76. § A Kknyt. III. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Automatizált keresés a 2018/1541 EU tanácsi rendelet alapján
27/E. § (1) A nyilvántartó szerv, mint nemzeti kapcsolattartó pont a 904/2010/EU és a 2017/2454 EU rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1541 tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján a hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) csalással kapcsolatos gyanú kivizsgálása vagy e csalások felderítése céljából történő adatigénylés teljesítéséhez biztosítja az Európai Unió más tagállamának kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére
a) a jármű teljes forgalmi rendszámát, vagy alvázszámát, és a keresett időpontot, vagy időtartamot tartalmazó adatigénylés alapján a megadott jármű vonatkozásában a 9. § (1) bekezdés a), b), d), e) pontjában, valamint a 9. § (2) bekezdés a), b), és g) pontjában meghatározott adatokhoz,
b) a természetes vagy jogi személy azonosító adatait és az időpontot tartalmazó adatigénylés alapján a megadott időpontban e személy tulajdonában vagy üzemben tartásában lévő járművek vonatkozásában a 9. § (1) bekezdés a), b), d), e) pontjában, valamint a 9. § (2) bekezdés a), b), és g) pontjában meghatározott adatokhoz
elektronikus úton történő automatizált hozzáférést.
(2) A nyilvántartó a héa-csalások kivizsgálására, felderítésére jogszabályban felhatalmazott elrendelő hatóságok
a) a jármű teljes forgalmi rendszáma, vagy alvázszáma, a keresett időpont, vagy időtartam, vagy
b) a természetes vagy jogi személy azonosító adatai, vagy héa azonosító száma, és az időpont
megadásával elrendelt adatlekérdezése esetén az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszer (EUCARIS) szoftveralkalmazásának igénybevételével, közvetlen hozzáférés útján történő automatizált keresést biztosít az Európai Unió más tagállama nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
(3) A (2) bekezdés szerinti hozzáférés a Rendeletben meghatározott Eurofisc-kapcsolattartó révén jön létre, aki az említett információkhoz való hozzáférést lehetővé tevő elektronikus rendszerben személyes felhasználói azonosítóval rendelkezik.”
77. § A Kknyt. 43. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„c) a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1541 tanácsi rendelet”
(végrehajtását szolgálja.)
78. § Hatályát veszti a Kknyt.
a) 14. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontja,
b) 14. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontja,
c) 14. § (2) bekezdés e) pont ed) alpontja.
79. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hajózási képesítések megszerzéséhez szükséges vizsgáztatást a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló vagy az általa alapított nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi.”
80. § A Vkt. 26/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26/B. § (1) A hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgát a vizsgaközpont által meghatározottak szerint kell lefolytatni. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek a tevékenységét a hajózási hatóság engedélyezte, büntetlen előéletű, és nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2) A hajózási hatóság a vizsgabiztosokról Vizsgabiztosi Névjegyzéket (a továbbiakban e § alkalmazásában: névjegyzék) vezet. A névjegyzék - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza az alábbi adatokat:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) a névjegyzékbe vett személy lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail-cím),
c) nyilvántartásba vétel száma, időpontja,
d) nyilvántartásba vétel alapját képező engedélyező döntés kelte, száma.
(3) A névjegyzék a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A hajózási hatóság a vizsgabiztosi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vizsgabiztos büntetlen előéletű-e.
(5) A vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosító engedélyt a hajózási hatóság visszavonja, és a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:
a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn,
b) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,
c) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,
d) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy
e) a vizsgabiztosi tevékenységre - a hajózási képesítésekről szóló rendeletben - meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.
(6) Az (5) bekezdés e) pontja szerinti esetben a volt vizsgabiztos az engedély visszavonását kimondó döntés véglegessé válását követő 5 éven belül nem kaphat újabb vizsgabiztosi engedélyt.”
81. § A Vkt. a következő 26/C. §-sal egészül ki:
„26/C. § (1) A hajózási képesítő vizsgára felkészítő tanfolyamon oktatóként (a továbbiakban: oktató) az vehet részt, aki büntetlen előéletű és akinek a tevékenységét a hajózási hatóság engedélyezte.
(2) A hajózási hatóság az oktatókról névjegyzéket vezet. A névjegyzék - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza az alábbi adatokat:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) a névjegyzékbe vett személy lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail-cím),
c) nyilvántartásba vétel száma, időpontja,
d) nyilvántartásba vétel alapját képező engedélyező döntés kelte, száma.
(3) A névjegyzék a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A hajózási hatóság az oktatói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az oktató büntetlen előéletű-e.
(5) Az oktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a hajózási hatóság visszavonja és az oktatót, a névjegyzékből törli, ha:
a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn,
b) a gyakorlati oktató nem rendelkezik a vízijármű kategóriájának megfelelő és érvényes képesítő okmánnyal,
c) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,
d) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,
e) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy
f) az oktatói tevékenységre - a hajózási képesítésekről szóló rendeletben - meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.
(6) Az (5) bekezdés f) pontja szerinti esetben a volt oktató az engedély visszavonását kimondó döntés véglegessé válását követő 5 éven belül nem kaphat újabb oktatói engedélyt.”
82. § A Vkt. a következő 26/D. §-sal egészül ki:
„26/D. § (1) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a vizsgaközpont e törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét.
(2) A felügyeleti szerv az ellenőrzés során a vizsgaközpont e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozó adatbázisaiba betekinthet, az ott tárolt adatokról, listákról másolatot vagy feljegyzést készíthet. Az így tudomására jutott személyes adatokat a felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzési eljárás lezárását követő egy év elteltével törli.
(3) Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a vizsgaközpont nem a jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységet, az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a) a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja a vizsgaközpont figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére, vagy
b) bírságot szab ki, amelynek mértéke 10 millió forintig terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.”
83. § A Vkt. 48/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatok kezelésére és nyilvántartására az ezen törvényben, valamint a hajózási képesítésekről szóló rendeletben meghatározott vizsgáztatási tevékenységével összefüggésben a vizsgaközpont is jogosult a vizsga letételét követő 15 napig.”
84. § A Vkt. 88. § (1) bekezdése a következő r)-t) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„r) a vizsgaközpont kijelölésének,
s) a vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a felügyeleti szervének, a felügyeleti szerv feladat- és hatáskörének, illetékességének, továbbá működési rendjének és eljárásának,
t) a vizsgaközpont felügyeleti szerve által kiszabható bírság kiszabása részletszabályainak”
(rendeletben történő megállapítására.)
85. § A Vkt. 88. § (2) bekezdése a következő 27. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter)
„27. a tengeri halászati ágazat munkafeltételeinek”
(rendeletben történő megállapítására.)
86. § A Vkt. a következő 89/A. §-sal egészül ki:
„89/A. § (1) Az e törvénynek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 26/B. § (1) bekezdése szerinti névjegyzékben a Módtv. által megállapított 26/B. § (1) bekezdés hatálybalépésének napján szereplő vizsgabiztost úgy kell tekinteni, hogy a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkezik. A Módtv. által megállapított 26/C. § (1) bekezdés hatálybalépésének napjáig hajózási képesítő vizsgára felkészítő tanfolyamon oktatóként szereplő oktatót úgy kell tekinteni, hogy az oktatói tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkezik.
(2) Az e törvénynek a Módtv. által megállapított 2. § (5) bekezdése, valamint a 26/B. § (1) bekezdése szerinti vizsgaközponti feladatokat a 88. § (1) bekezdés r) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelettel történő vizsgaközponti kijelölés hatálybalépéséig a hajózási hatóság végzi.”
87. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 5. § (5) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „vizsgaközpont” szöveg lép.
88. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 18. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Hatóság feladatkörében és eljárásában:)
„a) az (EU) 2017/2394 rendelet 5. cikk (1) bekezdés;”
89. § Az Ektv. 16/F. § (1) bekezdésében az „A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „A fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet]” szöveg lép.
90. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 149. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Dematerializált értékpapír esetén a kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján tulajdonosi megfeleltetésre kerülhet sor. A Felügyelet tulajdonosi megfeleltetésről akkor határozhat, ha ez feladatai ellátása érdekében szükséges. A tulajdonosi megfeleltetést a központi értéktár által meghatározott eljárási rend szerint, a kibocsátó kérelmében vagy a Felügyelet határozatában megjelölt időpontban hatályos adatokra nézve kell végrehajtani. A tulajdonosi megfeleltetést nyilvánosan működő részvénytársaság számára külön jogszabályban biztosított részvényesi azonosításra vonatkozó előírások sérelme nélkül kell végrehajtani.”
91. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) VII. Fejezet címe helyébe a következő cím lép:
„KISKERESKEDELMI BARANGOLÁSI TÖBBLETDÍJ ALKALMAZÁSÁNAK, VALAMINT AZ EU-N BELÜLI SZABÁLYOZOTT HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KISKERESKEDELMI DÍJAKTÓL VALÓ ELTÉRÉS ENGEDÉLYEZÉSE”
92. § Az Eht. VII. Fejezete a következő 73. §-sal egészül ki:
„73. § (1) Ha az Unión belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató megállapítása szerint sajátos és rendkívüli, a legtöbb uniós szolgáltató esetében fennállótól eltérő körülmények miatt - a nyílt internet-hozzáféréssel és az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó kiskereskedelmi díjakkal kapcsolatos intézkedések meghozataláról, továbbá a 2002/22/EK irányelv és az 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (e § alkalmazásában a továbbiakban: rendelet) szabályozott - felső határértékek alkalmazása jelentősen befolyásolná a belföldi hírközlési szolgáltatásaira vonatkozó meglévő díjainak fenntartására vonatkozó képességét, akkor a szolgáltató az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokért a fogyasztóknak felszámított maximális kiskereskedelmi díjaktól való eltérés engedélyezése iránt a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon - elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon - kérelmet nyújthat be az Elnökhöz.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt körülmények fennállását a szolgáltató köteles bizonyítani.
(3) Az Elnök a kérelem alapján - ha a hatósági eljárás jogszabályi feltételei fennállnak - az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó kiskereskedelmi díjaktól való eltérést engedélyezi, elutasítja vagy az eltérés kérelemben megjelölt mértékét módosítja.
(4) Ha a kérelem a hiánypótlást és az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató meghallgatását követően is nyilvánvalóan megalapozatlan vagy hiányos, az Elnök a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy elutasítja a kérelmet.
(5) Ha az Elnök az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó kiskereskedelmi díjaktól való eltérést határozatában engedélyezi, határozatában megállapítja az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokért fizetendő azt a maximális díjat a rendeletben meghatározott határérték egyikén vagy mindkettőn felül, amely elengedhetetlen a szolgáltató belföldi díjszabási modellje fenntarthatóságának a biztosításához.
(6) A maximális díjra vonatkozó hatósági engedély időbeli hatálya 12 hónap. A határozat időbeli hatályának lejártát követő naptól a határozat érvényét és hatályát veszti, a maximális díj nem alkalmazható, és az engedélyből a továbbiakban jogok és kötelezettségek nem erednek.
(7) Az (5) bekezdés szerinti határozat időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló kérelmét az engedélyes az (5) bekezdés szerinti határozat (6) bekezdés szerinti időbeli hatályának lejárta előtt legalább 60 nappal köteles benyújtani. E határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye.
(8) Ha az engedélyes (7) bekezdés szerinti kérelme alapján az Elnök megállapítja, hogy az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokért a fogyasztóknak felszámított maximális kiskereskedelmi díjaktól való eltérés
a) az (5) bekezdés szerinti határozatban megállapított díjazással továbbra is indokolt, határozatával 12 hónappal meghosszabbítja a kérelmező engedélyét;
b) az (5) bekezdés szerinti határozatban megállapított díjazásnál alacsonyabb vagy magasabb díjazással indokolt, határozatával módosítja az (5) bekezdés szerinti határozatot a maximális díj mértéke tekintetében, és a hatósági engedély időbeli hatályát 12 hónappal meghosszabbítja;
c) már nem indokolt, elutasítja a kérelmet.”
93. § Az Eht. a 92/B. §-t követően a következő alcím címmel és 92/C. §-sal egészül ki:
„Együttműködés a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel
92/C. § (1) A mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató köteles együttműködni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervével a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglalt, a lakosság riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának céljából.
(2) A mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató köteles az elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz az (1) bekezdésben szereplő feladat végrehajtásához megfelelő műszaki rendszert létesíteni, és ennek elérhetőségét hálózatában az összekapcsolási pontig biztosítani a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részére.
(3) A mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a (2) bekezdésben meghatározott műszaki rendszeren ingyenesen biztosítani a lakosság riasztását és veszélyhelyzeti tájékoztatását.”
94. § Az Eht. a 145. §-t követően a következő alcím címmel és 145/A. §-sal egészül ki:
„Riasztási és veszélyhelyzeti SMS-tájékoztatás
145/A. § (1) A mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató a lakosság riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának érdekében biztosítja ezen információk célba juttatását SMS útján.
(2) Az (1) bekezdés szerinti információk célba juttatásának költsége a szolgáltatót terheli.”
95. § Az Eht. 182. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)
„h) a mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatók és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve közötti együttműködés rendjét.”
96. § (1) Az Eht. 187. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„i) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1971 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)
(2) Az Eht. 187. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 92/C. §, a 145/A. § és a 182. § (1) bekezdésének h) pontja a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”
97. § Hatályát veszti a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §-a.
98. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § 6. pontja a következő 6.5. alponttal egészül ki:
(A vasúti rendszer átjárhatóságával kapcsolatos fogalmak:)
„6.5. nemzeti szabályok: minden olyan jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott kötelező erejű vasútbiztonsági vagy műszaki követelményeket tartalmazó szabályok összessége, amelynek célja az Átjárhatósági Műszaki Előírások valamint a közös biztonsági célok és közös biztonsági módszerek mellett az alrendszerek közötti szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre vonatkozó vasútbiztonsági és műszaki feltételek és előírások szabályozása.”
99. § A Vtv. 9/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a vasúti igazgatási szerv megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerint vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a kárfedezeti képességgel kapcsolatos feltételnek nem felel meg, a vasúti igazgatási szerv a megfelelés igazolásáig, de legfeljebb hat hónapra a tevékenység folytatását megtiltja. Ha a vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül igazolja, a vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatásának megtiltását megszünteti. Ha a vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül nem igazolja, a vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja és a közhiteles nyilvántartásból a vasúti társaságot vagy a pályahálózat-működtetőt törli.”
100. § A Vtv. 11/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Olyan pályahálózat-működtető esetében, amelynél a 67/P. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat a VPSZ látja el, az (1) bekezdés c) és d) pontjait nem kell alkalmazni.”
101. § (1) A Vtv. 11/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pályahálózat-működtető a pályahálózat-működtetői tevékenységéből származó bevételeket - beleértve a költségvetésből, illetve európai uniós forrásból nyújtott támogatást is - kizárólag a pályaműködtetési tevékenység finanszírozására használhatja fel, ideértve adósságszolgálatának teljesítését is, azonban - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Ptk.-ban meghatározott szabályok szerint osztalékot fizethet a tulajdonosainak.”
(2) A Vtv. 11/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A vertikálisan integrált vállalkozáson belül valamely vállalkozó vasúti társaság és a pályahálózat-működtető felett egyaránt ellenőrzést gyakorló vállalkozás részére a pályahálózat-működtető a (2) bekezdés szerinti osztalékot nem fizethet.”
102. § A Vtv. 30. §-a és a §-t megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„NEMZETI SZABÁLYOK
30. § (1) A nemzeti szabályok jogszabályban, valamint a miniszter rendeletével létrehozott és szabályozott szakértői testület által kiadott vasútbiztonsági és vasúti műszaki előírásokban kerülnek meghatározásra.
(2) A nemzeti szabályoknak összhangban kell lenniük az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett Átjárhatósági Műszaki Előírásokkal, közös biztonsági módszerekkel és célokkal és elő kell segítenie az egységes európai vasúti szállítási rendszer kialakítását.
(3) Ha új nemzeti szabály bevezetésére van szükség, a miniszter a nemzeti szabály tervezetét a közlekedési hatóság által a 80. § (1) bekezdés g) pontja szerint lefolytatott egyeztetést követően megküldi az Európai Bizottságnak, és ismerteti bevezetésének indokait.
(4) Ha az Európai Bizottság a tervezett nemzeti szabály ellen kifogást emel, annak tervezete - az Európai Bizottság határozatának meghozataláig, de legfeljebb a kifogást tartalmazó értesítés megérkezésétől számított hat hónapig - nem hirdethető ki, illetve nem tehető közzé.
(5) A nemzeti szabályokban meghatározott tárgykörökben és keretek között a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő vasúti társasági előírásokat a vasúti társaság biztonsági szabályzatban állapítja meg.
(6) A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetője által alkotott biztonsági szabályzat hatálya - az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az adott vasúti pályahálózaton közlekedő vállalkozó vasúti társaságokra is kiterjed.
(7) A biztonsági szabályzatot a közlekedési hatóság hagyja jóvá.”
103. § A Vtv. 36. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a vizsgaközpont e törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét.
(11) A felügyeleti szerv az ellenőrzés során a vizsgaközpont e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozó adatbázisaiba betekinthet, az ott tárolt adatokról, listákról másolatot vagy feljegyzést készíthet. Az így tudomására jutott személyes adatokat a felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzési eljárás lezárását követő egy év elteltével törli, kivéve, ha az ellenőrzés alapján hatósági eljárás indult, ilyen esetben az adatokat az eljárás befejezéséig kezeli, ideértve a közigazgatási per jogerős eldöntését is.
(12) Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a vizsgaközpont nem a jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységet és figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye, a felügyeleti szerv bírságot szab ki. A bírság mértéke 10 millió forintig terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.”
104. § A Vtv. A vasúti pályahálózathoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés alcíme a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § (1) A pályahálózat-működtető megkülönböztetésmentes módon, írásban szerződést köthet a vállalkozó vasúti társasággal a pályahálózat meghatározott részein a vállalkozó vasúti társaság részére történő előnyök nyújtására vonatkozóan. Az előnyök fajtái:
a) alacsonyabb költségek és
b) jobb teljesítmény.
(2) A pályahálózat-működtető minden további vállalkozó vasúti társasággal - annak kezdeményezésére - is köteles a pályahálózatnak a szerződés hatálya alá tartozó részére vonatkozóan ugyanolyan feltételekkel szerződést kötni, mint amilyen feltételekkel az (1) bekezdés szerinti szerződést megkötötték.
(3) A vasúti igazgatási szerv piacfelügyeleti eljárás keretében nyomon követi az (1) bekezdés szerinti szerződés végrehajtását, és amennyiben megállapítja, hogy a szerződés
a) új szereplőnek a vasúti piacra lépését akadályozza vagy
b) a vasúti piac felosztására vezet,
a szerződésben részes feleket kötelezi a szerződés megszüntetésére.”
105. § A Vtv. 76. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vasúti igazgatási szerv a 9/E. § (1) bekezdése szerinti eljárásában az eljárást felfüggeszti, ha a vasúti igazgatási szerv adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan az eljárásban döntés nem hozható.”
106. § A Vtv. 80. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:)
„g) a biztonsági keretszabályok érvényesítése és fejlesztése, a nemzeti szabályok érvényesítése és érvényesülésének figyelemmel kísérése, azok módosítására vonatkozó javaslat kidolgozása, a nem jogszabályban kihirdetett nemzeti szabályok kidolgozása és módosítása során szakmai egyeztetés lefolytatása a nemzeti szabályok kiadásáért felelős szakértői testülettel, a vasúti társaságokkal, a vasúti alrendszerek gyártóival és karbantartóival, a vasúti szolgáltatásokat igénybevevőkkel, valamint a vasúti munkavállalók képviselőivel,”
107. § A Vtv. 84/N. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja és ennek tényét rögzíti a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában - továbbá, ha a szervezet felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételek nem teljesítése a szervezet által végzett valamennyi tevékenységet érinti, akkor a szervezetet a nyilvántartásból törli -, ha a szervezet a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül nem igazolja.”
108. § (1) A Vtv. 88. § (1) bekezdése a következő 16. és 17. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„16. a működési engedélyezési eljárásnak, a működési engedély felfüggesztésének és visszavonásának, az ideiglenes engedély kiadásának, a működési engedélyhez nem kötött tevékenység esetén a bejelentésnek, valamint a vasúti igazgatási szervnek a vasúti társaságok tevékenységével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységének eljárási szabályait,
17. a vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a felügyeleti szervet, a felügyeleti szerv feladat- és hatáskörét, illetékességét, továbbá működési rendjét és eljárását, az általa kiszabható bírság részletszabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A Vtv. 88. § (2) bekezdése a következő 38. és 39. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„38. a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltéséhez szükséges vizsgán való részvételért fizetendő díjak körét és mértékét, valamint azok megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,
39. a nem jogszabályban kihirdetett nemzeti szabályok kidolgozásáért és kiadásáért felelős szakértői testület létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
109. § A Vtv.
a) 2. § 2.17. pontjában az „amelyek” szövegrész helyébe az „amely” szöveg,
b) 11/A. § (1) bekezdésében az „érdekében ugyanazon” szövegrész helyébe az „érdekében - az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel - ugyanazon” szöveg,
c) 33. § (1) bekezdésében a „nemzeti biztonsági szabályokban” szövegrész helyébe a „nemzeti szabályokban” szöveg,
d) 84/N. § (2) bekezdésében a „felfüggeszti a tevékenység folytatását” szövegrész helyébe a „megtiltja a tevékenység folytatását” szöveg
lép.
110. § Hatályát veszti a Vtv.
a) 79/F. § (1) bekezdés a) pontja,
b) 79/F. § (1a) bekezdése.
111. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 88. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörében és eljárásában:)
„a) az (EU) 2017/2394 rendelet 5. cikk (1) bekezdés.”
112. § A Gyftv. 18/B. § (1) bekezdésében az „A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „A fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet]” szöveg lép.
113. § Hatályát veszti a Gyftv. 88. § (2) bekezdés b) és c) pontja.
114. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet) 39. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
(Magánvezetéket a közcélú hálózatra közvetlenül csatlakozó felhasználó létesíthet a felhasználási helyén belül)
„c) olyan vételezők vagy más felhasználók villamosenergia-ellátása céljából, amelyek tevékenységei vagy termelési folyamatai egymás tevékenységeivel vagy termelési folyamataival műszaki és biztonsági okokból összefüggenek, vagy
d) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti nyilvános töltőberendezés létesítése céljából.”
(2) Hatályát veszti a Vet
a) 3. § 7a. és 7b. pontja,
b) 3. § 61. pontjában az „, ide nem értve az elektromos gépjármű töltését” szövegrész,
c) 3. § 61a. pontja,
d) 39. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy” szövegrész,
e) 74. § (1) bekezdés k) pontja,
f) az „Elektromos gépjármű töltésére vonatkozó engedély” alcím címe és a 90/B. §, valamint
g) 170. § (1) bekezdés 49. pontja.
115. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 120. §-a a következő w) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)
„w) a nyilvánosan működő részvénytársaság számára külön jogszabályban biztosított részvényesi azonosítás érdekében az értékpapírszámla-vezető részéről a nyilvánosan működő részvénytársaság részére nyújtott adatszolgáltatás.”
116. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.)
a) 28. § (1) bekezdésében az „A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „A fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet]”,
b) 56. § (3) bekezdés a) pontjában az „a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésének és melléklete 16. pontjának” szövegrész helyébe az „az (EU) 2017/2394 rendelet 5. cikk (1) bekezdésének és melléklete 9. pontjának”
szöveg lép.
117. § Hatályát veszti az Fttv.
a) 28. § (2) bekezdése,
b) 56. § (3) bekezdés b) pontja.
118. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 230. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatkörében és eljárásában:)
„a) az (EU) 2017/2394 rendelet,”
119. § Az Mttv. 183. § (2) bekezdésében az „a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet]” szöveg lép.
120. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 92. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az eljárás alá vont személy a cselekmény elkövetésekor fiatalkorú volt, az állam viseli a kirendelt ügyvéd eljárása során felmerült költséget.”
121. § A Szabs. tv. 125. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A bíróság a fiatalkorú eljárás alá vont személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete érdekében a tárgyalásról vagy annak meghatározott részéről a nyilvánosságot kizárhatja.”
122. § A Szabs. tv. 253. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„d) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
123. § A Ptk. 3:268. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a javadalmazási politikáról való véleménynyilvánító szavazás. A javadalmazási politikát annak jelentős változása esetén, de legalább négyévente a közgyűlés napirendjére kell tűzni.
(3) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén az előző üzleti évre vonatkozó javadalmazási jelentést véleménynyilvánító szavazás céljából a közgyűlés napirendjére kell tűzni.
(4) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről nem lehet közgyűlés tartása nélkül határozatot hozni.”
124. § A Ptk. 3:273. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A részvényes kérelmére a részvényesnek vagy az általa megjelölt személynek az igazgatóság köteles visszaigazolni, hogy a részvényes szavazatát a közgyűlésen szabályszerűen rögzítették és azt beszámították, kivéve, ha a szükséges tájékoztatás a részvényes rendelkezésére áll.”
125. § A Ptk. 3:279. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3:279. § [Határozatok nyilvánosságra hozatala]
(1) A nyilvánosan működő részvénytársaság a közgyűlésen hozott határozatokat köteles honlapján nyilvánosságra hozni.
(2) A nyilvánosan működő részvénytársaság a javadalmazási politikáját és a javadalmazási jelentést köteles honlapján nyilvánosságra hozni.”
126. § A Ptk. 3:281. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a konferencia-közgyűlésen elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő szavazásra kerül sor, biztosítani kell, hogy az elektronikus hírközlő eszközzel szavazó részvényes elektronikus visszaigazolást kapjon a szavazat leadásáról.”
127. § A Ptk. 5:100. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az önálló zálogjoggal terhelt zálogtárgy tulajdonjogát megszerző fél a biztosítéki szerződésben a zálogkötelezett helyébe lép. A biztosítéki szerződés szerint kielégíthető követelést kielégítő kötelezettet, zálogkötelezettet vagy harmadik személyt a megtérítési követelése biztosítására - ha az nem pénzügyi intézmény - az önálló zálogjog ranghelyén, annak helyébe lépő követelést biztosító zálogjog illeti meg. A megtérítési követelése biztosítékaként a követelést kielégítő pénzügyi intézményre az önálló zálogjog átszáll.”
128. § (1) A Ptk. 5:140. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alzálogjog jogosultja a zálogjogosultnak a zálogjogból fakadó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben e jogok gyakorlására a zálogjogosult maga is jogosult. Ha a követelést kézizálogjog biztosítja, a zálogjogosult az alzálogjog jogosultjának kérésére köteles a zálogtárgy birtokát részére átruházni.”
(2) A Ptk. 5:140. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a zálogjog tárgyául szolgáló követelés kezességgel van biztosítva, a zálogjogosult a kezességből fakadó jogait a követelés kezesével szemben - a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával - a kezesség jogosultjára irányadó szabályok szerint gyakorolhatja.”
129. § A Ptk. 5:142. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A zálogjoggal biztosított követelés megszűnése ellenére is fennmarad a zálogjog a követelést kielégítő személyes kötelezettet, zálogkötelezettet vagy harmadik személyt megillető megtérítési követelés biztosítására akként, hogy a fennmaradó zálogjog a megtérítési követelés jogosultját illeti meg.”
130. § (1) A Ptk. 8:6. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény:)
„d) az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;”
(való megfelelést szolgálja.)
(2) A Ptk. 8:6. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő s) ponttal egészül ki:
(E törvény:)
„r) a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
s) a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/828 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
131. § A Ptk. 5:99. § címében az „átruházása” szövegrész helyébe az „átruházása és megterhelése” szöveg lép.
132. § Hatályát veszti a Ptk. 8:6. § a), l), n) és p) pontja.
133. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 41. § (1) bekezdésében az „a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását” szövegrész helyébe az „a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] végrehajtását” szöveg lép.
(2) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 186. § (3) bekezdésében az „a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) és (6) bekezdésének” szövegrész helyébe az „az (EU) 2017/2394 rendelet 5. cikk (1) és 9. cikk (3) bekezdésének” szöveg lép.
134. § Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 186. § (4) bekezdése.
135. § A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a továbbiakban: Hbny.) 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A követelés elzálogosítására vonatkozó, az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti hitelbiztosítéki nyilatkozat alapján a követelést terhelő zálogjognak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzésével a Ptk. 5:99. § (4) bekezdése szerinti alzálogjogot is megalapítottnak kell tekinteni. Ha a zálogjog tárgyául szolgáló követelést az elzálogosításának hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzését követően biztosítják zálogjoggal, e követelést biztosító zálogjog megalapításával egyidejűleg kell megalapítottnak tekinteni a Ptk. 5:99. § (4) bekezdése szerinti alzálogjogot.”
136. § A Hbny. a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § Ha a zálogjoggal biztosított követelés zálogjoggal való megterhelésére irányuló zálogszerződést a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésének napján vagy azt megelőzően kötötték, az alzálogjogot a követelést terhelő zálogjognak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzése időpontjában az e törvénynek a Módtv. 135. §-ával megállapított 7. § (1a) bekezdése szerint megalapítottnak kell tekinteni.”
137. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a törvény a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (6)-(7) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet eljárásában.”
138. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 5. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
139. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 12. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) A kényszerintézkedés hatálya alatt álló fiatalkorú részére a (4) és az (5) bekezdésben foglaltakon túl a befogadáskor írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan
a) a letartóztatás megszüntetése, az enyhébb személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése, továbbá a letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtása iránti indítvány benyújtásához való jogról,
b) arról, hogy a részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen a törvényes képviselője is részt vehet és ebből a célból a törvényes képviselőnek a fogva tartó intézetbe történő belépését engedélyezni kell,
c) arról, hogy a tárgyaláson és az előkészítő ülésen a jelenléte kötelező, ennek érdekében előállítására kerülhet sor, vagy jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják,
d) az orvosi vizsgálat kezdeményezéséhez való jogról, különösen arról, hogy orvosi vizsgálatát törvényes képviselője vagy védője is kezdeményezheti,
e) a fogvatartás során a felnőtt korúaktól való elkülönítéshez, egészségi állapota megőrzéséhez, testi és szellemi fejlődésének biztosításához, oktatáshoz és képzéshez, fejlődése és reintegrációja érdekében megfelelő programokon való részvételhez, valamint a családi élethez való jogának e törvény szerinti kapcsolattartás keretében történő tényleges és rendszeres gyakorlásához való jogról,
f) a d) és az e) pontban foglalt jogai megsértése esetén az e törvény szerinti panaszjogról.”
(2) A Bv. tv. 12. §-a a következő (5b) és (5c) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Az (5a) bekezdés b) és d) pontja szerinti törvényes képviselővel kapcsolatos jogokról a fiatalkorút akkor kell tájékoztatni, ha van törvényes képviselője.
(5c) Az európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vett személy részére a (4)-(5a) bekezdésben foglaltakon túl a befogadásakor írásban, az általa értett nyelven, egyszerűen és közérthető módon tájékoztatást kell adni az európai elfogatóparancs tartalmának megismeréséhez való jogról, az egyszerűsített átadáshoz történő hozzájárulás lehetőségéről és jogkövetkezményeiről, valamint a hozzájárulás megtagadásának jogkövetkezményeiről.”
140. § A Bv. tv. 192. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A fiatalkorú részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel céljából megjelenő törvényes képviselőnek a fogva tartó intézetbe történő belépését engedélyezni kell.”
141. § A Bv. tv. 398. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A letartóztatott részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel céljából megjelenő védőnek a fogva tartó intézetbe történő belépését engedélyezni kell.”
142. § (1) A Bv. tv. 413. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fiatalkorúak letartóztatásának végrehajtására - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - az V. Fejezetnek a fiatalkorúakra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy fiatalkorú alatt érteni kell azt a tizennyolcadik életévét betöltött, de huszonegyedik életévét meg nem haladott terheltet is, akivel szemben fiatalkorú elleni büntetőeljárás indult.”
(2) A Bv. tv. 413. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A tizenhatodik életévüket be nem töltött fiatalkorúakat lehetőség szerint a többi fiatalkorútól külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell elhelyezni, kivéve, ha ez a fiatalkorú érdekével ellentétes.”
(3) A Bv. tv. 413. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A fiatalkorú részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel céljából megjelenő törvényes képviselőnek a fogva tartó intézetbe történő belépését engedélyezni kell.”
143. § A Bv. tv. „A fiatalkorúak letartóztatásának végrehajtására vonatkozó szabályok” című alcíme a következő 413/A. §-sal egészül ki:
„413/A. § (1) A fiatalkorú orvosi vizsgálatát - ideértve a látlelet felvételét - akkor is el kell végezni, ha ezt
a) a törvényes képviselője vagy
b) a védője
kérelmezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat következtetéseit írásban kell rögzíteni.
(3) Ha az (1) bekezdés alapján lefolytatott orvosi vizsgálat eredményeként a fiatalkorú egészségügyi ellátása nem vált szükségessé, és a törvényes képviselő vagy a védő - az erre vonatkozó figyelmeztetést követően - rövid időn belül ismételten, nyilvánvalóan alaptalan kérelmet nyújt be, az orvosi vizsgálatot el kell végezni, de a fogva tartó intézet parancsnoka a büntetés-végrehajtási bírónál rendbírság kiszabását kezdeményezheti. A rendbírság kiszabására és végrehajthatóságára a Be. 127. § (1)-(3) és (6)-(9) bekezdését, valamint a Be. 128. § (1) bekezdését kell alkalmazni.”
144. § A Bv. tv. 438. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) E törvény a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
145. § A Bv. tv.
a) 12. § (6) bekezdésében az „(5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(5) és (5a) bekezdésben” szöveg,
b) 12. § (7) bekezdésében a „(4)-(5a) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4)-(5a) és (5c) bekezdésben” szöveg,
c) 12. § (8) bekezdésében a „(3)-(5a) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3)-(5a) és (5c) bekezdés” szöveg, valamint a „(4)-(5a) bekezdés” szövegrészek helyébe a „(4)-(5a) és (5c) bekezdés” szöveg,
d) 399. § (3) bekezdésében az „- a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásait figyelembe véve - a törvényes képviselőre is alkalmazni kell.” szövegrész helyébe az „a törvényes képviselőre is alkalmazni kell azzal, hogy a törvényes képviselő a kapcsolattartásra ellenőrzés mellett, a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásait figyelembe véve jogosult.” szöveg
lép.
146. § (1) A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a továbbiakban: Ekpt.) 18/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik)
„a) az 5. alcím szerinti bejelentések vizsgálata, hiánypótlásra felszólítás, a bejelentésre vonatkozó követelményeket nem teljesítő személyre vagy szervezetre vonatkozóan bírság kiszabása, a jogszabályszerű bejelentésre vonatkozó követelményeket nem teljesítő személy vagy szervezet tevékenységének megtiltása,”
(2) Az Ekpt. 18/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik)
„c) az egyéb kötöttpályás tevékenységet végző személyekről és szervezetekről felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos kormányrendeletben meghatározott részletes szabályoknak való folyamatos megfelelés ellenőrzése, a feltételek nem teljesítése esetén az érintett tevékenység megtiltása,”
147. § Az Ekpt. 20/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja, és ennek tényét rögzíti az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában - továbbá, ha a személy vagy szervezet felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételek nem teljesítése a személy vagy szervezet által végzett valamennyi tevékenységet érinti, akkor a személyt vagy szervezetet a nyilvántartásból törli -, ha a személy vagy szervezet a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül nem igazolja.”
148. § Az Ekpt.
a) 1. § b) pontjában a „vasúti” szövegrész helyébe a „vasútnak nem minősülő” szöveg,
b) 18/A. § (7) bekezdésében a „határozatait” szövegrész helyébe a „határozatairól szóló közleményt” szöveg,
c) 20/A. § (2) bekezdésében a „felfüggeszti a tevékenység folytatását” szövegrész helyébe a „megtiltja a tevékenység folytatását” szöveg
lép.
1. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 5. melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Ez a törvény a 185. § (1) bekezdésében a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (6)-(7) bekezdés végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet eljárásában.”
