(1) A kormányzati szolgálati jogviszonyban a közszolgálat elsődlegessége alapján, felelősségtudattal és a közigazgatásba vetett bizalom fenntartását szolgálva kell eljárni.
(2) A kormánytisztviselő köteles munkáját gazdaságosan, költségtakarékosan, a polgárok elégedettségét, az eredményességet szem előtt tartva és a határidőket betartva végezni.
67. § [A személyiségi jogok védelme]
(1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.
(2) A kormánytisztviselő személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a közszolgálat rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a kormánytisztviselőt előzetesen tájékoztatni kell.
(3) A kormánytisztviselő a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le, személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak megsértése esetén jogkövetkezményként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
a) 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. § (1) bekezdését kell alkalmazni, továbbá
b) 2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadóak.
(5) A kormánytisztviselő sérelemdíj megfizetésére történő kötelezésére a fegyelmi eljárásra vonatkozó kormányrendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően, ha a kormánytisztviselő jogviszonya megszűnik, vagy jogviszonyát megszüntetik, a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.
(7) A kormánytisztviselőtől csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a közszolgálat létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.
(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt csak a közszolgálattal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltatói jogkör gyakorlójának ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A kormánytisztviselő magánélete nem ellenőrizhető.
(9) A munkáltatói jogkör gyakorlója előzetesen tájékoztatja a kormánytisztviselőt azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a kormánytisztviselő ellenőrzésére szolgálnak.
68. § [Az egyoldalú jognyilatkozat, a nyilatkozat, a tájékoztatás]
(1) Egyoldalú jognyilatkozatból az e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban és közszolgálati szabályzatban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek.
(2) Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza.
(3) A jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni.
(4) Az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A megállapodás teljesítése során tett, jognyilatkozatnak nem minősülő nyilatkozat, továbbá a munka irányításával összefüggő munkáltatói jogkör gyakorlójánakjognyilatkozata tekintetében a 70–73. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) Amennyiben e törvény valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő, a tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik.
(6) A tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és kötelezettség teljesítését.
69. § [A feltétel]
(1) A felek a megállapodás létrejöttét, módosítását vagy megszűnését jövőbeli, bizonytalan eseménytől (feltétel) is függővé tehetik. Nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a jogviszony a kormánytisztviselő hátrányára módosulna, vagy a jogviszony megszűnését eredményezné.
(2) Az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel érvénytelen. A megállapodást ilyen esetben úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki.
(3) A felek, amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a másik fél feltételhez kötött jogát csorbítaná. A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem hivatkozhat a fél, ha azt vétkesen maga okozta.
70. § [A képviselet]
(1) A kormányzati igazgatási szerv képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.
(2) A kormánytisztviselő a kinevezés elfogadásával, a megállapodás megkötésével, módosításával, a jogviszony megszüntetésével összefüggő jognyilatkozatát csak személyesen teheti meg.
(3) A kormánytisztviselő az egyéb jognyilatkozatot meghatalmazott képviselője útján is megteheti, az erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazás visszavonásig, vagy határozott időre szóló meghatalmazás esetén a határozott idő elteltéig érvényes. A meghatalmazás visszavonása jóhiszemű harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott meghatalmazás hiányában is eljárhat a kormánytisztviselő képviseletében hozzátartozója, ha a jognyilatkozat megtételében a kormánytisztviselő akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét igazolnia kell.
(5) A kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő személyesen tett jognyilatkozatát veszi figyelembe, ha a kormánytisztviselő és a (3) és (4) bekezdésben említett képviselő jognyilatkozatai eltérnek.
(6) A kormánytisztviselő – kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott – nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el.
71. § [Az alaki kötöttség]
(1) A kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő lényeges megállapodást és jognyilatkozatot írásba kell foglalni.
(2) A kormánytisztviselő kérésére a kormányzati igazgatási szervnek a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező.
(3) A megállapodást, ha írásba kellett foglalni, módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet.
(4) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment, és ez nem jár a közérdek sérelmével.
(5) Egyoldalú jognyilatkozatát a kormányzati igazgatási szerv az e törvényben meghatározott esetben köteles írásban indokolni, valamint az igény érvényesítésének módjáról és – ha az elévülési időnél rövidebb – annak határidejéről a kormánytisztviselőt tájékoztatni kell. A határidőről való tájékoztatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető.
(6) A kormányzati igazgatási szerv köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát a kormánytisztviselőnek átadni.
(7) A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait.
(8) A (11) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.
(9) A nyilatkozattevő személyének (8) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírása.
(10) Az írásbeli jognyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(11) A kinevezési okmányt, a kinevezés módosítását, a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatot, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítást és a fizetési felszólítást a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell kiadmányozni.
(12) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.
(13) Papíralapú kiadmány esetében a (10) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a cím azonosíthatatlansága, a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) ha a küldemény „nem kereste” kézbesíthetetlenségi ok jelzés feltüntetésével érkezik vissza, az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni.
(14) Vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént.
(15) Az írásbeli jognyilatkozatokat a (8) és (11) bekezdés szerint kell kiadmányozni és a (10) bekezdés, valamint a 72. § szerint kézbesíteni.
72. § [Az elektronikus dokumentum kézbesítése]
(1) Az elektronikus dokumentum kézbesítésére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. §-ában és 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ügyfél alatt kormánytisztviselőt, elektronikus ügyintézést biztosító szerv alatt pedig a kormányzati igazgatási szervet kell érteni.
(2) A kormánytisztviselő köteles az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében az E-ügyintézési tv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A kormánytisztviselő e kötelezettségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kinevezését követő 15 napon belül köteles teljesíteni.
(3) Az E-ügyintézési tv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
(4) Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése (vagy a kézbesítési vélelem szabályainak alkalmazása) bármely okból nem lehetséges, vagy az a jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papíralapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papíralapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A kormánytisztviselővel a papíralapú kiadmányt kell közölni.
73. § [A határidő és az időtartam számítása]
(1) A határidő számítására a (2)–(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a felek megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására határidőt ír elő.
(2) Napon – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni.
(3) A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik.
(4) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
(5) A határidő az utolsó napjának végén jár le. A határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap.
(6) A határidőt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.
(7) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi.
(8) A jognyilatkozatot, egyéb magatartást késedelem nélkül, szükség esetén az egyébként nem a kötelezett által viselendő költségek megelőlegezésével kell megtenni vagy tanúsítani, ha jogszabály a jognyilatkozat megtételére vagy az egyéb magatartás tanúsítására haladéktalanul kötelezi a felet.
(9) A jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (4)–(8) bekezdés nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó.
74. § [Az érvénytelenség]
(1) Semmis az a megállapodás, amely jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik, valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre.
(2) A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni.
(3) A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító jogszabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a Közszolgálati Döntőbizottság és a bíróság hivatalból észleli.
(4) A megállapodás megtámadható, ha a fél a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha a felek a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak, vagy ha a megállapodás megkötésére a felet megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vették rá.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásában lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés, illetve téves a feltevés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a megállapodást.
(6) A megállapodást megtámadhatja, aki a megállapodás megkötésekor tévedésben vagy téves feltevésben volt.
(7) A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.
(8) A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére.
(9) A (7) és (8) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
(10) A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés, megtévesztés, téves feltevés felismerésétől, vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.
(11) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (10) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni.
(12) A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen.
(13) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.
75. § [Az érvénytelenség jogkövetkezménye]
(1) Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a kormányzati igazgatási szerv köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem hárítják el.
(2) A kormányzati igazgatási szerv köteles a kormánytisztviselőnek annyi időre járó illetményt megfizetni, amennyi a felmentés esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a kinevezés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen, és azt az (1) bekezdés alapján meg kell szüntetni.
(3) Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a jogszabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.
(4) Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén e jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak.
(5) A jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén – a kormányzati igazgatási szerv saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve – a jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.
(6) A megállapodás érvénytelenségéből származó kár megtérítésére az e törvény szerinti kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.
76. § [A Magyar Kormánytisztviselői Kar jogállása]
(1) A Magyar Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) a kormánytisztviselők önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai köztestülete.
(2) Az MKK jogi személy.
(3) Az MKK kötelező tagsági jogviszony alapján működik. A kormánytisztviselő a kinevezéssel válik az MKK tagjává.
(4) A tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt.
(5) Az MKK szervezete képviseleti, ügyintézői testületekből, valamint tisztségviselőkből és ügyintézői szervből áll.
(6) Az MKK legfőbb képviseleti, döntéshozó szerve az Országos Közgyűlés.
(7) Az MKK legfőbb ügyintézői testülete az Országos Elnökség (a továbbiakban: Elnökség).
(8) Az Elnökség tagjai:
a) az elnök, az alelnökök;
b) az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke;
c) az Országos Etikai Bizottság elnöke.
(9) Az elnök az MKK képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját az Országos Közgyűlés által megválasztott legfeljebb öt alelnök segíti. Az elnök e tisztségében államtitkári illetményre és juttatásra jogosult. Az elnök kormányzati szolgálati jogviszonyában mentesül a munkavégzési és a rendelkezésreállási kötelezettsége alól, erre tekintettel e jogviszonyában illetményre és egyéb juttatásra nem jogosult.
(10) Az elnök irányítja az MKK Országos Irodáját.
(11) Az MKK szervezetére, valamint működésére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.
77. § [Az MKK feladat- és hatásköre]
(1) Az MKK a feladatait az országos, valamint a fővárosban és a megyékben (a továbbiakban együtt: területi szint) működő szervezete útján látja el.
(2) Az MKK tagjai a Kormány rendeletében és az MKK Alapszabályában meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat alakíthatnak, amelyek ellátják az Alapszabályban, illetve a kormányrendeletben meghatározott szervezet által átruházott feladatokat.
(3) Az MKK
a) védi a Kormánytisztviselői Kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, valamint a kormánytisztviselő jogait;
b) megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, kialakítja – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat;
c) a kormánytisztviselő kérelmére etikai igazolást bocsát ki az MKK tagjai számára, amellyel igazolja, hogy az adott tag ellen etikai eljárás nincs folyamatban, valamint etikai büntetés hatálya alatt nem áll;
d) konzultációs joggal közreműködik a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, a kormánytisztviselő számára előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MKK-t érintő jogszabályok megalkotásában;
e) véleményét ki kell kérni
ea) a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben,
eb) a központi és a társadalombiztosítási költségvetésnek a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben, valamint
ec) az igazgatási állománnyal és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben;
f) kezdeményezheti a Kormánynál a kormánytisztviselők élet- és munkakörülményeit, valamint foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, illetve módosítását;
g) a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol;
h) kezdeményezheti az igazságügyért felelős miniszternél a kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlat megváltoztatását;
i) megalkotja működési szabályait;
j) tagjairól és szerveiről nyilvántartást vezet;
k) a kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat;
l) a Kormánynál, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternél, illetve az illetékes szerv vezetőjénél kezdeményezheti – kormányrendeletben meghatározott – kitüntetés vagy más elismerés adományozását;
m) szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervezhet;
n) pályázatokat írhat ki és bírálhat el, illetve kiadványokat jelentethet meg a közigazgatás fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a közigazgatási példaadó munkamódszerek megismertetésére, hagyományainak ápolására;
o) tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat;
p) megfigyelőként részt vesz a kormánytisztviselők vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi és egyéb intézkedést kezdeményez;
q) tagot delegál a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumba;
r) megalkotja éves költségvetését, elfogadja az éves költségvetés végrehajtásáról szóló, a számviteli törvény szerinti beszámolót;
s) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény vagy kormányrendelet az MKK számára meghatároz.
(4) A fővárosi, megyei illetékességű kormányzati igazgatási szerv vezetője köteles kikérni a területi szinten működő MKK véleményét a kormánytisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a kormányzati igazgatási szerv vezetőjének hatáskörébe utalt szabályozásról. A területi szinten működő MKK jogosult véleményezni a kormánytisztviselők csoportját érintő fővárosi, megyei illetékességű kormányzati igazgatási szerv által hozott munkáltatói intézkedést vagy annak tervezetét, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.
(5) A kormányzati igazgatási szerv nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a közszolgálat érdekeit, illetve működését vagy a kormányzati igazgatási szerv jogos érdekeit, illetve működését veszélyeztetné.
(6) Az MKK tagja olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a kormányzati igazgatási szerv jogos érdekei, illetve működése, valamint a közszolgálat érdekei, illetve működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel.
(7) Az MKK tagja a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a kormányzati igazgatási szerv jogos érdekeinek, illetve működésének, valamint a közszolgálat érdekeinek, illetve működésének veszélyeztetése, valamint a személyiségi jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
78. § [A tagsági viszonnyal összefüggő adatkezelés szabályai]
(1) A kormányzati igazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és megszűnéséről legkésőbb tizenöt napon belül tájékoztatja az MKK kormányrendeletben kijelölt szervét.
(2) Az MKK tagja a nyilvántartásba vétel, annak elmulasztása, illetve a nyilvántartásból való törlés ellen a kormányrendeletben kijelölt szervhez fellebbezéssel élhet. A nyilvántartással kapcsolatos döntésekkel, illetve mulasztással szembeni jogorvoslatra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az MKK a 77. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott etikai eljárások eredményéről – a Kormány rendeletében megállapítottak szerint – nyilvántartást vezet.
(4) Az MKK kormányrendeletben kijelölt szerve a tagnyilvántartási adatok körében az MKK 77. § (3) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátása céljából kezeli a 3. melléklet szerinti közszolgálati alapnyilvántartás adatköréből az I/A. 1–4., 9–11., I/B. 1–2., II.1., a III.1. és kizárólag a korábban fennálló kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszony tekintetében a III.6., a IV.1., az V.1–2., 5. és 8. pontban foglalt, valamint a tagsági viszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett adatokat. Az MKK által kezelt adatokat a kormányzati igazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott időpontban adja át az MKK részére. A kezelt adatokat a tagsági viszony megszűnését követő öt év elteltével törölni kell.
79. § [A kormányzati szolgálati jogviszony]
A kormányzati szolgálati jogviszony a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony.
80. § [A Kormány mint munkáltató]
(1) A kormányzati szolgálati jogviszony a Kormány mint munkáltató és a kormánytisztviselő mint foglalkoztatott között jön létre.
(2) A kormányzati szolgálati jogviszonyt nem érinti a Kormány összetételének megváltozása és a Kormány megbízatásának megszűnése.
(3) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 18. § (3) bekezdése szerinti munkáltató szerv alatt, valamint az adózás rendjéről szóló törvény szerinti munkáltató alatt azt a kormányzati igazgatási szervet kell érteni, amelynél a kormánytisztviselő az álláshelye szerinti feladatát ellátja vagy ellátta.
(4) A Kormány a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő munkáltatói feladatok ellátása érdekében kezeli a kormánytisztviselő közszolgálati személyügyi nyilvántartásban szereplő adatait.
81. § [A munkáltatói jogkör gyakorlója]
(1) A kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat a Kormány nevében – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja (a továbbiakban: munkáltatói jogkör gyakorlója).
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltatói jogok gyakorlását – a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – írásban átruházhatja a szakmai felsővezetői vagy szakmai vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőre. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
(3) Nem ruházható át:
a) a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen ellátandó feladat meghatározása,
b) a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshely betöltése szakmai követelményeinek meghatározása,
c) az 53. § (4) bekezdése alapján betölteni engedélyezett, központosított álláshely-állományba tartozó álláshelyen ellátandó feladat meghatározása,
d) az 53. § (4) bekezdése alapján betölteni engedélyezett, központosított álláshely-állományba tartozó állás betöltése szakmai feltételeinek meghatározása.
(4) Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy gyakorolta, intézkedése érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot hat hónapon belül írásban jóváhagyta.
(5) A kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogkör gyakorlásával és átruházásával összefüggő részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
82. § [A kinevezés általános feltételei]
(1) Kormányzati szolgálati jogviszony
a) büntetlen előéletű,
b) cselekvőképes,
c) legalább érettségi végzettséggel vagy középszintű szakképesítéssel rendelkező, valamint
d) eskütételi kötelezettségét teljesítő magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn.
(2) Nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal, aki állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.
(3) Ha az álláshelyen ellátandó feladatok körébe tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése tartozik, a kormányzati szolgálati jogviszony az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl nem létesíthető azzal, aki
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [az 1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV. törvény 175. § (3) bekezdés e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (2) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. § (2) bekezdés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény 195. § (1)–(3) bekezdés], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény 201–202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, 282/B. § (5) bekezdés és (7) bekezdés a) pont] hatálya alatt áll,
b) tiltott toborzás [Btk. 146. § (3) bekezdés], emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. § (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem [Btk. 192. § (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont] miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
c) a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, és
d) az a) és b) pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll.
(4) Kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető azzal, akivel szemben a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig;
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított két évig;
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.
(5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltakon túl pártfogó felügyelőnek nem lehet kinevezni továbbá azt,
a) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította,
aa) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
ab) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ac) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
ad) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ae) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
af) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
ag) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ah) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
b) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig;
c) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig;
d) aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll;
e) aki a kormányzati szolgálati jogviszony alapján végzett tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(6) Jogszabály alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető azzal, akinek a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha az arra feljogosított személy, szerv a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését jóváhagyta.
(7) Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya fennállása alatt válik nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyé, és
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá vagy
b) nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg és a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartását a jogszabály szerint arra feljogosított személy, szerv nem hagyta jóvá,
a kormányzati szolgálati jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni.
(8) A kormányzati szolgálati jogviszonynak a (7) bekezdés szerinti megszüntetése esetén a kormánytisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a kormánytisztviselővel.
(9) Ha a rendőrségről szóló törvény lehetővé teszi, hogy a kormánytisztviselő szolgálati feladatainak törvényes ellátását a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv – törvényben meghatározott esetekben és módon – megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze, a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének és fenntartásának feltétele az ellenőrzéshez való hozzájárulás.
(10) Nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek az e törvény értelmében meghatározott öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező személy, kivéve, ha a Kormány a munkáltatói jogkör gyakorlójának kérelmére hozzájárul a kormánytisztviselő foglalkoztatásához.
(11) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel teljesítése alól mentesül a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti külképviselet adminisztratív és technikai személyzetének az a tagja, aki a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. § (6) bekezdése szerinti középfokú végzettséggel rendelkezik.
(12) Az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek alól – a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel – felmentés nem adható. A kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek.
(13) A miniszterelnök a Miniszterelnöki Kormányiroda, valamint az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium állományába tartozó kormánytisztviselőt feljogosíthatja miniszterelnöki tanácsadói vagy miniszterelnöki főtanácsadói megnevezés használatára.
83. § [A kiválasztási eljárás]
(1) Jogszabály vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján a kinevezés meghívásos vagy pályázati eljárás (a továbbiakban együtt: kiválasztási eljárás) alapján történhet. Pályázati eljárás esetén kinevezést adni csak olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
(2) A kiválasztási eljárás előkészítéséhez és lefolytatásához szükséges időtartamot az 55. § (2) bekezdésében foglalt határidő figyelembevételével kell meghatározni.
(3) A személyügyi központ toborzási adatbázist működtet a kiválasztás, a lehetséges pályázók tájékoztatásának elősegítésére. A toborzási adatbázisba az a magyar állampolgár kérheti felvételét, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább érettségi végzettséggel vagy középszintű szakképesítéssel rendelkezik. A 4. melléklet határozza meg azokat az adatokat, amelyeket a toborzási adatbázisba felvételét kérő személynek kötelezően kell, illetve választhatóan lehet megadnia.
(4) A kormányzati igazgatási szerv vezetője a betöltetlen álláshely betöltése céljából a toborzási adatbázisban nyilvántartott személyek egyéni azonosításra alkalmas módon nyilvántartott adataihoz közvetlenül hozzáférhet.
(5) A toborzási adatbázisba felvételüket kérők, a kiválasztási eljárásban részt vevők, valamint a kormánytisztviselők kötelezően kitöltendő önéletrajza (a továbbiakban: önéletrajz) tartalmazza a Kormány rendeletében meghatározott kötelező adatköröket, valamint az önéletrajzhoz csatolandó, az önéletrajzban foglaltakat igazoló mellékleteket, illetve tartalmazhat egyéb kiegészítő információkra vonatkozó adatokat.
(6) A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kormányzati igazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – kormányzati szolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén – a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnéséig, illetve megszüntetéséig kezelheti.
84. § [Igazolás a hatósági bizonyítvány alapján]
(1) A kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a kinevezést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, továbbá nem áll a 82. § szerinti büntetőeljárás hatálya alatt.
(2) Az, aki a 82. § (3) bekezdése szerinti kormányzati igazgatási szervnél kíván kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni, az (1) bekezdésben foglaltakon túl azt is igazolja, hogy az ott meghatározott kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben.
(3) A pártfogó felügyelőként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy az (1) bekezdésben foglaltakon túl hatósági bizonyítvánnyal azt is igazolja, hogy a 82. § (5) bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója felhívására a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.
(5) Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólíthatja a kormánytisztviselőt, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy
a) büntetlen előéletű,
b) nem áll az álláshelyéhez kapcsolódó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
c) az a) pontban foglaltakon túlmenően, pártfogó felügyelő esetén, hogy a 82. § (5) bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben, továbbá
d) az a) pontban foglaltakon túlmenően, a 82. § (3) bekezdése szerinti kormányzati igazgatási szervvel fennálló kormányzati szolgálati jogviszony esetén nem áll fenn vele szemben a 82. § (4) és (5) bekezdésében foglalt kizáró feltétel.
(6) A kormányzati igazgatási szerv a foglalkoztatást kizáró és az (1)–(4) bekezdés alapján vizsgálandó ok ellenőrzése céljából kezeli
a) a kormánytisztviselőként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a kormánytisztviselő
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(7) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a kormányzati igazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig, vagy – kormányzati szolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén – a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnéséig, illetve megszüntetéséig kezeli.
85. § [A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése, a kinevezés időtartama]
(1) A kormányzati szolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Kormányzati szolgálati jogviszony határozott és határozatlan időre egyaránt létrehozható. Eltérő rendelkezés hiányában a kormányzati szolgálati jogviszony határozatlan időre és teljes munkaidőre jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a kinevezés érvénytelenségére csak a kormánytisztviselő – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.
(2) A határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon – így különösen meghatározott munka elvégzéséhez, feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően – kell meghatározni. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének időpontja – tartós külszolgálat megszüntetése kivételével – nem függhet kizárólag a kormányzati igazgatási szerv, illetve a kormánytisztviselő akaratától, ha a felek a kormányzati szolgálati jogviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója tájékoztatja a kormánytisztviselőt a kormányzati szolgálati jogviszony várható időtartamáról.
86. § [A kinevezési okmány]
(1) A kinevezési okmány
a) a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről szóló okiratból és
b) a kormányzati szolgálati jogviszony tartalmi elemeit meghatározó beosztási okiratból
áll.
(2) A beosztási okiratnak tartalmaznia kell
a) a kormányzati szolgálati jogviszony kezdetének napját,
b) a kormányzati szolgálati jogviszony időtartamát,
c) a kormánytisztviselő próbaidejének kezdő és befejező napját a (7) bekezdésben foglalt kivételekkel,
d) a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv és szervezeti egység megnevezését,
e) a kormánytisztviselő munkavégzésének helyét,
f) a kormánytisztviselő munkaidejét,
g) a kormánytisztviselő álláshelyének besorolását,
h) a kormánytisztviselő illetményét, valamint
i) az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározását.
(3) Az álláshelyen ellátandó feladat meghatározható a kormányzati igazgatási szerv szabályzatára történő hivatkozással.
(4) A kinevezési okmány a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet.
(5) A kinevezési okmányt a munkáltatói jogkör gyakorlója állítja ki.
(6) Ha a kinevezés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, akkor az érvénytelenséget előidéző ok megszüntetéséig a kormánytisztviselő nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomására, a kormánytisztviselőt az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.
(7) A kinevezési okmányban – a (10) bekezdés, az 59. §, a 88. § (4) bekezdése, a 89. § (6) bekezdése, a 104. § (9) bekezdése és a 107. § (11) bekezdése kivételével – a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni.
(8) A próbaidő nem hosszabbítható meg.
(9) A próbaidő alatt a kormányzati szolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.
(10) A három hónapnál rövidebb idejű kinevezés esetén a felek megállapodhatnak a próbaidő kikötéséről azzal, hogy a próbaidő legfeljebb a határozott idejű kinevezés időtartamának a fele lehet.
87. § [Az eskü]
(1) A kormánytisztviselőnek a kinevezésekor esküt kell tennie a kötelességeinek pontos betartására.
(2) Az eskü letétele a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt vezető előtt, az esküokmány aláírásával történik, amelyet a kormánytisztviselő legkésőbb a kinevezés aláírásától számított 30 napon belül, szóban is megerősíthet.
(3) Az eskü szövege a következő:
„Én, .................................. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom.”
(Az eskütevő meggyőződése szerint:)
„Isten engem úgy segéljen!”
(4) A kormányzati igazgatási szerv köteles az eskü szóbeli megerősítését a kormánytisztviselő számára lehetővé tenni.
88. § [Az ösztöndíj]
(1) A Kormány a közigazgatási szakmai gyakorlat támogatására ösztöndíjat alapíthat.
(2) Az ösztöndíjat elnyert személy (a továbbiakban: ösztöndíjas) a kormányzati igazgatási szervvel ösztöndíjas jogviszonyban áll.
(3) Az ösztöndíjas jogviszony beszámít
a) az álláshelyi elismeréshez és a szolgálati elismeréshez szükséges időtartamba,
b) a közigazgatási szakvizsgához szükséges gyakorlati időbe,
c) a közigazgatási gyakorlatba.
(4) Az ösztöndíjas jogviszonyt létrehozó szerződésben meghatározott feltételek sikeres teljesítését követően az ösztöndíjassal első munkavégzésre irányuló jogviszonyként az ösztöndíjas jogviszony megszűnését követő egy éven belül elsőként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő kormányzati igazgatás szerv próbaidőt nem köthet ki.
(5) Az ösztöndíjas jogviszonyra
a) megfelelően alkalmazni kell e törvény 64. §-át, 66–68. §-át, 70–75. §-át, 86. § (2) bekezdés a), f) és g) pontját, 90. § (1) bekezdését, 91. § (1) bekezdés b), c), e)– j) pontját és (2)–(5) bekezdését, 93. § (1) és (2) bekezdését, 94. §-át, 98. §-át, 115. §-át, 118. § (3) bekezdését, 119. § (1), (3) és (5) bekezdését, (6) bekezdés a) pontját és a (11) bekezdését, 120. §-át, 121. § (1), (4) és (6) bekezdését, 127. §-át, 128. § (1) és (6)–(8) bekezdését, 129. § (1), (10)–(12), (16)–(17) és (21)–(22) bekezdését, 133. § (1) bekezdés a) pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályokat és az (1) bekezdés c) pontját, 135. § (3) bekezdés a) és d) pontját, 136. és 137. §-át, 139. §-át, 155. §-át, 164. § (1)–(11) és (20)–(28) bekezdését, 165. §-át, 169. §-át,
b) ahol e törvény
ba) illetményt említ, azon ösztöndíjat;
bb) kinevezést vagy kinevezési okmányt említ, azon ösztöndíjas jogviszonyt létrehozó szerződést;
bc) kormányzati szolgálati jogviszonyt említ, ott ösztöndíjas jogviszonyt;
bd) kormánytisztviselőt említ, ott ösztöndíjast;
be) kormányzati igazgatási szervet említ, azon befogadó intézményt;
bf) munkát, munkavégzést, feladatkört említ, azon szakmai gyakorlatot;
bg) szabadságot említ, azon távollétet
kell érteni.
89. § [A kinevezés módosítása]
(1) A kinevezést a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú jognyilatkozatával módosíthatja.
(2) A kinevezés módosítására – az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kinevezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A kormánytisztviselő a kinevezése módosításának közlésétől számított négy munkanapon belül írásban kérheti a felmentését, ha
a) illetményének összege a kinevezés módosítást követőn korábbi illetményének 80%-át nem éri el,
b) a munkaideje változik,
c) a munkavégzésének helye a település határán kívülire változik,
d) iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának meg nem felelő feladatok ellátására kötelezik,
e) a munkáltatói jogkör gyakorlója a szakmai vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselőt ügyintézői álláshelyre helyezi,
f) elhelyezkedési korlátozás alá eső álláshelyen kívánja a munkáltatói jogkör gyakorlója továbbfoglalkoztatni.
(4) Ha a kormánytisztviselő nem kéri a (3) bekezdés alapján a felmentését, a kinevezés-módosítás a kormánytisztviselő által elfogadottnak minősül.
(5) A (3) bekezdésben foglalt kérelemre a kormánytisztviselőt – a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően – a 107. § (2) bekezdés g) pontja alapján fel kell menteni, a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb járandóságai összegének meghatározásakor a kinevezésmódosítást megelőző illetményét kell alapul venni.
(6) Ha a kormánytisztviselő az álláshelyétől eltérő kormányzati igazgatási szervnél kívánja a foglalkoztatását, az erre vonatkozó jognyilatkozatát az őt foglalkoztató álláshelye szerinti kormányzati igazgatási szerv felé a munkahelyváltás tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően megteszi. A bejelentést követő 30. napig a kormánytisztviselő ellátja a kormányzati igazgatási szervnél a feladatait. A bejelentést követő 31. naptól a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya nyugszik. A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyának nyugvása alatt illetményre nem jogosult és munkavégzési kötelezettsége nem áll fenn. Ha a fogadó kormányzati igazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszony nyugvásának kezdőidőpontját követő 30 napon belül a kormánytisztviselő új beosztási okiratát kiállítja, a kormánytisztviselő jogviszonya folyamatos. Ha nem kerül sor a kormánytisztviselő új beosztási okiratának kiállítására, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a jogviszony nyugvásának kezdőidőpontját követő 31. napon megszűnik.
90. § [A várandós kormánytisztviselő kinevezésének módosítása]
(1) A kormánytisztviselőnek a várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő feladatok adhatók, illetve a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani kell, ha orvosi vélemény alapján az álláshelyéhez rendelt feladatot nem láthatja el.
(2) A kormánytisztviselő illetménye az (1) bekezdés szerinti esetben nem lehet kevesebb a korábbi illetményénél.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kormánytisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a kormányzati igazgatási szervnél nem lehetséges. A kormánytisztviselő a munkavégzés alóli mentesítés idejére az illetményére jogosult, kivéve, ha a felajánlott álláshelyet alapos ok nélkül nem fogadja el.
91. § [A munkáltató kötelezettségei]
(1) A kormányzati igazgatási szerv köteles
a) a kormánytisztviselői eskütételt megszervezni;
b) a kormánytisztviselőt a kinevezésében foglaltak és a jogszabályok, valamint a közszolgálati szabályzat alapján az adott álláshelyen foglalkoztatni;
c) a kormánytisztviselő részére az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, valamint a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani;
d) a kormánytisztviselő feladatainak ellátásához szükséges követelményeket (végzettség, szakképzettség, szakképesítés, tapasztalat, képességek) írásban rögzíteni;
e) a feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;
f) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és iránymutatást megadni;
g) a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt vagy engedélyezett, a kormánytisztviselő feladataival kapcsolatos indokolt és szükséges képzést és továbbképzést biztosítani;
h) a kormánytisztviselőnek az illetményét és egyéb járandóságait megfizetni;
i) a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségeit megtéríteni, valamint
j) biztosítani annak lehetőségét, hogy a kormánytisztviselő érdekképviseleti tevékenységével kapcsolatos jogait gyakorolhassa.
(2) A kormánytisztviselőt csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat.
(3) A fogyatékossággal élő, illetve a megváltozott munkaképességű kormánytisztviselő foglalkoztatása során a kormányzati igazgatási szervnek gondoskodnia kell az észszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról.
(4) A kormányzati igazgatási szerv köteles ingyenesen biztosítani a kormánytisztviselő alkalmassági vizsgálatát a munkába lépést megelőzően és a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt.
(5) A kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője köteles az e törvényben meghatározott kérdésekben, valamint az általános munkáltatói szabályozási hatáskörébe tartozó kérdésekben – a Kormány rendeletében meghatározattak szerint – közszolgálati szabályzatot kiadni.
92. § [A hivatásetikai követelmények]
A kormánytisztviselőre vonatkozó hivatásetikai alapelvek különösen az elkötelezettség, a nemzeti érdekek előnyben részesítése, az igazságosság, a méltányosság, a méltóság, a tisztesség, az előítéletektől való mentesség és a felelősségtudat.
93. § [A kormánytisztviselő kötelezettségei]
(1) A kormánytisztviselő köteles
a) az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni;
b) munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a kormányzati igazgatási szerv rendelkezésére állni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni;
c) munkáját személyesen ellátni;
d) felettese utasítását az e törvényben foglaltak alapján végrehajtani;
e) a feladatait a köz érdekében, a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal, a jogszabályoknak és a vezetői döntéseknek megfelelően ellátni;
f) általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi kárt vagy helytelen megítélést ne idézzen elő;
g) a minősített adatot megtartani, ezen túlmenően illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényről, amely tevékenysége során jutott tudomására és annak kiszolgáltatása az állam, a kormányzati igazgatási szerv, valamely munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos vagy előnyös következményekkel járna.
(2) A kormánytisztviselő mentesül a rendelkezésreállási, valamint a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól
a) keresőképtelensége időtartamára,
b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára,
c) a kötelező orvosi vizsgálata időtartamára,
d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermek esetén naponta kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermek esetén naponta két órára,
f) a hozzátartozója halálakor két munkanapra,
g) a képzésben való részvételhez szükséges időre,
h) az önkéntes, illetve létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása időtartamára,
i) a bíróság, hatóság, közszolgálati döntőbizottsági vagy etikai eljárás lefolytatása során az eljárásban való, vagy az MKK Országos Közgyűlése és más képviseleti, ügyintézői testülete ülésén történő személyes részvételhez szükséges időtartamra,
j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára,
k) az e törvényben, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint a közszolgálati szabályzatban meghatározott időtartamra,
l) a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján, továbbá
m) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára.
94. § [Az utasítás végrehajtásának megtagadása]
(1) A kormánytisztviselő köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével
a) bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg, vagy
b) más személy életét, testi épségét, egészségét, vagy a környezetét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
(2) A kormánytisztviselő az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése
a) az életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy
b) jogszabályba, a kormányzati igazgatási szerv által kiadott normatív utasításba ütközne.
(3) A kormánytisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az utasítás
a) végrehajtása jogszabályba vagy a kormányzati igazgatási szerv által kiadott normatív utasításba ütközne,
b) teljesítése kárt idézhet elő és a kormánytisztviselő a következményekkel számolhat, vagy
c) az érintettek jogos érdekeit sérti.
(4) Az utasítást adó az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A kormánytisztviselőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.
(5) Ha az utasítást adó a kormánytisztviselőnek nem közvetlen felettese, akkor a közvetlen felettes útján kell az írásba foglalást kérni.
(6) A kormánytisztviselő, ha felettese döntésével, illetve utasításával nem ért egyet, jogosult különvéleményét írásba foglalni. Emiatt hátrány nem érheti.
(7) Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a kormánytisztviselőt az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat teljesítse.
(8) Ha a kormánytisztviselő az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre illetményre jogosult.
(9) A kormánytisztviselő a felettese utasításától akkor térhet el, ha ezt a kormányzati igazgatási szerv károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a kormányzati igazgatási szerv értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a kormányzati igazgatási szervet haladéktalanul tájékoztatni kell.
95. § [A kormánytisztviselőre vonatkozó együttalkalmazási tilalom és összeférhetetlenség]
(1) Nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony, ha a kormánytisztviselő hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.
(2) A külpolitikáért felelős miniszter a külszolgálati hálózat és a tartós külszolgálat tekintetében, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete (a továbbiakban: EU ÁK) tekintetében – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól különösen indokolt esetben felmentést adhat.
(3) A kormánytisztviselő nem lehet helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó kormányzati igazgatási szerv illetékességi területén működik.
(4) A kormányzati igazgatási szerv és a kormányhivatal kormánytisztviselője nem lehet
a) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese,
b) országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá
c) nemzetiségi önkormányzat képviselője.
(5) A kormánytisztviselő további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet.
(6) A kormánytisztviselő annak létesítését megelőzően köteles írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlója részére a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt.
(7) A kormánytisztviselő a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejével.
(8) Az (5) és (7) bekezdés szerinti előzetes engedély kérésének elmulasztása és a (6) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya felmentéssel megszüntethető.
(9) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bejelentés megtételétől, előzetes engedély kérése esetén a döntésének meghozatalától számított 30 napon belül – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet.
(10) A kormánytisztviselő
a) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat;
b) nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy állam által alapított vagy az állam által létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állam által alapítottal, állam által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítvány közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék.
(11) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget az olyan állami befolyás gyakorlása következtében gazdasági társaságban vagy más szervezetben keletkező vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági, auditbizottsági tagság, amelynek alapja az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítése érdekében hozott állami intézkedés, különös tekintettel az állami tőkeemelésre, kölcsönnyújtásra, kezesség-, illetve garanciavállalásra.
(12) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység, ha a kormánytisztviselő és a digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő feladatok koordinációját ellátó szervezet közötti, erre irányuló megállapodást a munkáltatói jogkör gyakorlója előzetesen engedélyezi és a tevékenység időtartama tárgyévenként a hat hónapot nem haladja meg.
(13) A kormánytisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának összeférhetetlenségi ok jut a tudomására, a jogkövetkezmények megjelölésével köteles haladéktalanul írásban felszólítani a kormánytisztviselőt, hogy az összeférhetetlenséget harminc napon belül szüntetesse meg (összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás). Amennyiben a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik.
(14) Ha az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik kormánytisztviselőnek szűnik meg a kormányzati szolgálati jogviszonya.
96. § [A teljesítményértékelés]
(1) A kormánytisztviselő munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban értékelheti (teljesítményértékelés). A teljesítményértékelés szükség szerint, a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján végezhető el.
(2) A kormánytisztviselő kérelme esetén a munkateljesítményét tárgyévben egyszer értékelni kell.
(3) A teljesítményértékelés alapján a kormánytisztviselő
a) illetménye az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül legfeljebb 20%-kal csökkenthető, illetve legfeljebb 30%-kal növelhető,
b) részére teljesítmény elismerés fizethető.
(4) A kormánytisztviselő teljesítményértékelésének részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(5) A teljesítményértékelés megsemmisítése iránt a kormánytisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet.
97. § [A képzés]
(1) A kormánytisztviselő köteles és jogosult a Kormány által előírt képzésben, továbbképzésben, átképzésben vagy közigazgatási vezetőképzésben (a továbbiakban együtt: képzés) részt venni.
(2) A képzést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosítja.
(3) A kormánytisztviselőnek az előírt képzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményét a kormányzati igazgatási szerv köteles megtéríteni.
(4) A képzés költségeit a kormánytisztviselő köteles megtéríteni a kormányzati igazgatási szervnek, ha neki felróható okból a képzést elmulasztja, illetve az előírt követelményeket nem teljesíti.
(5) Ha a kormánytisztviselő a képzést a munkáltatói jogkör gyakorlójának felróható okból mulasztja el, illetve nem teljesíti, akkor a képzés költségeit a kormányzati igazgatási szerv köteles a kormánytisztviselőnek megtéríteni.
(6) A kötelező képzések részletszabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
98. § [Az elévülés]
(1) A kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el.
(2) A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény öt év, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
(3) A bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény öt év, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
(4) A kártérítés – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a károkozás bekövetkeztekor nyomban esedékes.
(5) A sérelemdíj – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a személyiségi jogi sérelem bekövetkezésekor nyomban esedékes.
(6) Az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni.
(7) A szabadság megváltásával kapcsolatos kormánytisztviselői igény elévülése a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének napján kezdődik.
(8) Az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.
(9) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.
(10) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, törvény szerinti közvetítő vagy békéltető igénybevételének kezdeményezése, az igény megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetve az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
99. § [A kirendelésre és a belföldi kiküldetésre vonatkozó közös szabályok]
(1) A kormánytisztviselő kormányzati érdekből történő kirendeléssel, külszolgálati kirendeléssel és belföldi kiküldetéssel a kinevezéstől eltérően is foglalkoztatható.
(2) A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás a kormánytisztviselőre nézve – különösen a korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat. A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás abban az esetben rendelhető el, ha a másik álláshelyhez tartozó feladat ellátása megfelel a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének.
(3) A kormánytisztviselőt legalább tíz munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról.
(4) Nem rendelhető ki, kiküldetés keretében – beleegyezése nélkül – nem kötelezhető más helységben történő munkavégzésre
a) a kormánytisztviselő várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b) a kiskorú gyermekét egyedül nevelő kormánytisztviselő,
c) a tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó kormánytisztviselő,
d) a kormánytisztviselő, akinek legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását rehabilitációs szakértői szerv megállapította.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás ideje alatt következik be, akkor a kormánytisztviselő erre irányuló kérelmére haladéktalanul meg kell szüntetni a kinevezéstől eltérő foglalkoztatást.
100. § [A kormányzati érdekből történő kirendelés]
(1) A miniszterelnök, az általa kijelölt miniszter vagy miniszterek, vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára döntése alapján – az érintett kormányzati igazgatási szerv vezetője véleményének kikérését követően – kormányzati érdekből a kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselője határozott időre kirendelhető egy másik kormányzati igazgatási szervhez.
(2) A kormányzati érdekből történő kirendelés időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A kirendelés ugyanarra a feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A kirendelés lejártát követően a kormánytisztviselőt a kinevezése szerinti kormányzati igazgatási szerv köteles eredeti álláshelyen továbbfoglalkoztatni.
(3) A kormányzati érdekből történő kirendelés időtartamára a kormánytisztviselő a kinevezésben foglalt illetményre jogosult a kirendelés helye szerinti szervtől, a kirendelés időtartama alatt az illetmény csak a kormánytisztviselő javára módosítható.
101. § [A belföldi kiküldetés]
(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója – (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezheti a kormánytisztviselőt. Ennek feltétele, hogy a kormánytisztviselő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltatói jogkör gyakorlója irányítása és utasítása alapján végezze a munkát.
(2) Nem kötelezhető a 14 év alatti gyermeket nevelő kormánytisztviselő belföldi kiküldetésre a lakóhelye szerinti település közigazgatási határán kívülre.
(3) Nem minősül belföldi kiküldetésnek, ha a kormánytisztviselő a munkáját – a munka természetéből adódóan – szokásosan a kormányzati igazgatási szerv székhelyén kívül végzi, valamint, ha olyan településen végzi, amely a kormányzati igazgatási szerv szervezetszerű működéséhez tartozik.
(4) A belföldi kiküldetés időtartama nem haladhatja meg alkalmanként a hatvan munkanapot és naptári évenként a száztíz munkanapot.
(5) A belföldi kiküldetésben lévő kormánytisztviselőnek többletköltségei fedezetére és a napidíjára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(6) Az ideiglenes – három hónapot meg nem haladó – külföldi kiküldetés e §-tól eltérő szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
102. § [A tartós külszolgálat]
(1) Ágazati szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátása céljából a kormánytisztviselő a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba (a továbbiakban együtt: kihelyező szerv) a kormányzati igazgatási szerv döntése alapján – a kihelyező szervvel egyeztetve – a feladatellátáshoz szükséges határozott időre kirendelhető (a továbbiakban: külszolgálati kirendelés).
(2) A külszolgálati kirendelés idejére a kormánytisztviselő a kihelyező szerv állományába kerül, beosztási okiratát módosítani kell, a feladatellátás idejének leteltét követően a kormányzati igazgatási szerv állományába visszakerül.
(3) A külszolgálati kirendelés a kormányzati szolgálati jogviszonyt nem érinti. A külszolgálati kirendelés időtartama alatt a kormánytisztviselő illetményét, egyéb juttatásait, az ezzel járó közterheket és a külszolgálati kirendeléssel felmerülő költségeket az a kormányzati igazgatási szerv viseli, ahova a kormánytisztviselőt kirendelték.
(4) Az EU ÁK-ra diplomataként, szakdiplomataként tartós külszolgálatra való kihelyezés céljából az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba kormánytisztviselőként kinevezett vagy az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre külszolgálati kirendelés keretében kirendelt kormánytisztviselő, és az EU ÁK-ra kihelyezésre kerülő további kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter gyakorolja.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a külszolgálati kirendeléssel kapcsolatosan a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény szabályait kell alkalmazni.
103. § [Az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel, az Európai Unió intézményeiben és nemzetközi szervezeteknél foglalkoztatott nemzeti szakértő]
(1) A kormányzati igazgatási szerv és a kormánytisztviselő megállapodhat abban, hogy a kormánytisztviselő határozott ideig az Európai Unió intézményeinél vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet, vagy az Európai Unió, illetve más nemzetközi szervezet intézményeinél nemzeti szakértői tevékenységet lát el. A kormánytisztviselő és a fejlesztési programok végrehajtásáért felelős szerv vagy az Európai Unió, illetve más nemzetközi szervezet intézménye között a szakértői tevékenység gyakorlásával kapcsolatban kötött megállapodás nem hoz létre e törvény szerinti további jogviszonyt.
(2) A szakértőként, illetve nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásról az (1) bekezdés szerinti szerv és a küldő kormányzati igazgatási szerv közötti megállapodás rendelkezik. A kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a küldő államigazgatási szervnél a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás ideje alatt folyamatosan fennáll.
(3) A kormánytisztviselő kinevezését az (1) és (2) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának időtartamára közös megegyezéssel módosítani kell. A határozott idő elteltével a kormánytisztviselőt vissza kell helyezni a szakértői tevékenységet megelőzően általa betöltött álláshelyre.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának ideje alatt a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya – a 107. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – nem szüntethető meg felmentéssel.
(5) Az (1) bekezdés szerinti programban egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős szakértőként részt vevő, a megvalósítás időtartama alatt esetileg a kedvezményezett országban tartózkodó kormánytisztviselőre a (3) bekezdést nem kell alkalmazni.
(6) A kormánytisztviselő az (1) bekezdés szerinti tevékenység időtartama alatt nem jogosult a 128. § szerinti szabadságra, amennyiben az (1) bekezdés szerinti szerv részéről a foglalkoztatás ideje alatt szabadság kerül a részére megállapításra.
104. § [A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése]
(1) A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnik:
a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával;
b) a kormánytisztviselő halálával;
c) a 70. életév betöltésével;
d) a kormányzati igazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével;
e) a kormánytisztviselő politikai felsővezetővé vagy politikai vezetővé történő megválasztásával, illetve kinevezésével;
f) ha a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg;
g) ha a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió szerveinél jogviszonyt létesít;
h) ha a kormánytisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény szerint egészségügyi dolgozónak minősülő kormánytisztviselőt, valamint a kormányzati igazgatási szerv különösen fontos érdekére tekintettel, ha a Kormány engedélyezte és a jogviszonyt a kormányzati igazgatási szerv fenntartja;
i) jogviszonyváltáskor a 114. § (3) bekezdése szerinti esetben;
j) a 89. § (6) bekezdése szerinti esetben.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott életkori korlát alól a miniszterelnök felmentést adhat, ha a kormánytisztviselői kinevezés a tartós külszolgálathoz kapcsolódó külképviselet-vezetői megbízásához szükséges.
(3) Ha a kormányzati szolgálati jogviszony az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak alapján szűnik meg, a kormánytisztviselő részére annak megfelelő összeget kell kifizetni, amely felmentése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményének felel meg.
(4) A kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően az (1) bekezdés h) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megszerzett szolgálati idejéről hatósági bizonyítvány kiállítását kéri. Nem kell kérelmezni a hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. A kormánytisztviselő a szolgálati időről kiállított hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát – a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően – benyújtja a kormányzati igazgatási szervnek, amely az így tudomására jutott személyes adatokat az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából az e törvényben meghatározott ideig kezelheti.
(5) Ha a kormányzati igazgatási szerv egyetért a kormánytisztviselő jogviszonyának fenntartásával, arról kikéri a Kormány véleményét.
(6) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározottak szerint a kormányzati igazgatási szerv akkor tarthatja fenn a jogviszonyt, ha a Kormány egyetért azzal. A Kormány véleménye köti a kormányzati igazgatási szervet a döntésének meghozatalában.
(7) Ha a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő jogviszonyát nem tartja fenn, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az erről hozott döntés kézhezvétele hónapjának vagy – ha az későbbi időpontra esik – annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.
(8) Ha a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő
a) állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, vagy
b) az Európai Unió szerveinél
jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonya az a) vagy b) pont szerinti jogviszony kezdete előtti napon megszűnik.
(9) Ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(10) Ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését követő 30 napon belül a köztisztviselői, a közalkalmazotti, a hivatásos szolgálati, a katonai szolgálati, a honvédelmi alkalmazotti vagy a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervnél ilyen jogviszonyt létesít, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
105. § [A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése]
A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntethető:
a) a felek közös megegyezésével,
b) lemondással,
c) felmentéssel,
d) a hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,
e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
106. § [A kormánytisztviselő lemondása]
(1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat.
(2) A kormánytisztviselő lemondási ideje két hónap.
(3) Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon.
107. § [A kormánytisztviselő felmentése]
(1) A kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
a) a Kormány döntése alapján létszámcsökkentést kell végrehajtani;
b) megszűnt a kormányzati igazgatási szervnek a kormánytisztviselő álláshelyén ellátott feladata;
c) a kormánytisztviselő álláshelye átszervezés miatt megszűnik;
d) a kormányzati igazgatási szerv a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a kormánytisztviselő álláshelyére másik kormánytisztviselőt alkalmaz;
e) a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül;
f) a Kormány döntése alapján a központosított álláshelyállományból származó álláshely visszakerül a központosított álláshelyállományba,
g) a kormánytisztviselő a 95. § (5) és (7) bekezdése szerinti előzetes engedély kérését vagy a 95. § (6) bekezdése szerinti bejelentés megtételét elmulasztja,
h) a Kormány az alaplétszám részét képező álláshelyet megszünteti.
(2) A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) a kormánytisztviselő a hivatása gyakorlására érdemtelen;
b) a kormánytisztviselő munkavégzése nem megfelelő;
c) foglalkoztatást kizáró ok jut a kormányzati igazgatási szerv tudomására;
d) a kormánytisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan;
e) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelmezi;
f) 82. § (7) bekezdése szerinti esetben;
g) azt a kormánytisztviselő a 89. § (3) bekezdése vagy a 166. § (5) bekezdése alapján kéri.
(3) A kormányzati igazgatási szerv a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a kormányzati igazgatási szervnek kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
(4) A kormányzati igazgatási szerv a határozatlan időtartamú jogviszony felmentéssel történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül.
(5) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt nem megfelelő munkavégzés jogcímén a kormánytisztviselőt akkor kell felmenteni, ha a kormánytisztviselő átlag alatti vagy elfogadhatatlan teljesítményszintet ér el.
(6) A (2) bekezdés c) pontja értelmében a kormányzati igazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszonyt – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – azonnali hatállyal megszünteti, ha foglalkoztatást kizáró ok jut a tudomására.
(7) A (2) bekezdés c) pontja alapján a kormányzati igazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszonyt a 75. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszünteti és az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazza,
a) ha a kormánytisztviselő a 84. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető okból történt, vagy
