„e) az önkéntes tartalékos katona honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesít.”
190. § A Hjt. 231. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a honvéd tisztjelölt havonta a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerinti ösztöndíjra jogosult. Az ösztöndíjra az illetményfolyósítás és a visszatartás szabályait megfelelően alkalmazni kell.”
191. § A Hjt. 141. alcíme a következő 247/W. §-sal egészül ki:
„247/W. § (1) E törvénynek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló 2019. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5) megállapított 215. § (1) bekezdés e) pontja alapján az önkéntes tartalékos katona szolgálati viszonya 2020. január 1. napján megszűnik, és részére a 215. § (4) bekezdése szerinti rendelkezésre állási díjat ki kell fizetni.
(2) E törvénynek a Módtv5 által módosított 231. § (1) bekezdését 2020. január 1. napján honvéd tisztjelölti szolgálati viszonyban állók esetében a 2019/2020-as tanév kezdetétől visszamenőleg kell alkalmazni.
(3) E törvénynek a Módtv5 által módosított 231. § (1) bekezdése szerint a honvéd tisztjelöltet megillető ösztöndíj és 2020. január 1. napjáig részére már megállapított ösztöndíj különbözetét egy összegben legkésőbb a Módtv5 kihirdetését követő második hónapra járó ösztöndíjjal együtt kell kifizetni.”
192. § A Hjt.
a) 2. § 26. pontjában a „kormányhivatalok” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatalok” szöveg,
b) 2. § 30. pont záró szövegrészében a „ha a szolgálati viszonya lemondás” szövegrész helyébe a „ha a szolgálati viszonya e törvény alapján lemondás” szöveg,
c) 46. § (1) bekezdés r) pontjában az „a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéséig” szövegrész helyébe az „a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, a közszolgálati, honvédelmi alkalmazotti, a közalkalmazotti vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéséig, illetve a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséig” szöveg,
d) 46. § (1) bekezdés s) pontjában az „a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéséig” szövegrész helyébe az „a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, a közszolgálati, honvédelmi alkalmazotti, a közalkalmazotti vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéséig, illetve a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséig” szöveg,
e) 47. § (1a) bekezdésében az „a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, a közalkalmazotti vagy a honvédelmi alkalmazotti” szöveg,
f) 59. § (2) bekezdés c) pontjában a „kormányzati szolgálati, állami szolgálati” szövegrész helyébe az „a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, honvédelmi alkalmazotti” szöveg,
g) 62. § (2) bekezdés g) pontjában a „Tny. tv. 18. § (2a) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „Tny. tv. 18. § (2a) bekezdésében” szöveg,
h) 68/B. § (4) bekezdés a) pontjában a „közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel” szöveg,
i) 68/B. § (4) bekezdés b) pontjában a „munkavállalói munkakör elfogadására tekintettel honvédelmi szervezetnél munkaviszonyt” szövegrész helyébe az „álláshely vagy munkakör elfogadására tekintettel honvédelmi szervezetnél a kormányzati szolgálati jogviszonyt vagy munkaviszonyt” szöveg,
j) 68/J. § (5) bekezdésében az „az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 1. §-ában” szövegrész helyébe a „a Kit. 1. § (1) bekezdésében” szöveg,
k) 69. § (3) bekezdésében az „a kormányzati szolgálati viszonyba” szövegrész helyébe az „a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyba, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba” szöveg,
l) 98. § (1) bekezdésében az „Az alapkiképzésben” szövegrész helyébe az „Az alapkiképzésben, valamint miniszteri rendeletben meghatározott katonai szakmai felkészítésben” szöveg,
m) 123. § (3) bekezdésében a „besorolási kategória figyelembevételével” szövegrész helyébe a „besorolási kategória és a (4)-(7) bekezdésben megállapított eltérések figyelembevételével” szöveg,
n) 140. § (5) bekezdésében az „A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény” szövegrész helyébe az „A Kit. vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény” szöveg,
o) 197. § (3) bekezdésében a „kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba” szövegrész helyébe az „a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba vagy a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítenek” szöveg,
p) 238. § (2) bekezdés 18. pontjában a „folyósítására” szövegrész helyébe a „folyósítására, valamint az ösztöndíj elemeire, kiszámítási módjára, mértékére” szöveg,
q) 247/R. §-ában a „72. §-ával” szövegrész helyébe a „70. §-ával” szöveg,
r) 247/S. §-ában a „91. §-ával” szövegrész helyébe a „89. §-ával” szöveg,
s) 247/T. §-ában a „94. §-ával” szövegrész helyébe a „92. §-ával” szöveg
lép.
193. § Hatályát veszti a Hjt.
a) 34/A. §-ában az „állami szolgálati,” szövegrész,
b) 8. melléklete.
194. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:105. § (1) bekezdés b) pontjában a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatal” szöveg lép.
195. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A Hivatal elnökének havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a.
(4) A Hivatal elnökhelyettesének havi illetménye az Elnök havi illetményének 90%-a.”
196. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 18. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem lehet a választási bizottság választott tagja az (1) bekezdésben foglaltakon túl]
„d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szervvel vagy a választási bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy a közalkalmazott kivételével.”
197. § A Ve. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult.
(1a) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl államtitkári juttatatásra jogosult.”
198. § A Ve. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az elnökhelyettes a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult.
(1a) Az elnökhelyettes az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl helyettes államtitkári juttatatásra jogosult.”
199. § A Ve.
a) 68. § (1) bekezdésében az „állami tisztviselő” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő” szöveg,
b) 329. § (1) bekezdésében az „a szavazást követő napon 10 óráig” szövegrész helyébe az „a szavazást követő harmadik napon” szöveg
lép.
200. § A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény (a továbbiakban: NEBtv.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Bizottság elnöke a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre és államtitkári juttatásokra, a Bizottság tagja a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult.”
201. § A NEBtv. a következő 27/B. §-sal egészül ki:
„27/B. § A Hivatal főigazgatója a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult, egyéb juttatásait a Bizottság elnöke szabályzatban állapítja meg.”
202. § Hatályát veszti a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 33. § (2) bekezdés d) pontjában az „állami szolgálati,” szövegrész.
203. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. §-a a következő 2a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„2a. állami vezető: a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár;”
204. § A Hszt. 26. alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § Ha a szolgálati viszonyt létesítő személy a szolgálati viszony létesítését közvetlenül megelőzően a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül létesít szolgálati viszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.”
205. § A Hszt. 12. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
206. § A Hszt.
a) 154. § (2) bekezdésében az „és az egyéb pótlékokra jogosult” szövegrész helyébe az „és pótlékokra jogosult” szöveg,
b) 287/L. § (1) bekezdésében a „34. § (2)-(3) bekezdését” szövegrész helyébe a „34. § (2) és (3) bekezdését, 35/A. §-át” szöveg
lép.
207. § Hatályát veszti a Hszt.
a) 57. alcím címében, 283. §-ában, 288/E. § (4) bekezdés e) pontjában az „állami szolgálati,” szövegrész,
b) 305. § (3) bekezdés b) pontjában az „a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti” szövegrész.
208. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 12. § (2) bekezdésében a „kormánytisztviselő, állami tisztviselő vagy” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, munkaviszonyban álló vagy” szöveg lép.
209. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 181. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hatóság elnökének havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a. Az illetményen túl a Hatóság elnöke a minisztert megillető juttatásra jogosult.”
210. § Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
a) 9. § (8) bekezdés g) pontjában az „állami szolgálati,” szövegrész,
b) 147. § (2) bekezdés d) pontjában az „, állami szolgálati” szövegrész.
211. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Mód. tv.) 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„4. központi államigazgatási szerv: a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott szerv, a Kormány kivételével;”
212. § Hatályát veszti a Mód. tv. 1. § (2) bekezdés a) pontjában az „ , állami tisztviselőként” szövegrész.
213. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 1. § (1) bekezdése az alábbi h) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya)
„h) az 58. § (14) bekezdése a külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyban álló személyekre”
(terjed ki.)
214. § (1) A Külszoltv. 2. § 5a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„5a. életvitelszerű tartózkodás: a kihelyezett és hozzátartozója megszakítás nélkül, életvitelszerűen tartózkodik az állomáshelyen, ha a tartós külszolgálat megkezdését követően az állomáshelyen lakóhelyéül szolgáló ingatlanban szervezi az életét továbbá, ha az életvitelhez szükséges tevékenységeket jellemzően az állomáshelyen folytatja, valamint a közüzemi szolgáltatásokat személyesen az állomáshelyen veszi igénybe;”
(2) A Külszoltv. 2. § 7. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„7. hivatali érdek: a külpolitikáért felelős miniszter vagy az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, valamint a szakmai irányítást ellátó kormányzati igazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló jogszabályban megállapított feladatok végrehajtásával, továbbá a külképviseleti hálózat valamint az egyes külképviseletek működésével irányításával és fenntartásával, a külszolgálati szakmai lojalitás érvényesítésével, valamint a külképviseleti biztonság fenntartásával és kockázati kitettségének csökkentésére irányuló kapcsolatos érdek;
8. hozzátartozó: a kihelyező okiratban szereplő, a kihelyezett írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálaton, az állomáshelyen tartózkodó házastársa, közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába vett élettársa vagy bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs), valamint kiskorú vagy középiskolai tanulmányokat folytató nagykorú gyermeke, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke (a továbbiakban együtt: gyermeke);”
(3) A Külszoltv. 2. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„17. szakdiplomata: az a diplomata, akit kormányzati igazgatási szerv egy ágazati szakmai feladat külképviseleten történő ellátására a kihelyező szervnél tartós külszolgálati kihelyezésre jelöl és határozott időre helyez át, vagy a hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint - kormányzati szolgálati jogviszonyban történő foglalkoztatásra - vezényel a kihelyező szervhez, vagy a 36. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint közvetlenül a kihelyező szerv nevezi ki a külszolgálata, illetve az azt megelőző felkészülés idejére szóló határozott időre;”
215. § A Külszoltv. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tartós külszolgálati munkakörök vonatkozásában a kihelyező vezető a kihelyezés feltételeként az orvosi alkalmasságon túl pszichológiai alkalmasságot is előírhat feltételként.”
216. § A Külszoltv. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a kihelyező vezető az ideiglenes hazarendelés időtartamát egy alkalommal, legfeljebb további 90 napos időtartammal hosszabbíthatja meg.”
217. § A Külszoltv. 20. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tartós külszolgálatot a kihelyezés visszavonásával a kihelyező vezető megszünteti, ha a kihelyezett)
„b) az illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett kötelező időszaki, illetve a kihelyező vezető által elrendelt soron kívüli orvosi vizsgálaton - neki felróhatóan - nem jelenik meg,”
218. § A Külszoltv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A kihelyező vezető a tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését követően, amennyiben nem kerül sor az (1) bekezdés szerinti álláshelyre történő helyezésre, - a szakdiplomata kivételével - a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt az erről rendelkező okiratban meghatározott, de legfeljebb a 11. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamig a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyen belföldi felkészülési állományban tarthatja. A belföldi felkészülés időtartama alatt a kihelyező vezető iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakképesítése figyelembevételével a kormánytisztviselőt kinevezésének egyoldalú módosításával a kihelyező szervnek a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. § (1) bekezdése vagy 56. § (1) és (2) bekezdése szerinti álláshelyére helyezheti. A belföldi felkészülési állományból a kihelyező szerv betölthető álláshelyére történő helyezése során az (1) bekezdésben a tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését közvetlenül követő álláshelyre helyezésre vonatkozóan megállapított szabályok alkalmazandóak. A kihelyező vezető a belföldi felkészülő állományba helyezett kormánytisztviselő számára kijelölheti a kihelyező szerv azon belföldi szervezeti egységét, ahol a belföldi felkészülőnek a belföldi felkészülési kötelezettségét a kihelyező szerv alapfeladatai ellátásában történő közreműködés révén teljesítenie kell.
(2a) A kihelyező szervvel határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő a külszolgálata megszűnése vagy megszüntetése napjától a (2) bekezdés szerinti belföldi felkészülés ideje alatt - ide nem értve a 11. § (5c) bekezdése szerinti időtartamot - a 11. § (4) bekezdése szerinti illetményre jogosult. A belföldi felkészülés alatt a kormánytisztviselő cafetériajuttatásra, a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekre nézve jogszabályban biztosított pénzbeli és természetbeni juttatásokra, egyéb munkáltatói kedvezményekre, illetve a 23. §-ban meghatározott illetményelőlegen túl egyéb fizetési előlegre nem jogosult.”
219. § (1) A Külszoltv. 25. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kihelyezettet a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat állomáshelyén tartózkodó, a 2. § 8. pontja szerinti hozzátartozónak minősülő minden gyermek után)
„c) a gyermek születésétől a középfokú tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb huszonegyedik életévének betöltéséig gyermeknevelési költségtérítés”
(illeti meg, ideértve azt az esetet is, ha a gyermek Magyarországon folytatja tanulmányait, de életvitelszerűen
Magyarországgal szomszédos országban lévő állomáshelyen tartózkodik.)
(2) A Külszoltv. 25. § (15) és (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(15) Ha a kihelyezett hozzátartozója egy naptári hónapban 10 napnál többet tartózkodik a kihelyezett nélkül az állomáshelytől távol, a kihelyezett az adott hónapban a hozzátartozója alapján őt megillető 24. § (7) bekezdése szerinti juttatásra nem jogosult.
(16) Ha a kihelyezett jogosultsága a (15) bekezdés alapján a 24. § (7) bekezdés szerinti juttatásra három egymást követő hónapban megszűnik, a kihelyezett (15) bekezdés szerinti hozzátartozóját a kihelyező okiratból törölni kell.”
(3) A Külszoltv. 25. §-a következő (18) és (19) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Ha a kihelyezett végleges berendelés esetén az állomáshelyet a berendelést megelőzően bármilyen távolléti jogcímen elhagyta, azaz az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodása megszűnt, akkor költségtérítés nem jár részére.
(19) Ha a kihelyezési okiraton szereplő hozzátartozók az állomáshelyet a tartós külszolgálat befejező időpontja előtt elhagyták, akkor a hozzátartozók utáni járandóság az állomáshelyen életvitelszerű tartózkodás utolsó napjáig számfejthető. Amennyiben a kihelyezett az állomáshelyet szabadság miatt a hozzátartozókkal együtt hagyja el, de a hozzátartozók nem térnek vissza az állomáshelyre, és az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodás részükről befejeződött, a hozzátartozók utáni járandóság az állomáshelyen életvitelszerű tartózkodás utolsó napjáig jár.”
220. § A Külszoltv. 29/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fogadó államban munkaszüneti napnak minősülő ünnepnapok a külképviseletre kihelyezett számára szabadnapoknak minősülnek, amelyet a rendkívüli munkavégzés, készenlét és ügyelet időtartamának külképviseleten történő elszámolásakor figyelembe kell venni. Ha a kihelyezett rendes szabadságát vagy egyéb engedélyezett távollétét nem a fogadó államban tölti, abban az esetben a kihelyezett esetében a szabadság megállapítása tekintetében a magyarországi munkarendet kell figyelembe venni, a fogadó állam munkaszüneti napja ez idő alatt e törvény szerinti szabadságnak minősül.”
221. § A Külszoltv. 31. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kormányzati igazgatásról szóló törvényben foglaltaktól eltérően a kihelyező szerve belső szabályzatában meghatározott tartós légszennyezettségű állomáshelyenként megállapítva az oda kihelyezettek részére a tárgyévben időarányosan megállapított 5 nap rekreációs szabadság jár. A rekreációs szabadság a tárgyév utolsó napjáig adható ki és a kihelyezett eddig az időpontig veheti igénybe.
(3) A felkészülés és a tartós külszolgálat időtartamára járó alap- és pótszabadságot a felkészülési állományban lévőknek és a kihelyezettnek a felkészülése és a tartós külszolgálata időtartama alatt igénybe kell vennie. A szabadság kiadása a kormányzati igazgatásról szóló törvény 129. §-a alapján történik. A kihelyezés évében a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján meghatározott és fel nem használt szabadságnapok a tartós külszolgálatra való kihelyezést követően a kormányzati igazgatásról szóló törvény 129. §-a alapján vehetők igénybe. A kihelyező szerv szakdiplomaták esetében csak a tartós külszolgálat időtartama alatt keletkező, időarányos szabadságot adja ki.”
222. § (1) A Külszoltv. 36. § (3)-(4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (4c) és (4d) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szakdiplomata-álláshelyre vonatkozó pályázatot a szakminiszter hirdeti meg és bírálja el. A szakdiplomata személyére a pályázat eredménye vagy kivételesen, kijelölés alapján a szakminiszter tesz javaslatot a kihelyező vezetőnek. Kihelyezésre akkor kerülhet sor, ha a szakminiszter személyi javaslatával a kihelyező vezető egyetért. A szakdiplomata-álláshely betöltésére jelöltnek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését a szakminisztérium vezetője kezdeményezheti.
(4) A felkészülés, valamint a tartós külszolgálat idejére, az érvényes és kockázatmentes nemzetbiztonsági szakvéleménnyel rendelkező, a (3) bekezdés szerint jóváhagyott, kihelyezésre jelölt személy a felkészülés, valamint a tartós külszolgálat idejére, ha
a) a szakminisztériummal határozatlan idejű kormányzati szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban áll - a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti külszolgálati kirendeléssel, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 62. §-a szerinti más szervhez történő vezényléssel vagy a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 51. §-a szerinti más szervnél történő szolgálatteljesítésre vezényléssel - a kihelyező szerv 11. § (1) bekezdése szerinti központosított álláshely-állományába kerül és beosztási okiratát a kihelyező szerv vezetője módosítja, vagy
b) a szakminisztériummal kormányzati szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban nem áll, a kihelyező szerv vezetője a tartós külszolgálati felkészülés, illetve a tartós külszolgálati kihelyezés idejére szóló határozott idejű kinevezéssel - a kormányzati igazgatásról szóló törvény vonatkozó rendelkezései és a 11. § szerint - a 11. § (1) bekezdése szerinti központosított álláshelyállományába kormánytisztviselőnek kinevezi.
(4a) A 36. § (4) bekezdés a) pontja szerinti vezénylés esetén a hivatásos állomány vezényelt tagja a kihelyező szervhez történő vezénylést követően a tartós külszolgálat idejére a 11. § (3) bekezdés szerinti tartós külszolgálati felkészülést támogató szervezeti egység állományába kerül kinevezésre kormánytisztviselőnek.
(4b) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vezénylés esetén a Hszt. és a Hjt. illetményre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kihelyező szerv állományába vezényelt a kormánytisztviselői kinevezése idejére illetményként kizárólag a 11. § (4) bekezdése szerinti díjazásra jogosult, a kihelyező szervnél a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőket megillető egyéb juttatások, illetve tartós külszolgálatra történő kihelyezése esetén kizárólag az e törvény szerinti díjazás és egyéb juttatások illetik meg.
(4c) A kihelyező szerv a Hszt. alapján vezényelt állományt érintő munkáltatói intézkedéseinek egy példányát megküldi a vezénylő szerv részére.
(4d) Amennyiben a jóváhagyott szakdiplomata jelölt a kihelyező szervvel jogviszonyban áll, a kihelyező szerv beosztási okiratának módosításával a tartós külszolgálati kihelyezés e törvény szerinti szabályai szerint készíti fel, illetve helyezi ki tartós külszolgálatra azzal, hogy amennyiben a kihelyező szervvel határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszonyban áll, a szakdiplomata álláshely betöltésére szóló tartós külszolgálati kihelyezése megszűnése vagy megszüntetését követően a 21. § alapján helyezheti el.”
(2) A Külszoltv. 36. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A szakdiplomata kihelyezésének meghiúsulása vagy tartós külszolgálatának megszűnése vagy megszüntetése esetén
a) a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kormányzati igazgatásról szóló törvény külszolgálati kirendelésre vonatkozó szabályai szerint a szakdiplomatát vissza kell rendelni a kirendelő kormányzati igazgatási szervhez vagy a Hszt., Hjt. szabályai szerint a vezénylését meg kell szüntetni,
b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szakdiplomata határozott idejű kinevezése a kormányzati igazgatásról szóló törvény, valamint az 58. § (12) bekezdése szerint - törvény erejénél fogva - megszűnik.”
(3) A Külszoltv. 36. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A szakdiplomata kihelyezésének meghiúsulása vagy tartós külszolgálatának megszűnése vagy megszüntetése esetén a szakdiplomata a szakminisztérium vagy a szakminisztérium irányítása vagy felügyelete alá tartozó kormányzati igazgatási szerv állományába is visszahelyezhető, annak vezetője egyetértésével. A visszahelyezésről a kihelyező szerv vezetője, a szakminiszterrel egyeztetve intézkedik.”
223. § A Külszoltv. 58. §-a a következő (12)-(14) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A tartós külszolgálat idejére szóló határozott időre kinevezett kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a tartós külszolgálati munkakör betöltésére szóló pályázati döntés, vagy a kijelölésnek a kihelyező vezető részéről történő visszavonásával, a tartós külszolgálati felkészülés, illetve a tartós külszolgálati kihelyezés megszűnésével vagy megszüntetésével, együttesen, mint a határozott idejű kinevezésre vonatkozó bontó feltétel bekövetkezte miatt a határozott idejű kinevezésnek a lejártával, a törvény erejénél fogva megszűnik.
(13) A kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti célhoz köthető feladat végrehajtásában a kormányzati igazgatásról szóló törvényben, valamint annak végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a 10. § (1) bekezdés szerinti szervnél foglalkoztatott munkavállaló is részt vehet, és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célhoz köthető feladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.
(14) A Magyar Diplomáciai Akadémiában folytatott képzés támogatására, valamint a diplomata képzés rendszerében történő tanulmányok támogatására, illetve a külügyi és külgazdasági szakmai ismeretek ágazati szintű fejlesztésére és elsajátítására a külpolitikáért felelős miniszter által működtetett külügyi szakmai ösztöndíjprogram (a továbbiakban: ösztöndíjprogram) működik. Az ösztöndíjprogram keretében az ösztöndíjas a külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonya keretében az általa végzett tevékenység támogatására a külpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott és az ösztöndíjszerződésben foglalt feltételek szerint ösztöndíjra és költségtérítésre jogosult. Az ösztöndíj nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti járulékalapot képező jövedelemnek minősül. Az ösztöndíjprogram keretében az ösztöndíjas jogiszonyára a kormányzati igazgatásról szóló törvény 88. §-a szabályait megfelelően kell alkalmazni.”
224. § A Külszoltv. 58/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58/C. § (1) E törvénynek a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépésekor
a) a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett kihelyező szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban: minisztérium) által e törvény szerinti tartós külszolgálatra történő kihelyezés céljából határozott időre más kormányzati igazgatási szervhez áthelyezett,
b) a kormányzati igazgatásról szóló törvény 103. §-a szerinti nemzeti szakértői vagy ezzel egyenértékű tevékenységet folytató vagy
c) állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, illetve az Európai Unió szerveinél átmenetileg jogviszonyt létesített
azon kormánytisztviselő, aki felett a kormányzati igazgatásról szóló törvény 81. § (1) bekezdése szerint a minisztérium hivatali szervezetének vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat, az e törvény 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselőnek minősül, azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény helyett a 11. § (4) bekezdés c) pontja szerinti illetményre jogosult. Az e bekezdés szerint külföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő jogviszonyára a 11. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A határozott idejű áthelyezés, a nemzeti szakértői vagy ezzel egyenértékű tevékenység vagy állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, illetve az Európai Unió szerveinél fennálló átmenetileg létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény 131. § (2) bekezdése szerinti esetben a kormánytisztviselő vonatkozásában a kihelyező szerv a 21. § szerinti, az átmeneti belföldi felkészülési állományba tartozó kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni, azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény helyett a 11. § (4) bekezdés c) pontja szerinti illetményre jogosult.
(3) E törvény szerinti azon kormánytisztviselőt, aki felett a kormányzati igazgatásról szóló törvény 81. § (1) bekezdése szerint a minisztérium hivatali szervezetének vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat
a) az e törvény hatálya alá tartozó másik kihelyező szervnél történő tartós külszolgálati kihelyezés érdekében történő külszolgálati kirendelés esetén,
b) a kormányzati igazgatásról szóló törvény 103. §-a szerinti vagy ezzel egyenértékű tevékenység esetén,
c) - a kormányzati igazgatásról szóló törvény 104. § (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően - állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, illetve nemzetközi vagy regionális szervezetnél vagy az Európai Unió szerveinél külügyi, külpolitikai, nemzetközi vagy egyéb diplomáciai tevékenység megkezdése érdekében történő átmeneti jogviszony létesítése esetén, vagy
d) a kormányzati igazgatásról szóló törvény 131. § (2) bekezdése szerinti esetben
annak időtartamára a kihelyező vezető a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre, külföldi felkészülési állományba helyezi. Az e bekezdés szerint külföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő jogviszonyára a 11. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény helyett az a)-c) pont szerinti kormánytisztviselők a 11. § (4) bekezdés c) pontja szerinti illetményre, a d) pont szerinti kormánytisztviselők a 11. § (4) bekezdés b) pontja szerinti illetményre jogosultak.
(4) A (3) bekezdése szerint a kormánytisztviselő jogviszonyára a (3) bekezdése szerinti időtartam megszűnését vagy megszüntetését követően - a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre, belföldi felkészülési állományba történő áthelyezésével - a 21. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény helyett a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti kormánytisztviselők a 11. § (4) bekezdés c) pontja szerinti illetményre, a (3) bekezdés d) pont szerinti kormánytisztviselők a 11. § (4) bekezdés b) pontja szerinti illetményre jogosultak.”
225. § A Külszoltv. 20. alcíme a következő 58/E. §-sal egészül ki:
„58/E. § E törvénynek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló 2019. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit a Módtv3. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.”
226. § A Külszoltv. 59. § (2) bekezdése a következő r) és s) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy)
„r) az ösztöndíjprogram részletes szabályait, az ösztöndíj és költségtérítés megállapításának módját, az ösztöndíjban részesíthető személyek körét, az ösztöndíj nyújtásának módját és feltételeit, továbbá a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíj visszafizetésének,
s) az ágazati működésre vonatkozó szakpolitikai tudományos kutatások eredményeinek társadalmi és gazdasági hasznosítását elősegítő képzések”
(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)
227. § (1) A Külszoltv. 1. § (1) bekezdés e) pontjában az „illetve” szövegrész helyébe az „a 10. § (1) bekezdése, illetve az 58. § (13) bekezdése tekintetében a kihelyező szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőre, munkavállalóra, valamint” szöveg lép.
(2) A Külszoltv. 21. § (3) bekezdésében a „határidőig” szövegrész helyébe a „vagy a (2) bekezdés szerint a kihelyező vezető által a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre történő áthelyezésről rendelkező okiratban meghatározott határidőig” szöveg lép.
228. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény
a) 7. § (4) bekezdésében a „kormányzati igazgatásról szóló CXXV. törvény 262. §” szövegrész helyébe a „kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 263. §” szöveg,
b) 15. §-ában a „közszolgálati tisztviselőkre” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselőkre” szöveg,
c) 18. § (2)-(4) bekezdésében a „munkakört” szövegrész helyébe az „álláshelyet” szöveg,
d) 18. § (2) bekezdésében a „munkakör” szövegrész helyébe az „álláshely” szöveg,
e) 21. § (8) bekezdésében és 22. § (5) bekezdésében a „közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 39. § (1)-(1c) bekezdéseiben” szövegrész helyébe a „Kit. 82. § (1)-(4) bekezdésében” szöveg
lép.
229. § Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 34. § 12. pont n) alpontja.
230. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj.tv.) 3. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A honvédelmi alkalmazott önkéntes tartalékos jogviszonyt nem létesíthet.
(5) A hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszony mellett létesített honvédelmi alkalmazott jogviszonyban a (2) bekezdésben meghatározott többletkötelezettség nem vállalható.”
231. § (1) A Haj.tv. 21. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszüntethető:)
„b) áthelyezéssel az e törvény és
ba) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény,
bb) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény,
bc) a hivatásos és szerződéses katonák szolgálati viszonyát, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyát szabályozó jogszabályok,
bd) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény”
(hatálya alá tartozó munkáltatók között,)
(2) A Haj.tv. 21. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között az áthelyezés háromoldalú megállapodással történik.
(7) A (6) bekezdés szerinti megállapodással történő áthelyezés esetén a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni. Ebben az esetben próbaidő nem köthető ki.”
232. § (1) A Haj.tv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A honvédelmi szervezet személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a honvédelmi szervezet egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya - a (3) és (4) bekezdésben, valamint a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogállásváltozás időpontjában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.”
(2) A Haj.tv. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya, ha az átvevő munkáltató a közszolgálati tisztviselőkről szóló, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyt az átadással érintett honvédelmi alkalmazottal, ebben az esetben a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnéséről a honvédelmi alkalmazottat az átadás napjával írásban értesíteni kell. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a honvédelmi alkalmazott számára a 42. § (2) és (4)-(7) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - kell megfizetni.”
(3) A Haj.tv. 25. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a honvédelmi alkalmazottat a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra, az igazságügyi szolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.
(6) Határozatlan időtartamú honvédelmi alkalmazotti jogviszony - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - határozatlan időtartamú közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a honvédelmi alkalmazotti jogviszony teljes munkaidős közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.”
(4) A Haj.tv. 25. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló vezető honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának átalakulását követően - a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével - kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.
(9) Az (1) bekezdéstől eltérően a honvédelmi alkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakul át, ha a honvédelmi alkalmazott a munkakörére tekintettel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alá tartozó munkáltatóval nem közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban állhat. Ebben az esetben a honvédelmi alkalmazott átalakulás utáni munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) az átalakulást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely honvédelmi alkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaviszonyban már nem áll fenn. Az alapbérbe a honvédelmi alkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek. A munkabérről való tájékoztatást a jogviszony átalakulását követő hatvan napon belül meg kell adni. E bekezdés alkalmazása során alkalmazni kell a (2) és (3) bekezdést, továbbá a (6)-(8) bekezdést.”
233. § A Haj.tv. 54. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A honvédelmi szervezetek köznevelési feladatot ellátó szervezeti egységénél pedagógus-munkakörben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató az oktatással összefüggő feladatok ellátására.”
234. § A Haj.tv. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) A pótszabadság a honvédelmi alkalmazottat alapszabadságán felül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - egyszerre többféle jogcímen is megilleti.
(2) A fizetési fokozathoz kapcsolódó [54. § (1) bekezdése] és a munkakör [54. § (5) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.”
235. § (1) A Hajtv. 83. § (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásakor honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni)
„k) a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, valamint munkaviszonyban,
l) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban”
(töltött időt.)
(2) A Haj.tv. 83. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesítő személy a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítését közvetlenül megelőzően a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül létesít honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Ebben az esetben próbaidő nem köthető ki.”
236. § A Haj.tv. 97. §-a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A (8) bekezdésben meghatározott időpontig - a 4. § (6) bekezdésétől eltérően - az Mt. 56. § (1) bekezdésének kollektív szerződésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
(9b) A (8) bekezdésben meghatározott időpontig - a 4. § (6) bekezdésétől eltérően - az Mt. 135. § (3) bekezdését alkalmazni kell.”
237. § A Haj.tv. a következő 104. §-sal egészül ki:
„104. § E törvénynek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló 2019. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 3. § (4) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően többletkötelezettséget vállaló honvédelmi alkalmazottra kell alkalmazni.”
238. § A Haj.tv.
a) 78. § (3) bekezdésében a „70-75. § szerinti pótlékot” szövegrész helyébe a „70-74. § szerinti pótlékok közül azokat, amelyek a honvédelmi alkalmazottat folyamatosan megilletik, valamint a 75. § szerinti illetménykiegészítést” szöveg,
b) 97. § (8) bekezdés a) pontjában a „2019. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2020. december 31-ig” szöveg,
c) 97. § (8) bekezdés b) pontjában a „2019. december 31-én” szövegrész helyébe a „2020. december 31-én” szöveg
lép.
239. § Hatályát veszti a Haj.tv.
a) 3. § (1) bekezdésében a „szakterületének megfelelő” szövegrész,
b) 93. § 23. pontjában a „szakterületnek megfelelő” szövegrész.
240. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-11. §, a 12. § (2) bekezdése, a 13-15. §, a 16. § (2) bekezdése, a 17-83. §, 86-89. §, a 91-96. §, a 98-140. §, a 147-163. §, a 165-171. §, a 172. § c)-e) pontja, a 173-228. §, a 230-239. § és az 1-4. melléklet 2020. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 84. §, a 85. §, a 90. §, a 97. §, a 141-146. §, a 172. § a) és b) pontja és a 229. § 2020. február 27-én lép hatályba.
(4) A 12. § (1) bekezdése 2020. március 1-jén lép hatályba.
(5) A 16. § (1) bekezdése 2020. június 1-jén lép hatályba.
241. § (1) E törvény
a) 84. §-a, 85. § c) pontja és 90. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
b) 123. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
c) 124. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján,
d) 127-135. §-a, 137. §-a és 138. § a)-e) és g) pontja az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján,
e) 147. és 148. §-a az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján,
f) 150-152. §-a az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján,
g) 154. és 155. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján,
h) 157. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
i) 170. §-a az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján,
j) 171. § a) pontja, valamint 172. § c) és d) pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,
k) 195. §-a az Alaptörvény 23. cikke alapján,
l) 196-198. §-a és 199. § a) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
m) 199. § b) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
(2) E törvény 172. § b) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
1. A Kit. 3. melléklete a következő I/C. ponttal egészül ki:
„I/C. unokája, unokái
1. családi és utóneve
2. születési helye, ideje
3. anyja születési családi és utóneve
4. lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye
5. adóazonosító jele
6. társadalombiztosítási azonosító jele”
2. A Kit. 3. melléklet IV. pont 8. alpontja helyébe a következő alpont lép:
„8. közigazgatási versenyvizsga, illetve egyéb, az álláshely betöltéséhez szükséges vizsgák adatai”
3. A Kit. 3. melléklet IV. pont 24. alpontja helyébe a következő alpont lép:
„24. kötelező és önkéntes elhatározás alapján teljesített képzésre vonatkozó információk”
4. A Kit. 3. melléklet IV. pont
a) 6. alpontjában a „jubileumi jutalom” szövegrész helyébe a „szolgálati elismerés” szöveg,
b) 11. alpontjában a „jogosítvány” szövegrész helyébe a „gépjárművezetői engedély” szöveg,
c) 15. alpontjában a „célprémiumra” szövegrész helyébe a „céljuttatásra, célprémiumra” szöveg,
d) 28. alpontjában a „vizsgálat” szövegrész helyébe az „ellenőrzés” szöveg
lép.
1. A Kit. 4. melléklete I. pontja a következő 5. alponttal egészül ki:
„5. fénykép”
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 1. pontja a következő 1.12. alponttal egészül ki:
(A szociális és más ellátások közül adómentes:)
„1.12. a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti özvegyi ellátás.”
1. A Hszt. 12. melléklete „Középfokú munkaköri osztályba tartozó munkakörökhöz tartozó munkaköri kategória fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai” alcímében
a) az „A” munkaköri kategória táblázat E):2-E):7 mezője helyébe a következő mezők lépnek:
| „ | ||
| [E) | ||
| (1.) | A fizetési fokozat szerinti illetmény felső határa (Ft)] | |
| (2.) | 245 000 | |
| (3.) | 275 000 | |
| (4.) | 305 000 | |
| (5.) | 340 000 | |
| (6.) | 370 000 | |
| (7.) | 400 000 | |
| ” |
b) a „B” munkaköri kategória táblázat B):2 mezője helyébe a következő mező lép:
| „ | ||
| [B) | ||
| (1.) | Felső határ (Ft)] | |
| (2.) | 525 000 | |
| ” |
2. A Hszt. 12. melléklete „Felsőfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriák fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai” alcímében
a) a „C” munkaköri kategória táblázat E):2-E):7 mezője helyébe a következő mezők lépnek:
| „ | ||
| [E) | ||
| (1.) | A fizetési fokozat szerinti illetmény felső határa (Ft)] | |
| (2.) | 280 000 | |
| (3.) | 305 000 | |
| (4.) | 335 000 | |
| (5.) | 360 000 | |
| (6.) | 385 000 | |
| (7.) | 410 000 | |
| ” |
b) a „D” munkaköri kategória táblázat E):2-E):7 mezője helyébe a következő mezők lépnek:
| „ | ||
| [E) | ||
| (1) | A fizetési fokozat szerinti illetmény felső határa (Ft)] | |
| (2.) | 340 000 | |
| (3.) | 365 000 | |
| (4.) | 380 000 | |
| (5.) | 405 000 | |
| (6.) | 435 000 | |
| (7.) | 485 000 | |
| ” |
c) az „E” munkaköri kategória táblázat E):2-E):7 mezője helyébe a következő mezők lépnek:
| „ | ||
| [E) | ||
| (1) | A fizetési fokozat szerinti illetmény felső határa (Ft)] | |
| (2.) | 380 000 | |
| (3.) | 410 000 | |
| (4.) | 445 000 | |
| (5.) | 475 000 | |
| (6.) | 505 000 | |
| (7.) | 540 000 | |
| ” |
3. A Hszt. 12. melléklete „Vezetői munkaköri osztály” alcím C):1-C):3 mezője helyébe a következő mezők lépnek:
| „ | ||
| [C) | ||
| A vezetői munkaköri kategória szerinti illetmény felső határa (Ft)] | ||
| (1.) | 1 055 000 | |
| (2.) | 840 000 | |
| (3.) | 735 000 | |
| ” |
