„A bíróság és az ügyészség feladatai a végrehajtásban”

(2) A Bv. tv. 32. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség feladatai”

423. § A Bv. tv. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén az ügydöntő határozat rendelkező részének a Be. 459. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogerősítési záradékkal ellátott példánya pótolja az értesítőlap kiállítását, és a végrehajtás alapjául szolgál.”

424. § A Bv. tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Ha a bíróság az értesítőlap alapjául szolgáló határozatot kijavítja, újabb értesítőlapot kiállítani nem kell. A tanács elnöke a kijavítást elrendelő határozatot nyomban megküldi annak a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a törvényszék büntetés-végrehajtási csoportjának (a továbbiakban: bv. csoport), amelynek az értesítőlapot már megküldte, és szükség esetén a végrehajtás függőben tartása iránt intézkedik. Ha a kijavítást elrendelő határozat véglegessé vált, a bíróság a véglegessé válási záradékkal ellátott határozatát megküldi a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a bv. csoportnak.

(2) Ha a bíróság olyan kérdésben, amelyre nézve az értesítőlap adatot tartalmaz, utóbb a Be. XCIV. Fejezete vagy a 837. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárásban másként határoz, vagy a határozata mulasztását utólag pótolja, a tanács elnöke – ha erre vonatkozóan rendszeresített értesítőlap van bevezetve – értesítőlapot állít ki, és azt jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékkal ellátott határozatával együtt haladéktalanul megküldi a végrehajtásért felelős szervnek, szabadságvesztés esetén a bv. csoportnak. Értesítőlap rendszeresítésének hiányában a tanács elnöke a jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékkal ellátott határozatát haladéktalanul megküldi a végrehajtásért felelős szervnek, szabadságvesztés esetén a bv. csoportnak.”

425. § A Bv. tv. a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § A 32. § (4) és (6) bekezdése, 33. § (2) bekezdése, valamint a 34. § (1)–(3) és (5) bekezdése esetén a tanács elnöke a papíralapú határozatot – ideértve a jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékot – és az értesítőlapon a bírói rendelvényt eredeti aláírással látja el. Ha a határozatot és a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot elektronikus úton kell megküldeni, a tanács elnöke az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással látja el. Ennek hiányában a papíralapú, eredeti aláírással ellátott határozatot és értesítőlapot elektronikus okirattá kell átalakítani, és legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel kell ellátni.”

426. § A Bv. tv. 44. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A kérelemről, ha azt a terhelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően nyomban előterjesztette – a jelen lévő ügyész nyilatkozatát követően –, az ügydöntő határozatot hozó bíróság dönt, a határozatát indokolni köteles.

(3) A terhelt később előterjesztett kérelmének elbírálására a Be. XCIV. Fejezete szerinti egyszerűsített felülvizsgálat szabályait kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz. Ha a bíróság az ügyiratok alapján dönt, a kérelemről bírósági titkár is határozhat.

(4) A pénzbüntetés tekintetében a halasztás vagy a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(5) A szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka és a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyészség, az elítélt, a törvényes képviselő és a védő, a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyészség és a rendbírsággal sújtott személy fellebbezhet. Ha a halasztást a (2) bekezdés alapján a másodfokú bíróság engedélyezte, a fellebbezés elbírálására a Be. 614. §-a megfelelően irányadó.”

427. § A Bv. tv. a 44. §-t követően a következő alcímmel és 44/A. §-sal egészül ki:

„Bírósági mentesítés

44/A. § (1) A Btk. 101. § (1) és (2) bekezdése szerinti büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli utólagos bírósági mentesítést az elítélt, a védő, illetve a fiatalkorú törvényes képviselője az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál kérheti. Több elítélés esetében a magasabb hatáskörű bíróság, ennek hiányában az a bíróság jár el, amely a legsúlyosabb büntetést szabta ki. Ha a büntetések azonos súlyúak, a bíróságok közül az jár el, amelyhez a kérelem elsőként beérkezett.

(2) Ha az egyik ügyben katonai büntetőeljárás volt folyamatban, az a bíróság jár el, amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha a katonai büntetőeljárás hatályát a Be. 696. § (3) bekezdése alapozta meg.

(3) A kérelem elbírálására a Be. XCIV. Fejezete szerinti egyszerűsített felülvizsgálat szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A bíróság a kérelem elbírálása előtt beszerzi az ügyészség nyilatkozatát. Ha az utólagos bírósági mentesítésre irányuló kérelem felfüggesztett szabadságvesztéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre irányul és az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll, a bíróság összefoglaló jelentés elkészítését rendeli el a pártfogó felügyelet végrehajtásának tapasztalatairól.

(4) Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyébként érdemben elbírálja.

(5) A bíróság a mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezéséről az ügyészség indítványára vagy hivatalból utólag határoz, ha

a) a mentesítés hatályát vesztette [Btk. 101. § (4) bekezdés és 102. § (2) bekezdés], vagy

b) utóbb megállapítják, hogy a mentesítésnek törvényi akadálya volt.”

428. § A Bv. tv. 45. és 46. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„45. § (1) Kegyelem iránti előterjesztést – hivatalból vagy kérelemre – a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter tehet a köztársasági elnökhöz.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt, illetve ha a mentesülés a bíróság határozata vagy a törvény alapján már beállt, kegyelmi kérelem nem nyújtható be, illetve hivatalból kegyelmi eljárás nem kezdeményezhető.

(3) Kegyelmi kérelmet az elítélt, a védő, az elítélt törvényes képviselője, valamint az elítélt hozzátartozója nyújthat be.

(4) Hivatalból a kegyelmi eljárást kegyelmi kezdeményezéssel a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság vagy az eljáró büntetés-végrehajtási bíró – az elsőfokon eljárt bíróság útján – indíthatja meg. Nincs helye hivatalból kegyelmi eljárás kezdeményezésének a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre.

(5) A még végre nem hajtott büntetés, az (1) bekezdés szerinti intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az elsőfokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.

(6) Az elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke a kegyelmi eljárás során a Be. 859. § (2) bekezdése szerint az elítéltnek a kegyelmi döntéshez szükséges személyes adatait beszerzi. A bíróság e célból

a) az elítéltről környezettanulmány készítését rendelheti el,

b) fogva lévő elítélt esetén a bv. intézet vagy a javítóintézet értékelő véleményét szerezheti be, vagy

c) az elítélt életvitelével összefüggő nyilvános adatokról készített rendőrségi jelentést kérhet.

(7) A döntéshez szükséges adatokat tartalmazó ügyiratokat és egyéb iratokat, valamint a kegyelmi kérelmet, illetve a kegyelmi kezdeményezést a tanács elnöke az adatok, iratok beszerzését követő nyolc napon belül az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszti.

(8) Ha a kegyelmi eljárás során egészségügyi okra hivatkoznak, az igazságügyért felelős miniszter az előterjesztés előkészítése során – a büntetés végrehajtásának megkezdésére halasztó hatállyal – elrendelheti az elítéltnek a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában (a továbbiakban: Központi Kórház) vagy az IMEI-ben történő szakorvosi vizsgálatát.

(9) A büntetés vagy az intézkedés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem vagy előterjesztés esetén az igazságügyért felelős miniszter elrendelheti a büntetés vagy javítóintézeti nevelés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását.

(10) A büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztását vagy félbeszakítását az igazságügyért felelős miniszter megszünteti, ha az a körülmény, amelyre figyelemmel a halasztás vagy a félbeszakítás elrendelését alapozta, megszűnt.

(11) A büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztását vagy félbeszakítását az igazságügyért felelős miniszter megszüntetheti, ha tudomására jut, hogy

a) az elítélttel szemben a halasztás vagy a félbeszakítás tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, vagy újabb szabadságvesztést kell végrehajtani,

b) az elítéltet más ügyben letartóztatásba helyezték.

(12) A (8)–(11) bekezdésben meghatározott esetekben az igazságügyért felelős miniszter a döntéséről tájékoztatja az elítéltet, illetve a kérelmezőt, valamint a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása érdekében intézkedésre jogosult bíróságot, szabadságvesztés esetén a BVOP-t és a végrehajtásért felelős szervet.

46. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a 17. § szerinti megkereséssel élhet további olyan adatok vagy iratok beszerzése érdekében, amelyekre a kegyelmi kérelem, illetve a kegyelmi kezdeményezés hivatkozik, vagy amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához szükségesek.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során törvényben meghatározott adatkörben adatokat igényelhet a következő nyilvántartásokból:

a) bűnügyi nyilvántartási rendszer,

b) szabálysértési nyilvántartási rendszer,

c) polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása,

d) közúti közlekedési nyilvántartás,

e) központi idegenrendészeti nyilvántartás.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelmet, illetve a kegyelmi kezdeményezést a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést.

(4) A köztársasági elnök a kegyelmi döntésről szóló határozatot – az ellenjegyzési jog gyakorlása érdekében – az igazságügyért felelős miniszternek küldi meg. Ha a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter nem ellenjegyzi, e döntését a határozat eredeti példányára rávezeti. Ellenjegyzés hiányában a kegyelmi eljárás befejeződik. Az igazságügyért felelős miniszter az ellenjegyzési jog gyakorlásáról tájékoztatja a köztársasági elnököt.

(5) Ha a kegyelmi eljárás a (4) bekezdésben meghatározotton kívül más okból fejeződik be, ennek tényét az a személy, aki előtt a kegyelmi eljárás folyamatban van, illetve az iratok felterjesztését megelőzően az elsőfokú bíróság állapítja meg.

(6) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozatot, illetve a kegyelmi eljárásnak az (4) és (5) bekezdésben meghatározott okból történő befejezéséről szóló tájékoztatást és a kegyelmi eljárás iratait megküldi annak az elsőfokú bíróságnak, amely az ügyiratokat felterjesztette.

(7) Ha a kegyelmi döntésről szóló határozat az elítélttel szemben olyan büntetést vagy intézkedést állapít meg, amelyről a jogerős ügydöntő határozat nem rendelkezett, vagy a kiszabott büntetés végrehajtását felfüggeszti, és a Btk. vonatkozó rendelkezése alapján ehhez kötelezően pártfogó felügyelet kapcsolódik, akkor az elsőfokon eljárt bíróság nem ügydöntő határozattal ezt megállapítja. A határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs, a határozat a meghozatala napján válik véglegessé.

(8) A kegyelmi döntésről szóló határozatot és a (7) bekezdés szerinti határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az ügyben elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke kézbesíti az elítéltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének, illetve a kegyelmi eljárást kezdeményező jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróságnak vagy büntetés-végrehajtási bírónak, továbbá szükség szerint intézkedik a kegyelmi határozatba foglalt büntetés vagy intézkedés, illetve a (7) bekezdés szerinti határozattal megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében.

(9) Ha az elítélt a szabadságvesztését, elzárását vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az igazságügyért felelős miniszter közvetlenül a bv. intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti, egyidejűleg a kegyelmi határozat megküldésével értesíti az elsőfokon eljárt bíróságot. A kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az ügyben elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke kézbesíti a kegyelmi kérelem előterjesztőjének, illetve a kegyelmi eljárást kezdeményező jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróságnak vagy büntetés-végrehajtási bírónak.

(10) Ha az elítélt büntetésének vagy javítóintézeti nevelésének végrehajtását a kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították, a kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az igazságügyért felelős miniszter a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása érdekében intézkedésre jogosult bíróságnak, szabadságvesztés esetén a BVOP-nak és a végrehajtásért felelős szervnek is megküldi.

(11) Ha a köztársasági elnök kegyelmet gyakorolt, az elítélt részére küldött értesítés tartalmazza a kegyelemhez fűződő jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást is.

(12) Ha a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet vagy a kegyelmi eljárás más okból fejeződött be, nincs akadálya annak, hogy az arra jogosult újabb kegyelmi kérelmet nyújtson be.”

429. § A Bv. tv. 46/G. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kegyelmi döntésről szóló határozattal kapcsolatosan az ellenjegyzési jog gyakorlására és a kegyelmi döntésről szóló határozat, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatás kézbesítésére a 46. § (4)–(11) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

430. § (1) A Bv. tv. 50. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés-végrehajtási bíró)

„f) az e fejezetben szabályozott eljárása során az ügy érdemében – ide nem értve a bírósági felülvizsgálati eljárást – ügydöntő végzést hoz, amely ellen

fa) – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – fellebbezésnek van helye,

fb) felülvizsgálatnak nincs helye,”

(2) A Bv. tv. 50. § (1) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A büntetés-végrehajtási bíró)

„h) határozatát hatályon kívül helyezi, ha a büntetőügyben elsőfokon eljárt bíróságnak a Be. XCIV. Fejezete és a 837. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti valamely eljárásban meghozott határozata ezt szükségessé teszi, ugyanígy jár el, ha hivatalból, az ügyészség indítványa, illetve az elítélt vagy védője kérelme alapján észleli, hogy valamely rendelkezése nem a törvénynek megfelelő, ezekben az esetekben a 71. § szerinti eljárásban új határozatot hoz,

i) az eljárást felfüggeszti, ha az elítélt ismeretlen helyre távozott, vagy külföldön tartózkodik és a kiadatása, vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadása iránt kell intézkedni, vagy ha a Be. XCIV. Fejezete és a 837. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti valamely eljárás lefolytatására hívta fel a büntetőügyben elsőfokon eljárt bíróságot,”

(3) A Bv. tv. 50. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott

a) törvényes képviselője,

b) nagykorú hozzátartozója,

c) ha külföldi állampolgár, állama konzuli tisztviselője,

d) ha kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, házastársa vagy élettársa,

e) ha fiatalkorú, a gondozását ellátó nagykorú személy,

a büntetés-végrehajtási bírói eljárásban segítőként vehet részt, a meghallgatáson, illetve a tárgyaláson akkor lehet jelen, ha azt a büntetés-végrehajtási bíró a bíróság épületében tartja, egyéb jog akkor illeti meg, ha arról e törvény kifejezetten rendelkezik. Ha e törvény jogorvoslati jogot biztosít, akkor a segítőt felvilágosításkérési és iratmegismerési jog illeti meg. A fiatalkorú és a kényszergyógykezelt törvényes képviselőjének észrevételezési, felvilágosításkérési, indítványtételi, iratmegismerési, valamint jogorvoslati jogára a védő jogai irányadók.”

(4) A Bv. tv. 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A büntetés-végrehajtási bírói eljárásban bűnügyi költség a Be. 145. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díj vagy költség. A felmerült bűnügyi költség – e törvény eltérő rendelkezése hiányában, valamint az (1) bekezdés g) pontja kivételével – az elítéltet terheli.”

431. § A Bv. tv. a 65. §-t követően a következő alcímmel és 65/A. §-sal egészül ki:

„A pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésének megállapítása

65/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a bv. intézet előterjesztésére a 293/A. § (1) bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén, az iratok alapján megállapítja a pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnését. Az eljárásnak az elítélt vagy védője kérelmére is helye van.

(2) Az eljárást annak a törvényszéknek a gazdasági hivatala szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amely a pénzbüntetés végrehajtása érdekében intézkedett. Ha az elítélt fogva van, az eljárást a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.”

432. § A Bv. tv. a 69. §-t követően a következő alcímekkel és 69/A–69/C. §-sal egészül ki:

„Rendelkezés az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtásáról és annak megszüntetéséről

69/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára – az iratok alapján – az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával rendeli el, ha

a) a tárhelyszolgáltató a 324. § (3) bekezdése alapján kiszabott pénzbírság ellenére nem teljesíti a kötelezettséget,

b) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét gyermekpornográfia (Btk. 204. §) megvalósulása miatt rendelte el, és a tárhelyszolgáltató kötelezettségének nem tesz eleget, a pénzbírság kiszabására tekintet nélkül haladéktalanul,

c) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított harminc napon belül nem vezetett eredményre.

(2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendelése tárgyában hozott határozattal szemben az ügyészség a határozat közlésétől, az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozat közlésétől – ideértve a Be. 135. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hirdetményi úton történő kézbesítést is – számított nyolc napon belül fellebbezhet.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az ügyészség indítványára vagy a tárhelyszolgáltató kérelmére az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását megszünteti, ha

a) a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat végleges eltávolítására vonatkozó kötelezettségét,

b) az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult az elektronikus adatot eltávolítja.

A kényszergyógykezelés felülvizsgálata

69/B. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró a kényszergyógykezelés megkezdésétől számított hat hónap eltelte előtt a kényszergyógykezelés szükségességét hivatalból felülvizsgálja. Ha a kényszergyógykezelést nem szünteti meg, a felülvizsgálatot hat hónaponként megismétli.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról – ennek keretében fenntartásának szükségességéről vagy megszüntetéséről – tárgyaláson határoz.

(3) A tárgyaláson az ügyészt, a védőt és – feltéve, hogy állapota miatt megjelenhet, és a jogainak gyakorlására képes – a kényszergyógykezelés alatt álló személyt meg kell hallgatni.

(4) Az eljárás lefolytatására, ha elsőfokon nem budapesti székhelyű bíróság járt el, a Budapest Környéki Törvényszék, ha pedig elsőfokon budapesti székhelyű bíróság járt el, a Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája illetékes.

(5) Ha a kényszergyógykezelés alatt álló személy a vele szemben hozott ügydöntő határozat jogerőre emelkedése előtt előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt állt, a felülvizsgálatra az (1) bekezdésben megállapított határidőt a büntetőügyben eljáró bíróságnak a kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata tárgyában hozott határozata véglegessé válása napjától kell számítani. Ez esetben a felülvizsgálat során a büntetőügyben rendelkezésre álló elmeorvos-szakértői vélemény felhasználható és újabb szakértő kirendelése mellőzhető.

(6) A kényszergyógykezelés felülvizsgálatának az ügyészség indítványára, a kényszergyógykezelés alatt álló, annak házastársa, élettársa, törvényes képviselője vagy a védő kérelmére, továbbá az IMEI főigazgató főorvosa előterjesztésére is helye van.

(7) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, az iratok alapján elutasíthatja, ha kényszergyógykezelés alatt álló személy, annak házastársa, élettársa, törvényes képviselője vagy a védő a három hónapon belül ismételten előterjesztett kérelemben új körülményre nem hivatkozik. Ezekben az ügyekben bírósági titkár nem járhat el.

(8) A felülvizsgálat előtt – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – elmeorvos-szakértői véleményt kell beszerezni. Az eljárásban az IMEI orvosa az elmeorvos-szakértői vélemény kialakításában egyik szakértőként közreműködhet.

(9) A kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról hozott végzés ellen a kényszergyógykezelés alatt álló házastársa, élettársa és törvényes képviselője is fellebbezhet.

Mentesítés a végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, valamint a végleges hatályú kiutasítás alól

69/C. § (1) A foglalkozástól végleges eltiltás, a járművezetéstől végleges eltiltás, illetve a végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítést az elítélt, a védő és a fiatalkorú törvényes képviselője az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál kérheti. A végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítés iránti kérelmet Magyarország külképviseleténél is elő lehet terjeszteni.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a döntést iratok alapján is meghozhatja, de ezekben az ügyekben bírósági titkár nem járhat el.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelem elbírálása előtt beszerzi a büntető ügyiratokat, valamint az ügyészség nyilatkozatát, továbbá végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítés iránti kérelem esetén az idegenrendészeti hatóság, valamint – lehetőség szerint – az elítélt lakóhelye szerinti állam bűnügyi jogsegély teljesítésére feljogosított hatóságának nyilatkozatát.

(4) Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet elutasítja.”

433. § A Bv. tv. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított nyolc napon belül határoz.”

434. § A Bv. tv. 76. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az elítélt adatainak kezelésére akkor is, ha]

„b) a szabadlábon lévő elítélt feltételes szabadságra bocsátása a Btk. 92–92/B. §-a alapján beszámított időre figyelemmel esedékes, de a letartóztatást nem a bv. intézetben töltötte.”

435. § A Bv. tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pártfogó felügyelő a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az érintett következő bűnügyi személyes adatait igényelheti és veheti át a bűnügyi nyilvántartó szervtől:)

„c) a Bnytv. 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatokat, ha a terhelttel szemben letartóztatást, bűnügyi felügyeletet vagy előzetes kényszergyógykezelést rendeltek el.”

436. § A Bv. tv. 80. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés alapján átvett adatokat törölni kell, ha]

„c) a közérdekű munka végrehajthatósága, illetve a pártfogó felügyelet végrehajtása megszűnt.”

437. § A Bv. tv. 104. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Enyhébb végrehajtási szabályok nem alkalmazhatók, ha)

„a) az elítélt a szabadságvesztésből – a Btk. 92–92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve – a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,”

438. § (1) A Bv. tv. 113. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A bv. intézet az elítéltet kérelmére előállítja, ha a büntetőügyben az ügyiratok Be. 100. §-a és a 352. §-a szerinti megismerési jogának biztosítása érdekében – a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az előállítás elrendelésével – annak helyéről és időpontjáról az elítéltet értesíti.”

(2) A Bv. tv. 113. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bv. intézet az elítéltet kérelmére előállítja, ha a büntetőügyekben alkalmazandó közvetítői tevékenységet végző közvetítő sértettként, terheltként vagy ezek törvényes képviselőjeként a közvetítői megbeszélés vagy a megállapodás aláírásának helyéről és időpontjáról értesíti.”

439. § (1) A Bv. tv. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyomozó hatóság az elítéltet az ügyészség engedélye alapján – a bv. intézettel való előzetes egyeztetés szerint – az intézetben kihallgathatja, illetve ha az elítéltek ugyanabban az intézetben vannak fogva tartva, a nyomozó hatóság a szembesítést az intézetben is végrehajthatja, továbbá biztosíthatja a Be. 352. § (1) bekezdése szerinti ügyirat megismerés jogát. A nyomozó hatóság az elítélt intézetben lévő érték- vagy tárgyletétjéből lefoglalhat. Az ügyészség más eljárási cselekmények intézetben történő elvégzésére is engedélyt adhat. Az elítélt részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel céljából megjelenő védőnek és törvényes képviselőnek a bv. intézetbe történő belépését engedélyezni kell.”

(2) A Bv. tv. 114. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az elítélt kiadása a rendőrségi fogdán történő elhelyezéssel jár, úgy azt az illetékes ügyészség legfeljebb hatvan napra engedélyezheti. A határozattal szemben panasznak nincs helye.”

440. § A Bv. tv. 115. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Enyhébb végrehajtási fokozat nem jelölhető ki, ha)

„a) az elítélt a szabadságvesztésből – a Btk. 92–92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve – a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,

b) az elítélt feltételes szabadságra nem bocsátható és a szabadságvesztés tartamának – a Btk. 92–92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve – fegyházfokozatban a felét, börtönfokozatban az egyharmadát nem töltötte le,”

441. § (1) A Bv. tv. 127. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elítélt az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által elektronikus adathordozón átadott ügyiratokba vagy kiadott másolatba, illetve az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban keletkezett ügyiratokról elektronikus adathordozón kiadott másolatba a büntetés-végrehajtási szervezet által biztosított számítástechnikai eszköz igénybevételével jogosult betekinteni. Az ügyiratokba való betekintést – kellő időben előterjesztett kérelemre – a védővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell.”

(2) A Bv. tv. 127. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a Be. 100. §-a és 352. §-a szerint az ügyiratok megismerését az ügyiratok megküldésével a bv. intézetben is lehetővé teheti, vagy a bíróság és az ügyészség ennek érdekében a terhelt előállítását rendelheti el. A nyomozó hatóság részéről kért előállítás az ügyészség hozzájárulásával történhet.

(4) Az elítélt a vele szemben folyamatban lévő vagy folyamatban volt büntetőeljárás során keletkezett ügyiratokról készült másolatot magánál tarthatja, vagy ha azok terjedelme a zárka rendeltetésszerű használatát akadályozná, valamint az elektronikus adathordozón kiadott másolatot a zárkán kívül rendelkezésre bocsátott tárolóhelyiségben tarthatja.

(5) Ha az elítélttel szemben kábítószer birtoklása miatt megindult büntetőügyben feltételes ügyészi felfüggesztést rendeltek el, és más ügyben szabadságvesztést tölt, a bv. szerv biztosítja, hogy az elítélt kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön.”

442. § A Bv. tv. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az elítélt által a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámításra figyelemmel indokolt, a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában a bv. intézet soron kívül, egyébként a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt három hónappal tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak. Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte el, de annak esedékességéig az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a bv. intézet erről haladéktalanul értesíti.”

443. § A Bv. tv. 192. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a fiatalkorú eljárási cselekmény lefolytatása érdekében történő kiadása a rendőrségi fogdán való elhelyezéssel jár, úgy azt az illetékes ügyészség harminc napra engedélyezheti. A határozat ellen panasznak nincs helye.”

444. § A Bv. tv. 211. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„211. § (1) A külföldi elítélt és az illetékes külképviselet tagja a konzuli kapcsolatokról szóló nemzetközi egyezmény, valamint az érintett államok által kötött szerződésekben foglaltak szerint, az e törvényben foglaltak figyelembevételével tartanak kapcsolatot. A kapcsolat felvétele csak a külföldi elítélt beleegyezésével történhet.

(2) A külföldi elítélt a magánelzárás végrehajtása alatt is kapcsolatot tarthat az illetékes külképviselet tagjával.

(3) Ha a külföldi elítélttel szemben újabb büntetőeljárás indult vagy van folyamatban államának konzuli képviselőjével mind írásban, mind szóban és személyesen – a fogvatartás rendjének a megtartásával – ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot. A nyomozó hatóság által a bv. intézetben a külföldi elítélt részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen való részvétel céljából az állama konzuli képviselőjének a bv. intézetbe történő belépését engedélyezni kell.”

445. § A Bv. tv. 214. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„214. § A bv. intézet a külföldi elítélt várható szabadulása előtt harminc nappal, ha a szabadságvesztés hátralévő tartama kevesebb harminc napnál, akkor legkésőbb a jogerős ügydöntő határozatról szóló bírói értesítés kézhezvételét követő munkanapon, illetve ha a szabadulás időpontja indokolja, haladéktalanul értesíti az ügydöntő határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot az elítélt szabadulásáról.”

446. § (1) A Bv. tv. 282. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet az elítélt lakcíme – ennek hiányában, vagy az elítélt kérelmére a tényleges tartózkodási helye – szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat pártfogó felügyelője jelöli ki, a munkahely kijelölése előtt az elítéltet meghallgatja. Evégből az elítéltet a bíróság értesítésének és ügydöntő határozatának kézhezvételétől számított nyolc napon belül idézi, egyben az iskolai végzettségére, szakképesítésére és az egészségi állapotára vonatkozó iratok bemutatására hívja fel.”

(2) A Bv. tv. 282. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkavégzés helyeként elsősorban az elítélt lakcíme, ennek hiányában vagy az elítélt kérelmére a tényleges tartózkodási helye szerinti munkahelyet kell kijelölni. Az elítélt legkésőbb a meghallgatáson nyilatkozhat arról, hogy a közérdekű munka végrehajtási helyét a tényleges tartózkodási helye szerint kéri kijelölni.”

447. § A Bv. tv. 290. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A pártfogó felügyelői szolgálatot új munkahely kijelölésére hívja fel

a) az ügyészség, ha az átváltoztatás indítványozására nem lát alapot, vagy

b) a büntetés-végrehajtási bíró, ha az ügyészség indítványát elutasítja.”

448. § A Bv. tv. 294. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bv. intézet parancsnoka a 293/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezése előtt harminc nappal, ha ez a végrehajtás foganatba vételének időpontjára figyelemmel indokolt, soron kívül előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak a pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésnek megállapítása érdekében.”

449. § A Bv. tv. 297. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a Be. 111. §-a alapján a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a törvényben meghatározott, kötelező munkáltatói intézkedés alkalmazása érekében tájékoztatta a terhelt munkáltatóját, a büntetés-végrehajtási bíró a foglalkozástól eltiltás végrehajtása végett felhívást küld a munkáltatónak.”

450. § A Bv. tv. 307. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a terhelt a határozat kihirdetésekor jelen van, a megrovást az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül, valamint az ügyész szóban foganatosítja, egyéb esetben a megrovás végrehajtása a határozat kézbesítésével történik.”

451. § A Bv. tv. 310. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pártfogó felügyeletet az elítélt lakcíme vagy kérelmére tényleges tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat kijelölt pártfogó felügyelője, a feltételes szabadságra bocsátással összefüggő pártfogó felügyeletet az elítélt lakcíme vagy kérelmére tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet végző pártfogó felügyelő hajtja végre.”

452. § (1) A Bv. tv. 312. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A pártfogó felügyelet)

„c) az elsőfokon eljárt bíróságnak a kegyelmi döntés alapján a 46. § (7) bekezdése szerint meghozott nem ügydöntő végzésének véglegessé válása napjával”

(kezdődik.)

(2) A Bv. tv. 312. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A pártfogó felügyelet megszűnik, ha)

„f) a köztársasági elnök azt a büntetést vagy intézkedést, amellyel összefüggésben az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll, kegyelemből elengedte.”

453. § A Bv. tv. 316. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pártfogó felügyelő)

„b) szolgálati helyén és lakcímén vagy tényleges tartózkodási helyén ellenőrzi, hogy a pártfogolt betartja-e a magatartási szabályokat, szükség esetén utasítja azok betartására,”

454. § A Bv. tv. 317. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A feltételes ügyészi felfüggesztés esetén elrendelt pártfogó felügyelet az azt követő napon kezdődik, amikor az elrendelő ügyészségi határozat ellen a terhelt a panasz jogáról lemondott, vagy a panasz benyújtására nyitva álló határidő annak benyújtása nélkül eltelt.

(4) A feltételes ügyészi felfüggesztés esetén elrendelt pártfogó felügyelet megszűnik, ha

a) az ügyészség az eljárást megszünteti [Be. 398. § (1) bekezdés e) pont],

b) a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama letelt,

c) az ügyészség az eljárás folytatását rendeli el [Be. 420. § (2) bekezdés], illetve vádat emel [Be. 421. § (1) bekezdés].

(5) Ha a Btk. Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását követő magatartását büntethetőséget megszüntető okként szabályozza, és a feltételes ügyészi felfüggesztést az ügyészség a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás várható teljesítése érdekében rendelte el, a pártfogó felügyelő nem készít egyéni pártfogó felügyelői tervet, a kapcsolattartásra a pártfogó felügyelő által meghatározott módon és rendszerességgel – de legalább kéthavonként – kerül sor.”

455. § (1) A Bv. tv. 324. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettség elmulasztása miatt első alkalommal jogerősen kiszabott pénzbírság ellenére nem teljesíti a kötelezettségét, a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára lefolytatja a 69/A. §-ban meghatározott, az elektronikus adat végleges megakadályozásának elrendelésére irányuló eljárást.”

(2) A Bv. tv. 324. §-a a következő (4a)–(4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az elektronikus adat végleges megakadályozásának elrendelését követően a bírósági végrehajtó arról tájékoztatja a büntetés-végrehajtási bírót, hogy a tárhelyszolgáltató teljesítette az eltávolítási kötelezettségét, a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból lefolytatja a 69/A. §-ban meghatározott, az elektronikus adat végleges megakadályozásának megszüntetésére irányuló eljárást. Az eljárás lefolytatásának a tárhelyszolgáltató kérelmére is helye van. Ha a tárhelyszolgáltató alaptalanul tesz bejelentést az eltávolítási kötelezettség teljesítéséről, a büntetés-végrehajtási bíró az elektronikus adat végleges megakadályozásának ismételt elrendelésével egyidejűleg a tárhelyszolgáltatóval szemben százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki.

(4b) A büntetés-végrehajtási bíró az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendeléséről, illetve annak megszüntetéséről szóló határozatát haladéktalanul közli a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal (a továbbiakban: NMHH).

(4c) A büntetés-végrehajtási bíró az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásáról szóló határozatot az NMHH elektronikus kézbesítési rendszerén keresztül kézbesíti. A büntetés-végrehajtási bíró határozatát az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére az NMHH kézbesítési rendszerén keresztül küldött értesítés napját követő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.”

(3) A Bv. tv. 324. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását az NMHH szervezi és ellenőrzi. Az NMHH az elrendelésről szóló határozattal kapcsolatosan a Be. 337. § (4) bekezdése, a megszüntetésről szóló határozattal kapcsolatosan a Be. 337. § (8) és (10) bekezdése értelemszerű alkalmazásával jár el.

(7) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozására vagy a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A rendbírság ismételten is kiszabható. A rendbírságot kiszabó határozattal szemben halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.”

456. § A Bv. tv. 325. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kényszergyógykezelés végrehajtására e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a kényszergyógykezelt házastársa, élettársa és törvényes képviselője jogaira a 11. § (9) bekezdésében foglaltak az irányadók.”

457. § A Bv. tv. 329. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„329. § (1) A betegnek az IMEI-be történő befogadása napjától számított harmadik hónap folyamán az IMEI főigazgató főorvosa a beteg állapotára vonatkozó részletes kórrajzkivonatot megküldi a kényszergyógykezelés felülvizsgálatának lefolytatása érdekében az illetékes büntetés-végrehajtási bírónak. Ezt az eljárást a kényszergyógykezelés megszűnéséig vagy megszüntetéséig hathavonta meg kell ismételni.

(2) Ha a kényszergyógykezelést előzetes kényszergyógykezelés előzte meg az IMEI főigazgató főorvosa a 69/B. § (5) bekezdésében meghatározott időpont lejárta előtt – ha ez szükséges haladéktalanul – megküldi a büntetés-végrehajtási bírónak a beteg állapotára vonatkozó részletes kórrajz-kivonatot és az ügydöntő határozatot hozó bíróság által megküldött elmeorvos-szakértői véleményt.

(3) A betegnek a bíróság előtti megjelenéséről – egészségi állapota alapján – az IMEI főigazgató főorvosa dönt, akadály esetén haladéktalanul értesíti az eljáró büntetés-végrehajtási bírót.

(4) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a kötelező felülvizsgálat során, vagy az IMEI főigazgató főorvosának előterjesztése, vagy az arra jogosult indítványa alapján jogerős határozatával a kényszergyógykezelést megszünteti, és a beteg előállítására sor került, a 34/A. § szerint kiállított értesítőlapot a beteget kísérő felügyelőnek adja át, aki a beteget visszakíséri az IMEI-be.”

458. § A Bv. tv. 338. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (5) bekezdés szerinti kötelezettségről és elmulasztásának lehetséges következményeiről a beteget – az állapotára, adottságaira figyelemmel és a számára érthető módon – és a gondozását vállaló személyt írásban tájékoztatni kell.”

459. § A Bv. tv. 355. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A fiatalkorú az ellene folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatosan jogosult a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által elektronikus eszközön átadott ügyiratokba vagy kiadott másolatba, valamint az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban keletkezett ügyiratokról elektronikus eszközön kiadott másolatba a javítóintézet által biztosított számítástechnikai eszköz igénybevételével betekinteni. Az ügyiratokba való betekintést – kellő időben előterjesztett kérelemre – a védővel, illetve a törvényes képviselővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell.”

460. § A Bv. tv. 367. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a fiatalkorúval szemben kábítószer birtoklása miatt megindult büntetőügyben feltételes ügyészi felfüggesztést rendeltek el és más ügyben javítóintézeti nevelést tölt, az igazgató gondoskodik arról, hogy – ha a javítóintézetben ennek feltételei nem biztosítottak – a fiatalkorú a javítóintézeten kívül kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön. E feladatok ellátása során a javítóintézet a pártfogó felügyelővel együttműködik.”

461. § (1) A Bv. tv. 372. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fiatalkorú kiadására a 114. § (3), (5) és (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eljárási cselekmények lefolytatását követően a fiatalkorút haladéktalanul vissza kell kísérni a javítóintézetbe.”

(2) A Bv. tv. 372. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a fiatalkorú ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban – kivételesen – a bíróság határozattal, legfeljebb harminc napra elrendelheti rendőrségi fogdán vagy bv. intézetben történő elhelyezését.”

(3) A Bv. tv. 372. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratok teljes terjedelmében való megismerését a Be. 100. §-a és a 352. §-a alapján az ügyiratok megküldésével a javítóintézetben is lehetővé teheti, vagy a bíróság és az ügyészség ennek érdekében a terhelt előállítását rendelheti el. A nyomozó hatóság részéről kért előállítás az ügyészség hozzájárulásával történhet. Az ügyiratok javítóintézetben történő megismerésére felügyelet mellett kerülhet sor.”

462. § A Bv. tv. 377. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fiatalkorúnak a javítóintézetbe való önkéntes visszatéréséről – az elfogatóparancs visszavonása végett – a büntetés-végrehajtási bírót haladéktalanul, de legfeljebb huszonnégy órán belül értesíteni kell.”

463. § A Bv. tv. 386. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A letartóztatás végrehajtására – függetlenül a letartóztatás 388–389. § és 413. § szerinti végrehajtási helyétől – az e fejezetben foglalt eltérésekkel a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

464. § A Bv. tv. 388. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, de előzetes kényszergyógykezelésének elrendelésére nincs alap, a letartóztatást – a bíróság rendelkezése alapján – az IMEI-ben kell végrehajtani. A letartóztatás IMEI-ben történő végrehajtását a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha az az IMEI szakorvosának véleménye vagy igazságügyi pszichiátriai szakértői vizsgálat alapján már nem indokolt.”

465. § (1) A Bv. tv. 390. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetőeljárás szakaszától függően a rendelkezési jogkör gyakorlója dönthet a letartóztatott)

„a) 173. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti kapcsolattartásának engedélyezéséről, korlátozásáról vagy ellenőrzésének módjáról, illetve megtiltásáról a büntetőeljárás eredményessége vagy más személy életének, testi épségének védelme érdekében,”

(2) A Bv. tv. 390. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A rendelkezési jogkör gyakorlója a bv. intézet értesítése alapján a letartóztatott

a) hozzátartozójával történő kapcsolattartásának korlátozásáról vagy megtiltásáról,

b) más személlyel történő kapcsolattartásának engedélyezéséről

haladéktalanul határoz.”

(3) A Bv. tv. 390. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A fogva tartó intézet haladéktalanul értesíti a rendelkezési jogkör gyakorlóját, ha

a) a letartóztatás végrehajtása alatt annak jogkörébe tartozó döntés szükségességét észleli,

b) a letartóztatott hozzátartozójának kapcsolattartóként való nyilvántartásba vételét kezdeményezik.”

466. § A Bv. tv. 394. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a letartóztatottal szemben kábítószer birtoklása miatt megindult más büntetőügyben feltételes ügyészi felfüggesztést rendeltek el, a fogvatartást foganatosító szerv biztosítja, hogy a letartóztatott kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön.”

467. § (1) A Bv. tv. a 400. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A tolmács és a szakértő”

(2) A Bv. tv. 400. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„400. § (1) Ha a Be. 201. §-a szerint a büntetőeljárásban tolmács alkalmazása kötelező, a kirendelt vagy a védő által biztosított tolmács intézetbe történő belépését – a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásait figyelembe véve – engedélyezni kell.

(2) A büntetőeljárásban kirendelt szakértő vagy – a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásait figyelembe véve – a Be. 190. § (3) bekezdése alapján magánszakértői vélemény elkészítésével megbízott szakértő intézetbe történő belépését engedélyezni kell. Az ügyiratokba való betekintést – kellő időben előterjesztett kérelemre – a magánszakértői vélemény elkészítésével megbízott szakértővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell.”

468. § (1) A Bv. tv. a 401. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A megismerés joga”

(2) A Bv. tv. 401. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„401. § (1) A letartóztatottat – a rendelkezési jogkör gyakorlójának intézkedése alapján – a fogva tartó intézet a büntetőügy ügyiratainak megismeréséhez való jog gyakorlása érdekében előállítja. Az ügyiratok fogva tartó intézetben történő megismerésére felügyelet mellett kerülhet sor.

(2) A letartóztatott jogosult az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által elektronikus eszközön átadott ügyiratokba vagy kiadott másolatba történő betekintéshez a fogva tartó intézet által biztosított számítástechnikai eszközt igénybe venni. Az ügyiratokba való betekintést – kellő időben előterjesztett kérelemre – a védővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell.”

469. § (1) A Bv. tv. 413. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A fiatalkorú letartóztatását,

a) ha a letartóztatás elrendelésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, javítóintézetben,

b) ha a letartóztatás elrendelésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, javítóintézetben, kivételesen bv. intézetben,

c) ha a letartóztatás elrendelésekor a tizennyolcadik életévét betöltötte, de a huszadik életévét nem töltötte be, büntetés-végrehajtási intézetben, kivételesen javítóintézetben,

d) ha a letartóztatás elrendelésekor a huszadik életévét betöltötte, büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

(3) A letartóztatást – a (2) bekezdésre figyelemmel – a bv. intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén kell végrehajtani annak a fiatalkorú nőnek az esetében, akinek

a) a gyermeke a letartóztatás végrehajtása alatt született, és az együttes elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, vagy

b) a gyermekét a bíróság a letartóztatás elrendelésekor ideiglenes hatállyal az anya-gyermek részlegen helyezte el.

(4) A letartóztatás tartama alatt a bíróság a letartóztatás végrehajtásának helyét az ügyészség, a terhelt vagy a védő, illetve a törvényes képviselő indítványára megváltoztathatja. Erről – a tárgyalás előkészítése során hozott határozatig – a letartóztatást elrendelő bíróság, azt követően az a bíróság határoz, amelyik előtt a büntetőeljárás folyik.”

(2) A Bv. tv. 413. §-a a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdés b) és c) pontja esetében a fiatalkorú letartóztatását végrehajtó javítóintézet vagy bv. intézet – ha a fiatalkorú vagy a végrehajtás rendjének vagy biztonsága fenntartása érdekében szükséges – javaslatot tehet az ügyészségnek arra, hogy indítványozza a letartóztatás végrehajtási helyének megváltoztatását.

(6) A fiatalkorú rendőrségi fogdában, továbbá javítóintézetben történő végrehajtás esetén bv. intézetben történő ideiglenes elhelyezését a bíróság legfeljebb harminc napra rendeli el.

(7) A bíróságnak a letartóztatásról a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig a fiatalkorú huszonnégy órát meg nem haladó tartamban az ügyészség rendelkezése alapján – a bíróság egyidejű értesítésével – is elhelyezhető rendőrségi fogdában vagy bv. intézetben. A tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú rendőrségi fogdában vagy bv. intézetben nem helyezhető el.

(8) A fiatalkorú letartóztatott legfeljebb öt napig terjedő magánelzárással fenyíthető.”

470. § A Bv. tv. 414. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„414. § (1) A letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtására a XXVII. Fejezet rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, a 362–364. §, a 365. § (3) bekezdése, a 367. §, a 371. §, a 373. § (2) bekezdés e)–h) pontja, valamint a 374. § (2) bekezdés d)–g) pontja és a 378–379. § rendelkezései azonban nem alkalmazhatók.

(2) A letartóztatásban lévő fiatalkorú, ha fekvőbeteg-ellátásra szorul, vagy egészségi állapota kórházi kivizsgálást igényel, egészségügyi ellátását és vizsgálatát lehetőség szerint büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetben kell biztosítani.”

471. § A Bv. tv. 424. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az előzetes kényszergyógykezelt a védőjével és állama konzuli tisztségviselőjével a letartóztatottra vonatkozó szabályok szerint jogosult kapcsolatot tartani. A törvényes képviselet ellátása érdekében a törvényes képviselő az előzetes kényszergyógykezelt személlyel – a fogvatartást foganatosító szerv rendjének a megtartásával – mind szóban, mind írásban és személyesen ellenőrzés mellett tarthat kapcsolatot. Ez esetben a telefonon történő és a személyes kapcsolattartás nem számítható be a rezsimszabályokhoz igazodó kapcsolattartásként. Az előzetes kényszergyógykezelés meghosszabbítása tárgyában tartandó ülésen, ha azt a bíróság az IMEI-ben tartja a védő, a konzuli tisztviselője és a törvényes képviselő részére a belépést biztosítani kell.”

472. § A Bv. tv. 428. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fogda az őrizet Be. 274. § (3) bekezdése és 725. § (2) bekezdése szerinti határidejének lejártát, valamint a 38. § (5) bekezdése szerinti büntetés-végrehajtási őrizet határidejének lejártát – a Be. 274. § (5) bekezdése alapján az őrizet elrendelését megelőző hatósági fogvatartás beszámításával – nap, óra és perc megjelöléssel tartja nyilván.”

473. § A Bv. tv. 436. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) E törvénynek a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCVII. törvény 432. §-ával megállapított 69/A–69/C. § szerinti eljárásokat a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folytatja le, ha

a) a 329. § (1) bekezdése szerinti kórrajzkivonat, vagy

b) az indítvány, illetve a kérelem,

2018. június 30. napjáig a bíróságra beérkezett.”

474. § A Bv. tv.

1. 3. § 1. pontjában a „Be. XXIX. Fejezet II. Címe” szövegrész helyébe a „Be. 128. § (2) és (5) bekezdése, XCIV. Fejezete és Huszonegyedik Része” szöveg,

2. 3. § 7. pontjában az „ítélethozatalt követő érdemi rendelkezésekről,” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat meghozatalát követő érdemi rendelkezésekről,” szöveg,

3. 3. § 14. pontjában, 10/A. § (6) bekezdésében, 75/A. § (4) bekezdésében, 426. § (2), (5) és (6) bekezdésében az „ideiglenesen” szövegrészek helyébe az „előzetes” szöveg,

4. 4. § (1) bekezdésében a „bíróság jogerős határozata alapján,” szövegrész helyébe a „bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozata alapján,” szöveg,

5. 4. § (2)–(4) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében, 6. §-ában, 13. § (5) bekezdésében, 32. § (2) és (7) bekezdésében, 50. § (1) bekezdés b), d) és g) pontjában, 51. § (2) bekezdésében, 59. § (3) bekezdésében, 61. § (1)–(2), (4) és (5) bekezdésében, 61/C. § (1b) és (1c) bekezdésében, 64. § (1) és (6) bekezdésében, 65. § (1) bekezdésében, 66. § (1)–(2) bekezdésében, 67. § (1) és (3) bekezdésében, 68. § (8) bekezdésében, 68/A. § (1) bekezdésében, 70. § (1) bekezdésében, 70/A. § (1) bekezdésében, 71. § (1) bekezdésében, 104. § (2) bekezdés g) pontjában, 114. § (3) bekezdésében, 116. § (2) bekezdésében, 154. § (2) bekezdésében, 166. § a) pontjában, 172. § (3) bekezdésében, 177. § (4) bekezdésében, 180/A. § (1) bekezdés c) pontjában, 187. § (3) bekezdés b) pontjában, 275. § (2) bekezdésében, 283. § (5) bekezdésében, 286. § (2)–(3) bekezdésében, 290. § (2) bekezdésében, 307. § (2) bekezdésében, 314. § (2) és (3) bekezdésében, 315. § (4) bekezdésében, 317. § (1)–(2) és (6)–(7) bekezdésében, 340. §-ában, 372. § (2) és (5) bekezdésében, 385. § (3) bekezdésében, 387. § (2) bekezdésében, 390. § (2a) bekezdésében, 397. § b) pontjában, 406. § (5) bekezdés a) pontjában, (6), (8)–(9) bekezdésében, 422. § (2) bekezdés b) pontjában, 426. § (3) bekezdésében, 428. § (1) bekezdésében, 429. § (1) bekezdésében és 434. § (5) bekezdésében az „ügyész” szövegrészek helyébe az „ügyészség” szöveg,

6. 4. § (2) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében és 317. §-át megelőző alcímben a „vádemelés elhalasztása” szövegrész helyébe a „feltételes ügyészi felfüggesztés” szöveg,

7. 4. § (2) bekezdésében, 309. § (1) bekezdésében az „a határozat” szövegrész helyébe az „az ügydöntő határozat” szöveg,

8. 4. § (4) bekezdésében az „értesítőlapot” szövegrész helyébe az „a 34/A. § szerint értesítőlapot” szöveg és az „eredeti aláírással” szövegrész helyébe az „eredeti aláírással, vagy minősített elektronikus aláírással” szöveg,

9. 5. § (1) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésben, 43. § (1) bekezdésében, 83. § (1) és (2) bekezdésében, 116. § (3) bekezdésében, 188. § (1) bekezdés b) pontjában, 299. § (3) bekezdésében az „ítéletben” szövegrészek helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg,

10. 8. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3) és (3a) bekezdés” szöveg és az „ítélet kihirdetésekor,” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat kihirdetésekor, illetve kézbesítésekor,” szöveg,

11. 9. § (1) bekezdésében, 104. § (2) bekezdés f) pontjában, 121. § (2) bekezdésében az „ítéletében” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatában” szöveg,

12. 10. § (4) bekezdésében a „cselekvőképtelen nagykorú” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorú” szöveg,

13. 10. § (5) bekezdés a) pontjában, 317. § (7) bekezdésében és 381. § (1) bekezdésében az „ügyészhez” szövegrész helyébe az „ügyészséghez” szöveg,

14. 11. § (1) bekezdésében az „irat-betekintési” szövegrész helyébe az „iratmegismerési” szöveg,

15. 11. § (5a) bekezdésében a „képviselő” szövegrészek helyébe a „védő, illetve a képviselő” szöveg,

16. 11. § (5a) bekezdésében a „képviselőt” szövegrész helyébe a „védőt, illetve a képviselőt” szöveg,

17. 12. § (1) bekezdésében az „anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét” szövegrész helyébe a „nem magyar anyanyelvét, nemzetiségi anyanyelvét vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvét” szöveg,

18. 12. § (2) bekezdésében az „anyanyelvére, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvre” szövegrész helyébe a „nem magyar anyanyelvére, nemzetiségi anyanyelvére vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvére” szöveg,

19. 12. § (3) bekezdésében az „anyanyelvén, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelven” szövegrész helyébe a „nem magyar anyanyelvén, nemzetiségi anyanyelvén vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvén” szöveg,

20. 12. § (4) bekezdés d) pontjában az „irataiba és az egészségügyi dokumentációba való betekintéshez” szövegrész helyébe az „iratai és az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez” szöveg,

21. 12. § (5) bekezdés b) pontjában a „személyes költségmentesség” szövegrész helyébe a „költségkedvezmény” szöveg,

22. 12. § (5) bekezdés e) pontjában a „büntetőügy irataiba való betekintéshez” szövegrész helyébe a „büntető ügyiratok megismeréséhez” szöveg,

23. 12. § (5) bekezdés g) pontjában a „szabadlábra helyezési kérelem” szövegrész helyébe a „kényszerintézkedés megszüntetése iránti indítvány” szöveg,

24. 13. § (1) bekezdésében a „Be. 51. § (3) vagy (3a) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 52. § (1) bekezdése” szöveg,

25. 13. § (1) bekezdés a) pontjában, 387. § (4) bekezdésében, 390. § (1) és (7)–(8) bekezdésében, 391. § (4) és (6) bekezdésében, 392. § (1) és (5)–(6) bekezdésében, 394. § (1) bekezdés e) pontjában, (2), (4) és (7) bekezdésében, 396. § (1) bekezdésében, 398. § (3)–(4) bekezdésében, 399. § (2) bekezdésében, 402. § (1) bekezdésében, 403. § (2) bekezdésében, 406. § (6) bekezdésében, 407. § (2)–(3) bekezdésében, 409. § (2) bekezdésében, 410. § (3) és (5)–(6) bekezdésében, 411. § (2) bekezdésében, 412. § (3) bekezdésében, 416. § (1) bekezdésében, 418. § (2) bekezdésében, 419. § (2) bekezdésében, 420. § (1)–(2) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatott” szövegrészek helyébe az „a letartóztatott” szöveg,

26. 13. § (1) bekezdés d) pontjában, 338. § (3) bekezdésében, XXX. Fejezet címében, 424. § (1), (5)–(7) bekezdésében, 425. §-ában, 426. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) pontjában és (3)–(4) bekezdésében, 434. § (2) bekezdés d) pontjában az „ideiglenes” szövegrészek helyébe az „előzetes” szöveg,

27. 19. § (2) bekezdésében a „lakó- és tartózkodási helyének megállapítása iránt [Be. 73. § (2) bekezdés] intézkedni.” szövegrész helyébe a „lakcímének megállapítása iránt intézkedni.” szöveg,

28. 19. § (3) bekezdésében a „tartózkodási helyének” szövegrész helyébe a „lakcímének, tényleges tartózkodási helyének” szöveg,

29. 25. § (2) bekezdés c) pontjában a „határozat a jogerő beállta napján” szövegrész helyébe a „határozat a büntetés-végrehajtási bíró határozatának véglegessé válása napján” szöveg,

30. 26. § (1) bekezdésében a „tekintheti meg” szövegrész helyébe az „ismerheti meg” szöveg,

31. 26. § (6) bekezdésében a „másolat kiadásának” szövegrész helyébe a „megismerés” szöveg,

32. 26/A. §-ában, 56. § (4) és (7) bekezdésében, 68. § (7) bekezdésében, 282. § (6) bekezdésében, 283. § (7) bekezdésében, 313. § (5) bekezdésében, 314. § (1) bekezdésében, 406. § (4) és (8) bekezdésében és 425. §-ában az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,

33. 29. § (1) bekezdésében, 84. § (1)–(2) bekezdésében, 274. § (1) bekezdésében, 308. § (1) bekezdésében, 312. § (1) bekezdés a) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg,

34. 30. § (3) bekezdésében az „ítéletben kiszabott büntetéshez igazodnak.” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban kiszabott büntetéshez, illetve alkalmazott intézkedéshez igazodnak.” szöveg,

35. 32. § (1) bekezdésében az „a tanács elnöke vagy az egyesbíró” szövegrész helyébe az „az egyesbíró vagy a tanács elnöke” szöveg,

36. 34. § (2) és (4) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 58. § (1) és (3) bekezdésében, 118. § (2) bekezdésében, 180/A. § (1) bekezdés f) pontjában, 205. § (5) bekezdésében, 278. §-ában, 283. § (3) bekezdésében, 287. § (4) bekezdés a) pontjában, 289. §-ában, 293/A. § (1) bekezdésében, 296. § (1) bekezdésében és (1) bekezdés a) pontjában, 299. § (3) bekezdésében, 301. § (3) bekezdésében, 303. § (2) bekezdésében, 304. § (1) bekezdésében és (1) bekezdés a) pontjában, 324. § (3) bekezdésében és 352. §-ában az „ítélet” szövegrészek helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg,

37. 35. § (2) bekezdésében a „Be. 65. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 140. § (4) bekezdése” szöveg,

38. 38. § (3) bekezdésében a „tartózkodási helyét vagy a lakóhelyét” szövegrész helyébe a „lakcímét, illetve a tényleges tartózkodási helyét” szöveg,

39. 38. § (5) bekezdésében a „büntetés-végrehajtási őrizetbe veheti.” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási őrizetét rendelheti el.” szöveg,

40. 39. § (7) bekezdésében a „46. § (2) bekezdése” szövegrészek helyébe a „45. § (9) bekezdése” szöveg,

41. 41. § (6) bekezdés c) pontjában a „házi őrizete” szövegrész helyébe az „olyan bűnügyi felügyelete, amelynek keretében a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhatja el,” szöveg,

42. 44. § (6) bekezdésében a „40. § (2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „40. § (2) és (3) bekezdésében, a rendbírság helyébe lépő elzárás esetén 43/B. § (1) bekezdésében” szöveg,

43. 46/C. §-ában és 46/F. § (3) bekezdésében a „46. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „46. § (2) bekezdése” szöveg,

44. 46/C. § b) pontjában az „elítélt büntetőügyének az iratait” szövegrész helyébe az „elítélttel szemben folyamatban volt büntetőeljárás ügyiratait” szöveg,

45. 46/D. § (4) bekezdésében a „büntető ügyekben” szövegrész helyébe a „büntetőügyekben” szöveg,

46. 48. § (1) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatának” szöveg,

47. 48. § (1) bekezdés b) pontjában az „az előzetes fogvatartásban vagy házi őrizetben” szövegrész helyébe az „a Btk. 92–92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve” szöveg,

48. 48. § (3) bekezdésében az „értesítőlapra” szövegrész helyébe az „értesítőlapra a 34/A. § szerint” szöveg,

49. 49. § (2) bekezdésében az „A 44. § (6) és (7) bekezdésében” szövegrész helyébe az „A 44. § (1), (3), (6) és (7) bekezdésében” szöveg,

50. 50. § (1) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében a „védő részvétele” szövegrész helyébe a „védő jelenléte” szöveg,

51. 50. § (6) bekezdésében a „büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni.” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy bizonyítási indítvány előterjesztésére vonatkozóan a Be. 520. § nem alkalmazható és előkészítő ülés megtartásának nincs helye.” szöveg,

52. 54. § (1) bekezdésében, 86. § (2)–(3) bekezdésében és 309. § (1) bekezdésében az „első fokon” szövegrész helyébe az „elsőfokon” szöveg,

53. 58. § (1) bekezdésében az „az előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben töltött időre figyelemmel” szövegrész helyébe az „a Btk. 92–92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve” szöveg,

54. 58. § (2) bekezdés a) pontjában, 154. § (2) bekezdésében, 154/A. § (2) bekezdésében, 339. § (1) bekezdésében, 368. § (8) bekezdésében, 369. § (2) bekezdésében, 370. § (1) bekezdésében, 388. § (4) bekezdésében, 393. § (5) bekezdésében, 421. § (6) bekezdésében, 428. § (2) bekezdés a) pontjában, 431. § (3) bekezdésében, az „ügyészt” szövegrész helyébe az „ügyészséget” szöveg,

55. 58. § (3) bekezdésében a „Be. 557. §-a” szövegrész helyébe a „Be. 671. § 4. pontja” szöveg,

56. 61. § (1) bekezdésében, 301. § (2) bekezdésében az „elítélt tartózkodási helye szerint” szövegrész helyébe az „elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint” szöveg,

57. 61/C. § (1a) bekezdésében, 280. § (5) bekezdésében, 415. § (1) bekezdésében az „ügyésznél” szövegrészek helyébe az „ügyészségnél” szöveg,

58. 62. § (2) bekezdésében, 63. § (2) bekezdésében, 64. § (2) bekezdésében, 316. § (7) bekezdésében, 380. § (5) bekezdésében a „lakóhelye, ennek hiányában” szövegrész helyébe a „lakcíme, illetve tényleges” szöveg,

59. 68. § (9) bekezdésében az „ítéletben, vagy a bíróság határozatában” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg,

60. 70/A. § (6) bekezdésében a „lakóhelye vagy tartózkodási helye” szövegrész helyébe a „lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye” szöveg,

61. 73. § (3) bekezdésében az „az előzetes letartóztatottak” szövegrész helyébe az „a letartóztatottak” szöveg,

62. 75. § (3) bekezdésében, 390. § (2a) bekezdésében és 410. § (6) bekezdésében, az „az előzetesen letartóztatottnak” szövegrész helyébe az „a letartóztatottnak” szöveg,

63. 78. § (1) bekezdés b) pontjában, 385/A. §-ában, 389. §-ában, 390. § (4) bekezdésében, 397. § b) pontjában, 410. § (1) bekezdés d) pontjában (2) és (6) bekezdésében, 421. § (1) és (2) bekezdésében az „az előzetes letartóztatást” szövegrész helyébe az „a letartóztatást” szöveg,

64. 78. § (1) bekezdés b) pontjában, 274. § (1) bekezdésében, 388. § (1a) bekezdés a) és b) pontjában, (2), (2a) és (4) bekezdésében, 390. § (4) bekezdésében, 392. § (8) bekezdésében, 393. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, 394/A. §-ában, 402. § (1) bekezdésében, 404. § (2) bekezdésében, 410. § (1) bekezdés a) pontjában, 411. § (2) bekezdésében, 412. § (3) bekezdésében, 415. § (1)–(2) bekezdésében, 416. § (2)–(3) bekezdésében, 421. § (6) bekezdésében, 422. § (2) bekezdés a) pontjában, 427. § (1) bekezdésében, 434. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdés a) pontjában az „az előzetes letartóztatás” szövegrészek helyébe az „a letartóztatás” szöveg,

65. 81. §-ában az „vádemelés elhalasztása során pártfogó felügyelet alatt állók” szövegrész helyébe az „feltételes ügyészi felfüggesztéshez kapcsolódóan pártfogó felügyelet alatt állók” szöveg,

66. 85. § (1) bekezdés b) pontjában az „állandó lakóhelyét” szövegrész helyébe a „lakcímét” szöveg,

67. 86. § (4) bekezdésében a „lakóhelye vagy tartózkodási helye” szövegrész helyébe a „lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye” szöveg,

68. 88. § a) pontjában a „bírósági ítéletről” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatról” szöveg,

69. 97. § (1) bekezdésében az „elítélt lakóhelyéhez” szövegrész helyébe az „elítélt lakcíméhez” szöveg,

70. 104. § (1a) bekezdésében a „lakó- vagy tartózkodási hely” szövegrész helyébe a „lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely” szöveg,

71. 112. § (2) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg lép,

72. 112. § (2) és (3) bekezdésében a „határozattal” szövegrészek helyébe az „ügydöntő határozattal” szöveg,

73. 113. § (2) bekezdésében a „részvételi” szövegrész helyébe a „jelenléti” szöveg,

74. 113. § (5) bekezdésében az „(1), (3) és (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „(1), (2a), (3) és (4) bekezdésében” szöveg,

75. 113. § (6) bekezdésében a „költségmentességet,” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági ügyben költségmentesség engedélyezését, polgári ügyben a polgári perrendtartás szabályai szerint költségmentesség, költségfeljegyzési jog engedélyezését,” szöveg,

76. 114. § (3) bekezdésében és 372. § (3) bekezdésében a „nyomozási cselekmények” szövegrész helyébe az „eljárási cselekmények” szöveg,

77. 116. § (5) bekezdésben a „tartózkodási hely” szövegrész helyébe a „lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely” szöveg,

78. 172. § (3) bekezdésében a „büntető ügyben” szövegrész helyébe a „büntetőügyben” szöveg,

79. 180/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „büntető eljárás” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás” szöveg,

80. 187/E. § (1) bekezdés a) pontjában a „büntető ügyről” szövegrész helyébe a „büntetőügyről” szöveg,

81. 273. § (1) bekezdésében a „jogerős határozata” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozata” szöveg,

82. 273. § (5) bekezdés a) pontjában az „az előzetesen letartóztatottaktól” szövegrész helyébe az „a letartóztatottaktól” szöveg,

83. 284. § (1) bekezdésében és 286. § (1) bekezdésében az „elítélt lakóhelye, ennek hiányában vagy az elítélt kérelmére a tartózkodási helye” szövegrész helyébe az „elítélt lakcíme, vagy az elítélt kérelmére a tényleges tartózkodási helye” szöveg,

84. 287. § (2) bekezdés b) pontjában a „lakóhelyének, tartózkodási helyének címét,” szövegrész helyébe a „lakcímét, kézbesítési címét, tényleges tartózkodási helyének címét,” szöveg,

85. 297. § (5) bekezdésében a „bíróság az elítéltet” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet” szöveg,

86. 299. § (4) bekezdésében az „elrendelő határozatot” szövegrész helyébe az „elrendelő ügydöntő határozatot” szöveg,

87. 302. § (2) bekezdésében, 306. § (2) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatot” szöveg,

88. 313. § (1) bekezdés a) pontjában a „bíróság határozatában” szövegrész helyébe a „bíróság ügydöntő határozatában” szöveg,

89. 316. § (6) bekezdésében a „lakóhelye szerint” szövegrész helyébe a „lakcíme szerint” szöveg,

90. 317. § (1) bekezdésében a „Vádemelés elhalasztása” szövegrész helyébe a „Feltételes ügyészi felfüggesztés” szöveg,

91. 318. § (1) bekezdésében és 323. §-ában a „jogerős és végrehajtási záradékkal, valamint eredeti aláírással ellátott” szövegrész helyébe a „jogerősítési záradékkal ellátott és a 34/A. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő” szöveg,

92. 318. § (3) bekezdésében az „az egyéb érdekelt az ítélet jogerőre emelkedését követően” szövegrész helyébe az „a vagyoni érdekelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően” szöveg,

93. 324. § (1) bekezdésében a „Be. 596/A. § (1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „Be. 570. §-ában” szöveg,

94. 324. § (5) bekezdésében a „bíróság határozatáról” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási bíró határozatáról” szöveg,

95. 328. § (5) bekezdésében a „cselekvőképtelen” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett” szöveg,

96. 330. § (2) bekezdésében a „bíróság határozata” szövegrész helyébe a „bíróság ügydöntő határozata” szöveg,

97. 341. § (1) bekezdésében a „bíróság értesítőlapja” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási bíró 34/A. §-a szerint kiállított értesítőlapja” szöveg,

98. 343. § (4) bekezdésében a „gondozója” szövegrész helyébe a „gondozását ellátó nagykorú személy” szöveg,

99. 372. § (1) bekezdésében és 420. § (1) bekezdésében a „Büntető ügyben” szövegrész helyébe a „Büntetőügyben” szöveg,

100. 372. § (2) bekezdésében a „törvényes képviselőnek, valamint” szövegrész helyébe a „törvényes képviselőnek, állama konzuli tisztviselőjének, valamint” szöveg,

101. 372. § (5) bekezdésében az „az előzetes letartóztatásról” szövegrész helyébe az „a letartóztatásról” szöveg,

102. 377. § (2) bekezdésében a „fiatalkorúval szemben körözés vagy elfogatóparancs kibocsátására.” szövegrész helyébe a „fiatalkorúval szemben elfogatóparancs kibocsátására.” szöveg,

103. 377. § (3) bekezdésében az „a büntetőhatározatot hozó bíróság” szövegrész helyébe az „az ügydöntő határozatot hozó bíróság” szöveg,

104. 380. § (6) bekezdés b) pontjában a „gondozóját” szövegrész helyébe a „gondozását ellátó nagykorú személyt” szöveg,

105. XXIX. Fejezete címében, 388. §-át megelőző alcímében, 391. § (1) bekezdésében, 392. §-át megelőző alcímében, 421. §-át megelőző alcímében az „Az előzetes letartóztatás” szövegrész helyébe az „A letartóztatás” szöveg,

106. 387. § (1) bekezdésében, 391. § (2)–(3) bekezdésében, 392. § (2) bekezdésében, 394. §-át megelőző alcímben, 394. § (1), (3), (6) és (8) bekezdésében, 395. § (1) bekezdésében, 397. §-ában, 398. § (1), (3)–(4) bekezdésében, 402. § (2) bekezdésében, 403. § (1) és (3) bekezdésében, 404. § (1) bekezdésében, 405. § (1) bekezdésében, 406. § (1) és (3) bekezdésében, 407. §-át megelőző alcímében, 407. § (1)–(2) bekezdésében, 408. §-át megelőző alcímében, 408. §-ában, 410. § (3) bekezdésében, 417. §-ában, 418. § (1) bekezdésében, 420. § (3)–(4) bekezdésében, 421. § (1) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatott” szövegrész helyébe az „A letartóztatott” szöveg,

107. 387. § (2) bekezdésében, 388. § (1) és (1a) bekezdésében, 389. §-ában és 392. § (3) bekezdésében az „Az előzetes letartóztatást” szövegrész helyébe az „A letartóztatást” szöveg,

108. 387. § (3) bekezdésében, 390. § (3) bekezdésében, 392. § (4) bekezdésében, 402. § (1) bekezdésében, 407. § (4) bekezdésében, 409. § (3) bekezdésében, 410. § (2), (4) és (6) bekezdésében és 411. § (1) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatottat” szövegrész helyébe az „a letartóztatottat” szöveg,

109. 388. § (1b) bekezdésében az „az előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe az „a letartóztatásban” szöveg,

110. 388. § (2) bekezdésében a „Be. 135. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Be. 299. § (2) bekezdésében és 688. § (4) bekezdésében” szöveg,

111. 388. § (2a) bekezdésében a „Be. 542/H. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Be. 830. § (6) és (8) bekezdésében” szöveg,

112. 388. § (4) bekezdésében a „(2) és a (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2)–(3)” szöveg,

113. 388. § (5) bekezdésében, 410. §-át megelőző alcímében az „Az előzetes letartóztatott” szövegrész helyébe az „A letartóztatott” szöveg,

114. 390. § (6) bekezdésében a „Be. 279. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 113. § (2) bekezdése” szöveg,

115. 391. § (1) bekezdés a) pontjában az „az előzetesen letartóztatottakat” szövegrész helyébe az „a letartóztatottakat” szöveg,

116. 391. § (5) bekezdésében az „Az előzetesen letartoztatott” szövegrész helyébe az „A letartóztatott” szöveg,

117. 392. § (1) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatottakat” szövegrész helyébe az „A letartóztatottakat” szöveg,

118. 392. § (5) bekezdés d) pontjában, (6) bekezdés d) pontjában és (7) bekezdés d) pontjában és 394. § (5) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatottak” szövegrészek helyébe az „a letartóztatottak” szöveg,

119. 392. § (7) bekezdésében az „az előzetes letartóztatott” szövegrész helyébe az „a letartóztatott” szöveg,

120. 393. § (1) bekezdésében és 399. § (1) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatottal” szövegrészek helyébe az „a letartóztatottal” szöveg,

121. 394. § (1) bekezdés b) pontjában a „hozzátartozóival és más személyekkel – a rendelkezési jogkör gyakorlójának 390. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezését figyelembe véve –” szövegrész helyébe az „a rendelkezési jogkör gyakorlójának korlátozó vagy tiltó rendelkezése hiányában a hozzátartozójával, más személlyel a rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyével” szöveg,

122. 398. §-át megelőző alcímben az „A védővel való kapcsolattartás és az irattanulmányozás” szövegrész helyébe az „A védővel való kapcsolattartás” szöveg,

123. 399. § (1) bekezdésében a „hangfelvevő készüléket” szövegrész helyébe a „kizárólag hangfelvétel rögzítésére alkalmas technikai eszközt” szöveg,

124. 404. § (2) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatottnak” szövegrész helyébe az „A letartóztatottnak” szöveg,

125. 406. § (4) és (8) bekezdésében a „vádirat benyújtásáig” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt” szöveg,

126. 406. § (5) bekezdés a) pontjában a „vádirat benyújtása” szövegrész helyébe a „vádemelés” szöveg,

127. 406. § (4), (5) bekezdés b) pontjában és (8) bekezdésében a „vádirat benyújtását követően” szövegrészek helyébe a „vádemelés után” szöveg,

128. 409. § (1) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatottal” szövegrész helyébe az „A letartóztatottal” szöveg,

129. 410. § (1) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatottat” szövegrész helyébe az „A letartóztatottat” szöveg,

130. 410. § (1) bekezdés b) pontjában az „az előzetes letartóztatásnak” szövegrész helyébe az „a letartóztatásnak” szöveg és a „Be. 132. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 298. § (1) bekezdése” szöveg,

131. 411. § (1) bekezdésében az „elrendelte (Be. 107. §),” szövegrész helyébe az „a Be. 195. §-a alapján elrendelte,” szöveg,

132. 412. § (1) és (4) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatottnál” szövegrész helyébe az „a letartóztatottnál” szöveg,

133. 415. § (3) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatásban” szövegrész helyébe az „a letartóztatásban” szöveg

134. 421. § (3), (5)–(6) bekezdésében az „Az előzetes letartóztatásból” szövegrész helyébe az „A letartóztatásból” szöveg,

135. 427. § (4) bekezdésében az „őrizetbe vétel célja” szövegrész helyébe az „őrizet célja” szöveg,

136. 428. § (2) bekezdés a) pontjában, 429. § (1) bekezdésében és 431. § (3) bekezdésében az „őrizetbe vételt” szövegrész helyébe az „őrizetet” szöveg,

137. 429. § (1) bekezdés e) pontjában a „nyomozási cselekmény” szövegrész helyébe az „eljárási cselekmény” szöveg,

138. 429. § (2) bekezdésében a „hozzátartozóval kapcsolatot” szövegrész helyébe a „hozzátartozóval és törvényes képviselőjével kapcsolatot” szöveg,

139. 431. § (1) bekezdésében az „az előzetes letartóztatását” szövegrész helyébe az „a letartóztatását” szöveg és az „őrizetbe vétel” szövegrész helyébe az „őrizet” szöveg,

140. 438. § (5) bekezdésében a „324. §-a” szövegrész helyébe a „69/A. §-a és 324. §-a” szöveg

lép.

475. § Hatályát veszti a Bv. tv.

1. 8. § (1) bekezdésében a „rendőri” szövegrész,

2. 35. § (4) és (5) bekezdése,

3. 38. § (1) bekezdésében, 117. § (1) bekezdés b) pontjában, 172. § (3) bekezdésében, 187/C. § b) pontjában, 274. § (1)–(2) bekezdésében, 278. § c) pontjában, 280. § (9) bekezdésében, 289. § d) pontjában, 293/A. § (1) bekezdésében, 391. § (3) bekezdésében, 393. § (5) bekezdésében, 410. § (5) bekezdésében, 413. §-t megelőző alcímében, 413. § (1) bekezdésében, 414. §-t megelőző alcímében, 422. §-t megelőző alcímében, 422. § (1) és (2) bekezdésében, 426. § (4) bekezdésében és (5) bekezdés b) pontjában, 431. § (2) bekezdésében, valamint 433. § (3) bekezdés a) pontjában az „előzetes” szövegrész,

4. 38. § (4) bekezdésében az „– a Be. lakhelyelhagyási tilalom megtartásának ellenőrzésére vonatkozó szabályai szerint –” szövegrész,

5. 71. § (1) bekezdésében az „a Be. XXIX. Fejezetében foglaltak alapján” szövegrész,

6. 133. § (2) bekezdés g) pontjában az „elkövetésének megalapozott” szövegrész,

7. 306. § (4) bekezdése,

8. 377. § (2) bekezdésében a „körözés vagy” szövegrész,

9. 385. § (3) bekezdésében, 410. § (1) bekezdés c) pontjában, 426. § (2) bekezdés b) pontjában az „a nyomozás vagy” szövegrész,

10. 399. § (4) bekezdése,

11. 403. § (3) bekezdésében, 410. § (3) bekezdésében, 411. §-t megelőző alcímében, 411. § (1) bekezdésében és 412. § (2) bekezdésében az „előzetesen” szövegrész,

12. 419. § (2) bekezdés b) pontjában a „továbbá a karitatív tevékenységet végző egyházi jogi személy vagy civil szervezet tagja,” szövegrész.

144. A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény módosítása

476. § A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény 4. § (6) bekezdésében az „iratokat a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 71/B. § (1) bekezdése alapján az ott megjelölt szervek az ügyész megkeresésére szolgáltatják” szövegrész helyébe az „ügyiratok megismerését a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 101. § (1) bekezdése alapján az ott megjelölt szervek az ügyész számára biztosítják” szöveg lép.

145. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása

477. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény

a) 29. § (2) bekezdés a) pontjában és 42. § (2) bekezdés a) pontjában a „folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás során” szöveg és

b) 29. § (3) bekezdésében és 42. § (3) bekezdésében a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „megkeresésben, illetve adatkérésben” szöveg

lép.

146. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

478. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.)

a) 199. § (1) bekezdés e) pontjában a „folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás során az előkészítő eljárást folytató szervvel és a” szöveg,

b) 199. § (1) bekezdésében az „írásbeli megkeresése” szövegrész helyébe az „adatkérése, illetve írásbeli megkeresése” szöveg és

c) 200. § (1) bekezdésében „a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség,” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség és a bíróság adatkérésére, illetve” szöveg

lép.

479. § Hatályát veszti a Kbftv.

a) 197. § (3) bekezdés a) pontjában az „a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a” szövegrész és

b) 199. § (1) bekezdés g) pontjában a „titkosszolgálati eszközök alkalmazására,” szövegrész.

147. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

480. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szan. tv.) 115. § (5) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében” szövegrész helyébe az „és banktitok, értékpapírtitok, fizetési titok esetén az előkészítő eljárást folytató szervvel szemben” szöveg lép.

481. § Hatályát veszti a Szan. tv. 115. § (5) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „titkosszolgálati eszközök alkalmazására,” szövegrész.

148. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről 2014. évi LXXXIII. törvény módosítása

482. § Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről 2014. évi LXXXIII. törvény 12. § e) pontjában az „a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi” szövegrész helyébe az „a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg lép.

149. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

483. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.)

a) 53. § (4) bekezdés b) pontjában és 53. § (5) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő” szöveg,

b) 124. § (2) bekezdésében a „büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez” szövegrész helyébe a „szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalához” szöveg,

c) 138. § (1) bekezdés b) pontjában az „a nyomozás elrendelését követően” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szervvel,” szöveg,

d) 138. § (1) bekezdésében az „írásbeli megkereséssel” szövegrész helyébe az „adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel” szöveg és

e) 138. § (6) bekezdésében az „az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve” szöveg

lép.

484. § Hatályát veszti a Bit.

a) 138. § (1) bekezdés j) pontjában a „titkosszolgálati eszközök alkalmazására,” szövegrész és

b) 145. § (4) bekezdés a) pontjában „a nyomozás elrendelését követően” szövegrész.

150. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

485. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 41. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,)

„f) aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll,”

486. § A Hszt. 165. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„165. § (1) A hivatásos állomány

a) szolgálati beosztásából felfüggesztett,

b) letartóztatásban lévő,

c) bíróság által a terhelt számára előírt terület, lakás, egyéb helyiség, intézmény, vagy ahhoz tartozó bekerített hely engedély nélküli el nem hagyására vonatkozó bűnügyi felügyelet alatt álló,

d) előzetes kényszergyógykezelés alatt álló, vagy

e) szabadságvesztés büntetését katonai fogházban töltő

tagja távolléti díjra jogosult, amelynek 50%-át vissza kell tartani úgy, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél. A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálati viszony megszüntetés fegyelmi fenyítés kiszabásáról szóló munkáltatói intézkedés végrehajtásáig.

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott okból visszatartott távolléti díjat a kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul.”

487. § A Hszt.

1. 42. § (8) bekezdésében a „döntést” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatot” szöveg és az „ítéletének” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatának” szöveg,

2. 107. § (6) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg, a „megkeresésére,” szövegrész helyébe a „megkeresésére, illetve adatkérésére,” szöveg,

3. 123. § (2) bekezdésében az „az eljárás jogerős befejezésekor” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás esetén a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor vagy a fegyelmi, méltatlansági eljárás jogerős befejezésekor” szöveg,

4. 172. § (2) bekezdés d) pontjában az „aki ellen nem folyik – a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult” szövegrész helyébe az „akivel szemben nem folyik – a magánvádas vagy pótmagánvádas” szöveg,

5. 181. § (3) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 485/A. §-ában” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 710. §-ában” szöveg,

6. 181. § (4) bekezdésében a „katonai ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, – a Be. 485/A. §-ának” szövegrész helyébe a „katonai ügyész, illetve a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, – a Be. 710. §-ának” szöveg,

7. 184. § (3) bekezdésében a „büntetőeljárásba gyanúsítottként történő bevonását” szövegrész helyébe a „gyanúsítotti kihallgatását” szöveg,

8. 220. § (1) bekezdésében a „Be. 63/A. § (2a) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 111. §-a” szöveg,

9. 232. § (5) bekezdésében a „nyomozó hatóság vagy az ügyész eljárást befejező érdemi határozatának vagy a bíróság jogerős határozatának” szövegrész helyébe a „bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának” szöveg,

10. 238. § (1) bekezdésében a „befejezésekor” szövegrész helyébe a „befejezésekor, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor” szöveg,

11. 275. § h) pontjában a „feladatkörében eljárva az ügyész és a nyomozó hatóság tagja” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság” szöveg,

12. 281. § (1) bekezdésében az „az előzetes letartóztatás, a házi őrizet, az ideiglenes” szövegrész helyébe az „a letartóztatás, az olyan bűnügyi felügyelet, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, az előzetes” szöveg,

13. 305. § (3) bekezdés c) pontjában a „tagja” szövegrész helyébe a „tisztségviselője” szöveg,

14. 1. melléklet XI. pont d) alpontjában a „hozott jogerős döntések” szövegrész helyébe az „a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának” szöveg és

15. 3. melléklet VII. pontjában a „nyomozati–ügyészi–bírói szak” szövegrész helyébe a „nyomozás–bírósági eljárás” szöveg

lép.

151. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása

488. § A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 22/A. § (2) bekezdésében a „rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak” szövegrész helyébe a „bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, valamint a rendőrségnek” szöveg lép.

152. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

489. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény

a) 16. § (4) bekezdésében az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg és

b) 45. § (5) bekezdés b) pontjában a „határozattal” szövegrész helyébe a „határozattal vagy ügydöntő határozattal” szöveg

lép.

153. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

490. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 158. § (3) bekezdésében a „nyomozó hatóságnak,” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek,” szöveg lép.

154. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

491. § (1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Anytv.) 3. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)

„e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a titkos információgyűjtés folytatására, valamint a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek ezen tevékenységének támogatása,”