| a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló, | |||
| 2006. február 20-án aláírt megállapodás. | 13. cikk (3) bekezdés | ||
| 21. | Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormánya | ||
| és a Vietnámi Szocialista Köztársaság kormánya közötti, | |||
| a beruházások ösztönzéséről és védelméről szóló, | |||
| 2002. augusztus 1-jén aláírt megállapodás. | 14. cikk |
1. A 3. fejezet (Vitarendezés) A. szakaszának (A Felek közötti viták rendezése) és ezen eljárási szabályzatnak (a továbbiakban: szabályzat) az alkalmazásában:
(a) „tanácsadó”: az a személy, aki valamelyik Fél felkérésére tanácsot ad, vagy e Felet segíti a választottbírósági eljárással kapcsolatban;
(b) „választottbírói testület”: a 3.7. cikk (A választottbírói testület létrehozása) szerint létrehozott testület;
(c) „választottbíró”: a 3.7. cikk (A választottbírói testület létrehozása) szerint létrehozott választottbírói testület tagja;
(d) „asszisztens”: az a személy, aki valamely választottbíró megbízásának megfelelően kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott választottbíró részére;
(e) „panaszos Fél”: bármelyik Fél, amely a 3.5. cikk (A választottbírósági eljárás kezdeményezése) szerint választottbírói testület létrehozását kéri;
(f) „nap”: naptári nap;
(g) „bepanaszolt Fél”: az a Fél, amely állítólagosan megsértette a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseket;
(h) „eljárás”: eltérő rendelkezés hiányában a 3. fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A Felek közötti vitarendezés) szerinti választottbírói testület vitarendezési eljárása; valamint
(i) „Fél képviselője”: a Felek valamelyikének kormányzati szerve, ügynöksége vagy egyéb állami szervezeti egysége által kinevezett alkalmazott vagy más személy, aki a Felet a megállapodás szerinti vitarendezés céljából képviseli.
2. Eltérő megállapodás hiányában a bepanaszolt Fél köteles gondoskodni a meghallgatások logisztikai lebonyolításáról. A Feleknek meg kell osztaniuk a szervezési ügyekből eredő kiadásokat, ideértve a választottbíráknak fizetendő díjazást és kiadásokat is.
3. Az egyes Felek és a választottbírói testület köteles e-mailben továbbítani minden kérelmet, értesítést, írásbeli beadványt vagy egyéb dokumentumot a másik Fél számára, a választottbírósági eljárás keretében az írásbeli beadványok és kérelmek tekintetében pedig az egyes választottbírák számára. A választottbírói testületnek a dokumentumokat e-mailben is meg kell küldenie a Felek számára. Amennyiben nem bizonyítják ennek ellenkezőjét, az e-mail az elküldésének napján kézbesítettnek tekintendő. Amennyiben az igazoló dokumentumok bármelyikének mérete meghaladja a 10 megabájtot, akkor azokat a másik Fél számára – és adott esetben valamennyi választottbíró számára – az e-mail elküldését követő két napon belül egyéb elektronikus formátumban is rendelkezésre kell bocsátani.
4. A 3. szabálynak megfelelően továbbított dokumentumok másolatát e-mailben kell továbbítani a másik Félnek és adott esetben az egyes választottbíráknak az e-mail elküldésének napján telefaxon, ajánlott levélben, futárral, tértivevénnyel vagy egyéb olyan távközlési eszközzel is, amely rögzíti az elküldés tényét.
5. Minden értesítést Vietnám Tervezési és Beruházási Minisztériumához, illetőleg az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságához kell címezni.
6. A választottbírói testület eljárásához kapcsolódó bármilyen kérelemben, értesítésben, írásos beadványban vagy egyéb dokumentumban szereplő, elírásból származó csekély hibák egy új, a módosításokat egyértelműen feltüntető dokumentummal kijavíthatók.
7. Amennyiben valamely dokumentum kézbesítési határidejének utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy Vietnám vagy az Unió valamely hivatalos munkaszüneti napjára esik, a dokumentum határidőn belül kézbesítettnek tekintendő, amennyiben azt a következő munkanapon kézbesítették.
8. Amennyiben a 3.7. cikk (A választottbírói testület létrehozása) vagy a szabályzat 22., 23. és 49. szabálya szerint a választottbírót sorshúzással választják ki, a sorshúzást a panaszos Fél által meghatározott időpontban és helyszínen kell lebonyolítani, amelyről a bepanaszolt Felet haladéktalanul tájékoztatni kell. A bepanaszolt Fél dönthet úgy, hogy jelen kíván lenni a sorshúzáson. Mindenesetre a sorshúzást a jelen lévő Féllel vagy Felekkel kell végrehajtani.
9. Amennyiben a 3.7. cikk (A választottbírói testület létrehozása) vagy a szabályzat 22., 23. és 49. szabálya szerint a választottbírót sorshúzással választják ki, és a bizottságnak két elnöke van, mindkét elnök vagy megbízottjaik, illetve azokban az esetekben, ha a másik elnök vagy megbízottja nem fogadja el a sorshúzásban való részvételt, egy elnök egyedül végzi el a sorshúzást.
10. A Feleknek a kiválasztott választottbírákat értesíteniük kell kinevezésükről.
11. A 3.7. cikk (A választottbírói testület létrehozása) szerinti eljárás alapján kinevezett választottbíró köteles a kinevezéséről való értesítést követő öt napon belül megerősíteni az bizottság felé, hogy készen áll arra, hogy a választottbírói testület tagjaként szolgáljon.
12. A választottbíráknak fizetendő javadalmazást és a költségeket a WTO-előírásokkal összhangban határozzák meg. Egy-egy választottbíró asszisztensének díjazása nem lépheti túl az adott választottbíró díjazásának 50%-át.
13. A Feleknek a megállapodásukat követő három napon belül értesíteniük kell a választottbírói testületet a 3.6. cikk (A választottbírói testület feladatmeghatározása) szerint megállapított feladatairól.
14. A panaszos Félnek legkésőbb a választottbírói testület létrehozását követő 20 napon belül be kell nyújtania írásbeli beadványát. A bepanaszolt Félnek legkésőbb a panaszos Fél írásos beadványának kézhezvételét követő 20 napon belül kell írásban előterjesztenie válaszbeadványát.
15. Valamennyi ülést a választottbírói testület elnöke vezeti. A választottbírói testület felhatalmazhatja az elnököt arra, hogy igazgatási vagy eljárási döntéseket hozzon.
16. A 3. fejezet (Vitarendezés) eltérő rendelkezésének hiányában a választottbírói testület tevékenységét bármilyen eszköz felhasználásával folytathatja, többek között telefonon, telefaxon vagy számítógépes kapcsolaton keresztül.
17. Valamennyi ítélet megfogalmazása a választottbírói testület kizárólagos hatásköre, amely nem ruházható át.
18. Ha a 3. fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A Felek közötti viták rendezése), valamint a 7. (Eljárási szabályzat), a 8. (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) és a 9. melléklet (Közvetítői mechanizmus) rendelkezései által nem szabályozott eljárási kérdés merül fel, a választottbírói testület – a Felekkel folytatott konzultációt követően – megfelelő, az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető eljárást fogadhat el.
19. Amennyiben a választottbírói testület megítélése szerint az eljárásban alkalmazandó, a 3. fejezet (Vitarendezés) A. szakaszában (A Felek közötti viták rendezése) meghatározott határidőtől eltérő valamely határidő módosítása, illetve bármely más eljárási vagy adminisztratív kiigazítás szükséges, írásban kell értesítenie a Feleket a módosítás vagy kiigazítás okairól és a szükséges határidőről vagy kiigazításról.
20. Amennyiben a választottbírósági eljárásban egy választottbíró nem tud részt venni, lemond vagy helyettesíteni kell, mert nem felel meg a 8. mellékletben (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) szereplő magatartási kódex követelményeinek, az őt helyettesítő személyt a 3.7. cikk (A választottbírói testület létrehozása) és a 8–11. szabály szerint kell kiválasztani.
21. Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy egy választottbíró nem felel meg 8. melléklet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) követelményeinek, és ennek következtében le kell váltani, e Félnek az attól a naptól számított 15 napon belül értesítenie kell a másik Felet, hogy arra vonatkozó bizonyítékhoz jutott, hogy a választottbíró érdemben megsértette a 8. mellékletet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe).
22. Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy valamely, nem az elnöki tisztséget betöltő választottbíró nem felel meg a 8. melléklet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) követelményeinek, és ennek következtében le kell váltani, a Feleknek konzultációt kell folytatniuk, és amennyiben arról megegyeznek, új választottbírót választanak a 3.7. cikknek (A választottbírói testület létrehozása) és a 8–11. szabálynak megfelelően.
Ha a Felek a választottbíró leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, akkor a Felek bármelyike kérheti az ügynek a választottbírói testület elnöke elé való terjesztését, akinek a döntése végleges.
Amennyiben egy ilyen kérelmet követően az elnök úgy ítéli meg, hogy a választottbíró nem felel meg a 8. melléklet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) követelményeinek, és ennek következtében le kell váltani, az új választottbírót a 3.7. cikknek (A választottbírói testület létrehozása) és a 8–11. szabálynak megfelelően kell kiválasztani.
23. Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a választottbírói testület elnöke nem felel meg a 8. melléklet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) követelményeinek, és ennek következtében le kell váltani, a Feleknek konzultációt kell folytatniuk, és amennyiben arról megegyeznek, új elnököt választanak a 3.7. cikknek (A választottbírói testület létrehozása) és a 8–11. szabálynak megfelelően.
Ha a Felek az elnök leváltásának szükségességéről nem tudnak megállapodni, a Felek bármelyike kérheti az ügynek a 3.23. cikk (A választottbírók jegyzéke) (1) bekezdésének c) pontja alapján az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyek aljegyzékén szereplő másik személy elé terjesztését. A Bizottság elnöke vagy annak megbízottja sorshúzással választja ki ennek a személynek a nevét. Az így kiválasztott személynek az elnök leváltásának szükségességéről hozott döntése végleges.
Ha ez a személy úgy dönt, hogy az eredeti elnök nem felel meg a 8. melléklet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) követelményeinek, és ennek következtében le kell váltani, ennek a személynek a 3.23. cikk (A választottbírók jegyzéke) (1) bekezdésének c) pontja alapján az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyek aljegyzékén szereplő másik személyek közül sorshúzással kell kiválasztania az új elnököt. Az új elnök kiválasztásának a jelen szabály szerint meghozott döntéstől számított öt napon belül kell megtörténnie.
24. A választottbírói testület eljárásait fel kell függeszteni a 21–23. szabályban leírt eljárások végrehajtásának időtartamára.
25. A választottbírói testület elnökének a Felekkel és a választottbírákkal konzultálva kell kitűznie a meghallgatás napját és időpontját. Az elnök a napot és az időpontot írásban megerősíti a Felek számára. Ezt az információt az eljárás logisztikai szervezéséért felelős Félnek nyilvánosan közzé kell tennie, kivéve, ha a meghallgatás nem nyilvános. Amennyiben azt egyik Fél sem ellenzi, a választottbírói testület dönthet úgy is, hogy nem tart meghallgatást.
26. A választottbírói testület pótlólagos meghallgatásokat is kitűzhet, ha a Felek ebben megállapodnak.
27. A választottbírák mindegyikének az összes meghallgatáson végig jelen kell lennie.
28. A következő személyek jelen lehetnek a meghallgatáson, függetlenül attól, hogy az eljárás nyilvános-e:
(a) a Felek képviselői;
(b) a Felek tanácsadói;
(c) szakértők;
(d) adminisztratív személyzet, tolmácsok, fordítók és bírósági jelentéstevők; valamint
(e) a választottbírák asszisztensei.
29. A választottbírói testület előtti felszólalás joga kizárólag a Felek képviselőit és tanácsadóit, valamint a szakértőket illeti meg.
30. A meghallgatás napja előtt legkésőbb öt nappal mindkét Félnek be kell nyújtania a választottbírói testülethez azon személyek névsorát, akik a meghallgatáson az adott Fél nevében szóban fogják kifejteni álláspontjukat vagy előadást fognak tartani, illetve azokét az egyéb képviselőkét vagy tanácsadókét, akik a meghallgatáson jelen lesznek.
31. A választottbírói testületnek a meghallgatást a következő sorrendben kell végrehajtania, biztosítva, hogy a panaszos Fél és a bepanaszolt Fél egyenlő időt kapjon:
(a) a panaszos Fél érvelése;
(b) a bepanaszolt Fél érvelése.
(a) a panaszos Fél válasza;
(b) a bepanaszolt Fél viszontválasza.
32. A választottbírói testület a meghallgatás során bármikor kérdéseket intézhet a Felekhez vagy a szakértőkhöz.
33. A választottbírói testületnek gondoskodnia kell arról, hogy valamennyi meghallgatásról jegyzőkönyv készüljön, és hogy azt a lehető leghamarabb kézbesítsék a Felek számára. A Felek észrevételeket tehetnek a jegyzőkönyvhöz és a választottbírói testület ezen észrevételeket figyelembe veheti.
34. A meghallgatást követő 10 napon belül mindkét Fél kiegészítő írásos beadványt nyújthat be bármilyen olyan kérdéssel kapcsolatban, amely a meghallgatás során felmerült.
35. A választottbírói testület az eljárás során bármikor írásbeli kérdést intézhet az egyik vagy mindkét Félhez. A választottbírói testület által feltett kérdésekről mindkét Félnek másolatot kell kapnia.
36. A Felek kötelesek a választottbírói testület által feltett kérdésre adott írásbeli válaszukat másolatban a másik Fél számára is megküldeni. Mindkét Fél számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a másik Fél válaszának beérkezésétől számított öt napon belül e válaszokkal kapcsolatban írásbeli észrevételeket tehessen.
37. Az egyes Feleknek és tanácsadóiknak a választottbírói testülethez benyújtott és a másik Fél által bizalmasként megjelölt minden információt bizalmasan kell kezelniük. Ha az egyik Fél bizalmas változatban nyújtja be írásos előterjesztéseit a választottbírói testület számára, akkor a másik Fél kérésére köteles az előterjesztésben szereplő információ nem bizalmas összefoglalóját is elkészíteni, amely nyilvánosságra hozható, a kérelem vagy a beadvány benyújtásától – amelyik később történt – számított legfeljebb 15 napon belül, és a nem közzétett információk bizalmasságának indoklásával együtt. E szabályok egyik rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy saját álláspontjukat olyan mértékig nyilvánosságra hozzák, hogy az – amikor a másik Fél által benyújtott információra hivatkozik – ne fedje fel a másik Fél által bizalmasként megjelölt információkat. A választottbírói testület köteles zárt ülést tartani, ha a Felek beadványai és az érvelések bizalmas információkat tartalmaznak.
A Feleknek és tanácsadóiknak fenn kell tartaniuk a választottbírói testület előtt zajló meghallgatások titkosságát, amikor azokra zárt tárgyalás formájában kerül sor.
38. A választottbírói testület nem ülésezhet, illetve nem kommunikálhat egyik Féllel sem a másik Fél távollétében.
39. A választottbírók a többi választottbíró távollétében nem vitathatják meg az eljárás tárgyát képező ügy szempontjait az egyik Féllel vagy mindkét Féllel.
40. Amennyiben a Felek a választottbírói testület létrehozásától számított három napon belül nem állapodnak meg ettől eltérően, a választottbírói testület a Felek területén letelepedett, az adott Fél kormányától független természetes vagy jogi személyektől is kaphat önálló kezdeményezésű írásbeli beadványokat, amennyiben azt a választottbírói testület létrehozását követő tíz napon belül előterjesztik, és megfogalmazásuk tömör, a dupla sorközzel gépelt 15 oldal terjedelmet nem haladja meg, valamint közvetlenül kapcsolódnak a választottbírói testület által tárgyalt ténybeli vagy jogi kérdéshez.
41. A beadványnak leírást kell tartalmaznia az azt benyújtó természetes vagy jogi személyről, többek között feltünteti állampolgárságát vagy letelepedési helyét, tevékenységei jellegét, jogállását, általános célkitűzéseit, finanszírozásának forrását, és meghatározza, milyen tekintetben érdekelt az adott személy a választottbírósági eljárásban. A beadványt a Felek által a 44. és 45. szabály szerint választott nyelveken kell benyújtani.
42. A választottbírói testület ítéletében köteles felsorolni a hozzá beérkezett összes olyan beadványt, amely megfelel a 40. és 41. szabálynak. A választottbírói testület ítéletében nem köteles kitérni az ilyen beadványokban foglalt érvelésekre. Az ilyen beadványokat meg kell küldeni a Feleknek, hogy azok megtehessék észrevételeiket. A Feleknek tíz napon belül kell megküldeniük észrevételeiket, és a választottbírói testületnek figyelembe kell vennie ezeket.
43. A 3. fejezet (Vitarendezés) A. szakaszában (A Felek közötti viták rendezése) említett sürgős esetekben a választottbírói testület a Felekkel folytatott konzultációt követően adott esetben köteles kiigazítani a jelen szabályzatban említett határidőket, és e kiigazításokról értesítenie kell a Feleket.
44. A 3.3. cikkben (Konzultációk) említett konzultációk folyamán, és legkésőbb a 3.8. cikk (A választottbírói testület vitarendezési eljárásai) (2) bekezdésében említett ülés időpontjáig a Feleknek meg kell kísérelniük megállapodni a választottbírói testület előtti eljárás közös munkanyelvéről.
45. Ha a Felek nem tudnak megállapodni egy közös munkanyelvben, akkor mindkét Fél köteles az írásbeli beadványát a WTO egyik általa választott munkanyelvén beadni.
46. A választottbírói testület köteles ítéleteit a Felek által választott nyelven vagy nyelveken kibocsátani.
47. Bármelyik Fél tehet észrevételeket az e szabályzattal összhangban készült dokumentumok fordításának pontosságával kapcsolatban.
48. A választottbírói testület ítéletének fordítási költségeit a Felek egyenlő arányban viselik.
49. Ez a szabályzat szintén alkalmazandó a 3.3. cikk (Konzultációk), a 3.13. cikk (A zárójelentés teljesítésének észszerű határideje), a 3.14. cikk (A zárójelentés teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata), a 3.15. cikk (Ideiglenes jogorvoslatok az ítélet teljesítésének elmulasztása esetén) és a 3.16. cikk (Az ítélet teljesítésének elmulasztása esetén alkalmazott ideiglenes jogorvoslatok végrehajtása érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata) szerinti eljárásokra. A jelen szabályzatban megállapított határidőket az említett egyéb eljárásokra vonatkozóan ki kell igazítani a választottbírói testület ítéletének meghozatalára vonatkozó különleges határidőknek megfelelően.
1. E magatartási kódex alkalmazásában:
(a) „választottbíró”: a 3.7. cikk (A választottbírói testület létrehozása) szerint létrehozott választottbírói testület tagja;
(b) „asszisztens”: az a személy, aki valamely választottbíró megbízásának megfelelően kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott választottbíró részére;
(c) „jelölt”: olyan személy, akinek a neve a 3.23. cikkben (A választottbírók jegyzéke) említett választottbírói névjegyzéken szerepel, és akinek a választottbírói testület tagjává történő, 3.7. cikk (A választottbírói testület létrehozása) szerinti kinevezését megfontolás tárgyává teszik;
(d) „közvetítő”: a 9. mellékletnek (Közvetítői mechanizmus) megfelelően közvetítési eljárást folytató személy;
(e) „eljárás”: eltérő rendelkezés hiányában a 3. fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A Felek közötti vitarendezés) szerinti választottbírói testület vitarendezési eljárása; valamint
(f) „személyzet”: egy választottbíró tekintetében azok a személyek, akik az asszisztensen kívül a választottbíró irányítása és ellenőrzése alá tartoznak.
2. Valamennyi jelölt és választottbíró köteles elkerülni minden etikátlan viselkedést és az etikátlan viselkedés látszatát, köteles függetlenül és pártatlanul eljárni, elkerülni a közvetlen és közvetett összeférhetetlenséget, és példamutató magatartást tanúsítani annak érdekében, hogy a vitarendezési mechanizmus integritása és pártatlansága ne sérüljön. A korábbi választottbírák kötelesek eleget tenni az jelen magatartási kódex 15–18. szabályában leírt kötelezettségeknek.
3. Mielőtt kineveznék választottbíróvá a 3. fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A Felek közötti viták rendezése) alapján, a jelölt köteles nyilvánosságra hozni minden érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet, amely valószínűleg hatással lehet a jelölt függetlenségére vagy pártatlanságára, vagy amely a nem megfelelő viselkedés vagy elfogultság látszatát keltheti az eljárás során. E célból a jelölt köteles minden észszerű erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy az ilyen érdekekről, kapcsolatokról vagy ügyekről tudomást szerezzen.
4. A jelölt vagy választottbíró köteles a bizottsággal írásban közölni az e magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos ügyeket, a Felek által történő megfontolás céljából.
5. A választottbíró kinevezését követően is köteles minden észszerűen elvárható erőfeszítést megtenni azért, hogy tudomást szerezzen a jelen magatartási kódex 3. szabályában említett minden érdeket, kapcsolatot vagy kérdést, és azokat a bizottság írásbeli tájékoztatása útján a Felek által történő megfontolás céljából felfedje. A nyilvánosságrahozatali kötelezettség folyamatosan fennáll, és kötelezi a választottbírót arra, hogy az eljárás bármelyik szakaszában felfedjen minden ilyen érdeket, kapcsolatot vagy ügyet.
6. A választottbíró köteles rendelkezésre állni és feladatait az eljárás egésze folyamán alaposan és gyorsan, tisztességgel és gondossággal ellátni.
7. A választottbíró köteles csak az eljárás folyamán felmerült, az ítélethez szükséges kérdéseket vizsgálni, és e feladatot harmadik személyre nem ruházhatja át.
8. A választottbírónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak biztosítására, hogy asszisztensei és személyzete ismerjék az e magatartási kódex 2., 3., 4., 5., 16., 17. és 18. szabályában foglaltakat és betartsák azokat.
9. A választottbíró az eljárást illetően nem léphet ex parte kapcsolatba.
10. A választottbíró köteles elkerülni az elfogultság látszatát, és nem befolyásolhatja őt önérdek, külső nyomás, politikai megfontolás, társadalmi felháborodás, valamely Félhez való lojalitás vagy a kritikától való félelem.
11. A választottbíró közvetlenül vagy közvetve sem vállalhat olyan kötelezettséget vagy fogad el olyan előnyt, amely bármilyen módon hatással lehet kötelezettségeinek megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás látszatát keltheti.
12. A választottbíró nem használhatja fel a választottbírói testületben betöltött pozícióját semmilyen személyes vagy magánérdek előmozdítására, és elkerüli mindazokat a tevékenységeket, amelyek olyan látszatot kelthetnek, miszerint mások olyan különleges helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják őt.
13. A választottbíró nem hagyhatja, hogy magatartását vagy döntését pénzügyi, üzleti, hivatásbeli, személyes vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják.
14. A választottbírónak tartózkodnia kell attól, hogy olyan kapcsolatot létesítsen vagy pénzügyi érdekeltséget szerezzen, amely hatással lehet pártatlanságára, vagy amely észszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti.
15. Valamennyi korábbi választottbírónak el kell kerülnie minden olyan tevékenységet, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy a választottbírói testület ítéletéből előnye származott.
16. Egyetlen választottbíró vagy korábbi választottbíró sem fedhet fel vagy használhat fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos, vagy az eljárás során szerzett nem nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és semmilyen esetben sem fedhet fel vagy használhat fel ilyen információt arra, hogy saját maga vagy mások számára előnyre tegyen szert, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolja.
17. A választottbíró nem hozhatja nyilvánosságra a választottbírói testület ítéletét vagy annak részeit a 3. fejezet (Vitarendezés) A. szakaszának (A Felek közötti viták rendezése) megfelelő közzétételt megelőzően.
18. Egy választottbíró vagy korábbi választottbíró soha nem hozhatja nyilvánosságra a választottbírói testület tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely választottbíró véleményét.
19. A választottbíráknak nyilvántartást kell vezetniük és kimutatást készíteniük az eljárásra fordított időről és felmerült költségeikről, valamint az asszisztensük és személyzetük által ráfordított időről és költségekről.
20. Ez a magatartási kódex értelemszerűen alkalmazandó a közvetítőkre.
E melléklet célja annak megkönnyítése, hogy a 3.4. cikkben (Közvetítői mechanizmus) hivatkozott közvetítő segítségével zajló átfogó és gyors eljárás révén kölcsönösen elfogadott megoldást sikerüljön találni a Felek között.
2. CIKK
Információkérés
1. A közvetítői eljárás kezdeményezését megelőzően bármely Fél bármikor írásban információt kérhet a Felek közötti beruházásokat kedvezőtlenül érintő intézkedésre vonatkozóan. A Félnek, amelyhez a kérelmet intézték, 20 napon belül be kell nyújtania válaszát, mely az írásbeli kérelemben szereplő információval kapcsolatos észrevételeit tartalmazza.
2. Amennyiben a válaszadó Fél úgy véli, hogy nem áll módjában válaszát 20 napon belül benyújtani, tájékoztatnia kell a kérelmező Felet a határidő be nem tartásának okairól, valamint arról, hogy becslése szerint leghamarabb milyen időtartamon belül áll módjában benyújtani válaszát.
3. CIKK
A közvetítői eljárás kezdeményezése
1. Bármely Fél bármikor kérelmezheti, hogy a Felek közvetítői eljárást kezdjenek. Az ilyen kérelmet írásban kell közölni a másik Féllel. A kérelemnek kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy világosan bemutassa a kérelmező Fél számára problémát okozó pontokat, és:
(a) azonosítsa a kérdéses konkrét intézkedést;
(b) megnevezze azokat a Felek közötti beruházásokra gyakorolt feltételezett hátrányos hatásokat, amelyekkel az intézkedés a kérelmező Fél szerint jár vagy járhat; valamint
(c) kifejtse, hogy a kérelmező Fél szerint az említett kapcsolatok hogyan kötődnek az intézkedéshez.
2. A Felek csak kölcsönös megállapodással indíthatják meg a közvetítői eljárást. Az a Fél, amelyhez az (1) bekezdés szerinti kérelmet intézték, köteles jóhiszeműen mérlegelni a kérést, és a kézhezvétel napjától számított tíz napon belül írásban elfogadni, illetve elutasítani azt.
4. CIKK
A közvetítő kiválasztása
1. A közvetítői eljárás elindításakor a Feleknek törekedniük kell arra, hogy legkésőbb az e melléklet 3. cikkének (A közvetítői eljárás kezdeményezése) (2) bekezdésében említett válasz kézhezvételétől számított 15 napon belül megállapodjanak a közvetítő személyében.
2. Amennyiben a Felek az (1) bekezdésben meghatározott időszakon belül nem tudnak megállapodni a közvetítő személyéről, bármelyik Fél felkérheti a bizottság elnökét vagy elnökének megbízottját, hogy a 3.23. cikk (A választottbírók jegyzéke) szerint összeállított jegyzékről válassza ki sorshúzással a közvetítőt. A Felek képviselőit megfelelő időben fel kell kérni, hogy legyenek jelen a sorshúzáson. A sorshúzást mindenesetre az ott megjelent Fél vagy Felek jelenlétében kell lebonyolítani.
3. A (2) bekezdésben említett, bármely Fél általi választól számított öt munkanapon belül a bizottság elnöke vagy megbízottja köteles kiválasztani a közvetítőt.
4. Amennyiben a 3.23. cikkben (A választottbírók jegyzéke) meghatározott jegyzék nem kerül összeállításra a jelen melléklet 3. cikke (A közvetítői eljárás kezdeményezése) szerinti kérelem benyújtásáig, a közvetítőt az egyik vagy mindkét Fél által hivatalosan javasolt személyek közül sorshúzással kell kiválasztani.
5. A Felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítő nem lehet egyik Fél állampolgára sem.
6. A közvetítő köteles pártatlan és átlátható módon segíteni a Feleket abban, hogy tisztázzák az intézkedést és annak a beruházásra gyakorolt lehetséges hatásait, valamint kölcsönösen elfogadott megoldásra jussanak. A 8. melléklet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) értelemszerűen alkalmazandó a közvetítőkre. A 7. melléklet (Eljárási szabályzat) 3–7. (Értesítések) és 44–48. (Fordítás és tolmácsolás) szabálya értelemszerűen alkalmazandó.
5. CIKK
A közvetítői eljárás szabályai
1. A közvetítő kinevezését követő 10 napon belül a közvetítői eljárást kezdeményező Fél köteles írásban benyújtani a közvetítőnek és a másik Félnek a probléma részletes leírását, különösen a kérdéses intézkedés működését és a beruházásra gyakorolt hatásait. A probléma leírásának benyújtását követő 20 napon belül a másik Fél írásban észrevételeket tehet a probléma leírásához. Valamennyi Fél minden olyan információt megadhat problémaismertetésében vagy észrevételeiben, amelyet lényegesnek vél.
2. A közvetítő határozza meg a legmegfelelőbb módot az érintett intézkedés és a beruházásra gyakorolt lehetséges hatásainak tisztázására. A közvetítő különösen találkozókat szervezhet a Felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a Felekkel, segítséget kérhet a megfelelő szakértőktől és az érdekelt felektől, illetve konzultálhat velük, valamint a Felek kérésére bármely más további segítséget nyújthat. A megfelelő szakértőktől és érdekelt felektől kért segítséget, illetve a velük történő konzultációt megelőzően azonban konzultálnia kell a Felekkel.
3. A közvetítő tanácsot adhat és megoldást javasolhat a Felek számára mérlegelés céljából, akik a javasolt megoldást elfogadhatják vagy elutasíthatják, illetve eltérő megoldásban is megállapodhatnak. A közvetítő tanácsa, illetve észrevételei nem vonatkozhatnak a szóban forgó intézkedésnek e megállapodás rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségére.
4. A közvetítést annak a Félnek a területén kell lebonyolítani, amelyhez a kérelmet intézték, vagy – kölcsönös megegyezés alapján – bármilyen más helyen vagy módon.
5. A Feleknek törekedniük kell arra, hogy a közvetítő kinevezésétől számított 60 napon belül kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. A végleges megoldás elfogadásáig a Felek fontolóra vehetnek lehetséges ideiglenes megoldásokat, különösen akkor, ha az intézkedés romlandó árukra vonatkozik.
6. A megoldás elfogadására a bizottság határozatával kerülhet sor. Az így elfogadott megoldást bármely Fél a szükséges belső eljárásainak lezárulásától teheti függővé. A kölcsönösen elfogadott megoldásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvánosságra hozott változat nem tartalmazhat olyan információt, amelyet egy Fél bizalmasként jelölt meg.
7. A Felek kérésére a közvetítőnek írásban egy tényeken alapuló jelentéstervezetet kell kibocsátania a Felek számára, amely rövid összefoglalást tartalmaz a következőkről:
(a) a közvetítői eljárás tárgyát képező kérdéses intézkedés;
(b) a követett eljárások; valamint
(c) bármely kölcsönösen elfogadott megoldás, mely az említett eljárások végeredményeként jött létre, ideértve a lehetséges ideiglenes megoldásokat is.
A közvetítőnek 15 napot kell a Felek rendelkezésére bocsátania ahhoz, hogy észrevételeket fűzzenek a tényeken alapuló jelentéstervezethez. A közvetítő, a Felek által e határidőn belül benyújtott észrevételek mérlegelése után 15 napon belül írásban köteles megküldeni a Felek részére a tényeken alapuló zárójelentést. A tényeken alapuló jelentés nem tartalmazhat e megállapodás értelmezésére vonatkozó megállapításokat.
8. A közvetítői eljárást a következő esetekben kell lezárni:
(a) a kölcsönösen elfogadott megoldásnak a Felek által történő elfogadásával, az elfogadás időpontjában;
(b) a Felek kölcsönös megállapodásával a közvetítői eljárás bármelyik szakaszában, e megállapodás napján;
(c) a Felekkel való konzultációt követően a közvetítő írásbeli nyilatkozatával, mely szerint további közvetítői erőfeszítések már nem járnának eredménnyel, ezen nyilatkozat napján; vagy
(d) valamely Fél írásbeli nyilatkozatával, miután a közvetítői eljárás keretében megismerte a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, és megfontolta a közvetítő valamennyi tanácsát és az általa javasolt megoldásokat, ezen nyilatkozat napján.
6. CIKK
A kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása
1. Amennyiben a Felek megállapodtak egy megoldásban, mindkét Fél a megállapodott időtartamon belül köteles megtenni minden olyan intézkedést, amely a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtásához szükséges.
2. A végrehajtó Fél írásban tájékoztatja a másik Felet a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása érdekében tett lépésekről vagy intézkedésekről.
7. CIKK
Bizalmas kezelés és kapcsolat a vitarendezéssel
1. A Felek eltérő megállapodásának hiányában és e melléklet 5. cikke (A közvetítői eljárás szabályai) (6) bekezdésének sérelme nélkül, a közvetítői eljárás valamennyi lépését bizalmasan kezelik, ideértve a tanácsokat, illetve a javasolt megoldásokat is. Bármely Fél nyilvánosságra hozhatja azonban azt, hogy közvetítés van folyamatban.
2. A közvetítői eljárás nem sérti a Feleknek a 3. fejezet (Vitarendezés) vagy bármely más megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit.
3. A 3. fejezet (Vitarendezés) szerinti konzultációk nem szükségesek a közvetítői eljárás kezdeményezését megelőzően. A közvetítői eljárás kezdeményezése előtt azonban az adott Félnek célszerű élnie az e megállapodás együttműködésre és konzultációra vonatkozó egyéb rendelkezéseiben biztosított lehetőségekkel.
4. Az e megállapodás vagy bármely más megállapodás szerinti egyéb vitarendezési eljárásban egyik Fél sem támaszkodhat az alábbiakra vagy nem hozhatja fel bizonyítékként, és a testület sem veheti figyelembe az alábbiakat:
(a) a másik Fél által a közvetítői eljárás során képviselt álláspontok vagy az e melléklet 5. cikkének (A közvetítői eljárás szabályai) (2) bekezdése szerint összegyűjtött információk;
(b) az a tény, hogy a másik Fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást a közvetítés tárgyát képező intézkedésre; vagy
(c) a közvetítő által adott tanácsok vagy tett javaslatok.
5. A közvetítő nem lehet választottbíró vagy testületi tag az ezen megállapodás szerinti vitarendezési eljárásban, vagy a közvetítői részvételének tárgyát képezővel megegyező ügyet érintő, WTO-egyezmény szerinti vitarendezési eljárásban.
8. CIKK
Határidők
Az e mellékletben említett valamennyi határidő a Felek kölcsönös egyetértésével módosítható.
9. CIKK
Költségek
1. A közvetítői eljárásban való részvételből eredő kiadások esetében mindkét Félnek a saját kiadásait kell viselnie.
2. A Feleknek közösen és egyenlő mértékben kell megosztaniuk a szervezési ügyekből eredő kiadásokat, ideértve a közvetítőnek fizetendő díjazást és kiadásokat. A közvetítő díjazásának meg kell egyeznie a 7. melléklet (Eljárási szabályzat) 12. szabálya szerint a választottbírói testület elnökének díjazásával.
E melléklet célja annak megkönnyítése, hogy a 3.31. cikkben (Közvetítés) hivatkozott közvetítői mechanizmus segítségével zajló átfogó és gyors eljárás révén kölcsönösen elfogadott megoldást sikerüljön találni a Felek között.
A. SZAKASZ
A KÖZVETÍTŐ MECHANIZMUS SZERINTI ELJÁRÁS
2. CIKK
Az eljárás megindítása
1. Bármely jogvitát folytató fél bármikor kérelmezheti a közvetítői eljárás megindítását. Az ilyen kérelmet írásban kell közölni a másik féllel.
2. Amennyiben a kérelem e megállapodásnak az Unió hatóságai vagy az Unió tagállamainak hatóságai általi állítólagos megszegésével kapcsolatos, a kérelmet a 3.32. cikk (Kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat) szerint meghatározott alperesnek kell címezni. Amennyiben nem határoztak meg alperest, a kérelmet az Uniónak kell címezni. Amennyiben a kérelmet elfogadják, meg kell határozni, hogy az Unió vagy az Unió érintett tagállama a közvetítésben részt vevő fél.
3. A kérelemmel megkeresett jogvitát folytató félnek jóhiszeműen mérlegelnie kell a kérelmet, és 45 napon belül írásban el kell fogadnia vagy el kell utasítania azt, illetve amennyiben az ilyen kérelmet a 3.30. cikk (Konzultációk) szerint benyújtott konzultáció iránti kérelmet követően nyújtják be, akkor az írásbeli elfogadást vagy elutasítást 30 munkanapon belül kell megtenni.
4. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
(a) az ellentét vagy vita összefoglalása, ideértve adott esetben azon vonatkozó jogi eszközök megnevezését, amelyek elegendőek a kérelem felmerüléséhez vezető kérdés azonosításához;
(b) a kérelmező fél és képviselőinek neve és elérhetősége; valamint
(c) vagy a közvetítésről való megállapodás hivatkozása, vagy a másik jogvitát folytató fél vagy felek felkérése e közvetítői mechanizmus alapján történő közvetítésre.
3. CIKK
A közvetítő kiválasztása
1. Amennyiben a két jogvitát folytató fél megállapodik a közvetítői eljárásról, a jogvitát folytató feleknek vállalniuk kell, hogy a kérelemre kapott válasz kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül megállapodnak a közvetítő kiválasztásáról.
2. Ha a jogvitát folytató felek nem tudnak megállapodni a közvetítő kiválasztásáról a meghatározott időkereten belül, bármelyik jogvitát folytató fél kérheti a Bíróság elnökét, hogy sorshúzással jelöljön ki egy közvetítőt a Bíróság azon tagjai közül, akik sem az Unió egyik tagállamának, sem Vietnámnak nem állampolgárai.
3. A Bíróság elnökének a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül ki kell választania a közvetítőt.
4. A közvetítőnek pártatlan és átlátható módon kell segítenie a jogvitát folytató feleket abban, hogy kölcsönösen elfogadott megoldásra jussanak.
4. CIKK
A közvetítői eljárás szabályai
1. A közvetítőnek – kinevezését követően a gyakorlatban megvalósítható legrövidebb időn belül – megbeszélést kell folytatnia a jogvitát folytató felekkel személyesen, telefonon vagy bármilyen más kommunikációs csatornán keresztül a következőkről:
(a) a közvetítés lefolytatása, különös tekintettel az eljárással kapcsolatos nyitott kérdésekre, mint például a közvetítés alkalmainak nyelve és helyszíne;
(b) a közvetítés lefolytatásának ideiglenes ütemezése;
(c) bármely olyan jogi közzétételi kötelem, amely releváns lehet a közvetítés lefolytatása szempontjából;
(d) arról, hogy a jogvitát folytató felek meg akarnak-e írásban állapodni arról, hogy a közvetítés időtartama alatt a jogvitát folytató felek nem kezdenek vagy nem folytatnak a közvetítés tárgyával kapcsolatos egyéb más vitarendezési eljárást;
(e) arról, hogy vannak-e különleges előírások a vitát lezáró megállapodás jóváhagyásával kapcsolatban; valamint
(f) a pénzügyi kérdések, például a közvetítő díjazásának és költségeinek számítása és kifizetése a jelen melléklet 8. cikkének megfelelően (Költségek).
2. A közvetítő határozza meg a kérdéses intézkedés tisztázásának legmegfelelőbb módját. A közvetítő különösen megbeszéléseket szervezhet a jogvitát folytató felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a jogvitát folytató felekkel, segítséget kérhet megfelelő szakértőktől és az érdekelt felektől, illetve konzultálhat velük, valamint a jogvitát folytató felek kérésére bármely más további segítséget nyújthat. A megfelelő szakértőktől és érdekelt felektől kért segítséget, illetve a velük történő konzultációt megelőzően azonban konzultálnia kell a jogvitát folytató felekkel.
3. A közvetítő tanácsot adhat és megoldást javasolhat a jogvitát folytató felek számára mérlegelés céljából, akik a javasolt megoldást elfogadhatják vagy elutasíthatják, illetve eltérő megoldásban is megállapodhatnak. A közvetítő tanácsa, illetve észrevételei azonban nem vonatkozhatnak az intézkedésnek e megállapodással való összeegyeztethetőségére.
4. Az eljárást az érintett Fél területén kell lefolytatni, vagy kölcsönös megegyezés alapján bármilyen más helyen vagy módon.
5. Az (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel a jogvitát folytató feleknek törekedniük kell arra, hogy a közvetítő kinevezését követő 60 napon belül kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. A végleges megoldás elfogadásáig a jogvitát folytató felek lehetséges ideiglenes megoldásokról egyezhetnek meg.
6. Az Unió, az Unió valamelyik tagállama vagy Vietnám, mint a közvetítői eljárás egyik fele, közzéteheti a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, amennyiben a bizalmasként vagy védettként megjelölt információkat törölte a szövegből.
7. Az eljárást a következő esetekben kell befejezni:
(a) a kölcsönösen elfogadott megoldásnak a jogvitát folytató felek által történő elfogadásával, az elfogadás időpontjában;
(b) a jogvitát folytató felekkel való konzultációt követően a közvetítő írásbeli nyilatkozatával, mely szerint további közvetítői erőfeszítések nem járnának eredménnyel; vagy
(c) valamelyik jogvitát folytató fél írásbeli értesítésével.
B. SZAKASZ
VÉGREHAJTÁS
5. CIKK
A kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása
1. Amennyiben megoldás született, mindkét jogvitát folytató félnek törekednie kell arra, hogy a megállapodott időtartamon belül megtegyen minden olyan intézkedést, amely a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtásához szükséges.
2. A jogvitában részes végrehajtó fél köteles írásban tájékoztatni a jogvitában részes másik felet a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása érdekében tett lépésekről vagy intézkedésekről.
3. A jogvitát folytató felek kérésére a közvetítőnek tényeken alapuló írásbeli jelentéstervezetet kell kibocsátania a jogvitát folytató felek számára, amely rövid összefoglalást tartalmaz a következőkről:
(a) az említett eljárások tárgyát képező kérdéses intézkedés;
(b) a követett eljárások; valamint
(c) bármely közösen elfogadott megoldás, mely az említett eljárások végeredményeként jött létre, ideértve a lehetséges ideiglenes megoldásokat is.
4. A közvetítő a jogvitát folytató felek számára 15 munkanapon belül fűzhet észrevételeket a tényeken alapuló jelentéstervezethez. A közvetítőnek a jogvitát folytató felek határidőn belül benyújtott észrevételeinek mérlegelését követő 15 munkanapon belül írásban tényeken alapuló zárójelentést kell benyújtania a jogvitát folytató feleknek. A tényeken alapuló jelentés nem tartalmazhat e megállapodás értelmezésére vonatkozó megállapításokat.
C. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
6. CIKK
Kapcsolat a vitarendezéssel
1. A közvetítői mechanizmus szerinti eljárásnak nem célja, hogy e megállapodás vagy bármely másik megállapodás szerinti vitarendezési eljárás alapjául szolgáljon. Ilyen vitarendezési eljárásban egyik jogvitát folytató fél sem támaszkodhat az alábbiakra vagy nem hozhatja fel bizonyítékként, és semmilyen illetékes eljáró szerv nem veheti figyelembe az alábbiakat:
(a) a jogvitát folytató fél által a közvetítői eljárás során elfoglalt álláspontok;
(b) az a tény, hogy a jogvitát folytató fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást a közvetítés tárgyát képező intézkedésre; vagy
(c) a közvetítő által adott tanácsok vagy tett javaslatok.
2. E melléklet 4. cikke (A közvetítői eljárás szabályai) (1) bekezdésének d) pontja szerint született megállapodásra figyelemmel a közvetítői eljárás nem sérti a Felek és a jogvitát folytató felek 3. fejezet (Vitarendezés) szerinti jogait és kötelezettségeit.
3. A jogvitát folytató felek eltérő megállapodásának hiányában és e melléklet 4. cikke (A közvetítői eljárás szabályai) (6) bekezdésének sérelme nélkül, az eljárás valamennyi lépését bizalmasan kell kezelni, ideértve a tanácsokat, illetve a javasolt megoldásokat is. Bármely jogvitát folytató fél nyilvánosságra hozhatja azonban azt, hogy közvetítés van folyamatban.
7. CIKK
Határidők
Az e mellékletben említett valamennyi határidő a jogvitát folytató felek kölcsönös egyetértésével módosítható.
8. CIKK
Költségek
1. A közvetítői eljárásban való részvételből eredő kiadások esetében mindkét jogvitát folytató félnek a saját kiadásait kell viselnie.
2. A jogvitát folytató feleknek közösen és egyenlő mértékben kell megosztaniuk a szervezési ügyekből eredő kiadásokat, ideértve a közvetítőnek fizetendő díjazást és kiadásokat. A közvetítő díjazásának összhangban kell állnia a 3.38. cikk (Bíróság) (16) bekezdésének a Bíróság tagjaira vonatkozó rendelkezéseivel.
E magatartási kódex alkalmazásában:
(a) „tag”: a B. szakasz (A beruházók és a Felek közötti viták rendezése) szerint meghatározott Bíróság vagy Fellebbviteli Bíróság tagja;
(b) „közvetítő”: a 3.31. cikk (Közvetítés) és a 10. melléklet (Közvetítői mechanizmus a beruházók és a Felek közötti vitarendezés esetén) szerint a közvetítői eljárást lefolytató személy;
(c) „jelölt”: olyan személy, akinek a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tagjává történő kinevezését megfontolás tárgyává teszik;
(d) „asszisztens”: olyan személy, aki – valamely tag megbízatásának keretében – segíti a tagot kutatásában vagy támogatja a tagot feladatai ellátásában;
(e) „személyzet”: egy tag tekintetében azok a személyek, akik az asszisztensen kívül a tag irányítása és ellenőrzése alá tartoznak.
Valamennyi jelölt és tag köteles elkerülni minden szabálytalanságot és a szabálytalanság látszatát, független és pártatlan, továbbá köteles kerülni a közvetlen és közvetett összeférhetetlenséget.
1. Kiválasztását megelőzően a jelölt köteles nyilvánosságra hozni minden régebbi és jelenlegi érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet, amely valószínűleg hatással lehet függetlenségére vagy pártatlanságára, vagy amely a nem megfelelő viselkedés vagy elfogultság látszatát keltheti. E célból a jelölt köteles minden észszerű erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy az ilyen érdekekről, kapcsolatokról vagy ügyekről tudomást szerezzen.
2. A tagok kötelesek írásban tájékoztatni a jogvitát folytató feleket a jelen magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos információkról.
3. A tagok mindenkor kötelesek minden erőfeszítést megtenni azért, hogy megismerjenek az e magatartási kódex (1) bekezdésében említett minden érdeket, kapcsolatot vagy kérdést. A tagok kötelesek felfedni a jogvitát folytató felek számára az ilyen érdekeket, kapcsolatokat vagy kérdéseket.
1. A tagok kötelesek a teljes eljárás folyamán alaposan és gyorsan, tisztességgel és szorgalommal teljesíteni feladataikat.
2. A tagoknak csak az eljárás folyamán felmerült, az ítélethez szükséges kérdéseket kell vizsgálniuk, és e feladatot harmadik személyre nem ruházhatják át.
3. A tagok kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni annak biztosítására, hogy asszisztenseik és személyzetük ismerjék az e magatartási kódex 2., 3., 5. és 7. cikkében foglalt szabályokat, és betartsák azokat.
4. A tagok nem vitathatják meg az egyik jogvitát folytató féllel vagy a jogvitát folytató felekkel az eljárás tárgyát képező kérdés egyik aspektusát sem a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tanácsának többi tagja távollétében.
1. A tagok kötelesek függetlenül és pártatlanul eljárni, elkerülni az elfogultság vagy a szabálytalanság látszatát, önérdek, külső nyomás, politikai megfontolások, társadalmi nyomás, valamely Félhez vagy jogvitát folytató félhez való lojalitás vagy a kritikától való félelem által nem befolyásolva cselekedni.
2. A tagok közvetlenül vagy közvetve sem vállalhatnak olyan kötelezettséget vagy fogadnak el olyan előnyt, amely hatással lehet kötelezettségeik megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás látszatát keltheti.
3. A tagok nem használhatják fel a tagként betöltött pozíciójukat semmilyen személyes vagy magánérdek előmozdítására, és elkerülik mindazokat a tevékenységeket, amelyek olyan látszatot kelthetnek, miszerint mások olyan különleges helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják őket.
4. A tagok nem engedhetik, hogy pénzügyi, üzleti, hivatásbeli, családi vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják magatartásukat vagy ítéletüket.
5. A tagoknak tartózkodniuk kell attól, hogy olyan kapcsolatot létesítsenek vagy pénzügyi érdekeltséget szerezzenek, amely hatással lehet pártatlanságukra, vagy amely észszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti.
1. Valamennyi korábbi tagnak el kell kerülnie minden olyan cselekményt, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság határozatából vagy ítéletéből előnye származott.
2. A 3.38. cikk (Bíróság) (5) bekezdésének és a 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (9) bekezdésének sérelme nélkül a tagok kötelesek vállalni, hogy megbízatásuk lejártát követően nem vesznek részt a következőkben:
(a) olyan beruházási vitákban, amelyek függőben voltak a Bíróságon vagy a Fellebbviteli Bíróságon megbízatási idejük lejárta előtt;
(b) olyan beruházási vitákban, amelyekkel a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tagjaként foglalkoztak és olyan vitákban, amelyek ténybeli helyzete közös az ilyen vitákkal, illetve az ilyen vitákkal azonos eseményekre és körülményekre vezethetők vissza.
3. A tagok kötelesek vállalni, hogy megbízatásuk lejártát követően három évig nem járnak el olyan fél képviselőjeként, aki a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság által tárgyalt jogvitában részes fél volt.
4. Amennyiben a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság elnökét arról tájékoztatják, vagy másképpen a tudomására jut, hogy a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság egy korábbi tagja állítólag az (1)–(3) bekezdés szerinti kötelezettségeivel össze nem egyeztethető módon járt el, – adott esetben – a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság elnökének meg kell vizsgálnia a kérdést, és biztosítania kell a korábbi tag számára a meghallgatás lehetőségét, majd az ellenőrzést követően tájékoztatnia kell erről a következőket:
(a) a szakmai szervezetet vagy más hasonló intézményt, amelynek tagja a korábbi tag;
(b) a Feleket; valamint
(c) bármely más releváns beruházási bíróság vagy fellebbviteli bíróság elnökét, a megfelelő intézkedések kezdeményezése céljából.
A Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság elnöke köteles nyilvánosságra hozni az arra vonatkozó határozatát, hogy az a)–c) pont szerinti intézkedést tesz, valamint határozatának indokait is.
1. A tagok vagy korábbi tagok semmikor sem nem fedhetnek fel vagy használhatnak fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos, vagy az eljárás során szerzett nem nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és semmilyen esetben sem fedhetnek fel vagy használhatnak fel ilyen információt arra, hogy saját maguk vagy mások számára előnyre tegyenek szert, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolják.
2. A tagok a 3.46. cikk (Az eljárás átláthatósága) átláthatósági rendelkezéseinek megfelelő közzétételt megelőzően nem hozhatják nyilvánosságra a határozatot vagy ítéletet, vagy ezek részét.
3. A tagok vagy korábbi tagok semmikor sem hozhatják nyilvánosságra a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely tag bármilyen véleményét.
A tagoknak nyilvántartást kell vezetniük és kimutatást kell készíteniük az eljárásra fordított idejükről és felmerült költségeikről.
Az e magatartási kódexben a tagok és a korábbi tagok részére előírt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a közvetítőkre is.
1. A Bíróság elnökét és a Fellebbviteli Bíróság elnökét konzultatív testület segíti, amely segít biztosítani e magatartási kódex és a 3.40. cikk (Etika) megfelelő alkalmazását, valamint ilyen rendelkezés esetén bármely más feladat elvégzését.
2. A konzultatív testület az alelnökökből, valamint a Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság két legidősebb tagjából áll.
1. A 3.34. cikk (Egyéb keresetek) (1) bekezdésétől eltérve az Uniós Fél beruházója nem nyújthat be a Bírósághoz a 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakasza (A beruházók és a Felek közötti viták rendezése) szerinti arra vonatkozó keresetet, hogy Vietnám megsértett egy, a 2.1. cikkben (Hatály) hivatkozott rendelkezést, ha a beruházó már benyújtott a 2.1. cikkben (Hatály) hivatkozott azonos rendelkezés állítólagos megsértéséről szóló másik keresetet egy vietnámi bíróság vagy közigazgatási bíróság, illetve bármilyen nemzetközi választottbíróság eljárásában.
2. A 3.34. cikk (Egyéb keresetek) (2) és (3) bekezdésétől eltérve, amennyiben Vietnám az alperes, az Uniós Fél beruházója nem nyújthat be olyan keresetet a Bírósághoz a 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakasza (A beruházók és a Felek közötti viták rendezése) alapján, amely szerint egy intézkedés nem összeegyeztethető a 2. fejezet rendelkezéseivel, ha a beruházót közvetlen vagy közvetett módon ellenőrző, illetve az adott beruházó közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló személy (a továbbiakban: érintett személy) már keresetet nyújtott be a Bírósághoz vagy bármely másik hazai vagy nemzetközi bírósághoz vagy törvényszékhez, mely kereset szerint ugyanazon rendelkezést sértették meg ugyanazon beruházás vonatkozásában, valamint:
(a) ezen érintett személy keresetét ítélet, határozat vagy más megoldás lezárta; vagy
(b) ezen érintett személy keresete függőben van, és ez a személy nem volta vissza az ilyen függőben lévő keresetét.
3. A jelen melléklet (1) vagy (2) bekezdésének hatályába bele nem tartozó keresetek a 3.34. cikk (Egyéb keresetek) hatálya alá esnek.
1. A 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (10) bekezdése szerint létrehozott Fellebbviteli Bíróság munkarendje a következőket foglalja magukba, illetve a következőkkel foglalkozik:
(a) a Fellebbviteli Bíróság tanácsainak tanácskozásaival, illetve a Fellebbviteli Bíróság tagjai közötti kommunikációval kapcsolatos gyakorlati kérdések;
(b) az iratok és igazoló dokumentumok kézbesítésével kapcsolatos kérdések, ideértve az ilyen dokumentumokban előforduló elírások javítására vonatkozó szabályokat is;
(c) a Fellebbviteli Bíróság egy tagjának halála, lemondása, cselekvőképtelensége vagy az egyik tanácsból, illetve a Fellebbviteli Bíróságból való elmozdítása esetén az eljárás ideiglenes felfüggesztésével kapcsolatos eljárási aspektusok;
(d) a Fellebbviteli Bíróság tanácsainak határozataiban előforduló elírások helyesbítésére vonatkozó szabályok;
(e) ugyanazon ideiglenes ítélethez kapcsolódó két vagy több fellebbezés egyesítésére vonatkozó szabályok; valamint
(f) a fellebbezési eljárás nyelvére vonatkozó szabályok, amely eljárást elvben ugyanazon a nyelven kell lefolytatni, mint ami annak a Bíróságnak az eljárási nyelve, amelyen a fellebbezés tárgyát képező ideiglenes ítéletet meghozták.
2. Az munkarend magába foglalhatja a következő szempontokra vonatkozó irányadó elveket is, amelyek később a Fellebbviteli Bíróság tanácsainak eljárási végzései útján is kezelhetők:
(a) a Fellebbviteli Bíróság tanácsai beadványainak és meghallgatásainak indikatív ütemterve és szakaszolása;
(b) az eljárás lefolytatásával kapcsolatos logisztikai szempontok, például a Fellebbviteli Bíróság tanácsai által tartott tanácskozások és meghallgatások helyszíne, valamint a jogvitát folytató felek képviseletének módozatai; valamint
(c) a tanács és a jogvitát folytató felek közötti előzetes eljárásügyi konzultációk és esetleges meghallgatás előtti konferenciák.
