(2) A bíróság az előkészítő eljárást lefolytató rendőri szerv útján haladéktalanul közli a telekommunikációs eszköz használatával kapcsolatos döntését.
(3) A telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány elutasítása, valamint a telekommunikációs eszköz használatának elrendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(4) Telekommunikációs eszköz használata esetén a bírósági tárgyalás kitűzött, illetve az előkészítő eljárást lefolytató rendőri szerv által megjelölt helyszín (a továbbiakban: elkülönített helyszín) között az összeköttetés közvetlenségét és kölcsönösségét kép- és hangfelvétel továbbítása biztosítja.
(5) Ha a bíróság a 63. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján elrendelte a tanú adatainak zártan kezelését, a telekommunikációs eszköz használata útján történő meghallgatáson az elkövető csak akkor lehet jelen, ha ehhez a tanú hozzájárul. Az így kizárt elkövető a telekommunikációs eszköz használata útján történő meghallgatást követően, a meghallgatás során távollétében történteket megismerheti.
(6) Telekommunikációs eszköz használata esetén az elkülönített helyszínen kizárólag a következő személyek lehetnek jelen:
a) az elkövető, akinek a jelenlétét a telekommunikációs eszköz útján biztosítják,
b) az a) pontban meghatározott személy jogi képviselője, törvényes képviselője vagy képviselője,
c) a rendőrség képviselője,
d) az elkövető őrzését ellátó személy,
e) a szakértő,
f) a tolmács,
g) a telekommunikációs eszköz működését biztosító személyzet.
(7) A telekommunikációs eszköz útján történt meghallgatásról készült jegyzőkönyvben - a 91. §-ra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával - rögzíteni kell:
a) a telekommunikációs eszköz használatának tényét és módját,
b) annak a személynek a megjelölését, akinek a jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják,
c) az elkülönített helyszín címét,
d) az elkülönített helyszínen tartózkodó egyéb személyek nevét és azt, hogy az eljárási cselekményen milyen minőségben vannak jelen.
(8) Telekommunikációs eszköz használata esetén a felvételt rögzíteni kell.”
95. § A Szabs. tv. 141. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az eljárás alá vont személy a pénzbírság, a szabálysértési költség, a rendbírság, valamint az okozott kár összegét
a) ha annak feltételei adottak, erre a célra a hatóság által rendszeresített elektronikus eszközön teljesítve, készpénz-kímélő fizetési mód alkalmazásával is teljesítheti, illetve
b) a részére átadott csekkszelvényen vagy banki átutalással az összegnek az e törvényben meghatározott határidőn belül történő megfizetésével, átutalásával - a döntés számára való hivatkozással - is teljesítheti.”
96. § A Szabs. tv. 152. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabálysértési nyilvántartások
a) a gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartása,
b) a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartása,
c) a szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartása,
d) a helyszíni intézkedés alá vontak nyilvántartása.”
97. § A Szabs. tv. a következő 113/A. alcímmel egészül ki:
„113/A. A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartása
152/A. § (1) A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartásában annak a gépjárműnek az egyedi azonosító adatát kell nyilvántartani, amelynek üzembentartójával szemben a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy a gépjárművezető távollétében helyszíni bírságot szabott ki, vagy feljelentést tett.
(2) A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartása tartalmazza
a) a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy által megállapított szabálysértés
aa) megnevezését,
ab) elkövetésének helyét,
ac) elkövetésének idejét,
ad) bizonyítékául szolgáló képfelvételt, valamint
b) a gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság kiszabása esetén
ba) a helyszíni bírság kiszabására jogosult megnevezését,
bb) a döntés számát és keltét,
bc) a helyszíni bírság összegét,
c) feljelentés esetén
ca) az intézkedésre jogosult megnevezését,
cb) az alkalmazott helyszíni intézkedés megnevezését.
(3) A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartásában a (2) bekezdésben meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon rögzíti
a) a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy,
b) a feljelentés megtételére jogosult személy.”
98. § (1) A Szabs. tv. 155. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) A szabálysértési nyilvántartó szerv a gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartásába felvett adatokat az intézkedéstől számított három napig kezeli.”
(2) A Szabs. tv. 155. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Automatikusan törölni kell a szabálysértési nyilvántartásokból azokat az adatokat, amelyre vonatkozóan a (2c) bekezdésben meghatározott nyilvántartási idő eltelt.”
99. § A Szabs. tv. 178/B. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:
„(21) Ha az elkövető a (17) bekezdésben meghatározott közérdekű munka büntetést vállalja, de azt nem teljesíti, és a közérdekű munka büntetés elzárásra történő átváltoztatása érdekében megtartott bírósági eljárásban az elkövető személyes jelenlétének a biztosítása szükséges, akkor ennek céljából az általános szabálysértési hatóság az elkövető körözését rendeli el.”
100. § A Szabs. tv.
a) 10. §-ában a „Nincs helye szabálysértési elzárásnak” szövegrész helyébe a „Nincs helye szabálysértési őrizetnek és szabálysértési elzárásnak” szöveg,
b) 10. § a) pontjában a „kórházi fekvőbeteg-ellátásban” szövegrész helyébe a „napi rendszeres, életfenntartó vagy fekvőbeteg-ellátásban” szöveg,
c) 89. § (5) bekezdésében az „eljárás alá vont személy részére” szövegrész helyébe az „eljárás alá vont személy, valamint az elkövető részére” szöveg,
d) 90. § (7) bekezdésében a „elutasító határozat ellen panasznak” szövegrész helyébe a „elutasító rendelkezés ellen jogorvoslatnak” szöveg,
e) 107. § (2a) bekezdésében a „tárgyalás menetét és kell tartalmaznia” szövegrész helyébe a „tárgyalás menetét is kell tartalmaznia” szöveg,
f) 142. § (1) bekezdésében a „harmadik munkanapig” szövegrész helyébe a „nyolcadik napig” szöveg,
g) 144. § (6) bekezdésében a „három napon belül” szövegrész helyébe a „nyolc napon belül” szöveg,
h) 250. § (1) bekezdés f) pontjában a „szerinti eljárásra jogosult más szerv vagy szervezetek körét és feladataikat” szövegrész helyébe a „vonatkozásában azt a szervet vagy szervezetet, amely segítségének elfogadása a 178/B. § (2) bekezdés b) pontja szerinti együttműködésnek minősül, és e szerv vagy szervezet segítségnyújtással összefüggő feladatait” szöveg
lép.
101. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Szsztv.) 7. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából természetes személyazonosító adatok, lakcím és személyazonosító igazolvány okmányazonosítója adat igénylésére jogosultak a nyilvántartó szervtől az adatigénylés indokoltságának igazolása mellett.”
102. § Az Szsztv. 6. alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A szolgáltató jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A szolgáltató a 8. § (1) bekezdésben meghatározott kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt - amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak - a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti.
(2) A 8. § (1) bekezdésben meghatározott kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel
a) a terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,
b) a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,
c) a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából,
d) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében
is felhasználható.
(3) Felhasználásnak minősül, ha a 8. § (1) bekezdésben meghatározott kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a szolgáltató a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére megkeresésük esetén továbbítja a (2) bekezdésben meghatározott célból.”
103. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2)-(3) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyben hozott elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye.”
104. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 17. § (1) bekezdésében a „rendtartásról szóló törvény” szövegrész helyébe a „rendtartásról szóló törvény alapján zár alá vehető” szöveg lép.
105. § Nem lép hatályba az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 28. § (2) bekezdése.
106. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A nemzeti létfontosságú rendszerelemek és az európai létfontosságú rendszerelemek
a) kijelölésére vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásban (a továbbiakban együtt: kijelölési eljárás) és
b) kijelölésének visszavonására vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásban (a továbbiakban együtt: a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárás)
a hatóságok és a szakhatóságok részéről csak olyan személy vehet részt, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték és akivel szemben kockázati tényező nem merült fel.
(2) Az európai létfontosságú rendszerelemekre vonatkozó azonosítási eljárásban az üzemeltető által igénybe vett közreműködő szervezet részéről csak olyan személy vehet részt, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték és akivel szemben kockázati tényező nem merült fel.”
107. § Az Lrtv. 5. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat:)
„g) az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 2. § (5) bekezdése és 14. § (1) bekezdése szerinti hatóság, az Európai Parlament és a Tanács 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 irányelve alapján kormányrendeletben kijelölt egyedüli kapcsolattartó pont, valamint az Ibtv. 19. § (1) és (2) bekezdése szerinti eseménykezelő központ részére feladataik ellátása céljából.”
108. § Az Lrtv. 6. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6b) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője az általa bejelentendő biztonsági eseményről annak bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztatja a kormányrendeletben kijelölt eseménykezelő központot.”
109. § Az Lrtv.
a) 2/A. § (2) bekezdésének b) pontjában a „hálózati és” szövegrész helyébe az „elektronikus”,
b) 3. mellékletének 32. sorában a „kormányzati informatikai, elektronikus hálózatok” szövegrész helyébe a „kormányzati elektronikus információs rendszerek”
szöveg lép.
110. § Hatályát veszti az Lrtv. 1. § i)-k) pontja, valamint 3. és 4. mellékletének 38-40. sora.
111. § (1) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 1. § (1) bekezdése a következő 6a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„6a. alapvető szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató: a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 2/A. §-a alapján kijelölt szolgáltató;”
(2) Az Ibtv. 1. § (1) bekezdése a következő 7a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„7a. bejelentés-köteles szolgáltatás: az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. § j) pontjában meghatározott szolgáltatás;”
(3) Az Ibtv. 1. § (1) bekezdése 14b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„14b. elektronikus információs rendszer:
a) az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat;
b) minden olyan eszköz vagy egymással összekapcsolt vagy kapcsolatban álló eszközök csoportja, amelyek közül egy vagy több valamely program alapján digitális adatok automatizált kezelését végzi; vagy
c) az a) és b) pontban szereplő elemek által működésük, használatuk, védelmük és karbantartásuk céljából tárolt, kezelt, visszakeresett vagy továbbított digitális adatok;”
(4) Az Ibtv. 1. § (1) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„23. honvédelmi célú elektronikus információs rendszer: a honvédelmért felelős miniszter vezetése, irányítása alatt álló szervek zárt célú elektronikus információs rendszereinek, valamint egyéb - funkciója, rendeltetése, feladatellátása szerint - nyílt elektronikus információs rendszereinek összessége, amely ágazatspecifikus módon támogatja a honvédelmi ágazaton belüli és ágazatok közötti működést;”
112. § (1) Az Ibtv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 2. § (1) bekezdés a)-h) és j)-l) pontjában megjelölt szervek, valamint - a monetáris politika végrehajtásával és a devizatartalék kezelésével kapcsolatos kockázatértékelési és portfoliókezelési tevékenység keretében kezelt adatok kivételével - a 2. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt szerv által kezelt adatok és a 2. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt szervezetek által kezelt, a nemzeti adatvagyon részét képező adatok Magyarország területén üzemeltetett és tárolt elektronikus információs rendszerekben, valamint honvédelmi, diplomáciai információs célokra használt zárt célú elektronikus információs rendszerben kezelhetőek.”
(2) Az Ibtv. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 2. § (1) bekezdés a)-h) és j)-k) pontjában megjelölt szervek, valamint - a monetáris politika végrehajtásával és a devizatartalék kezelésével kapcsolatos kockázatértékelési és portfoliókezelési tevékenység keretében kezelt adatok kivételével - a 2. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt szerv által kezelt adatok az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatóság (a továbbiakban: hatóság) engedélyével vagy nemzetközi szerződés alapján az EGT-államok területén belül üzemeltetett elektronikus információs rendszerekben is kezelhetőek.”
113. § Az Ibtv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Az elektronikus információs rendszerekre és eszközökre, szervezetekre nemzetközi egyezmények vagy nemzetközi szabványok alapján, illetve az ezeken alapuló hazai követelmények vagy ajánlások alapján kiadott biztonsági tanúsítványokat, illetve független, képesített ellenőr által készített ellenőri jelentéseket a hatóság az eljárása során figyelembe veszi.”
114. § (1) Az Ibtv. 16. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A hatóság az elektronikus információs rendszerek, és az azokban kezelt adatok biztonsága érdekében jogosult megtenni, elrendelni, ellenőrizni minden olyan, az elektronikus információs rendszer védelmére vonatkozó intézkedést, amellyel az érintett elektronikus információs rendszert veszélyeztető fenyegetések kezelhetőek. Ennek érdekében jogosult:)
„h) eljárása során független, képesített ellenőrt igénybe venni, és az általa végzett ellenőrzés eredményét figyelembe venni.”
(2) Az Ibtv. 16. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Ha a szervezet költségvetési szerv, és a jogszabályokban foglalt biztonsági követelményeket és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat nem teljesíti vagy nem tartja be, a hatóság)
„d) jogosult bírságot kiszabni külön kormányrendeletben meghatározottak szerint.”
115. § Az Ibtv. 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kormányrendeletben meghatározott, sérülékenységvizsgálat lefolytatására jogosult szerv saját hatáskörben maga is indíthat és lefolytathat sérülékenységvizsgálatot regisztrált felhasználói jogosultság birtokában, illetve annak hiányában is, külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint.”
116. § Az Ibtv. 10. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Eseménykezelő központok
19. § (1) A Kormány
a) az alapvető szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, valamint a bejelentés-köteles szolgáltatást nyújtó szolgáltatók elektronikus információs rendszereit - a (2)-(3) bekezdés szerinti elektronikus információs rendszerek kivételével - érintő,
b) az állami és önkormányzati elektronikus információs rendszerek működését biztosító infokommunikációs infrastruktúrát, illetve - a (2)-(3) bekezdés szerinti elektronikus információs rendszerek kivételével - a 2. §-ban meghatározott szervek nyílt elektronikus információs rendszereit érintő,
c) a 2. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott létfontosságú rendszerelemek elektronikus információs rendszereit érintő
biztonsági események és fenyegetések kezelése érdekében eseménykezelő központot működtet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter irányítása alatt.
(2) A Kormány az (1) bekezdéstől eltérően, a honvédelmi célú elektronikus információs rendszereket érintő, e törvényben foglalt biztonsági események és fenyegetések kezelése érdekében eseménykezelő központot működtet a honvédelemért felelős miniszter irányítása alatt.
(3) A Kormány az (1) bekezdéstől eltérően, a polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus információs rendszereit érintő, e törvényben foglalt biztonsági események és fenyegetések kezelése érdekében eseménykezelő központot működtet a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter irányítása alatt.
(4) A 2. §-ban meghatározott szervek a tudomásukra jutott biztonsági események adatait kötelesek haladéktalanul az (1) bekezdés szerinti eseménykezelő központ részére továbbítani.
(5) A (2)-(3) bekezdés szerinti eseménykezelő központok a biztonsági eseményekhez kapcsolódó és a (6) bekezdés szerinti együttműködés során tudomásukra jutott biztonsági események adatait kötelesek haladéktalanul az eseménykezelő központ részére továbbítani.
(6) A (2)-(3) bekezdés szerinti eseménykezelő központok részt vehetnek a szakterület szerinti nemzetközi együttműködésben és e célból akkreditálhatóak.
20. § (1) A 19. § (1) bekezdés szerinti eseménykezelő központ ellátja a következő feladatokat:
a) a 19. § (6) bekezdése szerinti kivétellel nemzetközi eseménykezelési együttműködésben Magyarország képviselete, a magyar kiberteret érintő nemzetközi bejelentések fogadása és kezelése,
b) a szervezetekkel, szolgáltatókkal való kapcsolattartás a bejelentett biztonsági események fogadására, valamint azok kezeléséhez szükséges intézkedések megtétele és koordinációja,
c) a magyar kibertér rendszeres biztonsági helyzetértékelésének elvégzése,
d) folyamatosan elérhető 24 órás ügyelet működtetése,
e) a biztonsági események kivizsgálásának támogatása, amely során elvégezheti a biztonsági események adatainak műszaki vizsgálatát, amelyhez adatokat és az adatokhoz elektronikus hozzáférést kérhet,
f) azonnali figyelmeztetések közzététele a kritikus hálózatbiztonsági fenyegetettségekről, ezek magyar nyelvű megjelenítése,
g) a nemzetközileg publikált sérülékenységek hozzáférhetővé tétele a honlapján,
h) elemzések, jelentések készítése a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács részére a hazai és nemzetközi információbiztonsági irányokról,
i) hazai és nemzetközi információbiztonsági és kibervédelmi gyakorlatokat tervezhet, szervezhet, gyakorlatokon vehet részt,
j) együttműködik a hatósággal, továbbá szükség szerint a biztonsági esemény kezelése tekintetében érintett szervezetekkel,
k) a biztonságtudatos felhasználói magatartás elősegítése céljából oktatási anyagokat dolgozhat ki és tréningeket tarthat, felvilágosító, szemléletformáló kampányokat szervezhet. (2) A 19. § (2) és (3) bekezdése szerinti eseménykezelő központok az általuk támogatott ágazatok tekintetében ellátják az (1) bekezdés b), c), d), e), f), i), j) és k) pontja szerinti feladatokat.”
117. § Az Ibtv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A 2. § (3)-(6) bekezdése, valamint a 18. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy gazdálkodó szervezet, az e törvényben meghatározott, az elektronikus információs rendszerek védelmével összefüggő feladataik ellátása során megismert minősített adatot, személyes adatot vagy különleges adatot, üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, orvosi titkot és más hivatás gyakorlásához kötött titkot kizárólag a feladat ellátásának időtartama alatt, a célhoz kötöttség elvének figyelembevételével jogosultak kezelni. A feladatellátás befejezését követően a feladatellátáshoz kapcsolódóan rögzített adatokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kötelesek az elektronikus információs rendszereikből és adathordozóikról törölni.
(2) A hatóság, a 18. § (5) bekezdése szerinti szerv, valamint a 19. § (1)-(3) bekezdése szerinti eseménykezelő központ az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a hatósági döntés véglegessé válását, a sérülékenységvizsgálat lezárását, valamint a biztonsági esemény vizsgálatának lefolytatását követő öt évig jogosultak kezelni, és az öt év elteltével kötelesek az elektronikus információs rendszereikből és adathordozóikról törölni.
(3) A hatóság, a 2. § (3)-(6) bekezdése szerinti szerv, a 18. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy gazdálkodó szervezet, a 18. § (5) bekezdése szerinti szerv, valamint a 19. § (1)-(3) bekezdése szerinti eseménykezelő központ munkatársait az (1) bekezdés szerint megismert adatok tekintetében írásba foglalt titoktartási kötelezettség terheli, amely a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését követő 5 évig, minősített adatok tekintetében azok érvényességi idejének végéig, személyes adatok tekintetében pedig időkorlát nélkül fennmarad.
(4) A hatóság eljárása során keletkezett adatok nem nyilvánosak.
(5) A zárt célú és honvédelmi célú elektronikus információs rendszerek - e törvényben meghatározott - hatósági feladatainak ellátására Kormány által kijelölt szervnek a véglegessé vált határozata az ügyfélen és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 33. § (3) bekezdése alapján iratbetekintésre jogosult személyen kívül más által nem ismerhető meg.”
118. § (1) Az Ibtv. 24. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)
„d) a korai figyelmeztetés részletes szabályait, így különösen annak rendszerét, a rendszer üzemeltetőjének kijelölését, valamint a kapcsolódó korai figyelmeztető szolgáltatás igénybevételének rendjét,”
(2) Az Ibtv. 24. § (1) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)
„l) a 16. § (1) bekezdése szerinti független, képesített ellenőr igénybevételével kapcsolatos eljárásrendet,
m) a honvédelmi célú elektronikus információs rendszerre vonatkozóan a korai figyelmeztetés részletes szabályait, így különösen annak rendszerét, a rendszer üzemeltetőjének kijelölését, valamint a kapcsolódó korai figyelmeztető szolgáltatás igénybevételének rendjét.”
119. § Az Ibtv.
a) 11. § (5) és (6) bekezdésében, 13. § (2) bekezdés f) pontjában, 15. § (1) bekezdés e) pontjában, 16. § (1) bekezdés g) pontjában, 16. § (4) bekezdésében, 16. § (5) bekezdésében, 22/A. § (1) bekezdésében, 23. § c) pontjában és 24. § (1) bekezdés e) pontjában az „a kormányzati eseménykezelő” szövegrész helyébe az „az eseménykezelő” szöveg,
b) 11. § (6) bekezdésében a „szóló, kormányzati eseménykezelő” szövegrész helyébe a „szóló, eseménykezelő” szöveg
lép.
120. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 17. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az útdíj szedő jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A (2) bekezdésben meghatározott adatgyűjtés során rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt az útdíj szedő - amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak - a Kormány által kijelölt központi tárhely szolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti.
(2b) E törvényben meghatározott kivétellel a (2) bekezdésben meghatározott adatgyűjtés során rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a rögzítéstől számított 30 nap elteltével törölni kell.”
(2) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 17. § (5) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(Az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult átvenni)
„g) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából,
h) a rendőrség körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében.”
121. § (1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Elfogatóparancs, európai elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs alapján elrendelt körözési eljárás esetén a 3. § (2) bekezdés a) pont aa)-ad), ag) és aj) alpontjában, b), f), i) és j) pontjában meghatározott adat közérdekből nyilvános adatnak minősül.”
(2) A Körtv. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság jogosult rendszer-rendszer kapcsolat útján átvenni az (1) bekezdésben meghatározott közérdekből nyilvános adatokat és a személyazonosítást elősegítő informatikai rendszer alkalmazása során az idegenrendészeti hatóság vagy menekültügyi hatóság eljárásában személyazonosság megállapítása céljából felhasználni. Az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság az így átvett adatokat a körözés visszavonásáig kezeli.”
122. § A Körtv. 15. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Ha az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság a személyazonosítást elősegítő informatikai rendszere üzemeltetése során találatot észlel, értesíti a körözési eljárást lefolytató szervet.”
123. § A Körtv. 20. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában, valamint a körözés elrendelése szempontjából eltűntnek kell tekinteni az ismeretlen helyen lévő személyt, ha)
„a) az eltűnés körülményei, az életviteléről, foglalkozásáról, más személyi körülményeiről rendelkezésre álló adatok azt valószínűsítik, hogy eltűnése - kivéve a terheltet és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt - bűncselekmény elkövetésével van összefüggésben,”
124. § A Körtv. 23. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az (1) bekezdés szerinti, eltűntnek nyilvánító szerv az eltűntnek nyilvánító határozatot visszavonja és ezzel egyidejűleg a körözés visszavonásáról is intézkedik.”
125. § A Körtv. 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás során az adatigénylés céljának pontos megjelölésével az elektronikus hírközlési szolgáltatótól a felhasználóval és az előfizetővel kapcsolatban helymeghatározási adatokat, hívásforgalmi adatokat, valamint az adatigénylés céljával összefüggő előfizetői adatokat kérhet.”
126. § A Körtv. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § (1) Eltűnés miatt elrendelt körözés esetén - amennyiben a rendelkezésre álló információk azt szükségessé teszik vagy indokolják - az eltűnt személy által eltűnését követően feltételezhetően használt vagy birtokában lévő jármű körözése az eltűnési ügyben körözést elrendelő szerv által elrendelhető az eltűnt személy hollétének megállapítása céljából.
(2) Az eltűnés miatt körözési eljárást lefolytató szerv az ilyen jármű körözésével összefüggésben elrendelt körözés végrehajtása során az Rtv. 27. §, 29. §, 30. §, 32. §, 35/A. §, továbbá az 58. § (1) bekezdés e) pontja, a 63-74. §, valamint a 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja.
(3) A körözést vissza kell vonni, amennyiben fenntartása már nem szükséges vagy indokolt.
(4) A körözés elrendelésével vagy visszavonásával szemben nincs helye jogorvoslatnak.”
127. § A Körtv. 26. § (4) bekezdésében a „117. és 139. §-a” szövegrész helyébe a „117. §-a, 139. §-a és 178/B. §-a” szöveg lép.
128. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) a következő 63/A. §-sal egészül ki:
„63/A. § A hivatásos állomány más rendvédelmi szervhez vezényelt tagja a 65. § szerinti vezénylése megszüntetése nélkül is más szervhez vezényelhető a 62. § alapján a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti szakdiplomataként történő kihelyezése érdekében. Ebben az esetben a továbbvezénylés időtartamára a hivatásos állomány tagja annak a szervnek a rendelkezési állományába kerül, amely szervtől a továbbvezénylésére sor kerül. E célból a 77. § (1) bekezdésében megjelöltek mellett az a rendvédelmi szerv is működtet rendelkezési állományt, amelynél kizárólag vezényelt hivatásos állomány teljesít szolgálatot.”
129. § (1) A Hszt. 69. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A hivatásos állomány tagját beleegyezésével)
„e) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdés f) pontja szerinti feladat ellátása érdekében magyar külképviseletre vagy a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervhez”
(- rendelkezési állományba helyezés mellett - a miniszter külföldre vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára, de legfeljebb három évre. A külföldre vezénylés egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható.)
(2) A Hszt. 69. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A hivatásos állomány más rendvédelmi szervhez vezényelt tagja a 65. § szerinti vezénylése megszüntetése nélkül is külföldre vezényelhető. Ebben az esetben a három hónapot meghaladó vezénylés időtartamára a hivatásos állomány tagja annak a szervnek a rendelkezési állományába kerül, amely szervtől külföldre vezénylik őt. E célból a 77. § (1) bekezdésében megjelöltek mellett az a rendvédelmi szerv is működtet rendelkezési állományt, amelynél kizárólag vezényelt hivatásos állomány teljesít szolgálatot.”
130. § A Hszt. 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos állomány könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagjának alapilletménye azon összegnek a 90%-a, amely a hivatásos állomány tagját alapilletményként az általa betöltött szolgálati beosztásban akkor illetné meg, ha a szolgálati beosztást nem könnyített szolgálatban töltené be.”
131. § A Hszt. 82/J. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultat a rendvédelmi szerv felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben az (1) bekezdés j) pontja szerinti megszűnési ok nem áll fenn. Az egészségkárosodási ellátás megszüntetésének van helye, ha a rendvédelmi szerv másodszori felhívására a jogosult a kért igazolást nem csatolja.”
132. § A Hszt. 156. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati időpótlék a hivatásos állomány tagját tíz szolgálati viszonyban eltöltött évet követő naptól megillető, a szolgálatban eltöltött további ötévenként növekvő mértékű, a rendvédelmi illetményalap meghatározott százalékában megállapított illetményelem. A szolgálati időpótlék mértékét a 10. melléklet tartalmazza. A szolgálati időpótlékra való jogosultságot a hivatásos szolgálati idő figyelembevételével kell megállapítani.”
133. § A Hszt. 255. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a kártérítési igény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek tárgyában közigazgatási vagy polgári per, illetve szolgálati panasz elbírálására irányuló eljárás van folyamatban, a kártérítési eljárás ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig felfüggeszthető.
(4) Ha a kártérítési eljárás során a kár mértéke vitatott és emiatt a kár összegének vizsgálatára szakértő kirendelése válik szükségessé, a szakértői vizsgálat időtartamára az eljárás felfüggeszthető.”
134. § (1) A Hszt. 275. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
(A személyügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetnek, és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthetnek a szolgálati viszonnyal kapcsolatos döntések előkészítése és meghozatala, azok végrehajtása, ellenőrzési, felügyeleti jogaik gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása céljából:)
„j) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a vezetői beosztásba kinevezés és a rendfokozatban történő soron kívüli előléptetést megelőző előzetes véleményalkotási eljárás keretében.”
(2) A Hszt. a következő 275/A. §-sal egészül ki:
„275/A. § A 275. § j) pontja szerinti előzetes véleményalkotási eljárás alkalmazására
a) az 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott rendvédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálat irányában,
b) kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának kezdeményezésére
kerülhet sor.”
135. § A Hszt. 290. §-a a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A munkaviszony 82/B. § (4) bekezdés b) pontja alapján történő létesítése esetén a szolgálati viszony fennállása alatt elismert és beszámított szolgálati időt is figyelembe kell venni a munkaviszony időtartamaként.
(9) Azon rendvédelmi szerv, amelynek munkavállalója a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálat alá vonható, nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, aki a munkaszerződésében nem járul hozzá ahhoz, hogy a munkaviszonyának tartama alatt munkaköri kötelezettségének jogszerű teljesítését, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott esetekben és módon, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a munkavállaló előzetes tájékoztatása nélkül, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze.
(10) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a (9) bekezdésben foglalt rendelkezésektől nem térhet el.
(11) A (9) bekezdés alkalmazásában rendvédelmi szervnek kell tekinteni azt a kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságot is, amely gazdasági társaság tekintetében a tulajdonosi jogokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vagy a büntetés-végrehajtási szervezet gyakorolja.”
136. § A Hszt. 346. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a 2015. június 30-án viselt rendfokozatát címzetes jelzővel viseli a hivatásos állomány azon tagja is, aki e törvény hatálybalépésének napját követő besorolása alapján a 2015. június 30-án viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozatba kerül besorolásra. Ebben az esetben a címzetes rendfokozatot a hivatásos állomány tagja addig viseli, amíg a besorolás szerinti rendfokozata meg nem egyezik a címzetes rendfokozattal.”
137. § A Hszt. a következő 354/A. §-sal egészül ki:
„354/A. § (1) A hivatásos állomány azon, 2018. december 31-én szolgálati viszonyban álló tagja részére, akinek az alapilletménye és a 161. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti egy hónapra számított pótlékok együttes összege 2019. január 1-jén nem éri el a részére a betöltött szolgálati beosztása alapján a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított összegű illetményt, az továbbra is a 351. § (3) bekezdése szerinti illetményre jogosult. Az ehhez szükséges különbözetet korrekciós díjként kell folyósítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korrekciós díjat a hivatásos állomány azon tagjának lehet csak megállapítani, aki a 353. § (6) bekezdése alapján 2015. július 1. és 2015. december 31. között kompenzációs díjra volt jogosult.
(3) A hivatásos állomány tagja a korrekciós díjra mindaddig és olyan mértékben jogosult, ameddig a részére megállapított alapilletmény és a 161. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti egy hónapra számított pótlékok együttes összege a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetmény összegét el nem éri, vagy meg nem haladja.”
138. § A Hszt.
a) 6. § (8) bekezdésében a „(7) bekezdés rendelkezései alapján” szövegrész helyébe a „6/A. § (6) bekezdés rendelkezései alapján” szöveg,
b) 82/C. § (4) bekezdésben az „öt” szövegrész helyébe a „tizenöt” szöveg,
c) 123. § (1) bekezdésében a „Nem léptethető elő” szövegrész helyébe a „Fizetési fokozatban vagy rendfokozatban nem léptethető elő” szöveg,
d) 125. § (5) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az országos parancsnok és az országos főigazgató” szöveg,
e) 125. § (6) bekezdésében az „a fizetési várakozási idő újraindul” szövegrész helyébe az „a korábbi fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni” szöveg,
f) 138. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „kérelem benyújtásakor a 150. § (1) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe a „kérelem benyújtásakor a 149. § (1) bekezdése szerinti szülési szabadságot, illetve 150. § (1) bekezdés a) pontja” szöveg,
g) 138. § (4) bekezdés a) pontjában az „az illetmény” szövegrész helyébe az „a szülési szabadság, illetve az illetmény” szöveg,
h) 138. § (5) bekezdésében a „kiadását az illetmény” szövegrészek helyébe a „kiadását a szülési szabadság, illetve az illetmény” szöveg,
i) 138. § (6) bekezdésében a „szerinti illetmény” szövegrész helyébe a „szerinti szülési szabadság, illetve az illetmény” szöveg,
j) 180. § (1) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „a miniszter, az országos parancsnok vagy az országos főigazgató” szöveg,
k) 280. § (1) bekezdés c) pontjában a „viszonyban töltött” szövegrész helyébe a „viszonyban, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban töltött” szöveg,
l) 287. § (1) bekezdésében a „Szolgálati helye” szövegrész helyébe a „Szolgálatteljesítési helye” szöveg
lép.
139. § Hatályát veszti a Hszt.
a) 275. § h) pontjában a „valamint” szövegrész,
b) 326. §-ában az „a 44. § (2)-(4) bekezdése,” szövegrész,
c) 353-353/E. §-a,
d) 355. §-a.
140. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arctv.) 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az arcképelemzői tevékenység teljesítését megtagadja, illetve az adattovábbítási eljárást megszünteti, ha tudomására jut, hogy az arcképelemzői tevékenység igénybevétele az (1) bekezdésben meghatározott feltételnek nem felel meg, vagy külön törvény alapján az arra felhatalmazott az arcképelemző tevékenységet végző szerv részére olyan rendelkezést ír elő, amely a kérelemben érintett adatok vonatkozásában a harmadik személy részére történő adatszolgáltatást megtiltja vagy korlátozza.”
141. § Az Arctv. 13. § (2) bekezdésében az „az arcképelemző tevékenységet végző szervet” szövegrész helyébe az „a központi szervet” szöveg lép.
142. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kéményseprő-ipari tevékenységet - a 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel -
a) a Kormány által jogszabályban kijelölt szervezet (a továbbiakban: kéményseprő-ipari szerv) közfeladatként
aa) a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlan esetében, ideértve a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NETtv.) alapján az állam tulajdonát képező, a NETtv. 22. § (1) bekezdése szerinti bérlő használatában lévő ingatlant, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti ingatlant is,
ab) a kizárólag az aa) alpont szerinti ingatlanokból álló társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, amelyben az égéstermék-elvezető társasházi osztatlan közös tulajdonban van,
ac) az ab) alpont alá nem tartozó társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, valamint
b) a kéményseprő-ipari szolgáltató az a) pontban foglaltakon kívüli ingatlanok esetében
látja el.”
(2) A Kstv. 10. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) A kéményseprő-ipari szerv, a (3) bekezdés szerinti szolgáltató e törvény hatálybalépésétől nyilatkoztathatja az ingatlan használóját a helyszínen a 2. § (1) bekezdésében foglaltakról, az 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokról. Ha a kéményseprő-ipari szerv a nyilatkozat-felvétel során a 2. § (1) bekezdés b) pontjába tartozó ingatlant azonosít, a nyilatkozat-felvételt követő harminc napon belül a 2. § (1) bekezdés b) pontjába tartozó ingatlanok használóját és a kéményseprő-ipari szolgáltatót értesíti.”
143. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 19. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elektronikus azonosítás szolgáltatást nyújtó szolgáltató a gazdálkodó szervezet nevében eljáró természetes személy természetes személyazonosító adatait az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére a képviselő azonosítása céljából átadja. Az adatkezelés jogszerűségéért az elektronikus ügyintézést biztosító szerv felel.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti képviselő azonosításával egyenértékű, ha az elektronikus nyilatkozat benyújtása szolgáltatás a gazdálkodó szervezet ügyfél által használt gépi interfészen keresztül történik és a képviselő azonosítása az adott ügyben szükségtelen, vagy az egyéb módon - így különösen a gazdálkodó szervezet ügyfél által megadott természetes személyazonosító adatok vagy a képviselő által használt bizalmi szolgáltatási tanúsítvány alapján - biztosított.”
144. § Az E-ügyintézési tv. 25. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az állam a (3) bekezdés szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetéséhez szükséges, a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, valamint központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az 1. § 17. pont a)-i), valamint k) alpontja szerinti szerveknek díjmentesen biztosítja.”
145. § Az E-ügyintézési tv. 43. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A regisztrációs szerv ellenőrzi az okmányazonosító alapján, hogy a külföldi személyek nyilvántartásában az ügyfél által bemutatott okmánnyal történt-e korábban regisztráció. Amennyiben igen, a nyilvántartásba vételt meg kell tagadni.”
146. § Az E-ügyintézési tv. a következő XIII/A. Fejezettel egészül ki:
„XIII/A. FEJEZET
KÉP-, HANG, KÉP- ÉS HANGFELVÉTEL KÖZPONTI TÁROLÁSA
44/A. A Kép-, hang, kép- és hangfelvétel központi tárolása
73/A. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: tárhelyszolgáltató) informatikai alkalmazás útján, központi tárhely működtetésével biztosítja
a) a közút kezelője,
b) a közlekedésrendészeti intézkedés keretében a rendőrség,
c) a rendőrség által kihelyezett képfelvevők,
d) a közterület-felügyelet által kihelyezett képfelvevők,
e) a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást folytatóknak a feladatai ellátáshoz szükséges, közönség számára nyilvános magánterületének védelme céljából személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző,
f) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. § (1) bekezdése szerinti szolgáltató,
g) az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíj szedő (a továbbiakban együtt: központi tárhely használatára kötelezett)
által készített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételek (a továbbiakban: felvétel) tárolását.
(2) A tárhely szolgáltató informatikai alkalmazás útján, központi tárhely működtetésével biztosítja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 16/A. § e) pontjában meghatározott szolgáltató által rögzített adatok tárolását.
(3) A tárhelyszolgáltató tevékenysége kizárólag a felvételek és adatok központi tárhelyen történő tárolására és a 73/B. § szerinti informatikai alkalmazás biztosítására terjed ki, a központi tárhelyen tárolt felvételek és adatok tartalmát nem ismerheti meg, azokkal más adatkezelési tevékenységet nem végezhet.
(4) A központi tárhely használatára kötelezettek kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelesek együttműködni a tárhelyszolgáltatóval, illetve - ha a kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállnak - a központi tárhelyet igénybe venni.
(5) A központi tárhely használatára kötelezettek a (4) bekezdésben meghatározott kormányrendelet szerinti feltételekkel vehetik igénybe a központi tárhelyet.
73/B. § (1) Ha a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, illetve büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv (a továbbiakban együtt: adatmegismerésre jogosult) törvényben meghatározottak szerint a központi tárhely használatára kötelezett által készített felvételt és adatot átveheti, az adattovábbítást a központi tárhely használatára kötelezett - ha a központi tárhelyet igénybe veszi - a tárhelyszolgáltató által működtetett informatikai alkalmazás segítségével biztosítja.
(2) A tárhelyszolgáltatótól a központi tárhely használatára kötelezett által készített felvétel vagy adat nem igényelhető, az adatok átadása az ágazati törvényben meghatározott adatátadási szabályok szerint történik.
44/B. A központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak nyilvántartása
73/C. § (1) A központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak nyilvántartásának célja a tárhelyszolgáltató, a központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.
(2) A központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak nyilvántartása tartalmazza a központi tárhely használatára kötelezettek, valamint az adatmegismerésre jogosultak
a) megnevezését,
b) levelezési címét,
c) telefonszámát,
d) telefaxszámát,
e) elektronikus levélcímét,
f) hozzáférési jogosultságának típusát, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját, g) a szervezet nevében hozzáférésre felhatalmazott személy (a továbbiakban: hozzáférésre felhatalmazott személy)
ga) családi és utónevét,
gb) beosztását,
gc) szervezeti egységét,
gd) hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,
ge) egyedi azonosítóját.
44/C. A központi tárhelyen történő adatrögzítés, a központi tárhelyről elektronikus úton, informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatmegismerés feltételei
73/D. § (1) A központi tárhelyen történő adatrögzítéshez, valamint a központi tárhelyről elektronikus úton, informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatmegismeréshez szükséges egyedi azonosítókat a központi tárhely használatára kötelezett, valamint az adatmegismerésre jogosult a tárhelyszolgáltatóhoz benyújtott kérelemben (a továbbiakban: egyedi azonosító iránti kérelem) igényli.
(2) Az egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 73/C. § (2) bekezdés a)-f) pontjában és g) pont ga)-gd) alpontjában meghatározott adatokat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásról a központi tárhely használatára kötelezett, valamint az adatmegismerésre jogosult - az adatváltozást követő három munkanapon belül - értesíti a tárhelyszolgáltatót.
(4) A tárhelyszolgáltató az egyedi azonosító iránti kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja
a) a központi tárhely használatára kötelezettet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítójáról, valamint a központi tárhely és az informatikai alkalmazás használatához szükséges technikai ismeretekről,
b) az adatmegismerésre jogosultat a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítójáról, valamint az informatikai alkalmazás használatához szükséges technikai ismeretekről.
(5) A központi tárhelyen rögzített felvételekkel és adatokkal kizárólag elektronikus úton, informatikai alkalmazás igénybevételével végezhető adatkezelés.
44/D. Adatmegismerési nyilvántartás
73/E. § (1) A tárhelyszolgáltató a központi tárhelyről elektronikus úton, informatikai alkalmazás útján történő adatigénylés és adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése céljából adatmegismerési nyilvántartást vezet.
(2) Az adatmegismerési nyilvántartás tartalmazza:
a) a felvétel azonosító adatait,
b) a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóját,
c) az adattovábbítás időpontját,
d) azt a törvényi rendelkezést, amely az adatmegismerésre jogosultat az eljárásában, ellenőrzési tevékenysége vagy feladatköre gyakorlása során az adatkezelésre feljogosítja,
e) a továbbított adatok megnevezését.
(3) Az adatmegismerési nyilvántartásból adatokat igényelhet
a) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
b) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv,
c) törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek.”
147. § Az E-ügyintézési tv. 74. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Kormány az együttműködéshez, valamint a belső elektronikus ügymenethez szükséges szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az 1. § 17. pont a)-i), valamint k) alpontja szerinti jogalanyoknak díjmentesen biztosítja.”
148. § (1) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„n) a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésére, valamint az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítására vonatkozó részletes szabályokat,”
(2) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„q) az elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak az 1. § 17. pont j) és l) alpontja szerinti jogalanyok általi használatáért számítható díj megállapításának módját,”
(3) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„r) a központi tárhely használatára kötelezett és a tárhelyszolgáltató együttműködésének a szabályait, illetve a központi tárhely igénybevételének a szabályait.”
(4) Az E-ügyintézési tv. 105. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
„f) a tárhelyszolgáltatót.”
149. § Az E-ügyintézési tv.
a) 20. § (2) bekezdésében a „nem számít bele.” szövegrész helyébe a „nem számít bele, kivéve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokat.” szöveg,
b) 108. § (6b) bekezdésében az „az (1a) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (6a) bekezdés” szöveg
lép.
150. § Hatályát veszti az E-ügyintézési tv.
a) 1. § 23. pontjában az „a lakásszövetkezet, valamint” szövegrész,
b) 5. § (2) bekezdése,
c) 14. § (5) bekezdése.
151. § A belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: belügyi törvény) 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 3. § (3) bekezdése, az 5. § és a 19. § 2020. január 1-jén lép hatályba.”
152. § Nem lép hatályba a belügyi törvény 7. §-a.
153. § A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény a következő 6/A. alcímmel kiegészülve lép hatályba:
„6/A. A Kormány pénzügyi kötelezettségvállalása
10/A. § A Kormány az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen belüli állam állampolgára vagy az ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet számára a 2. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban történő tulajdonszerzéséhez - különös tekintettel az ilyen jogi személy vagy egyéb szervezet vezető tisztségviselője vagy munkavállalója által közvetlenül vagy közvetett módon, vagy munkavállalói résztulajdonosi program keretében történő tulajdonszerzésre - felhatalmazást adhat pénzügyi kötelezettség vállalására az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon. Ilyen pénzügyi kötelezettség lehet különösen az állami kezességvállalás, garancia, az állami költségvetési támogatás, a Polgári Törvénykönyvről szóló pénzkölcsön.”
154. § (1) Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 4. §, a 7. §, a 9-15. §, a 16. § (1)-(2) bekezdése, a 17-22. §, a 24. § a)-e) és g)-l) pontja, a 25-27. §, a 29-30. §, a 32-33. §, a 35-41. §, a 43. §, a 45. § (1) és (2) bekezdése, a 46. § (1) bekezdése, a 47. §, a 48. §, a 49. § a)-c), h) és i) pontja, az 50. §, az 54. § (2) bekezdése, az 59. §, a 60. §, a 63. §, a 65. §, a 68. § b)-c) pontja, a 69. §, 72. §, a 74-95. §, a 99-101. §, a 103-119. §, a 121-141. §, a 143-145. §, a 147. §, a 148. § (1)-(2) bekezdése, a 149. §, 150. § a) és c) pontja és az 1. melléklet 2019. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 61. §, a 62. §, a 70. § és a 71. § az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(4) A 23. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(5) A 6. §, a 8. §, a 42. §, a 44. §, a 45. § (3) bekezdése, a 46. § (2) bekezdése, a 49. § d)-g) pontja, az 55-56. §, az 58. § b) pontja és a 64. § 2019. április 1-jén lép hatályba.
(6) Az 5. §, az 51-53. §, az 54. § (1) bekezdése, az 57. § és az 58. § a) pontja 2019. július 1-jén lép hatályba.
(7) A 2. §, a 3. §, a 16. § (3) bekezdés, a 24. § f) pontja, a 66-67. §, a 68. § a) pont, a 73. §, a 96-98. §, a 102. §, a 120. §, a 146. §, és a 148. § (3)-(4) bekezdése az e törvény kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.
(8) A 31. § és a 150. § b) pontja 2020. január 1-jén lép hatályba.
155. § (1) E törvény 9-15. §-a, 16. § (1)-(2) bekezdése, 17-18. §-a, 20-23. §-a, 24. § a)-e) és g)-l) pontja, 25. §-a, 38-39. §-a, 41-50. §-a, 105. §-a és 1. melléklete az Alaptörvény 46. § (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) E törvény 16. § (3) bekezdése és 24. § f) pontja az Alaptörvény 46. § (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) E törvény 86. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
1. Az Nbtv. 2. számú mellékletében szereplő táblázat „III. Családi állapotára, hozzátartozóira vonatkozó adatok” címe a következő 17a-17h. sorral egészül ki:
| „ | ||
| 17a. | Szüleinek személyi adatai | |
| 17b. | családi és utónév: | |
| 17c. | születési név: | |
| 17d. | születési hely, év, hó, nap: | |
| 17e. | anyja neve: | |
| 17f. | állampolgárság (lásd: II. 1-3. pontok): | |
| 17g. | foglalkozás, munkakör: | |
| 17h. | munkahely neve, címe: | |
| ” |
2. Az Nbtv. 2. számú mellékletében szereplő táblázat „IX. Önnek, valamint az Önnel közös háztartásban élő hozzátartozója:” címe a következő 9a. sorral egészül ki:
| „ | ||
| 9a. | Készpénzben tartott megtakarításának összege: | |
| ” |
3. Az Nbtv. 2. számú mellékletében szereplő táblázat „IX. Önnek, valamint az Önnel közös háztartásban élő hozzátartozója:” címe a következő 21a-21k. sorral egészül ki:
| „ | ||
| 21a. | Külföldön bejegyzett pénzintézettel szemben fennálló követelése | |
| 21b. | a pénzintézet neve: | |
| 21c. | számlaszáma: | |
| 21d. | összege: | |
| 21e. | Lakástakarékpénztárnál fennálló megtakarításai | |
| 21f. | a takarékpénztár neve: | |
| 21g. | a megtakarítás összege: | |
| 21h. | Nyugdíjcélú megtakarításai (nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla, önkéntes nyugdíjpénztár): | |
| 21 i. | a pénzintézet vagy biztosító neve: | |
| 21j. | számlaszáma (ha van): | |
| 21k. | összege: | |
| ” |
