A bíróság az általa elektronikusan megküldött bírósági iratot a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő elektronikus bélyegzővel látja el. A bíróság által készített, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő elektronikus bélyegzővel ellátott irat közokirat.
617. § [A határidő számítása üzemzavar, üzemszünet esetén]
A törvényi, illetve a bíróság által napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele az a nap – hónapokban és években megállapított határidő esetén az a lejárati nap –, amely során legalább négy órán át jogszabályban meghatározottak szerinti üzemzavar vagy üzemszünet állt fenn. Ha az órákban megállapított határidő jogszabályban meghatározott üzemzavar vagy üzemszünet fennállása alatt járna le, a határidő a következő munkanapon, a hivatali idő kezdetét követő első óra leteltével jár le.
618. § [Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének következményei]
(1) Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát
a) nem elektronikus úton, vagy
b) elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon
terjeszti elő – ha e törvény másként nem rendelkezik –, a bíróság a keresetlevelet, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan.
(2) Ha fizetési meghagyásos eljárás jogosultja e törvény alapján elektronikus úton kapcsolatot tartónak minősül és az ellentmondás előterjesztését követően a keresetet tartalmazó iratot a bíróság részére nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti visszautasító végzés és a (2) bekezdés szerinti megszüntető végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
619. § [Az elektronikus formátumban rendelkezésre álló irat továbbítása]
(1) Az 50. alcímben foglalt jogosultságok gyakorlása érdekében a fél, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személy, valamint azok képviselője írásban vagy a tárgyaláson kérheti, hogy a részére kiadható iratot elektronikus formában az általa megjelölt elektronikus levélcímre továbbítsa a bíróság, ha az irat
a) elektronikus formában,
b) elektronikus okiratként vagy
c) a papíralapú okirat elektronikus másolataként
a bíróságnál rendelkezésre áll.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az irat továbbításáért nem kell illetéket fizetni. Az irat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre, ha a bíróság a papír alapú iratot informatikai eszköz alkalmazásával szerkesztette meg; az elektronikus formában rendelkezésre álló irat nem hiteles kiadmány, az bizonyítékként nem használható fel.
620. § [Iratbetekintés elektronikus hozzáférés biztosítása útján]
Az 50. alcímben foglalt jogosultságok gyakorlása érdekében a bíróság az iratbetekintésre jogosultak számára a per irataihoz történő elektronikus hozzáférés lehetőségét jogszabály rendelkezései alapján biztosítja.
621. § [A hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton megtett nyilatkozat joghatása]
Kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton nyilatkozat nem tehető; az ilyen módon tett nyilatkozat hatálytalan.
622. § [Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás elrendelése]
(1) A bíróság a fél indítványára vagy hivatalból végzéssel elrendelheti, hogy a fél és más perbeli személy, a tanú, valamint a szakértő meghallgatására, továbbá – ha az ellen a szemletárgy birtokosa nem tiltakozik – a szemle lefolytatására elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor, ha
a) az célszerűnek látszik, különösen, ha az az eljárás lefolytatását meggyorsítja,
b) a meghallgatás a tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás kitűzött helyszínén jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, vagy
c) ezt a tanú személyes védelme indokolja.
(2) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást elrendelő végzést a bíróság a tárgyalásra, a személyes meghallgatásra vagy a szemlére szóló idézéssel együtt kézbesíti a megidézetteknek. Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást elrendelő végzést a bíróság haladéktalanul megküldi az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatáshoz elkülönített helyiséget biztosító bíróságnak, illetve egyéb szervnek.
623. § [Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás helye]
(1) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás során a tárgyalás, a személyes meghallgatás vagy a szemle kitűzött helyszíne és az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás vagy szemle (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás) helyszíne között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító eszköz biztosítja.
(2) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra sor kerülhet a tárgyalás, a személyes meghallgatás vagy a szemle kitűzött helyszíne és több egyéb elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatási helyszín igénybevételével is, ha azok közvetlen összeköttetése biztosítható.
(3) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatáshoz a helyiséget bíróság vagy egyéb – az elektronikus hírközlő hálózat működésének és a meghallgatás lefolytatása egyéb körülményeinek biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező – szerv bocsátja rendelkezésre.
624. § [Jelenlét és azonosítás a meghallgatáson]
(1) Az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személynek és a szemletárgy birtokosának (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy) – a bíróság vagy az egyéb szerv épületében – az erre a célra kialakított helyiségben kell megjelennie és a meghallgatás ideje alatt jelen lennie.
(2) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a nyilvánosságot a tárgyalás kitűzött helyszínén kell biztosítani. Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben
a) az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy,
b) az, akinek a jelenlétét az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személyéhez kapcsolódóan a tárgyaláson vagy a személyes meghallgatáson, illetve a szemlén törvény lehetővé, illetve kötelezővé teszi,
c) az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatáshoz szükséges technikai eszközök működését biztosító, kezelő személy
lehet jelen.
(3) Az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságát a tárgyalást vezető elnök, illetve a személyes meghallgatást lefolytató elnök – ha a személyes meghallgatást, illetve a szemlét bírósági titkár folytatja le, úgy a bírósági titkár – állapítja meg. Az elnök, illetve a bírósági titkár állapítja meg azt is, hogy az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben csak olyan személyek tartózkodnak, akiknek a jelenlétét törvény lehetővé teszi, továbbá, hogy a meghallgatott személy nincs korlátozva eljárási jogainak gyakorlásában.
(4) Az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságának igazolása
a) az általa a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai alapján és
b) a személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának vagy tartózkodásra jogosító okmányának jogszabályban meghatározott technikai eszközök közvetítésével történő bemutatásával
történik.
(5) Ha a bíróság a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el, a tanú személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának vagy tartózkodásra jogosító okmányának jogszabályban meghatározott technikai eszközök közvetítésével történő bemutatása során biztosítani kell, hogy azt csak a tárgyalást vezető elnök – ha a meghallgatást, illetve a szemlét bírósági titkár folytatja le, úgy a bírósági titkár – tekinthesse meg.
(6) A bíróság az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy
a) személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, és
b) személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa és tartózkodásra jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről és érvényességéről
elektronikus úton, vagy az adatbázisok közvetlen elérésével is meggyőződik.
625. § [A meghallgatás módja]
(1) A meghallgatás megkezdésekor az elnök, illetve ha a személyes meghallgatást vagy a szemlét bírósági titkár folytatja le, a bírósági titkár tájékoztatja az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatott személyt, hogy a meghallgatására elektronikus hírközlő hálózat útján kerül sor.
(2) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás során biztosítani kell, hogy a tárgyalás vagy a személyes meghallgatás, illetve a szemle kitűzött helyszínén jelen lévő résztvevők láthassák az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben a meghallgatott személyt, valamint a meghallgatott személlyel egyidejűleg ott-tartózkodó valamennyi személyt. Biztosítani kell továbbá, hogy az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségnek minden pontja látható legyen a tárgyalás, a személyes meghallgatás, illetve a szemle kitűzött helyszínén jelen lévő elnök, illetve bírósági titkár számára.
(3) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben tartózkodó meghallgatott személy részére is biztosítani kell, hogy követhesse a tárgyalás menetét.
626. § [Titkos meghallgatás]
(1) A bíróság elrendelheti az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásnak olyan módját, amelyből a tanú személye, tartózkodási helye nem állapítható meg (a továbbiakban: titkos meghallgatás).
(2) A titkos meghallgatás során a tanú személyének azonosítása során a 624. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, továbbá a tanú személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságait a közvetítés során technikai úton el kell torzítani. A titkos meghallgatás során az elnök megtiltja az olyan kérdés feltételét, illetve az olyan kérdés megválaszolását, amely a közreműködő személyének és tartózkodási helyének azonosítását eredményezheti.
627. § [Jegyzőkönyv]
Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tárgyalásról, személyes meghallgatásról, illetve a szemléről készült jegyzőkönyvnek ki kell terjednie az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás lefolytatása körülményeinek, valamint az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben jelen lévők személyének rögzítésére is.
628. § [Felhatalmazó rendelkezések]
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a bírósági ügyintéző által peres és nemperes eljárásban ellátható feladatokat rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) – az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével – a bírósági ügyvitel rendjére,
b) – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – az ügygondnok részére járó díjazásra,
c) a bírósági letétkezelésre,
d) a tanú által a peres és nemperes eljárásban felszámítható költségekre,
e) az elővezetés végrehajtásával felmerült költség mértékére, megtérítésére,
f) – az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben, az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével – a tárgyalás (meghallgatás) elektronikus hírközlő hálózat útján történő megtartására,
g) a polgári peres eljárásban használt elektronikus beadványok űrlapjának tartalmi és formai kellékeire, az űrlaphoz csatolható mellékletekre, valamint az űrlapok közzétételének módjára,
h) a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartásra és az elektronikus bírósági iratkezelésre,
i) – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben – az ügyész, valamint a perindításra feljogosított személy, továbbá az ügygondnok polgári eljárásbeli részvételével kapcsolatos költség előlegezésére és viselésére,
j) a költségjegyzék tartalmára, vezetésére és benyújtására,
k) a feljegyzett illeték és az állam által előlegezett, továbbá a bírósági szervezet érdekkörében felmerült költség megfizetésére,
l) – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – az ítéletről és az ítélettel szembeni perorvoslat során hozott, az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzésről adott anonimizált másolat bíróságnak fizetendő díjára,
m) – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a munkavállalói költségkedvezmény vonatkozásában az 525. §-ban meghatározott mértékre, valamint a költségkedvezmény érvényesítésének eljárási szabályaira,
n) az eljárás anyagát rögzítő felvétel hitelesítésére, megtekintésére, illetve meghallgatására, az arról történő másolat készítésére és kiadására, valamint a felvétel tárolására, őrzésére és törlésére
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
629. § [Hatályba léptető rendelkezés]
Ez a törvény 2018. január 1. napján lép hatályba.
630. § [Átmeneti rendelkezések]
(1) E törvény rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) E törvény 94. alcímét a 2018. január 1-jén és az azt követően keletkezett okiratokra és másolatokra kell alkalmazni.
(3) Ha a címzett ellen a jogerős határozat alapján a bírósági végrehajtást megelőzően a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 66. §-a alapján pénzforgalmi úton történő behajtást kezdeményeztek, és arról tudomást szerzett, a 140. § szerinti kifogást a pénzforgalmi úton történő behajtásról történő tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.
(4) A 159. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket 2019. december 31. napjáig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság – a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén – bármelyik fél kérelmére vagy hivatalból elrendelheti a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítését.
631. § [Európai uniós követelményekre utaló rendelkezés]
E törvény
1. a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló, 1986. december 18-i 86/653/EGK tanácsi irányelvnek,
2. a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelvnek,
3. a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek,
4. a megtévesztő reklámra vonatkozó 84/450/EGK tanácsi irányelvnek az összehasonlító reklámra történő kiterjesztése miatt történő módosításáról szóló, 1997. október 6-i 97/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
5. a feltételes hozzáférésen alapuló, vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló, 1998. november 20-i 98/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
6. a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
7. a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvnek,
8. a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
9. az európai szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2003. július 22-i 2003/72/EK tanácsi irányelvnek,
10. az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
11. a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
12. a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
13. a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 2009. április 23-i 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
14. a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
15. az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
16. a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
17. az alternatív befektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
18. a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
19. az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári és kereskedelmi ügyekben szóló, 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozatnak,
20. a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló, 2001/470/EK tanácsi határozat módosításáról szóló, 2009. június 18-i 568/2009/EK európai parlamenti és tanács határozatnak,
21. a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendeletnek,
22. a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyítás-felvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai között együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendeletnek,
23. a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendeletnek,
24. a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtó okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanács rendeletnek,
25. az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanács rendeletnek,
26. a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanács rendeletnek,
27. a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,
28. a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendeletnek,
29. az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanács rendeletnek,
30. a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanács rendeletnek,
31. a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i 2015/848/EU európai parlamenti és tanács rendeletnek
való megfelelést szolgálja.
632. § [Mentesség]
E törvény nem érinti a diplomáciai és egyéb mentesség hatályát, valamint a diplomáciai és egyéb mentességgel kapcsolatban fennálló különös eljárási szabályokat.
633. § [Hatályon kívül helyező rendelkezés]
Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény.
