83. § Az Áfa tv. a következő 323. §-sal egészül ki:
„323. § E törvénynek a Mód9 törvénnyel megállapított 45/A. § (3)–(4) bekezdését azokban az esetekben kell először alkalmazni, amelyekben a teljesítés időpontja 2018. december 31-ét követi.”
84. § Az Áfa tv.
1. 66. § (1) bekezdésében a „pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel” szövegrész helyébe a „pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, utalvánnyal vagy pénzhelyettesítő eszközzel”,
2. 78. § (3) bekezdés a) pontjában a „, valamint” szövegrész helyébe az „és”;
3. 85. § (1) bekezdés d) pontjában a „valamint az előzőekben felsoroltakkal és az emberi szerv adományozásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás;” szövegrész helyébe a „valamint az előzőekben felsorolt termékértékesítésekhez és az emberi szerv adományozásához szorosan kapcsolódó szolgáltatásnyújtás;”;
4. 85. § (5) bekezdés a) pontjában a „Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének d) és h) pontja” szövegrész helyébe a „Tpvt. 76. § (1) bekezdés f) és j) pontjai”;
5. 85. § (5) bekezdés b) pontjában a „Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének e)–g) pontjai” szövegrész helyébe a „Tpvt. 76. § (1) bekezdés f)–i) pontjai”;
6. 85. § (5) bekezdés c) pontjában a „[Tpvt. 92. §-a]” szövegrész helyébe a „[Tpvt. 85/A. §]”;
7. 103. § (1) bekezdés c) pontjában a „a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendeletben meghatározott 8906 10 00 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.)” szövegrész helyébe a „8906 10 00 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.)”;
8. 124. § (1) bekezdés a) pontjában a „(vtsz. 2710 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 11 59)” szövegrész helyébe a „(vtsz. 2710 12 41, 27 10 12 45, 2710 12 49, 2710 12 59; 2710 20 90-ből)”;
9. 124. § (2) bekezdés d) pontjában a „(a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékében – a továbbiakban: SZJ – 60.22.11)” szövegrész helyébe a „(a Központi Statisztikai Hivatal Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere, TESZOR’15 – a továbbiakban: TESZOR’15 – 49.32.11)”,
10. 124. § (2) bekezdés h) pontjában a „(SZJ 55.40, 92.33, 92.34, 92.72)” szövegrész helyébe a „(TESZOR’15 56.30, 90.01, 90.02, 93.21, 93.29)”,
11. 142. § (9) bekezdésében a „termékértékesítéséről” szövegrész helyébe a „termékértékesítéséről, illetve az (1) bekezdés i) és j) pontja alá tartozó termékértékesítésnek megfelelő termékbeszerzéséről”,
12. 169. § f) pontjában a „az e törvényben alkalmazott SZJ” szövegrész helyébe a „az e törvényben alkalmazott TESZOR’15”;
13. 259. § 15. pontjában az „utalvány, egyéb fizetési megbízás vagy ígérvény” szövegrész helyébe a „fizetési megbízás vagy ígérvény”
szöveg lép.
85. § Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része a 7. melléklet szerint módosul.
86. § Az Áfa tv. 3. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul.
87. § Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. része a 9. melléklet szerint módosul.
88. § Az Áfa tv. 3/A. számú melléklete a 10. melléklet szerint módosul.
89. § Az Áfa tv. 4/A. számú melléklete a 11. melléklet szerint módosul.
90. § Az Áfa tv. 6. számú melléklete helyébe a 12. melléklet lép.
91. § Az Áfa tv. 6/A. számú melléklete helyébe a 13. melléklet lép.
92. § Az Áfa tv. 6/B. számú melléklete helyébe a 14. melléklet lép.
93. § Az Áfa tv. 7. számú melléklete a 15. melléklet szerint módosul.
94. § Az Áfa tv. 8. számú melléklete helyébe a 16. melléklet lép.
95. § Az Áfa tv. 8/A. számú melléklete a 17. melléklet szerinti
a) 1. pontja szerinti 4. ponttal,
b) 2. pontja szerinti 5. ponttal
egészül ki.
96. § Hatályát veszti az Áfa tv.
1. 142. § (1) bekezdés h) pontja,
2. 142. § (1) bekezdés i) pontja,
3. 142. § (1) bekezdés j) pontja,
4. 142. § (8) bekezdése,
5. 142. § (9) bekezdése,
6. 6/A. számú melléklete,
7. 6/B. számú melléklete,
8. 6/C. számú melléklete,
9. 8/A. számú melléklet 4. pontja,
10. 8/A. számú melléklet 5. pontja,
11. 10. számú melléklet 2. pontja.
97. § Hatályát veszti a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény 8. § (2) bekezdése.
98. § Hatályát veszti az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény 43. § (4) bekezdése.
99. § Hatályát veszti az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény 255. § (4) bekezdése.
100. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (1) bekezdés 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„44. szabálytalanság: ha
a) az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás nem az 53. § (3) bekezdése szerint fejeződik be, a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék kivételével,
b) az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás során a fuvarszervezési okból megvalósuló szállítójármű-váltás az 54. § (8) bekezdés rendelkezéseinek megsértésével történik,
c) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi célú és csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során a szállítmány egésze vagy annak egy része nem érkezik meg a címzetthez, a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék kivételével,
d) az adófelfüggesztési eljárás keretében az adóraktárban tárolt jövedéki termék mennyiségében hiány mutatkozik, a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék és a 24. § (2) bekezdés e) pontja szerint bejelentett hiány kivételével,
e) az adózatlan jövedéki terméket adóraktáron kívül birtokolják,
f) a jövedéki terméket a 19. § megsértésével állítják elő,
g) a jövedéki terméket harmadik országból a vámjogszabályok megsértésével hozzák be belföldre;”
101. § A Jöt. 7. § (2) bekezdés g)–h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
[A szabadforgalomba bocsátás időpontja az az időpont, amikor]
„g) az adóraktári engedély végelszámolási eljárás miatti hatályvesztése esetén a jövedéki termék – az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kivételével – elhagyja az adóraktár területét, vagy a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180. nap, ha a jövedéki termék az adóraktár területét korábban nem hagyta el,
h) a 3. § (1) bekezdés 44. pont a)–b) és d)–g) alpontja szerinti szabálytalanság az állami adó- és vámhatóság tudomására jut, illetve
i) a 24. § (2) bekezdés e) pontja szerinti bejelentés megtörténik.”
102. § A Jöt. 8. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
[Az adófizetési kötelezettség a]
„p) 7. § (2) bekezdés i) pontja szerinti esetben a bejelentőt”
[terheli.]
103. § A Jöt. 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre és hivatalból előírhatja a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéktől eltérő mértékű elismert mennyiségű hiány alkalmazását, amennyiben azt a műszaki-technológiai feltételek indokolják, a helyszíni mérés adatai, az állami adó- és vámhatóság által szükségesnek tartott esetben az állami adó- és vámhatóság jelenlétében elvégzett próbagyártás, valamint szakértői vélemény alátámasztja.”
104. § (1) A Jöt. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti készletfelvételre az állami adó- és vámhatóság döntése alapján az állami adó- és vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett kerülhet sor.”
(2) A Jöt. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti készletfelvétel a tárgyév utolsó napját és az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző vagy követő 15 napon belül tartható meg, ilyen esetben a tárgyév utolsó napjának vagy az üzleti év mérlegfordulónapjának készletét az akkortól a készletfelvétel tényleges napjáig történt nyilvántartás szerinti készletváltozások figyelembevételével, számítással kell meghatározni.”
105. § (1) A Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adóraktár engedélyese által nyújtandó jövedéki biztosíték összege]
„a) ha egy hónapra vetítve átlagosan az adófelfüggesztési eljárás keretében általa feladott, a szabadforgalomba bocsátott és az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra kiszolgált jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át az adóraktár engedélyese állította elő, vagy ha egy hónapra vetítve átlagosan az általa adófelfüggesztési eljárás keretében átvett jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra használta fel, az adóraktári engedéllyel 2 éve folytatott tevékenység esetén 10%-kal, majd évente további 10%-kal, de legfeljebb 80%-kal,”
[csökken.]
(2) A Jöt. 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben különböző adómértékű jövedéki termékek mennyiségét kell figyelembe venni a százalékos arány megállapításánál, a mennyiségeket az érintett termékekre vetített adótartalomban kell számítani.”
(3) A Jöt. 21. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdéstől eltérően az adóraktár engedélyesének nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani]
„c) a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szerinti dohány-kiskereskedelmi ellátónál tárolt dohánygyártmány készletre.”
106. § A Jöt. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § Jövedéki engedélyes kereskedő és jövedéki kiskereskedő közúti járművek üzemanyagaként kereskedelmi forgalomban a végrehajtási rendeletben meghatározott minőségű üzemanyagot forgalmazhat.”
107. § A Jöt. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jövedéki engedélyes kereskedő az állami adó- és vámhatóság előzetes engedélye alapján a (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül mástól is beszerezhet jövedéki terméket.”
108. § A Jöt. 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jövedéki kiskereskedő az állami adó- és vámhatóság előzetes engedélye alapján az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül mástól is beszerezhet jövedéki terméket.”
109. § A Jöt. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„90. § (1) Az üzemszünet ideje alatt alkalmazott papíralapú okmány, az EKO, a szabadforgalomba bocsátott termékek szállítása során alkalmazott szállítólevél, a borkísérő okmány, valamint az e törvény szerinti engedélyes által e törvény szerint vezetendő nyilvántartás alapbizonylataként használt egyéb bizonylat szigorú számadású bizonylat, amellyel kapcsolatban elkövetett jogsértésre a számlára, a nyugtára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a végrehajtási rendeletben meghatározott szigorú számadású bizonylatok esetében kérelemre, elszámolási kötelezettség mellett sorszámtartományt adhat ki.”
110. § A Jöt. 102. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A lefoglalást meg kell szüntetni
a) arra a dologra, amire a jövedéki eljárás eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség,
b) a jogsértés elkövetéséhez használt, nem a jövedéki jogsértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszközre, ha a tulajdonos írásban nyilatkozik arról – és nem bizonyított annak ellenkezője –, hogy a jövedéki jogsértés időpontjában nem volt tudomása az eszköz jövedéki jogsértés céljából történő felhasználásáról, és ezt követően a tényállás a lefoglalás fenntartása nélkül is tisztázható, vagy ha a jövedéki ügyben hozott véglegessé vált határozatban kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget megfizették.
(3a) A lefoglalt dolgot meg kell semmisíteni, ha a dolog birtoklása jogszabályba ütközik.”
111. § A Jöt. 103. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[El kell kobozni]
„a) a lefoglalt dolgot,
aa) amire a véglegessé vált döntésben megállapított jövedéki kötelezettségszegést elkövették és a jövedéki ügyben a 100. § (2), (3), (5), (8) és (9) bekezdése szerinti jövedéki bírság kerül kiszabásra vagy ha a jövedéki bírság kiszabását a 101. § alapján az állami adó- és vámhatóság mellőzte,
ab) ha a jövedéki kötelezettségszegés elkövetésének véglegessé vált döntésben történő megállapítására az elkövető ismeretlen személye következtében nem került sor,”
112. § (1) A Jöt. 107. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató, a 64–73. §-ban, a 74. § (1) bekezdésben és a 97. §-ban meghatározott kötelezettségeket megszegő személlyel szemben az Art. szerinti üzletzárás intézkedés alkalmazható.”
(2) A Jöt. 107. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti intézkedés, ha a jogsértéssel érintett sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék vagy alkoholtermék mennyisége – e törvényben meghatározott termékenként – nem haladja meg a 10 litert.”
113. § A Jöt. 111. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Abban az esetben, ha az (5) bekezdés szerinti ügyleteknél az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet – a fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő vagy az azt módosító okirat a jogosult személyes rendelkezésére áll.”
114. § A Jöt. 134. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az egyszerűsített adóraktári engedélyesre nem alkalmazandó a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés.”
115. § (1) A Jöt. 145. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedéki adó mértéke)
„a) a cigarettára
aa) a 2018. szeptember 1. és 2018. december 31. közötti időszakban 17 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 24,5 százaléka, de legalább 30 200 forint ezer darabonként,
ab) a 2019. január 1. és 2019. június 30. közötti időszakban 18 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 31 200 forint ezer darabonként,
ac) 2019. július 1-jétől 19 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23,5 százaléka, de legalább 32 200 forint ezer darabonként,”
(2) A Jöt. 145. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedéki adó mértéke)
„c) a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra
ca) a 2018. szeptember 1. és 2018. december 31. közötti időszakban 17 820 forint kilogrammonként,
cb) a 2019. január 1. és 2019. június 30. közötti időszakban 18 560 forint kilogrammonként,
cc) 2019. július 1-jétől 19 160 forint kilogrammonként,”
116. § A Jöt.
1. 3. § (1) bekezdés 27. pontjában a „67. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékkel” szövegrész helyébe a „67. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékkel és üzemanyag célú földgázzal” szöveg,
2. 3. § (2) bekezdés 20. pontjában a „2011. szeptember 16-i 2011/544/EU” szövegrész helyébe a „2016. november 25-i 2017/74/EU” szöveg,
3. 3. § (3) bekezdés 16. pont c) alpontjában a „10 000” szövegrészek helyébe az „50 000” szöveg,
4. 7. § (1) bekezdés g) és h) pontjában a „felhasználói engedély nélkül” szövegrész helyébe a „felhasználói engedély nélkül vagy nem nyilvántartásba vett felhasználóként” szöveg,
5. 8. § (1) bekezdés d) pontjában az „a termék birtokosát” szövegrész helyébe az „az energiatermék üzemanyagkénti, üzemanyagok adalékakénti, hígítóanyagakénti vagy fűtőanyagkénti kínálóját, értékesítőjét vagy felhasználóját” szöveg,
6. 22. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy” szövegrész helyébe az „és” szöveg,
7. 29. § (6) bekezdésében a „67. § (2) és (5) bekezdését” szövegrész helyébe a „67. § (2) vagy (5) bekezdését” szöveg,
8. 51. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2) bekezdésében a „csendes bor” szövegrész helyébe a „csendes és habzóbor” szöveg,
9. 77. § (4) bekezdésében a „cigaretta, szivar, szivarka” szövegrész helyébe a „cigaretta, szivar, szivarka, fogyasztási dohány” szöveg,
10. 79. § (2) bekezdés c) pontjában a „d)–e)” szövegrész helyébe a „d)” szöveg,
11. 100. § (6) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezet és a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó” szöveg,
12. 102. § (2) bekezdésében a „A kifogást az állami adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe a „A kifogást az állami adó- és vámhatóság felettes szerve” szöveg,
13. 134. § (3) bekezdésében a „10 000” szövegrészek helyébe az „50 000” szöveg
lép.
117. § Hatályát veszti a Jöt.
1. 28. § (3) bekezdés g) pontjában a „, megfigyelt termékkel” szövegrész,
2. 29. § (1) bekezdésének c)–d) pontja, (2) bekezdése és (4) bekezdésében az „és összesítve” szövegrész,
3. 34. § (3) bekezdésében a „, a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének” szövegrész,
4. 70. § (1) bekezdésében a „2 liter alatti kiszerelésű” szövegrész,
5. 79. § (4) bekezdése,
6. 89. § (2) bekezdésében az „a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalommal” szövegrész.
118. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„3. személygépkocsi: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúrában meghatározott, az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.) szereplő időpont szerinti állapot alapján a 8703 vámtarifaszám alá tartozó jármű, ide nem értve a mentőautót, a halottszállító kocsit és az e törvény szerinti motorkerékpárt;”
119. § A Rega tv. mellékletének I. rész 1. pontjában foglalt táblázat 9. sorának „A személygépkocsi műszaki tulajdonságai” megnevezésű oszlopában az „egyéb” szövegrész helyébe a „más” szöveg lép.
120. § A Rega tv. melléklete a 18. melléklet szerint módosul.
121. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 7. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
[Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:]
„j) ha a 39/C. § (4) bekezdése alapján adómentességet vagy adókedvezményt állapít meg, akkor azt legalább három egymást követő naptári éven át nem helyezheti hatályon kívül, az adóalany hátrányára nem változtathatja meg.”
122. § A Htv. 39/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás a naptári év egészére (mint adóévre) egy adóbevallást nyújt be az adóévet követő év január 15-ig, ha
a) az adóévre fizetendő adó az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség – egy vagy több alkalommal – szünetelt,
b) az önkormányzat rendelete alapján az adóévben adóalap-mentességre, adókedvezményre, a 40/A. § alapján az adó csökkentésére jogosult és a fizetendő adót csökkenteni kívánja.”
123. § A Htv. 39/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39/C. § (1) Az önkormányzat rendeletében a (2)–(4) bekezdésben foglaltak alapján jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára.
(2) Az önkormányzat rendeletében adómentességet, adókedvezményt állapíthat meg annak a vállalkozónak, akinek/amelynek a 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat. Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi mentességre jogosult vállalkozó számára azonosnak kell lennie.
(3) Az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára adómentességet, adókedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.
(4) Az önkormányzat jogosult arra, hogy rendeletében adómentességet vagy adókedvezményt állapítson meg a vállalkozó azon beruházásának értéke vagy annak egy része után, melyet a vállalkozó az adóévben helyezett üzembe. Az önkormányzat – ha az adómentességként vagy adókedvezményként igénybe vehető beruházás értéke meghaladja az adóévben a településre megállapított adóalap vagy adó összegét – rendeletében meghatározhatja azt is, hogy a vállalkozó a beruházás értéke adómentességként vagy adókedvezményként igénybe nem vett része után az adóévet követő adóévben, adóévekben vehesse igénybe az adómentességet, adókedvezményt. Az önkormányzat az adómentesség mértékét a településre kimutatott adóalap, az adókedvezmény mértékét a településre kimutatott adó%-ában korlátozhatja. Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie.”
124. § (1) A Htv. 40/C. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]
„j) az IFRS 16 Lízingek című standard szerinti operatív lízingnek megfelelő szerződés esetén a lízingbe (visszlízingbe) adónál az IFRS 16 Lízingek című standard 81. bekezdése szerinti összeggel,”
[feltéve, ha azt a vállalkozó az (1) bekezdés szerinti bevételként nem vette figyelembe.]
(2) A Htv. 40/C. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]
„m) azzal a származékos leszállítási ügyletnek nem minősülő, a szokásos tevékenység keretében végzett áruértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról vagy az a), e) és g)–l) pont szerinti ügyletről kiállított bizonylaton (számlán) feltüntetett – általános forgalmi adó nélküli – összeggel (vevőtől várt ellenszolgáltatással), amelyet a vállalkozó az IFRS-ek szerint bevételként (árbevételként) vagy az a)–l) pontok szerinti bevételnövelő tételként nem számolt vagy nem számolhat el,”
[feltéve, ha azt a vállalkozó az (1) bekezdés szerinti bevételként nem vette figyelembe.]
125. § A Htv. 40/D. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]
„e) az IFRS 16 Lízingek című standard szerinti operatív lízingnek megfelelő szerződés esetén a lízingbe (visszlízingbe) adónál az (1) bekezdésben foglaltak alapján figyelembe nem vett, az IFRS 16 Lízingek című standard 81. bekezdése szerinti összeggel,”
[feltéve, ha az az IFRS-ek alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételnek vagy a (2) bekezdés szerint bevételt növelő tételnek minősül.]
126. § A Htv. 40/F. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdés szerinti könyv szerinti értéket növelni kell:]
„c) az IFRS 16 Lízingek című standard alapján pénzügyi lízingnek minősülő szerződés alapján a lízingbeadónál kereskedelmi áruként nyilvántartásba nem vett eszköz IAS 2 Készletek című standard alapján megállapított, a pénzügyi lízingbe adáskor meglévő könyv szerinti értékével, ide nem értve azt az összeget, mellyel a vállalkozó a 40/D. § (3) bekezdés b) pontja szerint a bevételt csökkentette,”
127. § A Htv. 41. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A társasági adóelőleg-kiegészítésre kötelezett iparűzési adóalany köteles az adóévre megfizetett iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére kiegészíteni.”
128. § A Htv. a következő 41/B. §-sal egészül ki:
„41/B. § (1) Ha az egyéni vállalkozó mezőgazdasági őstermelői tevékenysége révén is vállalkozónak minősül, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység és a mezőgazdasági őstermelői tevékenység utáni adót együttesen állapítja meg és vallja be.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti egyéni vállalkozó a 39/B. § (3) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap megállapítási módot választja és a 39/B. § (6) bekezdése alapján
a) bevallást nyújt be, akkor azt – az (1) bekezdésnek megfelelően – a 39/B. § (6) bekezdése szerinti időpontig teljesíti,
b) bevallást nem nyújt be, akkor – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – kizárólag az őstermelői tevékenysége utáni adóról szóló bevallást az adóévet követő év május 31. napjáig nyújtja be.”
129. § A Htv. 42/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/E. § (1) Az állami adó- és vámhatóság minden hónap 15. és utolsó napján elektronikus úton megküldi az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. melléklet 1. pontja szerinti (ide nem értve az adózó képviseletére vonatkozó adatokat), az Art. 1. melléklete 17. pontja, 18. pontja, 20–21. pontjai alapján az állami adó- és vámhatósághoz – az önkormányzati adóhatósághoz teljesített korábbi adatszolgáltatást követően – érkezett adatokat az Art. 1. melléklet 17. pontja szerinti adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő adózó:
a) bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét a székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni,
b) a 39/B. § (9) bekezdése szerinti körülményről, valamint képviselőjéről az önkormányzati adóhatóságnak bejelentést tehet.
(3) Ha a bejelentkezéssel, változás-bejelentéssel összefüggésben adóelőleget vagy jogszabály alapján az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot is be kell jelenteni, akkor e bejelentés megtételére az adózót a székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság külön felhívja.”
130. § A Htv. VI. Fejezete a következő 51/D. §-sal egészül ki:
„51/D. § A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a 41. § (9) bekezdésének az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Adómód. törvény) megállapított rendelkezését a hatályba lépését magában foglaló – 2018. január 1-jét követően kezdődő – adóévben fennálló iparűzési adóelőleg-kiegészítési kötelezettsége kapcsán is alkalmaznia kell.”
131. § A Htv. VI. Fejezete a következő 51/E. §-sal egészül ki:
„51/E. § (1) Ha a 2019. évben kezdődő adóévben (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: adóév) a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökkent, akkor az adóévet megelőző adóévre – a 39/D. § (1) bekezdése 2018. december 31-ig hatályos szövege alapján – igénybe vett adóalap-mentesség összegével az adóévi, 39. § (1) bekezdése szerinti iparűzési adóalapot meg kell növelni.
(2) A 41/B. §-nak az Adómód. törvénnyel megállapított rendelkezését a 2018. évben kezdődő adóévi helyi iparűzési adókötelezettség teljesítése során is alkalmazni lehet.”
132. § (1) A Htv. 52. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„26. vállalkozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,
c) jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll,
d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak;”
(2) A Htv. 52. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„33. szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást vagy támogatott lakhatást biztosító szervezet;”
(3) A Htv. 52. §-a a következő 53–54. pontokkal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„53. közszolgálati kötelezettség:
a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony,
b) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény szerinti szolgálati jogviszony,
c) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerinti állami vezetői jogviszony,
d) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény szerinti szolgálati jogviszony,
e) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény szerinti ügyész szolgálati jogviszony,
f) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szerinti jogviszony,
g) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti szolgálati jogviszony,
h) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti szolgálati viszony,
i) az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény szerinti állami szolgálati jogviszony,
j) a külön jogszabály által mentelmi jogot biztosító jogállás
keretében végzett kötelezettség;
54. beruházás: az adómentességet, adókedvezményt rendeletében biztosító önkormányzat illetékességi területén üzembe helyezett, a számvitelről szóló törvény szerinti olyan beruházás, amelyet a vállalkozó vesz első ízben használatba;”
133. § (1) A Htv.
1. 3. § (3) bekezdésében az „adóbevallásnak” szövegrész helyébe az „adóbevallásnak, adatbejelentésnek” szöveg;
2. 7. § e) pontjában az „épülete, épületrésze” szövegrész helyébe az „épülete, épületrésze, reklámhordozója” szöveg;
3. 31. § c) pontjában a „szolgálati kötelezettség” szövegrész helyébe a „közszolgálati kötelezettség” szöveg;
4. 40/C. § (2) bekezdés g) pontjában, 40/D. § (2) bekezdés d) pontjában, 40/D. § (3) bekezdés b) pontjában az „IAS 17” szövegrész helyébe az „IFRS 16” szöveg;
5. 42/A. §-ában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását” szöveg;
6. 42/B. § (1) bekezdés d) pontjában az „elektronikus levélcímről,” szövegrész helyébe az „elektronikus levélcímről, hivatali kapu azonosítóról,” szöveg;
7. 52. § 35. pontjában az „a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Távirati Iroda Zrt.,” szövegrész helyébe az „a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.,” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti a Htv.
1. 35. § (2) bekezdésében a „, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon” szövegrész,
2. 39/D. §-a,
3. 40/F. § (1) bekezdésében az „és az IAS 18 Bevételek című standard” szövegrész,
4. 43. § (2) bekezdésben az „– ideértve a 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetet is –” szövegrész,
5. 51. § (2) bekezdése.
134. § (1) A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„7. VTSZ szám: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra 2018. január 1-jén hatályos szövege szerinti vámtarifaszám;”
(2) A Neta tv. 1. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„19. egészségmegőrző program: az egészségügyi államigazgatási szerv egészséges étkezésre, életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló minden olyan tevékenysége, akciója, programja, amely bármely magánszemély által ingyenesen vagy legfeljebb 500 forint ellenében érhető el;”
135. § A Neta tv. 2. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,]
„i) a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti alkoholterméknek minősülő ital, ide nem értve az alkoholos frissítőt és a Jöt. 133. § (1) bekezdés e)–i) pontja hatálya alá tartozó alkoholterméket (a továbbiakban: alkoholos ital).”
136. § A Neta tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Az adó mértéke
a) a 2. § a) pont aa) alpontja szerinti üdítőital esetében 15 forint/liter, ab) alpontja szerinti üdítőital esetében 240 forint/liter,
b) a 2. § b) pontjának ba) alpontja szerinti energiaital esetében 300 forint/liter, bb) alpontja szerinti energiaital esetében 50 forint/liter,
c) cukrozott kakaópor esetében 85 forint/kilogramm, más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 160 forint/kilogramm,
d) sós snack esetében 300 forint/kilogramm,
e) ételízesítő esetében 300 forint/kilogramm,
f) ízesített sör és alkoholos frissítő esetében 25 forint/liter,
g) gyümölcsíz esetén 600 forint/kilogramm,
h) alkoholos ital esetében, ha annak alkoholtartalma
ha) 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb, de az 5 térfogatszázalékot nem éri el, 25 forint/liter,
hb) 5 térfogatszázalék vagy annál nagyobb, de a 15 térfogatszázalékot nem éri el, 120 forint/liter,
hc) 15 térfogatszázalék vagy annál nagyobb, de a 25 térfogatszázalékot nem éri el, 360 forint/liter,
hd) 25 térfogatszázalék vagy annál nagyobb, de a 35 térfogatszázalékot nem éri el, 600 forint/liter,
he) 35 térfogatszázalék vagy annál nagyobb, de a 45 térfogatszázalékot nem éri el, 850 forint/liter,
hf) 45 térfogatszázalék vagy annál nagyobb, 1100 forint/liter.”
137. § A Neta tv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adó alanya a fizetendő adóját felajánlhatja egészségmegőrző program finanszírozására az adóbevallásában tett rendelkező nyilatkozatával, azzal, hogy az adófelajánlás összege legfeljebb az egyébként fizetendő adó összegének 10%-áig terjedhet.”
138. § A Neta tv. II. fejezet 5. alcíme a következő 11/K. §-sal egészül ki:
„11/K. § (1) A II. fejezet 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell a Kgfb. tv. szerinti azon biztosítás teljes Kgfb. tv. szerinti biztosítási időszakában vagy tartamában, melynek esetében a biztosítási időszak vagy tartam kezdő napja 2019. január 1-jét megelőzi, utolsó napja pedig a 2018. december 31-ét követő időszakra, de legkésőbb 2019. december 30-ára esik.
(2) Azon Kgfb. tv. szerinti határozott tartamú biztosítás esetén, amelynek kezdő napja 2019. január 1-jét megelőzi és utolsó napja a 2019. december 31-ét követő időszakra esik, a Kgfb. tv. szerinti biztosítási kötelezettség
a) 2020. január 1-jét megelőző időszakára a II. fejezet 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni,
b) 2019. december 31-ét követő időszakára jutó baleseti adót a biztosítónak nem kell megállapítania és beszednie, az adó alanyának pedig nem kell megfizetnie.
(3) Ha az adó alanya a (2) bekezdés b) pontja szerinti időszakra jutó baleseti adót
a) beszedés esetén a biztosítónak már megfizette, akkor a biztosító köteles azt számára az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépését követő 60 napon belül visszafizetni,
b) önadózás esetén az állami adóhatóság számára már megfizette, akkor azt kérelmére az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai szerint visszatéríti.
(4) A biztosító az általa az állami adóhatóságnak megfizetett, a (3) bekezdés a) pontja szerint az adóalanynak visszafizetett adót – a visszafizetés hónapját követő hónap első napjától kezdődően – jogosult az állami adóhatóságtól visszaigényelni. Az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai szerint téríti vissza a befizetett adót.”
139. § Hatályát veszti a Neta tv.
1. 1. § 15. pontjában az „és az 1334/2008/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdés d) pont ii. alpontja szerinti gyógynövénykivonatot” szövegrész;
2. 1. § 16., 18. és 22. pontja;
3. 11/A–11/J. §-a.
140. § A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 1. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„2. biztosítási szolgáltatás: a casco biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás;”
141. § A Btv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az adó mértéke
a) casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15%-a,
b) vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10%-a,
c) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 23%-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően azon adóalany esetében, amelynek az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni összesített adóalapja a 8 milliárd forintot nem érte el, az adó mértéke az adóelszámolás hónapja – (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni – adóalapjának
– 100 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 25%-a,
– 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 50%-a,
– 700 millió forintot meghaladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték.”
142. § A Btv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § Az 1. § 2. pontjának és az 5. §-nak az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított rendelkezését
a) azon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén, melynek Kgfb. tv. szerinti biztosítási időszaka vagy tartama 2018. december 31-ét követően kezdődik,
b) az a) pont hatálya alá nem eső kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.”
143. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 7/E. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé válik” szöveg lép.
144. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
1. 5. § (1) bekezdés j) pontjában az „a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.,” szövegrész helyébe az „a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.,” szöveg;
2. 16. § (1) bekezdés g) pontjában, 16. § (6) bekezdésében, 17. § (1) bekezdés b) pontjában, 17/C. § (1) bekezdés b) pontjában, 23/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, (3), (4) bekezdésében, 23/B. § (1) bekezdésében, 23/D. § (1), (2), (4), (5) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés a), i), r) pontjában, 26. § (5), (9), (13) bekezdésében, 26/A. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg;
3. 26. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrészek helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg;
4. 17/B. § (1) bekezdés b) pontjában, 17/C. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg;
5. 74. § (1a) bekezdésében, 78. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg;
6. 80. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg
lép.
145. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. törvény) 3. § (4) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget]
„q) a Széchenyi Pihenő Kártyához tartozó korlátozott fizetési számlára történő átutalás.”
146. § A Pti. törvény 6. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)
„i) magánszemély fizetési számlájáról (kivéve a magánszemély egyéni vállalkozói számlájáról) történő átutalás esetén átutalásonként a 20 ezer forintot meghaladó összeg.”
147. § A Pti. törvény 7. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)
„g) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint, ha az illetékfizetésre a kincstár kötelezett, és ha a kincstár a fizetési műveletet az Áht.-ban meghatározott kincstári körbe tartozó számlatulajdonosokon kívül más kincstári számlatulajdonos részére hajtja végre.”
148. § A Pti. törvény
1. 3. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget” szövegrész helyébe a „nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:” szöveg,
2. 6. § (1) bekezdés a) pontjában az „a b)–h) pont” szövegrész helyébe az „a b)–j) pont” szöveg,
3. 7. § (1) bekezdés b) pontjában az „a d) pont” szövegrész helyébe az „a d) és g) pont” szöveg
lép.
149. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alapján biztosított)
„a) a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,”
(2) A Tbj. 5. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alapján biztosított)
„k) az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.”
150. § A Tbj. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § A munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor.”
151. § A Tbj. 8. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szünetel a biztosítás:)
„d) a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette, (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint létesített, a Tbj. 5. §-a szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt),”
152. § A Tbj. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Baleseti ellátásra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny. tv.) és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Eb. tv.) meghatározottak szerint – a biztosítottakon túl – az, aki saját jogú nyugdíjasként az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt), valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll.”
153. § (1) A Tbj. 21. §-a a következő b) ponttal egészül ki:
(Nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját:)
„b) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, honvédelmi egészségkárosodási járadék (ide nem értve a 26. § (1) bekezdése szerinti nyugdíj járulékfizetési kötelezettséget),”
(2) A Tbj. 21. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék – ide nem értve a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott járulékalapot képező jövedelmet –,”
154. § A Tbj. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt) a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.”
155. § A Tbj. 25/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci járulékot]
„b) az az egyéni és társas vállalkozó, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik – ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van –,”
156. § A Tbj. 37/A. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó)
„f) foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt) együttesen eléri a heti 36 órát.”
157. § A Tbj. 44/B. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az egészségbiztosítási szerv, a munkaügyi hatóság, az állami adó- és vámhatóság a bejelentési kötelezettség ellenőrzése során az Art. szerinti be nem jelentett foglalkoztatás feltárása esetén a jogsértésről szóló határozatának véglegessé válását követően – az adózó bejelentési kötelezettségének önkéntes teljesítése hiányában – az Art. 1. mellékletében foglaltak szerinti bejelentést hivatalból teljesíti.
(1b) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplő, de biztosítotti státuszát okirattal hitelesen igazoló természetes személyre vonatkozóan – a biztosítotti jogviszony fennállásának az egészségbiztosítási szerv eljárása során történő tisztázását követően – az Art. 1. mellékletében foglaltak szerinti bejelentést hivatalból teljesíti az állami adó- és vámhatóság felé.”
158. § A Tbj. 45/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az egészségbiztosítási szerv által vezetett egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, biztosítottak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen jogosultként nem szereplő személyek a 44/B. § vagy a 44/C. § alapján adóhatóságnak átadott adatait az adóhatóság összeveti
a) az Art. szerinti havi bevallások biztosítottankénti adataival,
b) a 39. § (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetőkről vezetett nyilvántartása adataival, és
c) az Art. alapján a foglalkoztatókról és az általuk foglalkoztatott biztosított személyekről vezetett nyilvántartás adataival.
Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a természetes személy egészségbiztosítási szerv által a 44/B. § vagy a 44/C. § alapján átadott adatai az a)–c) pontok szerinti egyik nyilvántartásban sem szerepelnek, felszólítja a természetes személyt egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának igazolására. Amennyiben a személy a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül az adóhatóság előtt hitelt érdemlő módon nem bizonyítja egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát, az adóhatóság a természetes személynek a 16. § alapján legutóbb fennállt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő első naptól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja.
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igazolására rendelkezésre álló 15 nap a természetes személy kérelmére – indokolt esetben – egy alkalommal további 15 nappal meghosszabbítható.”
159. § A Tbj. 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A foglalkoztató a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tagjának a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a nyugdíjjárulékot megállapítani és levonni. A megállapított tárgyhavi nyugdíjjárulékot és a foglalkoztatót terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak.”
160. § A Tbj. „A járulékkülönbözet elszámolása” című alcíme a következő 52/B. §-sal egészül ki:
„52/B. § Az 52/A. § rendelkezéseitől eltérően, ha a természetes személy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató a járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulék levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám feltüntetésével bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentés alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy javára, amennyiben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató a természetes személytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulékot vont le, vallott be és fizetett meg.”
161. § A Tbj. 54. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezése lép:
[Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára]
„a) a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv és az állami adóhatóság jogosult,”
162. § A Tbj. „Ellenőrzés” című alcíme a következő 55. §-sal egészül ki:
„55. § Járulék utólagos megállapítása nélkül az állami adó- és vámhatóság a biztosítási jogviszonyt akkor törli, ha:
a) ellenőrzési eljárás keretében bizonyított a természetes személy valós foglalkoztatójának kiléte, amely adózónál a biztosítás fennállásának időtartama jogerős határozatban rögzítésre került, és
b) a valótlan bejelentést tevő foglalkoztató az állami adó- és vámhatóság által folytatott ellenőrzés időpontjában a cégnyilvántartásból törlésre került, illetve a törlése folyamatban van.”
163. § A Tbj. a következő 65/I. §-sal egészül ki:
„65/I. § A fizetési kötelezettség mértékét befolyásoló rendelkezést (így különösen a járulékmérték, hozzájárulás-mérték változását, új, változó vagy megszűnő kedvezményt, mentességet), továbbá fizetési kötelezettséget előíró vagy azt megszüntető rendelkezést arra a hónapra, adóévre kell először alkalmazni, amely hónapban, adóévben hatályba lép.”
164. § A Tbj. a következő 65/J. §-sal egészül ki:
„65/J. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel módosított 21. § c) pont hatálybalépéséig a 2012. július 1-jét követően az Mt. 83. §-a alapján megítélt elmaradt munkabér után fennálló társadalombiztosítási kötelezettségeket – amennyiben a társadalombiztosítás alapjait megillető teljesítés történt – teljesítettnek kell tekinteni.”
165. § A Tbj. a következő 65/K. §-sal egészül ki:
„65/K. § A posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjról szóló 156/1997. (IX. 19.) Kormányrendelet szerint Bolyai János kutatási ösztöndíjban részesülő személyeket 2017. június 19-éig az ösztöndíj folyósításának időtartamára biztosítottnak kell tekinteni, és az ösztöndíjból levont egyéni járulékokat nyugdíjjáruléknak és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járuléknak kell tekinteni.”
166. § A Tbj.
1. 6. § (2) bekezdésében a „az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában” szövegrész helyébe a „az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt)” szöveg;
2. 19. § (4) bekezdésében az „egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7320 forint (napi összege 244 forint)” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forint (napi összege 250 forint)” szöveg;
3. 34. § (1) bekezdésében a „34 százalék” szövegrész helyébe a „24 százalék” szöveg;
4. 34. § (5) bekezdésében a „34 százalék” szövegrész helyébe a „24 százalék” szöveg;
5. 47. § (1) bekezdésében az „Art.-ban” szövegrész helyébe az „az Art-ban” szöveg
lép.
167. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.”
168. § Az Eho tv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.”
169. § Hatályát veszti az Eho tv. 3. § (2) bekezdése.
170. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 455. § (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A kifizetőt terhelő adónak nem alapja:)
„k) a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék, ide nem értve a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott adóalapot képező jövedelmet.”
171. § A Szocho tv. 462/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg
a) az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból,
b) a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból,
ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag komplex minősítése alapján egészségi állapota 60 százalékos, vagy ennél kisebb mértékű.”
172. § (1) A Szocho tv. 464. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adót az adóalany az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint havonta megállapítja, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallja és megfizeti. Az adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson nem tünteti fel. Amennyiben az adóalany természetes személy foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, akkor az Art. rendelkezései szerinti bevallási kötelezettségét úgy kell teljesítenie, hogy a bevallás adataiból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen.”
(2) A Szocho tv. 464. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A külföldi kifizető az adóval összefüggő adókötelezettséget az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül személyesen teljesíti. A külföldi kifizető az adókötelezettségeit személyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette.”
173. § A Szocho tv. „Más jogszabályok alkalmazása” alcímét megelőző, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény 154. §-ával beiktatott 464/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„464/F. § A 462/D. §-ban meghatározott kedvezmény esetében a kedvezményre jogosító feltételeknek a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének időpontjában kell fennállniuk. Amennyiben a 462/D. § (3) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételére való jogosultság már a 462/D. § (2) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése során keletkezik, a 462/D. § (3) bekezdés szerinti kedvezmény teljes egészében érvényesíthető.”
174. § A Szocho tv. a következő 464/G. §-sal egészül ki:
„464/G. § A külföldi pénznemben megszerzett jövedelem utáni adó megállapítására az Szja tv. külföldi pénznemről forintra történő átszámításra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
175. § A Szocho tv.
1. 459. § (1) bekezdésében az „az adóalap után” szövegrész helyébe az „az adóalap után a kifizetéskor érvényes adómértékkel” szöveg,
2. 464/E. §-ban a „454. § (4) bekezdés d) pontjában” szövegrész helyébe a „455. § (4) bekezdés d) pontjában” szöveg
lép.
176. § Hatályát veszti a Szocho tv. X. Fejezete és 18. melléklete.
177. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 36. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Az állami adó- és vámhatóság a céginformációs szolgálat, továbbá a cégbíróság megkeresésére átadja a cégnyilvántartásban kezelt adóazonosító jelhez tartozó titkosított összerendelési kapcsolati kódot a (4a) bekezdés, a 23. § (4) bekezdés és a 38. § szerinti feladatellátás céljából.”
178. § Hatályát veszti a Ctv.
a) 116. § (1) bekezdés c) pontja,
b) 1. számú melléklet V.1. pont e) alpontja,
c) 1. számú melléklet V.2. pontja,
d) 2. számú melléklet IV. pont b) alpontjában az „elfogadott zárójelentés,” szövegrész.
179. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § [Besorolási rendek alkalmazása]
A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség, az Áfa tv. és a Jöt. kivételével az adótörvények alkalmazásában,
a) a Kereskedelmi Vámtarifa (Vtsz.) 2018. év január 1. napján hatályos,
b) a Központi Statisztikai Hivatal Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR) esetében a Központi Statisztikai Hivatal 2018. év január 1. napján érvényes
besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”
180. § Az Art. 65. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az adóhatóság döntése jogszabálysértő, melynek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet, kivéve, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.”
181. § (1) Az Art. 212. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része.”
(2) Az Art. 212. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint számított összeg másfélszerese.”
182. § Az Art. 255. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő továbbképzésének szervezését és lebonyolítását végző szervezet a megvalósult továbbképzésekről köteles nyilvántartást vezetni és a továbbképzéssel összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza a továbbképzésben részt vevő adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő
a) nyilvántartási számát,
b) természetes személyazonosító adatait,
c) teljesített továbbképzéseinek azonosító adatait és kreditpontértékét,
d) teljesített továbbképzéseiről kiállított igazolás sorszámát.”
183. § Az Art. 268. § (1) bekezdése a következő 17. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„17. az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés feltételeit, valamint a nyilvántartásba vett személyek kötelező szakmai továbbképzésének, a szakmai továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek kreditpont-minősítési eljárásának, továbbá a határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés feltételeit, részletes szabályait, valamint a nyilvántartás vezetésének szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
184. § (1) Az Art. a következő 274/A. §-sal egészül ki:
„274/A. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított rendelkezésekhez]
(1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.1.) megállapított 49. § (2) bekezdése, 58. § (2) bekezdése és 3. melléklet I/3.2.1. pontja a 2018-ban kezdődő üzleti évek tekintetében alkalmazandó.
(2) E törvénynek a Módtv.1.-gyel megállapított 65. § (1a) bekezdését a 2018. január 1-jét követően indult jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.”
(2) Az Art. 274/A. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek a Módtv.1.-gyel megállapított 160. § (1) bekezdését és 209. § (1) bekezdését a hatálybalépést követően esedékessé váló kötelezettségekre kell alkalmazni.
(4) E törvénynek a Módtv.1.-gyel megállapított 2. melléklet I/B/2.2. pontját és 3. melléklet I/1.2.4. pontját első alkalommal a 2018-as adóévre benyújtott személyi jövedelemadó bevallás tekintetében kell alkalmazni.”
185. § Az Art. 275. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek a Módtv.1.-gyel megállapított 117. § (1) bekezdés h) pontja a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 5-i (EU) 2017/2455 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
186. § Az Art. 1. melléklete a 19. melléklet szerint módosul.
187. § Az Art.
1. 66. § (2) bekezdésében a „megfelelő, a Magyar Államkincstár által létrehozott központosított beszedési számlára” szövegrész helyébe a „megfelelő államháztartási számlára” szöveg,
2. 117. § (1) bekezdés h) pontjában az „Unió más tagállamának HÉA-nyilvántartásában nem szerepel,” szövegrész helyébe az „Unió területén nem telepedett le,” szöveg,
3. 131. § (2) bekezdésének c) pontjában a „megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges” szövegrész helyébe a „megállapításához, ellenőrzéséhez és hatásvizsgálatához” szükséges szöveg,
4. 160. § (1) bekezdésében az „után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének háromszázhatvanötöd” szövegrész helyébe az „után az általános szabályok alapján számított késedelmi pótlék százötven százalékának háromszázhatvanötöd” szöveg,
5. 209. § (1) bekezdésében az „alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd” szövegrész helyébe az „alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd” szöveg,
6. 255. § (3) bekezdésében a „nyilvántartás az (1) bekezdés a) és c) pontjában” szövegrész helyébe a „nyilvántartás – a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl – az (1) bekezdés a) és c) pontjában” szöveg,
7. 268. § (1) bekezdés 16. pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait, valamint” szöveg,
8. 1. melléklet 21. pontjában az „1.1.–1.3., 1.11. és 1.12.” szövegrész helyébe az „1.1.–1.3., 1.8. és 1.12.” szöveg,
9. 2. melléklet I/B/2.2. pontjában a „személynek, a mezőgazdasági” szövegrész helyébe a „személynek, a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személynek, a mezőgazdasági” szöveg,
10. 3. melléklet I/1.2.4. pontjában az „év február huszonötödikéig” szövegrész helyébe az „év május huszadikáig” szöveg,
11. 3. melléklet I/3.2.1. pontjában az „év május harmincegyedikéig fizeti” szövegrész helyébe az „év ötödik hónap utolsó napjáig fizeti” szöveg
lép.
188. § Hatályát veszti az Art.
1. 49. § (2) bekezdésében és 58. § (2) bekezdésében a „, kivéve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók tekintetében” szövegrész,
2. 268. § (1) bekezdés 15. pontjában a „valamint” szövegrész,
3. 269. § (3) bekezdése.
189. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 122. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott)
„l) a visszatartási jog gyakorlásáról rendelkező”
(végzés ellen.)
190. § Az Air. 136. §-a a következő e)–f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„e) az adóigazgatási eljárásban kirendelt ügygondok tevékenységének részletes szabályait,
f) az adóigazgatási eljárásban az eljárási költségek, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítés, a költségek megfizetése, valamint a költségmentesség részletes szabályait.”
191. § Az Air. 56. alcíme a következő 139/A. §-sal egészül ki:
„139/A. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított rendelkezésekhez]
E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 122. § (3) bekezdés l) pontját a hatálybalépését követően meghozott, visszatartás gyakorlásáról rendelkező végzésekre kell alkalmazni.”
192. § Az Air. 122. § (3) bekezdés k) pontjában az „elrendelő” szövegrész helyébe az „elrendelő, valamint” szöveg lép.
193. § Hatályát veszti az Air. 122. § (3) bekezdés j) pontjában a „valamint” szövegrész.
194. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az EORI szám érvénytelenítésére irányuló kérelemre vagy hivatalból indult eljárás során az EORI szám érvénytelenítésére vonatkozó határozat akkor hozható meg, ha az adott EORI számon nyilvántartott ügyfél vonatkozásában az FJA 7. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti tudomásra jutás vagy az érvénytelenítésre irányuló kérelem befogadása előtt indult vámigazgatási eljárások lezárulnak, a vámhatóság az esedékes vám és egyéb terhek, a Vámkódex 112. vagy 114. cikke szerinti kamat, valamint a vámhatósági eljárások után fizetendő díjak és költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettségeket előírja a folyószámlán, és a lejárt tartozások beszedése iránti intézkedéseket végrehajtja.”
195. § A Vtv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vámhatóság megkeresésére a hitelintézet a vámérték valódiságának, a vámtartozás, az egyéb terhek, a Vámkódex 112. vagy 114. cikke szerinti kamat, a vámigazgatási bírság, valamint a vámhatósági eljárások után fizetendő díjak és költségek befizetésének ellenőrzéséhez pénzforgalmi adatokat térítésmentesen szolgáltat.”
196. § (1) A Vtv. 84. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az eljáró vámszerv vámigazgatási bírságot szab ki az alábbi tárgykörökbe tartozó, a vámjogszabályokban meghatározott]
„b) vámfelügyelettel, vámigazgatási üggyel,”
