó, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, és
b) azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható.
(3) A keresetlevélhez – a 171. §-ban meghatározottakon túl – csatolni kell a (2) bekezdés szerinti adatokat igazoló okiratokat.
(4) Az érvénytelenítési per megindításáról a keresetlevél megküldésével az ügyészt értesíteni kell.
456. § [A perfelvételi tárgyalás különös szabályai házassági bontóperben]
(1) A fél személyes meghallgatása nem kötelező akkor sem, ha cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll.
(2) A bíróság a per bármely szakaszában, különösen a perfelvételi tárgyaláson, megkísérli a felek békítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. Ebben az esetben a felek perköltség megtérítésére nem kötelesek.
(3) A bíróság köteles a felek figyelmét felhívni a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségére és előnyeire.
(4) Ha a perfelvételi tárgyaláson a felek nem békülnek ki, és perfelvételi nyilatkozataikat megtették, továbbá a perfelvételi tárgyalás elhalasztásának nincs helye, a bíróság a perfelvételt lezárja, és kitűzi az érdemi tárgyalás határnapját.
(5) A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően az érdemi tárgyalás azonnali megkezdésének – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – helye nincs.
(6) A pert – ha az ügy körülményei egyébként lehetővé teszik – a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően azonnal érdemben kell tárgyalni, ha a fél személyes meghallgatása nem kötelező vagy a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke.
457. § [Ideiglenes intézkedés]
A bíróság a perben ideiglenes intézkedéssel határozhat különösen
a) a kiskorú gyermek tartása és tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél történő kijelölése,
b) a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése,
c) a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, és
d) a házastársak lakáshasználatának
kérdésében.
458. § [A mulasztás és az eljárás szünetelése]
(1) Ha a per érdemi tárgyalását a felperes mulasztja el, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti, ha azonban az ügyész a felperes, hivatalból új határnapot tűz ki.
(2) Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak nincs helye.
(3) Nincs helye az eljárás szünetelésének a 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben.
(4) A házassági bontóperben az eljárás felek megegyezése alapján történő szünetelésére háromnál több alkalommal is sor kerülhet.
459. § [Ítélet]
(1) A bíróságnak a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletében – szükség esetén erre irányuló kereseti kérelem hiányában is – határoznia kell a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a közös kiskorú gyermek tartása felől.
(2) A bíróság a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletében megállapítja a házassági életközösség időtartamát, ha azt a házassági vagyonjogi per bírósága korábban, az eljárást befejező érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében nem állapította meg.
(3) A bíróság a házasság felbontása felől – ha a felek a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése alapján egyező akaratnyilatkozattal kérték – azt követően dönthet, ha az ott meghatározott valamennyi kérdésben a felek között egyezség jött létre és azt a bíróság jogerős végzésével jóváhagyta. Ha a házassági perben a névviseléstől való eltiltás iránti kérelmet is előterjesztettek, arról a bíróság a házasság felbontásával vagy érvénytelenné nyilvánításával egyidejűleg dönt.
(4) A perben részítélet meghozatalának nincs helye.
(5) Az elsőfokú bíróságnak fellebbezéssel meg nem támadott ítélete csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre.
460. § [Kapcsolódó intézkedések]
(1) Ha valamelyik házastárs a házassági bontóper jogerős befejezése előtt meghal, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti és a perben esetleg meghozott ítéletet hatályon kívül helyezi.
(2) Az elsőfokú bíróságnak a házasság érvénytelenítése iránt indított perben hozott ítéletét az ügyésszel akkor is közölni kell, ha a perben nem vett részt, és az ügyész az ítélet ellen ilyenkor is fellebbezhet.
(3) Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adó ítélet jogerőre emelkedése után a statisztikai jogszabályok szerinti népmozgalmi adatokat tartalmazó adatlapot közli az illetékes anyakönyvvezetővel.
461. § [Perújítás és felülvizsgálat]
A házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében perújításnak és felülvizsgálatnak helye nincs.
462. § [A házassági per és a házassági vagyonjogi per összekapcsolásának tilalma]
A házastársak vagyoni viszonyaival összefüggő kereset – a házastársi tartás és a házastársi közös lakás használatának rendezése iránti kereset kivételével – (a továbbiakban: házassági vagyonjogi per) a házassági perrel nem kapcsolható össze.
463. § [Az életközösség fennállása időtartamának megállapítása]
(1) Ha a házassági vagyonjogi perben eljáró elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala időpontjában vagy azt megelőzően házassági per nincs folyamatban, a házassági életközösség fennállásának időtartamát – az eljárást befejező érdemi határozatában – a házassági vagyonjogi per bírósága állapítja meg. A házassági életközösség fennállása időtartamának megállapítása tekintetében közbenső ítélet hozható.
(2) Ha a felek között egyidejűleg házassági per és házassági vagyonjogi per is folyamatban van, a házassági életközösség fennállásának időtartamát a házassági per bírósága állapítja meg. Ha a házassági vagyonjogi perben a felek között az életközösség fennállásának időtartama vitás, a bíróság a házassági vagyonjogi per tárgyalását a folyamatban lévő házassági per jogerős elbírálásáig felfüggesztheti.
464. § [Származási perek]
Származási peren az apaság megállapítása, az apaság vélelmének megdöntése, valamint az anyaság megállapítása iránt indított pert kell érteni.
465. § [Illetékesség]
A pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani.
466. § [A felek jogállása, képviselete, beavatkozás]
(1) Az apaság megállapítása és az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindításához a gyámhatóság a gyermek törvényes képviseletének ellátására eseti gyámot rendel ki, ha a perben gyermeke törvényes képviselőjeként az anya nem járhat el vagy nem kíván eljárni.
(2) Az apaság megállapítása és az apaság vélelmének megdöntése iránti perben az anya – ha nem peres fél – beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat. A perindításról a keresetlevél megküldésével az anyát akkor is értesíteni kell, ha nem peres fél; az értesítésben az anyát figyelmeztetni kell beavatkozási jogára.
(3) Ha a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani, az egyenesági rokon beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat. Az ügygondnok kirendeléséről a bíróság értesíti a gyámhatóságot, és tájékoztatja a per adatai szerint ismert helyen lakó egyenesági rokonokat a beavatkozás lehetőségéről.
(4) Ha az alperes a per folyamán meghal, a pert a bíróság által kirendelt ügygondnokkal szemben kell folytatni. Az egyenesági rokonokat a bíróság értesíti a beavatkozás lehetőségéről.
467. § [Perindítás]
(1) Perindításnak a gyermek születése előtt is helye van, ítélet azonban csak a gyermek megszületése után hozható.
(2) Az apaság megállapítására irányuló kereset – annak bírósága előtt – összekapcsolható a gyermek tartására irányuló keresettel is. Az apaság megállapítása iránt az elsőfokú bíróság előtt folyamatban lévő perben a gyermek tartására irányuló kereseti kérelem utóbb is előterjeszthető.
468. § [Eljárás apai elismerés esetén]
(1) Ha apaság megállapítása iránt indított perben helye lehet annak, hogy az alperes a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerje el, erre őt a perfelvételi tárgyaláson és a bizonyítás lefolytatása után is figyelmeztetni kell.
(2) Ha az apa a gyermeket a magáénak ismeri el, és azok az érdekeltek, akiknek hozzájárulására a nyilatkozat hatályához szükség van, a tárgyaláson jelen vannak, figyelmeztetni kell őket, hogy hozzájárulásukat a tárgyaláson szóban is megadhatják. Az apa elismerő nyilatkozatát az egyéb érdekeltek hozzájárulásával együtt külön írásbeli jegyzőkönyvbe kell foglalni és azt velük alá is kell íratni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti figyelmeztetéssel együtt az apát és a többi érdekeltet is tájékoztatni kell a nyilatkozat, illetve a hozzájárulás jelentőségéről és következményeiről; ennek megtörténtét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(4) A tárgyaláson jelen nem lévő érdekelteket megfelelő határidő tűzésével fel kell hívni, hogy hozzájáruló nyilatkozatukat a megszabott alakban mutassák be vagy a bíróságon foglaltassák írásbeli jegyzőkönyvbe.
(5) Elismerés esetén az apát fel kell hívni a megkívánt törvényi korkülönbség igazolására. A gyámhatóság részéről szükséges hozzájárulás vagy megerősítés iránt a gyámhatóságot hivatalból kell megkeresni.
(6) Az elismerésről felvett írásbeli jegyzőkönyvet az (5) bekezdésben meghatározottak szerint beszerzett okiratokkal kiegészítve – a peres eljárás egyidejű felfüggesztése mellett – át kell tenni az illetékes anyakönyvvezetőhöz. Ha az apát az anyakönyvbe bejegyezték, az eljárást meg kell szüntetni. Ha az elismerő nyilatkozat alapján az apát az anyakönyvbe nem jegyzik be és az ennek okául szolgáló hiány nem pótolható, a bíróság az eljárás felfüggesztését megszünteti, és a tárgyalást folytatja.
469. § [Tárgyalás]
(1) Ha a személyes megjelenésre idézett fél a tárgyaláson nem jelenik meg, vagy a bíróság felhívására nem nyilatkozik, vele szemben a közreműködőkkel szembeni kényszerítő eszközöket kell alkalmazni.
(2) Az apaság megállapítása és az apaság vélelmének megdöntése iránti perben a gyermek anyját – ha a perben félként vagy beavatkozóként nem vesz részt – tanúként kell meghallgatni; meghallgatása csak akkor mellőzhető, ha cselekvőképtelen vagy meghallgatásának más elháríthatatlan akadálya van.
(3) Ha a tárgyaláson a kiskorú felperesnek a gyámhatóság által kirendelt eseti gyámja nem jelenik meg, az eljárás megszüntetésének nincs helye. Ilyen esetben a bíróság felhívja a gyámhatóságot a szükséges intézkedések megtételére, illetve új eseti gyám kirendelésére.
470. § [Bizonyítás]
(1) Ha a bíróság a származás megállapításához szükséges orvosszakértői vizsgálatot rendel el, a vizsgálat tűrésére bármelyik felet kötelezheti.
(2) Ha az orvosszakértői vizsgálatra kötelezett fél a kijelölt szakértőnél vizsgálat, vérvétel vagy egyéb mintavétel céljából nem jelenik meg, illetve a vizsgálatot, a vérvételt vagy egyéb mintavételt nem engedi meg, a bíróság a közreműködőkkel szembeni kényszerítő eszközök közül az okozott költségek megtérítésére kötelezheti vagy pénzbírsággal sújthatja, de elővezetésnek helye nincs. Ugyanez a rendelkezés irányadó a kiskorú gyermek törvényes képviselőjével szemben is, ha a gyermeket vizsgálat, vérvétel vagy egyéb mintavétel végett nem állítja elő, vagy a vizsgálatot, a vérvételt, egyéb mintavételt ő nem engedi meg.
(3) Előzetes bizonyításnak a 334. §-ban meghatározott előfeltételek hiányában is helye van.
(4) Az apaság vélelmének megdöntése iránti perben az alperes – a származás megállapításához szükséges orvosszakértői vizsgálat költségei kivételével – nem köteles perköltség megtérítésére.
471. § [Perújítás és felülvizsgálat]
Az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen – az apaság vélelmét megdöntő részében – perújításnak, valamint felülvizsgálatnak nincs helye, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg.
472. § [A szülői felügyelettel kapcsolatos perek meghatározása]
A szülői felügyelettel kapcsolatos peren a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a szülői felügyelet megszüntetése és a visszaállítása iránt indított pert kell érteni.
473. § [A kiskorú gyermek meghallgatása]
(1) Ha a bíróság a perben a kiskorú gyermek mint érdekelt meghallgatásáról dönt, indokolt esetben egyidejűleg a kiskorú részére hivatalból ügygondnokot rendel. A bíróság a kiskorút a felek és a felek képviselői távollétében is meghallgathatja.
(2) A bíróság a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút a törvényes képviselője útján idézi meg azzal a felhívással, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú idézéséről akkor is külön értesíti a bíróság a törvényes képviselőt, ha őt is idézte a tárgyalásra.
(3) A kiskorú meghallgatásának megfelelő légkörben, a gyermek korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell megtörténnie. A meghallgatás kezdetén a kiskorútól meg kell kérdezni a nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét, majd tájékoztatni kell arról, hogy a meghallgatás során a valóságnak megfelelő előadásokat kell tenni és arról, hogy a nyilatkozattételt, illetve az egyes kérdésekre a válaszadást megtagadhatja. Ha a bíróság a kiskorú részére ügygondnokot rendelt, a tájékoztatásnak az ügygondnok eljárásban betöltött szerepére, jogaira és kötelezettségeire is ki kell terjednie.
(4) A kiskorút az elnök hallgatja meg. A felek a meghallgatást megelőzően indítványozhatnak kérdéseket akkor is, ha a kiskorú meghallgatására a felek távollétében kerül sor. Az ügygondnok a kiskorú meghallgatása során kérdéseket indítványozhat. Az elnök engedélyezheti, hogy az ügygondnok a kiskorúhoz közvetlenül is intézhessen kérdést. Az indítványozott vagy a kiskorúhoz közvetlenül intézett kérdések megengedhetősége felől az elnök határoz.
(5) A meghallgatás végén, még a kiskorú jelenlétében az írásbeli jegyzőkönyvbe vett vallomást fel kell olvasni, vagy ha a jegyzőkönyv a jegyzőkönyvi tartalmat összefoglaló hangfelvétel útján készül, azt a kiskorú jelenlétében kell rögzíteni. Ennek megtörténtét vagy mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A felolvasáskor, illetve a rögzítéskor a kiskorú az általa elmondottakat kiigazíthatja vagy kiegészítheti. A jegyzőkönyv – az elnök engedélyével – az ügygondnok, vagy ha a meghallgatás a felek jelenlétében történik, a felek észrevételei alapján is kiegészíthető és módosítható. Az ügygondnok, illetve a felek erre vonatkozó kérelmét – annak elutasítása esetén – a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(6) Ha a kiskorú meghallgatására a felek távollétében kerül sor, az elnök a felekkel ismerteti a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet.
474. § [A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított per meghatározása]
A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított peren a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a felügyelet, továbbá egyes felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása, a különélő szülő feljogosítása egyes felügyeleti jogok gyakorlása és a közös szülői felügyelet megszüntetése iránt indított pert kell érteni.
475. § [Illetékesség]
A pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani.
476. § [Perindítás]
A keresettel a gyermek tartására és a kapcsolattartás rendezésére irányuló kereset kapcsolható össze.
477. § [Határozatok]
Ha a felek a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése tárgyában egyezséget kötöttek, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja. A bíróságnak az egyezség jóváhagyása során, illetve ítéletében a felek kiskorú gyermekének érdekét kell elsődlegesen figyelembe venni.
478. § [A gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránt indított per meghatározása]
A gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránt indított peren a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése és az elhelyezés megváltoztatása iránt indított pert kell érteni.
479. § [Illetékesség]
A pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani.
480. § [Perindítás]
A kereset kizárólag ugyanazon szülő más gyermekének harmadik személynél történő elhelyezése, a szülői felügyeleti jog megszüntetése, valamint a gyermek tartása iránti keresettel kapcsolható össze.
481. § [Tárgyalás]
(1) Azt a személyt, aki a gyermek nála történő elhelyezését kéri, a perben tanúként kell meghallgatni.
(2) A perben hozott jogerős ítéletet a bíróság a szükséges intézkedések megtétele végett közli a gyámhatósággal.
482. § [Illetékesség]
(1) A szülői felügyelet megszüntetése iránt indított pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani.
(2) A szülői felügyelet visszaállítása iránt indított perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a szülői felügyeleti jogot megszüntető határozatot hozta.
483. § [Perindítás]
(1) A szülői felügyelet megszüntetésére irányuló kereset kizárólag az ugyanazon szülő más gyermeke feletti szülői felügyelet megszüntetésére irányuló keresettel, a gyermek tartására, a szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezésére, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére irányuló keresettel vagy a szülő gondnokság alá helyezésére irányuló keresettel kapcsolható össze.
(2) A szülői felügyeleti jog visszaállítása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze.
484. § [Felek és a beavatkozás]
(1) A perben félként részt nem vevő szülő bármelyik félhez beavatkozóként csatlakozhat. Erről a keresetlevél megküldésével értesíteni kell, és egyben figyelmeztetni kell beavatkozási jogára.
(2) Ha a szülői felügyelet visszaállítása iránt nem az a szülő indít keresetet, akinek felügyeleti jogát megszüntették, ezt a szülőt a perben külön bejelentés nélkül is a felperes melletti beavatkozó jogállása illeti meg. A bíróság azonban akkor is köteles őt személyesen meghallgatni, ha beavatkozóként a perben nem kíván részt venni.
485. § [Ideiglenes intézkedés]
A bíróság ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a szülői felügyeleti jog megszüntetését, különösen a gyermek súlyos veszélyeztetése esetén.
486. § [Illetékesség]
A pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani.
487. § [Perindítás]
Az örökbefogadás felbontása iránti kereset az örökbefogadással felvett családi név további viselése iránti keresettel kapcsolható össze.
488. § [A kiskorú gyermek tartása iránti indított per]
Kiskorú gyermek tartása iránt indított peren a kiskorú gyermekkel szemben fennálló tartási kötelezettség megállapítása, megváltoztatása, valamint megszüntetése iránt indított pert kell érteni.
489. § [Az általános szabályok alkalmazása]
(1) E törvény rendelkezéseit a kiskorú gyermek tartása iránt indított perben az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) E fejezet alkalmazásában kiskorú gyermeken – legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig – azt a tartásra jogosult nagykorú gyermeket is érteni kell, aki középiskolai tanulmányokat folytat.
490. § [Illetékesség]
A pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani.
491. § [Perindítás]
(1) A pert a különélő szülők bármelyike megindíthatja a másik szülő ellen.
(2) A kiskorú gyermek tartására irányuló kereset kizárólag az ugyanazon szülők ugyanazon gyermeke feletti szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése iránti keresettel kapcsolható össze.
(3) Ha a felek között házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható a szülők közös kiskorú gyermekének tartása iránti per.
492. § [Ideiglenes intézkedés és bizonyítás hivatalból]
(1) A bíróság – szükség esetén – bármely fél erre irányuló kérelme hiányában is határozhat ideiglenes intézkedéssel tartás megállapításáról.
(2) A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti.
493. § [Személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perek e fejezet alkalmazásában]
E fejezet alkalmazásában személyiségi jogok érvényesítése iránt indított peren a sajtó-helyreigazítás, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése és a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indított pert kell érteni.
494. § [Az általános szabályok alkalmazása]
E törvény rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perekben az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
495. § [Sajtószerv előtti kötelező előzetes eljárás]
(1) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti helyreigazító közlemény közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől (a továbbiakban együtt: sajtószerv). A kérelemben meg kell jelölni a sérelmezett közleményt, a valótlan, illetve hamis színben feltüntetett tényállításokat és – feltéve, hogy ezek közzétételét is igényli – a valós tényeket.
(2) A határidőn belül írásban megérkezett helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha
a) a helyreigazítást nem az arra jogosult kérte,
b) a kérelem nem tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározottakat, vagy
c) a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.
496. § [Perindítás]
(1) Ha a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét a sajtószerv határidőben nem vagy nem a helyreigazítási kérelemnek megfelelően teljesíti, a helyreigazítást igénylő ellene pert indíthat a helyreigazító közlemény közzététele iránt. Ha a perindítást nem előzte meg a sajtószerv előtti kötelező előzetes eljárás, a bíróság a keresetlevél visszautasításával egyidejűleg tájékoztatja a felperest az előzetes eljárás feltételeiről.
(2) A perben a sajtószerv félként jár el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége. A perre annak a törvényszéknek van hatásköre és kizárólagos illetékessége, amelynek területén az alperes székhelye, illetve lakóhelye található.
(3) A keresetlevelet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt napon belül kell benyújtani; e határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.
(4) A keresetlevélnek – a 170. §-ban meghatározottakon túl – tartalmaznia kell
a) határozott tartalommal az igényelt helyreigazító közleményt
b) a sérelmezett közlemény, a valótlan, illetve hamis színben feltüntetett tényállítások és – feltéve, hogy a felperes ezek közzétételét is igényli – a valós tények megjelölését, és
c) az arra vonatkozó tények előadását, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte az alperestől.
(5) A keresetlevélhez – a 171. §-ban meghatározottakon túl – csatolni kell
a) az arra vonatkozó igazolást, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte az alperestől, és
b) a kifogásolt közleményt tartalmazó sajtóterméket, ha az rendelkezésre áll.
(6) A sajtó-helyreigazításra irányuló keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet.
497. § [Perfelvétel]
(1) Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas a bíróság legkésőbb a keresetlevél előterjesztésétől számított tizenötödik napra kitűzi a perfelvételi tárgyalást, amelyre a feleket idézi. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedését követően válik tárgyalásra alkalmassá, a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalási időköz legalább három nap.
(2) A bíróság a perfelvételi tárgyalásra történő idézéssel egyidejűleg közli a keresetet az alperessel és felhívja a feleket, hogy az ügyre vonatkozó valamennyi okiratot és egyéb bizonyítási eszközt a tárgyalásra hozzák magukkal, az alperest pedig arra is, hogy a keresetre a tárgyaláson adja elő az írásbeli ellenkérelemnek megfelelő tartalmú nyilatkozatát.
(3) Az alperes legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző három nappal korábban írásbeli ellenkérelmet nyújthat be, feltéve, hogy azt egyidejűleg – ajánlott elsőbbségi postai küldeményként – a felperesnek is megküldi, és ennek tényét igazolja. Az e rendelkezések megsértésével teljesített perbeli cselekmények hatálytalanok.
(4) Ha a perfelvételi tárgyalást az alperes elmulasztotta és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni és a bíróság a perfelvétel lezárását követően ítéletével marasztalja az alperest, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye. Ha a jelen lévő alperes korábban írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, azt legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson szóban köteles előadni.
(5) A perfelvételi tárgyaláson a perfelvétel folytatása akkor rendelhető el, ha a perfelvétel lezárásának elháríthatatlan eljárásjogi vagy a bíróság, illetve a fél körülményeiben, működésében rejlő objektív akadálya van. A folytatólagos perfelvételi tárgyalás időpontját tizenöt napon belüli határnapra kell kitűzni.
498. § [Érdemi tárgyalás]
(1) A bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nyomban megtartja az érdemi tárgyalást. Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, vagy amelyeket a felek legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig felajánlottak. A perben utólagos bizonyításnak nincs helye.
(2) Az érdemi tárgyalást akkor lehet elhalasztani, ha
a) ezt valamely fél kéri és a már feltárt bizonyítékokkal vagy egyéb módon valószínűsíti, hogy az általa felajánlott bizonyítás alkalmas és eredményes lehet a keresetben, illetve védekezésben előadottak igazolására vagy cáfolatára, vagy
b) az elrendelt bizonyítás lefolytatásának a fél körülményein kívül eső akadálya van és a bizonyítást indítványozó fél a bizonyítás lefolytatását továbbra is kéri; a távol lévő fél e nyilatkozatának beszerzése érdekében a tárgyalás elhalasztásának nincs helye.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a bíróság a bizonyítás elrendelését, illetve lefolytatását mellőzi.
(4) Az érdemi tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos érdemi tárgyalást – ha ezt az ügy körülményei nem zárják ki – az elhalasztott tárgyalás határnapját követő tizenöt napon belüli határnapra kell kitűzni.
(5) Ha a folytatólagos érdemi tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy a tárgyalást el nem mulasztó fél a tárgyalás megtartását nem kéri, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte előzőleg a tárgyalás távollétében történő megtartását, az eljárás szünetelésének nincs helye, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.
499. § [Ítélet]
(1) Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest – a közzététel módjának és határidejének meghatározása mellett – a bíróság által meghatározott szövegű helyreigazító közlemény közlésére kötelezi. Ha a sajtószervnek nincs perbeli jogképessége, a perköltség megfizetésére a sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő természetes vagy jogi személyt kell kötelezni.
(2) A bíróság az ítéletét annak meghozatalától és kihirdetésétől számított tizenöt napon belül írásba foglalja, az ítélet meghozatalát és kihirdetését legfeljebb tizenöt napra halaszthatja el.
500. § [Egyéb kizáró és korlátozó rendelkezések]
(1) A bíróság a per minden szakaszában – ideértve a felülvizsgálati eljárást is – soron kívül jár el.
(2) A perben
a) igazolásnak – a 496. § (3) bekezdésben meghatározott esetet kivéve –,
b) viszontkeresetnek,
c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek,
d) felfüggesztésnek,
e) bírósági meghagyás kibocsátásának,
f) keresetkiterjesztésnek,
g) kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, és
h) beavatkozásnak
nincs helye.
(3) A 121. § (1) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott esetekben a szünetelés tartama legfeljebb egy hónap.
501. § [Perorvoslatok]
(1) A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles elbírálni. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított három napon belül kérheti tárgyalás tartását, és öt napon belül köteles előterjeszteni írásban a fellebbezési ellenkérelmet és az esetleges csatlakozó fellebbezést.
(2) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet legkésőbb az iratok beérkezésétől számított hatvan napon belül köteles elbírálni.
(3) A sajtó-helyreigazítási perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye.
502. § [A sérelem orvoslása iránti kötelező előzetes eljárás]
(1) Akiről hozzájárulása nélkül képmás, illetve hangfelvétel készül, a készítésről történt tudomásszerzéstől, valamint akiről a hozzájárulásával vagy hozzájárulása nélkül készült képmás, illetve hangfelvétel a hozzájárulása nélkül kerül felhasználásra, a felhasználásról történt tudomásszerzéstől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül írásban – napokban megadott határidővel – kérheti a készítőtől, illetve a felhasználótól
