(7) Az Szjt. 41/D. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) A bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, ideértve a jogorvoslati eljárásokat is.”
43. § (1) Az Szjt. 94/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szerzői jog megsértése miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést – az ellenkező valószínűsítéséig – a Pp. 103. § (1) bekezdés d) pontja szerinti különös méltánylást érdemlő okból szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a mű szerzői jogi védelem alatt áll, valamint, hogy ő a szerző, a szerző jogutódja vagy a mű olyan felhasználója, illetve a szerzői jogok közös kezelését végző olyan szervezet, amely jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel szemben.”
(2) Az Szjt. 94/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szerzői jog megsértése vagy annak közvetlenül fenyegető veszélye esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjeszthető a keresetlevél benyújtását megelőzően a Pp. perindítást megelőző ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezéseiben előírt többletfeltételek hiányában is. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra, e törvény eltérő rendelkezése hiányában, a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a kérelmező a (7) bekezdésben foglaltak szerint a szerzői jog megsértése miatt a pert megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.”
(3) Az Szjt. 94/A. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.
(7) A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem – a (4) és (5) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is ideértve – tárgyában hozott végzését az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a szerző a pert a szerzői jog megsértése miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz.”
(4) Az Szjt. 94/A. § (9)–(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(9) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a szerző a jogsértés tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Az előzetes bizonyítást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül végzéssel bírál el. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a szerző lakóhelye szerint illetékes törvényszéknél vagy annál a törvényszéknél lehet kérni, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben folytatható le.
(10) A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzést az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a szerző a pert a szerzői jog megsértése miatt nem indította meg az előzetes bizonyítást elrendelő végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz.
(11) Az ideiglenes intézkedés – ideértve a (4) és (5) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is – elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása mellőzhető, ha az ebből fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna. Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása a Pp. 337. § (1) bekezdés b) pontja alapján mellőzhető, ha a meghallgatásból fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata valószínűsíthető. Ha a bíróság az ellenérdekű fél meghallgatását mellőzi, az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendeléséről szóló végzést az ellenérdekű féllel a foganatosítást követően haladéktalanul közölni kell. A végzés közlését követően az ellenérdekű fél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő végzés megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. Az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás iránti kérelem elutasítása esetén a bíróság az elutasításról szóló végzéssel együtt küldi meg az ellenérdekű fél részére az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelmet.
(12) A bíróság az előzetes bizonyítás és – a (4) bekezdés c) pontját és az (5) bekezdést kivéve – az ideiglenes intézkedés elrendelését az ellenérdekű fél kérelmére biztosítékadáshoz kötheti.
(13) A (4) bekezdés c) pontjában, az (5) bekezdésben és a (12) bekezdésben meghatározott biztosíték vagy ellenbiztosíték kiadására vagy visszaadására a Pp. biztosítékra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság – az ítélet mellett – az előzetes bizonyítás, illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező vagy annak hatályvesztését megállapító végzésben is rendelkezhet a biztosíték vagy ellenbiztosíték visszaadásáról vagy kiadásáról.”
44. § Az Szjt.
a) 41/D. § (8) bekezdésének nyitó szövegrészében a „polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályaiban” szövegrész helyébe a „Pp.-ben” szöveg,
b) 41/D. § (8) bekezdés b) pontjában a „polgári perrendtartásról szóló törvény általános – a bírák kizárására vonatkozó – szabályaiban megjelölt” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti” szöveg,
c) 94/A. § (4) bekezdés c) pontjában a „biztosíték” szövegrész helyébe az „ellenbiztosíték” szöveg,
d) 94/A. § (5) bekezdésében „A biztosíték letételét” szövegrész helyébe „Az ellenbiztosíték adását” szöveg,
e) 94/A. § (8) bekezdésében „az ellenfelet” szövegrész helyébe „az ellenérdekű felet” szöveg
lép.
45. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 32. § (5) bekezdésében a „nemperes” szövegrész helyébe a „polgári nemperes” szöveg lép.
46. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 61. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróság megnevezését,
b) a kérelmező azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és
c) a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt képviselő nevét.”
(2) Az Fmtv. 61. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
a) a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, szükség esetén – ha rendelkezésre áll – a lajstromszámot, valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által érintett rendelkezését vagy részét,
b) a döntés bíróság általi megváltoztatására irányuló határozott kérelmet, valamint
c) a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.
(11b) A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:
a) a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
b) a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték részleges megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,
c) a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, valamint
d) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.”
47. § Az Fmtv. 63. § (3) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „bíróság” szöveg lép.
48. § A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 6. § (4) bekezdésében a „Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 121. § (1)” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 170. § (1)–(3)” szöveg lép.
49. § (1) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kztv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nincs helye e törvény szerinti közvetítői eljárásnak a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gondnoksági perekben, származási perekben, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított per kivételével a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, az örökbefogadás felbontása iránti perekben, a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti per kivételével az egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perekben, a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított perekben, valamint a végrehajtási perekben. A házassági perekben a bíróság döntése szükséges a házasság érvénytelenségének, továbbá érvényességének, létezésének vagy nemlétezésének megállapításához és a házasság felbontásához.”
(2) A Kztv. 38/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a bírák kizárására vonatkozó külön törvényben meghatározott szabályokkal együtt kell alkalmazni. A közvetítői eljárás során mint közvetítő nem járhat el az ugyanazon közvetítői eljárással érintett peres vagy nemperes bírósági eljárásban eljáró bíró.”
50. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jstv.) 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint költségmentességben vagy munkavállalói költségkedvezményben (a továbbiakban együtt e fejezetben: költségmentesség) részesülő fél pártfogó ügyvédjének államot terhelő díja e törvény szerint kerül megfizetésre, és a pártfogó ügyvéd díját az állam – külön jogszabályban meghatározottak szerint – megelőlegezi.”
(2) A Jstv. 14. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogatásra rászorultnak tekintendő)
„b) a fél, ha költségmentesség illeti meg.”
51. § A Jstv.
a) 5. § (1) bekezdésében az „a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj” szövegrész helyébe az „az öregségi teljes nyugdíj” szöveg,
b) 7. § (2) bekezdés b) pontjában a „lakásigény külön” szövegrész helyébe az „lakásigénynek a lakáscélú állami támogatásokról szóló” szöveg,
c) 56. § (1) bekezdés c) pontjában az „a pártfogó ügyvédi képviselet költségeinek viselésére is kiterjedő személyes” szövegrész helyébe az „a 11/A. § (1) bekezdés szerinti” szöveg,
d) 62. § (5) bekezdésében a „perköltség viseléséről szóló jogerős” szövegrész helyébe a „pártfogó ügyvédi díj viselését megállapító jogerős bírósági” szöveg
lép.
52. § Hatályát veszti a Jstv.
a) 15. § c) pontjában a „tárgyi” szövegrész,
b) 56. § (1) bekezdés d) pontja,
c) 56. § (2) bekezdésben az „és d)” szövegrész,
d) 62. § (3) bekezdésében a „, valamint a bíróság részleges költségmentességet engedélyező határozata alapján a 11/A. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesülő felet,” szövegrész.
53. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
a) 12. §-ában a „személyiségi jogi per, munkaügyi per,” szövegrész helyébe a „személyiségi jog érvényesítése iránti per, munkaügyi per, közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per, valamint” szöveg,
b) 18. § (1) bekezdésében a „személyiségi jogi per, munkaügyi per” szövegrész helyébe a „személyiségi jog érvényesítése iránti per, munkaügyi per, közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per” szöveg,
c) 19. § (2) bekezdésében a „másik felet terheli annak bizonyítása” szövegrész helyébe a „másik félnek kell azt bizonyítania” szöveg,
d) 20. § (1) bekezdésében a „személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert” szövegrész helyébe a „személyiségi jog érvényesítése iránti pert, munkaügyi pert, valamint közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert” szöveg
lép.
54. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: 2005. évi XVIII. törvény) 51. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény – a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel –, továbbá a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően irányadók.”
55. § Hatályát veszti a 2005. évi XVIII. törvény 51. § (13) bekezdésében a „perújításnak és” szövegrész.
56. § (1) Az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: 2005. évi XLVIII. törvény) 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A 2005. évi XLVIII. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt vagy az abban meghatározott eseti szakértőt rendelhet ki.”
(3) A 2005. évi XLVIII. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kérelemnek helyt adó végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.”
(4) A 2005. évi XLVIII. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kirendelt szakértőre a Pp. a közreműködőkkel szemben alkalmazható kényszerítő eszközökre és a kirendelt szakértő díjának a csökkentésére irányadó szabályait megfelelően alkalmazni kell.”
57. § Hatályát veszti a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 28. § (3) bekezdése.
58. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eljárás során költségkedvezmény nem engedélyezhető.”
(2) A Ctv. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet legkésőbb az (1) bekezdés szerinti határidő lejártának napján hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül visszautasítja, ha a cégbejegyzési kérelemhez nem nyújtották be a nyomtatványt vagy e törvény 1. számú mellékletében felsorolt valamennyi szükséges okiratot, illetve az illetéket vagy a költségtérítést nem vagy csak részben fizették meg. A mulasztás miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.”
(3) A Ctv. 45. § (5) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a cégbejegyzési kérelmet visszautasító végzés közlését követően nyolc napon belül a cégbejegyzési kérelmet szabályszerűen újra előterjesztik, a kérelem előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak, és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat ismételten fel lehet használni az új bejegyzési kérelemhez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.”
(4) A Ctv. 45. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a cég bejegyzését a visszautasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően, de az (5) bekezdésben meghatározott határidőn túl kérik, azt a visszautasító végzés ellen előterjesztett fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.”
(5) A Ctv. 46. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a cég bejegyzési kérelmét végzéssel elutasítja; visszautasításnak már nincs helye. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A cég a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett hiányokat a fellebbezési eljárásban sem pótolhatja joghatályosan.”
(6) A Ctv. 48. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a cég bejegyzését az elutasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően, de a (9) bekezdésben meghatározott határidőn túl kérik, azt az elutasító végzés ellen előterjesztett fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.”
59. § (1) A Ctv. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye; a végzés a meghozatala napján emelkedik jogerőre és a bíróság a határozatához ugyanezen naptól van kötve. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. A cég kérelemre történő törlését elrendelő végzés ellen a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.”
(2) A Ctv. 71. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott perekben a kereset más keresettel nem kapcsolható össze, viszontkeresetnek nincs helye. A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye.”
(3) A Ctv. 71/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71/A. § (1) A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránti perben a tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze. A keresetlevélhez – a Pp. 171. §-ában meghatározottakon túl – csatolni kell a legfőbb szervnek a tag kizárása és a perindítás tárgyában hozott határozatát.
(2) A perben
a) viszontkeresetnek,
b) a perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének,
c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek, valamint
d) az eljárás felfüggesztésének
nincs helye.
(3) A felperes a perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozatban foglaltakon kívül más kizárási okra nem hivatkozhat és a keresettel érvényesített jog megváltoztatásának nincs helye. A felperes a keresettől az eljárás bármely szakaszában alperesi hozzájárulás nélkül elállhat.
(4) A perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, annak jogsértő voltára azonban a kizárási perben az alperes hivatkozhat.
(5) Az alperes tagsági jogait felfüggesztő végzés és a felfüggesztő végzés megváltoztatása iránti kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek; a bíróság a felfüggesztő végzést kérelemre megváltoztathatja. A felfüggesztés iránti kérelmet elutasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(6) Az ítélet ellen felülvizsgálatnak és perújításnak nincs helye.”
60. § (1) A Ctv. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A törvényességi felügyeleti eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni, szünetelésnek azonban nincs helye és költségkedvezmény nem engedélyezhető.”
(2) A Ctv. VII. Fejezet 1. Cím címének helyébe a következő cím lép:
„A cég működésének felfüggesztése”
61. § A Ctv.
1. 1/A. § (2) bekezdés a) és b) pontjában az „a 45. § (2) bekezdésében szabályozott hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasító” szövegrész helyébe az „a 45. § (2) bekezdésében szabályozott visszautasító” szöveg,
2. 6. § (4) bekezdésében a „bejegyzési kérelmét elutasították” szövegrész helyébe a „bejegyzési kérelmét visszautasították” szöveg,
3. 32. § (1) bekezdésében az „elektronikus nemperes” szövegrész helyébe az „elektronikus polgári nemperes” szöveg,
4. 32. § (1) bekezdésében az „1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait – ha e törvény másként nem rendelkezik – megfelelően alkalmazni kell” szövegrész helyébe a „2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kell alkalmazni” szöveg,
5. 37. § (6) bekezdésében a „kérelmet elutasító” szövegrész helyébe a „kérelmet visszautasító” szöveg,
6. 44/A. § (1) bekezdésében a „mellőzve elutasítja” szövegrész helyébe a „mellőzve visszautasítja” szöveg,
7. IV. Fejezet 6. Cím címében a „hiánypótlás nélküli elutasítása” szövegrész helyébe a „hiánypótlás nélküli visszautasítása” szöveg,
8. 45. § (3) bekezdésében az „az elutasító végzést” szövegrész helyébe az „a visszautasító végzést” szöveg,
9. 46. § (1) bekezdésében a „nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a „nélkül visszautasítja” szöveg,
10. 46. § (7) bekezdésében a „munkanapon belül dönteni” szövegrész helyébe a „munkanapon belül végzéssel dönteni” szöveg,
11. 50. § (2b) bekezdésében az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,
12. 50. § (2b) bekezdésében az „Elutasítás” szövegrész helyébe a „Visszautasítás” szöveg,
13. 50. § (2b) bekezdésében az „elutasítására” szövegrész helyébe a „visszautasítására” szöveg,
14. 50. § (4) bekezdésében a „kérelmet elutasítja” szövegrész helyébe a „kérelmet visszautasítja vagy elutasítja” szöveg,
15. 72/A. § (1) bekezdésében a „Pp. 394/B. § (2), (6), (8) és (9) bekezdése, valamint 394/E. §-a szerinti elektronikus kommunikációra” szövegrész helyébe a „Pp. 605. § (2) bekezdése, 606. §-a, 608. §-a, 610. §-a, valamint 613. §-a szerinti elektronikus kapcsolattartásra” szöveg,
16. 77. § (3) bekezdésében a „kérelmet elutasítja” szövegrész helyébe a „kérelmet visszautasítja” szöveg,
17. 77. § (5) bekezdésében a „kérelem elutasítására” szövegrész helyébe a „kérelem visszautasítására” szöveg,
18. 80. § (5) bekezdésében a „kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen fellebbezésnek nincs helye” szövegrész helyébe a „kérelmet elutasító cégbírósági végzés ellen fellebbezésnek van helye” szöveg,
19. 82. § (5) bekezdésében a „Pp. 120. §-ában” szövegrész helyébe a „Pp. 166. §-ában” szöveg,
20. 83. § (1) bekezdésében az „elutasítja” szövegrész helyébe az „elutasítja; a kifogás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye” szöveg,
21. 96. §-ában a „Pp. rendelkezései – a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadók” szövegrész helyébe a „Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kell alkalmazni” szöveg,
22. 116. § (6) bekezdésében a „nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait – ha e fejezet másként nem rendelkezik – megfelelően alkalmazni kell” szövegrész helyébe a „polgári nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kell alkalmazni” szöveg,
23. 119. § (2) bekezdésében a „nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait – ha e fejezet másként nem rendelkezik – megfelelően alkalmazni kell” szövegrész helyébe a „polgári nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kell alkalmazni” szöveg,
24. 122. § (5) bekezdésében a „bírói letétbe” szövegrész helyébe a „bírósági letétbe” szöveg,
25. 1. számú mellékletének címében a „hiánypótlási eljárás nélküli elutasítására kerül sor” szövegrész helyébe a „hiánypótlás nélküli visszautasítására kerül sor” szöveg
lép.
62. § Hatályát veszti a Ctv. 72. § (4) bekezdése.
63. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény „Közigazgatási per” című alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A közigazgatási per
7. § (1) A perben a jogi képviselet kötelező.
(2) A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt három napon belül továbbítja a bírósághoz.
(3) A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése elektronikus úton történik.
(4) Az ingatlanügyi hatóság eljárásával kapcsolatos perben a (2) és (3) bekezdést nem kell alkalmazni.
8. § (1) Perbeállítás csak a keresetlevélben, a védiratban, illetve a perbelépés bejelentésével egyidejűleg kérhető.
(2) A perbelépést a perbelépés lehetőségéről való bírósági értesítés közlését követő nyolc napon belül kell bejelenteni. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(3) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni.
9. § (1) A perben a beadványok hiányosságainak pótlására legfeljebb nyolcnapos határidő adható, amelyet indokolt esetben egyszer, további, legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani.
(2) Az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül kell megtartani, és ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határidőn belül elbírálni. A határidő számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe.
(3) A bíróság határozatának közlése iránt a meghozatalától számított nyolc napon belül intézkedik.
10. § A Kúria a felülvizsgálati ellenkérelemnek (csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek) a Kúriához való érkezését, illetve a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére megállapított határidő eredménytelen leteltét követő kilencven napon belül dönt.”
64. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 20. § (6) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság nemperes” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék polgári nemperes” szöveg lép.
65. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 33/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény – a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel –, továbbá a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően irányadók.”
66. § Hatályát veszti a Vet. 113. § (3) bekezdése.
67. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 16. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény – a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel –, továbbá a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően irányadók.”
68. § (1) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) Az e törvényben szabályozott, a közjegyző hatáskörébe tartozó eljárásokban (a továbbiakban: eljárás) – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A közjegyző eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos hatályú.”
(2) A Kjnp. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E fejezet rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eljárásokon kívül – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a közjegyző hatáskörébe tartozó egyéb polgári nemperes eljárásokban is alkalmazni kell.”
(3) A Kjnp. 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az eljárásban illetékesség kikötésének nincs helye.”
(4) A Kjnp. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljárásban – ideértve a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárást is – nincs helye költségmentességnek és költségfeljegyzési jognak.”
(5) A Kjnp. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az eljárásban – ha az arra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – a felek a felmerült költségeiket maguk viselik, a nem általuk előlegezett vagy nem a feleknél felmerült költségek viselésére pedig a felek egyetemlegesen kötelesek.”
(6) A Kjnp. 11. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a Pp. szerint az eljárás szünetelésének lenne helye. Ha a szünetelésnek a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és f) pontja szerint lenne helye, annak a félnek a részére, akinek a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott okból az iratokat kézbesíteni nem lehet, a közjegyző a megszüntetéssel összefüggésben keletkezett iratokat hivatalból hirdetmény útján kézbesíti.
(4) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a Pp. alapján az eljárást fel kellene függeszteni.”
69. § (1) A Kjnp. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Az eljárásban – törvény eltérő rendelkezése hiányában – kérelmező az eljárást kezdeményező személy; kérelmezett, akivel szemben az eljárást megindítják, feltéve, hogy van az eljárásban a kérelmezővel szemben álló személy.
(2) Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.
(3) Ha a közjegyző az eljárás során pénzt vesz át, annak kezelésére a bizalmi őrzés szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ezen pénzösszegeket azonos számlán kezeli, és a pénzösszeg után annak átadója, illetve átvevője kamatra, a közjegyző pedig a pénzösszeg kezelésével járó költségekre nem tarthat igényt.
(4) Ha a fél a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget helyezi bizalmi őrzésbe, annak kifizetésére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Pp. szabályait kell alkalmazni.
(5) Az eljárásban felfüggesztésnek, szünetelésnek, beavatkozásnak és ideiglenes intézkedés elrendelésének nincs helye.
(6) Az eljárásban a Pp. 148. §-a nem alkalmazható.
(7) Az eljárásban a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a közjegyző maga is felveheti, és a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs helye.
(8) Az eljárás lefolytatásának hivatalból is helye van, ha törvény így rendelkezik.
(9) Az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Azokat az eljárási cselekményeket, amelyek megtételét a Pp. a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig teszi lehetővé, a közjegyző előtti eljárás befejezéséig lehet megtenni.”
(2) A Kjnp. 13. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az eljárásban az ügy érdemében is végzéssel kell határozni. Az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(4) A közjegyző a határozat jogerőre emelkedéséről a felet, illetve az egyéb érdekeltet a jogerőre emelkedéstől számított tizenöt napon belül értesíti. Az értesítés a jogerőt tanúsító végzés, ha pedig a fél, illetve az egyéb érdekelt részére a határozatot még nem kézbesítették, a határozat jogerőt tanúsító végzést tartalmazó kiadmányának megküldésével történik.”
(3) A Kjnp. „A közjegyző határozata” alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amely elsőfokú bíróságként járna el, ha az ügyben peres eljárásnak lenne helye. A perújítási kérelmet a bíróságon kell előterjeszteni; a bíróság hivatalból intézkedik a közjegyzői ügy iratainak beszerzése iránt.”
(4) A Kjnp. „A közjegyző előtti előzetes bizonyítás” alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § Az előzetes bizonyítást elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.”
(5) A Kjnp. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közjegyző szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt vagy az abban meghatározott eseti szakértőt rendelhet ki.”
(6) A Kjnp. 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szakértői bizonyítást elrendelő és a szakértőt kirendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.”
(7) A Kjnp. 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közjegyző a végzés jogerőre emelkedését követően intézkedik a szakértői díjnak a szakértő részére történő kifizetése iránt. A szakértői díj kifizetésére a szakértői díj kifizetését szabályozó jogszabály rendelkezései megfelelően irányadóak. A szakértő a szakértői díj megfizetéséről a számlát a kérelmező nevére állítja ki.”
70. § A Kjnp. II. Fejezete a 27/G. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A közjegyző előtti egyezségi eljárás
27/H. § (1) Keresetindítás előtt a közjegyzőtől polgári peres útra tartozó ügyben egyezségi kísérletre idézést lehet kérni. Az idézést kérő félnek a határnapot szóval is tudtára lehet adni.
(2) Közjegyző előtti egyezségi eljárásnak akkor van helye, ha legalább az egyik fél rendelkezik belföldi lakóhellyel (székhellyel), valamint az eljárás tárgyáról a felek szabadon rendelkezhetnek.
(3) Nincs helye közjegyző előtti egyezségi eljárásnak
a) szerzői jogi, szomszédos jogi és iparjogvédelmi ügyben,
b) a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése tárgyában,
c) a közérdekből indított perekkel összefüggő ügyben,
d) a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos ügyben,
e) a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló ügyben,
f) a személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú ügyben,
g) a végrehajtási perre tartozó ügyben,
h) munkaügyi perre tartozó ügyben,
i) állami vagyonnal kapcsolatos ügyben,
j) olyan ügyben, amelyben külföldi anyagi jogot – ide nem értve a külföldi nemzetközi magánjogi szabályokat – kell alkalmazni.
27/I. § (1) Ha az ügy tárgya időszakos szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye található.
(2) Ha az ügy tárgya az ingatlan tulajdona, birtoka vagy ingatlant terhelő dologi jog, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az ingatlan fekszik.
(3) Ha az ügy tárgya a gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő kötelezettség, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az ügyletkötés vagy a teljesítés helye található.
(4) Ha az ügy tárgya kártérítés, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a károkozás vagy a kár bekövetkeztének a helye található.
27/J. § (1) A közjegyző előtti egyezségi eljárásban az egyezségi kísérletre kitűzött határnap elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(2) Az eljárásban beavatkozásnak nincs helye.
(3) Az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének vagy félbeszakadásának nincs helye. Az eljárás felfüggesztése, félbeszakadásának vagy szünetelésének megállapítása helyett az eljárást meg kell szüntetni.
(4) Ha az eljárás során a felek személyében változás következik be, az eljárást meg kell szüntetni.
(5) Az eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye.
27/K. § (1) Ha az eljárás lefolytatásának e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a közjegyző a kérelmet visszautasítja.
(2) Ha a felek egyezsége a jogszabályoknak megfelel, a közjegyző azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja.
(3) A közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú.
(4) Az egyezséget jóváhagyó vagy azt megtagadó végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.
(5) Ha a felek között egyezség nem jött létre – ideértve azt is, ha az egyezségi kísérletre kitűzött határnapon bármelyik fél nem jelenik meg –, a közjegyző az eljárást megszünteti.
(6) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha tudomására jut, hogy abban a tárgyban, amelyre az eljárás vonatkozik valamelyik fél a bírósághoz keresetlevelet nyújtott be, vagy másik közjegyző előtt korábban indult egyezségi eljárás van folyamatban.
(7) Ha az egyezség hatályosságához harmadik személy vagy hatóság beleegyezése vagy jóváhagyása szükséges, annak bemutatására a közjegyző a feleknek megfelelő határidőt szab. Ha a határidő eredménytelenül telt el, vagy a hatóság, illetve a harmadik személy a beleegyezést, jóváhagyást nem adta meg, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja.
27/L. § A 27/H–27/K. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a felek idézés nélkül egyezségkötés céljából jelennek meg a közjegyző előtt.”
71. § (1) A Kjnp. 36/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha)
„c) a bejegyzett élettársak – ez iránti igény esetén – az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, valamint a közös lakás használata kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.”
(2) A Kjnp. 36/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felek egyezségét jóváhagyó végzés a bíróság által jóváhagyott egyezséggel, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés pedig a bíróság ítéletével azonos hatályú. A végzések ellen felülvizsgálatnak nincs helye. A bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés ellen perújításnak nincs helye.”
(3) A Kjnp. 36/I. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közjegyző illetékességét a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja. A házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés közokiratba foglalása esetén a közokiratot készítő közjegyző is illetékes a szerződés nyilvántartásba való bejegyzésére.”
72. § A Kjnp.
a) 7. § (3) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 10. § a) pontjában, 21. § (2) bekezdésében, 24. §-ában és 32. §-ában az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,
b) 10. §-át megelőző alcím címében az „elutasítása hiánypótlás nélkül” szövegrész helyébe a „visszautasítása” szöveg,
c) 11. § (2) bekezdésében az „el kellett” szövegrész helyébe a „vissza kellett” szöveg,
d) 17. § (1) bekezdés a) pontjában a „207. §-ában” szövegrész helyébe a „334. §-ában” szöveg,
e) 27/D. § (3) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül el” szövegrész helyébe a „vissza” szöveg,
f) 27/E. § (7) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,
g) 27/F. § (1) bekezdés b) pontjában a „132. §” szövegrész helyébe a „178. §” szöveg,
h) 27/F. § (2) bekezdésében a „hivatalból elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,
i) 31. § (1) bekezdésében az „elutasításának” szövegrész helyébe a „visszautasításának” szöveg,
j) 36/B. § (1) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélküli elutasításának” szövegrész helyébe a „visszautasításának” szöveg,
k) 36/M. § (2) bekezdésében az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja vagy elutasítja” szöveg
lép.
73. § Hatályát veszti a Kjnp.
a) 12/A. §-ában az „illetőleg ha a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik,” szövegrész,
b) 36/F. § (4) bekezdésében a „; a jogerős végzésének ugyanaz a hatálya, mint a bíróság jogerős ítéletének” szövegrész,
c) 39. §-a.
74. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás, amelyre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. A fizetési meghagyásos eljárásra az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) rendelkezéseit – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem lehet alkalmazni.”
(2) Az Fmhtv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés – a (3)–(6) bekezdésben foglalt kivételekkel – fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. E § alkalmazásában nem tekinthető pénz fizetésére irányuló követelés érvényesítésének a zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni érvényesítése.
(2) Csak fizetési meghagyás útján vagy a Pp. 167–168. §-ában meghatározott módon érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a Pp. pertárgy érték meghatározására vonatkozó szabályai szerint számított összege a hárommillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy
a) a feleknek van ismert belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban együtt: kézbesítési cím), és
b) a pénzkövetelés – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján létesített jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben (a továbbiakban: Kp.) meghatározott közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból ered.
(3) Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés, amelynek a Pp. 21. és 22. §-a szerint számított összege a harmincmillió forintot meghaladja.
(4) Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a feleknek nincs ismert belföldi kézbesítési címe.
(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jogviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény fizetési meghagyás útján csak akkor érvényesíthető, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a jogviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.
(6) E törvény alkalmazásában a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete és a valamely EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített magyarországi pénzügyi fióktelep minősül képviseletnek. E szerveket e törvény alkalmazása során az érintett külföldi vállalkozás képviselőjének kell tekinteni.
(7) A (2) bekezdésben foglaltak nem zárják ki, hogy a fél igényét a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott eljárásban, választottbírósági eljárásban vagy az ellene indított polgári perben viszontkereset, illetve beszámítás útján érvényesítse.”
(3) Az Fmhtv. 15. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A belföldi kézbesítési címmel nem rendelkező jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül vissza kell utasítani.
(2) A jogosult az eljárás során folyamatosan köteles gondoskodni arról, hogy belföldi kézbesítési címmel rendelkezzen, és hogy ott részére az iratok – a kézbesítési fikciót is ideértve – kézbesíthetők legyenek. E kötelezettség megsértése esetén hiánypótlás elrendelésének vagy a jogosult külön felhívásának nincs helye, és a jogosult részére az iratokat hirdetmény útján kell kézbesíteni.
(3) Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztését követően a jogosult belföldi kézbesítési címe megszűnik, vagy ha ott részére bármely irat – ténylegesen vagy kézbesítési fikció útján – nem volt kézbesíthető,
a) a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítése előtt a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül vissza kell utasítani,
b) a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítését követően az eljárást meg kell szüntetni.
(4) Ha a fizetési meghagyás kötelezett részére történt kézbesítését követően a kötelezett belföldi kézbesítési címe megszűnik, vagy ha ott részére bármely irat – ténylegesen vagy kézbesítési fikció útján – nem volt kézbesíthető, a kötelezett részére az iratokat külön felhívás nélkül hirdetmény útján kell kézbesíteni.”
(4) Az Fmhtv. 15. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott hirdetményi kézbesítésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók olyan államban ismert lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező fél részére történő iratkézbesítés esetén, amely állam vonatkozásában nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa e rendelkezésektől eltérő, meghatározott kézbesítési módokat tesz csak lehetővé.”
(5) Az Fmhtv. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A határozatok jogerőre emelkedését megállapító végzést a 36. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel csak megküldeni kell a címzett részére.”
(6) Az Fmhtv. 16/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az elektronikus úton kézbesítendő vagy megküldött iratot a címzett az annak hozzáférhetővé válásáról való értesítéstől számított öt munkanapon belül nem veszi át, a MOKK rendszere az ötödik munkanapon ismételt értesítést küld az irat hozzáférhetővé válásáról. Ha a címzett az elektronikus úton kézbesítendő vagy megküldött iratot a második értesítés ellenére nem vette át, a második értesítést követő ötödik munkanapon azt kézbesítettnek kell tekinteni.”
75. § (1) Az Fmhtv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban nincs helye beavatkozásnak, és – a jogutódlás esetét kivéve – nem alkalmazhatók a Pp.-nek a felek személyében bekövetkező változásokra (Pp. 41–56. §) vonatkozó szabályai. Az eljárásban a közjegyző nem rendelhet el ideiglenes intézkedést.
(2) A fizetési meghagyásos eljárásban nincs helye keresetkiterjesztésnek és keresetváltoztatásnak.
(3) A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem tárgyában hozott végzést, valamint a visszautasító végzés ellen előterjesztett fellebbezést a kérelmet előterjesztő félen kívüli feleknek megküldeni nem kell. A visszautasító végzés ellen a kérelmet előterjesztő fél fellebbezhet. Ha a jogosult az igény polgári eljárás útján történő érvényesítésére külön jogszabályban meghatározott határidő elmulasztása miatt terjeszt elő igazolási kérelmet, az erről döntő jogerős végzés a perben eljáró bíróságot nem köti.
(4) Az eljárásban a felet nem képviselheti olyan személy, aki az ellenérdekű fél vagy az ellenérdekű fél képviselője is. Ilyen esetben a közjegyző rövid határidő tűzésével az ügygondnoki díjnak a Kjnp. megfelelő alkalmazásával történő előlegezésére hívja fel a jogosultat, ennek megtörténtét követően az ellenérdekű fél képviseletére ügygondnokot rendel. Ha a jogosult a közjegyző felhívására nem előlegezi meg az ügygondnok díját, a közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét visszautasítja, illetve az eljárást megszünteti.”
(2) Az Fmhtv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fizetési meghagyásos eljárásban szünetelésnek és felfüggesztésnek nincs helye. A közjegyző az eljárást hivatalból megszünteti, ha a Pp. szerint az eljárás szünetelésének lenne helye, vagy az eljárást fel kellene függeszteni. Ha a szünetelésnek a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és f) pontja szerint lenne helye, annak a félnek a részére, akinek a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott okból az iratokat kézbesíteni nem lehet, a közjegyző a megszüntetéssel összefüggésben keletkezett iratokat hivatalból hirdetmény útján kézbesíti.”
(3) Az Fmhtv. 18. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.
(7) Az eljárásban a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a közjegyző maga is felveheti, és a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs helye.
(8) Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. Ha a fizetési meghagyásos eljárás során a fél jogi képviselővel jár el, az a Pp. 244. §-ának alkalmazása szempontjából nem minősül a jogi képviselővel történő eljárás választásának.”
76. § (1) Az Fmhtv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelemben fel kell tüntetni:
a) a felek nevét, eljárásbeli állását, a jogosult Pp. szerinti azonosító adatait, a kötelezett ismert Pp. szerinti azonosító adatait, de legalább lakóhelyét vagy székhelyét, valamint perbeli cselekvőképessége hiányában törvényes képviselőjének a nevét és kézbesítési címét;
b) meghatalmazottal történő eljárás esetén a jogosult képviselőjének a nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét;
c) külföldi székhelyű vállalkozás esetén a 3. § (6) bekezdés szerinti képviselet nevét, székhelyét és azonosító adatait;
d) a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt és az érvényesíteni kívánt jogot, valamint a követelésnek és járulékainak összegét;
e) a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját;
f) a követelés beazonosításához szükséges adatokat;
g) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályokban meghatározott kötelezően feltüntetendő adatokat;
h) a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló határozott kérelmet.”
(2) Az Fmhtv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelem a kötelezett ellen fennálló több követelés tekintetében kizárólag a Pp. 173. § (1) bekezdése szerinti feltételek, valamint több kötelezett ellen fennálló azonos követelés tekintetében a Pp. 36. § és 37. § a), illetve b) pontja szerinti feltételek fennállása esetén terjeszthető elő együttesen. Több kötelezett ellen fennálló követelés esetében az egyes kötelezetteket terhelő összegeket határozottan meg kell jelölni, egyetemleges kötelezettség esetében pedig a kérelemben ennek tényét kell feltüntetni. E rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni arra az esetre, ha a kérelmet több jogosult terjeszti elő.”
(3) Az Fmhtv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közjegyző a kérelmet nyomban, de legkésőbb a fizetési meghagyás kibocsátására nyitva álló határidőn belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e a felet a hiányok pótlására felhívni, vagy nincs-e helye a kérelem visszautasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi. Ha a közjegyző a határidőt elmulasztja, a határidő utolsó napját követő munkanapon a MOKK rendszere útján a közjegyző nevében a fizetési meghagyás automatikusan kibocsátásra kerül.”
(4) Az Fmhtv. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közjegyző az eljárást befejezetté nyilvánítja, ha a jogosult a kérelmétől a fizetési meghagyás kézbesítését megelőzően eláll. A befejezetté nyilvánító végzést, ha a kötelezettnek a fizetési meghagyás nem került kézbesítésre, csak a jogosultnak kell kézbesíteni. A végzéssel szemben a jogosult fellebbezhet, fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell.”
77. § (1) Az Fmhtv. 24. §-át megelőző alcím-cím helyébe a következő alcím-cím lép:
„Visszautasítás”
(2) Az Fmhtv. 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A közjegyző a kérelmet visszautasítja, ha megállapítható, hogy
a) az eljárásra a magyar közjegyző, illetve az eljárás perré alakulása esetén a perre a magyar bíróság joghatósága törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt, vagy külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal;
b) a jogosult követelésének érvényesítése kizárólag bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik;
c) a fizetési meghagyás kibocsátásának a 3. § vagy törvény egyéb rendelkezése alapján nincs helye;
d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt fizetési meghagyásos eljárás van folyamatban vagy a perben a perindítás joghatása már beállt [Pp. 180. §], illetve annak tárgyában a fizetési meghagyás már jogerőre emelkedett vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták [36. § (1) bekezdés, Pp. 360. §, Kp. 96. §];
e) a félnek nincs perbeli jogképessége (Pp. 33. §, Kp. 16. §);
f) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésekor a jogosultnak nincs, vagy a kérelem előterjesztését követően megszűnik a belföldi kézbesítési címe, vagy ha a jogosult által megjelölt belföldi kézbesítési címen számára az irat nem volt kézbesíthető [15. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont];
g) a jogosult a fizetési meghagyás hirdetményi kézbesítését kéri;
h) a kötelezettnek a meghagyást belföldi címen – ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit – ismételten nem lehet kézbesíteni [(3) bekezdés];
i) a jogosult követelése idő előtti vagy – az elévülés esetét kivéve – bírósági úton nem érvényesíthető;
j) külön jogszabály az igény polgári eljárás útján történő érvényesítésére határidőt állapít meg és azt a jogosult elmulasztotta;
k) a jogi képviselő által benyújtott kérelem nem tartalmazza az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglaltakat, a meghatalmazásáról szóló nyilatkozatot, vagy elmulasztották az eljárási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését;
l) a jogi személy és az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy a kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő, és a 10. § (3) bekezdésében meghatározott eset sem áll fenn; kivéve, ha a jogi képviselővel rendelkező természetes személy fél költségkedvezmény iránti kérelmet terjesztett elő (50. §);
m) a jogosult a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a kérelmet (annak a szükséges részét) nem vagy ismételten hiányosan nyújtotta be, és emiatt a kérelem nem bírálható el, vagy a jogosult nem előlegezte meg az ügygondnoki díjat [17. § (4) bekezdés]; vagy
n) a jogosult eljárási költségként anyagi jogi követelést érvényesít.
(2) Ha a meghagyást a kötelezettnek – ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit – nem lehet kézbesíteni, erről a jogosultat értesíteni kell, és egyidejűleg fel kell hívni, hogy a kötelezett új belföldi idézési címét harminc napon belül jelentse be.”
(3) Az Fmhtv. 24. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (2) bekezdés nem zárja ki, hogy a jogosult ugyanarra a címre sikertelen postai kézbesítést követően végrehajtói kézbesítést kérjen. A végrehajtói kézbesítés eredménytelensége esetén a kérelmet az (1) bekezdés h) pontja alapján kell visszautasítani.”
78. § (1) Az Fmhtv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell:
a) az eljáró közjegyző nevét és székhelyét, valamint az ügyszámot;
b) a 20. § (1) bekezdés a)–f) pontjában és (4)–(7) bekezdésében meghatározott adatokat;
c) azt a meghagyást, hogy a kötelezett a követelésnek a meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt tegyen eleget, és az összegszerűen meghatározott eljárási költségeket is fizesse meg;
d) azt a tájékoztatást, hogy a közjegyző a meghagyással érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben e törvény alapján nem vizsgálta, és a meghagyás akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a kötelezett határidőben nem mond ellent;
e) azt a figyelmeztetést, hogy a kötelezett – ha a követelést alaptalannak tartja – a meghagyás ellen a 28. §, illetve – ha azt e törvény nem zárja ki – a 32. § szerint ellentmondással élhet;
f) azt a tájékoztatást, hogy az ellentmondást elektronikus úton kell benyújtani, ha a kötelezett e törvény alapján elektronikus kapcsolattartásra köteles és azt a figyelmeztetést, hogy – a 10. § (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével – az ennek megsértésével benyújtott ellentmondást a közjegyző hiánypótlási felhívás kiadásának mellőzésével visszautasítja; és
g) azt a figyelmeztetést, hogy ha a meghagyás kézhezvétele után a kötelezett a követelést teljesíti, az elismerésnek minősül, és ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik.”
(2) Az Fmhtv. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Pp. 355. §-ának rendelkezései a fizetési meghagyás kiegészítésére is irányadók azzal, hogy a közjegyző kiegészítés esetén kiegészítő fizetési meghagyást bocsát ki, a felek meghallgatását pedig mellőzi.”
(3) Az Fmhtv. 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A részletfizetést, illetve fizetésre halasztást engedélyező végzés ellen fellebbezésnek van helye. A részletfizetés, illetve fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem visszautasítása, illetőleg elutasítása tárgyában hozott végzés ellen a kötelezett fellebbezhet.”
(4) Az Fmhtv. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni. Ha ezt a kötelezett az ügyben eljáró közjegyzőnél okirattal nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást visszautasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást hivatalból megszünteti. A végrehajtási eljárást megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye. A végrehajtás során az ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezett viseli.”
79. § (1) Az Fmhtv. 34. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A közjegyző a meghagyásnak a kötelezett részére történő kézbesítése után, de annak jogerőre emelkedése, ellentmondás esetén pedig az ügynek a bírósághoz való megküldése előtt az eljárást megszünteti)
„g) a 15. § (3) bekezdésének b) pontjában, a 17. § (4) bekezdésében, illetve a 18. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.”
(2) Az Fmhtv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megszüntető végzés ellen a jogosult fellebbezhet. A közjegyző olyan határozata ellen, amely az eljárás megszüntetésére irányuló kérelmet visszautasítja vagy elutasítja, külön fellebbezésnek nincs helye.”
(3) Az Fmhtv. 36. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közjegyző az ellentmondást visszautasítja, ha
a) az elkésett,
b) nem az ellentmondás előterjesztésére jogosulttól származik,
c) a jogi személy és az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy azt nem elektronikus úton terjesztette elő, és a 10. § (3) bekezdésében meghatározott eset sem áll fenn, vagy
d) a 32. § (2) bekezdésben vagy az 55. § (8) bekezdésben meghatározott ok áll fenn.”
(4) Az Fmhtv. 36. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a jogi személy és az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy ellentmondását nem elektronikus úton terjesztette elő, és a 10. § (3) bekezdésében meghatározott eset sem áll fenn, az ellentmondást hiánypótlási felhívás nélkül kell visszautasítani.
(7) Az ellentmondást visszautasító végzés ellen a kötelezett fellebbezéssel élhet.”
80. § Az Fmhtv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás – az ellentmondással érintett részben – perré alakul át.
(2) A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítést az ellentmondás beérkezésétől számított nyolc napon belül kézbesíti a jogosultnak. Ha a közjegyző a határidőt elmulasztja, az értesítés a határidő utolsó napját követő munkanapon a MOKK rendszere útján a közjegyző nevében automatikusan kerül kézbesítésre a jogosultnak. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a 30. és 31. §-ban meghatározott esetekben is.
(3) A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül
a) nyújtson be a Pp. 257. §-a szerinti keresetet tartalmazó iratot a felhívásban megjelölt bíróságon,
b) fizesse meg a felhívásban meghatározott mértékű kiegészítő eljárási illetéket,
c) a keresetet tartalmazó iratban – az ügyszám feltüntetése mellett – utaljon az ügy fizetési meghagyásos eljárási előzményeire, és
d) mellékelje a közjegyző felhívásának a másolatát.
(4) A (3) bekezdés szerinti felhívásban azt a bíróságot kell feltüntetni, amelyet a jogosult a fizetési meghagyásos eljárás iránti kérelemben megjelölt, ennek hiányában a Pp. vagy a Kp. szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot. A közjegyző a felhívással egyidejűleg figyelmezteti a jogosultat, hogy a bíróság a keresetet tartalmazó iratot visszautasítja, ha ahhoz nem csatolja a közjegyző felhívásának másolatát és a közjegyzői felhívásban szereplő bíróság egyébként nem állapítható meg, továbbá a bírósághoz közjegyzői iratanyag sem érkezik.
(5) A közjegyző a felhívásban tájékoztatja a jogosultat arról, ha
a) a jogosult az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles és a keresetet tartalmazó iratot és minden egyéb beadványát, ezek mellékletét elektronikus úton köteles benyújtani, valamint az illetéket elektronikus úton vagy a Magyar Államkincstár illetékbevételi számlájára köteles megfizetni;
b) a perben a jogi képviselet kötelező és a keresetet tartalmazó iratot jogi képviselő közreműködése útján köteles előterjeszteni;
c) a per járásbíróság hatáskörébe tartozik és a jogosult jogi képviselő nélkül jár el, a keresetet tartalmazó iratot jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni;
d) a per járásbíróság hatáskörébe tartozik és a jogosult a keresetet tartalmazó iratot jogi képviselő közreműködésével nyújtja be, az a Pp. 244. §-ának alkalmazása szempontjából a jogi képviselővel történő eljárás választásának minősül;
e) a jogosult a kérelemben tanút jelölt meg, a tanú nevét és idézhető címét – amennyiben az szükséges, egyéb személyi adatait – a Pp. 285. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott módon köteles a bíróságnak bejelenteni.
(6) A közjegyző a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy a bíróság az eljárást – a b) és c) pontban említett esetben a Pp. 259. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – hiánypótlási felhívás mellőzésével megszünteti, ha a jogosult a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül
a) a felhívásban megjelölt bíróságon nem teljesíti az illetékfizetési kötelezettségét, illetve a keresetet tartalmazó iratot nem terjeszti elő,
b) csak részben teljesíti az illetékfizetési kötelezettségét, illetve a keresetet tartalmazó iratban nem tünteti fel annak kötelező tartalmi elemeit, illetve nem csatolja annak kötelező mellékleteit, kivéve, ha a hiányzó elem – ide nem értve a képviselő képviseleti jogának igazolását – a közjegyzői iratanyagból megállapítható,
c) az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a keresetet tartalmazó iratot nem jogszabály szerinti nyomtatványon terjeszti elő,
d) az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a keresetet tartalmazó iratot jogi képviselő közreműködése nélkül terjeszti elő, vagy
e) az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a keresetet tartalmazó iratot nem elektronikus úton terjeszti elő.”
81. § (1) Az Fmhtv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítésének a jogosult részére történő kézbesítését követően a fizetési meghagyásos eljárásnak a MOKK rendszerében rögzített iratait (a továbbiakban: iratanyag) elektronikus úton megküldi az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) útján a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságnak.
(2) Ha a 30. § alkalmazásának van helye, a közjegyző az ellentmondásról szóló értesítést azt követően kézbesíti a jogosult részére, ha a jogosult a kötelezett állítását vitatja.
(3) Az iratanyag a közjegyző aláírása nélkül is hiteles.”
(2) Az Fmhtv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fizetési meghagyásos eljárásban hozott azon végzések ellen, amelyek ellen e törvény vagy a Pp. a fellebbezést megengedi, fellebbezésnek van helye.”
(3) Az Fmhtv. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közjegyző a fizetési meghagyásos ügy iratanyagából a fellebbezés elbírálása szempontjából szükséges iratokat elektronikusan az OBH útján küldi meg a bíróságnak.”
(4) Az Fmhtv. 44. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A díjalapnak a leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben történő megállapítása esetén az eljárási díj visszatérítésének nincs helye.”
(5) Az Fmhtv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem kötelezhető díj eljárás megindításakor történő megfizetésére (előlegezésére) az, aki az e törvény szerinti személyes költségkedvezményt élvez. A személyes költségkedvezményre a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy lelet készítésének nincs helye.”
82. § (1) Az Fmhtv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) Azt a természetes személy felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az eljárási költséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett – kérelmére – részleges vagy teljes díj feljegyzési jog illeti meg (személyes díj feljegyzési jog), ha a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló törvény szerinti – a költségmentesség engedélyezése alapjául szolgáló – feltételek fennállnak.
(2) Díj feljegyzési joga alapján a fél részben vagy egészben mentes a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért fizetendő eljárási díj, illetve a végrehajtási díj előlegezése, valamint a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés és az ellentmondás folytán perré alakult eljárás illetékének viselése alól. Ha a fél díj feljegyzési jogban részesült, erre a beadványaiban utalnia kell.
(3) A személyes díj feljegyzési jogra a Pp. 95. § (6) bekezdését és 97. §-át megfelelően alkalmazni kell, a Pp. 94–100. §-át egyebekben nem lehet alkalmazni.”
(2) Az Fmhtv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Másolati díj alól mentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a közjegyző által készített egyszeri jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat. E költségeket az eljáró közjegyző viseli.”
(3) Az Fmhtv. 49. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az eljárási díj az egyébként fizetendő eljárási díj 50%-a, de legalább 5000 forint – ötnél több fél esetében legalább annyiszor 1000 forint, ahány fél van –, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása vagy az eljárás 34. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő megszüntetése után az e tárgyban hozott végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül ismételten nyújtja be. E díjkedvezmény alapján visszajáró összeget a jogosult a MOKK-tól visszaigényelheti.”
(4) Az Fmhtv. 49. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a közjegyző az eljárása folyamán megállapítja, hogy az e § szerinti költségkedvezmény nem áll fenn, felhívja a felet, hogy a végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül a meg nem fizetett díjat fizesse meg. Az e § szerinti költségkedvezmény fennállásáról külön végzést nem kell hozni.”
(5) Az Fmhtv. 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a MOKK rendszerében történő rögzítését megelőzően, az ellenfél meghallgatása nélkül dönt a költségkedvezmény iránti kérelemről. A kérelmet visszautasító, illetve részben vagy egészben elutasító, valamint a díjfeljegyzési jogot megvonó végzés ellen a jogosult a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszékhez fellebbezhet. A fellebbezést észrevételezésre nem kell megküldeni a kötelezettnek. A felet költségkedvezményben részesítő jogerős végzés a peres eljárásra is hatályos. A díjfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj összegét a közjegyző rögzíti a MOKK rendszerében. A közjegyző a 11. § (3) bekezdése alapján elektronikus iratbenyújtásra köteles jogosult költségkedvezmény iránti kérelmét azzal utasítja el, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a 11. §-ban meghatározott módon terjessze elő.”
(6) Az Fmhtv. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a közjegyző a jogosult költségkedvezmény iránti kérelmének nem vagy csak részben ad helyt, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a MOKK rendszerében csak azután lehet rögzíteni, ha a jogosult az eljárási díj megfizetése iránti kötelezettségének a költségkedvezményt visszautasító vagy elutasító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül eleget tett, ellenkező esetben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem hatálytalan. Ha a fellebbezés eredményeként a törvényszék a jogosult költségkedvezményét kiterjesztette, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az így fizetendő eljárási díj megfizetése után lehet rögzíteni a MOKK rendszerében. Ha a törvényszék végzése alapján a jogosult nem köteles az eljárási díj előlegezésére, a közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a másodfokú végzés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legfeljebb egy munkanapon belül rögzíti a MOKK rendszerében.”
(7) Az Fmhtv. „A fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő költségkedvezmények” alcíme a következő 50/A–50/C. §-sal egészül ki:
„50/A. § (1) A közjegyző a fizetési meghagyásban a kötelezettet kötelezi a díjfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj vagy csökkentett díj (a továbbiakban együtt: feljegyzett díj) MOKK részére történő megfizetésére.
(2) Ha a felek közösen kérik az eljárás megszüntetését, a közjegyző a feleket egyetemlegesen kötelezi a feljegyzett díj MOKK részére történő megfizetésére.
(3) A közjegyző végzésében a jogosultat kötelezi a feljegyzett díj megfizetésére, ha
a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasítja,
b) az eljárást befejezetté nyilvánítja, vagy
c) az eljárást – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – megszünteti.
50/B. § (1) A bíróság a feljegyzett díj MOKK részére történő megfizetésére a felet abban az arányban kötelezi, amelyben a Pp. szerint a perköltség vagy perköltségrész megtérítésére is köteles.
(2) A bíróság a feleket egyetemlegesen kötelezi a feljegyzett díj MOKK részére történő megfizetésére, ha
a) a Pp. szerint egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére,
b) a bíróság az eljárást a felek közös kérelmére szünteti meg, vagy
c) a felek a perben egyezséget kötöttek, amelyet a bíróság jóváhagy.
(3) Ha az eljárás szünetelés folytán megszűnik, a bíróság külön végzésben a felperest kötelezi a feljegyzett díj MOKK részére történő megfizetésére.
50/C. § A díj feljegyzési jog folytán meg nem fizetett és behajthatatlan díjat a MOKK, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar és a közjegyzők viselik.”
83. § (1) Az Fmhtv. 52. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Végrehajtási kérelem a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő tíz év után nem terjeszthető elő; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. E rendelkezés nem érinti a végrehajtási jog elévülését.”
(2) Az Fmhtv. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közjegyző a fizetési meghagyásos eljárás és a végrehajtási eljárás során keletkezett iratokat a MOKK rendszerén keresztül, elektronikus úton a 16/A. § megfelelő alkalmazásával küldi meg a végrehajtónak, és a végrehajtó ugyanezen eljárásban keletkezett iratokat a MOKK rendszerén keresztül, elektronikus úton küldi meg a közjegyzőnek.”
(3) Az Fmhtv. 55. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A végrehajtási eljárás során a felet az a személyes költségkedvezmény illeti meg, amelyet a közjegyző részére a fizetési meghagyásos eljárásban vagy a végrehajtás elrendelése iránti eljárásban engedélyezett. Ha a fél a végrehajtás foganatosítása során a Pp. szerinti költségkedvezményt kíván igénybe venni, azt a végrehajtást foganatosító bíróságtól kérheti a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint.”
(4) Az Fmhtv. 55. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben a végrehajtást kérő díj feljegyzési jogban részesült, a közjegyző végzésében a végrehajtást kérőt kötelezi a feljegyzett végrehajtási díj megfizetésére, ha
a) a végrehajtási kérelmet (biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmet) visszautasítja vagy a végrehajtási lap kiállítását megtagadja,
b) a végrehajtási eljárást befejezetté nyilvánítja,
c) a végrehajtási eljárást megszünteti, vagy
d) a végrehajtási lapot visszavonja.
(8) Ha a közjegyző a végrehajtási eljárást a 32. § (2) bekezdése alapján szünteti meg és a végrehajtást kérő díj feljegyzési joga folytán a végrehajtási díjat nem fizette meg, a közjegyző felhívja a kötelezettet, hogy a feljegyzett végrehajtási díjat a MOKK részére a végzés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizesse meg; ezt a végrehajtási díjat a kötelezett viseli. Ha a kötelezett a végrehajtási díjat határidőn belül a MOKK részére nem fizeti meg, a közjegyző az ellentmondást visszautasítja.”
(5) Az Fmhtv. 59. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a Pp. 148. §-a nem alkalmazható.”
(6) Az Fmhtv. 59. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az európai fizetési meghagyásos eljárás ellentmondás folytán perré alakul, a közjegyző – a 37. § (2)–(6) bekezdés alkalmazásának mellőzésével – az iratanyagot megküldi az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben a jogosult által megjelölt bíróságnak, ennek hiányában a Pp. szerint hatáskörrel és általános illetékességgel rendelkező bíróságnak. Amennyiben az eljárásra magyar bíróság illetékességgel nem rendelkezik, a közjegyző az iratanyagot az eljáró bíróság kijelölése végett a Kúriának küldi meg.”
(7) Az Fmhtv. 59. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban e törvénynek az eljárási díjra és másolati díjra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Az ügygondnoki díjat, a fordítás költségét és a külföldi kézbesítés költségét a jogosult a Kjnp. alkalmazásával köteles megelőlegezni.”
(8) Az Fmhtv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § E törvény
a) 59. §-a az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) 15. § (4a) bekezdése a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
84. § Az Fmhtv.
1. 1. §-át megelőző alcím-címében a „Polgári” szövegrész helyébe a „polgári” szöveg;
2. 4. § (5) bekezdésében a „13. § (1) bekezdés e)” szövegrész helyébe a „12. § f)” szöveg;
3. 6. § (1) bekezdésében a „13. §-a (1) bekezdésének a)–e)” szövegrész helyébe a „12. § a)–f)” szöveg;
4. 9. § (4) bekezdésében a „legfeljebb” szövegrész helyébe az „összesen legfeljebb” szöveg;
5. 9. § (5) bekezdésében a „Pp. 13. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv”szöveg;
6. 10. § (3) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében és a 26. § (4) bekezdésében a „vélelem megdöntése iránti kérelem” szövegrész helyébe a „kifogás” szöveg;
7. 11. § (3) bekezdésében az „A jogi képviselővel rendelkező fél és a jogi személy, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az egyéni cég” szövegrész helyébe az „A jogi személy és az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy” szöveg;
8. 14. § (2) bekezdésében a „115–118. §” szövegrész helyébe a „159–161. §” szöveg;
9. 15. § (5) bekezdésében a „100/A. §” szövegrész helyébe a „142–143. §” szöveg;
10. 15. § (6) bekezdésében az „idézési címét” szövegrész helyébe a „kézbesítési címét” szöveg;
11. 16. § (1) bekezdésében a „99/A. §-ának (1)” szövegrész helyébe a „138. §-ának (1)–(2)” szöveg;
12. 18. § (4) és (5) bekezdésében az „aktanyomat” szövegrész helyébe az „iratanyag” szöveg;
13. 20. § (4) bekezdésében a „Pp. 167. § (3)” szövegrész helyébe a „285. § (1)–(3)” szöveg;
14. 23. § (2) bekezdésében és a 24. § (4) bekezdésében az „elutasítani” szövegrész helyébe a „visszautasítani” szöveg;
15. 24. § (3) bekezdésében a „g) pontja” szövegrész helyébe a „h) pontja” szöveg;
16. 24. § (3) bekezdésében és az 50. § (3) bekezdésében az „el” szövegrész helyébe a „vissza” szöveg;
17. 24. § (4) bekezdésében az „l) pontja” szövegrész helyébe az „m) pontja” szöveg;
18. 24. § (5) bekezdésében az „elutasítására” szövegrész helyébe a „visszautasítására” szöveg, a „130. §-ának (3)” szövegrész helyébe a „176. §-ának (4)” szöveg;
19. 24. § (6) bekezdésében, 43. § (2) bekezdés a) pontjában, 43. § (3) bekezdésében és 49. § (4) bekezdésében az „elutasítása” szövegrész helyébe a „visszautasítása” szöveg;
20. 25. § (1) bekezdésében és 25. § (4) bekezdésében az „elutasító” szövegrészek helyébe a „visszautasító” szöveg;
21. 25. § (2) bekezdésében az „elutasítják” szövegrész helyébe a „visszautasítják” szöveg;
22. 26. § (1) bekezdésében a „hivatalból történő elutasításának vagy az ügy áttételének” szövegrész helyébe a „visszautasításának” szöveg;
23. 27. § (3) bekezdésében a „keresetlevél kézbesítésének (Pp. 128. §)” szövegrész helyébe a „kereset közlésének (Pp. 180. §)” szöveg;
24. 28. § (3) bekezdésében az „52. és 53. §” szövegrész helyébe a „38. és 39. §” szöveg;
25. 32. § (1) bekezdésében és a 36. § (3) bekezdésében a „99. §” szövegrész helyébe a „137. §” szöveg;
26. 34. § (1) bekezdés a) pontjában az „a)–i)” szövegrész helyébe az „a)–j) vagy m)” szöveg, a „hivatalból el” szövegrész helyébe a „vissza” szöveg;
27. 34. § (7) bekezdésében az „Az (5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „Ha az eljárás megszüntetésére a 34. § (1) bekezdésének a) pontja alapján került sor, az (5) bekezdésben” szöveg;
28. 36. § (4) bekezdésében a „hivatalból nem utasítja el” szövegrész helyébe a „nem utasítja vissza” szöveg;
29. 42. § (3) bekezdésében a „119. §-ának (5)” szövegrész helyébe a „619. §-ának (1)” szöveg;
30. 42. § (4) bekezdésében a „80. §” szövegrész helyébe a „86. §” szöveg;
31. 43. § (3) bekezdésében az „az elutasító” szövegrész helyébe az „a visszautasító” szöveg, az „eljárás megszüntetése” szövegrész helyébe az „eljárás 34. § (1) bekezdésének a) pontja alapján történő megszüntetése” szöveg;
32. 52. § (3) bekezdésében a „15–17. §-t, a 18. § (1) és (3)–(5) bekezdését, a 23. § (1) bekezdését, a 24. § (1) bekezdés k) pontját,” szövegrész helyébe a „10–13. §-t, 15–17. §-t, a 18. § (1) és (3)–(5) bekezdését, a 23. § (1) és (5) bekezdését, a 24. § (1) bekezdés k) pontját, a 25. § (3) bekezdését,” szöveg, a „39. § (2), (3) és (5)” szövegrész helyébe a „39. § (2)–(5) bekezdését és 44. § (3)” szöveg;
33. 55. § (5) bekezdésében a „49. § (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „49. § (1), (2) és (5) bekezdése” szöveg;
34. 55. § (6) bekezdésében a „költségfeljegyzési” szövegrész helyébe a „díjfeljegyzési” szöveg;
35. 59. § (7) bekezdés a) pontjában a „vélelem megdöntésére” szövegrész helyébe a „kifogásra” szöveg
lép.
85. § Hatályát veszti az Fmhtv.
a) 12. § (2) bekezdésében az „az ügyintézési határidő számítása szempontjából” szövegrész,
b) 20. § (3) bekezdése,
c) 23. § (4) bekezdésében az „A Pp. 124. §-a alkalmazásának egyebekben nincs helye.” szövegrész.
86. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 12. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A bíróság (2) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az eljáró járásbíróság székhelye szerint illetékes törvényszék bírálja el.”
(2) A Tvtv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárásban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3) A Tvtv.
