Időállapot: közlönyállapot (2018.XI.23.)

2018. évi LXXXII. törvény - az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról 3/4. oldal

148. § Az Air. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha

a) az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, vagy

b) az eljárásban a magyar nyelvet nem ismerő külföldi adóhatósági tisztviselő vesz részt,

tolmácsot kell alkalmazni.”

149. § Az Air. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A döntés tartalmazza:

a) az eljáró adóhatóság, az adózó és az ügy azonosításához szükséges minden adatot,

b) a rendelkező részt az adóhatóság döntésével, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel,

c) a megállapított tényállásra és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokra, az adózó által felajánlott és mellőzött bizonyítékokra, a mérlegelés és a döntés indokaira, az ügyintézési határidő leteltének napjára, továbbá a döntést megalapozó, valamint a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást, valamint

d) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával.”

150. § Az Air. a következő 77/A. §-sal egészül ki:

„77/A. § [A hirdetményi közlés]

A közlést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha

a) az adózó elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége, lakcíme, székhelye ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyre költözött, és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel,

b) a jogutód nem ismert,

c) az adózó nem jelölt meg kézbesítési meghatalmazottat, vagy

d) azt törvény vagy kormányrendelet előírja.”

151. § Az Air. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatósági iratot ideértve a döntést is – a meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó esetében a képviselőnek kell kézbesíteni hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. A személyes megjelenésre szóló idézés kézbesítése a megidézett személy részére történik, a meghatalmazott egyidejű értesítésével. Az adózó kérheti, hogy az adott ügyben az adóhatóság akkor is a számára kézbesítse az iratokat, ha meghatalmazott képviselője van.”

152. § Az Air. 82. §–84. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„82. § [Biztosítási intézkedés]

(1) Ha valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, az adóhatóság biztosítási intézkedésként végzéssel elrendeli a pénzkövetelés biztosítását.

(2) Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági döntésben meghatározott teljesítési határidő még nem telt le.

(3) A biztosítási intézkedést az az adóhatóság rendeli el, amelyik a fizetési kötelezettséget megállapító döntést hozta.

(4) A biztosítási intézkedést elrendelő végzés ellen előterjesztett fellebbezésnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(5) A végrehajtási eljárás alapjául szolgáló döntés megsemmisítése esetén a biztosítási intézkedést meg kell szüntetni.

(6) A biztosítási intézkedést elrendelő végzés végrehajtása során elvégzett cselekmény hatálya kiterjed a végrehajtási eljárásra is.

(7) Az adóhatóság a biztosítási intézkedést megszünteti, ha az elrendelésének oka megszűnt, vagy az adózó a biztosítási intézkedés elrendelésének alapjául szolgáló összeget az adóhatóságnál letétbe helyezte.

(8) A biztosítási intézkedés megszűnik a fizetési kötelezettséget megállapító, végrehajtható adóhatósági döntésben meghatározott teljesítési határidő lejártával.

83. § [Ideiglenes biztosítási intézkedés]

(1) Ha megalapozottan feltételezhető, hogy az érdemi döntésben elrendelhető kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, az adóhatóság az ügy érdemében való döntéshozatal előtt – ideiglenes biztosítási intézkedésként – a 82. §-ban meghatározott intézkedéseket az erre okot adó körülmények felmerülésétől számított öt napon belül rendelheti el.

(2) Az ideiglenes biztosítási intézkedés tekintetében az e §-ban meghatározott eltérésekkel a biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az ideiglenes biztosítási intézkedést elrendelő végzés a 73. §-ban meghatározottakon felül a biztosítandó összeg alapját képező számításokat is tartalmazza.

(3) Az adóhatóság a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági döntésben köteles rendelkezni az elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedés megszüntetéséről, és amennyiben annak feltételei fennállnak, rendelkezhet biztosítási intézkedés elrendeléséről. A biztosítási intézkedés elrendelése esetén az ideiglenes biztosítási intézkedés megszüntetése nem érinti az annak hatálya alatt foganatosított cselekményeket.

84. § [Kifizetés engedélyezése]

(1) Ha az állami adó- és vámhatóság az adóellenőrzés során az adózó fizetési számláját biztosítási intézkedés vagy ideiglenes biztosítási intézkedés keretében zárolja, az állami adó-és vámhatóság az adózó kérelmére, az általa meghatározott sorrendben és összegben engedélyezheti a zárolt fizetési számláról történő kifizetések meghatározott személyek részére történő teljesítését.

(2) Az állami adó- és vámhatóság abban az esetben engedélyezi a zárolt fizetési számláról történő kifizetést, ha az adózó igazolja, hogy a zárolt vagyonán kívüli forrásból nem képes a kifizetéseit teljesíteni, vagy azzal a tevékenysége aránytalan korlátozást szenvedne. A zárolt fizetési számláról történő kifizetés a biztosítási intézkedés alapjául szolgáló, fizetési kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásáig engedélyezhető.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a kifizetés engedélyezése iránti kérelemről tizenöt napon belül dönt.

(4) A kifizetés engedélyezését elutasító és a kifizetést részben engedélyező végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A kifizetést részben engedélyező végzés az ellene benyújtott fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a kifizetést részben vagy teljes egészében engedélyező végzést a kifizetés teljesítése érdekében megküldi az adózó zárolt fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatónak.

(6) Az állami adó- és vámhatóság által engedélyezett kifizetés más követelés fedezetére nem számolható el, továbbá az végrehajtás alól mentes.”

153. § (1) Az Air. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kötelező az adóellenőrzést lefolytatni

a) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóellenőrzés esetén

aa) a kockázatos adózónál, ha végelszámolását rendelték el,

ab) az Állami Számvevőszék elnökének megkeresése alapján,

ac) az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter utasítása alapján,

ad) annál a gazdasági társaságnál, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív,

b) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóellenőrzés esetén

ba) az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján,

bb) az Állami Számvevőszék elnökének megkeresése alapján

bc) az adópolitikáért felelős miniszter utasítása alapján.”

(2) Az Air. 87. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti adóellenőrzést az állami adó- és vámhatóság a második üzleti év beszámolójának elfogadását követően folytatja le.

(1b) Az (1) bekezdés a) pont ad) alpontját a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság esetében az első négy üzleti év tekintetében nem kell alkalmazni. Jogutódlás esetén az (1) bekezdés a) alpont ad) alpontja szerinti feltételek teljesülése tekintetében a jogelőd gazdasági társaság működését is figyelembe kell venni.”

154. § Az Air. a következő 87/A. §-sal egészül ki:

„87/A. § [Az Európai Unió tagállamai között a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés keretében végzett ellenőrzés egyes szabályai]

(1) E törvény ellenőrzésre vonatkozó szabályait a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 2010. október 7-ei 904/2010 EU tanácsi rendelet (a továbbiakban: 904/2010/EU tanácsi rendelet) szerinti ellenőrzésre az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a 904/2010/EU tanácsi rendelet 7. cikk (4a) bekezdése alapján ellenőrzés lefolytatására kerül sor, és az állami adó- és vámhatóság igényli a megkereső hatóságok tisztviselőinek aktív közreműködését, az ellenőrzés lefolytatása során a megkereső hatóság tisztviselője

a) beléphet ugyanazokba a helyiségekbe, amelyekbe az adóellenőr beléphet,

b) hozzáférhet ugyanazokhoz a dokumentumokhoz, amelyekhez az adóellenőr hozzáférhet, és

c) nyilatkozattételre hívhatja fel az adózót.

(3) Ha a 904/2010/EU tanácsi rendelet 7. cikk (4a) bekezdése alapján ellenőrzés lefolytatására kerül sor, és az állami adó- és vámhatóság nem igényli a megkereső hatóságok tisztviselőinek aktív közreműködését, a megkereső hatóság tisztviselője jelen lehet az ellenőrzés lefolytatása során. Az e bekezdés szerinti esetben a megkereső hatóság tisztviselője a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogokat a megkeresett hatóság tisztviselőjének a közvetítésével gyakorolja.

(4) Ha a 904/2010/EU tanácsi rendelet 7. cikk (4a) bekezdése alapján ellenőrzés lefolytatására kerül sor – ideértve a (2) és (3) bekezdés szerinti esetet is –, az állami adó- és vámhatóság biztosítja a megkereső hatóságok tisztviselőinek a konzultációs célú jelenlétét.

(5) Ha a 904/2010/EU tanácsi rendelet 28. cikk (2a) bekezdése alapján ellenőrzés lefolytatására kerül sor, a megkereső hatóság tisztségviselőinek jogkörére a (2) bekezdésben foglaltak irányadóak.

(6) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben az ellenőrzést csak akkor lehet lefolytatni, ha a megkereső tagállamok tisztviselőinek az ellenőrzés céljából való részvétele, illetve jelenléte biztosított.”

155. § (1) Az Air. 93. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felülellenőrzést folytat le a felettes szerv, ha)

„a) állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ellenőrzés esetén az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ellenőrzés esetén az adópolitikáért felelős miniszter, ellenőrzéssel már lezárt időszak ellenőrzését rendelte el, vagy az Állami Számvevőszék elnöke, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az önkormányzat képviselő-testülete ellenőrzéssel már lezárt időszak ellenőrzését kezdeményezte,”

(2) Az Air. 93. § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a felülellenőrzés alkalmával a felettes szerv a korábbi ellenőrzés által feltárt tényekhez, adatokhoz, körülményekhez, minősítéshez képest eltérést állapít meg, és ez az adófizetési kötelezettséget érinti, a felettes szerv a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot megváltoztatja, határozat hiányában elsőfokú határozatot hoz.”

(3) Az Air. 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felülellenőrzés megállapításairól hozott határozat ellen az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszterhez, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ellenőrzés esetén az adópolitikáért felelős miniszterhez intézett, a felülellenőrzést lefolytató szervnél benyújtott fellebbezésnek van helye.”

156. § Az Air. 94. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az önkormányzati adóhatóság által végzett adóellenőrzés időtartama a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén – feltéve, hogy az adózó az ellenőrzést nem akadályozza – nem haladhatja meg a száznyolcvan napot.”

157. § Az Air. 124. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) E § alkalmazásában új tény, illetve új bizonyíték az adózó által nem hivatkozott és az elsőfokú adóhatóság által a döntéshozatalkor, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő leteltekor nem ismert tény, illetve bizonyíték, valamint az adózó által hivatkozott, de a döntéshozatalig, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő leteltéig az elsőfokú adóhatósághoz elő nem terjesztett bizonyíték.”

158. § (1) Az Air. 129. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az új eljárás során – semmisségi okon kívül – nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről az eljárás alanyának a megelőző eljárásban hozott elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő. Az adóhatóság felhívásának tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést. Iratpótlás elmulasztása esetén további feltétel, hogy az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzés, kiegészítő ellenőrzés során az ellenőrzés akadályozása miatt eljárási bírságot szabjon ki”

(2) Az Air. 129. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az adóhatóság a felettes szerv vagy a bíróság által elrendelt új eljárást a döntés közlésétől számított hatvan napon belül kezdi meg.”

159. § Az Air. 56. alcíme a következő 139/B. §-sal egészül ki:

„139/B. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított rendelkezésekhez]

(1) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 62. § (3) bekezdését, 73. § (1) bekezdését és 93. § (3a) bekezdését a 2019. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Módtv.2.-vel megállapított 82–84. §-t a 2019. január 1-jét követően elrendelt biztosítási intézkedések és ideiglenes biztosítási intézkedések tekintetében kell alkalmazni.

(3) A Módtv.2.-vel megállapított 87. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontját és (1a)–(1b) bekezdését a 2019-ben és azt követően kezdődő üzleti évek tekintetében kell alkalmazni.”

160. § Az Air. 140. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény 30. §-a, 67. § (1) bekezdés b) pontja, 87/A. §-a, és 97. § (1) bekezdés a) pontja a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló 2018. október 2-i 2018/1541/EU tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

161. § Az Air.

1. 17. § (1) bekezdés a) pontjában a „foglalkoztatott,” szövegrész helyébe a „foglalkoztatott – fióktelep esetében ide értve az anyavállalat foglalkoztatottját is –,” szöveg,

2. 22. § c) pontjában az „az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozásában” szövegrész helyébe az „az Art. vonatkozásában” szöveg,

3. 36. § (2) bekezdésében a „Ha törvény másként nem rendelkezik,” szövegrész helyébe a „Törvény eltérő rendelkezése hiányában” szöveg,

4. 49. § (1) bekezdés i) pontjában a „részesül, vagy” szövegrész helyébe a „részesül,” szöveg,

5. 49. § (1) bekezdés j) pontjában a „bekövetkezik.” szövegrész helyébe a „bekövetkezik, vagy” szöveg,

6. 21. alcím címében a „határidő” szövegrész helyébe a „határidő és a határidő számítása” szöveg,

7. 55. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „hivatali helységébe” szövegrész helyébe a „hivatali helyiségébe” szöveg,

8. 69. § (4) bekezdésében a „forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén” szövegrész helyébe a „forint, nem természetes személy esetén” szöveg,

9. 36. alcím címében az „A döntés” szövegrész helyébe az „Az adóhatósági irat” szöveg,

10. 79. § (3) bekezdésében a „14. § (4) bekezdését” szövegrész helyébe a „14. § (4) bekezdését és 15. § (4) bekezdését” szöveg,

11. 79. § (5) bekezdésében a „meghatalmazott részére” szövegrész helyébe a „meghatalmazott, vagy több meghatalmazott részére” szöveg,

12. 88. §-ában az „Az állami adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az adóhatóság” szöveg,

13. 90. § (1) bekezdésében az „adómegállapítási, bevallási” szövegrész helyébe az „adómegállapítási, adatbejelentési, bevallási” szöveg,

14. 94. § (3) bekezdésében az „Az adóellenőrzés” szövegrész helyébe az „Az állami adó-és vámhatóság által végzett adóellenőrzés” szöveg,

15. 97. § (1) bekezdés a) pontjában a „végző személyazonosságáról” szövegrész helyébe a „végző – ideértve a külföldi adóhatóság tisztviselőjét is – személyazonosságáról” szöveg,

16. 107. §-ában az „az adóhatóság próbavásárlást” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság próbavásárlást” szöveg,

17. 112. § (1) bekezdésében az „Az állami adó- és vámhatóság jogosult” szövegrész helyébe az „Az adóhatóság jogosult” szöveg,

18. 113. § (3) bekezdésében az „egyéb tevékenységi körén” szövegrész helyébe az „egyéb, tevékenységi körén” szöveg,

19. 122. § (1) bekezdésében a „határozata ellen” szövegrész helyébe a „határozatával szemben – a törvény eltérő rendelkezése hiányában –” szöveg,

20. 123. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 59. §” szövegrész helyébe az „az Art. 59. §” szöveg,

21. 124. § (3) bekezdésében a „meghozatala előtt” szövegrész helyébe a „meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt” szöveg,

22. 124. § (4) bekezdésében a „kell azokat a” szövegrész helyébe a „kell azoknak a” szöveg,

23. 128. § (9) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg

lép.

162. § Hatályát veszti az Air.

1. 17. § (3) bekezdése,

2. 34. § (4) bekezdésében az „a hatáskör gyakorlójával vagy” szövegrész,

3. 50. § (3) bekezdése,

4. 56. § (5) bekezdése,

5. 105. §-ában az „Az iratok fordítására történő felhívás postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén a felhívás átadásának napjától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.” szövegrész;

16. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

163. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozaton, bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezségen, továbbá a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozaton alapuló kötelezettségek, valamint azon egyéb kötelezettségek végrehajtása során is, amelyek tekintetében az állami adó- és vámhatósághoz érkezett megkeresések e törvény alapján végrehajtható okiratnak minősülnek.”

164. § (1) Az Avt. 7. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„3. behajtást kérő: az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv vagy a tartozás jogosultja, illetve a 29. § (1) bekezdés i)–u) pontjában meghatározott megkeresések esetében jogszabály alapján végrehajtás kezdeményezésére jogosult szerv vagy személy, ideértve a zár alá vétel tekintetében a megkeresőt is;”

(2) Az Avt. 7. § (1) bekezdése a következő 16a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„16a. minimálár: az árverésre kerülő ingóság vagy ingatlan azon legalacsonyabb vételára, amelyen az ingóságra vagy ingatlanra érvényes vételi ajánlat tehető;”

165. § Az Avt. 15. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A felfüggesztést elrendelő végzés elleni fellebbezésnek a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya.”

166. § Az Avt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § Végzéssel meg kell szüntetni a végrehajtási eljárást, ha

a) az adós a tartozását maradéktalanul megfizette,

b) a tartozást az adóhatóság teljes egészében behajtotta,

c) a tartozást az adóhatóság teljes egészében elengedte,

d) a tartozások végrehajtásához való jog a rá vonatkozó szabályok szerint elévült,

e) valamennyi adótartozás vonatkozásában a végrehajtáshoz való jog megszüntetésére került sor,

f) a végrehajtható okirat visszavonásra vagy megsemmisítésre került,

g) megkeresésre folytatott végrehajtás esetén a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság ezt kérte,

h) az adós meghal, vagy

i) törvény így rendelkezik.”

167. § Az Avt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bevallás, adatbejelentés, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 39. § (2) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozó bejelentés késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a bevallás, adatbejelentés, a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozó bejelentés benyújtásának időpontjával megszakad, és az elévülés a bevallás, adatbejelentés, a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozó bejelentés benyújtását követő napon újból megkezdődik.”

168. § Az Avt. 24. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti intézkedéstől vagy intézkedés elmulasztásától számított 15 napon túl jut a végrehajtási kifogást előterjesztő tudomására az intézkedés vagy az intézkedés elmulasztása, vagy a kifogás előterjesztésében az intézkedéstől vagy annak elmaradásától számított 15 napon túl is akadályoztatva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésétől kell számítani, ha a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. A végrehajtási kifogás előterjesztésére megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a végrehajtást foganatosító adóhatóság bírálja el. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak. Ha az adóhatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az elmulasztott határnapot vagy határidőt megtartottnak tekinti, ezért ha szükséges, a döntését módosítja vagy visszavonja.”

169. § (1) Az Avt. 29. § (1) bekezdés i)–p) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:)

„i) a bíróság pénzbírságról, teljesítési bírságról, rendbírságról – kivéve, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a Vht. 45/A. § (5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi –, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban (a továbbiakban: külföldi állam) vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról, valamint fiatalkorú elítélt esetén a pénzbüntetésről szóló értesítése esetén a behajtást kérő megkeresése,

j) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján

ja) elrendelt elővezetés vagy előállítás költségének,

jb) a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének,

jc) az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírságnak,

jd) a bíróság vagy az ügyészség által a bűnügyi költségnek

a megállapításáról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,

k) a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) alapján

ka) elrendelt elővezetés költségének,

kb) az elítélt vagy a kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyészség vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének, továbbá

kc) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott kérelmére és költségére történő előállítás során felmerült költségnek

a megállapításáról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,

l) fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,

m) az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,

n) a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról szóló értesítése esetén a behajtást kérő megkeresése,

o) a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,

p) a bűnügyi zárlatot elrendelő, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről szóló határozat esetén a behajtást kérő megkeresése,”

(2) Az Avt. 29. § (1) bekezdése a következő q)–u) ponttal egészül ki:

(A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:)

q) az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés esetén a behajtást kérő megkeresése,

r) a polgári ügyben az állam által előlegezett költséget tartalmazó megkeresés,

s) a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat tartalmazó megkeresés,

t) a bíróságot, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, az Országos Bírósági Hivatalt, a minisztériumot, az igazságügyi szakértői intézményt vagy az államot egyéb jogcímen megillető követelést tartalmazó megkeresés,

u) a büntetés-végrehajtási szervezetet a fogvatartottal – illetve a volt fogvatartottal – szemben megillető követelést tartalmazó megkeresés,”

(3) Az Avt. 29. § (1) bekezdése a következő v) és w) ponttal egészül ki:

(A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:)

„v) a termékdíjátalány fizetésére jogosult mezőgazdasági termelő termékdíj kötelezettségét tartalmazó bejelentés, és

w) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti bejelentés, a 7. § (5) bekezdése szerinti változás bejelentés és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentés.”

170. § Az Avt. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a lefoglalt járművet az adós az adóhatóság felhívására nem adja át, és az adós lakóhelyén (tartózkodási helyén) vagy székhelyén, telephelyén, fióktelepén az nem fellelhető, az adóhatóság az ismeretlen helyen lévő jármű feltalálási helyének megállapítása érdekében végzéssel tárgykörözést rendelhet el. A tárgykörözést elrendelő végzés a közlés időpontjától kezdve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”

171. § Az Avt. 61. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az árverést az adóhatóság árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:)

c) az árverésre kerülő ingóságok megnevezését és becsértékét, valamint a minimálárat,”

172. § Az Avt. 67. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben – a 8. §-ban foglaltakon túl – feltünteti)

b) a jogosultak követeléseinek jogcímét és összegét,”

173. § Az Avt. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetve a tartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát, illetve ha a behajtást kérőt jogszabály valamely eljárási cselekmény foganatosítására kötelezi, ennek eredménytelen megtételét követő 30 nap elteltével megkeresi a hatáskörrel rendelkező illetékes önkormányzati adóhatóságot, vagy az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon a hatáskörrel rendelkező illetékes állami adó- és vámhatóságot a behajtás végett, ha a tartozás összege eléri vagy meghaladja a 10 ezer forintot. Törvény ennél alacsonyabb összegű értékhatárt is megállapíthat, de az nem lehet alacsonyabb 5 ezer forintnál.”

174. § Az Avt. 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a döntés meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, és az adós a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a behajtást kérő hatóság a végrehajtás érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot. Ha a behajtást kérő hatóság döntése több vagylagos kötelezést is tartalmaz, az állami adó- és vámhatóság a várhatóan a legkisebb költséggel járó meghatározott cselekményt hajtja végre.”

175. § Az Avt. 123. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az (1) és (6) bekezdésben foglaltak szerint kiválasztott közreműködő szervezet végzi el a meghatározott cselekményt az adott cselekményre vonatkozó jogszabályok és szakmai előírások betartásával, ideértve az esetleg szükséges engedélyek beszerzését vagy bejelentések megtételét is.”

176. § Az Avt. a következő 123/A. és 123/B. §-sal egészül ki:

„123/A. § (1) Ha a meghatározott cselekményt az állami adó- és vámhatóság felhívására a kötelezett önkéntesen teljesíti és a döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítés megállapítása a behajtást kérő hatóság speciális szakértelmét igényli, az állami adó- és vámhatóság a teljesítés ellenőrzésébe bevonhatja a behajtást kérő hatóságot. A behajtást kérő hatóság az állami adó- és vámhatóság felhívásától számított 15 napon belül nyilatkozik arról, hogy a teljesítés megfelel-e a meghatározott cselekményt előíró döntésben foglaltaknak. Ha a behajtást kérő hatóság a felhívásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, az adós önkéntes teljesítését a behajtást kérő hatóság által elfogadottnak kell tekinteni.

(2) Ha a 122. § (6) bekezdése szerinti eljárás döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítésének megállapítása a behajtást kérő hatóság speciális szakértelmét igényli, a behajtást kérő hatóság az állami adó- és vámhatóság előzetes értesítése alapján a 122. § (6) bekezdése szerinti eljárás elvégzésénél jelen lehet és a meghatározott cselekményt előíró döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítést ellenőrizheti.

(3) Ha a behajtást kérő hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásban megállapítja, hogy a meghatározott cselekmény teljesítése az azt előíró döntésben foglaltaknak nem felel meg, az állami adó- és vámhatóság a végrehajtási eljárást tovább folytatja és az adóst ismételten felhívja a meghatározott cselekmény önkéntes, a döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítésére. A meghatározott cselekményt előíró döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítés önkéntes elmaradása esetén az állami adó- és vámhatóság a 122. § (6) bekezdése alapján jár el.

(4) Ha a behajtást kérő hatóság a (2) bekezdés szerinti eljárásban megállapítja, hogy a meghatározott cselekmény végrehajtása az azt előíró döntésben foglaltaknak nem felel meg, az állami adó- és vámhatóság a közreműködő szervezetet a teljesítés saját költségére történő elvégzésére hívja fel.

123/B. § (1) Ha a meghatározott cselekmény építmény elbontására vagy jókarbantartási kötelezettség teljesítésére irányul, és a behajtást kérő hatóság döntésében az építmény használatát annak életveszélyes állapotára tekintettel megtiltotta, vagy ha a használat kizárása a döntésben foglaltak végrehajtásához szükséges, a meghatározott cselekménnyel érintett építményt használó adóst vagy harmadik személyt az állami adó- és vámhatóság a helyszíni eljárás során felhívja, hogy az építményt – a benne tartózkodó valamennyi személlyel együtt – az ingóságoktól kiürítve két munkanapon belül hagyja el. Az állami adó- és vámhatóság a felhívást tartalmazó helyszíni jegyzőkönyvet soron kívül megküldi az építmény fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek.

(2) Ha az építményben a helyszíni eljárás időpontjában nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, az állami adó- és vámhatóság a felhívást a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvbe foglalja és a jegyzőkönyvet kifüggeszti az építmény ajtajára, továbbá soron kívül megküldi az építmény fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek.

(3) Az állami adó- és vámhatóság – szükség esetén a rendőrség, illetve az állami adó- és vámhatóság hivatásos állományú alkalmazottjának közreműködésével – a két munkanapos határidő elteltével a helyszínen ellenőrzi a teljesítést és foganatosítja az építmény kiürítését. Kiskorú személy várható érintettsége esetén a helyszíni eljárás időpontjáról az illetékes gyámhatóságot is előzetesen értesíteni kell. Ebben az esetben a helyszíni eljáráson az illetékes gyámhatóság képviselője is részt vesz. Az állami adó- és vámhatóság az építmény fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyző által kijelölt, ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanra kíséri az adóst, illetve az építményt használó egyéb személyeket, és ide szállítja az adós költségére az építményben lévő ingóságokat is. Ha az építményben lévő ingóságok elhelyezése a jegyző által kijelölt ingatlanban nem biztosított, azok kezelésére a (4)–(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti helyszíni eljárás alkalmával az építményben nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, az építményben lévő ingóságokat az állami adó- és vámhatóság az adós költségére elszállíttatja, az építményben tartózkodó kiskorú személyek ideiglenes elhelyezése iránt a gyámhatóság intézkedik.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtó az építmény ajtajára kifüggeszti a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet, és abban megjelöli az ingóságok átvételének helyét, valamint azt, hogy az eljárásban mely gyámhatóság vesz részt. Az állami adó- és vámhatóság a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet soron kívül megküldi az építmény fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek is.

(6) Az ingóságok megőrzésére és értékesítésére a 90. § (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy az értékesítésből befolyó vételár az (1) bekezdésben írt adóst vagy harmadik személyt illeti meg.

(7) Ha a meghatározott cselekmény végrehajtásához elegendő az építmény egy részének elhagyása, az állami adó- és vámhatóság az érintett építményrészt az (1)–(6) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kiüríti, a kiürített építményrészt lezárja és lepecsételi.”

177. § Az Avt. XII. Fejezete a következő 57/A. és 57/B. alcímmel egészül ki:

„57/A. A 29. § (1) bekezdés i)–u) pontjában meghatározott megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtásának szabályai

125/A. § (1) A 29. § (1) bekezdés i)–u) pontjában meghatározott megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtását az állami adó- és vámhatóság az 53. alcím szabályai szerint foganatosítja azzal, hogy a megkeresés időpontjára, a tartozás összegére vonatkozó előírás és a hatásköri szabályozás nem alkalmazható.

(2) A 29. § (1) bekezdés i)–u) pontjában meghatározott megkereséshez csatolni kell a követelés megállapításáról szóló döntést.

(3) A végrehajtási eljárás elrendelését követően benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során az állami adó- és vámhatóság a 109. § alapján jár el azzal, hogy a tartozás mérséklésének nincs helye.

(4) A 29. § (1) bekezdés i)–u) pontjában meghatározott megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság a 108. §-ban foglaltaktól eltérően a pénzköveteléseket behajthatatlanként nyilvántarthatja.

(5) A 29. § (1) bekezdés i)–u) pontjában meghatározott megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtása során felmerült ki nem egyenlített költségeket az állami adó- és vámhatóság állapítja meg és viseli.

(6) A 29. § (1) bekezdés i)–u) pontjában meghatározott megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtásához való jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, a végrehajtáshoz való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

57/B. A 29. § (1) bekezdés i)–u) pontjában meghatározott megkeresésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtásának szabályai

125/B. § (1) A 29. § (1) bekezdés i)–u) pontjában meghatározott megkeresésen alapuló meghatározott cselekmény végrehajtását az állami adó- és vámhatóság az I–V. Fejezet rendelkezései szerint, a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel foganatosítja.

(2) A 29. § (1) bekezdés i)–u) pontjában meghatározott megkereséshez csatolni kell a kötelezettség megállapításáról szóló döntést.

125/C. § A vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság a Vht. 210/C–210/G. §-a szerint jár el azzal az eltéréssel, hogy ha a bíróság a vagyonelkobzást pénzösszegben rendelte el, annak végrehajtását az I–XI. Fejezet szerint kell foganatosítani.

125/D. § A bűnügyi zárlat végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság a Vht. 202–204. §-a szerint jár el.

125/E. § Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtása során az állami adó-és vámhatóság a Vht. 204/A. §-a szerint jár el.

125/F. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság a Vht. 201/C. §-a szerint jár el.

(2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság a Vht. 184/B. §-a és a Bv. tv. 324. §-a szerint jár el azzal, hogy ahol a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény bírósági végrehajtót említ, azon az állami adó-és vámhatóságot kell érteni.”

178. § Az Avt. 60. alcíme a következő 131/A. §-sal egészül ki:

„131/A. § (1) A 29. § (1) bekezdés i)–u) pontja szerinti, 2018. december 31-ét követően kiállított végrehajtható okiratok tekintetében az állami adó- és vámhatóság végzi a végrehajtást e törvény rendelkezései alapján.

(2) 2019. december 31-ét követően az állami adó- és vámhatóság a 12. alcím kivételével az e törvényben foglaltak alapján végzi a végrehajtást a 29. § (1) bekezdés i)–u) pontja szerinti, 2019. január 1-jét megelőzően kiállított azon végrehajtható okiratok tekintetében, amelyek esetében a végrehajtási eljárás érdemi befejezésére 2019. december 31-ig nem került sor. E § alkalmazásában érdemi befejezéssel érintett eljárásnak a 2018. december 31-én a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet szerint érdemben befejezett végrehajtási eljárások minősülnek.

(3) A végrehajtást lefolytató Törvényszék 2020. január 31-ig elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon adja át a (2) bekezdés szerinti ügyeket az állami adó- és vámhatóságnak. A végrehajtást lefolytató Törvényszék az elektronikus űrlaphoz digitalizált formátumban mellékeli az ügyben keletkezett valamennyi ügyiratot.

(4) A (2) bekezdés szerinti ügyekben az ügy átadására a törvényszéki végrehajtói letéti számlára 2019. december 31-ig beérkezett összegek felosztását és a törvényszéki végrehajtó által foganatosított cselekményekkel, intézkedésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek jogerős elbírálását követően kerülhet sor.

(5) E törvény rendelkezései nem érintik a (2) bekezdés szerinti ügyekben az adósok részére a 2019. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján a törvényszéki végrehajtók által jogerősen engedélyezett részletfizetésről rendelkező döntések hatályát.

(6) A (2) bekezdés szerinti ügyekben a törvényszéki végrehajtó által lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére 2020. január 1. napjától e törvény rendelkezései alapján kerülhet sor. A törvényszéki végrehajtó által 2019. december 31. napját követő időpontra kitűzött árveréseket meghiúsultnak kell tekinteni.”

179. § Az Avt. 60. alcíme a következő 131/B. §-sal egészül ki:

„131/B. § Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel (a továbbiakban. Módtv.1.) megállapított 1. §-t, 15. § (5a) bekezdését, 47. § (3) bekezdését, 52. § (7) bekezdését, 67. § (1) bekezdés b) pontját, a 123/A. §-át és 123/B. §-át a Módtv.1. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.”

180. § Az Avt.

1. 1. § (1) bekezdésében a „törvényen alapuló” szövegrész helyébe a „törvényen vagy önkormányzati rendeleten alapuló” szöveg,

2. 14. § d) pontjában a „nélkülözhetetlen gépjárművet kell” szövegrész helyébe a „nélkülözhetetlen járművet kell” szöveg,

3. 24. § (1) bekezdésében a „sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított” szövegrész helyébe a „sérelmezett intézkedéstől vagy annak elmaradásától számított” szöveg,

4. 52. § (7) bekezdésében a „Magyar Állam javára” szövegrész helyébe a „Magyar Állam vagy a helyi önkormányzat javára” szöveg, a „Magyar Államot kell feltüntetni” szövegrész helyébe a „Magyar Államot, illetve a helyi önkormányzatot kell feltüntetni” szöveg, és az „illetékes területi szerve jár el” szövegrész helyébe az „illetékes területi szerve, illetve az önkormányzati adóhatóság jár el” szöveg

5. 59. § (2) bekezdésében az „ingóság értékékesítése eredménytelen” szövegrész helyébe az „ingóság értékesítése eredménytelen” szöveg, a „határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított” szövegrész helyébe a „határozatnak az adóhatósággal való közlésétől számított” szöveg,

6. 59. § (3) bekezdésében a „határozatnak az adóhatóság részére történt kézbesítésétől számított” szövegrész helyébe a „határozatnak az adóhatósággal történő közlésétől számított” szöveg,

7. 59. § (4) bekezdésében a „határozat kézhezvételétől számított” szövegrész helyébe a „határozat közlésétől számított” szöveg,

8. 62. §-ában az „Air. kézbesítésre vonatkozó” szövegrész helyébe az „Air. adóhatósági iratok közlésére vonatkozó” szöveg,

9. 64. § (3) bekezdésében a „végrehajtást kérői” szövegrész helyébe a „behajtást kérőként, illetve behajtást kérő hatóságként” szöveg,

10. 67. § (6) bekezdésében az „Air. kézbesítésre vonatkozó” szövegrész helyébe az „Air. adóhatósági iratok közlésére vonatkozó” szöveg,

11. 74. §-ában az „Air. kézbesítésre vonatkozó” szövegrész helyébe az „Air. adóhatósági iratok közlésére vonatkozó” szöveg,

12. 81. § (1) bekezdésében az „A 67. § (3) és (4) bekezdésében” szövegrész helyébe „A 67. § (4) bekezdésében” szöveg,

13. 94. § (2) bekezdésében az „ingóság feloldásáról rendelkező végzés kézhezvételétől számított” szövegrész helyébe az „ingóság foglalás hatálya alóli feloldásáról szóló tájékoztatás kézbesítésétől számított” szöveg,

14. 96. § (8) bekezdésében a „felhívás kézhezvételétől számított” szövegrész helyébe a „felhívás kézbesítésétől számított” szöveg,

15. 96. § (10) bekezdésében a „tiltható le, ha” szövegrész helyébe a „tiltható le, illetve fizetési számla zárolására akkor kerülhet sor, ha” szöveg,

16. 106. § (5) bekezdésében a „kérőt törvény valamely” szövegrész helyébe a „kérőt jogszabály valamely” szöveg,

17. 107. §-ában a „meghaladó tartozás esetén” szövegrész helyébe a „meghaladó adók módjára behajtandó köztartozás esetén” szöveg, a „foganatosít a tartozás behajtása” szövegrész helyébe a „foganatosít az adók módjára behajtandó köztartozás behajtása” szöveg és a „meghaladó tartozás mellett” szövegrész helyébe a „meghaladó adók módjára behajtandó köztartozás mellett” szöveg,

18. 110. § (2) bekezdésében, 110. § (3) bekezdésében, 110. § (4) bekezdésében és 113. § (1) bekezdésében a „a végrehajtást kérő” szövegrész helyébe a „a behajtást kérő” szöveg,

19. 110. § (3) bekezdésében az „a végrehajtást kérőhöz” szövegrész helyébe a „a behajtást kérőhöz” szöveg,

20. 110. § (4) bekezdésében az „A végrehajtást kérő” szövegrészek helyébe a „A behajtást kérő” szöveg,

21. 115. § (2) bekezdésében a „döntés jogerőre emelkedésétől, illetve” szövegrész helyébe a „döntés véglegessé válásától, illetve” szöveg,

22. 119. § (1) bekezdésében az „időpontjára és a tartozás összegére vonatkozó előírás nem alkalmazható.” szövegrész helyébe az „időpontjára, és a tartozás összegére vonatkozó előírás, valamint a hatásköri szabályozás nem alkalmazható.” szöveg

lép.

181. § Hatályát veszti az Avt.

1. 67. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 67. § (3) bekezdése,

2. 96. § (1) bekezdésében a „postán” szövegrész,

3. 96. § (3) bekezdésében a „, valamint nem járhat az adós gazdálkodási tevékenységének ellehetetlenítésével” szövegrész.

17. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

182. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (1) bekezdésének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„7. adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes multinacionális vállalatcsoport: olyan vállalatcsoport, amelynek az adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámolójában szereplő összevont (konszolidált) bevétele nem éri el a 750 000 000 eurót vagy a 750 000 000 euróval a Magyar Nemzeti Bank által közzétett 2015. január havi átlagos devizaárfolyam alapján számított, megközelítően egyező forintösszeget, illetve ha a vállalatcsoport végső anyavállalatának székhelye Magyarországon kívüli államban vagy területen található, az ezen állam vagy terület országonkénti jelentésekkel kapcsolatos belső szabályai által meghatározott 750 000 000 eurónak megfelelő helyi valutában kifejezett összeget;”

183. § Az Aktv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magyar megkeresett hatóság haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot a kézbesítés érdekében megtett intézkedésről, így különösen a kézbesítés időpontjáról és módjáról.”

184. § Az Aktv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A magyar megkeresett hatóság a követelés, valamint a (2) és (3) bekezdés alapján felszámított késedelmi pótlék végrehajtási eljárásban érvényesített összegét euróban utalja át a megkereső hatóság részére.”

185. § Az Aktv. 43/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 43/E. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 43/A–43/C. § szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(3) A (2) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

186. § Az Aktv. 43/G. § (4) bekezdés b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a (4) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

(Az állami adóhatóság az adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez honlapján közzéteszi)

„b) az 1. melléklet VIII/C/17. g) pontja szerinti Kizárt Pénzügyi Számlák listáját, és

c) a Megállapodást kihirdető törvény 1. mellékletében felsorolt államok listáját, valamint

d) az 1. melléklet VIII/D/4. b) pont bb) alpontja szerinti Résztvevő Joghatóságok jegyzékét.”

187. § Az Aktv. 43/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43/K. § (1) A 43/G. § (1)–(3), (5) és (6) bekezdése, valamint a 43/H. § szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

188. § Az Aktv. 43/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43/M. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontja szerinti adóalap-kedvezményt a Tao. törvény 29/A. § (29)–(30) bekezdése alapján érvényesítő adózó nevéről, székhelyéről, adóazonosító számáról az adóbevallás benyújtását követő 1 éven belül az állami adóhatóság spontán információcsere keretében tájékoztatja a 43/T. § (2) bekezdésében meghatározott állam illetékes hatóságát, ha az adózó 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt, vagy 2015. február 6. után olyan jószágra veszi igénybe, amelyre 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt.”

189. § Az Aktv. 43/O. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáig az állami adóhatóságnak bejelenti:

a) nevét, székhelyét, adóazonosító számát;

b) a végső anyavállalati, anyavállalatnak kijelölt szervezeti vagy a 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése alapján adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagi minőségének fennállását;

c) a multinacionális vállalatcsoport nevét; valamint

d) a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi éve utolsó napját.

(2) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja az (1) bekezdésben meghatározott időpontig az állami adóhatóságnak bejelenti

a) nevét, székhelyét, adóazonosító számát;

b) a végső anyavállalati, anyavállalatnak kijelölt szervezeti vagy a 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése alapján adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagi minőségének hiányát;

c) a multinacionális vállalatcsoport nevét;

d) az országonkénti jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatásra kötelezett szervezet nevét és adóügyi illetőségét; valamint

e) az adatszolgáltatási időszakot.”

190. § Az Aktv. 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

VI. FEJEZET

VÁMIGAZGATÁS

18. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása

191. § A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Készpénztörvény) 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1/A. § (1) Az e törvényben vagy a Rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban hozott határozatok ellen fellebbezésnek van helye.”

192. § A Készpénztörvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A Rendelet 5. cikk (1) bekezdése alapján a vámhatóság nyilvántartásba veszi és 2 évig, a (2), (3) és (9) bekezdés szerinti tájékoztatás és adattovábbítás esetén – kizárólag a tájékoztatás, adattovábbítás jogszerűségének megállapítása céljából – a tájékoztatástól, illetve az adattovábbítástól számított további 5 évig kezeli a Rendelet 3. cikke szerint közölt, és a 3. § alapján végzett ellenőrzés során szerzett adatokat.

(2) A Rendelet 5. cikke által meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében a vámhatóság az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokról írásbeli megkeresésre tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot.

(3) Ha a Rendelet 3. cikke szerint közölt vagy a 3. § alapján végzett ellenőrzés során szerzett adat pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására vagy a készpénz büntetendő vagy jogsértő cselekményből való származására utal, a vámhatóság köteles erről a pénzügyi információs egységként működő hatóságot haladéktalanul tájékoztatni.

(4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság törvényben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében a vámhatóság által nyilvántartásba vett adatot – ha a technikai feltételek mindkét félnél adottak – közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján is beszerezheti.

(5) A vámhatóság a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás teljesítéséről, annak tartalmáról a nyilatkozatot tevő személynek, az ellenőrzés alá vont személynek, illetve harmadik személynek tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténte és annak tartalma titokban maradjon.

(6) A készpénz származásának vizsgálata érdekében a vámhatóság jogosult a készpénz 80%-át 30 napig zár alá venni. A vámhatóság a zár alá vételt elrendelő végzést a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatáshoz mellékeli.

(7) A vámhatóság az 5/C. § szerinti biztosítási intézkedésként, valamint a (6) bekezdés szerint zár alá vett készpénzt az intézkedés foganatosítását követő 5 munkanapon belül köteles a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) illetékes területi szerve részére beszállítani, és egyidejűleg írásban kezdeményezi a Kincstár által jegyzett és forgalmazott külföldi fizetőeszközök Kincstár deviza letéti számláján történő letétbe helyezését, valamint a Kincstár által nem jegyzett és nem forgalmazott külföldi fizetőeszközök Kincstár általi őrzését és kezelését.

(8) A Kincstár az átvett készpénzről elismervényt állít ki. Az elismervényt az ügy során keletkezett iratokhoz kell csatolni.

(9) A vámhatóság a zár alá vételt végzéssel megszünteti és a készpénzt kiadni rendeli, ha

a) a (6) bekezdésben meghatározott határidő letelt, vagy

b) a zár alá vétel elrendelésének oka megszűnt.

(10) A Kincstár az ügy végleges határozatának, valamint szolgálati parancs vagy meghatalmazás bemutatásával, előre egyeztetett időpontban adja ki a készpénzt a vámhatóság részére.

(11) A visszafizetést a vámhatóság készpénzben vagy az eljárás alá vont személy által megadott számlaszámra átutalással teljesíti.

(12) A visszafizetés időtartamára a vámhatóság a visszatartott készpénzt letétként kezeli, annak tekintetében kamatfizetési kötelezettség nem terheli, valamint tárolási költséget nem számít fel.

(13) A Rendelet 5. cikk (2) bekezdésének végrehajtása esetén a vámhatóság a Rendelet 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott adatokat nyilvántartásba veszi, a nyilvántartásba vételtől számított 2 évig kezeli, és azokról a (3) bekezdés szerint a pénzügyi információs egységként működő hatóságot tájékoztatja.

(14) A vámhatóság az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított 5 évig őrzi meg. Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmáról az érintett kérelmére a tájékoztatását a vámhatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint az alábbi bűncselekményének felderítése érdekében megtagadhatja:

a) a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás,

b) a 2013. június 30-ig hatályban volt terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 261. §], jogosulatlan pénzügyi tevékenység (1978. évi IV. törvény 298/D. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303–303/A. §), pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 303/B. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §) hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény 319. §),

c) terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 314–316/A. §], terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), hűtlen kezelés (Btk. 376. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), pénzmosás (Btk. 399–400. §), pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §), jogosulatlan pénzügyi tevékenység (Btk. 408. §).

(15) Az adattovábbítási nyilvántartás adatait a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.”

193. § A Készpénztörvény 5/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személynek, aki a nála lévő, a Rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti készpénz vonatkozásában a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, a Rendelet 9. cikkének megfelelően

a) 10 000 euró vagy azt meghaladó, de 20 000 eurót meg nem haladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 10%-ának,

b) 20 000 eurót meghaladó, de 50 000 eurót meg nem haladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 30%-ának,

c) 50 000 eurót meghaladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 50%-ának

megfelelő, forintban meghatározott összegű bírságot kell a helyszínen fizetnie.”

194. § A Készpénztörvény 5/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személynek, aki a nála lévő, a Rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti készpénz vonatkozásában a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét tévesen vagy hiányosan teljesíti, a Rendelet 9. cikkének megfelelően – az (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel – a helyszínen bírságot kell fizetnie. A bírság összege abban az esetben,

a) ha a bejelentett összeget meghaladó készpénz a 20 000 eurót nem haladja meg, a bejelentett összeget meghaladó készpénz 10%-a,

b) ha a bejelentett összeget meghaladó készpénz a 20 000 eurót meghaladja, de az 50 000 eurót nem haladja meg, a bejelentett összeget meghaladó készpénz 30%-a,

c) ha a bejelentett összeget meghaladó készpénz az 50 000 eurót meghaladja, a bejelentett összeget meghaladó készpénz 50%-a.

(1b) Ha az (1a) bekezdésben meghatározott bejelentett összeget meghaladó készpénz nem éri el a 100 euro értéket, a vámhatóság az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személyt szóban figyelmezteti, és bírság kiszabását mellőzi.”

195. § A Készpénztörvény 5/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/C. § (1) Ha az 5/A. § (1) és (2) bekezdése alapján kiszabott bírság összegének későbbi teljesítése nem biztosított, a vámhatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti biztosítási intézkedést a készpénzbejelentési kötelezettség ellenőrzésének végrehajtása során a Rendelet 3. cikkét megsértő természetes személy birtokában lévő pénzösszegre, a kiszabott bírság összegének erejéig elrendelheti.

(2) A forinttól eltérő, egyéb valuta összegének visszatartását tízes számjegyre kerekítve, a kerekítési szabályoknak megfelelően kell alkalmazni.”

196. § A Készpénztörvény 6. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód1. tv.) megállapított 5/A. § (1a) és (1b) bekezdését a 2019. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokban, valamint azon ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a vámhatóság 2018. január 1-jét követően véglegessé vált határozattal bírságot állapított meg.

(2b) A Mód1. tv.-nyel megállapított 5/A. § (1a) és (1b) bekezdésének meg nem felelő, a (2a) bekezdés szerinti végleges határozatot a vámhatóság az 5/A. § (1a) és (1b) bekezdése hatálybalépését követő 30 napon belül hivatalból, saját hatáskörben módosítja, és intézkedik a bírságkülönbözet visszatérítése iránt. A visszatérítést a vámhatóság a bírság megfizetésének biztosítására ideiglenes biztosítási intézkedésként visszatartott készpénz esetén készpénzben, az 5/A. § (1) bekezdése alapján a helyszínen forintban megfizetett bírság esetén átutalással, a kötelezett személy által megjelölt fizetési számlára teljesíti.”

19. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

197. § (1) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 20. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki.

„(1a) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a lefoglalt árut és eszközt a bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak kell kiadni.”

(2) A Vtv. 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A lefoglalt áru és eszköz visszaadásának feltétele az, hogy az e törvény végrehajtási rendelete alapján megállapított raktárdíjat megfizetik.”

198. § (1) A Vtv. 29. § (1) bekezdés a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E § alkalmazásában a vámhatóság megkeresés, illetve adatkérés esetén annak beérkezésétől számított 30 napon belül, illetve hivatalból tájékoztatja a vámtitokról)

„a) a nemzetbiztonsági szolgálatokat törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervet, amennyiben nemzetbiztonsági feladatkörében jár el,

b) a Rendőrségről szóló törvényben és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott titkos információgyűjtésre feljogosított szervet, ha a tájékoztatás a titkos információgyűjtés folytatása érdekében szükséges,

c) az ügyészséget, a nyomozó hatóságot, valamint az előkészítő eljárást folytató szervet, ha tájékoztatás a büntetőeljárás lefolytatása érdekében szükséges,”

(2) A Vtv. 29. § (1) bekezdés e) pontja a következő en) alponttal egészül ki:

(E § alkalmazásában a vámhatóság megkeresés, illetve adatkérés esetén annak beérkezésétől számított 30 napon belül, illetve hivatalból tájékoztatja a vámtitokról

engedélyezési, ellenőrzési, felügyeleti, nyilvántartási, hitelesítési és piacfelügyeleti feladataik ellátása céljából,)

„en) a klímavédelemért felelős hatóságot,”

(3) A Vtv. 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szervek, valamint az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyomozó hatóság – kivéve, ha a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 25. § (2) bekezdése alapján jár el – , előkészítő eljárást folytató szerv részére csak abban az esetben adható tájékoztatás a vámtitokról, ha az ügyészség az adatkérést engedélyezte. Ha az adatkérés ügyészségi engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adatkéréssel elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, engedély nélkül is kérhető az adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás ilyen esetekben nem tagadható meg az ügyészi engedély hiánya miatt, az engedélyt utólag, haladéktalanul beszerzi az adatkérő.”

199. § A Vtv. a következő 9/A. alcímmel egészül ki:

„9/A. A Vámkódex 13. cikkéhez

31/A. § Az önellenőrzés elősegítése érdekében a vámhatóság az áru átengedését követően vám-árunyilatkozattal vagy újrakiviteli árunyilatkozattal kapcsolatos, a Vámkódex 5. cikk 7. pontja szerinti kockázatra vonatkozó információt adhat át azon „vámügyi egyszerűsítések” típusú engedélyezett gazdálkodó részére, akivel erre irányuló írásbeli megállapodást kötött. A vámhatóság által átadott információ kizárólag azon vám-árunyilatkozatra vagy újrakiviteli árunyilatkozatra irányulhat, amely tekintetében az érintett gazdálkodó a saját nevében és a saját érdekében járt el.”

200. § A Vtv. 11. alcíme a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„33/A. § (1) Ha az Uniós Vámkódex értelmében történő információcserét és információtárolást szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályairól szóló, 2017. november 14-i (EU) 2017/2089 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Váminformatikai rendelet) 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott engedélyek és kérelmek a Váminformatikai rendelet 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően csak Magyarországra érvényesek, akkor a kérelmek és az engedélyek, valamint az ezekkel kapcsolatos döntések kezelése során a Váminformatikai rendelet 4. cikk (2) bekezdése szerinti vámhatósági határozatok rendszerének közös összetevőit kell használni.

(2) A vámhatóságnak a Váminformatikai rendelet 13. cikk (1) bekezdése szerinti migrálást a kizárólag csak Magyarországra érvényes engedélyek esetében is végre kell hajtania.”

201. § A Vtv. 35. §-a a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a vámjogi képviseletre vonatkozó megbízási szerződésben a felek ekként állapodnak meg, vagy a meghatalmazás ekként rendelkezik, akkor a vámjogi képviselő a megbízás teljesítéséhez a Ptk. szerinti közreműködőt vehet igénybe. A közreműködő személy a vámjogi képviselőtől kapott megbízást, meghatalmazást nem adhatja tovább harmadik személynek. A közreműködő a feladatai teljesítése során nem minősül vámjogi képviselőnek.

(3b) Ha a vámjogi képviselő által megbízott vagy meghatalmazott közreműködőnek a feladatait

a) vám-árunyilatkozat feldolgozó rendszer útján kell teljesíteni, akkor azokat a vámjogi képviselő által generált és a közreműködő részére átadott másodlagos felhasználói jogosultságok felhasználásával kell ellátnia,

b) a vámhatósági határozatok rendszer útján kell teljesíteni, akkor azokat csak azt követően láthatja el, hogy a vámjogi képviselő a közreműködőnek adott megbízást vagy meghatalmazást a képviseleti jogviszony nyilvántartására szolgáló rendszerbe bejelentette.

(3c) Ha a közreműködő a (3b) bekezdéstől eltérően nem a vámjogi képviselőtől kapott jogosultságokkal vagy bejelentés nélkül kezdeményez eljárást, akkor azt úgy kell tekintetni, mint aki saját nevében és saját érdekében jár el.”

202. § A Vtv. 83. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A VA 27. cikk (2) bekezdése kapcsán a Vámkódex 39. cikk d) pont szerinti kritériumot a vámhatóság nem tekinti teljesítettnek, ha a szerződtetett személy a kritériumok teljesítése érdekében további szerződéses viszonyt létesít egy harmadik személlyel.”

203. § A Vtv. 84. § (12) és (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(12) Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértést a (3) bekezdés e) pontja alapján olyan árura követik el, amely nem uniós áru és egyben jövedéki termék, akkor a vámigazgatási bírság mértéke az árut terhelő vám és egyéb terhek összegének 200%-ával megegyező összeg, de legalább 40 000 forint.

(13) Ha az Európai Unió által kötött nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusának rendelkezései alapján preferenciális tarifális elbánás céljára kiadott vagy kiállított okmányt, valamint a VA 61. vagy 62. cikke szerinti nyilatkozatot (a továbbiakban együtt: származási igazolást) vagy vámjogi státust igazoló okmányt a külföldi vámhatóság a rajta lévő adatok ellenőrzése céljából visszaküldi Magyarországra, illetve külföldi megkeresés nélkül a magyar vámhatóság származási igazolást, vagy vámjogi státust igazoló okmányt vizsgálat tárgyává tesz és az utólagos vizsgálat során az adatok valótlannak bizonyulnak, akkor az exportőr vagy a beszállító az eladási ár, annak hiányában az áru vámhatóság által megállapított értékének egy százalékát, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 1 millió forint vámigazgatási bírságot köteles fizetni. A vámigazgatási bírságot származási igazolásonként, illetve vámjogi státust igazoló okmányonként kell kiszabni. A VA 62. cikke szerinti hosszú távú beszállítói nyilatkozat esetén beszállítói nyilatkozatonként legalább 500.000 forint, legfeljebb 1 millió forint vámigazgatási bírságot kell megállapítani.”

204. § (1) A Vtv. 90. § szakaszcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„90. § [Jogellenes bejuttatással kapcsolatos lefoglalás és elkobzás]”

(2) A Vtv. 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a 84. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértést a 84. § (3) bekezdése e) pontja alapján oly módon követik el, hogy az Európai Unió vámterületére nem uniós árut juttatnak be, akkor a vámhatóság a közölt vámok és egyéb terhek, valamint a kiszabott vámigazgatási bírság összegének megfizetéséig biztosítékként – a nélkülözhetetlen dolgok, illetve egyéb jogsértés hiányában a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – lefoglalhatja azt az árut, amelyre a kötelezettségszegést elkövették, valamint az annak felhasználására, tárolására, szállítására használt eszközt, különösen akkor, ha

a) valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van,

b) az ügyfélnek vám és egyéb teher vagy vámigazgatási bírság tartozása van, vagy

c) a lefoglalással, tárolással, szállítással, értékesítéssel várhatóan felmerülő költségek nem jelentenek aránytalan terhet a tartozáshoz vagy az áru, eszköz értékéhez képest.”

(3) A Vtv. 90. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) Ha a 84. § (12) bekezdése szerinti jogsértés kapcsán a vámhiány összegére tekintettel bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor a jövedéki termék elkobzására legkorábban a lefoglalást követően 30. napon belül kell intézkedni feltéve, hogy a 20. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megkeresés nem érkezett a vámhatósághoz.”

(4) A Vtv. 90. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Az (1) bekezdés szerint lefoglalt, szállításra használt átalakított eszköz elkobzását a (11)–(11a) bekezdés szerint kell végrehajtani, azzal, hogy az ilyen eszközt értékesíteni kell, feltéve, hogy a vevő az értékesítéskor kötelezettséget vállal arra, hogy a jogsértést lehetővé tevő átalakítást 3 hónapon belül megszünteti, és az eszközt a vámhatóságnál bemutatja.”

205. § A Vtv. 95. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Önálló fellebbezésnek van helye

a) az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,

b) az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező,

c) az eljárást megszüntető,

d) az eljárás felfüggesztő,

e) az igazolási kérelmet elutasító,

f) a 90. § (1) és (4) bekezdése kivételével a lefoglalást elrendelő, valamint az annak megszüntetésére irányuló kérelmet elutasító,

g) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító,

h) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, valamint

i) az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos

elsőfokú végzés ellen.”

206. § A Vtv. 121. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az áruátengedést követő ellenőrzés az írásbeli értesítés postára adásával, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes átadásával vagy elektronikus úton történő közlésével kezdődik, illetve fejeződik be. Az elektronikus úton történő közlés esetén a közlés napja az ellenőrzéssel kapcsolatos értesítés elküldésének az időpontja.”

207. § A Vtv. 141. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az 1/95 EK–Törökország társulási tanácsi határozat részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. szeptember 26-i 1/2006 EK–Törökország vámügyi együttműködési bizottsági határozat 11. cikke szerinti elfogadott exportőri engedély kiadására a (4) és (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

208. § A Vtv. XIX. Fejezete a következő 41/A. alcímmel egészül ki:

„41/A. A Vámkódex 98. cikkéhez

155/A. § (1) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket az árutovábbítási eljáráshoz kapcsolódó biztosítékok felszabadítása esetén nem kell alkalmazni.

(2) Ha a felmerült behozatali vagy kiviteli vámok és egyéb terhek összegére fedezetigazolás vagy kötelezettségvállalás formájában egyedi biztosítékot nyújtanak, és a biztosítékot a vámhatóság részben vagy egészben nem érvényesíti, akkor a közölt behozatali vagy kiviteli vámok és egyéb terhek összegének a 162. § szerinti megfizetését követően a biztosítékot haladéktalanul fel kell szabadítani.

(3) Ha a lehetséges behozatali vagy kiviteli vámok és egyéb terhek összegére egyedi biztosítékot nyújtanak, akkor az adott vámeljárás vagy vámügyi művelet lezárását követően a biztosítéknyújtás helye szerinti vámhivatal megvizsgálja, hogy az adott vámeljárással vagy vámjogi művelettel összefüggésben lehet-e helye utólag a Vámkódex 79. cikke alapján vagy a 108. §, illetve a 120. § szerinti ellenőrzés eredményeként vám és egyéb teher követelésének. Ha a vámhivatal megállapítja, hogy nem keletkezett és a későbbiekben sem keletkezhet olyan fizetési kötelezettség, amely miatt a szóban forgó biztosítékot fenn kellene tartani, úgy a biztosíték felszabadítása felől haladéktalanul intézkedik.

(4) Ha a behozatali vagy kiviteli vámok és egyéb terhek összegére az összevont biztosítékot készpénz vagy fedezetigazolás formájában nyújtják, a Vámkódex 89. cikk (5) bekezdése szerinti engedély érvényességi ideje alatt keletkezett vámtartozásokat a vámhatóság a biztosítékból az engedély érvényességi idejének végétől számított egy évig követelheti, amelyet követően a vámletét számlán elhelyezett készpénz felszabadítása vagy a fedezetigazolás visszaadása felől haladéktalanul intézkedik.

(5) Ha a behozatali vagy kiviteli vámok és egyéb terhek összegére az összevont biztosítékot kötelezettségvállalás formájában nyújtják,

a) amely meghatározott időre szól, akkor a kötelezettségvállalás érvényességi ideje alatt keletkezett vámtartozásokat a vámhatóság a kötelezettségvállalótól a kötelezettségvállalást magában foglaló okmányon megjelölt végső időponttól számított egy évig követelheti,

b) amely határozatlan időre szól, akkor a Vámkódex 89. cikk (5) bekezdése szerinti engedély érvényességi ideje alatt keletkezett vámtartozásokat a vámhatóság az engedély érvényességi idejének végétől számított egy évig követelheti,

amelyet követően a biztosíték felszabadítása felől haladéktalanul intézkedik.

(6) Ha a vámhatóság azt állapítja meg, hogy behozatali vagy kiviteli vámok összegére és az egyéb terhekre nyújtott biztosíték alapjául szolgáló vámtartozás már megszűnt vagy az egyáltalán nem merült fel, és a vámhatósági nyilvántartás adatai szerint a továbbiakban már nem is merülhet fel, akkor az (2)–(5) bekezdéstől eltérően a biztosítékot felszabadítása felől haladéktalanul intézkedik.

(7) A (3) bekezdésben foglaltakat a Vámkódex 97. cikke és a VA 244. cikke értelmében megkövetelt kiegészítő biztosítékra is alkalmazni kell, ha azt egyedi biztosíték formájában nyújtják.

(8) A 153. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kötelezettségvállalási engedélyhez benyújtott biztosíték felszabadítása esetén a biztosíték típusától függően a (4) és az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(9) A VA 155. cikk (3) bekezdése esetén a vámhatóság a kötelezettségvállalást a DA 82. cikk (3) bekezdésében meghatározott időponttól számított egy év letelte után haladéktalanul felszabadítja.”

209. § A Vtv. 158. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a Vámkódex 103. cikk (2) bekezdése szerinti esetben a vámhatóság feljelentése alapján a nyomozás elrendelésére került sor, akkor a vámtartozás a cselekmény elkövetésétől számított 10 évig közölhető.”

210. § A Vtv. 162. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A vámhatóság megkövetelheti, hogy az adós a vám és egyéb terhek, a Vámkódex 112. cikk (2) bekezdése szerinti hitelkamat, 114. cikke szerinti késedelmi kamat, a vámigazgatási bírság, továbbá a Vámkódex 52. cikke szerinti díjak és költségek megfizetését – a pénzforgalmi bizonylat eredeti példányának bemutatásával – igazolja.”

211. § A Vtv. 166. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egy határozattal megállapított vámtartozás és az egyéb terhek, a hitelkamat, a késedelmi kamat, a vámigazgatási bírság, valamint a Vámkódex 52. cikke szerinti díj és költség tartozás részbeni teljesülése esetén a befizetett összeget először a vámtartozásra kell elszámolni. Az így végzett elszámoláson felül fennmaradó összegnek legalább olyan arányú részét kell az egyéb terhek, a hitelkamat, a késedelmi kamat, a vámigazgatási bírság, valamint a Vámkódex 52. cikke szerinti díj- és költségtartozásra elszámolni, amilyen a megállapított egyéb terhek, a hitelkamat, a késedelmi kamat, a vámigazgatási bírság, illetve díj- és költségtartozás aránya az előírt fizetendő összegen belül. Az elszámolásról az adóst értesíteni kell.”

212. § A Vtv. 168. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a vámot és egyéb terheket, a hitelkamatot, a késedelmi kamatot, a vámigazgatási bírságot vagy a Vámkódex 52. cikke szerinti díjat, költséget megállapító határozat megváltoztatásáról vagy megsemmisítéséről rendelkező vámhatósági döntés, illetve bírósági ítélet alapján a megállapított fizetési kötelezettség (vagy a fizetési kötelezettség összegének egy része) követelésének jogcíme megszűnik, a megváltoztatásáról vagy megsemmisítéséről rendelkező döntésben, illetve a bírósági ítélet végrehajtása érdekében hozott döntésben az eljáró vámhivatal rendelkezik az összegnek a vámhatóság általi visszafizetéséről vagy elengedéséről. Ez a visszafizetési vagy elengedési kötelezettségről való rendelkezés a Vámkódex 116. cikk (4) bekezdése szerinti saját kezdeményezésnek minősül.”

213. § A Vtv. 215. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki

„(15) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód1. tv.) megállapított 155/A. §-t a Mód1. tv. hatálybalépését megelőzően nyújtott, a Mód1. tv. hatálybalépésekor még fel nem szabadított vámbiztosíték tekintetében is alkalmazni kell.”

214. § A Vtv. 216. § (1) bekezdése a következő 7. ponttal egészül ki:

(E törvény)

„7. az Uniós Vámkódex értelmében történő információcserét és információtárolást szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályairól szóló 2017. november 14-i (EU) 2017/2089 bizottsági végrehajtási rendeletnek”

(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

215. § A Vtv.

1. 58. § (6) bekezdésében az „a véleményadás” szövegrész helyébe az „a tolmácsolás” szöveg,

2. 65. § (1) bekezdésében a „gyakorolása” szövegrész helyébe a „gyakorlása” szöveg,

3. 83. § (8) bekezdésében az „a nyilvántartást végző szervezet” szövegrész helyébe az „a nyilvántartásba vételt végző szervezet” szöveg,

4. 84. § (3) bekezdés g) pontjában a „vámterületérről” szövegrész helyébe a „vámterületéről” szöveg,

5. 84. § (5) bekezdés f) pontjában a „különös” szövegrész helyébe a „különleges” szöveg,

6. 84. § (15) bekezdés nyitó szövegrészében a „beszállítói nyilatkozatot tevő” szövegrész helyébe a „beszállító” szöveg,

7. 90. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „gyorsított eljárás kapcsán” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés szerinti” szöveg,

8. 96. § (1) bekezdésében az „a közlésére” szövegrész helyébe az „a döntés közlésére” szöveg,

9. 141. § (7) bekezdés d) pontjában az „amennyiben gyártó” szövegrész helyébe az „amennyiben a gyártó” szöveg,

10. 141. § (8) bekezdés f) pontjában a „kiszállításra” szövegrész helyébe a „kiszállításra az Unió vámterületéről” szöveg,

11. 153. § (2) bekezdésében az „esetén engedély” szövegrész helyébe az „esetén az engedély” szöveg,

12. 154. § (4) bekezdésében a „szerint” szövegrész helyébe a „szerinti” szöveg,

13. 161. § (2) bekezdésében a „hosszabítás” szövegrész helyébe a „hosszabbítás” szöveg,

14. 166. § (1) bekezdésében a „vámigazgatási bírságot az előírt időtartamon belül” szövegrész helyébe a „vámigazgatási bírságot, valamint a Vámkódex 52. cikke szerinti díjakat, költségeket az előírt időtartamon belül” szöveg,

15. 171. §-ában az „a beszállított” szöveg helyébe az „az Unió vámterületére beszállított” szöveg,

16. 176. § (2) bekezdésében a „mindkét” szövegrész helyébe a „minden” szöveg,

17. 216. § (1) bekezdés 6. pontjában a „fejezetének” szövegrész helyébe a „fejezetének,” szöveg

lép.

216. § Hatályát veszti a Vtv.

a) 26. § (7) bekezdésében a „lejárt” szövegrész,

b) 90. § (6) bekezdése,

c) 90. § (11) bekezdésében az „A lefoglalásról és azzal egyidejű elkobzásról a vámhatóság egyidejűleg rendelkezik.” szövegrész,

d) 166. § (3) bekezdése,

e) 179. § (3) bekezdése.

VII. FEJEZET

SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

20. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

217. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (5) bekezdése a következő 2a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„2a. üzletág: a gazdálkodónak szervezeti szempontból független, önállóan működőképes egysége (ide értve a telephelyet, üzlethálózatot is), amely a hozzá tartozó vagyonnal (eszközökkel, kötelezettségekkel, céltartalékokkal és időbeli elhatárolásokkal) önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására képes;”

218. § Az Szt. 11. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Üzleti év a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá kerülő közkereseti társaságnál, betéti társaságnál, egyéni cégnél és ügyvédi irodánál az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól az adóalanyiság létrejöttét megelőző napig terjedő időszak, amennyiben a vállalkozó a nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény külön előírásai szerint teljesíti, és az áttérést megelőzően e törvény hatálya alatt volt.

(15) Üzleti év a 2/A. § (3) bekezdésében felsorolt, e törvény hatálya alá átkerülő (visszakerülő) vállalkozónál a visszatérés időpontjától a vállalkozó által – az (1)–(3) bekezdés szerinti feltételekkel – az üzleti év végeként megjelölt napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak.”

219. § Az Szt. 77. § (3) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Az egyéb bevételek között kell kimutatni:)

„p) az üzletág értékesítésének nyereségét [a kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a nyereségjellegű különbözetét].”

220. § Az Szt. 81. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:)

„q) az üzletág értékesítésének veszteségét [a kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a veszteségjellegű különbözetét].”

221. § Az Szt. 92. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni üzletág értékesítés esetén az értékesítés miatt kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értékét mérlegtételek szerinti megbontásban.”

222. § Az Szt. 177. §-a a következő (73) és (74) bekezdéssel egészül ki:

„(73) E törvénynek az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 3. § (5) bekezdés 1., 2. és 2a. pontját, 11. § (4) és (14)–(15) bekezdését, 72. § (4) bekezdés e) pontját, 77. § (3) bekezdés p) pontját, 81. § (2) bekezdés q) pontját és 92. § (4) bekezdését először a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(74) E törvénynek az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 3. § (5) bekezdés 1., 2. és 2a. pontját, 11. § (4) és (14)–(15) bekezdését, 72. § (4) bekezdés e) pontját, 77. § (3) bekezdés p) pontját, 81. § (2) bekezdés q) pontját és 92. § (4) bekezdését a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”

223. § Az Szt.

1. 11. § (4) bekezdésében az „(5)–(13)” szövegrész helyébe az „(5)–(15)” szöveg,

2. 139. § (4b) bekezdésében a „vagyommérleg-tervezetében” szövegrész helyébe a „vagyonmérleg-tervezetében” szöveg

lép.

224. § Hatályát veszti az Szt.

1. 3. § (5) bekezdés 1. és 2. pontjában a „, telephelyért, üzlethálózatért” szövegrész,

2. 72. § (4) bekezdés e) pontja,

3. 151. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítésnek elismert szakirányú egyetemi, főiskolai végzettségét,” szövegrész,

4. 151. § (5) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „, végzettségét” szövegrész.

21. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

225. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kamarai tagság megszűnésére irányuló eljárást – az (1) bekezdés e) pont kivételével – mindaddig fel kell függeszteni, ameddig a kamarai tag könyvvizsgálóval szemben az e törvény szerinti minőségellenőrzési eljárás, fegyelmi eljárás, illetve a 172/A. § és 178. § szerinti eljárás van folyamatban.”

226. § A Kkt. 41. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárást – az (1) bekezdés d) pont kivételével – mindaddig fel kell függeszteni, ameddig a könyvvizsgáló céggel szemben az e törvény szerinti minőségellenőrzési eljárás, fegyelmi eljárás, illetve a 172/A. § és 178. § szerinti eljárás van folyamatban.”

227. § A Kkt. a következő 208/O. §-sal egészül ki:

„208/O. § E törvénynek az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 30. § (5) bekezdését és 41. § (7) bekezdését a hatálybalépést követően indult eljárásokra kell alkalmazni.”

228. § A Kkt.

1. 30. § (4) bekezdésében az „engedély” szövegrész helyébe az „igazolás” szöveg,

2. 33. § (4) bekezdésében az „és o) pontjában” szövegrész helyébe az „, o), p) és q) pontjában” szöveg,

3. 44. § (3) bekezdésében az „l), m) és q)” szövegrész helyébe az „l) és m)” szöveg

lép.

229. § Hatályát veszti a Kkt. 67/A. § (7) bekezdése.

VIII. FEJEZET

NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK

22. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény módosítása

230. § A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény 1) 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

23. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény módosítása

231. § Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény 2) 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

IX. FEJEZET

EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

24. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása

232. § (1) A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: MRP tv.) 24/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) MRP az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) más tagállamában székhellyel rendelkező jogi személy által kibocsátott értékpapír, vagy ahhoz kapcsolódó jog átruházása, illetve átengedése érdekében indítható. A juttatás tárgya kizárólag törzsrészvény, vagy az ahhoz közelítő befektetői kockázatot megtestesítő más értékpapír, illetve törzsrészvényhez vagy az említett feltételnek megfelelő értékpapírhoz kapcsolódó jog lehet. A jogi személy által kibocsátott értékpapír vagy ahhoz kapcsolódó jog átruházása, illetve átengedése érdekében MRP-t indíthat a jogi személy vagy a benne többségi befolyással rendelkező személy, továbbá a jogi személyben többségi befolyást megtestesítő részvények átruházására jogosult más személy is. Az MRP megindításának feltétele, hogy az alapjául szolgáló javadalmazási politikát az abban meghatározott értékpapírt kibocsátó jogi személy elfogadja, vagy magára nézve kötelezőnek ismerje el.”

(2) Az MRP tv. 24/B. §-a a következő (1a)–(1b) bekezdéssel egészül ki: