Időállapot: közlönyállapot (2017.VI.21.)

2017. évi LXXVIII. törvény - az ügyvédi tevékenységről 4/4. oldal

(3) Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének és felfüggesztésének az időtartama alatt, valamint a kamarai tagság megszűnését, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlést követően az arcképes igazolvány nem használható, azt a területi kamaránál haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül le kell adni.

(4) A területi kamara az arcképes igazolványt az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerhez csatlakozott kártyakibocsátóként az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti kártyaként is kibocsáthatja.

87. Hatósági bizonyítvány

185. § (1) A területi kamara az ügyvédi kamarai hatósági nyilvántartás adatáról az annak megismerésére jogosult kérelmére hatósági bizonyítványt ad ki.

(2) Ha az ügyvédi kamarai hatósági nyilvántartás adatának a megismerésére csak meghatározott célból van lehetőség, ezt a hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni.

88. Kamarai hatósági ellenőrzés

186. § (1) A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó kivételével az ügyvédi és az ügyvédasszisztensi tevékenység gyakorlása e törvényben, végrehajtási rendeleteiben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben, a kamarai szabályzatban, valamint a kamarai hatósági ügyben hozott végrehajtható határozatban meghatározott feltételeinek a megtartását a területi kamara hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi.

(2) A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó ügyvédi tevékenységének gyakorlása e törvényben, végrehajtási rendeleteiben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben, a kamarai szabályzatban, valamint a kamarai hatósági ügyben hozott végrehajtható határozatban meghatározott feltételeinek a megtartását a területi kamara a munkáltatóval együttműködve ellenőrzi.

(3) A kamarai hatósági ellenőrzés nem terjed ki az ügyvédi tevékenység tartalmára, valamint olyan kötelezettségek teljesítésére, amelyek ellenőrzése más hatóság hatáskörébe tartozik.

(4) A kamarai hatósági ellenőrzést a területi kamara hivatalból indítja meg.

(5) A területi kamara az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési kötelezettsége teljesítése érdekében éves ellenőrzési tervet fogad el, és tesz közzé az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint.

(6) A területi kamara félévente ellenőrzi az ügyvédi tevékenység gyakorlójának a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségei teljesítését.

187. § (1) A területi kamara a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzés céljának eléréséhez szükséges mértékben kötelezheti az ellenőrzöttet adatszolgáltatásra, illetve léphet be az ellenőrzött irodájába, fiókirodájába, alirodájába, tekintheti meg az ellenőrzött iratait és nyilvántartásait, kérhet azokról másolatot.

(2) A területi kamara az ügyvédi letétkezelés ellenőrzése céljából jogosult az ügyvéd letétkezelésre használt számláját vezető számlavezető nevét, a letéti számla számát, egyenlegét, valamint a kamarai hatósági ellenőrzés kezdő napját megelőző tízévi forgalmát megismerni. A számlavezető az ellenőrzött letéti számlájára vonatkozó, e bekezdésben meghatározott adatokat kamarai szabályzatban meghatározott formanyomtatványon vagy űrlapon előterjesztett megkeresés közlésétől számított három napon belül a területi kamara rendelkezésére bocsátja.

(3) Az intézkedést elrendelő végzésben meg kell jelölni az ellenőrzési cselekmény, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség célját, valamint indokolni kell annak szükségességét.

188. § (1) A területi kamara a hatósági ellenőrzés megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti.

(2) Ha a területi kamara a hatósági ellenőrzés során jogszabály, kamarai szabályzat vagy végrehajtható kamarai határozat megsértését (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelességszegés) állapítja meg, és

a) az a kötelességszegés megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a területi kamara erre a kötelességszegésre való figyelmeztetés mellett, megfelelő, de legalább tizenöt napos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel végzésben kötelezi az ügyvédi, illetve ügyvédasszisztensi tevékenység folytatóját,

b) az a) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, megindítja az e törvény szerinti hatósági eljárást vagy – ha fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja merül fel – előzetes vizsgálat lefolytatását kezdeményezi.

(3) A területi kamara a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el akkor is, ha a kötelességszegés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezések megsértésén alapul.

(4) Ha a kötelességszegés a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetére előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, a területi kamara a bejelentést az ügyvédi tevékenységet gyakorló helyett megteszi.

(5) A (2) bekezdés a) pontjának az alkalmazása kizárt, ha

a) a jogsértés kizárólag újabb hatósági eljárás lefolytatásával orvosolható,

b) azt kamarai szabályzat a jogsértés egyértelmű megjelölésével kizárja,

c) valamely területi kamara ugyanazon ellenőrzöttel szemben az (2) bekezdés a) pontja szerinti felhívás eredménytelensége miatt két éven belül véglegesen jogkövetkezményt állapított meg,

d) a területi kamara ugyanazon ellenőrzöttel szemben ugyanazon jogsértés miatt két éven belül az (2) bekezdés a) pontja szerint járt el, valamint

e) a jogsértés közhiteles hatósági nyilvántartásba való bejelentési kötelezettség elmulasztása.

(6) A kamarai hatósági nyilvántartásban a (2)–(4) bekezdésben foglaltak ellenőrzése céljából közhitelesen nyilván kell tartani az (2) bekezdés a) pontja szerinti

a) felhívást a jogsértés, valamint felhívást tartalmazó végzés közlése időpontjának a megjelölésével,

b) felhívás eredménytelensége tényét, valamint az emiatt megállapított jogkövetkezményt tartalmazó döntés véglegessé válásának a napját.

(7) Ha a kamarai hatósági ellenőrzés eredményeként az ügyvéd letétkezelési tevékenységével összefüggésben bűncselekmény elkövetésére utaló adat merült fel, a területi kamara feljelentést tesz az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervnél.

XXVI. FEJEZET

KAMARAI NYILVÁNTARTÁS ÉS ADATKEZELÉS

189. § (1) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás – az 1. mellékletben meghatározott körben közhitelesen – tartalmazza az ügyvédi és ügyvédasszisztensi tevékenység természetes személy gyakorlója 1. mellékletben meghatározott adatait.

(2) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás 1. mellékletben meghatározott fennálló adatai nyilvánosak, közzétehetők vagy bárki számára kiadhatók, azokat az ügyvédkeresőben naprakészen nyilvánosságra kell hozni.

190. § (1) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás tartalmazza az ügyvédi iroda

1. ügyvédi kamarai nyilvántartási számát,

2. nevét,

3. irodája címét,

4. fiókirodája címét,

5. alirodája címét,

6. telefonszámát,

7. az Eüsztv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,

8. elektronikus levelezési címét,

9. honlapja címét,

10. irodavezetője vagy irodavezetői nevét, képviseleti jogosultságuk fajtáját, és e megbízatásuk hatályát,

11. tagjai nevét és kamarai azonosító számát,

12. a részvételével működő ügyvédi társulás nevét és nyilvántartási számát, valamint ügyvédi irodaközösség nyilvántartási számát,

13. vagyoni tagjának nevét,

14. vagyoni tagja nevén kívüli természetes személyazonosító adatait,

15. irattárának címét,

16. adószámát, valamint

17. jegyzett tőkéje mértékét.

(2) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás tartalmazza

a) az ügyvédi iroda egyesülésére, szétválására, a jogutódjára és a jogelődjére vonatkozó adatokat,

b) az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás kezdő és befejező időpontját,

c) a csődeljárás alatt álló ügyvédi iroda esetén az eljáró bíróság nevét, a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét, hivatali levelezési címét,

d) felszámolási eljárás alatt álló ügyvédi iroda esetén a bíróság által kirendelt felszámoló, továbbá a felszámoló által kijelölt felszámolóbiztos nevét, hivatali levelezési címét,

e) a területi kamara által kijelölt irodagondnok nevét, hivatali levelezési címét, valamint

f) az egyszemélyes ügyvédi iroda helyettes ügyvédje nevét és kamarai azonosító számát.

(3) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás az (1) bekezdés 1–13. pontja és a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat közhitelesen tartalmazza.

(4) Az ügyvédi kamarai nyilvántartásnak az (1) bekezdés 1–12. pontja és a (2) bekezdése szerinti adatai nyilvánosak, közzétehetők vagy bárki számára kiadhatók, a fennálló adatait az ügyvédkeresőben naprakészen nyilvánosságra kell hozni.

(5) Az ügyvédi kamara az (1) bekezdés 7. pontja szerinti adatot az Eüsztv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt az ügyvédi iroda oda jelentette be, illetve átadja az Eüsztv. szerinti rendelkezési nyilvántartásnak, ha azt az ügyvédi iroda az ügyvédi kamarai nyilvántartásba jelentette be.

191. § Az ügyvédi kamarai nyilvántartás tartalmazza a nyilvántartott adat bejegyzésének és törlésének az időpontját, valamint az annak alapjául szolgáló ügyvédi kamarai határozat számát és keltét.

192. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara a szabályzatában meghatározottak szerint a területi kamarák bevonásával gondoskodik

a) az ügyvédi kamarai nyilvántartás adatszerkezetének egységességéről,

b) a kamarai azonosító szám képzéséről,

c) az ügyvédi kamarai nyilvántartás informatikai rendszerének működtetéséről és

d) az ügyvédkereső működtetéséről.

(2) A Magyar Ügyvédi Kamara gondoskodik az ügyvédi tevékenységet eseti jelleggel folytató európai közösségi jogász adatainak az ügyvédi kamarai nyilvántartásban a bejelentéstől számított egy évig történő nyilvántartásáról, adatváltozásainak és adatjavításainak az ügyvédi kamarai nyilvántartáson való átvezetéséről, valamint azokból adatot szolgáltat.

(3) A területi kamara gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az ügyvédi tevékenység gyakorlója adatainak, adatváltozásainak és adatjavításainak az ügyvédi kamarai nyilvántartáson való átvezetéséről, valamint azokból adatot szolgáltat.

(4) Az az ügyvédi kamara, amelyik az érintett adat nyilvántartásba való bejegyzésére e törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, ha az arra okot adó körülményről hivatalos tudomást szerez, törli a jogszabálysértő, javítja a hibás és pótolja az elmulasztott bejegyzést.

193. § (1) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás nyilvános adataiból egyedi adatszolgáltatás bárki számára ingyenesen teljesíthető.

(2) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás adataiból csoportosított adatszolgáltatás a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott mértékű eljárási díj ellenében a felhasználás céljának igazolása esetén szolgáltatható. Közvetlen üzletszerzés célját szolgáló lista összeállításához csoportosított adatszolgáltatás nem teljesíthető.

(3) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás nem nyilvános adataiból adatszolgáltatás annak teljesíthető, aki az adat megismerésére jogosult.

(4) Az ügyvédkeresőben közzétett adatok az érintett eltérő rendelkezése hiányában az ügyvédek és az európai közösségi jogászok saját EGT-államuk szerinti, legmagasabb szintű képviseletét ellátó szakmai szervezetekből álló, őket az Európai Unió szervei és intézményei előtt képviselő érdekképviseleti szervezetnek is továbbíthatóak az Európai Gazdasági Térségen belüli egységes ügyvédkereső működtetése céljából.

194. § (1) A területi kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédi kamarai nyilvántartás adatait jogszabályban, alapszabályban és kamarai szabályzatban meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni.

(2) A területi kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara eljárása, illetve szolgáltatás teljesítése során az eljárásban részt vevő, valamint a szolgáltatást igénybe vevő természetes személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint az eljárás lefolytatásához, illetve a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat megismerheti és kezelheti.

XXVII. FEJEZET

A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS

195. § (1) A területi kamara elnöke – ha a bejelentés alapján a bejelentő és az ügyvédi tevékenység gyakorlója közötti, megbízási jogviszonyukkal összefüggésben álló vita várhatóan közvetítői eljárás során rendezhető – tájékoztatja a bejelentőt és az ügyvédi tevékenység gyakorlóját a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről.

(2) Ha a bejelentő a felajánlott közvetítői eljárást

a) igénybe kívánja venni, és az eljárás lefolytatásához szükséges mértékben az ügyvédi titoktartás alól felmentést ad, valamint az más ügyvédi titkát nem sérti, az ügyvédi tevékenység gyakorlója számára a közvetítői eljárásban való részvétel kötelező;

b) nem kívánja igénybe venni, vagy arról az a) pontban foglaltaknak megfelelően harminc napon belül nem nyilatkozik, a területi kamara elnöke az előzetes vizsgálat lefolytatására tehet javaslatot.

(3) A közvetítői eljárás időtartama legfeljebb három hónap.

(4) A közvetítői eljárásra, valamint a közvetítői eljárás költségeinek viselésére vonatkozó szabályokat kamarai szabályzat határozza meg.

XXVIII. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS EGT-TAGÁLLAMOK ÜGYVÉDI NYILVÁNTARTÁST VEZETŐ SZERVEIVEL

196. § (1) Az ügyvédi kamarák az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységével összefüggésben felmerülő valamennyi ügyben kötelesek együttműködni, és egymásnak, valamint a saját EGT-állam ügyvédi nyilvántartást végző szervezetének az e törvény alapján vezetett nyilvántartásban szereplő adatok közlésével vagy más formában segítséget nyújtani.

(2) Az együttműködés keretében az ügyvédi kamara köteles:

a) az európai közösségi jogász ellen indítandó fegyelmi eljárás előtt a saját EGT-állam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét a fegyelmi eljárás indításáról értesíteni és az eljárásban együttműködni, a fegyelmi eljárásban hozott határozatot megküldeni és lehetőséget biztosítani arra, hogy a saját EGT-állam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetének képviselője a fellebbezéshez kapcsolódó észrevételeit a fellebbviteli fórumon ismertethesse,

b) az európai közösségi jogász nyilvántartásból való törlésről a saját EGT-állam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét értesíteni, továbbá

c) azoknak a kamarai tagoknak vagy ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyeknek az esetében, akik más EGT-államban is folytatnak ügyvédi tevékenységet, az ügyvéd kamarai tagság megszüntetéséről, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlésről az érintett EGT-állam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét értesíteni.

(3) Az érintett szervezeteket az együttműködési kötelezettség körében tudomásra jutott minden tény és adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(4) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban határozza meg az együttműködési kötelezettség teljesítésével összefüggő további rendelkezéseket.

NYOLCADIK RÉSZ

A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET

197. § (1) A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában együtt: kamara) működése felett.

(2) A törvényességi felügyelet – az e fejezetben foglalt kivétellel – nem terjed ki a kamara által hozott egyedi döntésre, és az olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

198. § (1) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében gondoskodik arról, hogy a kamara működése ne ütközzön jogszabályba, alapszabályba és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatába.

(2) Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a kamara valamely szervének működése jogszabályba, alapszabályba vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatába ütközik (e rész alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogsértés), legalább tizenöt, legfeljebb harmincnapos határidő tűzésével felhívja az érintett kamarát a jogsértés megszüntetésére.

(3) Az érintett kamara köteles – a miniszter felhívásában megadott határidőn belül – a jogsértést megszüntetni, vagy egyet nem értéséről a minisztert a felhívás közlésétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni.

199. § (1) Ha az érintett kamara a miniszter által a felhívásban meghatározott határidőn belül a jogsértést nem szünteti meg, a miniszter a 198. § szabályai szerint felhívással él a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez annak érdekében, hogy a 159. § (4) bekezdés m) pontja szerinti jogkörében tegye meg a szükséges intézkedéseket az érintett kamara törvényes működésének helyreállítása érdekében.

(2) Ha a felhívásában megadott határidő lejártától számított harminc napon belül a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége sem szünteti meg a jogsértést, a miniszter közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordul.

(3) Ha a bíróság az (2) bekezdés alapján indított perben megállapítja a jogsértést,

a) az érintett kamarát vagy annak szervét kötelezi a működés törvényességéhez szükséges intézkedések megtételére,

b) a jogsértő alapszabályt, szabályzatot vagy ezek jogsértő részét hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását rendeli el,

c) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő kamarai szerv vagy tisztségviselő választására jogosult kamarai szerv összehívását,

d) a jogsértő kamarai szerv vagy tisztségviselő működését felfüggesztheti, illetve

e) ha nincs olyan jogszerűen működő kamarai szerv, amely a jogsértően működő kamarai szerv helyett eljárhatna, felügyelőbiztost rendelhet ki.

200. § (1) A felügyelőbiztos az érintett kamara és annak szervei feladat- és hatáskörén belül

a) megtehet minden olyan intézkedést, amely a jogszerűen működő kamarai szerv felállításához szükséges,

b) megtehet minden olyan jognyilatkozatot, amely az érintett kamara működése törvényességének helyreállításához elkerülhetetlenül szükséges.

(2) Felügyelőbiztos kizárólag olyan, legalább tízéves tagsági jogviszonnyal rendelkező kamarai tag lehet, aki a törvényességi felügyeleti eljárással érintett kamarai szervnek nem tagja.

201. § (1) A miniszter a kamarai szabályzatok törvényességéről

a) a kiemelt szabályzatok előzetes, valamint

b) a nem kiemelt szabályzatok utólagos

ellenőrzésével gondoskodik.

(2) A kamara kiemelt szabályzatát annak elfogadásától számított tizenöt napon belül megküldi a miniszternek. A kiemelt szabályzat, illetve módosítása akkor érvényes, ha annak törvényességét a miniszter megállapítja.

(3) A kiemelt szabályzat törvényességét a miniszter az Alapszabály, illetve a területi kamara alapszabálya esetén legfeljebb harminc, más kiemelt szabályzat esetén legfeljebb tizenöt napon belül megvizsgálja. Ha a kiemelt szabályzat nem ütközik jogszabályba, illetve területi kamara alapszabálya nem ütközik a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatába, a miniszter azt jóváhagyja, és jóváhagyását elektronikus úton haladéktalanul megküldi a kamarának.

(4) Ha a kiemelt szabályzat jogszabályba, illetve területi kamara alapszabálya a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatába ütközik, a miniszter a szabályzat jóváhagyásának megtagadását és annak indokait elektronikus úton haladéktalanul közli a kamarával. Az érintett kamara

a) a kiemelt szabályzat kifogásolt pontját harminc napon belül módosítja, vagy

b) a közléstől számított öt napon belül észrevételt tehet.

(5) Ha a (4) bekezdés b) pontja szerint a miniszter és az érintett kamara nem ért egyet, az érintett kamara a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy állapítsa meg a kiemelt szabályzat érvényességét. A bíróság a közigazgatási perrendtartás szabályainak megfelelő alkalmazásával soron kívül dönt.

202. § (1) A miniszter a nem kiemelt szabályzat törvényességét annak elfogadását követő hatvan napon belül ellenőrzi.

(2) A kamara nem kiemelt szabályzatát annak elfogadásától számított nyolc napon belül megküldi a miniszternek.

(3) Ha a nem kiemelt szabályzat jogszabályba, alapszabályba, vagy egyéb szabályzatba ütközik, a miniszter haladéktalanul, határidő tűzésével felhívja az érintett kamarát a nem kiemelt szabályzat módosítására.

(4) A nem kiemelt szabályzat érvényességét a miniszter utólagos ellenőrzése nem érinti.

203. § (1) Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a kamara jogszabályban, illetve alapszabályban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, és a mulasztás a kamara működését veszélyezteti, legalább öt, legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével felhívja a kamarát az elmulasztott intézkedés megtételére.

(2) A kamara a felhívásban megadott határidőn belül az elmulasztott intézkedést megteszi, illetve az elmulasztott döntést meghozza, vagy egyet nem értéséről a minisztert a felhívás közlésétől számított tizenöt napon belül tájékoztatja.

(3) Ha az érintett kamara a mulasztást a miniszter által meghatározott határidőn belül nem pótolja, a miniszter felhívással él a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez annak érdekében, hogy a 159. § (4) bekezdés m) pontja szerinti jogkörében tegye meg a szükséges intézkedéseket az érintett kamara törvényes működésének helyreállítása érdekében.

(4) Ha a mulasztás a (3) bekezdés szerinti eljárást követően is fennáll, a miniszter harminc napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordul.

(5) Ha a bíróság a mulasztás tényét megállapítja, megfelelő határidő tűzésével kötelezi a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségét az elmulasztott intézkedés megtételére. Az ítéletben megállapított határidő elmulasztása esetén indított, a mulasztási ítélet teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárásban a bíróság intézkedésként teljesítési bírság kiszabása mellett, csak felügyelőbiztost rendelhet ki.

(6) A felügyelőbiztos a mulasztó kamarai szerv helyett és nevében – szabályzat megalkotásának kivételével – jogosult megtenni minden, az érintett kamara és annak szervei feladat- és hatáskörébe tartozó szükséges intézkedést a mulasztás orvoslása érdekében.

204. § A miniszter az e fejezetben gyakorolt jogosítványai gyakorlása során

a) statisztikát kérhet be a kamaráktól, valamint

b) kizárólag a működés törvényességének biztosítása érdekében juthat személyes adat birtokába, és iratokba csak az ügyvédi titok sérelme nélkül jogosult betekinteni.

KILENCEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

89. Felhatalmazó rendelkezések

205. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel szabályozza a pártfogó ügyvéd díjának kifizetésére irányuló eljárás részletszabályait.

206. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költséget,

b) a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő díjazását és a kirendelés ellátásának díját,

c) az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseit, amelyek alatt az ügyvédi szakmai tevékenységet az Európai Közösségek Tanácsának 77/249/EGK irányelve és az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve szerint jogosultak folytatni,

d) az arcképes igazolványra vonatkozó részletes szabályokat,

e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, a kérelemre induló kamarai hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegére, befizetésére, visszatérítésére és nyilvántartására, valamint az igazgatási szolgáltatási díj alóli kedvezményekre és mentességekre vonatkozó szabályokat,

f) a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó által fizetendő regisztrációs díj mértékét

rendeletben szabályozza.

90. Hatályba léptető rendelkezések

207. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 206. § f) pont és a 208. § (1)–(32) bekezdés 2017. október 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1–36. §, a 38–205. §, a 206. § a)–e) pont, a 92. alcím és a 210. § a)–c) pont és az 1. melléklet 2018. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 37. § és a 210. § d) pont 2018. július 1-jén lép hatályba.

91. Átmeneti rendelkezések

208. § (1) A területi kamara a 2017. december 31. napján alkalmazott ügyvédi névjegyzékben szereplő személyeket 2018. január 1. napjával hivatalból alkalmazott ügyvédként a tagjai közé felveszi.

(2) A 2017. december 31. napján területi kamarai névjegyzékben szereplő személyeket és adatokat 2018. január 1. napjával hivatalból az e törvény szerinti ügyvédi kamarai nyilvántartásba kell venni.

(3) A területi kamarába kamarai jogtanácsosként való felvétel iránti kérelem 2017. október 1-től terjeszthető elő. A kérelemről az ügyvédi kamara elnöksége az e törvény szerinti feltételek alapján dönt. Ha a területi kamara elnöksége a kérelemnek helyt ad, a jogtanácsost legkorábban 2018. január 1-jei hatállyal veszi fel a területi kamara tagjai sorába.

(4) Az ügyvédi nyilvántartásba jogi előadóként való felvétel iránti kérelem 2017. október 1-től terjeszthető elő. A kérelemről az ügyvédi kamara elnöksége az e törvény szerinti feltételek alapján dönt. Ha a területi kamara elnöksége a kérelemnek helyt ad, a jogi előadót legkorábban 2018. január 1-jei hatállyal veszi nyilvántartásba.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott kérelmet elektronikus úton kell előterjeszteni.

(6) Az a kamarai jogtanácsos és jogi előadó, aki a (3) és (4) bekezdés szerinti kérelmét legkésőbb 2017. október 31. napjáig előterjeszti, ha az eljárás felfüggesztésére nem kerül sor, az eskü-, illetve fogadalomtételéig vagy, ha a kérelemnek nem adnak helyt az eljárás jogerős befejezéséig jogtanácsosi, illetve jogi előadói tevékenységét a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet és a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet 2017. december 31-én hatályos rendelkezései szerint folytathatja.

(7) A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet alapján kiadott jogtanácsosi igazolványok 2018. január 1-jén érvényüket vesztik, és azokat 2018. január 31. napjáig a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet 2017. december 31-én hatályos 8. § (2) bekezdése szerint vissza kell vonni.

(8) A védekezés céljából készült irat e törvény szerinti védelmére vonatkozó rendelkezéseket a 2018. január 1-jét megelőzően keletkezett iratokra is alkalmazni kell. A 13. § (3) bekezdés alkalmazásában a 2018. január 1-jét megelőzően kifejtett jogtanácsosi tevékenység ügyvédi tevékenységnek minősül.

(9) Az ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás összege

a) 2018. december 31-ig káreseményenként legalább tízmillió forint,

b) 2019. december 31-ig káreseményenként legalább tizenegymillió forint,

c) 2020. december 31-ig káreseményenként legalább tizenkétmillió forint,

d) 2021. december 31-ig káreseményenként legalább tizenhárommillió forint,

e) 2022. december 31-ig káreseményenként legalább tizennégymillió forint.

(10) Ha az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja 2018. január 1-je előtt a kamara döntése alapján a tevékenységét egyéni ügyvédként folytatta, az ügyvédi iroda túlfizetését az állami adóhatóság az érintett egyéni ügyvéd kérelmére az egyéni ügyvéd folyószámlájára átvezeti, amely kérelem előterjesztése az elévülést megszakítja.

(11) E törvénynek az irodagondnok kijelölésére, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseit 2018. január 1-jétől a 2018. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Az irodagondnokot e törvény rendelkezései alapján ki kell jelölni, ha a kijelölésre okot adó e törvény szerinti körülmények 2018. január 1-jét megelőzően álltak be, és 2018. január 1-jén fennállnak.

(12) A 2018. január 1-jén ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő ügyvéd, európai közösségi jogász és egyszemélyes ügyvédi iroda 2018. február 28-ig köteles helyettesítésére ügyvéddel vagy ügyvédi irodával megállapodást kötni, és azt a területi ügyvédi kamarának bejelenteni.

(13) A területi kamara azt az ügyvédet, európai közösségi jogászt, ügyvédi irodát és külföldi jogi tanácsadót, akinek az adószámát 2018. január 1-ig jogerősen felfüggesztették vagy törölték, 2018. január 1-ig a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett írásban felhívja a jogszerű állapot helyreállítására, ennek elmulasztása esetén 2018. január 31. napjával kamarai tagságát megszünteti, illetve törli az ügyvédi kamarai nyilvántartásból.

(14) A területi kamara azt, akinek 2018. január 1-jén végrehajtandó fegyelmi határozatból eredő, lejárt fizetési kötelezettsége áll fenn, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett írásban felszólítja fizetési kötelezettségének a figyelmeztetés közlésétől számított tizenöt napon belüli teljesítésére, amelynek elmulasztása esetén a mulasztó kamarai tagságát megszünteti, illetve törli az ügyvédi kamarai nyilvántartásból.

(15) A területi kamara azt az ügyvédi tevékenységét szüneteltetőt, akinek 2018. január 1-jén lejárt tagdíjfizetési vagy végrehajtandó fegyelmi határozatból eredő, lejárt fizetési kötelezettsége áll fenn, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett írásban felszólítja fizetési kötelezettségének a figyelmeztetés közlésétől számított harminc napon belüli teljesítésére, amelynek elmulasztása esetén – fizetési kötelezettsége elengedése mellett – a mulasztó kamarai tagságát megszünteti, illetve törli az ügyvédi kamarai nyilvántartásból.

(16) Az e törvény rendelkezései hatálybalépésével keletkezett összeférhetetlenségi okot 2018. június 30. napjáig kell megszüntetni.

(17) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény alapján kiszabott fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezményekre a fegyelmi büntetés kiszabásakor alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni.

(18) E törvénynek az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetésére vonatkozó szabályait a 2018. január 1-jét megelőzően kezdeményezett jogutód nélküli megszüntetésre irányuló eljárásokban akkor kell alkalmazni, ha ezt a jogutód nélküli megszüntetés kezdeményezésére jogosult 2018. január 1-jét követően írásban kérelmezi.

(19) E törvény, valamint az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezéseitől eltérően

a) a területi ügyvédi kamarák tisztségviselőinek az e törvény hatálybalépését követő első általános választását 2018. december 15. napjáig kell megtartani,

b) a Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőinek az e törvény hatálybalépését követő első általános választását 2019. február 28. napjáig kell megtartani,

c) a kamarai jogtanácsosok és az alkalmazott ügyvédek tagozatai az a) pont szerinti általános választást követően delegálnak tagokat a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamarák testületeibe és a fegyelmi bizottságokba.

(20) A 2018. február 1-jén az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szerepelő kamarai jogtanácsosok és az alkalmazott ügyvédek 2018. március 1-jéig delegálással országos kamarai jogtanácsosi, illetve országos alkalmazott ügyvédi tagozatot hoznak létre, amely gyakorolja a (21) bekezdés alapján elfogadott szabályzatok esetében az e törvényben meghatározott jogköröket. A delegálás szabályait a Magyar Ügyvédi Kamara 2018. február 1-jéig elfogadott ideiglenes szabályzatban határozza meg. E tisztségviselők megbízatása legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő első általános választás napján megszűnik.

(21) E törvény hatálybalépése és 2017. december 31. napja között az e törvénnyel összhangban álló szabályzat elfogadható, azzal, hogy a szabályzat legkorábban 2018. január 1-jén léphet hatályba. A szabályzatok azon rendelkezései, amelyek esetében a (20) bekezdésben meghatározott országos tagozatok e törvény szerint szükséges egyetértésüket nem adták meg, 2018. július 1-jével hatályukat vesztik.

(22) 2019. január 1-jéig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni. A regionális fegyelmi bizottságok szabályszerű megalakulásáról a Magyar Ügyvédi Kamara hivatalos honlapján közleményt tesz közzé.

(23) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiszabott fegyelmi büntetés hatályára a 2017. december 31. napján hatályos rendelkezéseket azzal kell alkalmazni, hogy a kizárás vagy névjegyzékből való törlés fegyelmi büntetések hatálya alatt álló természetes személy nem folytathat ügyvédi tevékenységet.

(24) Az ügyvédi tevékenységét e törvény hatálybalépésekor több mint öt éve szüneteltetőre az 54. § (5) bekezdését kell alkalmazni.

(25) A 2017. október 31. napjáig benyújtott kérelem esetében, a kérelem benyújtását megelőző egy évben törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat ügyvédi joggyakorlatnak minősül.

(26) A 2018. december 31. napjáig benyújtott kérelem esetében, a 2018. január 1. napját megelőző egy évben törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat ügyvédi joggyakorlatnak minősül.

(27) A területi kamara 2018. december 31-ig az e törvény alapján vezetett nyilvántartás mellett az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezései szerint vezetheti a kamarai nyilvántartásokat és névjegyzéket.

(28) Az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételekkel való rendelkezésnek megfelelés a kamarai jogtanácsos, valamint a 2018. január 1-jén ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő ügyvéd, európai közösségi jogász és egyszemélyes ügyvédi iroda esetében 2019. január 1-jétől vizsgálható.

(29) Azt az alkalmazott ügyvédet, aki az ügyvédi tevékenységét 2017. december 31. napján szünetelteti, 2018. január 1-jétől az ügyvédi kamarai nyilvántartásban kizárólag alkalmazott ügyvédként kell nyilvántartani.

(30) A kirendelt védőként eljáró ügyvéd esetében 2018. június 30-áig a meghatalmazást a kirendelő hatóság határozata pótolja.

(31) A 30. § (3) bekezdését a 2018. január 1-jét követően megkötött vagy módosított ügyvédi munkadíj megállapodásokra kell alkalmazni.

(32) A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése 2018. január 1-jétől a Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűléseként működik tovább.

(33) Az ügyvédi kamarák az Eüsztv. 109. § (3) bekezdése szerinti információátadási szabályzataikat a 2018. január 1-jétől hatályos szabályoknak megfelelő tartalommal 2017. október 1-ig kötelesek a Felügyeletnek véleményezés céljából megküldeni.

92. Az Európai Unió jogának való megfelelés

209. § Ez a törvény

a) az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzésétől eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1998. február 16-i 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a szolgáltatásnyújtás szabadságának az ügyvédek általi hatékony gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1977. március 22-i 77/249/EGK tanácsi irányelvnek, valamint

c) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1998. február 16-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,

d) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 58–60. cikkének

való megfelelést szolgálja.

93. Hatályon kívül helyező rendelkezések

210. § Hatályát veszti

a) az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény,

b) a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet,

c) a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet,

d) e törvény 206. § f) pontja.

1. melléklet a 2017. évi LXXVIII. törvényhez

Az ügyvédi kamarai nyilvántartás adattartalma természetes személyek tekintetében

K = az adott személy esetében közhitelesen nyilvántartott adatok

+ = az adott személy esetében nem közhitelesen nyilvántartott adatok

– = az adott személy esetében nem nyilvántartott adatok

A B C D E F G H I J

1

ügyvéd

alkalmazott ügyvéd

kamarai jogtanácsos

ügyvédjelölt

jogi előadó
európai közösségi jogász alkalmazott európai közösségi jogász
külföldi jogi tanácsadó

ügyvéd-
asszisztens
2 I. Az ügyvédi kamarai nyilvántartásban kötelezően nyilvántartandó, nyilvános adatok
3 kamarai azonosító szám K K K K K K K K K
4 területi kamara K K K K K K K K K
5 kamarai név, ennek hiányában családi és utónév K K K K K K K K K
6 arcképes igazolvány száma, érvényessége + + + + + + + +
7 ügyvédi tevékenység felfüggesztése időpontja K K K K K K K K
8 ügyvédi tevékenység felfüggesztése megszűnése időpontja K K K K K K K K
9 ügyvédi tevékenység szüneteltetése kezdő és befejező időpontja K K K K K K K K
10 ügyvédi tevékenység folytatásának az időpontja K K K K K K K K
11 20. § (3) bekezdése szerinti korlátozás K K K K K K K
12 kamarai tisztség K K K K K
13 irodája, fiókirodája, alirodája címe, telefonszáma K K K
14 irattára vagy irattárai címe + + +
15 az általa megjelölt főbb jogterületek, amelyeken tevékenységét kifejti K K K
16 kijelölt irodagondnok neve, elérhetősége, kijelölése és visszavonása időpontja K K
17 részvételével működő ügyvédi társulás neve és nyilvántartási száma K K K
18 részvételével működő ügyvédi irodaközösség nyilvántartási száma K K K
19 helyettes ügyvéd neve, kamarai azonosító száma, ügyvédi iroda esetén adószáma K K
20 az Eüsztv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség + + +
21 ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultság K K
22 munkáltatója neve K K K K K K
23 munkáltatója címe K K
24 munkáltatója kamarai azonosító száma, ügyvédi iroda esetén adószáma K K K K
25 munkáltatója kapcsolt vállalkozásának neve + +
26 munkáltatója kapcsolt vállalkozásának cégnyilvántartási száma + +
27 együttműködő ügyvéd neve, kamarai azonosítószáma, illetve adószáma K K
28 tevékenysége jellegét (állandó jellegű, eseti szolgáltatást nyújtó) K
29 az az idegen nyelv, amelyen az ügyvédi tevékenység folytatását vállalja K K
30 saját EGT-állama neve és értesítési címe + +
31 saját EGT-állama szerinti szakmai megnevezése
(szükség szerint magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal)
+ +
32 saját EGT-állama szerinti ügyvédi társulása szakmai megnevezése + +
33 kötelező felelősségbiztosításának felelősségbiztosítója és mértéke + + + +
34 II. Az ügyvédi kamarai nyilvántartásban kötelezően nyilvántartandó, nem nyilvános adatok
35 az I. pont szerint nyilván nem tartott természetes személyazonosító adatok + + + + + + + + +
36 lakcím + + + + + + + + +
37 állampolgárság + + + + + + + + +
38 tagfelvétel, illetve nyilvántartásba bejegyzés időpontja K K K K K K K K K
39 fegyelmi büntetés, hatálya K K K K K K K K
40 egyetemi diploma száma és kelte + + + + + + +
41 jogi szakvizsga, illetve ügyvédi tevékenység folytatására jogosító vizsga száma és kelte + + + + + + +
42 eskütétel időpontja K K K K K
43 elektronikus aláírás hitelesítés-
szolgáltatója neve, valamint tanúsítványa érvényességének a kezdete és lejárta
+ + +
44 EGT-állama hivatalos nyelvén azon ügyvédi nyilvántartást vezető szervezet megnevezése, amelynek tagja, valamint nyilvántartási száma + +
45 III. Az ügyvédi kamarai nyilvántartásban a kérelmező döntése alapján nyilvántartandó és a kérelmező döntése szerint nyilvános adatok
46 elektronikus levelezési cím K K K K K K K K K
47 honlap címe K K K
48 nyelvtudás K K K K K K K K
49 kitüntetései K K K K K K K K
50 szakjogászi végzettség + + + + + + +
51 tudományos fokozat + + + + + + +