(2) A Vtv. 84. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogsértés valósul meg különösen, ha]
„i) az érintett személy – tevékenységével vagy mulasztásával – a vámigazgatási ügy lefolytatását akadályozza.”
197. § (1) A Vtv. 118. § szakaszcíme helyébe a következő cím lép:
„118. § [Vámügyi segítségnyújtásra irányuló, valamint származás utólagos megerősítése iránti megkeresések]”
(2) A Vtv. 118. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A közigazgatási hatóságok közötti vámügyi segítségnyújtásra irányuló és származás utólagos megerősítése iránti megkeresések teljesítése érdekében a vámhatóság a nyilvántartásában és az ügyfél nyilvántartásában szereplő adatok, és az azokhoz kapcsolódó tények, körülmények valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének megállapítása érdekében adatokat gyűjthet, vagy a helyszínen ellenőrzést végezhet.
(2) Ha a vámügyi segítségnyújtásra irányuló megkeresés megválaszolása a vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján teljesíthető, úgy az eljárásról az érintett ügyfelet értesíteni nem kell.
(3) Ha a megkeresés megválaszolása érdekében szükséges az ügyfél bevonása, vagy a megkeresés származás utólagos megerősítése iránti megkeresés, akkor az (1) bekezdés szerinti eljárás során a vámellenőrzés szabályait kell alkalmazni.”
198. § A Vtv. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„159. § [Végrehajtási vagy visszaigénylési jog elévülése]
Az egyéb terhek és a hitelkamat, a vámhatósági eljárások után fizetendő díjak és költségek, továbbá a késedelmi kamat végrehajtásához az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény, a túlfizetés, illetve a tartozatlanul megfizetett vám és egyéb terhek, valamint a hitelkamat, a vámhatósági eljárások után fizetendő díjak és költségek, továbbá a késedelmi kamat visszaigényléséhez való jog elévülésére az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
199. § A Vtv. 179. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az engedélyes – abban az esetben, ha a központi vámkezelésre irányuló engedély nem Magyarországon került kiadásra – köteles a szabad forgalomba bocsátás, meghatározott célra történő felhasználás, az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséggel járó ideiglenes behozatal során megállapításra kerülő egyéb terhek megállapításához szükséges adónyilatkozatot az adófizetési kötelezettség keletkezésekor az engedélyben megjelölt vámhivatalnál, az engedélyben meghatározott időpontig benyújtani. Nem kell benyújtani az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség megállapításához szükséges adónyilatkozatot annak a gazdálkodónak, aki rendelkezik az általános forgalmi adó önadózással történő megállapítására jogosító engedéllyel és egyéb adófizetési kötelezettsége a vámhatóság felé nem keletkezik.”
200. § A Vtv. 180. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„180. § [Önértékelési engedély]
Azon önértékelési engedéllyel rendelkező gazdálkodó, akinek a vámhatóság megengedi a VA 225. cikke szerint, hogy a kiegészítő árunyilatkozatai közvetlen elektronikus hozzáféréssel legyenek elérhetők rendszerében, köteles a tevékenysége során megállapításra kerülő egyéb terhek megállapításához szükséges, a 179. § (5) bekezdésében hivatkozott adónyilatkozatot benyújtani az adófizetési kötelezettség keletkezésekor az engedélyben megjelölt vámhivatalnál, az engedélyben meghatározott időpontig, amelyre vonatkozóan a 179. § (7) bekezdését is alkalmazni kell. Nem kell benyújtania az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség megállapításához szükséges adónyilatkozatot annak a gazdálkodónak, aki rendelkezik az áfa önadózással történő megállapítására jogosító engedéllyel és egyéb adófizetési kötelezettsége a vámhatóság felé nem keletkezik.”
201. § A Vtv. 185. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„185. § [Adónyilatkozat aktív feldolgozás során]
Az aktív feldolgozás engedélyese köteles a VA 324. cikk (1) bekezdése alkalmazása során megállapításra kerülő egyéb terhek megállapításához szükséges, a 179. § (5) bekezdése szerinti adónyilatkozatot benyújtani az adófizetési kötelezettség keletkezésekor az engedélyben megjelölt vámhivatalnál, az engedélyben meghatározott időpontig. Nem kell benyújtania az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség megállapításához szükséges adónyilatkozatot annak a gazdálkodónak, aki rendelkezik az áfa önadózással történő megállapítására jogosító engedéllyel és egyéb adófizetési kötelezettsége a vámhatóság felé nem keletkezik.”
202. § A Vtv. 67. alcíme a következő 185/A. §-sal egészül ki:
„185/A. § [Együttműködési megállapodás helyhez kötött szállítóberendezések kapcsán]
A VA 321. cikk (3) bekezdése alapján a helyhez kötött szállítóberendezéssel szállított áruk feletti vámfelügyelet gyakorlásának módszereit a vámeljárás jogosultjának és a vámhivatalnak együttműködési megállapodás formájában, írásban kell rögzítenie.”
203. § A Vtv. 215. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépése előtt indult vámigazgatási ügyekben kiszabott eljárási bírságok, valamint a származás utólagos megerősítése iránti megkeresések tekintetében az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”
204. § A Vtv.
a) 14. § (7) bekezdésében az „az ügyfél a kizárást megtagadó végzésben eljárási” szövegrész helyébe az „akkor az ügyfél vámigazgatási”,
b) 15. §-ában az „akkor a vámhatóság” szövegrész helyébe az „akkor a vámhatóság személyesen, postai úton vagy” szöveg,
c) 18. § (4) bekezdésében, a 32. § (5) bekezdésében, a 46. § (1) és (3) bekezdésében, a 49. § (3) bekezdésében, az 51. § (6) bekezdésben, az 56. § (2) bekezdésében, az 57. § (5) bekezdésében, az 59. § (6) bekezdésében és a 61. §-ában az „eljárási bírsággal” szövegrész helyébe a „vámigazgatási bírsággal” szöveg,
d) 31. § (1) bekezdésében a „díjfizetés ellenében” szövegrész helyébe a „díjfizetés ellenében jogosult” szöveg,
e) 84. § (3) bekezdés h) pontjában a „birtokolnak.” szövegrész helyébe a „birtokolnak,” szöveg,
f) 97. § (3) bekezdésében az „a lefoglalás megszüntetése iránti kérelmet elutasító, valamint a vámigazgatási eljárással kapcsolatos eljárási cselekmény megsértése miatt eljárási bírságot kiszabó” szövegrész helyébe a „valamint a lefoglalás megszüntetése iránti kérelmet elutasító” szöveg,
g) 101. § (4) bekezdésében az „eljárási bírságot” szövegrész helyébe a „vámigazgatási bírságot” szöveg,
h) 176. § (1) bekezdésében az „Egységes Vám-árunyilatkozatnak” szövegrész helyébe az „egységes vámokmány” szöveg
lép.
205. § Hatályát veszti a Vtv.
a) 46. § (2) bekezdése,
b) 92. §-a,
c) 95. § (2) bekezdés f) pontja,
d) 162. § (7) és (8) bekezdésében, valamint a 166. § (1) és (4) bekezdésben a „vagy eljárási” szövegrészek.
206. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 7. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„12. jövedelem: munkabér, illetmény, munkadíj, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazás, juttatás, valamint az egyéb járandóság;”
207. § Az Avt. 19. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.”
208. § Az Avt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vállalkozási tevékenységet végző adós üzemi, illetve üzleti tevékenységéhez szükséges járművére folytatott végrehajtást, a végrehajtó a jármű lefoglalás foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetésével foganatosítja. Ha ez lehetséges, a jármű törzskönyvét is le kell foglalni. Ha a jármű lefoglalását követő 6 hónapon belül az adós a tartozását nem fizeti meg, a végrehajtó a jármű forgalmi engedélyét is lefoglalja.”
209. § Az Avt. 118. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás végrehajtásához való jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, a végrehajtáshoz való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.”
210. § Az Avt. 122. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló meghatározott cselekmény végrehajtása során az I–V. Fejezet rendelkezéseit a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
211. § Az Avt.
1. 19. § (1) bekezdésében a „A tartozás végrehajtásához” szövegrész helyébe „A tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához” szöveg,
2. 47. § (3) bekezdésben a „lévő gépjármű feltalálási” szövegrész helyébe a „lévő jármű feltalálási” szöveg,
3. 48. § (4) bekezdésében a „nyilatkozattételt elmulasztja, az adóhatóság az adó” szövegrész helyébe a „nyilatkozattételt elmulasztja, az állami adó- és vámhatóság az adó” szöveg,
4. 57. § (3) bekezdés a) pontjában „azt a vagyontárgyat, amely” szövegrész helyébe „azt az ingóságot, amely” szöveg,
5. 101. §-ban az „adóhatóság viseli” szövegrész helyébe az „adóhatóság, illetve megkeresésre folytatott végrehajtás esetében – a 121. §-ban foglalt kivétellel – a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság viseli” szöveg,
6. 113. § (3) bekezdésében az „ennek eredménytelensége esetén – a behajtást kérőt terhelő, 2 ezer forintot elérő költségtartozás esetén – végzéssel kötelezi” szövegrész helyébe az „ennek eredménytelensége esetén – a behajtást kérőt terhelő, 2 ezer forintot elérő költségtartozás esetén – határozattal kötelezi” szöveg, és „A végzés a végrehajtási eljárásban” szövegrész helyébe „A határozat a végrehajtási eljárásban” szöveg,
lép.
212. § (1) Az Avt. 128. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdését és (9) bekezdését a 2018. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.”
(2) Az Avt. 128. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 118. § (4) bekezdését a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.”
213. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (5) bekezdés szerinti gazdálkodó a 151. § (1) bekezdésének alkalmazása során köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki]
„b) a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény szerinti IFRS minősítéssel, IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolással, vagy IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítés-ráépüléssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló.”
214. § Az Szt. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az észszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit (a lényegesség elve). Egy-egy tétel lényegessé minősítését más hasonló tételekkel összefüggésben kell megítélni.”
215. § Az Szt. 20. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) A beszámoló készítés és a könyvvezetés pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie.”
216. § Az Szt. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja szerinti, jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.”
217. § Az Szt. 77. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéb bevételek között kell kimutatni:)
„d) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) – forgóeszközök között kimutatott – követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor;”
218. § Az Szt. 81. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:)
„f) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) – forgóeszközök között kimutatott – követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor.”
219. § Az Szt. 84. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni:]
„g) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott átruházott (engedményezett) követelés eladási ára (az engedményes által elismert értéke) és a könyv szerinti értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetet a követelés átruházásakor.”
220. § Az Szt. 85. § (1a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Befektetett pénzügyi eszközök (értékpapírok, kölcsönök) ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni:]
„e) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott átruházott (engedményezett) követelés eladási ára (az engedményes által elismert értéke) és a könyv szerinti értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetet a követelés átruházásakor.”
221. § Az Szt. 114/A. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:
(E fejezet alkalmazásában:)
„17. osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrás: a 39. § (3) és (3a) bekezdése szerint meghatározott összeg azzal, hogy az adózott eredmény, a lekötött tartalék és a pozitív értékelési tartalék a 114/B. § (4) bekezdés f)–h) pontjaiban meghatározott összeg, a rendelkezésre álló szabad eredménytartalék a 114/B. § (5) bekezdés b) pontja szerinti összeg, továbbá a 39. § (3a) bekezdésében meghatározott növelő tételként a közzétételre történő engedélyezés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalék összegét lehet figyelembe venni.”
222. § Az Szt. 114/B. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A saját tőke megfeleltetési tábla tartalmazza az IFRS-ek szerinti saját tőke egyes elemeinek nyitó és záró adatait, valamint ezekből levezetve az alábbi saját tőke elemek nyitó és záró adatait:)
„e) eredménytartalék: az IFRS-ek szerinti éves beszámolóban kimutatott, korábbi évek halmozott – és a tulajdonosok részére még ki nem osztott – adózott eredmény (ideértve az IFRS-ekre való áttérés éve előtti üzleti év mérlegfordulónapján az e törvény szerint keletkezett eredménytartalék és adózott eredmény együttes összegének az IFRS-ekre való áttérés felhalmozott eredményre gyakorolt hatásával korrigált összegét), továbbá az IFRS-ek szerint közvetlenül a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegek, a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett összeg, az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeg, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik. Az így meghatározott összeget csökkenteni kell a fizetett pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összegével, és a fel nem használt fejlesztési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12 Nyereségadók című standard alapján számított halasztott adóval csökkentett összegével. Az eredménytartalék összege az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti egyéb átfogó jövedelmet – az átsorolási módosítások kivételével – nem tartalmazhat;”
223. § Az Szt. V/A. Fejezete a következő 114/I. §-sal egészül ki:
„114/I. § (1) Az éves beszámolóját, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító gazdálkodó, beszámolójának kiegészítő megjegyzését az egyes IFRS-ekben meghatározott rendelkezések alapján állítja össze azzal, hogy abban – tekintettel a 9/A. § (4) bekezdésére – legalább a 88. § (7)–(9) bekezdése, a 89. § (2)–(3) bekezdése, a 89. § (4) bekezdés d) pontja, a 89. § (5) bekezdése, valamint a 154. § (3) bekezdése szerinti adatokat is be kell mutatnia.
(2) Az éves beszámolóját, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító gazdálkodó a 95–95/C. §-ban, valamint a 134. §-ban meghatározott tartalommal üzleti jelentést is köteles készíteni.”
224. § Az Szt. 134/B. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (4) és (5) bekezdésben említett összegekkel kapcsolatban közölt információknak a tevékenység lényegét és nem formáját kell tükrözniük. A fizetett összegek és tevékenységek mesterségesen nem választhatók szét, illetve nem összesíthetők.”
225. § Az Szt. 139. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének „különbözetek” oszlopában kell kimutatni – a (4a) és a (4b) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – egyesülés esetén a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során figyelembe nem vehető részesedések (részvények, törzsbetétek) jogelőd gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti értékét az eszközök, illetve a saját tőke csökkenéseként (a névértéknek megfelelő összeget a jegyzett tőke csökkenéseként, a névérték és a vagyonmérleg-tervezet szerinti eszközérték különbözetét az eredménytartalék változásaként). A „különbözetek” oszlop szolgál a törvényben külön nem nevesített egyéb tételek rendezésére is.
(4a) Beolvadás esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaság beolvadó (megszűnő) gazdasági társaságban lévő részesedése könyv szerinti értékének a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaság 137. § (3) bekezdés szerinti vagyonmérleg-tervezete szerinti saját tőke összegét meghaladó része üzleti vagy cégértékként is kimutatható (a beolvadó gazdasági társaságban lévő részesedés ugyanilyen értékben történő kivezetésével szemben), feltéve, hogy
a) a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaságban lévő részesedés bekerülési értékét a megszerzéskor az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozták meg,
b) a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaság élt a vagyonátértékelés 137. § szerinti lehetőségével és
c) az üzleti vagy cégérték a jövőben a bevételekben várhatóan megtérül.
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében így kimutatásra kerülő üzleti vagy cégérték összege nem haladhatja meg a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaságban lévő részesedés megszerzésekor a bekerülési értékben érvényesített üzleti vagy cégértéket.
(4b) Összeolvadás esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyommérleg-tervezetében a megszűnő gazdasági társaság(ok)ban lévő részesedések kiszűrése során is kimutatható üzleti vagy cégérték a (4a) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával.”
226. § (1) Az Szt. 152. §-a a következő (2c) és (2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) A (2) bekezdés szerinti akkreditált szervezetet a nyilvántartásba vételt végző szervezet a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésében közreműködő szervezetként nyilvántartásba veszi. Az akkreditált továbbképző szervezetek nyilvántartása tartalmazza a szervezet:
a) nevét, adószámát,
b) cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát,
c) képviselőjének nevét,
d) székhelyét, levelezési címét,
e) telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,
f) nyilvántartásba vételi sorszámát (akkreditációs sorszámát),
g) nyilvántartásba vételének (akkreditációjának) időpontját,
h) továbbképzési tevékenységével összefüggésben a nyilvántartásba vételt végző szervezet által lefolytatott ellenőrzések eredményét,
i) nyilvántartásból való törlésének (akkreditáció visszavonásának) időpontját és indokát.
(2d) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált továbbképző szervezetek nyilvántartásában szereplő adatokat a továbbképzésen résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából az akkreditált továbbképző szervezet nyilvántartásból való törlését követően 6 évig megőrzi.”
(2) Az Szt. 152. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A megvalósított továbbképzésekről és a továbbképzésen résztvevőkről a (2) bekezdés szerinti akkreditált szervezet köteles nyilvántartást vezetni és a továbbképzéssel összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza:
a) az akkreditált szervezet sorszámát, nevét, címét,
b) a résztvevők adatait:
ba) regisztrálási számát,
bb) családi és utónevét,
bc) születési családi és utónevét,
bd) születési helyét, idejét,
be) anyja születési családi és utónevét,
bf) lakcímét (irányítószám, helység, utca, házszám),
c) a továbbképzés azonosító adatait és kreditpontértékét,
d) a teljesítésről kiállított igazolás sorszámát.
(5) A (2) bekezdés szerinti akkreditált szervezet a résztvevők továbbképzési kötelezettsége teljesítésének igazolásához szükséges adatokat, a (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti adattartalommal, megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a 151. § (4) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott módon.”
227. § Az Szt. 177. §-a a következő (70)–(72) bekezdéssel egészül ki:
„(70) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 139. § (4), (4a) és (4b) bekezdését, 141. § (9) bekezdését az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépését követően indult beolvadásokra, összeolvadásokra lehet alkalmazni.
(71) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 2/A. § (1)–(5) bekezdését, 3. § (3) bekezdés 3. és 4. pontját, 11. § (3) bekezdését, 16. § (4) bekezdését, 20. § (4) és (5b) bekezdését, 33. § (7) bekezdését, 77. § (3) bekezdés d) és k) pontját, 78. § (4) bekezdését, 81. § (2) bekezdés k) pontját, 81. § (3) bekezdés f) pontját, 84. § (1) bekezdését, 84. § (3) bekezdés g) pontját, 84. § (7) bekezdés m) pontját, 85. § (1a) bekezdés e) pontját, 85. § (3) bekezdés n) pontját, 88. § (7) bekezdését, 95/B. § (3) bekezdését, 96. § (4) bekezdését, 114. § (1) bekezdését, 114/A. § 9. és 17. pontját, 114/B. § (4) bekezdés e) és f) pontját, 114/I. §-át, 116. § (1)–(2) bekezdését, 130. § (5) bekezdés b) és c) pontját, 134. § (2) és (5) bekezdését, 134/B. § (6a) bekezdését, 136. § (3) bekezdését, 153. § (1) és (5) bekezdését, 154. § (8) bekezdését, 178. § (1) bekezdés f) pontját, 6. mellékletét és 7. mellékletét először a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(72) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 2/A. § (1)–(5) bekezdését, 3. § (3) bekezdés 3. és 4. pontját, 11. § (3) bekezdését, 16. § (4) bekezdését, 20. § (4) és (5b) bekezdését, 33. § (7) bekezdését, 77. § (3) bekezdés d) és k) pontját, 78. § (4) bekezdését, 81. § (2) bekezdés k) pontját, 81. § (3) bekezdés f) pontját, 84. § (1) bekezdését, 84. § (3) bekezdés g) pontját, 84. § (7) bekezdés m) pontját, 85. § (1a) bekezdés e) pontját, 85. § (3) bekezdés n) pontját, 88. § (7) bekezdését, 95/B. § (3) bekezdését, 96. § (4) bekezdését, 114. § (1) bekezdését, 114/A. § 9. és 17. pontját, 114/B. § (4) bekezdés e) és f) pontját, 114/I. §-át, 116. § (1)–(2) bekezdését, 130. § (5) bekezdés b) és c) pontját, 134. § (2) és (5) bekezdését, 134/B. § (6a) bekezdését, 136. § (3) bekezdését, 153. § (1) és (5) bekezdését, 154. § (8) bekezdését, 178. § (1) bekezdés f) pontját, 6. mellékletét és 7. mellékletét a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”
228. § Az Szt.
1. 6. számú melléklete a 20. melléklet szerint módosul,
2. 7. számú melléklete helyébe a 21. melléklet lép.
229. § Az Szt.
1. 2/A. § (1) bekezdésében a „betéti társaságra és egyéni cégre” szövegrész helyébe a „betéti társaságra, egyéni cégre és ügyvédi irodára” szöveg,
2. 2/A. § (2) és (5) bekezdésében a „betéti társaság, valamint egyéni cég” szövegrész helyébe a „betéti társaság, egyéni cég, valamint ügyvédi iroda” szöveg,
3. 2/A. § (3) bekezdésében a „betéti társaságra, valamint egyéni cégre” szövegrész helyébe a „betéti társaságra, egyéni cégre, valamint ügyvédi irodára” szöveg,
4. 2/A. § (4) bekezdésében a „betéti társaságnak, valamint egyéni cégnek” szövegrész helyébe a „betéti társaságnak, egyéni cégnek, valamint ügyvédi irodának” szöveg,
5. 3. § (3) bekezdés 3. pontjában a „növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege” szövegrész helyébe a „növelő-csökkentő – (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege” szöveg, valamint a „növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege” szövegrész helyébe a „növelő-csökkentő, (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege” szöveg,
6. 3. § (3) bekezdés 4. pontjában a „növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege” szövegrész helyébe a „növelő-csökkentő – (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege” szöveg,
7. 11. § (3) bekezdésében a „vagy az anyavállalat” szövegrész helyébe a „vagy a konszolidálásba történő bevonáskor, vagy az anyavállalat” szöveg,
8. 20. § (4) bekezdésében a „döntést követő ötödik” szövegrész helyébe a „döntést követő harmadik” szöveg,
9. 77. § (3) bekezdés k) pontjában, 81. § (2) bekezdés k) pontjában a „vagyontárgyak” szövegrész helyébe a „vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok” szöveg,
10. 78. § (4) bekezdésében a „bankköltséget (a kamat kivételével)” szövegrész helyébe a „bankköltséget (a fizetett, fizetendő kamat kivételével) és a negatív hozamként felszámított összeget (negatív kamatot)” szöveg,
11. 84. § (1) bekezdésében, 114. § (1) bekezdésében, 130. § (5) bekezdés b) és c) pontjában, az „adózott eredmény felosztásáról” szövegrész helyébe az „adózott eredmény felhasználásáról (az osztalék jóváhagyásáról)” szöveg,
12. 84. § (7) bekezdés m) pontjában, 85. § (3) bekezdés n) pontjában a „vásárolt” szövegrész helyébe a „forgóeszközök között kimutatott vásárolt” szöveg,
13. 88. § (7) bekezdésében, 153. § (1) és (5) bekezdésében az „adózott eredmény felhasználására” szövegrész helyébe az „adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására)” szöveg,
14. 95/B. § (3) bekezdésében a „de más módon is hozzáférhetővé tehető a nyilvánosság számára” szövegrész helyébe a „vagy a vállalkozó holnapján egy dokumentumban, amelyre az üzleti jelentés hivatkozást tartalmaz” szöveg,
15. 96. § (4) bekezdésében a „90. § (3) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe a „90. § (3) bekezdés a)–c) pontja” szöveg,
16. 114/A. § 9. pontjában az „együttes összege;” szövegrész helyébe az „együttes összege, továbbá az e törvény szerint eredménnyel szemben, de az IFRS-ek szerint saját tőkével szemben elszámolt tételek, különösen a támogatások, a véglegesen átadott vagy kapott pénzeszközök;” szöveg,
17. 114/B. § (4) bekezdés f) pontjában a „tartalmazó összege;” szövegrész helyébe a „tartalmazó összege, továbbá az IFRS-ekre történő áttérés előtt keletkezett értékelési tartalék összege;” szöveg,
18. 116. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve” szövegrész helyébe az „az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve” szöveg,
19. 116. § (2) bekezdésében az „a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelvével” szövegrész helyébe az „az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelvével” szöveg,
20. 134. § (2) bekezdésében a „95/A. §-ban” szövegrész helyébe a „95/A–95/B. §-ban” szöveg,
21. 134. § (5) bekezdés a) pontjában az „az adott üzleti év” szövegrész helyébe az „az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a” szöveg,
22. 136. § (3) bekezdésében a „137–143. §-ban” szövegrész helyébe a „137–141. §-ban” szöveg,
23. 141. § (9) bekezdésében a „részesedések értékét” szövegrész helyébe a „részesedések 139. § (4a)–(4b) bekezdés szerinti üzleti vagy cégértékkel csökkentett értékét” szöveg,
24. 152. § (2a) bekezdés c) pontjában a „2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja” szövegrész helyébe a „2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontja” szöveg,
25. 154. § (8) bekezdésében az „A 10. § (2) bekezdése szerinti vállalkozó” szövegrész helyébe az „Az a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozó, amely éves beszámolóját, összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze” szöveg,
26. 178. § (1) bekezdés f) pontjában a „végelszámolás” szövegrész helyébe a „végelszámolás, valamint a felszámolás” szöveg
lép.
230. § Hatályát veszti az Szt.
1. 3. § (6) bekezdés 3. pontjában az „a kockázati tőkejegy,” szövegrész,
2. 177. § (67) bekezdésében az „a Diákhitel Központ Zrt. és” szövegrész.
231. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9/F. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni)
„e) az 50. § (2c) bekezdés szerinti igazolás kiadásáért.”
232. § A Kkt. 33. § (1) bekezdése a következő p) és q) ponttal egészül ki:
(A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartása – az egyes kamarai tagokra vonatkozóan – a következő adatokat tartalmazza:)
„p) az 50. § (2c) bekezdése szerinti igazolás megszerzésének időpontja, illetve érvényességének időtartama,
q) az IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolás, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 10. § (6) bekezdés b) pontja szerinti IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítés-ráépülést igazoló bizonyítvány száma, kelte és a kiállító intézmény neve.”
233. § A Kkt. 41. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A kamara a könyvvizsgáló céget törli a nyilvántartásból)
„d) a könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törlése fegyelmi eljárás során kiszabott fegyelmi büntetés alkalmazása esetén.”
234. § A Kkt. 44. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása – az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan – a következő adatokat tartalmazza:)
„q) az 50. § (2c) bekezdése szerinti igazolás megszerzésének időpontja, illetve érvényességének időtartama.”
235. § (1) A Kkt. 50. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A kamarai tag könyvvizsgáló a Hpt. 8. § (4) bekezdése szerinti hitelintézetnél (a továbbiakban: bank) pénzügyi intézményi minősítés birtokában is csak akkor végezhet a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, ha rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által elismert, a feltételek teljesülésének igazolása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belüli:
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti banknál végzett számviteli, ellenőrzési gyakorlattal, vagy
b) legalább egy üzleti évre kiterjedően banknál végzett 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói gyakorlattal, vagy
c) a (2) bekezdés b) pontja szerint a pénzügyi intézményi minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett banknál végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában való közreműködéssel.”
(2) A Kkt. 50. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2c) A (2a) és (2b) bekezdés szerinti feltételek teljesülésének elismeréséről a közfelügyeleti hatóság igazolást állít ki, és az igazolásról szóló döntés véglegessé válásával egyidejűleg értesíti a kamarát. A feltételek teljesülésének elismerését a kamara rögzíti a kamarai nyilvántartásokban, és közzéteszi a honlapján.”
(3) A Kkt. 50. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2d) A (2c) bekezdés szerinti igazolás, a kiállításának naptári évét követő naptári év utolsó napjáig jogosít banknál a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatra vonatkozó megbízás elfogadására.”
236. § A Kkt. 89. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az okleveles könyvvizsgálói képzést az okleveles könyvvizsgálói képzési programba való felvételtől számított 3 éven belül meg kell kezdeni.”
237. § A Kkt. 90. § f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az okleveles könyvvizsgálói képzés főbb tanulmányi területei (a továbbiakban: modulok):]
„f) könyvvizsgálat és ellenőrzés,
g) pénzügyi és számviteli információs rendszerek.”
238. § A Kkt. 97. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A gyakorlati időbe kérelemre beszámítható a könyvvizsgáló jelölt által az okleveles könyvvizsgálói képzés számvitel és elemzés moduljának teljesítése és a könyvvizsgáló jelölti névjegyzékbe vétele közötti időben a (3) bekezdés szerinti, a kamara alapszabályában és mentori szabályzatában meghatározott módon szerzett, legalább 1 éves gyakorlat.”
239. § A Kkt. a következő alcímmel és 146/A. §-sal egészül ki:
„Pártoló személy, pártoló szervezet és szenior könyvvizsgáló
146/A. § (1) A kamara az alapszabályában és egyéb önkormányzati szabályzatában meghatározott feltételekkel pártoló személyi, pártoló szervezeti és szenior könyvvizsgálói jogviszonyt létesíthet.
(2) A pártoló személy, a pártoló szervezet és a szenior könyvvizsgáló kamarai nyilvántartásba vétele és a nyilvántartásból való törlése tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el, amely a pártoló személyi, a pártoló szervezeti és a szenior könyvvizsgálói jogviszony fennállásáról igazolást ad.
(3) A pártoló személyt, a pártoló szervezetet és a szenior könyvvizsgálót az (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével nem illetik meg a kamarai tagságból eredő jogok és nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.
(4) A pártoló személyi, a pártoló szervezeti és a szenior könyvvizsgálói jogviszony Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatás nyújtására nem jogosít.
(5) A pártoló személy, a pártoló szervezet és a szenior könyvvizsgáló jogosult:
a) tanácskozási joggal részt venni a lakóhelye szerint illetékes területi szervezet és meghívás alapján a kamara egyéb szerveinek tevékenységében,
b) igénybe venni a kamara által nyújtott – a kamara alapszabálya és egyéb önkormányzati szabályzata által meghatározott körű – szolgáltatásokat.
(6) A pártoló személy, a pártoló szervezet és a szenior könyvvizsgáló köteles:
a) megtartani a kamara alapszabálya és egyéb önkormányzati szabályzatai rá vonatkozó előírásait,
b) a kamara alapszabálya által megállapított éves díjat megfizetni.”
240. § A Kkt. 160. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A minőségellenőrnek az érintett gazdálkodó tevékenységéhez igazodó, legalább hároméves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie, ha a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéb, sajátos tevékenységet végző gazdálkodó tekintetében ellátott, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó kamarai minőségellenőrzésben vesz részt.”
241. § A Kkt. 163. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő e) ponttal egészül ki:
(A bizottság a minőségellenőrt törli a nyilvántartásból, ha)
„d) a 161. § (4) bekezdése szerinti igazolás 5 éves időtartama lejár,
e) a minőségellenőr elhalálozott.”
242. § A Kkt. 164. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bizottság felmenti a minőségellenőrt e feladatköréből, ha megbízatásának tartósan nem, vagy nem megfelelően tesz eleget.”
243. § A Kkt. 170. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Minőségellenőrzés során a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az ellenőrzés megindításától számított 90 nap.”
244. § A Kkt. 173/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vizsgálat során a határozat meghozatalára nyitva álló határidő a vizsgálat megindításától számított 90 nap.”
245. § A Kkt. „Átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 208/N. §-sal egészül ki:
„208/N. § (1) Azoknak a 159. § (1) bekezdése szerinti minőségellenőröknek, akiket a kamara az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 161. § (4) bekezdése hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett, a nyilvántartásba vételről kiállított igazolásuk a 161. § (4) bekezdése hatálybalépését követő 5 évig érvényes.
(2) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 170. § (4) és (6) bekezdését, 173/A. § (5) bekezdését, valamint a 173/B. § (15) bekezdését az azok hatálybalépését követően indult eljárásokra kell először alkalmazni.”
246. § A Kkt.
1. 5. § nyitó szövegrészében az „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „Az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
2. 44. § (3) bekezdésében az „l) és m) pontjában” szövegrész helyébe az „l), m) és q) pontjában” szöveg,
3. 50. § (2b) bekezdésében a „megfelel a (2a) bekezdésben foglalt feltételeknek” szövegrész helyébe a „rendelkezik a (2a) bekezdés szerinti feltételek teljesülésének elismeréséről szóló igazolással” szöveg,
4. 67/A. § (3) bekezdésében az „igazgató tanácsa és felügyelő testülete részére” szövegrész helyébe az „igazgató tanácsa, felügyelő testülete részére, valamint a közfelügyeleti hatóság elektronikus elérhetőségére” szöveg,
5. 89. § (1) bekezdésében az „5 naptári év” szövegrész helyébe „a képzési idő kezdő napjától számított 5. év utolsó napjáig tart” szöveg,
6. 98. § (1) bekezdés a) pontjában a „megfelel a 11. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeknek” szövegrész helyébe a „rendelkezik okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel” szöveg,
7. 149. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
8. 161. § (4) bekezdésében az „igazolást” szövegrész helyébe az „5 évre szóló igazolást” szöveg,
9. 170. § (4) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „8 napon” szöveg,
10. 173/B. § (15) bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe a „90 nap” szöveg,
11. 193. § (4) bekezdésében a „március 31-éig” szövegrész helyébe az „április 30-áig” szöveg
lép.
247. § Hatályát veszti a Kkt.
1. 41. § (1) bekezdés b) pontja,
2. 52. § (3) bekezdésében az „egyidejűleg vissza kell vonni az 50. § (6) bekezdése szerinti igazolást is” szövegrész,
3. 82. § nyitó szövegrészében a „felnőttképzésről szóló törvényben előírtak figyelembevételével” szövegrész,
4. 83. § (1) bekezdésben az „− a felnőttképzésről szóló törvény szerinti −” szövegrész,
5. 83. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „− felnőttképzésről szóló törvényben előírtak figyelembevételével −” szövegrész,
6. 91. § (2) bekezdés c) pontja,
7. 112. § b) pontjában az „a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gazdálkodó szervezetek (szervezetek) számára történő engedélyezéséről és az engedély megszűnéséről,” szövegrész.
248. § (1) A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) 3. § (3) bekezdés a) pontja az alábbi ae) alponttal egészül ki:
(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely kizárólag)
„ae) épületépítési projekt szervezése (TEÁOR 4110);”
(tevékenységet végez;)
(2) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)
„c) a létesítő okirata alapján, az ügyvezetés előterjesztésében, az éves rendes közgyűlésen legalább az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalék jóváhagyására tesz javaslatot, amelynek elfogadása esetén az osztalékot a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 30 kereskedési napon belül ki kell fizetni, azzal, hogy abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság szabad pénzeszközeinek összege nem éri el az elvárt osztalék összegét, akkor az ügyvezetés a szabad pénzeszközök összegének legalább 90%-át javasolja osztalékként kifizetni;”
(3) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)
„g) kizárólag törzsrészvényt, elsőbbségi részvényt (kivéve a Ptk. 3:232. § (2) bekezdése szerinti jogot biztosító elsőbbségi részvényt) és dolgozói részvényt bocsát ki azzal, hogy osztalékelsőbbségi jog egyik részvényfajtához sem fűződhet. E rendelkezés alkalmazása során a h) pont hb) alpontja szerinti korlátozással kibocsátott részvénysorozat azonos tekintet alá esik a szabályozott ingatlanbefektetési társaság más törzsrészvény sorozatával;”
(4) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)
„i) a h) pont hb) alpontjának történő megfelelés esetén legalább a közkéz-hányad mértékének megfelelő névértékben törzsrészvények önálló sorozatát bevezeti a szabályozott piacra.”
(5) A Szit. tv. 3. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A (3) bekezdés h) pontjának alkalmazásában a részvényesek közvetett részesedésének mértékét a Ptk. 8:2. § (4) és (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell kiszámítani.”
249. § A Szit. tv. 3. § (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága csak olyan vállalkozás lehet,)
„a) amely a létesítő okirata alapján, az ügyvezetés előterjesztésében, az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalék kifizetésére tesz javaslatot, amelynek elfogadása esetén az osztalékot a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 30 kereskedési napon belül ki kell fizetni, azzal, hogy abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága szabad pénzeszközeinek összege nem éri el az elvárt osztalék összegét, akkor az ügyvezetés a szabad pénzeszközök összegének 100%-át javasolja osztalékként kifizetni, és”
250. § A Szit. tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság eszközportfóliója az ingatlanokon kívül kizárólag a 3. § (3) bekezdés a) pontjában nevesített tevékenységek végzéséhez indokolt eszközöket, látra szóló és lekötött bankbetétet, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott állampapírt, nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, elismert tőkepiacra bevezetett értékpapírt, valamint a projekttársaságai, más szabályozott ingatlanbefektetési társaság, főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) vagy lakó- és nem lakó épület építésével (TEÁOR 4120) foglalkozó gazdasági társaság tulajdoni részesedését tartalmazhatja, továbbá devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek és az ingatlanügyletekhez kapcsolódó kiadások árfolyamkockázatának, valamint hitelfinanszírozás deviza- és kamatkockázatainak fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket tartalmazhat. A mérlegfőösszeg 10%-át meghaladó értékű eszköz beszerzése kizárólag a szabályozott ingatlanbefektetési társaság felügyelőbizottságának előzetes jóváhagyása után lehetséges. Amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési társaság a Ptk. 3:285. §-a szerint egységes irányítási rendszerben működik, úgy a mérlegfőösszeg 10%-át meghaladó értékű eszköz beszerzéséhez kizárólag akkor tekinthető megadottnak az igazgatótanács előzetes hozzájárulása, ha a Ptk. 3:287. §-a szerinti független tagok többsége is a beszerzés jóváhagyása mellett szavazott.”
251. § A Szit. tv.
1. 2. § 4. pont a) alpontjában a „tisztségviselő, az igazgatótanács tagja” szövegrész helyébe a „tisztségviselő” szöveg,
2. 3. § (3) bekezdés d) pontjában a „foglalkozó” szövegrész helyébe a „vagy lakó- és nem lakó épület építésével (TEÁOR 4120) foglalkozó” szöveg,
3. 3. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontjában a „dolgozói részvények” szövegrész helyébe a „dolgozói vagy elsőbbségi részvények” szöveg,
4. 3. § (3a) bekezdésében az „igazgatósága” szövegrészek helyébe az „ügyvezetése” szöveg,
5. 3. § (9) bekezdésében a „h) pontja” szövegrész helyébe a „h) pontjának hb) alpontja” szöveg
lép.
252. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. § (2)–(2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter képviseli a Magyar Államot a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos pályázati és pályázat nélküli ajánlattételi eljárásban, valamint a koncessziós szerződések megkötése és végrehajtása során.
(2a) A szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter ellátja a szerencsejáték-szervezés felügyeletét és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság irányítását.
(2b) A szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó nemzetközi szerződés esetén a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter, az egyéb, szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó két- vagy többoldalú szerződés esetén a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője jár el a szerződés előkészítése, megkötése, módosítása, megszüntetése során és felel a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért.”
(2) Az Szjtv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter a sorsolások lebonyolítását, ellenőrzését, közhitelű tanúsítását, a nyereményekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a végelszámolás rendszerét külön szabályozza.”
(3) Az Szjtv. 27. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter a játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai (a továbbiakban: a játékkaszinó alkalmazottai) összetételére, a képesítés feltételeire, az egyes játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó biztonságának, valamint pénzkezelésének ellenőrzésére külön szabályokat állapít meg.”
(4) Az Szjtv. 36/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/K. § A szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter féléves gyakorisággal – a tárgyév július 20. és a tárgyévet követő január 20. napjáig – beszámol a Kormánynak a 13/A–13/B. §-ok és a IV. fejezet szerinti feladatok végrehajtásáról.”
(5) Az Szjtv. 36/L. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Megállapodás végrehajtása során hatáskörrel rendelkező hatóság (a továbbiakban: magyar hatóság) a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter. A magyar hatóság a Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos eljárási cselekményeket a szerencsejáték-felügyeleti hatóság útján is teljesítheti. A szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter e hatásköre gyakorlásához kapcsolódóan az adópolitikáért felelős minisztertől adatszolgáltatást, tájékoztatást kérhet.”
(6) Az Szjtv. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter, hogy
a) a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel,
b) az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével,
c) a játéktervvel,
d) a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal,
e) a pénznyerő automaták, a játékautomaták, a kártyatermek és a játékkaszinók üzemeltetésével,
f) a gazdátlan, szerencsejáték keretében használt játékeszköznek a Polgári Törvénykönyvben foglaltaktól eltérő tulajdonszerzésével,
g) a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvétel feltételeivel, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság feladataival,
h) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a pénzforgalmi szolgáltató 13/A. § (1) bekezdés szerinti eljárásával és ezen eljárás ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”
(7) Az Szjtv.
a) 4. § (1) és (6) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében és 27. § (12) bekezdésében az „az adópolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter” szöveg,
b) 4. § (3) bekezdésében az „Az adópolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „A szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter” szöveg,
c) 27/B. § (2) bekezdés g) pontjában az „a miniszter” szövegrész helyébe az „a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter” szöveg
lép.”
253. § (1) Bevándorlási különadó-köteles a bevándorlást segítő tevékenység magyarországi végzésének anyagi támogatása vagy Magyarországon székhellyel rendelkező, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésének anyagi támogatása.
(2) Bevándorlást segítő tevékenységnek minősül minden olyan program, akció, tevékenység, amely közvetlenül vagy közvetve a bevándorlás [az emberek véglegesnek szánt áttelepülését lakóhelyük szerinti országból másik országba, ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 1. § (1) bekezdés szerinti eseteket] előmozdítására irányul, és
a) média kampányok, média szemináriumok folytatása, és az azokban való részvétel;
b) oktatásszervezés;
c) hálózatépítés és működtetés vagy
d) a bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenység
keretében valósul meg.
(3) A bevándorlási különadó alapja
a) az (5) bekezdés szerinti adóalany esetében az (1) bekezdés szerinti anyagi támogatás összege,
b) a (7) bekezdés szerinti adóalany esetében a (2) bekezdés szerinti tevékenység végzése során felmerült költség.
(4) A bevándorlási különadó mértéke a bevándorlási különadó alapjának 25%-a.
(5) A bevándorlási különadó alanya az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző szervezet, ide nem értve a pártot és a pártalapítványt, továbbá azt a szervezetet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó.
(6) A bevándorlási különadó (5) bekezdés szerinti alanya legkésőbb a (8) bekezdés a) pont szerinti időpontig köteles nyilatkozatot adni a (2) bekezdés szerinti tevékenységet végző magyarországi székhelyű szervezet számára arról, hogy a bevándorlási különadóját teljes körűen bevallotta.
(7) A bevándorlási különadó alanya a (2) bekezdés szerinti tevékenységet végző magyarországi székhelyű szervezet, ha a (8) bekezdés b) pontja szerinti időpontig nem rendelkezik a (6) bekezdés szerinti nyilatkozattal.
(8) A bevándorlási különadót
a) az (5) bekezdés szerinti adóalany esetében az (1) bekezdés szerinti anyagi támogatás nyújtását
b) a (7) bekezdés szerinti adóalany esetében az (1) bekezdés szerinti anyagi támogatás felhasználását követő hónap 15. napjáig kell megállapítani, bevallani és ezzel egyidejűleg megfizetni.
(9) A (2) bekezdés szerinti tevékenységet végző magyarországi székhelyű szervezet a (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot – az anyagi támogatást nyújtó nevének, levélcímének, más ismert azonosító adatának és az anyagi támogatás összegének egyidejű közlésével – a kézhezvételt követő hónap 15. napjáig benyújtja az állami adóhatósághoz.
(10) Amennyiben az állami adóhatóság megállapítja, hogy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozat valótlan, az (5) bekezdés szerinti adóalanyt határozatban kötelezi a be nem vallott adó, továbbá annak 50%-át kitevő adóbírság megfizetésére.
(11) A bevándorlási különadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el.
(12) A bevándorlási különadóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi és kizárólag határvédelmi feladatok ellátására szolgál.
254. § Az Alaptörvény IX. cikkében és XI. cikkében foglalt alapvető értékek biztosítására nonprofit gazdasági társaság által alapított alapítvány részére nyújtott térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.
255. § (1) Ez a törvény – a (2)–(14) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 100. §–102. §, a 104. § és a 252. § 2018. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3) A 194. §, 196. §, 197. §, 199. §–205. § e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(4) A 19. § (1) bekezdése, 22. §, 25. § (2) bekezdése, 31. §, 53. §, 54. § 10. pontja, 111. §, 116. § 11. pontja, 195. §, 198. §, 253. § e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(5) A 115. §, 147. §, 148. § 3. pontja 2018. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6) A 47. §, 145. § 2018. december 1-jén lép hatályba.
(7) A 32. § 2018. december 21-én lép hatályba.
(8) Az 1. § (2)–(5) bekezdése, 2. §–14. §, 17. § 1–5., 7., 9., 12., 14., 16–23. pontja, 18. § 1., 3., 8., 9., 12–15., 17–19. pontja, 19. § (3) bekezdése, 20. § (2)–(3) bekezdése, 21. §, 26. § 1–3., 6., 8., 9. pontja, 27. §, 28. § (1) bekezdése, 33. §–40. §, 43. § 1–2. pontja, 44. §–46. §, 48. §, 50. § (1), (3)–(4) bekezdése, 51. §, 52. §, 56. §, 57. §, 59. §–62. §, 65. §–70. §, 73. §, 75. §, 76. §, 78. §–80. §, 84. § 1–3., 7., 13. pontja, 85. §, 95. § a) pontja, 103. §, 105. §–110. §, 112. §, 113. §, 116. § 1–7., 9–10., 12–13. pontja, 117. §–126. §, 128. §, 131. §–137. §, 139. §–141. §, 146. §, 148. § 1–2. pontja, 149. § (1) bekezdése, 152. §, 154. §, 156. §–158. §, 161. §, 162. §, 166. § 1–4. pontja, 176. §, 179. §, 181. §, 183. §, 184. § (2) bekezdése, 185. §, 187. § 2., 4., 5., 7., 9., 10. pontja, 188. § 2–3. pontja, 214. §–224. §, 228. §, 229. § 1–17., 20–21., 25. pontja, az 1. melléklet 4. pontja, a 2–7. melléklet, a 17. melléklet 1. pontja, a 18. melléklet, a 19. melléklet 2–3. pontja, a 20–21. melléklet 2019. január 1-jén lép hatályba.
(9) A 63. §, 74. §, 84. § 8–10., 12. pontja, 86. §–88. §, 90. §–94. §, 129. §, a 8–10. melléklet, a 12–16. melléklet 2019. július 1-jén lép hatályba.
(10) A 64. § 2021. január 1-jén lép hatályba.
(11) A 96. § 1–8. pontja 2022. július 1-jén lép hatályba.
(12) A 81. § és a 96. § 9. pontja hatálybalépésének napja az adópolitikáért felelős miniszter azon egyedi határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő 31. nap, amely megállapítja Magyarország és a Szerbia Köztársaság közötti viszonosság megszűnésének időpontját.
(13) A 95. § b) pontja és a 17. melléklet 2. pontja a Török Köztársaságnak a Magyarország számára címzett, az adó-visszatérítésnek a Török Köztársaság által a belföldön letelepedett adóalanyok részére való biztosításáról szóló értesítés kézhezvételéről szóló, az adópolitikáért felelős miniszter határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon lép hatályba.
(14) A 82. § és a 96. § 10. pontja hatálybalépésének napja az adópolitikáért felelős miniszter azon egyedi határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő 31. nap, amely megállapítja Magyarország és a Török Köztársaság közötti viszonosság megszűnésének időpontját.
256. § E törvény 57. §-a, 58. §-a, 60. §-a, 66. §-a, 67. §-a, 69. §-a, 70. §-a, 75. §-a, 76. §-a, 84. § 1. és 13. pontja, 187. § 3. pontja
a) a 2006/112/EK irányelvnek az utalványok megítélése tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. június 27-i 2016/1065/EU tanácsi irányelvnek;
b) a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 5-i 2017/2455/EU tanácsi irányelvnek;
történő megfelelést szolgálja.
257. § E törvény 17. alcíme tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
258. § Nem lép hatályba
1. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény 4. §-a és 7. §-a;
2. az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény 19. § d)–e) és g) pontja, valamint a 29. § 1. pontja;
3. az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény 154. §-a.
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 3. pont 3.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közcélú juttatások körében adómentes:)
„3.5. a köztársasági elnök, a volt köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke által a számára biztosított előirányzat terhére közcélú felajánlás, adomány, vállalás címén közvetlenül magánszemélynek juttatott vagyoni érték;”
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.7. alpont e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„e) az Európai Unió bővítési és partnerségi politikájának intézményfejlesztési eszközei keretében, így különösen az ikerintézményi (Twinning) program keretében a magánszemély számára adott olyan, az Európai Unió által finanszírozott juttatás, amelynek mértékét az Európai Unió rendelkezése szerint állapítják meg, és amely a magánszemély külföldre történő kiutazásának és külföldi tartózkodásának költségei fedezetére szolgál (ideértve különösen az utazási költségtérítést és a napidíjat, de ide nem értve a szakértői díjat) azzal, hogy az adómentesség alkalmazása esetén a magánszemély a külföldre történő kiutazással és a külföldi tartózkodással kapcsolatban felmerülő költségeit semmilyen tevékenységéből származó bevételével szemben nem számolhatja el,”
3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.40–7.41. alponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.40. a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjából jogszabály alapján visszatérített összeg;
7.41. a Kormány egyedi döntésével a központi költségvetés által biztosított forrás terhére, a lakosság széles köre részére a helyi önkormányzat közreműködésével természetben biztosított juttatás vagy ennek pénzbeli térítése révén megszerzett bevétel.”
4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:
az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott)
„c) bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg;”
Az Szja tv. 6. számú melléklet II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek fejezet A) és B) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek:)
„A) Állat, állati termék
| Sor- szám | Megnevezés | Vámtarifaszám | |
| 1. | Élő állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a méhbábot, a méhrajt is) kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, a laboratóriumi állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és állatkerti állat, a vadon élő, a vadasparkban és a vadaskertben élő fajok, a természetvédelmi oltalom alatt álló, gyűjtési tilalom alá eső állatfajok | 0101-0106-ból, 0301-ből, 0306-ból, 0307-ből | |
| 2. | Tej és tejipari termék | 0401-0406 | |
| 3. | Madártojás héjában kivéve a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élő madár tojása | 0407 | |
| 4. | Természetes méz (ideértve a lépes-, a termelői és más természetes mézet is) | 0409 | |
| 5. | Állati eredetű termék: nyers állati szőr nem textilipari célra, nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyers finom vagy durva állati szőr | 0502, 0511 99 85-ből, a 0505-ből, az 5101-ből, 5102 | |
| 6. | Nyers méhviasz és feldolgozási maradék termék | 152190 91-ből 152200 99-ből | |
| 7. | Propolisz (méhszurok), továbbá Méhpempő nyers virágpor Méhméreg máshova nem sorolt méhészeti termék | 130190-ből 0410-ből 121299 95-ből 300190 98-ból 210690 98-ból |
B) Növény, növényi termék
| 8. | Élő növény kivéve: a hínár, az alga | 0601-ből, a 0602-ből | |
| 9. | Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész kivéve: a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág | 0603, a 0604-ből | |
| 10. | Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, csumázott zöldség, burgonya | 0701-0714 | |
| 11. | Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja étkezésre alkalmas állapotban, frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs | 0801-0814 | |
| 12. | Fűszernövények és fűszerek: | ||
| Fűszerpaprika | 0904 21-ből 0904 22-ből | ||
| Borókabogyó | 0909 61-ből 0909 62-ből | ||
| Sáfrány | 0910 20 | ||
| Kakukkfű | 0910 99 31, 0910 99 33, 0910 99 39 | ||
| Ánizsmag | 0909 61-ből 0909 62-ből | ||
| Köménymag | 0909 31, 0909 32 | ||
| Kapormag | 0910 99 91-ből és 0910 99 99-ből | ||
| Más hazai fűszernövények | 0709 99-ből 1211 90-ből | ||
| 13. | Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres rozs, árpa, zab, kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles, kanárimag, triticale és más hibrid kivéve: a malomiparban megmunkáltakat | 1001-1005, 100610, 1007-1008 | |
| 14. | Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó, ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag | 1201-1207 | |
| 15. | Mag, gyümölcs vagy spóra vetési célra | 1209 | |
| 16. | Ipari növények: – Komlótoboz frissen vagy szárítva, őrölve, porítva vagy labdacs (pellet) alakban is; lupulin, – növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-, növényvédőszer- és hasonló iparban alapanyaga (angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag, bojtorján, borágófű, csillagvirág-hagyma, diólevél, fehér és fekete üröm, fekete bodza, fenyőrügy, galangagyökér, gyermekláncfű, gyűszűvirág, hársfavirág és -levél, hunyor, imola, izsóp, kamillavirág, kökörcsin, macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika, nadragulya, nőszirom, orvosi pemetefű, ökörfark-kóró, papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagos müge, szárcsagyökér, tárnics, útifű, vadmajoranna, vasfű, veronikafű, vidrafű, zsálya stb.), hazai gyógynövények | 1210 1211-ből | |
| – szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack- és szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér | 1212-ből 1213 | ||
| – gabonaszalma és -pelyva nyersen, vágva, őrölve, sajtolva vagy labdacs (pellet) alakban is – takarmánynövény: karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna (alfalfa), lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény labdacs (pellet) alakban is | 1214-ből | ||
| 17. | Növényi eredetű nyersanyag fonásra, illetve seprű vagy ecset készítésére: nád, sás, fűzfavessző | 1401-ből, 1404 90-ből | |
| 18. | Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált, illetve közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs és dió hazai termékből | 2001-2009-ből | |
| 19. | Szőlőbor (tényleges alkoholtartalma legfeljebb 22 térfogatszázalék) | 220421-ből, 2204 22-97-ből, 2204-22-98-ból 2204 29-ből, | |
| 20. | Más szőlőmust | 2204 30 | |
| 21. | Állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termék: makk, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, -csuhé, -levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb | 2308 00 40-ből, 2308 00 90-ből | |
| 22. | Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagy fermentálva, dohányhulladék | 2401-ből | |
| 23. | Szerves trágya | 3101 | |
| 24. | Szőlővenyige, fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék | 4401-ből | |
| 25. | Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek, pózna, bot stb. | 4404-ből | |
| 26. | Len és valódi kender (Cannabis sativa L), nyersen | 5301-ből 5302-ből | |
| 27. | Karácsonyfa | 0604-ből | |
| 28. | Borseprő, nyers borkő | 2307 | |
| 29. | Szőlőtörköly | 2308 00 11 2308 00 19” |
1. Az Szja tv. 11. számú melléklet I. fejezet 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:)
„19. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez kötött belföldi, nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatásként vagy engedélyhez kötött nemzetközi közúti szolgáltatásként lenne nyújtható; e pont rendelkezése nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;”
2. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)
„h) Az 1995. december 31-e után üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett, a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8484, 8487, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó elektromos berendezések, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető, kivéve, ha az adózó az e fejezet alapján érvényesíthető magasabb kulcs alkalmazását választja.
i) A vállalkozási övezetben telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó a vállalkozási övezetté minősítést követően, de legkésőbb 2002. december 31-én ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök – kivéve a közúti gépjárművet (HR 8701-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok), az épületet és az építményt – esetében egyösszegű, valamint a vállalkozási övezetté minősítést követően, de legkésőbb 2002. december 31-én ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett épület, építmény esetében évi 10 százalék mértékű értékcsökkenési leírást érvényesíthet. E rendelkezés alkalmazásában vállalkozási övezetnek minősül a jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység.”
3. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)
„l) A HR 8443 31, 8443 32, 8471 8528 42; 8528 52, vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gép, berendezés esetében az egyéni vállalkozó 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.”
4. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 3. pont d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai)
„d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek
da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
1. a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések;
2. a HR 8443 31, 8443 32, 8471 8528 42; 8528 52, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések;
3. a HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok;
4. a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések;
5. a HR, 8470, 8472, vtsz.-ok, valamint a HR 8443 39 vtsz.-alszám alól a nyomtatók;
6. a HR 8419 11 00, 8541 40 90 vtsz.-alszámok;
7. a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések;
8. a HR 8417 80 70 vtsz.-ből, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;
9. a HR 8421 21 vtsz.-alszámok;
10. a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések;
11. a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;
12. a HR 8419 20 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.
db) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
a HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz.-ok.
dc) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
Minden más – a da)–db) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.”
1. A Tao. törvény 1. számú melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Az 1995. december 31-e után az adózó vagy jogelődje által üzembe helyezett, más által korábban még használatba nem vett, a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8484, 8487, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó elektromos berendezések, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető.”
2. A Tao. törvény 1. számú melléklet 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. A HR 8443 31, 8443 32, 8471 8528 42; 8528 52 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gép, berendezés esetében az adózó 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.”
1. A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. rész a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
1. A HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések.
2. A HR 8443 31, 8443 32, 8471 8528 42; 8528 52, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések.
3. A HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok.
4. A HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő- és vizsgáló berendezések.
5. A HR 8470, 8472 vtsz.-ok.
6. A HR 8419 11, 8541 40 vtsz.-alszámok.
7. A HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések.
8. A HR 8417 80 70 vtsz.-ból, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések.
9. A HR 8421 21 vtsz.-alszámok.
10. A HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyezőanyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések.
11. A HR 8421 31, 8421 39 vtsz.-alszámok.
12. A HR 8419 20 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.
b) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
A HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok.”
2. A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. rész d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) 10%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
Hulladék ágazat tevékenységét közvetlenül szolgáló gépek, műszaki berendezések, járművek.”
1. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik;”
2. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„14. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér a külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) napibérként meghatározott összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés;”
Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 54. pontja az alábbiak szerint módosul:
| (Sor- szám | Megnevezés | vtsz.) | |
| „54. | Tej (kivéve az anyatejet) | 0401 10-ből 0401 20-ból” |
Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat helyébe a következő táblázat lép:
[A 82. § (2) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások]
„I. rész: termékek
| Sor- szám | Megnevezés | vtsz. | |
| 1. | Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan humán gyógyszerek, amelyeket külön jogszabályban meghatározott hatóság forgalomba hozatalra engedélyezett, valamint a nem kereskedelmi jellegű áruforgalomban az erre jogosult hatóság engedélyével importált gyógyszerek; Humán gyógyászati célú magisztrális készítmények. | ||
| 2. | Hagyományos gyógynövény drogok közvetlen lakossági fogyasztásra, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben | 1211 90 86; 1211 50 00-ból 1302-ből | |
| 3. | Az arra feljogosított hatóság által engedélyezett humán célra felhasználásra kerülő diagnosztikai reagensek | 3002 11-ből; 3002 12-ből; 3002 13-ból; 3002 14-ből; 3002 15-ből 3002 19-ből 3002 90-ből 3006 20-ból 3006 30-ból 3821-ből 3822-ből | |
| 4. | Orvosi radioaktív izotópok | 2844 40 20 00-ból | |
| 5. | Speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (élelmiszerek), valamint anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek (élelmiszerek), | 1901 10 00-ból 2106 90 92-ből 2106 90 98-ból | |
| 6. | Egészségügyi oxigén (max. 10, ill. 20 liter űrtartalmú, 150, ill. 200 bar nyomású palackban kiszerelve vagy cseppfolyós formában, kizárólag gyógyszerkönyvi minőségű termék) | 2804 40-ből |
