„(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az általa kezelt nyugdíjkonstrukciókról negyedévente a Felügyelet által meghatározott formában és módon – a befektetési politika elveivel való összhangra vonatkozó elemzést is tartalmazó – portfólió-jelentést küld a Felügyeletnek.”
(3) Az Fnyt. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozatot a honlapján közzéteszi, továbbá az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti.”
47. § Az Fnyt. 47. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének méretét, jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve értékeli a kockázatmenedzsment során alkalmazott hitelminősítési eljárások megfelelőségét, ideértve a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hitelminősítő intézetek által kiadott hitelminősítések befektetési politikában meghatározott szerepét, és szükség esetén ösztönzi az ilyen hivatkozások hatásainak mérséklését annak érdekében, hogy csökkenjen e hitelminősítések kizárólagos és automatikus figyelembevétele.”
48. § Az Fnyt. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az elismert értékpapírpiacon vagy más szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren vagy szervezett kereskedési rendszeren nem forgalmazott pénzügyi eszközöket csak a kockázati kitettségre figyelemmel, kellő óvatossággal megválasztott, alacsony szinten kell tartani.”
49. § Az Fnyt. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a letétkezelési feladatok ellátásával a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott letétkezelőt bíz meg.
(2) A letétkezelő megbízása írásbeli szerződéssel történik. A szerződés rendelkezik az e törvényben meghatározott, a letétkezelő által letétkezelői feladatkörében elvégzendő funkciók ellátásához szükségesnek tartott információáramlásról. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kiszervezett vagyonkezelése esetén a megbízott vagyonkezelő a napi ügyletekről teljeskörűen tájékoztatja a letétkezelőt.
(3) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő a számlán nyilvántartható összes pénzügyi eszközt, illetve valamennyi fizikailag leszállítható pénzügyi eszközt letétben őrzi.
(4) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által átadott bizonyítékok alapján minden egyéb, nem leszállítható eszköz tekintetében meggyőződik arról, hogy a szóban forgó eszközök a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény tulajdonát képezik-e, és naprakész nyilvántartást vezet azokról az eszközökről, amelyek megállapítása szerint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonát képezik.
(5) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevében nyitott számlán kezeli a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény pénzügyi eszközeit.
(6) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő számláit és nyilvántartásait naprakészen és úgy vezeti, hogy azok
a) pontosak legyenek és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény pénzügyi eszközei és pénzeszközei állományáról mindenkor valós képet mutassanak, és
b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez tartozó pénzügyi eszközök és pénzeszközök elkülönített kimutatása.
(7) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény – kiszervezett vagyonkezelés esetén a vagyonkezelő – és a letétkezelő között sem közvetlen, sem tíz százalékot meghaladó közvetett tulajdonosi kapcsolat nem lehet.
(8) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy amennyiben a letétkezelő olyan tevékenységeket végez, amelyek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel, a tagokkal és ellátottakkal kapcsolatban összeférhetetlenséget okozhatnak, akkor
a) a letétkezelő letétkezelői szolgáltatását egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és szervezeti, irányítási szempontból elválasztja,
b) az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi, és
c) a tagokkal és ellátottakkal, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatóságával közli.
(9) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kiköti, hogy a letétkezelő tevékenységét tisztességesen, magas szakmai színvonalon, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjai, ellátottai és kedvezményezettjei érdekében különös gondossággal végzi.
(10) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kiköti, hogy a letétkezelő felelősséggel tartozik a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, annak tagjai, ellátottai és kedvezményezettjei azon elszenvedett veszteségéért, amelyek a letétkezelő a kötelezettségeinek elmulasztásából vagy azok nem megfelelő végrehajtásából fakadnak. Az ettől eltérő kikötés semmis.
(11) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kiköti, hogy a letétkezelő felelősségét nem befolyásolja az, ha a letétkezelés céljából átvett eszközök egy részét vagy egészét harmadik fél al-letétkezelésébe adta.
(12) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő a (3)–(6) bekezdésben meghatározott feladatain túl
a) végrehajtja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megbízásait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső szabályzataival;
b) gondoskodik arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközeit érintő ügyletek során az ellenérték a szokásos határidőn belül rendelkezésre álljon; és
c) biztosítja, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az eszközökből származó jövedelmet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső szabályzataival összhangban használja fel.”
50. § Az Fnyt. 58. §-t megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:
„A felügyelet általános elvei”
51. § Az Fnyt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § (1) A Felügyelet eljárására az MNBtv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Felügyelet felügyeleti jogkörében végzett tevékenységét kellő időben, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységeinek nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos módon végzi.
(3) A Felügyelet feladatai ellátása során mérlegeli döntéseinek a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását, különösen sürgősségi helyzetben.”
52. § Az Fnyt. 60. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet engedélye szükséges)
„g) a nyugdíjkonstrukció határon átnyúló átvétel keretében történő átvételéhez.”
53. § Az Fnyt. 62/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben a határon átnyúló átadás során a Felügyelet és az átadásban részt vevő más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhely szerint illetékes hatósága között nézetkülönbség áll fenn a hatóságok bármelyikének eljárásával, intézkedésének tartalmával vagy intézkedésének hiányával kapcsolatban – ideértve a határon átnyúló átadás engedélyének megadásával vagy megtagadásával kapcsolatos határozatot –, is a Felügyelet az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnál nem kötelező jellegű közvetítést kezdeményezhet.”
54. § Az Fnyt. a következő alcímmel egészül ki:
„Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés
62/C. § (1) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének nagyságrendjét, jellegét, mértékét és összetettségét figyelembe véve felülvizsgálja és értékeli azokat a szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, amelyeket a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok betartása érdekében hoz. A felülvizsgálat során a Felügyelet figyelembe veszi a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, kiszervezés esetén a kiszervezett tevékenységet végző működésének körülményeit.
(2) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok követelményének való megfelelését.
(3) A Felügyelet a felülvizsgálati és értékelési eljárás során értékeli
a) azon kockázatokat, amelyeknek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ki van vagy ki lehet téve,
b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény irányítási rendszerével kapcsolatos minőségi követelményeinek való megfelelést,
c) azon kockázatokat, amelyeket a stressz-teszt során a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve feltártak, és
d) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kockázat kezelésére szolgáló eljárásait és a szabályzatok megbízhatóságát, megfelelőségét és alkalmazási módját.
(4) A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés elősegítése érdekében a Felügyelet legalább évente felügyeleti stressz-tesztet végez az általa felügyelt foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vonatkozásában annak érdekében, hogy a romló pénzügyi körülmények feltárása, illetve a romló pénzügyi körülmények javítására tett intézkedések nyomon követhetőek legyenek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél.
(5) A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyeletnek meg kell határoznia, hogy a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások és módszerek, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőkéje és nyugdíjtechnikai tartalékai biztosítsák a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.
(6) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján arányosan határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer elvégzi.
(7) Ha a Felügyelet súlyos hiányosságokat tár fel a felülvizsgálat és értékelés során, akkor határozatában
a) előírhatja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szabályzatainak, stratégiáinak, eljárásainak és módszereinek módosítását,
b) felszólíthatja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt pénzügyi terv, illetve pénzügyi helyreállítási terv elkészítésére.
(8) Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szemben a (7) bekezdésben meghatározott intézkedések nem vezetnek eredményre, a Felügyelet a 64. §-ban foglalt intézkedéseket hozhatja.”
55. § (1) Az Fnyt. 64. § (1) bekezdés b)–f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségeinek teljesítése, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjai érdekeinek védelme, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírások és a Felügyelet határozatainak betartása érdekében a következő intézkedéseket teheti:)
„b) előírhatja szanálási terv, pénzügyi terv, pénzügyi helyreállítási terv és nyugdíjtechnikai helyreállítási terv határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat,
c) kezdeményezheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető állású személyének és egyéb vezetőjének felelősségre vonását vagy felmentését,
d) összehívhatja az igazgatóságot,
e) rendkívüli közgyűlést hívhat össze,
f) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel, továbbá annak vezető állású személyével és egyéb vezetőjével szemben bírságot szabhat ki,”
(2) Az Fnyt. 64. § (1) bekezdése a következő p) és q) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségeinek teljesítése, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjai érdekeinek védelme, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírások és a Felügyelet határozatainak betartása érdekében a következő intézkedéseket teheti:)
„p) visszavonhatja a vezető állású személy vagy az egyéb vezető kinevezésére adott engedélyt, kezdeményezheti az alkalmazott felelősségre vonását, a könyvvizsgálója megbízásának megszüntetését, illetve
q) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközei feletti rendelkezési jog gyakorlását.”
56. § Az Fnyt. a következő 86/B. §-sal egészül ki:
„86/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által nyújtott várható nyugdíjszolgáltatás előrejelzésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
57. § Az Fnyt. 90. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„i) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
58. § Az Fnyt.
a) 2. § 12. pontjában a „23. pontban meghatározott munkaviszonyban áll” szövegrész helyébe a „23. és 26. pontban meghatározott munkaviszonyban, önfoglalkoztatói viszonyban áll” szöveg,
b) 2. § 14. pontjában az „elkülönítetten működik” szövegrész helyébe az „elkülönítetten jön létre és működik” szöveg,
c) 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „zárt gazdálkodás elve” szövegrész helyébe a „zárt gazdálkodás elve valamennyi nyugdíjkonstrukció tekintetében” szöveg,
d) 5. § (3) bekezdésében a „befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.)” szövegrész helyébe a „Bszt.-ben” szöveg,
e) 17. § (3) bekezdés b) pontjában a „befektetési eszközök” szövegrész helyébe a „pénzügyi eszközök”szöveg,
f) 22. § (1) bekezdésében a „foglalkoztató megnevezését” szövegrész helyébe a „foglalkoztató megnevezését és a központi ügyintézésének helyét” szöveg,
g) 22. § (4) bekezdésében az „a (2) bekezdésben említett tájékoztatás közlésétől számított hatvanöt napon belül” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés szerinti bejelentéstől számított három hónap elteltével” szöveg,
h) 28/A. § (8) bekezdésében az „az MNB tv.” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (a továbbiakban: MNBtv.)” szöveg,
i) 30. § (4) bekezdésében az „az átadó” szövegrészek helyébe az „a tagot átadó” szöveg,
j) 30. § (5) bekezdésében az „Az átadó” szövegrész helyébe az „A tagot átadó” szöveg,
k) 30. § (5) és (6) bekezdésében az „az átadó” szövegrész helyébe az „a tagot átadó” szöveg,
l) 37. § (1) bekezdésében a „biometriai kockázatot tartalmazó nyugdíjszolgáltatást” szövegrész helyébe az „a tőke- vagy hozamgaranciát, illetve biometriai kockázatot tartalmazó nyugdíjkonstrukciót” szöveg,
m) 42. § (2) bekezdésében az „intézkedéseket” szövegrész helyébe az „intézkedéseket és azok végrehajtására vonatkozó ütemtervet” szöveg,
n) 47. § (4) bekezdésében a „tagok érdekében,” szövegrész helyébe a „tagok és ellátottak hosszú távú érdekében, elkülönítetten,” szöveg,
o) 83. § (2) bekezdésében a „két hónapon” szövegrész helyébe a „hat héten” szöveg
lép.
59. § Hatályát veszti az Fnyt.
a) 8. § (3) bekezdése,
b) 9. § (2) bekezdése,
c) 11. § (1) bekezdés d) pontjában az „és” szövegrész,
d) 11. § (6) bekezdése,
e) 46. § (1) bekezdés d) pontjában az „és” szövegrész,
f) 61. § (2) bekezdése,
g) 86. §-a.
60. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 24/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/C. § (1) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a befektetési vállalkozásnál vállalt funkciójuk ellátására.
(2) A vezető testület a befektetési vállalkozás tevékenységeinek – beleértve a fő kockázatokat is – a megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalatokkal rendelkezik.”
61. § A Bszt. 62. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A befektetési vállalkozás a megbízás ügyfél nevében történő végrehajtását követően tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásának helyszínéről.”
62. § (1) A Bszt. 102. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyreállítási terv a befektetési vállalkozás esetleges fizetésképtelenné válásának – a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan – a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában a következőket tartalmazza:)
„i) a 105. §-ban meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok, lehetséges lépések, ideértve a csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtását is,”
(2) A Bszt. 102. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A csoportszintű helyreállítási terv célja a csoport egészének stresszhelyzetben történő helyreállítása a válsághelyzet okainak kezelésével vagy megszüntetésével, a csoport vagy a csoporthoz tartozó befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének rendezésével úgy, hogy a csoport többi tagjának pénzügyi helyzetére is figyelemmel van. A csoportszintű helyreállítási terv koordinált és konzisztens intézkedéseket tartalmaz a befektetési vállalkozás mint EU-szintű anyavállalat, a leányvállalati befektetési vállalkozás és a jelentős fióktelep tekintetében.
(8b) A csoportszintű helyreállítási terv tartalmazza a (3) bekezdés r) pontja szerinti forgatókönyvet is azzal, hogy a forgatókönyv esetében kitér a helyreállítási terv a befektetési vállalkozás egyedi szavatoló tőkéje, valamint az összevont alapú szavatolótőke-követelmény tekintetében a szavatoló tőkeelemek átruházásának nehézségére.”
63. § A Bszt. 110/N. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„110/N. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötéséhez az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága határozata szükséges azzal, hogy
a) a kérelmet az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat nyújtja be a székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának,
b) a kérelem tartalmazza a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás tervezetét és meghatározza a csoporthoz tartozó azon szervezeteket, amelyek a megállapodásban félként szerepelnek, valamint
c) a Felügyelet részére benyújtott, határon átnyúló csoport esetében a többoldalú eljárásra vonatkozó 173/A. §-ban foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha a Felügyelet látja el az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeletét, akkor
a) az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet haladéktalanul továbbítja a megállapodás tervezetben félként szereplő minden egyes leányvállalat hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának,
b) a (3)–(5) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően
ba) engedélyezi a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését, ha a megállapodás tervezetében foglaltak megfelelnek a 110/O. §-ban meghatározott feltételeknek,
bb) elutasítja a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését, ha a megállapodás tervezetében foglaltak nem felelnek meg a 110/O. §-ban meghatározott feltételeknek.
(3) A Felügyelet minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a kérelem beérkezését követő négy hónapon belül határozatot hozzon – határon átnyúló csoport esetében többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak – arról, hogy a megállapodás tervezetében foglaltak megfelelnek-e a 110/O. §-ban meghatározott feltételeknek, figyelembe véve a megállapodás végrehajtásának a csoport működése szerinti valamennyi EGT-államban kifejtett lehetséges hatását, ideértve a költségvetési következményeket is.
(4) Ha a Felügyelet látja el az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeletét és az eljárásban részt vevő EGT-államok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak egyetértése hiányában négy hónapon belül nem hozható többoldalú eljárás keretében határozat, a kérelemről a Felügyelet dönt. A határozat indokolásában a Felügyelet kitér az eljárásban részt vevő EGT-államok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak véleményére és fenntartásaira is.
(5) A Felügyelet elhalasztja a határozat meghozatalát és megvárja az EBH döntését, ha a négy hónapos időszak alatt az ügyet az eljárásban részt vevő valamely EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja. A négy hónapos időszak leteltét vagy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot követően az ügy már nem utalható az EBH elé.
(6) Az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága döntését követően a megállapodás tervezetét a részes félként szereplő tagok tulajdonosainak kétharmados szótöbbséggel is jóvá kell hagynia azzal, hogy a megállapodás kizárólag a csoport azon tagjait kötelezi, akiknél a tulajdonosok jóváhagyásukat megadták, illetve azt nem vonták vissza.
(7) A megállapodásban részes fél irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete évente beszámol a tulajdonosainak a megállapodás teljesüléséről és a megállapodás alapján hozott döntések végrehajtásáról.”
64. § A Bszt. 110/Q. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a Felügyelet mint az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat vagy a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásban részt vevő befektetési vállalkozás felügyeleti hatósága kifogásolja a pénzügyi támogatás megtiltásáról vagy korlátozásáról szóló határozatot, akkor a határozatról szerzett értesülését követő kettő napon belül az ügyet az EBH elé terjesztheti, kérve az EBH közreműködését.”
65. § A Bszt. 136. §-a a következő (6a)–(6d) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Befektetési vállalkozás felszámolása esetén a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő követeléseket az alábbi sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:
a) rendes, fedezetlen követelések,
b) olyan fedezetlen követelések, amelyek a következő feltételeknek megfelelő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származnak:
ba) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti szerződéses lejárata legalább egy év,
bb) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum nem tartalmaz beágyazott származtatott ügyletet és maga sem származtatott ügylet, és
bc) a kibocsátásához kapcsolódó releváns szerződéses dokumentáció és adott esetben a tájékoztató kifejezetten utal a kielégítési sorrendben való, e bekezdés szerinti hátrébb sorolására,
c) a) és b) pontba nem tartozó egyéb követelések
azzal, hogy ha a követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket – először az a), a b), majd a c) pontban szereplőket – követeléseik arányában kell kielégíteni.
(6b) A (6a) bekezdéstől eltérően a 2018. december 29. napja előtt kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származó fedezetlen követelések besorolására a Cstv. és az e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6c) A (6a) és a (6b) bekezdés alkalmazásában hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok a kötvények és az átruházható követelések más formái, valamint az adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumok.
(6d) A (6a) bekezdés b) pont bb) alpontja alkalmazásában azok a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek
a) kamatozása változó, mivel valamely széleskörűen alkalmazott referencia-kamatlábtól függ, valamint
b) nem forintban denomináltak, feltéve, hogy a tőke, a visszafizetés és a kamat ugyanabban a pénznemben denominált,
pusztán e jellemzőik miatt nem tekintendők beágyazott származtatott ügyletet tartalmazó, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak.”
66. § A Bszt. 154/G. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tájékoztatja az OTF leendő résztvevőjét a végrehajtott ügyletek teljesítésével kapcsolatos felelősségi szabályokról.”
67. § A Bszt. 154/H. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az adatszolgáltatási tevékenységet végző eleget tesz a 24/G. §-ban foglalt rendelkezéseknek.
(5) Ha adatszolgáltatási tevékenységet végző részére könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettség alapján előírt feladatot lát el, a 98. § alkalmazandó azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott adatszolgáltatási tevékenységet végzőt kell érteni.”
68. § (1) A Bszt. 162. §-a a következő (16a) és (16b) bekezdéssel egészül ki:
„(16a) A Felügyelet a befektetési vállalkozás által benyújtott helyreállítási tervet értékeli, figyelemmel a befektetési vállalkozás
a) szervezeti felépítésének összetettségére,
b) kockázati profiljára,
c) tőkehelyzetére és finanszírozási struktúrájára.
(16b) A Felügyelet a befektetési vállalkozás által benyújtott helyreállítási tervet a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére bocsátja azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB által adott javaslatokat a Felügyelet megvizsgálja.”
(2) A Bszt. 162. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) Ha a befektetési vállalkozás a Felügyelet szerint nem a (17) bekezdés szerinti határozatnak megfelelően dolgozta át a helyreállítási tervet, akkor a Felügyelet határozatában rögzíti az újbóli átdolgozás módját, eszközeit, elemeit és részleteit.”
69. § A Bszt. 163/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a Felügyelet látja el a befektetési vállalkozás mint EU-szintű anyavállalat felügyeletét, akkor – a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelmények betartása mellett – a helyreállítási tervet megküldi az érintett hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnak, a rendszerszinten jelentős fióktelep felügyeleti hatóságának, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek és a leányvállalatok szanálási hatóságainak.”
70. § A Bszt. „Átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 182/D. §-sal egészül ki:
„182/D. § (1) 2021. július 3-ig
a) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében foglalt elszámolási kötelezettségek, valamint a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (3) bekezdésében foglalt kockázatmérséklési technikák nem alkalmazandóak az olyan C6. származtatott energiaügyletre, amelyet a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítő nem pénzügyi szerződő felek kötöttek vagy olyan nem pénzügyi szerződő felek kötöttek, amelyeket befektetési vállalkozásként első alkalommal a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi CXXVI. törvény hatálybelépését követően engedélyeznek, valamint
b) az a) pont szerinti C6. származtatott energiaügylet a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkében foglalt elszámolási értékhatár alkalmazásában nem számít tőzsdén kívüli származtatott ügyletnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átmeneti rendelkezés hatálya alá tartozó C6. származtatott energiaügyletre a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített minden más követelmény érvényes.
(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti, általa megadott – C6. származtatott energiaügyletre vonatkozó – mentesítésről értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.”
71. § A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„j) a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2399 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
72. § A Bszt.
a) 8. § (1a) bekezdésében a „követelményekre, az algoritmikus” szövegrész helyébe a „követelményekre, a jogsértések jelentésére, az algoritmikus” szöveg,
b) 8. § (2) bekezdésében a „lakossági és szakmai” szövegrész helyébe a „lakossági és a 49. § szerinti szakmai” szöveg,
c) 24/G. § (1) bekezdésében a „vállalkozás hatékony” szövegrész helyébe a „vállalkozás, továbbá a Felügyelet hatékony” szöveg,
d) 24/G. § (3) bekezdésében a „jogsértés intézményen belüli” szövegrész helyébe a „jogsértés befektetési vállalkozáson belüli” szöveg,
e) 29/A. § (3) bekezdés e) pontjában az „összeférhetetlenségre vonatkozó” szövegrész helyébe az „összeférhetetlenségre és a jogsértések jelentésére vonatkozó” szöveg,
f) 51. § (2) bekezdésében az „– a 40–50. §-ban, az 55. §-ban, a 62–65. §-ban foglaltakat –” szövegrész helyébe az „– a 40. § (1)–(4) és (8) bekezdésében, a 41. §-ban, a 43–46. §-ban, az 55. §-ban, a 62. §-ban, a 63. §-ban, valamint a 64. § (1) bekezdésében foglaltakat –” szöveg,
g) 110/Q. § (2) bekezdésében a „felügyeleti hatóságát,” szövegrész helyébe a „felügyeleti hatóságát, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeleti hatóságát, szanálási hatóságát, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t,” szöveg,
h) 110/Q. § (4) bekezdésében a „felügyeleti hatóságát,” szövegrész helyébe a „felügyeleti hatóságát, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeleti hatóságát,” szöveg,
i) 117. § (4) bekezdésében a „tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet” szövegrész helyébe a „tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet)” szöveg,
j) 144/B. § (4) bekezdés d) pontjában és 157/A. § (3) bekezdésében a „tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU” szövegrész helyébe a „648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi” szöveg,
k) 154/C. § (1) bekezdés b) pontjában a „648/2012/EU rendelet” szövegrész helyébe a „648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet” szöveg
lép.
73. § Hatályát veszti a Bszt.
a) 53. §-a,
b) 61. §-a,
c) 66. § (4) bekezdésében az „a 43. § (9) bekezdésének d) pontja szerint” szövegrész,
d) 82. § (2) bekezdése,
e) 120. § s) pontjában a „tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei” szövegrész.
74. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) Második rész I. Fejezete a 24. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A díjtarifa megállapításhoz kapcsolódó szerződés- és káradatbázis
24/A. § (1) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. § (9) bekezdésében meghatározott céljai elérésének előmozdítása és az MNBtv. 39. § (1) bekezdés i) és p) pontjában meghatározott feladatainak ellátása céljából a díjtarifa megállapításához kapcsolódó, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra kiterjedő szerződés- és káradatbázist (a továbbiakban: KKTA) hoz létre és működtet.
(2) A KKTA működéséhez a Felügyelet a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatás keretében megkapott adatokat használja fel, azzal, hogy a KKTA személyes adatot nem tartalmaz.
(3) A KKTA – a (2) bekezdéssel összhangban – a következő adatköröket tartalmazza:
a) a szerződések és a részkárok azonosítói,
b) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,
c) a szerződésekre vonatkozó díjadatok,
d) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,
e) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,
f) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének napjára vonatkozó adatok.
(4) A 23. § (3) bekezdésében előírt kötelező díj hirdetéshez szükséges biztosításmatematikai számítások elvégzéséhez a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatást teljesítő biztosító a KKTA-ból díjmentesen, összesített szerződés- és káradatokat igényelhet.
(5) A (4) bekezdés szerinti adatigénylést a Felügyelet olyan összesített formában teljesíti, hogy az adatok kellően részletezettek maradjanak a biztosításmatematikai számítások elvégzéséhez, azonban személyes adatot vagy üzleti titkot ne tartalmazzanak és a biztosítók beazonosítása ne váljon lehetővé.
(6) A (4) bekezdés szerinti biztosító által igényelhető adatok köre a következőkre terjed ki:
a) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,
b) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,
c) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,
d) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének napjára vonatkozó adatok.
(7) A (4) bekezdés szerinti adatigényléshez a Felügyelet elektronikus lekérdező-felületet hoz létre, mely felülethez csak a Felügyelet és a biztosító fér hozzá.
(8) Az adatigénylésre vonatkozó részletes szabályokat a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.”
75. § A Gfbt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító a szerződés létrejöttétől, illetve – a 21. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével – megszűnésétől – érdekmúlással történő megszűnés esetén a biztosító tudomásszerzésétől –, továbbá a biztosítást igazoló okirat adataiban bekövetkező egyéb – a kötvénynyilvántartás adattartalmát képező – változás időpontjától számított 15 napon belül köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni – a 46. § (2) bekezdésében megjelölt adatok feltüntetésével – a biztosítási szerződés megkötéséről, illetve megszűnéséről, valamint az adatokban bekövetkező egyéb változásokról.”
76. § A Gfbt. 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító a szerződés megkötését és megszűnését – érdekmúlással történő megszűnés esetén a biztosító tudomásszerzését –, a határozatlan tartamú szerződés megújítását (biztosítási időszakok kezdő napját), továbbá a szüneteléssel, illetve a káreseménnyel kapcsolatos adatok keletkezését követő 15 napon belül köteles a kárnyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni az 51. § (4) és (4a) bekezdésében megjelölt adatokról.”
77. § A Gfbt. 69. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a KKTA-ból történő biztosítói adatigénylésre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
78. § A Gfbt. 57/F. § (3) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.)” szövegrész helyébe az „az MNBtv.” szöveg lép.
79. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 18a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„18a. online módon hozzáférhető fizetési számla: olyan fizetési számla, amely vonatkozásában lehetőség van számítástechnikai eszközök közvetlen kapcsolata útján fizetési megbízást adni, valamint adatokhoz, információkhoz hozzáférni, ide nem értve az olyan korlátozott rendeltetésű fizetési számlát, amelyen lévő pénzeszközök kizárólag jogszabályban meghatározott célokra használhatók fel,”
80. § A Pft. 66/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66/A. § (1) A 38/A–38/C. §-ban, valamint az 55/C. §-ban meghatározott biztonsági intézkedéseket 2019. szeptember 14-től kell alkalmazni.
(2) Fizetés-kezdeményezési szolgáltatás vagy számlainformációs szolgáltatás igénybevételekor 2019. szeptember 13-ig az ügyfél és a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató között e törvény 2018. január 12-én hatályos rendelkezések szerinti felelősségi és kárviselési szabályai alkalmazandók.”
81. § A Pft.
a) 10. § (1) bekezdés e) pont ee) alpontjában a „49–51.” szövegrész helyébe a „49–52/A.” szöveg,
b) 34. §-ában a „49. §-tól és az 50. §-tól” szövegrész helyébe a „49. §-tól, az 50. §-tól, az 52. §-tól és az 52/A. §-tól” szöveg,
c) 38/C. § (3) bekezdés f) pontjában az „adatokhoz.” szövegrész helyébe az „adatokhoz, a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelményeknek megfelelő jogszabályi előírásokkal összhangban.” szöveg,
d) 44. § (1) bekezdésében az „az ügyfél csalására” szövegrész helyébe a „csalásra” szöveg,
e) 50. § (5) bekezdésében az „(1) és (3)” szövegrész helyébe az „(1), (3) és (4)” szöveg,
f) 54. §-ában a „49–52.” szövegrészek helyébe a „49–52/A.” szöveg
lép.
82. § Hatályát veszti a Pft.
a) 13. §-ában az „– ideértve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirati formát is – vagy a Hpt.-ben meghatározottak szerinti azonosított elektronikus úton” szövegrész,
b) 55/C. § (1) bekezdés b) pontjában a „távoli” szövegrész.
83. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 4. § (1) bekezdésében a „feltüntetésével,” szövegrész helyébe a „feltüntetésével, legalább” szöveg lép.
84. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 13. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Pénzügyi Stabilitási Tanács az (1) bekezdésben foglaltak szerint]
„l) döntést hoz a 4. § (8) bekezdés szerinti, külön törvényben meghatározott szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozatok tekintetében.”
(2) Az MNBtv. 13. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az MNB elnöke rendeletében meghatározza azt az MNB által alkalmazott, az MNB szervezeti és működési szabályzata szerint vezetői hatáskörrel rendelkező személyt vagy az MNB szervét, aki
a) döntést hoz a 39–41. §-ban meghatározott törvények, illetve az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, valamint tevékenységek feletti 4. § (9) bekezdése szerinti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban,
b) – a (2) bekezdés l) pontja szerinti határozatok kivételével – döntést hoz a 4. § (8) bekezdés szerinti, külön törvényben meghatározott szanálási feladatkör gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban és
c) döntést hoz a 4. § (7) bekezdés szerinti makroprudenciális feladatkör gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban.
(11a) A Pénzügyi Stabilitási Tanács a (11) bekezdésben meghatározott döntéshozatal során az MNB elnöke rendeletében meghatározottak szerint a hatáskör gyakorlását bármikor magához vonhatja.”
85. § (1) Az MNBtv. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása azon év december 31. napjáig tart, amely évben az Országgyűlés megbízatása megszűnik.”
(2) Az MNBtv. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása az MNB elnöke megbízatásának időtartamára szól.”
86. § (1) Az MNBtv. 40. §-a a következő (26) és (27) bekezdéssel egészül ki:
„(26) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.
(27) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.”
(2) Az MNBtv. 40. §-a a következő (28) és (29) bekezdéssel egészül ki:
„(28) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet] végrehajtását, ideértve az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott hatáskört.
(29) A (28) bekezdéstől eltérően az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6–9. és 18–27. cikkében meghatározott kötelezettségeknek való megfelelést az MNB nem felügyeli azon szervezetek esetében, amelyek csupán kitettségeket értékesítenek az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontja szerinti ABCP-program vagy egyéb értékpapírosítási ügylet vagy konstrukció keretében, de nem helyeznek ki kitettségeket aktívan, a rendszeres alapon történő értékpapírosítás elsődleges céljával.”
87. § Az MNBtv. 43. § (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(Az MNB a honlapján közzéteszi)
„u) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekkel kapcsolatos prudenciális felügyelet fő céljaira vonatkozó tájékoztatást, a felügyeleti felülvizsgálati eljárásra vonatkozó információkat, valamint a prudenciális előírások alkalmazásának főbb területeire vonatkozó összesített statisztikai adatokat és kapcsolódó elemzést.”
88. § Az MNBtv. 75. § (1) bekezdés b) pontja a következő bh)–bl) alponttal egészül ki:
[Ha az MNB a 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés végén vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok vagy az MNB hatósági határozatában meghatározott kötelezettség megszegését, elkerülését, elmulasztását, késedelmes vagy hiányos teljesítését, – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az a) pont hatálya alá nem tartozó személlyel, szervezettel szemben a következő intézkedéseket alkalmazza:]
„bh) előírja a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelő vagy felügyelt szervezet számára, hogy hagyjon fel a jogsértő magatartással és tartózkodjon annak megismétlésétől,
bi) kötelezi a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a jogsértésből származó nyereség visszafizetésére vagy a jogsértés révén elkerült veszteség ellentételezésére, ha az összegszerűen meghatározható,
bj) nyilvánosan figyelmezteti a jogsértésért felelős, a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelőt vagy felügyelt szervezetet, a jogsértés jellegét megjelölve,
bk) visszavonja vagy felfüggeszti a jogsértésért felelős, a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelő engedélyét vagy nyilvántartásba vételét,
bl) ideiglenesen eltiltja a jogsértésért felelős természetes személyt a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelőnél vagy felügyelt adatszolgáltatónál a vezetői funkciók gyakorlásától”
([az a) és b) pont a továbbiakban együtt: intézkedés.])
89. § (1) Az MNBtv. 76. §-a a következő (17) és (18) bekezdéssel egészül ki:
„(17) A bírság mértéke a) természetes személy esetében:
aa) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2) bekezdés g) pont i. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 158 080 000 forint,
ab) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2) bekezdés g) pont ii. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 31 616 000 forint;
b) jogi személy esetében:
ba) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2) bekezdés h) pont i. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 316 160 000 forint, vagy a jogi személy rendelkezésre álló legutolsó, a vezető testület által jóváhagyott beszámoló szerinti teljes éves árbevételének 10%-a, attól függően, hogy melyik a magasabb összeg,
bb) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2) bekezdés h) pont ii. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 79 040 000 forint, vagy a jogi személy rendelkezésre álló legutolsó, a vezető testület által jóváhagyott beszámoló szerinti teljes éves árbevételének 2%-a, attól függően, hogy melyik a magasabb összeg azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat leányvállalata, amely a számviteli jogszabályok alapján összevont (konszolidált) éves pénzügyi beszámoló készítésére kötelezett, akkor a végső, anyavállalat vezető testülete által jóváhagyott összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti teljes éves árbevétel 10%-át kell figyelembe venni.
(18) A 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének háromszorosát elérő összeg, amennyiben a veszteség, illetve a nyereség meghatározható.”
(2) Az MNBtv. 76. §-a a következő (19)–(24) bekezdéssel egészül ki:
„(19) Az MNB – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése esetén
a) alkalmazhatja a Tpt. 400. § (1) bekezdés z) pontja szerinti intézkedést;
b) alkalmazhatja a Tpt. 400. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti szankciót;
c) átmenetileg eltilthatja az értékpapírosítást kezdeményezőt, a szponzort vagy a különleges célú gazdasági egység vezető testületének a jogsértésért felelősnek tartott bármely tagját vagy más felelősnek tartott természetes személyt ilyen vállalkozásokban vezetői feladatok gyakorlásától;
d) természetes személy esetében legfeljebb 1 545 250 000 forint összegű bírságot szabhat ki;
e) vállalkozás esetében legfeljebb 1 545 250 000 forint összegű bírságot vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 10%-ának megfelelő összegű bírságot szabhat ki, azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a bírság mértékének megállapításához figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti előző éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel.
(20) Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése esetén a bírság mértéke a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb kétszerese, ha összegszerűen meghatározható, tekintet nélkül a (19) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott összeghatárokra.
(21) Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés első albekezdésének e) vagy f) pontjában említett jogsértés esetén az MNB az értékpapírosítást kezdeményezőt, a szponzort és a különleges célú gazdasági egységet átmenetileg eltilthatja attól, hogy az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikk (1) bekezdése szerint értesítést küldjön arról, hogy egy adott értékpapírosítás megfelel az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19–22. cikkében vagy 23–26. cikkében meghatározott követelményeknek.
(22) Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés első albekezdésének h) pontjában említett jogsértés esetén az MNB ideiglenesen vagy véglegesen visszavonhatja az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikkében említett – harmadik fél részére az értékpapírosításnak az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19–22. cikkének vagy 23–26. cikkének való megfelelése ellenőrzésére adott – felhatalmazást.
(23) Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek jogi személy általi megsértése esetén az MNB a (19)–(22) bekezdés szerinti szankciókat a vezető testület azon tagjaira és más olyan személyekre is alkalmazza, akik felelősséggel tartoznak a jogsértésért.
(24) Amennyiben egy, az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 12. pontja szerinti intézményi befektető az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (5) bekezdése alapján utasítást kapott, hogy teljesítse egy másik intézményi befektető kötelezettségeit, és ezt nem teszi meg, akkor az MNB a (19)–(23) bekezdés szerinti szankciókat nem az értékpapírosításnak kitett intézményi befektetőkkel, hanem a befektetéskezelő fél befektetővel szemben szabja ki.”
90. § Az MNBtv. 140. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az MNB értesítheti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot az olyan helyzetekről, amikor a befektetési vállalkozást érintő helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat elvégzéséhez vagy információcseréhez kapcsolódó felügyeleti megkeresését elutasították vagy nem jártak el észszerű időben.”
91. § Az MNBtv. a következő 173/A. §-sal egészül ki:
„173/A. § Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza a 13. § (11) és (11a) bekezdésben meghatározott hatáskörgyakorlásra, valamint a hatáskör gyakorlójának helyettesítésére vonatkozó részletes szabályokat.”
92. § Az MNBtv. 54. alcíme a következő 183/J. és 183/K. §-sal egészül ki:
„183/J. § A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) 85. § (1) bekezdésével megállapított 14. § (8) bekezdést a hatálybalépésekor megbízatásukat töltő felügyelőbizottsági tagok megbízatásának időtartama tekintetében is alkalmazni kell.
183/K. § A Módtv.3.-mal megállapított 13. § rendelkezéseit mindazon hatósági ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a Módtv.3. hatálybalépésekor az MNB végleges döntést nem hozott.”
93. § (1) Az MNBtv. 185. § és 185/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„185. § Ez a törvény
1. a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelv 5. cikk (2) bekezdésének és 16. cikkének,
2. a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének,
3. a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról szóló, 2005. november 16-i 2005/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
4. a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 2009. április 23-i 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint 4. cikk (1) bekezdésének,
5. az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás) szóló, 2010. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
6. a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2006/74/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeletei szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének,
7. a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló (Szolvencia II), 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
8. a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 2010/43/EK Bizottság irányelvnek,
9. a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alapok egyesülésére, a master-feeder struktúrákra és a bejelentési eljárásokra vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 2010/44/EK bizottsági irányelvnek,
10. a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló, 2010. november 24-i 2010/78/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
11. a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. november 16-i 2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
12. a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
13. a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
14. a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
15. az Európai Parlament és a Tanács irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. július 23-i 2014/91/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
16. a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
17. a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2016. december 14-i 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
18. a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. április 7-i (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
185/A. § Ez a törvény
1. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló, 2010. november 12-i 1031/2010/EU bizottsági rendelet,
2. a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
3. az euró átutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
4. az európai kockázatitőke-alapokról szóló, 2013. április 17-i 345/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
5. az európai szociális vállalkozási alapokról szóló, 2013. április 17-i 346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
6. a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 447/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
7. a nem uniós ABAK-ok referencia-tagállamának a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározását szolgáló eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 448/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
8. a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
9. a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
10. a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló, 2015. április 29-i 2015/751/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
11. az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló. 2015. április 29-i 760/2015/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
12. az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
13. a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
14. a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. április 25-i (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
15. a 600/2014. európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. május 18-i (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
16. a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
17. az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
(2) Az MNBtv. 185/A. §-a a következő 18. és 19. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„18. a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
19. az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
94. § (1) Az MNBtv. 186. § (5) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:
(A 40. §)
„n) (26) bekezdése a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
o) (27) bekezdése az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)
(2) Az MNBtv. 186. § (5) bekezdése a következő p) és q) ponttal egészül ki:
(A 40. §)
„p) (28) bekezdése a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
q) (29) bekezdése az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)
95. § Az MNBtv.
a) 13. § (1) bekezdésében a „– mint az MNB-nek a 8. § b) pontja szerinti szerve, az MNB nevében – jár el a 4. § (5) és (7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos eljárásokban” szövegrész helyébe a „– mint az MNB-nek a 8. § b) pontja szerinti szerve –, valamint a (11) bekezdés szerinti személy vagy szerv az MNB nevében jár el a 4. § (5) és (7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntéshozatal során” szöveg,
b) 13. § (9) bekezdésében az „elnöke írja alá” szövegrész helyébe az „elnöke, az elnök akadályoztatása esetén az (5) bekezdés b) pontja szerinti alelnökök közül a Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendjében kijelölt alelnök írja alá” szöveg,
c) 53. § (1a) bekezdésében a „w) pontja,” szövegrész helyébe a „w) pontja, a Tpt. 400. § (2) bekezdése,” szöveg,
d) 53. § (5c) bekezdés nyitó szövegrészében a „miatt hozott” szövegrész helyébe a „miatt, illetve az Fnyt.-ben meghatározott intézkedésekről hozott” szöveg,
e) 53/B. § (1) bekezdésében az „illetve a Bszt.” szövegrész helyébe az „a Tpt., illetve a Bszt.” szöveg,
f) 58. § (1) bekezdésében az „az Eüsztv. rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „az elektronikus kapcsolattartásra az Eüsztv. rendelkezéseit” szöveg,
g) 93. § (5) bekezdés c) pontjában a „76. § (12)” szövegrészek helyébe a „Tpt. 405. § (3) és (4)” szöveg,
h) 93. § (8) és (9) bekezdésében az „(1)–(6)” szövegrész helyébe az „(1)–(5)” szöveg,
i) 140. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „engedélyről” szövegrész helyébe az „engedélyéről – hitelintézet esetén azzal, hogy melyik betétbiztosítási rendszerhez csatlakozott –” szöveg,
j) 140. § (4) bekezdés b) pont bz) alpontjában a „65. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „65. § (3) bekezdésében és 68. § (1) bekezdésében” szöveg
lép.
96. § Hatályát veszti az MNBtv.
a) 13. § (2) bekezdés k) pontja,
b) 40. § (1) bekezdése,
c) 53. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „az Fnytv.-ben,” szövegrész,
d) 76. § (12) bekezdése,
e) 93. § (6) bekezdése,
f) 186. § (5) bekezdés a) pontja.
97. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 13/A. § (1) bekezdésében a „43., 49., 50., 52/A.” szövegrész helyébe a „44., 52/A.” szöveg lép.
98. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdése a következő 108a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„108a. teljes bizonyító erejű magánokirat: az e törvény hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény és az ügyfele között létrejött szerződés, és az e törvény hatálya alá tartozó magánokirati formában tett jognyilatkozat akkor is teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, ha az megfelel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak azzal az eltéréssel, hogy ha a tanú a pénzügyi intézmény munkavállalója, akkor a lakóhelye vagy tartózkodási helye helyett együttesen a munkáltatója címét (székhelyét, telephelyét, fióktelepét), valamint a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusát és számát is feltüntetheti a magánokiraton;”
99. § (1) A Hpt. 7. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)
„b) – a biztosítási tevékenységről szóló törvényben foglalt feltételekkel – hitelintézet esetén biztosításközvetítői tevékenységet, pénzügyi vállalkozás esetén biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet,”
(végezhet.)
(2) A Hpt. 7. § (3) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)
„p) hitelintézet esetén a vele szoros kapcsolatban álló vállalkozások számára szolgáltatások nyújtását”
(végezhet.)
100. § A Hpt. 33. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet visszavonja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha)
„c) a nem vitatott betétből eredő tartozását az esedékességét követő öt napon belül képtelen visszafizetni, és nem valószínű a későbbi visszafizetés sem.”
101. § A Hpt. 57. §-a a következő (1b)–(1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Hitelintézet, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, vegyes tevékenységű holding társaság, valamint olyan pénzügyi vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, amennyiben hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata felszámolása esetén a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő követeléseket az alábbi sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:
a) rendes, fedezetlen követelések,
b) olyan fedezetlen követelések, amelyek a következő feltételeknek megfelelő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származnak:
ba) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti szerződéses lejárata legalább egy év,
bb) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum nem tartalmaz beágyazott származtatott ügyletet és maga sem származtatott ügylet, és
bc) a kibocsátásához kapcsolódó releváns szerződéses dokumentáció és adott esetben a tájékoztató kifejezetten utal a kielégítési sorrendben való, e bekezdés szerinti hátrébb sorolására,
c) a) és b) pontba nem tartozó egyéb követelések
azzal, hogy ha a követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket – először az a), a b), majd a c) pontban szereplőket – követeléseik arányában kell kielégíteni.
(1c) Az (1a) bekezdéstől eltérően a 2018. december 29. napja előtt kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származó fedezetlen követelések besorolására a Cstv. és az e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1d) Az (1b) és az (1c) bekezdés alkalmazásában hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok a kötvények és az átruházható követelések más formái, valamint az adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumok.
(1e) Az (1b) bekezdés b) pont bb) alpontja alkalmazásában azok a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek
a) kamatozása változó, mivel valamely széleskörűen alkalmazott referencia-kamatlábtól függ, valamint
b) nem forintban denomináltak, feltéve, hogy a tőke, a visszafizetés és a kamat ugyanabban a pénznemben denominált,
pusztán e jellemzőik miatt nem tekintendők beágyazott származtatott ügyletet tartalmazó, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak.”
102. § A Hpt. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet – nettó értéken számított – összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének százhuszonöt százalékát.”
103. § A Hpt. 113. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vezető testület a hitelintézet tevékenységeinek – ideértve a fő kockázatokat is – a megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkezik.”
104. § (1) A Hpt. 114. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyreállítási terv a hitelintézet esetleges fizetésképtelenné válásának – más hitelintézetekre vagy a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan – a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában a következőket tartalmazza:)
„i) a 79. §-ban meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok, lehetséges lépések, ideértve a csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtását is,”
(2) A Hpt. 114. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A csoportszintű helyreállítási terv célja a csoport egészének stresszhelyzetben történő helyreállítása a válsághelyzet okainak kezelésével vagy megszüntetésével, a csoport vagy a csoporthoz tartozó hitelintézet pénzügyi helyzetének rendezésével úgy, hogy a csoport többi tagjának pénzügyi helyzetére is figyelemmel van. A csoportszintű helyreállítási terv koordinált és konzisztens intézkedéseket tartalmaz az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, a pénzügyi intézmények, a leányvállalati hitelintézet és a jelentős fióktelep tekintetében.
(8b) A csoportszintű helyreállítási terv tartalmazza a (3) bekezdés r) pontja szerinti forgatókönyvet is azzal, hogy a forgatókönyv esetében kitér a helyreállítási terv a hitelintézet egyedi szavatoló tőkéje, valamint az összevont alapú szavatolótőke-követelmény tekintetében a szavatoló tőkeelemek átruházásának nehézségére.”
105. § (1) A Hpt. 177. §-a a következő (15a) és (15b) bekezdéssel egészül ki:
„(15a) A Felügyelet a hitelintézet által benyújtott helyreállítási tervet értékeli, figyelemmel a hitelintézet
a) szervezeti felépítésének összetettségére,
b) kockázati profiljára, valamint
c) tőkehelyzetére és finanszírozási struktúrájára.
(15b) A Felügyelet a hitelintézet által benyújtott helyreállítási tervet a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére bocsátja azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB által adott javaslatokat a Felügyelet megvizsgálja.”
(2) A Hpt. 177. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Ha a hitelintézet a Felügyelet szerint nem a (16) bekezdés szerinti határozatnak megfelelően dolgozta át a helyreállítási tervet, akkor a Felügyelet határozatában rögzíti az újbóli átdolgozás módját, eszközeit, elemeit és részleteit.”
106. § A Hpt. 182. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeletét, akkor – a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelmények betartása mellett – a helyreállítási tervet megküldi az érintett illetékes felügyeleti hatóságnak, a rendszerszinten jelentős fióktelep illetékes felügyeleti hatóságának, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek és a leányvállalatok szanálási hatóságainak.”
107. § (1) A Hpt. 209. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Az OBA információt cserél és együttműködik a Felügyelettel, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel, a hitelintézetekkel, a külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, a külföldi felügyeleti hatóságokkal és a nemzetközi betétbiztosítási szervezetekkel.”
(2) A Hpt. 209. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8a) Az OBA tájékoztatja az EBH-t
a) a külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal kötött megállapodásokról és azok tartalmáról,
b) minden évben március 31-éig a biztosított betétek összegéről, valamint az előző év december 31-én rendelkezésére álló pénzügyi eszközeiről.”
108. § (1) A Hpt. 211. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBA feladata)
„b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézet tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a 33. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási vagy felszámolási eljárás esetén, a betétes részére a 214. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése,”
(2) A Hpt. 211. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a hitelintézet határon átnyúló szolgáltatás keretében egy másik tagállamban gyűjt betétet, az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a tájékoztatást azon a nyelven kell megadni, amelyet a betétes a szerződés megkötésekor választott.”
109. § (1) A Hpt. 213. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki)
„d) a biztosító, a viszontbiztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,”
(betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.)
(2) A Hpt. 213. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki)
„h) a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény,”
(betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.)
(3) A Hpt. 213. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére, továbbá a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra és saját váltóra.”
110. § A Hpt. 214. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A betétes elhalálozása esetén – a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül – az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig – a kettő közül a későbbi időpontig – külön betétnek kell tekinteni, és az (1)–(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás az (1)–(3) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell. Ha az örökhagyót a 214/A. § alapján elhelyezett betétei után magasabb összegű kártalanítás illette volna meg, akkor az örökösöket megilleti a magasabb összeg a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónapig, a 214/A. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárig, függetlenül az örökösök számától.”
111. § A Hpt. 224. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az igazgatótanács az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (2) bekezdése szerinti hatáskörrel rendelkező hatóság.”
112. § A Hpt. 234. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8a) Ha a (8) bekezdés alapján előírt rendkívüli fizetési kötelezettség veszélyeztetné a hitelintézet azonnali vagy mindenkori fizetőképességét – azaz likviditását vagy a szolvenciáját –, akkor a Felügyelet részben vagy egészben elhalaszthatja a hitelintézet rendkívüli befizetési kötelezettségének elrendelését. A rendkívüli befizetés legfeljebb 6 hónappal halasztható el azzal, hogy a hitelintézet kérelmére a halasztás meghosszabbítható. Az elhalasztott rendkívüli befizetési kötelezettséget akkor kell teljesíteni, ha a befizetés már nem veszélyezteti a hitelintézet azonnali vagy mindenkori fizetőképességét.”
113. § A Hpt. 237. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hitelintézet (1) bekezdésben meghatározott jogsértő magatartása esetén az OBA a Felügyelet tájékoztatásával egyidejűleg kezdeményezi a hitelintézettel szemben intézkedés, bírság alkalmazását. Az OBA a Felügyelet egyetértésével kizárja a hitelintézetet tagjai sorából legalább tizenkét hónappal az erre vonatkozó értesítés hitelintézet részére történő megküldése után, ha ez alatt az idő alatt a hitelintézet továbbra sem szüntette meg az (1) bekezdésben meghatározott jogsértő magatartást.”
114. § A Hpt. 257/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„257/B. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötéséhez az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága határozata szükséges azzal, hogy
a) a kérelmet az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat nyújtja be a székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának,
b) a kérelem tartalmazza a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás tervezetét és meghatározza a csoporthoz tartozó azon szervezeteket, amelyek a megállapodásban félként szerepelnek, valamint
c) a Felügyelet részére benyújtott, határon átnyúló csoport esetében a többoldalú eljárásra vonatkozó 173. §-ban foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeletét, akkor
a) az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet haladéktalanul továbbítja a megállapodás tervezetben félként szereplő minden egyes leányvállalat illetékes felügyeleti hatóságának,
b) a (3)–(5) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően
ba) engedélyezi a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését, ha a megállapodás tervezetében foglaltak megfelelnek a 257/C. §-ban meghatározott feltételeknek,
bb) elutasítja a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését, ha a megállapodás tervezetében foglaltak nem felelnek meg a 257/C. §-ban meghatározott feltételeknek.
(3) A Felügyelet minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a kérelem beérkezését követő négy hónapon belül határozatot hozzon – határon átnyúló csoport esetében többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak – arról, hogy a megállapodás tervezetében foglaltak megfelelnek-e a 257/C. §-ban meghatározott feltételeknek, figyelembe véve a megállapodás végrehajtásának a csoport működése szerinti valamennyi EGT-államban kifejtett lehetséges hatását, ideértve a költségvetési következményeket is.
(4) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeletét és az eljárásban részt vevő EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságainak egyetértése hiányában négy hónapon belül nem hozható többoldalú eljárás keretében határozat, a kérelemről a Felügyelet dönt. A határozat indokolásában a Felügyelet kitér az eljárásban részt vevő EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságainak véleményére és fenntartásaira is.
(5) A Felügyelet elhalasztja a határozat meghozatalát és megvárja az EBH döntését, ha a négy hónapos időszak alatt az ügyet az eljárásban részt vevő valamely EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja. A négy hónapos időszak leteltét vagy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot követően az ügy már nem utalható az EBH elé.
(6) Az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága döntését követően a megállapodás tervezetét a részes félként szereplő tagok tulajdonosainak kétharmados szótöbbséggel is jóvá kell hagynia azzal, hogy a megállapodás kizárólag a csoport azon tagjait kötelezi, akiknél a tulajdonosok jóváhagyásukat megadták, illetve azt nem vonták vissza.
(7) A megállapodásban részes fél irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete évente beszámol a tulajdonosainak a megállapodás teljesüléséről és a megállapodás alapján hozott döntések végrehajtásáról.”
115. § A Hpt. 257/E. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásban részt vevő pénzügyi intézmény felügyeleti hatósága kifogásolja a pénzügyi támogatás megtiltásáról vagy korlátozásáról szóló határozatot, akkor a határozatról szerzett értesülését követő kettő napon belül az ügyet az EBH elé terjesztheti, kérve az EBH közreműködését.”
116. § A Hpt. 272. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet az OBA-ban, a külföldi betétbiztosítási rendszerekben, valamint az önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen a biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, a kártalanítási kifizetés pénzneméről, valamint – a hitelintézet tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a 33. § alapján való visszavonása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén – a 214. § (1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában – a szerződéskötést megelőzően is – tájékoztatja. A hitelintézet tájékoztatja a betétest arról is, hogy a 213. §-ban és a 239. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a betétre.”
117. § A Hpt. 274. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„274. § A betétre vonatkozó reklámban a betétbiztosítással kapcsolatban az OBA által előírt betétbiztosítási emblémát az OBA által előírt módon fel kell tüntetni. A betétbiztosítással kapcsolatban kizárólag az OBA által előírt betétbiztosítási embléma szerepeltethető.”
118. § (1) A Hpt. 279. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény – az egyszeri fizetési megbízás kivételével, valamint a 285. §-ban meghatározott eltéréssel – pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban köthet. Az írásban kötött szerződés egy hiteles példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél rendelkezésére bocsátani.”
(2) A Hpt. 279. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglalt előírás megsértése nem vonja maga után a szerződés érvénytelenségét, jogkövetkezményként a Felügyelet intézkedést alkalmazhat, illetve bírságot szabhat ki.”
119. § A Hpt. 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
120. § A Hpt.
1. 6. § (4) bekezdés l) pont záró szövegrészében az „az ezerötszáz” szövegrész helyébe az „a tizenötezer” szöveg,
2. 48. § (2) bekezdés a) pontjában és 53. § (2) bekezdés a) pontjában a „33. § (1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „33. § (1) bekezdés b) pontja, 33. § (2) bekezdés c) pontja” szöveg,
3. 106. § (5) bekezdés a) pontjában a „pénzforgalmi” szövegrész helyébe a „fizetési” szöveg,
4. 116. § (1) bekezdésében a „hitelintézet” szövegrész helyébe a „hitelintézet, továbbá a Felügyelet” szöveg,
5. 116. § (2) bekezdés b) pontjában az „az intézményen” szövegrész helyébe az „a hitelintézeten” szöveg,
6. 209. § (9) bekezdésében a „pénzeszközökből” szövegrész helyébe a „pénzeszközökből azzal, hogy nem felelős a székhely ország betétbiztosítási rendszerének rendelkezéseinek megfelelő eljárásért” szöveg,
7. 214. § (1) bekezdésében a „33. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „33. § (1) bekezdése vagy 33. § (2) bekezdés c) pontja” szöveg,
8. 214. § (5) bekezdésében a „33. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „33. § (1) bekezdése vagy 33. § (2) bekezdés c) pontja” szöveg, a „kezdő időpontjáig” szövegrész helyébe a „kezdő időpontját megelőző napig” szöveg,
9. 217. § (1) bekezdés a) pontjában a „33. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „33. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdés c) pontjában” szöveg,
10. 217. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését” szövegrész helyébe az „a betétesek rendelkezésére bocsátja a kártalanítást” szöveg,
11. 217. § (1c) bekezdésében a „fizeti ki” szövegrész helyébe a „bocsátja rendelkezésre” szöveg,
12. 219. § (1a) bekezdésében az „a Cstv. 57. § (1) bekezdés c) pontját követő és a d) pontját megelőző” szövegrész helyébe az „az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti” szöveg,
13. 228. § (6) bekezdésében a „végrehajtása céljából” szövegrész helyébe a „végrehajtása céljából, az OBA által kérteknek megfelelően” szöveg,
14. 231. § (2) bekezdésében az „állampapírban” szövegrész helyébe a „diverzifikált módon állampapírban” szöveg,
15. 257/E. § (2) bekezdésében a „felügyeleti hatóságát,” szövegrész helyébe a „felügyeleti hatóságát, EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeleti hatóságát, szanálási hatóságát, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t,” szöveg,
16. 257/E. § (4) bekezdésében a „felügyeleti hatóságát” szövegrész helyébe a „felügyeleti hatóságát, EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeleti hatóságát,” szöveg,
17. 275. § (7) bekezdésében a „betétes kérése” szövegrész helyébe a „betétessel történő megállapodás” szöveg
lép.
121. § Hatályát veszti a Hpt.
a) 6. § (1) bekezdés 4a. pontja,
b) 49. § (1) bekezdésében az „és c)” szövegrész,
c) 161. § (1) bekezdés a) pontjában az „azzal, hogy ebben az esetben a nyilatkozat azonosított elektronikus úton is megtehető” szövegrész,
d) 213. § (1) bekezdés b) és n) pontja,
e) 279. § (1a) bekezdése,
f) 294. § (2) bekezdése.
122. § (1) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 2. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően ABAK EuVECA megnevezést használó alapokat kezelhet és forgalmazhat abban az esetben is, ha e törvény ABAK-ra előírt rendelkezései mellett az (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában előírt rendelkezéseknek felel meg.”
(2) A Kbftv. 2. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
