43. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 9. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben)
„f) a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenységet végeznek.”
44. § (1) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 33/A. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgáltató köteles az egészségügyi kártevőirtó tevékenység folytatására irányuló szándékát az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet folytató szolgáltatónak meg kell felelnie az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. Az egészségügyi államigazgatási szerv a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi a szolgáltatót, és a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül ellenőrzi a szolgáltatónál a folyatni kívánt tevékenység jogszabályoknak való megfelelőségét. A tevékenység gyakorlásának feltétele az egészségügyi államigazgatási szerv megfelelőségi nyilatkozata.”
(2) A Kbtv. 33/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet folytató szolgáltatókról nyilvántartást vezet, amely – ha a szolgáltató egyéni vállalkozó – tartalmazza a szolgáltató természetes személyazonosító adatait, továbbá a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az e tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(3) A Kbtv. 33/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egészségügyi államigazgatási szerv a szolgáltató adataiban történt változás bejelentését követő 15 napon belül a kártevőirtó tevékenység ellátását megtiltja, ha annak jogszabályban meghatározott feltételei már nem állnak fenn.”
(4) Hatályát veszti a Kbtv. 34. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét,” szövegrész.
45. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 7. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell nyilvántartásba venni:)
„a) a csónakot,”
(2) A Vkt. 9. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az úszólétesítményt a lajstromból törölni kell, ha)
„f) a hajózási hatóság megállapítja, hogy az a mérete alapján nem nyilvántartásra kötelezett.”
(3) A Vkt. 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben a hajózási hatóság igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének mellőzésével, hivatalból jár el.”
(4) Hatályát veszti a Vkt.
a) 4. § (7) bekezdése,
b) 5/C. §-a.
46. § Hatályát veszti a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 7. § (1a) bekezdése.
47. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 23/G. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kiemelt nagyberuházás esetén a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv gondoskodik
a) a megelőző feltárás, valamint
b) a kivitelezés során ellátandó régészeti megfigyelés és szükség esetén régészeti bontómunka
elvégzéséről, és e feladatokra vonatkozó szerződést a beruházóval a 22. § (11) bekezdésében meghatározott 15 napos határidőn belül megköti.
(3) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésébe jogszabályban meghatározott módon bevonható
a) a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum,
b) a gyűjtőterületén érintett területi múzeum, vagy
c) a feltárásra jogosult intézmény vagy szervezet.
(4) Amennyiben a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv régészeti feladatellátással kapcsolatos megkeresésére a (3) bekezdésben megjelölt intézmény vagy szervezet öt napon belül nem válaszol, a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv közvetlenül gondoskodik a régészeti feladatellátásról.”
(2) A Kötv. 72. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A hatóság a 71. § (1) bekezdése szerinti védettség tényére vonatkozó adatok átadásához az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületet biztosít az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságnak az építésfelügyeleti ellenőrzés, szabálytalan építési tevékenységgel kapcsolatos építésrendészeti eljárás lefolytatása céljából.”
(3) A Kötv. 61/C. § (2) bekezdésében az „augusztus” szövegrész helyébe a „január” szöveg lép.
(4) Hatályát veszti a Kötv.
a) 61/J. § (2) bekezdés a) pontjában a „vagy egyéni vállalkozói igazolvány számát” szövegrész,
b) 75/C. §-a.
48. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott esetben szőlő-, gyümölcs- és erdészeti szaporítóanyag, valamint zöldségpalánta előállítására és forgalomba hozatalára irányuló tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek és rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges, a növénytermesztési hatóság által kiadott engedéllyel. Dísznövény-szaporítóanyag előállítására és forgalomba hozatalára irányuló tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek és a tevékenység megkezdését a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentette a növénytermesztési hatóságnak.”
(2) Az Nsztv. 23. § (2) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
(A növénytermesztési hatóság)
„a) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint eljár a
aa) dísznövény-szaporítóanyagok előállításának és forgalomba hozatalának,
ab) dísznövény-szaporítóanyagot előállító faiskola és palántanevelő üzem létesítésének
bejelentése esetén.”
(3) Az Nsztv. 30. § (1) bekezdés d) pontjában a „15. § (9)” szövegrész helyébe a „15. § (7), (9)” szöveg lép.
(4) Hatályát veszti az Nsztv.
a) 23. § (2) bekezdés h) pont hg) alpontjában a „dísznövény-,” szövegrész,
b) 23. § (4) bekezdése.
49. § Hatályát veszti a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 9. § (4a) bekezdése.
50. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. § (1) bekezdésében az „első fokon” szövegrész.
51. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 35/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tizenhatodik életévét be nem töltött személy filmipari tevékenység során történő foglalkoztatásának bejelentésekor a gyámhatóság vizsgálni köteles a filmalkotás tartalmát, jellegét és a fiatal munkavállalóra gyakorolt lehetséges hatásait. A tevékenységet nem lehet kizárólag azon az alapon határozatban megtiltani, hogy a foglalkoztatni kívánt fiatal munkavállaló életkora nem egyeztethető össze a készülő filmalkotás 21. § szerinti korhatár besorolásával.”
(2) Hatályát veszti az Mktv. 35. § (4) bekezdésében az „Az eljárásban nincs helye fellebbezésnek.” szövegrész.
52. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény
a) 11. § (1) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „bírósággal” szöveg,
b) 28. § (2) bekezdésében az „az járási hivataltól” szövegrész helyébe az „a bíróságtól” szöveg,
c) 28. § (3) bekezdésében az „az járási hivatal” szövegrész helyébe az „a bíróság” szöveg
lép.
53. § Hatályát veszti a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény
a) 15. § (4a) bekezdése,
b) 37. § (4) bekezdése.
54. § Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 102. § (3) bekezdés d) pontja.
55. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 11/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kiemelten közérdekű beruházás esetében a Kormány rendeletben állapíthatja meg a kiemelten közérdekű beruházás helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozóan
a) a sajátos településrendezési és beépítési szabályokat, valamint a beruházással érintett építményekre vonatkozó egyedi építési követelményeket,
b) a sajátos telekalakítási követelményeket,
c) az egyedi településképi követelményeket,
d) az egyedi örökségvédelmi szabályokat,
e) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. §-a szerinti környezetvédelmi és fás szárú növények védelmére vonatkozó előírásokat.”
(2) Az Ngtv. 11/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány a 11/B. § (1) bekezdése szerinti követelmények meghatározásával együtt rendeletben határozhatja meg
a) az építésügyi hatósági eljárások – közműegyeztetésekre is kiterjedő –,
b) a telekalakítási hatósági eljárás,
c) a tűzvédelmi hatósági eljárások,
d) a településképi véleményezési és bejelentési eljárás,
e) az örökségvédelmi hatósági eljárások,
f) a környezetvédelmi és a fás szárú növények védelmére vonatkozó hatósági eljárások
ágazati jogszabályban foglaltaktól eltérő különös eljárási szabályait.”
(3) Hatályát veszti az Ngtv.
a) 1/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „első fokon” szövegrész,
b) 1/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „elsőfokú” szövegrész.
56. § Hatályát veszti a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 80/C. § (7) bekezdésében a „határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a” szövegrész.
57. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
(Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennállása esetén, a 4. és 5. § szerinti esetekben, az alábbi közérdekű célokra lehetséges:)
„s) kulturális infrastruktúra fejlesztése.”
(2) A Kstv. 4. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:)
„p) kulturális infrastruktúra fejlesztése keretében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti muzeális intézmény, könyvtár, közművelődési intézmény vagy közösségi színtér létesítése céljából.”
58. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges:
a) szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásához,
b) nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához,
c) mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat.
(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a talajvédelmi hatóságnak történő bejelentéssel történhet:
a) talajjavítás,
b) mezőgazdasági célú tereprendezés,
c) a 36. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott talajvédelmi műszaki beavatkozások, létesítmények megvalósítása, amennyiben az nem tartozik más hatóság hatáskörébe.
(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontja esetén, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az engedély legfeljebb öt évre adható meg, amelynek letelte után a tevékenység ismételten ötévi időtartamra engedélyezhető a külön jogszabály szerinti ellenőrző vizsgálatok alapján.
(4) Az (1) bekezdés a)–b) pontjában írt tevékenységek engedélyezéséhez a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott talajvédelmi terv is szükséges. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezése a földügyért felelős miniszter rendelete szerinti talajvizsgálat, továbbá a felhasználni kívánt, az (1) bekezdés c) pontja szerinti hulladék beltartalmára vonatkozó vizsgálat alapján történik.
(5) A (2) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni szükséges a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott talajvédelmi tervet, továbbá a (2) bekezdés b)–c) pontjában írt tevékenységhez kiviteli terv is szükséges.
(6) A (2) bekezdés a) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben az ügyfél az érintett termőföldnek nem földhasználója, úgy a tevékenység engedélyezéséhez a földhasználó hozzájárulása szükséges.
(7) Az (1) bekezdés a)–b) és a (2) bekezdés b)–c) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben az ügyfél az érintett termőföldnek
a) nem tulajdonosa, de földhasználója, úgy a tulajdonos,
b) nem tulajdonosa és nem földhasználója, úgy mindkettő,
c) tulajdonosa, de nem földhasználója, úgy a földhasználó
hozzájáruló nyilatkozata is szükséges a tevékenység engedélyezéséhez.
(8) A használatban nem megosztott közös tulajdonban álló ingatlan esetén tulajdonosi hozzájárulásnak minősül a többségi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak hozzájárulása.”
(2) A Tfvt.
a) 15/C. §-ában a „9–13/A. §-ban” szövegrész helyébe a „9–13. §-ban” szöveg,
b) 18. § (1) bekezdésében, 30/A. § (1) bekezdésében az „Az első fokon” szövegrész helyébe az „A” szöveg,
c) 26. § (4a) bekezdésében a „hatóságnak a kormányhivatal útján felterjesztett” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti a Tfvt.
a) 13/A. §-a,
b) 15/B. § (7) bekezdésében az „első fokú” szövegrész,
c) 18. § (1) bekezdésében az „, valamint a földvédelmi eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért” szövegrész,
d) 22. § (6) és (8) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész,
e) 26. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban: kormányhivatal)” szövegrész,
f) 26. § (9) bekezdésében az „a kormányhivatal útján” szövegrész,
g) 30/A. § (1) bekezdésében az „, valamint a földminősítési eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért” szövegrész,
h) 64/B. §-a.
59. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
a) 88. § (2) bekezdésében a „területi műszaki biztonsági hatósághoz” szövegrész helyébe a „Magyar Mérnöki Kamarához (a továbbiakban: MMK)” szöveg,
b) 88. § (2) bekezdésében a „műszaki biztonsági hatóság” szövegrész helyébe az „az MMK” szöveg,
c) 88. § (3) bekezdésében az „a műszaki biztonsági hatóság” szövegrész helyébe az „az MMK” szöveg,
d) 88. § (3a) bekezdésében az „A műszaki biztonsági hatóság” szövegrész helyébe az „Az MMK” szöveg,
e) 88. § (3a) bekezdésében az „a műszaki-biztonsági hatóság” szövegrész helyébe az „az MMK” szöveg,
f) 133. § (2) bekezdés 6. pontjában az „a kérelemre indult eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak és a gázszerelők bejelentése esetén fizetendő díj” szövegrész helyébe az „a kérelemre indult eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj” szöveg
lép.
60. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 18. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5b) A sertés tartásával és szállításával összefüggő valamennyi bejelentési kötelezettségét az állattartónak a tartási helyek és tenyészetek összerendeléséről történő értesítést követő három hónap elteltét követően elektronikus úton kell teljesítenie az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felé.”
(2) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) A FELIR működtetője jogosult a működésével és szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos adatokat is a FELIR-ben kezelni.”
(3) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásából az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása céljából a FELIR-ben nyilvántartott egyéni vállalkozó ügyfél az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § b)–k) pontjában meghatározott adatok igénylésére jogosult.”
(4) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki.
„(14) A Földmegfigyelési Operatív Központ folyamatos és térítésmentes, elektronikus hozzáférést biztosít a Földmegfigyelési Információs Rendszer adatbázisához az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára a FELIR működtetésével összefüggő feladatainak ellátása érdekében.”
(5) Az Éltv. 38/B. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az e törvény, illetve a 38/A. § (3a) bekezdésében megjelölt törvények hatálya alá tartozó tevékenység végzéséhez szükséges, e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott, nyilvántartásba vételi vagy engedélyezési eljárást csak FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél kezdeményezhet.”
(6) Az Éltv. 38/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) és a (3) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változásról tudomást szerez – és az ügyfél a (4) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tett eleget – a megváltozott adatokat hivatalból vezeti át a FELIR-ben.”
(7) Az Éltv. a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § Ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv országos illetékességgel eljárva hozott döntést, a döntésével szemben indított közigazgatási perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.”
(8) Az Éltv.
a) 33. § b) pont bb) alpontjában az „állati” szövegrész helyébe az „e törvény hatálya alá tartozó” szöveg,
b) 34. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „engedélyezi vagy nyilvántartásba veszi” szövegrész helyébe az „engedélyezi vagy bejelentés alapján nyilvántartásba veszi” szöveg,
c) 64. § (8) bekezdésében az „az elsőfokú” szövegrész helyébe az „a” szöveg
lép.
61. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 24. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az 5. § (1) bekezdésében és a 21. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén fogyasztóvédelmi hatóságként a Szerencsejáték Felügyelet jár el.”
62. § Hatályát veszti az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 6. § (2) bekezdése.
63. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az engedélyköteles erdészeti létesítmények, valamint az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor kivételével, az erdészeti létesítmény létesítését, bővítését, korszerűsítését, megszüntetését vagy rendeltetésének megváltoztatását annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.”
(2) Az Evt. 39. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az erdészeti hatóság térítésmentesen elektronikus hozzáférést biztosít)
„i) a környezet- és természetvédelmi hatóság részére az erdészeti hatósági eljárásban természetvédelmi szakkérdés vizsgálata, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységek természetvédelmi szempontú korlátozása érdekében szükséges erdők”
(Adattárban nyilvántartott adataihoz.)
(3) Az Evt. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az erdőből erdei avar vagy a talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása tilos. Akácmag gyűjtése az erdészeti hatósághoz a gyűjtést megelőző legalább 30 nappal korábban történő bejelentéssel lehetséges.”
(4) Az Evt. „A faanyag származásának igazolása” alcíme a következő 90/N. §-sal egészül ki:
„90/N. § Az erdészeti hatóság faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében hozott döntésével szemben indított közigazgatási perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.”
(5) Hatályát veszti az Evt.
a) 18/A. §-a,
b) 43. § (1)–(3) bekezdése,
c) 76/A. § (3) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja, és azt” szövegrész,
d) 105/C. §-át megelőző alcím címében az „elsőfokú és másodfokú” szövegrész,
e) 105/C. (1) bekezdés a) pontjában az „elsőfokú” szövegrész,
f) 105/C. § (1) bekezdés b) pontja,
g) 105/D. (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „elsőfokú eljárásban” szövegrész.
64. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 11. § (2) bekezdés e) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát a közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról a közlekedési igazgatási hatóság intézkedett.”
(2) A Bnytv. 17. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7a) A 16. § (2) bekezdés k) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtást befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát a közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról a közlekedési igazgatási hatóság intézkedett.”
(3) A Bnytv. 72. §-a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet a kérelmező a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa birtokában, elektronikus ügyintézési ponton keresztül is előterjesztheti.”
(4) A Bnytv. 72. § (1) bekezdésében az „ügyfélszolgálaton személyesen” szövegrész helyébe az „ügyfélszolgálaton, valamint a kormányablakban személyesen” szöveg lép.
65. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Kgfbtv.) 47. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A kötvénynyilvántartás a 46. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat automatikusan és díjmentesen szolgáltatja a Kknyt. szerinti járműnyilvántartásnak.”
(2) A Kgfbtv.
a) 45. § (1) bekezdésében a „forgalmi engedélybe történő üzembentartói adat bejegyzése” szövegrész helyébe a „44. §-ban meghatározott közlekedési igazgatási eljárásokban” szöveg,
b) 49. § (1) bekezdésében a „15 napon belül” szövegrész helyébe a „3 napon belül” szöveg
lép.
66. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.)
a) 23. § (1) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrész helyébe az „indokolt esetben (hivatali eljárás során történt tudomásszerzés vagy a hatóság általános ismeretei szerinti szükségesség alapján)” szöveg,
b) 27. § (1) bekezdésében az „a bejelentés alapján folytatott ellenőrzési” szövegrész helyébe az „az ellenőrzési” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti a Szolgtv. 14. § nyitó szövegrészében az „elsőfokú” szövegrész.
67. § Hatályát veszti a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 18. § (1) bekezdés c) pontjában a „vagy az egyéni vállalkozói igazolvány,” szövegrész.
68. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) „A nyilvántartást vezető szerv és a Hatóság feladatai” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A nyilvántartást vezető szerv, a bejelentésben közreműködő szerv és a Hatóság feladatai
3/A. § (1) A nyilvántartást vezető szerv
a) vezeti az egyéni vállalkozók nyilvántartását, e körben törli a nyilvántartásból a jogszabálysértő bejegyzést, javítja a hibás bejegyzést, illetve pótolja az elmulasztott bejegyzést,
b) működteti a nyilvántartási és ügyviteli feladatokat szolgáló informatikai rendszert,
c) a 19/B. § szerint hatósági ellenőrzést végez,
d) szakmai irányítást és felügyeletet gyakorol a (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tevékenység felett, valamint
e) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(2) A bejelentésben közreműködő szerv (a továbbiakban: Közreműködő Szerv) országos illetékességgel ellátja az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésével kapcsolatos feladatokat.
(3) Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: Hatóság)
a) az egyéni vállalkozó székhelye szerinti illetékességgel hatósági ellenőrzést folytat,
b) a Kormány által nyújtott elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz és biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz regisztrációt biztosít az egyéni vállalkozói bejelentést személyesen kezdeményező, elektronikus azonosítással és biztonságos kézbesítési szolgáltatással nem rendelkező bejelentő számára, valamint
c) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(4) A gazdasági kamarák tájékoztatást nyújtanak az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges információkról, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásáról, a képesítéshez, valamint a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről.”
(2) Az Evectv. 7. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentő a bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, vagy a bejelentő az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint jár el, a nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul, automatikusan, az e célra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül rögzíti az egyéni vállalkozó adószámát, valamint beszerzi az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét.
(3) A (2) bekezdésben foglalt adatok beérkezését követően a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót – azonosításra alkalmas nyilvántartási szám megállapításával egyidejűleg – nyilvántartásba veszi, és megküldi a 9. §-ban meghatározott, a nyilvántartásba bejegyzett adatokat tartalmazó értesítést (a továbbiakban: értesítés) a bejelentő részére.
(4) Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, a nyilvántartást vezető szerv nem mérlegelheti a (2) és (3) bekezdésben foglaltak végrehajtását.
(5) A nyilvántartást vezető szerv a 9. § szerinti értesítés megküldésével egyidejűleg a nyilvántartásba vételről értesíti a Központi Statisztikai Hivatalt, a Közreműködő Szervet, valamint a Hatóságot.”
(3) Az Evectv. az „Az egyéni vállalkozók nyilvántartása” alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § A nyilvántartást vezető szerv közvetlen hozzáférést biztosít az egyéni vállalkozók nyilvántartásához a Hatóságnak az egyéni vállalkozói tevékenység hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátása érdekében.”
(4) Az Evectv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az egyéni vállalkozó – természetes személyazonosító adatai, lakcíme és állampolgársági adata kivételével – a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását a változástól számított tizenöt napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon (a továbbiakban: változásbejelentési űrlap) a nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni. A változásbejelentési űrlapnak az egyéni vállalkozó családi és utónevét, nyilvántartási számát, valamint a megváltozott adatokat kell tartalmaznia. Az egyéni vállalkozó az állami adóhatóság által vezetett adónyilvántartáshoz szükséges – külön törvényben rögzített – további adatokat a nyilvántartást vezető szerv útján is eljuttathatja az állami adóhatósághoz.
(2) Az adatváltozás bejelentésére és nyilvántartásba vételére a 6. és 7. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az értesítés az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát, a 9. § a) és b) pontjában meghatározott, valamint az adatváltozással érintett adatokat tartalmazza.
(3) A nyilvántartást vezető szerv az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben a megváltozott adatokról értesíti a Központi Statisztikai Hivatalt, a Közreműködő Szervet, valamint a Hatóságot.”
(5) Az Evectv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 38/D. §-sal egészül ki:
„38/D. § Az egyéni vállalkozói igazolványok 2020. január 1-jén érvénytelenné válnak. Az egyéni vállalkozó köteles 2020. március 1-ig leadni az érvénytelen igazolványt a Hatóság részére. A leadott igazolványt a Hatóság bevonja. Ha az egyéni vállalkozó az igazolványt nem adta le, vagy nem küldte meg, azt a Hatóság visszavonja.”
(6) Az Evectv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 38/E. §-sal egészül ki:
„38/E. § A 11. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adatokat a 2019. december 31-i állapotnak megfelelően a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozói igazolvány leadásának ellenőrzése és az egyéni vállalkozói igazolvány visszavonására irányuló eljárás lefolytatása érdekében archiválja. Az archivált adatokat a nyilvántartást vezető szerv legkésőbb 2020. december 31-én törli.”
(7) Az Evectv.
a) 4. § (2) bekezdés b) pontjában, 17. § (1) és (2) bekezdésében az „a Hatóságnál” szövegrész helyébe az „a Közreműködő Szervnél” szöveg,
b) 5. § (2) bekezdés a) pontjában, 38/A. § (2) bekezdésében az „a Hatóság” szövegrész helyébe az „a Közreműködő Szerv” szöveg,
c) 13. § (4) bekezdésében az „és a Hatóság” szövegrész helyébe az „és a Közreműködő Szerv” szöveg,
d) 17. § (1) és (2) bekezdésében a „személyesen” szövegrész helyébe a „személyesen, postai úton vagy elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján” szöveg,
e) 19. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Hatóságnak” szövegrész helyébe az „a Közreműködő Szervnek” szöveg,
f) 19. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Hatóság” szövegrészek helyébe az „a Közreműködő Szerv” szöveg,
g) 39. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyilvántartást vezető szervet” szövegrész helyébe a „nyilvántartást vezető szervet, a Közreműködő Szervet” szöveg
lép.
(8) Hatályát veszti az Evectv.
a) 3/A. § (2) bekezdés d) pontja,
b) 4. § (2) bekezdésében a „, továbbá az egyéni vállalkozói igazolvány igénylése” szövegrész,
c) 10. §-a,
d) 11. § (1) bekezdés h) pontja,
e) 12. § (1) bekezdése,
f) 14. § (2) bekezdése,
g) 18. § (2) és (4) bekezdésében, 19. § (4) bekezdésében az „az állami adóhatóságot” szövegrész,
h) 18. § (5) bekezdése,
i) 19/A. § (2) bekezdésében az „a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül, továbbá” szövegrész,
j) 37. § (3) bekezdése,
k) 39. § c) pontja.
69. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az anyakönyvvezető anyakönyvi eljárásában nincs helye fellebbezésnek.”
(2) Az At. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az anyakönyvvezető az elhalt személy átadott személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát átlyukasztással – könyv formátumú személyazonosító igazolvány esetén az adatoldalakon elhelyezett érvénytelenségre utaló bélyegzőlenyomattal – érvényteleníti. Az anyakönyvvezető az általa érvénytelenített okmányokat erre irányuló kérelem esetén visszaadja az elhalt személy hozzátartozójának. Hamis vagy meghamisított okmányt visszaadni nem lehet. Az anyakönyvvezető gondoskodik a hatósági igazolvány érvénytelenítése tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba való bejegyzéséről. Az anyakönyvvezető a vissza nem igényelt érvénytelenített okmányokat, valamint a további, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt soron kívül, de legkésőbb három napon belül továbbítja a haláleset helye szerint illetékes járási hivatalnak.”
(3) Az At. 69/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az elhalt személyazonossága ismertté válik, a halálesetnek az elektronikus anyakönyvbe való bejegyzését követően az (1) bekezdés b)–f) pontjában foglalt adatokat az illetékes anyakönyvvezető törli, és az elektronikus anyakönyvbe az ismeretlen személyazonosságú holttestre vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz, az adatot bejegyző személy nevének és felhasználói azonosítójának, valamint a bejegyzés idejének feltüntetésével.”
(4) Az At. 81/A. § (1) bekezdése a következő e)–f) ponttal egészül ki:
[Az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és átvenni, valamint az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával]
„e) a kormányablak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyek személyi adatainak ellenőrzése, valamint a családi kapcsolatok fennállásának megállapítása, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése céljából,
f) a gyámhatóság a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása céljából.”
(5) Az At. 81/D. § (1) bekezdése a következő h)–l) ponttal egészül ki:
[Az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, vagy a papír alapú anyakönyvből jogosult megtekinteni és átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával]
„h) a pártfogó felügyelői szolgálat a pártfogó felügyelet végrehajtása céljából,
i) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátások megállapítása és ellenőrzése céljából,
j) a Kormány által a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szerv a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása céljából,
k) az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatási és közfoglalkoztatási adatbázis vezetésével összefüggő feladatai ellátása céljából,
l) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásának lefolytatása céljából.”
(6) Az At. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az anyakönyvvezető a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről – nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján – az anyakönyvi kivonat és az értesítésben szereplő adatok megküldésével értesíti az érintett állampolgársága szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletét, annak hiányában a külpolitikáért felelős minisztert. Az értesítés tartalmazza a nem magyar állampolgár – gyermek születésének anyakönyvezése esetén a szülők – természetes személyazonosító adatait, menekült vagy oltalmazott jogállását, valamint – ha rendelkezésre áll – az állampolgárságát igazoló okmányának megnevezését, okmányazonosítóját és érvényességi idejét.”
(7) Hatályát veszti az At.
a) 4. § (5) bekezdés d) pontja,
b) 4. § (5) bekezdés g) pontja,
c) 7. § (1) bekezdésében, 8. § (1) és (2) bekezdésében, az „– az ismeretlen személyazonosságú holttest kivételével –” szövegrész.
70. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 184. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő lép:
(A Hivatal nem hatósági hatásköreiben)
„d) az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatban térítésmentes szolgáltatást nyújt a fogyasztók részére,”
(2) Az Mttv. 184. § (2) bekezdés az alábbi e) ponttal egészül ki:
(A Hivatal nem hatósági hatásköreiben)
„e) egyéb, törvényben meghatározott – nem hatósági – feladatokat lát el.”
(3) Az Mttv. 206. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét biztosító alkalmazás igénybevételével összefüggő eljárási szabályokat,
b) az általános adatvédelmi rendelet alapján fennálló adattörlési kötelezettséget biztosító szoftver fejlesztését követően a minősített tanúsítvány kiadására kijelölt jogi személyt, továbbá a minősítés feltételeit.”
71. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény
a) 2. § 5. pontjában a „50%-os” szövegrész helyébe az „ötven százalékos” szöveg,
b) 2. § 6. pont d) pont dc) alpontjában a „rádiótelefon” szövegrész helyébe a „mobiltelefon” szöveg,
c) 2. § 6. pont d) pont di) alpontjában a „rádiótelefon” szövegrész helyébe a „mobiltelefon” szöveg,
d) 2. § 27. pontjában a „70%-ban” szövegrész helyébe a „hetven százalékban” szöveg,
e) 3. § (9) bekezdés f) pont fa) pontjában az „50%-ában” szövegrész helyébe az „ötven százalékában” szöveg,
f) 3/B. § a) pontjában a „70%-át” szövegrész helyébe a „hetven százalékát” szöveg,
g) 3/B. § b) pontjában az „50%-át” szövegrész helyébe az „ötven százalékát” szöveg,
h) 12/A. § (3) bekezdésében a „80%-a” szövegrész helyébe a „nyolcvan százaléka” szöveg,
i) 12/A. § (4) bekezdésében a „95%-a” szövegrész helyébe a „kilencvenöt százaléka” szöveg,
j) 14. § (5) bekezdésében a „60%-át” szövegrész helyébe a „hatvan százalékát” szöveg,
k) 14. § (8) bekezdésében a „60%-ának” szövegrész helyébe a „hatvan százalékának” szöveg,
l) 16. § (2) bekezdésében az „55%-ot” szövegrész helyébe az „ötvenöt százalékot” szöveg,
m) 16. § (3) bekezdésében a „45%-os” szövegrész helyébe a „negyvenöt százalékos” szöveg,
n) 20. § (2) bekezdésében a „7%-át” szövegrész helyébe a „hét százalékát” szöveg,
o) 27. § (1) bekezdés b) pontjában a „90%-ban” szövegrész helyébe a „kilencven százalékban” szöveg,
p) 27. § (1) bekezdés c) pontjában a „90%-át” szövegrész helyébe a „kilencven százalékát” szöveg,
q) 31. § (2) bekezdés a) pontjában a „100%-a” szövegrész helyébe a „száz százaléka” szöveg,
lép.
72. § (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (4d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4d) A kizárás kérdésében a járási hivatal dönt.”
(2) A Kftv. 3. § (1) bekezdés c) pontjában az „amennyiben az a) és b) pontokban” szövegrész helyébe az „amennyiben a b) pontban” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a Kftv. 3. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése.
73. § A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény Mellékletében a „II. A központi hitelinformációs rendszerben az ügyfelekről nyilvántartható adatok” alcím 2.1 pont c) alpontjában a „vállalkozói igazolvány szám” szövegrész helyébe a „vállalkozói nyilvántartási szám” szöveg lép.
74. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 14. § (8) bekezdésében az „az elsőfokú” szövegrész helyébe az „a” szöveg lép.
75. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges,
a) az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető,
b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a fenntartó egyidejű értesítése mellett,
c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a hivatal
rendkívüli szünetet rendel el.”
(2) Az Nkt. 47. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A gyermek, tanuló érdekében az illetékes tankerületi központ kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Az illetékes tankerületi központ dönt a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával, a logopédiai ellátással, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti.”
(3) Az Nkt. 50. § (7)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra jogszabályban meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(8) A területileg illetékes tankerületi központ meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét. A felvételi körzetek megállapításához a területileg illetékes tankerületi központnak be kell szereznie az érdekelt települési önkormányzatok véleményét.
(9) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatását több megyére, országrészre kiterjedően ellátó nevelési-oktatási intézmény működési, felvételi körzetének meghatározása előtt az intézmény székhelye szerint illetékes tankerületi központnak be kell szereznie az érdekelt köznevelési feladatokat ellátó hatóságok véleményét.”
(4) Az Nkt. 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából – be kell jelenteni a hivatalnak, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának és a hivatalnak.”
(5) Az Nkt. 23. § (3) bekezdésében az „évente” szövegrész helyébe a „kétévente” szöveg lép.
(6) Hatályát veszti az Nkt.
a) 23. § (11) bekezdése,
b) 58. § (5a) bekezdése,
c) 96. § (3e) bekezdése.
76. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles.”
(2) Az Mmtv. 6. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség keretében a rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles]
„a) a rehabilitációs hatóságnál meghatározott időpontban megjelenni,”
(3) Az Mmtv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő a 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra – de legfeljebb a rehabilitációs ellátás megszűnéséig hátralevő időtartamra – fel kell függeszteni.”
(4) Az Mmtv. 10. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő)
„f) az együttműködési, értesítési kötelezettségét neki felróható okból ismételten nem teljesíti,”
(5) Az Mmtv. 19. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha
a) a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy
b) a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában
az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam a 10 évet nem haladja meg.”
(6) Az Mmtv. 19. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja alapján a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációja nem javasolt, mert egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.”
(7) Az Mmtv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és a büntetés-végrehajtás szervei, a katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az állami adóhatóság, a bányafelügyelet, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a gyámügyi feladatokat ellátó szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az (1) bekezdésben meghatározott adatok – törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történő – igénylésére jogosult. A társadalombiztosítási azonosító jel továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(8) Az Mmtv. 21. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az állami foglalkoztatási szerv, a munkaügyi és munkavédelmi hatóság, a családtámogatási ellátásokat megállapító szerv, az egészségbiztosítási szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel jogosult az (1) bekezdésben meghatározott adatok – törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történő – lekérdezésére. A társadalombiztosítási azonosító jel továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(9) Hatályát veszti az Mmtv.
a) 13/A. § (7) bekezdése,
b) 16/C. §-a,
c) 20/E. § (1) bekezdése.
77. § (1) Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) „3. Az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok” alcíme a következő 10/F. §-sal egészül ki:
„10/F. § (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-nál kisebb tulajdonában álló gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság) esetében a tulajdonos önkormányzatot – a Kormány (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulása hiányában – a gazdasági társaság által kötött adósságot keletkeztető ügylettel összefüggésben nem terhelik fizetési kötelezettségek és ilyen kötelezettséget az önkormányzat önként sem vállalhat.
(2) A részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügylete kapcsán a tulajdonos önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulását kérheti. A hozzájárulás kérelmezésére és elbírálására a 10/E. §-ban foglaltak alkalmazandóak.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti szabályozás nem vonatkozik az olyan részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok adósságot keletkezető ügyleteire, amelyek cégformája nyilvánosan működő részvénytársaság.”
(2) A Gst. „14. Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 49. §-sal egészül ki:
„49. § E törvény 10/F. §-át a 2020. január 1-jét követően megkötendő adósságot keletkeztető ügyletekre kell alkalmazni.”
78. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény
a) 5/E. § (5) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (főváros kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,
b) 55. § (4) bekezdésében, 55. § (7) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
c) 55. § (8) bekezdésében, 55/A. § (3) bekezdésében, 55/B. § (2) bekezdésében, 55/D. §-ában, 55/E. § (1) bekezdésében, 55/F. § (1) bekezdésében, 60. § (2) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
d) 55/A. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóság” szöveg,
e) 60. § (1) bekezdésében a „járási hivataltól” szövegrész helyébe a „kormányhivataltól” szöveg
lép.
79. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyámhatósághoz a foglalkoztatást megelőző legalább 15 nappal történő előzetes bejelentés alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.”
80. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 38. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Általános szabálysértési hatóságként a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének szabálysértési hatósági feladatok ellátására kijelölt szervei járnak el.
(2) Az e törvény által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve, a Kormány által kijelölt szerv, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv jár el.”
(2) A Szabstv. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerint eljárva
a) az általános szabálysértési hatóság az előtte folyó szabálysértési eljáráshoz egyesítheti az ugyanazon eljárás alá vont személy ellen a hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt indult eljárást is, kivéve a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértést, a bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó szabálysértést, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Kormány által kijelölt szerv és az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó szabálysértéseket;
b) a bíróság az előtte folyó szabálysértési eljáráshoz egyesítheti az ugyanazon eljárás alá vont személy ellen a hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt indult eljárást is.”
(3) A Szabstv. 208/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„208/A. § (1) Aki olyan sajtóterméket terjeszt, amelynek lefoglalását vagy elkobzását rendelték el, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Kormány által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.”
(4) A Szabstv. 239. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.”
(5) A Szabstv. 252. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvénnyel megállapított 38. § (1) bekezdése alapján a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának állományából az általános szabálysértési hatóság személyi állományába kerülő állomány alapilletménye a jogviszonyváltáskor nem lehet kevesebb, mint a jogviszonyváltást megelőző napon a járási (fővárosi kerületi) hivatalnál érvényes illetménye. E tekintetben a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 289. § (4) bekezdésétől eltérően a rendvédelmi igazgatási alkalmazott illetménye meghaladhatja a munkakör besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó felső határt és az ehhez szükséges különbözetet korrekciós díjként kell folyósítani. A korrekciós díj a Hszt. 289/A. § (3) bekezdésének alkalmazása során nem változtatható meg.”
(6) Hatályát veszti a Szabstv.
1. 39. § (2) bekezdés a) pontja,
2. 40. § (5) bekezdés a) pontjában a „járási hivatal esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal,” szövegrész,
3. 40. § (5) bekezdés b) pontjában a „fővárosi és megyei, vagy több megyei kormányhivatal illetékességi területe esetén a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter,” szövegrész,
4. 40/A. §-a,
5. 141. § (2a) bekezdése,
6. 141. § (2c) bekezdésében a „(2a) és (2b) bekezdés szerinti esetben a” szövegrész,
7. 144. § (2) bekezdése,
8. 144. § (4) bekezdésében a „(2) és a (3) bekezdés szerinti esetben a” szövegrész,
9. 181. § (2) bekezdése,
10. 182. § (3) bekezdése,
11. 183. § (3) bekezdése,
12. 183/A. § (3) bekezdése,
13. 184. § (2) bekezdése,
14. 189. § (6) bekezdése,
15. 190. § (2) bekezdése,
16. 194. § (2) bekezdése,
17. 198. § (2) bekezdése,
18. 199. § (2) bekezdése,
19. 199/B. § (3) bekezdése,
20. 199/C. § (2) bekezdése,
21. 201. § (5) bekezdése,
22. 203. § (2) bekezdése,
23. 204. § (3) bekezdése,
24. 205. § (2) bekezdése,
25. 206. § (2) bekezdése,
26. 206/A. § (2) bekezdése,
27. 206/C. § (3) bekezdése,
28. 207. § (2) bekezdése,
29. 208. § (2) bekezdése,
30. 216. § (4) bekezdése,
31. 183. alcíme,
32. 250. § (3a) bekezdése.
81. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 6. § (18a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(18a) A természetvédelmi hatóság egyedi hatósági feladatok ellátása és hatósági nyilvántartások vezetése érdekében, a természet védelméért felelős miniszter – természetvédelmi hatósági hatáskörében – a természetvédelmi törzskönyvek vezetése, továbbá a nemzeti park igazgatóságok a természetvédelmi törzskönyvek adatainak gyűjtése és nyilvántartása érdekében díj-, költség- és térítésmentesen, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztül hozzáférhetnek a 3. § (1) bekezdés d)–f) pontjában foglalt adatbázisoknak ezen feladatok ellátásához szükséges adataihoz”.
(2) Hatályát veszti az Fttv.
a) 26. § (6) bekezdésében az „A közérdekű használati jog bejegyzését elrendelő határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.” szövegrész,
b) 26. § (7) bekezdésében az „A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.” szövegrész,
c) 27. § (5) bekezdésében az „Az ingatlanügyi hatóság döntésével szemben a fellebbezés kizárt.” szövegrész.
82. § Hatályát veszti a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30/A. §-ában a „járási (fővárosi kerületi) hivatalának” szövegrész.
83. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAKtv.) 1. alcíme a következő 15/C. §-sal egészül ki:
„15/C. § (1) Az agrárkamara mezőgazdasági igazgatási szervként ellátja
a) a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 17. § (1) bekezdésében, 21. §-ában, 22. § (2) bekezdésében foglalt feladatokat, valamint
b) a települési önkormányzat által létesített mezei őrszolgálat és a hegyközség által létrehozott hegyőrség megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás iránti kérelem elbírálásával összefüggő feladatokat.
(2) Az agrárkamara ellátja a családi gazdaságok nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat és a családi gazdaságokról szóló nyilvántartásban rögzíti az adatokat.
(3) Az agrárkamara a (2) bekezdésben meghatározott feladata ellátása során biztosítja, hogy a nyilvántartásba vétel során a nyilvántartásba veendő személytől vagy szervtől független és pártatlan személy járjon el.”
(2) A NAKtv.
a) 5. § (4) bekezdésében a „vált ki egyéni vállalkozói igazolványt,” szövegrész helyébe a „egyéni vállalkozói tevékenység végzését jelenti be,” szöveg,
b) 6. § (4) bekezdésében az „és egyéni vállalkozói igazolvánnyal is rendelkező” szövegrész helyébe a „rendelkező, egyéni vállalkozói tevékenységet folytató” szöveg
lép.
84. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljáró hatóság eseti gondnokot rendel, ha a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el.”
(2) A Ptk. 6:20. § (5) bekezdésében az „A gyámhatóság” szövegrész helyébe az „Az eljáró hatóság” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a Ptk.
a) 2:25. §-ában az „A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.” szövegrész,
b) 2:26. § (1) bekezdésében az „Az ideiglenes gondnokot kirendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.” szövegrész.
85. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1)–(3) bekezdésben meghatározott döntését közli az eladóval, az adásvételi szerződés szerinti vevővel, valamint azokkal az elővásárlásra jogosultakkal, akik az adásvételi szerződésre elfogadó jognyilatkozatot tettek, továbbá a helyi földbizottsággal. Ha az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, a mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) bekezdésben meghatározott döntését közli az ingatlanügyi hatósággal is.”
(2) Hatályát veszti a Földforgalmi tv.
a) 30. § (5) bekezdésében az „A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye.” szövegrész,
b) 55. § (5) bekezdése.
86. § (1) A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az eljárásra jogosult szerv számára nyilvánvalóvá válik, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt, a panasz vagy a közérdekű bejelentés elbírálását megalapozó vizsgálatot intézkedés mellőzésével befejezheti.”
(2) A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény
a) 2. § (2) bekezdésében az „az eljárás” szövegrész helyébe az „a vizsgálat” szöveg,
b) 2. § (4) bekezdésében a „vizsgálat befejezésekor” szövegrész helyébe a „panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézésekor” szöveg,
c) 9. §-ában az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 15. § (1) bekezdése alapján e természetes személyt” szövegrész helyébe az „az e természetes személyt” szöveg
lép.
87. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő k)–l) ponttal egészül ki:
(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:)
„j) az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység hatósági ellenőrzését végző szerv az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatainak ellátásához, továbbá a jogszabály alapján személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárása során a 3. § (1) bekezdés a) pont aa–ae) alpontjában és b)–e) pontjában szereplő adatokat,
k) a rehabilitációs hatóság és a szociális hatóság a hatósági eljárásaikban a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)–ae) alpontjában és c)–e) pontjában szereplő adatokat,
l) a kormányablak az előtte folyamatban lévő eljárásban a 3. § (1) bekezdés a) pont aa–ae) alpontjában és c)–e) pontjában szereplő adatokat.”
88. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A gyámhatóságnak a – cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó – határozatok felülvizsgálata iránt a bíróságon pert kell indítania.”
89. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv a hatósági jóváhagyásról szóló határozat véglegessé válását követően az adásvételi szerződés (3) bekezdés szerint záradékolt két példányát az ingatlanügyi hatóság részére küldi meg, amennyiben az adásvételi szerződésre az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló 60 napos határidő alatt egyetlen elfogadó jognyilatkozat sem került benyújtásra, az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, továbbá amennyiben az adásvételi szerződés hatályosságához a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásán kívül más hatóság jóváhagyása, vagy engedélye nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság a mezőgazdasági igazgatási szerv által megküldött iratok alapján lefolytatja a tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárást.”
(2) Hatályát veszti a Fétv. 38. §-a.
90. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
