| EEA | Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency) | |
| EEGP | Európai Energiaügyi Gazdaságélénkítő Program | |
| EGT | Európai Gazdasági Térség | |
| EH | Zöld Beruházási Rendszer - Energia Hatékonysági alprogram | |
| Éhvt. | Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény | |
| EIB | Európai Beruházási Bank | |
| EK | Az Európai Parlament és a Tanács irányelve | |
| ELTE | Eötvös Loránd Tudományegyetem | |
| ÉMI | Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. | |
| EMIR | Egységes Monitoring Információs Rendszer | |
| ENSZ | Egyesült Nemzetek Szervezete | |
| E-OBS | európai, napi, nagy felbontású rácsponti adatbázis (European daily high-resolution gridded data set) | |
| ERFA | Európai Regionális Fejlesztési Alap | |
| ESB | Európai Strukturális és Beruházási alapok | |
| ESD | „erőfeszítés-megosztási” határozat | |
| ESZA | Európai Szociális Alap | |
| ETE | Európai Területi Együttműködés | |
| ETS | uniós emisszió-kereskedelmi rendszer | |
| EU15 | Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország és Egyesült Királyság | |
| EUA | kibocsátható mennyiségi egység az EU kereskedelmi rendszerében | |
| EUSDR | Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája | |
| EV | elektromos jármű (electric vehicle) | |
| FAO | Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organization of the United Nations) | |
| FCV | hidrogén hajtású, üzemanyagcellás jármű (fuel cell vehicle) | |
| F-gázok | fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluor-karbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6) | |
| GINOP | Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program | |
| GPS | Globális Helymeghatározó Rendszer (Global Positioning System) | |
| GZR | Gazdasági Zöldítési Rendszer | |
| HDÚ | Hazai Dekarbonizációs Útiterv | |
| HEV | hibrid (elektromos és belső égésű egyidejűleg) hajtású jármű (hybrid electric vehicle) | |
| HFC | fluorozott szénhidrogének | |
| HGCS | Zöld Beruházási Rendszer - Háztartásigép Csere program | |
| HGCS-2014 | Otthon Melege Program - Háztartási nagygépek energia megtakarítást eredményező cseréje | |
| HGCS/2016 | Otthon Melege Program - Háztartási nagygépek (hűtő és fagyasztó készülék) energia megtakarítást eredményező cseréje alprogram | |
| HMV | Használati melegvíz | |
| ICE | hagyományos belső égésű motor (internal combustion engine) | |
| ICS | Zöld Beruházási Rendszer - Izzó csere program | |
| IKOP | Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program | |
| IMIR | az Európai Területi Együttműködési, valamint az IPA CBC és ENPI CBC programok informatikai rendszere | |
| INDC | Tervezett Nemzetileg Meghatározott Vállalások (Intended Nationally Determined Contributions) | |
| IPCC | Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) | |
| KA | Kohéziós Alap | |
| KAP | Közös Agrárpolitika | |
| KEHOP | Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program | |
| KEOP | Környezet és Energia Operatív Program | |
| KFI | felsőoktatási és kutatóintézetek, innovációs KKV-k, inkubátorok és kockázati tőkekezelők hálózata | |
| KIC | Európai Innovációs és Technológiai Intézet által létrehozott tudás és innovációs közösségek | |
| KKV | kis- és középvállalkozás | |
| KMR | Közép-Magyarország régió | |
| KRITéR | A klímaváltozás okozta sérülékenység vizsgálata, különös tekintettel a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra projekt | |
| KSH | Központi Statisztikai Hivatal | |
| KJT | Kvassay Jenő Terv Nemzeti Vízstratégia | |
| LEADER | Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében (Liaison Entre Actions pour le Development de l’Economie Rurale) | |
| LED | fénykibocsátó dióda (Light Emitting Diode) | |
| LIFE/LIFE+ program | Az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljait támogató program (L’Instrument Financier pour l’Environnement) | |
| LKFT | Lakóépületek és Környezetük Felújításának Támogatása Program | |
| MÁÉRT | Magyar Állandó Értekezlet | |
| MÁSZ | Mértékadó árvízszint | |
| MAVIR | Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MAVIR ZRt.) | |
| MEKH | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | |
| MÉTA | Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa | |
| MFF | az Európai Unió többéves költségvetési kerete (Multiannual Financial Framework) | |
| MFGI | Magyar Földtani és Geofizikai Intézet | |
| MGCS/2015 | Otthon Melege Program - Mosógép csere | |
| MTA | Magyar Tudományos Akadémia | |
| MTA-KRTK | Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja | |
| NAS | Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia | |
| NATéR | Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer | |
| NÉeS | Nemzeti Épületenergetikai Stratégia | |
| NDC | Nemzetileg Meghatározott Vállalás (Nationally Determined Contribution) | |
| NEKI | Nemzeti Környezetügyi Intézet | |
| NÉP | Nemzeti Éghajlatváltozási Program | |
| NER300 | innovatív megújuló energia hasznosítási és CLT létesítmények telepítését finanszírozó Európai Uniós program | |
| NÉS-1 | első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2008-2025) | |
| NÉS-2 | A 2018-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia | |
| NFFS | Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012 | |
| NKEK | Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. | |
| NKIS | Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia | |
| NKP-4 | IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program | |
| NRP | Nemzeti Reform Program | |
| NSKI | Nemzetsratégiai Kutatóintézet | |
| NTA | Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (2009-2014) | |
| NVS | Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 | |
| OECD | Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) | |
| OFTK | Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció | |
| OGY | Országgyűlés | |
| OMSZ | Országos Meteorológiai Szolgálat | |
| OP | operatív program | |
| OVF | Országos Vízügyi Főigazgatóság | |
| PFC | perfluor-karbonok | |
| PM | Partnerségi Megállapodás | |
| P+R | parkolj le és utazz (Park and Ride) | |
| PHEV | villamosenergia-hálózatról is tölthető hibrid hajtású elektromos és belső égésű jármű (plug-in hybrid electric vehicle) | |
| RES | megújuló energia (Renewable Energy Source) | |
| SDG | Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals) | |
| SF6 | kén-hexafluorid | |
| SWOT | Strengths - erősségek; Weaknesses - gyengeségek; Opportunities - lehetőségek; Threats - veszélyek | |
| TEF | Új Széchenyi Terv - Társasházak Energetikai Felújítása alprogram | |
| TEN-T | Transzeurópai közlekedési hálózat (Trans-European Network - Transport) | |
| TH/2015 | Zöldgazdaság Fejlesztési Rendszer - Társasház | |
| TOP | Terület- és Településfejlesztési Operatív Program | |
| ÚMVP | Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 | |
| UNFCCC | ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény | |
| ÚSzT | Új Széchenyi Terv | |
| ÜHG | üvegházgáz | |
| V4 | Visegrádi Együttműködés | |
| VAHAVA | Változás-Hatás-Válaszadás projekt: A globális klímaváltozás hazai hatásai és az arra adandó válaszok. Magyar Tudományos Akadémia, 2003-2006. | |
| VEKOP | Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program | |
| VKI | Víz Keretirányelv | |
| VP | Vidékfejlesztési Program 2014-2020 | |
| VTT | Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése | |
| ZBR | Zöld Beruházási Rendszer | |
| ZBR MO | Zöld Beruházási Rendszer Mi Otthonunk | |
| ZFR | Zöld Finanszírozási Rendszer | |
| ZFR-CSH/2016 | Otthon Melege Program - Családi házak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása alprogram |
| Adaptáció | Az éghajlatváltozás elkerülhetetlen természeti, társadalmi és gazdasági hatásaival szembeni fellépés és azokhoz történő rugalmas, tervezett igazodás (az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás). | |
| Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság | Olyan gazdaság, amely működése minimális ÜHG-kibocsátással jár és ezt a fosszilis energiahordozók kiváltása, az anyag- és energiatakarékosság és a természetes szén-nyelők megerősítése révén éri el. | |
| Alkalmazkodó- képesség | A helyi társadalmi-gazdasági válaszok „ereje” a klímaváltozásra. (Például a mezőgazdasági alkalmazkodás egy formája az öntözés, mely többek között a mezőgazdasági jövedelmezőségtől függ. Egy másik példa a mobilitás, mely egy lehetséges válasz a városi hőhullámokra). Az élővilág esetében annak lehetősége, hogy a vizsgált rendszer működésének áthangolásával mérsékli a hatások káros következményeit, alkalmazkodik hozzájuk, vagy esetleg előnyére fordítja őket. | |
| Allergének | Olyan anyagok, amelyekkel szemben a szervezet érzékennyé válik, ellenanyagot termel, illetve túlérzékenységi tüneteket (pl. szénanátha, kötőhártya gyulladás, asztma) mutat. | |
| Antropogén hatás | Az emberi tevékenységek által közvetlen vagy közvetett úton kiváltott hatás. | |
| Dekarbonizáció | Az ÜHG-kibocsátás intenzitásának (egységnyi tevékenységre jutó kibocsátás) csökkentése. Amennyiben a kibocsátás kisebb mértékben növekszik, mint a gazdaság, gyenge vagy relatív dekarbonizációról beszélünk. A kibocsátás tényleges csökkentése és a gazdasági növekedés egyidejű megvalósulása az erős vagy abszolút dekarbonizáció. | |
| Desztináció | Fogadótérség, ill. utazási célterület. Turisztikai vonzerőkkel, intézményekkel, szolgáltatásokkal bíró hely, amelyet a turista vagy annak egy csoportja látogatásra kiválaszt, és amelyet a turisztikai kínálati oldal értékesít. | |
| Éghajlati hajtóerők | A NÉS az éghajlatváltozást meghatározó terhelésnek az ÜHG-kibocsátását tekinti. Ennek megfelelően a magas széntartalmú gazdaság és az ahhoz tartozó szektorok (az energiaipar, a lakossági- és a közszféra, az ipar, a közlekedés és a földhasználat) tekinthetők a fő éghajlati hajtóerőknek. | |
| Éghajlati sérülékenység | Az éghajlatváltozás térségi várható hatásait az alkalmazkodó képességgel kombináló komplex mutató, amely figyelembe veszi, az eltérő éghajlati kitettségből, a térségek érzékenységéből fakadó hatások a különböző alkalmazkodóképességű térségekben más-más következményekkel járhatnak. | |
| Éghajlatváltozási Cselekvési Terv | A NÉS megvalósítását szolgáló, rövid távra (2-3 éves periódusokra) szóló, operatív tervdokumentum-típus, a végrehajtás alapvető eszköze. | |
| Élelmiszer- önrendelkezés | Az élelmiszer-önrendelkezés jog arra, hogy emberek, régiók, államok vagy azok uniója maguk határozzák meg mezőgazdasági és élelmiszerpolitikájukat, úgy, hogy közben ne árasszák el dömpingáruval más nemzetek piacát. | |
| Élőfakészlet | Az állományokat alkotó élő fák összes föld feletti fatérfogata kéreggel, gallyal együtt. | |
| Élőfalu (ökofalu, biofalu) | Olyan emberi léptékű, minden jellemzővel rendelkező település, amelyben az emberi tevékenységek károsodás nélkül építhetők be a természeti világba, méghozzá olyan módon, hogy az elősegíti az egészséges emberi kiteljesedést és sikeresen folytatható a végtelenségig. | |
| Energiaszegénység | A háztartások megfelelő energiaellátásának megfizetésére való képesség hiánya. | |
| Epidemiológia | Az egészséggel kapcsolatos állapotok, jelenségek megoszlásának és az előfordulásukat befolyásoló tényezőknek a vizsgálata egy adott népességcsoportban (populációban) azzal a céllal, hogy eredményeit felhasználja az egészséggel kapcsolatos problémák megoldásához. | |
| Erózió | A talajpusztulás egyik formája. Lényege a talajok anyagának mechanikai rombolása víz (vízerózió), vagy szél által (defláció). A szállító közeg a talaj részecskéit egy adott területről elhordja és egy másik területre szállítja. | |
| Értékelés | Alapvetően egy adott tervezési szint (szakpolitika/koncepció, program, projekt) működésének és/vagy eredményeinek, céljai teljesülésének meghatározott módszertan szerinti és jellemzően a monitoring tevékenységből származó információkra épülő vizsgálata és összehasonlítása a kezdeti célkitűzésekkel, a tervezés időpontjában létező elvárásokkal; egyúttal beazonosítva a változás irányait. | |
| ESB-alapok | 2014 és 2020 között a kohéziós politika finanszírozása az európai strukturális és beruházási alapokból (ESB-alapok) történik. Az elnevezés öt különböző alapot [Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA), Kohéziós Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap] jelent. Mind az öt alapot az ún. közös rendelkezésekről szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozza. | |
| ETS | Az Európai Unió által kidolgozott, 2005 elején működésbe lépett, kötelező érvényű kibocsátáskereskedelmi rendszer. A világ első nemzetközi, vállalati szintű, korlátozások és kereskedelem egyidejű alkalmazásán alapuló rendszere, amelynek keretében a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó kvótákat határoznak meg. | |
| Ex-ante (előzetes) értékelés | Adott tervdokumentum hatásait előre feltáró értékelés típus, a tervdokumentum stratégiájának, prioritásai sorrendiségének, valamint külső és belső koherenciájának optimalizálására törekvő értékelés. | |
| Ex-post (utólagos) értékelés | A tervdokumentum időtávjának lezárultát követően 2-3 éven belül végrehajtandó értékelés típus, amely többek között kiterjed a források felhasználására, a támogatás hatékonyságára és eredményességére, valamint mindazon tényezőkre, amelyek segítették vagy hátráltatták a program végrehajtását, az eredmények elérését. | |
| Fagyos nap | Napi minimumhőmérséklet kevesebb, mint 0 °C | |
| Fenológia | Az élőlények egyedfejlődésében bekövetkező szakaszokat, az ún. fenofázisokat vizsgáló tudomány. Növényeknél leggyakrabban megfigyelt fenofázisok pl. a virágzás kezdete, a teljes virágzás, a termésérés kezdete stb. | |
| Földhasználat | A mezőgazdasági hasznosítású földterületek művelési ágak szerinti nagyságáról, összetételéről; az üvegház és fólia alatti termelés nagyságáról, összetételéről, a szántóterület hasznosításáról információt adó mutatótípus. | |
| Geológiai formáció | A kőzetrétegtan alapvető egysége. Meghatározott körülmények között keletkezett kőzetösszlet, amely térképezhető, esetenként számos kőzetrétegből állhat, melyek hasonló kőzettani, fácies vagy egyéb tulajdonságokkal rendelkeznek. | |
| Helyi gazdaságfejlesztés | Tudatos, helyi közösségi alapú beavatkozás a gazdasági folyamatokba a fenntartható helyi fejlődés érdekében. | |
| Hőhullámos nap | Napi középhőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot | |
| Indikátor | uniós jogszabályokban és programokban nevesített, vagy egyéb támogatási programok célkitűzései számszerűsített megvalósulásának nyomon követését lehetővé tevő mutató. | |
| Intermodalitás | A különböző közlekedési módok egymáshoz kapcsolása egy utazási láncon belül (például a P + R esetében parkolás és közösségi közlekedés összekapcsolása) | |
| Invázió | Egy adott területen nem őshonos növény- és állatfajok fajok gyors elterjedése, melyet általában a környezeti feltételekben bekövetkező tartós és kiterjedt változások váltanak ki. | |
| Ipari ökológia vagy ipari szimbiózis | Különböző iparágak összekapcsolására vonatkozó szemlélet, amely az anyagnak és az energiának a természetes ökoszisztémákban megtalálható körforgását honosítja meg az ipari folyamatokban. A nyersanyagtól a végtermékig vezető lineáris termelési folyamatokat visszacsatolások révén olyan körfolyamatokká alakítja, amelynek keretében az egyik folyamat hulladékát egy másik termelési folyamat használja fel nyersanyagként. | |
| K+F+I ökoszisztéma | Olyan - egymást kiegészítő - kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek, melyek egységes rendszert alkotva hoznak létre hozzáadott értéket. | |
| Klímatudatosság | Olyan gondolkodásmód vagy döntési, tervezési mechanizmus, mely a cselekvés előkészítésekor figyelembe veszi az éghajlatváltozás tényét, várható kockázatait, illetve hatásait a cselekvőre. Tényleges tevékenységeit az egyén, csoport vagy intézmény úgy alakítja ki, hogy e kockázatok várható negatív hatásait minimálisra csökkentse a maga számára; továbbá tevékenységével minél kevésbé gyorsítsa az éghajlatváltozás folyamatát vagy lehetőség szerint lassítsa azt. | |
| Komodalitás | A közlekedési ágak aktív együttműködése, a különböző közlekedési módoknak az optimális közlekedési rendszer kialakítása érdekében történő leghatékonyabb együttes alkalmazása. Például a RoLa (gördülő országút) során a kamionok szállítása vasúton történik. | |
| Közbenső értékelés | A tervdokumentum végrehajtása során alkalmazott értékelés típus, amely vizsgálja, hogy a fejlesztési koncepció/startégia/porgram továbbra is igazodik-e a környezetéhez, a célcsoportjához és a kitűzött célokhoz. | |
| LEADER | Liaison Entre Actions pour le Development de l’Economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében). Az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának része, az Európai Bizottság által kidolgozott közösségi kezdeményezések egyike. A program neve a francia megnevezés kezdőbetűiből származik. | |
| Melioráció | Minden olyan tevékenység, ami a mezőgazdasági területek, talajok hozamok növelése céljából történő javításába beletartozik. | |
| Mitigáció | Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, az éghajlatváltozás hatásainak megelőzése, mérséklése érdekében. | |
| Monitoring | folyamatos adatgyűjtési, -szolgáltatási és nyomon követési tevékenység meghatározott formátumban és felelősségi körrel, a fejlesztéspolitikai beavatkozásokat követve, és a végrehajtás állapotát figyelve, adott stratégia/program előrehaladását regisztrálva. | |
| Multimodalitás | külöböző közlekedési módok különböző utakhoz/célokhoz történő igénybevétele. | |
| NER 300 Program | Az ETS irányelv alapján a 2013-2020 kereskedési időszakra a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztását és geológiai tárolását, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítását szolgáló innovatív technológiák demonstrációs projektjeinek támogatását célzó program. | |
| Nyári nap | Napi maximumhőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot | |
| Nyelő | Azon létesítmény, valamint maga a biomassza, amely valamilyen üvegházhatású gázt, aeroszol részecskét vagy azok képződését előidéző anyagot képes megkötni a légkörből. | |
| Párizsi Megállapodás | 2015. december 12-én, a Részes Felek Konferenciájának 21. ülésszakán létrejött, a globális klímapolitika jövőjével foglalkozó nemzetközi megállapodás, a Részes Felek vállalásaira épülő, jogilag kötelező erejű, globális nemzetközi megállapodás. A Megállapodás új, átfogó keretet biztosít a nemzetközi klímapolitikai együttműködésnek, tartalmazva a további együttműködés célkitűzéseit és kereteit az érintett témakörökben. A kapcsolódó Határozat a Megállapodás végrehajtásához szükséges szabályozási és intézményi eszközöket, rendelkezéseket foglalja magában. | |
| Participatív tervezési eljárás (közösségi tervezés) | A részvételen (participáción) alapuló közösségi tervezés kulcseleme a helyi érintettek, közösségek aktivizálása és bevonása egy közös jövőkép és stratégia kialakításába, oly módon, hogy az valóban tükrözze a közösség szükségleteit, igényeit és szempontjait. | |
| Partnerségi Megállapodás | Adott EU tagállam által a partnerek bevonásával, a többszintű irányítási megközelítéssel összhangban készített dokumentum, amely a tagállamnak az ESB-alapok eredményes és hatékony felhasználására vonatkozó stratégiáját, prioritásait és intézkedéseit határozza meg az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia megvalósítása érdekében, és amelyet a Bizottság értékelés és az érintett tagállammal folytatott párbeszéd után jóváhagy. | |
| Regionális éghajlati modell | Fizikai alapja a globális modellekéhez hasonló, a számításokat viszont egy kisebb területre (ún. korlátos tartományra) végzik el, ezáltal jelentősen megnövekedhet a modell felbontása (jelenleg 10-25 km). A modell számára a kezdeti feltételeken túl határfeltételeket is meg kell adni, mellyel figyelembe vehetjük a tartományon kívül zajló folyamatokat. A határfeltételeket leggyakrabban globális modellek szolgáltatják. | |
| Széndioxid-egyenérték | Egy tonna szén-dioxidnak, vagy azzal megegyező globális éghajlat-módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz. | |
| Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CLT) | A nagy léptékű, pontszerű kibocsátásokból (például ipari létesítmények, erőművek) eredő szén-dioxid leválasztására, sűrítésére, szállítására, majd a megfelelő helyen a föld alá sajtolására kifejlesztett technológiák láncolata. | |
| Területi differenciáltság | Bármely körülmény, adottság térben különböző előfordulása. | |
| Üvegházhatás | A légkör alsó rétegének felmelegedése annak következtében, hogy a rövidhullámú napsugárzás jelentősebb elnyelődés nélkül hatol keresztül a légkörön és a Föld felszínén nyelődik el. Ugyanakkor a felszín hosszúhullámú (infravörös) sugárzását lényegesen nagyobb mértékben elnyeli a légkör, ezáltal visszatartva a hőt. | |
| Városi hősziget | A vízszintes és függőleges irányban egyaránt sok mesterséges burkolattal (aszfalt, beton) rendelkező településeken a környező természetes felszínborítottságú területekhez képest kialakuló magasabb hőmérsékletek: a mesterséges burkolatok több energiát nyelnek el, s ezért több energiát adnak át a felettük lévő légrétegeknek is, mint a természetes növényzettel borított területek. | |
| Vektorok | A környeztegészségügy területén a gerinces gazdaszervezetek között a fertőző kórokozó átvitelére képes gerinctelen állatok. |
A hőmérsékleti és csapadék változások elemzéséhez az Országos Meteorológiai Szolgálat klimatológiai adatbázisában fellelhető hőmérsékleti és csapadék idősorokat használtunk. Az adatok digitalizálása folytán az elemzésekhez használt állomásrendszer folyamatosan bővül, ezáltal mind pontosabban fel tudjuk tárni az alapvető éghajlati paraméterek tendenciáit. A hosszú sorokhoz 1901-től 25 klímaállomás és 131 csapadékmérő adatát, míg a legutóbbi évtizedek változásaihoz 1981-től 58 klímaállomás és 461 csapadékmérő adatát dolgoztuk fel. Ez az állomásrendszer az OMSZ által végzett éghajlati monitoringban használt eddigi legbővebb rendszer.
Fontos megjegyezni, hogy éghajlati, különösen éghajlatváltozással kapcsolatos vizsgálatokhoz hosszú, jó minőségű, ellenőrzött, térben és időben egyaránt reprezentatív adatsorok szükségesek. A változó mérési körülmények, például állomás áthelyezés, a mérési idő megváltozása vagy műszercsere inhomogenitást, indokolatlan törést eredményezhet az idősorokban. Az esetleges adathibák és inhomogenitások kiszűrése, korrekciója, és az adathiányok pótlása minden esetben megelőzte elemzéseinket a MASH * homogenizációs eljárás alkalmazásával. Az országos átlagok idősorait pedig a MISH * interpolációs módszerrel állítottuk elő, ily módon az adatoknak egy jó minőségű, reprezentatív rendszeréhez jutottunk. A trendértékeket a hőmérséklet elemzéseknél lineáris, a csapadéknál exponenciális közelítésből származtattuk, a változás megbízhatóságának teszteléséhez pedig a 90%-os megbízhatósági szintet vizsgáltuk.
A szélsőértékek intenzitásában, gyakoriságában megmutatkozó tendenciák a változó éghajlat jelei. Nemcsak maguk a hőmérsékleti értékek, hanem a belőlük származtatott egyéb paraméterek, különböző indexek is értékes információval szolgálnak a klíma megváltozására vonatkozóan. Az extrém klímaindexek jellemzően valamilyen küszöb egyszeri vagy tartós átlépéséhez köthető esetszámok, gyakoriságok. Ilyen indexekkel jellemezzük például a hőhullámokat, és ilyen paraméter a fagyos napok éves száma is (a vizsgált indexek meghatározását a 16. táblázat mutatja).
16. táblázat: A vizsgált hőmérsékleti és csapadék szélsőségindexek
| Index | Definíció | Mértékegység | |
| Fagyos napok száma | Azon napok száma, amikor Tmin < 0 °C | nap | |
| Nyári napok száma | Azon napok száma, amikor Tmax > 25 °C | nap | |
| Hőhullámos napok száma | Azon napok száma, amikor Tközép > 25 °C | nap | |
| Száraz időszakok maximális hossza | Azon időszakok maximális hossza, amikor Rnap < 1 mm | nap | |
| Nagycsapadékú napok száma | Azon napok száma, amikor Rnap > 20 mm | nap | |
| Csapadékintenzitás vagy átlagos csapadékosság | A csapadékösszeg és csapadékos napok számának hányadosa, amikor Rnap > 1 mm | mm/nap |
További elemzések olvashatók az éghajlati tendenciákról az OMSZ honlapján, a http://www.met.hu/eghajlat oldalon és az alábbi anyagokban:
Lakatos M., Bihari Z., 2011: A közelmúlt megfigyelt hőmérsékleti és csapadéktendenciái. In: Klímaváltozás - 2011: Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére, 146-169.
Lakatos M., Szépszó G., Bihari Z., Krüzselyi I., Szabó P., Bartholy J., Pongrácz R., Pieczka I., Torma Cs.,
2012: Éghajlati szélsőségek változásai Magyarországon: közelmúlt és jövő. A magyarországi eredmények összefoglalása az IPCC szélsőséges éghajlati események kockázatáról és kezeléséről szóló Tematikus Jelentéséhez kapcsolódóan. http://www.met.hu/doc/IPCC_jelentes/HREX_jelentes-2012.pdf
AZ ÉGHAJLATI SZIMULÁCIÓKAT JELLEMZŐ BIZONYTALANSÁGOK
A globális és regionális éghajlati szimulációk számos bizonytalanságot tartalmaznak, melyek pontos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy ezeket a projekciókat megfelelő módon tudjuk értelmezni. Az éghajlati modellek eredményei csak a bizonytalanságok számszerűsítésével együtt közölhetők, ezért a következőkben röviden áttekintést nyújtunk ezek mibenlétéről és eredetéről.
A jövőre vonatkozó szimulációk bizonytalanságai az alábbi tényezőkre vezethetők vissza * :
Az éghajlati rendszer sajátossága a minden külső kényszer nélkül fellépő belső változékonyság. Ezt tapasztaljuk például akkor, amikor egy csapadék szempontjából rendkívülinek nem tekinthető időszakot néhány, a szokásosnál jóval szárazabb vagy nedvesebb év sorozata követ, de hosszabb, évszázados-évezredes időskálán is találunk erre példát. Ez tehát az éghajlati rendszer természetes, belső tulajdonsága, ezért mind a méréseken, mind a modellszimulációkon alapuló vizsgálatokban fontos elkülönítenünk az éghajlat tendenciózus változásától, pl. szignifikancia-vizsgálat segítségével.
A bizonytalanság másik lényeges összetevője abból ered, hogyan írjuk le a klímamodellekkel az éghajlati rendszerben zajló folyamatokat. Ugyan minden modell az éghajlati rendszer viselkedését hivatott szimulálni, mégis a fizikai folyamatok leírása különböző módon történik az egyes modellekben. A modellek között a legnagyobb eltérés az ún. parametrizációs leírásokban van, melyek a térbeli felbontásnál kisebb skálán zajló fizikai folyamatok leírására használatosak. Ez a globális eredményekben eltérésekhez vezet, melyek a regionális leskálázás során tovább nőhetnek. (A parametrizációkon keresztül megjelenő bizonytalanságok közül a csapadékképződéssel kapcsolatosak a legjelentősebbek, így elsősorban ennek köszönhető a csapadékszimulációk nagyfokú bizonytalansága.)
Az éghajlatra hatással bíró külső kényszerek egyik legbizonytalanabb eleme az emberi tevékenység, mégpedig azért, mert ennek a XXI. században való alakulásáról nincs egyértelmű jövőképünk, csupán különböző (optimista, pesszimista, átlagos) forgatókönyveink vannak. Az egyes lehetőségeket a globális éghajlati modellek számára külső kényszerként, szén-dioxid kibocsátás és koncentráció formájában számszerűsítik, s a globális modell az éghajlati rendszer egészének válaszát szimulálja a feltételezett külső kényszerre. Az elmúlt évtized tapasztalatai az emberi tevékenység alakulásáról szükségessé tették a jelenleg használatban lévő ún. SRES * szcenáriók felülvizsgálatát, s a fejlődési irányhoz és ütemhez jobban illeszkedő új forgatókönyvek kidolgozását. Az IPCC Ötödik Értékelő Jelentését megalapozó újabb globális modellfuttatások során tehát ezek helyett már az ún. stabilizációs szcenáriókat * alkalmazzák.
A bemutatott bizonytalansági típusok hozzájárulása a projekciókat jellemző teljes bizonytalansághoz eltérő mértékű, s az időtáv és a vizsgált változó függvényében különböző, illetve függ a vizsgált földrajzi területtől is (29. ábra). A kibocsátási forgatókönyvek bizonytalansága elsősorban hosszú távon, az évszázad második felében érezteti hatását, az első évtizedekben a modellek eltéréseiből és változékonyságból eredő bizonytalanság dominál. A XXI. század első felében tehát mind a csapadék, mind a hőmérséklet esetében nagyobb az eltérés az azonos kibocsátási forgatókönyvvel, de különböző globális modellekkel végrehajtott szimulációk között, mint azok között, amelyek csak a forgatókönyv-választásban különböznek (például egy optimista, illetve egy pesszimista forgatókönyv felhasználásával készültek). A globális és regionális modellek eltéréseiből származó bizonytalanság minden időskálán és változónál jelentős, a csapadék esetében egyértelműen ez az összetevő felelős a szimulációkban lévő bizonytalanságok nagy részéért, s itt a forgatókönyv-választás bizonytalansága gyakorlatilag elhanyagolható. Mindez azt jelenti, hogy a csapadék esetében az évszázad végéig nincs jelentősége annak, melyik kibocsátási forgatókönyvet tekintjük, sokkal nagyobb jelentőséggel bír a modellek közötti eltérésekből eredő bizonytalanság.
29. ábra: A globális éghajlati modellszimulációkat jellemző három bizonytalansági tényező hozzájárulása (%) a teljes bizonytalansághoz a 2000-2100 időszak során
Megjegyzés: globális éghajlati modellek Európára vonatkozó tízéves átlaghőmérséklet * és csapadékösszeg * szimulációi alapján. Az egyes bizonytalanságtípusok: narancs - belső változékonyság; kék - modellek eltéréseiből származó bizonytalanság; zöld - a forgatókönyv-választásból eredő bizonytalanság.
A numerikus szimulációkban lévő bizonytalanságok az ún. ensemble (együttes) technika segítségével számszerűsíthetők, aminek lényege, hogy nem egyetlen modellkísérletet tekintünk, hanem több, egyforma valószínűségűnek tekintett szimuláció eredményét együttesen értékeljük ki. A klímaprojekciók esetében a bizonytalanságok számszerűsítése a multi-modell és/vagy multi-forgatókönyv ensemble módszerrel történik, azaz a kísérleteket több (globális és regionális) éghajlati modell és/vagy kibocsátási forgatókönyv segítségével hajtják végre.
AZ ALKALMAZOTT ÉGHAJLATI MODELLSZIMULÁCIÓK
Magyarországon 2004-től négy regionális klímamodell (az ALADIN-Climate, a PRECIS, a RegCM és a REMO) került adaptálásra. A részletes felbontás alkalmazása lehetőséget ad a változások térbeli szerkezetének vizsgálatára, ezért a modellekkel 10 és 25 km-es térbeli felbontáson készülnek szimulációk Magyarországra a XXI. századra. A NÉS-2 meteorológiai helyzetértékelésénél a jövőben várható változások ismertetéséhez alapvetően az ALADIN-Climate * és a REMO * modellekkel készített hazai szimulációk eredményeire támaszkodtunk. A bizonytalanságok minél teljesebb feltérképezéséhez az európai modelleredmények további információt szolgáltatnak, ezért ahol a hazai modelleredmények nem adtak egyértelmű információt a változásokról * , ott segítségül hívtuk az ENSEMBLES * európai uniós projekt regionális modellszimulációinak eredményeit (pl. a tavaszi és téli csapadékváltozások esetében; 30. ábra).
A hazai modellszimulációk a REMO modell esetében 25, az ALADIN-Climate modell esetében 10 km-es felbontással készültek; a finomabb felbontású kísérlet során egy kisebb, Kárpát-medencét magában foglaló tartományra, míg a 25 km-es felbontású szimulációban egy Közép- és Kelet-Európát lefedő területre. Az ENSEMBLES projekt regionális modellkísérletei (17. táblázat) zömében 25 km-es felbontással fedik le Európát, s a vizsgálatokba bevont 17 szimulációból 13 terjed ki az évszázad végéig. (A kiválasztás fő szempontja az volt, hogy az együttes minél jobban reprezentálja a globális és regionális modellek, valamint az alkalmazott felbontás eltéréseiből eredő bizonytalanságot).
A vizsgált regionális modellszimulációkban az antropogén tevékenység alakulásával kapcsolatos kényszereket a globális modellek A1B (átlagos) kibocsátási forgatókönyvvel előállított eredményei szolgáltatták. Az A1B szcenárió szerint a légköri szén-dioxid koncentráció globális éves átlagértéke 2050-re meghaladja az 500 ppm-et, 2100-ra pedig a 700 ppm-et. A választást az indokolja, hogy - amint említettük - a NÉS-2 szempontjából lényeges 2021-2050 időszakra nincs (illetve a csapadékszimulációk esetében később sincs) jelentősége, hogy melyik kibocsátási forgatókönyvvel számolunk. A vizsgált időszakra és változókra a szimulációk bizonytalanságai főként a modellek eltéréseiből, valamint az éghajlat természetes változékonyságából adódnak.
A hőmérséklet és a csapadék jellemzőinek várható megváltozását két jövőbeli időszakra mutattuk be, 2021-2050-re és 2071-2100-ra, a változásokat pedig az 1961-1990 időszak szimulált átlagaihoz viszonyítva fejeztük ki. 2021-2050 a következő évtizedekre szóló tervezés szempontjából fontos, ugyanakkor a jelzett csapadékváltozások erre az időszakra gyakran nem szignifikánsak. Emiatt célszerű a 2071-2100-ra várható változásokat is figyelembe venni, mivel a modelleredmények erre az időszakra általában egyértelműek és a változás nagysága már meghaladja a változékonyság szintjét.
17. táblázat: A vizsgált regionális klímamodell szimulációk legfontosabb jellemzői
| Regionális klímamodell | Alkalmazó intézet | Felbontás | Meghajtó globális klímamodell | Referencia | |
| ALADIN-Climate 4.5 (*) | Météo France, Franciaország | 25 km | ARPEGE | Radu et al., 2008 * | |
| ALADIN-Climate 5.1 | Météo France, Franciaország | 25 km | ARPEGE | Radu et al., 2008 | |
| HadRM3Q0 | Hadley Centre, UK | 25 km | HadCM3Q0 | Collins et al., 2006 * | |
| HIRHAM5 | DMI, Dánia | 25 km | ARPEGE | Christensen et al., 1996 * | |
| HIRHAM5 (*) | DMI, Dánia | 25 km | BCM | Christensen et al., 1996 | |
| HIRHAM5 | DMI, Dánia | 25 km | ECHAM5 | Christensen et al., 1996 | |
| HIRHAM (*) | METNO, Norvégia | 25 km | BCM | Haugen and Haakenstad, 2006 * | |
| HIRHAM (*) | METNO, Norvégia | 25 km | HadCM3Q0 | Haugen and Haakenstad, 2006 | |
| RACMO2 | KNMI, Hollandia | 50 km | ECHAM5r1 | van Meijgaard et al., 2008 * | |
| RACMO2 | KNMI, Hollandia | 50 km | ECHAM5r2 | van Meijgaard et al., 2008 | |
| RACMO2 | KNMI, Hollandia | 25 km | ECHAM5r3 | van Meijgaard et al., 2008 | |
| RCA3 | Met Eireann, Írország | 25 km | HadCM3Q16 | Kjellström et al., 2005 * | |
| RCA | SMHI, Svédország | 25 km | BCM | Kjellström et al., 2005 | |
| RCA | SMHI, Svédország | 25 km | ECHAM5r3 | Kjellström et al., 2005 | |
| RCA | SMHI, Svédország | 25 km | HadCM3Q3 | Kjellström et al., 2005 | |
| RegCM3 | ICTP, Olaszország | 25 km | ECHAM5r3 | Giorgi and Mearns, 1999 * | |
| REMO | MPI, Németország | 25 km | ECHAM5 | Jacob, 2001 * |
Megjegyzés: a *-gal jelölt modellszimulációkból csak 2050-ig áll rendelkezésre eredmény.
A CSAPADÉKSZIMULÁCIÓK BIZONYTALANSÁGA
Az ALADIN-Climate és a REMO modell eredményei alapján nem (illetve a négy hazai klímamodell eredményei alapján sem) egyértelmű, hogy milyen változásokra számíthatunk a jövőben tavasszal és télen, mert a modellek eltérő előjelű változásokat mutatnak. A kérdés alaposabb megvizsgálása az ENSEMBLES projekt modellkísérletei segítségével lehetséges. Az említett 17 illetve 13 regionális klímamodell-szimuláció eredményeit figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy Magyarországon a következő évtizedekre a modellek legalább 60%-a, míg az évszázad végére legalább 80%-a csapadéknövekedést jelez télre (30. ábra). Tavasszal 2021-2050-re hazánkban nagyobb a valószínűsége a növekedésnek, 2071-2100-ra azonban már több modell jelez csökkenést, mint növekedést.
30. ábra: A tavaszi és a téli csapadéknövekedés valószínűsége (%)
Megjegyzés: az ENSEMBLES projekt regionális klímamodell-eredményei alapján, 2021-2050-re 17, 2071-2100-ra 13 regionális modellszimuláció felhasználásával. A változáshoz a referencia-időszak 1961-1990. A feltüntetett számértékek a csapadéknövekedés valószínűségét mutatják Magyarországon.
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat
