1. Az egyik Fél kérelmére vagy saját kezdeményezésére a választottbírói testület bármilyen olyan forrásból szerezhet információkat, beleértve a jogvitában érintett Feleket is, amelyet a választottbírósági eljárást illetően szükségesnek ítél. A választottbírói testület saját belátása szerint jogosult megfelelő szakértői véleményt is kérni. A szakértők kiválasztása előtt a választottbírói testület konzultál a Felekkel. Az ily módon kapott információkat ismertetik a Felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk.
2. A Felek érdekelt természetes és jogi személyei jogosultak önzetlen tanácsadói (amicus curiae) leveleket küldeni a választottbírói testületnek a 9. melléklettel (Eljárási szabályzat a választottbírósági eljáráshoz) összhangban.
A választottbírói testület a 3.25. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseket a nemzetközi közjog szokásos szabályai szerint értelmezi, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben foglalt rendelkezéseket is beleértve. Ha egy e megállapodás szerinti kötelezettség megegyezik a WTO-megállapodás szerinti kötelezettséggel, a választottbírói testület figyelembe vesz minden olyan értelmezést, amely összhangban áll a WTO Vitarendezési Testülete (a továbbiakban: DSB) döntéseiben foglalt bármely vonatkozó értelmezéssel. A választottbírói testület ítéletei nem bővíthetik, illetve nem korlátozhatják a 3.25. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekben előírt jogokat és kötelezettségeket.
1. A választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal döntsön. Ha azonban egy határozat nem hozható meg konszenzussal, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni.
2. A választottbírói testület minden ítélete kötelező a Felekre nézve, és az ítéletből eredően semmilyen természetes vagy jogi személyre vonatkozó jog vagy kötelezettség nem keletkezhet. Az ítélet rögzíti a megállapított tényállást, a 3.25. cikkben (Hatály) említett megfelelő rendelkezések alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. A bizottságnak a választottbírói testület ítéleteit teljes egészében nyilvánosan elérhetővé kell tennie, kivéve, ha a Fél által megjelölt információk bizalmasságának megőrzése érdekében másképp nem dönt.
1. A Felek e megállapodás hatálybalépését követően összeállítanak egy legalább öt olyan személyből álló jegyzéket, akik vállalják, hogy a 3.29. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) említett választottbírói testület elnökeként járnak el, továbbá alkalmasak erre.
2. A bizottság legkésőbb az e megállapodás hatálybalépését követően hat hónappal létrehozza annak a legalább tíz személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek választottbíróként szolgálni. E megállapodás hatálybalépését követően minden Fél legalább öt, választottbíróként szolgáló személyre tesz javaslatot.
3. A bizottság biztosítani fogja, hogy fenntartják a választottbírói testület elnökeként vagy választottbíróként szolgáló személyeknek az (1) és (2) bekezdés szerint létrehozott jegyzékeit.
4. A választottbírák szakértelemmel vagy tapasztalattal rendelkeznek a jog, a nemzetközi kereskedelem vagy beruházás, illetve a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokból eredő viták rendezése területén. A választottbírák függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem állnak kapcsolatban egyik Fél kormányával sem, továbbá eleget tesznek a 11. mellékletben (Választottbírák és közvetítők etikai kódexe) foglaltaknak.
1. Az e szakasz vitarendezési rendelkezéseinek igénybevétele nem sérti a WTO keretében tett intézkedéseket, ideértve a vitarendezési eljárásokat is.
2. Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az egyik Fél egy adott intézkedés tekintetében vitarendezési eljárást kezdeményezett vagy e szakasz, vagy pedig a WTO-egyezmény alapján, akkor más fórumon nem kezdeményezhet vitarendezési eljárást ugyanarról az intézkedésről, amíg az első eljárás be nem fejeződött. Továbbá egyik Fél sem kezdeményezhet e szakasz és a WTO-egyezmény szerinti vitarendezési eljárást, kivéve, ha a két megállapodás szerinti alapvetően különböző kötelezettségek képezik a jogvita tárgyát, vagy kivéve, ha a kiválasztott fórum eljárási vagy jogszolgáltatási okokból nem tud a kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslati kérelemről állást foglalni, feltéve, hogy a fórum nem a vitában álló Fél gondosságának hiánya miatt nem tudott állást foglalni.
3. A (2) bekezdés alkalmazásában:
(a) a WTO-egyezmény szerinti vitarendezési eljárások akkor tekintendők kezdeményezettnek, amikor az egyik Fél kéri a WTO-egyezmény 2. mellékletében található, a vitarendezési szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés (a továbbiakban: DSU) 6. cikke szerinti bizottság létrehozását, és akkor tekintendők befejezettnek, amikor a DSB elfogadja a bizottság jelentését és, adott esetben, a Fellebbviteli Testület jelentését a DSU 16. cikke és a 17. cikkének (14) bekezdése alapján; és
(b) az e szakasz szerinti vitarendezési eljárást abban az időpontban kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik Fél a 3.28. cikk (A választottbírósági eljárás kezdeményezése) (1) bekezdése szerinti választottbírói testület létrehozását kérelmezte, és akkor kell lezártnak tekinteni, amikor a választottbírói testület a 3.32. cikk (A választottbírói testület ítélete) (2) bekezdése szerint kibocsátja ítéletét a Feleknek és a bizottságnak, illetve amikor a Felek a 3.39. cikk (Kölcsönösen elfogadott megoldás) szerint kölcsönösen elfogadott megoldást találnak.
4. E szakasz egyik rendelkezése sem zárja ki, hogy a Fél végrehajtsa a Vitarendezési Testület által engedélyezett kötelezettség-felfüggesztést. A WTO-egyezmény és az EUSFTA sem zárja ki, hogy a Fél végrehajtsa a 3.36. cikk (Ideiglenes jogorvoslatok az ítélet teljesítésének elmulasztása esetén) szerinti megfelelő intézkedéseket.
1. Az e szakaszban meghatározott valamennyi határidő, beleértve a választottbírói testületek számára az ítéleteik közlésére meghatározott határidőket is - eltérő rendelkezés hiányában - naptári napban számolandó, azon cselekmény vagy tény napját követő első naptól számítva, amelyre hivatkozik.
2. Az e szakaszban említett valamennyi határidő a Felek kölcsönös egyetértésével módosítható.
1. A Felek létrehoznak egy bizottságot (a továbbiakban: a bizottság), amely egyrészről az uniós Fél, másrészről Szingapúr képviselőiből áll.
2. A bizottság általánosságban kétévente egyszer, az Unióban és Szingapúrban felváltva, vagy indokolatlan késedelem nélkül bármelyik Fél kérésére ülésezik. A bizottság társelnöki tisztét a szingapúri kereskedelmi és ipari miniszter és az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja - vagy meghatalmazottaik - látják el. A bizottság megállapodik ülésezési rendjéről, és meghatározza napirendjét, valamint elfogadhatja saját eljárási szabályzatát.
3. A bizottság:
(a) biztosítja e megállapodás megfelelő érvényesülését;
(b) felügyeli és elősegíti e megállapodás végrehajtását és alkalmazását, és előmozdítja általános célkitűzéseit;
(c) megvizsgálja a Felek közötti beruházási kapcsolatok további javításának lehetőségeit;
(d) megvizsgálja azokat a nehézségeket, amelyek a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakaszának (A beruházó és a Felek közötti vitarendezés) végrehajtásából adódhatnak, és fontolóra veszi azok javítását szolgáló lehetőségeket, különösen a más nemzetközi fórumokon szerzett tapasztalat és az ott tapasztalható tendenciák fényében;
(e) általánosságban felülvizsgálja a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakaszának (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) működését, ideértve a 3.12. cikkben (Többoldalú vitarendezési mechanizmus) részletezett többoldalú vitarendezési mechanizmus létrehozására tett erőfeszítésekből eredő bármely kérdés figyelembevételét;
(f) a Harmadik fejezet (Vitarendezés) sérelme nélkül megfelelő módokat keres az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken esetlegesen felmerülő problémák megoldására, vagy az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos viták megoldására; és
(g) megvizsgál minden egyéb, e megállapodás hatálya alá tartozó területtel kapcsolatos kérdést.
4. A bizottság a Felek egyetértésével és vonatkozó jogi követelményeik és eljárásaik teljesítését követően dönthet úgy, hogy:
(a) kinevezi a Bíróság tagjait és a Fellebbviteli Bíróság tagjait a 3.9. cikk (Elsőfokú Bíróság) (2) bekezdése és a 3.10. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (2) bekezdése szerint, hogy a 3.9. cikk (3) bekezdése és a 3.10. cikk (3) bekezdése szerint növelje vagy csökkentse a tagok létszámát, valamint a 3.11. cikk (Etika) (5) bekezdése szerint leváltsa a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tagját;
(b) meghatározza a 3.9. cikk (12) bekezdése és a 3.10. cikk (11) bekezdése szerint a Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság tagjainak rendelkezésre állási havidíját, valamint a 3.10. cikk (12) bekezdése és a 3.9. cikk (13) bekezdése szerint a Fellebbviteli Bíróság valamely tanácsában szolgálatot teljesítő tagok és a Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság elnökeinek napidíját;
(c) rendszeres fizetéssé alakítja a Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság tagjainak rendelkezésre állási díjat és a többi díjat és kiadást a 3.9. cikk (15) bekezdése és a 3.10. cikk (13) bekezdése szerint;
(d) a 3.12. cikk (Többoldalú vitarendezési mechanizmus) szerint meghatározza a szükséges átmeneti intézkedéseket;
(e) a 3.21. cikk (Költségek) (5) bekezdése szerint kiegészítő szabályokat fogad el a díjakkal kapcsolatban;
(f) értelmezéseket fogad el e megállapodás rendelkezéseit illetően, amelyek a Felekre és az e megállapodás szerint létrehozott valamennyi testületre nézve kötelező érvényűek, ideértve a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakaszában (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) említett Bíróságot és a Fellebbviteli Bíróságot, valamint a Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakaszában (A Felek közötti vitarendezés) említett választottbírói testületeket; és
(g) elfogadja a hatályos vitarendezési szabályokat vagy a mellékletek szabályait kiegészítő szabályokat.
Az említett szabályok kötelező erejűek a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakaszában (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) említett Bíróságra és Fellebbviteli Bíróságra, valamint a Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakaszában (A Felek közötti vitarendezés) említett választottbírói testületekre nézve.
1. A Felek az e megállapodásban előírt rendelkezések szerint határozatot hozhatnak a bizottságban. A bizottságban hozott határozatok kötelező erejűek a Felekre nézve, akik megteszik azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek a határozatok végrehajtásához szükségesek. .
2. A bizottság az e megállapodásban előírt rendelkezések szerint megfelelő ajánlásokat tehet.
3. A bizottság a határozatait és az ajánlásait a Felek közötti megegyezés útján hozza meg.
1. A Felek megállapodhatnak e megállapodás módosításáról. Egy módosítás azt követően lép hatályba, hogy a Felek írásbeli jegyzéket cserélnek arról, hogy a módosítás eszközében meghatározottak szerint teljesítették a vonatkozó jogi követelményeket és eljárásokat.
2. Az (1) bekezdéstől eltérve a Felek a bizottságban határozatot fogadhatnak el e megállapodás módosítására vonatkozóan, ha az e megállapodásban foglaltak így írják elő.
1. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem tiltja a Felek számára észszerű intézkedések elfogadását vagy fenntartását prudenciális okokból, mint például a következők:
(a) a beruházók, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme érdekében, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató bizalmi kötelezettséggel tartozik;
(b) a pénzügyi szolgáltatók biztonságának, fizetőképességének, integritásának vagy pénzügyi megbízhatóságának fenntartása érdekében; vagy
(c) a Fél pénzügyi rendszerének integritása és stabilitása érdekében.
2. Ezen intézkedések nem jelentenek a szükségesnél több terhet céljuk eléréséhez, és saját pénzügyi szolgáltatóihoz képest nem jelentenek a másik Fél pénzügyi szolgáltatóival szembeni önkényes vagy indokolatlan hátrányos megkülönböztetési eszközt, vagy ezen intézkedések nem eredményezhetik a pénzügyiszolgáltatás-kereskedelem rejtett korlátozását.
3. A megállapodás egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az előírja a Fél részére az egyedi fogyasztóinak ügyeire és számlájára vonatkozó információk, vagy az állami szervek birtokában lévő bármely bizalmas vagy saját információ közzétételét.
E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy:
(a) megkövetelné a Féltől olyan információk benyújtását, amelyek közzétételét alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítél;
(b) a Felet megakadályozná az általa alapvető belbiztonsági érdekei miatt szükségesnek tartott bármely intézkedés megtételében, amely olyan:
(i) fegyverek, lőszerek és hadianyagok gyártására vagy kereskedelmére, valamint egyéb áruk és anyagok kereskedelmére, továbbá azon gazdasági tevékenységre vonatkozik, amelyeket közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátása céljából végeznek;
(ii) szolgáltatások nyújtására vonatkozik, amelyeket közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátása céljából végeznek;
(iii) hasadó- vagy fúziós anyagokra, illetve ezek alapanyagaira vonatkozik; vagy
(iv) háború idején vagy más, a nemzetközi kapcsolatokban fellépő szükséghelyzetre; vagy a legfontosabb közműhálózatok, illetve infrastruktúra szándékos megrongálástól való védelmére vonatkozik (áruknak vagy szolgáltatásoknak a nagyközönség számára történő biztosítása a kommunikáció, a víz- vagy áramellátást nyújtó infrastruktúra terén);
(c) megakadályozná valamely Felet abban, hogy intézkedéseket hozzon a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából.
1. E megállapodás csak annyiban vonatkozik az adóintézkedésekre, amennyiben alkalmazása szükséges a megállapodás rendelkezéseinek hatályosulásához * .
2. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti az Unió bármely tagállama vagy tagállamai és Szingapúr között létrejött bármely adózási egyezmény alapján az Unióra vagy bármely tagállamára vagy Szingapúrra háruló jogokat és kötelezettségeket. E megállapodás és valamely ilyen egyezmény összeegyeztethetetlensége esetén az összeegyeztethetetlenség erejéig az egyezmény élvez elsőbbséget. Az Unió és Szingapúr vagy az Unió bármely tagállama vagy Szingapúr között létrejött adózási egyezmény esetén kizárólag az egyezmény szerinti illetékes hatóságok felelősek annak meghatározásáért, hogy fennáll-e bármilyen összeegyeztethetetlenség e megállapodás és az adott egyezmény között.
3. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Felet olyan adóintézkedések elfogadásában vagy fenntartásában, amelyek észszerű kritériumok alapján tesznek különbséget az adóalanyok, mint például az elsősorban lakóhelyüket vagy tőkebefektetésük helyét illetően eltérő helyzetben lévő adóalanyok között * .
4. E megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná az adók elkerülését és az adócsalást célzó intézkedések elfogadását vagy fenntartását a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy más adózási szabályozások, illetve belföldi pénzügyi szabályozás alapján.
5. E megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná Szingapúrt azon adóintézkedések elfogadásában vagy fenntartásában, amelyek Szingapúr számára a hely sajátos korlátaiból eredő nyomós közérdekek védelme szempontjából szükségesek.
E megállapodás egyetlen rendelkezése sem vonatkozik a központi bank vagy monetáris hatóság vagy más állami szerv által a monetáris és árfolyam-politika végrehajtása során kifejtett tevékenységekre.
Valamennyi Fél arra ösztönzi állami befektetési alapjait, hogy tartsák tiszteletben az ún. santiagói elveket (általánosan elfogadott elvek és gyakorlatok).
1. E megállapodás egyik rendelkezése sem igényli egyik Féltől sem, hogy olyan bizalmas információkat bocsásson rendelkezésre, amelyek közlése gátolná a jogszabályok végrehajtását, más módon ellentétben állna a közérdekkel, vagy amely egyes állami vállalatok vagy magánvállalkozások jogszerű kereskedelmi érdekeit sértené.
2. Ha a Fél a törvényei vagy rendeletei szerint bizalmasnak minősülő információt nyújt be a bizottsághoz, a másik Fél köteles az információt bizalmasan kezelni, kivéve, ha az információt benyújtó Fél másként rendelkezik.
Minden Fél bármilyen olyan általános vagy konkrét intézkedést meghoz, amely e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek. A Felek gondoskodnak a megállapodásban rögzített célkitűzések megvalósításáról.
A nagyobb biztonság érdekében e megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy a nemzetközi közjog alapján a Felek között létrehozott jogoktól vagy kötelezettségektől eltérő jogokat vagy kötelezettségeket ruház bármelyik Félre.
1. E megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrászről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét képezi. E megállapodás az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás kereskedelmi és beruházási rendelkezéseinek hatályosulását biztosító egyedi megállapodásnak minősül.
2. A nagyobb biztonság érdekében a Felek egyetértenek abban, hogy e megállapodás egy rendelkezése sem írja elő számunkra azt, hogy a WTO-egyezmény szerinti kötelezettségeikkel össze nem egyeztethető módon járjanak el.
3.
(a) E megállapodás hatálybalépésekor az Unió tagállamai és Szingapúr közötti, az 5. mellékletben (A 4.12. cikkben hivatkozott megállapodások) felsorolt megállapodások, ideértve az ezekből a megállapodásokból eredő jogokat és kötelezettségeket, megszűnnek és hatályukat vesztik, és helyükbe e megállapodás lép.
(b) E megállapodásnak az e megállapodás 4.15. cikke (Hatálybalépés) (4) bekezdése szerinti ideiglenes alkalmazása esetén az 5. mellékletben (A 4.12. cikkben hivatkozott megállapodások) felsorolt megállapodások rendelkezéseinek alkalmazását, csak úgy, mint az ezekből a megállapodásokból eredő jogokat és kötelezettségeket fel kell függeszteni az ideiglenes alkalmazás kezdetének időpontjától kezdve. Abban az esetben, ha e megállapodás ideiglenes alkalmazása megszűnik, és ez a megállapodás nem lép hatályba, a felfüggesztést meg kell szüntetni, és az 5. mellékletben (A 4.12. cikkben hivatkozott megállapodások) felsorolt megállapodások hatályosak.
(c) A (3) bekezdés a) és b) pontjától eltérve az 5. mellékletben (A 4.12. cikkben hivatkozott megállapodások) felsorolt valamelyik megállapodás rendelkezései alapján kereset nyújtható be egy olyan elbánás tekintetében, amelyet akkor biztosítottak, amikor az ilyen megállapodás hatályban volt, az abban a megállapodásban rögzített szabályok és eljárások alapján, feltéve, hogy legfeljebb három év telt el a megállapodás (3) bekezdésének b) pontja szerinti felfüggesztése óta, vagy ha a megállapodást nem függesztették fel a (3) bekezdés b) pontja szerint, e megállapodás hatálybalépése óta.
(d) A (3) bekezdés a) és b) pontjától eltérve, amennyiben e megállapodás ideiglenes alkalmazása megszűnik és ez a megállapodás nem lép hatályba, a kereset benyújtható a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) alapján olyan elbánás tekintetében, amelyet e megállapodás ideiglenes alkalmazása idején biztosítottak, feltéve, hogy legfeljebb három év telt el az ideiglenes alkalmazás megszűnésének napja óta.
E bekezdés alkalmazásában az „e megállapodás hatálybalépése” fogalomnak a 4.15. cikk (Hatálybalépés) (4) bekezdésének d) pontja szerinti meghatározása nem alkalmazandó.
E megállapodást alkalmazni kell:
(a) az uniós Fél tekintetében azokon a területeken, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel; és
(b) Szingapúr tekintetében annak területén.
E megállapodás alkalmazásában a „terület” kifejezés kifejezetten ellenkező rendelkezés hiányában ebben az értelemben értendő.
E megállapodás elválaszthatatlan részét képezik annak mellékletei és egyetértési záradékai.
1. Ezt a megállapodást a Felek saját eljárásaikkal összhangban hagyják jóvá.
2. Ez a megállapodás az azon időpontot követő második hónap első napján lép hatályba, hogy a Felek írásbeli értesítést cserélnek arról, hogy teljesítették az e megállapodás hatálybalépése tekintetében alkalmazandó jogi követelményeket és eljárásokat. A Felek megegyezhetnek egy másik időpontban is.
3. Az értesítéseket az Európai Unió Tanácsának főtitkársága és a Szingapúri Kereskedelmi és Ipari Minisztérium Észak-Amerika és Európa Osztálya igazgatója (Director, North America and Europe Division, Singapore Ministry of Trade and Industry) vagy megfelelő jogutódja részére kell megküldeni.
4.
(a) Ha Felek megállapodnak, e megállapodás ideiglenesen alkalmazható. Ebben az esetben a megállapodást azt követő hónap első napjától kell alkalmazni, amikor az Unió és Szingapúr értesítették egymást a vonatkozó eljárásaik befejezéséről. A Felek kölcsönös egyetértésben meghatározhatnak egy másik időpontot.
(b) Ha e megállapodás bizonyos rendelkezései nem alkalmazhatók ideiglenesen, az a Fél, amelyik nem tudja vállalni az ilyen ideiglenes alkalmazást, értesíti a másik Felet arról, hogy mely rendelkezések nem alkalmazhatók ideiglenesen. Eltérve a 4. cikk a) pontjától, amennyiben a másik Fél befejezte a szükséges eljárásokat és a bizonyos rendelkezések ideiglenes alkalmazhatóságának kizárásáról szóló értesítéstől számított tíz napon belül nem emel kifogást az ideiglenes alkalmazás ellen, e megállapodás azon rendelkezéseit, amelyekre a fenti értesítés nem vonatkozott, az értesítést követő hónap első napjától ideiglenesen alkalmazni kell.
(c) Az ideiglenes alkalmazást az Unió vagy Szingapúr a másik Félhez intézett írásbeli értesítés útján felmondhatja. Az ilyen felmondás az értesítést követő második hónap első napjával lép hatályba.
(d) Ha ezt a megállapodást vagy annak bizonyos részeit ideiglenesen alkalmazzák, akkor az „e megállapodás hatálybalépése” kifejezést az ideiglenes alkalmazás időpontjára kell érteni. A bizottság e megállapodás ideiglenes alkalmazása során gyakorolhatja funkcióit. Az e funkcióik gyakorlása során elfogadott határozatok csak akkor veszítik hatályukat, ha e megállapodás ideiglenes alkalmazása megszűnik és e megállapodás nem lép hatályba.
1. Ez a megállapodás határozatlan időre szól.
2. Az uniós Fél vagy Szingapúr is írásban értesítheti a másik Felet az e megállapodás felmondására irányuló szándékáról.
3. A felmondás a (2) bekezdés szerinti értesítést követően hat hónappal lép hatályba, a 4.17. cikk (Megszűnés) sérelme nélkül.
4. A (2) bekezdés szerinti értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül bármely Fél konzultációt kérhet arról, hogy az e megállapodás valamely rendelkezésének felmondása a (3) bekezdésben meghatározott időpontnál későbbi időpontban lép hatályba. E konzultációk a Fél kérelmének kézbesítésétől számított 30 napon belül veszik kezdetüket.
Abban az esetben, ha e megállapodás a 4.16. cikk (Időtartam) értelmében megszűnik, e megállapodás a megszűnés időpontjától számított további húsz évig hatályban marad a jelen megállapodás megszűnésének időpontját megelőzően eszközölt érintett beruházások tekintetében. Ez a cikk nem alkalmazandó abban az esetben, ha e megállapodás ideiglenes alkalmazása megszűnik, és e megállapodás nem lép hatályba.
1. Az Unió haladéktalanul értesíti Szingapúrt minden, harmadik országok részéről az Unióhoz benyújtott csatlakozás iránti kérelemről.
2. Az Unió és az EU-hoz csatlakozni kívánó tagjelölt ország között folyó tárgyalások során az Unió arra törekszik, hogy:
(a) Szingapúr kérésére és a lehető legnagyobb mértékben információkkal szolgáljon Szingapúr részére az e megállapodás által érintett bármely kérdést illetően; és
(b) bármilyen Szingapúr által felvetett problémát figyelembe vesz.
3. Az Unió értesíti Szingapúrt egy tagjelölt országgal folytatott csatlakozási tárgyalások eredményéről és értesíti Szingapúrt az Unióhoz való bármely csatlakozás hatálybalépéséről.
4. A bizottság keretei között és kellő idővel egy harmadik ország Unióhoz való csatlakozásának napja előtt, a Felek megvizsgálják az ilyen csatlakozás e megállapodásra gyakorolt lehetséges hatásait. A bizottságban hozott határozat révén a Felek bármilyen szükséges kiigazításról vagy átmeneti intézkedésről dönthetnek.
5. Az Európai Unió bármely új tagállama az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál és a Szingapúri Kereskedelmi és Ipari Minisztérium Észak-Amerika és Európa Osztályának igazgatójánál vagy jogutódjaiknál letétbe helyezett csatlakozási okmány útján csatlakozik e megállapodáshoz.
E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizennyolcadik év október havának tizenkilencedik napján.
A Felek megerősítik, hogy egyetértenek a következőkben:
1. A 2.6. cikk (Kisajátítás) két esettel foglalkozik. Az első eset a közvetlen kisajátítás, amikor egy érintett beruházást hivatalos tulajdonátruházás vagy akár lefoglalás útján államosítanak vagy más módon közvetlenül kisajátítanak. A második eset a közvetett kisajátítás, amikor a Fél intézkedése vagy intézkedéseinek sorozata a közvetlen kisajátítással egyenértékű hatással jár, amennyiben lényegében megfosztja az érintett beruházót annak érintett beruházásában fennálló alapvető tulajdonjogaitól, többek között a használat, a haszonélvezet vagy a beruházás feletti rendelkezés jogától, anélkül, hogy hivatalos tulajdonátruházásra vagy akár lefoglalásra sor kerülne.
2. Azt, hogy valamelyik Fél intézkedése vagy intézkedéseinek sorozata egy adott helyzetben közvetett kisajátításnak minősül-e, eseti alapon történő, tényeken alapuló vizsgálatot tesz szükségessé, amely figyelembe veszi többek között a következőket:
(a) az intézkedés vagy az intézkedések sorozatának gazdasági hatása és időtartama, noha az a tény, hogy valamelyik Fél intézkedései vagy intézkedéseinek sorozata kedvezőtlen hatással van egy beruházás gazdasági értékére, önmagában véve nem bizonyítja, hogy közvetett kisajátításra került sor;
(b) annak mértéke, ahogyan az intézkedés vagy az intézkedések sorozata korlátozza a tulajdonnal kapcsolatos használat, haszonélvezet vagy a beruházás feletti rendelkezés jogának lehetőségét; és
(c) az intézkedés vagy intézkedések sorozatának jellege, nevezetesen tárgya, kontextusa és célja.
Az egyértelműség érdekében, valamely Fél megkülönböztetésmentes intézkedése vagy ilyen intézkedéseinek sorozata, amelyet jogszerű közpolitikai célkitűzések védelmének érdekében (így például a közegészség, a biztonság és a környezetvédelem céljával) dolgoznak ki és alkalmaznak, nem minősül közvetett kisajátításnak; kivételt képez ez alól az a ritka helyzet, amikor egy intézkedés vagy intézkedések sorozatának hatása - figyelembe véve annak célját - annyira súlyos, hogy nyilvánvalóan túlzott mértékűnek tekinthető.
1. Amennyiben Szingapúr a kisajátító Fél, úgy - a 2.6. cikk (Kisajátítás) sérelme nélkül - bármely, a földszerzésről szóló törvény (152. fejezet) * szerinti földerület-kisajátítás esetén piaci értéken történő kártérítésre kerül sor az említett törvénynek megfelelően.
2. E megállapodás alkalmazásában bármely a földszerzésről szóló törvény (152. fejezet) szerinti földterület- kisajátításnak közérdeket kell szolgálnia vagy közérdekhez kell kapcsolódnia.
Az egyértelműség érdekében, a szellemitulajdon-jogok megszűnése, korlátozása vagy létrehozása nem minősül kisajátításnak, amennyiben az említett intézkedés összhangban áll a TRIPS-megállapodással és az EU-Szingapúr Szabadkereskedelmi Megállapodás (a továbbiakban: EUSFTA) Tizedik fejezetével (Szellemi tulajdon). Ezenkívül annak megállapításából, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen a TRIPS-megállapodással és az EUSFTA Tizedik fejezetével (Szellemi tulajdon), nem lehet arra következtetni, hogy kisajátítás történt.
1. Nem terjeszthető elő arra vonatkozó igény, hogy valamelyik Fél adósságának átalakítása a Második fejezet (Beruházásvédelem) szerinti valamely kötelezettség megszegésének minősül, illetve ha ilyen igényt már előterjesztettek, akkor az nem folytatható a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) szerint, ha az adósságátalakítás az előterjesztés időpontjában megegyezéses adósságátalakítás, vagy az ilyen igény előterjesztését követően megegyezéses adósságátalakítássá alakul; e rendelkezés alól kivételt képeznek azonban az arra vonatkozó igények, amelyek szerint az adósságátalakítás sérti a 2.3. cikket (Nemzeti elbánás) * .
2. A Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakaszának (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) 3.6. cikkétől (Bírósági eljárás iránti kereset benyújtása) eltérve, és figyelemmel e melléklet (1) bekezdésére, egy beruházó nem terjeszthet be a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) szerinti arra vonatkozó igényt, hogy az egyik Fél adósságátalakítása a Második fejezetnek (Beruházásvédelem) a 2.3. cikktől (Nemzeti elbánás) eltérő kötelezettségét sérti, kivéve, ha eltelt 270 nap a konzultáció kérésére vonatkozó írásos kérelem benyújtásától a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakaszának (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) 3.3. cikke (Konzultációk) szerint.
3. E melléklet alkalmazásában:
„megegyezéses adósságátalakítás”: az egyik Fél adósságának szerkezeti átalakítása vagy átütemezése, amelyre i. hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok módosítása vagy kiegészítése útján került sor, azok feltételeinek és az azokra irányadó jognak megfelelően, vagy ii. adósságcsere vagy más hasonló folyamat útján, melynek során az átalakítandó fennálló adósság teljes tőkeösszege legalább 75%-ának jogosultjai beleegyeztek az ilyen adósságcserébe vagy más folyamatba.
hitelviszonyt megtestesítő instrumentumra „irányadó jog”: egy joghatóságnak az adott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumra alkalmazandó jogi vagy szabályozási kerete.
4. Az egyértelműség érdekében „egy Fél adóssága” az Unió esetében kiterjed az uniós tagállam kormányának adósságára, vagy az uniós tagállamban működő, központi, regionális vagy helyi szintű kormány adósságára.
Az Unió tagállamai és Szingapúr közötti megállapodások:
1. a Szingapúri Köztársaság kormánya és a Bolgár Köztársaság kormánya között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Szingapúrban, 2003. szeptember 15-én kötött megállapodás;
2. a Szingapúri Köztársaság kormánya és a Belga-Luxemburgi Gazdasági Unió között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Brüsszelben, 1978. november 17-én kötött megállapodás;
3. a Szingapúri Köztársaság kormánya és a Cseh Köztársaság kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Szingapúrban, 1995. április 8-án kötött megállapodás;
4. a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Szingapúri Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Szingapúrban, 1973. október 3-án kötött szerződés;
5. a Szingapúri Köztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Párizsban, 1975. szeptember 8-án kötött megállapodás;
6. a Szingapúri Köztársaság kormánya és a Lett Köztársaság kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Szingapúrban, 1998. július 7-én kötött megállapodás;
7. a Szingapúri Köztársaság és a Magyar Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Szingapúrban, 1997. április 17-én kötött megállapodás;
8. a Holland Királyság kormánya és a Szingapúri Köztársaság kormánya között a gazdasági együttműködésről Szingapúrban, 1972. május 16-án kötött megállapodás;
9. a Szingapúri Köztársaság kormánya és a Lengyel Köztársaság kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Varsóban (Lengyelország), 1993. június 3-án kötött megállapodás;
10. a Szingapúri Köztársaság kormánya és a Szlovén Köztársaság kormánya között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Szingapúrban, 1999. január 25-én kötött megállapodás;
11. a Szingapúri Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Szingapúrban, 2006. október 13-án kötött megállapodás; és
12. a Szingapúri Köztársaság kormánya és az Egyesült Királyság kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Szingapúrban, 1975. július 22-én kötött megállapodás.
A közvetítő mechanizmus célja annak elősegítése, hogy egy közvetítő segítségével zajló átfogó és gyors eljárás révén kölcsönösen elfogadott megoldást sikerüljön találni a felek között.
1. A jogvitát folytató fél bármikor kérelmezheti a közvetítői eljárás megindítását. Az ilyen kérelmet írásban kell közölni a másik féllel.
2. Az ilyen kérelmet a címzett fél jóhiszeműen mérlegeli, és a kézhezvételétől számított tíz napon belül a kérelem elfogadásával vagy elutasításával írásos választ ad rá.
3. Amennyiben a kérelem az Unió valamely intézménye, szerve vagy ügynöksége, illetőleg valamely tagállama általi elbánásra vonatkozik, és az alperesi jogállás nem került eldöntésre a 3.5. cikk (2) bekezdése (Szándéknyilatkozat) szerint, a kérelmet az Uniónak kell címezni. Ha az Unió elfogadja a kérelmet, a válaszban meghatározandó, hogy a közvetítői eljárásban az Unió vagy az érintett uniós tagállam lesz-e a részt vevő fél * .
1. A jogvitát folytató felek törekednek arra, hogy legkésőbb az e melléklet 2. cikkének (Az eljárás megindítása) (2) bekezdésében említett kérelemre adott válasz kézhezvételétől számított 15 napon belül megállapodjanak a közvetítő személyében. Ez a megállapodás tartalmazhatja a 3.9. cikk (Elsőfokú Bíróság) szerint meghatározott választóbírósági tagok közül egy közvetítő kijelölését.
2. Amennyiben a jogvitát folytató felek nem tudnak megállapodni a közvetítő személyében az (1) bekezdés szerint, bármelyik jogvitát folytató fél kérheti, hogy a Bíróság elnöke sorshúzással válassza ki a közvetítőt a 3.9. cikk (Elsőfokú Bíróság) szerint meghatározott választóbírósági tagok közül. A Bíróság elnöke a közvetítőt a jogvitát folytató felek bármelyikének kérelmétől számított tíz munkanapon belül kijelöli.
3. A közvetítő egyik Fél állampolgára sem lehet, kivéve, ha a jogvitát folytató felek ettől eltérően állapodnak meg.
4. A közvetítő pártatlan és átlátható módon segíti a jogvitát folytató feleket abban, hogy tisztázzák az intézkedést és annak a beruházásokra gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásait, valamint kölcsönösen elfogadott megoldásra jussanak.
1. A közvetítő kinevezését követő tíz napon belül a közvetítő eljárást kezdeményező jogvitát folytató fél írásban benyújtja a közvetítőnek és a másik jogvitát folytató félnek a probléma részletes leírását, leírva különösen az említett intézkedés működését és annak a beruházásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásait. A probléma ismertetésének elküldését követő 20 napon belül a másik jogvitát folytató fél írásban észrevételeket tehet a probléma leírásával kapcsolatban. A jogvitát folytató felek a probléma leírásával kapcsolatban vagy az azokkal kapcsolatos észrevételeikben minden olyan információt megadhatnak, amelyet lényegesnek vélnek.
2. A közvetítő dönthet az érintett intézkedés és annak a beruházásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak tisztázására vonatkozó legmegfelelőbb módról. A közvetítő különösen megbeszéléseket szervezhet a jogvitát folytató felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a jogvitát folytató felekkel, megfelelő szakértőktől és az érdekelt felektől segítséget kérhet, illetve konzultálhat velük, valamint a jogvitát folytató felek kérelmére bármely más további segítséget nyújthat. A megfelelő szakértőktől és érdekelt felektől kért segítséget, illetve a velük történő konzultációt megelőzően azonban konzultálnia kell a jogvitát folytató felekkel.
3. A közvetítő tanácsot nyújthat és mérlegelendő megoldást javasolhat a jogvitát folytató felek számára, melyek a javasolt megoldást elfogadhatják vagy elutasíthatják, illetve eltérő megoldásban is megegyezhetnek. A közvetítő tanácsa, illetve megjegyzései azonban nem vonatkozhatnak arra, hogy az intézkedésnek a Második fejezettel (Beruházásvédelem) összeegyeztethetőek-e.
4. A közvetítői eljárást annak a jogvitát folytató félnek a területén kell lefolytatni, amelyhez a kérelmet intézték, vagy kölcsönös megegyezés alapján bármilyen más helyen vagy módon.
5. A jogvitát folytató felek törekednek arra, hogy a közvetítő kinevezését követő 60 napon belül kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. A végleges megoldás elfogadásáig a jogvitát folytató felek lehetséges ideiglenes megoldásokról egyezhetnek meg.
6. A kölcsönösen elfogadott megoldásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvánosságra hozott változat azonban nem tartalmazhat olyan információt, melyet valamelyik jogvitát folytató fél bizalmasként jelölt meg.
7. A közvetítői eljárás befejeződik:
(a) a kölcsönösen elfogadott megoldásnak a jogvitát folytató felek által történő elfogadásával, amely esetben a közvetítői eljárás az elfogadás időpontjában befejeződik;
(b) a jogvitát folytató felek kölcsönös megállapodásával a közvetítői eljárás bármelyik szakaszában, amely esetben a közvetítői eljárás a megállapodás napján befejeződik;
(c) a jogvitát folytató felekkel való konzultációt követően a közvetítő arról szóló írásos nyilatkozatával, hogy a közvetítésre irányuló további erőfeszítések nem vezetnek eredményre, amely esetben a közvetítői eljárás az ilyen nyilatkozat időpontjában befejeződik;
(d) valamely jogvitát folytató fél írásbeli nyilatkozatával, miután a közvetítői eljárás keretében megismerte a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, és megfontolt minden tanácsadói véleményt és a közvetítő minden javaslatát, amely esetben a közvetítői eljárás az ilyen nyilatkozattétel időpontjában befejeződik.
1. Amennyiben a jogvitát folytató felek megállapodtak egy megoldásban, a jogvitát folytató felek mindegyike a megállapodott időtartamon belül megtesz minden olyan intézkedést, amely a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtásához szükséges.
2. A jogvitában részes végrehajtó fél írásban tájékoztatja a jogvitában részes másik felet a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása érdekében tett lépésekről vagy intézkedésekről.
3. A jogvitát folytató felek kérelmére a közvetítő írásban tényszerű jelentéstervezetet bocsát ki a jogvitát folytató felek számára, amely rövid összefoglalást tartalmaz a következőkről: (i) az említett eljárások tárgyát képező kérdéses intézkedés; (ii) a követett eljárások; és (iii) bármely közösen elfogadott megoldás, mely az említett eljárások végeredményeként jött létre, ideértve a lehetséges ideiglenes megoldásokat is. A közvetítő a jogvitát folytató felek számára 15 munkanapot biztosít a jelentéstervezet észrevételezésére. A közvetítő a jogvitát folytató felek határidőn belül benyújtott észrevételeinek mérlegelését követő 15 munkanapon belül írásban tényszerű zárójelentést nyújt be a jogvitát folytató feleknek. A tényszerű írásbeli zárójelentés nem tartalmazhat e megállapodás értelmezésére vonatkozó megállapításokat.
1. A közvetítő eljárásnak nem célja, hogy az e megállapodás vagy bármilyen egyéb megállapodás szerinti vitarendezési eljárások alapjául szolgáljon. Ilyen vitarendezési eljárásban egyik jogvitát folytató fél sem támaszkodhat az alábbiakra vagy nem hozhatja fel bizonyítékként, és semmilyen illetékes eljáró szerv, bíróság vagy testület sem veheti figyelembe az alábbiakat:
(a) a jogvitát folytató fél által a közvetítői eljárás során elfoglalt álláspontok;
(b) az a tény, hogy a jogvitát folytató fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást a közvetítés tárgyát képező intézkedésre; vagy
(c) a közvetítő által adott tanácsok vagy tett javaslatok.
2. A közvetítői mechanizmus nem érinti a Felek és a jogvitát folytató felek jogi helyzetét a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakaszának (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) vagy B. szakaszának (A Felek közötti vitarendezés) értelmében.
3. A jogvitát folytató felek eltérő megállapodásának hiányában és e melléklet 4. cikke (A közvetítői eljárás szabályai) (6) bekezdésének sérelme nélkül, a közvetítői eljárás valamennyi lépését bizalmasan kezelik, ideértve a tanácsokat, illetve a javasolt megoldásokat is. Bármely jogvitát folytató fél nyilvánosságra hozhatja azonban azt, hogy közvetítés van folyamatban.
Az e mellékletben említett valamennyi határidő a jogvitát folytató felek kölcsönös egyetértésével módosítható.
1. A közvetítői eljárásban való részvételből eredő kiadások esetében mindkét jogvitát folytató fél a saját kiadásait viseli.
2. A jogvitát folytató felek egyenlő mértékben megosztják a szervezési ügyekből eredő kiadásokat, ideértve a közvetítőnek fizetendő díjazást és kiadásokat. A közvetítővel kapcsolatos díjak és költségek összhangban állnak a közvetítői eljárás kezdeményezésének időpontjában hatályos ICSID-egyezmény adminisztratív és pénzügyi szabályzata 14. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott díjakkal és költségekkel.
1. E magatartási kódex alkalmazásában:
„tag”: a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) szerint meghatározott Bíróság vagy Fellebbviteli Bíróság tagja;
„közvetítő”: a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) szerint közvetítést végző személy;
„jelölt”: olyan személy, akinek bírósági taggá történő kinevezését megfontolás tárgyává teszik;
„asszisztens”: olyan személy, aki - valamely tag megbízatásának keretében - kutatást végez vagy segítséget nyújt a tagnak; és
„személyzet”: egy tag vonatkozásában azok a személyek, akik a tag irányítása és ellenőrzése alatt állnak, és nem asszisztensek.
2. Valamennyi jelölt és tag elkerül minden szabálytalanságot és a szabálytalanság látszatát, független és pártatlan, elkerüli a közvetlen és közvetett összeférhetetlenséget, és példamutató magatartási szabályokat követ, a vitarendezési mechanizmus egységességének és pártatlanságának megőrzése érdekében. A tagok nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság elé terjesztett ügyekben. A korábbi tagok kötelesek eleget tenni az e magatartási kódex (15)-(21) bekezdésében leírt kötelezettségeknek.
3. Tagként való kiválasztását megelőzően a jelölt nyilvánosságra hoz minden korábbi vagy jelenlegi érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet, amely valószínűleg hatással lehet függetlenségére vagy pártatlanságára, vagy amely a nem megfelelő viselkedés vagy elfogultság látszatát keltheti. Ebből a célból a jelölt megtesz minden észszerűen elvárható erőfeszítést azért, hogy tudatában legyen az ilyen érdekeknek, kapcsolatoknak és ügyeknek.
4. A tag a jogvitát folytató felek és a jogvitát nem folytató felek számára bejelenti az e magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos információt.
5. A tag mindenkor köteles minden észszerűen elvárható erőfeszítést megtenni azért, hogy megismerje az e magatartási kódex (3) bekezdésében említett minden érdeket, kapcsolatot vagy kérdést, és azokat felfedje. A tájékoztatási kötelezettség folyamatosan fennáll, és kötelezi a tagot arra, hogy az eljárás bármely szakaszában a lehető legrövidebb időn belül felfedjen minden olyan érdeket, kapcsolatot vagy kérdést, amelyről tudomást szerez. A tag az ilyen érdekekről, kapcsolatokról és kérdésekről oly módon tájékoztat, hogy azokat írásban, megfontolás céljából közli a jogvitát folyató felekkel és a jogvitát nem folytató felekkel.
6. A tag a teljes eljárás folyamán alaposan és gyorsan, valamint tisztességgel és szorgalommal látja el feladatait.
7. A tag csak az eljárás folyamán felmerült, az ítélethozatalhoz szükséges kérdéseket vizsgálja, és e feladatot harmadik személyre nem ruházhatja át.
8. A tag köteles megtenni minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy asszisztense és munkatársai e magatartási kódex (2), (3), (4), (5), (19), (20) és (21) bekezdésében foglalt szabályokat ismerje, és azokat betartsa.
9. A tag az eljárást illetően nem léphet ex parte kapcsolatba.
10. A tag független és pártatlan, elkerüli az elfogultság vagy a szabálytalanság látszatát, önérdek, külső nyomás, politikai megfontolások, társadalmi nyomás, valamely jogvitát folytató vagy jogvitát nem folytató félhez való lojalitás vagy a kritikától való félelem által nem befolyásolt.
11. A tag közvetlenül vagy közvetve sem vállal olyan kötelezettséget vagy fogad el olyan előnyt, amely megzavarhatja kötelezettségeinek megfelelő ellátását, vagy ennek látszatát keltheti.
12. A tag semmilyen személyes vagy magánérdek előmozdítására sem használhatja fel a választottbíróságban betöltött pozícióját, és kerüli mindazokat a cselekményeket, amelyek olyan látszatot kelthetnek, miszerint mások olyan sajátos helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják őt.
13. A tag nem hagyja, hogy pénzügyi, üzleti, szakmai, családi vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják magatartását vagy ítéletét.
14. A tag kerüli olyan kapcsolat vagy pénzügyi érdek kialakítását, amely hatással lehet pártatlanságára, vagy észszerű megfontolások alapján nem megfelelő viselkedés vagy elfogultság látszatát keltheti.
15. Valamennyi korábbi tag elkerül minden olyan cselekményt, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy hogy a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság ítéletéből előnye származott.
16. A 3.9. cikk (Elsőfokú Bíróság) (5) bekezdésének és a 3.10. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (4) bekezdésének sérelme nélkül a tagok vállalják, hogy megbízatásuk lejártát követően semmilyen módon nem vesznek részt a következőkben:
(a) olyan beruházási jogvitákban, amelyek függőben voltak a Bíróságon vagy a Fellebbviteli Bíróságon megbízatási idejük lejárta előtt;
(b) olyan beruházási jogvitákban, amelyek közvetlen és egyértelmű kapcsolatban álltak olyan jogvitákkal, köztük lezárt jogvitákkal, amelyekkel a korábbi tag a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tagjaként foglalkozott.
17. A tagok vállalják, hogy megbízatásuk lejártát követően három évig nem járnak el bármelyik olyan fél képviselőjeként, aki a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság által tárgyalt jogvitában részes fél volt.
18. Amennyiben a Bíróság elnökét vagy a Fellebbviteli Bíróság elnökét arról tájékoztatják, vagy másképpen a tudomására jut, hogy a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság egy korábbi tagja állítólag megsértette a (15)-(17) bekezdés szerinti kötelezettségeit, az elnök megvizsgálja a kérdést, és biztosítja a meghallgatás lehetőségét a korábbi tag számára. Amennyiben ellenőrzést követően úgy véli, hogy az állítólagos kötelezettségszegést igazolni kell, tájékoztatja:
(a) a szakmai szervezetet vagy más hasonló intézményt, amelynek tagja a korábbi tag;
(b) a Feleket; és
(c) bármely más vonatkozó, első vagy másodfokú beruházási igazságszolgáltatási fórum elnökét.
A Bíróság elnöke vagy a Fellebbviteli Bíróság elnöke nyilvánosságra hozza az e bekezdés szerinti megállapításait.
19. Egyetlen tag vagy korábbi tag sem fedhet fel vagy használhat fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos vagy az eljárás során szerzett nem nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és különösen semmilyen esetben sem fedhet fel vagy használhat fel ilyen információt arra, hogy saját maga vagy mások számára előnyre tegyen szert, vagy mások érdekeit befolyásolja.
20. A tag a 8. mellékletnek megfelelő közzétételt megelőzően nem hozhatja nyilvánosságra a határozatot vagy ítéletet, vagy ezek részeit.
21. A tag vagy korábbi tag nem hozhatja nyilvánosságra a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely tag tanácskozásokkal kapcsolatos véleményét.
22. A tagok nyilvántartást vezetnek és kimutatást készítenek az eljárásra fordított idejükről és felmerült költségeikről.
23. Az e magatartási kódexben a tagok és a korábbi tagok részére előírt szabályok értelemszerűen alkalmazandók a közvetítőkre is.
24. A Bíróság elnökét és a Fellebbviteli Bíróság elnökét konzultatív bizottság segíti, amely az alelnökből és a Bíróság, illetve a Fellebbviteli Bíróság legidősebb tagjából áll. A konzultatív bizottság segít biztosítani a magatartási kódex és a 3.11. cikk (Etika) megfelelő alkalmazását, valamint ilyen rendelkezés esetén bármely más feladat elvégzését.
1. E melléklet 2. és 4. cikke szerint az alperes a következő dokumentumokat azok kézhezvételét követően haladéktalanul továbbítja a jogvitát nem folytató felek, valamint az e melléklet 5. cikkében említett letéteményes számára, amely biztosítja a dokumentumok nyilvános elérhetőségét:
(a) a 3.3. cikk (Konzultációk) (1) bekezdésében említett konzultációk iránti kérelem;
(b) a 3.5. cikk (Szándéknyilatkozat) (1) bekezdésében említett, a Bírósági eljárásra irányuló szándéknyilatkozat;
(c) a 3.5. cikk (Szándéknyilatkozat) (2) bekezdésében említett alperesi jogállás meghatározása;
(d) a 3.6. cikkben (Bírósági eljárás iránti kereset benyújtása) említett kereset benyújtása;
(e) előterjesztések, peranyagok összefoglalásai és valamely jogvitát folytató fél által a Bírósághoz benyújtott feljegyzések, szakértői jelentések és bármely, az e melléklet 3.17. cikke (A megállapodás jogvitát nem folytató felei) és 3. cikke szerint benyújtott írásos beadványok;
(f) a Bírósági meghallgatásokról készült jegyzőkönyvek vagy átiratok, amennyiben rendelkezésre állnak; és
(g) a Bíróság vagy amennyiben alkalmazandó a Fellebbviteli Bíróság elnökének vagy alelnökének végzései, ítéletei és határozatai,.
2. E melléklet 4. cikkében meghatározott kivételek teljesülése esetén, a Bíróság - saját kezdeményezésére vagy bármely személy kérelmére, és a jogvitát folytató felekkel való konzultációt követően - eldöntheti, hogy szükséges-e a Bíróság rendelkezésére bocsátott vagy a Bíróság által kiadott, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó bármely egyéb dokumentum elérhetővé tétele, és ha igen, milyen módon. Sor kerülhet erre például az ilyen dokumentumoknak egy meghatározott helyen való elérhetővé tétele által, vagy az e melléklet 5. cikkében említett letéteményesen keresztül.
A Bíróság nyilvános meghallgatásokat tart és a jogvitát folytató felekkel folytatott konzultáció alapján meghatározza az ezzel kapcsolatos logisztikai intézkedéseket. Ugyanakkor bármely jogvitát folytató fél, amelynek szándékában áll a meghallgatás során védettnek minősített adatot felhasználni, közli ezt a Bírósággal. A Bíróság megteszi a megfelelő intézkedéseket az ilyen adatok nyilvánosságra hozatalának megakadályozására.
1. A Bíróság, a jogvitát folytató felekkel folytatott konzultációt követően lehetővé teszi azon személy számára, amely nem minősül sem a megállapodás jogvitát folytató, sem a megállapodás jogvitát nem folytató felének (a továbbiakban: harmadik személy), hogy írásos beadvánnyal forduljon a Bírósághoz a jogvita keretébe tartozó ügyek tekintetében.
2. A beadvány lehetőségét igénybe venni kívánó harmadik személy kérelemmel fordul a Bírósághoz, és az eljárás nyelvén, írásban, tömören, a Bíróság által adott esetben meghatározott terjedelmi korlátozásokat figyelembe véve a Bíróság rendelkezésére bocsátja a következő információkat:
(a) a harmadik személy leírása, ideértve, amennyiben lényeges, tagsági és jogi helyzetét (pl. szakmai vagy egyéb nem kormányzati szervezetben), főbb célkitűzéseit, tevékenységének jellegét és bármely anyaszervezetet, így bármely olyan szervezetet, amely közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt a harmadik személy áll;
(b) valamennyi olyan közvetett vagy közvetlen kapcsolat, amely a harmadik személyt bármely jogvitát folytató félhez fűzi;
(c) bármely olyan, valamely kormányzatra, személyre vagy szervezetre vonatkozó információ, amely pénzügyi vagy más jellegű támogatást nyújtott a beadvány előkészítéséhez, illetőleg lényeges támogatást nyújtott a harmadik személynek a harmadik személy által az e cikk szerint benyújtott kérelmet megelőző két év bármelyikében (pl. teljes tevékenységének mintegy 20%-át támogatta évente);
(d) a harmadik személy eljáráshoz fűződő érdekének ismertetése; és
(e) azon sajátos ténybeli és jogi kérdések meghatározása az eljárás vonatkozásában, amelyekkel a harmadik személy írásos beadványában foglalkozni kíván.
3. A Bíróság annak eldöntésében, hogy helyt ad-e egy ilyen beadványnak, tekintetbe veszi többek között a következőket:
(a) a harmadik személynek lényeges érdeke fűződik-e az eljárásokhoz; és
(b) az a mérték, amellyel a beadvány megkönnyíti a választottbíróság számára valamely, az eljáráshoz kapcsolódó ténybeli vagy jogi kérdés megállapítását azáltal, hogy a jogvitát folytató felekétől eltérő nézőpontot, különleges ismeretet vagy betekintést tartalmaz.
4. A harmadik személy által benyújtott beadvány:
(a) a harmadik személy nevében benyújtó személy által keltezett és aláírt;
(b) tömör és a Bíróság által megengedettnél semmi esetre sem hosszabb;
(c) világos állítást tartalmaz a harmadik személynek az adott kérdésekkel kapcsolatos álláspontjáról; és
(d) kizárólag a jogvita keretébe tartozó ügyekkel foglalkozik.
5. A Bíróság garantálja, hogy az ilyen beadványok nem szakítják meg, vagy nem akadályozzák szükségtelenül az eljárásokat, illetőleg nem okoznak tisztességtelen hátrányt egyik jogvitát folytató fél számára sem. A Bíróság szükség esetén megfelelő eljárásokat fogadhat el az összetett beadványok kezelésére.
6. A Bíróság garantálja, hogy a jogvitát folytató felek észszerű lehetőséget kapnak arra, hogy ismertessék a harmadik személy beadványával kapcsolatos észrevételeiket.
1. A (2) bekezdésben meghatározott és a (3)-(9) bekezdés szerint azonosított bizalmas vagy védett információ nem tehető nyilvánossá.
2. Bizalmas vagy védett információnak a követezők minősülnek:
(a) bizalmas üzleti információk;
(b) információk, amelyeket e megállapodásnak megfelelően védenek a közzétételtől;
(c) információk, amelyek védelmét biztosítani kell a közzététellel szemben, méghozzá az alperes információi esetében az adott állam joga alapján, illetőleg egyéb információk esetében azon jog vagy előírások alapján, amelyet vagy amelyeket a Bíróság az ilyen információk közzétételére alkalmazandónak ítél.
3. Ha e melléklet 1. cikkének (1) bekezdése alapján közzétesznek egy, a Bíróság végzésétől vagy határozatától eltérő dokumentumot, az azt benyújtó jogvitát folytató fél, jogvitát nem folytató fél vagy harmadik személy a dokumentum benyújtásakor:
(a) jelzi, hogy megítélése szerint a dokumentum tartalmaz-e olyan információt, amelynek védelmét biztosítani kell a közzététellel szemben;
(b) világosan megjelöli az információt, annak a Bíróság felé való benyújtásakor; és
(c) haladéktalanul vagy a Bíróság által meghatározott időn belül benyújtja a dokumentum szerkesztett változatát, amely nem tartalmazza az említett információt.
4. Ha a Bíróság végzésétől vagy határozatától eltérő dokumentumot hozzáférhetővé kell tenni az e melléklet 1. cikke (2) bekezdésének megfelelő Bíróság határozata szerint, úgy a jogvitát folytató fél, a jogvitát nem folytató fél vagy egy, a dokumentumot benyújtó harmadik személy - a Bíróság döntését követő 30 napon belül, miszerint a dokumentumot a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni - jelzi, hogy megítélése szerint a dokumentum tartalmaz-e olyan információt, amelynek védelmét biztosítani kell a közzététellel szemben, és benyújtja a dokumentum szerkesztett változatát, amely nem tartalmazza az említett információt.
5. Amennyiben a (4) bekezdés szerint javasolt a szerkesztett változat elkészítése, bármely, az ilyen dokumentum benyújtójától eltérő, jogvitát folytató személy kifogással élhet a javasolt szerkesztéssel szemben vagy javasolhatja a dokumentum más módon történő kiszerkesztését. Az ilyen kifogást vagy ellenjavaslatot a javasolt szerkesztett dokumentum kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megtenni.
6. Ha a Bíróság valamely végzését, határozatát vagy ítéletét közzéteszik e melléklet 1. cikkének (1) bekezdése szerint, a Bíróság valamennyi jogvitát folytató fél számára lehetővé teszi az azzal kapcsolatos állásfoglalást, hogy a dokumentum mennyiben tartalmaz olyan információkat, amelyek védettségét biztosítani kell a közzététellel szemben, valamint a dokumentum szerkesztésre vonatkozó javaslat megtételét, amelynek célja az adott információknak a közzététellel szembeni védelme.
7. A Bíróság dönt a dokumentum javasolt, a (3)-(6) bekezdés szerinti szerkesztésére vonatkozó valamennyi kérdésben, és saját mérlegelési jogkörében határoz arról, hogy a közzéteendő dokumentumok által tartalmazott információkat milyen terjedelemben kell szerkeszteni.
8. Ha a Bíróság úgy dönt, hogy egy valamely dokumentum által tartalmazott információt nem kell szerkeszteni a (3)-(6) bekezdés szerint, illetőleg a dokumentum számára nem kell védelmet biztosítani a közzététellel szemben, bármely a dokumentumot saját elhatározásából az aktákhoz csatoló, jogvitát folytató fél, jogvitát nem folytató fél vagy harmadik személy a Bíróság döntésétől számított 30 napon belül:
(a) az ilyen információkat tartalmazó dokumentumot részben vagy egészben eltávolíthatja az eljárás aktáiból;
vagy
(b) a dokumentumot a bírósági döntésnek megfelelő formában ismételten benyújthatja.
9. Bármely jogvitát folytató fél, amelynek szándékában áll a meghallgatás során általa bizalmasnak vagy védettnek vélt adatot felhasználni, közli ezt a Bírósággal. A Bíróság a jogvitát folytató felekkel való konzultációt követően dönt arról, hogy az információt védeni kell-e, valamint intézkedéseket tesz a védett információknak a közzététellel szembeni védelme érdekében e melléklet 2. cikkének megfelelően.
10. Nem tehető közzé az az információ, amely esetében a közzététel veszélyeztetné a vitarendezései eljárás (11) bekezdés szerinti feddhetetlenségét.
11. A Bíróság saját kezdeményezésére vagy a jogvitát folytató felek bármelyikének kérelmére, a jogvitát folytató felekkel való konzultációt követően megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy megakadályozza vagy késleltesse az információk közzétételét, amennyiben egy ilyen közzététel veszélyeztetné a vitarendezési eljárás feddhetetlenségét:
(a) mert az akadályozná a bizonyítékok beszerzését vagy rendelkezésre bocsátását; vagy
(b) mert az a tanúk, a jogvitát folytató felek érdekében eljáró ügyvédek vagy a Bíróság tagjainak megfélemlítéséhez vezetne; vagy
(c) összehasonlíthatóan kivételes körülmények esetén.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az UNCITRAL titkárságán keresztül az adatok letéteményeseként működik és az információkat e melléklet szerint teszi közzé.
Amennyiben e melléklet előírja a Bíróság számára, hogy az járjon el titoktartással, a Bíróságnak titoktartással kell eljárnia, figyelembe véve:
(a) a szerződésen alapuló beruházásivita-rendezési eljárás és a konkrét eljárás átláthatóságához fűződő közérdeket; és
(b) a jogvitát folytató feleknek a közöttük lévő jogvita méltányos és eredményes megoldásához fűződő érdekét.
1. A Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakaszában (A Felek közötti vitarendezés) és e melléklet alkalmazásában:
„tanácsadó”: az a személy, aki valamelyik fél felkérésére tanácsot ad, vagy e felet segíti a választottbírósági eljárással kapcsolatban;
„választottbíró”: a 3.29. cikk (A választottbírói testület létrehozása) szerint létrehozott választottbírói testület tagja;
„asszisztens”: az a személy, aki valamely választottbíró megbízásának megfelelően kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott választottbíró részére;
„panaszos Fél”: bármelyik Fél, amely a 3.28. cikk (A választottbírósági eljárás kezdeményezése) szerint választottbírói testület létrehozását kéri;
„bepanaszolt Fél”: az a Fél, amely állítólagosan megsértette a 3.25. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseket;
„választottbírói testület”: a 3.29. cikk (A választottbírói testület létrehozása) szerint létrehozott testület;
„Fél képviselője”: a Felek valamelyikének kormányzati szerve, kormányzati ügynöksége vagy egyéb állami szervezeti egysége által kinevezett alkalmazott vagy más személy, aki a Felet a megállapodás szerinti vitarendezés céljából képviseli.
2. A Felek eltérő megállapodásának hiányában ez a melléklet a Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakasza (A Felek közötti vitarendezés) szerinti vitarendezési eljárásokra alkalmazandó.
3. Eltérő megállapodás hiányában az a Fél, amellyel szemben panaszt emeltek, köteles gondoskodni a vitarendezési eljárás logisztikai lebonyolításáról, így különösen a meghallgatások megszervezéséről. A Felek egyenlő mértékben megosztják a szervezési ügyekből eredő kiadásokat, ideértve a választottbírák kiadásait is.
4. A Felek és a választottbírói testület e-mailben továbbítanak minden kérelmet, értesítést, írásos beadványt vagy egyéb dokumentumot, emellett pedig másolatban ugyanazon a napon telefaxon, ajánlott levélben, futárral, tértivevénnyel vagy egyéb olyan távközlési eszközzel is továbbítják azokat, amely rögzíti az elküldés tényét. Az ellenkező bizonyításáig az e-mail az elküldésének napján kézbesítettnek tekintendő.
5. Írásos beadványaikról és viszontválaszaikról a Fél elektronikus másolatot küld valamennyi választottbíró, továbbá ezzel párhuzamosan a másik Fél számára. A dokumentumról papír alapú másolatot is biztosítani kell.
6. Minden értesítést a Szingapúri Kereskedelmi és Ipari Minisztérium Észak-Amerika és Európa Osztálya igazgatójának (Director, North America and Europe Division, Singapore Ministry of Trade and Industry), illetve az Unió részéről az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának kell címezni.
7. A választottbírói testület eljárásához kapcsolódó bármilyen kérelemben, értesítésben, írásos beadványban vagy egyéb dokumentumban szereplő, elírásból származó csekély hibák egy új, a módosításokat egyértelműen feltüntető dokumentummal kijavíthatók, hacsak a másik Fél ez ellen nem emel kifogást.
8. Amennyiben valamely dokumentum kézbesítési határidejének utolsó napja Szingapúr vagy az Unió valamely hivatalos munkaszüneti napjára esik, a dokumentum a következő munkanapon is kézbesíthető.
9.
(a) Amennyiben a 3.29. cikk (A választottbírói testület létrehozása) vagy e melléklet 21., 23. vagy 50. szabálya alapján a választottbírói testület tagjait sorshúzással választják ki, mindkét Fél képviselőinek jelen kell lenniük a sorshúzásnál.
(b) A Felek eltérő megállapodása hiányában a létrehozását követő hét napon belül ülést tartanak a választottbírói testülettel, hogy döntsenek a Felek vagy a választottbírói testület által szükségesnek talált kérdésekben, beleértve a választottbíráknak fizetendő javadalmazást és egyéb költségeket is. A választottbírák és a Felek képviselői az ilyen üléseken telefonon vagy videokonferencián keresztül is részt vehetnek.
10.
(a) A Feleknek a választottbírói testület létrehozásától számított hét napon belüli eltérő megállapodása hiányában a választottbírói testület feladatmeghatározása a következő: „a megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével megvizsgálja a 3.28. cikk szerinti, választottbírói testület létrehozására irányuló kérelemben említett ügyet; határoz a kérdéses intézkedésnek a 3.25. cikkben említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségéről jogi és/vagy ténybeli megállapítások és ezek indokolásának megtétele útján; valamint a 3.31. és a 3.32. cikknek megfelelően ítéletet hoz.”.
(b) Amennyiben a Felek megállapodnak a választottbírói testület feladatmeghatározásában, az ilyen megállapodásukról haladéktalanul értesítik a választottbírói testületet.
11. A panaszos Fél legkésőbb a választottbírói testület létrehozását követő 20 napon belül benyújtja az eljárást megindító keresetét. A bepanaszolt Fél legkésőbb az eljárást megindító írásbeli beadvány kézhezvételét követő 20 napon belül írásban előterjeszti viszontkeresetét.
12. A a választottbírói testület valamennyi ülését a választottbírói testület elnöke vezeti. A választottbírói testület felhatalmazhatja az elnököt arra, hogy igazgatási vagy eljárási döntéseket hozzon.
13. A Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakaszának (A Felek közötti vitarendezés) eltérő rendelkezései hiányában, a választottbírói testület tevékenységét bármilyen kommunikációs eszközön keresztül folytathatja, beleértve a telefont, telefaxot vagy számítógépes kapcsolatot is.
14. A választottbírói testület tanácskozásában kizárólag választottbírák vehetnek részt, a választottbírói testület azonban tanácskozásain engedélyezheti asszisztensei jelenlétét.
15. Valamennyi ítélet megfogalmazása a választottbírói testület kizárólagos hatásköre, amely nem ruházható át.
16. A Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakaszának (A Felek közötti vitarendezés) és mellékleteinek rendelkezései által nem szabályozott eljárási kérdés felmerülése esetén a választottbírói testület a Felekkel folytatott konzultációt követően megfelelő, az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető eljárást fogadhat el.
17. Amennyiben a választottbírói testület megítélése szerint az eljárásban alkalmazandó valamely határidő módosítása, illetve bármely más eljárási vagy adminisztratív kiigazítás szükséges, írásban értesíti a feleket a módosítás vagy kiigazítás okairól és a szükséges határidőről vagy kiigazításról.
18. Amennyiben egy választottbíró az eljárásban nem tud részt venni, visszalép vagy le kell váltani, a 3.29. cikkel (A választottbírói testület létrehozása) összhangban új választottbírót kell választani a helyébe.
19. Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy egy választottbíró nem felel meg a 11. mellékletben foglalt magatartási kódex (a továbbiakban: magatartási kódex) követelményeinek, és ezért le kell váltani, e Félnek az attól a naptól számított 15 napon belül értesítenie kell a másik Felet, hogy tudomására jutottak a magatartási kódexnek a választottbíró általi megsértését alátámasztó körülmények.
20. Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy valamely, nem az elnöki tisztséget betöltő választottbíró nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, akkor a Felek konzultálnak, és amennyiben sikerül megállapodniuk, a kérdéses választottbíró helyébe a 3.29. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) megállapított eljárásnak megfelelően kiválasztott választottbíró lép.
21. Ha a Felek a választottbíró leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, akkor bármelyik Fél kérheti az ügynek a választottbírói testület elnöke elé való terjesztését, akinek a döntése végleges. Ha az említett kérés alapján az elnök megállapítja egy választottbíróról, hogy nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, új választottbírót választanak. Az a Fél, amelyik a leváltásra szoruló választottbírát választotta, választ egy választottbírát a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdése szerint összeállítottnévjegyzéken szereplő többi személy közül. Amennyiben e Fél a választottbírói testület elnökének megállapításától számított öt napon belül nem választ választottbírát, a bizottság elnöke vagy az elnök megbízottja választja ki a választottbírát sorshúzással a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdése szerint összeállított névjegyzéken szereplő többi személy közül, a választottbírói testület elnökének megállapításától számított tíz napon belül. Amennyiben a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdése szerinti névjegyzéket még nem állították össze a 3.29. cikk (A választottbírói testület létrehozása) (4) bekezdésének megfelelően, az a Fél, amelyik a leváltásra szoruló választottbírát választotta, vagy - ha ez a Fél ezt elmulasztja - a bizottság elnöke vagy az elnök megbízottja választ egy választottbírát a választottbírói testület elnökének megállapításától számított öt napon belül ha:
(a) a Fél nem javasolt személyeket a másik Fél által a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdése szerint javasolt többi személy közül; vagy
(b) a Feleknek nem sikerült megállapodniuk a neveket tartalmazó névjegyzékről a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdése szerint, akkor azon személyek közül, amelyeket a Fél a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdése szerint javasolt.
22. Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a választottbírói testület elnöke nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, akkor a Felek konzultálnak, és amennyiben megállapodnak, az elnök helyébe a 3.29. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) meghatározott eljárásnak megfelelően kiválasztott elnök lép.
23. Ha a Felek nem tudnak megállapodni a választottbírói testület elnöke leváltásának szükségességében, akkor bármelyikük kérheti, hogy az ügyet terjesszék egy semleges harmadik fél elé. Amennyiben a Felek nem tudnak megállapodni semleges harmadik félről, az ügyet a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (1) bekezdése szerinti névjegyzéken szereplő tagok egyike elé kell utalni. Az említett személyt a bizottság elnöke vagy az elnök megbízottja sorshúzással választja ki. Az e személy által a választottbírói testület elnöke leváltásának szükségességéről hozott döntés végleges. Ha e személy megállapítja, hogy a választottbírói testület eredetileg megválasztott elnöke nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, a Felek megállapodnak a leváltásról. Ha a Feleknek nem sikerül a választottbírói testület új elnökről megállapodni, a bizottság elnöke, vagy az elnök megbízottja sorshúzással választ a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (1) bekezdése szerinti névjegyzék többi tagja közül. A névjegyzék többi tagja adott esetben nem foglalja magában azt a személyt, aki arról döntött, hogy az eredeti elnök nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek. Az új elnököt az elnök leváltását megalapozó megállapítástól számított öt napon belül választják ki.
24. A választottbírói testület eljárásait fel kell függeszteni az e melléklet 18., 19., 20., 21., 22. és 23. szabályában leírt eljárások végrehajtásának időtartamára.
25. Az elnök - a Felekkel és a többi választottbíróval egyeztetve - kitűzi a meghallgatás napját és időpontját, és azt írásban megerősíti a Felek részére. Ezt az információt az eljárás logisztikai szervezéséért felelős Fél nyilvánosan közzéteszi, kivéve, ha a meghallgatás nem nyilvános. Amennyiben azt egyik Fél sem ellenzi, a választottbírói testület dönthet úgy is, hogy nem tart meghallgatást.
26. A Felek eltérő megállapodása hiányában a meghallgatást Brüsszelben tartják, ha Szingapúr a panaszos Fél, és Szingapúrban, ha az Unió a panaszos Fél.
27. A választottbírói testület pótlólagos meghallgatásokat is kitűzhet, ha a Felek ebben megállapodnak.
28. A választottbírák mindegyikének az összes meghallgatáson végig jelen kell lennie.
29. A következő személyek jelen lehetnek a meghallgatáson, függetlenül attól, hogy az eljárás nyilvános-e:
(a) a Felek képviselői;
(b) a Felek tanácsadói;
(c) adminisztratív személyzet, tolmácsok, fordítók és bírósági jelentéstevők; és
(d) a választottbírák asszisztensei.
A választottbírói testület előtti felszólalás joga kizárólag a Felek képviselőit és tanácsadóit illeti meg.
30. A meghallgatás napja előtt legkésőbb öt nappal mindkét Fél párhuzamosan elküldi a választottbírói testülethez, valamint a másik Félhez azon személyek névsorát, akik a meghallgatáson az említett Fél nevében szóban fogják kifejteni álláspontjukat vagy előadást fognak tartani, illetve akik egyéb képviselőként vagy tanácsadóként a meghallgatáson jelen lesznek.
31. A választottbírói testület meghallgatásai nyilvánosak, kivéve, ha a Felek úgy döntenek, hogy azok részben vagy egészben zártak legyenek. A Felek eltérő megállapodása hiányában a nyilvános meghallgatások alkalmával a következők alkalmazandók:
(a) nyilvános, egyidejű, zártláncú televíziós közvetítést kell biztosítani a választottbírói eljárás helyszínén, külön teremben elhelyezett kivetítők révén;
(b) a meghallgatás nyilvános közvetítésének megtekintését nyilvántartásba kell venni;
(c) a kivetítőteremben tilos hang- vagy videofelvételt, illetve fényképeket készíteni;
(d) a testületnek jogában áll bármely meghallhatást zárt ülésen megtartani annak érdekében, hogy bizalmas információkkal kapcsolatos kérdésekről is tárgyalhassanak.
A választottbírói testület zárt ülést tart, ha a Felek beadványai és az érvelések bizalmas információkat tartalmaznak. Különleges esetekben a testületnek saját kezdeményezésre, vagy valamelyik Fél kérése alapján bármikor jogában áll a meghallgatást zárt ülésen megtartani.
32. A választottbírói testület a meghallgatást a következő módon hajtja végre, biztosítva, hogy a panaszos Fél és a bepanaszolt Fél egyenlő időt kapjon:
(a) a panaszos Fél beadványa;
(b) a bepanaszolt Fél ellenkérelme;
(a) a panaszos Fél viszontválasza;
(b) a bepanaszolt Fél viszontválaszra adott ellenérvei.
33. A választottbírói testület a tárgyalás során bármikor kérdéseket intézhet bármelyik félhez.
34. A választottbírói testület gondoskodik arról, hogy valamennyi meghallgatásról jegyzőkönyv készüljön, és hogy azt a lehető leghamarabb kézbesítsék a Felek számára.
35. A meghallgatást követő tíz napon belül bármely Fél kiegészítő írásos beadványt nyújthat be a másik Félnek és a választottbírói testületnek egyidejűleg bármilyen olyan kérdéssel kapcsolatban, amely a meghallgatás során felmerült.
36. A választottbírói testület az eljárás során írásban bármikor kérdést intézhet a Felek egyikéhez vagy mindkettőjükhöz. A választottbírói testület által feltett valamennyi írásbeli kérdésről mindkét Fél másolatot kap.
37. Mindegyik Fél köteles a választottbírói testület által feltett kérdésre adott írásbeli válaszát másolatban a választottbírói testület és ezzel párhuzamosan a másik Fél számára is megküldeni. Mindkét Fél számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a másik Fél válaszának kézhezvételétől számított öt napon belül írásbeli észrevételeket tehessen.
38. Ha a választottbírói testület meghallgatásait e melléklet 31. szabályának megfelelően zárt ülés keretei között tarjta, a Felek és tanácsadóik megőrzik a meghallgatás, a tanácskozások és a testület időközi jelentések, valamint a testületnek címzett valamennyi írásos beadvány, valamint a testülettel folytatott valamennyi kommunikáció bizalmasságát. Mindkét Fél és tanácsadói bizalmasan kezelik azokat az információkat, amelyeket a másik Fél a választottbírói testület elé terjesztett, amennyiben ez a Fél ezekat az információkat bizalmasként jelölt meg. Ha valamelyik Fél választottbírói testület elé terjesztett beadványa bizalmas információkat tartalmaz, a másik Fél kérelmére 15 napon belül rendelkezésre bocsátja a beadvány nyilvánosságra hozható, betekinthető változatát. E melléklet nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy saját álláspontjukat olyan mértékig nyilvánosságra hozzák, hogy az - amikor a másik Fél által benyújtott információra hivatkozik - ne fedje fel a másik Fél által bizalmasként megjelölt információkat.
39. A választottbírói testület nem ülésezik, nem tart meghallgatást, illetve nem lép kapcsolatba egyik Féllel sem a másik Fél távollétében.
40. A választottbírák nem vitathatják meg az eljárás tárgyának valamely részletét valamelyik Féllel vagy a Felekkel a többi választottbíró távollétében.
41. Amennyiben a Felek a választottbírói testület létrehozásától számított három napon belül eltérően nem állapodnak meg, a választottbírói testület foglalkozhat a Felek érdekelt természetes vagy jogi személyei által önállóan kezdeményezett írásbeli beadványokkal, amennyiben ezeket a beadványokat a választottbírói testület megalakulását követő tíz napon belül előterjesztik, és megfogalmazásuk tömör, valamennyi mellékletükkel együtt sem haladják meg a 15 gépelt oldalt, valamint közvetlenül kapcsolódnak a választottbírói testület által tárgyalt ténybeli kérdéshez.
42. A beadvány tartalmazza az azt benyújtó természetes vagy jogi személy leírását, többek között a személy állampolgárságát vagy letelepedési helyét, a személy tevékenységei természetét, a személy finanszírozásának forrását, és meghatározza, milyen jellegű érdeke fűződik az adott személynek a választottbírói eljáráshoz. A beadványt a Felek által az e melléklet 45. szabálya szerint választott nyelveken kell benyújtani.
43. A választottbírói testület ítéletében felsorolja a hozzá beérkezett összes olyan beadványt, amely megfelel e melléklet a 41. és 42. szabályának. A választottbírói testület ítéletében nem köteles kitérni az ezekben a beadványokban szereplő érvekre. A választottbírói testület a hozzá e melléklet szerint benyújtott valamennyi beadványt megküldi a Feleknek észrevételezés végett.
44. A Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakaszában (A Felek közötti vitarendezés) említett sürgős esetekben a választottbírói testület a Felekkel folytatott konzultációt követően adott esetben kiigazítja az e mellékletben említett határidőket, és e kiigazításról értesíti a Feleket.
45. A 3.26. cikkben (Konzultációk) említett konzultációk folyamán, legkésőbb az e melléklet 9. szabályának b) pontjában említett ülésig a Felek megkísérelnek megállapodni a választottbírói testület előtti eljárás közös munkanyelvében.
46. Az e melléklet szerint készült dokumentumok fordításával kapcsolatban bármely Fél tehet észrevételeket.
47. Ha a megállapodás kapcsán eltérő értelmezések merülnek fel, a választottbírói testület figyelembe veszi, hogy e megállapodásra vonatkozó tárgyalások angol nyelven zajlottak.
48. Amennyiben e melléklet 8. szabályának alkalmazása folytán az egyik Félhez egy dokumentum más napon érkezik meg, mint a másik Félhez, akkor a dokumentum kézhezvételétől számított határidőket az említett dokumentum későbbi kézhezvételének napjától kell számítani.
49. E melléklet szintén alkalmazandó a 3.34. cikk (Az ítélet teljesítésének észszerű időtartama) (2) bekezdésében, a 3.35. cikk (A választottbírói testület ítéletének teljesítése céljából hozott intézkedések felülvizsgálata) (2) bekezdésében, a 3.36. cikk (Ideiglenes jogorvoslatok a határozat teljesítésének elmulasztása esetén) (3) bekezdésében és a 3.37. cikk (A meg nem felelés miatti ideiglenes jogorvoslat elfogadását követően az ítélet teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata) (2) bekezdésében meghatározott eljárásokra. Az e mellékletben megállapított határidőket az említett egyéb eljárásokra vonatkozóan ki kell igazítani a választottbírósági testület ítéleteinek meghozatalára vonatkozó különleges határidőknek megfelelően.
50. Amennyiben az eredeti választottbírói testületnek vagy néhány tagjának nem áll módjában újra összeülni a 3.34. cikk (Az ítélet teljesítésének észszerű időtartama) (2) bekezdésében, a 3.35. cikk (A választottbírói testület ítéletének teljesítése céljából hozott intézkedések felülvizsgálata) (2) bekezdésében, a 3.36. cikk (Ideiglenes jogorvoslatok a határozat teljesítésének elmulasztása esetén) (3) bekezdésében és a 3.37. cikk (A meg nem felelés miatti ideiglenes jogorvoslat elfogadását követően az ítélet teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata) (2) bekezdésében meghatározott eljárások céljából, akkor a 3.29. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) szereplő eljárást kell alkalmazni. Ebben az esetben az ítélet kihirdetésének határideje 15 nappal meghosszabbodik.
1. E melléklet célja annak megkönnyítése, hogy közvetítő segítségével zajló átfogó és gyors eljárás révén kölcsönösen elfogadott megoldást sikerüljön találni a Felek között.
2. Ellenkező rendelkezés hiányában e melléklet e megállapodás hatálya alá tartozó bármely intézkedésre, valamint a Felek közötti beruházásokat kedvezőtlenül érintő intézkedésre alkalmazandó.
1. A közvetítői eljárás kezdeményezését megelőzően bármikor, a Fél írásban információt kérhet a másik Féltől a Felek közötti beruházásokat kedvezőtlenül érintő intézkedésre vonatkozóan. Az ilyen információ szolgáltatására felkért Félnek 20 napon belül írásbeli választ kell adnia.
2. Amennyiben a válaszadó Fél úgy véli, hogy 20 napon belül nem áll módjában választ adni, tájékoztatja a kérelmező Felet arról, hogy miért nem áll módjában választ adni a késedelem okairól, valamint arról a legrövidebb becsült időtartamról, amely alatt válaszát módjában áll benyújtani.
1. A Fél bármikor kérelmezheti, hogy a Felek közvetítői eljárást kezdjenek. Az ilyen kérelmet írásban kell közölni a másik Féllel. A kérelem kellően részletes ahhoz, hogy világosan bemutassa a kérelmező Fél számára problémát okozó pontokat, és:
(a) azonosítja a kérdéses konkrét intézkedést;
(b) megnevezi azokat a feltételezett hátrányos hatásokat, amelyekkel a kérelmező Fél szerint az intézkedés a Felek közötti beruházásokat érinti; és
(c) kifejti, hogy a kérelmező Fél szerint az említett kapcsolatok hogyan kötődnek az intézkedéshez.
2. Ezt a kérelmet a címzett Fél jóhiszeműen mérlegeli, és a kézhezvételétől számított tíz napon belül a kérelem elfogadásával vagy elutasításával írásos választ ad rá.
1. A Felek törekednek arra, hogy legkésőbb az e melléklet 2. cikkének (Az eljárás megindítása) (3) bekezdésében említett kérelemre adott válasz kézhezvételétől számított 15 napon belül megállapodjanak a közvetítő személyében.
2. Amennyiben a megállapított határidőn belül a Felek nem tudnak megállapodni a közvetítő személyében, bármely Fél felkérheti a bizottság elnökét, illetve az általa meghatalmazott személyt, hogy a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdése szerint felállított névjegyzékből sorshúzás útján nevezze ki a közvetítőt. A sorshúzás idején mindkét Fél képviselői jelen lehetnek.
3. A (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül a bizottság elnöke vagy megbízottja kiválasztja a közvetítőt.
4. A közvetítő egyik Fél állampolgára sem lehet, kivéve, ha a Felek arról eltérően állapodnak meg.
5. A közvetítő pártatlan és átlátható módon segíti a Feleket abban, hogy tisztázzák az intézkedést és annak a kereskedelemre és a beruházásokra gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásait, valamint kölcsönösen elfogadott megoldásra jussanak. A 11. melléklet értelemszerűen a közvetítőkre alkalmazandó. A 9. melléklet 4-8. és 45-48. pontjai is értelemszerűen alkalmazandók.
1. A közvetítő kinevezését követő tíz napon belül a közvetítő eljárást kezdeményező Fél a közvetítőnek és a másik Félnek írásban benyújtja a probléma részletes leírását, ismertetve különösen az említett intézkedés működését és annak a beruházásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásait. E probléma ismertetésére vonatkozó leírás elküldését követő 20 napon belül a másik Fél írásban észrevételeket tehet a probléma leírásával kapcsolatban. Valamennyi Fél minden olyan információt megadhat problémaleírásában vagy az arra vonatkozó észrevételeiben, amelyet lényegesnek vél.
2. A közvetítő dönthet az érintett intézkedés és annak a beruházásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak tisztázására vonatkozó legmegfelelőbb módról. A közvetítő különösen megbeszéléseket szervezhet a Felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a Felekkel, megfelelő szakértőktől és az érdekelt felektől segítséget kérhet, illetve konzultálhat velük, valamint a Felek kérelmére bármely más további segítséget nyújthat. A megfelelő szakértőktől és érdekelt felektől kért segítséget, illetve a velük történő konzultációt megelőzően azonban konzultálnia kell a Felekkel.
3. A közvetítő tanácsot nyújthat és megoldást javasolhat a Felek számára mérlegelésre, melyek a javasolt megoldást elfogadhatják vagy elutasíthatják, illetve eltérő megoldásban is megegyezhetnek. A közvetítő tanácsa, illetve megjegyzései azonban nem vonatkozhatnak arra, hogy az intézkedések összeegyeztethetőek-e e megállapodással.
4. A közvetítői eljárást annak a Félnek a területén kell lefolytatni, amelyhez a kérelmet intézték, vagy kölcsönös megegyezés alapján bármilyen más helyen vagy módon.
5. A Felek törekednek arra, hogy a közvetítő kinevezését követő 60 napon belül kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. A végleges megoldás elfogadásáig a Felek lehetséges ideiglenes megoldásokról egyezhetnek meg.
6. A megoldás elfogadására a bizottság határozatával kerülhet sor. Az így elfogadott megoldást bármely Fél a szükséges belső eljárásainak lezárulásától teheti függővé. A kölcsönösen elfogadott megoldásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvánosságra hozott változat azonban nem tartalmazhat olyan információt, melyet egy Fél bizalmasként jelölt meg.
7. A közvetítői eljárás befejeződik:
(a) a kölcsönösen elfogadott megoldásnak a Felek által történő elfogadásával, amely esetben közvetítői eljárás az elfogadás időpontjában befejeződik;
(b) a Felek kölcsönös megállapodásával az eljárás bármelyik szakaszában, amely esetben közvetítői eljárás a megállapodás napján befejeződik;
(c) a közvetítő írásos nyilatkozatával, a Felekkel való konzultációt követően, arról, hogy a közvetítésre irányuló további erőfeszítések nem vezetnek eredményre, amely esetben közvetítői eljárás az említett nyilatkozat időpontjában befejeződik; vagy
(d) valamely Fél írásbeli nyilatkozatával, miután a közvetítői eljárás keretében megismerte a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, és megfontolt minden tanácsadói véleményt és a közvetítő minden javaslatát, amely esetben közvetítői eljárás az említett nyilatkozattétel időpontjában befejeződik.
1. Amennyiben a Felek megállapodtak egy megoldásban, mindkét Fél a megállapodott időtartamon belül megtesz minden olyan intézkedést, amely a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtásához szükséges.
2. A végrehajtó Fél írásban tájékoztatja a másik Felet a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása érdekében tett lépésekről vagy intézkedésekről.
3. A Felek kérelmére a közvetítő írásban a Felek rendelkezésére bocsát egy tényszerű jelentéstervezetet, amelyben röviden összefoglalja az alábbiakat: i. ezen eljárásokban az említett intézkedés; ii. az alkalmazott eljárások; és iii. ezen eljárások végeredményeként kölcsönösen elfogadott megoldás, ideértve a lehetséges időközi megoldásokat is. A közvetítő a felek számára 15 munkanapot biztosít a jelentéstervezet észrevételezésére. A közvetítő a Felek határidőn belül benyújtott észrevételeinek mérlegelését követően 15 napon belül írásban tényszerű zárójelentést nyújt be a Feleknek. A tényszerű végleges írásos jelentés nem tartalmazhat e megállapodás értelmezésére vonatkozó megállapításokat.
1. A közvetítő eljárás nem sérti a Feleknek a Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakasza (A Felek közötti vitarendezés) szerinti jogait és kötelességeit.
2. A közvetítő eljárásnak nem célja, hogy e megállapodás vagy bármilyen más megállapodás szerinti vitarendezési eljárás alapjául szolgáljon. Ilyen vitarendezési eljárásban egyik Fél sem támaszkodhat az alábbiakra vagy nem hozhatja fel bizonyítékként, és a választottbírói testület sem veheti figyelembe az alábbiakat:
(a) a Fél által a közvetítői eljárás során elfoglalt álláspontok;
(b) az a tény, hogy a Fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást a közvetítés tárgyát képező intézkedésre; vagy
