f) társas ügyvédi iroda tagja kivételével helyettesítésére ügyvéddel vagy ügyvédi irodával megállapodást kötött és
g) nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
(3) Kérelmére a területi kamarába ügyvédként felvehető az európai közösségi jogász akkor is, ha megszakítás nélküli magyarországi ügyvédi tevékenysége a hároméves időtartamot eléri, de a magyar joggal vagy az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával kapcsolatos ügyvédi tevékenysége három évnél rövidebb időtartamú, és egyébként megfelel a (2) bekezdésben írt feltételeknek.
(4) Az európai közösségi jogász a területi kamarába történő felvétellel a területi kamara teljes jogú tagjává válik. Névhasználatában az ügyvéd megjelölés mellett továbbra is jogosult az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló miniszteri rendelet szerinti szakmai megnevezését szerepeltetni.
59. § (1) Az alkalmazott ügyvéd az ügyvédi tevékenységet ügyvéddel vagy ügyvédi irodával fennálló munkaviszony alapján munkáltatója, valamint – ha a munkaszerződés így rendelkezik – munkáltatójával egy ügyvédi társulásba vagy ügyvédi irodaközösségbe tartozó ügyvéd vagy ügyvédi iroda helyetteseként, azok ügyfelei számára gyakorolja.
(2) Alkalmazott ügyvédként ügyvédi tevékenység a területi kamara tagjaként folytatható.
60. § (1) Kérelmére a területi kamarába alkalmazott ügyvédként fel kell venni azt, aki
a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára,
b) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
c) magyar jogi szakvizsgát tett,
d) az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a fedezetét felelősségbiztosítás biztosítja,
e) ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll a területi kamara működési területén irodával rendelkező, az alkalmazott ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására is alkalmas irodahelyiséget fenntartó ügyvéddel vagy ügyvédi irodával és
f) nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
(2) Kérelmére a területi kamarába alkalmazott ügyvédként fel kell venni azt az európai közösségi jogászt is, aki
a) az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a fedezetét felelősségbiztosítás biztosítja,
b) ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll a területi kamara működési területén irodával rendelkező, az alkalmazott ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására is alkalmas irodahelyiséget fenntartó ügyvéddel vagy ügyvédi irodával és
c) nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
61. § (1) Az alkalmazott ügyvéd több ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kizárólag akkor állhat munkaviszonyban, ha valamennyi munkáltató ugyanannak az ügyvédi társulásnak vagy ügyvédi irodaközösségnek a tagja és ezt a területi kamarának bejelentették.
(2) Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonya – a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályok szerint – megszűnik, ha a munkáltató ügyvédi kamarai tagsága megszűnik, a munkáltatót az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törlik vagy a munkáltató tevékenységét felfüggesztik.
(3) Az alkalmazott ügyvéd ügyvédi tevékenységet önállóan nem folytathat, abban kizárólag munkáltatója felelősségi körén belül és utasításai alapján működhet közre. Alkalmazott ügyvéd felett munkáltatói jogköröket csak ügyvéd gyakorolhat.
(4) Az alkalmazott ügyvéd kizárólag a munkáltatója részére adott megbízás és kirendelés keretei között végezheti tevékenységét, és munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet, európai közösségi jogászt vagy ügyvédi irodát.
(5) A munkáltató biztosítja az alkalmazott ügyvéd számára a továbbképzésben történő részvétel lehetőségét, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíti.
(6) Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve az irányadó. E törvénynek az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az ezen alcímben nem szabályozott kérdésekben az alkalmazott ügyvédekre is irányadók.
62. § (1) Az ügyvédjelölt az ügyvédi tevékenységet a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat megszerzése érdekében ügyvéddel, európai közösségi jogásszal vagy ügyvédi irodával fennálló munkaviszony alapján munkáltatója, valamint – ha a munkaszerződés így rendelkezik – munkáltatójával egy ügyvédi társulásba vagy ügyvédi irodaközösségbe tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász vagy ügyvédi iroda helyetteseként, utasításai szerint, azok ügyfelei számára gyakorolja.
(2) Ügyvédi tevékenység az ügyvédi kamarai nyilvántartásba ügyvédjelöltként való felvételt követően folytatható.
63. § Kérelmére az ügyvédi kamarai nyilvántartásba ügyvédjelöltként fel kell venni azt, aki
a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára,
b) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
c) ügyvédjelölti tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll a területi kamara működési területén irodával rendelkező, az ügyvédjelölti tevékenység folyamatos gyakorlására is alkalmas irodahelyiséget fenntartó ügyvéddel vagy ügyvédi irodával és
d) nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
64. § (1) Ügyvédjelölt felett munkáltatói jogkör gyakorlására az az ügyvéd vagy európai közösségi jogász jogosult, aki
a) nem áll ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás fegyelmi büntetés hatálya alatt,
b) a kamarai szabályzatban meghatározott feltételeket az ügyvédjelölt foglalkoztatása során biztosítja és
c) ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultsága szerepel az ügyvédi kamarai nyilvántartásban.
(2) A területi kamara az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságot az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törli, ha az ügyvéd nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.
65. § (1) Az ügyvédjelöltet olyan munkával kell ellátni, amelynek során elsajátíthatja az ügyvédi működéshez, valamint a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket.
(2) A területi kamara ellenőrzi az ügyvédjelölt joggyakorlatát, valamint gondoskodik a képzéséről.
(3) Az ügyvédjelölt több ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kizárólag akkor állhat munkaviszonyban, ha valamennyi munkáltató ugyanannak az ügyvédi társulásnak vagy ügyvédi irodaközösségnek a tagja, és ezt a területi kamarának bejelentették.
(4) A munkáltató biztosítja az ügyvédjelölt számára az ügyvédi kamara által szervezett ügyvédjelölti képzésben történő részvétel lehetőségét, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíti.
(5) Az ügyvédjelölt munkaviszonya – a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályok szerint – megszűnik, ha a munkáltató ügyvédi kamarai tagsága megszűnik, a munkáltatót az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törlik, a munkáltató ügyvédi tevékenységét felfüggesztik, vagy a munkáltató ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságát törlik.
(6) Az ügyvédjelölt munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve az irányadó. E törvénynek az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az ezen alcímben nem szabályozott kérdésekben az ügyvédjelöltekre is irányadók.
66. § (1) A kamarai jogtanácsos az ügyvédi tevékenységet nem természetes személy jogalannyal fennálló munkaviszonya, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszonya, egyházi szolgálati viszonya (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaviszony) keretei között,
a) ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejelentett munkáltatója, egyházi szolgálati viszony esetében az egyházi jogi személy (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkáltató),
b) munkáltatójának kapcsolt vállalkozása, vagy
c) munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv
mint ügyfele számára gyakorolja.
(2) A kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenységet a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszonya keretei között is folytathat. E törvénynek a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseit a kamarai jogtanácsos e bekezdés szerinti önkéntes jogviszonyára, munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseit arra a fogadó szervezetre is alkalmazni kell, akivel a kamarai jogtanácsos az e bekezdés szerinti közérdekű önkéntes jogviszonyt létesített.
(3) A helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának, a közös önkormányzati hivatalnak, a megyei önkormányzat hivatalának, a képviselő-testület szervének, valamint a nemzetiségi önkormányzat hivatalának, illetve szervének kamarai jogtanácsosa, az adott helyi önkormányzat, annak képviselő-testülete, közgyűlése, szerve, továbbá az adott nemzetiségi önkormányzat, annak szerve, valamint a helyi önkormányzattal, illetve a nemzetiségi önkormányzattal fenntartói viszonyban álló szerv számára, a munkaviszonya keretei között ügyvédi tevékenységet folytathat.
(4) A kamarai jogtanácsos területi kamara tagjaként az ügyvédi tevékenységek közül
a) jogi képviselet ellátását,
b) büntetőeljárásban jogi személy képviseletének ellátását,
c) jogi tanácsadást,
d) okiratszerkesztést,
e) okirat ellenjegyzését,
f) az a)–e) pont szerinti tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítását
folytathatja.
67. § (1) Kérelmére a területi kamarába kamarai jogtanácsosként fel kell venni azt, aki
a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára,
b) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
c) magyar jogi szakvizsgát tett,
d) ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll, valamely ügyvédi tevékenység folytatására nem jogosult nem természetes személy jogalannyal,
e) esetében valamely munkáltatójának székhelye vagy az a telephelye, fióktelepe, ahol a kamarai jogtanácsost foglalkoztatja a területi kamara működési területén található,
f) esetében valamennyi munkáltatója nyilatkozik arról, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlásának feltételei biztosítottak,
g) esetében valamennyi munkáltatója nyilatkozik arról, hogy az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételek biztosítottak és
h) nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
(2) Kérelmére a területi kamarába kamarai jogtanácsosként fel kell venni azt az európai közösségi jogászt, aki
a) Magyarország területén megszakítás nélkül legalább három éven át folytatott ügyvédi tevékenységet a magyar joggal vagy az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával kapcsolatban,
b) rendelkezik az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges szintű magyar nyelvtudással,
c) ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll valamely ügyvédi tevékenység folytatására nem jogosult nem természetes személy jogalannyal,
d) esetében valamely munkáltatójának székhelye vagy az a telephelye, fióktelepe, ahol a kamarai jogtanácsost foglalkoztatja a területi kamara működési területén található,
e) esetében valamennyi munkáltatója nyilatkozik arról, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlásának feltételei biztosítottak,
f) esetében valamennyi munkáltatója nyilatkozik arról, hogy az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételek biztosítottak és
g) nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
(3) Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felmentést adhat.
68. § (1) A kamarai jogtanácsos – kapcsolt vállalkozások kivételével – legfeljebb két nem természetes személy jogalannyal állhat ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban.
(2) A kamarai jogtanácsos munkáltatóját, munkáltatója kapcsolt vállalkozását, valamint a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szervet, általános vagy külön meghatalmazással képviseli. A meghatalmazásra alkalmazni kell az ügyvédi meghatalmazás szabályait.
(3) A kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenység folytatására megbízást nem fogadhat el.
69. § (1) A 20. § (5) és (6) bekezdés kivételével e törvénynek a kamarai jogtanácsos munkaviszonyára és munkáltatójára vonatkozó szabályait a legalább részben ügyvédi tevékenység ellátására létrejött, a 66. § (1) bekezdés szerinti jogviszonyára kell alkalmazni. A kamarai jogtanácsos és a munkáltató e bekezdés szerinti jogviszonyára a munkaviszonyra vonatkozó törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kamarai jogtanácsos köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása fegyelmi vétség elkövetését eredményezné.
(3) Semmis az a megállapodás, amely a kamarai jogtanácsos (2) bekezdésben meghatározott utasítás megtagadási jogához hátrányos jogkövetkezményt fűz.
(4) A kamarai jogtanácsos köteles a fegyelmi biztosnak harminc napon belül bejelenteni, ha bármely munkaviszonyát a munkáltató a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti, a munkaviszonynak a munkáltató részéről történő, a kamarai jogtanácsos vétkes kötelezettségszegése miatti azonnali hatályú felmondással szüntette meg.
(5) A kamarai jogtanácsos ügyvédi kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítését munkáltatója átvállalhatja.
(6) A munkáltató biztosítja a kamarai jogtanácsos számára az ügyvédi kamara által szervezett képzésben és a továbbképzésben történő részvétel lehetőségét, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíti.
70. § (1) A jogi előadó az ügyvédi tevékenységet a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat megszerzése és a kamarai jogtanácsosi feladatok ellátásához szükséges szakmai ismeretek elsajátítása érdekében, munkaviszonya, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszonya, egyházi szolgálati viszonya (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaviszony) alapján, kamarai jogtanácsos irányításával és ellenőrzésével,
a) ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejelentett munkáltatója, egyházi szolgálati viszony esetében az egyházi jogi személy (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkáltató),
b) munkáltatójának kapcsolt vállalkozása, vagy
c) a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv
számára gyakorolja.
(2) A jogi előadó ügyvédi tevékenységet a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszonya keretei között is folytathat. E törvénynek a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseit a jogi előadó e bekezdés szerinti önkéntes jogviszonyára, munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseit arra a fogadó szervezetre is alkalmazni kell, akivel a jogi előadó az e bekezdés szerinti közérdekű önkéntes jogviszonyt létesített.
(3) A helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának, a közös önkormányzati hivatalnak, a megyei önkormányzat hivatalának, a képviselő-testület szervének, valamint a nemzetiségi önkormányzat hivatalának, illetve szervének jogi előadója, az adott helyi önkormányzat, annak képviselő-testülete, közgyűlése, szerve, továbbá az adott nemzetiségi önkormányzat, annak szerve, valamint a helyi önkormányzattal, illetve a nemzetiségi önkormányzattal fenntartói viszonyban álló szerv számára, a munkaviszonya keretei között ügyvédi tevékenységet folytathat.
(4) Jogi előadó a kamarai jogtanácsos által végezhető ügyvédi tevékenységet a kamarai jogtanácsos helyetteseként és utasítása szerint – az e törvényben meghatározott korlátozással – ügyvédi kamarai nyilvántartásba jogi előadóként való felvételt követően folytathat.
71. § (1) Kérelmére az ügyvédi kamarai nyilvántartásba jogi előadóként fel kell venni azt, aki
a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára,
b) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
c) jogi előadói tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll, valamely ügyvédi tevékenység folytatására nem jogosult nem természetes személy jogalannyal,
d) esetében munkáltatójának székhelye vagy az a telephelye, fióktelepe, ahol a jogi előadót foglalkoztatja a területi kamara működési területén található,
e) esetében munkáltatója nyilatkozik arról, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlásának feltételei biztosítottak és
f) nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
(2) Az állampolgársági követelmény alól a miniszter felmentést adhat.
(3) A jogi előadó – kapcsolt vállalkozások kivételével – egy nem természetes személy jogalannyal állhat ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban.
(4) A jogi előadóra egyebekben alkalmazni kell a 68. § és a 69. § rendelkezéseit.
72. § (1) A jogi előadót olyan munkával kell ellátni, amelynek során elsajátíthatja a kamarai jogtanácsosi működéshez, valamint a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket.
(2) A területi kamara ellenőrzi a jogi előadó joggyakorlatát, valamint gondoskodik a képzéséről.
73. § (1) Az európai közösségi jogász valamely EGT-államban ügyvédi tevékenység folytatására jogosult természetes személy, aki az ügyvédi tevékenységet esetileg vagy állandó jelleggel, üzletszerűen, saját gazdasági kockázatvállalása mellett – az e törvényben meghatározott kivétellel – ügyfele megbízásából, az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakmai megnevezése alatt gyakorolja.
(2) E Fejezet alkalmazásában EGT-állam az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, illetve – kihirdetetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
(3) E Fejezet alkalmazásában az európai közösségi jogász saját EGT-államának az az EGT-állam tekintendő, amelyben az európai közösségi jogász megszerezte a jogszabályban felsorolt szakmai megnevezések egyikének használatára való jogosultságot.
74. § Európai közösségi jogászként Magyarország területén ügyvédi tevékenység
a) állandó jelleggel csak az ügyvédi kamarai nyilvántartásba európai közösségi jogászként való felvételt,
b) eseti jelleggel az ügyvédi kamarai nyilvántartásba európai közösségi jogászként való felvételt, vagy – a 76. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – a Magyar Ügyvédi Kamarához intézett bejelentés megtételét
követően folytatható.
75. § Kérelmére az ügyvédi kamara nyilvántartásába európai közösségi jogászként fel kell venni azt, aki
a) valamely EGT-államban ügyvédi tevékenység folytatására jogosult,
b) az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a fedezetét Magyarországon érvényesíthető felelősségbiztosítás biztosítja,
c) társas ügyvédi iroda tagja kivételével helyettesítésére ügyvéddel, európai közösségi jogásszal vagy ügyvédi irodával megállapodást kötött és
d) nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
76. § (1) Az európai közösségi jogász akkor folytat eseti jelleggel ügyvédi tevékenységet Magyarországon, ha e tevékenysége megfelel a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott határon átnyúló szolgáltatásnyújtásnak.
(2) Ha a folyamatosan vagy alkalmanként legfeljebb hat hónapos megszakítással folytatott ügyvédi tevékenység időtartama a három évet meghaladja, vélelmezni kell, hogy az európai közösségi jogász az ügyvédi tevékenységet Magyarországon állandó jelleggel folytatja.
(3) Ha az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységet eseti jelleggel, ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel nélkül végzi – első alkalommal történő eljárása esetén –, a tevékenység megkezdésének szándékát, legkésőbb annak megkezdését megelőzően köteles írásban bejelenteni a Magyar Ügyvédi Kamara részére. Kivételesen, ha a bejelentés előzetes megtételével járó késedelem az európai közösségi jogász ügyfelének lényeges érdekét sértené, a bejelentést legkésőbb az eljárási cselekményt követő munkanapon kell megtenni.
(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza az európai közösségi jogász
a) családi nevét és utónevét,
b) születési családi nevét és utónevét,
c) születési helyét és idejét, anyja születési nevét,
d) állampolgárságát,
e) saját EGT-állama szerinti értesítési címét,
f) saját EGT-állama hivatalos nyelvén azon ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetének megnevezését, amelynek tagja,
g) nyilvántartási számát az f) pont szerinti szervezetben,
h) saját EGT-állama szerinti szakmai megnevezését és
i) az európai közösségi jogász saját EGT-államában működő ügyvédi társulás adatait, ha az európai közösségi jogász ilyen társulás tagja.
(5) Ha az európai közösségi jogász eseti jelleggel folytatott ügyvédi tevékenységének időtartama az egy évet meghaladja, köteles az eseti jelleggel folytatott ügyvédi tevékenységet a Magyar Ügyvédi Kamarának minden évben újból, az évforduló lejárta előtt bejelenteni.
77. § (1) Az európai közösségi jogász névhasználatában kizárólag az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakmai megnevezését szerepeltetheti, köteles továbbá feltüntetni a saját EGT-állama hivatalos nyelvén azon szakmai szervezetének megjelölését, amelynek tagja. A szakmai megnevezést magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal is el kell látni, ha az az ügyvéd megnevezéssel összetéveszthető. Az európai közösségi jogász nem kelthet olyan látszatot, hogy az ügyvédi kamara ügyvéd tagja.
(2) Azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály kötelező jogi képviseletet ír elő, az európai közösségi jogász csak akkor láthatja el a képviseletet, ha e célból ügyvéddel vagy ügyvédi irodával együttműködési szerződést kötött.
(3) Azokban az ügyekben, amelyekben a jogszabály ügyvédi ellenjegyzésről rendelkezik, az európai közösségi jogász csak akkor működhet közre, ha e célból ügyvéddel vagy ügyvédi irodával együttműködési szerződést kötött, és az okiratot az együttműködő ügyvéd vagy az együttműködő ügyvédi iroda ügyvéd tagja ellenjegyzi.
(4) Az európai közösségi jogász mindazokban a kötelező jogi képviseletet igénylő ügyekben, amelyekben megbízója képviseletében első alkalommal jár el bíróság vagy más hatóság előtt, köteles az együttműködési szerződést, ha az nem magyar nyelvű, annak hiteles magyar fordítását bemutatni.
(5) Ha az együttműködési szerződés megszűnik, ennek tényét az európai közösségi jogász írásban haladéktalanul köteles bejelenteni annak a bíróságnak és más hatóságnak, amelyek előtt az együttműködés létrejöttét korábban igazolta.
(6) Az együttműködési szerződés főbb tartalmi elemeit kamarai szabályzat határozza meg.
78. § (1) A Magyarország területén állandó jelleggel ügyvédi tevékenységet folytató európai közösségi jogász a működése során köteles betartani e törvény rendelkezéseit és a kamarai szabályzatokban foglaltakat.
(2) Az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogász működésére a jogi képviselet tekintetében e törvény rendelkezései irányadók; egyéb tevékenységére a saját EGT-államának az ügyvédi tevékenység folytatására ilyen esetben irányadó szabályai alkalmazandóak, továbbá e törvény rendelkezései és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban foglaltak is, feltéve, hogy azok Magyarország területén nem állandó jelleggel folytatott tevékenység hiányában is alkalmazhatóak.
(3) Ha az európai közösségi jogász ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel nélkül nyújt eseti szolgáltatást, az e törvényben az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogásszal szemben támasztott követelmények betartását a szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes területi kamara ellenőrizheti.
(4) Az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogászra egyebekben az egyéni ügyvédre vonatkozó szabályok irányadók.
79. § (1) Az alkalmazott európai közösségi jogász az ügyvédi tevékenységet európai közösségi jogásszal, ügyvéddel vagy ügyvédi irodával fennálló munkaviszonya alapján, munkáltatója helyetteseként, munkáltatója ügyfelei számára gyakorolja.
(2) Alkalmazott európai közösségi jogászként Magyarország területén ügyvédi tevékenység
a) állandó jelleggel csak az ügyvédi kamarai nyilvántartásba alkalmazott európai közösségi jogászként való felvételt,
b) eseti jelleggel az ügyvédi kamarai nyilvántartásba alkalmazott európai közösségi jogászként való felvételt, vagy a Magyar Ügyvédi Kamarához intézett bejelentés megtételét
követően folytatható.
80. § Kérelmére az ügyvédi kamarai nyilvántartásba alkalmazott európai közösségi jogászként fel kell venni azt, aki
a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely államban ügyvédi tevékenység folytatására jogosult,
b) az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a fedezetét Magyarországon érvényesíthető felelősségbiztosítás biztosítja,
c) ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll a területi kamara működési területén irodával rendelkező, az alkalmazott európai közösségi jogászi tevékenység folyamatos gyakorlására is alkalmas irodahelyiséget fenntartó ügyvéddel, európai közösségi jogásszal vagy ügyvédi irodával és
d) nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
81. § (1) Alkalmazott európai közösségi jogász felett munkáltatói jogkört csak európai közösségi jogász vagy ügyvéd gyakorolhat.
(2) Az alkalmazott európai közösségi jogászra egyebekben az alkalmazott ügyvédre vonatkozó rendelkezések irányadók.
82. § (1) A külföldi jogi tanácsadó magyar ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés alapján a külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti hazai jogáról, valamint a nemzetközi jogról és az ezekkel összefüggő joggyakorlatról ad jogi tanácsot. A külföldi jogi tanácsadó más ügyvédi tevékenységet Magyarországon nem végezhet.
(2) A külföldi jogi tanácsadó a tevékenysége során – a külföldi jogi tanácsadói minőségre utalással – használhatja a saját személynevét, a külföldi ügyvédi irodája nevét, a bejegyzésének államában nyilvántartott formában.
(3) Ügyvédi tevékenység az ügyvédi kamarai nyilvántartásba külföldi jogi tanácsadóként történő felvételt követően folytatható. Ez a rendelkezés nem érinti a külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályokat.
83. § (1) Kérelmére a külföldi jogi tanácsadóként az ügyvédi kamarai nyilvántartásba fel kell venni azt, aki
a) külföldön ügyvédi tevékenység folytatására jogosult,
b) az a) pont szerinti országban nem áll büntető- vagy fegyelmi eljárás hatálya alatt,
c) együttműködési szerződést kötött olyan ügyvéddel, ügyvédi irodával, amely a területi kamara működési területén irodával rendelkezik, és a külföldi jogi tanácsadói tevékenység folyamatos gyakorlására is alkalmas irodahelyiséget tart fenn,
d) az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a fedezetét Magyarországon érvényesíthető felelősségbiztosítás biztosítja és
e) nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
(2) Nem vehető fel külföldi jogi tanácsadóként az ügyvédi kamarai nyilvántartásba az a külföldi ügyvéd, aki, illetve akinek a külföldi ügyvédi irodája Magyarországon kereskedelmi képviseletet létesített.
84. § (1) A külföldi jogi tanácsadó a tevékenységét kizárólag annak az ügyvédnek, ügyvédi irodának adott megbízás alapján végezheti, amellyel az együttműködési szerződést kötötte.
(2) Ha az együttműködési szerződés úgy rendelkezik, a külföldi jogi tanácsadó a tevékenységi körében maga is elfogadhatja a megbízást.
(3) Az együttműködési szerződés a külföldi jogi tanácsadó külföldi ügyvédi irodájával is megköthető.
(4) A külföldi jogi tanácsadónak tevékenysége során kifejezésre kell juttatnia, hogy magyar ügyvédi kamarai tagként nincs bejegyezve, és nem keltheti azt a látszatot, hogy magyar joggal kapcsolatban ügyvédi tevékenység folytatására jogosult.
85. § (1) A területi kamara irodagondnokot jelöl ki az ügyvédi kamarai nyilvántartásba irodagondnoki tevékenység folytatására jogosultként bejegyzett ügyvédek közül:
a) az elhunyt ügyvéd és európai közösségi jogász ügyvédi irodája részére, ha az irodának nem marad ügyvédi tevékenységet gyakorló tagja,
b) az ügyvéd és európai közösségi jogász részére, ha
ba) ügyvédi tevékenysége folytatásában akadályoztatva van és nincs helyettese, vagy
bb) területi kamarai tagsága megszűnt, illetve az európai közösségi jogászt az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törölték, és folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról, iratainak vagy e törvény szerint vezetett nyilvántartásainak elhelyezéséről nem gondoskodott,
c) a jogutód nélkül megszűnő ügyvédi iroda részére, ha
ca) nem nyújtja be közzétételre a leltárral alátámasztott, taggyűlés által jóváhagyott nyitó és záró mérlegét és a vagyonfelosztási javaslatot,
cb) nem terjeszti elő a záró elszámolását az ügyfelekkel történő elszámolásról és a letétek kifizetéséről,
cc) nem igazolja, hogy a folyamatban lévő ügyei ellátásáról gondoskodott, vagy
cd) nem igazolja, hogy gondoskodott az ügyfeleket megillető iratok kiadásáról, a nem selejtezhető iratok megőrzéséről, illetve levéltárban történő elhelyezéséről,
d) a felszámolási eljárás alatt álló ügyvédi iroda részére.
(2) Az irodagondnok
a) ellátja – az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetekben az irodavezetővel együttműködve – az ügyvéd, európai közösségi jogász, ügyvédi iroda ügyeiben a halaszthatatlan jogi cselekményeket, rendelkezési jogot nyer a letéti számla és az ügyvéd, európai közösségi jogász által az ügyfelektől átvett vagyontárgyak, valamint – a csőd- és felszámolási eljárások kivételével – az ügyvédi iroda fizetési számlái felett, megkísérli a kikötött, de még ki nem fizetett ügyvédi díjak beszedését, és jogosult az ügyvéd, ügyvédi iroda irataiba betekinteni, vagy
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben – ha ezt az irodavezető elmulasztja – az ügyvédi iroda vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti, kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont az ügyvédi iroda tagjai, illetve örökösei között pénzben vagy természetben felosztja és az ügyvédi iroda működését megszünteti.
(3) Az irodagondnok a (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében jogosult az ügyvéd, az európai közösségi jogász, illetve az ügyvédi iroda képviseletére.
(4) Az irodagondnok a tevékenységéért kamarai szabályzatban meghatározott mértékű díjazásra jogosult, amelyet az, illetve annak a jogutódja köteles viselni, akinek a számára az irodagondnokot kijelölték. Amennyiben az irodagondnok díja behajthatatlan, azt a területi kamara viseli.
(5) Az irodagondnok kijelölését meg kell szüntetni, ha a kijelölés oka megszűnt.
86. § (1) A területi kamara kérelemre az ügyvédi kamarai nyilvántartásban az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultságát bejegyzi annak a legalább ötéves ügyvédi gyakorlattal rendelkező ügyvédnek, aki a kamara tagja. Nem jegyezhető be az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultsága annak,
a) aki ellen fegyelmi eljárás folyik vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
b) akinek folyamatban van a kamarai tagságának törlésére irányuló eljárás, vagy
c) aki a tevékenységét szünetelteti.
(2) A területi kamara törli az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultságát annak, aki ezt kéri, valamint annak, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.
87. § (1) Az ügyvédi iroda olyan jogi személy, amelyet egy vagy több ügyvéd, illetve európai közösségi jogász tag üzletszerű közös ügyvédi tevékenység folytatására alapít, és amelynél a tag kötelezettsége az ügyvédi irodával szemben az alapító okiratban meghatározott vagyon szolgáltatására és egyéb az alapító okiratban meghatározott vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki.
(2) Az ügyvéd és az európai közösségi jogász csak egy ügyvédi iroda tagja lehet.
(3) Ügyvédi iroda az alapító okiratban meghatározott mértékű jegyzett tőkével is alapítható.
(4) Ha az ügyvédi iroda jegyzett tőkéje eléri a hárommillió forintot, az (5) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az ügyvédi iroda kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. Ha az ügyvédi iroda jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot az ügyvédi irodának a vagyonával nem fedezett kötelezettségeiért az ügyvédi iroda tagjai korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
(5) Ha az ügyvédi iroda vagyona a követelést nem fedezi, az ügyvédi iroda tagja az általa ügyvédi tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért, illetve sérelemdíj megfizetéséért a saját vagyonával korlátlanul felel. Az ügyvédi iroda e bekezdés szerinti kárt okozó tagja – mögöttes felelősségének érintése nélkül – az ügyvédi irodával együtt is perelhető.
88. § (1) Az ügyvédi iroda alapító okirata úgy rendelkezhet, hogy a tagsági viszony megszűnése után – ideértve a tagsági jogviszony kamarai formaváltás miatti megszűnését – a tagot megillető vagyonrész, ha a tag kéri, az irodánál marad (a továbbiakban: vagyoni tagság).
(2) Vagyoni tagság esetén az alapító okiratban rendelkezni kell a vagyoni tag jogairól és kötelezettségeiről, valamint az elszámolás módjáról.
(3) A vagyoni tag ügyvédi iroda keretében nem végezhet ügyvédi tevékenységet. Az egyszemélyes ügyvédi iroda képviseletével járó, jogszabályból fakadó kötelezettségeit a vagyoni tag látja el.
(4) A vagyoni tagság közös megegyezéssel és a 92. § szerinti rendes felmondással megszüntethető, valamint az ügyvédi iroda megszűnésével és a vagyoni tag halálával megszűnik. A vagyoni tagság megszűnése esetén az ügyvédi iroda köteles a vagyoni taggal vagy örököseivel elszámolni.
89. § (1) Az ügyvédi iroda létrehozására a jogi személy létrehozására vonatkozó szabályok azzal alkalmazandók, hogy ügyvédi iroda az ügyvédi irodák nyilvántartásába való felvétellel jön létre.
(2) Az ügyvédi iroda létrehozásáról a tagok alapító okiratban rendelkeznek. Az alapító okiratban a Polgári Törvénykönyvben meghatározottakon túl meg kell határozni:
a) az ügyvédi iroda fiókirodáját, illetve alirodáját, ha az ügyvédi iroda fiókirodával, illetve alirodával rendelkezik,
b) az ügyvédi iroda tagjait megillető szavazati jogot, és a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást,
c) az ügyvédi iroda képviseletének, a megbízás elfogadásának szabályait,
d) az irodavezető megbízatásának hatályát, több irodavezető esetén az irodavezetés szabályait,
e) a taggyűlés működésének szabályait,
f) a tagok közötti elszámolás szabályait,
g) az irodából való kizárás, rendkívüli felmondás, a tagsági viszony megszűnésének szabályait,
h) az iroda megszűnésének szabályait, továbbá
i) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásának szabályait.
(3) Az egyszemélyes ügyvédi iroda az alapító okiratában a Polgári Törvénykönyvben meghatározottakon túl a (2) bekezdés a) és h) pontjában felsoroltakat kell meghatározni, és az ügyvédi iroda tagja gyakorolja az irodavezető jogait, illetve teljesíti kötelezettségeit.
(4) Az ügyvédi iroda tagja jogosult az ügyvédi iroda könyveibe, elszámolásaiba betekinteni. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(5) Az ügyvédi iroda székhelye az iroda. Iroda csak olyan területi kamara működési területén létesíthető, ahol az ügyvédi iroda bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett taggal rendelkezik. Társas ügyvédi irodának valamennyi olyan területi kamara működési területén irodával, illetve fiókirodával kell rendelkeznie, ahol az ügyvédi iroda bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett taggal rendelkezik.
(6) Az irodavezető kérelmére az ügyvédi irodák nyilvántartásába kérelmére fel kell venni az ügyvédi irodát, ha
a) az alapító okirat megfelel az (1)–(5) bekezdésben meghatározott feltételeknek,
b) az alapító okirat nem ütközik jogszabályba vagy kamarai szabályzatba, és
c) az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a fedezetét felelősségbiztosítás biztosítja.
90. § (1) Az ügyvédi iroda megnevezése tartalmazhatja annak a valamely EGT-államban bejegyzett ügyvédi társulásnak az idegen nyelvű megnevezését, amelynek tagja az ügyvédi irodában tag európai közösségi jogász.
(2) Az ügyvédi iroda nevére vonatkozó további szabályokat a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban határozza meg.
91. § (1) Az ügyvédi iroda döntéshozó szerve az ügyvédi iroda tagjaiból álló taggyűlés.
(2) Egyszemélyes ügyvédi iroda esetében a döntéshozó szerv hatáskörét az egyedüli tag gyakorolja, aki a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben írásban határoz.
(3) Az ügyvédi iroda ügyvezetését a tagok közül választott egy vagy több irodavezető látja el.
92. § (1) Az ügyvédi irodai tagsági viszony megszűnik:
a) a tag ügyvédi kamarai tagságának megszűnésével, vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlésével,
b) a tagok közös megegyezésével,
c) rendes felmondással,
d) rendkívüli felmondással,
e) kizárással, vagy
f) az ügyvédi iroda megszűnésével.
(2) A tagsági viszony megszűnésekor az ügyvédi iroda a volt taggal vagy örökösével – a 88. § (1) bekezdés kivételével – köteles elszámolni.
93. § (1) A tagsági viszonyt – az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – az ügyvédi iroda tagja három hónapra felmondhatja. Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, az ügyvédi iroda a felmondási időt legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.
(2) A tagsági viszonyt – az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – az ügyvédi iroda három hónapra felmondhatja, egyidejűleg közölnie kell a tagot megillető vagyonrészt, amelyet a tagság megszűnésének napján az iroda köteles kiadni. Ha a tag a számára megállapított vagyonrészt vitatja, azt a felmondás közlését követő tizenöt napon belül köteles az irodának bejelenteni. Többségi szavazati joggal rendelkező tag tagsági jogviszonya nem mondható fel.
(3) Az ügyvédi iroda tagja a tagsági viszonyát azonnali hatállyal felmondhatja, ha az iroda másik tagja az alapító okiratban foglaltakat súlyosan megszegte, vagy olyan magatartást tanúsított, amely a vele való együttműködést, illetve az iroda tevékenységét súlyosan veszélyezteti.
94. § Legalább háromtagú ügyvédi iroda taggyűlése a tagot kizárhatja, ha magatartásával az iroda tevékenységét súlyosan veszélyezteti.
95. § (1) Az ügyvédi iroda más típusú jogi személlyé nem alakulhat át.
(2) Ügyvédi iroda csak ügyvédi irodával egyesülhet és csak ügyvédi irodákra válhat szét. Az ügyvédi irodák egyesülésére és szétválására a Polgári Törvénykönyvnek a jogi személyek egyesülésére és szétválására vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az átalakuló, az átalakulással létrejövő iroda vagyonmérleg-készítési, vagyonértékelési, vagyonmegállapítási kötelezettségére, az átalakulás eljárási szabályaira a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságok átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
(4) Az ügyvédi iroda egyesülése és szétválása tárgyában az érintett ügyvédi iroda vagy ügyvédi irodák taggyűlése dönt. Az egyesülés és a szétválás az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétellel hatályosul.
(5) A megbízásnak a jogutód ügyvédi irodára való átszállásáról a megbízott ügyvédi iroda a megbízót haladéktalanul, de legkésőbb a változásbejegyzési kérelemnek az ügyvédi kamara részére történő előterjesztésével egyidejűleg értesíti, és egyúttal tájékoztatja a megbízás felmondására vagy korlátozására vonatkozó feltételekről.
(6) A szétváló ügyvédi iroda jogutódai az ügyvédi irodának a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha valamely vagyontárgyról a szétválás során nem rendelkeztek, a vagyontárgy vagy annak ellenértéke valamennyi jogutód irodát a vagyonmegosztás arányában illeti meg. Ha a kötelezettség csak a szétválást követően válik ismertté, a jogutód ügyvédi irodák felelőssége egyetemleges. Egyetemleges a jogutód ügyvédi irodák felelőssége akkor is, ha a szétválás során rendelkeztek ugyan a kötelezettségről, de a kötelezettséget a kötelezett ügyvédi iroda nem teljesítette. E rendelkezéseket a megbízásból fakadó kötelezettségeket illetően csak az esetleges kártérítési felelősségre lehet alkalmazni.
96. § (1) Az ügyvédi iroda az ügyvédi irodák nyilvántartásából való törléssel szűnik meg.
(2) A területi kamara az ügyvédi irodák nyilvántartásából törli az irodát, ha
a) az ügyvédi iroda taggyűlése dönt az ügyvédi iroda jogutódlással történő megszüntetéséről,
b) az ügyvédi iroda taggyűlése dönt az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetéséről,
c) az ügyvédi irodának nem marad sem ügyvéd, sem európai közösségi jogász, sem vagyoni tagja,
d) az ügyvédi iroda a létesítésére előírt feltételeknek felhívás ellenére nem felel meg,
e) a bíróság az ügyvédi irodát felszámolási eljárásban jogutód nélkül megszünteti,
f) az ügyvédi iroda adószámát véglegesen törlik, vagy
g) az ügyvédi iroda számára irodagondnokot jelöltek ki, és a kijelölés megszüntetésére vagy az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésére a kijelöléstől számított három éven belül nem került sor.
(3) Ha az ügyvédi iroda a létesítésére előírt feltételeknek nem felel meg, a területi kamara felszólítja, hogy e feltételeknek harminc napon belül tegyen eleget.
(4) Ha az adóhatóság az ügyvédi iroda adószámának a felfüggesztéséről értesíti, a területi kamara a tagot írásban figyelmezteti a (2) bekezdés f) pontja szerinti jogkövetkezményre.
97. § (1) Az ügyvédi iroda taggyűlése akkor dönthet az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetéséről, ha
a) gondoskodott megbízásainak átadásáról vagy megszüntetéséről,
b) gondoskodott az ügyvédi iroda alkalmazásában álló alkalmazott ügyvéd, ügyvédjelölt, alkalmazott európai közösségi jogász, illetve ügyvédasszisztens munkaviszonyának a megszüntetéséről, valamint
c) gondoskodott az ügyvédi iroda iratanyagának ügyvédnél, ügyvédi irodánál vagy ügyvédi levéltárban vagy más olyan módon való elhelyezéséről, amely biztosítja az ügyvédi titok megőrzését és az iratok utólagos visszakereshetőségét.
(2) Egyszemélyes ügyvédi iroda a jogutód nélküli megszüntetéséről szóló döntésében az ügyvédi tevékenységre vonatkozó valamennyi megbízásából fakadó jogait és kötelezettségeit tagjára annak egyéni ügyvédként való bejegyzése hatályával – ügyfelei hozzájárulása nélkül is – átruházhatja, azzal, hogy a bejegyzést követően az ügyvédi iroda ügyvédi tevékenységet nem folytathat.
(3) Ha a területi kamara – a felszámolás esetét kivéve – az ügyvédi irodát a jogutód nélküli megszüntetéséről való döntést követő két éven belül bármely okból nem törli a nyilvántartásból,
a) a területi kamara az irodavezetőt, illetve az irodagondnokot határozatával felmenti, és az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetése feladatainak befejezésére irodagondnokot jelöl ki, valamint
b) az ügyvédi tevékenységtől három évre eltiltja azt, a személyt, aki a jogutód nélküli megszűnés elhatározása időpontjában vagy az azt megelőző egy évben az ügyvédi iroda irodavezetője vagy többségi szavazattal rendelkező tagja volt, kivéve, ha bizonyítja, hogy a törlés elmaradását ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a körülmény bekövetkezését elhárítsa.
(4) Az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyon – az alapító okirat eltérő rendelkezése vagy megegyezés hiányában – vagyoni hozzájárulásuk arányában az ügyvédi iroda tagjait illeti meg.
(5) Ha az ügyvédi iroda megszűnésére tagjának halála miatt kerül sor, a (4) bekezdés szerinti vagyonrész az örököst illeti meg.
(6) A jogutód nélkül megszűnt ügyvédi iroda tagja, illetve örököse az ügyvédi iroda tartozásaiért az ügyvédi iroda vagyonából rá eső rész erejéig felel.
(7) A jogutód nélküli megszűnés esetén, – ha arra nem a felszámolási eljárásban kerül sor – a végelszámolási eljárás alatt álló szervezetek könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
98. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt az ügyvédi iroda nevét a „cs.a.”, illetve az „f.a.” toldattal kell használni.
(2) Ha a nyitó mérleg alapján az állapítható meg, hogy az ügyvédi iroda vagyona a tartozások kifizetéséhez nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem bocsátják az ügyvédi iroda rendelkezésére vagyoni hozzájárulásként, az ügyvédi iroda megszűnésével összefüggő feladatokkal megbízott személy haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani a bírósághoz. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a taggyűlés hozzájárulására nincs szükség, de a felszámolás kezdeményezéséről az ügyvédi iroda megszűnésével összefüggő feladatokkal megbízott személynek a taggyűlést egyidejűleg tájékoztatnia kell.
(3) A csődeljárás és a felszámolási eljárás szempontjából nem tartozik az ügyvédi iroda vagyonába az ügyfelek által vagy az ügyfelek javára az irodánál letétbe helyezett, vagy az ügyvédi iroda által az ügyféltől megőrzésre átvett pénz, értékpapír, egyéb vagyontárgy.
(4) Ha a bíróság az ügyvédi iroda felszámolását rendeli el, vagy a felszámolási eljárást megszünteti, az erről szóló jogerős végzést a jogerőre emelkedést követő három munkanapon belül megküldi annak a területi kamarának is, amelynek területén az ügyvédi iroda működik. A területi kamara a végzés kézhezvételét követő három munkanapon belül irodagondnokot jelöl ki, illetve az irodagondnok kijelölését megszünteti, és erről, a kijelölést tartalmazó kamarai határozat megküldésével, a bíróságot és – irodagondnok kijelölése esetén – a felszámolót három munkanapon belül értesíti.
(5) A felszámolási eljárás elrendelését követően az ügyvédi iroda vezetője a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 31. § szerinti kötelezettségeit azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a (3) bekezdés szerinti vagyont, az azzal összefüggő okiratokat, bizonylatokat, valamint az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat az irodagondnoknak köteles átadni.
(6) Az ügyvédi iroda vezetője a felszámolóbiztossal és az irodagondnokkal együttműködni köteles annak érdekében, hogy a még folyamatban lévő megbízási jogviszonyokból eredő követelései beszedésre kerülhessenek.
(7) Az ügyvédi iroda felszámolása esetén a Cstv. 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti iratjegyzékben nem kell feltüntetni az (5) bekezdésben meghatározottak szerint, az irodagondok részére átadott iratokat. Ezekből az irodagondnok külön iratjegyzéket köteles felvenni, és azt a területi kamara elnökének átadni.
99. § (1) Az ügyvédi irodának adott megbízás megszűnik a megbízott ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésével.
(2) Ha az ügyvédi iroda tagjának tagsági viszonya úgy szűnik meg, hogy ügyvédi tevékenységét tovább folytatja, az ügyvéd – az ügyfél hozzájárulása esetén – az elszámolásban részére kiadott megbízási szerződésben megbízottá válik.
100. § Ha az ügyvédi irodának kizárólag európai közösségi jogász tagja van, vagy az iroda nevében nem szerepel legalább egy ügyvéd tag családi neve, az iroda megnevezésében az ügyvédi iroda helyett az európai közösségi jogászi iroda kifejezést kell alkalmazni. Az európai közösségi jogászi irodára egyebekben az ügyvédi irodára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
101. § (1) Ügyvédi tevékenység tartós ellátása céljából, írásbeli társulási megállapodással, önálló jogalanyisággal nem rendelkező, saját név alatt működő ügyvédi társulás hozható létre.
(2) Ügyvédi társulás tagja ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó vagy ügyvédi iroda lehet.
(3) Az ügyvédi társulás nevét, létrejöttét, megszűnését, az ügyvédi társulást vezető, képviselő ügyvéd nevét, az ügyvédi társulásban részt vevő ügyvédek nevét, az ügyvédi társulásban résztvevők névhasználatának módját, illetve a résztvevők személyében történt változást írásba kell foglalni, valamint a területi kamarának be kell jelenteni.
102. § (1) Ügyvédi tevékenység közös infrastruktúra igénybevétele és részleges vagy teljes közös költségviselés mellett való, minden más tekintetben önálló és független, tartós folytatása esetén, írásbeli megállapodással, önálló jogalanyisággal nem rendelkező, saját név alatt nem működtethető, ügyvédi irodaközösség is létrehozható.
(2) Ügyvédi irodaközösség tagja ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó vagy ügyvédi iroda lehet.
(3) Az ügyvédi irodaközösség létrejöttét, megszűnését, az együttműködésben résztvevőket, illetve a résztvevők személyében történt változást a területi kamarának be kell jelenteni.
103. § Az ügyvédi társulásra és az ügyvédi irodaközösségre vonatkozó részletes szabályokat kamarai szabályzat állapítja meg.
104. § (1) Az ügyvéd, az európai közösségi jogász, és az ügyvédi iroda saját maga, illetve az ügyvédi társulás vagy ügyvédi irodaközösség munkájának segítése érdekében egy vagy több általános képviseleti joggal is rendelkező ügyvédasszisztenst alkalmazhat munkaviszonyban.
(2) Az ügyvédasszisztens az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász vagy az ügyvédi iroda vezetőjének irányítása mellett képviseli az ügyvédet vagy az ügyvédi irodát az e törvényben meghatározott keretek között és kivételekkel.
(3) Ügyvédasszisztensi tevékenységet az végezhet, akit a területi kamara az ügyvédi kamarai nyilvántartásba ügyvédasszisztensként felvett.
105. § (1) Az ügyvédasszisztens nem képviselheti munkáltatóját
a) ügyvédi tevékenység gyakorlásában,
b) az ügyvédi megbízás elvállalása, módosítása vagy megszüntetése során,
c) az ügyvédi meghatalmazás elfogadása során,
d) az előzetes vizsgálat során, a fegyelmi, az etikai, vagy az e törvény szerinti közvetítői eljárásban,
e) ügyvédi kamara szerveiben való részvétele során,
f) az ügyvédi iroda határozata elleni bírósági eljárásban, valamint
g) a pénzletétek adatainak az elektronikus nyilvántartásban való rögzítésében, módosításában vagy törlésében.
(2) Az ügyvédasszisztens az (1) bekezdéstől eltérően jogosult munkáltatója képviseletében ügyvéd vagy európai közösségi jogász irányítása mellett
a) az ügyfél, illetve képviselője személyazonosságának ellenőrzésére,
b) ingatlan adatainak megtekintésére és ellenőrzésére,
c) megbízótól átvett vagy megbízót illető iratok átvételére, arról átvételi elismervény adására,
d) az ügyfél részére iratok kiadására,
e) fegyelmi és etikai eljárás kivételével a munkáltató képviseletében az ügyvédi kamara előtti eljárásra,
f) papíralapú okiratról oldalhű elektronikus másolatot készítésére,
g) az ügyvédi tevékenység gyakorlója által elektronikusan aláírt dokumentum elektronikus úton történő továbbítására, valamint
h) adat kérésére a pénzletétekről vezetett elektronikus nyilvántartásból.
(3) Az ügyvédasszisztens jogosult munkáltatója ügyleti képviseletére, valamint munkáltatója mint az eljárás alanya képviseletére bírósági, hatósági eljárásban, ha a jogi képviselet nem kötelező.
(4) Az ügyvédi iroda alkalmazásában álló ügyvédasszisztens – az ügyvédi irodával fennálló jogvitában való képviselet kivételével – jogosult az ügyvédi iroda tagjának a képviseletére, ha a jogi képviselet nem kötelező.
106. § (1) Az ügyvédi kamarai nyilvántartásba ügyvédasszisztensként munkáltatója kérelmére fel kell venni azt a nagykorú személyt, akinek a cselekvőképességét e tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták és nem esik a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok alá. Az ügyvédi iroda által előterjesztett kérelemhez csatolni kell az alapító okirat módosítását, valamint be kell szerezni az ügyvédasszisztens hozzájáruló nyilatkozatát.
(2) Nem lehet ügyvédasszisztens
a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
b) akit e foglalkozástól vagy az ügyvédi tevékenység gyakorlásától jogerősen eltiltottak, az eltiltás, vagy a kamarából való kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, valamint
c) az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő három évig az, akivel szemben jogerősen megállapították, hogy jogosulatlanul folytatott rendszeresen és ellenérték fejében ügyvédi tevékenységet.
(3) Az ügyvédasszisztens egyszerre több ügyvéd, európai közösségi jogász, illetve ügyvédi iroda ügyvédasszisztense kizárólag valamennyi érintett ügyvéd, európai közösségi jogász, illetve ügyvédi iroda hozzájárulása esetén, valamennyi ügyvéddel, európai közösségi jogásszal, illetve ügyvédi irodával fennálló munkaviszony keretében lehet.
(4) Az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törölni kell azt az ügyvédasszisztenst
a) aki az (1) bekezdésben előírt feltételeknek nem felel meg, továbbá nem esik a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok alá,
b) akinek nem áll fenn ügyvéddel, európai közösségi jogásszal vagy ügyvédi irodával munkaviszonya,
c) aki meghalt, vagy
d) aki, vagy akinek a tekintetében a munkáltatója azt kéri.
(5) A (3) bekezdés szerinti esetben, ha a (4) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok csupán valamely munkáltató tekintetében áll fenn, az ügyvédasszisztenst az ügyvédi kamarai nyilvántartásból csak e munkáltatója tekintetében kell törölni. Az ügyvédi kamarai nyilvántartásba-vételi kérelem elutasítása, valamint a nyilvántartásból való törlés az ügyvédasszisztens munkaviszonyát nem szünteti meg.
107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
108. § A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével – a következők:
a) írásbeli megrovás,
b) pénzbírság,
c) kamarai közügyektől való eltiltás,
d) ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, valamint
e) kizárás.
109. § (1) A fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével – ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak –, mérlegelési jogkörében szabja ki.
(2) A pénzbírság összege – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével –
a) ügyvéd, kamarai jogtanácsos és európai közösségi jogász esetén egymillió forintig,
b) más ügyvédi tevékenységet gyakorló személy esetén ötszázezer forintig
terjedhet.
(3) A pénzbírságot az ügyvédi tevékenységet gyakorló személyt a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában nyilvántartó területi kamara, ennek hiányában a Magyar Ügyvédi Kamara részére kell megfizetni. A pénzbírság felhasználására a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának rendelkezései az irányadók.
(4) A kamarai közügyektől való eltiltás a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított határozott ideig tart, annak legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. A kamarai közügyektől eltiltás hatálya alatt a fegyelmi vétség elkövetője nem viselhet kamarai tisztséget, szünetel a kamarai tagságból eredő szavazati és választójoga, valamint nem lehet irodagondnok.
(5) Az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás határozott időre szól. Az eltiltás időtartama a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított legalább egy, legfeljebb öt év.
(6) A kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama három év, leghosszabb időtartama tíz év. A kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt ügyvédi tevékenység nem folytatható.
(7) A fegyelmi büntetések egymás mellett is alkalmazhatók. Nem alkalmazható
a) írásbeli megrovás mellett más fegyelmi büntetés, valamint
b) kizárás mellett kamarai közügyektől eltiltás vagy ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás.
110. § (1) A 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések a következők:
a) írásbeli megrovás,
b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban (e törvény alkalmazásában a továbbiakban: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezések) foglalt kötelezettségek megsértése esetén kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való tartózkodásra,
c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségek megsértése esetén legfeljebb 400 000 000 Ft-ig terjedő pénzbírság,
d) kizárás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni
a) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára,
b) a jogsértésért felelős személy felelősségének mértékére,
c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségek megsértése esetén a felelős személy által a területi elnökséggel szemben tanúsított együttműködésre,
d) a szabályok megsértésének vagy a hiányosságnak az időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára.
(3) A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot a területi elnökség – az ügyvédi tevékenységet gyakorlóval történő közléssel egyidejűleg – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségek megsértése esetén köteles közzétenni a honlapján oly módon, hogy abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek.
(4) A (3) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítését a területi elnökség elhalaszthatja, illetve mentesülhet a kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha
a) a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése aránytalan hátrányt okozna az érintett számára;
b) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyára tekintettel az aránytalan lenne;
c) hatósági eljárás megindítását vagy a már megindított eljárás lefolytatását veszélyeztetné.
(5) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség a területi elnökség döntése alapján a jogsértő személyére vonatkozó adatok és információk nélkül, névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.
(6) Az (5) bekezdés szerint jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat közzététele esetén a területi elnökség a jogorvoslat eredményére vonatkozó információkat is köteles – a határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg – közzétenni a honlapján.
(7) A területi elnökség a (3) bekezdés alapján közzétett információk elérhetőségét a közzétételtől számított öt évig köteles biztosítani. A jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk elérhetőségére a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi rendelkezések irányadók.
111. § (1) Az írásbeli megrovás kivételével a fegyelmi büntetés végrehajtása határozott időre, legalább egy, legfeljebb három évre felfüggeszthető.
(2) A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának, és a fegyelmi tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.
(3) A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a felfüggesztést megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a felfüggesztést megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi tanács a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelheti.
112. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a fegyelmi biztos a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezte.
(2) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja
a) határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztásával megvalósuló fegyelmi vétség esetén az a nap, amelyen a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni,
b) jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt, továbbá
c) az a) és a b) pontban nem szabályozott esetben a fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.
(3) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekmény büntethetőségének elévülésével egyidejűleg évül el.
(4) A közvetítői eljárás kezdeményezésére nyitva álló idő, a közvetítői eljárás, az előzetes vizsgálat, valamint kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárás tartama alatt az elévülés nyugszik.
113. § (1) Elhunyt személlyel szemben fegyelmi felelősségre vonásnak nincs helye.
(2) Az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés – az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel –, valamint az ügyvédi tevékenység szüneteltetése az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya.
(3) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel nincs helye a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó fegyelmi felelősségre vonásának a kizárólag a munkáltatója, munkáltatójának kapcsolt vállalkozása, vagy a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv sérelmére elkövetett fegyelmi vétség miatt.
(4) Ha a munkáltató a kamarai jogtanácsos, illetve a jogi előadó jogviszonyát részben vagy egészben a (3) bekezdés szerinti fegyelmi vétség miatt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti, a munkaviszonynak a munkáltató részéről történő, vétkes kötelezettségszegés miatti azonnali hatályú felmondással szüntette meg, e fegyelmi vétség miatt kizárólag írásbeli megrovás vagy kizárás fegyelmi büntetés alkalmazható.
(5) A fegyelmi eljárás a (4) bekezdés szerinti körülménynek a fegyelmi biztos tudomására jutásától számított hat hónapon belül kezdeményezhető.
114. § (1) Az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy fegyelmi ügyében elsőfokon a regionális fegyelmi bizottságból, másodfokon az országos fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el.
(2) Az eljárás lefolytatására az a regionális fegyelmi tanács illetékes, amelynek a működési területén működő területi kamara nyilvántartásában az eljárás alá vont személy szerepel. Ennek hiányában az országos fegyelmi bizottság elnöke által kijelölt regionális fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el.
(3) A kamara elnökének, elnökhelyettesének, elnökségi tagjának, főtitkárának, titkárának, a regionális fegyelmi bizottság elnökének és tagjának, a fegyelmi biztosnak, valamint az országos fegyelmi főbiztosnak a fegyelmi ügyében az országos fegyelmi bizottság elnöke által kijelölt regionális fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el.
(4) Az országos fegyelmi bizottság elnökének vagy tagjának fegyelmi ügyében a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által kijelölt regionális fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el.
(5) Az előzetes vizsgálat lefolytatására az a fegyelmi biztos illetékes, amelyik az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában nyilvántartó területi kamarának az illetékességi területén működik. Ha az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában országos nyilvántartásban tartják nyilván, az előzetes vizsgálat lefolytatására a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által kijelölt fegyelmi biztos jár el.
115. § (1) Az elsőfokú és a másodfokú fegyelmi tanács – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – három tagból áll.
(2) A másodfokú fegyelmi tanács öt tagból áll, ha az elsőfokú fegyelmi tanács kizárás fegyelmi büntetést alkalmazott, vagy a fegyelmi biztos fellebbezése kizárás fegyelmi büntetés alkalmazására irányul.
(3) Ha a fegyelmi eljárás kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen indult, az elsőfokú és a másodfokú fegyelmi tanács egy tagja kamarai jogtanácsos.
(4) Ha a fegyelmi eljárás alkalmazott ügyvéd ellen indult, az elsőfokú és a másodfokú fegyelmi tanács egy tagja alkalmazott ügyvéd.
(5) Ha a fegyelmi tanács a (3) és (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel a regionális fegyelmi bizottságból szabályszerűen nem alakítható meg, az országos fegyelmi bizottság elnöke intézkedik a fegyelmi tanács tagjának más regionális fegyelmi bizottságból történő kijelölése iránt.
(6) Ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné válik, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi tanácsot jelöl ki.
116. § (1) A fegyelmi biztos a területi kamara, az országos fegyelmi főbiztos a Magyar Ügyvédi Kamara választott tisztségviselőjeként jár el.
(2) A fegyelmi biztos, illetve az országos fegyelmi főbiztos tisztségével járó feladatokat a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott számú tisztségviselő láthatja el.
117. § (1) A fegyelmi tanács tagjaként, fegyelmi biztosként és országos fegyelmi főbiztosként nem járhat el,
a) aki ellen fegyelmi vagy közvádra üldözendő bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig,
b) aki a bejelentő vagy az eljárás alá vont személy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,
c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d) aki kamarai elnöki, elnökhelyettesi, elnökségi tagi, főtitkári, titkári tisztséget tölt be,
e) a másodfokú eljárásban az, aki az elsőfokú eljárásban eljárt, vagy
f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
(2) A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatában meghatározott esetekben az elfogultságot vélelmezni kell.
118. § (1) A fegyelmi tanácsba jelölt tag, a fegyelmi biztos, illetve az országos fegyelmi főbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
(2) Ha olyan körülmény merült fel, amely a fegyelmi tanács elnökének, tagjának, a fegyelmi biztosnak vagy az országos fegyelmi főbiztosnak az elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont személy elfogultsági kifogást terjeszthet elő.
(3) A kizárás tárgyában a fegyelmi bizottság elnöke, a fegyelmi tanács tagjaként eljáró regionális fegyelmi bizottság elnöke kizárása tárgyában az országos fegyelmi bizottság elnöke határoz.
119. § (1) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot
a) a területi kamara elnökének javaslatára hivatalból elrendeli, vagy
b) bejelentés vagy hivatalos tudomásszerzés alapján hivatalból elrendelheti.
(2) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot nem rendeli el, ha
a) a tudomására jutott adatok alapján a fegyelmi vétség elkövetésének a gyanúja nem állapítható meg,
b) a tudomására jutott magatartásnak vagy mulasztásnak az e törvény szerinti fegyelmi eljárásban történő jogerős elbírálása már megtörtént,
c) a tudomására jutott magatartásnak vagy mulasztásnak a kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárásban történő elbírálása folyamatban van, vagy
d) a fegyelmi felelősségre vonhatóság megszűnt.
(3) Ha a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot nem rendeli el, erről tájékoztatja a területi kamara elnökét.
120. § (1) Bejelentés esetén a területi kamara elnöke a területi kamarához történő érkezéstől számított hatvan napon belül tájékoztatást ad a bejelentőnek arról, ha az előzetes vizsgálat elrendelésére nem került sor.
(2) Az országos fegyelmi főbiztos a fegyelmi biztost a bejelentés területi kamarához történő érkezéstől számított százhúsz napon belül az előzetes vizsgálat elrendelésére utasíthatja.
121. § (1) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendeléséről azzal egyidejűleg, a határozat megküldésével tájékoztatja az eljárás alá vont személyt, és közli vele az eljárás okát.
(2) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendeléséről értesíti a területi kamara elnökét.
(3) A területi kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről tájékoztatja a bejelentőt.
(4) A fegyelmi biztos feladata a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az eljárás alá vont személyt, meghallgathatja a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, az ügy iratait az ügyvédi tevékenységet gyakorló személytől bekérheti, és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) A fegyelmi biztos vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelent meg vagy nem nyilatkozik. Erről az eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell.
122. § (1) Az előzetes vizsgálatot annak elrendelésétől számított három hónap alatt be kell fejezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőt a fegyelmi biztos indokolt esetben, egy alkalommal további három hónappal meghosszabbíthatja. A határozatot az eljárás alá vont személy és a képviselője részére kell kézbesíteni. E határozat ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.
123. § (1) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményétől függően határozatában
a) kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett írásban figyelmeztetést alkalmazhat,
b) ha írásbeli figyelmeztetést nem alkalmazott, fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén fegyelmi eljárást kezdeményez, vagy
c) megszünteti az előzetes vizsgálatot.
(2) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot az (1) bekezdés c) pontja alapján akkor szünteti meg, ha
a) a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja nem állapítható meg,
b) az előzetes vizsgálat alapjául szolgáló magatartásnak vagy mulasztásnak az e törvény szerinti fegyelmi eljárásban történő jogerős elbírálása már megtörtént,
c) az előzetes vizsgálat alapjául szolgáló, a 113. § (3) bekezdés szerinti magatartásnak vagy mulasztásnak a kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárásban történő jogerős elbírálása már megtörtént, és a 113. § (4) bekezdése alkalmazásának nincs helye,
d) az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségre vonhatósága megszűnt.
(3) Az előzetes vizsgálatra nyitva álló határidőn belül intézkedni kell a határozatnak az eljárás alá vont személy, valamint a képviselője részére történő kézbesítés iránt.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az eljárás alá vont személy a fegyelmi biztosnál a fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezheti. A fegyelmi eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a határozat hatályát veszti.
(5) A (4) bekezdésben foglalt kivétellel az (1) bekezdés szerinti határozat ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.
124. § (1) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményéről a 123. § (1) bekezdése szerinti határozat kiadmányának megküldésével értesíti a területi kamara elnökét.
(2) A területi kamara elnöke az értesítés kézhezvételétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasíthatja.
(3) Ha a területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasítja, a fegyelmi biztos az eljárás megszüntetése tárgyában hozott határozatát visszavonja, és fegyelmi eljárást kezdeményez.
(4) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményéről a (2) bekezdésben foglalt határidő elteltét követően, a határozat kivonatának megküldésével értesíti a bejelentőt. A határozat kivonata nem tartalmazhat ügyvédi titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a bejelentő nem jogosult.
(5) Az országos fegyelmi főbiztos a fegyelmi biztost az eljárás megszüntetéséről való tudomásszerzésétől számított harminc napon belül, de legfeljebb az eljárást megszüntető határozat meghozatalától számított hatvan napon belül az előzetes vizsgálat elrendelésére utasíthatja.
125. § (1) A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatát és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi a regionális fegyelmi bizottság elnöke részére.
(2) A regionális fegyelmi bizottság elnöke az iratok érkezésétől számított nyolc napon belül kijelöli az eljáró elsőfokú fegyelmi tanácsot és annak elnökét, és a határozatot az ügy irataival együtt továbbítja a regionális fegyelmi tanács elnöke részére.
126. § (1) A fegyelmi eljárás a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatnak és az ügy iratainak a fegyelmi tanács elnökéhez történő érkezése napján kezdődik.
(2) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás kezdetétől számított tizenöt napon belül – az eljárás alá vont személy és a bejelentő egyidejű értesítése mellett – a következő intézkedéseket teheti:
a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a fegyelmi biztosnak,
b) az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezi, vagy
c) kitűzi a tárgyalást.
(3) Ha az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat kiegészítését rendeli el, a fegyelmi biztos soron kívül jár el, és a vizsgálat eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a fegyelmi tanács elnökét.
(4) A fegyelmi tanács százhúsz napon belül hoz határozatot. E határidőbe a fegyelmi tanács elnökének intézkedésére nyitva álló idő, az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának időtartama, az előzetes vizsgálat kiegészítésének ideje, valamint az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be.
(5) Ha a fegyelmi tanács a (4) bekezdésben foglalt határidő kétszeresét túllépi, a fegyelmi vétség elkövetésének megállapításán túl kizárólag írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazhat. Ebben az esetben ugyanazon fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben nem kezdeményezhető új fegyelmi eljárás.
(6) A 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban az (5) bekezdés alkalmazásának nincs helye.
127. § (1) Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
(2) A tárgyaláson kívül hozott határozatban a kizárás kivételével bármely fegyelmi büntetés alkalmazható.
(3) A tárgyaláson kívül hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, de az eljárás alá vont személy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.
(4) Ha az eljárás alá vont személy
a) tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki,
b) tárgyalás tartását nem kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
128. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont személyt, képviselőjét és a fegyelmi biztost legalább nyolc nappal a tárgyalást megelőzően meg kell idézni.
(2) Ha az eljárás alá vont személy szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erről az ügyvédi tevékenységet gyakorló személyt az idézésben tájékoztatni kell.
(3) Az eljárás alá vont személy, a képviselője és a fegyelmi biztos az eljárás bármely szakában az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és további bizonyítási indítványt terjeszthet elő.
129. § (1) A tárgyalás a 107. § b) pontja szerinti fegyelmi vétség tárgyában folytatott fegyelmi eljárás kivételével nem nyilvános. A fegyelmi tanács a 107. § b) pontja szerinti fegyelmi vétség tárgyában folytatott nyilvános tárgyalásról az eljárásban részt vevő személyek személyiségi jogai vagy az ügyvédi titok védelme érdekében, kérelemre vagy hivatalból a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárhatja.
(2) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(3) A jegyzőkönyvvezető kizárására a fegyelmi tanács tagjának kizárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
130. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügyvédi tevékenység gyakorlását felfüggesztheti, ha
a) az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntetőeljárást – hatálya alatt áll, vagy
