4. 53. § (5) bekezdésében a „, kivéve, ha a Kormány az álláshely kormányhivatal általi betöltését engedélyezi” szövegrész,
5. 57. § (10) bekezdése,
6. 58. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „szabályzatban” szövegrész,
7. 62. § (7) és (8) bekezdése,
8. 76. § (11) bekezdése,
9. 77. § (2) bekezdése,
10. 77. § (3) bekezdés b) pontjában az „- a Kormány rendeletében meghatározottak szerint -” szövegrész,
11. 78. § (1), (2) és (4) bekezdésében a „kormányrendeletben” szövegrész,
12. 78. § (3) bekezdésében az „- a Kormány rendeletében megállapítottak szerint -” szövegrész,
13. 82. § (13) bekezdése,
14. 88. § (4) bekezdése,
15. 88. § (5) bekezdés a) pontjában a „169. §-át,” szövegrész,
16. 95. § (4) bekezdésében az „és a kormányhivatal” szövegrész,
17. 104. § (1) bekezdés g) pontjában és a (8) bekezdés nyitó szövegrészében a „határozatlan időre kinevezett” szövegrész,
18. 107. § (1) bekezdés f) és h) pontja,
19. 107. § (11) bekezdése,
20. 112. § (7) bekezdése,
21. 131. § (2) és (3) bekezdése,
22. 151. § (3) bekezdésében a „lemondással” szövegrész,
23. 161. § (2) bekezdésében a „legfeljebb 6 hónapos korában” szövegrész,
24. 169. §-a,
25. 179. § (1) bekezdés d) pontja,
26. 180. § (6) bekezdése,
27. 225. § (4) bekezdése,
28. 226. § (2) bekezdésének második és harmadik mondata,
29. XXXIV. Fejezete,
30. 267-269. § és 271-276. §-a,
31. 277. § (1) bekezdésében a „szakkérdéssel összefüggő” szövegrész,
32. 277. § (2) bekezdésének b) és c) alpontjában a „szakkérdéssel összefüggő” szövegrész,
33. 280. § (1) bekezdés 13. pontjában az „, a jegyes” szövegrész,
34. 280. § (2) bekezdése,
35. 281. § (1) bekezdés 2. pontja,
36. 281. § (4) bekezdés 4. pontja,
37. 281. § (5) és (11) bekezdése,
38. 284. § (6) bekezdése,
39. 291. § (3a) bekezdése,
40. 2. melléklete,
41. 3. melléklet IV. rész 26. pontja.
74. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24/A. § (6) bekezdésében az „állami tisztviselője,” szövegrész.
75. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése a következő 61. ponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„61. a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti özvegyi ellátással kapcsolatos eljárás;”
76. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 53. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„53. közszolgálati kötelezettség:
a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony,
b) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony,
c) a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony,
d) az Állami Számvevőszékről szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony,
e) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény szerinti ügyész szolgálati jogviszony,
f) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti jogviszony,
g) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony,
h) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati viszony,
i) rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény szerinti rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony,
j) a honvédelmi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszony,
k) jogszabály által mentelmi jogot biztosító jogállás
keretében végzett kötelezettség;”
77. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a) 8. § (2) bekezdés d) pontjában a „kormányzati szerveknek” szövegrész helyébe a „kormányzati igazgatási szerveknek” szöveg,
b) 58. § (5) bekezdés a) pontjában a „kormányzati szolgálati jogviszony” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony” szöveg,
c) 58. § (6) bekezdés a) pontjában az „a kormánytisztviselő,” szövegrész helyébe az „a kormánytisztviselő, a kormányzati igazgatás tisztségviselője,” szöveg
lép.
78. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 25/C. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és kormánytisztviselőre, köztisztviselőre, kormányzati és közszolgálati ügykezelőre, valamint a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadásra tekintettel a kormányzati szolgálati jogviszony, a közszolgálati jogviszony vagy a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.”
79. § A Kjt. 25. § (2) bekezdés b) pontja a következő 3. alponttal egészül ki:
(A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:
áthelyezéssel)
„3. e törvény és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény”
(hatálya alá tartozó munkáltatók között.)
80. § A Kjt. a következő 25/D. §-sal egészül ki:
„25/D. § Ha a közalkalmazotti jogviszonyt létesítő személy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.”
81. § A Kjt. 37. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni)
„c) a 25/D. § szerinti, két jogviszony közötti időtartamot.”
82. § A Kjt. 87/A. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni)
„m) a 25/D. § szerint a két jogviszony között”
(töltött időt.)
83. § (1) Hatályát veszti a Kjt. 25/C. §
a) (4) bekezdésében az „, a kormányzati igazgatásról szóló törvény”, illetve a „politikai szolgálati, biztosi,” szövegrész,
b) (6) bekezdésében az „, a kormányzati igazgatásról szóló”, illetve a „politikai szolgálati, biztosi,” szövegrész,
c) (7) bekezdésében a „vagy a kormányzati igazgatásról szóló törvény” szövegrész,
d) (8) bekezdésében a „politikai szolgálati, biztosi,” szövegrész, illetve az „a politikai szolgálati jogviszonyra, biztosi jogviszonyra,” szövegrész,
e) (11) bekezdésében az „a politikai szolgálati jogviszonyra, biztosi jogviszonyra,” szövegrész,
f) (12) bekezdésében a „politikai szolgálati, biztosi,” szövegrész,
g) (13) bekezdés b) pontjában a „politikai szolgálati, biztosi” szövegrész.
(2) Hatályukat vesztik a Kjt. 25/C. §
a) (9) bekezdésében a „politikai szolgálati, biztosi,” szövegrészek,
b) (12) bekezdésében a „vagy a kormányzati igazgatásról szóló törvény” szövegrészek.
84. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Testület” szövegrész helyébe az „az alapvető jogok biztosa” szöveg lép.
85. § Hatályát veszti az Rtv.
a) 6/A. §-át megelőző alcím címe,
b) 6/A-6/D. §-a,
c) 93. §-a és 93/A. §-a.
86. § (1) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elnököt a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetmény illeti meg.”
(2) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 13. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A főtitkárt a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetmény illeti meg.
(4b) A főtitkárhelyettes illetménye a főtitkár illetményének 90%-a. (4c) A (4)-(4b) bekezdés szerinti illetményen túl
a) az elnököt miniszteri juttatás és évente 40 munkanap szabadság,
b) a főtitkárt közigazgatási államtitkári juttatás és évente 40 munkanap szabadság, valamint
c) a főtitkárhelyettest helyettes államtitkári juttatás és évente 40 munkanap szabadság
illeti meg.”
87. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/D. § (1) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatal” szöveg lép.
88. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 4. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: Jövedelemszerzés helye:)
„e) kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, közszolgálati, közalkalmazotti, bírói, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati jogviszony, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának hivatásos szolgálati jogviszonya, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya, továbbá az említett jogviszonyok bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti viszony alapján megszerzett jövedelem esetében - a d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam;”
89. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
90. § Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pont it) alpontja.
91. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a, az elnökhelyettes illetménye az elnök havi illetményének 90%-a, a főtitkár illetménye az elnök havi illetményének 60%-a.”
(2) A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 42. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Versenytanács tagjának az illetménye az Elnök havi illetményének 50%-a.
(1b) Az (1) bekezdés szerinti illetményen túl a Gazdasági Versenyhivatal
a) elnöke miniszteri,
b) elnökhelyettese államtitkári, valamint
c) főtitkára helyettes államtitkári
juttatásra jogosult.”
92. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 21. § (4) bekezdésében a „központi közigazgatási” szövegrész helyébe a „központi kormányzati igazgatási” szöveg lép.
93. § Hatályát veszti a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 21. § (4) bekezdésében az „, állami tisztviselő” szövegrész.
94. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 8. § (1) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatal” szöveg lép.
95. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés o) pontjában a „kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy állami szolgálati jogviszony” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi vagy közszolgálati jogviszony” szöveg lép.
96. § Hatályát veszti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57/A. § (6) bekezdésében és 62. § (1) bekezdés 1. pont 1.2. alpontjában a „ ,valamint állami tisztviselők” szövegrész.
97. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „vendégoktatói” szövegrész helyébe a „vendégoktatói vagy külügyi szakmai” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „ , a Független Rendészeti Panasztestület tagja” szövegrész.
98. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § (5) és (7) bekezdésében a „kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban,” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi vagy közalkalmazotti jogviszonyban,” szöveg lép.
99. § Hatályát veszti a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § d) pontjában az „, állami szolgálati” szövegrész.
100. § Hatályát veszti a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 27. § (6) bekezdés c) pontjában a „ ,vagy állami szolgálati” szövegrész.
101. § A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: MNMNKtv.) 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárásban ügyintéző, illetve kiadmányozási jog felhatalmazottja csak olyan személy lehet, aki a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek kinevezhető lenne. A kiadmányozási jog felhatalmazottjára és az ügyintézőre a kormányzati igazgatásról szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.”
102. § Az MNMNKtv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Összeférhetetlen a kamarai tisztséggel, ha valaki a növényvédelmi szakigazgatásban vezetőként osztályvezető, illetve annál magasabb beosztásban kormányzati szolgálati jogviszonyban áll vagy politikai pártban tisztséget tölt be.”
103. § Az MNMNKtv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyek - ha kizárólag e jogviszony keretei között eljárva végeznek kamarai tagsághoz kötött tevékenységet - a kamarai tagságot önként vállalhatják.”
104. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A főigazgató a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre, a főigazgató-helyettes a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult. A főigazgató és a főigazgató-helyettes egyéb juttatásait az Országgyűlés elnöke állapítja meg.”
105. § A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény 3. § (7) bekezdésében az „állami vezető” szövegrész helyébe a „politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg lép.
106. § Hatályát veszti az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
a) 7. § (2) bekezdés f) pontjában az „állami szolgálati jogviszonyban,”,
b) 16. §-át megelőző alcím címében az „állami szolgálati jogviszony és”,
c) 16. § (1) bekezdésében az „, állami szolgálati jogviszony”,
d) 16/A. §-át megelőző alcím címében, 16/A. § b) pontjában, 16/B. § (1) és (3) bekezdésében a „vagy állami szolgálati”,
e) 16/B. § (2) bekezdésében a „vagy állami”,
f) 16/B. § (6) bekezdésében az „, állami szolgálati”
szövegrész.
107. § (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatóság elnöke a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult.”
(2) Az Ebktv. 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A hatóság elnöke az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl miniszteri juttatásra jogosult.”
108. § (1) Az Ebktv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatóság elnökhelyettese a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult.”
(2) Az Ebktv. 43. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A hatóság elnökhelyettese az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl államtitkári juttatásra jogosult.”
109. § Az Ebktv. 3. § (1) bekezdés a) pontjában a „közszolgálati jogviszony” szövegrész helyébe a „közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony” szöveg lép.
110. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 70. § (2) bekezdésében a „közszolgálati tisztviselőkről” szövegrész helyébe a „kormányzati igazgatásról” szöveg lép.
111. § Hatályát veszti a Vtv.
a) 67/V. § (1) bekezdés a) pontjában az „állami szolgálati jogviszonyt,”,
b) 67/V. § (2) bekezdés a) pontjában az „állami szolgálati jogviszonyt”,
c) 72. §-ában az „, állami szolgálati”,
d) 73. §-át megelőző alcím címében az „, ÁLLAMI TISZTVISELŐJE”,
e) 73. § (1)-(5) bekezdésében, 74. § (1) és (2) bekezdésében az „, állami tisztviselője”,
f) 75. §-ában az „, állami tisztviselő” és az „, állami tisztviselőnek”,
g) 79/E. § (4) bekezdésében az „, állami tisztviselőjére”
szövegrész.
112. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kamarai tisztséget nem viselhet, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja nem lehet a Kormány tagja, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai felsővezető, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, az egészségügy irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vevő kormánytisztviselő, országgyűlési képviselő, politikai párt vagy az egészségügy területén működő más érdekvédelmi szervezet tisztségviselője, polgármester.”
113. § Az Ekt. 14/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Aki egészségügyi tevékenységet közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony keretében eljárva, nem kizárólag egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben végez, kérheti kamarai tagsága szüneteltetését, vagy - ha kamarai tagsággal nem rendelkezik - e jogviszonya keretében az egészségügyi tevékenységet kamarai tagság nélkül is végezheti. Ha a közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy további - nem közszolgálati, kormányzati szolgálati - jogviszonyban is egészségügyi tevékenységet végez vagy kíván végezni, e további jogviszonyában az egészségügyi tevékenység végzésének feltétele a kamarai tagság. Ez utóbbi esetben a közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenységgel összefüggésben valamennyi kamarai tagságból eredő jog és kötelezettség szünetel.”
114. § Hatályát veszti az Ekt.
a) 14/A. § (4) bekezdésében az „, állami szolgálati”,
b) 21. § (2) bekezdésében az „állami szolgálati vagy”
szövegrész.
115. § A döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény 2. § (1) bekezdésében az „Az állami vezető” szövegrész helyébe az „A politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg lép.
116. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 23. pontjában az „az állami tisztviselőkről szóló törvény szerinti állami szolgálati jogviszony” szövegrész helyébe az „a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony” szöveg lép.
117. § Hatályát veszti az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 44. § (1) bekezdésében az „állami tisztviselője,” szövegrész.
118. § Hatályát veszti a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 4. § (3) bekezdésében az „ , állami tisztviselője” szövegrész.
119. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot
a) a szervnél politikai felsővezetőként politikai szolgálati jogviszonyban vagy szakmai felsővezetőként kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyre,
b) a szervnél szakmai vezetőként kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyre,
c) a szervnél vezetőként közszolgálati jogviszonyban álló személyre,
d) a szervvel vezető beosztással rendelkező, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személyre,
e) a szervnél vezető beosztással rendelkező, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személyre, illetve
f) a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt álló és kormányrendeletben a központi államigazgatási szervnél irányítási jogkörrel felruházott kormánybiztosra
átruházhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv vezetője nevében jár el.”
120. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 51. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Annak az államtitkárnak az alapilletménye, aki egyidejűleg országgyűlési képviselői mandátumot is betölt, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 12-szerese.
(2) Az (1) bekezdés szerinti államtitkár illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.
(3) Az (1) bekezdés szerinti államtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.
(4) Az (1) bekezdés szerinti államtitkár alapilletményét a miniszter át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.”
(2) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 51. §-a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó államtitkár a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a miniszter állapítja meg.
(6) Az (1)-(5) bekezdés alkalmazásában a miniszter alatt a miniszterelnököt kell érteni, ha az államtitkár tevékenységét a miniszterelnök irányítja.”
121. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
a) 4. §-át, valamint 14. §-át megelőző alcím címében a „Földalapkezelő Szervezet” szövegrész helyébe a „Földügyi Központ” szöveg,
b) 4. § (3) bekezdés a) pontjában az „állami vezető” szövegrész helyébe a „politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,
c) 7. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „NFA” szövegrész helyébe az „NFK” szöveg
lép.
122. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 28/C. § (1) bekezdésében és 28/C. § (2) bekezdés c) pontjában a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatal” szöveg lép.
123. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
a) 111/A. § (5) bekezdésében az „állami vezető” szövegrész helyébe a „politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,
b) 118. § (1) bekezdés c) pontjában a „kormánytisztviselő, állami tisztviselő” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő” szöveg
lép.
124. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 12. § (4) bekezdésében az „állami vezetői” szövegrész helyébe a „politikai vagy szakmai felsővezetői” szöveg lép.
125. § Hatályát veszti a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdésében a „ ,vagy állami szolgálati” szövegrész.
126. § (1) A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elnököt a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetmény, a főtitkárt a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetmény illeti meg. Az elnök és a főtitkár az Alapszabályban rögzített feltételek szerint költségtérítésben részesül.”
(2) A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A (1) bekezdésben foglalt illetményen túl
a) az elnököt miniszteri juttatás és évente 40 munkanap szabadság, valamint
b) a főtitkárt közigazgatási államtitkári juttatás és évente 40 munkanap szabadság
illeti meg.”
127. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztársasági elnök havi tiszteletdíja a házelnököt az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 120. §-a szerint megillető tiszteletdíj összegének 1,1-szerese.”
128. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) Ha a köztársasági elnök felesége vagy férje közéletben való részvétele indokolja, kérelmére őt legfeljebb kétfős titkárság alkalmazása illeti meg. A titkárság elhelyezésére szolgáló helyiség biztosításának költségeit, valamint a titkárság egyéb dologi és személyi feltételeit a Hivatal biztosítja.
(2) A köztársasági elnök feleségére vagy férjére, ha a köztársasági elnöki tisztséghez kapcsolódó közfeladattal összefüggő hivatalos programon való részvétel céljából külföldre utazik, a 11. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a köztársasági elnök felesége vagy férje különjáratú légiutazásra csak abban az esetben jogosult, ha a köztársasági elnökkel együtt utazik.
(3) A köztársasági elnök felesége vagy férje - személyi és hivatali célra - személygépkocsi használatára jogosult.”
129. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A köztársasági elnök özvegye az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnésének időpontjától kezdődően özvegyi ellátásra jogosult, ha részére az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjat nem állapítanak meg.
(2) Az özvegyi ellátás havi összege a 13. § (2) bekezdése szerinti tiszteletdíj havi összegének
a) hatvan százaléka, ha az özvegy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 50. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú ellátásban nem részesül,
b) harminc százaléka, ha az özvegy a Tny. 50. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú ellátásban részesül.
(3) Az özvegyi ellátást meg kell szüntetni, ha
a) az özvegynek özvegyi nyugdíjat állapítanak meg, vagy
b) az özvegy házasságot köt.
(4) Az özvegyi ellátást a nyugdíjfolyósító szerv kérelemre állapítja meg. Az özvegyi ellátás nem minősül nyugellátásnak. Az özvegyi ellátásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ahol az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon özvegyi ellátást kell érteni.”
130. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A köztársasági elnök és a köztársasági elnök 12/A. § szerinti hozzátartozója a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat, valamint az adatok megváltozását haladéktalanul közli az érintett szervvel.
(2) A köztársasági elnök és a köztársasági elnök 12/A. § szerinti hozzátartozója a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül visszafizeti.
(3) A köztársasági elnököt és a köztársasági elnök 12/A. § szerinti hozzátartozóját megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezete fedezi.”
131. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 18. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A volt köztársasági elnök özvegyére a 13/A. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az özvegyi ellátás összegét a 13. § (2) bekezdése szerinti tiszteletdíj havi összege helyett az e § (4) bekezdése szerinti pénzbeli juttatás alapján kell meghatározni.”
132. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 19. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A volt köztársasági elnököt a 20. §-ban meghatározott feltételekkel
a) - kérelmére - megfelelő lakás használatának joga,
b) legfeljebb háromfős titkárság alkalmazása,
c) térítésmentes egészségügyi ellátás és
d) személyes gépkocsihasználat
illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt juttatások a köztársasági elnök, illetve a volt köztársasági elnök halála esetén kérelmére a 20. §-ban meghatározott feltételekkel azonos módon az özvegyét is megilletik, azzal, hogy a köztársasági elnök, volt köztársasági elnök özvegye legfeljebb kétfős titkárság alkalmazására jogosult.”
133. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A volt köztársasági elnök munkáját segítő titkárság számára az Országgyűlés Hivatala kizárólag hivatalos célú használatra egy személygépkocsit biztosít. A személygépkocsi használatával összefüggésben felmerült költségeket az Országgyűlés Hivatala biztosítja.”
134. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A volt köztársasági elnök közéletben való szerepvállalásával összefüggő, külföldi hivatalos programon való részvételére vonatkozóan a 11. §-t − az állami vezetők tekintetében irányadó napidíjra vonatkozó rendelkezés és a különjáratú légiutazásra való jogosultság kivételével − alkalmazni kell, azzal, hogy e juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket az Országgyűlés Hivatala biztosítja.”
135. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 22. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A volt köztársasági elnökre, valamint a köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök özvegyére a 14. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
(2) A volt köztársasági elnököt, valamint a köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök özvegyét nem illetik meg az ebben az alcímben meghatározott jogosultságok és juttatások, ha a köztársasági elnök megbízatása az Alaptörvény 12. cikk (3) bekezdés e) vagy g) pontja alapján szűnt meg.”
136. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § Az 1., a 2., a 4., az 5. és a 7. alcím, valamint a 26. § az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
137. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény a következő 26. §-sal egészül ki:
„26. § E törvénynek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló 2019. évi CIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit első alkalommal a 2020. január hónapra járó tiszteletdíj és egyéb juttatások tekintetében kell alkalmazni.”
138. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény
a) 6. § (2) bekezdésében a „házas- vagy élettársának” szövegrész helyébe a „feleségének vagy férjének” szöveg,
b) 10. § (2) bekezdésében a „két személygépkocsi” szövegrész helyébe a „személygépkocsi” szöveg,
c) 11. § (1) bekezdésében az „az állami vezetők” szövegrész helyébe az „a politikai és szakmai felsővezetők” szöveg,
d) 12. §-ában a „házastársa, élettársa” szövegrész helyébe a „felesége vagy férje” szöveg, a „gyermekének házastársa” szövegrész helyébe a „gyermekének felesége vagy férje” szöveg,
e) 13. §-ában a „házastársát, ennek hiányában élettársát” szövegrész helyébe a „feleségét vagy férjét” szöveg,
f) 16. § (1) bekezdésében az „a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a kormányzati igazgatásról szóló törvény” szöveg,
g) 19. § (3) bekezdésében a „költségeit” szövegrész helyébe a „, valamint az özvegyi ellátás költségeit” szöveg
lép.
139. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogok tiszteletben tartása és hatékonyabb védelme érdekében javaslatot tehet az országos rendőrfőkapitánynak, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatójának, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának, illetve az idegenrendészeti szerv főigazgatójának utasítás kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.”
140. § (1) Az Ajbt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az alapvető jogok biztosa az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerinti képviselői tiszteletdíj 2,5-szeresének megfelelő illetményre jogosult.
(1a) Az alapvető jogok biztosa az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl miniszteri juttatásra jogosult.”
(2) Az Ajbt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az alapvető jogok biztosának helyettese a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult.
(2a) Az alapvető jogok biztosának helyettese a (2) bekezdésben meghatározott illetményen túl államtitkári juttatásra jogosult.”
141. § Az Ajbt. a következő III/B. Fejezettel egészül ki:
„III/B. FEJEZET
A RENDŐRSÉGI PANASZOK VIZSGÁLATA
39/F. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. szóló törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. § (1) bekezdése alapján előterjesztett panasz (a továbbiakban: rendőrségi panasz) vizsgálata során az alapvető jogok biztosa eljárására a III. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
39/G. § (1) Az alapvető jogok biztosa a rendőrségi panasz vizsgálata során személyesen és a rendőrségi panasz vizsgálatára felhatalmazott munkatársai útján is eljárhat.
(2) A 22. § (1) bekezdés c) pontja szerinti meghallgatáson az alapvető jogok biztosán és a meghallgatott személyen kívül más csak akkor vehet részt, ha a részvételéhez az alapvető jogok biztosa hozzájárult.
(3) Az alapvető jogok biztosának a rendőrségi panasz vizsgálatára felhatalmazott munkatársa e feladatok teljesítése körében - ha megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik - a minősített adatot a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott felhasználói engedély nélkül is megismerheti.
(4) Az alapvető jogok biztosának a rendőrségi panasz vizsgálatára felhatalmazott munkatársa az adott panasz kivizsgálásában, illetve az azzal összefüggő jelentés előkészítésében nem vehet részt, ha az ügy elintézéséből a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései szerint ki lenne zárva.
39/H. § (1) Az alapvető jogok biztosa az Rtv. 92. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendőrségi panaszokról felvilágosítást kérhet, és amennyiben eljárásának feltételei fennállnak, erről a panaszost, illetve az eljáró rendőri szervet értesíti. A panaszos az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti, hogy rendőrségi panaszát az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, illetve az idegenrendészeti szerv főigazgatója az alapvető jogok biztosa által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el. Az eljáró rendőri szerv az alapvető jogok biztosától kapott értesítés kézhezvételekor köteles az eljárását felfüggeszteni.
(2) Amennyiben a panaszos az (1) bekezdés szerint határidőben kéri, hogy rendőrségi panaszát az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, illetve az idegenrendészeti szerv főigazgatója az alapvető jogok biztosa által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el, a rendőri szerv köteles a rendőrségi panaszt az alapvető jogok biztosához áttenni. Amennyiben az alapvető jogok biztosa az eljáró rendőri szervet arról értesíti, hogy a határidő eredménytelenül eltelt, a rendőri szerv köteles az eljárását folytatni.
(3) Az Rtv. 92. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendőrségi panaszokról - az alapvető jogok biztosa által meghatározott adattartalommal - az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, illetve az idegenrendészeti szerv főigazgatója havonta tájékoztatást küld az alapvető jogok biztosa számára.
39/I. § Az alapvető jogok biztosához az Rtv. 92. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendőrségi panaszt a rendőri intézkedés időpontjától számított egy éven belül lehet előterjeszteni.
39/J. § (1) Az alapvető jogok biztosa az Rtv. 92. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendőrségi panaszt, illetve a 39/H. § (2) bekezdése szerint az alapvető jogok biztosához áttett rendőrségi panaszt jelentés készítése nélkül elutasítja, ha
a) az elkésett,
b) nyilvánvalóan alaptalan, és annak alapján vizsgálat indítása nem indokolt,
c) ismételten előterjesztett, és érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz, vagy
d) a rendőrségi panasz előterjesztője kérte, hogy kilétét ne fedjék fel, és anélkül a vizsgálat nem folytatható le.
(2) Az alapvető jogok biztosa a vizsgálatáról jelentést készít, amely tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket, valamint a III. fejezet szerinti intézkedést.
(3) Ha a vizsgálat nem tár fel alapjogi visszásságot vagy nem érint alapjogi szempontból lényeges kérdést, az alapvető jogok biztosa a rendőrségi panaszt jelentés készítésének mellőzésével is elutasíthatja.
(4) Az alapvető jogok biztosa a jelentést, illetve a (3) bekezdés szerinti elutasítást megküldi az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója vagy az idegenrendészeti szerv főigazgatója számára.
39/K. § (1) Az alapvető jogok biztosának a 39/J. § szerinti jelentésére figyelemmel az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, valamint az idegenrendészeti szerv főigazgatója a rendőrségi panaszról harmincöt napon belül közigazgatási hatósági eljárásban dönt. Az ügyintézési határidő az alapvető jogok biztosa jelentésének kézhezvételét követő napon kezdődik.
(2) Ha az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, valamint az idegenrendészeti szerv főigazgatója határozatban eltér az alapvető jogok biztosa jelentésétől, ezt köteles megindokolni.
(3) Az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, valamint az idegenrendészeti szerv főigazgatója az (1) és (2) bekezdés szerinti határozatának felülvizsgálata iránt indult perben az alapvető jogok biztosa beavatkozóként részt vehet.
39/L. § (1) Az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, valamint az idegenrendészeti szerv főigazgatója a határozatának meghozatalát követően az alapvető jogok biztosa jelentését - a személyazonosító adatoktól megfosztva - honlapján közzéteszi, kivéve, ha a közzététel ellen a panaszos rendőrségi panaszában előzetesen tiltakozott.
(2) Az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, az idegenrendészeti szerv főigazgatója, valamint az intézkedést foganatosító szerv vezetője döntéseinek megküldésével tájékoztatja az alapvető jogok biztosát azokban az ügyekben, amelyekben az alapvető jogok biztosa jelentést készített, illetve utasítás kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatot tett.”
142. § Az Ajbt. 40. § (2) bekezdés a) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alapvető jogok biztosa az éves beszámolóban)
„a) tájékoztat az alapjogvédelmi tevékenységéről, külön fejezetekben bemutatva az 1. § (2) és (3) bekezdésében, a 2. § (6) bekezdésében és a III/B. Fejezetben meghatározottak szerinti, valamint a közérdekű bejelentések vizsgálatával kapcsolatos tevékenységét is,”
143. § Az Ajbt. 41. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A rendőri intézkedéssel, annak elmulasztásával, kényszerítő eszköz alkalmazásával összefüggő beadványok és a rendőrségi panaszok vizsgálatát a Hivatal önálló szervezeti egysége végzi.”
144. § (1) Az Ajbt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A főtitkár a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.
(2a) A főtitkár munkáját főtitkárhelyettes segíti. A főtitkárhelyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint naptári évenként harmincöt munkanap szabadság illeti meg.
(2b) A 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egység vezetője felett a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja.
(2c) A 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egység vezetője helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult, valamint naptári évenként harmincöt munkanap szabadság illeti meg.
(2d) Tevékenysége során a 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egység vezetője a „rendészeti igazgató” címet viseli.”
(2) Az Ajbt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőt az alapvető jogok biztosa, a (4) bekezdésben meghatározottak szerint foglalkoztatott köztisztviselőt az alapvető jogok biztosának helyettese nevezi ki és menti fel, a munkáltatói jogokat egyebekben felette a főtitkár gyakorolja. A 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egységnél foglalkoztatott köztisztviselőt - az alapvető jogok biztosának egyetértésével - a 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egység vezetője nevezi ki és menti fel, a munkáltatói jogokat egyebekben felette a főtitkár gyakorolja. A Hivatal törekszik a nők, az etnikai, kisebbségi és hátrányos helyzetű csoportok megjelenítésére a Hivatal személyi állományában.”
145. § Az Ajbt. a következő 45/C. §-al egészül ki:
„45/C. § A Független Rendészeti Panasztestület 2020. február 27-én megszűnik, feladat- és hatáskörét az alapvető jogok biztosa látja el.”
146. § Hatályát veszti az Ajbt.
a) 2. § (1) bekezdésében „, a Független Rendészeti Panasztestület” szövegrész,
b) 45. § (6) bekezdése.
147. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hatóság elnöke az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerinti képviselői tiszteletdíj 2,5-szeresének megfelelő illetményre jogosult.”
(2) Az Infotv. 43. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Hatóság elnöke az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl miniszteri juttatásra jogosult.”
148. § (1) Az Infotv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elnökhelyettes a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult.”
(2) Az Infotv. 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az elnökhelyettes az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl helyettes államtitkári juttatásra jogosult.”
149. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény
a) 3. § 1. pontjában a „kormánytisztviselői, állami tisztviselői” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselői” szöveg,
b) 13. § (1) bekezdés d) pontjában az „állami tisztviselő” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő” szöveg
lép.
150. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az Alkotmánybíróság tagja az Alkotmánybíróság elnöke (a továbbiakban: elnök) kivételével a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény szerint a legmagasabb fizetési fokozatban megállapított Kúria tanácselnöki illetmény 130%-ára jogosult.
(1a) Az Alkotmánybíróság tagja az elnök kivételével az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl miniszteri juttatásra jogosult.”
151. § Az Abtv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elnök a Kúria elnökét megillető juttatásokra, valamint a Kúria elnökét megillető illetmény 120%-ára jogosult.”
152. § Az Abtv.
a) 6. § (4) bekezdésében az „állami vezetői” szövegrész helyébe a „politikai és szakmai felsővezetői” szöveg,
b) 19. § (8) bekezdésében az „az állami vezetők” szövegrész helyébe az „a politikai és szakmai felsővezetők” szöveg
lép.
153. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 66. § (1) bekezdés b) pontjában az „állami vezető” szövegrész helyébe a „politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg lép.
154. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (1) és (3) bekezdésében az „állami vezető” szövegrész helyébe a „politikai felsővezető” szöveg lép.
155. § Hatályát veszti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (1) és (3) bekezdésében az „állami tisztviselője,” szövegrész.
156. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 91. § (7) bekezdésében az „az állami tisztviselőkről szóló törvény” szövegrész helyébe az „a kormányzati igazgatásról szóló törvény” szöveg lép.
157. § Hatályát veszti a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1) bekezdés c) pontjában az „állami tisztviselő,” szövegrész.
158. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 36. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn,)
„d) a nevelő-oktató munka pedagógus-munkakörben szolgálati viszonyban vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban is ellátható, ennek során a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról vagy a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni,”
159. § (1) Az Nkt. 77. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az oktatási jogok biztosa)
„b) tevékenységét kormányzati szolgálati jogviszonyban végzi szakmai felsővezetői álláshelyen,”
(2) Az Nkt. 77. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az oktatási jogok biztosa)
„d) helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.”
160. § (1) Az Nkt. 64. § (1) bekezdésében az „e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni” szövegrész helyébe „e törvény, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletek rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Nkt. 94. § (4) bekezdés v) pontja.
161. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 10. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4c) Törvény vagy kormányrendelet a Kormány vagy a miniszterelnök irányítása alá tartozó költségvetési szerv gazdasági szervezete feladatainak ellátására más, a Kormány vagy a miniszterelnök irányítása alá tartozó költségvetési szervet is kijelölhet.”
162. § Az Áht. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § (1) A támogató a költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig a honlapján vagy - ha a támogató honlappal nem rendelkezik - a támogató irányító szervének honlapján közzéteheti a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kedvezményezettre vonatkozóan
a) az 55. § a) pontja szerinti adatot,
b) az 55. § b) pont bb) és bd) alpontja szerinti adatot,
c) az 55. § b) pontja szerinti kedvezményezett tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
d) az 55. § b) pont bb) alpontja szerint szervezet tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
e) az 55. § c) pontja szerinti kedvezményezett vezető tisztségviselőjének nevét,
f) az 55. § c) pont cb), cc) és cf) alpontja szerinti adatot és
g) az 55. § c) pont cb) alpontja szerinti szervezet tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat az (1) bekezdésben meghatározott időtartamban honlapján a támogató nevében eljáró szervezet is közzéteheti.”
163. § Az Áht. 54. § (1) bekezdésében és 56/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „támogató” szövegrész helyébe a „támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet” szöveg lép.
164. § Az Áht. 111. §-a a következő (38) bekezdéssel egészül ki:
„(38) A Kormány által egyedi határozatban biztosított beruházásösztönzési célú költségvetési támogatások tárgyév december 31-éig kifizetni tervezett azon összegét, amelynek kifizetése a tárgyévet követő időpontra került átütemezésre, nem kell beszámítani a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 27. § (2) bekezdése szerinti tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalásra vonatkozó keretösszegbe.”
165. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) „A megszűnés” alcíme a következő 62/B. §-sal egészül ki:
„62/B. § Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését közvetlenül megelőzően a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül létesít első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.”
166. § A Kttv. a 234. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Alapilletmény-eltérítés
234/A. § A képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők alapilletmény-eltérítésére a 133. § (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az eltérítés tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra állapítható meg. Az eltérítésről szóló döntést minden év március 31-éig kell meghozni.”
167. § A Kttv. 235. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„235. § (1) A képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg - a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával - a jegyző, illetve a főjegyző. Személyi illetmény minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére állapítható meg. A tárgyév március 1-jétől a következő február végéig terjedő időszakra vonatkozó, határozott időre megállapított havi személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.
(2) A vezetői munkakört betöltő köztisztviselő személyi illetménye visszavonható vagy módosítható, ha vezetői munkakörből alacsonyabb vezetői vagy nem vezetői munkakörbe kerül.
(3) Személyi illetmény megállapítása esetén pótlék nem fizethető.”
168. § A Kttv. 239. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.
(5) Önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és a 40. § (1) bekezdésében előírt egyéb feltételekkel rendelkezik. Az önkormányzati főtanácsadó, önkormányzati tanácsadó a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint közigazgatási alap- és szakvizsgát tehet. A vizsgák költségei az önkormányzati főtanácsadót, önkormányzati tanácsadót terhelik, amely költségeket az önkormányzat átvállalhatja.
(6) A (2) bekezdés szerinti feladat ellátására adott kinevezés - ideértve azt is, amikor a főtanácsadói, tanácsadói munkakört a kinevezés módosításával állapítják meg - csak főtanácsadói, tanácsadói munkakör betöltésére szólhat. A főtanácsadó vagy tanácsadó kinevezése nem módosítható köztisztviselői vagy vezetői munkakörre.
(7) Az önkormányzati főtanácsadó, önkormányzati tanácsadó illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. A soron következő február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.
(8) A 101. § (1) bekezdése szerinti alapszabadságon felül az önkormányzati főtanácsadó és az önkormányzati tanácsadó évente hét nap pótszabadságra jogosult.
(9) Ha az önkormányzati főtanácsadó, önkormányzati tanácsadó jogviszonyának a (3) bekezdésében szabályozott módon történő megszűnését követő hatvan napon belül újabb közszolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(10) Az önkormányzati főtanácsadóra, önkormányzati tanácsadóra e törvény rendelkezéseit a 45. § (1)-(3) és (6) bekezdése, 58. §, 62. §, 69. §, 72-73. §, 101. § (2)-(7) bekezdése, 116-130. §, 131. § (2) és (7) bekezdése, 132-142. §, 150. §, 181. §, 234/A. § kivételével alkalmazni kell.”
169. § Hatályát veszti a Kttv.
a) 3. § (9) bekezdése,
b) 65. § (5) bekezdése,
c) 136. § (2) bekezdése,
d) 180. § (1) bekezdés f) pontjában az „illetve a közszolgálati panasz kapcsán a Közszolgálati Döntőbizottság,” szövegrész,
e) 226. § (3) bekezdés e) pontja,
f) 259. § (1) bekezdés 9. pontja.
170. § A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 1. § (1) bekezdésében az „a köztestületek” szövegrész helyébe az „a köztestületek, Közszolgálati Döntőbizottság” szöveg lép.
171. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
a) 109. § (1) bekezdésében az „, illetve az állami vezetői juttatásokra vonatkozó jogszabály vagy más” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
b) 124/C. § (10) bekezdésében a „közigazgatási alapvizsga alatt az állami tisztviselőkről szóló törvény alapján szerzett” szövegrész helyébe a „közigazgatási alapvizsga alatt a” szöveg
lép.
172. § Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
a) 44/A. § (1) bekezdés 12. pontja,
b) 61/A. § (2) bekezdés m)-o) pontja,
c) 96. § (3) bekezdésében az „állami szolgálati jogviszonyban,” szövegrész,
d) 97. § (1) bekezdésében az „állami szolgálati,” szövegrész,
e) 123. § (5) bekezdésében, valamint 124/T. § (1) és (2) bekezdésében az „az állami vezetői juttatásokról szóló Korm. rendelet szerint” szövegrész.
173. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 37. § (5) bekezdés c) pontjában az „állami vezetői szolgálati” szövegrész helyébe a „politikai szolgálati” szöveg lép.
174. § Hatályát veszti a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
a) 37. § (4) bekezdésében az „állami tisztviselő,”,
b) 37. § (5) bekezdés c) pontjában az „állami szolgálati,”
szövegrész.
175. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 20. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 20. § (2) bekezdésében, 21. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint 24. § (1) bekezdésében a „közszolgálati vagy” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy” szöveg lép.
176. § Hatályát veszti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 19. § (4) bekezdése.
177. § (1) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: MÁOKtv.) 15. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Összeférhetetlen a kamarai tisztség viselésével, ha a tag)
„a) az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselő,
b) olyan államigazgatási szervnél folytat főállásban - legalább heti 36 órás - állatorvosi végzettséghez kötött kormánytisztviselői tevékenységet, amely államigazgatási szerv illetékességi területe részben vagy egészben egybeesik az adott kamarai szervezet illetékességi területével,”
(2) A MÁOKtv. 15. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Összeférhetetlen a kamarai tisztség viselésével, ha a tag)
„d) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, megyei közgyűlés elnöke vagy alelnöke, polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes.”
178. § Hatályát veszti a MÁOKtv. 18. §-a.
179. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 58/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szünetel az állomány tagjának szolgálati viszonya, ha a Kit. szerinti államtitkárrá - a Kit. 21. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatokat ellátó államtitkár kivételével - vagy szakmai felsővezetővé nevezik ki. A szünetelés az államtitkárrá vagy a szakmai felsővezetővé történő kinevezéstől a megbízatás megszűnéséig tart.”
180. § A Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szolgálati viszony megszüntethető)
„c) áthelyezéssel közalkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyba,”
181. § A Hjt. 68. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya)
„d) - az 58/A. §-ban foglaltak kivételével - politikai szolgálati jogviszonyba történő kinevezésével,”
182. § A Hjt. 68/B. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a katonai szolgálatra való alkalmatlanság megállapításától, illetve a 46. § (1) bekezdés g) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésétől számított negyvenöt napon belül az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként az állomány tagjának]
„a) szolgálati viszonya honvédelmi szervezetnél, a KNBSZ-be, a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézménybe vagy az NKE katonai felsőoktatási szervezeti egységébe az 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti közalkalmazotti, vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel szűnik meg,
b) felajánlott álláshely vagy munkakör elfogadására tekintettel honvédelmi szervezetnél a kormányzati szolgálati jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít,”
(és az ennek megfelelően megállapított új illetménye vagy munkabére alacsonyabb az e törvény szerint megállapított korábbi illetményénél.)
183. § A Hjt. 69. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a szolgálati viszonyt létesítő személy a szolgálati viszony létesítését közvetlenül megelőzően a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként létesít hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.”
184. § A Hjt. 76. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálati viszonya megszűnését, megszüntetését követő napon a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít.”
185. § A Hjt. 164. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény alapján a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség alól mentes gépjárművek körének és nyilvántartásának szabályairól, az e gépjárművek által okozott károk megtérítését és rendezését végző szervek kijelöléséről, működéséről, valamint a mentesített gépjárművek igazolóeszközzel történő ellátásáról szóló miniszteri rendelet szerint mentesített gépjárművel harmadik személynek, valamint a mentesített gépjárműben okozott kár esetén az állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítása során a Hvt. 79/C. § rendelkezéseit is figyelembe kell venni.”
186. § A Hjt. 169. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a harmadik személynek kifizetett kártérítési összeg és a mentesített gépjárműben okozott kár megtérítése a Hvt. 79/C. §-a alapján a mentesített gépjármű vezetőjétől nem követelhető, a munkáltatói jogkört gyakorló a kártérítési eljárás megindítását mellőzheti.”
187. § A Hjt. 170. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Leírással kell rendezni)
„d) a kárt, ha a harmadik személynek kifizetett kártérítési összeg és a mentesített gépjárműben okozott kár megtérítése a Hvt. 79/C. §-a alapján a mentesített gépjármű vezetőjétől nem követelhető.”
188. § A Hjt. 197. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fedőbeosztásban foglalkoztatott hivatásos állományú katonákra a fedőbeosztásuk alatt fennálló jogviszonyuk megszűnése esetén a 76. § rendelkezéseit alkalmazni kell, ha a megszűnést követő naptári napon áthelyezésre kerülnek közszolgálati, honvédelmi alkalmazotti vagy közalkalmazotti jogviszonyba, vagy a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítenek.”
189. § A Hjt. 215. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Megszűnik az önkéntes tartalékos szolgálati viszony akkor is, ha)
